Házirend a Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
1. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
2. Preambulum Intézményünk Zala megye egyik meghatározó szakképző intézménye. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményes folytatása szükségessé teszi az iskolai élet rendjének átfogó szabályozását. Az erről szóló belső jogszabály a házirend. Az intézmény neve, címe: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Tel.: 92/596 372 Fax: 92/596-369 E-mail:
[email protected] Székhelyiskola: Ganz Ábrahám Székhelyiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Tel.: 92/596-372 Fax: 92/596-369
Tagiskola: Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 24. Tel.: 92/313-785 Fax: 92/511-187 Ideiglenes oktatási épület: (óvoda) 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 53/A Tel.: 92/312-358
.3. A házirend alapelvei Az intézmény házirendje jogforrás értékű, belső, operatív dokumentum, amely nem ütközhet jogszabályba, jogokat nem sérthet, illetve nem vonhat el. Szabályai magasabb jogszabályokon (törvények, rendeletek) alapulnak, és ezek alkalmazásának illetve gyakorlásával kapcsolatos helyi eljárásokat tartalmazza. Megfogalmazza azokat a magatartási szabályokat, amelyekhez a szabályozottak köre az intézményi élet és munka eredményessége érdekében - köteles alkalmazkodni, köteles azokat tudomásul venni. Érvényessége kiterjed az iskolával jogviszonyban álló minden személyre: pedagógusra, nem pedagógusra egyaránt. Megtartása minden diák, tanár, alkalmazott, valamint az iskolában tartózkodó szülők számára kötelező. A házirend megsértése vétség, amely fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi eljárást vonhat maga után.
4. A házirend jogforrásai, hatálya A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Ktv.) A11/1994. MKM rendelet A 8/2000 sz. OM rendelet A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. XLII. törvény. 1/1968. sz. BM-EüM együttes rendelet a kábítószer termelésének, gyártásának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és használatának szabályozásáról. Területi hatály
Csak az intézmény területére, valamint az intézmény területén kívüli, az intézmény által szervezett rendezvényekre (elméleti és gyakorlati foglalkozásokra) terjed ki, az intézménybe (rendezvényre) történő belépéstől a jogszerű távozásig, beleértve az iskola különböző oktatási helyszínei közötti közlekedést is. Időbeni hatály A szabályozás csak arra az időszakra vonatkozik, melynek során az intézményt a bent tartózkodókkal szemben kötelezettség és felelősség terheli. A házirendben foglalt szabályokat a fenntartó jóváhagyásától kezdve a házirend következő módosításáig kell alkalmazni. Személyi hatály Kiterjed a tanulókra, a pedagógusokra, az intézmény alkalmazottaira és az iskolában tartózkodó szülőkre (Együttesen: a szabályozottak köre).
5. A tanulói jogok és azok gyakorlása az intézményben Intézményünkben a tanulók és tanulóközösségek érdekeivel kapcsolatos védelemre, egyeztetésre és képviseletre jogosultak a következők: Egyéni esetben: az iskolai diákönkormányzat (röviden: DÖK), a DÖK-öt segítő pedagógus, az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, a szülő vagy a tanuló más jogi képviselője. A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménnyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog. Csoport esetén: az iskolai DÖK, a DÖK-öt segítő pedagógus, az osztályfőnök, az osztályfőnöki munkaközösség, ifjúságvédelmi felelős, a szülői közösség, az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa és Szakszervezeti Bizottsága. A diákság Diákönkormányzatot megillető kollektív jogai: a döntési jog, a részvételi jog, képviseleti jog, használati jog, javaslattételi jog, véleményezési jog, egyetértési jog és a jogorvoslati jog. A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt az évi egy tanítási munkanap programjáról. Véleményezési joga szempontjából az iskola tanulólétszámának 25 %-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek. Tájékoztatás adása Az igazgató a diákokat érintő minden kérdésről, és az iskola működését érintő fontosabb kérdésekről tájékoztatja a DÖK-öt, a soron következő ülésen. A DÖK (döntési, egyetértési, véleményezési) jogainak gyakorlására legalább két hetet biztosítunk. Intézményünk tanulói jogaik gyakorlásához az alábbi módokon kapnak tájékoztatást: - szóban: osztályfőnöki órákon, DÖK üléseken és iskolai diákgyűléseken. - írásban: az iskola igazgatójánál, az iskolatitkárnál, és az iskola könyvtárában nyilvánosan elhelyezett dokumentumokból (Közoktatási törvény, a törvény végrehajtási
utasítása, az intézet és a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata, a Pedagógiai Program, házirend) és az osztálytermekben, aulában kifüggesztett házirendből. A véleménynyilvánítás lehetőségei és eszközei az intézményben A tanulók jogosultak, hogy az őket érintő bármely iskolai ügyben észrevételt tegyenek, kérdést intézzenek az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, és arra 15 napon belül érdemi választ kapjanak. Kérdést lehet feltenni: - szóban: bármely iskolai fórumon, osztály- vagy csoportközösségben, - írásban: a címzett feltüntetésével, névvel vagy név nélkül, zárt borítékban az is kola titkárságán. A leadott észrevételek ügykezelése az intézménynek címzett levelek ügykezelésével megegyezően történik. Válaszadás az észrevételekre: - szóbeli kérdés esetén: azonnal, vagy megjelölt időpontban, - névvel ellátott írásbeli kérdésre írásban, - név nélküli észrevétel esetén az iskolai hirdetőtáblán vagy iskolai fórumon. Tanulói kezdeményezésre, nevelői segítséggel biztosítjuk az iskolarádió, az iskola televízió és a havonta megjelenő iskolaújság működését, amennyiben az a sajtószabadságot, valamint iskolai és személyiségi jogokat nem sért. A szerkesztőbizottságot a DÖK hozza létre a Ktv. 63. § (3) bekezdés figyelembe véte lével. Az intézmény vállalja az iskolai újság sokszorosítását. A papíranyagot a szerkesztő bizottságnak kell biztosítani az újságok eladásából származó bevételből. Egyéb írásos anyagok (röplap, hirdetmény, plakát, stb.) kifüggesztése és terjesztése az intézményben csak az igazgató engedélyével, az erre kijelölt helyen lehetséges. Megtagadja az igazgató az engedélyt, ha ezek az írásos anyagok valótlanságot állítanak, rágalmaznak, becsületet sértenek, rasszista jellegűek, sértik a közízlést vagy politikai tartalmúak, stb. A nem engedélyezett, vagy nem megengedett helyre kihelyezett anyagok miatt fe gyelmező eljárás vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Az iskolában évente legalább egyszer diákközgyűlést kell tartani, ahol a tanulók diákképviselőt választanak. Mivel az iskolánkban a teljes tanulói létszám megfelelő elhelyezésére nincs lehetőség, a diákközgyűlést küldöttgyűlés formájában tartjuk meg: az osztályokat három (3) (korábban megválasztott) tanuló képviseli. Konfliktusok az iskolában A pedagógiai gyakorlatban leggyakrabban a következő esetek okozhatnak jogi problémákat: törvénysértő osztályozás, kifogásolt külső megjelenés, testi fenyítés, bántalmazás, a személyes adatok szabályellenes kezelése, levéltitok megsértése, magántitok megsértése, a tanuló tulajdonjogának megsértése, becsület és jóhír megsértése, kártérítéssel kapcsolatos problémák, cenzúra, fegyelmi eljárás helytelen lefolytatása, „nyomozás" az iskolában, kettős büntetés, kollektív büntetés, kiküldés a tanítási óráról, hatáskör túllépés, iskolán kívüli tevékenységek megtiltása.
A felsorolt esetek, jelenségek kezelése az iskolában különböző fórumokon, a jogszabályok szerint történhet. Konfliktusok kezelésének fórumai Érdeksérelem esetén a Ktv-ben biztosított jogorvoslati lehetőségeken túl az iskolai konfliktusok kezelését szolgálják az alábbi fórumok: Az osztálygyűlés vagy diákközgyűlés. Osztály-szülői értekezlet, évfolyam-szülői értekezlet, a szülői munkaközösség vezetősége. (Az egyes gyűléseket a csoportok vezetői hívhatják össze.) A folyosóra kihelyezett gyűjtőládába tanév közben bármikor, névvel vagy név nélkül bedobható „Panaszlap". A jogok gyakorlásának kezdeti időpontja Iskolánk újonnan felvett tanulói jogaik gyakorlására a beiratkozás napjától jogosultak. Kivételt képeznek a szociális támogatáshoz való jog, a részvételi és választási jog, valamint az együttműködési jog, melyek gyakorlása a tanév első napjától illetik meg a tanulót. Diákkörök létrehozása Intézetünk tanulói közös tevékenységük megszervezésére (művészeti, ismeretterjesztő, sport stb.) diákköröket hozhatnak létre a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben leírtak szerint. Vallási és nemzetiségi jogok Intézményünkben mindenkinek joga van a vallási, etnikai, nemzetiségi jogainak gyakorlásához úgy, hogy azzal mások hasonló jogait, valamint a tanuláshoz való jogot ne sértse. Igény esetén biztosítjuk a tárgyi feltételeket a törvényileg elismert vallások részére a fakultatív hitoktatáshoz, etnikai, nemzetiségi igények esetén a nyelvhasználathoz és nyelvoktatáshoz, valamint kultúrájuk ápolásához. A vallásgyakorlás különböző formái az intézmény oktató-nevelő munkáját nem zavarhatják meg. Tantárgy és tanár megválasztása Minden tanév március 15-ig közzé tesszük az iskolában az egyes évfolyamokon a következő tanévben választható tárgyakat és foglalkozásokat, a Kerettantervben, a Pedagógiai Programban és az Érettségi Vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között. Minden év május 20-ig felmérést készítünk arról, hogy a tanulók milyen nem kötelező tanítási órán vagy foglalkozáson kívánnak részt venni. A jelentkezések elfogadásáról az iskola igazgatója dönt a fent említett dokumentumok által előírt kötelezettségek és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével. Ezt a tanulókkal a tanév vége előtt egy héttel közöljük. Mivel iskolánk szakmai szempontból igen szerteágazó feladatokat lát el, a tantárgyat tanító nevelő megválasztására csak az osztálylétszám és szakmai irányultság által kor látozott mértékben, igazgatói engedéllyel van lehetőség.
Szociális és egészségügyi ellátási módok Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés és a tankönyvellátás igénybevételéhez az intézmény igazgatójához kell kérelmet benyújtani a szükséges igazolások csatolásával. Az igényeket az igazgató a rendelkezésre álló pénzügyi keretek mértékéig tudja kielé gíteni, figyelembe véve a törvények által előírt kötelezettségeket. A döntéshez rászorultság és tanulmányi eredmény alapján segítséget nyújtanak az osz tályfőnökök, az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a DÖK. A térítés fizetési kötelezettség halasztását vagy a részletfizetést kérelemre az igazgató engedélyezheti. Iskolai, iskolán kívüli, családi, szociális problémák megoldásában segíti a tanulókat az iskolapszichológus, az iskola ifjúságvédelmi felelőse, akik felkereshetők az iskolában lévő hivatalos helyiségekben, a tanévenként kihirdetett időbeosztás szerint. Minden tanuló igénybe veheti a rendszeres egészségügyi ellátást, melyet az iskolaor vos, az iskolafogász, valamint a védőnő nyújt az általuk a tanév elején készített rend szerint. Az intézményi ellátás helye az orvosi szobában, rendkívüli esetben a városi rendelőkben vagy kórházban van. Tanítás nélküli munkanap (diáknap) A tanulók igényeinek felmérése után a tantestület véleményének kikérésével a tanuló ifjúság képviseletében a DÖK dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A döntést szeptember 20-ig kell meghozni. A program szervezésében és végrehajtásában az intézmény nevelőtestülete köteles részt venni. A tanítás nélküli munkanap programjának költségeit tervezni kell, azt az intézmény, a DÖK, a Ganz Ábrahám Diákalapítvány, a Munkácsy Szakközépiskoláért Alapítvány és a Ganz Ábrahám DSE együttesen biztosítja. Diáksport Az intézményben a diáksporttal kapcsolatos feladatokat a „Ganz Ábrahám Diák Sport egyesület", és a Munkácsy Tagiskola Iskolai Sportköre látja el, amely saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Tandíj Két szakmai képesítés megszerzése ingyenes, ennek költségeit az állam vállalja. A további szakképesítések megszerzéséért tandíjat kell fizetni. Tandíjat kell még fizetnie annak, aki szakközépiskolában a 11-12. évfolyamon vagy szakiskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon tanulmányi kötelezettségének nem teljesítése miatt az évfolyamot másodszor ismétli meg. A tandíj mértéke az adott szakfeladatra a mindenkori tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni lehet. Tandíjat teljes mértékben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy előzetes bejelentés után
(minimum 1 nap) nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetében csak különleges esetekben térítünk vissza (betegség, szociális helyzet). Térítési díj A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi, érettségi, és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsgakor térítési díjat kell fizetni, melynek összegét külön rendelet határozza meg.A térítési díjat az iskola pénztárába kell befizetni az írásbeli vizsga megkezdéséig. Beiratkozási díj A beiratkozási díj tartalmazza az évfolyamra meghatározott dokumentumok (ellenőrző, munkanapló stb.) költségeit és a sportköri díjat. A beiratkozási díjat a beiratkozással egyidejűleg, illetve minden tanév szeptember első hetében kell befizetni. Étkezési díj Az étkezési díjat minden hónap utolsó hetében előre kell befizetni az iskola pénztárában. Az étkezési díjat (távollét esetén) 24 órával korábban lehet lemondani. Ebben az esetben a térítési díj átvihető a következő hónapra, vagy indokolt esetben visszafizethető. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elosztásakor a valós rászorultságot kell figyelembe venni alapelvként. A rászorultság mértékét meghatározzák: - a tanuló családjában az 1 főre jutó jövedelem összege - az önálló jövedelemmel nem rendelkező családtagok száma - tartósan beteg családtag jelenléte - munkanélküli eltartott A tanulók tevékenységének elismerése, jutalmazása Az elismerés és jutalmazás elvei Az egyes tanulók, tanulási közösségek (osztály, énekkar, diákkör, csapat, szakkör, stb.) tanulmányi és közösségi munkájában, magatartásában, szorgalmában, vagy egyéb irányú munkájukban elért jó eredményeket jutalmazni kell. A tanulók elismerésének, jutalmazásának alapjai ♦ Kiemelkedő tanulmányi eredmény, ♦ Példamutató magatartás, szorgalom, viselkedés és cselekedet, ♦ A közösségért, az iskoláért végzett kiemelkedő tevékenység, ♦ Valamilyen nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítés, tevékenység és példamutató helytállás, ♦ Tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon, vetélkedőkön, kulturális seregszemlén elért jó eredmény, ♦ Az intézmény hírnevét öregbítő tevékenység. Az elismerés és jutalmazás fokozatai ♦ Szaktanári dicséret ♦ DÖK dicséret szóban vagy írásban vagy jutalom ♦ Osztályfőnöki dicséret szóban vagy írásban ♦ Igazgatói dicséret szóban vagy írásban ♦ Nevelőtestületi dicséret és/vagy jutalom
♦ Ganz és Munkácsy Emlékérem odaítélése Az elismerések, jutalmak odaítélésének részletes szabályait a SZMSZ tartalmazza. Eljárás a fegyelmezetlen tanulókkal szemben Ha a tanuló a Közoktatási törvényben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy a Házirendben foglalt kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul, vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmező intézkedésben – vagy – fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyosságát. A fegyelmező intézkedés és a büntetés nem lehet megtorló, vagy megalázó jellegű. Testi fenyítést alkalmazni tilos. Az intézkedést nyilvánosságra kell hozni. Fegyelmező intézkedések fokozatai ♦ Szaktanári figyelmeztetés ♦ Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés szóban vagy írásban ♦ Igazgatói figyelmeztetés írásban ♦ Igazgatói intés írásban. Fegyelmi büntetések fokozatai A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi a nevelőtestület előtt. Ezt megelőzően a kiskorú tanuló szülőjét írásban, de lehetőleg személyesen is tájékoztatja az ügyről. A fegyelmi eljárást a Kt. 76.§-a, a 11/1994 sz. MKM rendelet 32.§-a és az 5.sz. melléklet szerint kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület folytatja le, melynek befejezéseként meghozza a fegyelmi büntetésről szóló határozatot. Fegyelmi büntetések: ♦ Megrovás ♦ Szigorú megrovás ♦ Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása ♦ Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába ♦ Eltiltás a tanév folytatásától ♦ Kizárás az iskolából Az utolsó két fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható.
6. A tanulók kötelességei Emberi, állampolgári, gyermeki jogok tiszteletben tartása Az intézmény tanulóinak kötelessége az ember személyiségéhez fűződő jogainak tiszteletben tartása. Mindenki tartsa tiszteletben: mások személyét és személyiségét, becsületét, nevét, származását, egyéniségét, szuverenitását, autonómiáját, egész emberi mivoltát. Tilos az egyik embernek a másikat megsérteni, megalázni, bántalmazni, az emberhez méltó körülményektől és bánásmódtól, illetve a szabadságától, az embert megillető szuverenitásától
megfosztani, illetve valakit önkényesen valamire kényszeríteni. Tilos továbbá a hang vagy képfelvétellel történő visszaélés, személyi adatoknak a szabályozottak körének beleegyezése nélküli kiadása. Tilos másokkal szemben idegengyűlölő, rasszista, kirekesztő magatartást tanúsítani, ilyen megjegyzéseket tenni. Tilos másokat megakadályozni abban, hogy kinyilvánítsák a világról vallott véleményüket, illetve megszerezzék a számukra fontosnak tartott ismereteket. A másokról való véleményét mindenki úgy mondja el, hogy ezzel mások emberi méltóságát ne sértse meg. Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, tanárainak, dolgozóinak, tanulótársainak emberi jogait és méltóságát. Jogszabályokban rögzített kötelezettségek A tanulónak részt kell vennie a kötelező és a választott iskolai foglalkozásokon, és képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit. Tartsa meg a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola használatának rendjét, az iskola szabályzatainak – Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend és a Munkavédelmi Szabályzat - az előírásait. Kötelessége különösen a tanórán pontosan megjelenni, és részt venni az általa választott foglalkozásokon. Eleget tenni – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással – képességeinek megfelelő tanulmányi kötelezettségeinek. Tanulótársai tanuláshoz való jogát magatartásával nem korlátozni, tanórai felszerelését naponta az iskolába magával hozni. Óvja saját és társai testi épségét és egészségét, sajátítsa el azokat az eljárásokat, amelyek ismerete ehhez szükséges. Haladéktalanul jelentse a tanárának, vagy az intézmény más felnőtt dolgozójának, ha veszélyforrást észlel, ha valaki veszélyes tevékenységet folytat, illet ve ha maga vagy más megsérült. Őrizze meg és használja rendeltetésszerűen az rábízott eszközöket, felszereléseket, az iskola oktatási- és sportlétesítményeit. Az iskola és egyéb (kerületi, országos) versenyeken iskoláját legjobb tudása szerint képviselje. Speciális tanulói kötelezettségek Intézményünk szakképző intézmény, ahol a tanulmányi kötelezettségeik teljesítése során tanulóink számos baleseti veszélyforrással kerülnek kapcsolatba. Az ezekkel kapcsolatos teendőket és szabályokat az Intézményi Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Intézményi Munkavédelmi Szabályzat előírásait a szakmai gyakorlatok, a laborató riumi gyakorlatok és egyéb tevékenységek során a tanulókkal - szakmai tananyagként megismertetjük és elsajátíttatjuk. Intézményünk Pedagógiai Programja és hagyományaink alapján a Házirendben néhány kirívó, súlyos, veszélyes cselekedetet emelünk ki, amelyet elítélünk, és az ezekkel kapcsolatos fellépésünk során alapos megfontolás után eltérhetünk a fegyelmező és fegyelmi intézkedések fokozatosságának elvétől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már
az első esetben is a legsúlyosabb intézkedéssel szankcionálhatók az elkövetők. Ezek a következők: - a gyengébb, a más valláshoz vagy a kisebbségekhez tartozó tanulók fizikai vagy pszichikai bántalmazása, megalázása, - zsarolás, lopás, rablás, - kábítószer tartása, fogyasztása és terjesztése, - alkoholfogyasztás az intézményben és az alkohol hatása alatt elkövetett csele kedetek, - a törvényi szabályozástól eltérő dohányzás, (Az intézményben csak a 18. életévüket betöltött érettségizett és felnőttképzés nappali munkarend szerinti képzésben (intenzív) résztvevő tanulók dohányozhatnak a táblával megjelölt helyeken.), - gyógyszerrel, mérgező anyagokkal való visszaélés, - vágó- és szúróeszköz, valamint fegyver, stb. tartása, használata az iskolában, - közveszéllyel való fenyegetőzés (indokolatlan bombariadó), - szándékos, nagy értékű rongálás, károkozás. Az intézményben mindenki köteles megóvni az épületek és berendezések állagát, a felszereléseket és eszközöket, azokért a jogszabályi előírásoknak megfelelően kártérí tési felelősséggel tartozik. A foglalkozásokra a szükséges eszközöket a tanár vagy az általa megbízott felelősök, illetve a raktáros adják ki. A kiadott felszereléseket csak igazgatói engedéllyel szabad az intézmény területéről kivinni. A tanuló köteles a tanórán, illetve a választott foglalkozásokon pontosan megjelenni. Ha elkésett, akkor is be kell kapcsolódnia a munkába.
7. Az iskolai munkarend Az elméleti tanítás általában 8,00 órakor kezdődik, egy tanítási óra tartama 45 perc. A tanműhelyi gyakorlatok – szakképzési évfolyamokon - kezdési időpontja: 7,00 óra, azokon a napokon, amikor délutános gyakorlati foglalkozások is vannak 6,00 óra, illetve 14,00 óra. Egy tanóra időtartama 60 perc. A szakkörök, korrepetálások, sport- és fakultációs foglalkozások ideje: 14,30-tól 17,00 óráig tart, külön beosztás szerint. Az internet-foglalkozások az éves munkarend kialakítása alapján külön beosztás szerint zajlanak. A tanórán kívüli foglalkozások időtartama 45 perc, köztük 5 perc a szünet. A tanulók a tanítás, foglalkozás megkezdése előtt 10 perccel érkezzenek meg az óra, a foglakozás kijelölt helyére. Ha nincs első óra, vagy a tanulóknak lyukasórája van, akkor az előterekben és a folyosókon várakozhatnak a tanítás zavarása nélkül. Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a 3. óra utánit (15 perc) és 6. óra utánit (5 perc). A tanműhelyi gyakorlatok során a szünetet összevontan kell kiadni kb. a gyakorlati idő felénél.
A tanulók a tanuláshoz szükséges eszközeiket és felszerelésüket kötelesek magukkal hozni. A tanórához szükséges felszerelést a szaktanár határozza meg. Az oktatáshoz nem szükséges dolgokat, anyagokat (ékszer, értéktárgyak, nagyobb összegű készpénz, stb.) a tanulók ne hozzanak magukkal. Ha ez mégis szükségessé válik (pl. iskolai ünnepélyen szükséges egy hangszer), akkor azt megőrzésre le kell adni az iskolai titkárságon. A tantermekben és egyéb oktatási helyiségekben a tanítási, foglalkozási idő alatt a mobiltelefonokat és személyhívó készülékeket kikapcsolt állapotban kell tartani. A mobiltelefon óra alatti használata (SMS formájában is) fegyelmi vétségnek számít. Érettségi és képesítővizsgákon a mobiltelefont a vizsga időtartamára kikapcsolt állapotban a felügyelő tanár asztalára kell helyezni, vagy az iskolai titkárságon kell megőrzésre leadni. Szeszesitalt, drogot, fegyvert vagy annak minősülő eszközt, vegyszert, pirotechnikai anyagot, robbanóanyagot az iskolába behozni szigorúan tilos. A gyakorlati foglalkozásokon a tanulóknak az előírt, biztonságtechnikailag megfelelő öltözékben kell részt venniük. A testnevelés órán a tanulók a testnevelési munkaközösség által meghatározott színű tornafelszelést kötelesek magukkal hozni. A testnevelés órákra vonatkozó szabályokat az Öltözőrend szabályozza. Az Öltözőrend a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A tanulók felszerelésüket nem tárolhatják az iskola helyiségeiben. Az iskolai ünnepélyeken a fiúk sötét öltönyt, fehér inget és az öltönnyel harmonizáló nyakkendőt viselnek. A lányok ünnepi ruhája sötét alj és fehér blúz. A tanulókat az iskolában hetesi, illetve porta-ügyeletesi feladatokkal lehet megbízni. Feladataikat az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 6.1 Csengetési rend az iskolában
„0."óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
Becsengetés 7,15 8,00 8,55 9,50 10,45 11,45 12,40 13,30
Kicsengetés 7,55 8,45 9,40 10,35 11,30 12,30 13,25 14,15
8. Az intézményi munka ellenőrzése Az iskolai tanulmányi munka ellenőrzése Az ellenőrzés módjai: folyamatos vagy beszámoltató jellegű. Az ellenőrzés formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.
A fentiek részletes kifejtése az iskolai SZMSZ-ben és a Pedagógiai Programban található meg.
9. Az iskolai helyiségek és eszközök használatának szabályai Az intézmény helyiségeinek használata A helyiségek rendjének és tisztaságának megőrzése, a berendezéseknek a megóvása minden tanuló kötelessége. A helyiségek felszereléséért a tanulók felelősséggel tartoznak. A szándékos, illetve gondatlanságból keletkezett károkat a tanuló(k) szülei (ill. gondviselője) az érvényes jogszabályok szerint köteles(ek) megtéríteni. A rendszeresen zárva tartott helyiségek kulcsát az ott órát, foglalkozást tartó tanárok kezelik. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett lehetnek a diákok. Az intézmény helyiségei igény esetén bérbe adhatók. A bérbeadás az iskolai oktató-nevelő munkát nem zavarhatja, nem hátráltathatja. Bérbeadáskor írásbeli megállapodást kell kötni a bérbevevővel az érvényes jogszabályok szerint. A bérleti díjat az intézmény vezetősége állapítja meg. A befolyt összeg felhasználását az SZMSZ szabályozza. A dolgozók az intézmény helyiségeit egyes esetekben (pl. családi esemény), igazgatói engedély alapján, a működési költségek megtérítésével vehetik igénybe. A helyiségek használatának ellenőrzése A hetesek, ügyeletesek a helyiségek használatának megkezdésekor és az eltávozáskor kötelesek azok rendjét ellenőrizni, kirívó rendetlenség esetén azt jelenteni kell az órát tartó tanárnak (esetleg osztályfőnöknek vagy az igazgatóságon). A hetesek feladatait a Házirend melléklete tartalmazza, melyet minden tanteremben ki kell függeszteni. Az intézmény helyiségeit az igazgató, a gazdasági vezető, illetve a tűz- és munkavédelmi felelős is rendszeresen ellenőrzi. Eszközök kivitele az intézményből Bármilyen eszköz kivitele csak igazgatói engedéllyel lehetséges. Az eszköz kivitelekor kapujegyet kell kiállítani.
10. A tanuló távolmaradásának engedélyezése Tanulóink hiányzásának igazolását az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai szerint az osztályfőnökök végzik. A tanuló köteles a hiányzás befejezését követő első osztályfőnöki órán, illetve első gyakorlati munkanapon igazolni mulasztását. Csak az ellenőrzőkönyvbe bejegyzett igazolásokat fogadjuk el. A szülő köteles a hiányzás első napján értesíteni az iskolát (osztályfőnököt) és a munkahelyet (szakoktatót) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A gyakorlati foglalkozásokról való hiányzást a gyakorlati munkahelyen is igazolni kell. Az indokolatlan késések 15 percnyi időtartamig igazolatlan késésnek számítanak, és okszerű feltárás, kivizsgálás után a megfelelő hatáskörben szankcionálhatók.
Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A tanuló az órai munkáról a szaktanártól felmentést kérhet. Ezt alaposan meg kell indokolnia. A szaktanár csak a saját órájáról adhat felmentést. Az osztályfőnök a szülő előzetes írásbeli kérésre három tanítási napról való távolmaradást az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel engedélyezhet. Több napos távolmaradást - az osztályfőnökkel egyetértésben - az igazgató ugyancsak írásban engedélyezhet. A hiányzások igazolásakor az engedélyt be kell mutatni.
11. A diákönkormányzat (DÖK) A DÖK létrehozása A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormány zatokat hozhatnak létre. Ha intézményünkben több diákönkormányzat működik, akkor az járhat el az intézményegység egészét érintő ügyekben, amelynek megválasztásában tanulók több mint 50%-a vett részt. Ha ilyen DÖK nincs, akkor az intézményegységekben működő diákönkormányzatok közös szervezetet hozhatnak létre (diáktanács, diák elnökség), vagy megbízzák valamelyik intézményi DÖK-öt érdekeik képviseletére (Kompetens DÖK). Diákönkormányzat az intézményben csak a tantestület által Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működhet.
jóváhagyott
Diákönkormányzat vezetőségét a választásra jogosultak az előre közösen megalkotott Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, „választási hadjárattal" vagy más módon (pl. delegálással) választják meg. A DÖK jogosítványai A diákönkormányzatnak véleményezési, javaslattevő, egyetértési és döntési joguk van a Közoktatási törvény szerint. Az intézmény nagyobb tanulói közösségei A diákönkormányzat jogosítványainak gyakorlása szempontjából az intézmény nagyobb közösségeinek számít az iskola tanulólétszámának 25 %-a.
12. Iskolai balesetelhárítási és óvó rendszabályok Az intézményi balesetelhárítási és óvó rendszabályokat az Intézményi Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza, amely az SZMSZ részét képezi. E szabályok az iskola tanulóira, dolgozóira egyaránt vonatkoznak.
13. A Házirenddel kapcsolatos szabályok A Házirend elfogadása A Házirendet a nevelőtestület fogadja el. Döntéséhez be kell szerezni a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat egyetértését. A Házirend módosítása A Házirend módosítását kezdeményezheti diák, szülő, pedagógus, a szülői szervezet illetve a diákönkormányzatok. A módosító javaslatokat írásban kell benyújtani az intézmény igazgatójához, aki a benyújtott javaslatra érdemi választ ad, melyhez beszerzi a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat egyetértését és a nevelőtestület elé terjeszti elfogadásra. Az igazgató a javaslattevőnek köteles 15 napon belül érdemi választ adni. A Házirend nyilvánossága A Házirendet elfogadása után hozzáférhetővé kell tenni. Egy-egy példány megtalálható: a tanári szobákban, a titkárságon, a könyvtárban, a gazdasági irodában, a diákönkormányzatnál és egyes tantermekben. A tanárok saját példányt kapnak. A Házirendről a diákok és szülők számára elsősorban az osztályfőnökök adnak tájékoztatást és magyarázatot (szülői értekezleteken, első tanítási napon, stb.). Ezen túlmenően az iskola igazgatója (ill. igazgatóhelyettesek) a tájékoztatás adására illetékes személyek. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulóknak át kell adni. Az éves diákközgyűlésen a diákönkormányzatnak és az intézmény képviselőinek be kell számolniuk a Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
14. Záró rendelkezések Ez a Házirend ………év ……………….hó……..napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával lépett hatályba.
