Háttérdokumentum Békés megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom 1. Összefoglaló háttéranyagok feldolgozásából ..................................................................................3 2. Alapvetés .......................................................................................................................................6 3. 2. SWOT elemzés ...........................................................................................................................7 4. 3. Javasolt jövőkép ....................................................................................................................... 10 5. 4. Fejlesztési lehetőségek............................................................................................................. 13 4.1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése ..................................................... 13 4.2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése ...... 15 4.3. A megyei húzóágazatok vállalkozásainak versenyképességének növelése................................... 19
2
1. Összefoglaló háttéranyagok feldolgozásából Békés az ország dél-keleti részén, a Dél-alföldi régióban található, közepes nagyságú megye. Településhálózatára az óriásfalvas szerkezet a jellemző, jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik, melyből 19 város, 56 pedig község. Megyeszékhelye Békéscsaba, nagyobb városai Orosháza, Gyula, Békés és Szarvas. Közúti elérhetősége kedvezőtlen, autópályája nincsen, vasúti nemzetközi vonal viszont áthalad területén (Budapest - Szolnok Mezőtúr - Békéscsaba - Lőkösháza). A megye a mezőgazdasági jellegű megyék közé sorolható, az „ország éléstárának” is nevezik kedvező agráradottságai és jelentős mezőgazdasági termelés miatt. A térség igen gazdag termálvízben, a megye területén 8 településen is található termálfürdő. A megye munkaerőpiacát vizsgálva elmondható, hogy az országos átlaghoz viszonyítva mind az aktivitási arányban (2,5 százalékponttal alacsonyabb), mind a foglalkoztatási ráta tekintetében (3 százalékponttal alacsonyabb), mind a munkanélküliségi rátát (1 százalékponttal magasabb) vizsgálva lemaradást tapasztalhatunk. A megyei rangsort vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta tekintetében Békés megye a középső harmadban helyezkedik el, az aktivitási ráta tekintetében azonban a sereghajtók között szerepel. A térségből jelentős az elvándorlás. Békés megye lakosságának iskolázottsági szintje szintén kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A felsőfokú végzettségűek aránya 30%-kal elmarad az átlagtól és ezzel Békés a megyei rangsor utolsó harmadban helyezkedik el. A legfeljebb alapfokú végzettséggel és a középfokú végzettségű, de érettségivel nem rendelkezők száma alapján a térség elmaradása kevésbé jelentős (4-4 százalékponttal). Az érettségivel rendelkezők aránya több mint 10 százalékponttal alacsonyabb az országos átlaghoz képest, ezzel a hetedik helyen áll a megyei rangsorban. A megyében székhellyel rendelkező önálló egyetem nem található, a korábbi gyulai, szarvasi és békéscsabai főiskolák a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karába integrálódva működnek jelenleg. Békéscsabán gazdasági, műszaki és bölcsészettudományi területen, Gyulán egészségtudományi területen, Szarvason pedig a környezetgazdálkodás,
környezetvédelem,
vidékfejlesztés,
vízgazdálkodás
és
agrártudományok területén folytatnak alapképzéseket és felsőfokú szakképzéseket.
3
Békéscsabán és Szarvason az Egyetem gödöllői Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával együttműködve mesterképzések is folynak. Doktori képzés, kiemelkedő kutatási tevékenység az intézményekben nincsen, illetve nem jelentős. Békés megye az ország egyik legszegényebb, leginkább hátrányos helyzetű megyéi közé tartozik. 2012-ben a megye GDP-je 575 milliárd forint volt, amellyel Békés a 16. helyen szerepelt (hátulról a harmadik) a megyék között. A térség 1,595 millió forintos átlagával mindössze Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyét előzte meg a képzeletbeli megyei GDP rangsorban. A megye gazdasági szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a békési agrárágazat közel 17%-os súlya a bruttó hozzáadott értéken belül országos összehasonlításban a legmagasabb érték. Emellett az ipar részaránya (20%) a legalacsonyabbak közé tartozik az országban és mélyen a nemzeti átlag alatt helyezkedik el. Ha nemzetgazdasági ágak szerinti bontást nézünk, a legnagyobb arányban a közigazgatási, oktatási és egészségügyi szolgáltatási szektor (21,3%) részesül a bruttó hozzáadott értékből, ezt követi szorosan a feldolgozóipar (19,5%), majd a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (16,8%), illetve a kereskedelem, vendéglátás, szállítás (16,4%). A megye iparszerkezete kettős, egyrészt fennmaradtak a tradicionális iparágak (élelmiszer-feldolgozóipar, gépipar, nyomdaipar, tégla- és cserépipar, üvegipar), másrészt elvétve, de új iparágaknak is sikerült megerősödniük, pl. a háztartási vegyiparnak. Békés megye mind abszolút értékben, mind a GDP-hez viszonyítva rendkívül keveset költ kutatás-fejlesztésre. A 2012-ben mért 1,7 milliárd forintos K+F-ráfordítással a sereghajtók között helyezkedik el Nógrád és Tolna megye társaságában. A K+F ráfordításokat kizárólag a vállalkozási szektor finanszírozta, az államháztartási és a felsőoktatási szektornak nem volt szerepe benne1. Ez a 100%-os érték messze magasabb az országos átlagnál (65,6%). A megyében 29 kutatóhelyen mindössze 121 fő kutató dolgozott, amely az összes kutatói létszám (23 837 fő) 0,5%-a. Az innovációs pályázatokból a gyenge K+F kompetenciái miatt a megye rendkívül alacsony mértékben részesült. A Nemzeti Innovációs Hivatal adatai alapján számottevő kutatási tevékenység az agrár- és élelmiszertudományokban, emellett a fémfeldolgozás, gépipar, járműipar területén folyik.
1
A megyében található a NAIK Halászati Kutatóintézet és a Szent István Egyetem három kihelyezett kampusza, azonban ezen intézmények K+F tevékenységének ráfordításait a statisztika nem tartalmazza valószínűleg. 4
Az Európai Unió 2020 stratégiája három szempont alapján vizsgálta meg és vetette össze a térségeket: az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés nézőpontjából. Békés megye ez alapján vidékies, nem tudás- és technológia intenzív régió, amely csökkenő lakosságszámmal jellemezhető. A helyzetelemzés összefoglalásaként elmondható, hogy a megye mind országos, mind pedig régiós viszonylatban a legelmaradottabb térségek közé sorolható, így elsődlegesen a megye további leszakadásának megállítására, majd felzárkóztatására kell törekedni. A térség versenyképessége növelésének alapja a megye képességeinek,
adottságainak
innováció-alapú
kihasználása
és
megerősítése.
A
versenyelőnyök forrásai helyben gyökereznek, ezért az innovációs elképzeléseknek is főként a megye agrár- és élelmiszeripari jellegére, illetve a meglevő iparágak erősségeire kell támaszkodniuk. Emellett szükség van a térség K+F+I kapacitásainak megerősítésére, melyek jelenleg rendkívül szerények, valamint a térség innovációs rendszerének, és azon belül is a struktúra szinte minden elemének megerősítésére. A K+F+I helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis alapján Békés megye lehetséges jövőképe a következőképpen kerülhet megfogalmazásra: „Békés megye Európai Uniós viszonylatban is feltörekvő tudásrégióvá válik, kihasználva a térség kiemelt jelentőségű, nagy múltú tradicionális kulcságazatainak– különösen az agrárium és élelmiszeripar - fejlődési potenciálját, melynek következtében jelentősen javul a térség versenyképessége, illetve a térségben élők életszínvonala.” Békés megye kidolgozandó, S3 dokumentumhoz adott prioritásainak javasolt átfogó célja: „Békés megye innovációs teljesítményének növelése, amely főként az innovációs háttérfeltételek megteremtése és az innovatív szereplők közötti együttműködések kialakítása, valamint a térségi húzóágazatok vállalkozásainak megerősödése révén érhető el.” A javasolt átfogó cél az alábbi három lehetséges kitörési pont mentén érhető el: 1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése, 2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése, 3. A megyei húzóágazatok vállalkozásai versenyképességének növelése.
5
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI
STRATÉGIA
MEGALAPOZÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES
SEGÉDLETKÉNT
KELL
ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT,
KIZÁRÓLAG
A
FOLYAMATBAN
EDDIG
KÉSZÜLT
DOKUMENTUMOK
FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
6
2. SWOT elemzés
1. táblázat: Békés megye SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Kedvező földrajzi adottságok az agrárium
Általánosságban
számára.
potenciállal
Valamilyen
szinten
meglévő
K+F
alacsony
rendelkező,
K+F
rendkívül
heterogén térszerkezetű megye. Az innovációs háttérstruktúra jobbára
kompetenciák. Néhány – szigetszerű – együttműködés
töredezett, illetve az esetek egy részében
érdemi innovációs aktorokkal. Világos
is
megyei
jövőkép
hiányzik. az
A megyének nincs önálló egyeteme,
agrár
adottságokkal összhangban.
doktori képzése.
A megyei felsőoktatás bekapcsolódása a
Önálló
és
markáns
felsőoktatási
főbb fejlődési irányokban a SZIE által
komolyabb kutatással a megye nem
végrehajtott integráció következtében.
rendelkezik.
Feldolgozóipari élelmiszeripar
tradíciók (hungaricumok)
Az
az és
a
lokális
K+F+I
források
bevonási
lehetősége meglehetősen alacsony –
gépipar területén. Kialakuló
állami
gyakorlatilag nincs a HAKI-n kívül érdemi márkák
néhány
állami K+F intézmény a megyében. Egyértelműen kis hozzáadott értéket
területen. Jelentős termálvízvagyon.
termelő agrárrégió, mezőgazdaság súlya kiemelkedően magas. A
megyében
nincs
érdemi
ipari
tevékenység, illetve tényleges szektorális specializáció sem figyelhető meg. A
meglehetősen szerény
innovációs
tevékenységhez kapcsolódó szervezetek és hálózatok működése koordinálatlan.
7
Érdemi integrátor és véleményformáló nagyvállalati
szektor
hiánya
a
húzóágazatokban. Tényleges mélyszegénység a megye egyes járásaiban. Országos összehasonlításban rendkívül alacsony átlagjövedelmek. Rossz
közúti elérhetőség, autópálya
hiánya. Jelentős elvándorlás Lakosság alacsony iskolázottsági szintje LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
További belföldi keresletnövekmény a
Az egyébként is alacsony, megye számára
megfelelő színvonalat képviselő agrár- és
elérhető K+F források további radikális
élelmiszeripari termékek iránt.
csökkentése.
Befektetői
érdeklődés
kialakulása
A kulcságazatokhoz kapcsolódó kutatási
a
megye iránt.
infrastrukturális
Határon átnyúló kapcsolatokban rejlő
további
csökkenése makroszintű finanszírozási
mezoszintű kapcsolatok.
okokból.
Gépipar további térnyerése a felvásárló
További keresletcsökkenés a megyében
piacokon.
termett agrártermékek, illetve az itt
Húzóágazatokhoz illeszkedő integrátor
gyártott élelmiszerek iránt. A lakosság magasabb életszínvonalat és
nagyvállalat megjelenése a megyében. Az M44-es autópálya bekapcsolja a
jobb
megyét az országos vérkeringésbe.
munkakörülményeket
kínáló
gyakorlatilag területek irányába történő
Termálforrások energetikai hasznosítása. EU-s
háttér
kivándorlása
és
A kulcságazatok területén a szektor-
gazdaságfejlesztésre történő hatékony
specifikus nagyvállalatok nem jelennek
felhasználása.
meg
támogatások
innovációs
8
A főiskolák egy karba történő integrációja
A közösségi fejlesztési elképzelések,
növelheti a képzések színvonalát és
illetve
a
felosztható
forrásokból
javíthatja a kutatás-fejlesztési potenciált
támogatható célok nem illeszkednek a megyei jövőképhez. A stratégia megvalósításához ma még nem
áll
rendelkezésre
egy
erős,
konszenzuson alapuló elkötelezettségre, hatékony,
hosszú
együttműködésre
távon épülő
stabil
és
intézményi
háttér, csak az elemei vannak meg. Tovább
nő
a
verseny
az
élelmiszeriparban, a külföldi termékek kiszorítják a megye agrártermékeit a boltokból. Forrás: saját szerkesztés
9
3. Javasolt jövőkép
Az alábbi fejezetben a fentiekben áttekintett szempontokat figyelembe véve (általános és gazdasági, kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzés), továbbá a SWOT-analízisre építve tekintjük át Békés megye lehetséges fejlődési irányvonalait, kiemelt figyelmet fordítva a megye innovációs teljesítményének növelésére. Az Európai Unió 2020 stratégiája három szempont alapján vizsgálta meg és vetette össze a térségeket: az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés nézőpontjából. Békés megye ez alapján vidékies, nem tudás- és technológia intenzív régió, amely csökkenő lakosságszámmal jellemezhető.
2. táblázat: Békés megye innovációs jellegének összehasonlítása a régió többi megyéjével Intelligens növekedés szempontja alapján Fenntartható növekedés szempontja alapján Befogadó növekedés szempontja alapján
Csongrád Tudás-régió
Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Ipari termelési Nem tudás- és Nem tudás- és technológia technológia zóna intenzív régió intenzív régió
Vidékies, de Vidékies régió közel városias régió
Vidékies régió
Vidékies régió
Növekvő lakosságú régió
Csökkenő lakosságú régió
Csökkenő lakosságú régió
Stagnáló lakosságú régió
Forrás: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség
Békés megye jelenlegi relatív helyzetét tekintve elmondható, hogy mind országos, mind pedig régiós viszonylatban az elmaradottabb térségek közé sorolható, így elsődlegesen a megye további leszakadásának megállítására, majd felzárkóztatására kell törekedni. A térség versenyképességének növekedése hozzájárul az ott élők életminőségének, életszínvonalának javulásához. Ennek alapja a megye képességeinek, adottságainak kihasználása és megerősítése, hiszen a versenyelőnyök forrásai helyben gyökereznek. Pontosan ezért az innovációs elképzeléseknek is főként a megye agrár- és élelmiszeripari jellegére, illetve a meglevő iparágak erősségeire kell támaszkodni.
10
Fontos látni továbbá, hogy napjainkban a tartós versenyelőnyök forrásai leginkább az innovációkhoz, tudásteremtéshez, tudástranszferhez kötődnek. Ebből kiindulva a megye fejlődésének szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy a térség innovációs teljesítményét illetően is javulást érjenek el. A fentiek alapján Békés megye javasolt jövőképe a következőképpen kerülhet megfogalmazásra:
„Békés megye Európai Uniós viszonylatban is feltörekvő tudásrégióvá válik, kihasználva a térség kiemelt jelentőségű, nagy múltú tradicionális kulcságazatainak– különösen az agrárium és élelmiszeripar - fejlődési potenciálját, melynek következtében jelentősen javul a térség versenyképessége, illetve a térségben élők életszínvonala.”
Békés megye kidolgozandó S3 dokumentumának javasolt átfogó célja:
„Békés megye innovációs teljesítményének növelése, amely főként az innovációs háttérfeltételek megteremtése és az innovatív szereplők közötti együttműködések kialakítása, valamint a térségi húzóágazatok vállalkozásainak megerősödése révén érhető el.”
Békés megyében jellemzően hagyományos ágazati tevékenységet folytatnak, melyek közül kiemelkedőnek számít a mezőgazdaság, az élelmiszer- és feldolgozóipar, a textilipar, a fémfeldolgozási termékek gyártása, a gép- és járműgyártás, továbbá a távközlés. Többek között ezekben a kulcsiparágakban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások megerősödésén, technológiai adaptivitásának, valamint értékhozzáadó képességének növelésén keresztül ragadható meg a kitűzött cél elérése. További fontos kritérium az együttműködések és a hálózatokba való tömörülés jelentőségének felismerése, illetve hogy a megyében a hiányzó innovációs infrastruktúra kiépítése, illetve a jelenlegi rendszerek fejlesztése megtörténjen.
11
15. ábra: Békés megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának javasolt célpiramisa
JAVASOLT JÖVŐKÉP Békés megye Európai Uniós viszonylatban is feltörekvő tudásrégióvá válik, kihasználva a térség kiemelt jelentőségű, nagy múltú tradicionális kulcságazatainak –különösen az agrárium és élelmiszeripar fejlődési potenciálját, melynek következtében jelentősen javul a térség versenyképessége, illetve a térségben élők életszínvonala.
LEHETSÉGES ÁLTALÁNOS CÉL Békés megye innovációs teljesítményének növelése, amely főként az innovációs háttérfeltételek megteremtése és az innovatív szereplők közötti együttműködések kialakítása, valamint a térségi húzóágazatok vállalkozásainak megerősödése révén érhető el.
LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, KITÖRÉSI PONTOK 1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése
2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése
3. A megyei húzóágazatok vállalkozásai versenyképességének növelése
KITÖRÉSI PONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 1.1. Kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra fejlesztése (kutatóhelyek, laboratóriumok, eszközparkok) 1.2. Humánerőforrás-fejlesztése 1.3. Innovációs szolgáltatások fejlesztése
2.1. A hídképző szervezetek hatékonyságának növelése
3.1. A húzóágazatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatásfejlesztési tevékenység támogatása
2.2. A vállalkozások közötti együttműködések támogatása 2.3. Oktatási és egyéb intézményekkel való együttműködések ösztönzése 2.4. A helyi, határ menti és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és megerősítése 2.5. Horizontális és vertikális hálózatok létrejöttének támogatása
3.2. Innovatív vállalkozások megalakulásának ösztönzése, támogatása a kulcsiparágakban 3.3. A vállalkozások technológiai adaptivitásának javítása
Forrás: saját szerkesztés
12
3.4. A vállalkozások értékhozzáadó képességének növelése 3.5. Kívülről jövő befektetések ösztönzése, traded nagyvállalat térségbe vonzása és annak lokális beágyazódásának elősegítése
4. Fejlesztési lehetőségek
Az átfogó cél az alábbi három lehetséges kitörési pont mentén érhető el: 1.
Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése (KP1.)
2.
Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése (KP2.)
3.
A megyei húzóágazatok vállalkozásai versenyképességének növelése (KP3.)
4.1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése Mind a helyzetelemzés, mind a SWOT analízis rámutatott, hogy a megye innovációs tevékenysége messze alulmúlja az országos átlagot. Pontosan ezért elengedhetetlen az innovációs folyamatok szükséges háttérfeltételeinek mielőbbi megteremtése. Ezért jelen lehetséges kitörési pont közvetlen célja a jelenlegi adottságokhoz és a lehetséges húzóágazatokhoz illeszkedő, specializált innovációs háttér mihamarabbi megteremtése, különös tekintettel az agrárium és a nagyobb hozzáadott értéket teremtő élelmiszeripar speciális K+F+I igényeinek kielégítésére alkalmas kutatói háttér megteremtésére. Annak érdekében, hogy a megye innovációs teljesítménye növekedjen, szükséges az alapvető háttérfeltételek kiépítése, megteremtése. Elengedhetetlen alapkő egyrészt az innovációt támogató környezet, a megfelelő tudással és képzettséggel rendelkező humántőke rendelkezésre állása, továbbá a megfelelő színvonalú szolgáltatások elérhetőségének biztosítása. "Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése" kitörési ponthoz az alábbi fejlesztendő területek, programok tartoznak:
KP1.1. Kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra fejlesztése
Természetesen az alapinfrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások, a térség elérhetőségének javítása, vonzerejének növelése fontos feladat Békés megyében, azonban kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet ösztönző környezet kialakítására 13
is érdemes erőforrást áldozni. Ez különösen fontos azon megyei KKV-k számára, akik fejlesztésben érdekeltek és innovatív magatartást tanúsítanak, azonban saját kutatási kapacitás kiépítésére méretgazdasági okokból alkalmatlanok. Az intézkedés az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
kutatás-fejlesztést és innovációs tevékenységet támogató üzleti környezet fejlesztése,
-
kutatóhelyek működési feltételeinek javítása,
-
kutatóhelyek, laboratóriumok, eszközparkok létesítésének támogatása,
-
infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése.
KP1.2. Humánerőforrás-fejlesztése
Békés megye munkaerő-piaci helyzetéről az előzőekben részletes összehasonlító elemzés készült. Összegzésként elmondható, hogy a megyék megoszlását vizsgálva a térségben számottevő elmaradás tapasztalható. A népesség folyamatosan csökken, nem képes bevonzani és megtartani a munkaerőt. A lakosság iskolázottsági szintjéről ugyancsak kedvezőtlenebb a kép az országos átlagnál. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya is jóval az átlag alatt helyezkedik el, amelyet egyrészről a mezőgazdasági beállítottság indokol. A térség innovációs
teljesítményének növekedése érdekében elengedhetetlen a
humánerőforrás fejlesztése, elsősorban a szakképzett és a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkaerő létszámának növelése. A kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése érdekében szükség van a kutatói létszám jelentős bővítésére, a kutatók térségbe történő vonzására. A humánerőforrás fejlesztés a következő beavatkozásokon keresztül valósulhat meg: -
szakképzések és felsőfokú oktatás megújítása, a helyi kulcsiparágak vállalkozásainak igényeinek megfelelően,
-
duális képzési és gyakornoki programok támogatása, beindítása,
-
húzóágazatokhoz illeszkedő átképzések indítása,
-
általános képzések beindítása (például üzleti és pénzügyi ismeretek oktatása),
-
kutatói programok indítása.
14
KP1.3. Innovációs szolgáltatások fejlesztése
Jelenleg is számos intézmény foglalkozik a megyében gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel, azonban működésük hatékonyságának javítása, az elérhető – főként a kutatási és innovációs tevékenységekhez kapcsolódó – szolgáltatások színvonalának emelése elengedhetetlen. Az alábbi tevékenységek tartoznak ide: -
összekötő, koordinációs szerepet betöltő szervezetek, intézmények tevékenységének hatékonyabbá tétele,
-
meglévő innovációs szolgáltatások színvonalának emelése,
-
vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása.
4.2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése Mivel az érdemi kooperációk legnagyobb akadálya kölcsönös bizalmatlanság, ezért a megye előrelépése érdekében elengedhetetlen az innovatív kooperációk minden formában történő támogatása. Ezért jelen lehetséges fejlesztési lehetőség, kitörési pont célja a jelenlegi együttműködések feltérképezésén alapuló, az eddigi kooperációkhoz szervesen illeszkedő hálózatok mihamarabbi kialakítása, különös tekintettel az agráriumon és az élelmiszeriparon belül kialakuló K+F hálózatokra, illetve a gép- és járműipari beszállításokra. Békés megye leszakadásának megállítása, illetve a dinamikus felzárkózás érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a térségben működő vállalkozások – kiemelt figyelemmel a kulcságazatok vállalkozásaira – felismerjék az együttműködésben, hálózatosodásban rejlő lehetőségeket, hasznokat. Az együttműködések révén a vállalkozások közösen jelenhetnek meg értékesítési és beszerzési oldalon egyaránt, ezáltal jelentős költséget és egyéb erőforrást takarítanak meg, valamint képessé válnak felvenni a versenyt a nagyobb vállalatokkal szemben. Jelenleg a magyarországi vállalkozói kultúrában nem jellemző az összefogás és együttműködés, ezért első lépésben az együttműködések fontosságának köztudatba építése a cél. "Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése" kitörési ponthoz a következő fejlesztendő területek, programok sorolhatóak:
15
KP2.1. A hídképző szervezetek hatékonyságának növelése
A hálózatosodás szervezésében, a helyi szereplők összekötésében, koordinálásban kiemelt szereppel bírnak a különböző „hídképző” szervezetek (például fejlesztési ügynökségek, kamarák), amelyek habár már jelen vannak a térségben, mégis szükséges azok hatékonyabb működtetése és erőteljesebb fellépése. Az intézkedés az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
hídképző
szervezetek
tudásteremtést
és
tudástranszfert
elősegítő
kezdeményezéseinek előtérbe helyezése, -
hídképző szervezetek által kínált szolgáltatáspaletta bővítése, valamint a meglévő szolgáltatások színvonalának növelése,
-
finanszírozási forrásokhoz, pénzügyi támogatásokhoz való hozzájutásban való segítségnyújtás,
-
szakértői csoportok felállítása a megye kulcságazataira specializálódva, amely tanácsadói és mentorszolgáltatást nyújt az adott iparág vállalkozásai számára.
KP2.2. A vállalkozások közötti együttműködések támogatása
A vállalkozások közötti együttműködések kialakításának számos előnye van. Az élelmiszeripart tekintve például a vevői és beszállítói oldalon, illetőleg a piacon való közös megjelenésnek nemcsak költségelőnyei vannak. Többek között csökkenthetőek a különböző kockázatok (költség, idő, szállítói, stb.), a méretgazdaságosságból eredő hátrányok, valamint lehetőség nyílik a hiányzó kapacitások pótlására, az egymástól való tanulásra. A helyi termékek minél szélesebb körben való megismertetése lehet az egyik kulcs a megye gazdaságának fellendítéséhez. Egy közös helyi brand építése és erőteljes lobbytevékenység révén reális esély kínálkozik a hazai és nemzetközi külpiacokon való sikeresen megjelenésre. Az intézkedés az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
vállalkozások együttműködésében megvalósuló projektek ösztönzése, támogatása,
-
vállalkozások közös fellépésének, piacon való együttes megjelenésének támogatása,
-
közös helyi brand építése,
-
vállalkozások közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése.
16
KP2.3. Oktatási és egyéb intézményekkel való együttműködések ösztönzése
Békés megyében a tradicionális iparágak túlsúlya tapasztalható, leginkább agrártérségként jellemezhető. A megye életében a legmeghatározóbb ágazatok közé sorolható többek között a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a gép- és járműgyártás. A mezőgazdaságot és élelmiszeripart tekintve a szakképzések megszervezése, a közös kutatási együttműködések kialakítása és a hozzáadott érték növelése javasolt. A leírtakon felül fontos megemlíteni, hogy napjainkban egyre nagyobb az igény a bioélelmiszerek, illetve a különböző diétás, allergén anyagoktól (glutén, laktóz, stb.) mentes élelmiszerek iránt, melynek kielégítése folyamatos innovatív tevékenységet feltételez. Az élelmiszeripari oktatási- és kutatási együttműködéseket tekintve meghatározó szerepet tölthetnek be többek között a következő régióban aktív intézmények: -
Szent István Egyetem vidéki kampuszai (Békéscsaba, Szarvas, Gyula),
-
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) vidéki intézetei, úgymint a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI),a kecskeméti Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (ZÖKO),
-
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara,
-
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja,
-
Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.,
-
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biotechnológiai Intézet.
A gép- és járműipar tekintetében többek között az alábbi intézményekkel lehet érdemes a kooperáció: -
Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola,
-
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara,
-
Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara, továbbá a
-
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara.
A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek tudásbázisának hatékonyabb kiaknázása (nem csak a megyén belüli, hanem a Csongrád megyei kapacitásokat is figyelembe véve), 17
-
felsőoktatási intézmények „harmadik missziójának” erősítése,
-
„triple helix” típusú együttműködések ösztönzése,
-
oktatási intézmények képzési portfóliójának vállalati igényekhez való igazítása,
-
duálisképzések beindítása,
-
általános vállalkozói ismeretek oktatása a helyi szereplők számára,
-
a vállalatok és a felsőoktatási, illetve egyéb intézmények összekapcsolása a közös kutatások érdekében.
KP2.4. A helyi, határ menti és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és megerősítése
Békéscsaba a román határtól csupán 20 km-re helyezkedik el. Javasolt a határ menti fekvés hatékonyabb kihasználása, amelynek első lépése, hogy a megfelelő infrastrukturális feltételek kiépüljenek. A szomszédos és nemzetközi térségekkel való kooperáció révén a közös kutatások és beruházások mellett a hiányzó innovációs kapacitások pótlására is lehetőség nyílik. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
határ menti és határon átnyúló együttműködések, beruházások ösztönzése,
-
nemzetközi és külpiaci kapcsolatok erősítése,
-
innovációs kapacitások bővítése az együttműködések révén.
KP2.5. Horizontális és vertikális hálózatok létrejöttének támogatása
A hálózatosodás előnyeihez sorolható egyrészt a méretgazdaságosságból eredő hátrányok leküzdése, másrészt az egymástól való tanulás lehetősége. A hálózat tagjai közösen jelennek meg értékesítési és beszerzés oldalon, továbbá közösen finanszírozhatnak kutatási kapacitásokat is – jelentős erőforrásokat megtakarítva. Békés megyében mindenképpen javasolt az agrárium összekötése az élelmiszer- és feldolgozóiparral. A gép- és járműipar esetében a beszállítóvá válás, a vertikális hálózatba tömörülés elősegítése nyújthat reális fejlődési lehetőséget, amelyhez szükség van egy integrátor nagyvállalatra. A térségben integrátor nagyvállalat szerepet tölthetne be a Linamar Hungary Zrt., amely más nagyvállalatok számára szállít alkatrészeket. A javasolt fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el:
18
-
a társadalmi és bizalmi tőke megerősítését, az együttműködések kialakulását célzó rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése,
-
beszállítóvá válás elősegítése, különös tekintettel a beszállítóvá váláshoz szükséges speciális tanúsítványok és kompetenciák megszerzésére,
-
vertikális hálózatok kialakítása (mezőgazdaság és élelmiszeripar összekötése, rövid ellátási láncok kiépítése, gép- és járműipari hálózatok kialakítása),
-
horizontális, egyenrangú KKV-k együttműködésén alapuló hálózatok kialakítása a megyei specialitásoknak megfelelően főként textiliparban, nyomdaiparban.
4.3. A megyei húzóágazatok vállalkozásainak versenyképességének növelése
Amint a felmérések is rámutattak a megyei vállalkozások jelentős része meglehetősen versenyképtelen, illetve rendkívül alacsony a hozzáadott érték teremtő képességük. Ezért jelen lehetséges kitörési pont célja a jelenlegi kedvezőtlen helyzet mihamarabbi radikális javítása, ennek érdekében a húzóágazatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása közvetlen és közvetett eszközökkel. Ezen belül különös fontosságot kap az innovatív vállalkozások megtelepülésének és létrejöttének támogatása – pontosan a minimálisan szükséges kritikus tömeg elérésének érdekében. Békés megye mezőgazdasági jellegű megyének tekinthető. Jelenleg kevés versenyelőnnyel rendelkezik. A vállalkozások leginkább az olcsó munkaerő, az olcsó nyersanyag, a különböző támogatások és kedvezmények miatt települnek a térségbe. A térségben a mikro- és kisvállalkozások arányának túlsúlya tapasztalható, a nagyvállalatok száma alacsony. Számottevő kutatás-fejlesztési tevékenység a megyében az alábbi ágazatokban van jelen: mezőgazdaság, élelmiszeripar, textilipar, fémfeldolgozás, gép- és járműgyártás, illetve távközlés. A térség versenyképességének növekedésén keresztül érhető el az ott élő emberek életszínvonalának emelkedése, amely pedig főként az ott gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások teljesítményén múlik. "A megyei húzóágazatok vállalkozásainak versenyképességének növelése" kitörési ponthoz az alábbi fejlesztendő területek tartoznak:
19
KP3.1. A húzóágazatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
A fentiekben foglaltakra visszautalva, a tartós versenyelőnyök forrásai leginkább az innovációs képességekhez, a tudásteremtéshez és tudástranszferhez kötődnek. Ebből kiindulva a térség versenyképességének növelése szempontjából elengedhetetlen a megyei vállalkozások és egyéb intézmények innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, különös tekintettel az agrár-élelmiszeripar és az ehhez szorosan kapcsolódó megújuló energia szektor vonatkozásában. Mezőgazdasághoz és élelmiszeriparhoz kapcsolódó kutatóintézetek, központok közül már több is jelen van a régióban, amelyek tudásbázisát és kapacitásait érdemes kiaknázni. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására irányuló programok beindítása, különös tekintettel az agráriumra, illetve az élelmiszeriparra,
-
az előzőekben már felsorolt kutatóintézetek, kutatóközpontok, felsőoktatási intézmények tudásbázisának és kapacitásainak kihasználása.
KP3.2. Innovatív vállalkozások megalakulásának ösztönzése, támogatása a kulcsiparágakban
Békés megyében jelenleg relatíve kevés az innovatív vállalkozás. Éppen ezért, ahhoz, hogy az átfogó cél teljesüljön, azaz hogy a megye innovációs teljesítménye látványos növekedésnek induljon, szükség van az innovatív vállalkozások számának növelésére, különösen a megyei húzóágazatokban. A fejlesztendő terület a következő beavatkozásokon keresztül érhető el: -
innovatív vállalkozások megalakulására irányuló programok beindítása,
-
kreatív ötletek támogatása, fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése,
-
finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás segítése,
-
innovatív projektötletek piacra jutásának támogatása,
-
vállalkozói kompetenciák, készségek fejlesztése képzéseken keresztül,
-
mentor tanácsadás nyújtása.
20
KP3.3. A vállalkozások technológiai adaptivitásának javítása
Napjaink globalizált világában a technológiai váltás és a tudásteremtés szinte állandó kényszer. A vállalatok versenyképessége nagyrészt a termelékenység szintjére vezethető vissza, amely pedig a technológiaváltástól függ. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a vállalkozások technológiai adaptivitásának növelésére, a legújabb technológiák megismerésére és alkalmazására. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
technológia transzfer ösztönzése,
-
legújabb technológiák bemutatását célzó rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése,
-
tanulmányutak szervezése a legújabb technológiák megismerése érdekében,
-
lean tanácsadás, mentor szolgáltatás nyújtása.
KP3.4. A vállalkozások értékhozzáadó képességének növelése
Kétségtelen, hogy Békés megye egyik legmeghatározóbb iparága az élelmiszeripar, annak ellenére is, hogy az elmúlt néhány évben nehéz helyzetbe került. Megfelelő fejlesztési stratégiák alkalmazása mellett reális esély van arra, hogy az élelmiszeripar fellendítésén keresztül a megye gazdasági helyzete előrelendül. Az élelmiszer- és feldolgozóipar tekintetében az egyik legfontosabb, hogy az iparág vállalkozásai által előállított hozzáadott érték jelentős növekedjen, amely pedig főként az új technológiák alkalmazása által érhető el.
KP3.5. Kívülről jövő befektetések, traded nagyvállalat térségbe vonzása és annak lokális beágyazódásának elősegítése
Békés megyében jelenleg a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző, nincs elég nemzetközi viszonylatban is jelentősnek tekinthető nagyvállalata, amelyhez a kisebb vállalatok csatlakozhatnának, s amelytől tanulhatnának. Továbbá tudásintenzív, vagy legalább érdemi fejlesztési tevékenységgel rendelkező cég letelepedése jelentős mértékben emelhetné a megye innovációs tevékenységét is. Ezért érdemes ösztönözni (például különböző
21
adókedvezményekkel) a régión kívüli nagyvállalatok letelepedését, amelyek már rendelkeznek kellő tapasztalattal, kapcsolattal, tudással, illetve technológiával. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: -
kedvezmények (például adókedvezmények) nyújtása,
-
üzleti környezet fejlesztése, vonzóbbá tétele (például infrastruktúra fejlesztése által),
-
erőteljes lobbytevékenység folytatása a nagyvállalatok letelepedésének ösztönzése érdekében.
22