Hat „igen” lapunk nyári lapszámára Báti és Szilágyi örömmel segített Önkormányzatunk az elfogadott költségvetésben ötszázezer forintot tervezett a 2010-es évre, a Tószegi Tükör megjelentetésére. Az öszszeg mindössze kettõ 20 oldalas lapszám finanszírozását teszi lehetõvé. Mi lapkészítõk már akkor azon gondolkodtunk, hogyan lehetne legalább még egy újságot kiadni, hiszen egy tavaszi és õszi lapkiadás még jóindulattal sem szolgálja a lakosság folyamatos tájékoztatását, a nyilvánosságot, a demokrácia színes palettáján. A nyári lapszámban – mint ahogyan az önkormányzati ciklusok végén eddig
Báti László és Szilágyi László képviselõk
mindig – a választott tisztségviselõk elmúlt idõszaki munkájának önértékelését is természetesen közreadtuk volna. Polgármesterünk ezt közpénzen való kampányolásnak vélte, így a képviselõk többsége elvetette saját önértékelését, és nem lesz programértékelõ polgármesteri interjú sem. Majd a jelöltek által fizetett, választási különkiadásban biztosítunk lehetõséget erre. De mégis lett júliusi Tószegi Tükör! Az eredetileg tervezett terjedelmet lentebb vettük és a júliusi újság kiadásához Báti László és Szilágyi László képviselõk 25-25 ezer forintot adtak a képviselõi tiszteletdíjból létrehozott képviselõi keretbõl. A demokráciát és nyilvánosságot komolyan vevõ képviselõk lapunknak elmondták, hogy önkormányzati forrás híján, ha szükség van rá, a teljes 150 ezres költséget is finanszíroznák. Ezen mi tószegiek nem csodálkozunk, hisz Báti László tizenhat éves képviselõi tevékenysége a nyitottságról és õszinteségrõl szólt. Hiteles ember hírében áll és õ képviselte többek között a falusi átlagembereket is. Mi a lakosság nevében köszönetünket fejezzük ki nekik és a további négy: Mocsári Kálmán, Buczkó Endre, Csutárné Szabó Andrea és Smidéliusz Ernõ képviselõknek is, akik „igen” szavazatukkal lehetõvé tették, hogy Ön kedves olvasó, lapunkat most is kezében tarthatja. Nádházi Sándor fõszerkesztõ
Ismét riogatott a szõke folyó, szúnyog invázió várható
A TISZÁT NEM SZABAD LEBECSÜLNI A 2010. év elsõ fele rendkívüli idõjárási körülmények között telt el. Már tél végén is volt egy komoly csapadékhullám, de az a csapadékmennyiség, ami május hónapban hullott, fölülmúlt minden eddigi rekordot. Néhány hét alatt a sokéves átlag két-háromszorosa esett le. Ennek következményeként indult el minden idõk legnagyobb árhulláma a Tisza jobb oldali mellékfolyóin, katasztrófákat okozva az ország északkeleti részein. Mindezek hatására a Tisza is áradni kezdett. A vízügyi igazgatóság elsõ körben május végére várta a tetõzést Szolnoknál, egy „gyenge” harmadfokú szinten, 830-850 cm-en. Sajnos az esõzések azonban tovább folytatódtak és a május végi tetõzést követõen a Tisza nem apadt, hanem tovább áradt. E második árhullám tetõzését elõször 970 cm-en várták, június közepére. Majd ahogy egyre pontosabb információk jutottak a szakemberek birtokába, úgy aktualizálták az elõrejelzést: a végén már több mint tíz méteres szintre. Dr. Gyuricza Miklós polgármesterrel beszélgettünk a helyi árvízvédelemrõl. – A tíz méter, az már nagyon komoly árvíz, az eddigi legnagyobb vízszint Tószegen 10 méter 41 cm volt. Mi történt, amikor a vízügy azt jelezte, hogy ilyen nagy víz várható? – Azt azért el kell mondani, hogy szerencsére mégsem értük el a tíz métert. A tiszaroffi szükségtározó megnyitása miatt a Tisza fél méterrel alacsonyabban, 954 cm-en tetõzött júniGátbevédés
us 15-16-án. De a tíz méter körüli vízszint valóban nagyon magas, az eddigi második-harmadik legnagyobb vízszintet jelenti. Ennek megfelelõen a védekezés szabályai is keményebbek lettek. A Kormány 2010. június 4-én 22 órai hatállyal veszélyhelyzetet hirdetett a Tisza áradása miatt, a megye egész területére. Ennek a döntésnek két nagyon fontos következménye van: egyrészt az, hogy az érintett települések polgármesterei a veszélyhelyzetben egyszemélyi vezetõi a helyi védelmi feladatoknak, tulajdonképpen – néhány kivétellel – a képviselõ-testület hozzájárulása nélkül is hozhatnak döntéseket. Másrészt pedig a védekezéssel kapcsolatos indokolt költségeket a Kormány száz százalékban megtéríti a központi költségvetésbõl. A hangsúly e helyütt az „indokolt” szón van. – Ezen pontosan mit kell érteni? – Azt, hogy ebben a térségben az önkormányzatok nem kezdhettek el saját maguk, önállóan védekezni. Ha visszaemlékszünk a sajtóhírekre, a Köztársasági Elnök Úr az egyik árvízzel elöntött északi település meglátogatása után azt nyilatkozta, hogy a polgármestereket tanfolyamra kellene küldeni, mert nem tudják, hogy mit kell tenniük árvízkor. Ez egyébként nem meglepõ, hiszen a polgármesteri tisztség betöltése nem iskolai végzettséghez kötött, így a legtöbb polgármester – értelem szerûen – nem vízügyi szakember. Az északi megyékben azonban voltak olyan gátszakaszok, amit az önkormányzatok védtek és nem a vízügy. Folytatás a 2. oldalon
2010. július
2 A Közép-Tiszán viszont a Kormány egyértelmûvé tette az önkormányzatok számára, hogy az árvízi védekezés állami feladat. Míg 2000-ben vagy 2006-ban itt is lehetõség volt arra, hogy a polgármesterek önállóan védjék a településüket, addig az idén a védekezést a vízügyi igazgatóság szervezte, irányította és végezte, az önkormányzatok közremûködésével. Magyarul: az önkormányzatok csak azt tehették, amiben a vízügy konkrét segítséget kért tõlük. Így semmilyen költséget nem ismernek el indokolt költségnek, csak azokat, melyeket a vízügy elszámolhatónak nyilvánít. – Ennek tudható be az is, hogy idegenek dolgoztak a gáton és nem a tószegi vállalkozók illetve munkanélküliek? – Pontosan. A vízügy nem biztosított lehetõséget arra, hogy az önkormányzat „saját” embereket adjon a védekezési munkákhoz. A vízügy hozta az alvállalkozóit és embereit. Tudomásom szerint egyébként így is volt néhány önkormányzat, aki ennek ellenére mégis vezényelt saját embereket a gátra, de ezeken a helyeken jelenleg is vita van, hogy megkapják-e az államtól az ezzel kapcsolatos munkabéreket és költségeket. Másrészrõl pedig azt is látni kell, hogy Tószegen az idén már olyan mértékû gátépítési és homokzsákolási munkákra nem volt szükség, mint pl. 1999-ben vagy 2000-ben. Szerencsére a töltéseink, még ha csak ideiglenes jelleggel is, de elkészültek tíz évvel ezelõtt. Így az alapok megvannak a sikeres védekezéshez. Napi átlagban húsz embernél többnek így nem is kellett dolRétpart major, lovarda
goznia ennél az árvíznél. Az idén gátat építenünk pedig, gyakorlatilag csak a lovarda mögött kellett. – Valóban, a lovarda mögött egy jelentõs szakasz került elbontásra a tíz évvel ezelõtt megépített gátból. Ha õszinték akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a faluban féltek is az emberek attól, hogy emiatt baj lehet a vízzel! – Azért a félelemre szerintem nem volt ok. Folyamatosan, éjjelnappal ellenõriztem én is a védvonalakat. A szakszerû és összehangolt védekezésnek köszönhetõen, ennél az árvíznél egyetlen percig sem volt közvetlen veszélyben a település. Tény, hogy a gátat elbontották a lovardánál, de nekem az árvíz idején nem azzal kellett foglalkoznom, hogy ez miért történhetett meg annak idején, hanem azzal, hogy az elbontás helyére mielõbb új gát épüljön. És ez a kellõ idõben meg is történt. Nagyon jó kapcsolatot és partneri viszonyt tudtam kialakítani Gönczöl István úrral, a vízügy védelemvezetõjével. S bár elsõ körben valóban csak homokzsákos, illetve „jászolgátas” védelemben gondolkoztak ezen a helyen a vízügyesek, végül aztán a kérésemre mégis csak elkészült a többivel azonos magasságú és szélességû földgát a lovardánál. Sõt, a teljes ideiglenes töltésszakasz (Kucorgó mögött, Zrínyi út, Lovarda és Rétpart) hullámverés elleni fóliás és terfiles bevédése is megtörtént, pontosan úgy, ahogyan azt kértem Gönczöl úrtól. Ezúton is köszönöm neki a korrekt együttmûködést! Ma, június 21-én, az árhullám már levonulóban van, de a Tisza vízállása még mindig annyira magas, hogy a csapadékvíz nem tud
A polgármester éjjel-nappal ellenõrizte a védvonalakat
gravitációsan lefolyni a faluból. Jelenleg is folyamatosan, szivattyúval kell átemelnünk azt a töltéseken. A polgármesteri hivatal mûszaki csoportja, illetve a közcélú munkások bevonásával éjjel-nappal dolgozunk ezen a problémán. Amíg a Tisza vízszintje 800 cm alá nem sülylyed, a készenlétet fenn kell tartanunk. – Reméljük, hogy mielõbb elbúcsúzhatunk a víztõl, de azért az apadás is okozhat kellemetlenségeket. A pangó vizek ugyanis ideális helyek a szúnyoglárvák kike-
léséhez. Milyenek a kilátásaink ezen a téren? – Nem szeretnék senkit sem ámítani, így õszinte leszek: nagyon rosszak. A szakemberek szerint a kezelhetetlenség szintjét elérõ, soha nem látott „szúnyog katasztrófára” van kilátás ezen a nyáron mindenhol, az árvíz miatt. Szó volt róla, hogy a Kormány a védekezési költségek részeként majd esetleg elszámolhatóvá teszi a szúnyogirtást is, de eddig errõl még nem született döntés. Ez azért is lenne nagyon fontos, mert a költségvetésünkben erre a célra elkülönített keretet már elköltöttük: az idén – az elõzõ évekhez hasonlóan – három szúnyogirtást terveztünk, és már a negyediknél járunk. A hatását viszont alig érezzük. Amit lehet, megteszünk. Ha kell, átcsoportosítunk pénzeket e célra a költségvetésben. De azt is tudni kell, hogy a szakemberek szerint ahhoz, hogy hathatós legyen az irtás, két-háromnaponta kellene elvégezni, mert olyan nagy az utánpótlás, a lárvák kikelésének üteme. Ez viszont több tíz milliós nagyságrendû kiadás lenne, amihez a forrást képtelenség elõkeríteni, másrészt pedig az irtószer esetleges, egészségre káros hatásai miatt ilyen gyakorisággal nem is szabad irtást végezni. Kicsit olyan ez, mint a „huszonkettes csapdája”. De mint mondtam: amit lehet, megtesszük, lehetõségeinket mármár olykor túl is feszítve. A mostani vészhelyzet ismét bizonyossá tette, a Tiszát nem szabad lebecsülni, oda kel rá figyelni, mert eddig falunkban még sosem volt a víz az úr. Nádházi
3
2010. július
FALUGYÛLÉS BÉKÉS PÁRBESZÉDDEL Fibernettel képtelenség szót érteni, gumicsizmás Liget útiak, csapadékvíz problémák
Dr. Gyuricza Miklós, polgármester programjához hûen, május 3-ra, harmadízben hívta össze a Falugyûlést. A fontos falufórum elsõdleges célja, hogy falusi közügyeinkrõl személyesen tájékoztassa a lakosságot az elöljáróság. Az itt élõ polgárok korlátok nélkül szabadon mondhassák el véleményüket, és választ kapjanak, szûkebb közösségi, illetve egyéni problémáikra is. A faluvezetõ meghívásának közel száz tószegi tett eleget. A Falugyûlés a Himnusz dallamaival kezdõdött. Dr. Gyuricza Miklós köszöntötte a jelen levõket, külön köszöntötte Jánosiné dr. Bene Ildikót a megválasztott országgyûlési képviselõnket. A Fidesz-KDNP színeiben, õ képvisel bennünket 4 évig az Országgyûlésben. A kiváló belgyógyász szakmai munkájával már régen kivívta a tószegiek elismerését.
Jánosiné dr. Bene Ildikó
Újdonsült parlamenti képviselõnk meghatottan köszönte meg a tószegi választópolgárok bizalmát. Az õszinte elérzékenyülése érthetõ, hisz – mint mondja – ez volt az elsõ alkalom, hogy választókörzetében országgyûlési képviselõként találkozott a lakossággal. „Ígérem meghálálom bizalmukat és tisztességgel képviselem Önöket. Azon leszek, hogy minél többször eljöjjek falujukba, hogy személyesen találkozzunk.” – mondta az igazán szimpatikus Jánosiné dr. Bene Ildikó, majd jókívánságait fejezte ki a Tószegen élõknek. A falugyûlés nagy tapssal fogadta a debütáló képviselõ aszszony elsõ hivatalos hozzászólását,
melyben egyaránt benne volt a tisztelet és a bizalom is. A Falugyûlés elsõ napirendi pontjaként dr. Gyuricza Miklós polgármester beszámolóját hallhattuk. „Lépjünk ki a mából: A holnap vár” címû elõadás részletes és átfogó képet rajzolt az elmúlt év, de lényegében 2008. február 15-tõl, azaz polgármesteri megválasztása óta végzett munkáról, az elmúlt idõszak jellemzésérõl, az elért eredményekrõl, a jelen gondjairól és fõfeladatairól. Polgármesterünk elõadását, a tõle megszokott módon számítógépes prezentációval színesítette, mely verbális kommunikációval segítette az érthetõséget. A kronológiai sorrendû beszámoló alapos és kidolgozott volt, de lapunk figyelmes olvasóinak természetesen ismerõs volt a tartalom, hisz lapszámainkban írtunk, illetve „A polgármester írja” – c. rovatban is olvashattak a falunkat érintõ fontosabb önkormányzati döntésekrõl. A 2009 évi gazdálkodás – racionalizálási program takarékossági intézkedéseket tartalmazott. Így az önkormányzat kiadásait drasztikusan csökkentették, melynek áldozatul esett a teljes önkormányzati szféra. • Önkormányzati alkalmazottak bérjuttatásai a törvényi minimumon vannak. • Átalakították a bizottsági struktúrát. • Képviselõk tiszteletdíjának megszüntetése. • Vállalkozó orvosok pénzügyi támogatását megszüntették. • „Összevonták” a közkönyvtárat és az iskolai könyvtárt • Elrendelték az önkormányzati „létszámstoppot”. • Szigorú gazdálkodás és költségvetési elõirányzat-felhasználás. Önkormányzatunk fontos feladata volt az adósságállomány csökkentése. 2008. januárjában még 152 millió 350 ezer forint tartozás terhelte a büdzsét, ám a szigorú gazdálkodás eredményeként 2009 végére 36,1 millió forintot sikerült lefaragni, így az évet 116 millió 250 ezer forint adóssággal kezdtük, úgy hogy intézményeink a megszorításokkal együtt zavartalanul mûködtek. A faluvezetõ számot adott az elvégzett feladatokról és eredményekrõl is. Szólt a nyilvánosság elvének érvényesítésérõl, a település
Dr. Gyuricza Miklós
üzemeltetésérõl, melyeket mi itt lakók mindennapjaink során „élõben” tapasztalhatunk. Dr. Gyuricza Miklós a 2010. év feladatairól is szólt, melyre részletesen nem térünk ki, hisz elõzõ lapszámunkban többségében írtunk már a szûk lehetõségekrõl. Címszavakban íme a lehetõségek és prioritások: 1. Az önkormányzat és intézményei mûködõképességének megõrzése. 2. A nyilvánosság elvének érvényesítése. 3. „Út a munkához” program. 4. Településõrök foglalkoztatása. 5. Utak karbantartása, kátyúzása. 6. Parkolási lehetõség javítása az Orvosi Rendelõnél 7. Az óvoda felújítása. 8. Kulturális programok szervezése. A polgármester szólt még a nyertes pályázatokról is melyeknek értéke több mint 100 millió forint, valamint „aktualitásokról” tájékoztatta a falugyûlést. A polgármester a közel egy órás tájékoztatója után, a lakosságnak adta át a szót. Sárszegi István azután é r de k l õ d i k , hogy a Karai úti gyalogjárda aszfaltozását miért a „lakatlan” területrõl kezdték? Második kérdése, utcájában a Molnár László úton, egyik oldalon van a csapadékvíz levezetõ árok, a közút viszont magasabban van a járdaszintnél, így a házakról, tel-
kekrõl kifolyó csapadékvíz nem folyik le az úton, de az út alatt sem az árokba. Így mintegy harminc ház elõtt vízben áll a gyalogjárda. Kéri az önkormányzat segítségét. Újvári Dánielné a Liget úton lakók gondjairól szólt. – A polgármester úr részérõl elhangzott, hogy az Alkotmány és a Liget út aszfaltozására még várni kell. Vannak azonban olyan dolgok, mely úgy gondolom nem lehet pénz kérdése. – mondja a fiatalaszszony. Ilyen többek között, hogy a Liget útra egy beteg gyerekhez a mentõ nagy késéssel érkezett, mivel a GPS navigációban nincs benne az utcájuk. Az utcában a beépítetlen telkeken derékig ér a gaz, a tulajdonosa „elfelejti” levágni. Már a járdára is ránõtt. A csapadékos tavasz is sok gondot okoz az ott lakóknak. Van ugyan vízlevezetõ árok, de funkcióját nem tölti be. Sajnos gumicsizmában járunk dolgozni sárban, vízben, mert máshogy nem lehet közlekedni. Évek óta kérjük az önkormányzatot a problémánk megoldására, de eddig nem történt semmi. – és ismét kéri az önkormányzat segítségét. Dr. Szabó Andrea tavaszi nagytakarításra invitálja a lakosságot. A környezetvédelmet a szívén viselõ hölgy örömmel tájékoztatja a falugyûlés résztvevõit, hogy április 24-én 7,2 tonna hulladékot szedtek össze a külterületi földek mellõl. Az akció folytatódik, mert maradtak még szemetes területek. Így szeretettel várták május 8-ra a Vadászházhoz a tószegi tavaszi nagytakarítás folytatásához. Szabó Andrea a képviselõk lemondott tiszteletdíjáról is véleményt mond. Õ úgy véli, dicséretes a képviselõk önzetlensége, de véleménye szerint ha „közös kalapba” került volna a felajánlott összeg, nagyobb lehetõségek lettek volna a felhasználásra.
2010. július
4 Lukács Pál Alkotmány úton lakó, a Karai úti kerékpározók rossz szokásairól szólt. Egymás mellett közlekednek oda-vissza egyszerre, így a személygépkocsik nem, vagy csak balesetveszéllyel dacolva tudnak elõzni. Kéri a segítséget. Gál István az Attila út 72. szám alatt lakik. Útjuk aszfaltozásának várható idõpontja felõl érdeklõdik, de szóba hozta a falu egészét foglalkoztató Fibernet kábeltelevíziós társaságot is. Bizonyára õ is ahhoz a több száz elégedetlen volt elõfizetõhöz tartozik, akinek nagyon elege van a gyatra szolgáltatásból. Gondolkodik-e az önkormányzat azon, hogy másik szolgáltatót hozzon Tószegre? – teszi fel kérdéseit. Gál István a Rákóczi úti artézi kút melletti terület rendbe hozása felõl érdeklõdik. Hangulatos parkot
lehetne ott kialakítani. – mondja. Községünk orvosai, dr. Gál István és dr. Urbán Mária megköszönték az önkor mányzatnak a rendelõk felújítását, valamint dr. Selmeczi Géza és Csutárné Szabó Andrea képviselõknek a tiszteletdíjukból létrehozott alapból vásárolt életmentõ csomagot. A lakossági felvetésekre és kérdésekre dr. Gyuricza Miklós a hozzászólás sorrendjében válaszolt. A polgármesteri válaszokból többek között megtudtuk, hogy a Molnár László úti csapadék elvezetési problémát ismeri, és jogosnak tartja a probléma felvetést. Keresik a végleges megoldást, de jelenleg tanácstalan. Azt azért megígéri, hogy a Mûszaki Csoport közmunkások bevonásával elhárítja a legsürgetõbb problémát. Újvári Dánielnének köszöni a jelzést GPS ügyben, továbbítják a
problémát az illetékesek felé. A gazos parlagfüves területek felszámolásáról gondoskodnak. Az elhanyagolt magánterületek felszámolásáról hatósági eljárás formájában gondoskodnak. Az Alkotmány és a Liget út aszfaltozása prioritást élvez, és elsõkét végzik el a munkálatokat, ha az anyagi feltételek adottak lesznek. – mondta már elõzõleg a prezentációjában a polgármester. A Karai úti szabálytalan kerékpározás megszüntetésére a gyakoribb rendõri jelentétet kér a faluvezetõ. Gál István Fibernettel való elégedetlenségét megérti. Folyamatosan harcban állunk a céggel. Azt kell, hogy mondjam, lehetetlen szót érteni velük. A jegyzõ asszony már két éve levelezik velük, eredmény-
telenül. Ha egy szolgáltató képtelen ügyfelei és a Polgármesteri Hivatal jelzéseit figyelembe venni, ki fog szorulni a piacról – véli dr. Gyuricza Miklós. A szolgáltató váltáson gondolkodunk, de ennek pénzügyi akadályai vannak. A Rákóczi úti artézi kút környékére van hosszabb távú terve az önkormányzatnak. Egy díszpark kialakítása szerepel a tervben, bár a terület a Ceglédi Vízgazdálkodási Társulaté. Reményeink szerint rajtuk nem múlik, ha az önkormányzat lehetõségei adottak lesznek a parképítésre. A polgármesteri válaszok után a Szózat meghallgatása zárta a békés és kultúrált párbeszédû falugyûlést. Nádházi Sándor
5
2010. július
Szeretném, ha ismét helyre állna az orvos és a beteg között a bizalom
ORVOSI RENDELÕBÕL A PARLAMENTBE „Az egyik szemem sír, a másik nevet” – mondom gratulációm kezdetén az igazán szimpatikus és kiváló belgyógyász szakorvosnak. Bizonyára nem vagyok egyedül páciensei közül, aki sajnálja hogy megbízható orvosa más területen végzi közszolgálatát. Másrészt meg elégedettséggel nyugtáztuk, jó helyre került a parlamenti mandátum. Jánosiné dr. Bene Ildikó a 4. sz. szolnoki központú egyéni választókerületében, a Fidesz-KDNP színeiben mindeddig soha nem tapasztalt fölénnyel országgyûlési képviselõ lett. – Képviselõ asszony, a magabiztosan megnyert országgyûlési választások után, az elsõ találkozója a választópolgárokkal a tószegi falugyûlésen volt. A megkülönböztetett tisztelet annak szólt, hogy Önt a falubeliek belgyógyász szakorvosként már régóta szeretik, vagy annak, hogy a válaszpolgárok itt nálunk háromszor annyian voksoltak Önre, mint a második legtöbb szavazatot kapott jelöltre? • Elõször is nagy tisztelettel megköszönöm a bizalmat, amellyel támogattak a tószegi polgárok a választások során. Lassan huszonöt éve dolgozom az egészségügyben, orvosként sokan megismertek. Úgy gondolom, fõleg az egyéni képviselõk tekintetében igen fontos, hogy az emberek milyen személyes véleményt alakítottak ki a jelöltrõl. Való igaz, hogy nagyon sokan ismernek és remélem, jó szívvel gondolnak rám. Minden alkalommal, amikor Tószegen járok ezt a szeretetet és egymás iránti megbecsülést érzem. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a polgármester úr falugyûlésre szóló meghívásának eleget tegyek és így alakult, hogy országgyûlési képviselõként elõször önöknél lehettem. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy már a választási kampány során is egy korrekt, tájékoztató együttmûködést tapasztaltam az önkormányzat részérõl. Természetesen ez minden induló egyéni jelölt esetében is így volt. – A parlament „jól bekezdett” fergeteges iramot diktál. Melyik területen (bizottságban) kapott helyet és hogy tetszik a „Tisztelt Ház” légköre? • Valóban igen kemény tempót diktál a parlamenti munka is, de a választási program ígéreteit nem lehet az utolsó évben megvalósítani, hanem következetes, folyamatos munkára van szükség. Ehhez elõször meg kellett alakulnia a kormánynak és csak ezek után indulhatott meg az operatív munka. Szerintem mindnyájan tisztában voltunk azzal, hogy az ország
nagyon nehéz helyzetben van, minden erõnkkel a „gyógyítással” kell foglalkoznunk. Egyszerûen dolgozni kell, ezt vállaltuk. Azt is bizonyítjuk hétrõl hétre, hogy választási ígéreteinket komolyan gondoljuk, a megvalósítás ütemét az ország állapota szabályozza. Egyébként a Parlament Egészségügyi Bizottságának vagyok a tagja. Ennek nagyon örülök, hiszen az életemet a gyógyító munkában él-
tem, fontosnak tartom, hogy az egészségügyben lévõ áldatlan állapotok végre megszûnjenek, és végre ismételten a legfontosabb dologra, a betegek gyógyítására, a betegségek megelõzésére, a gondozási tevékenységre lehessen koncentrálni. Szeretném, ha végre ismét helyreállna a bizalom orvos és beteg között, mert ez az alapja a sikeres gyógyításnak. Jelen helyzetben ez bizony hosszú évek munkája lesz. – Örömmel látjuk-halljuk, hogy az országgyûlésben a magyar vidék, így a kisebb települések fejlesztése is napirenden van. Mire számíthatunk? • Sajnos olyan természeti csapások sújtották kis országunkat az elmúlt hetekben, hogy szinte minden erõ a károk felmérésére, a helyreállítási munkák megkezdésére koncentrálódik. Természetesen ezen túlmutatóan is megindult a munka. A Nemzeti Együttmûködés
Programjában a kis települések, falvak helyzetének javítása elsõdlegesen fontos. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, bizonyos adók azonnali eltörlése, vagy látványos csökkentése már ezen prioritások mellett történt meg, és természetesen ez a folyamat az elkövetkezõ hetekben is folytatódni fog. Az országban több területen újraindultak a vonatok azokon a szárnyvonalakon, amelyeket a szocialista kormány bezárt, s elsõsorban a kis települések lakóinak fontosak, meggátolva az elszigetelõdést. De fontos a kilakoltatási moratórium bevezetése, az, hogy a kormány tárgyalásokat kezdjen az energiaszolgáltatókkal, a gáz- és áram áráról. A nyáron még sok munka vár rám, hiszen az Orbán Viktor miniszterelnök úr által bejelentett elsõ, 29 pontos akcióterv tárgyalása és a határozatok még ezek után következnek, és ebben a vidéket is komolyan érintõ kérdések sora vár megoldásra. Egy hónap múlva már pontosan be tudok errõl számolni a választóimnak. – Õsszel jönnek a helyhatósági választások. Mik lesznek a legfontosabb változások? Nem sérül a demokrácia? • Miért sérülne? Bárhol jártam a választási kampány során, mindenhol kivétel nélkül megkérdezték, lecsökkenti-e a Fidesz az önkormányzati képviselõk számát. Ezzel egyértelmûen azt fogalmazták meg az emberek, hogy kisebb és hatékonyabb önkormányzati testületeket akarnak látni, ezért az elsõ döntések között szerepelt a választott önkormányzati testületek karcsúsítása. A választások során a települések lakói választják meg továbbra is azokat, akiket a falu, község, város élén szeretnének látni és így bízunk abban, hogy a legalkalmasabbak kerülnek nemes versenyben a testületekbe. A választás tehát továbbra is az embereké, így egyáltalán nem sérül a demokrácia egyik legfontosabb intézménye. – Ön a falugyûlésen bejelentette, hogy rendszeresen tartja a kapcsolatot a tószegiekkel, és az önkormányzattal. Mikor és hol találkozhatnak a falubeliek Önnel? • Ez így is lesz. Sajnos a parlamenti munka az elején olyan tempót diktált, hogy nem tudtunk elõre tervezni, de lassan kialakul a várható menetrend, így én is ki tudom alakítani a rendszeres fogadónapok rendjét, amelyrõl a választókerületben élõk idõben kapnak majd tájékoztatást. Egyébként július 17-én a „Tószegi Nyár Estek” fogathajtó rendezvényén is ott leszek, hiszen az Önkormányzattól a meghívás már megérkezett. Nádházi Sándor
2010. július
6
2009. év közrendjét és közbiztonságát értékelték
Falunkban megnyugtató a helyzet A képviselõ-testületi ülésen megjelent Czinege László rendõr ezredes a Szolnoki Rendõrkapitányság vezetõje, valamint Bódi János õrsparancsnok és Polgár Péter körzeti megbízott. Az írásos beszámoló Tószeg község közrend és közbiztonság helyzetérõl, valamint a körzeti megbízottak 2009. évi tevékenységérõl szólt. Községünkben Polgár Péter r.ftzls. és Sóbujtó Péter r.tzls. látja el a körzeti megbízotti feladatokat. Az elmúlt évben 104 bûncselekmény történt falunkban. Ebbõl polgárok személyi javai ellen 54 esetben történt bûncselekmény. Betöréses lopás 12 esetben fordult elõ, míg 2008-ban ugyanez 4 volt. A lopások száma is emelkedett, huA környezetvédelem korunk kardinális feladata. Az ipari szennyezés globális problémát jelent és mi falun élõk nem is sokat tehetünk ellene. Tehetünk viszont a közvetlen környezetünkért, de mára kiderült, az sem egyszerû dolog. A faluban nincs szervezett lomtalanítás, mindenki úgy szabadul meg a fölöslegtõl, ahogy tud. Így aztán számtalan illegális szemétlerakó hely van bel- és k ü l te r ü le te n egyaránt. A Dózsa Vadásztársaság az egyetlen civil szervezet melynek tagjai, évek óta Dr. Szabó Andrea r e n ds z e r e s e n megtisztítják a határt az egyre szaporodó szeméttõl. Papp István nyugalmazott polgármestertõl – a vadásztársaság elnökétõl – megtudtuk, hogy a vadászok elsõként szembesülnek a kidobott szeméthegyekkel, elhullott jószágokkal melyek többnyire háziállatok. A vadásztársaság elnöke úgy véli, hogy a helyi szeméttelep bezárása óta a helyzet jelentõsen romlott, hisz eddig volt hova szállítani a környezet romboló anyagokat. Mára már óriási költsége a hulladék megsemmisítésének, melyet ki kell fizetni a településeknek. Az elnök úr örömmel fogadta dr. Szabó Andrea által szervezett kezdeményezést, amelyhez a helyi gazdák, és a lakosság is csatlakozott.
szonegyrõl huszonnyolcra. Szándékos testi sértés 8, míg garázdaság 15 esetben fordult elõ. Öröm, hogy a közúti ittas vezetés száma ötrõl kettõre csökkent, legalább is ami a rend derék õrei tudomására jutott. A nyomozati eredményesség az eddig feldolgozott bûnügyek alapján 2009-ben 41%-os volt. A rendõrség úgy véli, változott a bûnelkövetõi kör abban a vonatkozásban, hogy korábban a bûncselekmények nagy részét az átutazó bûnelkövetõk követték el. Ez napjainkban inkább a helyi és a környezõ településeken élõ személyekrõl mondható el. Örvendetes tény, hogy csökkent azoknak a bûncselekményeknek száma, melyeket az idõsek sérelmére megtévesztéssel az idegen átutazók követtek el. Ezzel együtt õk
vannak a legnagyobb veszélyben, ezért nem árt az óvatosság. Idegent soha be ne engedjenek még a portára sem! A trükkös tolvajok száma az egész országban nõ, s bármikor megszállhatják falunkat is. Önkor-
mányzatunk és a rendõrség szerint is falunk továbbra sem tartozik a bûnügyileg jelentõsen fertõzött területek közé. A falu lakói úgy tehetik a legtöbbet a közbiztonságért, ha figyelnek egymásra, mert így az idegenek nem maradnak észrevétlenek. A közbiztonság jónak mondható, s mi itt lakók nyugodtan alhatunk. Nádházi
Czinege László szolnoki rendõrkapitány, mellette Bódi János és Polgár Péter
TÓSZEGI TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS Tíz tonna szemetet szedtek Dr. Szabó Andrea orvos, de a gazdálkodás sem idegen tõle, hogy apja Szabó Imre, aki két lányával elismert mezõgazdasági gazdálkodást folytat falunkban. – Én gazdálkodói tevékenységembõl adódóan sokat járom a határt felháborítónak és tûrhetetlennek tartom azt, hogy kihordják a szemetet, és illegális lerakóhelyek vannak. A Karai úton, a Csontosés Császár-dûlõn, a Szapáry, Abo-
nyi és Köröstetétleni utakon volt a legtöbb a szemét. Ezért kerestem fel Mocsári Kálmán, Kovács Ferenc, Váczi Géza és más gazdálkodókat is, hogy véget vessünk a tarthatatlan állapotnak. Plakátokat raktunk a falu több pontján, s április 24-re hirdettük meg az elsõ tavaszi nagytakarítás napját, s mivel akkor nem végeztünk, május 8-án folytattuk a szemét felszámolását. Nagyon örülünk annak, hogy a va-
Felnõttek és gyerekek együtt gyûjtötték a szemetet
Papp István vadásztársaival
dásztársaság is csatlakozott felhívásunkhoz, hisz a fõerõt õk képviselték. Velük együtt mintegy 50 fõ jelentkezett az akcióra, melynek eredményeként 10 tonna szemetet vittünk be a Remondishoz, melynek kezeléséért most még nem kellett fizetni, de a késõbbiekben „zsebbe kell már nyúlni”. – mondja az orvos gazdálkodó. Dr. Szabó Andrea elkeserítõnek tartja, hogy alig telt el két hét és a Karai úton ismét feltûntek a szemetes zsákok. Ezek tartalmából megállapítható, hogy ki a szállítmány tulajdonosa, hisz a „névjegyét” is tartalmazza a zsák, de olyan is elõfordult, hogy tetten érték az illegális szemetelõ, mégsem történt semmi. Mit is lehetne ehhez hozzátenni? Be kell jelenteni az illetékesnek az illegális elkövetõt, mert a jegyzõnõ máshogy aligha tud intézkedni. -EN-ES-
7
2010. július
Minden település közhangulatának alapja, hogy az egyes ember hogyan érzi magát lakóhelyén? A kérdésre adható válaszok bármelyike lehet bonyolult, összetett, okosodó vagy éppen nemesen egyszerû. Az azonnali kérdésre, azonnali választ kértünk. Kérdésünk: Ön hogyan érzi magát Tószegen? Mákos Erzsébet három gyerekes fiatalasszony. – Röviden a kérdésére azt tudom mondani, jól. Három kiskorú gyermekem egyedül nevelem. Lányaim Szolnokra járnak iskolába, oda írattam õket, mert annak idején nem jó híre volt a tószegi iskolának. A kisfiam õsszel már itthon kezdi az elsõ osztályt, sokat javult az iskola, s remélem, nem fogok csalódni. Szórakozási lehetõség bár szûkös, de nekem a gyerekek miatt nem sok idõm van. Táncolni, bulizni a „Smidibe” el lehet menni. Boltokkal eléggé jól el vagyunk látva, és választék is van. A gyalogjárdák, utak lehetnének jobbak, de majd a felújításra is sor kerül. A „közösséggel”, legalábbis a mi utcánkban vannak gondjaim. Nagyon pletykások és irigyek. Tudom,
Támogatás az óvodának A Poli-Farbe Vegyipari Kft. Óvodák felújításának támogatására akciós programot hirdetett Platinum Kid Óvoda Program címmel. Óvodánk jelentkezett a felhívásra, melynek célja az intézmény a gyermekek egészséges környezetének biztosítása a baba és gyermekbarát Platinum Kid gyermekszobafesték használatával. Intézményünk felújításához a cég – 1.000 m2 Platinum Kid gyermekszoba-festéket és – 300 m2 Poli-Fabre kerítésfestéket biztosított. Ezúton köszönjük segítségüket, támogatásukat!
ÖN HOGY ÉRZI MAGÁT… Soha rosszabbat, én szeretem Tószeget hogy faluhelyen ez megszokott, de ami az én környezetemben megy az már túlzás, mindenkit kibeszélnek. Hegedûsné Kiss Ildikó középiskolai tanár. – Mi sem bizonyítja jobban a faluhoz való kötõdésem, hogy közel ötven éve itt élek, bár Szolnokon dolgozom. Nyomon tudtam követni ennyi idõ alatt a település fejlõdését. Az urbanizációs fejlesztések megtörténtek; víz, gáz, szennyvízvezeték, telefon, kábel TV. Az iskola is egyre többet és jobb színvonalon szolgáltat, a helyben tanuló gyermekeknek. A kulturális és szórakozási igények egyénenként eltérõek. A jó közlekedési viszonyok lehetõvé teszik, hogy a megyeszékhely kulturális, mûvelõdési és egyéb szolgáltatásait élvezheti, aki igényli. Szolnok közelsége más területeken is meghatározó, hogy mást ne említsek, középiskolák, fõiskola és a munkalehetõségek is ott vannak. Tószeg nem egy elzárt település, és jól élhetõ falu. Az egészségügy is rendben van. Színvonalas felnõtt és gyermek körzet egészségügyi ellátása. A gyógy-
szertár készlete meg reményeim szerint javulni fog. Az úthálózat állapotával nyilván vannak gondok, felújítása folyamatos feladat. Némethné Kovács Ildikó virágboltos. – Persze, hogy jól érzem magam, de elégedett azért nem vagyok. A faluban az alapellátás megfelelõ, az infrastruktúra rendelkezésre áll. Fejleszteni pénz nélkül meg nem lehet. Ezt én is belátom, de vannak olyan dolgok, melyhez nem kell vagy csak minimális anyagi forrás szükséges. Ilyen például a közterületek kultúrált kialakítása. Kevés a virág a faluban. Én elképzelhetõnek tartom, hogy lakossági összefogással „fölvirágozhatnánk” köztereinket és utcáinkat. „Hozz egy cserép virágot” – akár mozgalommá is tehetnénk. Ez nem pénzkérdés, hanem észkérdés. Az egészségügyi ellátással és az iskolával sincs gond. Annál több az úthálózattal. Katasztrofális. Az én utcámban a Tomori úton annyi a kátyú, hogy az utcabeliek azt mondták nekem, hogy ültessünk bele virágot. A javításnál csupán az úthibák felére futotta a rendelke-
zésre álló összeg. Lehet, hogy jobb lenne szakaszolni. Úgy értem, egyik évben a falu egyig részét – de teljes javítással – másik évben a másik falurészt felújítani. Aggódok a Tisza áradása miatt! Bár a gát jó állapotban van, de ezek az özönvízszerû esõk kiszámíthatatlanok, a csapadékvíz elvezetése viszont megoldott, pedig felénk sok kertbõl folyamatosan szivattyúzni kell a belvizet. Kiss Károly nyugdíjas autóvillamossági mûszerész. – Én 1979-óta lakom itt Tószegen. Jászkarajenõbõl költöztem ide. Hamar megszoktam, szeretek itt lakni és mondhatom, jól érzem magam. Bár kis nyugdíjas vagyok, de a fiaimmal vállalkozást folytatunk. Sokat fejlõdött a település. Közel a város, ha olyanra van szükségünk amit helyben nem kapunk meg, irány Szolnok. Elégedett vagyok az ellátással is. Az élelmiszer üzletek választéka jó. Az egészségügyi szolgáltatások is javultak. Az utak, járdák állapota lehetne jobb, de én megértem az ország és a falu gazdasági helyzetét. Bízom benne, hogy ezen a válságos idõszakon átesünk, ez jobbra fordul minden, s mindenkinek lesz munkája. Soha rosszabbat, én szeretem Tószeget. EN-ES
MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk a Tószegen megrendezésre kerülõ „II. Fogathajtó baráti találkozóra” Ideje: 2010. július 17. Helye: Tószeg, Sportpálya Program: 9:00 Ünnepélyes megnyitó 9:30 Akadályhajtás 13:00 Ebédszünet 14:00 Vadászhajtás 17:30 Malacfogó verseny 18:00 Csikós bemutató 18:30 Eredményhirdetés, díjátadás 19:00 A fogatosok karusszel bemutatója 19:30 Tombolahúzás kb. 21:00 utcabál az ÉLESBEN-D zenekarral (Széles Attila és zenekara)
Egész napos programok: Légvár, trambulin Sétakocsikáztatás: 13.00-18.00-ig Arcfestés Lovagoltatás Kézmûvesek utcája és bemutatója Gyermekfoglalkoztató A rendezvény ideje alatt melegételek és sültek kaphatók 800 Ft-os egységáron a helyszínen, illetve büfé üzemel.
Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk: Tószegi Könyvtári Védegylet és Tószeg Község Önkormányzata („TÓSZEGI NYÁRESTEK 2010” programsorozat részeként) valamint Matuz Sándor Tel.: 06 30/391-3460 Smidéliusz Ernõ Tel.: 06 30/289-1958
2010. július
8
Októberben új képviselõ-testületet választunk Hat plusz egy ember lesz az elöljáróságban „Forradalom volt a szavazófülkékben” – mondta az országgyûlési képviselõ választás gyõztes pártjának elnöke, aki mára a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Lehet, hogy igaza van, mindenesetre az új parlament és az új kormány fergeteges irama õt igazolja. De lesz-e „forradalom” a helyhatósági választások szavazófülkéiben? Az máris bizonyos hogy az új parlament új törvényt alkotott az önkormányzati választás lebonyolítására. Az eddigi tizenkét fõs képviselõ-testület felére zsugorodik. A hat fõs létszám pontosan elég fa-
lunkban is. Ezt igazolja vissza a lakossági és a jelenlegi képviselõk véleménye is. Választani viszont csak választékból lehet. A közhelyszerû megállapítás komolyan vétele nagyon idõszerû. 2006-ban két jelölt indult a polgármesteri címért. 2008-ban ez a létszám háromra növekedett. Képviselõnek huszonhét jelölt versengett a tizenegy helyért. Nem panaszkodhatunk, volt kikbõl választani, bár a faluvezetõi megbízatásért küzdõk száma épp hogy megfelelt a választás kritériumának, mert kettõbõl még választha-
tunk, de kevesebbõl már aligha. A tószegi polgárok a szabad választások óta mind a négy helyhatósági választáson kellõ létszámmal vállalták a megtisztelõ jelöltséget. Nincs kétség afelõl, hogy ez 2010ben is így lesz. A kisebb testület, létszám az esélyt épp úgy megadja tisztességes, felkészült a faluközösségért tenni akaró – vagy már tett is – jelölteknek, mint eddig. Tószegen nem kell „pártembernek” lenni, a jelöltnek. A választópolgárok döntõen mindig az emberre és az emberi értékekre voksoltak.
Vannak már falunkban, akik baráti társaságban, közösségekben az önkormányzat új felállását fontolgatják. Talán már jelöltek is vannak. Legyenek is minél többen, mert minõségi képviselõ-testülethez felkészült faluközösséget szolgáló emberekre van szükség. Lapunk a jelöltek igénye szerint szeptemberben választási kiadással jelenik meg. Nádházi Sándor
Az idõjárás eddig nem kedvezett a horgászoknak
Népszerûek a csónakázó-tavi rendezvények A csendes sport szerelmesei már alig várták a tavasz beköszöntét, hogy a csapadékvízgyûjtõcsónakázó – mára inkább halastón, indíthassák a horgászévet. A Tiszavirág Horgász Egyesület jó gazda módjára sorozatban szervezte a hétvégi horgászversenyeit. Bedekovics László, egyesületi elnök és Jándi Benõ titkár mellé számos segítõ is csatlakozott, akik a rendezvények lebonyolításban is szorgoskodtak. A 2010-es évadot április 11-én kezdték, majd május 2-án családi horgászversenyre várták a pecásokat. A meghívásos rakós botos versenyre 29-en neveztek május 23-án. A profiknak számító szolnokiak, a Szénási családdal az élen, nagy bemutatóra készültek, de az ingadozó vízállás és a zavaros csapadékvíz mely folyamatosan ömlött a tóba, elvette a halak étvágyát. Így szerény fogási eredmények születtek. Az elsõ helyezést 5840 grammal a tiszakécskei Zoboki Mihály szerezte meg. Második a tószegi Novák Ádám lett, aki 4860 gramm halat fogott. Juhász László szolnoki sporthorgász 3150 grammos eredménnyel a dobogó harmadik fokára állhatott. A május 30-ai verseny igazi csúcsrendezvény
volt. A gyermeknapi horgászversenyre 127 gyermek horgász jelentkezett, és fizette be az öt forintos jelképes nevezési díjat. A gyermekeket elkísérték a szüleik és sok nagyszülõ is eljött az unokájával. Közel kétszázötven – háromszáz ember szurkolt az ifjú halfogóknak. Az idõjárás is remek volt, csupán a sok csapadék miatt a föld még nem tudott fölszáradni, de ez egyáltalán nem zavarta a gyermekeket. A három órás halfogó verseny után tréfás vetélkedõk várták a gyermekeket. Szellemi totó is volt a horgászat A lányok is remekül küzdöttek
Az ifi kategória helyezettjei
Dr. Gyuricza Miklós és Papp István díjkiosztás közben
tudományából. Itt minden résztvevõ ajándékot kapott. A horgászegyesület mellé segítõül csatlakozott a nagycsaládosok egyesülete is. A rendezvény fõ támogatója a Maros Mix. Bt. Energó, az Accell Hunland Kerékpárgyártó és Értékesítõ Kft. és a Star Leicht Kereskedelmi és Reklám Társaság volt. A további támogatók: tószegi magán emberek és vállalkozások több tucatnyian. Ezért külön köszönet illeti meg mindannyiukat. A különbözõ vetélkedõk és a horgászverseny díjait, dr. Gyuricza Miklós polgármester és Papp
István nyugalmazott polgármester adta át a mosolygó gyermekeknek. A gyermeknapi horgászverseny gyõztesei: Ifi kategóriában: Novák Ádám 5250 gramm Gyermek, fiú kategóriában: Major Bence 820 gramm lány kategóriában: Kiss Boglárka 60 gramm A gyõztesek ugyan õk voltak, de a nyertesek valójában a 127 gyermek és szüleik. A délutánba nyúló gyermeknapi rendezvényt közös ebéd zárta, melyre minden részvevõ gyermeket meghívtak a rendezõk. A csónakázó tó és környezete a Tiszavirág Horgászegyesület kezelésében jó kezekben van. Mára már az is bizonyos, hogy falunk közösségi életében fontos szerepe van a horgászvíznek. Számunkra ezért érthetetlen, hogy akad néhány falubeli, aki akadékoskodik a tóval kapcsolatban. Önkormányzatunk a lehetõségei szerint támogatja az üzemeltetõket. A lakosság igényli és tevékenyen segíti a horgászegyesületet a halas rendezvények lebonyolításában. EN-ES
9
2010. július
„Bõvültek ismeretei az ünnepekkel, természettel, étkezéssel, egészséges életmóddal kapcsolatban.” „Örömmel és izgatottan várja a következõ napi feladatokat az óvodában.” „Érthetõbben beszél, szókincse gazdagodott, beszédhibája csökkent.” „Több mindenrõl számol be, többet beszélget, mesél.” „Segítõkészebb, érdeklõdõbb, szívesebben, vidámabban jár oviba.” „Jobban szeret kézügyi játékokkal játszani, pl. sakk, társasjáték, kártya játék, színezés, ollóval való munka.” „Jó ez a módszer, mert a gyermekek játékos formában és könnyen tanulnak anélkül, hogy ezt megterhelõnek és kötelezõnek éreznék.” Játékon át, játszva tanulni, játék által, de jó! A gyermekek szempontjából ezt jelenti a programcsomag. A témakörök színes gazdag kavalkádja, változatos programlehetõséget kínál, ahol valóban tevékennyé válik a megismerõ, cselekvõ funkció. Egyénre, személyre szabott, személyközpontú pedagógiai ráhatások érik. És hogy milyen nyomot hagy bennük egy-egy téma, hadd idézzem õket: „De jó volt ezt játszani!” „Hû de izgalmas volt ez játék!” „Csináljunk máskor is ilyet!”
„Az új program szellemisége magával ragadó.” Lehetõség az önmegvalósításra, lehetõség a megújulásra. „Még összetettebbé, még összehangoltabbá váltak a munkakapcsolatokban, az együttdolgozni tudásban, és akarásban.” „A program komplex, lehetõséget ad a módszerek, témák variálhatóságára, a színes sokoldalú hatékony fejlesztésre.” „A gyermekeket egyénre, személyre szabottabban lehet fejleszteni, differenciálni.” „Játékon át, játékok által játszani, kiváló szakmai segédanyagokkal.” A gyermekeket modern életre neveljük, arra, hogy legyenek nyitottak a világra, legyenek befogadóak, és elfogadóak. Ebben az egészséges, „optimális motivációs” légkörben a gyermekek nagyon jól fejlõdnek, egyre nyitottabbá, fogékonyabbá, befogadóbbá, érdeklõdõbbekké válnak, – és úgy, hogy ebben a közegben, létben, a gyermek, a szülõ, és a pedagógus egyaránt kiválóan érzi magát! Kell ennél több? Reméljük, hogy a Katica csoport – s követõi – beváltja a hozzá fûzött reményeket. Az azonban már most biztos, hogy a mostani életkorukig elérendõ célokat teljesítették: boldog gyermekek, akik nyitottak a világra, és nagy képzelõerõvel, önfeledten tudnak játszani. És, hogy holnap mi lesz? Hogyan tovább? Az rajtunk múlik! Én hiszem azt, hogy az óvodában bontakozó mûhelymunka, szakmai innováció, a fejlesztésben való részvétel minõségi változást hoz óvodánk életében. Örömteli óvodai napokat kívánva:
A pedagógusok összegzõ véleménye:
tagintézmény-vezetõ
Kompetencia Alapú oktatás, egyenlõ hozzáférés – Innovatív Intézményekben „Új iránnyal a versenyképesebb tudásért Tószegen” TÁMOP-3.1.4./08/2-2008-0115
A kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésének eredményei Mi is a Kompetencia: arra való képesség, hogy az élet különbözõ szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. A kompetencia alapú óvodai program csomag a magyar óvodapedagógiai értékekre épített, a ma gyermekének szól, és a jövõ nemzedékét fejleszti. Óvodánk pályázati úton megnyerte a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetéséhez szükséges anyagi forrást, közel 7 millió forintot. A programcsomag bevezetését óvodánk egy csoportjában, a Katica csoportban (középsõ csoport) 28 gyermek, és 2 óvodapedagógus részvételével vállaltuk, és kezdtük el 2009 szeptemberében. Úgy éreztük, hogy ebben az innovációs folyamatban részt kell vegyünk, amely • az óvoda-iskola átmenet problémakörét, • az inkluzív – befogadó pedagógiáját, • a játék - érzelmi - erkölcsi nevelés téma-tarületét, annak át-, és újra fogalmazását tûzte ki céljául. E folyamatban részt vállalni kihívás, próbatétel, és cseppet sem könnyû feladat volt. A program megteremti annak a lehetõségét, hogy a gyermekek a játékon, a mûvészeteken, az alkotó-
munkán, a saját tevékenységükön keresztül szerezzék meg a tapasztalataikat. Ezért a játékba integrál, önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás alapja. A programcsomag elsõdleges célja a képességfejlesztés. Az óvodai program-tervet a hagyományostól eltérõen négy nagy téma köré szervezi a tevékenységeket: levegõ, tûz, víz és föld. Legyen mindig levegõ, hogy lélegezhess, tûz, hogy melegedhess, víz, hogy ihass, és föld, hogy élhessünk. A program sok új vizuális technika, eszköz megismertetésére, alkalmazására ad lehetõséget. Úgy gondolom, hogy a kapcsolattartásban is, mert itt valóban együttnevelés történik, melyet megalapozott a nyílt, õszinte, szülõ-óvónõ kapcsolat, együttmûködés. Tettre készebb, egymásra építettebb és ez által örömtelibbek a családdal való találkozások, megbeszélések, rendezvények, óvodai programok. Mindenben támogatóink, együtt örülnek a gyermekük fejlõdésében bekövetkezett változásoknak. Segítik az óvodai ünnepek, programok tartalmasabbá tételét, sikeres megvalósításukhoz adják önerejüket, támogatásukat. A szülõk bíznak az óvodapedagógusaink szakértelmében, elfogadják tanácsaikat, javaslataikat. Néhány szülõi vélemény: „Önállóbb, komolyabb lett a gyermekem.”
Pintér Sándorné
Számlázási káosz a Fibernetnél A szolgáltató nem érdemel meg minket A Fibernet Kommunikációs Zrt. kábel TV-t biztosító szolgáltatásának számlázási gyakorlata kiverte a biztosítékot Tószegen is. A gond a céggel nem helyi jellegû. Az országban több helyen is háborúznak az ügyfelek a felettébb furcsa szolgáltatói gyakorlattal. Falunkban lapinformációink szerint május végéig több mint 250 lakásból kötötték ki a kábel TV-t. Olvasóink közül többen fordultak lapunkhoz is, de a Polgármesteri Hivatalban a jegyzõnõt is sokat megkeresték. Bár ebben a kérdésben csak a fogyasztóvédelmi felügyelõség tud hatóságként segíteni, nem a jegyzõ. A dolog érdekessége, hogy
Hasznosné dr. Nagy Ágnes jegyzõnõ is megvívta a maga harcát a Fibernettel. De e sorok írója is a villanykaróról szedte le a parancsba kapott utasítást végrehajtó fiatalembert, mert a májusi elõfizetési díjat május 5-re nem fizette be. Nagyon furcsa, hogy díjhátralékról beszélnek, közben minden elõfizetés a következõ hónapra szól. Hasznosné dr. Nagy Ágnes jegyzõ véleménye szerint a problémák kiváltó oka az, hogy 2009-ben volt két hónap, amikor díjbeszedõ hiányában nem tudták az elõfizetõk befizetni a szolgáltatás díját. Az ügyfélszolgálat ígérete ellenére sem küldött csekket. Itt követte el a leg-
nagyobb hibát a társaság, mert nem adta meg a lehetõséget ügyfeleinek az elmaradt díj kiegyenlítésére. A csekkek géppel vannak kitöltve, melyen egy havi szolgáltatás díja van feltüntetve, ráadásul egyedi azonosítókkal. Januárban aztán jelezték az elmaradt két hónap hátralékot, de csekket akkor sem biztosítottak. Aki nem tudott elmenni Ceglédre(!) csekket kérni, képtelen volt rendezni a hátralékát. Késõbb aztán pótolták mulasztásukat és megérkeztek a csekkek, az elmaradt díj feltüntetésével, melyet sok elõfizetõ vitatott. Számos kérdés felmerül a Fibernet üzleti magatartásánál
– miért nem érkeztek kikötési felszólítások – miért önkényesen, értesítés nélkül szüntették meg a szolgáltatást – a sorozatos adásszüneteltetések miatt, mennyivel kárpótolják az ügyfeleket? – miért nem tudtak kihelyezett ügyfélszolgálatot üzemeltetni a sorozatos problémák miatt? Felmerül a kérdés, talán nem is akarták az elõfizetõk megelégedésére megoldani a helyzetet. Ilyet egy szolgáltató sem engedhetne meg magának, mert versenyhelyzet van és az elõfizetõk természetesen szolgáltatót váltanak. Mára már sokat ezt meg is tették. Ez a legnagyobb büntetés a fogyasztó részérõl, amit tehet. A Fibernet nem érdemel meg minket. -EN-ES
2010. július
10
Evangélizáció a református gyülekezetben A 2009 - 2010 hitoktatási évünk befejezéseként, tanévzáró istentiszteletünk keretében, június 6-án /vasárnap/ 10 órakor evangélizáció volt a gyülekezetünkben. Egy különleges kis csapat jött el hozzánk. Nyolcan az amerikai OMS /One Mission Society/ szervezeten keresztül érkeztek Magyarországra, hogy három hetet itt töltve Krisztus
Evangéliumát hirdessék a világba. A kilencedik pedig a Budapesti Felebarát Evangéliumi Gyülekezet lelkipásztora volt. Az istentiszteleten sokat énekeltek gitár kíséretével, melybe bevonták a gyülekezetünket is. Gyülekezetünk 32 hittanosának és családtagjainak nagyon tetszettek ezek a Krisztusról szóló, új hangzásban elõadott énekek. Az énekek után igehirdetés következett. Szabados Sándor lelkipásztor
testvérünk a két lator példáján keresztül beszélt Isten és ember kapcsolatáról, és szembesített bennünket a saját életünk kihívásával. Úgy gondolom, mindannyiunk számára rendkívül építõ igehirdetés volt. Az istentiszteleten még bizonyságot tett az egyik amerikai egyetemista lány. Arról beszélt, hogyan munkálkodott Isten az életében, és hogyan tudta a tõle különbözõ gondolkodású, mentalitású embereket is s z e r e te t te l elfogadni. Az alkalom után szeretetvendégség volt a gyülekezeti házban. Gyülekezetünk több tagja és a szülõk is sütöttek süteményt, így terített asztal mellett folytathattuk tovább a beszélgetést és ápolhattuk az amerikai testvérekkel és egymással is a szeretetteljes baráti kapcsolatainkat. Istennek adok hálát ezért az áldott alkalomért, és remélem, még sok ilyen szép alkalmat tudunk szervezni. Péntekné Vizkelety Márta református lelkipásztor
Kézmûves foglalkozás a református gyülekezeti házban A közelmúltban, Pünkösdre készülve, nagysikerû rendezvény helyszíne volt a községi református gyülekezeti ház. Kézmûves napot tartottak a hittanra járó gyerekek részére. Részt vett mind a harminckét hittanos, de jöttek még a gyülekezeti tagok gyermekei közül is néhányan. Volt itt gyöngyfûzés, gyertyatartó, pünkösdi díszkészítés, gipszfigurák festése, kép készítés szalmából, kukoricából. Hajtogattak tortapapírból madárfigurákat is. Vidám hangulatú, élményekkel teli délelõtt volt. Mint ahogy Péntekné Vízkelety Márta lelkésznõ elmondta: nagyon jó érzés látni, hogy ennyi gyermek találta meg az utat a templomba. Ezek a gyerekek nem csak most vannak itt, hanem a most befejezõdõ hittani év min-
den szombatján itt voltak, ha esett, ha fújt. Sok szülõ is eljött a kézmûves napra, akik elmondták, nagyon örülnek, hogy gyermekeik jó helyen vannak. Elhatározták, hogy a következõ hasonló rendezvényt szélesebb körben, a felnõtt gyülekezeti tagokkal közösen tartják vidám játékokkal, fõzéssel egybekötve. Mit is mondhatott erre lelkésznõnk: nagy örömmel támogatok minden olyan rendezvényt, ami a szeretet, az egymás iránti megbecsülés erõsödését, a református gyülekezet épülését szolgálja. A mai rendezvény sikeréért köszönet illeti meg azt a hat lelkes szülõt, akik sokat tettek az elõkészületekért és a kézmûves foglalkozások levezetéséért. Gönczi Lajos
A HÁLÁRÓL Szoktuk emlegetni a mindennapi életünkben, hogy ha valakitõl valamilyen jót kapunk, segítenek nekünk, akkor ezt illik megköszönni. Ugyanezt elmondhatjuk az Istennel levõ kapcsolatunkra vonatkozóan is. Az Úr ugyanis nem olyan, mint egy pénz bedobó automata, akire csak akkor van szükségünk, ha bajban vagyunk. Ezt a jelenséget a családunkkal, a szeretteinkkel kapcsolatosan úgy fogalmazhatnánk meg, hogy egy hozzánk közelállótól elfogadjuk az ajándékait, de õmagából, az õ személyébõl már nem kérünk. Egy régi szólásmondás így szól: „Mondd el valakirõl, hogy hálátlan és akkor minden rosszat elmondtál róla.” A Teremtõnk iránti hála fontosságáról olvashatunk már az ószövetségi Szentírásban is. (Ezd 3,11; 2Krón 20,26; Zsolt 106,22) Az evangéliumokban Jézus az egyik csodájánál maga teszi szóvá a hálátlanságot. Tíz leprást gyógyított meg pusztán a szavával, de csak egy ment vissza és a lába elé borulva hálálkodott. Az Üdvözítõ megjegyezte: „Nem tízen tisztultak meg? Hol a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek csak ez az idegen?” (Lk 17,17-18). Éppen ezért soha ne felejtsük el Istennek megköszönni a segítségét. Hadd mondjak el egy esetet. Súlyos autóbaleset történt. A személygépkocsi vezetõje – aki 18. éves volt és az érettségijére egy Wartburg autót kapott a szüleitõl – a helyszínen, 5 percen belül meghalt, én temettem. Jászberénybõl, a discoból jöttek, négyen indultak haza az autóban. Ittasak voltak és ennek ellenére be mertek ülni. Két társuk már kiszállt. Ezután történt a szerencsétlenség. A rendõrség megállapítása szerint lakott területen 120 km/ó sebességgel haladtak az esõs úton. Az árkon átrepülve egy betonkerítésbe csapódtak bele. A vezetõ barátnõje az üléssel együtt repült ki az elsõ szélvédõ helyén. Ceglédre szállították a mentõk eszméletlen állapotban. Emlékszem: a vasárnapi reggeli mise végén a hívekkel közösen imádkoztunk értük. Négy hét múlva a lány hazakerült a kórházból. A plébános atyával meglátogattuk õket. Ez a 17. éves diáklány elmesélte, hogy az or-
vosprofesszor – aki operálta õt – közölte vele, hogy a 40 éves orvosi praxisában még nem volt példa arra, hogy valaki ilyen súlyos állapotból és nagy mûtétek után enynyire gyorsan gyógyuljon. Kiderült, hogy az állapota azután kezdett így javulni, amikor imádkoztunk érte a templomban. Ezt válaszoltam neki: „Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy te a halál torkából jöttél vissza. Mindezt meg kellene ám köszönni a jó Istennek is!” Természetesen egyetértett vele, hiszen az elsõáldozása után már nem járt se templomba, se hittanra. Kérte, hogy ezután is imádkozzunk érte. Ezt követõen tolókocsiban ülve minden vasárnap ott volt a szentmisén egy ideig. Szépen felgyógyult, rendesen tudott járni is, gyakorlatilag szemmel észre sem lehetett venni rajta, hogy ilyen súlyos balesetet szenvedett. Aztán elmaradt a templomból. Az idõs atya egyszer az utcán összetalálkozott vele és érdeklõdött felõle. Megkérdezte, hogy miért nem jár már a templomba. Azt válaszolta, hogy szívesen jönne, de neki erre nincs ideje. Bevallom, hogy velem is többször megtörtént már, hogy súlyos bajban, szinte kétségbeesve jöttek hozzám, külön kérve, hogy atya, imádkozzon. Ilyenkor mindig szoktam mondani, hogy önnek is kell imádkozni. Mindig egyetértettek ezzel. Voltak olyan esetek, hogy már az orvosok is lemondtak és csodával határosan bekövetkezett a gyógyulás. Sokszor találkoztam azonban azzal, hogy amíg bajban voltak eljártak a misékre is, aztán amikor rendbe jöttek a dolgok, akkor többször már nem lehetett látni õket vasárnaponként a templomban. Mi ne legyünk hálátlanok! Az imáinkban is mondjunk köszönetet az Istennek egy–egy jótéteményéért. Ha valakit szeretünk nemcsak akkor beszélgetünk vele, amikor a segítségét kérjük. Az Istennel való beszélgetésünket imának nevezzük. Négy féle imát különböztetünk meg: 1./ kérõ, 2./ hálaadó, 3./ engesztelõ és 4./ dicsõítõ ima. Az elsõben a kéréseinket adjuk elõ az Úrnak. Ne csak ezt az egy félét imádkozzuk. Széles László plébános
11
2010. július
SPORT • SPORT • SPORT • SPORT A képviselõk támogatása nélkül bajban lennénk
Nem sikerült a feljutás, marad a Megyei III.
A Megyei III. osztályban szereplõ labdarúgó csapatunknak nem sikerült magasabb osztályba lépni. Ahhoz, hogy egy osztállyal magasabb szinten szerepeljünk a Kunsági csoport tíz csapatos mezõnyében, az élen kellett volna végezni, ám ez nem sikerült. A végelszámolásnál a hatodik helyezés jutott labdarugóinknak. Smidéliusz Ernõ sportelnökkel beszélgettünk a falusi fociról. – Elnök úr! Sokáig reménykedtek a játékosok és szurkolók a bajnokság megnyerésében, de elmaradt a kitûzött cél. Mi az oka, hogy a csapat ilyen gyenge teljesítményt nyújtott? – A téli átigazolások nem hozták azt az eredményt amit reméltünk. Másrészt a tavaszi idény megkezdése után valóságos sérülési hullám sújtott bennünket. A szûkös létszám rákényszerített minket, hogy az ifjúsági csapatból pótoljuk a sérülteket, így az eredményesség is elmaradt. A gyenge teljesítmény azért viszonylagos. A bajnokság elsõ hat csapata fej-fej mellett szerepelt 1-2 pont különbség volt köztük. Egy-egy kisiklás elég volt ahhoz, hogy akár három helyet is zuhanhattunk a tabellán. Nekünk két ilyen nem várt vereség csúszott be, s ez már meg is pecsételte sorsunkat. – Hogyan tovább? – Természetesen folytatjuk, mert a sport a küzdelemrõl szól. Ebbõl a szempontból mindegy, hogy Megyei II. vagy Megyei III. A Megyei Labdarúgó Szövetségnek van elképzelése a labdarúgás átalakításáról. Szó van arról is, hogy megszûnik a III. osztály és Megyei II-es csoportokat alakítanak ki, de errõl még semmilyen hivatalos információm nincs.
Annyi viszont bizonyos, hogy az ifjúsági csapatunknál több olyan tehetséges labdarúgó van, akik már „kopogtatnak” a felnõtt csapatnál és helyet követelnek maguknak ezzel tovább tószegiesedünk, melynek nagyon örülök. – Anyagilag hogy áll az egyesület? Számos hozzánk hasonló nagyságú településen már bedobták a törölközõt a sportvezetõk. – Nekünk sem könnyû a helyzetünk. Az önkormányzati támogatás 750 ezer forint évente. Ez az összeg éppen hogy fedezi a bajnokságban való részvétel kötelezõ költségeit. Nevezési díj, játékengedélyek, egyebek. S még nem is beszéltem az energia, a játékvezetõi és az utazási költségekrõl. Eljutottunk odáig, hogy komolyan át kell gondolni a tószegi sport helyzetét. Nem lehet az, hogy a falunkban csak néhány ember erõn felül küszködik a fennmaradásért. Hamarosan mi is eljutunk oda, hogy képtelenek leszünk mûködtetni a szakosztályt. Ez már most nyáron bekövetkezett volna, ha az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjuk lemondásából létrehozott képviselõi keretbõl nem támogatnak, nagy bajban lennénk! Nyártól már itt nem lett volna sport. A sportegyesület nevében köszönetet mondok Lifka József, Báti László, Szilágyi László és Mocsári Kálmán képviselõknek. (Smidéliusz Ernõ is felajánlott. szerk. megj.) Ezen felajánlások összege közel hatszázezer forint, mely a további mûködésünkhöz elengedhetetlen. A NCA-hoz is nyújtottunk be pályázatot. Az elsõ körön tovább jutott, de hogy nyertünk-e a mûködésre egy kis forrást még nem tudjuk. Az SZJA 1% fölajánlásra is jogosultak vagyunk, de hogy mennyi az öszszeg, azt októberben tudjuk meg. Most vége a bajnokságnak, egy rövid szusszanás következik, és kezdõdnek az EN-ES edzések.
Kupával tértek haza a gyerekek Az Accell Hunland Kerékpárgyártó és Forgalmazó cég, mint köztudott holland tulajdonú. A vállalkozás helyi és holland vezetõi igyekeznek önkormányzatunkkal jó kapcsolatot ápolni. Elhozták már kórusukat is, akik színvonalas hangversenyt adtak a katolikus templomban. Ezúttal 23 tószegi gyermeket hívtak meg Hollandiába, pünkösdi labdarugó tornára. Smidéliusz Ernõ egyesületi elnökrõl megtudtuk, a meghívás a 11 és 13 éves korú labdarúgást kedvelõ gyermekeknek szólt. A teljes vendéglátással járó holland útra az Accell Hunland busszal vitte fel a négy felnõtt kísérõvel a Ferihegyi reptérre, ahonnan a flamandokhoz repültek. A Pünkösdi Labdarúgó Tornán 10-10 csapat indult korosztályonként, ahol a magyar focit képviselõ tószegiek a középmezõnyben végeztek. Az élményekkel teli gyerekek kupával tértek haza, melynek állandó helye a „Smidi” Sörözõben lesz, a Sportpályán. EN
Kyokushinkai karate Tószegen Már több mint egy éve, hogy hétfõn és csütörtökönként, az általános iskola tornatermében, óvodás kortól a felnõtt korig, kyokushinkai karate oktatás folyik. Héja Róbert edzõtõl megtudtuk, hogy Leskó Anna alapította meg az Albatrosz Sportegyesületet Szolnokon. Magyarországon Furkó Kálmán honosította meg ezt az õsi japán önvédelmi sportot. A sportág fegyelemre és önfegyelemre nevel, de a fizikai állóképességet is nagyban fejleszti. Szolnokon, Tószegen, Besenyszögön és Jászalsószentgyörgyön mûködnek csoportok, kezdõknek és haladóknak. 90-150 fõ között mozog a sportolók száma. Az Albatrosz Se. rendszeresen megrendezi az utánpótlás és felnõtt bajnokságot, ahol a versenyzõk megmérethetik magukat az önvédelmi sportban. Akinek felkeltette az érdeklõdését a sportág, bátran keresse fel a tornateremben a karatézó tószegieket. EN
12
ÖNKORMÁNYZATI RÖVID HÍREK KÁTYÚZÁS Közel kéthónapos késéssel tudjuk elkezdeni a makadám utak kátyúzását a településen. A munkálatokat a közcélú munkások végzik. A késés oka az, hogy május-június hónapokban a Tisza áradása valamint a nagy esõzések okozta belvíz miatti védekezési munkálatok elsõbbséget kellett, hogy élvezzenek a feladatellátás során. Terveink szerint a kátyúzást a nyár folyamán és az õsz elején elvégezzük. ÓVODA FELÚJÍTÁS Július 7-én kezdõdnek az óvoda felújítási munkálatai. Az önkormányzat az ÉAOP 4.1.5-09. számú európai uniós pályázaton nyert forrást a tószegi óvoda komplex akadálymentesítésére, valamint egy hazai forrásos pályázaton pedig a tetõszerkezet komplex cseréjére. A kivitelezõ kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történt. A munkálatokat a tervek szerint július-augusztus hónapban végezzük el.
2010. július
FELHÍVÁS FOTÓPÁLYÁZATRA! „Miért szeretem a falum?” címmel fotópályázatot hirdet Tószeg Község Önkormányzata Nevezni a település szépségeit, értékeit bemutató amatõr fotósok által készített A/4-es méretû képekkel lehet. Egy fõ maximum 3 fotóval nevezhet. A legsikeresebb fényképeket a „Tószegi Nyár Estek 2010” rendezvénysorozat szeptember 4-én nyíló kiállításán szerepeltetjük. Az elsõ 3 helyezett tárgy jutalomban részesül. A fotókat elbíráló zsûri tagjai: Mészáros János, az Új Néplap fotósa Varga Józsefné, iskolánk igazgatója, Siposné Nagy Julianna, könyvtárunk igazgatója Beadási határidõ: 2010. augusztus 2. 18 óra Beadás helye: Községi Közkönyvtár Tószeg, Rákóczi út 35.
Felhívás kézimunka kiállításon való részvételre! Várjuk azon ügyes kezû tószegi lakosok gobelin, foltvarrás, hímzés, makramé, stb. technikával készült kézimunkáit, akik szeretnék, hogy a „Tószegi Nyár Estek 2010” rendezvénysorozat a „Kistérség amatõr alkotói” címû kiállításán szerepeljenek. A munkákat 2010. augusztus 23-án 18 óráig lehet leadni a Községi Közkönyvtárban.
RENDÕRSÉGI FELHÍVÁS A Szolnok Rendõrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya közlekedési balesetben eljárást folytat és kéri tanúk jelentkezését. 2010. június 08-án 19 óra 30 perckor egy ismeretlen, kb. 10 év körüli kisfiú az általa hajtott kerékpárral közlekedett Tószeg belterületén a játszótér és a templom között lévõ gyalogjárdán az iskola irányába. Haladása során a templom és az iskola között kívánt áthaladni a kerékpárútra, melynek során az úttestre felhajtva neki ütközött a 4625. sz. út irányából a Hõsök tere 7. szám irányába haladó asszony kerékpárja elsõ kerekének. A gyermek ezt követõen megállás nélkül tovább hajtott az iskola irányába. Az ütközés következtében az idõs néni elesett biciklijével, és könynyebb, 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A Rendõrség azon személyek jelentkezését várja, akik az eseménnyel kapcsolatban érdemi információval rendelkeznek. Jelentkezni lehet: személyesen, vagy telefonon a Szolnoki Rendõrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán Szolnok, Dr. Sebestény krt. 5. szám alatt, vagy telefonon az 501-600/18-87-es melléken, illetve bármely rendõri szervnél, vagy a legközelebbi rendõrnél.