H Á Z A S S Á G , T Á R S A D A L M I - G A Z D A S À GI H E L Y Z E T ÉS E G É S Z S É G P A U L С. G LI С К E b b e n a d o lgozatban k özölt k u ta tá s i eredm ények egy nagyobb ta n u l m á n y legfontosabb m o n d an iv aló ját foglalják össze; e ta n u lm á n y a terv ek sz e rin t k ö n y v form ában, a házasságról és válásról szóló m onográfiaként tö b b h ó n ap p al a jelen dolgozat u tá n fog m egjelenni.1 E gyike lesz ez a n n ak a t i z e n h a t népm ozgalm i és egészségügyi sta tisz tik a i k iad v án y n a k , am elyeknek kiadási k ö ltség eit az A m erikai K özegészségügyi T ársaság (A m erican P ublic H ealth A ssociation) viseli.'2 T izen h áro m ezek közül a halandósági ará n y sz á m ok dem ográfiai an alízisét ad ja és az arán yszám ok kiszám ításához alapul az 1960. évi népszám lálás e célra készült tá b láza to s k im u ta tá sa it használja fel.3 A házasságról és válásról szóló m onográfián kívül a m ásik k e ttő a te rm é k en y séggel (Clyde V. Kiser, Wilson H. Grabili és A rthu r A . Campbell), v a la m in t a m egbetegedés és h alandóság társad alm i-gazdasági tényezőivel (P hilip M . Hauser és Evelyn M . Kitagawa) foglalkozik. A tiz e n h a t m onográfiának több m in t a fele készen van — így a házasságról szóló is — de még egyik sem jele n t meg. A házasságról szóló m onográfia fo rrá sa n y ag ak én t főleg az Országos E gész ségügyi S ta tisz tik a i K ö zp o n tn ak (N atio n al C enter for H ea lth S tatistic s) a házasságokról, elválásokról és elhalálozásokról szóló év en k én ti és külön jelen tései szolgáltak, v a la m in t az A m erikai N épszám lálási H iv a ta l (U. S. B ureau of Census) tíz é v e n k é n ti népszám lálási a d a ta i és folyam atos felmérései a csa ládi állap o tró l, az első ízben házasu lan d ó k életkoráról és a családokról.4 A * A cikk eredeti cím e: M arriage, Socioeconomic Status, and Health. 1 H ugh Carter— P a u l C. Glick: H ázasság és v á lá s: E gy társad alm i és közgazdasági tan u lm án y (előkészületben). C arter az E gyesült Á llam ok Közegészségügyi Szervezete O rszágos Egészségügyi S ta tisz tik a i K ö zp o n tja házassági és válási sta tisz tik á v a l foglalkozó részlegének vezetője volt. 2 E tan u lm án y o k a d a ta in a k táb lá z a to s feldolgozásával kapcsolatos költségeket részben az E g y esü lt Á llam ok Közegészségügyi S zervezete viselte. (K u ta tó alap Ch-00075, az e lő tt GM-08262.) ” 3 E tan u lm án y o k a következő tárg y k ö rö k k el foglalkoznak: B alesetek és gyilkosságok; izületi és reu m atik u s állap o to k ; érrendszeri m egbetegedések —•v esebajok ; cukorbetegség ; fog-egészségügy ; az em észtési rendszer m egbetegedései; fertőző betegségek; elme és neurotikus betegségek és öngyil k osság; d ag an ato s m egbetegedések; az ideg és érzékszervek rendszerének m egbetegedései; koraszü lés és egyéb halálozási m ódok a szüléssel és tuberkulózissal k ap cso latb an . _ 4 Á tan u lm án y b an id ézett sta tisz tik a i a d a to k a t eredetileg az E gyesült Á llam ok 1960. évi n ép szám lálása összefoglaló k iad v án y án ak 2. k ö tetéb en a következő ö t fejezetben te tté k közzé: 4 A , C saládok; 4 В Szem élyek családi jellegzetességek sz erin t; 4 С A család jövedelm ének forrásai és szerkezete; 4 D Családi á lla p o t; és 4 E A házasulandók kora az első házasság m egkötése k or. Je len tés fo rm ában 1963-ban (4A), 1964-ben (4 В és 4 C), v a la m in t 1966-ban (4 D és 4 E) je len tek meg.
H Á ZASS ÁG, TÁRS AD A L M I-GA ZD AS Á G I H E LYZET
271
kön y v egy bevezető fejezete azokkal a tö rté n e lm i v áltozásokkal foglalkozik, am elyek a házassági és válási arán y szám o k n ál, v a la m in t a házasulok és elválók életk o ráb an az E g y esü lt Á llam okban b ek ö v etk eztek , összevetve tö b b külföldi ország idevágó sta tisz tik a i a d a ta iv a l. A to v á b b i fejezetek eg y m ásu tán jellem zik a házasok, elv á lta k (különélők), özvegyek, nőtlenek és h ajadonok h ely zetét, végül egy fejezet a házas á lla p o t és az egészség k ö zö tti összefüggé se k et vizsgálja. A m onográfia m eg tárg y alásra k itű z ö tt té m á it a k övetkezőképpen lehetne k örvonalazn i : a családi á lla p o t tre n d je az E g y esü lt Á llam okban az életkor, a faj és az iskolai végzettség sz e rin t; az első házasságok (ism ételt házasságok) arán y szám ai és a házasulok é letk o ra, faj, iskolai végzettség, foglalkozás és jövedelem szerin t; a p á rv á la sz tás (életkor, m űveltség, faj, szülőföld és a férj vallása szerint) egybevetv e a feleség megfelelő jellegzetességeivel ; a házasélet ciklusai (életkor az o tth o n a la p ítá sk o r, a gyerm ekek szü leté sekor és házassága a lk alm áv al és a házasság felbom lása id ején); a házas életm ód gazdasági v o n atk o zásai (a férj, illetve feleség kereső tevékenysége, foglalkozása, jövedelm e); a válások dem ográfiája (az életkor, szárm azás, iskolai végzettség, lakó hely, a gyerm ekek jelen léte és a gazdasági jellem zők szerinti különbségek; jogi és adm inisztrációs szem p o n to k ; a váláso k ellenőrzése a házasságok ellen őrzésén k eresztü l); az özvegyek, a n ő tlen ek és a h ajad o n o k dem ográfiája (az özvegység, az agglegénység és a vén lán y ság eltérő előfordulása nem ek sze rin t; lakásviszo nyok, iskolai végzettség, fo g lalk o ztato ttság , egyéni foglalkozás, jövedelem ; a késői házasság szem beállítva a nem házas á lla p o tta l); a családi állap o t és az egészség (a huzam osan gyenge egészségi állap o tb an élők, a fekvő beteg in tézetek b en tartó z k o d ó k és a halandóság különbségei családi á lla p o t sz e rin t; tip ik u s halálokok a házasoknál és nem házasoknál; jó anyagi körülm ények, házasság és egészség). À dolgozat h átralev ő részében n éh án y eredm énnyel foglalkozom , m elyek az á lta lam írt m onográfiának egyes fejezeteiben ta lá lh a tó k bővebben ki fejtve. Az eredm ények m ag y a rá z atá n á l elsősorban azok igényeire v o lta m tek in te tte l, ak ik minél tö b b e t ó h a jta n a k tu d n i a feltételekről, am elyek egy részt m axim álisra növelik a házasságban e ltö ltö tt évek a rá n y á t, m ásrészt m inim álisra csökkentik a válással végződő házasságok részarán y át. A CSALÁDI
Á L L A P O T
S Z E R I N T I
T R E N D E К
1965-ben a h ázasságban élők a rán y szám a te tő z ö tt azzal, hogy m inden három tizennégyéves és idősebb szem ély közül k e ttő házasságban élt az E g yesült Á llam o k b an : az am erik aiak ebben az évben feln ő tt életüknek egytize d részével tö b b e t éltek h ázasságban, m in t 1940-ben. U g yanakkor az elv ált családi álla p o tb a n leélt évek a rá n y a kisebb növekedést m u ta to tt a propagatív , m in t a m ár nem p ro p a g a tív időszakban. 1930-ról 1960-ra kb. egy generációt felölelő idő a la tt a házasságban élők szám a 9,1 m illióval tö b b vo lt, m in t am ennyi le tt volna akkor, ha a házas álla p o t és életk o r szerinti százalékos m egoszlás 1960-ban ugyanaz m arad,
272
P A U L
С . G LI С К
m in t am i 1930-ban volt. U g y a n a k k o r az elv áltak „ tö b b le t” növekedése a fenti szám nak csupán egyötöde vo lt, 1,6 millió. A házasságban élők és elvál ta k 10,7 milliós tö b b letn ö v ek ed ését ellensúlyozta 1960-ra a nem házasok 7,2 m illiós és az özvegyek 3,5 milliós „ h iá n y a ” az 1930-as m egoszlási arán y o k h o z viszo n y ítv a. A n agy házasodási és a m agas elválási arán y sz ám o k at egyfor m án a kedvező foglalk o ztatási viszonyokkal szokták összefüggésbe hozni. A négereknél az 1940-es években m ég nagyobb növekedés v o lt a h áza sulok szám áb an , m in t a fehéreknél, 1950 körül viszont az ellenkezője v o lt ta p a sz ta lh a tó . 1960-ra azok a középkorú szem élyek, akik az elemi iskolánál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelk eztek, nagyobb százalékban m a ra d ta k nőtlenek v agy h a ja d o n o k : m in th o g y az E g y esü lt Á llam okban m a m in denkinek m egvan a lehetősége a rra , hogy ilyen szintű iskolázottságra szert teg y en , azok, ak ik ezt elm u lasztják , úgy látszik fokozódó m értékben abba a k ateg ó riáb a kerülnek, am elynek ta g ja i nem rendelkeznek elég vonzó tu la j donsággal ahhoz, hogj7 h á z a s tá rs a t ta lá lja n a k . 1940 és 1960 k ö zö tt a 35— 44 éves főiskolai végzettségű nők esetében ren d k ív ü li m érték b en — eg y h arm ad áv al — n ő tt azoknak az a rá n y a, akik házasok v o ltak (62% -ról 8 1% -ra). 1960-ban ezek közül a házasok arán y a csak 7 % -b an m a ra d t el a kisebb m űveltségű nők a rá n y a m ögött. Ez a n ag y v álto zás olyan időszakban k ö v e tk e z e tt be, am ik o r az elhelyezkedési lehetősé gek m ű v elt nők szám ára roham osan n ő tte k , és am ik o r m ind a férjek, m ind a m u n k aad ó k részéről m in d in k áb b csökkent az ellenkezés a férjes asszonyok m u n k av állalásáv al szem ben. A s ta tisz tik a i összeállítások a rra engednek kö v e tk e z te tn i, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkező férjes asszonyok leg in k áb b az é rt a k a rn a k dolgozni, m e rt érdekes tevékenységre v ág y n ak , m íg a hasonló m űveltségű dolgozó h ajad o n o k in k áb b a k enyérkereset szem pontjából érzik a m u n k a szükségét. A középiskolából lem orzsolódott és a főiskolai ta n u lm á n y a it be nem feje z e tt szem élyek nagy százalékban v á ln ak el, különösen a nem fehérbőrű nőknél, akik közül a 35— 44 éves k orban 7— 8 % v o lt az e lv ált az 1960. évi népszám lálás idején. T alán n ag y részt a z é rt, m ert az ilyen főiskolákból kim a ra d t nők szám ára az elhelyezkedés viszonylag nehéz, különösen m agas v o lt k ö z ö ttü k azoknak az a rá n y a , ak ik a válás u tán csak h am ar újra férjhezm entek. M integy e lle n té tk é n t 1960-ban a főiskolát v é g ze tt fehér férfiak k ö zö tt a válási arán yszám a legalacsonyabb v o lt (1,5% ). T alán éppen, merL a főisko lá t v ég zett férfiak viszonylag könnyen ta lá ln a k jó kereseti lehetőségeket, nem csak a válási gyakoriságuk v o lt alacsony, hanem az újra nősülők száza lékaránya is m agasnak bizonyult. A gyors ú jrah ázaso d ás az e lv á lta k n a k ebben a k é t eltérő cso p o rtjában (nem fehérbőrű nők, akik k im a ra d ta k a középiskolából és főiskolai v é g zett ségű fehér férfiak) eredm ényezte a z t, hogy a népszám lálási a d a to k (am elyek az a d o tt id ő p o n tb an e lv á lt családi á lla p o tú a k ra v o n a tk o zta k , nem pedig azokra, akik v a la h a is e lv á lta k ) aláb ecsü lték azoknak a v álásoknak a rá n y á t, am elyek e kétféle isk o lázo ttság i szin tű szem élyeket m agukban foglaló cso p o rto k n ál előfordultak. A nők házasodási lehetőségei szűkebbé v á lta k („m arriag e squeeze” ) az 1960-as évek közepén; k ö zv etlen ü l a m ásodik világ h áb o rú u tá n sz ü le te tt lányok óriási töm egei k é t-h á ro m évvel k o ráb b a n é rté k el a házasságkötési k o rt, m in t a k o rosztályukhoz ta rto z ó fiúk. Az 1966-ig terjed ő k u ta tá so k ki
HÁZASSÁG,
TÁRSADALM I-G AZDASÁGI
H E LY Z ET
273
m u ta ttá k , h o g y ez a problém a a z á lta l o ld ó d o tt meg, hogy a fiatal nők elha la sz to ttá k a férjh ezm en ést addig, am eddig a megfelelő korú férfiak fel nem n ő tte k . E jelenség egyik k övetkezm énye, am i valószínűleg k ih a t még m ajd az 1970-es évekre is az, hogy az első h ázasság u k at k ö tő nők átlagos életkora kh. egy fél évvel m eg em elked ett az 1960-as évek idején. A HÁZASTÁRS
MEGVÁLASZTÁSA
Azok a férfiak, ak ik nem fejezték be a középiskolát, nagyjából u g y an olyan vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel b írta k , m in t a feleségeik, míg azok, akik befejezték a közép isk o lát ugyanolyan v agy nagyobb m űveltség gel rend elk eztek feleségeiknél. A négerek k ö z ö tt tö b b férjnek v an alacso n y a b b végzettsége, m in t a fehérek k ö z ö tt részben azért, m e rt a négerek k ö z ö tt v a n n a k nagyobb töm egben a középiskolát el nem végzettek. A 40 m illió h áz a sp á r közül 1960-ban csupán 163 800 v o lt olyan, ahol a férj és feleség m ás-m ás fajhoz ta rto z o tt. N éger-fehér h áza sp ár 51 400 v o lt és 21 700 ja p á n nőnek v o lt fehérbőrű férje. M inthogy a fülöpszigetiek k ö z ö tt igen m agas a férfiak a rá n y a , az E g y esü lt Á llam okban ezért a fülöpszigeti férjeknek csupán 53% -a é lt fülöpszigeti nővel h ázasságban. F elean n y i a valószínűsége an n ak , hogy a néger-fehér h ázaspárok északon vag y n y u g ato n éljenek, m in t hogy délen. F eh ér feleségek néger férjei á lta lá b an m ű v elteb b ek m in t a néger asszonyok néger férjei. H asonlóképpen ke vésbé m ű v eltek a néger nők fehér férjei, m in t a fehér nők fehér férjei. 1950ben négy olyan néger nőre, akinek fehér férje v o lt, ö t olyan néger férfi esett, aki fehér n ő t v e tt feleségül. 1960-ban m inden h áro m am erikai h ázasp árb ó l k ettő n ek a szülei (a férjé is, a feleségé is) az E g y e sü lt Á llam okban szü lettek . A külföldi eredetűek (az első és m ásodik generáció), akik v ag y angolul beszélő országokból vagy N ém et országból szárm azn ak , n ag y százalékban (70— 80% ) h áza so d ta k össze m ás országokból szárm azókkal, u g y an ak k o r azonban a lengyeleknek, oroszoknak, olaszoknak (főleg az első generációbelieknek) a másféle eredetűekkel való házasodási a rá n y a alacso n y ab b v o lt (40— 50% ). O roszországi eredetűek (főleg zsidók) igen ritk á n , h á z a so d ta k össze írekkel és olaszokkal (akik tö b b n y ire kato lik u so k ); összeházasodási gyakoriságuk m indössze 10% -a a n n a k , am i véletlenszerűen tö rté n ő p á rv á la sz tásn ál lenne. A lengyelekkel való házasodásuk gyakorisága v iszo n t e véletlenszerű gyak o riságnak megfelelő. Az ola szok m ás n em zetbeliekkel csak fele olyan g y ak ran h ázaso d tak össze, m int véletlen p á rv á la sz tás a la p já n sz á m íto tt elm életi gyakoriság. Az A m erikában élő idegenek első nem zedékénél kétszer ak k o ra v o lt az ered et szem pontjából hom ogén házasságok a rá n y a (62% ), m in t a m ásodik nem zedéknél (39ÍJ/U)E z t m in t az idegen ered etű ek gyors asszim ilációjának a b izo n y íté k át is é rte l m ezhetjü k . A hom ogén idegen ered etű családokra (a férj és feleség azonos n em zeti ségű) a viszonylag alacsony társad alm i-g azd aság i helyzet v o lt a jellem ző. Az orosz szárm azású családfők tá rsa d a lm i stá tu s a m agasabb volt, m in t az íreké és ném eteké, a legalacsonyabb pedig az olaszoké v o lt a négy közül. Az olasz családfők ren d sz e rin t e g y ü tt la k ta k a férjes és nős gyerm ekeikkel, az orosz családban pedig fe ln ő tt rokonok szerepeltek csa lád ta g k én t, míg leg rit
274
P A U L
С . G LI С К
k áb b an a ném et ered etű ek la k ta k e g y ü tt a k á r fiatala b b , a k á r idősebb roko nokkal. 1957-ben a h ázasp áro k 94% -a v o lt azonos vallású, p ro te stán s, kato lik u s v agy zsidó. P ro te stá n so k m ás v allá sá v a l a véletlenszerű párv álasztási gyako risághoz k épest 19, a k ato lik u so k 25 és a zsidók csupán 7% -os a rá n y b a n k ö tö tte k h ázasságot („vegyes h ázasság ” ). H asonló, ső t még alacsonyabb a rá n y sz á m o k at (15, 16, illetve 4 % ) k a p tu n k , am ikor az egyes szem élyeket és nem a h á z a sp á ro k a t te k in te ttü k m egfigyelési egységnek. A H A Z A S É L E 'Г M Ó D G A Z D A S A G I V О N A T К O Z A S A I
Л 20. század b an a korai házasságok, a kevesebb gyerm ek és az alacso nyabb halálozási gyakoriság irá n y á b a n h a tó tendenciák kb. három évvel c sö k k e n te tté k a z t a k o rt, am elynek eléréséig az an y ák felnevelték gyerm e k eiket és n ag y jáb ó l e lh á ríto ttá k an n a k a k a d á ly á t, hogy az otth o n o n kívül v á lla lja n a k m u n k á t. Jelenleg ez az irá n y z a t lehetővé teszi, hogy az anya még átlag o san 12 házas évet tö ltsö n az „üres fészekben” , am ely et m ár m inden gyerm ek e lh a g y o tt házasságkötése m ia tt, h o lo tt a n ag y an y ák idejében 50— 50 °/0 valószínűsége v o lt an n a k , hogy az utolsó gyerm ek házasságkötése e lő tt v ág )- a férje, v agy ő m aga m eghaljon. Az u tó b b i években m inden tizedik h áz asp ár házasságuk első évében roko noknál la k o tt. E z a „m eg k ettő ző d és” életkor és jövedelem szerin t igen v á l tozó: k ö zép k o rú ak n ái és m agas jövedelm űeknél m inden 200-ból egy házas p árn ál fo rd u lt elő, míg a nagyon fiatalo k n ál és alacsonyabb jövedelm űeknél m inden m ásodik la k o tt rokonainál. A fehér nők és férjeik in k áb b lak ta k e g y ü tt a lá n y a n y já v a l (a férj anyósával), m in t a nem fehérbőrű házaspárok. 1960-ban a s a já t tu la jd o n b a n levő lakásokban lakók 2:1 a rá n y b a n m ú ltá k felül a bérlőként la k ó k a t az E g y esü lt Á llam okban. Még az ötévesnél fiata lab b házasságokban is m inden h a rm a d ik h ázasp ár tu lajd o n o sa v o lt lak ásán ak . A zok a fehérbőrű h ázasp áro k , ahol a férfi 22— 27 éves kora u tá n nősült, az esetek három negyed részében a házasságuk 10— 15. évében m ár meg tu d tá k v ásáro ln i a la k á su k a t. A nem fehérbőrűeknél ez az a rá n y valam ivel kevesebb m in t 50% . A 10— 20 éves házasság u tá n évi 8 000 dollár vagy m agasabb jö v e delem esetén a fehéreknél 83, a nem fehérbőrűeknél pedig 68% ren d elk ezett s a já t o tth o n n al. K ülönböző m érések a z t m u ta tjá k , hogy 1960-ban a nem fehérbőrűeknek jó v al alacso n y ab b százaléka k a p o tt rendszeres m u n k á t közepes vagy m agas fizetéssel, m in t a fehérbőrűeknek. E z a té n y kétségtelenül egyik jelentős oka a n n a k , hogy a nem fehérbőrűek házasélete nag y m érték b en b izo nytalan. 35—44 éves asszonyok, ak ik n ek o tth o n nincs m ár 18 éven aluli gyerm e kük, kétszer olyan nagy szám ban v á lla lta k kereső m u n k át, m in t azok, a k ik nek m ég v o lt g y erm ekük o tth o n . E k o rcsoportba ta rto z ó fehérbőrű kereső asszonyoknak m ég in k á b b v an n ak o tth o n fia ta l gyerm ekeik, m in t nem fehér bőrű tá rsa ik n a k . E n n ek a helyzetnek egyik oka, hogy 1960-ban az ilyen korú nem fehérbőrű asszonyoknak kétszer a k k o ra h á n y ad a még nem szült gyer m eket, m in t a feh érbőrűeknek (21% szem ben 11% -kal). M ezőgazdasági kör zetekben élő n épcsoportoknál (pl. m exikói am erikaiak, am erikai indiánok), ahol alacsony a m űveltség és m agas a term ékenység az asszonyok foglalkoz ta to tts á g i arán y szám a jóval az átlagos női arányszám ok a la tt van.
A feleség m u n k av állalása csak ritk á n já r t azzal, hogy a család a szegény ségből k iem elk ed ett, in k á b b az tö r té n t, hogy a családnak az országos átla g a la tti jöv edelem szintje csekély m érték b en az átlagos szint fölé em elkedett. E gy m érsékelten m agas jö vedelem szint fe le tt a fehérbőrű asszonyok jo b b an szeretnek fél m unk aid ő b en dolgozni, v agy eg y általán nem fo ly ta tn a k kereső tevékenység et, hogy legyen idejük a családdal tö rő d n i vag y önk én tes tá rs a dalm i m u n k á t vállaln i, v agy társaság i é le te t élni, m in t rendszeres m u n k áv al a családi jövedelem növelésén fáradozni. A nem fehérbőrű asszonyok viszo n t in k á b b fo ly ta tjá k a m u n k á t függetlenül a ttó l, hogy m ilyen m agas a férj jövedelm e. Bizonyos m agas jövedelem m el járó foglalkozású férjek (orvosok, m ér nökök stb .) feleségei csak ritk á n v állaln ak m u n k á t. H a azonban a férj fő iskolai ta n á r v ag y in stru k to r, ak k o r m ár növekszik an n ak az esélye, hogy a feleség is dolgozik, éspedig főleg értelm iségi m u n k ak ö rb en (leggyakrabban tan ító n ő ). K itű n t, hogy az első házasságok ta rtó ssá g a szoros k ap csolatban v a n a férj iskolai végzettségével, de m ég in k áb b a férj jövedelm ével, am ikor a férj fog lalk o zását is te k in te tb e v e tté k . 1960-ban az életük teljéb en levő férjek feleségeinek legnagyobb része nem ren d elk ezett sa já t jövedelem m el. H a v o lt jövedelm e, ak k o r az kb. egy negyedével em elte a családi jö vedelm et. H a az eg y ü ttélő család tag o k szám át azonosnak te k in tv e v izsg álták a családi jö v ed elm et, olyan családokban ju to tt .egy család tag ra a legm agasabb jövedelem , ah o l a férj 55— 64 éves v o lt: ez az átlagos családi jövedelm eknél n égytizedszer m agasabb. A 35 éven aluli férj család ján ak kb. egyötöddel v o lt kisebb a jövedelm e, m in t az átlagos. Meg figyelhető, hogy a családok á lta lá b a n a házasság ciklusa szerin t rétegződtek a jövedelem szintek széles k ateg ó riáib a. V ezető beosztású vag y gazdaságilag önálló fehér férjek m ár középiskolai végzettséggel is el tu d tá k érni életük dere kán a legm agasabb jö vedelm et, m íg az értelm iségi vagy kereskedelm i dolgo zóknak n éh án y év et főiskolára is k e lle tt já rn iu k , a k isiparosoknak pedig főis kolai végzettségre v o lt szükségük ahhoz, hogy a legm agasabb jövedelem k ate g ó riá t elérjék. A nem fehérbőrű férjek egy foglalkozási csoportban még főiskolai végzettséggel sem tu d tá k elérni a z t a jövedelm et, am elyet az összes fajokra eg y ü ttesen szám ítv a a férjek 10 százaléka é rt el. ÖZVEGYEK Az özveggyé válás arán y szám a nőknél kb. kétszer olyan m agas v o lt 1940 és 1960 kö zö tt, m in t a férfiaknál, m e r t a férjes nők á lta lá b a n fia talab b ak , m in t a férjek és m e rt a férfiak halandósági arán y szám a m inden ko rb an m agasabb, m in t a nőké. Az 55 éven aluli nők özveggyé v álásán ak gyakorisága (az 1950. évi népszám lálás a d a ta i szerin t) igen széles skálán m ozog iskolai végzettség, életk o r és bőrszín szerin t : m inden ezer 25 év a la tti középiskolai végzettségű fehérbőrű asszony közül egy, a 35— 54 év k ö zö tti középiskolát nem v ég zett nem fehérbőrű nők közül pedig 10 v á lt özveggyé. 1960-ban az özveggyé v á lt férfiak 60, a nők 65% -a m a ra d t to v á b b ra is családfő. Az idősebb generáció özvegyei közül tö b b en la k ta k e g y ü tt lán y u k kal, m in t fiukkal, míg a fia ta la b b generáció özvegyei közül a férfiak nagyobb .arányban la k ta k e g y ü tt szüleikkel m in t a nők. Az özvegyek nagyobb h ánya-
276
P A U L
С. GL I СК
(lát k ép ezték a lakosságnak falu n v ag y kisebb v árosokban, m in t külvárosok ban v ag y a farm okon. 1960-ban az özvegy férfiak kevésbé, az özvegy nők in k áb b á llta k m u n k á ba, m in t a hasonló k o rú h ázasság b an élők. A zoknak a nőknek, a k ik az önálló k enyérk eresetre való alk alm asság n ak csak igen csekély ta n ú je lé t a d tá k , nyilvánvaló okuk v o lt arra, hogy viszonylag m agas százalékban m enjenek ú jra férjhez. Mégis azok az ö zv e g y asszonyok, ak ik örökség vagy n ag y nyug díj révén m agas jövedelem m el ren d elk eztek, kevesebb készséget m u ta tta k az újbóli férjhezm enésre (ezzel a nyugdíj elvész), m in t a m agas jövedelem m el bíró e lv á lt asszonyok. K özépkorú özvegy férfiak jó állással a legalkalm asabb jelö ltek v o lta k egy ú jab b házassághoz, de leg in k áb b egy középkorúnál fiata lab b özvegyet v agy e lv á lt n ő t v á la sz to tta k . T o v áb b á az özvegyasszonyoknak jóval m aga sabb v o lt a v á rh a tó é le tta rta m a , m in t az azonos korú özvegy férfiaknak. Való színűleg ezek a fő okai a 65 év a la tti özvegy nők nagy szám ának az azonos korú férfiakhoz v iszo n y ítv a (5:1) és a szám ításba vehető férjek h iá n y á n ak a még középkorú özvegyek szám ára. A G G L E G É N Y E K
É S V É N K I S A S S Z O NУ О К
H a agglegénynek te k in tjü k a 35 évnél idősebb férfit és vénkisasszonynak a 30-nál idősebb n ő t, ak k o r kb. 3 m illió agglegény és 3 millió vénkisasszony v o lt 1960-ban az E g y esü lt Á llam okban. E zek közül valószínűleg négy vagy ötm illió sohasem fog h ázasságot k ö tn i. K b. 5% v o lt valam ilyen egyházi (apáca) rend ta g ja : az agglegények 10% -a, a vénkisasszonyoknak 5% -a ta r tó z k o d o tt a k a ra tá n kívül v alam ily en in tézetben, kb. a fele ezeknek elm e gyógy in tézetb en . A tö b b i valószínűleg h ázasságot k ö tö tt volna, ha le tt volna erre alkalm a. E z t a m eg á lla p ítá st an n a k a la p já n tesszük, hogy a legutóbbi években h a tá ro z o tta n csökkent a sohasem h á z a so d o tt szem élyek a rá n y a : 1960-ban a fia ta la b b korú feln ő ttek 3—4 % -á t kivéve a tö b b i valószínűleg h ázasságra fog lépni. A nem házaso d ó k nak ez az ará n y a kb. egyharm ada an n a k , am ely azt a nem zedéket jellem ezte, m ely egy generációval előbb érte el a nagykorú ság o t. A vénkisasszonyok g y a k ra b b a n rendelkeznek átlag o n felüli iskolai vég zettséggel és jövedelem m el, m in t az agglegények. A zok a vénkisasszonyok, ak ik férjhez tu d ta k volna m enni, valószínűleg igen g y ak ran d ö n tö tte k a házasság ellen a z é rt, m e rt nem a k a rta k alacsonyabb társadalm i-gazdasági csoportba ta rto z ó v a l házasságot k ö tn i. Az agglegények k ö z ö tt pedig valószí nűleg sokan v a n n a k olyanok, a k ik különböző okok m ia tt h íjáv al v a n n a k an n a k a képességnek, hogy elfogadható asszonyt házasságra b írjan ak . 1960-ban a fia ta l agglegények és vénkisasszonyok fele la k o tt e g y ü tt az a p já v a l v agy az a n y já v a l (vagy m in d k ettővel). 20— 40% -uk t a r t o t t fenn k ülön lak ást. A v én lán y o k in k á b b la k ta k e g y ü tt egy fiú- vagy le á n y te stv é rü k kel, m in t az agglegények, míg az agglegények in k áb b o sz to ttá k meg o tth o n u k a t nem rokon szem éllyel. G yak o rlatilag m inden gazd ag em b er végül házasságra lép. 1960-ban a középkorú és évi 10 000 d o llárn ál m agasabb jövedelem m el rendelkező fé r fiak közül csak 2 % , m íg az 1 000 dollár jövedelem m el rendelkezők közül 20% m a ra d t nőtlen. V alószínűleg a férfi kezdem ényező kedve csökken, a nőé
HÁZASSÁG,
TÁRSADALMI-G AZDASÁGI
H E LY Z ET
277
pedig erősödik a férfi jövedelm ének a növekedésével. K özépkorú és 5 000-től 10 000 dollárig terjed ő jövedelem m el rendelkező nők nem igen m entek férj hez, a m ég g azd ag ab b ak még kevésbé, m in t azok, ak ik n ek a jövedelm e 5 000 dollár a la tt van . L ényegében v alam en n y i jövedelem nélküli nő férjhezm egy, a jövedelem nélküli középkorú nőknek csu p á n 3 % -a m arad vénkisasszony. A CSALÁDI ÁLLAPOT, A S Z O C I Á L I S ÉS G A Z D A S Á G I H E L Y Z E T ÉS AZ E G É S Z S É G
A különböző családi á lla p o t k a p cso latb an v a n bizonyos életm óddal, am ely v iszo n t h a tá ssa l v an az egészségi á lla p o tra . P éldául a fiatal házasok k étségtelen ü l ó v ato sab b ak az egészséget veszélyeztető helyzetekben, m in t a nem házasok és elv áltak , m in th o g y e lta rtá s ra szoruló család tag jaik v a n n ak , ső t a szerencsés házasságokban a feleségek h até k o n y a n segítik a fé rje t v a la m ely kom oly betegség m egelőzésében v agy gyógyításában. É p p en ezért a házas em berek egészségesebbek, m in t a nem házasok (a nőtlenek, h ajadonok, e lv áltak , özvegyek), m e rt á lta lá b a n m érték leteseb ben és egészségesebben élnek. E zen túlm enőleg az egészségeseket szívesebben v ála sz tják házastársu l, m e rt tö b b ek k ö z ö tt az ilyenek k ö n nyebben k a p n a k és tu d n a k m e g ta rta n i egy jó állást. R öviden, az egészség és a férj gazdasági biztonsága kölcsönösen h a t nak egym ásra úgy, hogy az egyik tényező kedvező v olta erősíti a m á sik a t is, míg a kedvezőtlenül alakuló tény ező k előn y telen ü l h a tn ak . N oha az E g y esü lt Á llam okban m inden m ásodik fiatal és középkorú fel n ő tt valam ily en krón ik u s egészségi elváltozásról szám olt be (három hónapon tú l terjed ő károsodásról v agy betegségről) az 1960-as évek elején a rá n y u k a jövedelem növekedésével csökkent. K ézenfekvő a m ag y arázat, hogy a jó m ódúak in k á b b rendelkeznek elegendő p é n z ta rta lék k a l ahhoz, hogy a k á r a betegség m egelőzésének, a k á r a g y ó g y ításn ak a költségeit fedezni tu d já k . U gyanakk o r ennek a tu d a ta erő t is ad nekik a rra , hogy bárm ilyen fizikai, gazdasági v ag y szellemi m e g p ró b á lta tá st ellenállóbban viseljenek el. A házasság b an élők sokkal kisebb százalékban szám oltak be keresőkép telenné tev ő betegségről, m in t a nem házasok, egyrészt azért, m e rt a betegek, ro k k a n ta k nem igen házasodnak, m ásrészt a házasságban élőknek in k áb b kell dolgozni és ezért a kisebb a lk a lm a tla n sá g o t okozó k ö rü lm ényeket g y a k ra b ban figyelm en k ív ü l h ag y ják . A tú lz o tt idegességet tükröző egészségi zavarok in kább jellem zők v o lta k a nőtlen, illetv e h ajad o n feln őttekre, m in t a fia ta labb korú házasokra, részben ta lá n a z é rt, m e rt az u tó b b iak a feln ő tt á llap o t általános norm áihoz jo b b an tu d ta k alkalm azkodni, m in t az előbbiek. A házasságban élőkről k im u ta ttá k , hogy sokkal kevesebb valószínűség gel kerüln ek v alam ilyen in tézetb e, m in t a nem házasok. 1960-ban az összes férfi és nő esetében 50% -kal tö b b férfi, m in t nő (1,3% férfi és 0,8% nő) t a r tó z k o d o tt h u zam osabban valam ilyen egészségügyi bentlakásos intézetb en , vag y pedig tö rv é n y sé rté s m ia tt részesült huzam osabb ja v ító nevelésben. T ém ánk tá rg y a lá sa k apcsán — m in t a ta n u lm á n y más helyein is — , a figyel m et különösen olyan szem élyekre fo rd íto ttu k , a k ik a házasságra (vagy az újraházaso d ásra) m ár elég idősek, te h á t a k ö zép k o rúakra (45-től 64 évig). Az ilyen k o rú szem élyek közül az in tézetb en elhelyezett nős férfiak g y ak o ri sága csupán e g y h a rm a d á t te tte ki az összes férfira jellemző a rán y n a k , a fér jes asszonyok gyakorisága pedig csupán k é tö tö d é t az összes nő arán y án ak .
278
P AU L
С. G L I С К
H asonló korú özvegyasszonyok három szor olyan g y ak ran , özvegy em be rek pedig nyolcszor olyan g y a k ra n k erü ltek intézetbe, m in t a házasságban élők. A középkorú agglegények gyakorisága 21-szeresen h a la d ta meg ilyen v o n atk o zásb an a házasság b an élők gy ak oriságát. A középkorú agglegények és vénkisasszonyok különösen m agas százalékban szorulnak in tézeti áp o lásra, főleg ideggyógyintézetekben, míg a különélő és e lv ált szem élyek vezetnek a n evelő-javító intézeti b e n tla k á st illetően, ahol igen gyak ran pszichiáteri be av a tk o z á sra v a n szükségük. A hasonló korú özvegyek, nőtlenek és hajadonok pedig leginkább az öregek szám ára fe lá llíto tt szociális o tth o n o k b a k erü lte k . A h ázasságban élők alacsony a rá n y b a n kerülnek a tü d ő b a jo so k a t kezelő k ó r h ázak b a, de a rá n y u k közel v a n a nőtlenek és h a jad o n o k arán y áh o z, kétség k ívül a betegség erősen fertőző v o lta m ia tt: ugyanis az egyik h áz astárs k ö n y nyen á tv ih e ti a fertő zést a m ásikra. A C S A L Á D I Á L L A P O T ÉS A H A L A N D Ó S Á G
1959 és 1961 k ö zö tt a 15— 64 évesek kor szerin t sta n d a rd iz á lt halálozási arán y szám a azt b iz o n y íto tta , hogy a házasság „k ifizető d ő ” .5 E z különösen a férfiak ra nézve igaz. A szerző a halandósági sta tisz tik á k tü k ré b en bizonyí to ttn a k lá tja a z t, hogy a férfiak szám ára a hosszú élet szem pontjából a h ázas ság kétszer olyan előnyös, m in t a nők szám ára. Igen sok férfi szám ára te rm é szetesen nagy segítséget je le n t egészségük m egóvása szem pontjából, hogy feleségük v an , m íg a legtöbb nő nagyon jól tu d önm aga gondoskodni egészsége m egóvásáról. A h ázasságban élők halálozási arán y szám ai bőrszín és nem szerin t igen változók. Országos ad a to k b izo n y ítják , hogy 1959 és 1961 k ö z ö tt a fehér bőrű asszonyok k ö z ö tt v o lt a legalacsonyabb a kor sze rin t sta n d a rd iz á lt halálozási a rá n y (százezerből 250), a nem fehér bőrű elvált és özvegy férfiak k ö z ö tt pedig a legm agasabb (1684, ill. 1936 százezerből). Ilyenform án a nem fehér bőrű özvegy férfiak halálozási a rá n y a nyolcszor nagyobb volt, m in t a fehér bőrű férjes asszonyoké m ég a korm egoszlásból adódó különbségek sta n d a rd iz á lással való kiküszöbölése u tá n is. A halálozási arányszám ok 1940 és 1963 k ö zö tt gyorsab b an csökkentek a házasoknál, m in t a nem házasok esetében. Ez részben an n ak v o lt tu la jd o n ít h ató , hogy a férjhezm enők k ö z ö tt a főiskolát vég zett nők a rán y a erősen növe k e d e tt. Az a m ód, ahogyan az em berek m eghalnak, so k at áru l el abból, hogyan éltek. A házasoknál a halál okainak az elemzése különösen bizo n y ítja, hogy a házasságban élőknek sokkal in k áb b , m in t az egyedül élőknek, okuk van arra,, hogy m érséklettel éljenek és a nagyon a k tív vagy nagyon passzív élet szélső ségeit egyform án elkerüljék. H a a h ázasságban élő vétkezik a sa já t egészsége ellen, a z t rendszerint z a k la to tt id eg állap o tb an teszi. így a házasságban élők h a lá lát okozó öt főok közül három a szívbaj, a v éredények elváltozásai és az em észtőrendszer rákos m egbetegedése. E gy m ásik fontos halálok az autószerencsétlenség, g y a k ra n ö 1967 feb ru á rjáb an előkészületben v o lt az Országos E gészségügyi S tatisztik ai K özpont á lta t k é szített jelentés, am ely a jelen tan u lm án y b an h aszn ált halálozási a rá n y o k a t elem zi. E jelentés az N CH S sorozat 2 0 ,a la tt a következő cím m el: K iem elt okokból tö rté n ő halálozás családi álla p o t szerin t: E gy esü lt Á llam ok, 1Ö59— 61. jelenik meg.
HÁZ ASS Á G , T A R S A D A L M I - G A Z D AS A G I H E L Y Z E T
279’
kísérőjele az igen elfoglalt, igen tev ék en y életm ódnak, ahol a szerencsét lenség okozója nem m indig a h ázasságban élő szem ély. A nem házas em berek k ö z ö tt a halálokok g y ak ran bizonyos fizikai vag y szellemi á lla p o to t tü k rö z n e k : lelki gyötrődés, kicsapongás, nem törődöm ség; a tü d ő b a j okozta halál az elv ált fehér bőrű em bernél kb. 9— 10-szer, m á jcirrhosis pedig 7— 8-szor olyan gyakori, m in t a házasoknál; a g o n d atlan ság gal vagy haragos m a g a ta rtá ssa l társu ló erőszakosság, önuralom hiánya, szin té n tö b b halálokkal h o zh ató összefüggésbe, m in t baleset, gyilkosság, öngyil kosság, m elyek különösen g y ak o riak az özvegyek és elv áltak k ö z ö tt; a gyerektelenség is sta tisz tik a i összefüggésben áll egyes okokkal, m in t m ellrák és m ell rák, am elyek m in t halálokok g y ak o rib b ak a vénkisasszonyoknál, m in t a férjes asszonyoknál; bizonyos szexuális m a g a ta rtá so k k a l e g y ü ttjá ró kedvezőtlen egészségügyi h ely zettel összefügg, hogy a nem i betegségek, vérbaj és a nemi szervek rá k ja á lta l o k o zo tt halál 2— 4-szer olyan gyakori az e lv áltak , m in t a házasságban élők k ö zö tt. A házasok és nem házasok halálozási gyakorisága közö tti különbségek összefüggnek azzal, hogy egyes halálokok g y ak o rib b ak a férfiak, m in t a nők esetében, illetőleg a fehér bőrűek, m in t a nem fehér bőrűek k ö z ö tt. íg y pl. fehérbőrű férjek négyszer g y a k ra b b a n h alnak meg szívbajban, m in t fehér bőrű feleségeik an n a k ellenére, hogy a szívbaj kétszer an nyi h a lá lt okozott a fehér bőrű asszonyok k ö z ö tt is, m in t bárm ely m ás halálok. H asonlóképpen a tü d ő rá k nyolcszor-kilencszer tö b b h aláleset okozója v o lt az elv ált férfiak, m in t az. e lv á lt nők k ö z ö tt és az öngyilkosság hétszer-nyolcszor tö b b özvegy férfinak okozta h a lá lá t, m in t nőnek. M ásrészt a cukorbaj alacsonyabb m értékben p u s z títo tt a nős férfiak, m in t a férjes asszonyok k ö z ö tt (akik á lta láb a n élelm i szerekkel dolgoznak v ag y a családban vagy a m u n k ahelyükön és ezért a tú ltáp lá lk o z á s kísértésének jo b b an ki v an n ak téve). F eh ér bőrű férjes asszonyok és vénkisasszonyok szinte sohasem haln ak meg gyilkosság k ö v etk eztéb en , a nem fehér bőrű asszonyok pedig m ajdnem sohasem k ö v etn ek el öngyilkosságot. A nem i szervek rá k ja á lta l okozott halál esetei házasoknál bizonyos csoportokban ö tször m agasabbak a nem fehér bőrűek, m in t a fehér bőrűek k ö zö tt. V iszont a m ell- és m éh rák kevésbé szedi á ld o z a ta it a nem fehér bőrű, m in t a fehér bőrű vénkisasszonyok és férjes aszszonyok k ö zö tt. A m agas v érnyom ás m in t halálok tízszer nagyobb szám ban szerepelt a nem fehérbőrű özvegyasszonyok, m in t a fehér bőrűek k ö zö tt, a tü d ő b a j pedig ötször tö b b áld o z a to t k ö v e te lt a nem fehérbőrű férjes asszo nyok, özvegyek és h a ja d o n nők, m in t az ugyanilyen fehér bőrűek kö zö tt. A szívkoszorúér m egbetegedés o kozta halál kétszer olyan gyakori v o lt a nem fehér bőrű, m in t a fehér b őrű férjes asszonyok k ö zö tt, de a fehér házas férfiak k ö zö tt viszont g yakoribb, m in t a házas nem fehér bőrűek k ö zö tt. V alószínű nek látszik , hogy an n ak a rá n y á b a n , ahogy néger férfiak kevésbé veszélyes, de felelősségteljesebb állásokba fognak kerülni, halálozási arányszám uk egyre in k á b b m eg fogja közelíteni a félvér férfiak a rán y sz ám át. T o vábbá, ugjm nakkor, a néger férfiak nagyobb a rá n y b a n fognak sta b il családi k ö rü l m ények k ö zö tt élni. A SZEM ÉLYES
JÓMÓD, A HÁZASSÁG
ÉS AZ E G É S Z S É G
E z a ta n u lm á n y b iz o n y ítja , hogy a szem élyes jólét hasonló tá rsa d a lm i k ö rnyezetb en alkalm as ta la j a jó egészség és a házasság ta rtó ssá g a szem pont
280
P A U L
С . С. L I С К
jából. V iszont a hosszas betegség és a te sti vagy leiki lerom lás e g y ü ttjá r b izonyos fa jta összeom lással és fizikai elkorcsosulással, am elyek nyilvánvalóan in k áb b m eg találh ató k a nem házasoknál, m in t a házasoknál. A társad alm i-g azd aság i helyzet k étségtelenül nagy szelektáló erő azok nál, akik h ázasság o t a k a rn a k k ö tn i, éspedig a tá rsad alm i tényező a nőknél, gazdasági pedig a férfiaknál k ap erősebb h an g sú ly t. A jóm ódú férfiak á lta lá ban a legegészségesebbek és a leginkább képesek m egszerezni a feleségnek és gyerm ekeknek az élet ja v a it, am elyek sem m iképpen nem hozzáférhetők m indenki szám ára. A nagy v agyon néha tú lz o tt élvezethajhászáshoz és a nem törődöm m a g a ta rtá sh o z, a szegénység pedig önsajn álath o z és a kiszolgál ta to tts á g érzéséhez v e z e th e t: a jelen ta n u lm á n y b a n e m líte tt sta tisz tik a i ad a to k azonban tá m o g a tjá k a z t a k ö v e tk e zte tést, hogy a szegénység sokkal in k á b b , m in t a jóm ód a k a d á ly t je le n th e t m ind az egészség fe n n ta rtá sa , m ind a házasság szem pontjából. .Józan m értékletesség az egyén szokásaiban és jó anyagi helyzet m ind egyéni, m ind tá rsa d a lm i v o n a tk o zásb an a k ite rje d t sta tisz tik a i ad a to k bizo n y ító ereje szerin t is — az egészséges, házas szem élyek többségének alap v ető jellegzetessége.
Б Р А К , О Б Щ Е С Т В Е Н Н О - Э К О Н О М И Ч Е С К О Е ПОЛО Ж E Н И Е И ЗДОРОВЬЕ Резюме РГгоги американских переписей населения, а такж е данные обследова ний о браках и разводах Общегосударственного Ц ентра статистики здраво охранения представляют возможность для исследования динамики тренда бракосочетания. Согласно данным, в США доля состоящ их в браке лиц начиная с 1940 года постоянно возрастала и достигла паивысшей точки в 1965 году. Д оля ж енаты х лиц особенно выросла в отдельных группах насе ления: так, например удельный вес вступивш их в брак среди женщин воз раста 35—44 лет, имеющих высше образование, увеличился на одну треть, в течение 1940 по 1965 год. В области выбора супруги и, соответственно, супруга действительность имели вообще старые тенденции: м уж ья как правило имели более высокое образование, чем жёны, и, по-прежнему, редко наблюдались браки, в кото ром м уж и жена принадлеж али бы к разной расе. Д аж е у части белого на селения наблюдалось предпочтение заклю чения брака с лицом, происходя щим из тождественной европейской страны. Т акая тенденция характерна главным образом для польских, русских и итальянских по происхождению лиц. Весьма сильно стремление к однородному браку с точки зрения рели гии: в 1957 году 94% всех супруж еских пар имело одинаковую религию. Наиболее значительная группа среди взрослого населения, стоящ ая вне брака — вдовы. И х подавляю щ ая часть-женщины: прежде всего потому, что коэффициент овдовения у женщин два раза превышает этот ж е коэффи циент у мужчин. Значительна такж е и численность холостяков и старых дев: в I960 году приблизительно 3 м иллиона женатых мужчин возраста 35 лет и старше, и примерно столько же незам уж них женщин в возрасте 30 лет и старше ж или в Соединённых Ш татах Америки. Данные представляют возможность и для анализа соотношения семей ного состояния, общественного и экономического полож ения, а такж е со стояния здоровья. И сследования между прочим свидетельствуют о том, что с точки зрения сокращ ения частоты смертности брак является «выгодным», в особенности для мужей. В то ж е время естественно, что брачное семейное положение не является единственным действующим фактором и обществен
HÁZASSÁG, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI
HELYZET
281
ные и экономические условия не могут быть игнорированы, тем более, что они и с точки зрения установления и дальнейш его сущ ествования самого брака играю т не маловажную роль.
M A R R IA G E ,
SOCIOECONOM IC STATUS,
AND
H E A L T H
Sum m ary Th e d a ta of th e A m erican po p u latio n censuses as well as th e re su lts ot th e su rv ey s o f th e N a tio n a l C enter for H e a lth S ta tistic s on m arriag e s a n d divorces enable us to s tu d y th e tre n d of m arriag es. T he d a ta show t h a t since 1940 th e n u m b e r of th o se liv ing in m arriag e h a s ste a d ily increased a n d reach ed its p e ak in 1965. T he p ro p o rtio n of th e m a rrie d has increased especially in th e in d iv id u a l p o p u latio n g ro u p s; th u s , for instan ce, am ong th e 35— 44 y e a r old w om en w ith a h igher e d u ca tio n th e p ro p o rtio n of th e m arrie d increased b y one th ird betw een 1940 a n d 1965. In th e field of choosing th e pair, in general, th e earlier ten d en cies could be reg istered also in th e period u n d e r review : m en h a d , in general, a h igher e d u ca tio n th a n w om en a n d m arriag e s in w hich th e h u sb a n d or wife belonged to d iffere n t races oecured in v a ria b ly rarely . I t could he observed even in a p a rt of th e w h ites t h a t th e y w ere m ore inclined to m a rr y th o se o rig in a tin g from th e sam e E u ro p e a n c o u n try . T h is w as, firs t of all, a c h a ra c te ristic fe a tu re of th o se of Polish, R u ssia n a n d Ita lia n origin. T h ere w as a stro n g te n d e n c y to c o n tra c t hom ogeneous m arriag es w ith re g ard lo religion: in 1957 94 per c e n t of th e m a rrie d couples w ere of th e sam e religion. T h e m o st im p o rta n t g roup of th e n o n -m arried , a d u lt p o p u latio n w as form ed b y w i dow s. T h eir b u lk consisted of w om en ; th is is so because th e r a te of becom ing w idow ed am ong w om en is tw ice as high as in case of m en. T h e n u m b e r of bachelors a n d sp in ste rs w as also considerable: in 1960 a b o u t 3 m illion 35 y e a r old a n d older bachelors a n d th e sam e n u m b e r of 30 y e a r old a n d older sp in ste rs lived in t h e U n ite d S ta te s of A m erica. T h e d a ta enable us to a n aly se the in te rre la tio n s betw een th e m a rita l sta tu s , th e social a n d econom ic s ta tu s a n d the s ta te of h e alth . T h e stu d ie s prove, am ong o th ers, t h a t in ord er to decrease th e freq u e n c y of d e a th s m arriag e is “ p ro fita b le ” , especially in case of m en. N a tu ra lly th e m arrie d s ta tu s does n o t exercise its influence alone; th e social a n d econom ic fa c to rs c a n n o t be le ft o u t of co n sid eratio n for th e y p lay an im p o rta n t role even in e sta blishing a n d m a in ta in in g m arriages.
10 D em ográfia
