KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓS ÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8592, fax: 06-1/882-8592 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.900/ 14/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Perfektum PR Kft. (1036 Budapest, Perc u. 2.) és a Har Meron Hungary Kft. (1126 Budapest, Tóth Lőrinc u. 31., a továbbiakban együtt: kérelmező) által a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (1037 Budapest, Kunigunda u. 64., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A közszolgálati médiaszolgáltatók műsoros kommunikációjával összefüggő PR- és sajtókommunikációs feladatok és kapcsolódó szolgáltatások ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztés alapján - megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontjait, valamint a (9) bekezdés d) pontját, továbbá a Kbt. 45. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének 1. kérelmi eleme tekintetében a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság a 2016. március 24-én kiadott eljárást megindító felhívást, valamint az ajánlatkérő azt követően kiadott dokumentumait és meghozott döntéseit megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
2
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmező számlájára jelen érdemi határozat megküldésétől számított 8 napon belül utaljon vissza 3.900.-Ft, azaz háromezer kilencszáz forint igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyában 2016. március 24én a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerint összefoglaló tájékoztatás útján, nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezte. Az összefoglaló tájékoztatás szerint az eljárás megindító felhívás megküldésének napja: 2016. április 6. Összefoglaló tájékoztatás (Kbt. 113. § (1) bekezdés) Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldésének napja: 2016. március 24. Érdeklődés jelzésének az összefoglaló tájékoztatásban megjelölt határnapja: 2016. április 1., 16:00 óra. A felhívás 4. pontja szerint közbeszerzés tárgya: a közszolgálati médiaszolgáltatók műsoros kommunikációjával összefüggő PR- és sajtókommunikációs feladatok és kapcsolódó szolgáltatások ellátása vállalkozási szerződés keretében, 10 hónapos időtartamra.
3
A szerződés időtartama ajánlatkérő igénye alapján meghosszabbítható, a Vállalkozónak megküldött jognyilatkozattal, de legfeljebb egy alkalommal, maximum 3 hónappal. Nyertes ajánlattevő feladata az MTVA igényei szerinti teljes külső PR-, illetve sajtókommunikáció bonyolítása, így különösen a műsorok, mint termékek népszerűsítése, a lakosság tájékoztatása a közmédián fellelhető tartalmakról. Az ajánlatkérő stratégiai célja a közmédia műsortermékei és műsorvezetői ismertségének, népszerűségének és nézettségének fenntartása, illetve növelése a célcsoportok körében széles körű sajtókommunikációs és PR munka a marketingkommunikációs célokkal, üzenetekkel és tevékenységgel összhangban. A felhívás 6.) pontja alapján a szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 10 hónapos határozott időtartam. A szerződés időtartama ajánlatkérő igénye alapján meghosszabbítható, a Vállalkozónak megküldött jognyilatkozattal, de legfeljebb egy alkalommal, maximum 3 hónappal feladatok, valamint médiafoglalás, médiavásárlás marketing és PR célú hirdetések megjelentetésére, illetve kampányokra nyomtatott, elektronikus és on-line médiában, valamint a kültéri (outdoor) és jármű hirdetési felületeken történő megjelentetésre (plakátok gyártása, kihelyezése és levétele). Az ajánlatkérő az értékelés szempontjaként „A legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat” szempontját választotta, az alábbi értékelési szempontok szerint: Részszempont
Súlyszám
1. A mintafeladatra vonatkozó PR stratégia és kampány 50 kidolgozása 1.1. A PR stratégia szakmai megalapozottságának (átfogó 20 szemléletmód, PR eszköztár megfelelő használata) értékelése 1.2. Kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége
10
1.3. Íráskészség (sajtóközlemény megfogalmazása, strukturáltsága)
20
és
háttéranyag
2. Teljesítésben bevonni kívánt szakemberek: A szakmai minimumkövetelményeknél (M2 pont) megadott szakembereken felül a teljesítésbe bevonni kívánt, televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban illetve televíziós és/vagy 10 rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő)
4
3. A PR és sajtókommunikációs ügynökségi tevékenység havi 40 díja (nettó HUF) Az értékelés módszerét az alábbiak szerint adta meg: Az értékelés során adható pontszám valamennyi részszempont esetén: 1-10. Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat a fenti részszempontok alapján értékeli. Az Ajánlatkérő az 1. részszempont, illetőleg annak alszempontjai tekintetében a sorbarendezés értékelési módszerét alkalmazza. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta azokat a szakmai követelményeken alapuló szempontokat (elveket), amelye(ke)t az ajánlatkérő az alábbiak szerint értékel, és amelyek alapján a szakmai ajánlatokat sorba rendezi. Az elért helyezések pontszámokká történő átalakítása során az ajánlatkérő a relatív arányosítás módszerét alkalmazza, az így kapott pontszámokat kell az adott részszemponthoz rendelt súlyszámmal megszorozni. Az 1.1-1.3. értékelési alszempontok tekintetében az értékelést 4 tagú szakmai zsűri fogja végezni a beadott ajánlatok alapján. A zsűri közös döntéshozatal keretében a beérkezett szakmai ajánlatokat a megadott szempontok alapján sorba rendezi, valamint szakmai értékelést is fűz a kiosztott helyezéshez. A zsűritagok által felállított sorrend alapján kerülnek a pontok kiosztásra a fentiek szerint. Ajánlatkérő a 2. részszempontot az abszolút pontkiosztási (pontozásos) (értékelési) módszerével értékeli, a nem válaszra 1 pontot, az igen válaszra 10 pontot ad. Az ajánlatkérő a 3. részszempontot olyan módon értékeli, hogy a legjobb (legalacsonyabb képzett értéket tartalmazó) ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlatra pedig arányosan kevesebb pontszámot, de legalább a minimális pontszámot adja, az értékarányosítás (fordított arányosítás) módszere szerint. Ajánlatkérő jelzi, hogy valamennyi részszempont tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban közli azokat, a Közbeszerzési Hatóság összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló útmutatójával (Közbeszerzési Értesítő 2012. évi 61. szám, 2012. VI. 1.) összhangban álló képleteket és kérdéseket, amelyeket az értékelési pontszámok kiszámítása során alkalmazni fog. Ajánlatkérő valamennyi, számszerűsíthető értékkel kifejezhető részszempont tekintetében a megajánlásokat legfeljebb kettő tizedes jegy pontossággal kéri meghatározni, illetve amennyiben kerekítés szükséges, akkor a kerekítést az előbbiekre figyelemmel kéri elvégezni, a kerekítés általános matematikai szabályai szerint. Az egyes részszempontok tekintetében elért pontok a megadott súlyszámokkal szorzásra, végül összesítésre kerülnek. Az ajánlatkérő a pontszámokat – törtek esetén – két tizedes jegyre kerekíti.
5
Az ajánlatkérő gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelményeket nem határozott meg. A felhívás 14.a) pontja alatt ismertette a műszaki, szakmai alkalmassági követelményeket, a minimálisan megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat. A felhívás 16.) pontja szerint az ajánlattétel határideje: 2016. április 18., 11.00 óra. Az ajánlatkérő a felhívás 23) Egyéb információk körében – többek között közölte, hogy: - Az ajánlathoz csatolni szükséges továbbá a dokumentációban (2. Fejezet, II. rész) megadott mintafeladatra vonatkozó PR-stratégiát és kampánytervet, melyet Ajánlatkérő az értékelési szempontoknál megadott szempontok figyelembevételével értékel. Ennek tartalmaznia kell egy sajtóközleményt, egy sajtóeseményre vonatkozó forgatókönyvet (büdzsével), és egy kiválasztott műsorvezető interjújához felkészítő anyagot. - Az ajánlatnak tartalmaznia kell továbbá az ajánlattevő bemutatkozó anyagát, melyben térjen ki a főbb eredményességi mutatóira (milyen mennyiségi és minőségi engedményeket értek el), illetve ismertesse az utóbbi három évben megvalósított 1-1 főbb elsősorban televíziós vagy rádiós csatornához/műsorhoz/műsorvezetőhöz kapcsolódó kampányának rövid, eredményekre koncentráló ismertetőjét (max. 1000 karakterben), feltüntetve az elért minőségi eredményeket is (díj, országos lap címlapján való szerepeltetés, megjelenések száma, vagy azt kimutató kutatás, hogy az adott kampányról hányan hallottak, értesültek.) - Az ajánlatnak tartalmaznia kell továbbá a teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek – ide értve adott esetben az eljárást megindító felhívás 11.) pontjában meghatározott 2. sz. értékelés szempont szerinti szakembert is – tekintetében előírt saját kezűleg aláírt önéletrajzo(ka)t, végzettséget, képzettséget igazoló dokumentum(ok) egyszerű másolatát valamint saját kezűleg aláírt, szerződés teljesítésének időszakára vonatkozó rendelkezésre állási nyilatkozato(ka)t, amelyek alapján az alkalmassági feltételeknek való megfelelés megállapítható. - Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy a kisés középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e [Kbt. 66. § (4)]. Az ajánlatkérő Dokumentációt is készített az ajánlattétel elősegítése érdekében. A Dokumentáció 3. pontja alatt részletesen ismertette az elvégzendő feladatot, „Mintafeladat”-ot is rendelkezésre bocsátott az alábbiak szerint: 1. Nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) feladatai és a tevékenységével szembeni elvárások.
6
3.1. Éves PR stratégia és az azon alapuló taktikai tervek, kampányok kidolgozása és megvalósítása a sajtónyilvánosság megteremtése és gondozása céljából, valamint ezek nyomon követése és elemzése, és az ezekhez kapcsolódó folyamatos tanácsadói tevékenység. A közmédia műsorai, műsorsorozatai, projektjei, képernyős arcai számára az éves stratégia alapján történő sajtópublicitás generálása és az ehhez szükséges sajtómunka átfogó gondozása. Vállalkozónak törekednie kell arra, az egyes műsortermékek és a közmédia képernyős arcainak sajtómegjelenései mennyiségi és minőségi növekedésére. Vállalkozó ennek érdekében a közvetlen sajtó-kapcsolattartás széles eszköztárával élhet, szóbeli és írásos kiajánlásokat adhat ki, proaktív és kreatív, új kezdeményezésekkel élhet, javaslatot tehet Megrendelő felé médiavásárlást, szponzorációt vagy egyéb fizetett formát igénylő sajtóegyüttműködésekre. Vállalkozó jelen szerződés szerinti díja nem tartalmazza a külső partnereknek (pl. kiadók) fizetendő esetleges díjakat, médiaköltségeket. 3.2. Általános és tematikus sajtóadatbázis összeállítása, kezelése, bővítése, karbantartása Vállalkozó a kommunikálandó műsortermékek tartalmához és célcsoportjához illeszkedő, kategorizált sajtókapcsolati adatbázisokat köteles előkészíteni, azokat proaktív módon, és a folyamatos visszacsatolások gyűjtésén, adminisztrálásán keresztül rendszeresen aktualizálnia, pontosítania, bővítenie kell a sajtó képviselőivel való folyamatos kapcsolattartás eredményeként. A sajtókapcsolati adatbázisnak - lehetőség szerint - az abban szereplő sajtómunkatársak elérésének érdekében minél több csatornán (vezetékes telefon, mobil, e-mail, Facebook stb.) tartalmaznia kell a kontaktinformációkat. 3.3. PR tartalmak, témák generálása és menedzselése, PR-kampányok szervezése, tematikus megjelenések koordinálása Vállalkozó feladata, hogy biztosítsa a közmédia műsorairól, projektjeiről, képernyős személyiségeiről, valamint az MTVA által forgalmazott filmekről szóló publikus információk eljuttatását a sajtó széles köre számára, elsősorban nyomtatott sajtóorgánumokban és az interneten, oly módon, hogy mindez figyeleljárást megindító felhíváselkeltő legyen, hírértéket teremtsen, és összességében sajtómegjelenések révén elősegítse a műsortermékek ismertségének, népszerűségének, nézettségének növelését. 3.4. Sajtóközlemények, háttéranyagok írása, a közmédia egyes tartalmainak kiajánlása a sajtónak, műsorok, műsorsorozatok kommunikálása, műsorelőzetesek, epizódismertetők kiküldése a sajtó felé
7
Vállalkozó feladata rendszeres kiajánlók, közlemények formájában a sajtó széles körének figyelmét felhívni a promotálandó műsortermékekre, az ezekhez kapcsolódó háttér-információkat a sajtó munkatársai számára rendelkezésre bocsátani. 3.5. Képernyősök pozícionálása és személyes márkaépítése, valamint felkészítése interjúkra, eseményeken való megszólalásokra A közmédia kiemelt műsorkészítőinek, arcainak, műsorvezetőinek megjelentetése, szerepeltetésük elősegítése a különböző sajtótermékekben és eseményeken. A sajtó munkatársainak ösztönzése a közmédia műsorainak, képernyős arcainak népszerűsítésére. 3.6. Sajtó-kapcsolattartás Vállalkozó feladata, hogy mind a saját maga által generált, mind a sajtó felől érkező spontán, mind a Megrendelő által médiavásárlással vagy egyéb stratégiai és/vagy fizetett média-együttműködésekkel biztosított felületekre szánt tartalmakat, információkat, szövegeket, képanyagot előkészítse, azt az egyes sajtótermékek számára, az általuk elvárt módon és formában átadja (pl. informatív háttéranyag, készre írt PR cikk stb.). Vállalkozó feladata, hogy a sajtó részéről érkező, a műsortermékekre vonatkozó kéréseket, információigényeket fogadja, kanalizálja, azokat a rendelkezésre álló információk alapján megválaszolja, illetve a szükséges kiegészítő információkat Megrendelőtől beszerezze a szükséges egyeztetéseket, jóváhagyatásokat lebonyolítsa. Újságírók, sajtófotósok koordinálása, a kérések teljes körű kezelése. A sajtó információigényének kezelése, a sajtó részéről érkező igények kiszolgálása, információ, fotó begyűjtése, fotóküldés, interjúalany(ok) szervezése. Utánkövetés, a téves vagy kedvezőtlen anyagok javíttatása, helyreigazítás kérése. 3.7. Sajtóesemények, sajtótájékoztatók, sajtóbemutatók, sajtóvetítések szervezése (pl. induló műsorok, sorozatok, az MTVA által forgalmazott filmek stb. bemutatására) Vállalkozó feladata, hogy a kifejezetten és kizárólag a sajtó munkatársait célzó PR események koncepcióját kialakítsa, előkészítse, az ilyen rendezvények (évi legfeljebb 10 db) sajtókapcsolati ügyeit teljes körűen intézze (sajtómeghívás, esemény forgatókönyv, sajtóregisztráció, sajtóanyag stb.). Vállalkozó szerződésének nem képezi részét a PR/sajtóesemények esetében a klasszikus rendezvényszervezési elemek (pl. helyszín, bútorzat, catering, technika stb.) pénzügyi fedezetének biztosítása.
8
3.8. A közmédia egyes kiemelt tartalmaihoz PR célú kreatív anyagok készítése. Fotózások szervezése, koordinálása, fotóarchívum kezelése Vállalkozó feladata a PR tartalmakhoz szükséges fotóanyagok szükség szerinti elkészítése és a fotózással kapcsolatos koordináció, továbbá az így készült fotódokumentációból tematikus fotóarchívum létrehozása és kezelése. (Várhatóan heti 2 alkalom műsorfotózás, valamint havi 1 alkalom műsorvezetői fotózás.) 3.9. Egyeztetés és jóváhagyatás Vállalkozó a sajtóval való kapcsolattartás során köteles a Megrendelő által elvárt egyeztetési jóváhagyatási folyamatok szerint eljárni, ugyanakkor az ügymenet tekintetében élhet kezdeményezésekkel, javaslatokkal, melyek a sajtó információkkal való ellátásának gyorsaságát és naprakészségét erősítik, ezzel is támogatva a műsortermékek sajtópublicitását. Vállalkozó egyeztetni és együttműködni köteles különösen az MTVA Program marketing és Kommunikációs Iroda munkatársaival, az MTVA Új Média Irodával, az MTVA vállalati kommunikációs csapatával és a kommunikációban érintett egyes műsorok szerkesztőivel. 3.10. Tanácsadói partnerség, proaktivitás Vállalkozó feladata a Megrendelő kapcsolattartójával való konstruktív együttműködés, a Megrendelő által megfogalmazott kommunikációs igényeknek, tartalmaknak, üzeneteknek és kommunikációs módoknak való megfelelés. Ugyanakkor elvárás, hogy Vállalkozó ne csak végrehajtói, hanem tanácsadói szerepkört is ellásson, így saját kezdeményezésekkel (pl. a műsortermékekről szóló sajtóképes sztorikra vonatkozó javaslatokkal) folyamatosan és aktívan elősegítse Megrendelő céljainak teljesülését. A nyertes ajánlattevővel (szerződést teljesítő vállalkozóval) szembeni további elvárásokat az ajánlattételi dokumentáció részét képező szerződéstervezet tartalmazza. II. MINTAFELADAT MEGHATÁROZÁS Brief A Duna csatorna újrapozícionálása általános szórakoztató közszolgálati csatornaként, a csatorna pozitív imidzsének erősítése Háttér információk: A Duna csatorna műsorait 2011. január 1-jétől gyártja időponttól része a csatorna a megújult közszolgálati melyben 2015. márciusától kiemelt szerepet tölt be. ugyanis a közszolgálati portfólió 2012-ben elindított, átalakítása, melynek során az M1 hírcsatornává, az
az MTVA, és ettől az média-portfóliónak is, Ekkorra fejeződött be arculati és strukturális M2 gyerekcsatornává
9
alakult, majd esti műsorsávjában létrejött a Petőfi TV, mely a fiataloknak kínál szórakoztató tartalmakat, az M3 retro csatorna, és az M4 Sport csatorna, valamint a Dunára kerültek az általános szórakoztató tartalmak. Ezek közül a Duna zászlóshajói „A Dal”, a „Magyarország, szeretlek!”, a „Ridikül”, a „Fábry” és a „Gasztroangyal” valamint a „Maradj talpon!” voltak. A Duna szórakoztató műsorainak vezető arcai ekkor: Tatár Csilla, Harsányi Levente, Fábry Sándor, Borbás Marcsi, Jakupcsek Gabriella, Csiszár Jenő, Szente Vajk, és Gundel Takács Gábor. A közszolgálati portfolió strukturális átalakulásának a következő lépcsőfoka a csatornák pozíciójának megerősítése, a pozitív imidzs erősítése, melynek keretében a Duna csatornára újabb szórakoztató tartalmak is kerülnek, így gazdagítva a nézők választási lehetőségét a műsorkínálatban. 2016 tavaszán megújult „A Dal”, a „Ridikül” és a „Magyarország, szeretlek!” is, újraindul a „Virtuózok”, és olyan prémium tartalom is a Dunára került, mint az Oscar-díjátadó. Ősszel pedig egy többszörös díjnyertes, nagysikerű amerikai filmsorozatot is a műsorára tűz a csatorna. Ezen kívül a műsorvezetői gárda is megújul, a már bevezetett „arcok” mellett új képernyősök kapnak lehetőséget (pl. Dióssy Klári) vagy a jól ismert műsorvezetők új műsorokban próbálhatják ki magukat (mint például Tatár Csilla és Harsányi Levente). A Duna csatorna vezetése fontosnak tartja a minőségi magyar filmek, filmsorozatok valamint a legjobb magyar színészek és filmrendezők szélesebb körű ismertségének növelését, ezért volt a Dunán a „Félvilág” című magyar film országos televíziós premierje, vagy indult el a „Csak színház és más semmi” sorozat. Fontos pozitívum, hogy a Duna csatornán sugárzott filmek reklámszünet nélkül tekinthetők meg. Kihívás: A Duna csatorna jelenlegi imidzsét erősen befolyásolja az 1992 és 2011 közötti hasonló nevű csatorna pozícionálása és műsorkínálata, valamint az, hogy – a többek között az ezirányú kommunikációs kampány hiányában - a célcsoport nagy részében nem tudatosult, hogy 2015 márciusában a Duna csatornára kerültek azok a szórakoztató műsorok és arcok, amiket/akiket addig az M1 csatornán néztek. A feladat: Olyan PR stratégia és kampány kidolgozása, mely a Duna újrapozícionálását, pozitív imidzsének erősítését, valamint nézőszámának növelését célozza a 18-59 célcsoportban. A feladat megoldása során elvárás tehát az újrapozícionálást támogató, pozitív imidzs erősítő PR stratégia kialakítása egy, az újrapozícionálást kommunikáló sajtóközlemény megírása, melyet vélhetően a releváns médiumok át is vennének, egy sajtóesemény forgatókönyvének és büdzséjének összeállítása egy kiválasztott, az újrapozícionálás arcaként is funkcionáló műsorvezető
10
interjújához felkészítő anyag elkészítése egy, az Ajánlattevő által javasolt lapban való megszólaláshoz, melyhez mind az újrapozícionálás témája, mint a kampány célcsoportja, mind a műsorvezető imidzse jól illeszkedik Kommunikációs cél: A Duna csatorna újrapozícionálása, mint általános szórakoztató közszolgálati csatorna, mely értékes/prémium tartalmakat sugároz, és megfelelő választás azoknak, akik tartalmas szórakozásra vágynak. Üzenet: A Duna a tartalmas (értékes/prémium/informatív) szórakozásra vágyók választása (, így az enyém is)! PR stratégiai cél: A Duna pozitív imidzsének erősítése, személyes kötődés/érdeklődés kialakítása a csatorna műsorai és arcai irányában, valamint a csatorna átlagos közönségarányának növelése a 18-59 célcsoportban. A kampány célcsoportja: Elsődleges célcsoport: 25-49 ABC társadalmi státuszú televíziónéző lakosság Másodlagos célcsoport: Magyarország 18+ televíziónéző lakossága Kampány budget: nettó 15.000.000,- forint Kampányidőszak: 2016. szeptember 1. - 2016. szeptember 15. Elvárások az ügynökség által leadandó pályázattal szemben: Kidolgozandó elemek: - hatékony, a csatornához, az üzenet átadásához illeszkedő PR stratégia és kampány - egy, az újrapozícionálást kommunikáló sajtóközlemény megírása, melyet vélhetően a releváns médiumok át is vennének, - egy, az újrapozícionáláshoz kapcsolódó sajtóesemény forgatókönyvének és büdzséjének összeállítása - egy kiválasztott, az újrapozícionálás arcaként is funkcionáló műsorvezető interjújához felkészítő anyag elkészítése - egy, az Ajánlattevő által javasolt lapban való megszólaláshoz, melyhez mind az újrapozícionálás témája, mint a kampány célcsoportja, mind a műsorvezető imidzse jól illeszkedik - egyéb kreatív javaslatok bemutatása a PR és sajtókapcsolati kommunikáció eszköztárából - javaslat a kampány utóértékelésére” A Dokumentáció „4.2. Az ajánlatok érvényességének megállapítása az ajánlat alapján, illetőleg az ajánlatok összehasonlító értékelése” pontja alatt ismertette az ajánlatkérő az értékelés menetét, módszerét:
11
„1. Mintafeladatra vonatkozó pr stratégia és kampány kidolgozása - szakmai koncepció 1.1 A PR stratégia szakmai megalapozottságának (átfogó szemléletmód, PR eszköztár megfelelő használata) értékelése A PR stratégia integráltságának és szakmai megalapozottságának (PR trendek valamint médiakörnyezet átfogó ismerete és beépítése a javaslatokba) értékelése – A kidolgozott stratégián belül a használni kívánt eszközök összehangoltságának értékelése. – A kidolgozott stratégia és a javasolt eszközök mennyire nyújtanak megoldási javaslatot a briefing-ben meghatározott célokra. – A kidolgozott stratégia és a javasolt eszközök mennyire állnak összhangban a média- és a fogyasztói trendekkel. A legjobb ajánlatnak az az anyag minősül, amely tejes körűen és összehangoltan mutatja be a használni javasolt PR eszközök és médiumok erősségeit és gyengeségeit, és a brief-ben megfogalmazott céloknak megfelelő stratégiát javasol, ami számadatokkal alátámaszthatóan összhangban áll a fogyasztói- és média trendekkel. A kidolgozott anyagban tehát ajánlattevőnek be kell mutatnia és indokolnia kell, hogy hogyan és mivel épít a kommunikációs célok elérésére, és mutatószámokkal, benchmark-okkal alátámasztania, hogy ez mennyire áll összhangban a média- és fogyasztói trendekkel. A pályázónak részletesen le kell vezetnie a PR stratégia megalapozottságát (ehhez használnia kell a célcsoport elemzését, a szociodemográfiai, a médiahasználati és affinitási vizsgálatait, kutatási adatait). Fontos, hogy részletesen magyarázza a stratégiai elemek, taktikai eszközökre történő átültetését. Szükséges, hogy az egyes eszközök választását megfelelően alátámassza iparági kutatásokkal (forrás megjelöléssel) és bemutassa, hogy a választás alapján milyen összesített elérést produkálva teljesülnek a briefben meghatározott célok. 1.2 A kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége A kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitásának, egyediségének értékelése - A kampányjavaslat és a sajtóesemény ötletessége - A kampányjavaslat és sajtóesemény egyedisége A legjobb ajánlatnak az az anyag minősül, amelyben a PR kampányjavaslat minél szélesebb arzenált vonultat fel a PR eszközökből, és magában foglal egy sajtóeseményt, mely ötletességével és egyediségével kitűnik a kampányok/sajtóesemények sorából, de nem öncélúan, hanem érthetően „adja át” a kommunikációs üzenetet. Ötletesnek minősül az a javaslat, mely nem öncélúan, de közben különleges, sajátos nézőpontból világítja meg és adja át a kampány üzenetét. Egyedinek
12
minősül az a javaslat, ami nem sablonos, nem szokványos, de mindeközben a célnak megfelelő megoldásokat/eszközöket használ. Fontos, hogy a pályázó bemutassa, hogy hogyan tudja a koncepciót átültetni a különböző PR eszközökre és üzenetre szabottan. 1.3 Íráskészség (sajtóközlemény és háttéranyag megfogalmazása, strukturáltsága) A kampányhoz kapcsolódó sajtóközlemény és háttéranyag megfogalmazásának és strukturáltságának értékelése - A sajtóközlemény és a háttéranyag szakmai nyelvezetének, gördülékenységének és érthetőségének értékelése - A sajtóközlemény és a háttéranyag felépítése, átláthatósága, az üzenetek átadására való megfelelése A legjobb ajánlatnak az az anyag minősül, amely megfelelő szakkifejezéseket használva, gördülékeny nyelvezettel és mondatszerkesztéssel, valamint világosan megfogalmazva, érthetően adja át a kampány főbb üzeneteit, átlátható struktúrában összeállítva.” Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben az ajánlatkérő megállapította, hogy az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejártáig, 2016. április 18-a, 11.00 óráig 6 ajánlatot nyújtottak be, a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege 40.780.000,- Ft + ÁFA. Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben az ajánlatkérő megállapította, hogy az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejártáig, 2016. április 18-a, 11.00 óráig 6 ajánlatot nyújtottak be, a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege 40.780.000,- Ft + ÁFA. Az ajánlattevő(k) és az általuk benyújtott ajánlat(ok) főbb adatai: 1.Ken Media Kft. I. Ajánlati ár (10 hónapra vonatkozóan) 37.000.000,- Ft + ÁFA II. Televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban illetve televíziós és/vagy rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő) biztosítása 2. Well PR Kft. I. Ajánlati ár (10 hónapra vonatkozóan) II. Televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban illetve televíziós és/vagy rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő) biztosítása
53.000.000,- Ft + ÁFA igen
13
3. Poor Consulting Kft. I. Ajánlati ár (10 hónapra vonatkozóan) II. Televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban illetve televíziós és/vagy rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő) biztosítása 4. Kérelmező I. Ajánlati ár (10 hónapra vonatkozóan) II. Televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban illetve televíziós és/vagy rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő) biztosítása 5. PLANB-MEDIA Kommunikációs Tanácsadó Kft. I. Ajánlati ár (10 hónapra vonatkozóan) II. Televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban illetve televíziós és/vagy rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő) biztosítása
31.450.000,- Ft + ÁFA igen
38.316.407,1 Ft + ÁFA igen
30.000.000.-Ft + ÁFA igen
6. Person Magyarország Kommunikációs és Szolgáltató Kft. I. Ajánlati ár (10 hónapra vonatkozóan) 42.700.000.-Ft + ÁFA II. Televíziós és/vagy rádiós PR kampányokban nem illetve televíziós és/vagy rádiós műsorvezetőkhöz (arcokhoz) kapcsolódó PR kampányokban szerzett, legalább 3 éves tapasztalattal rendelkező szakember (1 fő) biztosítása A Planb-Media Kommunikációs Tanácsadó Kft. ajánlatának 56-82. oldalain található a szakmai ajánlata, melyet teljes terjedelmében üzleti titokká nyilvánított. Az ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatát követően, az eljárás eredményéről szóló összegezést 2014. július 13-án készítette el. Az összegezés értelmében az eljárás eredményes volt, nyertes ajánlattevőként a Person Magyarországot hirdette ki az ajánlatkérő. Táblázatos formában is értékelte az ajánlatokat az összegezésben az ajánlatkérő:
14
1. A mintafeladatra vonatkozó PR stratégia és kampány kidolgozása II. Perfektum PR Kft. Har Meron Hungary Kft. közös ajánlattevők 1.1. A PR stratégia szakmai megalapozottság ának (átfogó szemléletmód, PR eszköztár megfelelő használata) értékelése
1.2. Kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége
1.3. Íráskészség (sajtóközlemény és háttéranyag megfogalmazása, strukturáltsága)
I. PLANB-MEDIA Kft.
III. Person Magyarország Kft.
Átfogó szemléletmódon alapuló stratégia, mely ötvözi a hagyományos és nem hagyományos PR A PR stratégia elemeket, integráltan megfelelően kidolgozott, kezelve a de nem átfogó A PR stratégia marketingkommunikáció szemléletmódú, nem megfelelően kidolgozott, s célokkal. A PR tartalmaz javaslatokat a megfelelő elméleti eszközök mellett ATL és marketingkommunikációs megközelítést alkalmaz BTL eszközökön is stratégiához való célcsoportra szabva, az használható koncepciót kapcsolódásra. A javasolt eszközöket megfelelően dolgozott ki, megfelelő PR eszközök inkább csak használva egy-egy hangsúlyokat találva a egy-egy szegmensre szegmensre kommunikálandó koncentrálnak, és kevésbé vonatkozólag. üzenetek között. A szólítanak meg szélesebb javasolt stratégiát célcsoportot. célcsoportra szabott, operatív tervekkel alátámasztva fogalmazza meg. A sajtóesemény a premier előtti vetítés eszközét Kreatív szlogen- és használva kissé sablonos koncepció javaslat, mely és inkább a filmek a kampány során jól Dunamánia Happy irányába viszi a használható, integrált és Hours szlogen kevésbé koncepciót, amely kevéssé egyedi kampányjavaslat kreatív, professzionális, alkalmas a csatorna web2-es és BTL Duna tv stúdiólátogatás megkülönböztetésére, eszközöket is használva, nyereményjátékkal valamint inkább a mozikat személyes elemeket is összevonva, jól felépített jellemzi. Nem fektet beépít a sajtóeseménybe, szakaszok hangsúlyt a saját gyártású mely interaktív elemeivel műsorokra, amik igazán különösen egyedivé teszi jellemezhetnek egy a javaslatot. tévécsatornát. A sajtóközlemény a brief- A sajtóközlemény kissé A sajtóközlemény ben megfogalmazott sűrű és száraz, nem struktúrált, gördülékeny üzeneteket tartalmazza, de tartalmaz sem nyelvezetet használ, nem kellőképpen személyességet sugárzó emberközeli személyes, gördülékeny, idézeteket kifejezéseket használ, a kissé száraz. Nem műsorvezetőktől/ XXI. Századi tartalmaz a vezetőktől, és bár a kommunikációs személyességet sugalló brief-ben technikákat is műsorvezetőktől/ arcoktól megfogalmazott felhasználja (hashtag-ek). származó idézeteket, így üzeneteket tartalmazza, műsorvezetői, közvetlen
15 inkább leíró jellegű, kevésbé figyelemfelkeltő. A háttéranyagban a médium megfelelő, a témakörök kidolgozottak, bár nem a javasolt médiumhoz passzoló, inkább vállalati jellegűek a válaszok, leírások.
de nem figyelemfelkeltő, fogyasztó-közeli a nyelvezete. A háttéranyag túl sok üzenetet fogalmaz meg, száraz nyelvezettel, kevéssé a javasolt médiumhoz (Elle magazin) passzoló módon, bár átlátható struktúrában.
nyelvezetű idézetekkel is operál, melyek személyesebbé teszik. Kreatív, figyelemfelkeltő a cím. A háttéranyag a főbb üzenetek megfogalmazása mellett mentalitásbeli javaslatokat is megfogalmaz, kifejezetten a javasolt médiumhoz passzoló módon, fogyasztóközeli nyelvezettel, inspiráló módon. A fentiek kiegészítéseként Ajánlatkérő közli, hogy – a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint – az 1. sz. értékelési szempont (valamint alszempontjai) vonatkozásában két vagy több ajánlat is kaphat azonos helyezési számot, ez esetben az azonos helyezést kapott ajánlatok számának függvényében a soron következő egy vagy több helyezés nem osztható ki (pl. négy beérkezett érvényes ajánlat esetében, ha két ajánlat kap 1. helyezést, a 2. helyezés nem kerül kiosztásra és a rangsorban őket közvetlenül követő ajánlat 3. helyezést és az ehhez a helyezéshez tartozó pontszámot kap.). A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok 651,86 550 802,8 összegei ajánlattevőnként:
A kérelmező jogorvoslati kérelmét 2016. július 25-én nyújtotta be, amelynek a Döntőbizottság a 2016. szeptember 6-án kelt, D.707/16/2016. sz. határozata részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisítette az eljárást lezáró döntést. Az ajánlatkérő 2016. október 10-én küldte meg az újabb összegezését, melyben az eljárást eredményessé nyilvánította, érvényes ajánlatot a kérelmező és a Planb-Media Kommunikációs Kft. tett. Az eljárás nyertese a Planb-Media Kommunikációs Kft. lett 1000 ponttal, míg a kérelmező ajánlatára 921,86 pontot adott az ajánlatkérő. A mintafeladatra vonatkozóan szöveges értékelést is adott az ajánlatkérő:
16
1.1. A PR stratégia szakmai megalapozottság ának (átfogó szemléletmód, PR eszköztár megfelelő használata) értékelése 1.2. Kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége
II. Perfektum PR Kft. - Har Meron Hungary Kft. közös ajánlattevők
I. PLANB-MEDIA Kft.
A PR stratégia megfelelően kidolgozott. A javasolt PR eszközök inkább csak egy-egy szegmensre koncentrálnak, és kevésbé szólítanak meg szélesebb célcsoportot.
A PR stratégia megfelelően kidolgozott, megfelelő elméleti megközelítést alkalmaz célcsoportra szabva, az eszközöket megfelelően használva egyegy szegmensre vonatkozólag.
Kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége megfelelő. A sajtóesemény a premier előtti vetítés eszközét használva inkább a filmek irányába viszi a koncepciót, amely kevéssé alkalmas a csatorna megkülönböztetésére, valamint inkább a mozikat jellemzi. Nem fektet hangsúlyt a saját gyártású műsorokra, amik igazán jellemezhetnek egy tévécsatornát. 1.3. Íráskészség A sajtóközlemény a brief-ben (sajtóközlemény megfogalmazott üzeneteket és háttéranyag tartalmazza, de nem megfogalmazása, kellőképpen személyes, inkább strukturáltsága) leíró jellegű, kevésbé figyelemfelkeltő. A háttéranyagban a médium megfelelő, a témakörök kidolgozottak, bár nem a javasolt médiumhoz passzoló, inkább vállalati jellegűek a válaszok, leírások. Az íráskészség (sajtóközlemény és háttéranyag megfogalmazása, strukturáltsága) egyebekben megfelelő.
Kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége megfelelő. Dunamánia Happy Hours szlogen kevésbé kreatív, professzionális, Duna tv stúdiólátogatás nyereményjátékkal összevonva, jól felépített szakaszok
A sajtóközlemény kissé sűrű, és bár a brief-ben megfogalmazott üzeneteket tartalmazza, de nem figyelemfelkeltő, fogyasztóközeli a nyelvezete. A háttéranyag túl sok üzenetet fogalmaz meg, kevéssé a javasolt médiumhoz (Elle magazin) passzoló módon, bár átlátható struktúrában. Az íráskészség (sajtóközlemény és háttéranyag megfogalmazása, strukturáltsága) egyebekben megfelelő.
17
A kérelmező 2016. október 10-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben előadta, hogy az ajánlatkérő az 1.2, és 1.3 értékelés szempontot tévesen, részrehajlóan értékelte, mellyel megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését. A kérelmező 2016. október 10-én iratbetekintési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz, melyben kérte a nyertes ajánlata, hiánypótlása, nyilatkozatai, üzleti titokká minősítésének indoklása eredeti példányának megtekintését. A kérelmező megjelölte, hogy az iratok mely részét kívánja megtekintetni, milyen vélt jogsértésre hivatkozva. Az ajánlatkérő 2016. október 12-én kelt nyilatkozatában az alábbi választ adta: „Ajánlatkérő nevében eljárva ezúton tájékoztatjuk a T. közös Ajánlattevőket, hogy a 2016. október 10-én elektronikus úton (telefax útján és e-mailben) érkezett iratbetekintési kérelemre figyelemmel a kérelemben megjelölt iratokba történő betekintést Ajánlatkérőnek nem áll módjában biztosítani tekintettel arra, hogy a megjelölt iratok nem állnak Ajánlatkérő rendelkezésére, mivel azok az előzőekben hivatkozott jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottságnak eredetiben leadásra kerültek és visszajuttatásukra jelen levél keltéig nem került sor.” A kérelmező 2016. október 13-án ismételt iratbetekintési kérelmet terjesztett elő, melyben jelezte, hogy az eredeti iratbetekintési kérelmétől eltérően a nyertes ajánlatának másolati példánya is megfelelő. A kérelmező ugyanezen a napon előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem nyújt lehetőséget az iratbetekintésre, mellyel megsértette a Kbt. 45. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 2. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat. Az ajánlatkérő, a 2016. október 10-én kelt előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, hivatkozott a Döntőbizottság határozatában foglaltak betartására. Az ajánlatkérő 2016. október 17-én kelt levelében a második iratbetekintési kérelmet is elutasította azzal az indokkal, hogy a megjelölt iratok nem állnak az ajánlatkérő rendelkezésére, továbbá jelezte, hogy az ajánlat másolati példánya sem áll rendelkezésre, mivel egyetlen példány került benyújtásra. Az ajánlatkérő 2016. október 17-én adta meg a kérelmező 2016. október 13-án kelt vitarendezési kérelmére az elutasító válaszát. A kérelmező 2016. október 20-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, továbbá
18
semmisítse meg az eljárást lezáró döntést tekintettel arra, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárás cselekményei sértik a Kbt.-ben foglaltakat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés a) pontja alapján kérte a kérelmező, hogy a Döntőbizottság hívja fel az ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárásra, s az eljárást lezáró döntés meghozatalát az iratbetekintés ajánlatkérő általi engedélyezésének feltételéhez kösse. A kérelmező előadta, hogy a Döntőbizottság D.707/16/2016. sz. határozatának végrehajtását követően kiadott eljárást lezáró összegezés teljesen más pontszámokat mutatott be, mint ugyanezen ügyben, ugyanazon ajánlatot (PlanbMédia Kft.) értékelő korábbi döntés: Planb-Média Kft.: 1000 pont, kérelmező: 921,86 pont. Az ajánlatkérő értékelése ezúttal sem volt objektív, részrehajló módon bírálta el a kérelmező versenytársának ajánlatát, amelynek következtében a Planb-Media Kft. ajánlatának összpontszáma meghaladta a kérelmező végleges pontszámát. A kérelmező jogszerű és objektív, előre közölt szempontok szerinti értékelés esetén a Kbt. 77. § (4) bekezdés alapján az eljárás nyertes ajánlattevője lenne. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/24/EU IRÁNYELVE (90) szakasz előírja, hogy „A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását ezzel garantálva az ajánlatok értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy – a valódi verseny feltételei mellett – melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat.” Az ajánlatkérő új összegezése a PlanB-Media Kft. ajánlata kapcsán teljesen más eredményre jutott, mint az első eljárást lezáró döntés. Álláspontja szerint az 1.2. értékelési szempontra (Kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége) adott 10 pont súlyosan túlzó, tekintettel arra, hogy a „Dunamánia Happy Hours” szlogen kevésbé kreatív, kevésbé professzionális, a Duna tv stúdiólátogatás nyereményjátékkal összevonva szintén nem kreatív és nem egyedi. Objektív értékelés esetén e körben a PlanbMedia Kft. nem kaphatja meg a maximális pontszámot. Az 1.3. értékelési szempontra (Íráskészség (sajtóközlemény és háttéranyag megfogalmazása, strukturáltsága)) adott 10 pont súlyosan túlzó, tekintettel arra, hogy a sajtóközlemény kissé sűrű és száraz, nem tartalmaz sem személyességet sugárzó idézeteket műsorvezetőktől, vezetőktől, és bár a brief-ben megfogalmazott üzeneteket tartalmazza, de nem figyelemfelkeltő, fogyasztóközeli a nyelvezete. A háttéranyag túl sok üzenetet fogalmaz meg, száraz nyelvezettel, kevéssé a javasolt médiumhoz (Elle magazin) passzoló módon, bár átlátható struktúrában. Az íráskészség rossz, a sajtóközlemény és a háttéranyag
19
rosszul strukturált, illetve nem megfelelően strukturált. Objektív értékelés esetén e körben a Planb-Media Kft. nem kaphatja meg a maximális pontszámot. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, valamint az új pontozás teljesen más eredménye miatt a 2. § (3) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezést. 2. A kérelmező 2016. október 10-én iratbetekintési kérelemmel fordult az ajánlatkérőhöz, aki 2016. október 12-én közölte a kérelmezővel, hogy nem nyújt lehetőséget a betekintésre, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottságnál vannak az érintett iratok. A Kbt. 45. § (1) bekezdése kötelezi az ajánlatkérőt arra, hogy az iratbetekintést a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül biztosítsa. A Kbt. kógenciájából eredően a jogszabály alkalmazásakor, a jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a törvény alapelveinek tiszteletben tartásával és a törvényi szabályozás céljával összhangban kell eljárni. A törvény alapelve a 2. § (3) bekezdésében foglalt jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, továbbá a 2. § (1) bekezdés szerinti nyilvánosság és átláthatóság. Az ajánlatkérő köteles biztosítani az iratbetekintést, különös tekintettel arra, hogy a kérelmező csak abban az esetben jogosult a Döntőbizottság előtti iratbetekintésre (Kbt. 162. § (1) bek.), ha az eljárás megindult, s akkor is csak a 10. napig. Jelen esetben jogorvoslati eljárás nem indult, az előző eljárás 10. napja régen lejárt. A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásnak, valamint a nyilvánosság biztosítási kötelezettségének megfelelt volna az ajánlatkérő azzal is, ha biztosítja az iratbetekintést az elektronikus vagy másolati példányokba. Az ajánlatkérő az első iratbetekintés elutasítása kapcsán megsértette a Kbt. 45. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 2. § (1) és (3) bekezdésében foglalt nyilvánosság és átláthatóság, valamint jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás alapelveit, tekintettel a Kbt. 2. § (7) bekezdésére. A kérelmező az elutasítás után 2016. október 13-án újfent iratbetekintést kért, kifejezetten megjelölve, hogy a „másolati” példány is elegendő számára, tekintettel arra, hogy az elektronikus példányokat nem szükséges a Döntőbizottságnak megküldeni, így ezek rendelkezésre állnak az ajánlatkérőnél. Az ajánlatkérő 2016. október 17-én, a válaszadási határidő lejártát követő napon, e kérelmet is elutasította. Az ajánlatkérő megmutathatta volna egy számítógépen a pdf formátumban beadott elektronikus verziót, hogy elősegítse a kérelmező törvényben garantált jogát. Ez utóbbi iratbetekintési kérelemre adott válasszal egyidejűleg (2016. október 17.) az ajánlatkérő közölte, hogy visszakérte a Döntőbizottságtól az eljárás
20
iratait, de az iratbetekintési igényt ettől függetlenül megtagadja, mert fikciónak ítéli az abban leírtakat. A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűtlenül bírálta el a betekintési igényt, ugyanis mint az eljárás magánjogi (és nem közjogi) szereplője „nem dönthet az adott gazdasági szereplő által megjelölt vélelmezett jogsértés jogszerűségének kérdésében és így nem vizsgálhatja felül azt, miként nem vizsgálhatja a jogorvoslati eljárás eljárásjogi kérdéseit sem.” (Közbeszerzési Szemle 2016. 1. szám, A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai). Tekintettel arra, hogy a kérelmező a Kbt. 45. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi alaki és tartalmi feltételnek eleget tett, s az iratok is az ajánlatkérő rendelkezésére álltak, az ajánlatkérő a második iratbetekintés elutasítása, valamint a késedelmes (harmadik munkanapon történt) válaszadás kapcsán is megsértette a Kbt. 45. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 2. § (1) és (3) bekezdésében foglalt nyilvánosság és átláthatóság, valamint jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás alapelveit, tekintettel a Kbt. 2. § (7) bekezdésére. Az ajánlatkérőnek nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy „légből kapottnak” minősítsen betekintési kérelembe megfogalmazott konkrét jogsértési vélelmet, ellenben a Kbt. 2. § (7) bekezdésében előírta az alapelvek tiszteletben tartását, amelyekkel ellentétesen járt el az ajánlatkérő. Tárgyalási nyilatkozatában előadta a kérelmező, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti tevékenységét jól ismeri, hiszen rendszeresen vesz részt mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlattevő azonos közbeszerzési eljárásokon, éppen ezért a nyertes szakmai kapacitását, az eljárási gyakorlatát ismeri a kérelmező. Ezen ismeretei birtokában hivatkozott arra, hogy a becsatolt aláírási címpéldány nem megfelelő, ugyanis a nyertes ajánlattevő rendszerint ügyvéd által aláírt címpéldányt nyújt be, azonban a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően ügyvéd kizárólag csak elektronikusan aláírt aláírási címpéldányt adhat ki, a nyertes ajánlattevő pedig nem ilyen dokumentumot szokott becsatolni. Hivatkozott arra a kérelmező, hogy a Kbt. 45. § csak feltételezett jogsértés megjelölését írja elő, nem kéri a feltételezés alátámasztását. Az ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte a következőkre tekintettel. Az ajánlatkérő az 1. jogorvoslati kérelmi elem vonatkozásában megismételte a korábbi, előzetes vitarendezési kérelemre adott álláspontját. A kérelmező figyelmen kívül hagyta a 2016. október 10-i összegezés megállapításait. A kérelmező által leírtak nem az összegezésben leírtakon
21
alapultak, az ott írtak – abban a formában – nem az ajánlatkérő megállapításai, nem az ajánlatkérő álláspontját jelenítik meg. A kérelmező az általa leírtak alapján kíván kevesebb pontszámot adni a nyertesként megjelölt ajánlatra, azonban a pontszámok kiosztásának nem a kérelemben előadott értékelés az alapja. Előbbieken túl az ajánlatkérő felhívta a figyelmet az összegezés 2. lábjegyzetére: „A Közbeszerzési dokumentumok 4.2. fejezete szerint (24. oldal, első bekezdés) szerint az 1. értékelési szempont „vonatkozásában két vagy több ajánlat is kaphat azonos helyezési számot” (lásd jelen összegezésben is lentebb, az alpont utolsó bekezdésében). A Határozat 36. oldalának 4. bekezdése szerint „(…) az ajánlatkérő nem rögzítette, hogy mit fog előnyösebben értékelni és mi eredményez kedvezőtlenebb rangsorolást a mintafeladat értékelése során, csupán azt ismertette, hogy mi fog a legjobb anyagnak minősülni. A legjobbnak minősülő anyaggal szemben meghatározott kritériumok nem képezik az ajánlatok rangsorolásának alapját.” A Határozat ezt megelőzően (a 36. oldal 3. bekezdésében) rögzíti, hogy az „ajánlatkérő eljárást megindító felhívását és dokumentációját a felek jogvesztő határidőn belül nem támadták, így arra beállt az ajánlat kötöttség”. Előbbiekkel a Közbeszerzési Döntőbizottság a 1. értékelési részszempont tekintetében a Határozatban kinyilvánította, hogy Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban nem adta meg az ajánlatok rangsorolásának szempontjait, így rangsorolásra jogszerűen nem kerülhet sor. A Határozat rendelkezése alapján csak a legjobb minősítés szempontjai kerültek meghatározásra, így az annak megfelelő szakmai anyagok – a rangsorolhatóság hiányában – egyaránt a legjobb (1.) helyezésre jogosultak. A mintafeladatra vonatkozó PR stratégia és kampány kidolgozása tekintetében adott értékelést lásd a következő pontban, figyelemmel az itt írtakra, valamint a Határozatban foglalt további releváns megállapításokra is!” Az ajánlatkérő kifejezetten törekedett a Döntőbizottság szóban forgó határozatának maradéktalan betartására, ennek jegyében került sor a szakmai ajánlatok összegezésben ismertetett értékelésére. Az értékelésben mindkét érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő tekintetében, valamennyi részszempont esetében, megfelelőek és hiányosságtól mentesek voltak az ajánlatok, így azok – a Döntőbizottság érvelése szerint – csak a maximális pontszámot kaphatták. Az új összegezést illetően a Döntőbizottság e vonatkozásban világosan kijelölte az ajánlatkérő mozgásterét, amely szerint nem volt törvényes lehetősége más értékelést megfogalmazni. Az ajánlatkérő számára nem világos, hogy a kérelmező mi alapján jutott egyes megállapításokra, az összegezés kifejezetten ellentétes tartalmú megállapításokat tett, a nyertes ajánlatba pedig a kérelmező betekintést nem
22
nyert. Egyebekben a kérelmező és a nyertes ajánlat jelen vonatkozásában ugyanolyan végső konklúzióra jutott az ajánlatkérő azzal, hogy mindkét ajánlattevő vonatkozásában kifejezésre jutatott – a pontszámok csökkenését nem eredményező, tehát ebből a szempontból irreleváns – kritikai jellegű véleményt is. 2. Iratbetekintés megtagadásával kapcsolatos jogsértés Az ajánlatkérő e körben is fenntartotta az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában foglalt álláspontját. „Kérelmező a 2016. október 10. napján előterjesztett iratbetekintési kérelmében kifejezetten a PLANB-MEDIA Kommunikációs Tanácsadó Kft. ajánlatának eredeti példányába kívánt betekinteni. Ajánlatkérő nem vitásan nem volt abban a helyzetben, hogy a kérelmet teljesíthesse. Kérelmező későbbi, 2016. október 13-i ismételt iratbetekintési kérelmében már kifejezetten megjelölte az ajánlat másolati példányát is, mint amivel szintén megvalósulhat a betekintés. A jelen kérelemben a másolati példány megszerzése, rendelkezésre bocsátása tekintetében felróttak tehát ellentmondásban álltak/állnak a kérelmező eredeti, egyértelmű tartalmú iratbetekintési kérelmével. Megjegyzést érdemel, hogy a szóban forgó ajánlat másolati iratpéldánya nem létezik, mivel bekérésére a közbeszerzési eljárásban nem került(hetett) sor. Nem világos (nem határozza meg), hogy mit ért a kérelmező azon technikai lehetőség megteremtésén, amellyel legalább a másolati példányba betekintést nyerhet. Amennyiben arra gondol, hogy Ajánlatkérőnek kell(ene) az ajánlatról valamilyen módon másolatot készíteni, úgy ezzel a megközelítéssel Ajánlatkérő nem tud azonosulni, ugyanis egy ilyen reprodukció nem tekinthető az ajánlat hiteles másolati példányának, Ajánlatkérő(k) nem készítenek ajánlati másolati példányokat, annak felelőssége ajánlattevőké. Ajánlatkérőnek meggyőződése, hogy a Kbt. egyetlen tételes vagy alapelvi rendelkezéséből sem vezethető le ilyen ajánlat-előállítási kötelezettség. sőt inkább világosan elhatároltnak kell lennie a klasszikus ajánlatkérői, illetve ajánlattevői fő funkcióknak (azaz ajánlatok értékelésének, illetőleg az ajánlatok összeállításának). Az ajánlatkérőnek az is meggyőződése, hogy a jogorvoslati ügyben eljáró hatóság, a Közbeszerzési Döntőbizottság javasolt felkeresése is bőven túlmutat a Kbt. szabályaiból következő vagy abból levezethető ajánlatkérői kötelezettségeken. Ilyen kötelezettséget nem vindikálnak magukra például közigazgatási szervek sem közigazgatási pereket követően. Ilyen formalizálatlan, szabályozatlan kötelezettség felrovása számos tisztázatlan helyzetet eredményezhetne, a jogbiztonság ellenében hatna.)” Az iratbetekintési kérelem megalapozottságát illetően az ajánlatkérő a korábbi válaszára hivatkozott:
23
„Kérelmező eddig benyújtott két iratbetekintési kérelmében olyan jogsértésekre hivatkozik, amely ténybeli alapjait nyilvánvalóan nem ismeri, így jogsértést alappal nem feltételezhet, sokkal inkább joggal való visszaélésszerűen jogsértéseket fikcionál, képzel abból célból, hogy formálisan eleget tegyen a Kbt. szerinti megjelölési kötelezettségének. Erre tekintettel Ajánlatkérő az iratbetekintési kérelmekben eddig megjelölt jogsértéseket nyilvánvalóan légből kapottnak tekinti, és ezért azokat nem tekinti jogszerűen feltételezett jogsértéseknek, így a felvonultatott érvek mentén benyújtott további betekintési kérelmeknek nem lesz módja eleget tenni. Előbbiekre tekintettel Ajánlatkérő kéri, hogy a jövőben esetleges benyújtásra kerülő iratbetekintési kérelemben a fentieknek megfelelően, jogszerűen feltételezett jogsértést jelöljön meg Kérelmező!” Az ajánlatkérő nem foglalt állást a vélelmezett jogsértés jogszerűségének kérdésében, ugyanis nem formált véleményt a betekintési kérelemben megjelölt jogsértés fennállása vagy fenn nem állása kérdésében, illetőleg nem vizsgált eljárásjogi kérdést sem. Ugyanakkor a hivatkozott állásfoglalás szellemének megfelelően jelezte aggályát a betekintés jogszerűségét illetően. Egyebekben az állásfoglalás szerint is joga lehet ajánlatkérőnek elutasítani az iratbetekintési kérelmet, amennyiben az az ajánlat átvizsgálására irányul. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező iratbetekintési kérelme jól láthatóan ilyen átvizsgálási szándékkal íródott és olyan jogsértéseket feltételezett, amelyekkel kapcsolatos információk nyilvánvalóan nem álltak a kérelmező rendelkezésére. A kérelmező alappal nem feltételezhetett jogsértést, célja a betekintéssel hibák keresése/találása volt. E szándékának megfelelően jogsértéseket kreált, minden alap nélkül, kifejezetten joggal való visszaélésszerűen. Előbbieket jól jelzi az is, hogy a kérelmező a továbbiakban nem tett kísérletet a feltételezett jogsértések megalapozására. Az ajánlatkérő szóbeli nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy az alaptalanul feltételezett jogsértés nem alapozhatja meg az iratbetekintési kérelmet. A Döntőbizottság Elnöke a jogorvoslati eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő mennyiben tett eleget a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének az eljárást megindító felhívásban megadott 1. értékelési részszempont meghatározása során, a Kbt. 158. § (1) bekezdése második mondatára tekintettel a Kbt. 2. § (2) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség biztosítása vonatkozásában. Az ajánlatkérő a hivatalbóli kiterjesztésre nem tett érdemi nyilatkozatot.
24
A Döntőbizottság a hivatalbóli vizsgálata körében az alábbiakat állapította meg. Az ajánlatkérő 2016. március 24-én adta fel közzétételre az összefoglaló tájékoztatót, amelynek alapján nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, ezért a Döntőbizottság az ezen a napon hatályos Kbt. rendelkezések szerint folytatta le az eljárását. A Döntőbizottság az alábbi jogszabályi rendelkezésekre tekintettel folytatta le vizsgálatát. A Kbt. 2. § (1)-(4) és (7) bekezdés alapján: (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. (3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos. (4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. (7) E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (9) bekezdés d) pontja szerint: (6) Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk; c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását. (9) Ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség szempontját, köteles meghatározni d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A Döntőbizottság elsőként rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás során súlyponti kérdés a bírálati részszempontok meghatározása. A Kbt. az ajánlatkérő számára követelményeket ad meg a bírálati részszempontok meghatározásához. E körben
25
kötelező előírásként rögzíti a jogalkotó azt, hogy a részszempontnak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulnia. Az ajánlatkérő jelen eljárásban meghatározta a bírálati részszempontokat, alszempontokat, azok értékelési módszerét. Az alszempontokhoz tartozó értékelési elveket, értékelési tényezőket azonban nem differenciálta. Az ajánlatkérő kötelezettsége a közbeszerzési eljárásban, hogy az alszempontok értékelését kizárólag a felhívásban és dokumentációban meghatározott értékelési elvek, tényezők alapján a meghatározott értékelési módszerrel végezze. E körben csak és kizárólag olyan szempontból vizsgálhatja a megajánlásokat, melyet a dokumentációban rögzített, további elvárásokat az értékeléskor figyelembe nem vehet. A Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárás előzményét képező D. 707/16/2016. sz. határozatában a következőket állapította meg: „Az ajánlatkérő 1. értékelési részszempontként határozta meg a mintafeladatra vonatkozó PR stratégia és kampány kidolgozását, amelyhez alszempontként írta elő a PR stratégia szakmai megalapozottsága, a kampányjavaslat és sajtóesemény kreativitása, egyedisége, valamint az íráskészség értékelését. Az értékelés módszereként rögzítésre került, hogy az értékelést 4 tagú szakmai zsűri fogja végezni. A zsűri közös döntéshozatal keretében a beérkezett szakmai ajánlatokat a megadott szempontok alapján sorba rendezi, valamint szakmai értékelést is fűz a kiosztott helyezéshez. A dokumentáció ismertette a mintafeladattal szembeni elvárásokat, az értékelés menete körében megadta, hogy mit fog a legjobb ajánlatként értékelni. Az ajánlatkérő eljárást megindító felhívását és dokumentációját a felek jogvesztő határidőn belül nem támadták, így arra beállt az ajánlati kötöttség, annak megfelelően kellett elkészíteni az ajánlatokat, ajánlatkérőnek pedig annak alapján kellett az ajánlatokat elbírálnia. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, ezen belül azt is, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatkérő valamennyi előírásának. A Döntőbizottság a tényállásban foglaltak alapján megállapította, hogy az eljárást megindító dokumentumok között az ajánlatkérő nem rögzítette, hogy mit fog előnyösebben értékelni és mi eredményez kedvezőtlenebb rangsorolást a mintafeladat értékelése során, csupán azt ismertette, hogy mi fog a legjobb anyagnak minősülni. A legjobbnak minősülő anyaggal szemben meghatározott kritériumok nem képezik az ajánlatok rangsorolásának alapját. A Döntőbizottság az összegezésben foglaltak alapján megállapította, hogy az 1.1. alszempont, a PR stratégia szakmai megalapozottsága körében az ajánlatkérő szerint „nem tartalmaz javaslatokat a marketingkommunikációs
26
stratégiához való kapcsolódásra” a kérelmező ajánlata. Az 1.3. alszemponthoz tartozóan mondta ki az összegezés, hogy nem tartalmaz idézeteket a kérelmező mintafeladata. A Döntőbizottság rendelkezésére álló adatok alapján és az ajánlatkérő által sem vitatottan az ajánlatkérő nem írta elő, hogy a mintafeladatnak ki kell térnie a marketingkommunikációs stratégiához való kapcsolódásra, illetve nem követelte meg, hogy idézeteket kell tartalmazni a mintafeladatnak. Az 1.1. alszempont vonatkozásában a kérelmező által sem vitatottan nem került meghatározásra a közbeszerzési eljárás megindításakor, hogy mit tekint átfogó szemléletmódnak, az 1.2. alszempont körében mi a kissé sablonos és mit nem tekint sablonosnak az ajánlatkérő, az 1.3. alszempont tekintetében mit értékel gördülékenynek, mit száraznak, illetve kissé száraznak. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU Irányelve (90) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását ezzel garantálva az ajánlatok értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy – a valódi verseny feltételei mellett – melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. Annak érdekében, hogy a szerződések odaítélése során érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges átláthatóságot, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerűen tájékozódhasson a szerződés odaítélése során alkalmazott szempontokról és szabályokról. Az ajánlatkérő szerveket ezért kötelezni kell arra, hogy megadják az odaítélési szempontokat és az egyes szempontokhoz rendelt relatív súlyozást. Az ajánlatkérő álláspontját az összegezés, mint az eljárás eredményét megállapító döntés tartalmazza, ezért a Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása során elsődlegesen az összegezésben foglaltak alapján kellett megvizsgálnia az ajánlatkérő eljárásának jogszerűségét. A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegezésben rögzítettek szerint a kérelmező ajánlatának értékelése során az ajánlatkérő olyan körülményeket értékelt hátrányosan, amelyekről előzetesen nem adott tájékoztatást az ajánlattevők számára. A fentiek szerint a Kbt. alapelveinek érvényesülése érdekében elengedhetetlen garanciális feltétel, hogy az ajánlatkérő által megfogalmazott dokumentumok, a hirdetmény és a dokumentáció rendelkezései alapján kerüljön sor a beérkezett, érvényes ajánlatok bírálatára.
27
A fentiek alapján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő nem az előre megadott értékelési szempontok alapján végezte el a kérelmező ajánlatának értékelését, amellyel megsértette a 2014/24/EU Irányelvre tekintettel meghatározott Kbt. 69. § (3) bekezdését.” A Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontja, valamint (9) bekezdése értelmében a bírálati módszer funkciója, rendeltetése az, hogy annak alapján történik a ponthatárok között pontszám meghatározása. Erre tekintettel mind a mennyiségi, mind a szakmai szempontok alapján értékelhető tényezők esetében az ajánlatkérőknek akként kell meghatározniuk bírálati módszerüket, hogy abban közlik, hogy minek eredményeként kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. Az ajánlatkérő az 1. bírálati részszempont, illetve annak alszempontjai esetében a sorbarendezés értékelési módszerét kívánta alkalmazni. A tényállásban rögzítettek szerint az is megállapítható, hogy az ajánlatkérő csak a legjobb ajánlattal szembeni elvárásait határozta meg, azt nem rögzítette, hogy a továbbiakban mit értékel kevésbé előnyösnek, vagy kifejezetten hátrányosnak. Értékelési elvek hiányában nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő mit értékelt előnyösebbnek, hátrányosabbnak, hatékonyabbnak, kidolgozottabbnak és mit vont az értékelés körébe. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által választott értékelési módszer értékelési elvek hozzárendelése nélkül objektív módon nem elvégezhető. Az ajánlatkérő által meghatározott, 4 tagú szakmai zsűri által végzett bírálati módszer esetében is garanciális jelentősége van a nem számszerűen értékelhető szempontok rögzítésének az eljárást megindító hirdetményben és dokumentációban. Az értékelési elvek előírása biztosítja, hogy az ajánlattevők ennek pontos ismeretében készítsék el az ajánlatukat, hogy a bírálat során magasabb pontszámot milyen vállalással érhetnek el, illetve mit fog kevésbé előnyösnek vagy hátrányosnak értékelni az ajánlatkérő. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint alapvető követelmény, hogy ajánlatkérőnek a bírálat módszerére, az értékelési elvekre vonatkozó előírásai egymással összhangban legyenek, miután csak ebben az esetben végezhető el megalapozottan és jogszerűen a bírálat. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a bírálati alszempontokhoz rendelt értékelési elvek az értékelési módszer részletes kifejtését jelentik, azaz az értékelési módszer szerves része. A konkrét esetben az értékelés során az ajánlatkérő az 1. és a 2. részszempont tekintetében mindkét ajánlattevőnek a maximális pontot osztotta ki, a versenyt az 3. részszempontra megajánlott „A PR és sajtókommunikációs ügynökségi tevékenység havi díja” döntötte el. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő által választott értékelési szempont,
28
a legjobb ár-érték arány kiválasztása nem valósulhatott meg az ajánlatkérő előírásai alapján, az értékelési szempont leírása nem töltötte be jogszabályi rendeltetését. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontja, valamint (9) bekezdését azzal, hogy nem határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapján fogja eldöntetni, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít kevésbé előnyösnek, melyek alapozhatják meg a legkedvezőbb ajánlatot követő helyezés elérését, továbbá mi az, amit kifejezetten hátrányosan értékel. Az ajánlatkérő ezen jogsértése egyben annak is akadályát képezi, hogy később az értékelés jogszerűsége ellenőrizhető és a bírálat átlátható legyen. A Döntőbizottság a fent kifejtettek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő által meghatározott bírálati módszer nem felel meg a Kbt. előírásainak. Az értékelés objektivitása nem biztosítható az előre rögzített, differenciált bírálati elvek nélkül. Az értékelési elveket az ajánlatkérő jogosult és köteles meghatározni a közbeszerzési eljárást megindító dokumentumokban. A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) és c) pontja, valamint (9) bekezdését, mivel a bírálati részszempontok tekintetében meghatározott értékelési módszerhez csak a legjobb ajánlathoz rendelt elbírálási elveket, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő dokumentációját, mivel az abban foglaltak alapján a benyújtott ajánlatok objektíven nem bírálhatók el. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta a 2. jogorvoslati kérelmi elemet. A Kbt. 3. § szerint e törvény alkalmazásában: 13. írásbeli vagy írásban: a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is; A Kbt. 45. § (1) bekezdés alapján az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által
29
megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges. A Kbt. 46. § (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig - írásban vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatása esetén e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni. A Kbt. preambuluma rögzíti, hogy a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében került megalkotásra a törvény. A Kbt. az alapelvei között rögzíti a verseny tisztaságát, átláthatóságát, nyilvánosságát, mint a törvény által megvalósítani kívánt cél garanciáit. A verseny tisztaságát az átláthatóság és nyilvánosság garantálják. Az alapelvek rendeltetése, hogy annak a közbeszerzési törvény alkalmazása során minden esetben érvényesülni kell, a jogértelmezést annak szem előtt tartásával kell elvégezni. A hatályos Kbt. indokolása a következőket rögzíti a fenti szakaszhoz kapcsolódóan: „Amint az a fentiekben is említésre került, a törvény korlátok közé szorítja a más ajánlattevő ajánlatába, illetve részvételi jelentkezésébe való betekintés szabályait. Ennek indoka szintén a korábbi jogszabályi környezetben kialakult káros gyakorlat, amely szerint a gazdasági szerepelők egymás ajánlatait teljes mértékben átvizsgálták és lényegében újra értékelték annak érdekében, hátha találnak valamilyen olyan hibát, amit az ajánlatkérő esetleg nem vett észre, és ezzel a maguk javára fordíthatják a közbeszerzési eljárás eredményét. A törvény ennek a gyakorlatnak kíván gátat vetni, tekintettel arra, hogy a törvény azt az alapvető elvet követi, miszerint az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése nem a gazdasági szereplők, hanem az ajánlatkérő feladata. Erre tekintettel a más gazdasági szereplők ajánlatába, vagy részvételi jelentkezésbe való betekintés kapcsán a törvény akként rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő a betekintést csak indokolt esetben kérheti, az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben pedig köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett konkrét jogsértés kapcsán és az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Minderre azért van szükség, mert az ajánlatkérő a betekintést csak gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. A törvény azt is rögzíti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.”
30
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező 2. kérelmi elemét és megállapította, hogy kérelmező azt sérelmezi, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 45. § (1) bekezdését azzal, hogy nem biztosította számára a nyertes ajánlatevő ajánlatának megjelölt dokumentumaiba történő iratbetekintést a megjelölt körben. A Döntőbizottság elsőként rögzíti e körben, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásához - a Kbt. által is elismerten -, az ajánlattevőknek nyilvánvalóan joga, jogos érdeke fűződik. Az iratbetekintés során megismert tények alapján dönthetik el, hogy kívánnak-e jogorvoslati jogukkal élni, nyújtanak-e be az ajánlattevők előzetes vitarendezési vagy jogorvoslati kérelmet. A rendelkezésre álló, a tényállásban rögzített adatokból kétséget kizáróan megállapítható és az ajánlatkérő által sem vitatott, hogy az ajánlatkérő nem biztosította a kérelmező számára az iratbetekintés lehetőségét. A Kbt. 46. § (1) bekezdése garanciális okból rendelkezik az ajánlatkérő szigorú, írásbeli dokumentálási kötelezettségéről, amelynek betartásával biztosítható a Kbt. alapelveinek érvényesülése. A közbeszerzési eljárás egymásra épülő eljárási cselekményei akkor tölthetik be a Kbt. által meghatározott kógens rendeltetésüket, amennyiben az ajánlatkérő által dokumentált iratok alapján megállapítható a megtörténésük. A Kbt. 2. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 46. § (1) bekezdésben rögzített dokumentálási kötelezettség arra is kiterjed, hogy a Döntőbizottság részére megküldött eredeti iratok az ajánlatkérő számára rendelkezésre álljanak másolatban. A Döntőbizottság rámutat, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét is tekintetbe véve közömbös, hogy hány példányban és milyen formában, papír alapú vagy elektronikus úton került benyújtásra az ajánlat. Nem változtat azon, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az iratbetekintés lehetőségét akkor is, ha az eredeti ajánlatot nem tartja a birtokában bármely okból. A törvény kógens rendelkezései biztosítják a jogorvoslati jogok gyakorlásának garanciális szabályait, melyek alapján kötelesek az ajánlatkérők eljárni. A jogorvoslati jog gyakorlásának biztosításával szoros összefüggésben áll a versenytársak ajánlatába való iratbetekintés lehetővé tétele. A Kbt. 45. § (1) bekezdése előírja, hogy meg kell jelölnie az iratbetekintést kérő ajánlattevőnek a feltételezett jogsértést és az ajánlat megtekinteni kívánt részét. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította azt is, hogy a kérelmező megjelölte a feltételezett jogsértéseket és a megtekinteni kívánt ajánlati részeket. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben a
31
kérelmező eleget tett a Kbt. 45. § (1) bekezdés törvényi követelményeinek. Az ajánlatkérőt a Kbt. nem hatalmazza fel arra, hogy az iratbetekintés törvényi feltételeinek megalapozottságáról döntsön. A Döntőbizottság által vizsgált esetben az ajánlatkérő jogsértően járt el, nem gondoskodott arról, hogy a kérelmező a jogorvoslati jogát gyakorolhassa, és a nyertes ajánlattevő ajánlatának azon részeibe betekinthessen, amelyeket az iratbetekintési kérelemben felsorolt. A Kbt. 45. § (1) bekezdése egyértelmű szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó, a jogérvényesítéshez szükséges mértékben az iratok megismerése nem korlátozható, az ajánlatkérő köteles biztosítani az iratbetekintést, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 45. § (1) bekezdését. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 45. § (1) bekezdését, azzal, hogy nem biztosította a kérelmező számára az iratbetekintés lehetőségét. A Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. A fentiekre tekintettel az 1. jogorvoslati kérelmi elem érdemi vizsgálatát a Döntőbizottság nem végezte el, mivel a közbeszerzési eljárást megindító dokumentumok megsemmisítésére tekintettel az alapjául okot adó körülmény már nem áll fenn. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 145. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a hivatalbóli kiterjesztés körében a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben megjelölt jogszabályhelyeket, ezért alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket és megsemmisítette a közbeszerzési eljárás az eljárást megindító felhívást és az ajánlatkérő azt követően kiadott dokumentumait és meghozott döntéseit és bírságot szabott ki. A Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a
32
jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 165. § (4) bekezdés alapján a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10 %-a. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel a megvalósított jogsérelem súlyos. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a közbeszerzés tárgyát és értékét, továbbá azt is, hogy a megállapított jogsértés rendkívül súlyos, mivel az elmulasztott ajánlatkérői cselekmények következtében a Kbt. alapelveit is sértő, a közbeszerzési eljárás lefolytatására, eredményére közvetlen kihatással bíró jogsértés valósult meg. A Döntőbizottság az ajánlatkérő javára értékelte, hogy a Döntőbizottság eljárásnak eredményeként a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság azt is figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő terhére korábban bírság kiszabása mellett jogsértés került megállapításra. A Döntőbizottság mindezen tényezőket együttesen mérlegelve a bírság összegét 500.000.-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 150. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM. rendelet (továbbiakban: MvM. rendelet) 2. § alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
33
Az MvM. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. A Kbt. 151. § (8) bekezdés szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást a (6) bekezdésben foglalt okból végzéssel megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelmező 203.900.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja szerint került sor a jogsértés megállapítására, melyre tekintettel az ajánlatkérőt 200.000-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díj kérelmező részére történő megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság felhívta a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmező számára utaljon vissza 3.900.-Ft, azaz háromezer-kilencszáz forint igazgatási szolgáltatási díjat a Korm. rendelet (2) bekezdése alapján. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 169. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.
34
A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2016. december 5.
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Uherné Dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Perfektum PR Kft. (1036 Budapest, Perc u. 2.) 2. Har Meron Hungary Kft. (1126 Budapest, Tóth Lőrinc u. 31.) 3. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (1037 Budapest, Kunigunda u. 64.) 4. Ken Média Kft. (1025 Budapest, Csatárka u. 82-84.) 5. Well PR Kft. (1126 Budapest, Orbánhegyi út 50.) 6. Person Magyarország Kft. (7400 Kaposvár, Petőfi tér 1.) 7. Poor Consulting Kft. (6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B.) 8. Planb-Media Kommunikációs Tanácsadó Kft. (1026 Budapest, Nyúl u. 16. I/1.) 9. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 10. Irattár
