A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV törvény szerint ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A gazdasági társaság ügyvezetését az egyes formákra vonatkozó rendelkezések szerint a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet és a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselői feladatokat a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályok alapján lehet ellátni. Ha csak a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik a vezető tisztségviselői feladatokat nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. 2012. január 1-jétől változtak a vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan szabályok. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 4.§ d. pontja egy új 5. alponttal egészült ki eszerint: társas vállalkozónak tekintendő a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonya alapján már társas vállalkozónak minősül. Tagsági jogviszonya alapján a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja akkor tekinthető társas vállalkozónak , ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony hanem tagsági jogviszony keretében történik.
1. A betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagja, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el munkaviszonyban állónak minősül 2012-ben is 2. Ha a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagja a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján látja el, a minősítést az dönti el, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez. Abban az esetben, ha a tag megbízás alapján csak ügyvezetői feladatokat lát el a társaságban a Tbj. 4.§ d. pontja 5. pontja szerint társas vállalkozónak tekintendő. Ugyanez a helyzet, ha az ügyvezetői feladatok mellett a társaságban munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján más feladatokat is ellát. Azonban, ha az ügyvezetői tevékenysége mellett a társaságban tagsági viszonya alapján vesz részt a munkavégzésben akkor ez utóbbi alapján társas vállalkozónak kell tekinteni, míg a megbízás alapján végzett ügyvezetői jogviszonyára az un. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szerint a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, ha megbízás alapján látja el ügyvezetői feladatait és a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül. A minimálbér 2012-ben 93.000.-Ft/hó illetve napi minimálbér alkalmazása esetén 4.280.-Ft/nap. A 30% havi minimálbér esetén 27.900.-Ft., napi minimálbér alkalmazása esetén 1.284.-Ft.
Ügyvezetés ellátásának módja ügyvezetés munkaviszonyban és egyébként nem vesz részt a társaság tevékenységében társaság tevékenységében résztvevő tag által heti 36 órát el nem érő munkaviszonyban ellátott ügyvezetés esetén
társaság tevékenységében résztvevő tag által heti 36 órát elérő munkaviszonyban ellátott ügyvezetés esetén
ügyvezetés munkaviszony
közreműködés tagsági viszony
ügyvezetés munkaviszony
27%-os szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI.tv 457.§ (1)bek szerint legalább a minimál bér 112,5% 2011. évi CLVI.tv 457.§ (1)bek szerint legalább a minimál bér 112,5% 2011. évi CLVI.tv 457.§ (1)bek szerint legalább a minimál bér 112,5%
2011. évi CLVI.tv 457.§ (1)bek szerint legalább a minimál bér 112,5% közreműködés 2011. évi CLVI.tv tagsági 458.§ (5) bek viszony szerint nincs fiz. köt
10%-os nyugdíjjárulék járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
7%-os egészségbiztosítási járulék járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
1,5%-os munkaerő-piaci járulék járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
a járulék alapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
a járulék alapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum) 150%-a járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1)
1997. évi LXXX. tv. 25/A§ b. pont alapján nincs fizetési kötelezettség
Egészségügyi szolgáltatási járulék
---------
---------
---------
járulékalapot képező jövedelem 1997. évi LXXX tv 24.§(1) ---------
a tényleges jár.alapot képező jöv. 1997.évi LXXX tv 31§(4)bek. a.)b.)
a tényleges jár.alapot képező jöv. 1997.évi LXXX tv 31§(4)bek. a.)b.)
1997. évi LXXX. tv. 25/A§ b. pont alapján nincs fizetési kötelezettség
Ügyvezetés ellátásának módja öregségi nyugdíjas társasági tag aki tagsági viszony alapján ügyvezető és részt vesz is a társaság tevékenységében
ügyvezetés
tagsági viszony
öregségi ügyvezetés nyugdíjas társasági tag aki megbízás alapján ügyvezető és egyébként nem tagsági viszony vesz részt a társaság tevékenységében
27%-os szociális hozzájárulási adó nincs fizetési kötelezettség 2011. évi CLVI. törvény 455.§(3)
10%-os nyugdíjjárulék
7%-os egészségbiztosítási járulék
1,5%-os munkaerő-piaci járulék
a tényleges jár.alapot képező jöv. 1997.évi LXXX tv 36§(1)bek.
-----------
-----------
nincs fizetési kötelezettség 2011. évi CLVI. törvény 455.§(3)
a tényleges jár.alapot képező jöv. 1997.évi LXXX tv 36§(1)bek.
-----------
-----------
nincs fizetési kötelezettség 2011. évi CLVI. törvény 455.§(3)
a tényleges jár.alapot képező jöv. 1997.évi LXXX tv 36§(1)bek.
-----------
-----------
nincs fizetési kötelezettség 2011. évi CLVI. törvény 455.§(3)
a tényleges jár.alapot képező jöv. 1997.évi LXXX tv 36§(1)bek.
-----------
Egészségügyi szolgáltatási járulék
6390 Ft./hó
6390 Ft./hó -----------
Ügyvezetés ellátásának módja öregségi nyugdíjas társasági tag aki munkaviszony alapján ügyvezető és részt vesz a társaság tevékenységében
ügyvezetés munkaviszony
tagsági viszony
ügyvezetés ügyvezetés megbízás megbízás alapján alapján és nem vesz részt a társaság tevékenységében
tagsági viszony
27%-os szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. törvény 457.§ (1), minimál bér 112,5% nincs fizetési kötelezettség 2011. évi CLVI. törvény 455.§(3) adóelőleg számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér, ha ez indokolt a garantált bérminimum 112,5% 2011. évi CLVI.tv 457.§ nincs fizetési köt. 2011. évi CLVI. törvény 455.§ (2)bek. c.
10%-os 7%-os 1,5%-os Egészségügyi nyugdíjjárulék egészségbiztosítási munkaerőszolgáltatási járulék piaci járulék járulék a tényleges 4% természetbeni jár.alapot eü.bizt járulék a képező jöv. tényleges jár.alapot ------1997.évi képező jöv. LXXX tv 25§ 1997.évi LXXX tv 25§ a tényleges 6390 Ft./hó jár.alapot képező jöv. ------------1997.évi LXXX tv 36§(1)bek a járulék alapot a járulék alapot a járulék képező képező jövedelem, alapot képező jövedelem, legalább a jövedelem, legalább a minimálbér (ha ez legalább a minimálbér (ha indokolt a garantált minimálbér ez indokolt a bérminimum) (ha ez garantált 150%-a indokolt a bérminimum) 1997.évi LXXX tv garantált 1997.évi 27.§.(2).bek bérminimum) --------LXXX tv 150%-a 27.§.(2).bek 1997.évi LXXX tv 27.§.(2).bek nincs fizetési nincs fizetési köt. nincs fizetési köt. 1997.évi 1997.évi LXXX tv köt. 1997.évi LXXX tv 10.§.(2).bek LXXX tv 10.§.(2).bek. 10.§.(2).bek
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. § E törvény alkalmazásában: k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. § E törvény alkalmazásában: e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. g) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 5. § (1) E törvény alapján biztosított f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, 18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot, 19. § (1) (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint). 36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: (2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a) a (2) bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
19. § (1) (2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. 25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 5. § (1) E törvény alapján biztosított g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
