Grontmij Canor Kft. Tasi Sándor igazgató részére Budapest Nógrádi utca Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Feladó

Címzett:

ŐSZY ÉS ŐSZY Kft. Budapest Iglói utca 11. II.emelet 1118

Grontmij Canor Kft. Tasi Sándor igazgató részére Budapest Nógrádi utca 8. 1125

tel.: 1/225-1229; fax: 1/225-1230 web: www.oeszy.hu; e-mail: [email protected]

Tárgy:

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Dátum:

2012. március 22.

Hiv. szám:

TED 2012/S 26042444

email: [email protected]; fax: 1/354-0584 Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata (székhely: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő), mint ajánlatkérőnek a „Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata szennyvíz-csatorna beruházás III. és IV. ütemének megvalósításához szükséges mérnöki és műszaki ellenőri tevékenység ellátása a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően” elnevezésű, TED 2012/S 26-042444 hirdetményszámú közösségi nyílt közbeszerzési eljárásának ajánlati felhívásával kapcsolatosan a 2012. március 19. napján, faxon és elektronikusan is megküldött előzetes vitarendezési kérelmére ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (2) bek-ében előírtakra figyelemmel az alábbi válaszokat adja: I. Mindenekelőtt ezúton felhívom szíves figyelmét, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumait előbb a közreműködő szervezet, majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: NFÜ KFF) is áttekintette és minőségbiztosította közbeszerzés-jogi szempontból. Egyik szervezet sem vitatta az inkriminált jogszabályi hivatkozás megfelelőségét, és az NFÜ KFF fentiek alapján közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki az ajánlatkérő részére. II. Ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket a Kbt. 55. § (3) bekezdésére tekintettel határozta meg. Azokat a közbeszerzés tárgyára korlátozta és a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékéig írta elő. Kiindulásképpen rögzítem, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása mennyisége körében az eljárást megindító hirdetmény II.2.1. pontjában az alábbiakat rögzítette: „Megbízási szerződés Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat szennyvíz-csatorna beruházás III. és IV. ütemének megvalósításához szükséges mérnöki és műszaki ellenőri tevékenység ellátására a 191/2009. (IX.15.) Korm. Rendelet előírásainak megfelelően az alábbiak szerint: -

...

A feladatok végrehajtásához szükséges szakértő és egyéb személyzet biztosítása, a szennyvíz-csatorna beruházást kivitelező vállalkozók teljesítésének és azok elszámolásának folyamatos ellenőrzése, A projekt (KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0063) eredményes megvalósításának teljes körű pénzügyi és ütemezésbeli felügyelete, -

...

Mérnöknek az általa felügyelt szerződésekkel kapcsolatban a projekt zárójelentéséhez szükséges adatszolgáltatást és a megvalósítás szöveges részletezését el kell készíteni a Megbízó által kért formában és tartalommal. ...” Az ajánlatkérő a fentiekre figyelemmel az ajánlati felhívás III.2.3. M.3. alpontjában az alábbi alkalmassági feltételt írta elő: „... M.3. a 310/2011. Korm. rend. 15. § (3) e) pontjában foglaltakra figyelemmel jogtiszta, és felhasználói jogosultsággal bíró szoftverrel/informatikai rendszerrel, melyet a projekt lebonyolításához használ. A szoftver legyen képes a projekt dokumentumait kezelni és tárolni, azok láthatóságát szabályozni, valamint tegye lehetővé, hogy a projekt megvalósítása során keletkező műszaki dokumentumok teljes körűen nyomon követhetőek legyenek és a jogosultsággal bíró felhasználók számára bármikor hozzá férhetőek legyenek.” A Kbt. 55. § (3) bek-e a következőket írja elő: “Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.” Fentiek alapján álláspontom szerint egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (3) bek-ében előírtaknak megfelelően járt el, mikor a szoftver rendelkezésre állását alkalmassági feltételként írta elő az ajánlattevők részére. Alább részletezem, de már itt is megemlítem, hogy a közbeszerzési ügyekben történő bejelentéseket kizárólag elektronikusan lehet megtenni 2012. március 01. napjától, és a pénzügyi elszámolás és az egyéb projektmenedzsment körébe tartozó bejelentések jó része is részben elektronikusan intézendők. Ezekre a tényekre tekintettel ajánlatkérő joggal várja el a projekt résztvevőitől, hogy a lebonyolítás során keletkező iratokat elektronikusan tárolják, és a résztvevők mindegyike számára a megfelelő mértékben tegyék ilyen formában hozzáférhetővé. III. A fentiek analógiája alkalmazható az ISO 27001 tanúsítványra vonatkozó alkalmassági feltételre is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3. M.4. alpontjában az alábbiakat írta elő: „...

2

a 310/2011. Korm. rend. 15. § (3) f) pontjában foglaltakra figyelemmel a szoftver (M.3. pont) futtatásával, elérhetőségével és adatmentéssel, ill. adatbiztonsággal kapcsolatos elvárások: biztonság: (1) teljes logikai elkülönítés ajánlattevő vagy szolgáltató más rendszereitől, (2) minimálisan két lépcsős tűzfalrendszer mögötti üzemeltetés, (3) A rendszer - az M.3. pontban előírt szoftver és futásához szükséges operációs rendszer és egyéb kiszolgáló rendszerelemek összessége - futtatási környezetét üzemeltető szervezetnek (ajánlattevőnek magának vagy alvállalkozójának) rendelkeznie kell érvényes, erre jogosult szervezet által tanúsított ISO27001:2005 információ biztonsági minőségirányítási rendszerrel. rendelkezésre állás: (1) a szoftver publikus interneten elérhető kell, hogy legyen munkanapokon 0-24 óráig, munkaszüneti és ünnepnapokon 06-22 óráig, (2) az elérhetőség idejére az elvárt rendelkezésre állás: 99,99% adatmentés: (1) ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy a szoftverről, illetve a szoftver által tárolt és feldolgozott minden adatról minden munkanapon adatmentés készüljön, a tolerálható adatvesztés mértéke legfeljebb 24 óra, (2) az elkészült mentési szetteknek visszamenőleg 1 évig rendelkezésre kell állniuk, lehetővé téve hogy ajánlatkérő igényt tartson bármely mentési szett visszaállítására és részére történő elérhetővé tételére.” A fenti alkalmassági feltétel – külön tételesen megbontva – egyrészt a (1.) keletkező adatok biztonságával – tárolásával, a rendszer üzemelésével – kapcsolatban tartalmaz előírásokat, melyek napjaink adattárolási gyakorlatával egyező feltételeket írnak elő és mindenki számára elérhetőek szolgáltatás formájában is, másrészt (2.) a szoftver rendelkezésre állásával kapcsolatban tartalmaz kritériumokat, mely szintén nem haladja meg a ténylegesen szükséges mértéket, ill. (3.) a keletkezett adatok mentésével kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat. Az ajánlatkérő meggyőződött arról az alkalmassági feltételek előírását megelőzően, hogy azok mindegyike a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékű, és bárki számára igény esetén szolgáltatás formájában hozzáférhetőek. IV. Kifejezetten fel kívánom hívni szíves figyelmét arra a tényre, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bek-ének első fordulatában a jogalkotó a következőket írta elő: “Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható …” A jogalkotó által külön nevesített szempontokat az ajánlatkérő figyelembe vette az alkalmassági feltételek meghatározása során, a szakértelemre (lásd: III.2.3. M.2. alpont) és a tapasztalatra (lásd: III.2.3. M.1. alpont) vonatkozó elvárásait az eljárást megindító hirdetményben rögzítette. Álláspontom szerint a jogalkotó nem véletlenül emelte ki az alkalmassági követelmények megítélése során – az előbbiek mellett – a hatékonyságot és a megbízhatóságot is. A megbízhatóság nyilvánvaló attribútumai az információbiztonság és adatvédelem, valamint az adatok elvárt mértékű rendelkezésre állása a jogosultak részére. A hatékonyság pedig – mint az 3

alább részletesen kifejtésre került – az alapulszolgáló projekt esetében többek között a digitalizált anyagok rendelkezésre állásával biztosított ajánlatkérő véleménye szerint. A digitális adattárolás – azt gondolom 2012-ben immár senki által sem vitatottan – lényegesen hatékonyabb, mint a papír alapú. V. Előzetes vitarendezési kérelmében a Kbt. 58. § (2) bekezdésére tekintettel jogsértőnek találja a tárgyi közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását, tekintettel arra, hogy az III.2.3. M.4. alpont nem minőségbiztosítás, hanem az információbiztonság körébe tartozik. Ajánlatkérő álláspontja szerint a hivatkozott M.4. pontban megjelölt alkalmassági feltétel a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés f) pontja alá tartozik, tekintettel arra, hogy az információbiztonság a minőségbiztosítás egyik eleme. A maiore ad minus a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések magukban foglalják az információbiztonság érdekében tett előírásokat. VI. A jogsérelem részletes indokolása 2. pontjában a Kbt. 2. § (2) és (4) és az 55. § (3) bekezdésére tekintettel az ajánlati felhívás III.2.3. M.4. alpontjában előírt informatikai rendszer követelményét versenykorlátozónak, feleslegesen költségesnek minősíti, valamint úgy véli, hogy az messze túlmutat a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéken. ⋅

Biztonsági (hálózat behatolás védelmi és adatvédelmi) követelmények: Ajánlatkérő vitatja azon állítását, miszerint a közbeszerzési eljárás anyagainak adatlopás útján történő megszerzéséhez, vagy az azokat kezelő rendszerbe történő behatoláshoz senkinek sem fűződhet érdeke. Ez a kijelentésük nyilvánvalóan megalapozatlan és téves, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás III.2.3 M.3. pontjában előírt informatikai rendszer célja nem a közbeszerzési eljárás dokumentálása, hanem a teljes projekt során keletkezett dokumentumok tárolása, meghatározott időnként történő mentése, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása és ennek szabályozása. Emellett elvárás a szoftverrel szemben, hogy tegye lehetővé a projekt megvalósítása során keletkező dokumentumok teljes körű nyomon követhetőségét, és a jogosultsággal bíró felhasználók számára bármikor hozzáférhetőek legyenek azok. Ajánlatkérő szintén vitatja azon kijelentését, miszerint a projekt során keletkezett számos papír alapú dokumentum elektronikus formában nem létezik. A jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján a pénzügyi elszámolás során: • • • • •

a kifizetési kérelem, a projekt előrehaladási jelentés, a záró projekt előrehaladási jelentés, a záró kifizetési kérelem, a fentiek esetleges hiánypótlásai

kizárólag elektronikusan nyújthatók be. Az alapul szolgáló KEOP projektben előírás, hogy a pénzügyi elszámolás során az okiratokat hiteles másolatban kell benyújtani a támogató hatósághoz. Az ajánlatkérő ezen okiratok eredeti példányait, ill. minden egyéb releváns iratot a

4

projekt helyszínén köteles tartani, mert a támogató hatóság egy helyszíni ellenőrzés során bármikor jogosult azokat ellenőrizni. Ajánlatkérő előírta a projektmenedzser-szervezetre vonatkozó ajánlattételi felhívásában, hogy a projekt teljes megvalósulási szakaszában a projektmenedzser a településen egy megfelelő irodahelyiséget fenntartani köteles, mely a keletkező papír alapú dokumentumok eredeti példányainak tárolására is szolgál. Tekintettel arra, hogy a mérnök és a kivitelező kiválasztására irányuló eljárások közösségi nyílt eljárások, elvileg akár egy portugál és egy német cég is lehet a nyertese a két eljárásnak. De magyar cégek esetében is előfordulhat, hogy az ország két távoli pontján rendelkeznek székhellyel. Ilyen esetben a keletkező több száz, akár több ezer oldalnyi dokumentáció kellő példányban az érintettek részére történő rendelkezésre bocsátása is komoly feladat papír alapon, nem beszélve a verziókövetésre, ill. a jogosultsági szintek kezelésére, felügyeletére. A XXI. században számos szoftver áll rendelkezésre, mely a fenti feladat ellátására alkalmas, de akár saját igények szerinti fejlesztése sem haladja meg a jelen projekt becsült értékének legfeljebb 1%-át meghaladó mértékű kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről. Ezen díjtételt pedig kifejezetten tartalmazza a Magyar Mérnöki Kamara által megadott tartalmú mérnöki díjszabás (lásd bővebben lentebb). A projektben lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó kötelező bejelentések és dokumentumok megküldése, valamint az egyes közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb releváns eseményekről szóló bejelentések (különösen de nem kizárólagosan: szerződés módosítás, szerződés teljesítés) teljesítése a közreműködő szervezettől kapott KEOP2137/A/2012. számú tájékoztatás szerint (mellékelten 1. sz. mellékletként csatolva) kizárólag elektronikus úton, az EMIR-rendszer felületén keresztül történhet 2012. március 01. napjától, vagyis – tehát már a közbeszerzési eljárások támogató hatóság általi ellenőrzése során is – csak és kizárólag elektronikus adatok továbbítását fogadják el a szervezetek. Ajánlatkérő egyrészt tényként rögzíti, hogy a projekttel kapcsolatos bizonyos jelentős iratok eleve csak elektronikusan kerül(het)nek kiállításra, jó példa erre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 174. § (1) bekezdése szerint elektronikus úton is kiállítható számla. Ezen kívül az ajánlatkérő a KEOP-1.2.0 Útmutatója alapján is köteles (lásd bővebben lentebb) a környezettudatos ún. zöld beszerzést előnyben részesíteni, ill. megjeleníteni a beruházása során. Ennek keretében ajánlatkérő elvárja a közreműködőktől, hogy azon iratok (pl. emlékeztető, kisebb jelentőségű jegyzőkönyv, stb.) kizárólag elektronikus formában kerüljön kiállításra, tehát fentiek alapján látni kell, hogy számos dokumentum csak elektronikus formában létezik majd a projekt során. Emellett számos olyan dokumentum is keletkezik, amely esetleg papír alapon és egyidejűleg digitálisan is elérhető kell, hogy legyen. A nagyszámú egyéb résztvevő és dokumentum nemhogy megoldhatatlanná teszi a rendszer elérhetőségével szemben támasztott követelményeket, hanem éppen ellenkezőleg. A nagyszámú résztvevő és dokumentum teszi elengedhetetlenné egy olyan, megfelelő jogosultsággal bíró felhasználó részére bárhol elérhető informatikai rendszer meglétét, amely egy helyen, rendszerezetten és átláthatóan kezeli és tárolja a projekt dokumentumait. Attól hogy sok, a későbbiekben a projekt elszámolása kapcsán, esetleg egyéb ellenőrzésekből kifolyólag elengedhetetlen dokumentum keletkezik, azok biztonságos és rendszerezett tárolásának és elérésének szükségességéhez nem férhet kétség. A dokumentumok elektronikus formában történő tárolását indokolják továbbá a jelen KEOP projekt keretében, a támogatási szerződésben vállalt horizontális vállalások, melyek között szerepel a zöld beszerzés, a környezettudatos magatartás. A KEOP-1.2.0 Útmutatójának C.12. 5

pontja kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a kidolgozásra kerülő beszerzési dokumentációval szemben követelmény az ún. zöld beszerzési célok szem előtt tartása. Tekintettel arra, hogy a jelen projektre vonatkozó támogatási szerződés is kifejezett zöld beszerzésre vonatkozó vállalásokat tartalmaz, ajánlatkérő köteles az alkalmassági feltételek tekintetében is eleget tenni a vállalt kötelezettségének. Semmiképpen sem a környezettudatos magatartásra vall és nem felel meg a zöld beszerzésekkel szemben támasztott követelményeknek a projekt során keletkezett minden dokumentum papír alapon történő tárolása. Emellett felhívom szíves figyelmét arra, hogy a Kbt. 31. § (1)-(6) bekezdései alapján az ott meghatározott időtartamra a Közbeszerzési Hatóság vagy az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a hivatkozott dokumentumokat. Ez az időtartam átlagosan 5 év. Emellett az önkormányzat kötelezettséget vállalt a támogatási szerződésben 2020. december 31-ig a projekttel kapcsolatosan keletkezett minden dokumentum elkülönített módon történő nyilvántartására. Az addig hátralevő 8 évben a papír alapú dokumentumok megsérülhetnek, a nem fokozott biztonságú CD/DVD-re kiírt adatok köztudottan 2-3 éven belül megsemmisülnek, ill. bármikor megsérülhetnek, tönkremehetnek. Mindezekre tekintettel, és az adattárolási kötelezettség teljesíthetősége érdekében szükséges egy olyan informatikai rendszer megléte, amely fokozott biztonsággal tárolja az adatokat. Az adatok esetleges megsemmisülése a támogatások folyósítását is veszélyezteti. Fentiekre tekintettel ajánlatkérő kiemelt érdeke egy olyan szoftver megléte, amely a projekt átláthatóságát, a teljesítés nyomon követhetőségét garantálja számára. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérőnél nem áll rendelkezésre a szükséges humánerőforrás ilyen nagyságrendű projekt koordinálásához és nyomon követéséhez, elemi érdeke az önkormányzatnak a dolgok minél átláthatóbbá, biztonságosabbá és az elérés minél gyorsabbá tétele. Ennek okán ajánlatkérő nem csupán a műszaki ellenőrrel szemben, de a projektmenedzsment vonatkozásában is előírta szakmai szoftver meglétét. ⋅

Rendelkezésre állási körülmények, költségek Mindenekelőtt e helyt kívánom szíves figyelmét felhívni, hogy előzetes vitarendezési kérelme arra enged következtetni, hogy Ön tévesen értelmezi a szoftverrel, ill. a hivatkozott ISO szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel szemben támasztott követelményeket. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás elkészítése előtt előzetes piacfelmérést végzett, melynek során meggyőződött a piacon elérhető szoftverekről és megoldásokról, azok rendelkezésre állásáról és költségeiről. A közbeszerzési eljárást lebonyolító cég több alkalommal alkalmazta már alkalmassági feltételként az inkriminált szoftvert, melynek során meggyőződött az alkalmassági feltétel teljesíthetőségéről és az ajánlati árra gyakorolt hatásáról. Ez idáig nem eredményezte egy alkalommal sem az eljárás eredménytelenségét ezen feltétel előírása, ill. jelentős költségnövekedés sem volt kimutatható. Mindenekelőtt rögzíteni kívánjuk, hogy az előírt informatikai rendszerrel nem szükséges magának az ajánlattevőnek rendelkeznie. Ahogyan senki sem épít ki saját mobiltelefon hálózatot bázisállomásokkal és telefonközponttal csak azért, mert mobiltelefonálni kíván, úgy nem terveztet és gyártat külön autót, mert utazni akar, hanem szolgáltatást, ill. árucikket bérel, lízingel, vásárol, stb., úgy jelen esetben sem szükséges ajánlattevőnek magának rendelkeznie az előírt informatikai rendszerrel. Az előírt szolgáltatás minden eleme beszerezhető,

6

hozzáférhető ajánlattevő döntése alapján külső szolgáltatók igénybevételével, vagyis közbeszerzési jogi keretekben gondolkodva alvállalkozó bevonásával. A 99,99%-os rendelkezésre állással kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy az nem az internet hozzáférésre vonatkozó elvárás, hanem a szoftver rendelkezésre állásával kapcsolatos. Az internetkapcsolat rendelkezésre állására ajánlattevőnek természetesen nincsen befolyása, azonban az informatikai rendszerrel kapcsolatban viszont alapvető elvárás, hogy az a projekt résztvevői számára az előírt időtartamban az előírt mértékben rendelkezésre álljanak. Különösen nagy jelentősége van a rendelkezésre állásnak a projektben betartandó kötelező határidőkre tekintettel. Például senki nem hivatkozhat arra egy kifizetési kérelem határidőn túli benyújtása esetén, hogy a szükséges információkat tároló rendszer éppen akkor nem volt elérhető, nem állt rendelkezésre. Az Ön közutas példája is alátámasztja, hogy tévesen értelmezi az előírásokat, hiszen ha a szoftvert egy raktárként fogjuk fel, az ajánlatkérő nem azt írta elő, hogy 99,99%-ban kell, hogy megközelíthető legyen a raktárépület közúton – amire mindenki számára nyilvánvalóan nincs ráhatása az ajánlattevőnek – hanem azt, hogy a raktár tartson nyitva az előírt időpontokban. A megközelítés indivudálisan teljesítendő a résztvevők által a példánál maradva közúton, ill. a szoftverrel kapcsolatban a publikus interneten. Ajánlatkérő előírta az ajánlati felhívás VI.3.) 15. alpontjában, hogy a dokumentáció részeként kiadott díjösszesítőt ajánlattevő a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott díjszabás alapján köteles beárazni valamint az ajánlati árát kalkulálni. A Magyar Mérnöki Kamara hivatkozott díjszabásában meghatározza az annak alapjául szolgáló díjtételeket. Ezek között szerepelteti a Kamara a mérnöki munka végzéséhez szükséges hardver és jogtiszta szoftver eszközök fejlesztésére szolgáló díjakat is. Tehát maga a kamarai díjszabás tartalmazza az inkriminált és többletköltségeket okozónak vélt szoftverrel járó díjakat. Ajánlatkérő a becsült érték meghatározása és a rendelkezésre álló anyagi fedezet kialakítása során a Mérnöki Kamara díjszabását vette alapul, tehát az a hardver és szoftver eszközök fejlesztésére szolgáló díjakat is tartalmazza. Erre tekintettel minden ajánlattevőnek számolnia kell az ajánlati ára meghatározása során a díjszabásban meghatározott díjtételekkel. ⋅

ISO 27001:2005 tanúsítvány Álláspontunk szerint csupán azért, mert egy előírt feltétel nem gyakorta alkalmazott, még nem tekinthető a Kbt. előírásaiba ütközőnek. A technikai fejlődés előrehaladtával valószínűleg egyre több alkalommal fog a Tisztelt Kérelmező hasonló jellegű, információbiztonsággal kapcsolatos előírással találkozni. Érzékeltetésképp megjegyezzük, hogy napjainkban az ajánlott-tértivevényes levél bevált és senki által sem vitatottan megbízható, és ellenőrzött adattovábbítási forma. Nyilvánvalóan a Tisztelt Kérelmezőnek nem jutna eszébe az ajánlatkérővel közlendő adatokat postai levelezőlapon megküldeni, vagy hagyományos belföldi levélként bedobni egy postaládába. A modern elektronikus rendszerek esetében az információbiztonsági irányítási rendszerrel rendelkező szoftver és/vagy megoldás ugyanazt a szerepet hivatott betölteni, mint a papíralapú kommunikációban az ajánlott-tértivevényes levél. Ajánlatkérőnek kifejezett érdeke fűződik a mérnöki, műszaki ellenőri tevékenység ellátása során keletkezett és a szoftver által tárolt adatok biztonságához, integritásához. Ajánlatkérő 7

előírta az ajánlati felhívás III.2.3. M.3. pontjában a projekt lebonyolításához szükséges informatikai rendszer/szoftver meglétét. Mint azt már fentebb többször nyomatékosítottuk, a szoftver alkalmazásának célja a projekt keretében keletkezett dokumentumok, adatok tárolása és a felhasználók számára történő elérhetővé tétele. Tekintettel arra, hogy napjainkban az elektronikus adattovábbítás immár jogszabályok által előírtan is átvette az elsődleges szerepet a papír alapú dokumentumokkal szemben, sok esetben előfordulhat, hogy bizonyos adatok csak a szoftver által tárolt formában, elektronikusan állnak majd rendelkezésre. Emellett ajánlatkérőnek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a szoftveren tárolt adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Az ISO27001 szabvány szerinti infromációbiztonsági minőségirányítási rendszer előírásának célja, hogy megelőzze a rendszerben tárolt adatokkal kapcsolatos visszaéléseket, ill. a rendszerhez történő felhasználói csatlakozást ellenőrzött és biztonságos keretek közt biztosítsa. A projekt során keletkezett iratok egy része valóban publikus, bárki számára hozzáférhető adatnak minősül. Azonban nagy számban keletkeznek olyan iratok, amelyek biztonságához ajánlatkérőnek fokozott érdeke fűződik. Az előírt ISO szabvány szerinti, tanúsított információbiztonsági minőségirányítási rendszer funkciója a rendszer egészével szembeni azon elvárás, mely garantálja ajánlatkérő részére a projekt folyamán keletkezett minden dokumentum és adat integritását, más rendszerektől elkülönített módon történő tárolását és kezelését, valamint az illetéktelen hozzáférések megakadályozását. Kérem válaszaim szíves tudomásulvételét. Tisztelettel:

dr. Zsinka Bea

8