GEOMATIKAI, ERDŐFELTÁRÁSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

GEOMATIKAI, ERDŐFELTÁRÁSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZET INTÉZETI TANSZÉKEK Földmérési és Távérzékelési Tanszék

Erdőfeltárási Tanszék

Vízgazdálkodási Tanszék

1

ERDŐFELTÁRÁSI TANSZÉK • Munkatársak: – Dr. habil. Kosztka Miklós CSc.: emeritus professzor – Dr. Markó Gergely PhD.: docens – Kisfaludi Balázs: doktoráns – Primusz Péter: doktoráns – Makkai Zoltánné: adminisztrátor – Balázs László: technikus • Oktatás: – Erdészeti utak tervezése – Erdészeti utak építése – Feltáróhálózatok tervezése – (AUTOCAD ismeretek) – (Mérnöki létesítmények

számítógépes tervezése) – Erdészeti utak fenntartási rendszere – Erdei vasutak

2

DIPLOMAMUNKA-FELADAT

• Feltáróhálózat tervezése • Erdészeti feltáróút tervezése • Útfenntartási tanulmány

• Felújítási terv • Talajstabilizációk

3

A tárgy oktatásának célja • ERDŐMÉRNÖKKÉPZÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZÁMÁRA • A TERVEZÉSI JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK EGY RÉSZÉNEK TELJESÍTÉSE,

• A PERMANENES TANULÁS LEHETŐSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE „ERDŐFELTÁRÁSI SZAKMÉRNÖKI SZAK” 4

Tanszéki követelmények • Pontosság • Határidők (teljesítmény)

• Probléma előzetes bejelentése • Részvétel a gyakorlaton felszereléssel

• Önálló munka

5

Tantárgyi követelmények • Jegyzetek és segédletek:

– Erdészeti útépítéstan I/A, – Úttervezési útmutató, – Erdőfeltárás oktatási segédlet.

• Számonkérés és értékelés: – – – –

Aktivitás az előadásokon Zárthelyi dolgozat Gyakorlat: úttervezési feladat Vizsga 6

A tárgy fő fejezetei • • • • • • • • •

Bevezetés Az erdőfeltárásról általában Utak és gépjárművek kapcsolata A forgalom és a kiépítés kapcsolata Keresztmetszeti tervezés Utak vonalvezetése Úttengelyek számítása és kitűzése Csomópontok és üzemi létesítmények Úttervezési munkák végrehajtása 7

A közlekedés fogalma • Személyek és dolgok szabályszerűen, rendszeresen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, amelyhez technikai eszközökre van szükség.

8

A közlekedés alágazatai és csoportosítása • Szárazföldi, vízi, légi • Alágazatok – – – – – – –

vasúti közlekedés közúti közlekedés városi közlekedés vízi közlekedés légi közlekedés vezetékes szállítás hírközlés 9

A szállítás tárgya szempontjából • személyszállítás • áruszállítás • hírközlés

10

A hazai úthálózat • Országos közutak • Városi és községi közutak • Saját használatú utak: –

erdészeti utak, mezőgazdasági utak • csak saját forgalom a közforgalom tiltása mellett; • közforgalom számára megnyitott.

11

A közutak osztályozása • Főutak: – –

elsőrendű (1 vagy 2 számjegyű) másodrendű (2 vagy 3 számjegyű)

• Alsóbbrendű utak: – –

összekötő utak (4 számjegyű) bekötő utak (5 számjegyű)

12

A közutak osztályozása • A forgalom összetétele és az út kiépítési módja szerint: – – – –

gyorsforgalmú utak: autópálya, autóút vegyesforgalmú utak kerékpár utak gyalogutak

• A kiépítés jellege szerint: – –

átkelési szakasz külsőségi szakasz 13

Az erdészeti út fogalma • Az erdészeti utak olyan közlekedési pályák, amelyek az erdőgazdálkodás igényeinek megfelelő szinten kiépítve biztosítják a KRESZnek megfelelő járművek biztonságos közlekedését. – – –

Vonalvezetésük a gépjárműforgalom igényeinek, vízelvezetésük az állékonyság és az ökológiai feltételeknek megfelelően megtervezett. Nyomvonaluk állandó, az általuk elfoglalt terület több vágásfordulón keresztül sem szolgálja a fatermesztést. Talaja az erdőtalaj része, amelyet hosszabb távon nem a fatermesztés, hanem az erdőgazdálkodás egyéb feladatainak szolgálatába állítunk. 16

Az erdőfeltárás fogalomköre Az erdőfeltárás az erdő behálózása a természetközeli, többcélú erdőgazdálkodás céljait szolgáló közlekedési és anyagmozgatási pályákkal. Ide soroljuk mindazokat a

– – – –

szállítópályákat, eszközöket, berendezéseket, tevékenységeket,

amelyek azt a célt szolgálják, hogy az erdő egyes részei megközelíthetők legyenek, úgy hogy a talaj, a faállomány és a táj a lehető legkisebb mértékben károsodjon. 17

Feltártság Magyarországon • A magyar feltáróhálózat hossza 7100 km: – Burkolt út: 2800 km – Földút: 2000 km – Vasút: 340 km – Egyéb utak: 1800 km – Vízi út: 160 km • Erdőterület: domb és hegyvidéken: 800.000 ha (Teljes erdőterület: 1.800.000 ha) • Feltártság: 8,88 fm/ha • (Teljes területre: 3,94 fm/ha) 18

Feltártság Ausztriában • Államerdészetnél:

30-40 fm/ha

• Nagy magánbirtokon: 40-50 fm/ha • Kis magánbirtokon:

50-60 fm/ha

• Értelmezése: – csak erdészeti utak

– vonatkoztatási alap a teljes erdőterület

19

Az erdőfeltárás történetének főbb fejezetei • 1875-ben építték az első keskeny nyomközű erdei vasútvonalat.

• Az erdei vasutak fejlesztésének intenzív szakasza 1925-ig tartott. • 1945-ig csak kisebb bővítések történtek. A korszak végére az erdei vasúthálózatunk: 656 km. 20

Az erdőfeltárás történetének főbb fejezetei • Az erdészeti útépítés 1920-ban indult meg. 1945-ig 204 km burkolt utat és 644 km földutat építettek. • Első szakasz: 1947-1957 Gerincutak épültek meg, főként makadám pályaszerkezetekkel. • Második szakasz: 1957-től 1990-es évek elejéig. 21

Az erdőfeltárás történetének főbb fejezetei • Cornides György vezetésével kidolgozták a feltáróhálózatok tervezésének alapelveit. Alaptervek • Az útburkolatok építésénél áttértek a kötőanyag felhasználására. • Erdészeti utak fenntartási rendszere. • Legújabb időszak 1990-es évek elejétől számítható. 22

Az erdőfeltárás és a rendszerváltás • Hazánkban az erdőfeltárás az 1980-as évektől kezdődően a társadalmi kritikák elmarasztaló kereszttüzébe került. • A társadalom két táborra oszlott, amelynek egyike az erdőfeltárásban kereste minden baj forrását, illetve egy másikra, amely minden gond megoldását az erdőfeltárástól várta. • Ezek a konfliktusok a rendszerváltás első éveiben annyira felerősödtek, hogy a teljes erdőfeltárás és az erdészeti útépítés ügye mélypontra zuhant, gyakorlatilag megszűnt. 23

Az erdőfeltárás és a rendszerváltás "Ahol az erdős hegyvidékek műszaki értelemben állandó szárazföldi utakkal feltárva nincsenek, s a fatermékek forgalma a vízi utakra, az annyira kétes hóra, a szánutakra vagy az időjárás szeszélyétől befolyásolt, egyéb szállítóeszközökre szorul, ott az erdőgazdaság az évszázados eljárások és jórészt a kiterjedt tarvágások olyan nyűge alatt szenved, melynek hátrányos következményei minden ágában elég károsan nyilatkoznak meg!" (Kaán, 1902.) 24

Az erdőfeltárás és a rendszerváltás • 1995-től ismételt fellendülés: – Támogatások megindulása – Reorganizációs támogatások

– Új jogszabályok: erdőtörvény – Elsőfokú építési hatóság: korábban ÁESz, jelenleg: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

25

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • Az erdőgazdálkodás az a nemzetgazdasági ágazat, amely lehetővé teszi az erdő javainak hasznosítását a társadalom számára. Az erdővel szemben a társadalom hármas követelményt támaszt: – fedezze szükségleteit – hajtson közgazdasági hasznot – az erdő folyamatosan maradjon fenn 26

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • Az erdőgazdálkodással az előbbi igényeket kell kielégíteni, ami a gazdálkodó szintjén: – a szükségletfedezés

– a gazdaságosság – a tartamosság

követelményének formájában jelenik meg.

• A három követelmény közül kettő választható szabadon, harmadik adóik. 27

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban

30%

P

25%

45%

0%

alapanyag

100%

28

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • A társadalom szükségletei különböző formában jelennek meg. A gazdálkodó szintjén az erdőgazdálkodás tevékenységi körében ezek: – az alapanyagtermelés, – a közjóléti feladatok teljesítése, – az erdővédelmi és védő feladatok ellátása.

• A szükségletfedezés érdekében tehát többcélú erdőgazdálkodást kell folytatni a természetközeli, többcélú erdőgazdálkodás elveinek betartásával, figyelembe véve a tulajdonosi érdekeket is. 29

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • A gazdaságos és nyereséges működés egy általános gazdálkodási alapelv, amelynek mértékét mindig a tulajdonosnak és a gazdálkodónak együttesen kell meghatározni. • Az erdők hosszú távú fenntartása a hazai erdőgazdálkodás évszázados alapelve, amelyet a tartamosság fogalmával fejezett ki. Korunkban ezen kívül követelmény a fenntartható gazdálkodás elveinek megtartása is. Ezeket az alapelveket a természetközeli erdőgazdálkodás valósítja meg (Pro Silva elvek). 30

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • A természetközeli erdőgazdálkodás alapja az ökológiailag stabil erdő. Ennek feltétele: – –

– – – –

megfelelő üzemmód alkalmazása termőhelyhez igazodó, kis területű beavatkozások természetes felújítás mozaikszerű erdőművelés megelőző erdővédelem erdőhigiéniai feladatok ellátása

• Osztrák elemzések szerint 110 éves gazdasági erdő élete alatt 28 beavatkozás/ha 31

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • Az alapanyag termelést a természetközeli erdőgazdálkodásban kíméletes fahasználati módszerekkel kell megvalósítani. A cél:

– minden talaj és állomány károsodásának elkerülése; – műszaki eszközök és eljárások kritikus kiválasztása; – gépek munkájának megalapozott, átfogó tervezése, ellenőrzése; – a természet- és környezetvédelmi igények fokozott figyelembevétele; – védő és védelmi területeken alárendelt használat. 32

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • A közjóléti feladatokat azzal tudjuk teljesíteni, hogy az erdőt megnyitjuk a nagyközönség számára, de az igénybevétel lehetőségét korlátozzuk. • Ezt úgy érhetjük el, hogyha tanulmányozzuk az emberek pihenési szokásait és az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján alakítjuk ki azokat az erdőterületeket, amelyeket a széles tömegek előtt megnyitunk. 33

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • Az erdő egy korlátozott használatú tulajdon, ezért az erdőgazdálkodással szemben támasztott társadalmi követelmények teljesítése független a tulajdonostól. • A társadalom által elfogadott erdőgazdálkodási forma: – – –

a többcélú, természetközeli, több tulajdonosú. 34

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban A feltáróhálózat többfunkciós létesítmény: • Erdőhasználati funkciójában biztosítja a költségkímélő és kármegelőző fakitermelést és közelítést; • Az erdőgzadálkodás logisztikai rendszerének meghatározó része; • Erdőművelési funkciójában elősegíti az állományok stabilitásának növelését, a kíméletes erdőművelési eljárások megvalósítását; 35

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • Vadgazdálkodási funkciójában elősegíti a vadászati, vadvédelmi tevékenységek színvonalasabb és hatékonyabb végzését; • Erdővédelmi funkciójában lehetővé teszi az erdőhigiéniai beavatkozások elvégzését, valamint a kialakult biotikus és abiotikus károk megszüntetését és lokalizációját; • Általános védő és védelmi funkciójában megvalósítja a talaj, a víz, a levegő és más természetes vagy mesterséges objektumok védelmét; 36

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • Üdülési, pihenési funkciójában lehetővé teszi az erdő megközelítését és szabályozza azt, változatos tájat alakít ki, tájkép alakításával és bemutatásával növeli annak értékét; • Kistérségi hatásában az erdőgazdasági munkák szociális körülményeinek javításán keresztül munkahely megtartó, a szolgálatok kiterjesztésével munkahely teremtő, összekötő hatásával a térségi kapcsolatok megteremtője és fenntartója, vagyis a vidék és a térségfejlesztés eleme. 37

Az erdőfeltárás helye az erdőgazdálkodásban • mindezt tartamos erdőhasználat és nyereséges kereskedelem mellett.

Feltárás nélkül erdőgazdálkodást folytatni nem lehet!

38

Az erdőfeltárás célja • Létrehozzuk az erdészeti szállítások lebonyolítására alkalmas szállítópálya hálózatot és az erdészeti munkák elvégzését lehetővé tevő munkaterületeket, • Elősegítsük az erdő közjóléti és védelmi szerepének hatékonyabb megvalósulását, • Megteremtsük ezek egységét • úgy, hogy a talaj, az élő környezet és benne elsősorban a faállomány, valamint a táj a lehető legkisebb mértékben károsodjon. 39

Az erdőfeltárás célja • Egyben biztosítjuk az erdőterületek ökológiai terhelésének és az erdőgazdálkodás önköltségének csökkenését a hozamvesztés elkerülésével együtt. • A feltáróhálózattal elfoglalt terület az erdőtalaj azon része, amelyet az erdőgazdálkodás folyamán hosszabbrövidebb ideig nem fatermesztés céljából használunk. 40

Az erdőfeltárás eszközei • Vízi: – – –

hajózás úsztatás tutajozás

– – –

erdei vasút csúszdák köteles berendezések: • kötélpálya • telepített kötéldaru • mobil kötéldaru • köteles (csőrlős) vonszolás

• Szárazföldi:

41

Az erdőfeltárás eszközei – feltáróút: • kiszállítóút • szállítóút

– közelítőnyom

• Légi: – helikopter – léghajó

42

Az erdőfeltárás eszközei • A felsorolt eszközök különbözőképpen tudják kielégíteni az erdőfeltárással szemben támasztott igényeket. • Ezért egy terület feltárását nem mindig lehet megoldani egyetlen eszközzel, hanem azok sorozatát kell a célnak és a körülményeknek megfelelően igénybe venni, kialakítva egy feltárási koncepciót. 43

Az erdőfeltárás eszközei • Hazai földrajzi, domborzati, talaj és klimatikus viszonyaink között a jelenlegi műszaki színvonalon a szárazföldi berendezések terjedtek el. • A feltárásban döntő szerepe van az erdészeti utaknak, kisebb mértékben a köteles berendezéseknek, jelentőségében erősen lecsökkenve az erdei vasutaknak. • A vízi szállítás a feltételek hiánya miatt elenyésző. 44

Az erdőfeltárás eszközei • A csúszdák, a légi berendezések, a köteles anyagmozgatás eszközeinek egy része és a közelítőnyomok elsősorban a termőterület feltárásával a fahasználat igényeit – a termeléstechnikát – szolgálják. • A feltáróhálózat tervezésekor, a feltárási koncepció megválasztásánál ezek igényeit is messzemenően figyelembe kell venni. 45 Készítette: Dr. Péterfalvi József, Dr. Kosztka Miklós – Dr. Péterfalvi József: ERDŐFELTÁRÁS c. oktatási segédlet alapján