FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4.
Jelentés az MAN 26.413 DFAC rakoncás, rakodós erdészeti közelítő szállító jármű vizsgálatáról
Témaszám: 7.2.11.212.3 Témafelelős: Szabó István
- Gödöllő, 2003. -
Tartalomjegyzék 1.A vizsgált jármű ismertetése.................................................................... 3 1.1.A jármű műszaki leírása........................................................................................3 1.2.A jármű műszaki adatai.........................................................................................3 1.3.A felépítmény műszaki leírása.............................................................................. 5 1.4.A felépítmény műszaki adatai............................................................................... 5 1.5.A hidraulikus rakodó műszaki leírása................................................................... 5 1.6.A hidraulikus rakodó műszaki adatai.................................................................... 6
2.A vizsgálatok körülményei...................................................................... 7 3.A vizsgálat eredményei............................................................................ 7 3.1.Teljesítményjellemzők.......................................................................................... 7 3.2.Energetikai jellemzők............................................................................................8 3.3.Üzemelési jellemzők........................................................................................... 10 3.4.Munkaminőségi jellemzők ................................................................................. 11 3.5.Kezelés-karbantartás jellemzése..........................................................................12
4.Szakvélemény.........................................................................................13 5.Üzemeltetési ajánlások javaslatok......................................................... 14 5.1.Ajánlások a gyártók és forgalmazók felé............................................................ 14 5.2.Ajánlások a felhasználók felé..............................................................................15 1.Melléklet.................................................................................................................17 Időelemek.................................................................................................................. 17 2.Melléklet.................................................................................................................18 Üzemeltetési és teljesítmény mutatók....................................................................... 18 3.Melléklet.................................................................................................................19 Üzemeltetési költségek..............................................................................................19 4.Melléklet.................................................................................................................20 Fényképek................................................................................................................. 20
1. A vizsgált jármű ismertetése 1.1.
A jármű műszaki leírása
A vizsgált MAN 26.413 DFAC öszkerékhajtású tehergépjármű rendeltetése fa rakományok rendeltetési helyre juttatása különböző útviszonyok esetén. A jármű 3 tengelyes kivitelű melyből az első tengelyen tévő kerekek a kormányzottak. A járműbe épített motor EURO 3-as károsanyag-kibocsátási követelményeknek felel meg. A motor soros, 6 hengeres, levegő feltöltővel és levegő visszahűtéssel rendelkező 410 LE-s erőforrás. A maximális nyomatéka 1850 Nm melyet az összes keréken keresztül ad át a talajra. A váltóműve ZF gyártmányú Comfort-Shift váltó melynél a kuplungpedál a váltógombon lévő nyomógombbal helyettesíthető. 16 előre és 2 hátra sebességfokozatba kapcsolható. A korszerű vezetőfülke a kényelmes és biztonságos munkavégzéshez szükséges valamennyi feltételt biztosítja. A fülke légrugókon keresztül csatlakozik a vázhoz, ezáltal csökkennek a vezetőre ható káros lengések. A vezető felőli ülés szintén légrugózású, az ülés magassága igény szerint állítható, de akár ki is kapcsolható a légrugózása. A fülkében két ülés és egy ágy kapott helyet. A forgalmi engedély szerint 2 személy utazhat a fülkében, de végszükség esetén négyen is elférnek benne. A jármű munkáját egy fedélzeti számítógép felügyeli folyamatosan, figyeli a motorolaj tulajdonságait, a fékbetétek vastagságát és az egyes fékkörök nyomását. De mindezeken kívül előre jelzi az egyes karbantartások olajcserék és szervizek szükségességét. Gyűjti a motor üzemelési adatait így a pillanatnyi- átlag- és összes hajtóanyag fogyasztását, melyek egy laptop segítségével a fedélzeti komputerből bármikor lehívhatók.
1.2.
A jármű műszaki adatai
Jármű: Típusa
26.413 DFAC
Kerékképlet
6X6
Megengedett legnagyobb össztömeg
24000 kg
Saját tömege
14000 kg
Teherbírása
10000 kg
Vontatható tömeg átmenőfékkel
16000 kg
Típusa
D 2866 LF 28
Névleges fordulatszáma
1900 1/min
Névleges teljesítménye
410 LE
Max. nyomatéka
1850 Nm
Fordulatszám a max. nyomatéknál
900-1300 1/min
Hengerek száma
6
Furat/löket
128/155 mm
Hengerűrtartalom
11967 cm3
Hűtési rendszer
kényszerkeringtetéses
Motor:
vízhűtés Levegőszűrő
száraz kivitel
Befecskendezés módja
7
sugaras
közvetlen
befecskendezés Adagolószivattyú
soros kivitel
Hajtómű: Sebességváltómű típusa
ZF16 S 182 OD MAN Comfort-Shift
Sebességfokozatok száma előre/hátra
16/2
Tengelyek: Tengelyek száma
3
Kormányzott tengelyek száma
1
Gumiméret
315/80R22,5
Rugózás
Laprugózás
1.3.
A felépítmény műszaki leírása
A felépítményt a gyártó az évek során folyamatosan a megrendelők igényei szerint alakította, mondhatni együtt tervezte a felhasználókkal. Maga a felépítmény bordázott acéllemezből készült platólemezből, egy fülkét védő mellső pajzsból, egy alacsonyabb hátsó pajzsból és 8 db fokozatmentesen állítható rakoncavasból épül fel. A rakoncavasak a felépítménybe kúposan illeszkednek, ezáltal a rakoncák rögzítése nélkül is biztonsággal történhet a farönkök szállítása. Hogy minden típusú rönk szállítható legyen hosszanti oldalon 5-5 hely van a rakoncáknak míg keresztbe 4-4, ezáltal 1 m-től 6,5 mig terjed a szállítható rönkök hosszmérete. Az oldalt elhelyezkedő rakoncahelyek alulról le vannak zárva egy-egy furatos lemezzel ezen keresztül a rakonca aljában lévő menetes furatba egy rögzítőcsavar behajtható.
1.4.
A felépítmény műszaki adatai
Típusa
VEBF-11
Felépítmény hossza
690 cm
Felépítmény rakoncákkal csökkentett hossza
608 cm
Felépítmény szélessége
250 cm
Felépítmény rakoncákkal csökkentett szélessége
223 cm
Mellső pajzs magassága
230 cm
Hátsó pajzs magassága
60 cm
Rakoncák száma
8 db
Platóban kialakított rakoncahelyek hosszirányban
10 db
Platóban kialakított rakoncahelyek keresztirányban
8 db
Rakoncavas hossza összecsukott állapotban
190 cm
Rakoncavas hossza kihúzott állapotban
244 cm
1.5.
A hidraulikus rakodó műszaki leírása
A gyártó cég a teherautóra szerelt hidraulikus rakodót kifejezetten rönkök és hulladékok rakodására tervezte. A tervezésnél arra törekedtek, hogy minél gyorsabban legyen elvégezhető a rakodóval a rakodási művelet, ugyanakkor ügyeltek arra, hogy ez a kezelhetőséget ne rontsa. Maga a rakodó alsó vázszerkezetből azon elhelyezkedő gémoszlopból, gémből és teleszkópos gémtoldalékból áll. A farönkök megfogására FG 56 típusú rönkfogó markolóval volt felszerelve. A gép rakodáskori stabilitását két hidraulikusan kitolható támasz biztosította. A gémoszlop elforgatását kettős fogasléces forgatómű végzi, mely igen nagy forgatónyomaték kifejtésére képes. A főgémet egy gémemelő munkahenger emeli és süllyeszti, míg a pótgémet két darab kettős működésű munkahenger mozgatja. A főgém ’’kettős csuklóval” rendelkezik, mely 40-nál nagyobb gémállásnál közel kétszeres erőt tud kifejteni a hagyományos egycsuklós megoldáshoz képest. A teleszkópos pótgém két tagból áll melyet egy munkahenger mozgat egy láncos áttételen keresztül, ezzel lehetővé téve a két tag egyszerre történő kitolását. A rakodó vezérlése két kézikarral és két pedállal történik. A kézikarok áttétel nélkül kapcsolódnak a vezérlőtömbhöz, ami lehetővé teszi a markoló finomabb és biztonságosabb vezérlését. A keresztkarok üzemen kívül lehajthatók, ezáltal a szállítás közben elkerülhető a karok törése. A letalpalás vezérlése az ülés alatt elhelyezett karokkal történik. A hidraulikus rakodót a teherautó alvázán hátul helyezték el, ami lehetővé teszi, hogy a pótkocsit annak lekapcsolása nélkül biztonsággal meg lehet rakodni. A rögzítést három helyen két-két menetes szárral alul és felül is kontraanyás biztosítással volt megoldva, míg a főtartóm egy hegesztett alkatrész biztosította a hátrafele való lecsúszás ellen. A gépkezelő kényelmét a rakodón fűthető és igény szerint állítható ülés biztosítja. A sötétedés után is biztonságosan végezhető munkáról 4 munkalámpa gondoskodik, melyből kettő a kezelő előtt a gémoszlopon, kettő a pótgémen helyezkedik el. Ez utóbbi kettő acélráccsal védett, hogy az esetleges lámpatörésből adódó leállásokat elkerülje az üzemeltető.
1.6.
A hidraulikus rakodó műszaki adatai
Típusa
Epsilon E 110 Z 96
Rönkfogó villa típusa
FG 56
Max. gémkinyúlás
9,6 m
Max. nettó tehernyomaték
10.1 tm
Kitalpalók támszélessége
470 cm
Forgástartomány
425
Hidraulika rendszer nyomása
240 bar
Hidraulikaszivattyú olajszállítása
2x60 l/min
Olajtartály térfogata
200 l
Teljes tömeg
1980 kg
2. A vizsgálatok körülményei A vizsgálatokat a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság megbízásából végeztük. Az erdészeti kiközelítő jármű azonosító adatai: Alvázszám: WMAH55ZZZ3M365280 Motorszám: 5350323088B2111 A vizsgálatokra az Egererdő Rt. erdőiben és a kazincbarcikai hőerőmű területén került sor. A jármű erdőben könnyen leküzdhető száraz terepen földutakon és aszfaltozott úton közlekedett a vizsgálat ideje alatt. A járművet csak szólóban, tehát pótkocsi nélkül üzemeltették. A hidraulikus rakodó kezelését és a gépkocsi vezetését ugyanaz a személyvégezte. Az 5 napra kiterjedő vizsgálat alatt különböző méretű farönkök szállítása, vagonba való rakodása és vagonból való kirakodása történt a járművel. A szállítási távolság néhány száz métertől 67,7 km-ig terjedt. Az időfelvételezés órával történt percnyi pontossággal. A szállított mennyiség meghatározása az erdészek által történt köbözéssel, míg a Kazincbarcikára történt szállítás esetében mérlegeléssel történt. Az elfogyasztott üzemanyag mennyiségét a járműbe épített fogyasztásmérővel mértük, melynek a leolvasása a műszerfalon elhelyezett monitoron történt.
3. A vizsgálat eredményei 3.1.
Teljesítményjellemzők
A vizsgálat során a járművet különböző mértékben tudtuk leterhelni a szállított faanyag minőségének és hosszának megfelelően. A felrakott mennyiséget tudatosan is változtattuk, abból a célból, hogy megfigyelhessük a gép viselkedését és fogyasztását az
üzemelés során. Megállapítható, hogy a járműbe épített motor így pótkocsi nélküli üzemeltetés során megfelelő erőtartalékkal rendelkezik és nem volt észrevehető, hogy 10 m3 vagy 18 m3 fa volt a rakoncavasak között elhelyezve. A rakoncavasak magassága kihasználása lehetővé teszik, a jármű névleges terhelésen túli terhelését is. A jármű teljesítmény számított mutatói a megfigyelés időtartamára vonatkozóan: Teljesítmény az alapidő alatt:
W1 = 14,75 t/h illetve 5801,18 tkm/h
Teljesítmény a produktív idő alatt:
W01 = 11.25 t/h illetve 4424,63 tkm/h
Teljesítmény az összes munkaidő alatt:
W03 = 8,1 t/h illetve 3185,73 tkm/h
3.2.
Energetikai jellemzők
A vizsgálatok során a beépített fogyasztásmérő adatai alapján rögzítettük a jármű fogyasztását minden egyes fontosabb műveletre, így mértük a fel- és lerakodások hajtóanyag igényét, valamint a rakott és üresmenetek hajtóanyag igényét. 1. táblázat Teljesítmény Szállított Felrakodási Lerakodási Rakot mennyiség 3
m 2003-04-15 12 12 12 12 12 12 2003-04-16 17,67 16,75 17,61 2003-04-17 10,03 10,9 10,41
idő
Fogyasztás Üres Felrakodás Lerakodás Rakott
Üres
menet
menet
idő
t
menet
min
min
menet km
km
dm3
dm3
dm3
dm3
38 32 41 31 37 30
22 20 20 21 19 18
0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4
0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4
2 2 3 2,5 3,5 2
1,5 1,5 1,5 2 2 2,5
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
61 58 46
13 13 15
16,4 16,3 16,4
11,8 15,6 16,2
4 4,5 4,5
1,5 2 2
5 5,5 5
10 10,5 10
31 19 21
10 7 11
16,6 15,9 15,9
12,3 19,1 15,9
3,5 2 2
1,5 1,5 1,5
6 4 4,5
7 11,5 10
10,83 2003-04-18 14 13 8 15,2 14,49 8
30
9
15,6
20,2
3
1,5
22 27 11 14 12 14
17 28 20 21 17 19
0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2
3,7 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2
2 2,5 1 2 1,5 1,5
1,5 1 1 1,5 1 1,5
9,32 9,16 9,32
29 35 38
8 Lerakodás
6 6
15,9 6,2 5,1
2,5 3 3
1
2003-04-19 18,48 116,36
másnap 22 98
67,7
3,5 14,5
5,5
12,5
Ilyen kis 2 távolságnál nem volt leolvasható az elfogyasztott hajtóanyag mennyisége 1 10,5 1,5 5,5 3 29,5
A rakodáskori fogyasztásnál a felrakodásnál nagyobb fogyasztás volt megfigyelhető mint a lerakodásnál. Ez az érték akár a lerakodáskori fogyasztás kétszeresét is elérte. Ez azzal magyarázható, hogy felrakodásnál a rönkök szétszórva szabálytalanul helyezkedtek el és összerendezésük több időt vett igénybe, tovább gyakran kellett maximális gémkinyúlással dolgoznia a rakodógépnek, amely nagyobb energia-felvétellel járt. Rakodás közben a jármű motorja alapjárati fordulatszámon üzemelt. Ha a fordulatszámot 600 1/min-ről 800 1/min-re emeltük akkor a fogyasztás 0,5 - 1 l-rel megnövekedett rakodásoknál. A fogyasztás növekedése volt megfigyelhető akkor is amikor a jármű farral állt a farakáshoz. Ez rendszerint felrakodásnál történt és plusz 1 liternyi fogyasztásnövekedést jelentett, amely a hátra menetnek volt köszönhető
A rakodáskori fajlagos fogyasztási értékek: - Felrakodásnál: 0,12 dm3/t - 0,35 dm3/t 3,16 dm3/h - 8,57 dm3/h - Lerakodásnál: 0,07 dm3/t - 0,21 dm3/t 2,14 dm3/h - 12,86 dm3/h
A pillanatnyi fogyasztás a jármű saját számítógépének a mérései alapján 3 dm3/h-tól 9,5 dm3/h-ig terjedt. Ez a gémkinyúlás és az egyszerre emelt fa mennyisége szerint változott. A szállításkori fogyasztás rövid távolságú szállításnál igen érdekesen alakult. Üres menetben nagyrészt emelkedőre kellett felmenni, ilyenkor a fogyasztás közel kétszerese volt a terhelt fogyasztáshoz képest. Ez a tartósan használt motorféknek is köszönhető volt melynek bekapcsolása után az üzemanyag fogyasztás nullára csökkent. A motorfék használata annyira hatásosnak bizonyult, hogy a fékpedál használata nélkül is a megfelelő sebességfokozatban ideális sebességen lehetett tartani a járművet. Szállításkori fajlagos fogyasztási értékek: - Rakott menetben: 16,67 dm3/100km - 43,57 dm3/100km - Üres menetben: 54,05 dm3/100km - 88,71 dm3/100km - Átlag fogyasztás a műszakidő alatt: 5,63 dm3/h - Átlagfogyasztás 100 km-re vetítve: 72,46 dm3/100km
3.3.
Üzemelési jellemzők
Az MAN 26.410 DFAC rönkszállító felépítménnyel és Epsilon E 110 Z 96 hidraulikus rakodóval felszerelt erdészeti kiközelítő jármű teljesítményjellemzőkkel együtt meghatározott üzemelési mutatói az alábbiak: - Produktívidő-kihasználás:
K01 = 0,76
- Produktív és összes idő aránya:
K03 = 0,72
- Technológiai üzembiztosság:
K41 = 0,9569
0
- Műszaki üzembiztosság:
K42 = 0,9794
- Üzembiztosság:
K4 = 0,938
Az üzemeltetés ideje alatt lényeges műszaki meghibásodás nem történt, a rakodót rögzítő csavarokat kellett utánhúzni valamint a kanálban lévő csövek csatlakozóit megigazítani. Időkiesést is egy hosszúra nyúló közúti ellenőrzés és a kazincbarcikai erőműben a kiszolgálandó gép miatti várakozások okoztak
3.4.
Munkaminőségi jellemzők
A munkaminőségi szempontból főként a hidraulikus rakodó munkáját lehet értékelni. A FG 56 típusú rönkfogó villa egy új fejlesztése az ausztriai Epsilon cégnek. A rakodások során a villa biztonságosan működött, a rönkök a megfogáskor befelé fordulnak, így biztonsággal kitöltik a villák közötti teret. Függetlenül attól, hogy vagonból, rakatból vagy esetleg a járműről történt a rakodás. Nem volt befolyásoló tényező a rönkök vastagsága sem. A villából a vizsgálat során egyszer sem esett ki rönk. Ha a rönköt sikerült megfogni akkor az biztos volt, hogy a platóra került. Maga a rakodó könnyen kezelhető gyors mozgású. Alapjáraton üzemeltetve nem válik rángatóvá a rakodás. A felépítményen a rakoncák jól variálhatók, ezáltal 1 m-től egészen 6,5 m-ig biztonsággal szállíthatók a rönkök. Kommersz minőségű fa szállítása során a rönkök hosszmérete 2 m-től egészen 5 m-ig terjedt és hosszában kerültek elhelyezésre a rakoncák közé, melyek biztonsággal megtartották a rakományt. Leesés csak a platóról történt, amikor a markolóvilla egyszerre több különböző méretű rönköt fogott meg, és még nem igazította be a helyére a rövidebb rönköket. A rönkök eligazítása után a rakoncák biztosan tartották a rakományt. A rakoncák magasságának teljes kihasználása lehetővé teszi, hogy a járművet a megengedett terhelésen túl több mint kétszeresen is túlterheljék. Természetesen ehhez megfelelő hosszúságú rönkökre van szükség.
1
3.5.
Kezelés-karbantartás jellemzése
Jármű: A jármű karbantartása igen egyszerű, a szükséges zsírzást egy központi tartályból automatikusan elvégzi, de ha nem vagyunk megnyugodva az automatikus zsírzás miatt, akkor a fülkéből egy gomb benyomásával elvégezhető egy úgynevezett közbenső zsírzás. A járművet folyamatosan figyeli egy számítógépes rendszer mely figyelmeztet az esedékes szervizekre, amelyekhez szakszerviz igénybevételére van szükség. A motorolajszint ellenőrzése is a számítógép segítségével végezhető. Az elektronikus kontroll mellett lehetőség van a fülke előrebuktatása után nívópálca segítségével is az ellenőrzésre. Ha az olajszint a min. alá, vagy a max. fölé megy akkor a kijelzőn egy figyelmeztető felirat jelenik meg. Fedélzeti számítógép jelentős segítséget nyújt a jármű vezetője számára, ugyanakkor a számítógép kezelése kellő begyakorlást és tanulást igényel. Felépítmény: A felépítmény gyakorlatilag nem igényel karbantartást. A karbantartás itt lekorlátozódik a plató tisztítására, a rakoncavasak kihúzható elemeinél a rögzítőcsavarok meghúzására és átszerelés előtt a rakoncavas helyeinek a kitisztítására. A vizsgálat időtartalma során előfordult, hogy a kihúzható elemek lecsúsztak a rakoncavasba. Hidraulikus rakodó: A rászerelt hidraulikus rakodó igényli a legtöbb karbantartást a gépkezelőtől. Ez zömében az egymáson elmozduló elemek kenéséből, valamint a rakodó működő elemeinek folyamatos ellenőrzéséből áll. Szemrevételezéssel a hidraulika csövek és a csavarkötések állapotát kell ellenőrizni. A kenéseket 50 üzemóránként írja elő a gyártó, míg a hidraulikaolaj cseréjét 1000 üzemóránként kell elvégezni. A karbantartás elvégzése nem kíván különleges felkészültséget a gépkezelőtől. A rakodó felépítése egyszerű és törekedtek arra, hogy a karbantartási műveletek egyszerűen és könnyen legyenek elvégezhetőek. Ellenőrizni csak a kívül elhelyezkedő tömlőket kell, mivel a tömlőzet főleg belül fut az ellenőrzés így sokkal gyorsabb és egyszerűbb.
2
4. Szakvélemény Az MAN 26.410 DFAC rönkszállító felépítménnyel és Epsilon E 110 Z 96 hidraulikus rakodóval felszerelt erdészeti kiközelítő jármű üzemi vizsgálata alapján megállapítható, hogy a jármű a felépítménnyel és a rászerelt rakodóval jó összhangban valósítja meg az anyagmozgatási és szállítási feladatot. Magyarországi viszonylatban jól használható 1m-től egészen 6,5 m-es rönkhosszúságig terjedő kitermelt faanyag szállítására. Megfelelő rönkméretek és jól képzett kezelő esetén a jármű terhelése a 20 m3-t is elérheti, ami 800 vagy akár 1000 kg/m3 fajlagos tömeggel számolva jelentősen túllépheti a megengedett 10000 kg-os névleges terhelhetőséget. Ezt a gépkezelőnek a rakodások és a jármű leterhelése során figyelembe kell venni. A járműbe épített 410 LE-s motor teljesítménye jelentős teljesítménytöbbletet jelent és lehetővé teszi pótkocsi vontatását. Pótkocsi csatlakoztatására a járművön adottak a lehetőségek, és a rakodó képes kihasználni egy ilyen szerelvényt is. A jármű korszerű kivitelével teljesíti a kényelmes és biztonságos munkavégzés feltételeit. A vezetőfülke belső méretei tágasak külső méretei miatt a szűk erdei utakon való közlekedésnél fennáll a sérülés veszélye. Ennél a típusnál választható egy kisebb fülke is, amelyet kifejezetten erdőkbe ajánl a gyártó. A megrendelő kérése volt, hogy egy fekvőhelyes fülke kerüljön a gépre, mert távolsági szállításra is szeretné használni a járművet és az EU-s előírásoknak megfelelően, legyen hol pihennie a járművezetőnek. A jármű átlagos hajtóanyag fogyasztása kedvező értékű mind rakodásnál mind szállításnál. A fajlagos értékek a korszerű jármű konstrukciókra jellemzőek. A felépítmény rakoncái jól variálhatók illeszkednek a szállítható rönkök hosszához. A rakoncák nem akadályozták a gépkezelőt, könnyen tudott a rönkfogóval a rakoncák közé benyúlva egységet képezni. A hidraulikus rakodó gyors mozgású, könnyen kezelhető. A rászerelt rönkfogó villa teljesen összhangban dolgozott a gémrendszerrel. A rönkök befelé fordultak a rönkfogóban, így mindig megfelelő rakományt tudott formálni rakodás közben. Alapjáraton üzemeltetve a mozgása kiegyensúlyozott, nyugodt és folyamatos volt. Összességében a jármű jól alkalmazható magyarországi körülmények között az erdőgazdálkodásban jelentkező, fakitermeléssel összefüggő faanyag mozgatási és szállítási feladatok ellátására. Egy 8 méter hosszúságú rakoncás pótkocsival üzemeltetve a járműszerelvénnyel egyszerre elszállított fa mennyisége az 50 m3-t is meghaladhatja.
3
5. Üzemeltetési ajánlások javaslatok
5.1.
Ajánlások a gyártók és forgalmazók felé
Jármű: - A motorolaj feltöltésénél a maximális szintig töltötték az olajat, ez olyan esetekben okozott problémát, amikor a jármű lejtőn állt meg a rakodáshoz. Az erdőről való szállításnál ez gyakran előfordult. Ebben az esetben figyelmeztető felirat jelent meg a kijelzőn, hogy ellenőrizni kell a motorolaj szintet. Ez a számítógép kezelésénél okozott gondot. A motorolaj feltöltésénél a közepes szintet kell figyelembe venni. Felépítmény: - A rakoncavasak számára kialakított fészkek alulról le vannak zárva egy furatos laposvassal, ez szolgál a rakoncavasak rögzítésére. Amikor tűzifa szállítása történt, akkor a rakoncavasakat előre és hátra át kellett helyezni, így a rakományt keresztben helyeztük el a platón. Ilyen esetekben a fészkek nyitottak és az telehullott szeméttel. A szemét eltávolítása nehézkes volt és hosszú időbe telt. Ez nagyobb problémát okoz abban az esetben, ha vizes a behullott föld és fakéreg keveréke és télen meg bele is fagyhat. Megfelelő takarásról és védelemről célszerű gondoskodni.
Hidraulikus rakodó: - A rönkfogó villát működtető munkahengerhez menő hidraulikacsöveknél problémaként jelentkezhet, hogy a fitting ledörzsöli a másik csőről a gumiborítást. Üzembe helyezés előtt célszerű ezt ellenőrizni a későbbi problémák elkerülése végett. - A vezérlőtömbbe futó csövek belógnak a rakodót a hossztartókhoz rögzítő csavarokhoz, ezáltal koptatja a csöveket. Ez kiküszöbölhető azzal, hogy a csavarok végére valamilyen védősapka kerül, mondjuk műanyagból.
4
- Ugyanezen csőköteg belóg a rakodón található lépcső és a járművön lévő lépcső közé, ezáltal akadályozza a kezelőt a rakodó ülésének megközelítésében.
5.2.
Ajánlások a felhasználók felé
Jármű: - A járműre épített fülke a járművezető kényelmét maximálisan kielégíti, ugyanakkor ez a típus túl magas a magyarországi keskeny és alacsony űrszelvényű erdei utakhoz. Ez távolsági szállításhoz megfelelő. Főleg erdei szállításhoz más típusú fülkével célszerű rendelni a járművet. - A hátsó aláfutás gátló maximálisan felhajtva is problémát okoz sáros mély keréknyomos erdei utakon. Mivel ez előírás ezért ezt figyelembe kell venni közlekedés és fuvarszervezés alkalmával. Felépítmény: - A rakoncavasak vége kúposan csatlakozik a platóban kialakított fészekbe, ezáltal rögzítés nélkül is biztonsággal folyhat a szállítás. Ugyanakkor az önzárás következtében annyira beleszorulhat a fészekbe, hogy a rakodóval kell kiemelni a rakoncákat átszerelés esetén. Az olyan felhasználóknak, akik naponta többször is át kell szerelni a rakoncavasakat célszerű a felépítmény gyártójától más módon kialakított rakoncafészekkel kérni a felépítményt. - A rakoncavasak kihúzható elemei esetenként becsúsznak, ezért a rögzítő csavarokat minden esetben erőteljesen meg kell húzni. - A rakoncavasak magassága lehetővé teszi a jármű túlterhelését, ez ugyan nem okoz problémát a motorterhelés szempontjából, de egy-egy közúti ellenőrzés során a megnövekedett tengelyterhelés büntetéssel járhat. Kerülni kell a jármű túlterhelését! Hidraulikus rakodó:
5
- A rakodó hátulra van szerelve és becsukott állapotban közel van a talajhoz, ez mély keréknyomos erdei utakon szintén leér a talajra. Ennek kiküszöbölése érdekében célszerű a rakodót a rakomány fölött elhelyezni. Ezen a rakodón a következő problémák fordulhatnak elő, amelyeket a megrendeléskor a forgalmazótól kérni lehet: - A kitámasztók talpa teljesen sima ez problémát okoz télen, amikor fagyott talajon kell dolgozni, ugyanis elcsúszhat a kitámasztás. Megoldást jelent a talpakra alulról körbe felhegesztett négyzet alakú acélkarima, vagy bordázat. - A rakodó irányítását végző két pedál síkfelületű, ez akkor jelent problémát, amikor a járműegységet folyamatosan rakodásra alkalmazzák. A kezelő lába a munkaidő végére teljesen elfárad. Ezt csökkenteni lehet egy olyan megoldással, hogy a pedált az első és hátsó végén megtörik felfele, ezáltal a sarokkal és lábujjal irányítható a rakodó. - A magyar erdei utak keskenyek, és a fák ágai gyakran benyúlnak az utak fölé ez olyan problémát okozhat, hogy beakadnak a rakodó ülése alá és a kitámasztást vezérlő karokat letörhetik. Ez megakadályozható megfelelően elhelyezett védőburkolattal.
Gödöllő,2003-04-29
(Szabó István)
(Dr. Hajdú József)
témafelelős
tud.
főosztályvezető (Dr. Fenyvesi László) főigazgató
6
1. Melléklet Időelemek Jele
Megnevezése
Értéke (min)
T1
alapidő:
1665
T2
mellékidő:
518
T21
fordulási idő
518
T01
produktív idő (T1+T2)
T3
műszaki kiszolgálás ideje
T32
előkészületi és befejezési idő
T321
gép átállítása munkahehyzetbe
64
T323
üzemanyag-felvétel
8
T4
technológiai és műszaki hibák kiküszöbölésének ideje
110
T41
technológiai hibák elhárítás ideje
75
T42
műszaki hibák kijavításának ideje
35
T421
gép javítás gépkezelő szerszámaival
35
T02
technikai idő (TM0+T3+T4)
2437
T5
egyéb időveszteségek
672
T51
dolgozók személyi szükségletének ideje
140
T52
kapcsolódó gép miatti állásidő
275
T531
munkaszervezési okok miatti időveszteség
220
T55
egyéb okok miatti állásidő
37
T03
összes munkaidő
3037
Q
gép teljesítménye a megfigyelés alatt
(t)
409,259
S
megtett út
(km)
393,3
2183 72 72
7
2. Melléklet Üzemeltetési és teljesítmény mutatók A munkaidő elemzésének mutatói Produktívidő-kihasználás: K01 = T1 / T01 = 1665 / 2183 = 0,76 Produktív és összes idő aránya: K03 = T01 / T03 =2183 / 3037 = 0,72 Technológiai üzembiztosság: K41 = T1 / (T1+T41) = 1665 / (1665+75) = 0,9569 Műszaki üzembiztosság: K42 = T1 / (T1+T42) = 1665 / (1665+35) = 0,9794 Üzembiztosság: K4 = T1 / (T1+T4) = 1665 / (1665+110) = 0,938 Teljesítmény mutatói Teljesítmény az alapidő alatt: W1 = Q / T1 * 60 = 409,259 / 1665 * 60 = 14,75 t/h Teljesítmény a produktív idő alatt: W01 = Q / T01 * 60 = 409,259 / 2183 * 60 = 11.25 t/h Teljesítmény az összes munkaidő alatt: W03 = Q / T03 * 60 = 409,259 / 3037 * 60 = 8,1 t/h
8
3. Melléklet Üzemeltetési költségek Jármű: Alapgép nettó ára Felépítmény nettó ára
19.800.000 HUF 1.950.000 HUF
Hajtóanyag költségei
1.182 HUF/m.óra
Munkabér és közterhei
935 HUF/m.óra
Karbantartás javítás költségei
2.839 HUF/m.óra
Amortizáció
2.054 HUF/m.óra
Egyéb költség
230 HUF/m.óra
Teljes üzemeltetési költség műszakórára
7.240 HUF/m.óra
Éves költség
13.032.000 HUF/év
Rakodó: Rakodó nettó ára
10.291.000 HUF
Karbantartás javítás költségei
1.188 HUF/m.óra
Amortizáció
2.187 HUF/m.óra
Egyéb költség
4 HUF/m.óra
Teljes üzemeltetési költség
3.379 HUF/m.óra
Éves költség
2.703.200 HUF/év
Összesen: Teljes üzemeltetési költség
10.619 HUF/m.óra
Éves költség
15.735.200 HUF/év
9
4. Melléklet Fényképek
1. ábra
A rakodó gémkinyúlása olyan, hogy a gép után kapcsolt pótkocsit is végigéri lekapcsolás nélkül.
2. ábra
0
A rakodóval vagonba rakodás sem okozott problémát, a magas kezelőülésből jó rálátás nyílt a rakhelyre.
3. ábra
A rönkfogó kanál biztonsággal a rakfelületre helyezte a rosszul megfogott rönköket is.
4. ábra 3
9,32 m 2,5m-es fával megrakottan a rakodó rövid távolságra való szállításnál biztonsággal elhelyezhető a rakományon.
1
5. ábra 3
18.48 m 2,5 m-es fa jól kitölti a rakoncák biztosította teret.
2
