Földelések mérésének sajátosságai villamosenergetikai berendezések mérése esetén
Tüzelôanyagcellával táplált gépkocsik
Néhány szó a hibrid jármûvekrôl és típusaikról
Napkitörés által okozott rendszerzavarok
Fogyasztók viselkedésének tudásalapú modellezése
Az elektrotechnika területeit érintô, 2005. III. és IV. negyedévében közzétett magyar szabványok jegyzéke
Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Szilas Péter, Id. Nagy Géza, Orlay Imre,Schachinger Tamás, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail:
[email protected] http://www.mee.hu
CIKKEK
Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa
TECHNIKA TÖRTÉNET HÍREK EGYESÜLETI ÉLET TUDÓSÍTÓINKTÓL EMBLÉMA TÖRTÉNET SZEMLE KONFERENCIA BESZÁMOLÓ SZABVÁNYOK VILLAMOS FOGYASZTÓ BERENDEZÉSEK PORTRÉ
MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István
NEKROLÓG
Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta
Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technika történet Byff Miklós Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság
3
Szentmiklóssy Balázs: Néhány szó a hibrid jármûvekrôl és típusaikról Stanislav Ilenin, Alexande Mészáros, Ladislav Varga: Földelések mérésének sajátosságai villamosenergetikai berendezések mérése esetén Dr. Horváth Tibor: Napkitörés által okozott rendszerzavarok Vámos Gábor, Beck Szabolcs: Fogyasztók viselkedésének tudásalapú modellezése
Turi Gábor Fritz Róbert
8 13 17
12 6, 15, 18, 19, 20, 26, 27, 30 27, 30, 31 7, 15 10 5, 11, 16, 27 20 21 25
TARTALOM 28 31 32
OLVASÓI LEVÉL
HÍRDETÔINK: BALMEX KFT., ENSTO ELSTO KFT., MILE KFT., OBO BETTERMANN KFT., RAPAS KFT., SYSTEMEXPERT KFT.
Tüzekôanyagcellás gépkocsik
Puskás Tivadar
Fények estélye
Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41
Articles B. Szentmiklóssy: Some words about the different version of hybrid vehicles S. Ilenin, A. Mészáros, L. Varga: Specialities of the Electric Power Grounding Systems Measurement Dr. J. Horváth: System Disturbances caused by Solar Eruption G. Vámos, Sz. Beck: Consumer behavior analysis and Fraud detection using Bayesian Networks
History of Technics News From our correspondents Association’s life Emblem history Conference report Portrait
3 8 13 17
12 6, 15, 18, 19, 20, 26, 27, 30 7, 15 27, 30, 31 10 20 28
Gábor Turi
Obituary Róbert Fritz
31 5, 11, 16, 27 25 32 32
CONTENTS
Review Electrical Appliences Forum Summaries Advertisers:
BALMEX LTD., ENSTO ELSTO LTD., MILE LTD., OBO BETTERMANN LTD., RAPAS LTD., SYSTEMEXPERT LTD.
F
Ô
S
Z
E
E
R
K
E
S
Z
T
Ô
I
Ü
Z
E
N
E
T
BEKÖSZÖNTÔ
Kedves Olvasó! Napjainkban egyre több szó esik a hazánk, az Európai Unió és a globális energiaellátás gondjairól. Bár minket elsôsorban a hazai ellátás és az EU energia problémái érdekelnek, de nagyon jól tudjuk, hogy helyzetük nem függetleníthetô a globális energia gazdaság állapotától. A szóban forgó problémának számos vetülete van, amelyek természetesen összefüggenek, melyeket nem lehet egymástól függetlenül kezelni.
Elôtérbe került a megújuló energiák hasznosításának kérdése. Jelentôs erôfeszítések történtek szerte a világon a megújuló energiák kutatására, hasznosítására. Ezzel „egy csapásra több legyet kívánunk agyon ütni.” Csökkenteni az energiahordozó függôséget, és javítani környezetünk állapotát az un. üvegház hatás csökkentésével. De mindannyian tudjuk, a jó szándék kevés, ezek a lehetôségek ma még korlátozottak. Ennek oka egyrészt az, hogy számos technológia még nem áll rendelkezésünkre, a rendszerirányítók ma még nem tudnak korlátlan mennyiségben fogadni intermittens jellegû megújulóból származó villamos energiát. Másrészt korlátozott továbbá azért is, mert a megújulóból termelt energia ma lényegesen drágább, mint a hagyományos technológiákkal termelt energia. Tudjuk, hogy az EU 2010-re csak 22%-os megújuló energia hányadot ír elô a villamos energiatermelésben, alapvetôen éppen a fent felsorolt okok miatt. Másik lehetséges alternatíva az atomenergia hasznosítása villamos energiatermelésre. Egyre több jel mutat arra, hogy a káros környezeti kibocsátásoktól mentes atomerômûvek elfogadottsága növekszik, egyre több országban (Németország, Svédország, Belgium, Csehország, Litvánia, Franciaország) „fordult már a kocka” és az atomerômûvek „elfogadóinak” száma, - ha nem is nagy mértékben, de - meghaladja az elutasítók számát. Ehhez hozzájárul a rádióaktív hulladék kezelésének egyre korszerûbb módozatai megjelenése is, és nem utolsó sorban az égetô szükségszerûség. Az energiaellátás problémáival már szembesült a fejlett világ, jelentôs erôfeszítéseket tesznek a kutatás-fejlesztés területén úgy a megújuló energiák, mint az atomenergetika területén, ahol már a negyedik generációs erômûvek fejlesztésén dolgoznak intenzíven. Van azonban egy újabb terület is, melynek célja a még ismeretlen technológiák kutatása, ennek része a fúziós erômûvek létrehozására történt globális összefogás. Ezért minden e témával kapcsolatos eseményrôl és kutatási eredményrôl szóló híradást figyelemmel kísérünk és azokról beszámolunk lapunk hasábjain. A (nem is olyan távoli) jövô nemzedékei energiaellátását tekintve izgalmas és kritikus korszakot élünk. A magunk lehetôségeivel legyünk cselekvô részesei ennek az idôszaknak.
Tóth Éva KMB elnök
Dr. Bencze János fôszerkesztô
2
ELEKTROTECHNIKA
2006.3.szám
V
I
L
L
A
M
O
S
G
É
P
E
K
É
S
B
E
R
E
N
D
E
Z
É
S
E
K
NÉHÁNY SZÓ A HIBRID JÁRMÛVEKRÔL ÉS FÔBB TÍPUSAIKRÓL Szentmiklóssy Balázs - Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója
1. HIBRID JÁRMÛVEK A „hibrid” mindig több dolog kombinációját jelenti, oly módon, hogy azok elônyeit próbálja egyesíteni, és hátrányait kiküszöbölni vagy csökkenteni. Hibrid jármûvek esetében a belsôégésû motort és a hozzá tartozó nagy energiasûrûségû üzemanyagot kombinálják a jó hatásfokú, nagy dinamikájú és gazdaságos villamos hajtással. Így a fogyasztás csökkenése, és ezzel együtt a szennyezés mérséklése érhetô el. Tovább csökkenti a szennyezés mértékét, hogy a belsôégésû motor ilyen elrendezésben hatásosabban tud üzemelni, mivel tökéletesebb az égés. Mint a legtöbb villamos hajtás esetében, itt is lehetséges a visszatáplálásos fékezés, amit jó hatásfokkal ki is használnak. Ezzel szintén energia takarítható meg, aminek fôként a városi közlekedésben van igen nagy jelentôsége, hiszen napjaink nagyvárosaira oly jellemzô sûrû forgalomban a haladás szinte kizárólag gyorsításból és fékezésbôl áll. A fogyasztást az is csökkenti, hogy a hagyományos belsôégésû motorokkal ellentétben a villamos motor a jármû álló állapotában piros lámpánál, forgalmi dugóban, várakozáskor - nem fogyaszt energiát. Ez különösen jelentôs lehet egy menetrend szerint közlekedô busz esetén, ami a teljes menetidô egy lényeges részét megállókban tölti. Meg kell jegyezni azonban, hogy fogyasztás álló állapotban is van, hiszen a segédüzemi berendezéseknek ekkor is üzemelniük kell, ám ezek ellátása is jobb hatásfokú, tehát gazdaságosabban, és környezetbarát módon történik.
2006.3.szám
A gyakori fékezéseket és megállásokat szemlélteti az 1. ábra, mely egy tipikus városi busz menet-diagrammját ábrázolja.
eredménye, amelyben egy hagyományos dízel busz és az általuk gyártott hibrid busz gyorsulását vetették össze. 2. ábra 35
56
50
30
48
25
40
20
32
15
24
10
16
JÁRMÛ SEBESSÉG (MPH)
SEBESSÉG (km)
1. ábra 60
40 30 20 10 0 0
0 200
400
600 800 1000 IDÔ (s) Egy városi busz menet-diagrammja [2]
1200
Vizsgáljuk meg a legfontosabb szennyezô anyagokat és kibocsátásuk csökkentésének mértékét hibrid hajtásrendszer alkalmazása esetén. Az amerikai Allison Transmission cég kiugró adatokat közölt, amelyek az 1. táblázatban vannak összefoglalva. Ennél mérsékeltebb adatokat láthatunk a 2. táblázatban, amit a szintén amerikai Orion cég hozott nyilvánosságra. Ez utóbbi cég két saját gyártású jármûvét hasonlítja össze. 1. táblázat
Üzemanyag fogyasztás Széndioxid (CO2)
60% 60%
Por (PM – Particulates) Szénmonoxid (CO) Szénhidrogén (HC) Nitrogénoxidok (NOx)
90% 90% 90% 50%
8
5
JÁRMÛ SEBESSÉG (km)
Világunk egyik globális kör nyezeti problémája a levegô szennyezésbôl adódó üveg házhatás és felmelegedés, valamint az ebbôl következô éghajlatváltozás, illetve az idôjárásunkban egyre gyakrabban tapasztalható szélsôségek. A légkörbe jutó káros anyagok egy jó része a közlekedésbôl származik. A szennyezô szén-dioxid, a nitrogén-dioxidok és az ólom kibocsátásá ban is élen jár a közlekedés, aminek fô oka, hogy gépjármôveink ma még nagy részt belsôégésû motorokkal mûködnek. Az autógyárak fejlesztômérnökei régóta dolgoznak olcsó és környezetkímélô megoldásokon. Sok helyen kísérleteznek alternatív üzemanyaggal mûködôbelsô égésû motorral, vagy különbözô energia forrásból származó villamos meghajtással. A károsanyag-kibocsátás csökkentésében az eddigi legnagyobb sikert - mint látni fogjuk - ezek kombinációjával, a hibrid autókkal érték el.
BEVEZETÔ
0 15 20 25 IDÔ (s) Egy hibrid és egy hagyományos 12 m-es,16 t-ás busz gyorsulásának összehasonlítása [5]
0
5
10
Ezen bíztató számadatok után érdemes közelebbrôl is megismerkednünk a hibrid jármûvek jellemzôivel.
2. A HIBRID JÁRMÛVEK KIALAKÍTÁSÁNAK FÔBB TÍPUSAI A hibrid jármûhajtásoknak három alapvetô típusát alkalmazzák. Ezek a soros, a párhuzamos és a duál-módú hibrid hajtások. A következôkben ezek megvalósítását, elônyeit és hátrányait mutatom be. a) Soros hibrid jármûhajtás 3. ábra
A káros-anyag kibocsátás és a fogyasztás csökkenésének százalékos értéke az Allison Transmission cég adatai alapján [5]
Soros hibrid hajtáslánc [2]
2. táblázat Busz
PM [g/km]
NOx [g/km]
CO [g/km]
CO2 [g/km]
Fogyasztás [l/100km]
Orion VII Dízel hibrid
0,00745
8,6370
0,0497
1148
43.57
Orion V Hagyományos dízel
0,01864
15,5964
0,0807
1838
75.89
-60%
-49%
-38%
-38%
43%
A káros-anyag kibocsátás és a fogyasztás értékei valamint a változás százalékos értéke az gyártó (Orion) adatai alapján [6],[7] A villamos hajtás dinamikai elônye - városi közlekedés esetén - szintén a tömegközlekedésben, a buszoknál lehet fontos szempont, a gyorsulás, a forgalomba való bekapcsolódás miatt. Villamos motoros hajtás esetén gyorsabban és egyenletesen gyorsul a jármû, a folyamatos gyorsításnak pedig kényelmi és utas-biztonsági elônye is van. A gyorsulás összehasonlítását jól demonstrálja az Allison Transmission által gyártott hajtás mérési
Ennél a megoldásnál kizárólag a villamos motor, esetleg motorok szolgáltatják a vonóerôt, nincs mechanikus kapcsolat a belsôégésû motor és a kerekek között. A belsôégésû motor egy generátort hajt - aggregátként mûködik -, ami tölti az akkumulátorokat és ellátja energiával a hajtómotorokat. Elônye a megoldásnak, hogy a belsôégésû motort akár ki is lehet kapcsolni, ha az akkumulátortelepet ilyen feladat ellátására méretezték és megfelelô mértékig fel van töltve, ekkor a jármû nulla károsanyagkibocsátással üzemelhet. A belsôégésû motor ideális fordulatszám- és nyomaték megvá-
ELEKTROTECHNIKA
3
V
I
L
L
A
M
O
S
lasztása is független lehet a jármû mozgásától. Ez teszi lehetôvé, hogy csökken a károsanyag-kibocsátás, és részben ugyancsak emiatt csökken a fogyasztás is. A fogyasztás csökkenésének másik oka a már említett villamos fékezésben rejlik - ha ezt a kapcsolás lehetôvé teszi -. Ekkor ugyanis a jármû mozgási energiája nem veszik el pontosabban nem alakul hôvé a fékezéskor hanem a villamos motor generátoros üzemben fékez és visszatáplálja az energiát az energiatárolóba. A képen látható esetben az akkumulátorba. Így ez a visszanyert energia a késôbbi gyorsításnál újból felhasználható, csökkentve ezzel a felhasznált energiát, vagyis az üzemanyagot. Természetesen, mint minden, ez is veszteséggel jár, így nem tudjuk a teljes mozgási energiát visszanyerni, de a ma elérhetô 35-45% jelentôsnek mondható (4. ábra), fôként ha a városi közlekedésre gondolunk, ami gyakori gyorsítással és fékezéssel jár. A veszteségek okai többek között a légellenállás, a súrlódások, a kardán, a motor, az elektronika és az energiatároló hatásfoka. 4. ábra
A visszatápláló fékezés hatékonysága a MAN ultrakapacitásos hibrid buszánál (min. 30.8, max. 45.2, átlag 39,5) [9]
A soros elrendezés hátránya, hogy az elôállított energia kétszeres átalakításon megy keresztül, amíg eljut a kerekekhez: Elôször mozgási energiából villamos energiát állítunk elô, majd villamosból újra mozgási energiát, ami a rendszer hatásfokát lerontja. Esetenként a teljes energia, vagy egy része nem közvetlenül alakul át, hanem egy köztes tárolóban raktározódik - a 3. ábra esetében az akkumulátorban -, és ez tovább csökkenti a rendszerhatásfokot. Soros elrendezést használ például a már említett amerikai cég, az Orion a hibrid buszaiban, melyeknek már több generációját is kifejlesztették és már jelenleg is számos jármûvük közlekedik - többek között - New York utcáin. b) Párhuzamos hibrid jármûhajtás 5. ábra
G
É
P
E
K
É
S
B
E
ellentétben itt a belsôégésû motor mechanikusan össze van kapcsolva egy váltón keresztül a kerekekkel és az elektromos vontatómotorral. Fékezés esetén, a villamos motor, ebben az üzemállapotban generátor visszatáplálja az energiát az energiatárolóba. Az egyik elônye ennek a megoldásnak a sorossal szemben, hogy a belsôégésû motorból, az energiának a kerekekhez való eljuttatásához, nincs szüksége villamos átalakításokra, ez növeli a rendszer hatásfokát. További elônye, hogy nem igényel akkora teljesítményû villamos gépet, amely egyedül képes biztosítani az összes vontatási ill. indítási teljesítményt, ez súly és méretcsökkenéssel jár, valamint az akkumulátor-telep mérete is kisebb lehet. A párhuzamos megoldás hátránya, hogy a belsôégésû motor vezérlését (fôként fordulatszám és nyomaték szempontjából) nem választhatjuk meg szabadon, hiszen mechanikus kapcsolatban áll a kerekekkel. Ez kiküszöbölhetô olyan váltó alkalmazásával, amely nem fix áttétellel rendelkezik, így lehetôvé válik, hogy a belsôégésû motor más fordulatszám-nyomaték tartományban üzemeljen. A legegyszerûbb párhuzamos-hibrid jármû általában egy olyan autó, amely nagy indítómotorral és nagy akkumulátorral rendelkezik. A gyártók mind más és más módon valósítják meg ezt, a Honda pl. 5 sebességes kézi váltót használ egy 50 kW-os benzinmotorral és 10 kW-os villamos motorral. Az elôzôekben már említett Allison Transmission is ezt az elrendezést alkalmazza több hibrid buszában. Ezek közül a legnagyobb a 1. képen látható 18 méteres alacsonypadlós New Flyer DE60LF.
R
E
N
D
E
Z
É
S
E
K
bolygómûvel, ennek a mechanikának a sematikus vázlata látható a képen. A rendszer két villamos gépet és egy belsôégésû motort alkalmaz, amelyeket ez a bolygómû kapcsol össze. Egy ilyen bolygómû látható a 7. ábrán. 7. ábra
Bolygómû vázlata
A bolygómûvel összekapcsolt rendszerben a belsôégésû motor a bolygó hordozóhoz kapcsolódik, a generátor a napkerékhez, míg a villamos motor a gyûrûhöz. Ezzel a mechanikai kapcsolással és a villamos gépek megfelelô vezérlésével a belsôégésû motor fordulatszámát az optimális tartományban lehet tartani, továbbá a nyomatékigény is megfelelôen szétosztható a villamos és a belsôégésû motor között. A legismertebb duál-módú hibrid a Toyota Prius, amelyrôl már sokat hallhattunk, és ami a legnagyobb darabszámban értékesített hibrid autó. Ezzel a fejlesztéssel Toyota jelentôsen megelôzte konkurenseit. 2. kép
1. kép A Toyota Prius motorja
3. VÉGEZETÜL
A New Flyer DE60LF alacsonypadlós párhuzamos hibrid busz [5]
c) Duál-módú hibrid jármûhajtás 6. ábra
Nos, ebben a cikkben igyekeztem némi képet nyújtani a hibridek világáról. Ez a kép semmiképp sem lehet teljes, inkább csak egy apró mozaik. A következô írásomban egy újabb darabot teszek e mozaik mellé, amelyben kitérek arra a kérdésre, hogy miként oldható meg a hibridekben a villamos energia tárolása, hogy milyen szinten áll elterjedtségük - vagy el nem terjedtségük? -, illetve hogy mi a helyzet e kérdéskörben hazánkban. SZENTMIKLÓSSY BALÁZS
4
Párhuzamos hibrid hajtáslánc [2]
Duál-módú hibrid hajtáslánc [2]
Az 5. ábrán a párhuzamos hibrid jármûhajtás felépítése látható. A soros elrendezéssel
Lehetôség van arra, hogy ötvözzük a párhuzamos és a soros üzemmód elônyeit egy ún.
ELEKTROTECHNIKA
1981-ben született Budapesten. 2000 óta a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója. Jelenleg a diplomáját védi a Villamos Energetika Tanszéken. 2003-tól vesz részt a tanszéki munkákban. 2005. márciusától a Ganz Transelektro Közlekedési Rt.-nél dolgozik. Lektor: Kohári Zalán BME Villamos Energetika Tanszék tanársegéd
2006.3.szám
S
Z
E
M
L
E
TECHNOLÓGIAI FORRADALOM KÍNÁBAN Átfogó riport kínáról az IEEE Spectrum 2005. évi júniusi számában. Kína megmûvelhetô földterülete csak 15%-a a teljes területének. Ez a szám az USA-ban 19%, Nigériában 31% és Németországban 34%.
Kína GDP-je második a világon az USA után, ezt követi Japán. A részletes GDP adatok: ORSZÁG
Pillantás Kínára
GDP MILLIÁRD DOLLÁRBAN 11 750 7264 3745 3319 2362 1782 1737 1609 1492 1408
USA Kína Japán India Németország Egyesült Kir. Franciaország Olaszország Brazilia Oroszország
GDP/FÔ DOLLÁRBAN 40 100 5600 29 400 3100 28 700 29 600 28 700 27 700 8100 9800
Kínában 174 város van melynek lakossága meghaladja az 1 milliót.
PEKING 11,5 MILLIÓ LAKOSÚ
CSENG-TU 10,4 MILLIÓ LAKOSÚ
Kína jelenlegi fôvárosa, itt található a híres - hírhedz Tinnanmen tér, itt lesz 2008-ban az Olympia.
Korábban ez volt a kínai fôváros, itt nyomtattak elôször a világon papírpénzt.
KÍNA 1300 milliárd lakosú területe: 9,8 millió km2
ember/ km2
USA
SANGHAJ
293 milliárd lakosú területe: 9,7 millió km2
13,4 MILLIÓ LAKOSÚ
1843 után, miután megnyitották Anglia, Franciaország és az USA számára mint szabadkereskedelmi zónát, a Kínai törvények itt nem érvényesek.
SHEN-ZEN
ember/km
2
Kína népsûrûsége 4,5 szöröse az USA-nak, az EU népsûrûsége közel egyezô kínáéval.
EU 458 milliárd lakosú területe: 4 millió km2
1,5 MILLIÓ LAKOSÚ
1980-ig alvó halász város, ezt követôen különleges gazdasági övezet lett, lakói jelenleg a leggazdagabbak az anyaország területén.
ember/km2
Érdekesnek, - közérdeklôdésre számot tartónak - találtuk a cikket, nem elsôsorban annak mûszaki/technikai mondanivalója miatt, hanem mint e világban élô ember, jó ha tudjuk mi van körülöttünk, hol és hogyan fejlôdik a világ, és milyen fejlemény várható a nem is olyan távoli jövôben, amely a mi életünkre is hatással lesz. Nyilván ezzel a céllal közölte az IEEE Spectrum is a Kínával kapcsolatos riportját, közel 60 oldal terjedelemben. Kínáról az áttekintés az IEEE Spectrumában szinte teljes körû. 14 önálló fejezet tárgyalja a kínai technológiai forradalmat és annak társadalmi hátterét, a „fényt és árnyékot” egyaránt bemutatva. Bár megjegyzendô, hogy maga a színes ábra melyet olvasóinknak bemutatunk, rajta a gazdasági és földrajzi adatokkal, - már önmagában is sokat mutat, informatív.
• bemutatja, hogy hol és hogyan élnek a kínaiak Pekingen és Sanghajon kívül, • szól a technológiai forradalomról, amely túlfûti a kínai gazdaságot, ennek hatásait elemzi, • amerikai típusú menedzsmentet képzést honosítanak meg, ennek következtében várhatóan olyan nevekkel fogunk találkozni a kínai vezetôk között, mint “Bill Gates”, • ellentmondásos állapot alakult ki a nyitott piac és a cenzúrázott, igen széles körben terjedô internet között, • Kínában csak lassan kezdik tisztelni a szerzôi jogokat, ez különösen a szoftver piacon érezhetô, • lassan kezdik felismerni a környezetvédelem fontosságát és szükségszerûségét, • Tajvani és kínai chip gyártók lassan képesek lesznek kielégíteni Kína hihetetlenül gyorsan növekvô igényeit.
A terjedelmi korlátokra való tekintettel, részletezés nélkül a csokorba kötött, egymáshoz kapcsolódó cikksorozat
A felsorolt témák azok, amelyeket - részletesen külön-külön cikkek formájában - tárgyal a cikk gyûjtemény.
• képes beszámolót közöl az átalakuló félben lévô Kínáról, melynek jövôje egyrészt ígéretes, másrészt számos tényezô miatt bizonytalan,
Érdekes olvasmány!
Szerkesztôség
2006.3.szám
ELEKTROTECHNIKA
5
H
Í
R
E
K
NYELVMÛVELÉS - MERJÜNK MAGYARUL BESZÉLNI Egy kollégánk arról beszélt egyik egyesületi bizottság ülésén, hogy egy rendezvényen hány VIP résztvevôvel lehet számolni és rám nézve hozzátette „vagy helyesebben ví-áj-pí lenne”. Más alkalommal az egyetemi doktorátussal kapcsolatban félénken hangzott el „vagy inkább „pí-écs-dí”. Ha ezeket a betûszavakat leírva látjuk, a magyar ember számára vip (VIP) illetve pé-há-dé (PhD) a természetes olvasatuk. Néhány évtizede egy repülôúton hallottam, hogy a légikisasszonyok egymás között mondták „gyerekek vip van a gépen”. Azóta már alaposan kimûvelôdtek és vigyáznak az angol kiejtésre. Magyarul sokan már nem is merik kimondani az ilyen betûszavakat, pedig ennek nem kellene így lennie. A félmûveltség jellegzetes figurája az Amerikából hazalátogató, külföldre szakadt hazánkfia, aki azt mondja, hogy „ mi a jú-esz-é-ben”, hiszen itthon USA az egyesült államok megszokott neve. Ez a jelenség nem korlátozódik a betûszavakra. A múlt évi tengeri katasztrófát, mint tudjuk szökôár okozta. Ez a szép magyar szó azonban sok (fél)mûvelt embernek túlságosan pórias, ezért inkább a cunami, vagy csunami járja. Nem is olyan könnyû eldönteni, hogy mi a helyes kiejtés, hiszen az eredetit nem latin betûvel írják és mi csak angol átírásból ismerjük. Amikor a rádió riportere a sztrók (stroke) felôl érdeklôdik, akkor a
neves magyar professzor sorolja, hogy ennek a szélütés, gutaütés vagy pontosabban agyérgörcs, agyvérzés a magyar neve és végig ezeket használja. A riporter azonban mindig úgy kezdi „szóval a sztrók”. Egy népszerû, tudományos cikkben a szerzô leírja, hogy a fekete lyuktól kiinduló anyagsugár, vagy csóva angol neve jet, és a késôbbiekben kizárólag ezt használja. A csóva talán túlságosan szemléletes és nem elég tudományos? Esetleg mindenki megértené és ezért kell a jet? Képzeljük el, hogy az egyszerû magyar ember a reklámokból kedvet kap a „pizza hat” megkóstolására, de Pesten hiába keresi. Végre rájön, hogy félrevezették és neki a „pizza hut” üzleteket kell keresnie. Amikor az IBM elôször jelent meg Magyarországon, í-bé-em néven mutatkozott be és egy sajtótájékoztatón el is magyarázták, hogy így mindenki azonosítani tudja a céget, míg az áj-bí-em hallatán sok ember nem tudja felismerni. Nos, azóta már kiokosították ôket. Egy fiatal kollégától hallottam elôször az „intedzser” szót, noha már a középiskolában megtanultam, hogy az integer latin szó és jelentése a matematikában egész szám vagy egy tört egész része. Hogy az angolok hogyan ejtik ki az legyen az ô gondjuk.
H.T. és nem écs-tí
A MÉRNÖKKÉPZÉS ÉS KUTATÁS JELENLEGI ÉS JÖVÔBENI KIHÍVÁSAI EURÓPÁBAN Nemzetközi tanácskozás a Firenzei Egyetemen A brüsszeli székhelyû Európai Mérnökképzési Társaság és a Leuveni Titkárságú Fejlett Mérnökképzési és Kutató Egyetemek Európai Konferenciája összhangban az olasz Mérnökkari Dékánok Konferenciájával, a Firenzei Egyetemen 2005. november 17-19 között szervezte a mûegyetemi dékánok, vezetôk és néhány meghívott professzor számára az 1. Európai összejövetelt. Az elôadások és a kizárólag plenáris szekciók végén, az azokat követô szinte nyílt eszmecseréken mintegy 170 szakember vett részt. A Miskolci Egyetemrôl Dr. Kalmár László dékán-helyettes és alulírott. Fontos volt az ipar vezetôinek részvétele. 1. Minôségbiztosítás és akkreditáció: legújabb fejlemények Európában: Részletesen szó volt az EUR-ACE projektrôl. Jelenleg 8 ország vesz részt a megvalósításban: Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Portugália, Románia, Oroszország és az Egyesült Királyság. Megjegyzésre érdemes, hogy az EU-n kívüli Isztambuli Egyetem, amelyet 232 évvel ezelôtt alapítottak és 2000-nél több oktatója van, az amerikai ABET akkreditációját kérte: 21 programjukat lényegében egyenértékûnek (substantial equivalency) minôsítették, és ezzel kikerülték az európai akkreditációs rendszerekkel való kapcsolatot. Az Európai Parlament jóváhagyta az országok közötti együttmûködést. Az EC egy Európai regiszter felállítását tervezi, lényegében a minôségbiztosításhoz hálózatot kíván létrehozni (European Network for Quality Assurance). 2. A bolognai folyamat követése: A kiindulópont egyértelmûen a 2005. májusi Bergeni egyezmény volt, amelyik hangsúlyozta az innovatív oktatást és tanulást, valamint azt, hogy a felsôoktatásnak mindenki számára egyenlôen hozzáférhetôvé kell válnia. A harmonizáció kockázata abban rejlik, hogy eltakarja a sokszínûséget és elsôdlegesen a hagyományos szakterületekre, nevezetesen a társadalomtudományokra, egyes mûvészeti ágakra vonatkoztatható a Bolognai Nyilatkozat. Az integrált ötéves egyetemi mérnökképzés ebbe a skatulyába nem húzható be, mint ahogy az orvos-, állatorvos-, jogászképzés is ügyesen kihátrált a folyamatból. Nagyon fontos megállapítás volt, hogy a Bolognai nyilatkozat megfogalmazásánál az ipar távol volt vagy távol tartották, így nehezen képzelhetô el, hogy az egyetem-ipar együttmûködést a Nyilatkozatban nem szereplô társ-résztvevôvel kell megvalósítani.
6
A közös és kettôs oklevelek kiadására több európai egyetem szövetsége jött létre, általában két évet töltenek külföldön a hallgatók.
ELEKTROTECHNIKA
3. Prioritási témák a mérnökkari dékánok számára: A berlini mûegyetem új programjai szerint a legfontosabbnak a kiváló mérnöki profil kialakítását tartják. Egy frappáns megfogalmazás szerint a sikert az együttmûködés és a versenyképesség együttesen adja. A brit Mérnöki Professzorok Tanácsának (Engineering Professors' Council) elnöke részletes áttekintést adott a brit mûegyetemekrôl, jelentôsnek tartják az új típusú oktatók kinevelését, akik az új tudományterületeket magukévá tudják tenni, és így folyamatosan modernizálható az oktatás. 4. A doktorátus - a mérnöki minôsítés csúcsa: A Berlini kommüniké a tudásalapú társadalom két fô pillérét hangsúlyozza: Az európai felsôoktatási térség és az Európai kutatási térség fejlesztését. A Bergeni Egyezmény ugyancsak aláhúzza a doktori képzés fontosságát. A tudományos kutatás elsôdlegessége minden országban és intézményben szinte általános, tantárgyi vizsgák, és elôadások hallgatása változatos képet mutat, de bevezetô elôadások minden egyetemen folynak. A nemzetközi együttmûködés ezen a területen is gyorsan nô. A hallgatói érdeklôdés fôvonalában a csúcsot jelentô doktorátus jelentôsebb megbecsülését tartják minden országban fontosnak. 5. Kerekasztal: ipari-szakmai álláspontok: A kívánatos új készségek: a társadalom problémáinak megértése, a szociális feladatokhoz kapcsolódó mûszaki problémák, az etikai jellemvonások, a mérnöki felelôsség átérzése. A három fô követelmény a tervezés, gyártás és menedzsment, a három fô megközelítés a technológia, az új jártasságok és az új funkciók (kompetenciák) oldaláról lehetséges. A mérnöki profil jellemvonásai: a kreativitás és innováció fejlesztése, a befejezett problémák alkalmazása, modern tervezés-elmélet és módszerek, tervezési problémák, alternatív problémák, megvalósíthatóság. Az új mérnöknek a "kemény" tudományokat (matematika, fizika, esetenként kémia, biológia) megfelelôen ismernie kell, további igény a csoportmunka, kommunikáció és a különbözô megoldások technikái. A miskolci résztvevôk ismertették a Miskolci Egyetem kapcsolatrendszerét világcégekkel, a hazai ipar vállalataival való együttmûködést, az oktatás és kutatás szoros egységét, a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitást, csereprogramokat, PhD iskolákat, a kockázati menedzsment új vonásait a hagyományosokkal szemben. A politika segítségét szükségesnek ítélték meg a modernizálásban, és szoros összefogásra hívták fel a figyelmet a mérnökök presztízsének csökkentése megállítására.
Dr. Szentirmai László Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék, a MEE tagja
2006.3.szám
T
U
D
O
S
Í
T
Ó
LÁTOGATÁS A DEBRECENI KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERÔMÛBEN A MEE Ifjúsági Bizottságán belül mûködô BMGE Energetikai Szakkollégiuma nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók az egyetemen tanult szakmai képzés mellett minél több alkalommal tehessenek szert gyakorlati ismeretekre is. Ebben a szellemben szervezett üzemlátogatásainknál sok segítséget kapunk a MEE jogi tagvállalataitól. 2005. év utolsó ilyen jellegû látogatása a Debreceni Kombinált Ciklusú Erômûbe vezetett. Korcsog György, a DKCE Kft. ügyvezetô igazgatója fogadott bennünket, aki röviden ismertette a már régmúltra visszatekintô Debreceni Erômû történetét, majd részletes képet adott a még igen fiatalnak számító kombinált ciklusú erômû építésérôl és annak mûködésérôl. Az E.ON Hungária csoport támogatásával épített erômûvet egy évvel az alapkôletétel után, 2000. novemberében helyezték üzembe. Ez az elsô olyan erômû Magyarországon, amely a megtermelt villamosenergiát nem a Magyar Villamos Mûvek Rt-nek, hanem közvetlenül a regionális áramszolgáltatónak értékesíti. Az alkalmazott technológia lehetôvé teszi a 80%os összhatásfokot, szemben a hagyományos erômûvek 35% körüli hatásfokával. A kombinált ciklusú erômûben alkalmazott kapcsolt energiahasznosítás során a gázturbinán létrejött mechanikai energiát alakítják át villamos energiává. Majd az égés során keletkezô füstgáz hôtartalmát gôz fejlesztésére használják. Az így termelt gôz energiáját gôzturbina-generátor egységben alakítják át további villamosenergiává. Az erômû villamosenergia-teljesítménye 100 MW, a hôenergia-teljesítménye pedig mintegy 70 MW-ot tesz ki. Az erômû jelenleg a regionális áramszolgáltató villamosenergia szükségletének 15%-át fedezi. Emellett a turbinából elvett gôz Debrecen város kétharmadának, mintegy 30 ezer lakásnak, és több közintézménynek a távfôtését látja el. Az elôadásból az is kiderül, hogy az építés és az eddigi üzemeltetés során milyen problémákkal kellett az érintetteknek szembesülni. Az erômû munkatársainak szívélyes fogadtatása és a jól szervezett szakmai vezetésnek köszönhetôen, mindenki élményekkel telve, értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodva gondol vissza erre a napra. Ezúton köszönjük Korcsog Györgynek, a DKCE Kft. ügyvezetô igazgatójának, aki lehetôvé tette ezt a látogatást, valamint Rácz Attila kalorikus gépészmérnöknek és Kiss Sándor villamosmérnöknek, akik szakavatottként vezettek körbe bennünket az erômûben és bemutatták a rendszer mûködését.
Bodnár Imre, Ladányi József, Németh Bálint BME Energetikai Szakkollégium
2006.3.szám
I
N
K
T
Ó
L
ÁRAMLOPÓ Az igazságügyi szakértô nap mint nap találkozik különleges és tanulságos esetekkel. Az áramlopási trükkök technikai megvalósítása és a szabálytalan vételezés felderítése általános érdeklôdésre számíthat mind a tolvajok, mind az áramszolgáltatók részérôl. A villamos energia lopása egyidôs a hálózatok kialakításával, az energia szervezett értékesítésével. Az idôk folyamán számtalan eszközt és eljárást találtak ki, ezek közül a leggyakrabban alkalmazott - áramlopónak nevezett - eszközt mutatom be. A készülék lényege az, hogy a fogyasztásmérô megkerülésével juttat áramot a méretlen vezetékrôl a mért vezetékbe. Az áramlopót a fogyasztásmérô számára kialakított szekrényben helyezik el. Használata egyszerû, az esetleges ellenôrzés vagy leolvasás elôtt könnyen eltávolítható, eltávolítás után alig marad nyom. Ott alkalmazzák, ahol a fogyasztásmérô elôtt billenôcsapos kismegszakító van felszerelve. Az egyeres áramlopó-vezeték egyik végére egy 4,5 V-os lapos zseblámpatelep érintkezôjét forrasztják, ugyanis az éppen becsúsztatható a billenôcsap fölötti résen keresztül a fázisfeszültségen levô csapig. Az áramlopóvezeték másik végére villásdugót szerelnek, amit a fogyasztásmérô után elhelyezett dugaszoló aljzatba dugnak úgy, hogy az áramlopó-vezeték az elmenô fázisvezetékkel kerüljön érintkezésbe. Az áramlopó gyártói irreálisan magas, 20000-40000 Ft körüli áron adják „csodakészüléküket”, ezért titkolják a mûködési elvét, olyasmit állítanak róla, hogy az általa keltett mágneses tér lassítja az órát. Hogy állításuk hihetôbb legyen, az áramlopóra egy vasmagos tekercset is szerelnek, amire kb. 10 menetet csévélnek fel az áramlopó vezetékébôl. A tekercset mûanyag dobozba helyezik, a gondosabbak mûgyantával is kiöntik. Használják egyfázisú és háromfázisú rendszerben egyaránt. Az alábbi képen egy félig kész áramlopó látható, amit a gyártótól foglalt le a rendôrség.
Az áramlopó használata rendkívül veszélyes, a laikus felhasználó súlyos áramütést szenvedhet, ha rossz polaritással dugja be a villásdugót, vagy ha véletlenül rácsúszik a keze a lapos érintkezôre, amikor bedugja azt a kismegszakítóba. A behelyezett idegen tárgytól a kismegszakító nem tudja ellátni túláramvédô feladatát, ezért zárlat esetén áramütés, vagy villamos tûz keletkezhet. Bármennyire is ügyesen használják a készüléket, gondos ellenôrzéssel kideríthetô az áramlopás. Néhány becsúsztatás után a kismegszakító csapja fölötti rés kicsit megnô, a mûanyag ház kissé deformálódik, szembôl nézve a belsô fém csap is láthatóvá válik. A kismegszakítóban és a környékén réz por keletkezik. A fogyasztásmérô szekrényébe, vagy a közvetlen közelébe szerelt dugaszoló aljzat is gyanút kelthet. Szívesen olvasnám mások hasonló tapasztalatait is az alábbi e-mail címen! Kiss László villamosmérnök, igazságügyi szakértô, fôiskolai docens Kecskeméti Fôiskola GAMF Kar a MEE tagja
[email protected]; www.spec.hu
ELEKTROTECHNIKA
7
E L E K T R O T E C H N I K A - M Û VVÉ S IZ E TL E KL P AAL OM TÁJA O
S
E
N
E
R
G
I
AV I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
FÖLDELÉSEK MÉRÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI VILLAMOSENERGETIKAI BERENDEZÉSEK MÉRÉSE ESETÉN Stanislav Ilenin, Alexander Mészáros, Ladislav Varga Ezen cikk a nagy kiterje désû földelô rendszerek ÖSSZEFOGLALÁS földelési impedanciájának mérésére, folytonosságuk (szakadásmentességük) ellenôrzésére, vala mint a védô sodronyvezetékkel ellátott erôsáramú szabadvezetékek fém tartóoszlo pai földelési impedanciájának mérésére szolgáló módszerek ismertetésével fog lalkozik. Rámutat az ismertetett mérések, valamint az érintési- és lépesfeszültségek mérésének néhány sajátosságára is.
Kulcsszavak - földelô rendszer, érintési feszülség, földelési impedancia, voltamper módszer 1. ábra
1. BEVEZETÉS A villamosenergetikai berendezések földelése üzembiztonságuk egyik legfontosabb eleme, és egyúttal egyike a legrégebbi érintésvédelmi eszközöknek is. Az erôsáramú villamos berendezések földelését elsôként Elihu Thompson professzor alkalmazta 1885-ben. A következôkben a földelési impedancia mérésének különleges eseteivel fogunk foglalkozni nagy kiterjedésû földelô rendszerek és nagy teljesítmények átvitelére szolgáló szabadvezetékek oszlopainak mérése során. Ezen kívül szó lesz a lépés- és érintési feszültségek mérésérôl is.
2. NAGY KITERJEDÉSÛ FÖLDELÔ RENDSZEREK FÖLDELÉSI IMPEDANCIÁJÁNAK MÉRÉSE ÉS FOLYTONOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
8
A tapasztalatok egyértelmûen azt mutatják, hogy a földelési impedancia mérésére a voltamper módszer akkor a legobjektívebb és legalkalmasabb, ha a mérôáram frekvenciája az 50 Hz hálózati frekvenciához, vagy annak harmonikusaihoz közeli, de azoktól kis mértékben eltérô értékû. Az esetek többségében, a földelési impedancia mérésén kívül, az alállomásokon sor kerül ilyenkor az érintési- és lépésfeszültségek mérésére is, egyedi estekben pedig a földelô rendszerek folytonosságának (szakadásmentességének) vizsgálatára [3]. A mérôáramkör bekötése az 1. ábrán látható. Bár a nagy kiterjedésû földelô rendszerek impedanciájának mérésekor a segédelektródok elhelyezésére hasonló elvek vonatkoznak mint az egyszrûbb földelôk mérése esetén, a földelô rendszer nagy kiterjedése miatt bizonyos mûszaki nehézségek keletkezhetnek. Ilyen esetekben a feszültség- és áram segédelektródokat a mért földelô rendszertôl néhány kilométerre kell elhelyezni. Elônyös kihasználni a szomszédos alállomás földelô rendszerét és a beérkezô teljesítményvezetéket. Ezen okból a mérés során nemcsak a földelések problémakörének nagyfokú ismerete, de a villamos energetikai rendszerek szervezésének és üzemeltetésének jó ismerete is szükséges.
ELEKTROTECHNIKA
Az alállomás földelési impedanciájának mérésére szolgáló mérôáramkör bekötése
Tekintettel a földelés kis impedanciájára (általában kevesebb mint 0,5 Ω ) a rajta keletkezô megbízhatóan mérhetô feszültségesés kialakítására viszonylag nagy mérôáramra van szükség. Ezért a mérés céljaira viszonylag nagy teljesítményû önálló áramforrásra van szükség. A megkívánt teljesítmény függ a mért rendszer nagyságától, a mérôáram választott frekvenciájától, a zavarszinttôl, stb. A jelenleg több országban érvényes szabványok általánosságban 50 A áramerôsséget meghaladó mérôáramot követelnek meg, annak érdekében, hogy az általa a földelô rendszer impedanciáján okozott feszültségesés megbízhatóan meghaladja az esetleges zavarfeszültségek szintjét. A szerzôk által 110/22 kV alállomásokon végzett földelési ellenállás, valamint azt követô érintési- és lépésfeszültség mérések gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a megbízható eredmények eléréséhez elegendô a 10-20 A erôsségû mérôáram. A feszültség mérésének szelektív, jó minôségû frekvenciaszûrôvel ellátott mûszerekkel kell történnie. A mérôáram nagyságának indokolatlan megnövelése 50 A feletti értékre lényegében eliminálja a hálózati 50 Hz frekvenciától eltérô frekvenciával végzett mérések legnagyobb elônyét, ami a mérôáramot biztosító tápforrás kis teljesítményében rejlik. Tudatosítani kell, hogy a tápforrás teljesítménye az ilyen típusú mérések esetén függ az áramkör eredô impedanciájától. Ezt elsôsorban a CE segédáramelektródhoz vezetô vezeték (lásd az 1. ábrát) impedanciájának zérus sorrendû összetevôje határozza meg, míg adott esetben a mért- és segéd földelô rendszerek impedanciái elhanyagolhatóak. A tápforrás kívánt teljesítményének problémája megoldható az áramkör induktív reaktanciájával sorbakapcsolt kompenzáló kondenzátorral is. Az ipari frekvenciához közeli, de attól eltérô mérôfrekvencia és szelektív mérômûszerek alkalmazása azért is elônyös, mert a CE
segédelektród vezetékeként gyakran a nagyfeszültségû kettôs szabadvezeték egyik rendszere használatos. A másik, normális üzemmódban terhelés alatt álló rendszer a mért vezetékbe ipari frekvenciás zavarfeszültséget indukálhat, s ezáltal kedvezôtlenül befolyásolná a a mérés pontosságát. A földelési impedancia mérésével egyidejûleg általában sor kerül a érintési feszültség mérésére az üzemszerûen feszültség alatt nem álló fém részeken, ill. a lépésfeszültség mérésére azok közelében. A mérésre az imént ismertetett mérôáramkör használatos. Az érintési feszültséget egy összesen 400 cm2 felületû, emberi talpat szimuláló, a földre minimálisan 500 N erôvel nehezedô, az üzemszerûen feszültség alatt nem álló fém résztôl 1m távolságra elhelyezett mérôelektródhoz viszonyítva mérjük. A lépésfeszültség mérése két, egymástól 1m távolságra elhelyezett 200 cm2 felületô elektród között történik. Az 1. ábrán látható mérési kapcsolás alapján vizsgálható a nagy kiterjedésû földelô rendszerek folytonossága (szakadásmentessége) is. A mérési módszer azon az elven alapszik, hogy a földelô rendszer folytonossága esetén a földpotenciálok eloszlása is folytonos. A földelô rendszer homogenitásának kvalitatív megítélésére tehát közvetett mérési módszer alkalmazható, amely a földpotenciálok lefolyását vizsgálja a földelô hálózat egyes pontjaiban a távoli földhöz viszonyítva. Ez a távoli föld egy potenciálszonda, amely a vizsgált földelô rendszer által kialakított potenciáltölcséren kívül van elhelyezve. A potenciáltölcsér csúcsa a betáplálás helyén van, ebbôl a pontból kiindulva a földpotenciálok fokozatosan és folytonosan csökkennek egészen a földelô rendszer széléig. Ha a villamos berendezés valamely üzemszerûen feszültség alatt nem álló fém része nincs fémes kapcsolatban a földelô rendszerrel, akkor potenciálja eltér a közelében lévô berendezések földpotenciáljától. Ez azt jelen-
2006.3.szám
V
I
ti, hogy a földpotenciálok folytonosságától való bármely eltérés a földelô rendszer folytonosságának sérülésére utal.
3. ERÔSÁRAMÚ SZABADVEZETÉK OSZLOPOK FÖLDELÉSI IMPEDANCIÁJÁNAK MÉRÉSE
L
L
A
M
O
S
E
N
E
R
impedanciájának mérése viszonylag egyszerû, mivel egyszerû földelôrôl van szó. A védô vezetékkel ellátott, közép- (22 kV) és nagyfeszülségû (110, 220, 400 kV) vezetékeknél használatos, acéloszlopok földelési impedanciájának mérése már nem ilyen egyszerû. A védô vezetékkel ellátott szabadvezeték a földelési impedancia mérése szempontjából nagy kiterjedésû földelô rendszernek minôsül, amelyben az egyes vezetékoszlopok földelési impedanciái a védô vezeték által párhuzamosan vannak kapcsolva. Ahhoz, hogy a kompenzációs- vagy a voltamper módszert alkalmazni lehessen, a védô vezetéket minden mért oszlopon le kellene kapcsolni, ami a vezetékszakaszok többségénél gyakorlatilag lehetetlen.
Az erôsáramú szabadvezeték oszlopok földelési impedanciáját a véletlenszerû alap földelô és a mesterségesen létesített földelô impedanciája együttesen képezik. Az EGÚ Brno által 110 kV vezetékek oszlopain végzett mérések egész sora vizsgálta a zárlat során keletkezô hibaáramok eloszlását [2]. Ezek alapján megállapították, hogy a mesterséges földelôk (négyágú csillag alakban elhelyezett acélszalagokból kialakítva) a zárlati áramnak átlagosan csak mintegy 20-30 százalékát vezetik a földbe. A zárlati áram felmaradó részét az acél tartóoszlopok földalatti része hivatott elvezetni. Ebbôl következik, hogy a szabadvezetékek fém tartóoszlopainak földelési impedanciáját elsôsorban azok alapjának nagysága és tulajdonságai, valamint a talaj fajlagos ellenállása határozza meg, és csak kisebb mértékben befolyásolja maga a mesterségesen erre a célra kialakított földelô. A kassai Mûszaki Egyetem Villamosenergetika Tanszékének munkatársai a 110 kV szabadvezetékek fém oszlopain végzett mérések során megállapították [3], hogy az oszlopon keletkezô egyfázisú fémes zárlat esetén a teljes zárlati áram mintegy 5-15 százaléka folyik a földbe, a felmaradó rész a védô sodronyvezetéken keresztül zárul. Ezt az arányt az oszlop földelési impedanciájának és a védô vezeték impedanciájának nagysága, valamint nem utolsó sorban a védô vezeték rögzítésének minôsége határozza meg. Annak ellenére, hogy az oszlop mesterséges földelôje (földelô szalag) csak kis mértékben befolyásolja az oszlop eredô földelési impedanciáját, a 110 kV oszlopokon végzett mérések sora azt mutatta, hogy a mesterséges földelô jelenléte (fôképp ha a földelô szalag ekvipotenciális kör alakban van elhelyezve) lényegesen befolyásolja (csökkenti) az érintési és lépésfeszültség értékét az oszlop közelében. Tehát a mesterséges földelô nagyon fontos a vezetékoszlop közelében mozgó személyek vagy állatok biztonsága szempontjából. Ha a szabadvezeték oszlopa nem rendelkezik védô vezetékkel, akkor az oszlop földelési
Tagg olyan módszert dolgozott ki [1], amely a védô vezetékkel összekapcsolt egyes vezetékoszlopoknak a földelési impedanciáját három egymást követô oszlop fiktív földelési ellenállásanak alapján határozza meg. Ennél a módszernél ügyelni kell a mérés nagy pontosságára, valamint a mért értékek pontos leolvasására is, tekintettel arra, hogy azok csak kis mértékben különböznek egymástól. Lényegesen pontosabb eredményt nyújt az oszlopok földelési impedanciájának voltamper módszerrel történô mérése a 2. ábra szerint. A mérôáram tápforrásának egyik pólusát annak az alállomásnak a földelô rendszerére kapcsoljuk, amelybôl kiindul a mért szabadvezeték, míg a másik pólusát a mért vezeték fázisvezetékéhez kötjük. A mérés során minden mért oszlopon egyfázisú zárlatot létesítünk oly módon, hogy a táplált fázisvezetéket az oszlop konstrukciójára kapcsoljuk. A mérôáram egy része IZ az oszlop konstrukcióján, a mért földelésen és az alállomás földelô rendszerén keresztül visszafolyik a tápforrásba. Ez az áram az oszlop földelésen
ILENIN STANISLAV, PHD.
ING. MÉSZÁROS ALEXANDER, PHD.
G
I
A
UZ feszültségesést hoz létre, amelyet az oszlop konstrukciója és a PE segéd-feszültségelektród közé kapcsolt voltmérôvel lehet lemérni. Az oszlop földelésébe folyó áramot úgy lehet meghatározni, hogy az IM áramból, amelyet a tápforrás szolgáltat, kivonjuk az I1 és I2 áramokat, amelyek a védô vezetéken keresztül a szomszédos alállomasok földeléseibe folynak. Így nincs szükség a védô vezetékek lekapcsolására, és a mért értékekbôl meghatározható az oszlop földelési impedanciája. Hasonló módon lehet meghatározni az érintési- ill. lépésfeszültséget az oszlopon, ill. az oszlop közelében. A mérés során nagyon elônyös, ha a mérôáram tápforrásának frekvenciája eltér az 50 Hz hálózati frekvenciától.
2. ábra
Védôvezetékkel ellátott acéloszlopok földelési impedanciájának mérése voltamper módszerrel
4. BEfEJEZÉS A cikk a földelési impedanciák mérésének sajátosságaival foglakozik villamosenergetikai berendezések esetén. Tárgyalja a nagy kiterjedésû földelô rendszerek földelési impedanciájának mérését, ezen rendszer folytonosságának ellenôrzését, valamint a nagyfeszültségû, erôsáramú, védôvezetékkel ellátott szabadvezeték oszlopok földelési impedanciájának mérését. Az ismertetett módszerek megbízhatóak, helyességüket több gyakorlati mérés tapasztalatai támasztják alá. IRODALOMJEGYZÉK
DOC. ING. VARGA LADISLAV, PHD.
1963-ban született Kassán. 1987-ben végzett a kassai Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. PhD. fokozatát 2000 - ben szerezte. 1989 óta a kassai Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamosenergetika Tanszékén dolgozik.
1959-ben született a szlovákiai Rozsnyón. 1983-ban villamosmérnöki diplomát szerzett a kassai Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. 1996 - tól adjunktus az egyetem Villamosenergetika Tanszékén.
1946-ban született Kassán. Tanulmányait a kassai Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte. Kandidátusi disszertációját a Szlovák Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán védte. 1988 -tól egyetemi docens. 1972 óta a kassai Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamosenergetika Tanszékén dolgozik.
[email protected]
[email protected]
[email protected]
2006.3.szám
ELEKTROTECHNIKA
9
E
G
Y
E
EGY KIS
S
Ü
L
E
T
I
É
L
E
T
EMBLÉMATÖRTÉNET” “ Amikor Egyesületünk az új évezred elvárásainak és kihívásainak való megfelelést tûzte „zászlójára”, akkor felmerült annak a kérdése is, hogy ez tükrözôdjön-e az emblémánkban is. Úgy gondoltuk, hogy kikérjük errôl tagjaink véleményét. Az Elektrotechnika 2003. decemberi számában egy felhívást tettünk közzé, hogy várunk javaslatokat az emblémára. A beérkezett pályázatokat - amelyeket itt is bemutatunk - a pécsi Elnök-titkári tanácskozáson kiállítottuk. A résztvevôk egy
1
4
Felmérô lapon bejelölhették, illetve ráírhatták véleményüket. A 64 db értékelôlap az alábbi eredményt hozta: 2: 2 pontot, 3: 1 pontot, 5.b: 3 pontot, 6.a: 18 pontot 7.a: 1 pontot kapott. A centenárium alkalmával újraéledt u.n. szecessziós embléma is kapott 16 pontot, valamint az 1950-tôl érvényes emblémánkra 18 szavazat érkezett, 5 fô pedig tartózkodott a vélemény nyilvánítástól. Végül is hosszú vajúdás után megszületett a döntés, hogy marad a legutolsó embléma, olyan átalakítással amely megfelel a mai elvárásoknak is. Erre szokták azt mondani, hogy a „kecske is jó lakott és a káposzta is megmaradt”. Így a kedves olvasóink januártól már ezzel a megújult emblémával találkozhatnak az Elektrotechnika címoldalán.
2
Köszönjük tagjainknak a segítôkész együttmûködést.
3
Tóth Éva Kommunikációs és Marketing Bizottság elnöke
6
7.a
7.b
5.a
7.c
7.d
7.e 10
5.b
ELEKTROTECHNIKA
2006.3.szám
S
Z
E
M
L
E
TÜZELÔANYAGCELLÁVAL TÁPLÁLT GÉPKOCSIK a DaimlerChrysler és a California Fuel Cell Partnership összefogásával
A California Fuel Cell Partnership (CaFCP) egy különleges vállalkozás, amelyet abból a célból hívtak életre, hogy autógyárakkal, energetikai cégekkel és kormányzati szervekkel együttmûködve környezetbarát energiatermelô megoldások létrehozásában nyújtson mûszaki támogatást. A CaFCP célja, olyan tüzelôanyag celláról táplált jármûvek fejlesztése és gyártási technológiájának kidolgozása, illetve gyártása, amelyek már alkalmasak kereskedelmi forgalomra, megújuló energiákat hasznosítanak, csökkentik a környezeti terhelést és javítják a jármû hatásfokát. Ez az elsô alkalom, hogy neves autógyártó cég és tüzelôanyag cella fejlesztô vállalkozás összefog közúti jármûvek fejlesztésére, továbbá azok vizsgálatára valamint a kaliforniai piac felkészítésére az új jármû fogadására. Az elôzmények korábbra nyúlnak vissza. Kalifornia volt az elsô állam a világon, aki elôírta az un. ZEV (Zero Emission Vehicle) - a nulla káros kibocsátású jármû adott ütemben történô kötelezô forgalomba helyezését, még 1999-ben. Ekkor alapították neves cégek részvételével (Ballard Power System, Ford Motor Company, BP, Shell Hydrogen, Chevron, stb.) a CaFCP-t. Jelenleg a konzorcium 21 tagból és 11 társult tagból áll.
A kezdeti sikerek láttán, a kezdeményezés jelentôs követôkre talált, többek között Németországban (Clean Energy Partnership, Berlin), Japánban (Japan Hydrogen & Fuel Cell Project), valamint Kínában és Oroszországban. 2004-ben demonstrációs céllal a CaFCP már 300 kocsiból álló (személykocsik és buszok) tüzelôanyag cellával táplált közúti jármûflottát készített, és létrehozott egy hidrogén tankoló hálózatot is. Tudvalevô, hogy jármûhajtások céljára a tüzelôanyag cellás energiaellátás valóban a legtisztább megoldás. A tüzelôanyag cella a kémiai energiát direkt módon alakítja át villamos energiává. Ellentétben a többi kémiai áramforrással a tüzelôanyag cella nem igényel elektromos töltést, csak a folyamatos hidrogén ellátásáról kell gondoskodni, annak tankja feltöltésével (a hagyományos belsôégésûmotorok esetében a benzin ellátást kell biztosítani). Jelentôs elônye a rendszernek, - hogy hasonlóan az akkumulátoros táplálású jármûhöz, - a káros anyag kibocsátása zéró (csak vízgôz távozik), viszont a - jelentôs infrastruktúrával rendelkezô - hagyományos konstrukciójú belsôégésû motor minimális módosítással alkalmazható.
2006.3.szám
Kaliforniában ma már számos (16 db.) hidrogén töltôállomás mûködik, a BP, a Chevron, az ExonMobil, a Shell Hydrogen cégek üzemeltetésében. A hidrogént ugyanúgy szállítják mint a folyékony tüzelôanyagokat, tartálykocsikban. 2005. júliusa óta mindösszesen 3600 tankolást számláltak, ezek minden hiba nélkül történtek. 2006. év közepére újabb 15 állomást helyeznek üzembe. A hidrogént számos módon lehet elôállítani, függôen az adott környezet biztosította lehetôségektôl. Az alapanyag lehet földgáz, elôállítható villamos áram segítségével elektrolízissel, használhatunk megújuló energiát, mint napenergia, szélenergia, vagy geotermikus energiát. Ez utóbbit használják Izlandon például. Bioetanol, vagy metanol is alkalmas hidrogén elôállítására. A végsô cél természetesen a megújuló energiák használata. Hasonlóan a hagyományos tüzelôanyagokhoz, az alkalmazott hidrogén minôsége is nagyon fontos. DaimlerChrysler - az egyik alapítója a CaFCP-nek, természetesen elkötelezett, meggyôzôdéses híve a tüzelôanyag cellás táplálású jármûveknek. Több mint 100 kísérleti jármûvet épített, a világot átszelô hálózattal rendelkezik. A flotta 60 db „F-Cell” személykocsiból, 37 db „Citaro” autóbuszból és 3 db „Sprinter” mikrobuszból áll. Az említett jármû flotta mindösszesen (akkumulálva) másfél millió kilométert meghaladó távolságot tett meg 2005. év júniusa óta (!). Az „F-Cell” 87 LE teljesítményû, gyorsulási idejük 0-100 km/órára 14 másodperc, végsebességük 140 km/ó. Ezek a jármûvek futnak Németországban, Japánban és Szigapurban. A legtöbb jármû természetesen az USA-ban rója az utakat. A „Citaro” nevû buszok 270 LE-ek, gyorsulásuk 0-50 km/órára 12 másodperc.
Összefoglalva: Az eddigi eredmények igazolták, hogy a hidrogénnel mûködô tüzelôanyag cellás táplálású jármû koncepció életképes. Egyértelmû környezetbarát alternatívája a folyékony üzemanyaggal táplált jármûveknek. Ma már elfogadott változat, melyet a jármûipar és a kormányzatok is támogatnak. A hidrogén elôállításának módját minden régiónak - sajátsága szerint - magának kell eldönteni. A szemle az „e & i” folyóirat 2005. évfolyam 11. száma alapján készült. Köszönet a szerzônek, hogy a képeket külön rendelkezésünkre bocsátotta. B. J.
ELEKTROTECHNIKA
11
T
E
C
H
N
I
K
A
T
Ö
R
T
É
N
E
T
ELEKTROTECHNIKA TÖRTÉNET HÓNAPOKBAN ELBESZÉLVE Horváth Zoltán, MEE – VET titkár Az Elektrotechnika 2005. évi novemberi és 2006. évi februári száma után következzenek a technika-tudomány életének március hónapjához kötôdô érdekes és jelentôs szerepet játszó eseményei. 1727. március 31.
Az angliai Kensingtonban elhunyt Sir Isaac Newton, matematikus, fizikus és csillagász. A mechanika alapját adó axiómáin kívül - melyet 1687-ben hozott nyilvánosságra - az ô nevéhez kapcsolható egy tükrös teleszkóp készítése, a fény spektrumszíneinek felfedezése, lényeges aerodinamikai és akusztikai törvények megállapítása.
1885. március 2.
Déri - Bláthy - Zipernowsky benyújtották transzformátor szabadalmukat. A szabadalom már a zárt vasmaggal mûködô indukciós készülékre vonatkozott, mely - az ezt megelôzô szabadalmuk javításaképpen a legnagyobb hatásfokot biztosította. 12
ELEKTROTECHNIKA
1893. március 16.
Budapesten elhunyt Puskás Tivadar, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója. Testvérével, Puskás Ferenccel a magyarországi telefonhálózat megalapozásának és kiépítésének kezdeti lépéseit tette meg, számos gyárat és villanytelepet létesített.
1893. március 16. A Magyar Villamossági Rt. megkezdte a budapesti áramszolgáltatás alapjául szolgáló berendezéseinek építését. A berendezések a Váci út - Tisza út - Visegrádi utca és Dráva utca által határolt területre telepített áramfejlesztô telepbôl, és az innen táplált egyfázisú hálózatrészbôl állt. Az áramszolgáltatás még ebben az évben, október 20-án megkezdôdött a fôvárosban. 1906. március 23. Az Egyesült Villamossági Rt. fô profiljának megfelelôen megváltoztatta nevét. A továbbiakban Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. név alatt futó vállalkozás új neve is jelezte, hogy a cég vezetô terméke az izzólámpa lett. 1938. március 3. Meranoban elhunyt Déri Miksa, akinek nevét elsôsorban
az 1885-ben, Bláthy Ottó Titusszal és Zipernowsky Károllyal megalkotott transzformátor révén ismerik. Az elsô transzformátor-telepek létrehozásában - gyakorlatias ember lévén - önmaga is részt vett. Nevéhez kapcsolható többek között még a kompenzált egyenáramú gép, a Dérimotor néven ismert egyfázisú repulziós motor. Az egy- és kétfázisú áramra használható egyforgórészû áramátalakító létrehozásában is részt vállalt. Találmányai mellett szakmai elôadásaival és az irodalmi tevékenységével is érdemeket szerzett.
1952. március 15. Selényi Pált az optika területén végzett kiemelkedô munkájáért és kutatásaiért Kossuth-díjjal tüntették ki. Selényi legfontosabb világítástechnikában elért eredménye az objektív fényméréssel kapcsolatos vörös fényre érzékeny fotocellák és az ebbôl továbbfejlesztett megvilágításmérôk kifejlesztése volt. 1955. március 19. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Bell Laboratories társaságnál üzembe helyezték a világon elsôként tranzisztorokkal mûködô számítógépet, az ún. TRADIC-ot. A tranzisztor 1948-as feltalálása és gyakorlati alkalmazása vezetett az ún. „második generációs” számítógépek nemzedékéhez, mely áttörést hozott a számítógépek ipari alkalmazásában. 1967. március 14. Budapesten meghalt Liska József professzor, aki a villamos energia iparban a transzformátorgyártás és nagyfeszültségû kapcsolókészülékek és berendezések gyártásával kapcsolatban alkotott maradandót. Megteremtette az elektrotechnika korszerû oktatásának alapjait, nevéhez számos egyetemi jegyzet és szakkönyv fûzôdik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben is kiemelkedô munkát végzett, az Elektrotechnika munkatársa, majd fôszerkesztôje, valamint
az egyesület társelnöke és tiszteletbeli elnöke volt.
FORRÁS [1] Az elektrotechnikai jeles alakjai. MEE Pécsi Szervezet „Elektrotechnika Nagyjai„ Alapítvány, 2000. [2] A technika krónikája. Officina Nova, 1991. [3] Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. Energetikai Kiadó Kht., 2005.
Horváth Zoltán
A fotovillamos energia elterjesztését elôsegítô kiállítást rendeznek Madridban 2006. október 24-e és 28-a között. A „Matalec” kiállítást a Feria de Madrid kiállítási területen rendezik. A kiállításon nem csak a napelemes rendszerek, de a hozzájuk tartozó elektromos és elektronikus termékek is helyet kapnak. A kiállítás alapvetô célja a megújuló energiák elterjesztése, az Európai Unió direktívái teljesítésének elôsegítése, földünk CO2 terhelésének csökkentése. A kiállítást konferencia kíséri, melyet az „ASIF”, a Spanyol Napenergia Hasznosító Ipar Egyesülete szervez, nemzetközi tudósok részvételével. A kiállításra Egyesületünk is látogatást szervez, melyet a májusi Elektrotechnika mellékletét képezô „Program és Tájékoztatóban” hirdetünk meg. A kiállítás részleteirôl a www.matelec.ifema.es honlapon további részletek találhatók.
Szerkesztôség
2006.3.szám
V
I
L
L
A
M
O
S
E
N
E
R
G
I
A
NAPKITÖRÉS ÁLTAL OKOZOTT RENDSZERZAVAROK Dr. Horváth Tibor - professor emeritus, a mûszaki tudományok doktora
Erôs napkitörések ionfelhôt indítanak el, amelyek földmágneses vihart idéznek elô. Ezekhez a Föld mágneses erôterének mHz nagyságrendû lengései kapcsolódnak, amelyek a mágneses pólusok közelében geomágnesesen indukált áramot hoznak létre a nagyfeszültségû vezetékek ben. Ez az áram a transzformátor vasmagjában egyenáramú gerjesz tést hoz létre, ami félperiódusú telítéshez vezet. Ezután nagy és asszimmetrikus gerjesztô áram keletkezik, amely nagy transzformátort is tönkre tud tenni. Ilyen események az utóbbi idôben több súlyos kiesést idéztek elô Amerika és Skandinávia villamosenergia-rendszereiben. 1. A NAPKITÖRÉSEK ÁLTAL OKOZOTT ZAVAROK A csillagászok december 4-én a magyar rádióban is bejelentették, hogy egy napkitörésbôl származó ionfelhô közeledik a Földhöz és az éjszaka folyamán esély van arra, hogy Magyarországon is megjelenik a sarki fény. Sajnos a borús idô ezt meghiúsította, de az esemény emlékeztetett arra, hogy a napkitörések korábban többször is súlyos zavarokat idéztek elô a nagyfeszültségû villamos hálózatokban, noha most nem érkezett ilyen hír. Arról már régóta tudunk, hogy a napkitörések mágneses vihart okoznak a Földön és ezek megzavarják a hírközlési berendezéseket. Távíró vonalakon már régen észleltek ilyen eredetû zavarokat, majd késôbb az egyre érzékenyebb rádiótechnikai berendezéseknél is tapasztaltak a mûködést zavaró vagy lehetetlenné tevô jelenségeket. A távközlésen kívül a repülésirányító rendszerekben okoznak súlyos zavarokat a napkitörések [10]. Ezeken nem is lepôdünk meg, hiszen ezek a készülékek nagyon gyenge elektromágneses hullámokat is érzékelnek, a napkitörés hatására pedig bôven keletkeznek ilyenek. A távközlési mûholdakat és az ûrállomás legénységének egészségét viszont közvetlenül is veszélyeztetik a nagy energiájú ionok [9]. Annál meglepôbb viszont a nagyfeszültségû hálózatok zavara, sôt esetenként súlyos sérülése. Elôször az Egyesült Államok keleti partvidékén észleltek ilyesmit 1940 március 24 -én, húsvétkor, amikor a hálózati védelmek hibás mûködése folytán vezetékek és állomások kapcsolódtak le és idéztek elô tartós üzemzavart [1]. Ennél sokkal látványosabb volt az 1989. március 13-án keletkezett mágneses vihar hatása. Kanada Québec tar-
2006.3.szám
tományában öt 735 kV feszültségû távvezeték kapcsolódott le és a Hydo-Québec rendszerében több, mint 21500 MW esett ki [4, 6, 7]. Ennek következtében 6 millió ember számára 9 órán át szünetelt az áramszolgáltatás. Az Egyesült Államokban egy atomerômû géptranszformátora sérült meg [2]. Svédországban pedig szintén egy atomerômûben egyik generátor melegedett túl és esett ki az üzembôl [11, 15]. Hasonlóan erôs mágneses vihar alakult ki 2003. október 30-án Skandináviában, amelynek hatására 50 000 fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül [3, 12]. Ezek az esetek azért meglepôek, mert egy 735 kV-os vezeték két fázisvezetôje között a feszültség csúcsértéke periódusonként kétszer túllépi az 1 millió voltot, a szigetelôláncok hossza pedig több, mint 7 méter. Elsô pillanatra hihetetlen, hogyan sérülhet meg egy több száz tonna tömegû transzformátor, vagy hogyan keletkezhet hiba egy transzformátoron át a hálózatra csatlakozó turbógenerátorban, amely egymaga ellát egy 100 000 lakosú várost. A jelenségek magyarázatát keresve jellemzô, hogy ezek a hírek Kanadáról, az Egyesült Államok északi vidékeirôl, Skandináviáról és néha Szibériáról szólnak. Nálunk sohasem tapasztaltak hasonló zavarokat. A napkitörésnek ez a hatása tehát az északi mágneses pólus közelében fordul elô. Délen fizikai szempontból nyílván hasonlóak a körülmények, de ott, nagy szárazföldek nem lévén, nincsenek kiterjedt nagyfeszültségû hálózatok sem, bár Dél-Afrikában szintén észleltek ilyen zavarokat. A sarki fény megjelenése ugyancsak arra utal, hogy napkitörés alkalmával a pólusok közelében történik valami.
2. A FÖLDMÁGNESES VIHAR HATÁSA A VEZETÉKEKRE 1. ábra
90 - 130 km magasságban kör alakú áram jön létre a mágneses pólusok körül amit az 1. ábra szemléltet. A teljes köráram erôssége millió ampert is elérhet, az áramsûrûség azonban ennek ellenére kicsi, mert az áram nagy felületen oszlik szét [3, 16]. Lényegében ez hozza létre a sarki fény jelenségét, amire az auroral electrojet neve is utal. A köráram csökkenti a földi mágneses indukciót, amely a sarki területeken 60 µT körül van. Napkitörések alkalmával a köráramban nagyobb ingadozások keletkeznek és ezek hatására a Föld mágneses erôterében lengések jönnek létre. Ez a lengés nem túl nagy, a földi mágneses indukciónak legföljebb 10%-a. Frekvenciája millihertz nagyságrendû, tehát 10 percnél hosszabb idô is eltelik amíg egy teljes hullám kialakul. Az indukció szempontjából jellemzô változás, dB/dt néhányszor 10 nT/s, de a hosszú periódusidô miatt ez percekig fennáll. A mágneses pólusok közelében az erôvonalak egyrészt összesûrûsödnek, másrészt lapos szögben érik el a föld felszínét. Az idôben változó mágneses erôtér az ôt körülvevô vezetô hurokban feszültséget indukál, és ha a hurok zárt, akkor áram keletkezik benne. A geofizika ezt a jelenséget geomágnesesen indukált áramnak (geomagnetically induced current: GIC) nevezi. Ilyen vezetô hurkot alkot maga a talaj is és benne 1 V/km nagyságrendû feszültség keletkezik. Erôs mágneses vihar esetén 3-6 V/km is elôfordult. Ennek következtében a sarkok környékén áramok folynak a földben [3, 8, 15]. Közvetlenül sem az indukált feszültségnek, sem a földben folyó áramoknak nincs érzékelhetô hatása. Abban az esetben viszont, ha szigetelt vezetô fut kelet-nyugati irányban a föld fölött vagy akár a földben, amelynek a végei egymástól nagy távolságban földelve vannak, olyan nagyméretû hurok keletkezik, amely körülzárja a mágneses fluxus egy részét. A hurok egyik része a fémbôl készült vezetô, másik része pedig a földben akár több száz méter mélységbe is behatoló áramút alkotja. Ilyen példát mutat a 2. ábra, ahol egy hosszú távvezeték alkot nagyméretû hurkot a földdel. Ha a mágneses térerôsség 2. ábra
A Naptól érkezô ionáram a Föld mágneses pólusa felett köráramot hoz létre, amelynek ingadozása lengéseket okoz a mágneses erôtérben.
A napból érkezô ionfelhô villamos töltéseket szállít és áramként hatol be a Föld mágneses erôterébe. A mágneses erôk eltérítik ezeket a töltött részecskéket, amelyek ezért nem érik el a földfelszínt, hanem
A Föld mágneses erôterének lengései áramot indukálnak a hosszú távvezeték és a föld által alkotott hurokban.
ELEKTROTECHNIKA
13
V
I
L
változásának hatására ebben a hurokban indukció következtében a mérések szerint néhány V/km villamos térerôsség keletkezik, akkor az egymástól több száz km távolságban levô végpontok között már száz, vagy a vezeték hosszától függôen akár 1000 V nagyságrendû feszültség is kialakulhat. Ez azonban még mindig elhanyagolhatónak tûnik az ilyen vezetékek 100 kV feletti üzemi feszültségéhez képest. Hogyan tud mégis óriás transzformátorokat tönkretenni?
3. A TRANSZFORMÁTOROK SÉRÜLÉSÉNEK OKAI Az indukált feszültséget a mágneses erôtér lassú változása hozza létre, amely kb. százszor kisebb (0,001-0,01 Hz) az üzemi váltakozó feszültség 50-60 Hz frekvenciájánál. Üresjárásban levô transzformátorra váltakozó feszültséget kapcsolva a vasmagos tekercsek nagy induktív reaktanciája miatt csak viszonylag kis mágnesezési áram folyik. A 3.a ábra a vasmag mágnesezési görbéjét ábrázolja, amelynek a függôleges tengelyén a feszültséggel arányos mágneses térerôsség, vízszintes tengelyén a 3/a. ábra
Zavartalan üzemben, a terhelés nélküli transzformátor vasmagjának mágnesezése az arányos szakaszra esik. Ebben az esetben kis mágnesezô áram is elég nagy mágneses térerôsséget hoz létre és ez egyensúlyt tud tartani a rákapcsolt váltakozó feszültséggel.
mágnesezési áram olvasható le. Rendes üzemben a vasmag mágnesezése az arányos szakaszban van és nagy váltakozó feszültség hatására is kicsi váltakozó áram folyik. A mágneses vihar által indukált, lassan változó feszültség azonban gyakorlatilag egyenáramot hoz létre, amivel szemben viszont a transzformátor induktív reaktanciája nagyon kicsi. Az áram nagyságát csak a tekercsek (ohmos) ellenállása korlátozza, amely a vastag rézhuzalok miatt szintén kicsi. A mágneses vihar által indukált párszáz volt feszültség ugyan erre nem képes, de a mágnesezô áramot akár több száz amperre is megnövelheti [13]. Az eddigi legnagyobb értéket, 201 ampert 1991-ben Finnországban mérték [16]. Ezt az egyenáramot a
L
A
M
O
S
E
N
E
R
3/b. ábra
G
I
A
Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy bármennyire kicsinek tûnnek egy mágnese vihar hatásai, a látványos sarki fény mellett biztonságosnak és erôsnek hitt berendezéseinket is tönkre tudják tenni. IRODALOMJEGYZÉK
A Föld mágneses tere által indukált egyenáram eltolja a vasmagban a mágneses térerôsséget és a telítési szakaszban a váltakozó feszültség hatására aszimmetrikusan nagy mágnesezô áram keletkezik.
3.b ábrán zöld sáv jelöli, amelynek hatására a mágnesezési görbe szerint a vasmagban a sárga sávval ábrázolt mágneses indukció jön létre. A transzformátorra kapcsolt feszültséggel arányos váltakozó mágneses indukció erre szuperponálódik, ami olyan hatást kelt, mintha a váltakozó feszültség nulla-vonala feljebb tolódott volna. Ebben az esetben azonban a 3.b ábra szerint a csúcsérték már a vasmag mágnesezési görbéjének a telítési szakaszára esik, amihez viszont az üzeminél sokszorosan nagyobb áram tartozik. Ennek következtében a mágnesezô áram egyik félperiódusa lényegesen megnô és a kékkel ábrázolt aszimmetrikus áramhullám alakul ki. Ez több szempontból is veszélyes. A nagy áram hôhatása miatt a tekercsek felmelegednek, lényegében a transzformátor úgy viselkedik, mintha zárlatos lenne. A szigetelése a túlmelegedés hatására tönkremegy és végül ténylegesen is zárlat keletkezik. A keletkezô felharmonikusok helyi túlmelegedést okozhatnak, ami szintén károsítja a szigetelést [14]. A transzformátor védelme ugyan többnyire elhárítja a súlyosabb sérülést, de a felharmonikusok éppen a relék mûködését zavarhatják meg. Hibás védelmi mûködés miatt több helyen is bekövetkezhet lekapcsolás, ami végül a rendszer teljes széteséséhez vezethet. Az ilyen rendszerzavarok után órákig eltart a rendes üzemi állapot üzem helyreállítása.
4. RENDSZERZAVART OKOZÓ EGYÉB HATÁSOK A mágneses vihar hatására a transzformátorban kialakuló féloldalas áram, a vele közvetlenül összekapcsolt generátorban erôhatásokat vált ki és a sok tonnás forgórész rázkódni kezd. Ebbôl a szempontból különösen veszélyesek a páros felharmonikusok. Viszonylag távol a mágneses északi sarktól, Virginiában egy alkalommal a csillagpontban a hatodik harmonikus 74 A-t, az egyik fázisban pedig a második harmonikus 31 A-t ért el [3]. A védelmeknek köszönhetôen ugyan még sehol sem repült szét generátor, de elvileg ilyen veszély is keletkezhet.
[1] Akasofu, S.I. - Aspnes J.D.: Auroral effects on power transmission line systems. Nature, 295 (1982) 136-137. [2] Albertson, V.D. – Bozoki, B. - Feero W.E., Kappenman, J.G. - Larsen, E.V. - Nordell, D.E. - Ponder, J. - Prabhakara, F.S. - Thompson, K. - Walling, R.: Geomagnetic disturbance effects on power systems. IEEE Transactions on Power Delivery, 8 (1992) 1206-1215. [3] Apatenkov, S.V. - Sergeev, V.A. - Pirjola, R. Viljanen, A.: Evaluation of the geometry of ionospheric current systems related to rapid geomagnetic variations. Annales Geophysicae 22 (2004) 63-72. [4] Aspnes, J.D. - Merritt, R.P. - Spell, B.D.: Geomagnetic disturbances and their effect on electric power systems. IEEE Power Engineering Review, 9 (1989) 10-13. [5] Boteler, D.H.: Geomagnetically induced currents: present knowledge and future research. IEEE Transactions on Power Delivery, 9 (1994) 50-58. [6] Boteler, D.H. - Bui-Van, Q. - Lemay, J.: Directional sensitivity to geomagnetically induced currents of the Hydro-Quebec 735 kV power system. IEEE Transactions on Power Delivery, 9 (1994) 1963-1969. [7] Boteler, D.H. - Shier, R.M. - Watanabe, T. - Horita, R.E.: Effects of geomagnetically induced currents in the B.C. Hydro 500 kV system. IEEE Transactions on Power Delivery, 4 (1989) 818-823. [8] Kappenman, J.G.: Geomagnetic storms and impacts on power systems. Earth in Space, 9 (1997) .9-11. [9] Kappenman, J.G. - Albertson, V.D.: Bracing for the geomagnetic storms. IEEE Spectrum, (1990) March, 27-33. [10] Lanzerotti, L.J.: Geomagnetic influences on man-made systems. Journal of Atmospheric and Terrestrial Physics, 41 (1979) 787-796. [11] Pirjola, R.: Geomagnetically induced currents in the Finnish 400kV power transmission system. Physics of the earth and planetary interiors, 53 (1989) 214-220. [12] Pulkkinen, A. - Lindahl, S. - Viljanen, A. - Pirjola R.: Geomagnetic storm of 29–31 October 2003: Geomagnetically induced currents and their relation to problems in the Swedish high-voltage power transmission system, Space Weather, 3, (2005) S08C03, doi:10.1029/2004SW000123. [13] Ringlee, R.J. - Stewart, J.R.: Geomagnetic effects on power systems. IEEE Power Engineering Review, 9 (1989) 6-9. [14] Takasu, N. - Oshi, T. - Miyawaki, F. - Saito, S. - Fujiwara, Y.: An experimental analysis of DC excitation of transformers by geomagnetically induced currents. IEEE Transactions on Power Delivery, 9 (1994) 1173-1179. [15] Viljanen, A. - Pirjola, R.: On the possibility of performing studies on the geoelectric field and ionospheric currents using induction in power systems. Journal of Atmospheric and Terrestrial Physics, 56 (1994) 1483-1491. [16] Viljanen, A.: Geomagnetically induced currents Hazard for power systems, pipelines etc., 1999 (FMI/Finland)
DR. HORVÁTH TIBOR Professor emeritus, a mûszaki tudományok doktora.
[email protected]
14
ELEKTROTECHNIKA
2006.3.szám
E
G
Y
E
S
Ü
L
E
T
I
É
L
E
T
A MEE SZEGEDI SZERVEZETE ÉRTÉKELTE A 2005. ÉVI MUNKÁJÁT Avagy: „ ha Én vércse lennék, Én is oda ülnék”. Rendhagyó módon ismeretterjesztô elôadással kezdôdött a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezetének 2005 évi Beszámoló Taggyûlése, január 25-én. Közkívánatra került sor, Szügyi Kálmán: „ Madárvédelemi megoldások a DÉMÁSZ. Nyrt ”-nél címû, szakmai elôadás megtartására. Ez az elôadás az 52.-ik Vándorgyûlésen már elhangzott, és bizony beszédtémává vált az ottani hallgatóság elôtt is. Az elôadó egyszerre volt ornitológus és villamos mérnök. Alapos felkészülésének köszönhetôen magabiztosan mozgott a madárvilág rejtelmeiben. Így tudhattuk meg tôle többek között, hogy „ha Én vércse lennék, Én is oda ülnék”, azaz, az oszlop-transzformátor állomás leges- legtetejére mert, mint tudjuk, - vagy most megtudjuk - bizony onnan legjobb vadászni. Azt is megtudhattuk, hogy ezeknek az ártalmatlannak tûnô madaraknak (pl. a sasoknak), az ürülék kibocsátási szöge 40 - 60 fok és ez okozza a problémák egy részét.
moltunk lapunk tisztelt olvasóinak. A szerzô megjegyzése). Az elmúlt évi szakmai tanulmányi utak ugyancsak eredményesen zárultak, hiszen a szakmai tapasztalatszerzésen túlmenôen a kulturális ismereteinket is bôvítették, valamint a szabadidônk hasznos eltöltését is szolgálták. Ezek az utak az ismerkedésen túlmenôen, tagtársaink összekovácsolódását is jelentették. Külön fejezetet érdemeltek ki a beszámolóban a nyugdíjas csoport rendezvényei. A beszámoló kitért a hódmezôvásárhelyi szervezet 2004. évi szegedi szervezettel történt fúziójáról. A vezetôség szomorúan vette tudomásul, hogy ennek következményeként jelentôs számú hódmezôvásárhelyi tagtársunk kivált az egyesületünkbôl. Ez utóbbiból is adódik jövônk egyik rendkívüli fontosságú feladata a taglétszámunk stabilitásának megôrzése és a fiatalok MEE. munkába való bevonása. Szükséges megfelelô, a többség érdeklôdésére számot tartó szakmai jellegû elôadások, bemutatók, illetve szabadidôs pro-
A nagysikerû elôadást követôen Lakatos István titkár, levezetô elnök felkérésére Dobi László elnök ismertette és egészítette ki a vezetôség által összeállított írásos beszámolót. A beszámoló értékelte az országos rendezvényeken való aktív, érdemi részvételünket és szólt a tárgyi idôszak helyi rendezvényeirôl is. Az országos rendezvényeken való részvételünket és aktív részvállalásunkat az országos feladatok alakításában is, különösen fontos feladatnak tekinti a vezetôség. A szakmai jellegû elôadások, illetve bemutatók közül kiemelte a márciusi „Villanyszerelôi Konferenciát”, a májusi és a szeptemberi szakmai bemutatókat, valamint elismeréssel szólt a november elején a DÉMÁSZ Nyrt. -vel közös szervezésû Szeged - Észak 120 / 20 KV-os alállomás névadó ünnepségérôl. (Ez utóbbiról, februári számunkban már beszá-
gramok és kulturális jellegû rendezvények szervezése. Kiemelt feladatként jelölte meg a vezetôség a Szegeden augusztus. 24 - 26.- a között megrendezésre kerülô 53. MEE Vándorgyûlés és Kiállítás sikeres megszervezésében és lebonyolításában való közremûködést. További munkánk során ugyancsak kiemelkedôen fontos a 2006. év második felében lebonyolításra kerülô Vezetôségválasztó Taggyûlés megfelelô elôkészítése és a választás eredményes lebonyolítása. A tagság a vezetôség beszámolóját - hozzászólásaival kiegészítve, illetve azt megerôsítve - reálisnak, végrehajthatónak és alaposnak ítélte és jóváhagyta.
Arany László
A MEE ELMÛ RT. SZERVEZETÉNEK DÍJÁTADÁSA A MEE Elmû Rt. Szervezete 2003ban alapította meg Fodor István díját, amely az Elnökség döntése alapján a szervezet tagjai között kerül kiosztásra, a MEE-ben végzett három kiemelkedô tevékenységért: szervezés, szakmai publikációk és elôadások, valamint kiemelkedô szakmai munkáért. A névadó Fodor István a Budapesti Általános Villamossági Rt. (BÁV Rt.) elsô igazgatója volt, aki 1894-tôl egészen 1918-ig töltötte be ezt a posztot.
A díj ünnepélyes keretek közti átadására 2006. január 24-én, az Elmû Rt. Sporttelepén került sor. A névre szóló, - Fodor Istvánt ábrázoló díjakat - Ujfalusi László, a szervezet elnöke és Kovács László, a szervezet titkára adta át a kiemelkedô munkát végzôknek, akik 2005-ben az alábbiak: • Szervezési munka: Döme Lászlóné • Kiemelkedô szakmai munka: Király Árpád • Szakmai publikációk, elôadások: Molnár József A díjátadást a jelenlévô díjazottak és meghívottak - köztük Lernyei Péter, a MEE ügyvezetô igazgatója - kötetlen hangulatú díszebédje és baráti beszélgetése követett.
Horváth Zoltán Elmû Rt.
2006.3.szám
ELEKTROTECHNIKA
15
S
Z
E
M
L
E
SZEMLE SZÍNES LED VILÁGÍTÁS SVÁJCBAN
Nemcsak az elôkelô zürichi Bahnhofstrassén, de svájci kisvárosokban is gyorsan terjed a színes LED világítás. Ha valaki Flims városán télen átutazik 15 fényoszlop mellett halad el. A gömb alakú LED fényforrások az évszaknak megfelelô színben világítanak. Télen hideg kék fényük van, tavaszodáskor egyre melegebb narancssárga majd vörös színben tündökölnek. Egy másik helyszínen, Surnir parkjában lévô kis réten 24 LED gömb színei vidítják fel a behavazott tájat, a tervezôk szerinti játékosságot kölcsönözve a város e részének. A gömbök LED fényforrásait a különbözô színekre internet segítségével vezérlik. A kísérleti berendezés az átadásakor a színek játékát a winterthuri elektromos mûvek igazgatója a helyszínrôl, mobil telefonon kapcsolatot tartva az elektromos mûvek technikusával állította be. A teszt jól sikerült érdekes, vidám „szinjáték„ jött létre. Néhány technikai kihívást kellett megoldani. A nedvesség behatolását bonyolult szigetelési rendszer biztosítja. Amikor a LED-eket reflektorokba építik be a keletkezô hô elvezetése hasonlóan történik mint a hagyományos fényforrásoknál. Ábránkon Flims „ballon-mezô” megvilágítása látható. BULLETIN 1/2006
EGYSÉGES ÁFA AZ EU CO2 KERESKEDELEMBEN
16
Az EU ÁFA bizottsága megállapodott abban, hogy az EU államok az emmissszió kereskedelmet egységesen szabályozzák. A vásárló országban hatályos ÁFA értéket kell a jövôben az EU országok emisszió kereskedelmében érvényesíteni. Az ÁFA értéke ettôl függetlenül országonként más és más lehet. Még nem dôlt el, hogy ezt a szabályzatot joghatályosként vagy csak ajánlásként fogadják el. VEÖ JOURNAL 2004 december
ELEKTROTECHNIKA
KULCSRAKÉSZ NAGYFESZÜLTSÉGÛ BERENDEZÉS EGYIPTOM RÉSZÉRE
A PTD (Power Transmissionand Distribution Simens) Egyiptom déli részében 245 kV-os nagyfeszültségû gázszigetelésû kapcsoló berendezést létesít. Ez a berendezés köti majd össze az EL Kureimat gáz-és gôzturbinás erômûvet a nemzeti hálózattal. Az új erômûvet 2006. júliusában fogják üzembe helyezni. A teljes berendezés értéke kereken 10 millió euro. A 245 kV-os kapcsoló-berendezéshez 15 db 245 kV-os kapcsoló mezô tartozik. A vezénylô terem berendezése, védelmi és vezérlési automatikák továbbá az összes elektronikus berendezés egészíti ki a komplett felszerelést. Az EL Kureimat erômû 750 MW-os teljesítményére Kairó rohamosan növekvô villamos energia igénye miatt van sürgôsen szükség. VEÖ JOURNAL 2005 július
EXTRÉM KLÍMA KÁBEL
HÔMÉRSÉKLETFELÜGYELET MOZGÓ JÁRMÛVEKEN
Korszerû méréstechnikával a hajók, vasúti kocsik, teherautók hûtô raktártereiben uralkodó hômérséklet, szállítás közben is folyamatosan mérhetô, tárolható és archiválható. Az ajtók záródása, megnyitása is állandóan ellenôrizhetô. A megfelelô adattovábbító berendezésekkel megvalósítható a központi vezérlés és ellenôrzés a valós idôben. A hômérséklet, a pozíció adatok és vészjelzések egy internet központba futnak be. Onnan megfelelô szoftver segítségével bármikor lehívhatók és kiértékelhetôk. Meghibásodás esetén a kijavítását a szokásos szolgáltató végzi el, akit a központ haladéktalanul értesít. A hômérsékletet négy csatornán mérik, a tároló kapacitás 60 000 mérési érték tárolására alkalmas. A mérési tartomány -50 ˚C és +150 ˚C, ±0,2 ˚C pontossággal. A mérés gyakoriság üteme szabadon választható. Ábránkon egy mérési központ látható ahová berlini, párizsi és londoni hûtôházak adatai futnak be.
etz 1/2005
ÁRAMVÁLTÓ EGYEN - ÉS VÁLTAKOZÓ ÁRAMHOZ
Extrém klíma és idôjárási viszonyokhoz fejlesztettek ki különösen hajlékony vezérlôkábeleket mobil darukhoz és kikötôi darukhoz. Ezek a vezetékek -50 ˚C és 120 ˚C közötti hômérsékleten felcsévélhetôek a kábeldobokra. Nagy szakító és törô szilárdságuk révén nagy mechanikai igénybevételre alkalmasak. Több ezer hajlító ciklus után is megbízhatóan mûködnek még igen kis hajlító rádiuszok esetében is . Tengervíz állóság, UV sugárzás állóság és hôállóság mellett ezek a vezetékek nem tartalmaznak halogént és önkioltók. A kábelekhez kizárólag a legkorszerûbb anyagokat, mint teflon, kevlar, PUR és Alloy 135 használnak fel. Egyik variánsa, amely 26 érbôl áll - egy mobil kikötôi daru kirakóját mûködteti, a reflektorokon kívül a szélerôsségmérô és nyomás szenzorok együttes mûködtetésére is alkalmas. Ábránkon a kábel szerkezete látható.
etz 1/2005
Szepessy Sándor
A LEM vállalat az új DHR sorozatával 1000 A névleges áramig új áramváltó családot mutat be. Az áramváltó Hall effektus és jelfeltárás kombinációján alapszik és egy kompakt tokban van elhelyezve. A 90x70x34 mm méretével és 32 mm-es kábel átvezetô nyílásával a hagyományos áramváltók méretéhez képest 75%-os helytakarékosságot ért el. A DHR áramváltó egyen- és váltakozó áramok mérésére egyaránt alkalmas széles feszültség sávban. Pontossága ±1%-on belül van. A sávszélessége egyenáramtól 6 kHz váltakozó áramig terjed -40 ˚C és 70 ˚C közötti hômérsékleten. A kisméretû berendezés ideális professzionális rendszerfejlesztôknek, valamint integrációs és automatizálási megoldásokhoz, monitoringhoz komplex rendszerek kidolgozásánál. Ábráinkon jól láthatók miniatürizált méretei egy emberi kézzel összehasonlítva.
VEO JOURNAL 2005 július
2006.3.szám
V
I
L
L
A
M
O
S
E
N
E
R
G
I
A
FOGYASZTÓK VISELKEDÉSÉNEK TUDÁSALAPÚ MODELLEZÉSE Vámos Gábor, Beck Szabolcs - Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - ELMÛ Rt. Az ELMÛ-ÉMÁSZ Rt. Háló ÖSSZEFOGLALÁS zatveszteség Menedzsment osztályán kialakított szakértôi tesztrendszer segítségével az egymáshoz hasonló viselkedési jelleget mutató fogyasztók kiszûrhetôk, fogyasztói csopor tokba rendezhetôk. A jelenlegi kialakítás a vélelmezhetôen szabálytalanul vételezô fogyasztói halmazok létrehozását célozza meg, amelyeket lényegében az ügyféladat bázisban tárolt historikus fogyasztási adatok absztrakt összefüggései, esetleges anomáliái alapján állít össze. A cikkünk a rendszerfejlesztés során alkalmazott, ún. valószínûségi alapú tudásreprezentációs eszközkészletet, a tudásforrásokat és az ezekre épülô modellezési módszertant mutatja be.
1. BEVEZETÉS Az ELMÛ-ÉMÁSZ Rt. csakúgy, mint a többi közmûszolgáltató társaság, ügyfél-nyilvántartási rendszerét elsôsorban periodikus számlázási mûveletek, és más elszámolási feladatok kiszolgálására tartja fenn. A számítástechnikai eszközök robbanásszerû fejlôdése azt eredményezte, hogy a 80’-as és 90’-es években a papíralapú ügyfélnyilvántartás általánosan megszûnt, helyét a hatékonyabb, az elektronikus adatbázisokra épülô ügyfél-adminisztráció vette át. Az ügyféladatbázis azonban nem csupán a számlázási mûveletek szürke eminenciás kiszolgálójaként tekinthetô. Mivel benne a szolgáltató által hozzáférhetô ügyféladatok összessége megtalálható és nyomon követhetô, ezért az egy széleskörû és objektív ügyfélleírásként is felfogható [1], [2]. Az 1. ábrán egy egyszerûsített számlázási és ügyfél-nyilvántartási rendszer adatbázis struktúrája követhetô.
2. TUDÁS FORRÁSOK Kiinduló feltételezésünk szerint a fogyasztói végpontellenôrzés folyamata hatékonyabbá tehetô úgy, hogy az ügyféladatbázis objektív leírására alapozva olyan ún. potenciálisan visszaélô fogyasztói csoportokat különítünk el, amelyek alapján a késôbbiekben összeállításra kerülnek a tényleges végpontellenôrzésre kijelölt fogyasztók listái. E fogyasztóhalmazokról tehát azt feltételezzük, hogy arányaiban nagyobb számú szabálytalanul vételezô fogyasztót tartalmaznak, mint egy véletlen leválogatással elôállított fogyasztói halmaz. Ehhez egyesítenünk kell a számlázási és ügyfél-nyilvántartási adatbázisok, illetve a Hálózatveszteség Menedzsment osztály karbantartott végpont-ellenôrzések adatbázisá-
2006.3.szám
Kulcsszavak - Bayes hálók, tudásalapú valószínûségi modellezés, szakértôi rendszer nak információtartalmát. A továbbiakban bemutatásra kerülô folyamatok ezen egyesített adatbázis meglétét feltételezik. 1. ábra
π
Számlázási és ügyfél-nyilvántartási adatbázis felépítése
ahol πV jelöli egy V változóra azon változók körét, amelyeknek az értékei valószínûségi alapon közvetlenül befolyásolják a V változó értékét [3], [4].
3. FOGYASZTÓI CSOPORTOK A teljes fogyasztói kör egy valódi részhalmazát a múltban végpontellenôrzésen már átesett fogyasztók csoportja képezi. E szûkebb fogyasztói halmaz triviálisan partícionálható aszerint, hogy a végpontellenôrzés milyen eredményt hozott. Így tehát meghatározható a bizonyítottan legális fogyasztók csoportja illetve az igazoltan illegálisan vételezô fogyasztók csoportja. A korábban említett potenciálisan visszaélô fogyasztók akkor különíthetôk el, ha a legális illetve az illegális fogyasztói halmazok historikus számázási és ügyfél-nyilvántartási adatai között statisztikai adatösszefüggések ismerhetôk fel. Ekkor ezen adatösszefüggések kiterjeszthetôk a teljes fogyasztói körre, és alapját képezhetik a késôbbiekben az ellenôrzésre kijelölt fogyasztók csoportjának meghatározási stratégiájának. 4. TUDÁSALAPÚ VALÓSZÍNÛSÉGI MODELLEZÉS Esetünkben a modellezendô tárgytér (a fogyasztói magatartás) az ügyféladatbázisban és az ellenôrzések adatbázisában tárolt adattudáson keresztül, illetve a Hálózatveszteség Menedzsment osztály szakértôinek tudásán keresztül válik megfigyelhetôvé. Mindkét tudásforrás-típus (adattudás, szakértôi tudás) bizonytalansággal terhelt, ezért a tárgytér mûködésének leírására a valószínûségi tudásmodellezés nyújt megfelelô eszközkészletet. Ekkor az osztályozási modellt az úgynevezett együttes valószínûségeloszlás függvénnyel adhatjuk meg:
P: V1xV2x...xVn
A P leképezés segítségével azonosíthatók az illegálisan vételezô ügyfelek köréhez tartozó változóértékek halmazai, amelyeket együttesen az illegálisan vételezô ügyfelek profiljaként is felfoghatunk. Ha az adatbázistáblák egyes mezôire, mint változókra hivatkozunk, akkor az i-edik változó jelölésére a -Vi-t alkalmazzuk, ennek értékeinek halmazát pedig jelöli. A V1,V2,…,Vn változók egy-egy értékének rögzítésével az együttes valószínûség-eloszlás függvény megadja az egyes ügyfelekre az illegálisan vételezôk osztályába való tartozásának esélyét. A modellreprezentációs eszközünk a Bayes háló. Az változók halmaza felett értelmezett Bayes háló az együttes valószínûség-eloszlás függvényt kódolja az alábbi faktorizált formában: n P(U) = i-1 P(Vi πVi) (2)
[0,1]
(1)
5. MODELLÉPÍTÉS MÓDSZERTANA A modellépítésben résztvevô szakemberek az alábbi öt szerepkörbe sorolhatók: - Szakértô: a modell tárgyterérôl, esetünkben a végpontellenôrzésrôl és fogyasztói viselkedésérôl, kellôen mély elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezô szakember, - Tudásmérnök, tudásalapú valószínûségi modellezés módszertanát rutinosan alkalmazó szakember, - Statisztikus, a klasszikus, statisztikai módszereket alkalmazó adatelemzô, - Adatbázis mérnök, az adattáblákat és adatbázisokat menedzselô és a lekérdezéseket implementáló szakember, - Technikai szakember, a fogyasztói végpontellenôrzéseket a terepen elvégzô szakember. A tudásalapú modell létrehozásának inicializáló lépése a tudásforrások feltérképezése (szakértôi tudás és adattudás), illetve a tárgytérrôl rendelkezésre álló tudás összegyûjtése és rögzítése. Tehát elsô lépésként elkezdôdnek a Tudásmérnök és a Szakértô között zajló konzultációk (szakértôi interjúk), amelyek a szakértôi tudás kinyerését célozzák meg. Ezzel párhuzamosan zajlik az Adatbázis mérnök által felügyelt adatbázis replikációs folyamat, aminek során az ügyféladatok, a fogyasztási adatok és az ellenôrzési adatok felhasználásával az egységes háttéradatbázis létrehozásra kerül. Ezt a folyamatot az adatkonzisztencia ellenôrzése zárja. Ekkor ellenôrzésre kerül-
ELEKTROTECHNIKA
17
V
I
L
L
A
M
O
S
E
N
nek az egységes adatbázis belsô logikai szabályai az Adatbázis mérnök által szabványos adatkezelô nyelven implementált (SQL) lekérdezések futtatásával.
E
R
G
I
A
-
E
G
Y
helyszíni ellenôrzését a Technikai szakember hajtja végre. Az ellenôrzések eredménye a találati arány, amelyet a Statisztikus értékel. E tapasztalatokat a Tudásmérnök a valószí-
2. ábra
Iteratív modellépítés
A tárgyteret leíró ismeretek rögzítése után elkezdôdhet a valószínûségi modell létrehozásának 2. ábrán követhetô iteratív folyamata. Kiinduló lépésként a Tudásmérnök létrehozza az adatbázisban tárolt adatokkal közvetlenül tanított Bayes hálót, ami lényegét tekintve már a tárgytér egy durva modellje is egyben. Ezt a szakértôi konzultációk során feltárt partícionálási hipotézisek adatbázis-lekérdezések formájában történô implementálása követi, amelyet az Adatbázis mérnök végez. Ilyen hipotézis lehet egy tapasztalati tény (például bizonyos területi eloszlásban a fogyasztók körében gyakoribb vagy ritkább a visszaélés) vagy egy szociológiai tanulmány, esetleg egy pszichológiai elemzés is. A lekérdezések futtatása után elôáll a potenciálisan visszaélésgyanús fogyasztók tesztlistája. E tesztlista szerint a fogyasztói végpontok fizikai
nûségi modellbe integrálja így finomítva a modell felbontását.
6. KONKLÚZIÓ A bemutatott módszertanra építve az ELMÛÉMÁSZ Rt. Hálózatveszteség Menedzsment osztályán olyan szakértôi tesztrendszert hoztunk létre, amely lehetôséget teremt az azonos viselkedési jelleget mutató fogyasztói csoportok felderítésére. A jelenlegi installáció elsôsorban a szabálytalanul vételezô fogyasztók csoportjainak meghatározását célozza meg. Az alkalmazott tudásalapú valószínûségi modellezés eszközkészlete lehetôséget teremt a rendszer rugalmas testreszabására, így a funkcionalitások köre a jövôben bôvíthetô.
E
S
Ü
L
E
T
I
É
L
E
T
IRODALOMJEGYZÉK [1] Cerullo, M.J. and Cerullo, V.: Using Neural Networks to Predict Financial Reporting Fraud, Part 1-2. Computer Fraud & Security, p. 14-17., June-July 1999. [2] Dhar V. and Stein R.M: Neural Networks in Finance: The Importance of Methodology Over Technology. PC AI, vol.12, no.3, p. 16-20., 1998. [3] Russel, S.J. and Norvig, P.: Artificial Intelligence. A modern approach, Prentice Hall, 1995. [4] Lauritzen, S.L. & Spegelhalter, D.J.: Local computations with probabilities on graphical structures and their applications to expert systems. Journal of Royal Stat. Soc. 50:157-224, 1988.
SZERZÔK VÁMOS GÁBOR 1973-ban született. Diplomáját 1997-ben a Budapesti Mûszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszékén, folyamatirányítási témában szerezte. 2000-tôl tanársegéd az Irányítástechnika és Informatika Tanszéken.
[email protected]
BECK SZABOLCS 1978-ban született. Diplomáját 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi karán, matematikus szakon szerezte. 2003tól a SZTE-TTK doktori iskolájának hallgatója. 2003-tól az ELMÛ Rt. Hálózatveszteség Menedzsmentjének elemzési munkatársa.
[email protected]
ÜZEMLÁTOGATÁS A GÉP, KÉSZÜLÉK ÉS BERENDEZÉS SZAKOSZTÁLY KÜLDÖTTSÉGE LÁTOGATÁST TETT A FETI KFT.-NÉL SZEPTEMBER 28.-ÁN.
18
Dr. Beszterczey Gyula igazgató úr és Csecsôdy Sándor elnökhelyettes úr üdvözlés után ismertették a cég történetét, felépítését, mûködését. A FETI (Furukawa Electric Technology Institute) cég a Villamosipari Kutató Intézet (VKI) 60 fôs Szigeteléstechnikai Fôosztályából jött létre, 1991-ben, amikor a már több mint 100 éves múltra visszatekintô japán Furukawa cég megvásárolta. 1994-ben a FETI-bôl kivált az FCI Kft (Furukawa Kompozit Szigetelô Gyár), amely 58%-ban magyar, 42%-ban japán tulajdonban van. A gyár szilikon ernyôzetû szigetelôket gyárt döntôen exportra, és éves árbevétele megközelíti a 1,5 milliárd
ELEKTROTECHNIKA
forintot. A FETI 30 fôs mérnök, mérnökfizikus gárdája szigeteléstechnikai kutatásokat és számítógépes szimulációs feladatokat végez japán megbízások alapján. Említést érdemel a nagyfeszültségû kábelösszekötôk fejlesztése, szigetelôk villamos térszámítása, száloptikai szimulációk és szoftverek fejlesztése és új terület a gépjármûipari fejlesztések. Küldöttségünk megtekintette a gyárat, ahol folyamatos üzemben középés nagyfeszültségû kompozit szigetelôk készülnek igen jól szervezett, számítógéppel vezérelt technológiával. A kompozit szigetelôanyagok a porcelánnál és az üvegnél sokkal könnyebbek, - változatlan villamos tulajdonságok mellett - lehetôvé teszik a távvezeték-tartóoszlopok méreteinek és tömegének csökkentését.
Csecsôdy Sándor úr néhány kísérlet bemutatásával beavatott minket a saját fejlesztésû vizsgáló berendezésekkel dolgozó nagyfeszültségû laboratórium mûködésébe. E szûk helyen nincs mód a cég széleskörû tevékenységének, termékeinek részletes bemutatására, az érdeklôdôk bôvebb információt találhatnak a www.feti.hu honlapon. A cég vezetôinek ezúton mondunk köszönetet a szíves vendéglátásért, az érdekes, szakmailag igényes bemutatásért, szakmai látókörünk bôvítéséért.
Lieli György
2006.3.szám
H
Í
R
E
K
“A HANNOVER MESSE 2006.” 10 VEZETÔ NEMZETKÖZI SZAKVÁSÁR MUTATKOZIK BE 2006. április 24-tôl április 28-ig a világ legfontosabb ipari technológiai eseménye zajlik Hannoverben. INTERKAMA A folyamatirányítás nemzetközi szakvására A kiállítás minden feladatra megoldást mutat a folyamatautomatizálás területén. FACTORY AUTOMATION Nemzetközi gyártásautomatizálási szakvásár A „Factory Automation“ az ipar összes szakmája részére bemutatja a gyártásautimatizálás területén elért, jövôbemutató fejlesztéseket. INDUSTRIAL BUILDING AUTOMATION Az épület- és termelésautomatizálási hálózati rendszerének szakvására A gyártási- ,folyamat- és ipari épületek automatizálása a jövôben még jobban egymásba nyúlnak, nô a szükség a hálózati rendszerekre. Az új „Industrial Building Automation“ szakvásár azt mutatja meg, hogy az épületautomatizálás miként kapcsolható egyre inkább hálózatba. ENERGY Az energiatechnika, valamint a megújuló energiák és energiagazdálkodás, energiatermelés, energianyerés és energiaellátás nemzetközi szakvásár Megtalálható az összes Energiamix technológia a hagyományostól a megújulókig. A HANNOVER MESSE keretében az elsô „World Energie Dialogue“ rendezvényre kerül sor. PIPELINE TECHNOLOGY A csô- és csatornahálózatok tervezésének, építésének, mûködésének és automatizálásának nemzetközi szakvására Az új „Pipeline Technology“ szakvásár a 6. csarnokban termékújításokat, tervezési-, építési-, fenntartási szolgáltatásokat mutat be. SUBCONTRACTING Nemzetközi Beszállítói Szakvásár A „Subcontracting“ a beszállítóipar nemzetközi szakvására. A legújabb ötletek kerülnek bemutatásra az anyag és ipari nyersanyag, gyártás és alkotórészek, “Automotive Technologies”, rendszer-beszállítás és Engineering területén.
DIGITAL FACTORY Nemzetközi integrált eljárások és IT-megoldások szakvására Szoftver- és IT- megoldásokat mutat be a termelôi ipar számára. Négy témaszigeten szakemberek közvetítenek a kapcsolatfelvételben a konstrukció, tervezés, termelés és szolgáltatás témaköreiben. INDUSTRIAL FACILITY MANAGEMENT & SERVICES Ipari szolgáltatások, karbantartás és condition monitoring nemzetközi szakvására Az új szakvásár az ipari környezetben lévô szolgáltatások piaci növekedésének koncepciójára és ajánlataira koncentrál, gyakorlati példákat mutat be. MICRO TECHNOLOGY Nemzetközi mikrorendszer technikák és nanotechnológia nemzetközi szakvására A „MicroTechnology“ szakvásár bemutatja az ipari szakterületek innovációit, az ipari berendezések gyártásától a gyógyászati és lézertechnikáig, az optikától az energiatechnikáig. RESEARCH & TECHNILOGY Kutatás és fejlesztés innovációs piaca Nemzetközi platform a széles körû technológia transzfer számára a tudomány és gazdaság közt. A súlypont a „techtransfer”.
Partnerország: India India a következô HANNOVER MESSE-n az egyik jelentôsebb jövendôbeli piacként, partnerországként mutatkozik be. Az indiai prezentáció súlypontja elôreláthatóan az energia, ipari szállítmányozás területe és az automotive témája lesz. A HANNOVER MESSE 2006 a látogatóknak és kiállítóknak egyaránt optimális környezetet biztosít hogy intenzív bilaterális kapcsolatokat építsenek ki az indiai gazdasággal. Sajtókapcsolat Budapesten: e-mail:
[email protected] További információk az összes programról, a részletes kiállításokról és témákról a www.hannovermesse.de internet oldalon. Szerkesztôség
BUDAPESTI MEE BÁL
A hagyományos budapesti MEE Bál 2006. február 3.-án került megrendezésre a BW Grand Hotel Hungária báltermében. A mintegy 180 érkezô vendéget pezsgôvel és kis kedvcsináló röviditallal köszöntötték. A zenét, mint mindig Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar szolgáltatta. A jó hangulatot fokozta Kóos János és Dékány Sarolta mûsora. A jól ismert slágereket a közönség együtt dalolta az elôadókkal. Éjfél után szolgálták fel a korhelylevest, majd ezt követôen került sor a tombolák - nagy izgalommal várt - sorsolására.
2006.3.szám
A sok értékes ajándékot, amelyet az iparág cégei adták össze a tombolához, Petrikovicsné Asbóth Zsuzsanna és Morva Marius sorsolta. Ezt követôen folytatódott a tánc, a legkitartóbbak hajnali 3-ig ropták. Végezetül elmondható, hogy az idei budapesti MEE Bál ismét ragyogóan sikerült, aki ezen nem vett részt, sokat veszített, ezért a következô ilyen alkalmat ne hagyják ki!
Horváth Zoltán rovatszerkesztô
ELEKTROTECHNIKA
19
K
O
N
F
E
R
E
N
C
I
A
B
E
S
Z
Á
M
O
L
Ó
BESZÁMOLÓ AZ IFAC 16. KONGRESSZUSÁRÓL Az IFAC Automatizálási Világszövetség 16. kongresszusát 2005. július 4–8 között tartották Prágában. A kongresszust 3 évenként rendezik meg, ez az automatizálás területén az egyik legnagyobb nemzetközi esemény. A kongresszuson az alábbi témakörökben szervezôdtek elôadások, eszmecserék: Irányításelmélet: Jelek és rendszerek, szabályozótervezési módszerek. Technológia: Számítógépek, intelligens megismerés, kommunikáció, mechatronika, robotika, automatika elemek. Alkalmazások: Gyártási rendszerek, ipari folyamatok irányítása, közlekedési rendszerek, biológiai és ökológiai rendszerek, gazdasági és üzleti rendszerek, az automatizálás társadalmi hatásai, oktatás. A kongresszusra 3284 cikket küldtek be, 2456 cikket fogadtak el. A legtöbb cikket a szabályozáselmélet témakörében küldték be, ezen belül is a legtöbbet a nemlineáris irányítások különbözô vonatkozásairól. A szervezôk igyekeztek növelni a kongreszszuson az ipari részvételt. Két ipari napot szerveztek. Az ezeken a napokon tartott plenáris elôadásokat nagy ipari tapasztalattal rendelkezô professzorok, illetve az iparból felkért szakemberek. A kongresszust megelôzô napokban “tutorial” áttekintô elôadássorozatokra került sor az alábbi témakörökben: • Irányítási alkalmazások a fizikában: a káosz irányításától a kvantumfizikai jelenségek irányításáig. • Elosztott rendszerek irányítása. • Valós-idejû rendszerek, szimuláció Matlab/Simulink alkalmazásával. Az IFAC nagy hangsúlyt fektet az irányítástechnikában jelentkezô új irányzatok felismerésére, igyekszik a figyelmet ezekre felhívni. A plenáris és szemiplenáris elôadások átte-
kintést adtak az érdeklôdés középpontjában álló egyes kutatási és alkalmazási területekrôl. A plenáris elôadások az alábbiak voltak: • Rudolf E. Kalman: A rendszerelmélet fejlôdése. Emlékeim és reményeim. • Michael Bruns (Siemens): Néhány tendencia az ipari automatizálásban: RFID, ipari LAN hálózatok, valós-idejû Ethernet, megnövelt hatáskörû realitás. • Sujeet Chand (Rockwell Automation): A villamos motoroktól a rugalmas gyártásig. Az irányítási rendszerek technológiájának hatása az ipari automatizálásra. • Michael Athans, Sajjad Fekri és Antonio Pascoal: A robusztus adaptív szabályozásról. • Rolf Isermann: Mechatronikai rendszerek: új termékek beépített szabályozásokkal. • Nagin Cox: A Marsot felfedezô jármû, érintve a Mars földjét. A legszenzációsabb elôadást Nagin Cox tartotta a Mars expedícióról. Nemcsak a technikai részleteket adta vissza, hanem érzékeltette a projekt izgalmát, és eddig nem látott felvételeket is bemutatott. A szemiplenáris elôadások is igen érdekesek voltak: • József Bokor és Gary Balas: Lineáris paraméterekben változó (LPV) rendszerek: geometriai elmélet és alkalmazásai. • Vladimir Havlena és Joseph Lu: Elosztott automatizálási keretrendszer gyártási folyamatok irányítására, optimalizálására, idôzítésére, tervezésére. • Iven Mareels és szerzôtársai: Öntözôrendszerek. Mérnöki sikerek és kihívások. • Manfred Morari: Hibrid rendszerek. Az elôzô években az IFAC egy projektet indított el az irányítástechnikában felmerülô új területek figyelésére („Mérföldkövek”). A prágai kongresszuson két órás idôtartamú mérföldkô szekciók keretében került sor a tendenciák ismertetésére, megvitatására.
A plenáris és szemiplenáris elôadások, a “mérföldkô” cikkek és egyes áttekintô elôadások külön Preprints kötetben jelentek meg. A kongresszus többi elôadása CD-n érhetô el. Érdekes volt a szabályozástechnika oktatásáról “a szabályozástechnika oktatásának újragondolása a modern világban” címmel tartott panel szekció. A kongresszuson különbözô díjak kiosztására is sor került. A Harold Chestnutról elnevezett legjobb szabályozástechnikai tankönyv díjat Graham C. Goodwin, Stefan Graebe és Mario E. Salgado: Control Systems Design (Prentice Hall, 2001) könyve nyerte el. Az IFAC felismerte, hogy igen fontos a fiatalok bevonása az IFAC tevékenységébe. Stratégiát dolgozott ki, hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegye az IFAC munkájába való bekapcsolódást. Az IFAC munkájában jelentôs a magyar részvétel. Az IFAC titkára 21 éven át Hencsey Gusztáv volt, aki most köszönt le errôl a tisztségérôl. Vámos Tibor, az IFAC volt elnöke gondolatébresztô elôadást tartott az irányítástechnikáról, ismereteinkrôl és az életrôl mai világunkban. Elôadása az IFAC üzeneteként melléklete a Preprints kötetnek. Bokor József szemiplenáris elôadását nagy érdeklôdés kísérte. Több kollégánk tartott érdekes elôadást vagy mutatott be posztert. A prágai IFAC kongresszus honlapja: http://www.ifac.cz Az IFAC következõ kongresszusa Kóreában, Szöulban lesz, 2008 júliusában.
Bars Ruth Az IFAC CC2 koordináló bizottságának elnöke BME Autómatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
HOSÓ JÁNOS A 2005. ÉVI ASCHNER LIPÓT DÍJ KITÜNTETETTJE
20
2006. február 17-én Hosó János , a HOLUX Kft. tulajdonos-vezérigazgatója a Budapest Bank Váci úti központjában megrendezett ünnepségen vehette át Gábor Andrástól, a TUNGSRAM Rt. egykori vezérigazgatójától, az Aschner Lipót Alapítvány Kuratóriumának elnökétôl a 2005. évi Aschner Lipót Díjat.
ELEKTROTECHNIKA
A Díj a rendszerváltás utáni Magyarország elsô menedzser-díja, példaként állítva korunk jelenlegi vezetôi elé az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. elôdvállalat egykori vezérigazgatójának, Aschner Lipótnak munkásságát, kivételes vezetôi képességeit, szociális érzékenységét. Gratulálunk!
Szerkeztôség
2006.3.szám
S
Z
A
B
V
Á
N
Y
O
K
AZ ELEKTROTECHNIKA TERÜLETEIT ÉRINTÔ, 2005. III. ÉS IV. NEGYEDÉVÉBEN KÖZZÉTETT MAGYAR SZABVÁNYOK JEGYZÉKE Összeállította a Szabványügyi Közlöny Számai alapján: Littvay Alajos (MSZT) A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetôk az MSZT Szabványboltban (Budapest IX. Üllôi út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetôk a www.mszt.hu/webaruhaz címen. Az ezentúl megjelenô európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti, mint jóváhagyó közleményes, angol nyelvû szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványok itt történô felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetséges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenô számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapján a „közérdekû információk" alatt „az európai szabványokat bevezetô magyar szabványok"-ra kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket rendszeresen frissítünk. Fordításos bevezetésre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. Fordítással bevezetett szabványok: MSZ EN 50374:2004 Szabadvezeték-gondolák Ez az európai szabvány a távvezetékek vezetôin, védôvezetôin vagy kommunikációs rendszerrel integrált védôvezetôin történô mozgásra (haladásra) használatos szabadvezeték-gondolákra vonatkozik. MSZ EN 60811-4-2:2005 Villamos és fényvezetô kábelek és vezetékek szigetelés- és köpenyanyagai. Közös vizsgálati módszerek. 4-2. rész: Polietilén és polipropilén anyagkeverékekre vonatkozó módszerek. Szakítószilárdság és szakadási nyúlás nagy hômérsékletû kondicionálás után. Tekercselési vizsgálat nagy hômérsékletû kondicionálás után. Tekercselési vizsgálat levegôben végzett termikus öregítés után. Tömegnövekedés mérése. Hosszú idejû stabilitás vizsgálata. Rézzel katalizált oxidatív degradáció vizsgálati módszere (IEC 60811 -4-2:2004) Az IEC 60811 sorozatnak ez a része a villamosenergia-elosztó és a távközlési hálózatokban használt villamos és fényvezetô kábelek és vezetékek (beleértve a hajókon és a partközeli berendezésekben használt kábeleket és vezetékeket) polimer szigetelés- és köpenyanyagainak vizsgálati módszereit írja elô. Ezek a vizsgálati módszerek kifejezetten a poliolefin szigetelésre és köpenyre vonatkoznak.
ívhegesztésben és rokon eljárásaiban alkalmazott ívgyújtó és ívstabilizáló eszközök biztonsági követelményeit írja elô. (Jellegzetes rokon eljárások például a plazmaíves vágás és az ívszórás.) Az ívgyújtó és ívstabilizáló eszközök magában álló egységek lehetnek, amelyeket a különálló hegesztô-áramforráshoz lehet csatlakoztatni, vagy egyike azoknak, ahol a hegesztô-áramforrás és az ívgyújtó és ívstabilizáló eszközök egyetlen tokozásban vannak elhelyezve. MSZ EN 60974-8:2004 Ívhegesztô berendezések. 8. rész: A hegesztôés a plazmavágó rendszerek gázvezérlôje (IEC 60974-8:2004) Az IEC 60974 szabványnak ez a része az éghetô gázokkal vagy az oxigénnel használható gázvezérlôk biztonsági és mûködôképességi követelményeit írja elô. Ezeket a gázvezérlôket a nem robbanóképes környezetben használt ívhegesztés, plazmavágás, ívfaragás és rokon eljárásaik gázellátására alakították ki. Ezek a gázvezérlôk a hegesztô-áramforrás burkolatán belül vagy kívül lehetnek. Utóbbi esetben ez a szabvány a hegesztô-áramforrásokra is vonatkozik. MSZ EN 60034-14:2004 Villamos forgógépek. 14. rész: Egyes, legalább 56 mm tengelymagasságú forgógépek mechanikai rezgése. A rezgéserûsség mérése, kiértékelése és határértékei (IEC 60034-14:2003) Az IEC 60034 e része írja elô egyes villamos gépekre a gyári átvételi rezgésvizsgálati eljárásokat és a rezgési határértékeket, meghatározott feltételek esetére, ha a gépek sem terhelésre, sem meghajtó gépre nincsenek rákapcsolva. Ez a rész olyan egyenáramú és háromfázisú váltakozó áramú gépekre vonatkozik, amelyek tengelymagassága eléri és meghaladja az 56 mm-t, névleges teljesítménye 50 MW-ig, névleges fordulatszáma 120 min-1-töl egészen 15 000 min-1-ig bezárólag terjed. E szabvány nem vonatkozik a helyszínre telepített gépekre, háromfázisú kommutátoros motorokra, egyfázisú gépekre, egyfázisú rendszereken mûködô háromfázisú gépekre, függûleges tengelyû, vízierômûvi generátorokra, 20 MW-nál nagyobb teljesítményû generátorokra és mágnescsapágyazású vagy soros tekercselésû forgógépekre.
MSZ EN 60974-3:2004 Ívhegesztô berendezések. 3. rész: Ívgyújtó és ívstabilizáló eszközök (IEC 60974-3:2003)
MSZ EN 60664-5:2004 Kisfeszültségû rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 5. rész: A legfeljebb 2 mm méretû légközök és kúszóáramutak meghatározásának átfogó jellegû módszere (IEC 60664-5:2003)
Az IEC 60974 szabványnak ez a része az
Az IEC 60664 szabványnak ez a része elôírja a
2006.3.szám
légközök és kúszóáramutak méretezését legfeljebb 2 mm méretû szigetelôközre, nyomtatott áramköri lap és vele egyenértékû kivitelek esetén, amelyekben a légköz és kúszóáramút azonos és szilárd szigetelôfelülete mentén halad úgy, ahogy az 1. részben leírt útvonalak mutatják. A méretezés pontosabb, mint amit az 1. rész elôirányoz. Ha e szabvány pontossága nem szükséges, helyette az 1. rész alkalmazható. A 2 mm-es vagy kisebb távolságokra való korlátozás az alap- és kiegészítô szigetelésre vonatkozik. Ez a szabvány nem alkalmazható a 3. szennyezettségi fokozatnál és 3. nedvességszintnél kedvezôtlenebb mikrokörnyezeti feltételek esetén. MSZ EN 60947-5-1:2005 Kisfeszültségû kapcsoló- és vezérlôkészülékek. 5-1. rész: Vezérlô-áramköri készülékek és kapcsolóelemek. Elektromechanikus vezérlôáramköri készülékek (IEC 60947-5-1:2003) Az IEC 60947 e része a kapcsoló- és vezérlôkészülékek vezérléséhez, jelzéséhez, reteszeléséhez stb. szolgáló vezérlô-áramköri készülékekre és kapcsolóelemekre vonatkozik. E szabvány olyan vezérlô-áramköri készülékekre vonatkozik, amelyek névleges feszültsége nem haladja meg az 1000 V váltakozó feszültséget (legfeljebb 1000 Hz frekvencia mellett) vagy a 600 V egyenfeszültséget. E szabvány a vezérlô-áramköri készülékek sajátos típusaira vonatkozik, ilyenek a - kézi vezérlôkapcsolók pl. nyomógombok, forgókapcsolók, lábkapcsolók stb.; - elektromágnes mûködtetésû vezérlôkapcsolók, akár idôkésleltetésûek, akár idôkésleltetés nélküliek, például segédkontaktor; - önmûködô kapcsolók, például nyomáskapcsolók, hômérséklet-érzékelô kapcsolók (hômérséklet-szabályozók), programkapcsolók stb.; - helyzetkapcsolók, például gép vagy mechanizmus része által mûködtetett vezérlôkapcsolók; - a velük kapcsolatban lévô vezérlô-áramköri eszközök, például jelzôfények. A kapcsolóelem lehet érintkezôelem vagy félvezetô. Ez a szabvány vonatkozik a kapcsolóelemek olyan sajátos típusaira is, amelyek más készülékekhez kapcsolódnak (amelyeknek fôáramköre más szabványok körébe tartozik), ilyenek a: - kapcsolókészülékek (pl. kontaktor, megszakító stb.) segédérintkezöi, amelyek nem kizárólag annak a készüléknek a tekercsével kapcsolatos használatra szolgálnak; - a tokozások ajtajainak reteszelôérintkezôi; - a forgókapcsolók vezérlô-áramköri érintkezôi; - a túlterhelésrelék vezérlô-áramköri érintkezôi.
ELEKTROTECHNIKA
21
S A segédkontaktoroknak meg kell felelniük az IEC 60947-4-1 szerinti követelményeknek és vizsgálatoknak, kivéve az alkalmazási kategóriát, amelynek e szabvány szerint kell megfelelni. E szabvány nem terjed ki az IEC 60255 szerinti relékre, sem a háztartási és hasonló célú automatikus villamos vezérlôeszközökre. E szabvány tárgya meghatározni: a) a vezérlô-áramköri készülékek jellemzôit, b) a villamos és mechanikai követelményeket, c) a vezérlô-áramköri készülékek által teljesítendô funkcionális követelményeket. MSZ EN 60947-5-4:2004 Kisfeszültségû kapcsoló- és vezérlôkészülékek. 5-4. rész: Vezérlô-áramköri készülékek és kapcsolóelemek. Alacsony energia-szintû érintkezôk mûködésének értékelési módszere. Különleges vizsgálatok (IEC 60947-5-4:2002) Az IEC 60497 ezen része a vezérlôáramkörök kapcsolóelemeiként számításba vett felhasználási területen alkalmazott, szétváló érintkezôkre vonatkozik. E szabvány két névleges feszültségû területet vesz tekintetbe, amelyek: a) 10 V-tól kezdôdô és afeletti tartomány (jellemzôen 24 V), ahol az érintkezôket terhelések kapcsolására használják lehetséges villamos erózióval, mint amilyenek a programozható vezérlô bemenetek. b) 10 V alatti tartomány (jellemzôen 5 V), elhanyagolható villamos erózióval, mint amilyenek az elektronikus áramkörök. E szabvány nem vonatkozik nagyon alacsony mérési energiaszinten alkalmazott érintkezôkre, például szenzoros vagy hôelemes rendszereknél. E szabvány célja, hogy módszert javasoljon az alacsony energiaszintû érintkezôk mûködésének értékelésére, a vizsgálati részletek megadásával. MSZ EN 60947-5-7:2003 Kisfeszültségû kapcsoló- és vezérlôkészülékek. 5-7. rész: Vezérlô-áramköri készülékek és kapcsolóelemek. Követelmények analóg kimenetû közelítéskapcsolókra (IEC 60947-5-7:2003) Az IEC 60947 ezen része meghatározza az analóg kimenetû közelítéskapcsolókra vonatkozó követelményeket. Ezek egy vagy több részbôl állhatnak. Az IEC 60947-5-2 (közelítéskapcsolók) követelményei az e szabványban megadott kiegészítésekkel vagy módosításokkal érvényesek. MSZ EN 60947-8:2003 Kisfeszültségû kapcsoló- és vezérlôkészülékek. 8. rész: Vezérlôegységek villamos forgógépek beépített hôvédelméhez (PTC) (IEC 60947-8:2003)
22
Az IEC 60947 ezen része az olyan vezérlôegységekre vonatkozó elôírásokat tartalmazza, amelyek az IEC 60034-11 szerinti és ipari alkalmazású villamos forgógépekbe beépített hôérzékelök által elindított kapcsolási funkciókat végzik el. E szabvány a sajátos jellemzôkkel rendelkezô pozitív hômérséklet-együtthatójú (PTC) termisztoros érzékelôket magában foglaló rendszer típusára és a hozzá tartozó vezérlôegységekre vonatkozó elôírásokat tartalmazza.
ELEKTROTECHNIKA
Z
A
B
V
Á
N
Y
O
K
A PT100 megnevezésû érzékelôkre az IEC 60751 vonatkozik, amelyben az ellenállásértékek az érzékelô hômérséklete szerint vannak megadva. Jelen elôírások meghatározzák ennek a sajátos pozitív hômérséklet-együtthatójú termisztoros érzékelônek és a hozzá tartozó vezérlôegységnek a jellemzôit, ha azokat hôvédelmi rendszerekben alkalmazzák. MSZ EN 60745-1:2005 Villamos motoros kéziszerszámok. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60745-1:2001, módosítva) Ez az európai szabvány a motoros vagy mágneses hajtású olyan villamos kéziszerszámokra érvényes, amelyeknek névleges feszültsége egyfázisú váltakozó áram vagy egyenáram esetén legfeljebb 250 V, háromfázisú váltakozó áram esetén 440 V. Amennyire lehetséges, e szabvány foglalkozik azokkal a kéziszerszámok jelentette közös veszélyekkel, amelyekkel a szerszám rendeltetésszerû használata során bárki találkozhat. A villamos fûtôtestet tartalmazó szerszámok e szabvány alkalmazási területe alá tartoznak, de ezeknek ki kell elégíteniük az EN/IEC 60335 szabványsorozat vonatkozó részeit is. Ez a szabvány a vízhálózatra csatlakoztatható motoros, villamos kéziszerszámokra is vonatkozik. A táphálózattól nem elszigetelt, és a szerszám névleges feszültségére nem méretezett alapszigeteléssel rendelkezô motorokra vonatkozóan a B melléklet tartalmaz követelményeket. Az akkumulátoros motoros vagy mágneses hajtású kéziszerszámokra és újratölthetô akkumulátoregységeikre vonatkozó követelményeket a K melléklet tartalmazza. MSZ EN 60335-2-7:2005 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-7. rész: Mosógépek követelményei (IEC 60335-2-7:2002, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány a háztartási és hasonló jellegû - ruhafélék és textíliák mosására szolgáló - villamos mosógépek biztonságával foglalkozik, amelyek névleges feszültsége egyfázisú készülékek esetén legfeljebb 250 V és egyéb készülékek esetén legfeljebb 480 V. E szabvány vonatkozik az egyéb energiafajtáktól táplált mosógépekre is. Az olyan készülékek, amelyek nem kifejezetten a szokásos háztartási használatra készültek, de amelyek veszélyeztethetik az embereket - ilyenek például a laikusok által üzletekben, a kisiparban vagy a mezôgazdaságban használatos készülékek - e szabvány hatálya alá tartoznak. MSZ EN 60335-2-27:2004 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-27. rész: A bôr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékek követelményei (IEC 60335-2-27:2002) Ez a nemzetközi szabvány olyan háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek biztonságával foglalkozik, amelyek a bôr ultraibolya és infravörös besugárzására szolgáló sugárzókat tartalmaznak és névleges feszültségük legfeljebb
250 V egyfázisú készülékek esetén, illetve 480 V más készülékek esetén. MSZ EN 60335-2-30:2005 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-30. rész: Helyiségfûtô készülékek követelményei (IEC 60335-2-30:2002, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány az olyan háztartási és hasonló jellegû villamos helyiségfûtô készülékek biztonságával foglalkozik, amelyek névleges feszültsége egyfázisú készülékek esetében legfeljebb 250 V, a többi készülékek esetében 480 V. Példák az e szabvány hatálya alá tartozó készülékekre: konvektorok, ventilátoros fûtôkészülékek, üvegházi fûtôkészülékek, folyadéktöltésû radiátorok, fûtôpanelek, hôsugárzók, hengeres fûtôtestek. MSZ EN 60335-2-34:2005 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-34. rész: Motorkompresszorok követelményei (IEC 60335-2-34:2) E nemzetközi szabvány tárgya az olyan zárt típusú (hermetikus és félhermetikus) motorkompresszorok, valamint védelmi és szabályozórendszereik biztonsága, amelyek rendeltetése a háztartási és hasonló jellegû berendezésekben való felhasználás, és amelyek megfelelnek az adott berendezésre vonatkozó szabványok elôírásainak. A szabvány a rendeltetésszerû használatban feltételezhetô legszigorúbb feltételek mellett önállóan vizsgált, legfeljebb 250 V névleges feszültségû egyfázisú motorkompreszszorokra, valamint a legfeljebb 480 V névleges feszültségû egyéb motorkompresszorokra érvényes. Példák a motorkompresszort tartalmazó berendezésekre: - hûtôszekrények. ételfagyasztók és jégkészítôk (IEC 60335-2-24); - légkondicionálók, villamos hôszivattyúk és légszárítók (IEC 60335-2-40); - kereskedelmi adagoló- és árusítóautomaták (IEC 60335-2-75); - gyárilag épített hôátviteli berendezések hûtési, légkondicionálási vagy fûtési célra. E szabvány nem hatálytalanítja azon szabványok követelményeit, amelyek arra a konkrét készülékre érvényesek, amelyben a motorkompresszort használják. MSZ EN 60335-2-61:2005 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-61. rész: Hûtároló rendszerû, helyiségfûtô készülékek követelményei (IEC60335-2-61:2002) Ez a nemzetközi szabvány a háztartási és hasonló jellegû villamos hôtároló rendszerû helyiségfûtô készülékek biztonságával foglalkozik, amelyek rendeltetése, hogy fûtsék azt a helyiséget, amelyben el vannak helyezve, és amelyek névleges feszültsége egyfázisú készülékek esetében legfeljebb 250 V, a többi készülék esetében 480 V. Ez a szabvány csak önálló hôtároló rendszerû helyiségfûtô készülékekre vonatkozik. A közvetlen mûködésû fûtôelemeket tartalmazó fûtôkészülékekre az IEC 60335-2-30 is érvényes.
2006.3.szám
S MSZ EN 60335-2-68:2003 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-68. rész: Ipari és kereskedelmi felhasználású folyadékporlasztó és folyadék-visszaszívó készülékek követelményei (IEC 60335-2-68:2002, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány olyan hordozható, villamos motoros folyadékporlasztó és folyadékvisszaszívó készülékekre és villamos tartozékaikra vonatkozik, amelyeket ipari és kereskedelmi környezetben való alkalmazásra fejlesztettek ki, a névleges feszültség értéke egyfázisú készülékek esetén legfeljebb 250 V, egyéb készülékek esetén legfeljebb 480 V. Ezek a készülékek vizes alapú tisztítófolyadékot használnak és szövetek, kárpitozások, szônyegek, padlóburkolatok és kemény felületek tisztítására alkalmasak. E szabvány vonatkozik azokra a készülékekre, amelyekben a tisztítófolyadék nyomása pozitív és nem nagyobb 2,5 MPa-nál, vagy amelyekben a nyomás (MPa-ban) és a tisztítófolyadék áramlásának (liter/perc) szorzata nem haladja meg az 100-at, és amelyekben a tisztítófolyadék hômérséklete a porlasztófej kimeneténél nem nagyobb, mint 85 °C. Ugyancsak e szabvány vonatkozik a veszélyes porokat (pl. azbeszt) vagy folyadékokat kezelô gépekre, amelyekre kiegészítô nemzeti követelmények vonatkozhatnak. MSZ EN 60335-2-69:2005 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-69. rész: Ipari és kereskedelmi felhasználású nedves- és szárazporszívók (beleértve a motoros keféket) követelményei (IEC 60335-2-69:2002, módosítva) E nemzetközi szabvány a villamos, motorhajtású porszívók biztonságával foglalkozik, és kiterjed azokra a készülékekre és helyhez kötött berendezésekre, amelyeket elsôdlegesen ipari és kereskedelmi környezetben való nedves szívásra, száraz szívásra vagy nedves és száraz szívásra fejlesztettek ki, tartozékokkal vagy anélkül, például munkahelyekrôl, gyártógépekrôl por vagy hasonlók elszívására. Névleges feszültségük egyfázisú készülékek esetén legfeljebb 250 V, egyéb készülékek esetén legfeljebb 480 V. Ugyancsak e szabvány vonatkozik a veszélyes port - például azbesztet - vagy folyadékokat kezelô készülékekre, amelyekre kiegészítô nemzeti követelmények vonatkozhatnak. E szabvány alkalmazható azokra a készülékekre, amelyek esetében a motorhoz más energiafajtákat alkalmaznak, de azok hatását figyelembe kell venni. MSZ EN 60335-2-75:2005 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek. Biztonság. 2-75. rész: Kereskedelmi adagoló- és árusítóautomaták követelményei (IEC 60335-2-75:2002, módosítva) E nemzetközi szabvány tárgya az olyan, élelmiszerek, italok és fogyasztási cikkek készítésére vagy adagolására szolgáló villamos kereskedelmi adagoló- és árusítóautomaták biztonsága, amelyek névleges feszültsége egyfázisú készülék esetén legfeljebb 250 V, egyéb esetben 480 V. Azokra a kereskedelmi villamos eszpresszó kávéfôzô gépekre is vonatkozik, amelyek gázzal is fûthetôk. E szabvány hatálya alá tartoznak: a nagyüzemi
2006.3.szám
Z
A
B
V
Á
N
Y
O
K
tea- vagy kávéfôzô gépek, cigarettaárusító automaták, kávéôrlôk, kereskedelmi folyadékmelegítôk, eszpresszó kávéfôzôk, meleg- és hidegital-árusító automaták, melegvíz-adagoló automaták, fagylalt- és tejszínhab-adagoló automaták, jégadagoló automaták, hírlap-, audio- vagy videokazetta, vagy lemezárusító automaták, csomagolt élelmiszert és italt árusító automaták, hûtött árusítópultok. A készülékeknek több funkciójuk is lehet. Bizonyos funkciókra további szabványok is érvényesek lehetnek. Ez a szabvány foglalkozik a készülékek higiéniai szempontjaival is. MSZ EN 60998-1:2004 Csatlakozóelemek kisfeszültségû áramkörökhöz, háztartási és hasonló célokra. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60998-1:2002, módosítva) Az IEC 60998 e része a csatlakozóelemekre, mint különálló eszközökre vonatkozik, amelyek névleges feszültsége legfeljebb 1000 Hz-ig terjedô frekvenciájú váltakozó feszültség esetén legfeljebb 1000 V, egyenfeszültség esetén legfeljebb 1500 V, és amelyek merev (tömör vagy sodrott) vagy hajlékony 0,2 mm2-tôl 35 mm2-ig terjedô keresztmetszetû két vagy több villamos rézvezetô csatlakoztatására szolgálnak olyan helyen, ahol a villamos energiát háztartási és hasonló célokra használják. Azok a csatlakozóelemek, amelyek különleges szerszámok alkalmazását teszik szükségessé, kivéve a rácsavarásos csatlakozóelemeket és a szigetelés átvágásával mûködô csatlakozóelemeket, nem felelnek meg ennek a szabványnak. Ez a szabvány az általános követelményeket foglalja magában, és ezt együtt kell alkalmazni vonatkozó 2. résszel, amely az egyedi követelményeket részletesen tartalmazza - a csavartípusú szorítóegységekkel kialakított szerkezetekre (IEC 60998-2-1); - a csavar nélküli szorítóegységekkel kialakított szerkezetekre (IEC 60998-2-2); - a szigetelés átvágásával mûködô csatlakozóelemekkel kialakított szerkezetekre (IEC 60998-2-3); - rácsavarásos csatlakozóelemek szerkezeteire (IEC 60998-2-4); - (összekötô és/vagy leágazó) csatlakozódobozos szerkezetekre (IEC 60998-2-5).
MSZ EN 60998-2-3:2004 Csatlakozóelemek kisfeszültségû áramkörökhöz, háztartási és hasonló célokra. 2-3. rész: Egyedi követelmények a szigetelés átvágásával mûködô szorítóegységekkel kialakított, különálló csatlakozóelemekre (IEC 60998-2-3:2002, módosítva) E szabvány olyan, a szigetelés átvágása útján mûködô szorítóegységekkel kialakított csatlakozóelemekre vonatkozik, amelyek elsôdlegesen elôkészítés nélküli vezetôk csatlakoztatására alkalmasak. A csatlakoztatási mûveletben történik az érintkezés pontján vagy pontjain a vezetô szigetelésének átszúrása, átfúrása, átvágása, eltávolítása, elmozdítása vagy egyéb módon való hatástalanítása. MSZ EN 60999-2:2003 Csatlakozóelemek. Villamos rézvezetôk. Csavar típusú és csavar nélküli szorítóegységek biztonsági követelményei. 2. rész: Egyedi követelmények a 35 mm2 feletti és (legfeljebb) 300 mm2 keresztmetszetô vezetôkhöz használt szorítóegységre (IEC 60999-2:2003) Az IEC 60999 e része a csatlakozóelemek csavar típusú és csavar nélküli szorítóegységeire vonatkozik, amelyek névleges feszültsége legfeljebb 1000 Hz-ig terjedô frekvenciájú váltakozó feszültség esetén legfeljebb 1000 V, egyenfeszültség esetén legfeljebb 1500 V és amelyek vagy különálló eszközökként, vagy készülékek szerves részeként 35 mm2 feletti értéktôl legfeljebb 300 mm2 -ig terjedô keresztmetszetû és ezekkel egyenértékû AWG/kcmil méretnagyságú merev, sodrott és/vagy hajlékony villamos rézvezetôk csatlakoztatására szolgálnak. E szabvány olyan szorítóegységekre vonatkozik, amelyek elsôsorban elôkészítés nélküli vezetôk csatlakoztatására alkalmasak. MSZ EN 62196-1:2004 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok, jármûcsatlakozó-párok és bemeneti jármûcsatlakozók. Villamos jármûvek vezetéses töltése. 1. rész: Villamos jármûvek töltése 250 A váltakozó áramig és 400 A egyenáramig (IEC 62196-1:2003)
MSZ EN 60998-2-2:2004 Csatlakozóelemek kisfeszültségû áramkörökhöz, háztartási és hasonló célokra. 2-2. rész: Egyedi követelmények csavar nélküli szorítóegységekkel kialakított, különálló csatlakozóelemekre (IEC 60998-2-2:2002, módosítva)
Az IEC 62196 ezen része villamos jármûvekhez alkalmazott csatlakozódugókra, csatlakozóaljzatokra, hordozható csatlakozókra, bemeneti csatlakozókra és szerelvényezett kábelekre vonatkozik, amelyeket olyan vezérlô-eszközöket magukban foglaló vezetéses töltési rendszerekben való használatra terveznek, amelyeknél a névleges üzemi feszültség nem halad meg: - 690 V értékû 50 - 60 Hz-es váltakozó feszültséget, legfeljebb 250 A névleges áram mellett; - 600 V egyenfeszültséget, legfeljebb 400 A névleges áram mellett. Ezek a csatlakozószerelvények és a szerelvényezett kábelek az IEC 61851-1-ben megadott áramkörökben való használatra szolgálnak, amelyek különféle feszültségeken és frekvenciákon mûködnek, és amelyek ELV-feszültségû és távközlési jelzéseket foglalhatnak magukban.
E szabvány olyan, csavar nélküli szorítóegységekkel kialakított csatlakozóelemekre vonatkozik, amelyek elsôdlegesen elôkészítés nélküli vezetôk csatlakoztatására alkalmasak.
Ezeket a csatlakozószerelvényeket és a szerelvényezett kábeleket -30 °C és + 50 °C közötti környezeti hômérsékleten való használatra tervezik.
MSZ EN 60998-2-1:2004 Csatlakozóelemek kisfeszültségû áramkörökhöz, háztartási és hasonló célokra. 2-1. rész: Egyedi követelmények csavartípusú szorítóegységekkel kialakított, különálló csatlakozóelemekre (IEC 60998-2-1:2002, módosítva) E szabvány olyan csavartípusú szorítóegységekkel kialakított csatlakozóelemekre vonatkozik, amelyek elsôdlegesen elôkészítés nélküli vezetôk csatlakoztatására alkalmasak.
ELEKTROTECHNIKA
23
S
Z
A
B
V
Á
N
Y
O
K
-
H
Í
R
E
K
Módosítások: MSZ EN 50130-4:1995 /A2:2003 Riasztórendszerek. 4. rész: Elektromágneses összeférhetôség. Termékcsaládszabvány: Tûzjelzô, behatolásjelzô és személyi riasztórendszerek alkatrészeinek zavartûrési követelményei - Az MSZ EN 50130-4:1999 módosítása MSZ EN 60335-2-34:2000/A11:2004 Háztartási és hasonló jellegû villamos készülékek biztonsága. 2-34. rész: Motor-kompresszorok egyedi elôírásai - Az MSZ EN 60335-2-34:2000 módosítása -
MSZ EN 61242:1997 /A11:2004 Villamos szerelési anyagok. Vezetékdobos hosszabbítók háztartási és hasonló célokra - Az MSZ EN 61242 módosítása MSZ HD 605 Sl:1994/A4:2004 Villamos kábelek. Kiegészítô vizsgálati módszerek - Az MSZ HD 605 S 1:1999 módosítása -
Littvay Alajos s.k
OLVASÓI IGÉNYEK FELMÉRÉSE A MEE SZABVÁNYOSÍTÁSI BIZOTTSÁG TERÜLETÉN A Szabványosítási Bizottság tagjai, valamint a tagokkal kapcsolatban álló kollégák és olvasók körében az Elektrotechnika lapról kialakult vélemények, igények és elvárások a következôkben foglalhatók össze. A bizottság tagjai, illetve az érdeklôdô olvasók körébe fôleg a berendezésgyártók, a kivitelezôk, az érintésvédelemmel és biztonságtechnikával foglalkozó tervezôk, szerelôk és felülvizsgálók tartoznak. Ebben a körben érdekelt olvasók a lap adta lehetôségeken belül általában hozzájutnak az új szabványok bevezetésével kapcsolatos legfontosabb tájékoztatásokhoz. Ezt részben a Szabványosítási rovat keretein belül, részben külön az Érintésvédelmi Munkabizottság üléseirôl rendszeresen készített emlékezetôk útján kapják meg. A jövôben a tájékoztatás formáját és módját illetôen változtatásokra lesz szükség, mivel várhatóan jelentôsen csökkenni fog a magyar nyelven kiadott európai szabványok részaránya a központi pénzügyi támogatások és források megszûnése miatt. Az ebbôl származó problémákkal a Szabványosítási Bizottságnak kell foglalkoznia és megoldást kell keresnie a kialakult új helyzetben a megfelelô tájékoztatás biztosítása céljából. (Jelentôs átszervezések vannak folyamatban a Magyar Szabványügyi Testületen belül.)
A szabványosításban érdekelt olvasók emellett igénylik, hogy az új jogszabályokról, a jogszabályi változtatásokról idôszakonként általános és esetenként részletes tájékoztatást kapjanak. (Erre az eddigiekben is törekedtünk.) Az olvasók körében jelentôs az érdeklôdés az új készülékek, berendezések és létesítmények bemutatása iránt. Az ilyen igények kielégítésére még akkor is törekedni kell, ha az ilyen ismertetéseknek reklám jellege van. Az olvasók szívesen olvassák a történelmi jellegû színvonalas visszatekintéseket, megemlékezéseket, amelyek elôdeink életmûvét dicsérik, és példát mutatnak az újabb kor emberének, azonban az ilyen cikkek részarányát nem szükséges növelni. Az esetleg fennmaradó helyre újdonságokról szóló tájékoztatás, vagy híranyag kerülhet. Az olvasók körében nagyon hasznosnak és tanulságosnak ítélik a Magyar Rézpiaci Központ információs anyagait. A lapon belül a tudományos, az energiapolitikai, a történelmi és a gyakorlati szempontból kialakult arányokon nem szükséges változtatni, hacsak nem a gyakorlati szféra javára.
Somorjai Lajos Szabványosítási Bizottság elnöke
GONDOLAT
24
Gondolataink egymás után következnek és nincs szakadatlan létük, mert szállnak szabadon, szárnyalnak a valóságtól a képzelt világig. Szárnyalnak sebesen, a lehetetlent is megközelítve, mert amíg kimondatlanok, leíratlanok, nem kerülnek nyilvánosságra, azokat nem kéri számon senki. A gondolat magába foglalja azt is, hogy kell lennie valakinek, aki a gondolkodó. Van, aki felvállalja gondolatait, és megosztja másokkal, más pedig, önmaga is elpirul elôttük. Talán ez is jellembeli dolog, esetleg nevelés kérdése, vagy a gyerekkori intelmek, intések az eszedbe ne jusson, a meg ne forduljon a fejedben - káros hatásának beidegzôdése a gondolatok titkon tartása, ki nem mondása. „Cogito, ergo sum”, azaz, gondolkodom, tehát vagyok, állította Descartes, - 1637-ben egyik tanulmányában -, akit gyakran a modern filozófia atyjának tartanak. E híres mondata, megállapítását az élet egyik kétségbevonhatatlan tényévé teszi. Úgy gondolta, hogy állandó kölcsönhatás van az elme és a test között. A gondolkodás nagyon fontos része az életnek. Ha nem lennénk, nem gondolkodnánk. Mivel létezem, gondolkodom és véleményem van a világról, környezetemrôl, a történésekrôl, az emberekrôl, az alkotásokról, a semmittevésrôl, a
ELEKTROTECHNIKA
csalásról, a gerinctelenségrôl, a korrupcióról, és sok minden másról, amit elmondok, megosztom azt másokkal is, és vállalom. Bátorság? Á, dehogy, talán jellembeli kérdés az egész. Persze megkérdezhetô az is, hogy kit érdekel a véleményem, a gondolatom. Sôt még valamennyinek a helyessége, helytállósága is felülbírálható. Természetesen, hisz nem vagyok tévedhetetlen. Azt is vállalom, mert vállalni kell, ha már közre adom, nyilvánosságra hozom. Mert saját árnyékom mögé sosem bújtam. Jól tudom azt is, hogy alapigazságok nincsenek, talán nem is léteztek soha. Így, hát tévedhetetlen ember sincs. Mégis hány embertársunk véleménye, gondolata változik az aktuális széljárásnak megfelelôen, fordul akár önmagával, saját énjével is szembe, csakhogy fennmaradjon, csakhogy megmaradjon az a kis plusz, az a kis elôny, vagy bármi más. Érdemes helyzeti elônyt kovácsolni önmagam, véleményem, korábbi énem, gondolatom megtagadásával? Lehet, ha rávisz a lelkiismeret. Én nem hiszem! Meggyôzôdésem, hogy megújult folyóiratunk havonta, ha közöl egyegy gondolatot egyesületi életünk, szakterületünk, mindennapjaink pozitív és negatív történéseirôl, akkor e pár soros jegyzetek közös gondolkodásra késztetik tagtársainkat, minél tovább, minél erôsebben. Jól tudom, valamennyien nemcsak szakemberek vagyunk, hanem hús-vér lények, gondolkodó emberek, akik valószínû hasonló problémákkal találkozunk nap mint nap, így hát a tömérdek szakcikk mellett akad egy kis hely elmélkedéseinkre is. Z. Nagy János
2006.3.szám
V
I
L
L
A
M
O
S
F
O
G
Y
S
Z
T
Ó
B
E
R
E
N
D
E
Z
É
S
E
K
EMLÉKEZTETÔ AZ ÉRINTÉSVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG 2006. FEBRUÁRI ÜLÉSÉRÔL A Munkabizottság elôször meghallgatta a Schneider Electric (Merlin Gerin) cég képviselôjének, Kerekes Lászlónak a cég áram-védôkapcsolóiról szóló ismertetését. E szerint a cég a "Multi 9" készülékcsaládba tartozó ipari felhasználásra szánt egy- és háromfázisú áramvédôkapcsolókon, egyfázisú áram-védôs kismegszakítókon valamint áram-védô kioldókon kívül a "Start" készülékcsaládon belül lakossági felhasználásra szánt egy- és háromfázisú áram-védôkapcsolókat is gyárt. A nullavezetôt mind az egyfázisú, mind a háromfázisú kapcsolók megszakítják. Mindegyik típus a szokásos kalapsínre szerelhetô, a kismegszakítókkal egy sorba építhetô. Az áram-védôs kismegszakítók kismegszakítói B és C jelleggörbével egyaránt kaphatók; az áram-védô üzem szempontjából A osztályúak, tehát a lüktetô egyenáramú komponensû hibaáramra is érzékenyek; pillanatkioldásúak, a 30 mA-es érzékenységûek 4,5 kA, 300 mA-es 6 kA független zárlati áram megszakítására alkalmasak. Az elsôsorban ipari felhasználásra szánt ID/FI típusjelû áram-védôkapcsolók 25, 40, 60 és 80 A névleges áramerôsséggel, egy- és háromfázisú, kivitelben kaphatók, A osztályúak, alaptípusuk 30 és 300 mA-es érzékenységû. Valamennyi védett a pillanatszerû túlfeszültségbôl származó, legfeljebb 250 A-es áramcsúcs 8/20 µs impulzus által okozható téves kioldás ellen. A 30 mA-es érzékenységû csak pillanatkioldással kapható, de SI (super immunized) változatban a kapcsolási tranziensek és nem szinuszos feszültség által okozható téves kioldások ellen is védettek, s a 8/20 µs-os lökôáram elleni védettségük 3 kA-ig megfelel. A 300 mA-es érzékenységû szelektív kioldással is kapható, s a szelektív kioldásúak SI kivitelûek is lehetnek. 10 mA-es érzékenységû áram-védôkapcsolót csak egyfázisú dugaszolóaljzattal egybeépítve szállítanak (ilyen egybeépített kivitel 30 mA-es érzékenységgel is kapható). A kifejezetten háztartási (lakossági) célra szánt "start" családba tartozó SFI típusjelû áramvédôkapcsolók AC osztályúak (alkalmazásuk nem ajánlott olyan helyre, ahol a hibaáram lüktetô egyenáramú komponenst is tartalmaz), valamennyi 30 mA-es érzékenységû, pillanatkioldású, 25 és 40 A névleges áramerôsségû, megszakítóképességük 500 A. Lakossági célú felhasználásukat egy kis házikót ábrázoló piktogrammal jelölik. A Schneider Electric végáramkörök (illetve egyes fogyasztókészülékek) áramütés elleni védelmére (az IEC-CENELEC szabványokkal egybehangzóan) csak a 30 mA-es érzékenységû áram-védôkapcsolók alkalmazását ajánlja, mert közvetlen érintés esetén csak ez véd meg biztonságosan a szívkamraremegést okozható áramerôsségû áramütések ellen.
2006.3.szám
Ezt követôen a Munkabizottság vezetôje ismertette a szabványoknak a (csak szinuszos váltakozóáramra megfelelô érzékenységû) AC karakterisztikájú áram-védôkapcsolók alkalmazására vonatkozó álláspontját. Korábban a magyar termékszabvány ezeket nem minôsítette szabványosnak. (E kizárás mûszaki indoka az, hogy a hibaáram nagyobb mértékû egyenáramú összetevôje telítheti az áramvédôkapcsolókban alkalmazott különbözeti áramváltó igen kis méretû vasmagját, amely e telítés hatására nem viheti át a váltakozóáramú különbözeti áram mágneses erôvonal-változtatását, s így a kikapcsolást indító hibaáram az áramváltó szekunder oldalán nem jelentkezik.). Az IEC, illetve az ezzel azonos EN termékszabvány átvételével ez a kizárás megszûnt. E szabványok alkotásánál az volt az alapelv, hogy nem a gyártmány szabványosításánál, hanem az alkalmazási szabályoknál kell ez egyenáramú összetevô hatásának kockázatára figyelemmel lenni. Ennek megfelelôen az IEC 364-5.53:1986 szabvány 532.2.1.4 szakaszában fel is vette az áram-védôkapcsolók kiválasztásának az egyenáramú összetevô hatását figyelembe vevô követelményeit. (Ezt a szabványt a CENELEC - és ennek következtében az MSZ - még nem vette át.) Ebben azonban az a lakonikus szöveg szerepel, hogy "a követelmények megfontolás alatt". E követelmények véglegesítése (fôként az A típusú áram-védôkapcsolónál lényegesen olcsóbb AC típusnak a gyártók által erôltetett alkalmazása miatt) azóta sem sikerült. A jelenleg érvényes (de sem a CENELEC, sem az MSZ által be nem vezetett) IEC 60364-5-53:2001 531.2.1.4 (a szakasz számozásának harmadik számjegye változott) szerint: "az egyenáramú komponens hatása megfontolás alatt". A szavazás alatt lévô (de már véglegesnek tekinthetô) IEC 64/1486 CD anyaga ugyanerre azt mondja: "átdolgozás alatt". A ténylegesen kiadott szabványok állásfoglalásának hiányában érdemes megfontolni annak az - el nem fogadott - 2003. januárban szavazásra bocsátott javaslatnak a szövegét, amely utoljára adott erre vonatkozóan tételesen megfogalmazott követelményt (korábban több hasonló, de ettôl némiképp eltérô javaslat is volt). Ennek 531.2.2.4 szakasza szerint: "azoknak a rögzítetten felszerelt fogyasztóberendezéseknek, amelyek pulzáló egyenA típ.) vagy gyenge áramú komponenst (A egyenáramú komponenst is gerjesztenek, A vagy B típusú ÁVK-t kell alkalmazni. E helyett megfelelô óvintézkedésnek lehet tekinteni: - ha I. év. oszt. helyett II. év. oszt. készüléket alkalmaznak, - ha a fogyasztóberendezésnek az a része, amely egyenáramú komponenst gerjeszt, ennek megfelelô szigetelésû, - ha elválasztó transzformátort alkalmaznak - ha az egyenáramú komponenst tartalmazó készülék vagy rész egyenáram-tartalma 6 mA-t nem haladhat meg."
Ennek megfelelôen az AC típusú áramvédôkapcsolók alkalmazása sehova sem tiltott, de ma már a háztartásokban is megfontolandó, hiszen a mai gyakorlatban nem csupán a számítógépekben, valamint a szórakoztatás- és hiradástechnikai készülékekben, de a legtöbb háztartási gépben, sôt a fényszabályozó és fénycsöves berendezésekben is van közvetlenül (fémesen) a hálózatra csatlakozó félvezetô, s egyelôre az ezek által gerjesztett egyenáramú összetevôkre vonatkozóan szinte soha nincs számadat megadva. Az IEC és a CENELEC életvédelmi célra valóban a 30 mA érzékenységû áramvédôkapcsolók alkalmazását kívánja (tûzvédelmi célra megelégszik a 300 mA érzékenységû áram-védôkapcsolók alkalmazásával). Ennek magyarázata, hogy a szívkamra-remegés (fibrilláció) valószínûleg csak olyan áramütés esetén léphet fel, amelynek áramerôssége ennél nagyobb. Közvetett érintés esetén ennek nincs jelentôsége, mert a védôvezetôn át biztosan 100 mA-nél nagyobb testzárlati áram keletkezik, s ennek csupán töredéke jut az átlagosan 1000 Ohm ellenállással számításba vett emberi testre. Közvetlen érintés esetén azonban a teljes "hibaáram" az áramütött testén át záródik, s nem zárható teljesen ki az, hogy a talpponti ellenállás kritikus nagysága esetén ez éppen 30 mA áramerôsségû legyen. Mivel azonban az áram-védôkapcsolók a nemzetközi szabvány szerint már akár a névleges érzékenységük 50 %-ánál is kikapcsolhatnak (s tapasztalat szerint még ennél nagyobb érzékenység is elôfordul), a hazai klimatikus viszonyok közt pedig szabadtéren egy esôs hétvége után gyakori a 10-20 mA-es szivárgóáram fellépése az IEC és CENELEC elfogadta, hogy nálunk a szabadtéri dugaszolóaljzatok áramkörében elegendô 100 mA-es érzékenységû áramvédôkapcsolót használni. (A 60364-4-41 véglegesnek tekinthetô tervezetében a 415.1.1 szakaszhoz fûzött megjegyzés.) Az IEC és CENELEC az általános körülmények között azt is megengedi, hogy a TN-rendszerekben a biztonságosan földelt nullavezetôt az áram-védôkapcsoló ne szakítsa meg. Külföldön (fôként a távol-keleten) gyártott kapcsolóknál láttunk már ilyan kapcsolót is, de szerencsére az ilyen megoldás Európában sehol sem terjedt el. (az MSZ 2364 sorozat 7. részében lévô, úgynevezett 700-as szabványok szinte mindegyike kiköti, hogy az ott alkalmazott áramvédôkapcsolókban a nullavezetô megszakítása is követelmény.) Az ismertetett készülékekre vonatkozóan felhívta a figyelmet e készülékek IP védettségének megadására, amely szerint a védettség IPXXB. Bár az IP védettség ilyen (betûkkel való) megadása több mint tíz éve szabványos, eddig még nem-igen terjedt el. A védettség így, betûvel való megadás vagy azt jelenti, hogy a szóban forgó készüléket beépítésre szánták, s az IP védettség számmal megadható fokozatait a
ELEKTROTECHNIKA
25
V I L L A M O S
F O G Y A S Z T Ó
beépítés körülményei biztosítják (a jelen esetben errôl van szó), vagy egy több termékbôl összetett gyártmánynál (ott a fokozatok számai mellett) az összetett szerkezet kezelô által megengedett megnyitásánál (pl. beépített jelzôlámpa cseréjénél) a burkolat nyitás után mi lesz a személyek érintése elleni védettség. (Az A betû a tenyérrel, a B az újjal, a C az Ø2,5 mm, D az Ø1 mm huzallal való való érintés elleni védettséget jelenti). A Munkabizottság tagjai részérôl felmerült konkrét kérdésekre Kerekes kts. közölte, hogy a cég kismegszakítói nem érzékenyek arra, hogy az áramkörbe milyen áramiránnyal vannak beiktatva (melyik kapcsukra érkezik a betáplálás); de olyan kérdés még nem merült fel, hogy vízszintes vagy fejtetôre állított szerelési helyzetben változik-e a megszakító-képesség. A gyártmányismertetés után jogszabályi változások kerültek közlésre: 1.) Megjelent az érintésvédelmi vizsgálatok kötelezettségérôl szóló 22/2005. (XII.21.) FMM rendelet. Ez (a decemberi munkabizottsági ülésen ismerteteknek megfelelôen) lényegében a visszavont MSZ 172/1:1986 szabvány szerinti kötelezettségeket írja elô. Röviden meghatározza a szerelôi ellenôrzés és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat fogalmát is. A különbség csupán az, hogy - mivel ez az új rendelet a 14/2004 (IV.19.) FMM módosításaként jött létre, nem csupán a berendezésre, de az ahhoz csatlakoztatott munkaeszközökre (tehát pl. a dugaszolóval csatlakoztatott, de kéziszerszámnak nem minôsülô készülékekre) is érvényes. 2.) Megjelent a 297/2005 (XII.23.) Korm rendelet, amely 2006. január 1.-i hatállyal a Magyar
B E R E N D E Z É S E K
Mûszaki Biztonság Hivatalt beolvasztotta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalba. A Területi Mûszaki Biztonságtechnikai Felügyelôségek és elnevezésük változatlan maradt. Hatáskörüknek a minket érintô lényeges változása (bôvülése) hogy a Hivatal az eddigi feladatain túlmenôen (6.§.b pontja szerint) "ellátja a csatlakozó, az összekötô és a fogyasztói berendezések létesítésére, felülvizsgálatára, le- és felszerelésére jogosult villanyszerelô közhitelû hatósági nyilvántartásba vételi, nyilvántartási, igazolvány kiadási, monitoring és az azokkal összefüggô egyeztetési és egyéb közigazgatási-hatósági feladatokat." 3.) Említésre került, hogy megjelent a Gáz Csatlakozó Vezetékek és Fogyasztói Berendezések Létesítési és Üzemeltetési Mûszaki-Biztonsági Szabályzata (GMbSz), ami a gázkészülékekkel kapcsolatos villamos berendezésekre is ad mûszaki biztonsági követelményeket. Ez egyenlôre csupán elôkészületben lévô anyag minisztériumi közleménnyel (Gazdasági Közlöny 2005. évi 15. számában) történt nyilvánosságra hozatala. Ennek részleteire késôbb még visszatérünk. A jelenlegi formájában csupán a 140 kWnál nagyobb teljesítményû gázfogyasztó berendezésekkel kapcsolatos villamos berendezésre fogalmaz meg lényeges követelményeket. (Egy lakás fûtésére szolgáló kazán teljesítménye 6-25 kW között mozog, egy családi ház teljes fûtési és melegvíz-szolgáltató kazánjáé sem szokta a 40 kW-ot meghaladni.) Várható azonban, hogy végleges formájában majd a lakások (fürdôszobai) berendezéseivel kapcsolatos villamos berendezésekre is ki fog térni. A GMbSz szabvány-jellegû, mûszaki és nem eljárási szabályokat tartalmaz, s ennek megfelelôen leszö-
-
H Í R E K
gezi, hogy a benne foglalt mûszaki követelményektôl megengedett eltérni, ha a tervezô elôzetesen igazolja, hogy megoldása a Szabályzat megoldásai szerint elérhetô biztonsági szintet más módon biztosította. A jogszabályok ilyen áttekintô ismertetése után bejelentésre került, hogy gyakorlatilag véglegesnek tekinthetô a kisfeszültségû villamos berendezések elsô és idôszakos vizsgálatait szabályozó IEC 60364-6 szabvány (ami az EU-ban HD 60364-6 jelzettel fog megjelenni, s hazánkban MSZ HD 60364-6 jelzettel várhatóan 2007. elején váltja le az eddigi MSZ 2364-610 szabványt). Ennek számunkra érdekes lényeges változtatása, hogy ennek dokumentálására tájékoztató jelleggel igen részletes táblázatos összesítést ajánl. (Az ebben közölt egyik - a vizsgálati eredményeket áramkörönként rögzítô - táblázata 25 rovatot tartalmaz.) Bár a szabvány végsô szövegében ez csupán: "alkalmas a - különösen a háztartási - berendezések elsô és az idôszakos vizsgálatok eredményeinek rögzítésére", más ajánlás hiányában ennek használata lenne az elvárás, ezért Magyarország csatlakozott Németországhoz és Hollandiához abban, hogy ezekben az országokban e táblázatok helyett saját nemzeti szabályok adják meg a dokumentáció minimális tartalmát. A Munkabizottság úgy határozott, hogy ezekre néhány erre társadalmi munkaként ajánlkozó tagjával javaslatot készít.
Kádár Aba az Érintésvédelmi Munkabizottság vezetôje
TOVÁBBKÉPZÉS VILLAMOS SZAKEMBEREK RÉSZÉRE Sikeres rendezvény hasznosítható tapasztalatokkal Az elmúlt napokban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretein belül a Villgép Szövetség tematikáját követve kétszer egynapos továbbképzést szervezett a C+D Automatika Kft. 1191 Budapest, Földvári u 2. szám alatti bemutatótermében.
A résztvevô 30 fô a rendezvényt hasznosnak, az átadott Magyar Elektrotechnikai Egyesület vonatkozó irányelveit hiánypótlónak minôsítette. Újból megfogalmazódott a szakma egyértelmû véleménye, hogy az új európai szabályozás feltételezi és elvárja a fokozott egyéni felelôsségvállalást, de az ehhez szükséges jogi háttér a magyar szakemberek számára csak nehezen és sok esetben csak idegen nyelven hozzáférhetô. Ennek a hiánynak enyhítését célozza a www.meter.hu honlap vonatkozó oldalainak gyakori frissítése.
bocsátja, melyeket regisztrált felhasználóink részére rövidesen hozzáférhetôvé teszünk.
Amennyiben a jelentkezôk száma ezt indokolttá teszi, úgy rendezvényünket 2006. március második felében megismételjük változatlan napirend mellett. Jelentkezzen már most!
Szelenszky Géza
Az elsôsegélynyújtás a villamos balesetek esetén téma keretében dr. Göbl Gábor a Mentôszolgálat fôigazgató helyettese által tartott elôadás és konzultáció rávilágított arra a tényre, hogy a jelenlegi MSZ 1585:2001 szabvány D101-es melléklete, amely az elsôsegélynyújtási útmutató villamos áramütéses balesetekrôl szól, nem az orvostudomány legutóbbi álláspontját tartalmazza. Elôadónk ígéretet tett arra, hogy az elhangzott elôadásának diáit honlapunk rendelkezésére
26
ELEKTROTECHNIKA
2006.3.szám
E
G
Y
E
S
Ü
L
E
T
I
É
L
E
T
-
H
Í
R
E
K
-
H
Í
R
D
E
T
É
S
CSÖKKENHET A TÁVHÔ ELÔÁLLÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGE ÉSZAK-BUDÁN A régió hôellátásának korszerûsítésére kiírt pályázaton.
Az MVM Rt. nyerte el a FÔTÁV Rt. tenderét. Négy megállapodásból álló szerzôdés-csomagot írt alá az MVM Rt. a FÔTÁV Rt.-vel. Az MVM Rt. ezzel szerzôdéses kötelezettséget vállalt arra, hogy mintegy 10,5 Mrd Ft értékû beruházást valósít meg a FÔTÁV Rt. Észak-budai Fûtômûve területén, az Észak-budai és Óbudai hôkörzetek együttes hôigénye 70%-ának kielégítésére. A beruházás révén lényegesen csökkenthetô a távhô elôállítási költsége, és jelentôsen mérséklôdik a károsanyag-kibocsátás mértéke is. Az MVM Rt. összesen 3x30 MW hô- és 50 MW villamosenergia-termelô kapacitást valósít meg úgy, hogy az egyik új kazánt póttüzeléssel 60 MWra építi ki. Így összesen 120 MW hô- és 50 MW villamos kapacitás áll rendelkezésre a szerzôdésben vállalt hôigény kielégítésére.
Az elsô ütem keretében 1x30 MW hô- és 1x16,5 MW villamos kapacitás létesül 2007. március végére, majd a második ütemben 60 MW hôkapacitás rendelkezésre állása valósul meg 2007. október végén. A harmadik ütemben, 2008. március végéig épülnek meg azok a hiányzó létesítmények, amelyek az összesen 120 MW hô -, ill. 3x16,5 MW villamos teljesítményû kapacitás létrehozásához szükségesek. Dr. Kocsis István vezérigazgató az aláírást követôen kifejtette, hogy a beruházás összhangban van az MVM középtávú üzleti stratégiájában megfogalmazott célkitûzésekkel. Ennek szellemében a társaságcsoport erôsíti pozícióját a hazai távhôpiacon. Az MVM Rt. sajtóközleménye alapján összeállította:
A szerzôdés jogát az MVM Rt. a FÔTÁV Rt. által kiírt pályázaton nyerte el.
B. J.
„MIT ÉR A BÖLCS, HA ÖNMAGÁRÓL MIT SE TUD” (Lukianosz) - avagy múltunk feldolgozása egyre égetôbb Folytathatnánk ezt a bölcs mondást azzal, hogy ha nem ismerjük az ország ipartörténetét, vagy megfeledkezünk róla, az unokáinknak már csekély esélye lesz arra, hogy azt megismerhessék! Nagyon fontos tehát, az egyes szakmák ipartörténetének, szisztematikus begyûjtése, rendszerezése és megismertetése az utódok felé.
A PROLUX Kft. megnyerte az MTV által meghirdetett, fényforrások beszállítására vonatkozó közbeszerzési pályázatot. A PROLUX Kft. új üzletágat nyitott lakásvilágítás tervezés témakörben. Vezetôje: Ferenci Éva lakberendezô. Szívesen várjuk érdeklôdésüket.
Nagy János
A MEE 100 éves Centenáriumának alkalmából, neves szaktekintélyek által elkészült két nagyon fontos és sikeres kiadvány, „A magyar elektrotechnika története” és a „A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Története” címmel. Ezek a mûvek igyekeztek az érintett 100 év fôbb elektrotechnikai eseményeket, eredményeket összegezni. Természetesen egy ilyen hosszú idôszaknak, amelyben rendkívül sok minden történt ezen a területen, egyetlen mû sem tud minden részletére kitérni. Nevezetesen az alap mûvek elsôsorban a fejlôdés irányát és fôbb eseményeit tárgyalják, terjedelmi okok miatt nem mehettek bele olyan részletekbe, mint például a villamos termékek karbantartását és szervizelése, felújítása illetve az ilyen munkákkal foglalkozó szolgáltatók tevékenysége. A MEE Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály és a VILLGÉP Szövetség, kötelességszerû célként tûzte ki maga elé, azt, hogy együttmûködve mindazokkal, akik ebben a nagy munkában, segítôkész partnerek akarnak lenni, összegyûjti, a ma még itt-ott fellelhetô olyan dokumentációkat, emlék adatokat, amelyek alapján ezek összegezésével, az utódaink megismerhetik azt az ipartörténeti múltunkat, amely nélkül a villamos szakma is, szegényebb lenne! Ezért kérünk minden Tagtársunkat, Szaktársunkat, ismerôs és ismeretlen Kollégánkat arra, hogy információikkal legyen segítségünkre, ennek a nagy munkának az elvégzésben! Fôbb kutatási szempontok: • A cég neve, címe (volt címe). • A tulajdonos (ok) neve, és amit róluk tudni lehet, vagy érdemes megemlíteni. • A cég, mûhely, üzem, szerviz, alapításának éve. • A felsoroltak tevékenysége, 1945 elôtt és után, beleértve az államosítás következményeit is. • A cég tevékenységének, említésre méltó fôbb fázisai. • Minden olyan ezzel kapcsolatos említésre méltó esemény megemlítését, amelyet Ön a maga részérôl fontosnak tart megemlíteni. Várjuk az Ön segítségét is! Minden ezzel kapcsolatos információt az alábbi címre kérünk eljuttatni:
VILLGÉP SZÖVETSÉG 1135. Reitter Ferenc u. 39-49. Telefon/Fax: (06-1) 215-2238 Jakabfalvy Gyula A Szövetség Elnöke
2006.3.szám
27
ELEKTROTECHNIKA
P
O
R
T
R
É
PORTRÉ Nagyon szeretek olvasni, írni és ez indított arra, hogy újságírói képesítést is szerezzek. Most tettem le sikeresen egy középfokú újságírói vizsgát. Hogyan jutottál el az újságíráshoz és publikáláshoz?
LAPUNK VENDÉGE TURI GÁBOR, AZ IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG TÁRSELNÖKE
Egy kedves mosolygós fiatalember ül velem szemben, akit arcról már sokan ismernek. Ô is egyike volt azoknak a srácoknak, akik a Vándorgyûléseken a technikai berendezések probléma nélküli mûködtetését biztosították. Halhattuk ôt, amint a MEE Erôsáramú Hallgatói Társaság-ban végzett munkájáról értékes és tartalmas beszámolót tartott az Elnök -Titkári Tanácskozáson 2005-ben.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói lapjában, a 120 dB-ben /120 deciBel/ kezdtem irogatni. Érdekel az írás, izgalmasnak tartom, mert gondolatot szül és értéket teremt. Megismerkedtem a Magyar Egyetemi és Fôiskolai Sajtóegyesület tagjaival, akik az „Aktív szemeszter” címû lapot készítik. Sok tanácsot kaptam tôlük és itt is megjelennek az írásaim. Most a MUOSZ tagságom regisztrálása van folyamatban, amely további érdekességet jelent számomra. A tanulás és irogatás mellett mennyi idô jut a kikapcsolódásra? Mi a kedvenc idôtöltésed?
Kíváncsi vagyok, hogy honnan jöttél és honnan indult a „szakmai pályád?” Fehérgyarmaton születtem 1978. május 25-én. 15 éves koromban a debreceni Brassai Sámuel Mûszaki Szakközépiskolába iratkoztam be, hogy mechatronikai technikus legyek. Párhuzamosan szoftverüzemeltetô végzettséget szereztem és itt kaptam kedvet ahhoz, hogy a számítástechnikai mûszerész szakmát is megtanuljam. A középfokú vizsgáim után két évig a mûanyag-, valamint a gyógyszeriparban dolgoztam, számítógéppel vezérelt gyártósorok üzemeltetése, automatizált gyártóegységek karbantartása, beállítása volt a feladatom. Hogy kerültél a „Kandóba”? Édesapám TSZ elnök volt, majd egyik napról a másikra munkanélküli lett és nem talált munkát a rendszerváltás után. Otthon nagyon sok munkahely megszûnt, ez azt jelentette a családnak, hogy az addigi életünk gyökeresen megváltozott. Ahhoz, hogy tovább tudjak tanulni, saját magamnak kellett az anyagi feltételeket megteremteni. A BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fôiskolai Karra 2000-ben jöttem, villamosmérnök-asszisztens felsôfokú szakképesítést adó képzésre. Ennek eredménye alapján kerültem át a villamosmérnöki szakra, de idôközben felvettem a mérnöktanári szakot is.
28
Ahogy látom, Nálad az egyik szakma hozta a másik iránti érdeklôdést. Még milyen ter veid vannak?
ELEKTROTECHNIKA
Szeretek olvasni, egyik kedvenc íróm Rejtô Jenô. Szívesen kirándulok, sportolok, szájharmonikán játszom. Már az is elôfordult, hogy zenekarral zenéltem. Legújabban a szociológia érdekel. Nagyon szeretem a közéletet, amolyan nyüzsgôs fajta vagyok. A „Kandón” belül van egy kisebb közösség, akik a szabadidôs programokat szervezik és ebben én is aktívan részt veszek. Mesélj arról is, hogy mit szerveztek. Az egyik nagy közösségi megmozdulás a KIN KUPA / Kandós Ifjúsági Napok/ amelyen kb. 1000-1200 fô vesz részt. A mintegy 200-250 fôbôl álló energetikai csapat programját közösen szervezzük a srácokkal. A tanárok is részt vesznek ebben a vetélkedésben, de igazán jó lenne, ha korábbi iskolatársaink is visszalátogatnának hozzánk áprilisban. A megoldandó feladatok nagy része kimeríti az idétlenség fogalmát, de inkább problémamegoldó kategóriába sorolnám. A másik sikeres rendezvényünk a disznótor. Ezt negyedik alkalommal rendeztük idén. A disznókat a kollégiumban dolgozzuk fel, amelyet nagy mulatság kísér.
Honnan vezetett az út a MEE-hez? Az egyik disznótor alkalmával Novothny tanár úr mondta, hogy szép-szép a szórakozás, de talán a szakmával is kellene foglalkozni. Két évvel ezelôtt született meg a gondolata annak, hogy a Kandón belül autonóm módon mûködtessünk egy hallgatói szervezetet. Megcsináltuk a saját Szervezeti és Mûködési Szabályzatunkat, majd munkához láttunk. Szakmai elôadásokat, kirándulásokat szervezünk. Rendkívül fontos a szakmai tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés. Az Erôsáramú Hallgatói Társaság közgyûlése megválasztott elnökének és én már a Juhász Béla által kitaposott úton jutottam el a Magyar Elektrotechnikai Egyesülethez. Németh Bálinttal az Ifjúsági Bizottság elnökével közösen alakítjuk és szervezzük a Bizottság életét, mûködését. Terveink között szerepel, hogy az egyetemi és fôiskolai hallgatókból álló tagságot kibôvítjük a különbözô cégeknél dolgozó fiatalokkal, mondjuk 35 éves korig. Így a szakmához is közelebb kerülhetünk, és együtt valósíthatjuk meg a MEE fiatalítását. A közelmúltban nagy megtiszteltetésként ért bennünket, hogy állandó meghívottként részt vehetünk a MEE Elnökségi Ülésein. Közvetlenül értesülhetünk az Egyesület életérôl, és részt vehetünk az elnökség munkájában. Nagyon jó érzés egy nagy múltú Egyesület tagjának lenni és szeretnénk a továbbiakban is segíteni a feladatok megoldásában. Végezetül, az szeretném megkérdezni, hogy „mi leszel, ha nagy leszel?” Remélem, mérnök. Bízom benne, hogy a tanáraim is hasonló elszántsággal néznek a hátralévô vizsgaidôszakok elé, és pár félév múlva mosolyogva nyitogathatom az oklevelet. Vannak egyéni elképzeléseim is, azonban azok még nem értek meg a megvalósításra. Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok Neked az „Életben”. Tóth Éva
2006.3.szám
KI LEGYEN AZ ELNÖK? ” Az ember alkatában elsô és leglényegesebb a közösségi szellem „ (Marcus Aurelius – Elmélkedések, hetedik könyv) Újból választások elébe nézünk, így hát a kérdés jogos, a válasz egyszerû: az, akit megválasztunk! Tagtársunk, akire leadjuk novemberben voksunkat, ezáltal bizalmat szavazunk, a tagság, az egyesület és szakterületünk érdekeinek képviseletét maradéktalanul, és felelôséggel vállalni kell. Valamennyiünk számára fontos, hogy országos szakmai civil szervezetünket méltóképpen megelégedésünkre vezesse. Kétségkívül nagy megtisztelés egy több mint évszázados hagyománnyal rendelkezô egyesület elnökének lenni. A hagyomány kötelez, a hagyomány feladatokat ró ránk, a hagyomány megköveteli a tradíciók ápolását, de egyben a folyamatos megújulást és a társadalmi, gazdasági körülményekhez való alkalmazkodást is a tennivalók közé sorolja. A leendô elnök erkölcsileg fedhetetlen múlttal rendelkezzen, és amellett, hogy ismert személyiség, elismertnek is kell lennie a szakterületén és egyesületünkben egyaránt. A köztisztelet és bizalom a tagság részérôl mindenképpen elônyt jelent. Csak az elôbbi feltételek teljesülése ad némi reményt arra, hogy a különbözô érdekeltségekkel rendelkezô, olykor egymással szoros versenyben álló egyéni és jogi tagokat közös nevezôre tudja hozni, egyesíteni képes az erôket és biztosítani azt, hogy valójában egyesületként mûködjön szervezetünk. Ez nem kis dolog, hisz a tagok semmilyen függôségi viszonyban nincsenek az egyesülettel és annak vezetôségével. Mindenki szabad akaratából csatlakozik, fejti ki tevékenységét, vagy fordít hátat szervezetünknek. Ezért kell az elnöknek határozottan megfogalmaznia az együvé tartozás értelmét, célját, szellemét, és irányt mutatni a közös cselekedeteknek. Programjával, elképzeléseivel és tetteivel vonzóvá teheti szervezetünket. Be kell bizonyítania az ôsrégi igazságot, mely szerint, közös összefogással akár vitát, csatát, háborút, pert lehet nyerni, ezt teheti egy jól vezetett egyesület is, amikor a szakmai érdekek képviselete érdekében síkra száll és lobbizik, képvisel, a lehetetlent is megteszi a közös ügyünk érdekében. Az egyesület összetartó ereje: a szakmaiság, a szakma iránti elkötelezettség, elhivatottság. Csak az lehet elnök, aki az EGOJÁT félre tudja tenni, aki egyes szám elsô személy helyett, többes szám elsô személyben tud fogalmazni, és beszélni, aki az egyéni és üzleti érdekei elébe tudja helyezni a közérdeket, hisz nagy számú tagságot, egy szakmát képvisel. Ezt mindenkor célszerû szem elôtt tartania! Nem elég a tisztességes szándék látszatát kelteni az egyesület tagságában, hanem tisztességesnek is kell lennie, és azt minden cselekedetével, döntésével, határozatával, bizonyítania is szükséges mindenkor. Az összetartó erôt nem kezdheti ki a vádaskodás, a széthúzás, a megosztás, de az egymásra kacsintás politikája sem. Nagy kihívás napjainkban a sok egyéni érvényesülést keresô kollegát, nemegyszer napi gondokkal, munkahelyi problémákkal küzdô tagokat összefogni egy közös cél érdekében.
2006.3.szám
Ki legyen az Elnök? Egy olyan vezetô egyéniség, aki össze tudja hangolni a szakosztályok és társaságok, a vidéki és budapesti, a regionális és vállalati szervezetek mûködését, konfliktus kezelési erényeit fel tudja használni az egyesület mátrixos rendszerû felépítésébôl adódó ellentétek, megoldására. A kérdés, amire mindig fontos a helyes választ megtalálni: mikor érvényesüljön a területi elv, és mikor a szakmai elv, egyesületünkben? Tovább gondolva a helyzetet, az elnök mellé választunk egy elnökséget is, amelyben nyilván kerülnek be új és régi arcok egyaránt. Jó lenne fiatalítani is, hisz a stafétabotot érdemes a folytonosság fenntartása végett, menetközben átadni a következô generációnak. Ki, kihez fog alkalmazkodni? A konszenzust megtalálni szintén nem könnyû feladat! Bárkit is válasszunk elnökünknek, új helyzetbe kerül, hisz ez nem munkahely, tehát illik vigyáznia, hogy az elnökségi üléseket ne tévessze össze a termelési értekezlettel, de még az egyetemi elôadással sem. Az utasítások, és ex katedra megfogalmazások helyett a közös gondolkodás, az eltérô vélemények meghallgatása, netalán figyelembe vétele, a döntések végrehajtása és nem elnapolása, stb. sorolhatom tovább azokat az elveket, amelyek fontosak az egyesület mûködéséhez. Úgy az elnökségben, mint az egész egyesületben, az önkéntesség és nem a feladat kiosztás elvének érvényesülése határozza meg a közös akarat, az együttgondolkodás és munka légkörét. Jó szervezôkészségre van szükség ahhoz is, hogy valamennyi egyesületi tisztségviselô a maga területén aktivizálva, kreativitásra ösztönözve, foglalkoztatva legyen. A társaságoknak, szakosztályoknak, régióknak és a legkisebb szervezeti egységeknek is a saját területükön, megfelelô szintû, aktív tevékenységet kell kifejteniük, ami a megváltozott gazdasági körülmények között nem annyira egyszerû, mint egykor volt. Az elnök, jó szervezôkészségével vonzóvá teheti egyesületünket, ugyanis tagság nélkül nem létezik civil szervezet! A tagság adott, összefogásra van szükség. Természetesen folyamatosan új kollegák, fiatal tagtársak szükségesek egyesületünk erôsítésére. Ne feledjük, az Egyesület, mi vagyunk! Olyan légkört és hangulatot kell teremtenie az elnöknek, amely összetartja a tagságot, és olyan célokat és terveket fontos kitûznie, megfogalmaznia, amiért érdemes az egyesület tagja lenni. A valahová- és együvé tartózásnak nagyjelentôsége van atomizálódott társadalmunkban. Ebben nagy szerepe van az egyesület szervezeteinek is! Az együvé tartózás érzésének megteremtése érdekében változtatásra szorul az egyesületen belüli kommunikáció is. Az egyenes beszéd, az egymással szembeni ôszinteség pótolhatatlan. A kiszivárgott híresztelések, a fél információk, a pletykák, a szóbeszédek, csak fölösleges feszültségek kialakulására jók, a bomlasztást szolgálják. Folyamatos tájékoztatásra van szükség a szakterületünket érintô jogszabályi, szabványossági, gazdasági stb. változásokat illetôen. De nem elég az utólagos tájékoztatás, vannak esetek
amikor a történések elébe kell menni, és aktív szerepet vállalni a szakmai érdekeink képviseletére. Hallatnunk kell hangunkat állásfoglalásainkkal, szabad véleménynyilvánításunkkal. Lássuk be, ma már maroknyi akár néhány hónapos múltra visszatekintô szervezetek is ezt teszik. Olykor eredményesen. Célszerû egy fórumot létrehozni - amely lehet az Internet, de az Elektrotechnika folyóiratunk is - a tagság véleményének, gondolatainak megismerésére. Az interaktív kapcsolat a tagság és elnökség, a tagság és különbözô munkabizottságok között erôsítheti az érdekérvényesítô képességünket.
Ki legyen az Elnök? Aki felvállalja a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, - a hagyományok megôrzése mellett, nemrégiben elkezdett megújításának folytatását és levezénylését. Észre kell venni, hogy immár tizenhat éve megváltoztak hazánkban a társadalmi és gazdasági körülmények. Ezekhez csak részben sikerült alkalmazkodni az évek során. Nem késleltethetjük a megújulás folyamatát. Lehet, hogy a szervezeti felépítés változtatásával, lehet, hogy a tevékenységek és jogosultságok megváltoztatásával stb. javítható, korszerûsíthetô egyesületünk tevékenysége. Mindez természetesen demokratikus úton történhet. Az MEE létjogosultsága nem kérdéses, de a helyét és társadalmi szerepét megtalálni, újrafogalmazni, nem könnyû feladat! Olyan elnökre van szüksége egyesületünknek, aki a tevékenység jobbításának szándéka mellett, felvállalja olyan jogosultságok, társadalmilag fontos feladatok megszerzését, amelyek igénylik a tagság szaktudását és egyben megalapozzák és biztosítják a szükséges jövedelemforrásokat. A szakterületünket érintô jogszabályi és egyéb változások kedvezô befolyásolása, esetenként a tervezetek elôkészítése céljából hatékony együttmûködést alakít ki a hatóságokkal és állami szervekkel, politikusokkal. Hajlandó szakmánk érdekeinek érvényesítése céljából a lobbizásra. Fontos megteremteni a MEE, mint országos szakmai szervezet, társadalmi ismertségét, elismertségét. Ennek érdekében, jó, ha olyan egyéniség leendô elnökünk, aki képes a médiával jó kapcsolatot kialakítani. Az elnöknek szoros együttmûködést kell kialakítania a szakterületünkön mûködô egyesületekkel, szövetségekkel, mert közös összefogással jobban érvényesíthetôek érdekeink. Kellô integráló szerep felvállalása esetén egyesületünk bôvíthetô további szervezetek sorainkba történô bevonásával. Hogy van-e olyan tagtársunk, aki elnökként mindenkinek és minden feltételnek megfelel? Bizonyára van! A Jelölô Bizottságnak nagy a felelôssége, mert úgy elnöknek, mint elnökségi tagoknak megfelelô jelölteket kell állítania. Mi a társaságok, szakosztályok, régiók, helyi szervezetek küldöttei novemberben választunk a jelöltek közül programjaik alapján. Választásunkkal bizalmat szavazunk az új elnöknek és elnökségnek és egyben döntünk a MEE jövôjérôl.
Z. Nagy János
ELEKTROTECHNIKA
29
H
Í
R
E
K
-
E
G
„FÉNYEK ESTÉLYE”
Y
E
S
Ü
L
E
T
I
É
L
E
T
FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK A MEGÚJULT LAPBA Tisztelt Szerzôink! Tisztelt Pártoló/Jogi Tagok! Már több fórumon elhangzott, hogy 2006. év elejétôl, a 99. évfolyama lapunknak - az Egyesület Elnöksége döntése alapján - formailag és tartalmilag is megújult. Az eddigiektôl eltérôen a lap teljes terjedelemben színes lett, mérete is megváltozott, 210x297 mm-rôl 230x297 mm-re.
A múzeum felkérést kapott kamara kiállítás összeállítására az MVM Zrt. 2006. jauár 28-án megtartott „Fények estélye” exluzív rendezvénye alkalmából. Már a helyszín is rendkívül imponáló volt: a Szépmûvészeti Múzeum „Dór-, Ion-udvara és a Reneszánsz Csarnok szomszédságában”, mintegy 40 m2-nyi területen adtunk ízelítôt a 19. és 20. század magyar és külföldi technikatörténetének alkotásaiból.
Tartalmi változásokat tekintve, rendezôelv, hogy eleget tudjunk tenni minden olvasói réteg igényének, a nyugdíjas kollégáinktól a tudományos kutatókig, illetve a lap követni szeretné egyesületi életünket, annak változásait többek között azért is, hogy az utókor számára az Egyesületünk „nyitott könyv” legyen. Lényegesen nagyobb hangsúlyt kívánunk adni az Egyesületi élet minden mozzanatának, jogi tagjaink szakmai munkája ismertetésének, a különbözô személyi változásoknak, stb. Formai szempontból az új lapot grafikus tervezô tördeli, és nyomdát is váltottunk. Az új nyomda az egyik legkorszerûbb hazai technológiával rendelkezô Pauker nyomda. Az anyagokat a jövôben vagy Word, vagy PDF formátumban kérnénk. Más formátumot nem tudunk elfogadni. A beillesztett képek, 300 dpi-s tif, vagy jpg formátumok legyenek, a felbontás legyen méretarányos a beillesztett képpel, tehát max. 100%-os méretig legyenek nagyítva 300 dpi-nél. {Színmélység: CMYK (fekete-fehér képeknél: Grayscale)}. Formai követelmények között kell még említenem a közlendô cikkek terjedelmét. Bár az eddigiekben is voltak terjedelmi korlátok, de ezeknek igazán nem szereztünk érvényt. A jövôben ezt sokkal szigorúbban vesszük. Az új lap-struktúrában – igen ritka esetektôl eltekintve – nem kívánunk 2 – 2,5 nyomtatott oldalnál hosszabb cikkeket megjelentetni, viszont annál is több rövidhírt várunk az Egyesületünk Elnöke által életre hívott „Tudósító hálózat” közremûködésével.
Mûködô állapotban csodálhatták a vendégek a váltakozóáramú ívlámpát, a Rühmkorff-induktor szikráit, sôt maguk is kisülést gerjeszthettek egy influenciagéppel. Az ôstranszformátor, Jedlik és Siemens dinamója, a faluvillamosítást szemléltetô terepasztal mellett nagyméretû erômûvi táblamûszerek idézték a kor mûszaki hangulatát.
Szerzôinktôl színes fényképet várunk a cikkek mellé, a fenti feltételeket kielégítôt. Külön is kérjük a képeket, nem csak a cikkbe beépítve. Egyben közöljük, hogy az eddig viszonylag hosszú életrajz helyett, csak a szerzô nevét, szakmai végzettségét és fokozatait, jelenlegi munkahelyét és e-mail címét, ha esetleg ez nincs, akkor egyéb elérhetôségét fogjuk közölni. Fontos szempont, hogy lényegesen lerövidíthetô a cikkek megjelentetésének átfutási ideje, ha a szerzô maga gondoskodik cikke lektoráltatásáról. Kérjük, hogy cikkeik mellé 5-, max. 8 soros összefoglalót is csatoljanak, magyar és angol nyelven egyaránt. Kérjük, hogy az irodalomjegyzéket is a lehetô legrövidebbre korlátozzák.
Jogi Tagjainkat tájékoztatjuk, hogy a jövôben várjuk híreiket. Ez lehet egy új katalógus, egy új gyártmány, személyi változások, és minden, ami mûködésükkel összefügg. Természetesen a hírek mellé kérünk színes logot, katalógus elôlapot, valami színeset, hogy a közölt hír figyelemfelkeltô legyen. Külön felhívom Pártoló/Jogi tagjaink szíves figyelmét az Egyesülettel kötött „Szerzôdés”-ük 2.9 pontjára, melyben az Egyesület vállalta ”Térítés mentesen közli a rendszeresen megjelenô kiadványokban a Pártoló Tag által megadott rövid álláshirdetéseket, és cég- információkat”.
A világítástechnika-fejlôdéstörténetét táblasor és mûködô muzeális izzólámpák dekorálták. Nagy sikert aratott Ratkovszky Ferenc Budapest Székesfôváros Elektromos Mûveinek vezérigazgatójának korabeli bútorokkal berendezett dolgozó szobája az 1940-es évekbôl. 30
ELEKTROTECHNIKA
Kérjük szíveskedjenek élni ez irányú jogaikkal is.
Köszönjük
Dr. Bencze János fôszerkesztô
[email protected]
2006.3.szám
N
E
K
R
O
L
Ó
G
-
H
Í
R
E
K
NEKROLÓG FRITZ RÓBERT Szomorúan tudatjuk, hogy kollégánk és barátunk Fritz Róbert a MVM Zrt. Erômûvi Üzemeltetési Osztályának vezetôje 2006. február 1-én, életének 53. évében hosszan tartó betegség után elhunyt. 1953-ban Budapesten született, 1977-ben a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1981-ig a Budapesti Hôerômû Vállalat Kelenföldi Erômûvében dolgozott, karbantartó mérnökként, majd 1986-ig a Karbantartó üzem vezetôje volt. 1992-ig fômérnöki beosztásban vett részt a kombinált ciklusú gázturbinás bôvítés elôkészítô munkáinak irányításában, majd 1992. és 1995. között az erômû üzemigazgató-helyettese lett. 1998-ig az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. létesítményi fômérnökeként a Lôrinci Gázturbinás Erômû építésének elôkészítésénél, majd a Csepel II. kombinált ciklusú, gázturbinás erômû építésénél dolgozott. 1998-ban nyerte el az Erômûvi Üzemviteli Osztály (EÜO) vezetését az MVM Rt. által kiírt pályázaton. Fô feladatát a gyorsindítású gázturbinás
erômûvek (Litér és Sajószöged) majd késôbb a Lôrinci Erômûüzemeltetési és teljes körû karbantartási struktúrájának kidolgozása, és a tényleges folyamatok irányítása jelentette. Késôbb, a gázturbinás erômûvekkel kapcsolatos tevékenysége a Miskolcon létesült Gázmotoros Fûtôerômûvek karbantartási munkáinak irányításával egészült ki. 2002. decemberétôl a GTER Kft. Felügyelô Bizottságának elnöki teendôit is ellátta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) tagjaként több szakcikk és nagysikerû elôadás fûzôdik a nevéhez. Munkáját mindvégig kimagasló szakmai színvonalon - vezetôi és beosztottjai egyöntetû megbecsülése mellett - végezte. Középvezetôként is ízig-vérig mérnök maradt, gondolkodását és cselekedeteit a mérnöki racionalitás és a precizitás jellemezte. Önmagával szemben maximalista, kollégáival szemben igazságos, de megértô maradt. A külsô partnerekkel keményen és céltudatosan tárgyalt, odafigyelve azonban az ésszerû kompromisszumok megkötésének lehetôségére. Az MVM Zrt. saját halottjának tekinti, emlékét megôrizzük!
Újra forMA! Design. E szó a legtöbb ember számára iparmûvészetet jelent, s egyben valamilyen futurisztikus, sokszor megfoghatatlan elvont dolgot takar. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum 2005. októberében megnyíló kiállításával egy újfajta kezdeményezést, hagyományteremtô tárlatsorozatot kívánt elindítani: a BME ipari termék- és formatervezô mérnök szakos hallgatók számára bemutatkozási lehetôséget biztosítani a nagyközönség számára.
A bemutatott vázlatok, rajzok, makettek tükrözik a diákok innovatív gondolkodását, kreativitását. A munkák bizonyítják, hogy a hétköznapi értelemben vett design szó többet takar. Nemcsak esztétikum, látvány, de magába foglal egy rendszerszemléletet is: a társadalmi igényt, ötletet, tervezést, gyártásfolyamatot, kivitelezést, eladható terméket. A kiállított tárgyak, melyek megfelelnek a design mûszaki és formai követelményeinek felölelik a világítás- és az elektrotechnika részterületeit is. A kiállítás-sorozat egyben szeretné felhívni az ipari szakemberek figyelmét, hogy a Mûegyetem, nemcsak forma- de egyben ipari terméktervezô mérnököket is képez. S néhány bemutatott terv, vagy ötlet - grillsütô, modul rendszerû hangulatvilágítás, kávédaráló akár a jövô ipari formatervezett használati cikke is lehet. Egy múzeum életében nagy elismerés mikor kiállításairól pozitív visszajelzéseket kap. A kiállítás a „Design hét” rendezvényeihez
csatlakozott, s talán ennek köszönhetô, hogy kellô médiát kapott. Több gimnázium és középiskola tekintette meg a kiállítást, s tartotta itt a kiállítás apropójaként rajz és képzômûvészeti óráit. Habár az idôszaki tárlatnak vége, a cikk mégis jelen idôben íródott. Az újabb évközi munkákból már készül a forMA2 kiállítás, de addig is, az érdeklôdésre való tekintettel márciustól újra láthatók lesznek a „forMA” kiállításon bemutatott tervek, makettek.
„REKLÁM AZ ELEKTROTECHNIKÁBAN” „Reklám az elektrotechnikában” címmel új, idôszaki kiállítás nyílik a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban. A múlt századi plakátok ízelítôt adnak a magyarországi villamosipar fejlôdésérôl, annak társadalmi jelentôségérôl. Felidézik a kor történelmi, politikai hangulatát, s egyúttal nyomon követhetjük az egyes
2006.3.szám
mûvészeti irányzatok megjelenését is az „ipari” reklámgrafikában.
megnyitójára,
2006. március 23-án 14 órakor,
Az ELMÛ Rt. jóvoltából felújított múzeum ezzel a kiállítással újra megnyitja kapuit a látogatók elôtt.
a Magyar Elektrotechnikai Múzeum megújult Zipernowsky-termébe.
Minden érdeklôdôt szeretettel várunk a „Reklám az elektrotechnika” címû kiállítás
(Budapest, Kazinczy u.21. tel./fax: 3-425-750)
ELEKTROTECHNIKA
31
O
L
V
A
S
Ó
I
S
O
R
O
K
-
S
U
M
M
A
R
I
E
S
OLVASÓI LEVÉL Tisztelt Szerkesztôség! Megkaptam az „új ruhába” öltöztetett ELEKTROTECHNIKA 2006/1. számát. A meghirdetett tartalmi megújulásról egy szám alapján nem célszerû véleményt mondani. Ami a formai változást illeti a színes kivitel jó benyomást kelt, a méretváltoztatást azonban nem tartom célszerûnek. A régi A4-es formátum megszokott és praktikus volt. A folyóirat új száma már a levélszekrénybe is gyûrött formába került, mert a postás által kihordott folyóiratok nagy része A4-es formátumú, a 230mm-es méret kilóg ezekbûl. De az egyes cikkekrôl készítendô fénymásolatok papírja is a/4-es formátumú, így erre lefûzhetô másolatot készíteni nem lehet. Tárolásnál és olvasásnál (pl. tömegközlekedési eszközön) is elônyösebb a régi méret. A szövegek közé beiktatott képletek betûi és számai zavaróan kis méretûek. A kitevôk és az indexek leolvasásához sokszor nagyító szükséges. A képletek így a szövegbôl nem kiemelôdnek, hanem elrejtôdnek. Tisztelettel: Selmeczi Gyula
SUMMARIES
32
B. Szentmiklóssy: Some words about the different version of hybrid vehicles
S. Ilenin, A. Mészáros, L. Varga: Specialities of the Electric Power Grounding Systems Measurement
Dr. J. Horváth: System Disturbances caused by Solar Eruption
G. Vámos, Sz. Beck: Consumer behavior analysis and Fraud detection using Bayesian Networks
One of the biggest environmental problem in the world is the greenhouse effect and global warming. Of course from this effect we also have to reckon with climate changing and with the extremities of the weather which are very frequent nowadays. The main reason of these phenomena is air-pollution and an important part of damaging gas comes from traffic. Traffic also plays a main role in emission of carbon-dioxid (NO2)
Methods for the measurement of ground impedance are presented in the paper. There are impedances of large grounding systems and overhead line towers with ground wire, and the continuity control of these systems considered. It is pointed at the some specialities of the methods mentioned above, and the methods of touch and step potentials measurement too.
and
Keywords: Grounding system, touch potential, ground impedance, voltampere method
Large solar eruptions eject bursts of plasma which cause geomagnetic storms. These are connected with fluctuation of mHz range in the Earth's magnetic field, which can produce geomagnetically induced current (GIC) in high voltage lines near the magnetic poles. GIC adds a DC offset to the excitation current causing a half-cycle saturation of the transformer core. Then a large and asymmetrical increase of exciting current occurs, which can also damage a large transformer. Such events recently caused some severe blackout of electric power systems in America and in Scandinavia.
Fraudulent behavior of consumers of Utility Companies (UC) results important financial losses. Therefore all such companies carry out regular consumer control based on lists of hypothesized fraudulent customers (LHFC). These lists are created using expert knowledge accumulated by the company personnel during long years of experience and statistical analysis of previously detected frauds. High hit rate is required in the case of LHFCs in order to maximize efficiency. The paper gives a modeling methodology using Bayesian networks and illustrate how the resulting model may be potentially serve as a part of an expert system supporting the fraudulent consumer detection tasks.
nitrogen-dioxids
(NOx)
because most of our vehicles still go by internal - combustion engine. Engineers of car firms have been working on cheap and environment-friendly solutions for a long time. There are some experiments on developing internal - combustion engines operate with alternative fuel or another important field is electric driving and different energy sources for this. The biggest success in these developments * as we are going to see * have been achieved by the combination of these two, by hybrid vehicles.
ELEKTROTECHNIKA
SUMMARIES 2006.3.szám
The Motor Challenge Programme 4EM-MCP An initative promoted by European Commission
Az Európai Közösség "Intelligens Energiát Európának" (IEE) programja 2006 januárjában, 4EM- Motorfejlesztési Program elnevezéssel új páneurópai projektet indított, melynek célja a hatékonyabb energetikai megoldások elterjesztése, és alkalmazása az új EU tagországokban, és a csatlakozás elôtt álló országokban a megfelelô tudásbázis megteremtésével, és az energiagazdálkodási tudatosság növelésével. A potenciális villamosenergia-megtakarítás ezekben az államokban elérheti a teljes ofgyasztás 8% -9%-át, hozzávetôleg 30-35 TWh/év nagyságrendben. Hazánk számára is megnyílt a lehetôség a részvételre, az egyes módszertani eszközök iparvállalati szintû alkalmazására, az energiamegtakarítási potenciál felmérésére, a lehetséges intézkedések megtételére. Ehhez nyújt segítséget nemzeti koordinátorként a Systemexpert Kft. A programban bármilyen vállalkozás résztvehet, amely hozzájárul a Motor Challenge Program célkitûzéseihez. A program elsôsorban a légsûrítést végzô, szellôztetô és szivattyúrendszerekre koncentrál, amelyeknél demonstráltan nagy a technikai-gazdasági megtakarítási potenciál. • Az elektromotor-hajtotta rendszereket üzemeltetô cégek Partner státuszt igényelhetnek • A motorszállító vállalatok Forgalmazó státuszt kaphatnak • A projektpartnereket az operatív költségek csökkentését lehetôvé tevô, költséghatékony intézkedéseket elôsegítô eszközkészlettel segítjük. Ezen túlmenôen a közösségi célokhoz (környezeti hatások minimalizálása, versenyképesség növelése, energiahordozó-importszükséglet csökkentése) való hozzájárulás a vállalati arculat és PR szempontjából is elônyként értékelhetô. A Motorfejlesztési Program teljesen önkéntes, csatlakozni, illetve a programból kilépni bármikor, bármilyen helyzetben lehet. A Motorfejlesztési Program a nemzeti energihivatalok aktív támogatását élvezi 15 EU tagállamban. További információk a részvételrôl az alábbi webcímeken: http://energyefficiency.jrc.cec.eu.int/motorchallenge/index.htm http://www.sysexpert.hu/mcp/index.htm Email: Dr. Molnár Sándor (
[email protected]) P
A
R
T
N
E
R
E
K