Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Neveléstudományi (Sporttudományi) Doktori Iskola
FITTSÉGI VIZSGÁLATOK GYORI FÉRFILAKOSSÁG KÖRÉBEN
KÉSZÍTETTE: ZAKARIÁS GÉZA
TÉMAVEZETO: Dr. MOHÁCSI JÁNOS Ph.D. egyetemi tanár
GYOR 2004
Tartalomjegyzék
Oldal
A dolgozatban szereplo táblázatok és ábrák jegyzéke 1. fejezet: BEVEZETÉS .................................................................................................1. 1.1. Célkituzések és hipotézisek .....................................................................................5. 1.1.1. Célkituzések ......................................................................................................5. 1.1.2. Munkahipotézisek .............................................................................................7. 2. fejezet: IRODALMI ÁTTEKINTÉS .........................................................................9. 2.1. A morfológiai fittség jellemzoi................................................................................9. 2.2. A motoros fittség jellemzoi ...................................................................................11. 2.3. A szív-keringési rendszer fittsége ..........................................................................13. 2.4. Az anyagcsere fittsége ...........................................................................................17. 2.5. A fizikai aktivitás felmérése ..................................................................................18. 3. fejezet: A VIZSGÁLT SZEMÉLYEK KÖRE ÉS MÓDSZEREK ......................20. 3.1. A vizsgált személyek .............................................................................................20. 3.2. Módszerek..............................................................................................................21. 3.2.1. Az UKK 2 km-es gyaloglóteszt hazai validitás vizsgálatában részt vett személyek és a vizsgálat során alkalmazott módszerek .....................................24. 3.3. A vizsgálat során használt eszközök......................................................................25. 3.4. A fizikai aktivitás vizsgálatánál alkalmazott módszerek .......................................25. 3.5. Statisztikai analízis ................................................................................................27. 3.5.1. Alkalmazott statisztikai eljárások ...................................................................27. 3.5.1.1. Leíró statisztikák......................................................................................27. 3.5.1.2. Hipotézisek tesztelése – magyarázó modellek ........................................29. 4. fejezet: EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS .....................................................30. 4.1. Az UKK gyaloglóteszt validitás vizsgálatának eredményei..................................30. 4.2. A fittségi vizsgálatokban részt vettek testalkatára vonatkozó adatok a teljes mintára vonatkozóan.....................................................................................................33. 4.3. A fittségi vizsgálatokban részt vettek testalkatára vonatkozó adatok korcsoportos bontásban ................................................................................................34. 4.4. A keringési teljesítményre vonatkozó adatok ........................................................38.
4.5. A vizsgálatban résztvevo személyek fizikai aktivitása..........................................43. 4.6. A megválaszolandó kérdésekkel kapcsolatos eredmények ...................................45. 4.6.1. Az elso (a) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények ..................................45. 4.6.2. A második (b) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények.............................49. 4.6.3. A harmadik (c) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények ...........................61. 4.6.4. Az negyedik (d) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények ..........................64. 5. fejezet: ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK....................................74. Summary .......................................................................................................................83. Felhasznált irodalom ....................................................................................................84. Az értekezés témakörében megjelent közlemények...................................................96. Mellékletek....................................................................................................................98.
A dolgozatban szereplo táblázatok és ábrák jegyzéke
Táblázatok: 1. táblázat:
Oldal Néhány fobb egészségügyi mutató EU-összehasonlításban az ezredfordulón
3.
2. táblázat:
A mintában szereplo személyek életkor szerinti százalékos megoszlása 20.
3. táblá zat:
A testzsír százalék becslésének regressziós képlete
4. táblázat:
Az UKK gyaloglóteszt validitás-vizsgálatában részt vett személyek
22.
antropometriai jellemzoinek átlagai és szórásai (n=87).
30.
5. táblázat:
A laboratóriumi teszt eredményeinek átlaga és szórás értékei (n=87)
30.
6. táblázat:
A 2 km-es gyalogló teszt eredményei (n=87)
30.
7 táblázat:
A statisztikai számításokhoz felhasznált adatok (n=87)
31.
8. táblázat:
Antropometriai adatok a teljes mintára vonatkoztatva
33.
9. táblázat:
A testmagasság átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonként
34.
10. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testmagasságra vonatkozóan
35.
11. táblázat: A testtömeg átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban
35.
12. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testtömegre vonatkozóan
36.
13. táblázat: A testtömeg- index átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban
36.
14. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testtömeg- indexre vonatkozóan
37.
15. táblázat: A testzsír % átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban
37.
16. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testzsír %-ra vonatkozóan
38.
17. táblázat: A keringési teljesítmény mutatói a teljes mintára vonatkoztatva
38.
18. táblázat: A fittségi index eloszlás normalitás vizsgálatának eredményei
39.
19. táblázat: A fittségi index átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban
40.
20. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a fittségi indexre vonatkozóan
40.
21. táblázat: A VO2max átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban
42.
22. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a VO2max-ra vonatkozóan 23. táblázat: Aktivitási csoportok
42. 45.
24. táblázat: A fittségi mutatók összefüggésének vizsgálata a Pearson féle korrelációs együtthatóval
46.
25. táblázat: Az aktivitási csoportok átlag- és szórás-értékei a fittségi mutatókra vonatkoztatva
47.
26. táblázat: A fittségi mutatók eltérése a fizikai aktivitás függvényében (ANOVA
27. táblázat:
táblázat)
47.
Az egyes aktivitási csoportok átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
48.
28. táblázat: A munkavégzés jellege szerinti átlag- és szórás-értékek a fittségi mutatókra vonatkoztatva
50.
29. táblázat: A fittségi adatok eltérése a munkavégzés jellegének függvényében (ANOVA táblázat)
50.
30. táblázat: A fittségi mutatók munkavégzés jellege szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
51.
31. táblázat: A fittségi mutatók leggyakoribb szabadidos tevékenységek szerinti átlag- és szórás-értékei
52.
32. táblázat: A fittségi adatok eltérése a szabadidos tevékenységek függvényében (ANOVA táblázat)
52.
33. táblázat: A fittségi mutatók szabadidos tevékenységek szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
53.
34. táblázat: Az elmúlt 10 évben végzett sporttevékenységek szerint a fittségi adatok átlag- és szórás-értékei
55.
35. táblázat: A fittségi adatok eltérése az elmúlt 10 évben végzett sporttevékenységek függvényében (ANOVA táblázat)
55.
36. táblázat: Az elmúlt 10 évben sportolók illetve nem sportolók fittségi adatainak összehasonlítása (kétmintás T- próba)
56.
37. táblázat: A jelenlegi sporttevékenység szerint a fittségi adatok átlag- és szórás-értékei
56.
38. táblázat: A fittségi adatok eltérése a jelenlegi sporttevékenységek függvényében (ANOVA táblázat)
57.
39. táblázat: A jelenleg sportolók illetve nem sportolók fittségi adatainak összehasonlítása (kétmintás T- próba)
57.
40. táblá zat: A fittségi adatok átlag- és szórásértékei a sportolás intenzitásának
41. táblázat:
függvényében
58.
A fittségi adatok eltérése a sportolás intenzitásának függvényében (ANOVA táblázat)
58.
42. táblázat: A fittségi mutatók sportolás intenzitása szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
59.
43. táblázat: A fittségi adatok átlag-és szórásértékei a sportág-csoportok függvényében
60.
44. táblázat: A fittségi adatok eltérése a sportág csoportok függvényében (ANOVA táblázat)
60.
45. táblázat: A fittségi mutatók sportág csoportok szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
61.
46. táblázat: Fittségi mutatók és az életkor összefüggése (Pearson korreláció)
62.
47. táblázat: Fittségi adatok átlag-és szórás-értékei az életkor függvényében
63.
48. táblázat: A fittségi adatok összefüggése az életkorral (ANOVA táblázat)
63.
49. táblázat:
A fittségi adatok korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
64.
50. táblázat: Korcsoportok eloszlása az aktivitási csoportok függvényében
65.
51. táblázat: Az életkor, a testtömeg- index és az aktivitási szint összehasonlítása
66.
52. táblázat: A BMI korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD) 53. táblázat: Az életkor, a testzsír % és az aktivitási szint összehasonlítása
67. 68.
54. táblázat: A testzsír % korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint 55. táblázat: Az életkor, a fittségi index és az aktivitási szint összehasonlítása
68. 69.
56. táblázat: A fittségi index korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD) 57. táblázat: Az életkor, a VO 2max és az aktivitási szint összehasonlítása
70. 71.
58. táblázat: A VO2max korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD)
72.
1. számú:
Kérdoív fittségi vizsgálathoz
99.
2. számú:
Átlag populációra vonatkoztatott testzsír-százalék értékek
3. számú:
Életkorhoz viszonyított fittségi kategóriák a relatív maximális
Mellékletek:
oxigénfelvevo képesség alapján
102.
103.
Ábrák: 1. ábra:
Oldal A férfiak születéskor várható élettartamának alakulása az EU-ban és Gyor városában (1985-1995)
2.
2. ábra:
A 24-64 éves gyori férfiak halálozása fobb halálokok szerint
4.
3. ábra:
Gyori férfiak és nok arányának alakulása korcsoportos bontásban (Gyori ANTSZ 1996)
4 ábra:
4.
Pontdiagram a mért és a becsült relatív maximális oxigén felvétel (VO 2max ) értékek (ml?kg-1 ?min-1 ) összefüggésének ábrázolására n=87 r=0,88 SEE=4,58 (ml?kg-1 ?min-1 )
5 ábra:
31.
Pontdiagram a laboratóriumban mért és a UKK gyalogló teszttel becsült maximális oxigénfelvétel közötti összefüggés ábrázolására
32.
6. ábra:
A testmagasság átlaga és szórás értékei korosztályonként
34.
7. ábra:
A testtömeg átlaga és szórás értékei korcsoportonként
35.
8. ábra:
A testtömeg- index átlag- és szórás értékeinek változása korcsoportonként
9. ábra:
36.
A testtömeg százalékában kifejezett zsírmennyiség korcsoport-átlagai és szórás értékei
37.
10. ábra:
A fittségi index értékeinek mintán belüli eloszlása
39.
11. ábra:
A fittségi index átlagai és szórásai korcsoportonkénti bontásban
40.
12. ábra:
A becsült relatív oxigénfelvevo képesség korcsoportonkénti átlagai és szórásai
41.
13. ábra:
Az aktivitási indexek eloszlása a teljes mintán belül
45.
14. ábra:
Egyes aktivitási csoportok eloszlása az életkori dimenziókban
66.
15. ábra:
A BMI megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
67.
16. ábra:
A testzsír % megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
69.
17. ábra:
A fittségi index megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
71.
18. ábra:
A VO2max megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
73.
1. FEJEZET BEVEZETÉS
Az elmúlt évezred utolsó harmadát a termelési mód és a társadalmi lét forradalmai jellemezték. A civilizációs fejlodést három alapveto életmódbeli változásokat hozó fordulat befolyásolta ebben az idoszakban: (65.) ?
Az ipari forradalom jellegzetes életmód-befolyásoló hatása: a nagyüzemi termelés hatalmas munkaeroigénye miatt a gyárak köré település. Ez az urbanizációs folyamat napjainkban is tart.
?
A tudományos-technikai forradalom életmódbeli hatását foként a távközlés és a motorizáció fejlodésének köszönhetoen a kényelmesedo élet jellemzi.
?
Az informatikai forradalom szimbóluma a számítógép, az Internet, melyek dönto szerepet játszottak az ülo életmód általánossá válásában.
A fent említett forradalmak számos pozitív változást hoztak az emberiség számára. Az urbanizáció nagyobb higiéniát, magasabb komfortot, több kényelmet nyújtott, mint egykori lakóhelyeik. A gépesítésnek köszönhetoen egyre kevésbé kell a munkásnak a fizikai erejét használni. A hatékonyabb termelés rövidebb munkaidot, több szabadidot eredménye zett. A mezogazdaság gépesítése és kemizálása nagymértékben javította a termésátlagokat. A jóléti társadalmakban boségesen táplálkozhatnak az emberek. Sajnos az elonyök mellett nagyon sok negatív hatása is van a civilizációs fejlodésnek. A teljesítmény-kényszer, a zsúfolt közlekedés, az idohiány állandó negatív stresszhelyzetet teremt. A környezet károsodása, a környezetszennyezés rontja a napi életfeltételeket. A jóléti társadalomban a fogyasztás túlfogyasztássá válik. A táplálkozásban az áruboség, a helytelen táplálkozási szokások és a kényelmes élet alacsony energia- igénye túlsúlyos nemzetek és nemzedékek kialakulásához vezettek. Az elhízás a gazdaságilag fejlett országokon kívül már a fejlodo országok lakosságát is egyre fokozódóbb mértékben érinti, és a világ leggyakoribb táplálkozási betegségévé vált. A feszültség levezetéséhez egyre többen fordulnak az alkoholhoz, a dohányzáshoz és a drogokhoz. Végül - de nem utolsó sorban- a gépesítés és az automatizálás eredményeként folyamatosan csökken a fizikai aktivitás. A dolgozók munkavégzo
képessége kritikus értékre csökken, ha szabadidejükben nem végeznek egészségüket megorzo aktív tevékenységet. (27) A civilizációs ártalmak négy fo betegségcsoportban jelennek meg, ezeket civilizációs betegségeknek nevezzük. (65) ?
Keringési (szív és érrendszeri) betegségek
?
Daganatos betegségek
?
Mozgásszervi betegségek
?
Idegrendszeri megbetegedések
Ezek a betegség-csoportok az egyes országok morbiditási és mortalitási adataiban mutatkoznak meg. Egy ország egészségi állapota jól jellemezheto a születéskor várható élettartammal.(1. ábra)
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
1995
75
korév
73 71
71,9
72,1
72,6
67
66,8
66,4
72,7
72,9
73
73,2
67,3
66,8
66,7
73,5
73,6
74
74
66,5
66,5
66,5
EU-átlag
69
68 67
66
65
Gyor város 63
1. ábra: A férfiak születéskor várható élettartamának alakulása az EU-ban és Gyor városában (1985-1995)
1970 óta az Európai Unió lakosainak átlagos élettartama (2001-ben 75,2 év a férfiaké, 81,2 év a noké), közel hét évvel lett hosszabb, a nemek közötti különbség nem változott (6,2 év). Sem a magyar nok, sem a férfiak nem számíthatnak még olyan hosszú életre sem, mint a portugál férfiak és az ír nok, akik az Unió legrövidebb élettartamú lakói. A magyar férfiak várható élettartama mindössze 1,8, a noké 4,4 évvel emelkedett harminc év alatt, és 2,5 évvel nott a köztük levo különbség, ma 8,3 év. A legtöbb halálesetet – hasonlóan Magyarországhoz (51% és 26%) – a keringési rendszer
-2-
betegségei (40%) és a daganatok (30%) okozzák az Európai Unióban is. Európában évtizedek óta Franciaországban hal meg a legkevesebb ember keringési betegségben a 24–64 éves korcsoportban, ellentétben az írekkel, ahol viszont a legtöbb. Finnország az utóbbi 30 évben kevesebb, mint harmadára csökkentette e betegségcsoport halálozási rátáját, és daganatos halálozása is a legalacsonyabb Európában. Ausztria, Luxemburg és Nagy-Britannia jóval átlag fölötti daganatos halálozását szorította az átlag alá 30 év alatt. (66) 1. táblázat: Néhány fobb egészségügyi mutató EU-összehasonlításban az ezredfordulón
EU EU Magyarország Magyarország legkedvezobb legkedvezotle- az EU-átlag mutatója nebb mutatója %-ában Standardizált halálozási ráta (továbbiakban SDR) az összes betegségre (százezer lakosra, fo)
Svédország
Portugália
1036
(605)
(828)
155
503
Franciaország (174)
Ausztria (338)
195
SDR daganatos betegségekre
265
Finnország (154)
Dánia (225)
144
SDR emészto szervi betegségekre
81
Görögország (16)
Dánia (41)
260
Svédország
Belgium
18
(2,8)
(7,4)
284
5,7
Németország (11)
Luxemburg (6) Finnország (7)
66
SDR keringési betegségekre
Évente egy fore jutó szakorvosi vizsgálaton való megjelenés Egészségügyi kiadások a GDP %-ában
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint az egészség pozitív jelenség, amely nem csak a betegség hiányát jelenti, hanem képességet a mindennapi élet kihívásaival való megküzdésre, valamint eroforrás az egyéni életlehetoségek valóra váltására.
-3-
A témaválasztás indoklása A civilizációs betegségek közül a keringési megbetegedések , - mint fo rizikó faktorok - az elhalálozások 52 % -áért felelosek Magyarországon. (115) Ez halálozási
arányszám a 25 és 64 év közötti gyori férfi lakosságra vonatkoztatva kissé alacsonyabb, 37 %. (114) (2. ábra).
Emészto rendszer 14%
Egyéb 7%
Eroszak 10%
Légzorendszer 2%
Keringési rendszer 37% Daganatok 30%
2. ábra: A 24-64 éves gyori férfiak halálozása fobb halálokok szerint
A témaválasztás egyik fontos aspektusa volt a keringési betegségek által leginkább veszélyeztetett személyek körének kiválasztása. A gyori Népesség Nyilvántartó Intézet adatai alapján a gyori lakosság nemek szerinti megoszlását vizsgálva látható, hogy míg a fiatalabb életkorokban a genetikai alapokon nyugvó normál, kb. 50-50 % -os eloszlás a jellemzo, az életkor elorehaladtával a férfiak arányszáma csökken a népességen belül. (3. ábra) 12000 10000 8000 6000 4000
férfi no
65 -
12
ala tt 12 -1 4 15 -1 7 18 -2 4 25 -3 4 35 -4 4 45 -5 4 55 -6 4
2000 0
3. ábra: Gyori férfiak és nok arányának alakulása korcsoportos bontásban (Gyori ANTSZ 1996)
-4-
Ez a sajátos tendencia az, ami a mintaválasztást indokolta. Az értekezés címében megjelölt népességcsoport reprezentatív felméréséhez szükséges elemszámot az 54-tol 64 éves korosztályban csak részben sikerült biztosítani. A testösszetétel meghatározására irányuló vizsgálat a testzsír % becslésére terjedt ki.
1.1. Célkituzések és hipotézisek 1.1.1. Célkituzések Jelen értekezés a gyori felnott férfiak egészség-szempontú fittségének fo területei közül az aerob fittséget és a testösszetételt kívánja elemezni, valamint megvizsgálom e területek életmóddal való összefüggéseit. A szív- és érrendszer alacsony edzettségi szintje szoros összefüggést mutat a szívérrendszeri megbetegedésekkel és az ebbol származó halálozási adatokkal is. (126) Az aerob fittséget legegyszerubben a maximális oxigénfelvétel (VO 2 max) értékével jellemezhetjük. (7) Ez az érték az aerob teljesítményben résztvevo légzési, szív – vérkeringési,
valamint
anyagcsere-funkciók
együttes
muködésének
hatásfokát
jellemzi. Tükrözi az egyén pillanatnyi edzettségi állapotát, a mindennapos fizikai aktivitás szintjét. (116,12) Mivel a VO 2 max közvetlen mérése jól felszerelt spiroergometriás laboratóriumot igényel, számos közvetett mérési módszert fejlesztettek ki. Legelterjedtebbek ezek közül az Astrand-Ryhming teszt (8), a Lange és mts-i által kidolgozott WHO teszt (79,) illetve a kanadai “Home FitnessTest”(83) Különbözo
lépcso-,
futó- gyalogló,
illetve
kerékpár-ergométeres
tesztek
segítségével a maximális oxigénfelvétel különbözo pontossággal becsülheto. Problémát jelent, hogy a tesztek nagy többsége nagy számú népesség vizsgálata szempontjából korlátozottan alkalmazható. A fizikai aktivitásra és a kardiovaszkuláris egészségi állapotra irányuló egyszeru mérési módszereket igénylo kutatások a tudomány gyakorlatban történo alkalmazását példázzák. A mozgásszegény életmód, illetve a helytelen táplálkozás felelosek elsosorban a keringésben résztvevo szervrendszerek csökkent teljesíto-képességéért és késobbi kóros elváltozásaiért (99). Az alulterhelt keringési rendszer nem képes megfelelni a megnövekedett testtömeg által támasztott követelményeknek. (108) Ez a negatív
-5-
tendencia a relatív oxigénfelvevo képesség (VO 2 max) értékének csökkenésében mutatkozik meg. (84) Az egészség-szempontú fittséggel kapcsolatosan a testösszetétel legfontosabb mutatója a testzsír mennyisége. (129) A testzsírtartalmat a testzsír-súlynak az egész súlyhoz viszonyított százalékos arányával fejezzük ki. A testzsírtartalom elfogadható pontossággal becsülheto a bor alatti zsírvastagság mérésével. (29) A fizikai aktivitáshoz és a sporthoz, mint tevékenységi formához kapcsolódó attitud feltérképezése elengedhetetlen, integráns részei az egészség-központú fittségi vizsgálatoknak. A korábbi és a jelenlegi aktivitási formák és sportolási szokások ismerete közvetlenül szolgálja a teszteredmények értékelését, valamint számos összefüggés tanulmányozására ad lehetoséget az aerob fittség és a testösszetétel vonatkozásában. Az
elmúlt
évtizedekben
megnövekedett
azoknak
az
epidemiológiai
vizsgálatoknak a száma, amelyekben a fizikai aktivitás, illetve az edzettség felmérése is a kutatási kérdések közt szerepel. Az eredmények interpretálásához és összehasonlításához azonban a módszerek validitási és reprodukálhatósági vizsgálatán túlmenoen szükség van a mérés alapját képezo fogalmak pontos meghatározására is. A fizikai aktivitás leginkább elfogadott definíciója szerint „a fizikai aktivitás bármilyen, izomero által létrehozott fizikai mozgás, amely energiafelhasználással jár”(15) A fizikai aktivitás több dimenzióra is felbontható: A teljes fizikai aktivitást egyrészt az határozza meg, hogy foglalkozási vagy szabadidos tevékenységekbol tevodik-e össze, másrészt pedig intenzitása szerint alkothatják könnyu, közepes és nehéz aktivitási típusok. (77) A szabadidos aktivitáson belül megkülönböztetjük a sportaktivitást, egy olyan tevékenységi típust, amely az edzettségi állapot fenntartására irányul. (82) A vizsgálat célja és a megválaszolandó kérdések: A jelen vizsgálat célja jellemezni a gyori 24-64 éves férfi lakosság körébol választott közepes elemszámú minta testalkatát és testösszetételét. Célunk, hogy elvégezzük az állóképesség becslésére szolgáló UKK gyalogló teszt validitás vizsgálatát. A gyaloglóteszt segítségével becsült adatok alapján jellemezzük a fentiekben megjelölt minta kardio-respiratorikus állóképességét.
-6-
Célunk annak elemzése is, hogy a vizsgált személyek életmódjának - különösen a fizikai aktivitásának – milyen hatása van a testösszetételre és a kardio-respiratorikus állóképességre. A vizsgálat során választ kerestünk a következo kérdésekre: a/ A szív-keringési rendszer fittsége és a testösszetétel mutat-e összefüggéseket? Ezen kívül megvizsgáljuk, hogy a fizikai aktivitás szintje hatással van-e a keringési teljesítményre és a testalkatra vonatkozó paraméterekre. Feltételezzük, hogy a fizikailag aktívabb csoportok kedvezobb antropometriai mutatókkal és jobb kardio-respiratorikus teljesítménnyel rendelkeznek, mint a kevésbé aktívak. b/ Bizonyos tevékenységi formák pozitívan hatnak-e a vizsgált személyek kutatásunkban szereplo fittségi mutatóira? c/ A szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezoinek alakulása - különös tekintettel a testösszetételre és a szubmaximális aerob munkavégzo képesség színvonalára - az életkor elorehaladtáva l milyen tendenciát mutat? d/ Az azonos életkorú mintán belül a fizikailag aktívabb csoportok fittségi szempontból kedvezobb antropometriai adatokkal rendelkeznek-e, illetve mennyi a becsült relatív oxigénfelvevo képességük értéke? A fizikai aktivitási szint csökkenése milyen hatással van a fent megjelölt paraméterekre?
1.1.2. Munkahipotézis Nem várunk jelentos különbséget az általunk vizsgált minta testmagasság- és testtömeg
átlagai,
illetve
a
hazai
(84,22),
valamint
a
nemzetközi (54,40)
szakirodalomban közölt hasonló összetételu mintákra vonatkozó adatok között. A testösszetétel vonatkozásában – az empirikus tapasztalatok alapján feltételezheto, hogy a testzsír % korfüggo növekedése jelentos (47,57). Feltételezzük, hogy a gyori 24-64 éves férfi lakosság körébol választott minta testösszetétele, valamint a szív-keringési rendszer fittsége összefüggéseket mutat (11,15,22). Várható, hogy a magasabb testtömeg- indexszel, illetve relatív testzsír %-kal rendelkezo személyek kedvezotlenebb
fittségi
mutatókkal
rendelkeznek
a
szív-keringési
rendszer
vonatkozásában. Tudatában annak, hogy az életmód és a szív-keringési rendszer fittsége összefüggéseket mutat (107,95), feltételezzük, hogy a fizikailag aktívabb csoportok
-7-
kedvezobb antropometriai tulajdonságokkal rendelkeznek és jobb a keringési teljesíto képességük, mint a fizikailag kevésbé aktív csoportoké. A vizsgált személyek életmódjára vonatkozó kérdoívek elemzése alapján várható,
hogy
bizonyos
tevékenységi
formák,
amelyek
fizikai
aktivitáshoz
kapcsolódnak, pozitívan hatnak a vizsgált személyek kutatásunkban szereplo fittségi mutatóira. Feltételezzük, hogy a sporttevékenység, ezen belül a ciklikus jellegu sportágak uzése van legerosebb pozitív hatással a fent említett mutatókra. (111,97). A munkavégzés jellege, aszerint, hogy fizikai vagy szellemi, illetve ülo, álló vagy vegyes munkavégzésrol van szó, hatással van a mintában szereplok fent említett paramétereire. Az ezredfordulóra jellemzo magyarországi fizikai aktivitásra vonatkozó felmérések adatai (39) megállapították, hogy a lakosság mindössze 30 %-a végez rendszeres sporttevékenységet. Kimutatható, hogy az életkor emelkedésével a sporttevékenységet folytatók aránya szinte lineáris csökkenést mutat. Mindezek alapján feltételezzük, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezoinek alakulása – különös tekintettel a testösszetételre, és a szubmaximális aerob munkavégzo képesség színvonalára – az életkor elorehaladtával nem kívánatos tendenciát mutat, és ennek egyik lehetséges oka a fizikai aktivitási szint csökkenése. A felmérések szerint a maximális oxigénfelvétel értéke mintegy 10 %-kal csökken az életkor elorehaladtával 10 évenként (101,84). Vizsgáljuk, hogy mintánk becsült aerob teljesítményre vonatkozó adatainak elemzése után hasonló csökkenési ütemmel számolhatunk-e? A csökkent fizikai aktivitás negatív hatásai erosek, így az is várható, hogy az azonos életkorú mintán belül a fizikailag aktívabb csoportok kedvezobb antropometriai adatokkal rendelkeznek (normál testtömeg- index, az életkorhoz viszonyított ideális testzsír %). Várható, hogy mivel a maximális oxigénfelvevo képesség (VO 2max ) relatív érték, amely a percenkénti oxigénfelvételt mutatja testsúly kg-ra vonatkoztatva, a kedvezobb antropometriai mutatókkal rendelkezoknél magasabb becsült VO 2max értékeket állapítunk meg.
-8-
2. FEJEZET IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az egészség-központú fittség nemzetközi szakirodalma – a téma fontosságának megfeleloen- rendkívül gazdag. Mint ahogy a bevezetoben említettem, az egészségszempontú fittséget Bouchard és mts-i szerint négy fo összetevo határozza meg. (15) Hasonló szempontok szerint rendszerezi a témát Oja. (93) 2.1. A morfológiai fittség jellemzoi 2.1.1. Testtömeg-index A fittség morfológiai szempontú megközelítésénél egyik leggyakrabban mért mutató a testmagasság és a testsúly viszonyát kifejezo testtömeg (Quetelet-Knaup) index. (A nemzetközi irodalomban „body-mass index”, rövidítése: BMI). Kiszámítása úgy történik, hogy a kilogrammban kifejezett testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. A 20 alatti értéknél sovány, a 20 és 24,9 közötti normál, a 25 és 29,9 közötti túlsúlyos, 30 fölött elhízott, 40 fölött pedig betegesen elhízott személyrol beszélünk (40) Jelentos összefüggést találtak mind a túlzottan alacsony, mind a túlzottan magas testtömeg-index és a korai elhalálozás között.(57,47) A módszer elonye, hogy egyszeru, és az eredmény táblázatokból kiolvasható. Hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt, vagyis a zsír, a csont és izom- valamint a rezidium arányát. Gilmore J. 1996/97-ben a 20 és 64 éves kanadai férfi lakosság (N= 50 347) körében végzett reprezentatív felmérése szerint a vizsgált személyek mintegy fele elfogadható, 34% túlsúlyos, 12 % elhízott és 2 % sovány testsúly-kategóriába tartozott. Az átlagos testmagasság 178 cm, az átlagos testtömeg 83,2 kg. Az átlagos testtömeg-index (BMI) 26.3 kg/m2 volt. (40) Flegal az egészséget veszélyezteto kockázati tényezok között már az enyhe túlsúlyt (BMI>25) is jelentosnek tartja, ha a hasi elhízással párosul (33) A dallasi Cooper intézetben Barlow és mts- i 25000, 97%-ban fehér férfi felnott lakos hosszmetszeti vizsgála tát végezte. A halálozási mutatókat vizsgálva megállapították, hogy a 27 feletti testtömeg- index, alacsony kardiorespiratorikus fittséggel párosulva 66 %-kal növeli a korai elhalálozás kockázatát. (11)
-9-
2.1.2.Testösszetétel A testösszetétel meghatározásáná l alapveto jelentoségu a testzsír mennyisége és eloszlása. A testzsírtartalmat a testzsír súlyának az egész testsúlyhoz viszonyított arányával fejezzük ki. A testzsír tartalom meghatározásának korrekt módszerei (testsuruség mérés, computer-tomográfia, MR-vizsgálat stb.) túl bonyolultak,
illetve
túl
költségesek
ahhoz,
hogy
nagy
epidemiológiai
vizsgálatokban alkalmazhatók legyenek. Az olcsó, széles körben alkalmazható bár kevésbé megbízható - módszerek (bio-independencia elvu, infra-vörös sugaras, stb) mellett a borredo mérésen alapuló testzsír-becslés a legelterjedtebb. (19,98,29). Ennél az eljárásnál caliper segítségével mérjük a test bizonyos meghatározott pontjain a borredo vastagságát. A bor alatt mért zsír mennyiségébol táblázatok alapján következtetünk az össz-testzsír százalékos arányára.(29) A magas testzsír százalék bizonyítottan növeli a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát. (62,100,103,104) Dallos és mts- i rendszeresen nem sportoló férfiak testösszetételét és fizikai teljesítményét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált 20 és 60 év közötti férfiak mintáiban a szélsoségesen nagy zsírarány vagy a nagyon mérsékelt izomtömeg nem lehet oka az összességében mérsékelt fizikai teljesítménynek.
Megítélésük
szerint
a
mintában
a
keringési
rendszer
teljesítménye a legfontosabb korlátozó tényezo. Mivel elozetes vizsgálataik alapján a háttérben szervi ok vagy okok nem voltak feltételezhetok, a gyenge fizikai teljesítmények lehetséges magyarázatai közül az edzetlenséget emelték ki. (22) 2.1.3. Bor alatti testzsír-eloszlás A magas testzsír-százalék mellett a testen belüli zsíreloszlás is fontos tényezoje a rizikófaktorok megítélésének. (44,109) A morfológiai fittségen belül a felnott lakosság testösszetételét vizsgálva Despres és mts-i szignifikáns összefüggést találtak a magas testzsír-százalék és a szérum HDL-koleszterinszint, valamint az elhízás mértéke között. (26). Számítógépes rétegvizsgálat (Computer-tomográfia) segítségével lehetoség nyílik a hason belül elhelyezkedo zsír megállapítására is. (129,63)
- 10 -
Egyszerubb, indirekt tájékoztatást nyújt a zsíreloszlásról a derék-csípokerületi arány mérése. (2) 2.1.4. Hasüregi zsír Amennyiben a testen belüli (visceralis) zsír értéke 40% vagy annál több, hasüregi, ha 40 %-nál kevesebb, csípotáji vagy bor alatti elhízásról beszélünk. (56) Az elkülönítés szerepe igen nagy, mivel a hasüregi elhízás esetén számolhatunk az egyéb megbetegedések kockázatának növekedésével. (37,108) Owen felhívja a figyelmet, hogy a rendszeres testmozgás különösen a férfiak esetében hat pozitívan a visceralis zsír-csökkenésre. (94) 2.1.5. Csont-suruség A csontsuruség a 30-40 év közötti életkorban tapasztalható csúcs-érték után folyamatos csökkenést mutat, kóros esetben már csontritkulásról beszélünk, ami nagymértékben fokozza a csonttörések kockázatát. Az oszteoporozis népbetegség, a populáció kb. 10%-át érinti. Elõfordulása az elmúlt évtizedekben fokozódott, és ez a tendencia várhatóan folytatódik. (44) A betegség elõfordulási gyakoriságának növekedését a táplálkozási szokások elõnytelen megváltozása, a várható élettartam hosszabbodása, a csontrendszerre károsan ható gyógyszerek növekvõ alkalmazása és nem utolsó sorban a mozgásszegény életmód magyarázza. Számos adat bizonyítja, hogy a fizikai terhelés a döntõen genetikusan determinált fiatalkori csúcs-csonttömeget növeli, idõsebb korban pedig a csontvesztés ütemét lassítja. (23,134) A csontok mészhiányos betegsége kockázatának csökkentésére a gravitáció ellenében végzett mozgások alkalmasak, mivel az általuk okozott mechanikai ingerek nélkül a csontba nem épül be a kalcium. (90) 2.2 A motoros fittség jellemzoi 2.2.1. Izomero és állóképesség A fittség megítélésében egyre fontosabb szerephez jut a motoros teljesítmények színvonala. Az izmok gyorserejének nagysága a dinamikus, néhány század- másodperctol 5 másodpercig tartó mozgásoknál fontos (50). Az izom maximális erejét elsosorban statikus jellegu igénybevételek során határozhatjuk meg (pl. a kéz szorító-erejének mérése (51,80) Az aktív életmód fenntartásának szempontjából nagy jelentoséggel bír az izom-állóképesség is, amelyen izotóniás vagy izokinetik us mozgások esetén az
- 11 -
elfáradással szembeni ellenálló- képességet értjük. (49,4). A keringési rendszer optimális terheléséhez szükséges a vázizomzat megfelelo állóképessége, ami lehetové teszi az egészségmegorzo aktivitási formák megfelelo terjedelmu és intenzitású gyakorlását. (131,46,89). Számos tanulmány emeli ki a gyenge törzsizomzat felelosségét az alsó-háti fájdalmak és ennek következményeként fokozatosan kialakuló inaktív életmód létrejöttében. (45,20,60) Barabás Anikó és munkatársainak kutatásai elsosorban a vázizomzat fittségének problémakörére irányultak. 80 gerincbeteg, egészséges inaktív, valamint egészséges aktív férfi adatát elemezve megállapították, hogy a finn, az angol és a svéd referencia értékekhez viszonyítva a magyar aktív férfiak jelentosen magasabb teljesítmény értékeket mutatnak a motoros próbákban, valamint az edzetlen, azaz inaktívnak tekintheto, egészséges magyar felnottek is valamivel jobb eredményeket értek el a teljesítmény próbákban, mint a nemzetközi átlag. A szerzok említésre méltónak találják, hogy az aktív felnottek egészségesség mutatói kiválóak (BMI, testzsír tartalom és fittségi index), ugyanakkor az edzetlen felnottek halmozottan veszélyeztetettek az egészség szempontjából. (10) 2.2.2. Egyensúly-érzék, mozgáskoordináció A motoros fittség további faktorai közül a hajlékonyság, az egyensúly-érzék és a mozgáskoordináció önmagukban és komplexen is a teljes- idosebb korban is alacsony
baleseti
kockázatú
-
független
élet
fenntartásában
játszanak
szerepet.(112). A gyenge egyensúlyozási képesség, a bizonytalan, hibás járás megnöveli a csonttörést okozó elesés veszélyét. Néhány megfigyelés azt sugallja, hogy a testtartás kontrollja a vázrendszer illetve a gerincoszlop egészségével vannak összefüggésben, amelyek jó állapota különösen az idosek gyakori elesésének veszélyét csökkenti. (133,106) 2.2.3. Hajlékonyság A
hajlékonyság
szerepe
különösen
a
hát,
csípo,
nyak
és
váll
muködoképességének megítélésénél hangsúlyozott. A keresztmetszeti vizsgálatok tanúsága szerint a gerincoszlop –különösen a thoracalis és lumbalis szakasz mozgékonyságának a hiánya a hátproblémák veszélyét növelik. Bizonyos fajta
- 12 -
tevékenységek (futás, kerékpározás, labdajátékok) potenciális elonyeik mellett a háti fájdalmak növekvo esélyével járnak együtt. (97,102) 2.3. A szív-keringési rendszer fittsége A halálozási mutatók alapján a talán a legjelentosebb faktor a fittségi állapot megítélésében a szív-keringési rendszer teljesítoképessége. (127) Itt népegészségügyi szempontból elsosorban a szubmaximális aerob munkavé gzo-képességet, és az ennek alapján
becsült
maximális
oxigén- felvevo
képességet
tartjuk
meghatározó
jelentoségunek. (5,17,119,120) Wei és munkatársai az amerikai Cooper intézetben 1970 és 1994 között 1263, 50 éves korátlaggal rendelkezo cukorbeteg férfi követéses vizsgálatát végezték. Kutatásuk a 2 típusú cukorbetegség, az alacsony kardiorespiratórikus fittségi szint, és az inaktív életmód összefüggéseire terjedtek ki. A kérdéses idoszak alatt 180 haláleset történt a kérdéses csoportban. A statisztikai ele mzés során kimutatható volt a szoros összefüggés az alacsony szív keringési fittség, az inaktív életmód és a halálozási ráta között. (126) 2.3.1. Szubmaximális aerob teljesítmény A szubmaximális állóképességi teljesítményként is definiált fogalom alatt a relatíve alacsony intenzitású, hosszabb ideig tartó állóképességi teljesítményt értjük. (118) Ennek meghatározója az oxigén szállító rendszer és az aerob anyagcsere színvonala. Az alacsony szubmaximális aerob teljesítoképességu személy hamarabb kimerül a mindennapi tevékenységek végzése közben, így munkavégzo képessége valamint, életminosége csökken. (110,59,77,105) Az aerob fittséggel foglalkozó források közül többen foglalkoznak ezen összetett képesség kívánatos szintjének meghatározásával. Morris és mts- i 1980-ban 18000 középkorú polgári szolgálatos hosszmetszeti vizsgálatát végezte el. Felmérése szerint a fizikai aktivitás bizonyos szintje (minimum 7,5 kcal/ perc energia felhasználással járó) biztosít lényeges védelmet a szív-koszorúér betegségek ellen. Ez a terhelési szint a maximális oxigénfelvétel 60-65 %-a a maximális pulzusszám 70-75 %-a mellett. (86) Mészáros és mts- i 139 20 és 60 év közötti férfi terheléses élettani adatait vizsgálták annak tükrében, hogy a fiziológiás öregedési folyamatok hogyan befolyásolják az aerob teljesítményt. Tanulmányukban megállapítják, hogy a
- 13 -
mintán belül az idosebbek oxigén felvétele „steady state”-ben, az aerob- anaerob átmenet idopontjában és a maximális intenzitás tartományban egyaránt kisebb, mint a fiatalabbaké. (84) 2.3.2. Maximális oxigénfelvevo képesség „A fittséget egyetlen méroszámmal, az aerob kapacitással szokás jellemezni. Ezt indokolja, hogy mindaz, ami az aerob kapacitás kello szinten tartását segíti elo, az egyúttal a szív, az erek, a légzorendszer, az anyagcsere gyakori megbetegedései ellen véd, segít megtartani a mozgatórendszer funkcióképességét”(Apor P 1989) (7) A maximális oxigénfelvevo képesség (VO 2max ) relatív érték, amely a percenkénti oxigénfelvételt mutatja testsúly-kilogrammra vonatkoztatva, és a légzés, a keringés és az energia-szolgáltató metabolikus folyamatok maximális teljesítményét jelzi. A VO 2max értéke nemzetközileg elfogadott mutató a szívkeringési
rendszer
fittségi
állapotának
jellemzésére.
Pontos
méréséhez
spiroergometriás laboratóriumban végzett „vita maxima” típusú terheléses vizsgálat szükséges. A szélesebb köru vizsgálatok elvégezhetoségének érdekében olcsóbb, de megbízható eljárásokat dolgoztak ki a VO 2max becslésére. (8). A felmérések szerint maximális oxigénfelvétel értéke mintegy 10%-kal csökken az életkor elorehaladtával 10 évenként. (101) Ez elsosorban a mozgássze rvi és idegrendszeri
betegségek
hatásaként
jelentkezo
inaktív
életmód
következményeként jelentkezik. (91,80) Jari és munkatársai a cardiovaszkuláris fittség és a korai elhalálozás közötti összefüggést vizsgálták. 10 éves követéses vizsgálatukban 1294 férfit kísértek figyelemmel. 124 halálesetet figyelembe véve megállapították, hogy a 27,6 ml/kg/perc- nél kisebb relatív oxigénfelvevo képességgel rendelkezo férfiak szignifikánsan nagyobb kockázati tényezovel számolhatnak a szív-keringési megbetegedésre visszavezetheto elhalálozás szempontjából, mint azok, akiknek a fenti mutató 37,1 ml/kg/perc-nél nagyobb. (54) Engström és mts- i (93) szerint az ötvenes éveiben járó férfiak aerob fittségi szintje (ml/kg/perc) a közel 30-tól a közel 40-es értékig terjed. Finn kutatók (92) szubmaximális gyalogló teszt segítségével becsülték 20 –tól 65 éves egészséges, nem sportoló férfi lakosság maximális oxigénfelvevo képességét. A tíz évenként
- 14 -
értékelt korcsoportok átlagai (ml/kg/min) a következok voltak: 20-25 éves: 51.7 ± 8.9 , 35-40 éves: 44.6± 8.8, 50-55 éves: 40.4 ± 7.1, 60-64 éves: 35,7±10.4. A szélsoértékek és az átlagok hasonlóak az elozoekben említett más nyugat-európai mintákhoz. Cooper (21) aerob-kapacitás adatai a felnott férfi populáció esetében az „igen gyenge” és a „kituno” között hat fittségi kategóriát határozott meg. Öt életkor szerinti csoportot figyelembe véve a szélso értékek a következok: VO2 max > 20 ml/kg/min (60-68 éves „igen gyenge”), illetve VO 2 max < 52 ml/kg/min (20-29 éves „kituno”). Parker és mts- i (95) 64 ülo életmódot folytató, egyébként egészséges férfit vizsgált 40-60 éves életkor között. Méréseik szerint a heti 5 alkalommal végzett futás/gyaloglás, amely 300 kcal/napi energiafelhasználással jár, és a terhelés intenzitása a maximális pulzus 60-75% között van 12 hét alatt szignifikáns VO2 max növekedést okozott a kontroll csoporthoz képest. Az amerikai sportorvosok társasága (3) 3-5 alkalommal a nagy izomcsoportokat igénybe vevo mozgást ajánlott a maximális pulzus 55-90 %-ával alkalmanként 20-60 perces terjedelemben. Hasonló következtetésre jutottak King és mts-i (62) is. 197, 50-65 év közötti férfi végzett rendszeres aerob terhelést gyaloglással, kerékpározással és futószalagon végzett edzéssel. 12 hónap elteltével jelentos funkcionális, morfológiai és regulációs változásokat regisztráltak. Wiswell és mts- i. 146 szenior korú, 40 évesnél idosebb atlétát vizsgált, az élettani paraméterek (VO 2 max), a testösszetétel, valamint a csontsuruség szempontjából. A mérések alapján határozott különbséget találtak (p <.05) az egyes életkori kategóriák között. Megállapították, hogy bár a fent említett paraméterek életkorfüggo romlása szignifikáns, (p <.05), de e kedvezotlen folyamatok üteme lényegesen lassúbb, mint hasonló életkorú, fizikailag inaktív személyeknél. (131) Hasonló eredményre jutottak Thomas és mts- i amikor 50 éves- vagy annál idosebb férfiak esetében vizsgálták az életmód, az életkorfüggo fiziológiás változások és a fizikai aktivitás összefüggéseit. (124)
- 15 -
2.3.3. Szív-funkció A szív funkciót számos indikátor alapján jellemezhetjük. Ezek közül az egyik legfontosabb a fizikai terhelésre adott válasz. (28,35) Egy meghatározott terhelésre adott szívfrekvencia, illetve lökettérfogat-növekedés, valamint az EKG és az Echo-cardiográfiás változások alapján jól megítélheto a vizsgált személy szívének
alkalmazkodási
szintje
morfológiai,
regulációs
és
funkcionális
szempontból. (96,36,81). A legújabb kutatások rámutatnak a „steady-state” jellegu aerob gyakorlatok és a szívfrekvencia-változékonyság pozitív kapcsolatára is. (25,78,130) 2.3.4. Tüdo-funkció Az
egészségközpontú
fittség
szempontjából
a
cardiorespiratorikus
teljesítoképesség egy fontos eleme a tüdo funkcionális állapota. Meghatározó tényezoként említhetjük a légzési ellenállást, a tüdõ és a mellkas rugalmas ellenállását, a compliance –t (histeresis hurok). Limitáló faktorként jelentkezhet a légutak ellenállása, bronchoconstrictor és bronchodilatator tényezõk, asthma bronchiale. A tüdofunkció megítélése a klinikai gyakorlatban a légzéssel kapcsolatos térfogat-változások alapján történik (respirációs levegõ, belégzési rezerv, maximális belégzés, kilégzési rezerv, maximális kilégzés, vitálkapacitás, reziduális térfogat, maximális kapacitás, idõzített vitálkapacitás (FEV1), Tiffeneau index). (32) Bár több szerzo megemlíti, (15, 21), hogy a kardiorespiratórikus teljesítmény korlátozó tényezoje elsosorban nem a tüdo, hanem a szív és a keringési
rendszer,
de
bizonyos
tényezok
(dohányzás,
pollen-allergia,
légszennyezettség) komoly negatív hatással lehetnek a tüdo- funkcióra. 2.3.5. Vérnyomás Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei ellentmondásosak. Montoye és mts- i 13 tanulmány áttekintése után. (85) 6 közleményben a fizikailag aktív csoportnál alacsonyabb vérnyomásról számolnak be, mint az inaktív életet élo kontrollcsoport tagjainál. További hét közleményben ez nem volt igazolható. Reaven és mts- i által (107) 1991-ben publikált adatok szerint szignifikánsan fordított reláció volt kimutatható a testedzés és a vérnyomás között, bár a különbség az aktív és az inaktív csoport vérnyomása között igen kicsi, mindössze 2-3 Hgmm volt. (107) A longitudinális vizsgálatok eredményei kedvezobb
- 16 -
eredményeket mutatnak. (55) Pfaffenberg nagy elemszámot feldolgozó követéses vizsgálata szerint heti öt óránál kevesebbet sportolók esetében 32%-kal magasabb volt a hipertónia elofordulása, mint azokon, akik hetente öt óránál többet sportoltak.) (99) Spanyol munkacsoport legújabb kutatása szerint nem volt statisztikailag bizonyítható összefüggés a fizikai aktivitás és a magas vérnyomás között. (48), Valószínuleg több tényezo együttes kedvezo hatásának tulajdonítható a rendszeres testedzés preventív hatása hipertónia esetében.(53) 2.4. Az anyagcsere fittsége A helytelen táplálkozási szokások, valamint az inaktív életmód tehetok felelossé az életkor elorehaladtával számos anyagcserét érinto megbetegedésért. (69,68,42). Az anyagcsere fittségén a megfelelo hormonmuködést, a normális vér- és szöveti
cukorszintet,
valamint
zsíranyagcserét
értjük.
Az
aerob
jellegu
tevékenységeknél a zsírból történo energianyerés magas szintjét is kívánatos jellemzoként értékelhetjük. (1) Számos tanulmány támasztja alá a nem inzulin- függo cukorbetegség összefüggéseit az elhízással, a szövetek inzulin-érzékenységével, valamint a hyperlipidaemia tünet együttesével is. A metabolikus fittség hiányával szorosan összefüggenek olyan más, rendkívül elterjedt betegségek, mint az ateroszklerózis és a magas vérnyomás. (38) 2.4.1. Glukóz-tolerancia, inzulin-érzékenység Kohl, Gordon, Villegas, Wei és Blair szerint glukóz-tolerancia alacsony szintje és a magasabb halálozási ráta összefüggést mutat. Tanulmányukban rámutatnak, hogy a glukóz-tolerancia fejlesztheto rendszeres fizikai aktivitással (64,128) a plazma inzulin-szintje csökkent . Hasonló következtetésre jutottak Irwin és mts- i, mikor az alacsony intenzitású tartós fizikai terhelés hatását vizsgálták egészséges és nem inzulin- függo cukorbeteg személyeknél. (52) 2.4.2. Zsíranyagcsere A zsíranyagcsere szintén fontos tényezoje a metabolikus fittségnek. Després és mts- i 1990-ben publikált tanulmányukban rámutatnak, hogy a plazmatriglicerid-, a teljes koleszterin-, az LDL koleszterin alacsony, valamint a HDL koleszterin
magas
szintje
alacsonyabb
kockázati
tényezot
jelent
az
érelmeszesedés, különös tekintettel a szív koszorú-ér elzáródás szempontjából.
- 17 -
(26). Számos vizsgálat bizonyította, hogy az optimális intenzitású, rendszeres fizikai tevékenység pozitívan hat a plazma lipo-proteid szintjére, az össz-testzsír mennyiség csökkenésére. (125,132) Hasonló következtetésre jutottak Kikkinos és mts- i, Sunami és mts-i, mikor összefüggést mutattak ki a plazma trigliceridszintje és a rendszeresen végzett aerob tevékenység között. (61,117)
2.5. A fizikai aktivitás felmérése A fizikai aktivitásra vonatkozóan Beeler és mts- i végeztek felméréseket a svájci lakosság körében. Megállapították, hogy a ’90-es évek végén a népesség 37,1 %-a inaktív életmódot folytat. Az inaktivitással összefüggésbe hozható megbetegedések kialakulásának kockázata közötti %-ban kifejezett összefüggés a következo volt: szív-érrendszeri megbetegedések 23 %, nem inzulinfüggo cukorbetegség 23 %, csontritkulás 40 %.(13). Az adekvát fizikai aktivitás hiányát, mint „hypoaktív életstílust” jellemzi az Egyesült Államokban tevékenykedo „Centers for Disease Control and Prevention”(CDC) –intézet. Felméréseik szerint az USA népességének csupán 40 %-a él fizikailag aktív életet. 28.5 % nem rendszeres fizikai aktivitást végez, 30.5 % pedig inaktívnak tekintheto. Ennek következtében évi 250 000 –rel no az elhalálozások száma, és az inaktív életmód következtében felmerülo egészségügyi többlet-kiadások elérik az 5.7 milliárd dollárt. (58) Taylor és mts- i 1978-ban publikálták a Minnesota Szabadidos Fizikai Aktivitás Kérdoívet, amely azóta is a leggyakrabban adaptált kérdoív. A kérdoív a szabadidos fizikai aktivitási tevékenységeket vizsgálja, eredetileg kérdezobiztosok segítségével végzett strukturált interjúk formájában. (123) A fenti kérdoívet sikeresen alkalmazták olyan vizsgálatokban, amelyekben a kardiovaszkuláris betegségek rizikótényezoinek kapcsolatát tanulmányozták. A Minnesota államban 3448 fobol álló, 25-74 év közötti, a teljes lakosságot reprezentáló mintával végzett vizsgálatban Folsom és mts- i arra a megállapításra jutottak, hogy a napi teljes fizikai aktivitás korrelációt mutat a HDL koleszterin szinttel. (34) Dannenberg és mts- i 1989-ben 3360 fos reprezentatív mintán végzett tanulmányukban a koronáriás szívbetegség rizikótényezoit vizsgálták. Kimutatták, hogy az emelkedo fizikai aktivitással egyenes arányban no a HDL koleszterin szint,
- 18 -
viszont csökken a testtömeg index, az összkoleszterin szint és a nyugalmi pulzusszám.(24) Godin és Shephard 1985-ben szerkesztettek egy egyszeru kérdoívet, amely megfelelt a fizikai aktivitási kérdoívek valamennyi követelményének. A kérdoív alapján a vizsgálatban résztvevo személyeket alapvetoen két kategóriába lehetett osztani, megkülönböztetve az alacsony aktivitású egyéneket a magas aktivitásúaktól. (41) Szilas Anna a fizikai aktivitás és az egészségi állapot összefüggéseit vizsgálta tömeges lakosság vizsgálatok alapján. Tanulmányában a fizikai aktivitásra vonatkozóan megkülönböztette a mozgáshiány állapotot, ahol a napi fizikai aktivitás nem érte el a napi 1 órát, és egy ennél enyhébb fokozatot, ahol az 1 órát meghaladta, de a 2-t nem érte el. (122) Gáldi Gábor magyar lakosság átfogó statisztikai adatainak elemzése alapján megállapította, hogy a 15 és 84 év közötti lakosság mindössze 30 %-a végez rendszeres sporttevékenységet. Ez az arány nagy differenciáltságot mutat a különbözo demográfiai változók mentén. Megállapította, hogy az életkor emelkedésével a sporttevékenységet folytatók aránya szinte lineáris csökkenést mutat. Amíg a 20 és 29 év közöttiek 49,9 %-a, addig a 60 és 69 év közöttiek csupán csak 10,8 %-a végez rendszeres szabadidos sporttevékenységet. A tanulmány arra is rámutat, hogy az iskolai végzettség emelkedésével együtt no a sportolási tevékenység gyakorisági aránya. Az érettségivel nem rendelkezok durván egynegyede, az érettségizettek 40 % körüli
aránya,
míg
a
diplomások
nagyjából
fele
végez
rendszerességgel valamilyen fizikai rekreációs tevékenységet. (39)
- 19 -
több-kevesebb
3. FEJEZET A VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZEREK
3.1. A vizsgált személyek A vizsgálatok a legalább 3 éve Gyorben élo, munkaélettani szempontból egészséges, 24-tol 64 éves férfilakosságra terjedtek ki. A mintában szereplo személyeket önkéntes jelentkezés alapján a következo körbol választottuk ki: 1.
A Széchenyi István Egyetem Egészségügyi szolgálata által végzett munkaalkalmassági szurovizsgálatokra irányított, gyori nagyvállalatok dolgozói
2. Gyori nagyvállalatok és belügyi szervek dolgozói részére szervezett sportnapok résztvevoi 3. Gyori általános és középiskolák által a szülok számára szervezett nyílt szabadidos programok résztvevoi 4. A Széchenyi István Egyetem oktatói és alkalmazottai Az életkorral kapcsolatos változások követhetosége céljából a mintát 4 csoportra bontottuk korcsoportok szerint, ahol a következo elemszámokat biztosítottuk (2. táblázat): 2. táblázat: A mintában szereplo személyek életkor szerinti százalékos megoszlása
1. korcsoport: 24-tol 33 évesig
Korcsoportok elemszámai (zárójelben gyori összlakossághoz viszonyított százalékok): 368 fo ( 7,2 %)
Korcsoportok megoszlási arányszámai a teljes mintára vonatkozóan: 40,8 %
2. korcsoport: 34-tol 43 évesig
239 fo ( 5,6 %)
26,5 %
3. korcsoport: 44-tol 53 éve sig
231 fo ( 4,8 %)
25,6 %
4. korcsoport: 54-tol 64 évesig
65 fo ( 2,1 %)
7,1 %
Korcsoportok:
Összesen:
903 fo
- 20 -
100,0 %
3.2. Módszerek Munkánk során a finn UKK Intézet kutatói által kifejlesztett 2 km-es gyalogló teszt segítségével becsültük a maximális oxigénfelvevo képességet. A teszt elfogadható pontossággal becsli a 20-65 éves egészséges férfiak maximális oxigénfelvevo képességét. A teszt leírása: A teszt 2 km-es, vízszintes terepen, a vizsgált személy kapacitásához mérten élénk gyaloglást jelent. A teszt eredménye a 2-km-es táv megtételéhez szükséges ido, a gyaloglás befejezése utáni pulzusszám, a testtömeg-index (kg/m2 ) és az életkor alapján becsült VO 2max , valamint a számított fittségi index. A tesztelés feltételei: A tesztet a teszt-kritériumoknak megfeleloen +5?C és +25?C között bonyolítottuk le. A gyaloglás vízszintes, szilárd, folyamatos gyaloglásra alkalmas talajon történt. A táv a próba helyszíni adottságaihoz alkalmazkodva 4-10 körben volt kijelölve ? 5 m –es pontossággal. A teszt végrehajtása: Elso lépcsoben a vizsgált személyek antropometriai adatainak meghatározását végeztük el. Mértük a testmagasságot, testtömeget, majd 4 ponton borredo vastagságot. Antropometriai adatok felvétele Testmagasság: A testmagasságot függoleges falfelület mellett, azt sarkával, tomporával és hátával érinto, álló személyen mértük. A fejtartásnál meghatároztuk, hogy a fülnyílás felso határának és a szemzug alsó részének egy egyenesbe kellett esnie. A sarkak a talajon összeértek. A vizsgált személynek mély lélegzetet kellett vennie, és azt tartania kellett a mérés alatt. Testtömeg: A minimális ruházatot viselo személynek a mérleg közepére kellett állnia. A testtömeget tizedkilogramm pontossággal mértük. Borredo-mérés: Ennél a mérésnél a vizsgálatot végzo személy a bort és a bor alatti kötoszövetet balkeze hüvelyk és mutatóujjával megfogja, és elemeli alatta lévo izmoktól. A kaliper szárain lévo véglapocskákat elhelyezi 1 cm-rel a balkéz ujjai alá, és engedi teljesen
- 21 -
benyomódni a borredo leolvasása elott. A borredo- méreteket a test jobb oldalán vettük fel. A mérést 0,1 mm pontossággal végeztük a következo borredokön: Borredo a tricepsen: A méretet a vizsgált személy lazán lógó karjának hátsó oldalán, a vállcsúcsot a könyökkel
(acromion-olecratnon
processus)
összeköto
vonal
képzeletbeli
felezopontjánál vettük fel. Borredo a bicepszen: A borredot a kar elülso oldalán, közvetlenül a könyökhajlat feletti függoleges vonalon emeltük el a tricepszen mért borredovel egy magasságban. Borredo a lapocka alatt: A lapocka alatti borredohöz a redot a lapocka belso, ferde vonalánál lefelé és kifelé 45 fokban emeltük fel. Borredo a csípon: A redot az elülso- felso csípocsúcs (anterior superior iliac spine) elülso határán a 45 fokban átlósan lefelé és befelé haladó vonalon mértük. A mm-ben kapott értékek birtokában a Durnin-Wommersley (29) féle alábbi regressziós képlet segítségével végeztük el a testzsír-százalék becslését: 3. táblázat: A testzsír százalék becslésének regressziós képlete (DurninWommersley 1974)
Testösszetétel = C-[M(LOG10 ? 4 borredo )] Ahol:
Férfiak
17-19 év
20-29 év
30-39 év
40-49 év
50 + év
C
1.1620
1.1631
1.1422
1.1620
1.1715
M
0.0630
0.0632
0.0544
0.0700
0.0779
A 2 km-es gyaloglóteszt végrehajtása A teszt kezdete elott fittségi adatlapot (1. sz. melléklet) kapott minden vizsgált személy, amelyben kitöltötte az azonosító adatokat (név, életkor), valamint válaszolt az ellenorzo kérdésekre. A vizsgálatot vezeto ezen információk alapján döntötte el, hogy részt vehet–e a személy a gyalogló teszten.
- 22 -
A vizsgált személyek a teszt-vezeto instrukcióinak megfeleloen 3-5 perces bemelegítést, majd izomnyújtást végeztek. A bemelegítés a lábakra irányuló gimnasztikai gyakorlatokból, valamint 200 m élénk gyaloglásból tevodött össze. A személyek meghatározott idoközönként - egy percenként - indultak, miután a tesztvezetotol a következo
instrukciót
kapták:
„Gyalogoljon
egyenletes
tempóban
a
leheto
leggyorsabban. A futás nem megengedett!” A végrehajtást folyamatosan ellenoriztük, és a szükséges instrukciókkal láttuk el a vizsgált szemé lyeket. A gyaloglás végén az elért idoeredményt másodperc pontossággal rögzítettük. A személyek pulzusszámát a gyaloglás befejezése után azonnal, de legfeljebb 3”-en belül mértük telemetrikus pulzusméro segítségével. A kapott pulzusérték szintén az adatlapra került. A VO 2max becslését és a fittségi index számítását személyi számítógéppel végeztük. A VO2max becslésére alkotott matematikai modell: VO2max (ml?kg-1 ?min-1 ): 184.9 – 4.65 (ido) – 0.22 (pulzus) – 0.26 (kor) – 1.05 (BMI) ahol az: Ido
= gyaloglási ido
Pulzus = a gyaloglás végén mért pulzusszám Kor
= az életkor
BMI
= a testtömeg- index
A UKK intézet munkacsoportja a vizsgált személyek fittségi kategóriákba sorolásához
fittségi
indexeket
állapított
meg.
Az
indexet
a
VO 2max érték
transzformálásával hozták létre annak érdekében, hogy a minta kategorizálásához optimális numerikus értékeket kapjanak. A fittségi index kiszámítása a következo képlet alapján történt: 420 – (perc ?11,6 + mp ?0,20 + HR ?0,56 + BMI ?2,6) – kor ?0,2 ahol a: perc
= gyaloglási ido (perc)
mp
= gyaloglási ido (mp)
HR
= a befejezésnél mért pulzusszám / perc
BMI
= testtömeg- index (kg-ban kifejezett tömeg osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével)
Kor
= életkor években
- 23 -
A vizsgált személyek az életkoruknak megfeleloen fittségi kategóriákba sorolhatóak be: < 70
erosen az átlag alatt
70-89
valamivel az átlag alatt
90-110
átlagos
111-130
valamivel az átlag felett
> 130
jelentosen az átlag felett
Az UKK Intézetben elvégzett statisztikai elemzés azt mutatta, hogy a becsült és a mért maximális oxigénfelvétel közötti korrelációs együttható a férfiaknál 0.87 volt. (92)
3.2.1. Az UKK 2 km-es gyalogló teszt hazai validitás-vizsgálatában részt vett személyek és a vizsgálat során alkalmazott módszerek Munkacsoportunk a teszt szélesköru alkalmazása elott elvégezte a próba hazai validitás vizsgálatát. (135,74,75) A vizsgálatban 84 egészséges, 22-63 éves, Gyorben élo felnott férfi vett részt. A személyek a Gyor Városi Rendorkapitányság, az Északdunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság és a Széchenyi Egyetem dolgozói közül kerültek kiválasztásra kérdoíves módszer alapján. A cél 100 olyan személy kiválasztása volt, aki gyors gyaloglásra egészségügyileg alkalmas, aki nem rendelkezik sem mozgásszervi, sem szív-keringési rendellenességgel. Feltételként szerepelt, hogy a jelentkezok az elmúlt 2 évben heti 2 alkalomnál nem végeztek több edzést, illetve nem sportoltak versenyszeruen. 223 fo válaszolt a kérdoívre, ebbol 107 fot hívtunk meg a vizsgálatra. A laboratóriumi teszt elott egy orvosi vizsgálatot végeztünk. Ennek alapján 9 személyt találtunk alkalmatlannak a következo indokok alapján: 4 fo magas vérnyomás, 3 fo rendellenes nyugalmi EKG, 2 fo influenzás tünetek. 11 fo nem hajtotta végre a megismételt vizsgálatot, így a végso eredmény szempontjából 87 fot tudtunk figyelembe venni. A maximális oxigénfelvevo képesség mérésénél futószalag-ergométeren teljes elfáradásig végzett gyaloglást alkalmaztunk, mint terhelési protokollt. A gyaloglási sebesség a teszt alatt 5.5 km/h volt, a szalag meredekségét 2.5 %-kal emeltük minden második percben. A kilélegzett gáz folyamatos analizálásra került minden 30 másodpercben. A szív- frekvenciát EKG-val és telemetrikus pulzusmérovel rögzítettük 5 másodperces intervallumokban. A terhelés maximumán fülcimpából vett vért vettünk laktát-szint meghatározás céljából. A megfelelo (maximális) intenzitás kritériumát a
- 24 -
pulzus-számmal (minimum 90%-a a 220-életkor értéknek), a respirációs quotienssel (RQ ? 1.00) és a kapilláris vér tejsavszintjével (max.lactat? 4 mmol/l) ellenoriztük. A laboratóriumi teszt után 2-9 nappal a vizsgált személyek elvégezték a 2 km-es gyalogló tesztet a fentiekben meghatározott kritériumoknak megfeleloen. 3.3. A vizsgálat során használt eszközök: Testtömeg mérés:
Seca scale, Delta model 707,UK
Testmagasság mérés: Holtain ltd.Wales UK Borredo mérés:
Lange skinfold caliper. Lange ltd. Cambridge, USA
Futószalag ergométer: LE 6000 Jaeger GmbH, Germany Gáz-analizálás:
Jaeger µ- DATASPIR, Germany
EKG:
Hellige Sigma Multiscript 3, Hellige GmbH, Germany
Pulzus monitorozás:
Polar Vantage NV, illetve Polar Pacer HRM handlebar, Polar Electro OY, Kempele Finland
Lactat szint mérés:
Jaeger Dr. Lange Miniphotometer 8, Germany
Idomérés:
Heuer digitális stopperóra Heuer GmbH Germany
3.4. A fizikai aktivitás vizsgálatánál alkalmazott módszerek Felméréseinknél az epidemiolólógiai vizsgálatok során leginkább ajánlott és széles körben elterjedt kérdoíves módszert alkalmaztuk a fizikai aktivitási szint felmérésére. (88) A fizikai aktivitás elemeit a tevékenységi formák fajtája (43) és gyakorisága alapján határoztuk meg. Elozetes próba-felmérések után a „Baecke”- féle kérdoív (9) módosított változatát alkalmaztuk. A módosítást az indokolta, hogy a felmérések körülményei nem tették lehetové kérdezo-biztosok alkalmazását, így célszeru volt az egyéni és önálló válaszadást egyszerusíto változtatásokat eszközölni. (lásd. 1. számú melléklet.) A fizikai aktivitási indexet – amely alapján kategorizáltuk a vizsgált mintát- a következo módon határoztuk meg: A fizikai aktivitást a leginkább elfogadott definíció szerint értelmeztük (15) Ennek alapján az egyes fizikai aktivitásra utaló kérdésekre pontokat adtunk az alábbiak szerint: 3. kérdés:
Foglalkozása jelenleg. Fizikai: 2 pont
5. kérdés:
Munkavégzése döntoen: Álló : 2 pont, Vegyes: 1 pont
7. kérdés:
Szabadidejében milyen tevékenységet végez leggyakrabban?
- 25 -
Sport: 5pont Kertészkedés: 1pont, Egyéb fizikai tevékenységgel járó hobbi: 1 pont 8. kérdés:
Ha végez fizikai munkát (minimum fél óra), milyen gyakorisággal? Naponta: 3 pont, Hetente: 1 pont
9. kérdés:
Elfárad-e munkavégzés közben? Igen: 1 pont
11. kérdés:
Szokott- e gyalogolni (minimum fél óra)? Naponta: 2 pont, Hetente: 1 pont
14. kérdés:
Jelenleg sportol-e? Igen: 5 pont
17. kérdés:
Ha sportol, milyen intenzitással? Eroteljes: 4 pont, Közepes: 3 pont, Mérsékelt: 2 pont, Kényelmes: 1 pont
18. kérdés:
Az elmúlt 5 évben volt-e beteg? 2-nél több alkalommal: mínusz 2 pont, minden további alkalom: mínusz 1 pont
Az így megszerezheto össz-pontszám (abban az esetben, ha a személy minden kérdésnél a maximális pontot kapja) 27. A következo lépésben a személyenként meghatározott aktivitási pontok birtokában a numerikus értékeket csoportváltozókká alakítottuk úgy, hogy az átlagtól pozitív és negatív irányban fél- fél szórásértékkel számolva kategóriahatárokat jelöltünk ki. Így három fittségi kategóriát hoztunk létre: Fizikai szempontból kevésbé aktív közepesen aktív nagyon aktív. A fenti kategorizálással az volt a célunk, hogy a hipotézisben szereplo feltevéseinket empirikus teszteléssel bizonyítsuk. A vizsgálatban résztvevo személyek a gyalogló teszt teljesítése után egyénileg töltötték ki a kérdoívet úgy, hogy a felmerülo esetleges kérdésekre a tesztvezeto a kérdoív leadásakor válaszolt. Ekkor lehetoség volt az esetleges hiányzó adatok korrigálására is.
- 26 -
3.5. Statisztikai analízis 3.5.1. Alkalmazott statisztikai eljárások A dolgozatban felállított hipotézisek empirikus tesztelése során két lépcsoben vizsgáljuk meg a tesztekbol és a kérdoívekbol nyert adatokat. Eloször bemutatjuk a minta alapveto jellemzoit a legfontosabb leíró jellegu statisztikai eljárások segítségével. Majd a változók közti lehetséges kapcsolatok, ok-okozati viszonyok alapján teszteljük a felállított hipotéziseket. A leíró és a magyarázó rész természetesen eltéro eljárásokat igényel. Ebben a részben ismertetjük az alkalmazott módszerek legfontosabb jellemzoit, külön
kihangsúlyozva
azokat
a
tulajdonságokat,
melyek
indokolttá
teszik
alkalmazásukat. Ez a kérdéskör a hipotézisvizsgálat magyarázó modelljei esetében különösen fontos jelentoségre tesz szert. 3.5.1.1. Leíró statisztikák A mintában szereplo személyek fiziológiai és életmódbeli jellemzoit méro változók leírásakor kitérünk a változók gyakorisági eloszlásaira, a középértékek- és a szóródás méroszámaira (31,30). A kategoriális változók (ezek lényegében a kérdoívbol nyert információk) alapveto jegye inek bemutatásakor az abszolút, a relatív és a kumulált gyakorisági
eloszlásokat
közöljük.
Egy
adott
csoporthoz
tartozó gyakoriság
megmutatja, hogy a minta adatai közül hány sorolható egy adott csoportba. A gyakorisági eloszlás viszont azt mutatja meg, hogy a minta egyes elemei milyen arányban oszlanak meg a különbözo blokkok között. A relatív gyakoriság pontosan ennek az eloszlási szisztémának közli az összehasonlítható százalékos formáját. Mivel a legtöbb vizsgálat során egynél több változóval dolgozunk, ezért az eloszlási jellemzok összehasonlításához nélkülözhetetlen “nézopontot” nyújt a relatív megoszlás. A táblázatainkban közölt kumulált százalékos gyakoriság az egyes csoportok relatív gyakoriságának az összeadásával képzodo mutató. A magasabb mérési szintu változók esetében a konkrét numerikus értékekbol felépülo mutatókat a középértékek- és a szóródás méroszámaival írtuk le. A vizsgálatba bevont férfiak testfelépítésével- és fizikai állapotával összefüggo méroszámok jellemzéséhez az átlagértéket, a szórást, a minimum- és maximumértéket, használtuk fel. A mintákra leginkább jellemzo középérték a számtani közép, más néven átlag. Értékét a mintában szereplo adatok összeadásával, majd az összeg adatok számával történo elosztásával kaphatjuk meg.
- 27 -
A minta szóródásával kapcsolatos paraméterek szintén megkerülhetetlenek a leíró részben, hiszen az a tulajdonsága a vizsgált populációnak, ho gy egyes elemei eltérhetnek a középértékektol nagyon fontos információkat rejt magában. Két ilyen mutatót alkalmazunk. A szórás a minta elemeinek szóródását kifejezo méroszám, megegyezik a variancia négyzetösszegével. A minta számtani középértékéhez hozzáadva vagy kivonva az egyszeres vagy többszörös szórásnyi terjedelmeket olyan különbözo értéktartományokat kapunk, melyekbe a minta bizonyos hányada besorolható maximum értéktol egyenlo számú értéke található meg. A Kolmogorov-Smirnov féle egymintás próba egy változó kumulált eloszlás függvényét hasonlítja össze egy egyenletes, normál, Poisson- vagy egy exponenciális eloszlással, és vizsgálja, hogy az eloszlások mennyire homogének. A próbaeloszlások paramétereit megadhatjuk, az alapértelmezés mindig a megfigyelt eloszlás paraméterei. A kapott végeredmények között szerepel az érvényes esetek száma, az eloszlás paraméterei, az igen szélsoséges abszolút, pozitív és negatív eltérések, a Kolmogorov-Smirnov-féle Z érték és annak kétoldali szignifikancia-próbája az összes változó esetén. A különbözo dimenziójú adatok összehasonlíthatósága érdekében értékeinket Z-transzformációval standardizáltuk. Azoknál a változóknál, ahol a variancia-analízis szignifikáns különbséget jelzett, elvégeztük az „Átlagok utólagos összehasonlítása” (Post-hoc Comparison of means) tesztek közül az „Eredeti szignifikáns differencia” (Tukey HSD) tesztet. Két különbözo csoport-változó várható értékeinek összehasonlításánál a kétmintás T-próbát alkalmaztuk. Mivel a kétmintás T-próba számításának egyik alapfeltétele, hogy az adott változó két várható értéke, amelyet össze akarunk hasonlítani, azonos szórású legyen, a szórások azonosságának eldöntését F-próbával vizsgáltuk. Abban az esetben, amikor az F-próba lényeges különbséget jelzett a két minta szórása között, a D-próbát (Welch-próbát) alkalmaztuk. A változók közötti feltételezett lineáris kapcsolat vizsgálatára a Bland-Altman féle diagnosztikai tesztelés módszerét alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy a magyarázó változó függvényében ábrázoljuk a rezidiumokat. Ha a koordináta rendszerben a rezidiumok egy olyan sávban helyezkednek el, amelynek határoló vonalai az X tengellyel párhuzamosan futnak, akkor a rezidiumok értéke független a magyarázó változó értékeitol.
- 28 -
3.5.1.2. Hipotézisek tesztelése – magyarázó modellek A tanulmányban felállított hipotézisek empirikus tesztelése során három eljárást alkalmazunk: lineáris korreláció, kereszttáblák, varianciaanalízis (30,31,121). A lineáris korreláció arra a kérdésre adhat választ, hogy két valószínuségi változó között van-e kapcsolat, függenek-e egymástól? Az egyik változó értékében bekövetkezett változás hatással van-e a másikéra, módosítja-e bizonyos törvényszeruség alapján? A kérdoívben szereplo ordinális mérési szintu változók esetében inkább a khi-négyzet próbát alkalmazzuk. Két csoportváltozó esetében a köztük lévo kapcsolat, összefüggés létére egy olyan kereszttáblából következtethetünk, melyben ahhoz a hipotetikus állapothoz viszonyítjuk a változóink kapcsolatát, melyben a két csoportváltozó teljesen függetlenek egymástól (ez a null- hipotézis). A statisztikai eljárás célja az, hogy tesztelje, a két mért változó nem független egymástól, azaz értékeik összefüggenek. A skála és ordinális szinten mért változók kapcsolatán túlmenoen a hipotézisek megerosítéséhez vagy elvetéséhez gyakran arra a kérdésre is választ kell adni, hogy milyen mértéku eltérésekkel, különbségekkel találkozhatunk az egymással összefüggo jelenségek tárgyalásakor. A variancia-analízis segítségével választ kaphatunk arra, hogy bizonyos háttérfaktorok (pl. aktív szabadido eltöltés, sportos életmód) milyen mértékben befolyásolják az egyes testfelépítési és fittségi mutatók értékeit. Itt már nem csak a kapcsolat létét és irányát ismerhetjük meg, hanem az is, hogy egy bizonyos jellemzo fennállása vagy hiánya milyen mértékben befolyásolja – mennyit magyaráz meg a heterogenitásából – egy másik jelenség paramétereit.
- 29 -
4. FEJEZET EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS 4.1. Az UKK gyalogló teszt validitás vizsgálatának eredményei A
gyaloglóteszt
validitás-vizsgálatában
részt
vett
személyek
antropometriai
jellemzoinek átlagait és szórásait a 4. táblázat szemlélteti: 4. táblázat: Az UKK gyaloglóteszt validitás -vizsgálatában részt vett személyek antropometriai jellemzoinek átlagai és szórásai (n=87).
Jellemzok
Átlag ± szórás
Kor (év)
37
±
11.2
Testtömeg (kg)
77.7 ±
8.7
Magasság (cm)
178
±
7.1
BMI? (kg/m2 )
24.6 ±
2.5
Testzsír (%)
22.5 ±
5.0
* Testtömeg-index
A validitás-vizsgálat laboratóriumi teszteredményeinek átlagá t és szórás-értékeit az 5. táblázatban foglaltuk össze: 5. táblázat: A laboratóriumi teszt eredményeinek átlaga és szórás értékei (n=87)
Átlag ± szórás (l·perc -1 ) (ml·kg-1 ·perc -1 ) Maximális pulzus (ütés·perc -1 ) * VO2max
Maximális laktát (mmol·l –1 ) *
3.3 ± 0.70 43.07 ± 7.2 186 ± 13.1 10.8 ± 2.8
Maximális RQ (CO2 /O2 )*
1.16 ± 0.05
* A terhelés végén regisztrált értékek
A gyalogló teszt eredményeit a 6. táblázatban foglaltuk össze: 6. táblázat: A 2 km-es gyalogló teszt eredményei (n=87)
Átlag ± szórás Gyaloglási ido Pulzusszám VO2max ? ?
16.8 ± 1.9 145.8 ± 19.7 43.24 ± 7.56
A gyaloglási ido, a gyaloglás végén mért pulzusszám, az életkor és a testtömeg-index alapján becsült
érték (Oja és mts.-i 1991)
- 30 -
A laboratóriumi teszt során mért (= x) és az UKK gyalogló teszt alapján becsült ( = y) VO2max értékek között kapcsolatot feltételeztünk. Ennek kimutatására korrelációs és regresszió-számítást végeztünk. A számításhoz felhasznált adatokat a 7. táblázat tartalmazza: 7 táblázat: A statisztikai számításokhoz felhasznált adatok (n=87)
x
magyarázó változó
(ml · kg –1 · min –1 )
(a laboratóriumi teszt során átlaga ?
?x = 43,07**
szórása ?
? (x) = 7,02*
y
eredményváltozó
(ml · kg –1 · min –1 )
(a gyalogló teszt alapján átlaga ?
?y = 43,24**
szórása ?
? (y) = 7,56*
kapott értékek)
becsült értékek) *: F-próba értéke=27,53 (Sig<5% ) **: t=12,64
(df=85)
A lineáris korrelációs együttható ( r ) értéke a becsült és a mért paraméterek között: 0,88. A determinációs együttható (R2 ) értéke: 0,78 (lásd. 4. ábra)
R2 = 0, 7 8
Becsült VO2max (ml
-1 * kg *
-1
min )
60
50
40
30
20
10 10
20
30
40
50
60
Laboratóriumban mért VO2max(ml *kg-1*min-1)
4 ábra: Pontdiagram a mért és a becsült relatív maximális oxigén felvétel (VO2max) értékek (ml·kg -1 ·min-1 ) összefüggésének ábrázolására. n=87 r=0,88 SEE=4,58 (ml·kg -1 ·min-1 )
- 31 -
A következo lépésben a hipotézis vizsgálat módszerét felhasználva ellenoriztük, hogy az eredmények a teljes sokaságra igazak-e. Ennek alapján 5 %-os szignifikancia szinten állítjuk, hogy a mért és a korábban ismertetett módszerrel becsült értékek között jelentos kapcsolat van a teljes sokaságra vonatkozóan. Azaz a méréssel általunk is ellenorzött módszer alkalmas a relatív maximális oxigénfelvétel becslésére. Mivel a változók között lineáris kapcsolatot feltételeztünk, ennek a feltételezésnek a helyességét is megvizsgáltuk a Bland-Altman – féle diagnosztikai tesztelés módszerével (14). Ennek lényege, hogy a magyarázó változó (=x) függvényében ábrázoltuk a rezidiumokat (= ei = yi -?y ) (lásd: 5. sz. ábra)
Rezidium értékek1
10 5 0 -5 -10 20
30
40
50 -1
60
-1
Laboratóriumban mért VO2max(ml·kg ·min )
5 ábra: Pontdiagram a laboratóriumban mért és az UKK gyalogló teszttel becsült maximális oxigénfelvétel közötti összefüggés ábrázolására (?2 SD) 1 Rezidium ( e i = yi -?y )
Az ábrán jól látható, hogy a rezidiumok egy olyan sávban helyezkednek el, amely határoló vonalai az X tengellyel párhuzamosan futnak. Vagyis a rezidiumok értéke független a magyarázó változó értékeitol. Tehát nem indokolatlanul számítottuk ki a lineáris korrelációs együtthatót, ami szoros, pozitív kapcsolatot mutat a változók között, valamint a regressziós egyenletet. Ennek alapján eredeti feltevésünk a kapcsolat jellegére vonatkozóan helyes volt.
- 32 -
4.2. A fittségi vizsgálatokban részt vettek testalkatára vonatkozó adatok a teljes mintára vonatkozóan A teljes mintára vonatkoztatott átlagértékeket a 8. táblázat tartalmazza. 8. táblázat: Antropometriai adatok a teljes mintára vonatkoztatva
N
Átlag
Szórás
Minimum Maximum
Kor (év)
903
37,4
10,2
24,0
64,0
Testtömeg (kg)
903
78,9
11,9
50,0
140,0
Testmagasság (cm)
903
176,1
6,6
153,0
196,0
BMI (kg·m-2 )*
903
25,4
3,7
17,0
40,0
Testzsír (%)
903
22,8
6,4
7,0
41,0
* Testtömeg-index
Az átlagos testtömeg 78,9 kg, az átlagos BMI 25,4 kg/m2 , ami enyhén túlsúlyos értéket mutat. Az alacsony szórás (3,7) és a minimum(17,4-sovány), illetve maximum (40kórosan elhízott) értékek alapján megállapítható, hogy a minta nagy része az átlag érték körül csoportosul. A fentiekben említett szerzoknél ezek az értékek a következok voltak: Jari és mts- i: 78.3 kg és 25,1 kg/m2 , Gilmore és mts- i: 83,2 kg és 26.3 kg/m2 , Mészáros és mts- i: 81,5 kg és 25,9 kg/m2 . Dallos és mts- i: 80,5 kg és 25,2 kg/m2 . Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a testmagasság és testtömeg arányát reprezentáló testtömeg-indexeknél
nem
tapasztalható szignifikáns különbség az említett minták között. A minta átlagos testmagassága 176,1 cm, ami a hasonló elemszámú (n= 1294) finn mintához képest kissé magasabb (172.8 cm) (54), a nagy elemszámú (n= 50 347) kanadai mintával összevetve (178 cm) viszont alacsonyabb.(40) A Mészáros és mts- i által vizsgált férfiak magassága 177,5 cm (kor 20 és 60 év között, n= 139). Dallos és mts- i 1998-ban 65 fos, 20-60 év közötti mintánál 178 cm-es átlagmagasságot regisztráltak. A testtömeg százalékában kifejezett zsírmennyiség átlagos értéke 22,8 %, bár megjegyezendo, hogy e becsült értéket elsosorban az életkor függvényében vizsgáljuk, mivel a becslés során alkalmazott konstansok életkoronként eltéroek, tehát a teljes mintára vonatkoztatott átlagok értelmezésének kevésbé van jelentosége. A testzsír százalék megítélésénél az American Heart Associaton által kidolgozott korcsoportokra vonatkoztatott értékelo táblázatot vettük figyelembe. (87) Pietrobelli 18 és 78 év közötti Washington államban élo 3408 fehér férfinél átlagosan 23,4 %-os testzsírt állapított meg. (100) Egy 1992-ben végzett angliai
- 33 -
országos vizsgálat adatai alapján a 25-64 év közötti férfiak átlagos testzsírtartalma 22,1 %. (29) A hazai, kisebb elemszámot érinto vizsgálatok, alacsonyabb, a fiatalabb korosztályoknál elfogadható az idosebbeknél jó, illetve kiváló értékeket becsültek az érintett korcsoportokban ( Mészáros és mts- i: 17,3 %, Dallos és mts-i: 17,9 %) A kérdéses életkori kategóriákban nem sportoló férfiak testösszetételére vonatkozó további adatokat nem találtam a hazai szakirodalomban. 4.3. A fittségi vizsgálatokban részt vettek testalkatára vonatkozó adatok korcsoportos bontásban A testmagasság korosztályos átlagait és szórásait a 6. ábrán és a 9. táblázatban láthatjuk:
Átlagos testmagasság és +- 1 szórás
190
180
170
160 N=
368
239
231
65
20-33 24-33
34-43
44-53
54-... 54-64
Korcsoportok
6. ábra: A testmagasság átlaga és szórás értékei korosztályonként 9. táblázat: A testmagasság átlaga, szórás -, minimum és maximum értékei korosztályonként
Korcsoportok
N
Átlag
Szórás
1
368
178,1
23,5
154,0
196,0
2
239
175,1
23,4
160,0
195,0
3
231
173,8
30,7
153,0
194,0
4
65
172,5
6,0
160,0
187,0
Összesen
903
176,1
24,9
153,0
196,0
Az F-próba értéke 3,06. Sig.<5%
- 34 -
Minimum
Maximum
10. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testmagasságra vonatkozóan (I) Korcsoport (J) Korcsoport Átlagok különbsége (I-J) P 2 NS 1,96 1 3 NS 4,31 4 NS 5,61 3 NS 1,32 2 4 NS 2,65 1,31 3 4 NS A rövidítés jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns
Megállapítható, hogy a korcsoportok átlagainak utólagos összehasonlításánál (Post-hoc test) korcsoportok között a testmagasság viszonylatában nincs szignifikáns eltérés. A 6. ábrán a testmagasság lineáris csökkenése jól megfigyelheto, a csökkenés mértéke sem statisztikai, sem antropometriai szempontból nem jelentos. A testtömeg és a testtömeg index korcsoportonkénti átlagait és szórásait a 7.-8. ábra és a 11. és 12. táblázatok szemléltetik:
95
Átlagos testtömeg és +- 1 szórás
90
85
80
75
70
65 60 N=
368
239
231
65
20-33
34-43
44-53
54-...
24-33
54-64
Korcsoportok
7. ábra: A testtömeg átlaga és szórás értékei korcsoportonként
11. táblázat: A testtömeg átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban Korcsoportok N Átlag 1 368 75,6 2 239 79,1 3 231 77,2 4 65 81,2 Összesen 903 77,3 Az F-próba értéke 3,70. Sig.<5%
Szórás
- 35 -
Minimum Maximum
15,08 15,24
50 55
110 140
18,66 11,91 15,99
52 53 50
120 104 140
12. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testtömegre vonatkozóan (I) Korcsoport
(J) Korcsoport 2 3 4 3 4 4
1 2 3
Átlagok különbsége (I-J) -3,4674 -1,5859 -5,6226 1,8815 -2,1552 -4,0367
P ? 5% NS ? 5% NS NS NS
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, ? 5 % = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns
A korcsoportok átlagainak utólagos összehasonlításánál (Post-hoc test) az 1. és a 2. korcsoport, illetve az 1. és 4. korcsoport között van szignifikáns eltérés. Figyelemre méltó és aggodalomra okot adó az 1. korcsoport (24-33 évesek) és a 2. korcsoport (34-43 évesek) közötti jelentos különbség. 32
Átlagos BMI és +- 1 Szórás
30
28
26
24
22
20 N=
368
239
24-33 20-33
34-43
231
65
44-53
54-64 54-...
Korcsoportok
8. ábra. A testtömeg-index átlag- és szórás értékeinek változása korcsoportonként
13. táblázat: A testtömeg-index átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban Korcsoportok N Átlag 1 368 24,2 2 239 25,9 3 231 26,3 4 65 27,3 Összesen 903 25,4 Az F-próba értéke 27,33. Sig.<5%
- 36 -
Szórás
Minimum Maximum 3,5 3,2
17,2 18,7
34,5 40,0
3,8 3,6 3,7
17,0 17,1 17,4
39,2 37,8 40,0
14. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testtömegindexre vonatkozóan (I) Korcsoport (J) Korcsoport Átlagok különbsége (I-J) P 2 ? 5% -1,7465 3 1 ? 5% -2,0956 4 ? 5% -3,0956 3 NS -0,3491 2 4 ? 5% -1,3492 -1 3 4 NS A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, ? 5 % = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns
A korcsoportok átlagainak utólagos összehasonlításánál (Post-hoc test) a 2. és a 3. korcsoport, illetve a 3. és 4. korcsoport között nincs szignifikáns eltérés. A testtömeg- index korfüggo növekedése szembetuno. A 24-33 éves korosztály 24,2 kg·m-2 -es még elfogadható értéke mellett, mindhárom idosebb korosztály a túlsúlyos kategóriába sorolható, szinte lineárisan emelkedo trend vonal mentén. A testtömeg százalékában kifejezett zsírmennyiség korcsoport-átlagait és szórásait a 9. számú ábra mutatja be. 35
Átlagos testzsír és +- 1 Szórás
30
25
20
15
10 N=
368
239
20-33 24-33
34-43
231
44-53
65
54-... 54-64
Korcsoportok
9. ábra: A testtömeg százalékában kifejezett zsírmennyiség korcsoport-átlagai és szórás értékei
15. táblázat: A testzsír % átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban Korcsoportok N Átlag Szórás Minimum Maximum 1 368 19,2 6,59 7 37,8 2 239 24,5 5,04 12 41 3 231 25,5 4,83 13 38,4 4 65 27,6 4,05 15,2 34,5 Összesen 903 22,8 6,41 7 41 Az F-próba értéke 91,87. Sig.<5%
- 37 -
16. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a testzsír %-ra vonatkozóan (I) Korcsoport (J) Korcsoport Átlagok különbsége (I-J) 2 -5,2832 3 -6,3485 1 4 -8,4293 3 -1,0653 2 4 -3,1461 3 4 -2,0808
P ? 5% ? 5% ? 5% NS ? 5% ? 5%
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, ? 5 % = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns
A korcsoportok átlagainak utólagos összehasonlításánál (Post-hoc test) csak a 2. és a 3. korcsoport között nincs szignifikáns eltérés. A testzsír % korfüggo növekedése a többi korcsoport viszonylatában nem csupán statisztikai szempontból jelentos. Az American Heart Associaton által kidolgozott korcsoportokra vonatkoztatott értékelo táblázat alapján az elso korcsoport (24-33 év) testzsír % átlaga 19,2, ami az „elfogadható (21,5)” és a „jó” (16,5) kategória között helyezkedik el. A második korcsoport (34-43 éves) átlaga 25,2 %, amely már az ebben az életkorban az „elfogadható”(22,6) és a „rossz”(26,9) kategória között található. A harmadik korcsoport (44-53 éves) átlaga 25,5 % amely megítélése az elozo korcsoportéhoz hasonló.(„elfogadható” 23,6 - „rossz” 28,7) A legidosebbek (54-64 éves) átlagos becsült testzsír százaléka 27,6. Ez az életkorhoz viszonyítva szintén az „elfogadható”(25,6) és a „rossz”(29,3) kategória között van. 4.4.
A keringési teljesítményre vonatkozó adatok 17. táblázat: A keringési teljesítmény mutatói a teljes mintára vonatkoztatva
N
Átlag
Szórás
Minimum
Maximum
Maximális Pulzus *
903
151,1
15,4
111
192
Fittségi index
903
75,6
23,4
23
143
VO2max (ml·kg-1 ·min-1 )
903
40,2
10,4
17,4
65,3
-1
* Maximális pulzus a gyaloglás végén (ütés ·perc )
A teszt befejezésekor mért pulzusadatok átlaga 151,1 ütés/perc, szórása igen magas 15,4 a minimum ( 111 ütés/perc) és a maximum (192 ütés/perc) közötti
- 38 -
differencia jelentos. Laukkanen R. és mts- i 153,1-es átlagpulzust állapítottak meg a 2 km-es gyalogló teszt befejezésénél hasonlóan magas, 22.2 szórás mellett. (72,73) A kort, a nemet, a testsúlyt, a testmagasságot, a gyaloglási idot és a gyaloglás végén mért pulzusszámot figyelembe vevo fittségi index teljes mintára vonatkoztatott átlaga 75,6 ami „valamivel az átlag alatti” besorolást jelent. (a kategória értékhatárai: 70-89). A fittségi index mintán belül eloszlását az 10. ábra mutatja be. 100
?2=192,764 df=901
80
Gyakoriság (n)
60
40
20
0
20
30
40
50
60
70
80
90
100
110
120
130
140
Fittségi index 10. ábra: A fittségi index értékeinek mintán belüli eloszlása 18. táblázat: A fittségi index eloszlás normalitás vizsgálatának eredményei
N
Érvényes Hiányzó Szórás
903 0 24,1759
Variancia
584,474
Csúcsosság Csúcsosság átl. hibája Ferdeség
-0,503 0,081 0,142
Ferdeség átl. hibája Terjedelem
0,163 166,37
Minimum
23
Maximum
143
- 39 -
A fittségi adatok eloszlását a Kolmogorov-Smirnov statisztikai teszttel ellenoriztük, amelynek értéke 0,059 (df=899). Az 5 %- nál alacsonyabb szignifikancia érték arra világít rá, hogy a vizsgált változó eloszlása nem különbözik szignifikánsan a normál eloszlástól. A korcsoportonkénti átlagokat és szórás értékeket a 11. számú ábra szemlélteti:
Átlagos fittségi index és +- 1 Szórás
120
100
80
60
40
20 N=
368
238
229
20-33 24-33
34-43
44-53
64
54-... 54-64
Korcsoportok
11. számú ábra: A fittségi index átlagai és szórásai korcsoportonkénti bontásban
19. táblázat: A fittségi index átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban Korcsoportok N Átlag Szórás Minimum Maximum 1 368 86,2 19,6 20,23 143 2 239 71,8 22,3 -23,37 121 3 231 66,5 24,2 -1,46 112 4 65 55,1 25,5 7,49 111 Összesen 903 75,1 24,2 -23,37 143 Az F-próba értéke 62,19. Sig.<5% 20. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a fittségi indexre vonatkozóan (I) Korcsoport (J) Korcsoport Átlagok különbsége (I-J) P 2 ? 5% 14,3253 1 3 ? 5% 19,6700 4 ? 5% 31,0295 3 ? 5% 5,3447 2 4 ? 5% 16,7042 11,3595 3 4 ? 5% A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, ? 5 % = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns
- 40 -
A korcsoportok átlagainak utólagos összehasonlításánál (Post- hoc test) minden korcsoport között szignifikáns eltérést találtunk. A korcsoportos fittségi index a 24-33 éves korcsoportban átlagosan 86,2, ami „valamivel az átlag alatti” besorolásnak felel meg. Míg a 34-43 éves korcsoport 72,2–es átlaga még éppen eléri az elozo korcsoport minosítését, a következo idosebb korcsoportok átlagai (67,6 illetve 55,9) már az „erosen az átlag alatti” besorolásnak felelnek meg. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a finn UKK intézet által kidolgozott fittségi index számításánál az életkort is figyelembe veszik, tehát az index átlagainak meredek csökkenése nem feltétlenül következik a gyaloglási teljesítmény romlásából. A becsült relatív maximális oxigénfelvétel (VO 2max) korcsoportonkénti kategorizálását a nemzetközileg elfogadott Shvartz és mts- i által kidolgozott táblázat alapján végeztük (113). A korcsoportonkénti átlagokat és szórás értékeket a 12. számú ábra szemlélteti:
Átlagos VO2max és +- 1 Szórás
60
50
40
30
20
10 N=
368
238
231
65
24-33 20-33
34-43
44-53
54-64 54-...
Korcsoportok 12. ábra: A becsült relatív oxigénfelvevo képesség korcsoportonkénti átlagai és szórásai
- 41 -
21. táblázat: A VO2max átlaga, szórás-, minimum és maximum értékei korosztályonkénti bontásban Korcsoportok N Átlag 1 368 46,5 2 239 38,7 3 231 35,2 4 65 27,9 Összesen 903 40,2 Az F-próba értéke 137,26. Sig.<5%
Szórás
Minimum Maximum
8,0 8,6 9,3
20,2 26,5 21.2
65,3 56,37 51,52
9,2 10,4
17.4 17.4
46,67 65,3
22. táblázat: Az átlagértékek utólagos összehasonlítása (Tukey HSD) a VO2max -ra vonatkozóan (I) Korcsoport 1 2 3
(J) Korcsoport 2 3 4 3 4 4
Átlagok különbsége (I-J) 7,7529 11,2974 18,5820 3,5444 10,8291 7,2847
P ? ? ? ? ? ?
5% 5% 5% 5% 5% 5%
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, ? 5 % = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns
A korcsoportok átlagainak utólagos összehasonlításánál (Post-hoc test) minden korcsoport között szignifikáns eltérést találtunk. Shvartz és mts- i kidolgozott táblázat alapján a 24-33 éves korcsoport 46,5 ml?kg1
?min-1 -os átlagértéke „jó”, a 34-43 éves korcsoport 38,7 ml·kg-1 ·min-1 -os és a 44-53
évesek 35,2 ml·kg-1 ·min-1 -os átlag-teljesítménye „közepes”, a legidosebbek 27,9 ml?kg1
?min-1 átlagos relatív oxigénfelvétele már csak az „átlag alatti” kategóriának felel meg. A legújabb felmérések szerint (101) a maximális oxigénfelvétel értéke mintegy
10%-kal csökken az életkor elorehaladtával 10 évenként. A jelen értekezésben szereplo mintában ez a csökkenés az elso és második korcsoport viszonylatában 18 % -os, a második és a harmadik korcsoport között 13,6 %-os, a harmadik és a negyedik korcsoport között 20,2 %-os, tehát a csökkenés üteme jóval meghaladja az életkorfüggo, természetes csökkenés ütemét. Mészáros és mts- i (84) az aerob teljesítmény életkori függését vizsgálva a 20-30 évesek 46,8 ml?kg-1 ?min-1 és a 50-60 évesek 35,87 ml?kg1
?min-1 –es értékeinél 23,5 %-os értékcsökkenést regisztráltak. Ez jóval kedvezobb, mint
a gyori mintánál tapasztalt 39 %-os csökkenési ütem. Svéd felmérések (18) a 20-29 éves
- 42 -
férfiak esetében 43,2 ml?kg-1 ?min-1 –es, a 60 év felettieknél 28,9 ml?kg-1 ?min-1 – os értéket mutattak, ami 33,1 %-os csökkenésnek felel meg. Finn kutatók (92) szubmaximális gyalogló teszt segítségével becsülték 20 –tól 65 éves egészséges, nem sportoló férfi lakosság maximális oxigénfelvevo képességét. A tíz évenként értékelt korcsoportok átlagai (ml?kg-1 ?min-1 ) a következok voltak: 20-25 éves: 51.7 ± 8.9 , 35-40 éves: 44.6 ± 8.8, 50-55 éves: 40.4 ± 7.1, 60-64 éves:35,7 ± 10.4. Ezek valamennyi korcsoportban lényegesen magasabbak az általunk - a finn kutatókkal megegyezo módszerrel - becsült értékeknél. A csökkenés üteme a finn népesség esetében is csak 31 % a két szélso érték között. (70,71) 4.5. A vizsgálatban résztvevo személyek fizikai aktivitása A 903 fos minta életkori megoszlása a következo volt: 24-33 éves korcsoport (továbbiakban I. k.cs.): 368 fo, 34-43 éves korcsoport (II. k.cs.) 239 fo, 44-53 éves korcsoport (III. k.cs.) 231 fo, 54-64 éves korcsoport (IV. k.cs) 65 fo. A minta megoszlása, -
iskolai végzettség szempontjából: általános iskolát végzett 11,1 %, középiskolát végzett 52 %, foiskolai végzettségu 30,6 %, egyetemi diplomás 6,3 %.
-
foglalkozás szempontjából: 54,8 % fizikai, 45,2 % szellemi dolgozó.
-
a munkavégzés jellege szempontjából: 52,3 % ülo, 15,5 % álló, 32,2 % vegyes foglalkozású. A napi szabadido átlagosan 3 óra, itt a korcsoportok átlaga között nem volt
különbség. Gáldi 1993-ban végzett felmérésekre hivatkozva megállapítja, hogy a vidéki városi lakosság átlagos napi szabadideje 4,2 óra. A munkanapokon rendelkezésre álló szabadido átlaga a férfiaknál 3,3 óra volt. A szabadidos tevékenységek megoszlását bemutató táblázatban megfigyelheto hogy a TV-nézés mind a négy korcsoportban vezeto helyen található. A sport, mint elso helyen megjelölt szabadidos tevékenység csak az elso korcsoportban jelentos 17,1 %. A III. k.cs.-ban mindössze 2 fo jelölte meg ezt a szabadidos tevékenységi formát, ami nem éri el a csoport létszámának 1 %-át sem. Figyelemre méltó, hogy a IV. k.cs.-ban a csoport mintegy harmada (30,8 %) jelölte a kertészkedést elso helyen. Fizikai munkát naponta, a teljes mintát figyelembe véve, 509 fo (55,2 %) végez. A nem rendszeres fizikai munkát végzok aránya a III. k.cs.-ban a legmagasabb 14,3 %. A fizikai munka intenzitására utaló kérdéskörben a „fizikai munka
- 43 -
közben megizzad-e?” kérdésre a legtöbben a II. k.cs.-ban válaszoltak az „erosen” válasszal. A „soha” választ az I. k.cs.-ban választották legtöbben (11,7 %) A „szokott-e gyalogolni” kérdésre a megkérdezettek teljes körébol 670-en válaszoltak „igen”-nel, ami 70,2 %-ot jelent. Korcsoportok szerint a legnagyobb arányban az I. k.cs.-ban gyalogolnak 81,3 %. A legalacsonyabb ez az arány a IV. k.cs.ban. (36,9) A sportolási szokásokra utaló kérdéskör elso kérdése a „sportolt-e az elmúlt 10 évben?”. A teljes mintára vonatkoztatott arány: 38,4 % „igen” és 61,6 % „nem”. Itt tapasztalható a legnagyobb aránytalanság a korcsoportok között: míg az I. k.cs.-ban az elmúlt 10 évet tekintve 63,6 %-uk sportolt, a IV. k.cs.-ban ez az arány csupán 12,3 %. Az elmúlt 10 évben sportolók (347 fo) közül elso helyen legtöbben a labdarúgást jelölték meg (42,7 %), második a futás/kocogás (11,5 %), harmadik a kerékpározás (9,8 %). A jelenleg sportolók száma 265 fo (27,9 %) nem sportol 651 fo (72,1%). Ezek az adatok hasonlóságot mutatnak Gáldi, az ezredfordulón a magyar felnott lakosság körében végzett felmérési adataival.(39) A jelenleg sportolók megoszlását tekintve 190 fo (75,4 %) sportol rendszeresen 62 fo (24,6 fo) alkalomszeruen. Tehát megállapítható, hogy a teljes mintát tekintve a rendszeresen sportolók aránya csupán 21,1 %. Korcsoportonként vizsgálva itt is nagy különbségek találhatók az életkorral összefüggésben. Míg az I. k.cs. csaknem fele (46,2 %) sportol jelenleg, a IV. k.cs.-ban ez az arány 10,8 %. A sportolás intenzitását figyelembe véve a jelenleg sportolók 43,6 %-a eroteljes, 39,7 %-a közepes, 14,3 %-a mérsékelt, 2,4 %-a pedig kényelmes intenzitással végzi sporttevékenységét. A korcsoport-függo különbségek itt is megfigyelhetok, hiszen amíg az „eroteljes” intenzitású sporttevékenységet az I. k.cs.-ban 54,1 %-ban, a III. k.cs.-ban 12,9 %-ban, addig a IV. k.cs.-ban pedig már egy válaszoló sem jelölte meg ezt az intenzitási szintet. Az életkori sajátosságoknak, és nem utolsó sorban a társadalmi és szociális elvárásoknak is megfelel az a trend, miszerint a 34 év felettiek közepes, illetve mérsékelt intenzitással végzik sporttevékenységüket. A fizikai aktivitásra utaló kérdések alapján, a „Vizsgált személyek és módszerek” címu fejezetben leírt eljárással meg állapítottunk az aktivitási indexeket. Az aktivitási indexek eloszlását a teljes mintán belül a 13. sz. ábra szemlélteti:
- 44 -
300
?2=451,518 df=901
Gyakoriság (n)
200
100
0
-3
0
3
5
8
10
13
15
18
20
23
25
28
Számított aktivitási index 13. ábra: Az aktivitási indexek eloszlása a teljes mintán belül
Az aktivitási indexek birtokában a numerikus változókat csoportváltozókká alakítottuk úgy, hogy az átlagtól pozitív és negatív irányban fél- fél szórásértékkel számolva, kategória-határokat jelöltünk ki. Ezzel a módszerrel három féle aktivitási szintnek megfelelo csoportot hoztunk létre: Fizikai szempontból kevésbé aktív-, közepesen aktív- és nagyon aktív csoportot. (23. táblázat) 23. táblázat: Aktivitási csoportok ?
Kevésbé aktív Átlagosan aktív Nagyon aktív Összesen
N 273 419 211 903
% 30,2 46,4 23,4 100,0
Kumulált % 30,2 76,6 100,0
(?Az átlagtól mért fél szórásnyi terjedelem az átlagos aktivitás)
4.6. A megválaszolandó kérdésekkel kapcsolatos eredmények 4.6.1. Az elso ( a ) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények Megvizsgáljuk, hogy a szív-keringési rendszer fittsége és a testösszetétel mutat-e összefüggéseket. Ezen kívül megvizsgáljuk, hogy a fizikai aktivitás szintje hatással van-e a keringési teljesítményre és a testalkatra vonatkozó paraméterekre. Feltételezésünket eloször a Pearson féle korrelációs együtthatóval vizsgáltuk.
- 45 -
Figyelemre méltónak tartjuk a testzsír százalék és a testtömeg- index közötti szoros kapcsolatot.(r = 0,818) A szakirodalmi adatok és a saját kutatási tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a testtömeg növekedését rendszerint nem az izomtömeg, hanem a testzsír mennyiségének a növekedése okozza. Nem meglepo a VO 2max és a testzsír eros negatív összefüggése, hiszen a relatív, testsúlykilogrammra vonatkoztatott oxigénfelvételrol van szó, és itt a passzív tömeget jelento testzsír hatása érvényesül. (24. táblázat). 24. táblázat: A fittségi mutatók összefüggésének vizsgálata a Pearson féle korrelációs együtthatóval
BMI (kg?m-2 )
BMI (kg?m-2 )
Testzsír %
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
1
,818
-,745
Szignifikancia
<5%
<5%
Korreláció
1
-,770
Szignifikancia
,
<5%
Korreláció
Testzsír (%)
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Korreláció
1
Szignifikancia
,
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
Az elso kérdés-csoporthoz kapcsolódó vizsgálatot a három különbözo aktivitási szintu csoport keringési teljesítményre és testalkatra vonatkozó változók átlagának összehasonlításával folytattuk. Ennek alapján szignifikáns különbséget találtunk a „Kevésbé aktív” és a „Nagyon aktív” csoport között úgy a testalkatot jellemzo értékek (BMI: 26.8 –23.2, Testzsír %: 25,3 – 18,2), mint a szív-keringési teljesítményt reprezentáló adatok viszonylatában (Fittségi index: 63.8- 96.7, VO 2 max: 35.1- 49.6) Figyelemre méltó, és az idevonatkozó feltételezésünket támasztja alá az a tény, hogy a „nagyon aktív” csoport átlagai lényegesen kedvezobbek az egész mintára vonatkoztatott átlagoknál is.(25. táblázat)
- 46 -
25. táblázat: Az aktivitási csoportok átlag- és szórás-értékei a fittségi mutatókra vonatkoztatva
N Kevésbé aktív Átlagosan aktív BMI (kg?m-2 ) Nagyon aktív Összesen Kevésbé aktív Átlagosan aktív Testzsír % Nagyon aktív Összesen Kevésbé aktív Átlagosan aktív Fittségi index Nagyon aktív Összesen Kevésbé aktív Átlagosan aktív VO2max -1 -1 (ml?kg ?min ) Nagyon aktív Összesen
Átlag 273 419 211 903 273 419 211 903 273 419 211 903 273 419 211 903
Szórás 26,8 25,7 23,2 25,4 25,3 23,6 18,2 22,8 63,8 72,3 96,7 75,5 35,1 39,0 49,6 40,3
3,7 3,2 3,2 3,7 5,9 5,6 5,9 6,4 22,8 20,0 17,5 24,2 10,0 8,6 6,9 10,4
26. táblázat: A fittségi mutatók eltérése a fizikai aktivitás függvényében (ANOVA táblázat)
Csoportok között BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Testzsír % Összesen Csoportok között Fittségi index Csoporton belül Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen -2
df (Szabadságfok) 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0
F 82,009
<5%
99,772
<5%
179,309
<5%
184,009
<5%
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
- 47 -
P
Az ANOVA táblázat alapján megállapítható, hogy a fittségi mutatók szignifikánsan különböznek egymástól az aktivitás függvényében. Mivel mindegyik esetben szignifikánsak az eredményeink, csak az eltérés ténye állapítható meg, az értékkülönbségek iránya és nagysága nem. Az értékkülönbségek irányának és nagyságának megállapításához elvégeztük az átlagok utólagos összehasonlítását (Post Hoc Test – Tukey HSD). 27. táblázat: Az egyes aktivitási csoportok átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
Függo változó
(I) Aktivitási csoport
(J) Aktivitási csoport
1,0551
<5%
Nagyon aktív
3,6120
<5%
2,5569
<5%
Átlagosan aktív
1,6203
<5%
Nagyon aktív
6,7667
<5%
5,1464
<5%
-8,4757
<5%
-32,1420
<5%
-23,6663
<5%
-3,6717
<5%
-13,9609
<5%
-10,2893
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
Kevésbé aktív Testzsír %
Átlagosan aktív Nagyon aktív Átlagosan aktív Kevésbé aktív Nagyon aktív
Fittségi index
Átlagosan aktív Nagyon aktív Átlagosan aktív VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
P
Átlagosan aktív Kevésbé aktív BMI (kg?m-2 )
Átlagok közötti különbség (I-J)
Kevésbé aktív Nagyon aktív Átlagosan aktív Nagyon aktív
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
A testtömeg- index átlagait figyelembe véve megállapítható, hogy egyedül a „nagyon aktív” csoport 23,2 kg?m-2 –es értéke tartozik a „normál” kategóriába. Az „átlagosan aktív” illetve a „kevésbé aktív” csoportok 25,7 kg?m-2 - illetve 26,8-es értékei már az „enyhe túlsúly” kategóriájába sorolandók. Itt kell megjegyeznünk, hogy Barlow
- 48 -
és mts- i a halálozási mutatókat vizsgálva megállapították, hogy a 27 kg?m-2 feletti testtömeg- index, alacsony kardiorespiratorikus fittséggel párosulva 66 %-kal növeli a korai elhalálozás kockázatát. (11) Tehát a csoportok átlagai közt tapasztalható különbség nem csak statisztikailag jelentos, de korántsem elhanyagolható rizikófaktorként is jelentkezik a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából. A testzsír % értékeit figyelembe véve is hasonló megállapítást tehetünk. A „kevésbé aktív” és a „közepesen aktív” csoportok 25,3- , illetve 23,6 %-os értékei bár a 4. korcsoportban elfogadhatónak tekinthetok, de korántsem ideálisak. Pietrobelli és mtsi 1998-as tanulmányában rámutatnak, hogy az életkornak megfelelo ideális testzsír % bizonyítottan csökkenti a korai elhalálozás kockázatát. A „nagyon aktív” csoport 18,2 %-os értéke valamennyi korcsoportban „elfogadható” minosítést nyer. A
VO2max
átlag-értékek
aktivitás-csoportonkénti
összehasonlítása
során
megfigyelheto, hogy míg a „kevésbé aktív” és a „közepesen aktív” csoportok átlaga között bár statisztikai szempontból szignifikáns az eltérés, de a 3,6 ml?kg-1 ?min-1 –os különbség a relatív oxigénfelvételt illetoen terhelés-élettani szempontból nem mondható jelentosnek. Más a helyzet a két fent említett csoport és a „nagyon aktív” csoport vonatkozásában. A „nagyon aktív” csoport 13,9 ml?kg-1 ?min-1 , illetve 10,3 ml?kg-1 ?min-1 es eltérése pozitív irányban már fittségi kategória-különbséget jelent akár Cooper 1968ban, akár Shvartz által 1990 publikált táblázatai szerint. (21,113)
4.6.2. A második ( b ) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények: Célkituzéseink között szerepel azon kérdésfeltevésünkhöz kapcsolódó feltételezés bizonyítása, hogy bizonyos tevékenységi formák pozitívan hatnak a vizsgált személyek kutatásunkban szereplo fittségi mutatóira. Nem tartható az a feltételezésünk, hogy a munkavégzés jellege és a testalkati adatok összefüggést mutatnak. Szignifikáns az eltérés viszont az álló, illetve vegyes foglalkozásúak és a döntoen ülomunkát végzok között a fittségi index és a becsült relatív oxigénfelvevo képesség esetében (28. táblázat).
- 49 -
28. táblázat: A munkavégzés jellege szerinti átlag- és szórás -értékek a fittségi mutatókra vonatkoztatva
N Ülõ Álló BMI (kg?m-2 ) Vegyes Összesen Ülõ Álló Testzsír % Vegyes Összesen Ülõ Álló Fittségi index Vegyes Összesen Ülõ Álló VO2MAX -1 -1 (ml?kg ?min ) Vegyes Összesen
Átlag 472 140 291 903 472 140 291 903 472 140 291 903 472 140 291 903
Szórás 25,6 25,4 25,1 25,4 22,9 23,5 22,3 22,8 72,5 79,1 78,6 75,5 39,1 41,2 41,7 40,3
3,8 3,6 3,5 3,7 6,4 6,4 6,4 6,4 24,5 25,3 22,5 24,2 10,7 10,6 9,7 10,4
29. táblázat: A fittségi adatok eltérése a munkavégzés jellegének függvényében (ANOVA táblázat)
Csoportok között BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Testzsír % Csoporton belül Összesen Csoportok között Fittségi index Csoporton belül Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen -2
df (Szabadságfok) 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0
F
P 1,234
NS
1,679
NS
7,649
<5%
7,193
<5%
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
- 50 -
30. táblázat: A fittségi mutatók munkavégzés jellege szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
(I) Munkavégzés (J) Munkavégzés Átlagok közötti jellege jellege különbség (I-J)
P
Álló
0,2068
NS
Vegyes
0,4298
NS
Vegyes
0,223
NS
-0,5111
NS
Vegyes
0,629
NS
Vegyes
1,1401
NS
Álló
-6,4472
<5%
Vegyes
-6,1565
<5%
Vegyes
0,2907
NS
Álló
-2,2061
NS
Vegyes
-2,7691
<5%
Vegyes
-0,563
NS
Ülo -2
BMI (kg?m ) Álló
Álló Ülo Testzsír % Álló
Ülo Fittségi index Álló
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Ülo
Álló
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
A leggyakrabban muvelt szabadidos tevékenység és a vizsgált mutatók esetében szignifikáns összefüggést találtunk annak köszönhetoen, hogy azoknál a személyeknél, akik elso helyen a sportot jelölték meg, mint szabadidos tevékenységet, mindegyik mutatót tekintve jelentos eltérést találtunk a más tevékenységet választókhoz képest. (31. táblázat)
- 51 -
31. táblázat: A fittségi mutatók leggyakoribb szabadidos tevékenységek szerinti átlag- és szórás-értékei
N
BMI (kg?m-2 )
Testzsír %
Fittségi index
Átlag 123 369 17 35 76 94 146 123 369 17 35 76 94 146 122 367 17 35 76 94 145 122 369 17 35 76 94 146
Olvasás TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Olvasás TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Olvasás TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb
Olvasás TV Mozi VO2max Társaság (ml?kg-1 ?min-1 ) Sport Kertészkedés Egyéb
Szórás 26,2 26,0 24,1 25,4 22,2 25,7 25,6 24,0 23,9 20,9 22,6 15,2 24,7 22,9 71,9 71,4 86,2 75,6 103,4 70,6 73,6 38,3 38,5 45,8 41,3 52,5 37,2 39,9
4,2 3,6 2,6 2,7 2,1 2,6 4,1 6,6 5,9 5,6 6,1 4,9 4,2 6,4 28,0 22,2 13,3 23,5 12,9 21,3 23,8 12,0 9,7 5,3 10,1 5,4 8,6 10,0
32. táblázat: A fittségi adatok eltérése a szabadidos tevékenységek függvényében (ANOVA táblázat)
Csoportok között -2 BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Testzsír % Összesen Csoportok között Fittségi index Csoporton belül Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen
df (Szabadságfok) 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0
F 11,782
<5%
20,208
<5%
19,447
<5%
20,974
<5%
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
- 52 -
P
33. táblázat: A fittségi mutatók szabadidos tevékenységek szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
(I) Szabadidos tev.
Olvasás
TV BMI (kg?m-2 ) Mozi
Társaság Sport Kertészkedés
Olvasás
TV Testzsír % Mozi
Társaság Sport Kertészkedés
(J) Szabadidos tev. TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Sport Kertészkedés Egyéb Kertészkedés Egyéb Egyéb TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Sport Kertészkedés Egyéb Kertészkedés Egyéb Egyéb
- 53 -
Átlagok közötti különbség (I-J) 0,2738 2,1736 0,8241 4,1128 0,5935 0,8223 1,8998 0,5502 3,8390 0,3197 0,5485 -1,3495 1,9392 -1,5801 -1,3513 3,2887 -0,2305 -0,0018 -3,5192 -3,2905 0,2287 0,0065 3,0107 1,3377 8,7630 -0,7093 1,0872 2,9456 1,2727 8,6979 -0,7743 1,0222 -1,6729 5,7523 -3,72 -1,9234 7,4253 -2,047 -0,2505 -9,4723 -7,6757 1,7965
P NS NS NS <5% NS NS NS NS <5% NS NS NS NS NS NS <5% NS NS <5% <5% NS NS NS NS <5% NS NS NS NS <5% NS NS NS <5% NS NS <5% NS NS <5% <5% NS
Olvasás
TV Fittségi index Mozi
Társaság Sport Kertészkedés
Olvasás
TV VO2max (ml?kg-1 ?min-1 ) Mozi
Társaság Sport Kertészkedés
TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Sport Kertészkedés Egyéb Kertészkedés Egyéb Egyéb TV Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Mozi Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Társaság Sport Kertészkedés Egyéb Sport Kertészkedés Egyéb Kertészkedés Egyéb Egyéb
-0,3599 -15,5234 -4,9274 -32,7611 0,9302 -2,4036 -15,1634 -4,5674 -32,4012 0,4512 -2,0436 10,596 -17,2378 15,6146 13,1198 -27,8337 5,0187 2,5238 32,8524 30,3576 -2,4949 -0,5891 -7,8696 -3,348 -14,5852 0,7323 -1,9368 -7,2805 -2,7588 -13,9961 1,3214 -1,3477 4,5216 -6,7156 8,6019 5,9328 -11,2373 4,0803 1,4111 15,3175 12,6484 -2,6691
NS NS NS <5% NS NS NS NS <5% NS NS NS NS NS NS <5% NS NS <5% <5% NS NS <5% NS <5% NS NS NS NS <5% NS NS NS NS <5% NS <5% NS NS <5% <5% NS
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
- 54 -
A naponta fizikai munkát végzok (n = 509) esetében nem találtunk jelentos különbséget egyik vizsgált paraméter esetében sem a naponta fizikai munkát nem végzokhöz képest. Az elmúlt 10 évben sporttevékenységet uzok (n = 347) minden értéket tekintve szignifikáns eltérést mutattak a nem sportolókhoz viszonyítva (34. táblázat). 34. táblázat: Az elmúlt 10 évben végzett sporttevékenységek szerint a fittségi adatok átlag- és szórás -értékei
N -2
BMI (kg?m )
Testzsír %
Fittségi index VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Sportol Nem sportol Összesen Sportol Nem sportol Összesen Sportol Nem sportol Összesen Sportol Nem sportol Összesen
Átlag 347 556 903 347 556 903 347 556 903 347 556 903
Szórás 23,8 26,5 25,4 19,3 25,0 22,8 91,0 65,2 75,1 47,4 35,7 40,2
3,3 3,5 3,7 6,2 5,5 6,4 18,7 21,8 24,2 7,5 9,4 10,4
35. táblázat: A fittségi adatok eltérése az elmúlt 10 évben végzett sporttevékenységek függvényében (ANOVA táblázat)
Csoportok között BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Testzsír % Összesen Csoportok között Csoporton belül Fittségi index Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen -2
df (Szabadságfok) 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0
F
P
131,114
<5%
204,011
<5%
332,504
<5%
377,815
<5%
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
Mivel két különbözo csoport (elmúlt 10 évben sportolók, illetve nem sportolók) adatait hasonlítjuk össze, kétmintás T –próba segítségével is megvizsgáltuk, hogy tapasztalható-e valódi különbség a csoportok között a változók mentén. A T-próba
- 55 -
elvégzése elott a két csoport szórásának összehasonlítása céljából elvégeztük az Fpróbát. (36. táblázat) 36. táblázat: Az elmúlt 10 évben sportolók illetve nem sportolók fittségi adatainak összehasonlítása (kétmintás T- próba)
F-próba
P
t
3,855 12,233 17,72 27,53
<5% <5% <5% <5%
-11,451 -14,283 18,235 19,437
BMI Testzsír % Fitt. index VO2MAX
df P Átlagok (szabadságfok) (2 oldali) különbsége 901 <5% -2,6931 901 <5% -5,6625 901 <5% 25,7903 901 <5% 11,6217
Az F-próba alapján megállapítottuk, hogy a két csoport szórása nem tér el lényegesen, ezért mindegyik paraméter esetében figyelembe veheto a t-próba értéke. Az elvégzett tpróba azt a feltételezést támasztja alá, hogy az elmúlt 10 évben rendszeres sporttevékenységet végzok fittségi mutatóinak átlaga lényegesen eltér a nem sportolóktól és ez az eltérés, kedvezo irányú. A jelenleg sportolók és nem sportolók közötti különbségek még határozottabbak és hasonlóan szignifikáns különbséget mutatnak, mint az elozo összehasonlítás. Megjegyezzük, hogy a csoportok átlagát összehasonlítva a teljes minta átlagával, feltunik, hogy a jelenleg sportolók VO2max. átlaga nem csak a nem sportolók átlagánál jobb 11.6 ml?kg-1 ?min-1-cel, hanem 8,3 ml?kg-1 ?min-1 -cel magasabb értéket mutat a teljes minta átlagánál is (40,3 ml?kg-1 ?min-1 ) (37.táblázat) 37. táblázat. A jelenlegi sporttevékenység szerint a fittségi adatok átlag- és szórás -értékei
N -2
BMI (kg?m )
Testzsír %
Fittségi index VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Sportol Nem sportol Összesen Sportol Nem sportol Összesen Sportol Nem sportol Összesen Sportol Nem sportol Összesen
Átlag 252 651 903 252 651 903 252 651 903 252 651 903
- 56 -
Szórás 23,3 26,2 25,4 18,6 24,5 22,8 94,8 67,5 75,1 48,6 37,0 40,2
3,3 3,5 3,7 6,1 5,8 6,4 18,1 21,8 24,2 7,2 9,6 10,4
38. táblázat: A fittségi adatok eltérése a jelenlegi sporttevékenységek függvényében (ANOVA táblázat)
Csoportok között BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Testzsír % Csoporton belül Összesen Csoportok között Fittségi index Csoporton belül Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen -2
df (Szabadságfok) 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0 2,0 900,0 902,0
F
P
134,132
<5%
181,52
<5%
310,348
<5%
306,136
<5%
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
39. táblázat: A jelenleg sportolók illetve nem sportolók fittségi adatainak összehasonlítása (kétmintás T- próba)
BMI
Testzsír % Fitt. index VO2MAX
F
P
t
4,002 3,293 25,75 30,309
<5% NS
<5% <5%
-11,582 -13,473 17,617 17,497
df (szabadságfok) 901 435,391 901 901
P (2 oldali)
<5% <5% <5% <5%
Átlagok különbsége -2,9492 -5,8522 27,2665 11,6768
Az elvégzett F-próba alapján megállapítottuk, hogy a BMI, a Fittségi index és a VO 2max viszonylatában nincs szignifikáns különbség a két minta (jelenleg sportolók illetve nem sportolók) szórása között, így a t- próba értékét vettük figyelembe. A testzsír-százalék esetében a minták szórása között szignifikáns különbséget találtunk ezért a különbség lényeges vagy lényegtelen voltának eldöntésére a D-próbát (Welch-próba) alkalmaztuk. Mindkét eljárás azt mutatta, hogy a két csoport átlagai között jelentos eltérés mutatható ki. Ennek alapján kijelentheto, hogy a jelenleg sporttevékenységet végzok kedvezobb fittségi mutatói jelentos mértékben térnek el a sporttevékenységet nem végzok paramétereitol. Megvizsgáltuk, hogy a sport intenzitása összefüggésben van-e a mért, illetve becsült értékekkel?
- 57 -
Megállapítottuk, hogy a saját bevallásuk szerint „eroteljes” intenzitással sportolók szignifikánsan jobb paraméterekkel rendelkeznek, mint az ennél kevésbé intenzíven sportolók. (40. táblázat) 40. táblázat: A fittségi adatok átlag- és szórásértékei a sportolás intenzitásának függvényében
n
BMI (kg?m-2 )**
Testzsír %*
Fittségi index*
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )*
Eroteljes Közepes Mérsékelt Kényelmes Összesen Eroteljes Közepes Mérsékelt Kényelmes Összesen Eroteljes Közepes Mérsékelt Kényelmes Összesen Eroteljes Közepes Mérsékelt Kényelmes Összesen
Átlag 111 100 36 6 253 111 100 36 6 253 111 100 36 6 253 111 100 36 6 253
Szórás
22,8 23,5 24,6 26,4 23,4 16,8 18,8 22,6 24,7 18,6 101,4 92,5 84,2 67,8 94,6 52,2 47,7 41,9 37,8 48,6
2,8 3,0 2,8 2,4 3,0 5,9 6,0 4,4 2,6 6,1 15,6 16,9 18,7 17,8 18,1 5,8 6,1 6,9 7,4 7,2
*ANOVA: p<0,001; ** p<0,01
41. táblázat: A fittségi adatok eltérése a sportolás intenzitásának függvényében (ANOVA táblázat)
BMI (kg?m-2 )
Testzsír %
Fittségi index VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Csoportok között Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Összesen
df (Szabadságfok) 4,0 898,0 902,0 4,0 898,0 902,0 4,0 898,0 902,0 4,0 898,0 902,0
F
P 37,781
<5%
55,509
<5%
87,816
<5%
92,72
<5%
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
- 58 -
42. táblázat: A fittségi mutatók sportolás intenzitása szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
(I) Sport intenzitás Eroteljes BMI (kg?m-2 ) Közepes Mérsékelt Eroteljes Testzsír % Közepes Mérsékelt Eroteljes Fittségi index Közepes Mérsékelt Eroteljes VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Közepes Mérsékelt
(J) Sport intenzitás Közepes Mérsékelt Kényelmes Mérsékelt Kényelmes Kényelmes Közepes Mérsékelt Kényelmes Mérsékelt Kényelmes Kényelmes Közepes Mérsékelt Kényelmes Mérsékelt Kényelmes Kényelmes Közepes Mérsékelt Kényelmes Mérsékelt Kényelmes Kényelmes
Átlagok közötti különbség (I-J) -0,9249 -1,9718 -3,8477 -1,0469 -2,9228 -1,8759 -1,978 -5,7730 -7,8563 -3,7950 -5,8783 -2,0833 8,9195 17,2459 33,6461 8,3264 24,7266 16,4002 4,5395 10,3051 14,4383 5,7656 9,8988 4,1333
P NS NS NS NS NS NS NS <5% <5% <5% NS NS <5% <5% <5% NS <5% NS <5% <5% <5% <5% NS NS
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
A csoport-átlagok különbségét összehasonlítva megállapítható, hogy a BMI és a sportolás intenzitása között nincs jelentos összefüggés. A testzsír % vonatkozásában szignifikáns eltérést találtunk az „eroteljes” intenzitással sportolók és a „mérsékelt”, illetve a „kényelmes” sporttevékenységet uzok között. Egyértelmubbnek tunik a különbség, ha a Fittségi index és a relatív maximális oxigénfelvétel átlagait vesszük figyelembe az intenzitás függvényében. Itt nem csak az „eroteljes”, de a „közepes” intenzitással sportolók is pozitív irányú szignifikáns különbséget mutatnak a többi csoporthoz képest.
- 59 -
Választ kerestünk arra, hogy a különbözo jellegu sportágak uzése befolyásolja–e a vizsgált személyek fittségi mutatóit? Ennek érdekében három sportág-csoportot alakítottunk ki: -
Labdajátékok (labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, tenisz, röplabda, kézilabda, floorball)
-
Ciklikus sportágak (evezés, futás, úszás, kerékpározás, triatlon)
-
Egyéb sportágak (judó, síelés, testépítés, sakk, karate)
A fittségi adatok átlag és szórás-értékeit a 43. táblázatban szemléltetjük. 43. táblázat: A fittségi adatok átlag-és szórásértékei a sportág-csoportok függvényében
n BMI (kg?m-2 )
Testzsír %
Fittségi index
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
Labdajátékok Ciklikus sportágak Egyéb Összesen Labdajátékok Ciklikus sportágak Egyéb Összesen Labdajátékok Ciklikus sportágak Egyéb Összesen Labdajátékok Ciklikus sportágak Egyéb Összesen
122 90 40 252 122 90 40 252 122 90 40 252 122 90 40 252
Átlag 24,0 22,5 23,5 23,4 18,9 18,1 18,7 18,6 90,4 100,4 95,3 94,8 47,3 50,1 49,4 48,6
Szórás 3,1 2,7 2,8 3,0 6,0 6,0 6,8 6,1 16,5 17,0 21,6 18,1 6,9 7,4 7,3 7,2
44. táblázat: A fittségi adatok eltérése a sportág csoportok függvényében (ANOVA táblázat)
Csoportok között -2 BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Testzsír % Csoporton belül Összesen Csoportok között Fittségi index Csoporton belül Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen
df (Szabadságfok) 2,0 251,0 253,0 2,0 251,0 253,0 2,0 251,0 253,0 2,0 251,0 253,0
F
P
34,133
<5%
17,512
<5%
63,246
<5%
33,294
<5%
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
- 60 -
45. táblázat: A fittségi mutatók sportág csoportok szerinti átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
Függo változó
(I) Sportág csoport
Labdajátékok -2
BMI (kg?m )
Egyéb
Labdajátékok
Ciklikus sportágak Egyéb
Ciklikus sportágak
Egyéb
Labdajátékok
Ciklikus sportágak Egyéb
Fittségi index Ciklikus sportágak
Egyéb
Labdajátékok
Ciklikus sportágak Egyéb
Ciklikus sportágak
Átlagok közötti különbség (I-J)
Ciklikus sportágak Egyéb
Ciklikus sportágak
Testzsír %
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
(J) Sportág csoport
P
0,5112
<5% <5%
1,016
<5%
0,8124 0,1919
NS NS
0,6321
NS
10,0132 4,9326
<5% <5%
5,1333
<5%
2,8391
<5% NS
1,4923
2,1121
Egyéb
<5% 0,7444 A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns. Eros összefüggést találtunk a BMI, a VO 2max, a Fittségi index és a sportágcsoportok között. Nincs szignifikáns összefüggés a testzsír % és a sportágcsoportok viszonylatában. Nem meglepo, és a munkahipotézist támasztja alá az az eredmény, hogy a ciklikus sportágak muveloi rendelkeznek a legkedvezobb értékekkel a Fittségi index és a relatív oxigénfelvétel vonatkozásában. Ez összhangban van Pescatello és mts- i 1993-ban, illetve Shepard és mts- i. által 1994-ben publikált adataival a fizikai aktivitási formák és a fittségi adatokkal kapcsolatban.(97,111) 4.6.3. A harmadik ( c ) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények Feltételeztük hogy a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezoinek alakulásakülönös tekintettel a test-összetételre és az aerob munkavégzés színvonalára- nem kívánatos tendenciát mutat. Pearson –féle korrelációval vizsgáltuk a testalkati mutatók és az életkor összefüggéseit.(46. táblázat)
- 61 -
46. táblázat: Fittségi mutatók és az életkor összefüggése (Pearson korreláció)
Életkor Korreláció R2 determinációs együttható P N
BMI ,297 0,087 <5% 903
Testzsír (%) Fittségi index Becsült VO2max ,505 -,419 -,584 0,255 0,178 0,335 <5% 903
<5% 903
<5% 903
A rövidítés jelentése: <5% = az összefüggés 5 %-os szinten szignifikáns.
A korrelációs értékek elemzése alapján megállapítottuk: -
az életkor és a testtömeg- index változásainak összefüggése nem utal eros kapcsolatra (0,297)
-
az életkornak és a relatív testzsír mennyiségének összefüggése már komoly, eros kapcsolatra utal (0,505)
-
az aerob fittségre utaló mutatók és az életkor viszonylatában negatív, közepesen eros összefüggést találtunk a fittségi indexnél és negatív eros összefüggést regisztráltunk a VO 2max értékének változásánál.
Ezt követoen megállapítottuk a determinációs együttható (R2 ) értékeit, amely azt mutatja meg, hogy a függo változók (fittségi paraméterek) varianciájából mennyit magyaráz meg az a regressziós modell, melyben az életkor a független változó. Értelemszeruen minél nagyobb az érték, annál komolyabb hatása van a függo változókra. A determinációs együtthatók kiszámítása azt igazolta, hogy a testtömeg és a testtömeg- index életkorral összefüggo meghatározottsága gyenge. A korrelációs számítást igazolja a testzsír vonatkozásában a determinációs együttható, melynek értéke 0,255, ami komoly magyarázó erovel bír. A legerosebb hatás a VO 2max esetében számított együtthatónál (0,335) mutatkozott. A következo lépésben a fittségi adatok korcsoportonkénti átlagait, az átlagok szórásait (47. táblázat) és az átlagok különbségeit egyszempontos variancia-analízissel (48. táblázat) valamint Post-hoc teszttel (49. táblázat) hasonlítottuk össze. Az összehasonlító elemzés segítségével vizsgáltuk, hogy a fittségi mutatók korcsoportos átlagainak különbsége milyen irányú és mekkora mértéku. A fenti elemzés eredményének birtokában megállapítjuk, hogy a a fittségi mutatókban tapasztalt változások a korcsoportok mentén milyen tendenciát mutatnak.
- 62 -
47. táblázat: Fittségi adatok átlag-és szórás -értékei az életkor függvényében
Korcsoportok
BMI (kg?m-2 )
Testzsír %
Fittségi index
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
N
1 2 3 4 Összesen 1 2 3 4 Összesen 1 2 3 4 Összesen 1 2 3 4 Összesen
Átlag 368 239 231 65 903 368 239 231 65 903 368 239 231 65 903 368 239 231 65 903
Szórás 24,2 25,9 26,3 27,3 25,4 19,2 24,5 25,5 27,6 22,8 86,2 71,8 66,5 55,1 75,1 46,5 38,7 35,2 27,9 40,2
3,5 3,2 3,8 3,6 3,7 6,6 5,0 4,8 4,1 6,4 19,6 22,3 24,2 25,5 24,2 8,0 8,7 9,4 9,2 10,4
48. táblázat: A fittségi adatok összefüggése az életkorral (ANOVA táblázat)
df (Szabadságfok) Csoportok között BMI (kg?m ) Csoporton belül Összesen Csoportok között Csoporton belül Testzsír % Összesen Csoportok között Fittségi index Csoporton belül Összesen Csoportok között VO2max Csoporton belül (ml?kg-1 ?min-1 ) Összesen
3 899 902 3 899 902 3 899 902 3 899 902
-2
F
P 27,334
<5%
91,87
<5%
62,192
<5%
137,259
<5%
A rövidítések jelentése: <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
Az egyszempontú variancia-analízis szignifikáns különbségeket regisztrált az életkori csoportok között valamennyi függo változó vonatkozásában.
- 63 -
49. táblázat: A fittségi adatok korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása (Post Hoc Test – Tukey HSD)
Függo változó
(I) Korcsoport 1
BMI (kg?m-2 ) 2 3 1 Testzsír % 2 3 1 Fittségi index 2 3 1 VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
2 3
(J) Korcsoport 2 3 4 3 4 4 2 3 4 3 4 4 2 3 4 3 4 4 2 3 4 3 4 4
Átlagok közötti különbség (I-J) -1,7465 -2,0956 -3,0956 -0,3491 -1,3492 -1 -5,2832 -6,3485 -8,4293 -1,0653 -3,1461 -2,0808 14,3253 19,6700 31,0295 5,3447 16,7042 11,3595 7,7529 11,2974 18,5820 3,5444 10,8291 7,2847
P <5% <5% <5% NS <5% NS <5% <5% <5% NS <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5% <5%
A rövidítések jelentése: NS = az eltérés nem szignifikáns, <5% = az átlagok különbsége 5 %-os szinten szignifikáns.
A fittségi adatok korcsoportos átlagainak összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy az átlagok eltérése –három kivétellel - minden korcsoport és paraméter tekintetében szignifikáns különbséget mutat. Nem találtunk jelentos különbséget a testtömeg- index és a testzsír %- vonatkozásában a 2. és a 3. korcsoport átlagai között, valamint a 3.-4. korcsoportnál a testtömeg- index átlagainál.
4.6.4. A negyedik ( d ) kérdés-csoporttal kapcsolatos eredmények Feltételeztük, hogy a testalkati mutatók valamint az állóképességi teljesítmény nem kívánatos irányú változásának oka a fizikai aktivitási szint csökkenése. Az összefüggéseket a Pearson féle korrelációs együtthatóval jellemeztük. Megállapítottuk, hogy a vizsgált mintát tekintve a Pearson korrelációs együt tható értéke: -0,335 (p<5%)
- 64 -
ami egy gyenge erosségu fordított arányosságra utal. Tehát megállapítható, hogy ténylegesen csökken az aktivitás az életkor növekedésével. (50. táblázat) 50. táblázat: Korcsoportok eloszlása az aktivitási csoportok függvényében
Korcsoportok
1
2
3
4
Összesen
n Sorszázalék Arány a teljes mintában n Sorszázalék Arány a teljes mintában n Sorszázalék Arány a teljes mintában n Sorszázalék Arány a teljes mintában n Sorszázalék Arány a teljes mintában
Aktivitási csoportok Kevésbé Átlagosan Nagyon Összesen aktív aktív aktív 74 143 151 368 20,1% 38,9% 41,0% 100,0% 8,2%
15,8%
16,7%
40,8%
79 33,1%
126 52,7%
34 14,2%
239 100,0%
8,7%
14,0%
3,8%
26,5%
94 40,7%
117 50,6%
20 8,7%
231 100,0%
10,4%
13,0%
2,2%
25,6%
26 40,0%
33 50,8%
6 9,2%
65 100,0%
2,9%
3,7%
,7%
7,2%
273 30,2%
419 46,4%
211 23,4%
903 100,0%
30,2%
46,4%
23,4%
100,0%
Khi-négyzet: 115,9 (p<0,001)
A 24-33 éves korcsoport (n= 368) adja a teljes minta 40,8%-át. A korcsoport 41%-a a „nagyon aktív”, 38,9%-a „közepesen aktív”, 20,1%-a a „kevésbé aktív” csoportba tartozik. Ez megfelel az elozetes várakozásainknak, miszerint a fiatalabb korosztály, akiket kevésbé kötnek le családi, egzisztenciális és egyéb szociális problémák, fizikailag aktívabb életmódot élnek. A második életkori csoportban (34-43 évesek) drasztikusan esik a „nagyon aktív”-csoportba sorolható személyek száma (14,2%) és jelentosen no (33,1 %) azoknak a száma, akik fizikailag kevésbé aktívak (családalapítás, egyéni karrier, stb.). A 44-év felettieknél már kevesebb, mint 10 % az, aki nagyon aktív. Megfigyelheto, hogy a „nagyon aktív” csoport arányának meredek csökkenése mellett az „átlagosan aktívak” százalékos aránya szinte alig változik (52,750,6-50,8 %) Ennek megfeleloen a „kevésbé aktívak” aránya 20,1%-ról a duplájára, azaz 40 % fölé emelkedik !
- 65 -
Ezt az összefüggést szemlélteti a következo oszlop-diagramm is.(14. ábra) 60% 50%
30%
Kevésbé aktív Átlagosan aktív Nagyon aktív
50,8%
50,6%
20%
9,2%
40,0%
8,7%
40,7%
14,2%
33,1%
41,0%
20,1%
10%
52,7%
38,9%
Százalék
40%
0% 24-33
34-43
44-53
54-64
Korcsoportok
14. ábra: Egyes aktivitási csoportok eloszlása az életkori dimenziókban
Az egyes aktivitási csoportokat vizsgálva megfigyelheto, hogy a hasonló elemszámú 34-43 éves (n=239 fo) és a 44-53 éves (n=231 fo) csoportokban csökken a százalékos részesedés az egész mintára vonatkoztatva a „nagyon aktív” kategóriában (34 forol 20 fore, azaz 16 %-ról 9 %-ra), és növekszik a „kevésbé aktív”-ak csoportjában (79 forol 94 fore, azaz 29 %-ról 34 %-ra). Feltételeztük továbbá, hogy az azonos életkori mintán belül a fizikailag aktívabb csoportok kedvezobb antropometriai adatokkal rendelkeznek, valamint magasabb a becsült relatív oxigénfelvevo képességük. Az aktivitási szint, az életkor és a fittségi mutatók összefüggéseit a következo táblázatokon kísérhetjük figyelemmel: 4.6.4.1. Az aktivitási szint, az életkor és a testtömeg-index összefüggése: 51. táblázat: Az életkor, a testtömeg-index és az aktivitási szint összehasonlítása
BMI (kg?m-2 )*
Korcsoportok 1 2 3 4
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
Aktivitási csoportok Kevésbé Átlagosan Nagyon Összesen aktív aktív aktív 25,8 24,8 23,1 24,3 3,3 3,1 3,0 3,3 26,9 26,0 23,6 25,9 3,5 2,9 2,7 3,2 27,3 25,9 23,5 26,3 4,0 3,6 2,3 3,8 27,8 27,5 23,8 27,3 4,0 3,1 3,1 3,6
*ANOVA: p<0,001
- 66 -
52. táblázat: A BMI korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD)
BMI (kg?m-2 )
1. korcsoport
2. korcsoport
3. korcsoport
4. korcsoport
(I) Aktivitási csoport Kevésbé aktív
(J) Aktivitási csoport Átlagosan aktív
Átlagok közötti különbség (I-J) 1,015
P <5%
Nagyon aktív
2,729
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
1,735
<5%
Átlagosan aktív
0,886
<5%
Nagyon aktív
3,297
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
2,413
<5%
Átlagosan aktív
1,435
<5%
Nagyon aktív
3,796
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
2,385
<5%
Átlagosan aktív
0,311
<5%
Nagyon aktív
3,997
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
3,722
<5%
Kevésbé aktív
Kevésbé aktív
Kevésbé aktív
A legszembetunobb összefüggés, hogy a „nagyon aktív” csoportok BMI-e kivétel nélkül 24 kg/cm2 alatt található, ami a normál, tehát nem túlsúlyos kategóriába tartozik. Itt szinte elhanyagolható mértéku az az életkorral történo növekedés (23,1-rol 23,8-ra), ami az átlagosan aktív (24,8-rol 27,5-re) vagy a kevésbé aktív (25,8-ról 27,8-ra) csoportoknál szignifikánsan jelentkezik. (15. ábra) 34 32 30
Átlagos BMI és +- 1 Szórás
28
Aktivitási csoportok
26 24
Kevésbé aktív
22 Átlagosan aktív 20 Nagyon aktív
18 N=
74
143
24-33
151
79
126
34
34-43
94
117
44-53
20
26
33
6
54-64
Korcsoportok
15. ábra: A BMI megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
- 67 -
4.6.4.2. Az aktivitási szint, az életkor és a testzsír % összefüggése 53. táblázat: Az életkor, a testzsír % és az aktivitási szint összehasonlítása
Testzsír %*
Korcsoportok 1 2 3 4
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
Aktivitási csoportok Kevésbé Átlagosan Nagyon aktív aktív aktív 21,8 20,2 17,0 6,9 6,2 6,2 25,8 24,7 20,6 5,1 4,6 4,5 26,7 25,4 21,1 4,7 4,7 3,9 28,3 27,7 23,9 4,3 3,6 4,2
Összesen 19,2 6,6 24,5 5,0 25,5 4,8 27,6 4,1
*ANOVA: p<0,001
54. táblázat: A testzsír % korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD)
Testzsír %
1. korcsoport
2. korcsoport
3. korcsoport
4. korcsoport
(I) Aktivitási csoport
(J) Aktivitási csoport
Átlagok közötti különbség (I-J)
P
Átlagosan aktív
1,624
<5%
Nagyon aktív
4,778
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
3,218
<5%
Átlagosan aktív
1,097
<5%
Nagyon aktív
5,219
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
4,149
<5%
Átlagosan aktív
1,275
<5%
Nagyon aktív
5,617
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
4,299
<5%
Átlagosan aktív
0,642
<5%
Nagyon aktív
4,385
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
3,805
<5%
Kevésbé aktív
Kevésbé aktív
Kevésbé aktív
Kevésbé aktív
Mind a négy korcsoportban a legalacsonyabb átlagokat a „nagyon aktív” kategóriában regisztráltuk. Ennek alapján kijelentheto, hogy a fizikai aktivitási szint életkortól függetlenül összefügg az össz-testtömegre vonatkoztatott testzsír % -os arányával. A testtömeg indexnél megfigyelt összefüggés – amely szerint a BMI értéke
- 68 -
jelentosen nem változik az életkor függvényében - nem igazolható a testzsír % vonatkozásában. Ez a változás azonban csak olyan mértéku, hogy a legidosebb (54-64 éves) kategória 23,9 %-os értéke is a „jó” (22,7%) és az „elfogadható” (26.2%) kategória közé esik az American Heart Association által publikált táblázaton. A „kevésbé aktív” kategóriákba tartozók életkortól függetlenül „még elfogadható” illetve „rossz” minosítést kapnak a testzsír %-os aránya alapján.(16. ábra.) 35
30
Átlagos testzsír és +- 1 Szórás
25
20
Aktivitási csoportok
15
Kevésbé aktív
Átlagosan aktív
10
Nagyon aktív
5 N=
74
143
151
24-33
79
126
34
34-43
94
117
44-53
20
26
33
6
54-64
Korcsoportok
16. ábra: A testzsír % megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
4.6.4.3. Az aktivitási szint, az életkor és a fittségi index összefüggése: 55. táblázat: Az életkor, a fittségi index és az aktivitási szint összehasonlítása
Korcsoportok Fittségi index* 1 2 3 4
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
Aktivitási csoportok Kevésbé Átlagosan Nagyon aktív aktív aktív 74,6 79,9 97,7 18,1 17,5 16,0 63,3 70,7 98,3 20,1 18,0 15,9 59,8 69,1 91,2 21,5 21,4 22,1 49,0 56,7 81,0 21,9 24,7 25,5
*ANOVA: p<0,001
- 69 -
Összesen 86,2 19,6 72,2 21,5 67,3 23,1 55,9 24,9
56. táblázat: A fittségi index korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD)
Fittségi index
(I) Aktivitási csoport
(J) Aktivitási csoport
Átlagok közötti különbség (I-J)
Átlagosan aktív
-5,316
<5%
Nagyon aktív
-23,098
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-17,834
<5%
-7,443
<5%
Nagyon aktív
-35,028
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-27,637
<5%
-9,344
<5%
Nagyon aktív
-31,368
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-22,133
<5%
-7,963
<5%
Nagyon aktív
-32,026
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-24,268
<5%
Kevésbé aktív
1. korcsoport
Átlagosan aktív Kevésbé aktív
2. korcsoport
Átlagosan aktív Kevésbé aktív
3. korcsoport
Átlagosan aktív Kevésbé aktív
4. korcsoport
P
Az azonos életkori kategóriákon belül szignifikáns különbség figyelheto meg az aktivitási szintek között a fittségi index vonatkozásában. Bár az azonos aktivitású csoportok életkor függo romlása megfigyelheto, de a romlás százalékos üteme lényegesen magasabb a kevésbé aktív kategóriában (35 %) mint a közepesen aktív (29 %) illetve a nagyon aktív (18 %) kategóriákban. A fittségi kategóriákat vizsgálva megállapítható, hogy a kevésbé aktív csoportoknál a legfiatalabb korcsoport 74,6-os értéke „valamivel az átlag alatti” besorolásnak megfelelo, a további három korcsoport 63,3-mas, 59,8-as, valamint 49,0-es értékei már csak az „erosen az átlag alatti” besorolásnak felelnek meg. Ugyanezek a mutatók a nagyon aktív életkori csoportoknál – kivéve az 54-64 éveseket- elérik az „átlagos” minosítést. (17. ábra)
- 70 -
140
120
Átlagos fittségi index és +- 1 Szórás
100
Aktivitási csoportok
80
Kevésbé aktív
60
Átlagosan aktív
40
Nagyon aktív
20 N=
74
143
24-33
151
78
126
34-43
34
93
116
44-53
20
26
32
6
54-64
Korcsoportok
17. ábra: A fittségi index megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
4.6.4.4. Az aktivitási szint, az életkor és a VO2 max összefüggése 57. táblázat: Az életkor, a VO2 max és az aktivitási szint összehasonlítása
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )*
Korcsoportok
Aktivitási csoportok Kevésbé Átlagosan Nagyon aktív aktív aktív
Összesen
Átlag
41,8
44,3
50,9
46,5
Szórás
7,8
7,3
6,4
8,0
Átlag
35,3
38,7
47,8
38,9
Szórás
8,1
7,3
5,7
8,3
Átlag
32,1
35,9
45,9
35,2
Szórás
9,3
8,6
4,1
9,3
Átlag
25,9
27,8
37,2
27,9
Szórás
8,5
9,1
8,7
9,2
1
2
3
4 *ANOVA: p<0,001
- 71 -
58. táblázat: A VO2max korcsoportos átlagainak utólagos összehasonlítása az aktivitási szint függvényében (Post Hoc Test – Tukey HSD)
VO2max (ml?kg-1 ?min-1 )
(I) Aktivitási csoport
(J) Aktivitási csoport
Átlagok közötti különbség (I-J)
P
Átlagosan aktív
-2,517
<5%
Nagyon aktív
-9,067
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-6,584
<5%
-3,361
<5%
Nagyon aktív
-12,489
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-9,126
<5%
-3,763
<5%
Nagyon aktív
-13,839
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-10,354
<5%
-1,936
<5%
Nagyon aktív
-11,287
<5%
Átlagosan aktív Nagyon aktív
-9,443
<5%
Kevésbé aktív
1. korcsoport
Átlagosan aktív Kevésbé aktív
2. korcsoport
Átlagosan aktív Kevésbé aktív
3. korcsoport
Átlagosan aktív Kevésbé aktív
4. korcsoport
A relatív oxigénfelvétel szintje is szignifikáns összefüggést mutat a fizikai aktivitás és az életkor vonatkozásában. Az életkori kategórián belüli különbségek és az életkorfüggo csökkenés üteme hasonló, mint amit fittségi indexnél tapasztaltunk. Shvartz és mts- i (113) által publikált minosíto tábla alapján a „nagyon aktív” csoport legalacsonyabb, a 54 év felettieknél becsült átlagértéke (37,2 ml/kg/min) is a „jó” minosítést nyeri el. Ezzel szemben a „mérsékelten aktív” személyek átlagértéke (41,8 ml/kg/min) a 24-33 éves korcsoportban csak a „közepes” minosítésnek felel meg. (18. ábra)
- 72 -
70
60
Átlagos VO2max és +- 1 Szórás
50
40
Aktivitási csoportok
30
Kevésbé aktív
Átlagosan aktív
20
Nagyon aktív
10 N=
74
143
24-33
151
78
126
34
34-43
94
117
44-53
20
26
33
6
54-64
Korcsoportok
18. ábra: A VO 2max megoszlása aktivitási szintenként és életkoronként
Ez az aktivitási csoport a magasabb életkori kategóriákban azonban már csak a „gyenge” besorolást éri el. Tehát megállapítható, hogy bár a VO2max romlási üteme közel hasonló mindhárom aktivitási csoportban, de a fizikailag „nagyon aktív” csoportba tartozóknak lényegesen magasabb a becsült relatív maximális oxigénfelvevo képességük, ami az ide vonatkozó kutatások szerint (54,130,123) a cardiovasculáris megbetegedések és az ebbol következo korai elhalálozás kockázatát jelentosen csökkenti.
- 73 -
5. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
A jelen vizsgálatok célja volt: 5.1. A gyori 24-64 éves férfi lakosság körébol választott közepes elemszámú minta testalkatára és testösszetételére vonatkozó adatok elemzése A vizsgálatok a legalább 3 éve Gyorben élo, munkaélettani szempontból egészséges, 24-tol 64 éves férfilakosságra terjedtek ki. A mintában szereplo személyeket önkéntes jelentkezés alapján a Széchenyi István Egyetem Egészségügyi szolgálata által végzett munka-alkalmassági szurovizsgálatokra irányított gyori nagyvállalatok dolgozói, a gyori na gyvállalatok és belügyi szervek dolgozói részére szervezett sportnapok résztvevoi, a gyori általános és középiskolák által a szülok számára szervezett nyílt szabadidos programok résztvevoi, valamint a Széchenyi István Egyetem oktatói és alkalmazottai közül választottuk ki. A korfüggo változások követhetosége céljából a mintát 4 csoportra bontottuk: 24tol 33 évesig (1. csoport), 34-tol 43 évesig (2. csoport), 44-tol 53 évesig (3. csoport), 54tol 64 évesig. (4. csoport) Az egyes korcsoportokban a következo elemszámokat biztosítottuk (zárójelben az adott életkorú gyori összlakossághoz viszonyított százalékok.) 1. csoport: 368 fo (7,2 %), 2. csoport: 239 fo (5,6%), 3. csoport 231 fo (4,8 %), 4. csoport: 65 fo (2,1 %) A minta átlagos testmagassága (176,1 cm) nem mutat szignifikáns eltérést sem a hazai (84,22) sem a nemzetközi (54,40) szakirodalmi adatokkal. Az átlagos testtömeg 78,9 kg, 25,4 kg/m2 -es átlagos testtömeg- index mellett, ami enyhe túlsúlyos értéket mutat. Fent említett szerzok vizsgálataival összevetve nem találtunk jelentos eltérést sem a testtömeg, sem a testtömeg-index viszonylatában. A testtömeg körfüggo növekedése üteme kevésbé jelentos, mint a testtömeg- indexé. A testtömeg- index életkorfüggo meredek emelkedése tükrözi a testtömeg kedvezotlen irányú változását. A szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából kiemelt kockázati tényezot jelento testzsír mennyiségét caliperes borredo-mérés után Durnin-Wommersley (29) módszerével becsültük Az értékek elemzése során megállapítható, hogy a testzsír % korfüggo növekedése jelentos. E növekedési ütem nagysága meghaladja a testtömeg index növekedését. Ennek okát abban látjuk, hogy a fizikai aktivitás csökkenése nem
- 74 -
csak a szív –keringési rendszer teljesítményét rontja, hanem a vázizomzat mennyiségének a csökkenésével jár. Tehát a testtömeg mérsékeltebb növekedése mellett is bekövetkezhet a testösszetétel kedvezotlen irányú -esetenként drámai mértékumegváltozása. Ennek tulajdonítható, hogy a testzsír % növekedése grafikusan ábrázolva is meredekebb emelkedést mutat a BMI növekedésénél. 5. 2. A vizsgált személyek kardio-respiratorikus állóképességének becslése Munkánk során a finn UKK Intézet kutatói által kifejlesztett 2 km-es gyalogló teszt segítségével becsültük a testsúlykilogrammra vonatkoztatott relatív maximális oxigénfelvevo képességet (VO 2max .). A teszt a gyaloglási idobol, az életkorból, a testtömeg- indexbol és a gyaloglás végén mért pulzusszámból egy matematikai modell segítségével statisztikailag elfogadható pontossággal becsli a 20-65 éves egészséges férfiak maximális oxigénfelvevo képességét. (92) A fentiekben leírt módszer segítségével becsült VO 2 max értékek átlaga az egész mintára (n=904) vonatkoztatva 40,2 ml?kg-1 ?min-1 volt, 10,4 ml?kg-1 ?min-1 –es szórás mellett. A gyalogló teszt befejezésénél mért pulzusértékek átlaga 151,1 ütés/perc volt. A pulzusértékeknél tapasztalt magas szórásérték (15,4) és a szélsoértékek közötti jelentos különbség (111 ill.192 ütés/perc) értékelésénél megállapíthatjuk, hogy a tesztkritériumban meghatározott végrehajtási mód (lásd: futás nem volt megengedett) az állóképességi teljesítményben résztvevo szervrendszerektol, s így a keringési rendszertol is szubmaximális teljesítményt követeltek. Mivel a gyaloglás intenzitása a vizsgált személyek szubjektív megítélésétol függött, ennek megfeleloen az aerob tartományban a terhelés intenzitásával lineárisan összefüggo pulzus- válasz is nagy variabilitást mutatott. A pulzusértékekben tapasztalt szóródás – azonos életkorú mintán belül is – annak is tulajdonítható, hogy a szükséges perctérfogatot a sportmúlttal rendelkezo személyek a magasabb ütotérfogatnak köszönhetoen, alacsonyabb szívfrekvenciával voltak képesek biztosítani. A UKK intézet munkacsoportja a vizsgált személyek fittségi kategóriákba sorolásához
fittségi
indexeket
állapított
meg.
Az
indexet
a
VO 2max érték
transzformálásával hozták létre, annak érdekében, hogy a minta-kategorizáláshoz optimális numerikus értékeket kapjanak. A fittségi index értékeinek mintán belüli eloszlását, az átlagot (75.6) és a percintilis értékeket figyelembe véve is elgondolkoztató az a tény, hogy a minta dönto hányada
- 75 -
(82,4 %) a közepes vagy annál gyengébb minosítésu kategóriába tartozik. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kategorizálást a UKK intézetben a finn népesség körében végzett vizsgálatok alapján végezték el, ahol a hasonló életkorú, nemu és aktivitási szintu populáció fizikai állapota szignifikánsan különbözik az általunk vizsgált személyektol. A közeljövo feladata lehet, hogy a hazai népességre validált, szélesebb körben lebonyolított és kiértékelt UKK gyalogló teszt alapján kidolgozzuk azokat a fittségi kategóriákat, amelyek a hazai feltételeket figyelembe véve, megfeleloen tükrözik a lakosság fizikai állapotát. A becsült maximális oxigénfelvevo képesség értéke - mivel az állóképességi teljesítmény az azt létrehozó szervrendszerek összehangolt muködésének eredménye elfogadott mutató az általános fittségi szint jellemzésére. Vizsgálataink arra mutattak rá, hogy a mintában szereplok VO 2max értékeinek csökkenési üteme jelentosen meghaladja nem csak a nemzetközi szakirodalomban publikált csökkenési ráták szintjét, hanem a hazai mintánál mért adatokat is. Annak eldöntése, hogy ez a jelenség minta- függo-e, vagy a teljes gyori populációra igaz csak további nagy elemszámot érinto mérésekkel lesz lehetséges. 5.3. A vizsgált személyek életmódjának - különösen fizikai aktivitásának felmérése A célkituzés megvalósítását szolgáló felméréseinknél az epidemiológiai vizsgálatok során leginkább ajánlott és széles körben elterjedt kérdoíves módszert alkalmaztuk a fizikai aktivitási szint meghatározására. A fizikai aktivitás elemeit a tevékenységi formák fajtája és gyakorisága alapján rendszereztük. Elozetes próbafelmérések után a „Baecke”-féle kérdoív (9) módosított változatát alkalmaztuk. A kérdoívet a vizsgált személyek a gyalogló teszt elvégzése után, egyénileg töltötték ki, úgy hogy az esetlegesen felmerülo kérdésekre a teszt- vezeto segítségét igénybe vehették. A vizsgált minta kategorizálásának céljából fizikai aktivitási indexet határoztuk meg úgy, hogy a fizikai aktivitásra utaló kérdések válaszaira pontokat adtunk. Az ezzel a módszerrel személyenként meghatározott aktivitási pontok birtokában három aktivitási szintnek megfelelo kategóriát hoztunk létre úgy, hogy az átlagtól fél szórásértékkel számolva kategória-határokat jelöltünk ki: Fizikai szempontból kevésbé aktív, közepesen aktív illetve nagyon aktív csoportot.
- 76 -
A kategorizálás során a „kevésbé aktív” csoportba került a minta 30,2 %-a, a „közepesen aktív”-ba a 46,4 %-a, a „nagyon aktív”-ba pedig a minta 23,4 %-a. 5.4. Az UKK-gyalogló teszt hazai validitás-vizsgálata Munkacsoportunk a teszt szélesköru alkalmazása elott elvégezte a próba hazai validitás vizsgálatát. (135) A vizsgálatban 84 egészséges, 22-63 éves, Gyorben élo felnott férfi vett részt. A személyek a Gyor Városi Rendorkapitányság, az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat és a Széchenyi Egyetem dolgozói közül kerültek kiválasztásra kérdoíves módszer alapján. A gyaloglóteszt validitás- vizsgálatában részt vett személyek átlagos életkora 37 év, testtömege 77,7 kg, magassága 178 cm, testtömeg- indexe 24,6 kg/m2 , testzsír %-a 22,5 volt. A maximális oxigénfelvevo képesség mérésénél futószalag-ergométeren teljes elfáradásig végzett gyaloglást alkalmaztunk, mint terhelési protokollt. A kilélegzett gáz folyamatos analizálásra került minden 30 másodpercben. A szív- frekvenciát EKG-val és telemetrikus pulzusmérovel rögzítettük 5 másodperces intervallumokban. A terhelés maximumán fülcimpából vett vért vettünk laktát-szint meghatározás céljából. A laboratóriumi teszt eredményeinek átlaga a következo volt: VO 2max 43.07 ml·kg-1 ·perc-1 , maximális pulzus 186 ütés/perc-1 , maximális laktát 10.8 mmol·l –1 , maximális RQ 1.16 CO2 /O2. A laboratóriumi teszt után 2-9 nappal a vizsgálatban résztvevo személyek elvégezték a 2 km-es gyalogló tesztet a tesztkritériumoknak megfeleloen. A gyaloglóteszt alapján becsült maximális oxigénfelvevo képesség értékének átlaga 43.24 ml·kg-1 ·perc-1 . A statisztikai számítás 0,88-as korrelációs együtthatót mutatott a becsült és a mért VO 2max között. Mindez azt igazolta, hogy az UKK gyaloglóteszt alkalmazható az általunk célzott személyek körében a relatív maximális oxigénfelvevo képesség becslésére. 5.5. A munkahipotézis során feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adhatjuk: a, A szív-keringési rendszer fittsége, valamint a test összetétel és az életmód – különös tekintettel a fizikai aktivitásra – összefüggéseket mutat. A fizikai aktivitás szintje - életkortól függetlenül - meghatározó a testtömeg index, a teljes testtömeghez viszonyított testzsír mennyisége és a szív- keringési rendszer fittségét illetoen. A fizikailag aktívabb életmód kedvezo irányba befolyásolja a szív és érrendszeri megbetegedések szempontjából bizonyítottan kockázati tényezot
- 77 -
jelento élettani mutatókat. A bemutatott eredmények, valamint az ezeken alapuló következtetések összhangba va nnak az idézett irodalmi adatokkal. A statisztikai elemzés alapján megállapítható a vizsgált személyek testzsír %-a és testtömeg indexe közötti szoros kapcsolat. Ez alátámasztja azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a testtömeg növekedését rendszerint nem az izomtömeg, hanem a testzsír mennyiségének a növekedése okozza. A VO 2max és a testzsír eros negatív összefüggése figyelheto meg, aminek oka az, hogy a passzív tömeget jelento testzsír a testsúly kg-ra vonatkoztatott relatív oxigénfelvétel szempontjából negatív faktort jelent. Az elso kérdés-csoport megválaszolásához kapcsolódó vizsgálatoknak része volt a három különbözo aktivitási szintu csoport keringési teljesítményre és testalkatra vonatkozó változók átlagainak összehasonlítása. Ennek alapján szignifikáns különbséget találtunk a „kevésbé aktív” és a „nagyon aktív” csoport között mind a testalkatot jellemzo BMI és testzsír % értékek, mind a szív-keringési teljesítményt jellemzo értékek viszonylatában. b, Bizonyos tevékenységi formák pozitívan hatnak a vizsgált személyek kutatásunkban szereplo fittségi mutatóira. Célkituzéseink között szerepel azon feltételezés bizonyítása, hogy bizonyos tevékenységi formák pozitívan hatnak a vizsgált személyek kutatásunkban szereplo fittségi mutatóira. A munkavégzés jellege és a testalkati adatok összefüggésére vonatkozó feltételezésünk nem tartható. Szignifikáns az eltérés viszont az álló illetve vegyes foglalkozásúak és a döntoen ülomunkát végzok között a fittségi index és a becsült relatív oxigénfelvevo képesség esetében. A napi fizikai munka végzése nem mutatott statisztikailag jelentos összefüggést a vizsgált paraméterek viszonylatában. Feltételezhetoen a „fizikai munka”-ként definiált tevékenységek nagy többségének (elsosorban a gépesítés miatt) nincs olyan hatása a metabolikus folyamatokra, amelyek tartós alkalmazkodást váltanának ki a szervezetben. A leggyakrabban muvelt szabadidos tevékenység és a vizsgált mutatók esetében szignifikáns összefüggést találtunk. Azok, akik elso helyen a sportot jelölték meg, mint szabadidos tevékenységet (n=76), mindegyik mutatót tekintve jelentos eltérést találtunk a más tevékenységet választókhoz képest. A naponta fizikai munkát végzok (n=509) esetében nem találtunk jelentos különbséget egyik vizsgált paraméter esetében sem a naponta fizikai munkát nem végzokhöz képest.
- 78 -
Az elmúlt 10 évben sporttevékenységet uzok (n=347) minden értéket tekintve szignifikáns eltérést mutattak a nem sportolókhoz viszonyítva. Az eredmény, hogy a fentebb említett csoport minden értéket tekintve kedvezobb adatokkal rendelkezik a nem sportolóknál, nem meglepo. Erosen érvényesül annak hatása is, hogy a legnagyobb elemszámú elso korcsoport (n=368 fo) tagjai közül voltak a legtöbben, akik „igen”- nel válaszoltak erre a kérdésre. Ennek a korcsoportnak az életkori sajátosságok miatt azonos aktivitási szintet feltételezve is - eleve kedvezobb adatai erosen befolyásolták az összehasonlító elemzés végso eredményét. A jelenleg sportolók (n=252) és nem sportolók (n=651) közötti különbségek még határozottabbak és hasonlóan szignifikáns különbséget mutatnak, mint az elozo összehasonlítás. Megvizsgáltuk, hogy a sport intenzitása összefüggésben van-e a mért illetve becsült értékekkel? Megállapítottuk, hogy a saját bevallásuk szerint „eroteljes” intenzitással sportolók szignifikánsan jobb paraméterekkel rendelkeznek, mint az ennél kevésbé intenzíven sportolók. Választ kerestünk arra hogy a különbözo jellegu sportágak uzése befolyásolja –e a vizsgált személyek fittségi mutatóit ? Ennek érdekében három sportág-csoportot alakítottunk ki: Labdajátékok 2. Ciklikus sportágak 3. Egyéb sportágak. Ennek alapján nagyon eros összefüggést találtunk a BMI, a VO 2max és a sportágcsoportok között. Nem volt szignifikáns összefüggés a testzsír % és a sportágcsoportok viszonylatában. A végzett sporttevékenység intenzitása szerint végzett összehasonlítás is a várt eredménnyel járt, vagyis a saját megítélés alapján „eroteljes” illetve „közepes” intenzitással sportolók paramétereinek átlaga kedvezobb volt a „mérsékelt” illetve a „kényelmes” intenzitásúaknál. Bár az intenzitás megítélése nem objektív adatok alapján (pl. átlagpulzus monitorozása) történt, a terhelésdiagnosztikában elfogadott a szubjektív, saját becslés alapján történo intenzitás- meghatározás (lásd: Borg – skála) (16) A különbözo sportágcsoportokban
(Labdajátékok,
ciklikus
sportágak,
egyéb
sportágak)
tevékenykedok paramétereit tekintve sem okoz meglepetést, hogy a ciklikus, állóképességi szabadidos sportágak muveloi szignifikáns különbséget mutatnak a fittségi index és a VO 2max értékek szempontjából
a másik két sportágcsoport. Ez
alátámasztja azokat az ajánlásokat, amelyek az említett sportágcsoportot részesítik elonyben, mint egészségmegorzo sporttevékenységet.
- 79 -
c, A szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezoinek alakulása - különös tekintettel a testösszetételre és a szubmaximális aerob munkavégzo képesség színvonalára - az életkor elorehaladtával nemkívánatos tendenciát mutat . A testalkati mutatók és az életkor összefüggéseit Pearson – féle korrelációval vizsgáltuk. Ennek alapján megállapítottuk, hogy az életkor és a testtömeg változásainak összefüggése nem utal eros kapcsolatra. (0.136) Az életkor és a testtömeg- index kapcsolata is gyenge (0,297), de az elobbi kapcsolatnál erosebb. Az életkornak és a relatív testzsír mennyiségének összefüggése már komoly, eros kapcsolatra utal (0,505) Az aerob fittségre utaló mutatók és az életkor viszonylatában negatív, közepesen eros összefüggést találtunk a fittségi indexnél és negatív eros összefüggést regisztráltunk a VO2max értékének változásánál. Összefoglalva megállapítható a relatív testzsír mennyiségének életkorfüggo növekedése. A relatív maximális oxigén- felvevo képesség értéke az életkor növekedésével csökkeno tendenciát mutat. Feltételeztük, hogy a testalkati mutatók valamint az állóképességi teljesítmény nem kívánatos irányú változásának oka a fizikai aktivitási szint csökkenése. Az összefüggéseket a Pearson féle korrelációs együtthatóval jellemeztük. Megállapítottuk, hogy a vizsgált mintát tekintve a Pearson korrelációs együttható értéke: -0,335 (p<0,001) ami egy gyenge erosségu fordított arányosságra utal. Tehát megállapítható, hogy ténylegesen csökken az aktivitás az életkor növekedésével. A legszembetunobb csökkenést a fizikai aktivitási szint terén a 24-33 és a 34-43 évesek korcsoportja között találjuk. E jelenség okainak feltárása – bár feltételezéseink vannak - további szociológiai vizsgálatok feladata. Az aktivitási szint, az életkor és a testtömeg- index összefüggését elemezve a legszembetunobb, hogy a „nagyon aktív” csoportok BMI-e a „normál” kategóriába tartozik, és szinte elhanyagolható mértéku az az életkorral történo növekedés (23,1-rol 23,8-ra), ami az átlagosan aktív (24,8-rol 27,5-re) vagy a kevésbé aktív (25,8-ról 27,8ra) csoportoknál szignifikánsan jelentkezik. Jelentos az eltérés a jelenleg sportolók és a nem sportolók értékei között is. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy a sporttevékenység pozitív hatásai a vizsgált mutatók szempontjából idolegesek, tehát csak az aktív tevékenység jár valós élettani elonyökkel.
- 80 -
d/ Az azonos életkorú mintán belül a fizikailag aktívabb csoportok fittségi szempontból kedvezobb antropometriai adatokkal rendelkeznek, valamint magasabb a becsült relatív oxigénfelvevo képességük. Az aktivitási szint, az életkor és a testzsír % összefüggésénél megállapítható, hogy mind a négy korcsoportban a legalacsonyabb átlagokat a „nagyon aktív” kategóriában regisztráltuk. Ennek alapján kijelentheto, hogy a fizikai aktivitási szint életkortól függetlenül összefügg a össz-testtömegre vonatkoztatott testzsír %-os arányával. A testtömeg indexnél megfigyelt összefüggés – amely szerint a BMI értéke jelentosen nem változik az életkor függvényében - nem igazolható a testzsír % vonatkozásában. Figyelemre méltó az a megfigyelés, hogy a „kevésbé aktív” kategóriákba tartozók életkortól függetlenül „még elfogadható” illetve „rossz” minosítést kapnak a testzsír %-os aránya alapján az American Heart Association által publikált táblázaton. Az aktivitási szint, az életkor és a VO 2max is szignifikáns összefüggést mutat. Az életkori kategórián belüli különbségek és az életkorfüggo csökkenés üteme jelentos. A Cooper intézet által publikált minosíto tábla alapján a „nagyon aktív” csoport legalacsonyabb, a 54 év felettieknél becsült átlagértéke (37,2 ml/kg/min) is a „jó” minosítést nyeri el. Ezzel szemben a „mérsékelten aktív” személyek átlagértéke (41,8 ml/kg/min) a 24-33 éves korcsoportban csak a „közepes” minosítésnek felel meg. Ez az aktivitási csoport a magasabb életkorokban azonban már csak „gyenge” besorolást éri el. Tehát a relatív maximális oxigénfelvevo képesség romlási üteme nagyobb, mint a fizikailag aktív csoportokban. Sajnálatos tényként értékelheto, hogy azok a korosztályok nem élnek a sport által kínált kedvezo élettani hatásokkal, akiket az öregedéssel járó negatív morfológiai és funkcionális változások leginkább fenyegetnek.
- 81 -
Összefoglalás A jelen értekezés célja jellemezni a gyori 24-64 éves férfi lakosság körébol választott közepes elemszámú minta testalkatát és testösszetételét. Célunk, hogy elvégezzük az állóképesség becslésére szolgáló UKK gyalogló teszt validitás vizsgálatát, valamint gyaloglóteszt segítségével becsült adatok alapján jellemezzük a fentiekben megjelölt minta kardio-respiratorikus állóképességét. Célunk annak elemzése is, hogy a vizsgált személyek életmódjának - különösen a fizikai aktivitásának – milyen hatása van a testösszetételre és a kardio-respiratorikus állóképességre. A vizsgálatok a legalább 3 éve Gyorben élo, munkaélettani szempontból egészséges, 24-tol 64 éves férfilakosságra terjedtek ki (N=903). A testösszetétel becslését a szakirodalmilag elfogadott és az „Eurofit” teszt-battériában ajánlott módszerrel végeztük Durnin-Wommersley (1974) javaslatai szerint. A kardiorespiratórikus teljesítmény becslésére a finn UKK –intézet által kidolgozott (Oja 1991), és a gyori 24-64 éves férfi lakosságra validált (Zakariás 2003) 2 km-es gyalogló tesztet alkalmaztuk. A fizikai aktivitás vizsgálatánál az epidemiológiai vizsgálatok során leginkább ajánlott és széles körben elterjedt kérdoíves módszert vettük igénybe. A fizikai aktivitás elemeit a tevékenységi formák fajtája és gyakorisága alapján határoztuk meg. Elozetes próba-felmérések után a „Baecke”- féle kérdoív (Baecke1982) módosított változatát alkalmaztuk. Megállapítottuk: A fizikai aktivitás szintje -
életkortól függetlenül -
meghatározó a testtömeg- index, a teljes testtömeghez viszonyított testzsír mennyisége és a szív- keringési rendszer fittsége szempontjából. A fizikailag aktívabb életmód kedvezo irányba befolyásolja a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából bizonyítottan kockázati tényezot jelento élettani mutatókat. A VO 2max és a testzsír eros negatív összefüggése figyelheto meg, aminek oka az, hogy a passzív tömeget jelento testzsír a testsúly kg-ra vonatkoztatott relatív oxigénfelvétel szempontjából negatív faktort jelent. Jelentos az eltérés a jelenleg sportolók és a nem sportolók értékei között is. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy a sporttevékenység pozitív hatásai a vizsgált mutatók szempontjából idolegesek, tehát csak az aktív tevékenység jár valós élettani elonyökkel.
- 82 -
Summary
The purpose of present research is to describe the physique and body composition of a sample of average number of elements sorted out from male population of Gyor city, aged 24-64 years. Our intention is to carry out the validity examination of the UKK walking test serving for the rating of the fitness. Relying upon the data estimated by means of walking test the cardio-respiratoric staying power of the above mentioned sample will be described. The purpose of this research is also to examine the impact of the mode of living – especially of the physical activity – followed by the persons examined on their body composition and cardio-respiratoric fitness. The research covered 24-64 years old, living at least since 3 years in Gyor city, from the point of labour physiology healthy male population (N = 903). To estimate the body composition has been adopted, the method accepted by the special literature and recommended in the „Eurofit” test-battery as proposed by Durnin-Wommersley (1974). To estimate the cardio-respiratoric capacity has been adopted the 2 km walking test, elaborated by UKK-Institute of Finland (Oja, 1991) and validated for 24-64 years old male population of Gyor city (Zakariás, 2003). Elements of the physical activity have been determined on the basis of the „Baecke” questionnaire (Baecke, 1982). It was found: That the level of physical activity – independently of age – is determinative as to the body mass index, the quantity of body fat in relation to total body mass and as to fitness of entire heart-circulation system. The physically more active manner of living has a positive impact on physiological parameters definitely constituting risk factors from the point of view of heart and blood vessel diseases. There was found a significant difference between the parameters of persons actually cultivating sports and of persons not engaged in sports. We assign this phenomenon to the fact, that positive effects of sport activity are temporary from the point of view of examined parameters, that is, only the effective sport activity implies real physiological benefits.
- 83 -
FELHASZNÁLT IRODALOM
1.
Ainsworth B.E., Haskell W.L., Leon A.S., Jacobs D.R., Jr Montoye .,H.J., Sallis J.F., Paffenbarger R.S., Jr. (1993): Classification of Energy Costs of Human Physical Activities. Medicine and Science in Sports and Exercise, Vol. 25, No.1.
2.
Albu J. B,. Kovera A. J,. Johnson J. A (2000): Fat Distribution and Health in Obesity. Ann. N.Y. Acad. Sci., May 1; 904(1): 491 - 501.
3.
American College of Sports Medicine. ACSM’s (1995): Guidelines for Exercise Testing and Prescription. Fifth Edition. Williams & Wilkins. Table D-3. page 284.
4.
American College of Sports Medicine. Position Stand (1998): The recommended quantity and quality of exercise for developing and maintaining cardiorespiratory and muscular fitness, and flexibility in healthy adults. Med Sci Sports Exerc; 30: 975-91.
5.
Aoki K, Suzuki Y., Noji A., Yanagibori R., Gunji A. (2001): Analysis of the relationship between physical fitness level and risk factors of cardiovascular disease in workers. In: Fitness for the Aged, Disabled, and Industrial Worker (book), part III. 234-238
6.
Apor P. (1989): A fittségi vizsgálat technológiája. Orvosi Hetilap.130.20.1039
7.
Apor P. (1977): Kardiorespiratorikus diagnosztika fizikai terheléssel. Orvosi Hetilap. 118.1345
8.
Astrand P-O, Rhyming I. (1954): A monogram for calculation of aerobic capacity from pulse rate during submaximal work. J Appl Physiol 7: 218-221.
9.
Baecke JA, Burema J, Frijters JE (1982): A short questionnaire for the measurement of habitual physical activity in epidemiological studies. American Journal of Clinical Nutrition, Vol 36, 936-942.
10.
Barabás A., Makszin I., Trócsányi M., Csiki G. (1999): Edzett és edzetlen felnottek fizikai fittsége. III. Országos Sporttudományi Kongresszus II. kötet 126-128.
11.
Barlow C., Kohl, H., & Blair, S. (1995): Physical fitness, mortality and obesity. Int. Journal Obesity, 19. S 41-44.
- 84 -
12.
Barnekow-Bergvist, M., G. Hedberg, U. Janiert, and E. Jansson (1998): Prediction of physical fitness and physical activity level in adulthood by physical performance and physical activity in adolescence - An 18-year follow-up study. Scand. J. Med. Sci. Sports. 8: 299-308.
13.
Beeler I., Martin B., Szucs T. (2001): Burden of physical inactivity. 6th Annula Congress of the ECSS Cologne 24-28 July
14.
Bland JM, Altman DG.(1986): Statistical methods for assessing agreement between two methods of clinical measurement. Lancet 1: 307- 310.
15.
Bouchard C.; Shephard,R.J. (1993): Physical activity, fitness and health: The model and key concepts. In Bouchard, C.; Shephard , R.J. Stephens, T eds. Physical activity, fitness and health: Consensus statement. Champain, IL: Human Kinetics;11-
16.
Borg G. (1998): Borg’s perceived exertion and pain scales. Human Kinetics 5. 34-39.
17.
Brawner CA, Keteyian SJ, Ehrman JK. (2002): Percent heart rate reserve is equivalent to VO2 reserve in patients with heart disease. Med Sci Sports Exerc.;34:418-422.
18.
Caspersen C.J., Powell K.E.,Christensen G.M. (1995): Physical activity, exercise, and physical fitness: definitions and distinctions for health-related research. Publ. Health Rep. 100 126-131
19.
Chumlea WC, Guo SS, Kuczmarski RJ., Flegal KM, Johnson CL, Heymsfield SB, Lukaski HC, Friedl K, Hubbard VS. (2002): Body composition estimates from NHANES III bioelectrical impedance data. Int J Obes Relat Metab Disord. Dec;26 (12):1596-609.
20.
Colloca CJ, Keller TS. (2001): Stiffness and neuromuscular reflex response of the human spine to posteroanterior manipulative thrusts in patients with low back pain. J Manipulative Physiol Ther. Oct; 24(8):489-500.
21.
Cooper KHA. (1968).: A means of assessing maximal oxygen intake. JAMA 203: 135-138.
22.
Dallos S., Mészáros J., ifj. Dallos S. (1999): Rendszeresen nem sportoló férfiak testösszetétele és fizikai teljesítménye. III. Országos Sporttudományi Kongresszus II. kötet 174-176.
- 85 -
23.
Daly, Robin M.; Rich, Peter A.; Klein, Rudi; Bass, Shona (1999): Prospective Study in Young Male Gymnasts; July, Volume 14, Number 7; p. 1222
24.
Dannenberg A. L., Keller J. B., Wilson P. F. (1999): Leisure-time physical activity in the Framingham offspring study. Am. J. Epidem. 129 76-88.
25.
De Vito, G., Galloway, S.D.R., Nimmo, M.A., Maas, P. & McMurray, J.J.V. (2002): Effects of central sympathetic inhibition on heart rate variability during steady-state exercise in healthy humans. Clinical Physiology and Functional Imaging. 22: 32-38.
26.
Despres, J.P.Moorjani,S.,Tremblay,A, Nadeau, A., Bouchard, C, (1994): Regional fat distribution of body fat, plasma lipoproteins, and cardiovascular disease. Arteriosclerosis. 10 : 497-511.
27.
Differing, Welk, Hart et al (1998): The use of digi-walker step counter to measure levels of physical activity. Med Sci Sports Exerc: 30 (5): 58.
28.
Dorn J, Naughton J, Imamura D, et al. (1999): Results of a multicenter randomised clinical trial of exercise and long-term survival in myocardial infarction patients. The National Exercise and Heart Disease Project (NEHDP). Circulation. ;100: 1764-1769.
29.
Durnin, J.U.G.A., Womersley (1974): Body fat assessed from total body density and its estimation from skinford thickness: measurements on 481 men and women aged 16-72. British Journal of Nutrition, 32: 77-97.
30. 31. 32.
Fábián Gy.,Zsidegh M. (1998): A testnevelési és sporttudományos kutatások módszertana. Budapest: Magyar Testnevelési Egyetem. Falusi István – Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Budapest: Okker kiadó. Ferris BG Jr, Speizer FE, Bishop Y, Prang G, Weener J. (1998): Spirometry for an epidemiologic study: deriving optimum summary statistics for each subject. Bull Europ Physiopathol Respir; 14: 145
33.
Flegal KM, Troiano RP. (2000): Changes in the distribution of body mass index of adults and children in the US population. Int J Obes Relat Metab Disord; 24: 807–18
34.
Folsom A. R., Jacobs D. R., Caspersen C. J. (1996): Test-retest reliability of the Minnesota Leisure Time Physical Activity Questionnaire. J. Chron Dis. 39 505-515.
- 86 -
35.
Franklin BA, Gordon S, Timmis GC. (1992): Amount of exercise necessary for the patient with coronary artery disease. Am J Cardiol.;69:1426-1432.
36.
Franklin BA. (2002): Survival of the fit-test: evidence for high-risk and cardioprotective fitness levels. Curr Sports Med Rep.;1(5): 257-259.
37.
Freedman DS, Williamson DF, Croft JB, Ballew C , Byers T. (1995): Relation of body fat distribution to ischemic heart disease. The National Health and Nutrition Examination Survey I (NHANES I) Epidemiologic Follow- up Study American Journal of Epidemiology, Vol 142, Issue 1 53-63.
38.
Fuentes RM, Perola M, Nissinen A, Tuomilehto J. (2002): ACE gene and physical activity, blood pressure, and hypertension: a population study in Finland. J Appl Physiol; 92: 2508-2512
39.
Gáldi G. (2002): Fizikai aktivitás Magyarországon az ezredfordulón. Magyar Sporttudományi Szemle 3-4. Sz. 16. old.
40.
Gilmore J. (1999): Body mass index and health. Health Rep. Summer; 11(1):31-43(Eng); 33-47(Fre).
41.
Godin G., Shephard R. J. (1995): A simple method to assess exercise behavior in the community. Can. J. Appl. Sport Scienc. 10 141-146.
42.
Grundy S.M., Blackburn,G., Higgens, M., Lauer, R., Pery, M.G. & Ryan, D. (1999): Physical activity in the prevention of obesity and its comborbidites. Med. Sci. Sports Exerc.; 31: s502-508.
43.
Gunn S, Grant E. van der Ploeg, Withers C J. Gore, Neville Owen, Adrian E. Bauman and Cormack J (2001): Measurement and prediction of energy expenditure in males during household and garden tasks. European Journal of Applied Physiology 1439-6319 DOI: 10. 1007/s00421-003-0932-1.
44.
Halmos T. (1998): A Metabolikus Szindróma Iegújabb klinikai vonatkozásai. Lege Artis Medicinae 2, 84.
45.
Handa N., Yamamoto H., Tani T., Kawakami T., Takemasa R. (2000): The effect of trunk muscle exercises in patients over 40 years of age with chronic low back pain. J Orthop Sci.; 5(3):210-6. PMID: 10982659 [PubMed indexed for MEDLINE]
- 87 -
46.
Hartung, G.H., Smolensky, M.H., Harriet, R.B., Rangel, R., & Sktovan, C. (1997): Effects of varied duration of training on improvement in cardiorespiratory endurance. J. Hum. Ergol. 6: 61-68.
47.
Heitmann BL, Erikson H, Ellsinger BM, Mikkelsen KL, Larsson B. (2000): Mortality associated with body fat, fat-free mass and body mass index among 60-year-old Swedish men-a 22-year follow-up. The study of men born in 1913. Int J Obes Relat Metab Disord Jan; 24(1):33-7
48.
Hermida RC, Calvo C, Ayala DE, Mojon A, Lopez JE. (2002): Relationship between physical activity and blood pressure in dipper and non-dipper hypertensive patients. J Hypertens. Jun;20(6):1097-104
49.
Hoff J, Gran A, Helgerud J. (2002): Maximal strength training improves aerobic endurance performance. Scand J Med Sci Sports. Oct; 12(5):288-95.
50.
Hurley, B. & Hagberg, J. (1998): Optimizing health in older persons: aerobic or strength training. Exercise and Sports Science Review, 26, 61-89.
51.
Hurley, B. & Roth, S. (2000): Strength training in the elderly: effects on risk factors for age-related diseases. Sports Medicine, 30, 244-68.
52.
Irwin, M.L.,Mayer D.E. Durstine J.L. (2000): Moderate-Intensity physical activity and fasting insulin levels. Diabetes care 23. 4. 449-452.
53.
Jákó P. (1995): Testedzés szerepe néhány belbetegség megelozésében. Orvosi Hetilap 136. Évf. 44. szám
54.
Jari A. Laukkanen, MD; Timo A., Lakka, MD,Rainer R, Raimo K., Juha M., Venäläinen (2001): Cardiovascular Fitness as a Predictor of Mortality in Men. Arch Intern Med.;161:825-831.
55.
Josepf L. Izzo, Jr., M.D. (2000): Why Does Blood Pressure Rise With Age, and Why Does This Matter? , School of Medicine and Biomedical Sciences, State University of New York at Buffalo. II. 253-260.
56.
Kahn HS, Valdez R. (2002): Fatty acid composition of abdominal adipose tissue. Am J Clin Nutr. Jun;75(6):1123
57.
Kalmijn S, Curb JD, Rodriguez BL, Yano K, Abbott RD. (1999): The association of body weight and anthropometry with mortality in elderly men: the Honolulu Heart Program. Int J Obes Relat Metab Disord Apr; 23(4):395402
- 88 -
58.
Karch R. (2000): A Case for Physical Activity in Health Promotion. Vol. 2. No. 6.
59.
Kavanagh T, Mertens DJ, Hamm LF, et al. (2002): Prediction of long-term prognosis in 12,169 men referred for cardiac rehabilitation. Circulation. ;106: 666-671.
60.
Keller TS, Colloca CJ. (2000): Mechanical force spinal manipulation increases trunk muscle strength assessed by electromyography: a comparative clinical trial. J Manipulative Physiol Ther. Nov-Dec; 23(9):585-95.
61.
Kikkinos P.F. & B. Fernhall. (1999): “Physical activity and high density lipoprotein cholesterol levels”. Sports Medicine. 28 (5): 307-14.
62.
King GA, Fitzhugh EC, Bassett DR Jr., McLaughlin JE, Strath SJ, Swartz AM, Thompson DL. (2001): Relationship of Leisure-Time Physical Activity and Occupational Activity to Prevalence of Obesity. Int J Obese. 25: 606-612.
63.
Kobayashi J., TadokoroN, Watanabe M, Shinomiya M. (2002): A novel method of measuring intra-abdominal fat volume using helical computed tomography. Int J Obes Relat Metab Disord. Mar; 26(3):398-402.
64.
Kohl, H.W., Gordon,N.F. Villegas,J.A., Blair,S.N. (1999): Cardiorespiratory fitness, glikemic status, and mortality risk men. Diabetes Care. 15: 184-192.
65.
Kovács T. A. (2002): A rekreáció fogalma értelmezése. Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára. MSTT. 24-25
66.
KSH (2003.03.10.): Egészségügy az Európai Unióban
67.
Kukkonen-Harjula, Elo, Laukkanen et al. (1998): Effects of walking training on health-related fitness in healthy middle-aged adults. Scand J Sports Med; 8: 236-242.
68.
Laaksonen D E, , Lakka H.M.,. Salonen J T, Niskanen L. K Rauramaa, Rainer (2002): Low Levels of Leisure-Time Physical Activity and Cardiorespiratory Fitness Predict Development of the Metabolic Syndrome Diabetes Care 25: 1612-1618.
69.
Laaksonen D. ELakka., H.-M., J. Lynch, T. A. Lakka, L. Niskanen, R. RauramaaSalonen, J. T., Kauhanen J. (2003): Cardiorespiratory Fitness and Vigorous Leisure-Time Physical Activity Modify the Association of Small Size
- 89 -
at Birth With the Metabolic Syndrome. Diabetes Care, July 1.; 26(7): 2156 2164. 70.
Laukkanen et al. (1999): Prediction of Change in Maximal Aerobic Power by the 2-km Walk Test after Walking Training in Middle-Aged Adults. Int J Sports Med 20:1-5.
71.
Laukkanen JA, Lakka TA, Rauramaa R, Kuhanen R, Venäläinen JM, Salonen R, Salonen JT. (2001): Cardiovascular fitness as a predictor of mortality in men. Arch Intern Med 161: 825–831.
72.
Laukkanen R, Oja P, Pasanen M, Vuori I. (1992): Validity of a two kilometre walking test for estimating maximal aerobic power in overweight adults. Int J Obes 16:263-268.
73.
Laukkanen R, Oja P, Pasanen M, Vuori I. (1993): A two-kilometre walking test: effect of walking speed on the prediction of maximal oxygen uptake. Scand J Med Sci Sports 3: 263-266.
74.
Laukkanen R, Oja P, Pasanen M, Vuori I. (1993): Criterion validity of a twokilometre walking test for predicting the maximal oxygen uptake. Scand J Med Sci Sports 3: 267-272.
75.
Laukkanen R, The Kong C, Lee P. (1996): Validation study of the UKK Walk Test in Singaporean adults. Congress Proceedings of the 14th International Puijo Symposium. Kuopio University Publications D. Medical Sciences 101. p.57.
76.
Laukkanen RMT, Kukkonen-Harjula K, Oja P, Pasanen ME, Vuori IM. (2000): Prediction of change in maximal aerobic power by the 2-km walk test after walking training in middle aged adults. Int J Sports Med 21: 113-116.
77.
Lee I-M, Paffenbarger RS Jr. (2000): Associations of light, moderate, and vigorous intensity physical activity with longevity: the Harvard Alumni Health Study. Am J Epidemiol.; 151: 293-299.
78.
Lee I-M, Paffenbarger RS Jr. (2001): The role of physical activity in the prevention of coronary artery disease. In: Thompson PD, ed. Exercise and Sports Cardiology. New York, NY: McGraw Hill Companies; 383-401.
79.
Leger LA, Gadoury C. (1989): Validity of the 20 meter shuttle run test with 1 minute stages to predict VO2max in adults. Can J Sport Sci 14: 21-26.
- 90 -
80.
Macaluso A., & De Vito G. (2003): Muscle strength, power and adaptations to resistance training in older people (a review). In press on the European Journal of Applied Physiology.
81.
Manson, J.E., Hu, F.B., Rich- Edvards, J.W., Colditz, G.A., Stampfer, M-J-, Willett, W.C. et al. (1999): A prospective study of walking as compared with vigorous exercise in prevention of coronary hearth disease. N. Engl. J. Med. 341: 650-658.
82.
McArdle D, Katch & Katch (1996): Reliability and interrelationships between maximal oxygen uptake, physical work capacity and step test scores. Medicine and Science in Sports Vol 4, p182-186.
83.
McKirnan MD Froelicher VF. (1993): General principles of exercise testing. Skinner JS. Exercise Testing and Exercise Prescription for Special Cases Second Edition. Lea and Febiger. Chapter 1, Pages 3-27.
84.
Mészáros J., Frenk R., Mohácsi J., Rostás K., Prókai A. (1999): Az aerob teljesítmény
életkor
függése
középkorú
férfiaknál.
III.
Országos
Sporttudományi Kongresszus II. kötet 202-206. 85.
Montoye, H.J., Metzner, H.L., Keller,J.B. (1972): Habitual physical activity and blood pressure. Med. Sci. Sports, 4, 175-181.
86.
Morris J, Hardman A. (1997): Walking to Health. Sports Med 23: 306-332.
87.
Myers J Bader D et al. (2001): Validation of a specific activity questionnaire to estimate exercise tolerance in patients referred for exercise testing. Am Heart J.; 142: 1041-1046.
88.
Myers J Herbert W et al. (1994): A nomogram to predict exercise capacity from a specific activity questionnaire and clinical data. Am J Cardiol.; 73: 591-596 (Table II page 593).
89.
Myers J, Prakash M, Froelicher V, et al. (2002): Exercise capacity and mortality among men referred for exercise testing. N Engl J Med.; 346:793801.
90.
Nevill AM, Holder RL, Stewart AD. (2003): Modelling elite male athletes' peripheral bone mass, assessed using regional dual x-ray absorptiometry. Bone, Vol 32, Iss 1, pp 62-68.
- 91 -
91.
Niemen, D.C. (1995): Fitness and Sport medicine. A health-related approach. Bull Publishing Company Palo Alto, California. Greg Heath. Journal of Applied Physiology, vol 51 (3), pp 634-640.
92.
Oja P, Laukkanen R, Pasanen M, Tyry T, Vuori I. (1991): A 2-km Walking test for assessing the cardiorespiratory fitness of health adults. Int J Sports Med 12: 356-362.
93.
Oja P. Tuxworth B. (1995): Two-kilometre walking test. In: Eurofit for adults. Assessment of health-related fitness. Strasbourg; Council of Europe, Committee for development of Sports, and UKK Institute, pp. 42-45.
94.
Owen G. M. (2003): Body mass index and body fat. Am. J. Clinical Nutrition, August 1. ; 78 (2): 348 - 348
95.
Parker R. (2001): High and low intensity exercise: What is the best for health and what is the best for fitness? International Fitness and Healthy Lifestyle Conference, Darling Harbour
96.
Pavlik G.,Olexó Zs.,Osváth P., Sidó Z., Vajk Z. (1998): Echokardiográfiás edzettségi jelek különbözo életkorokban. Hung. Rev. Sports Med. 39: 73-90.
97.
Pescatello,L.S.-DiPietro,L. (1993): Physical activities in older adults: An overview of health benefits. Sport Medicine, 15 (6) 353-364.
98.
Peterson M.J., Czerwinski S.A., Siervogel R.M. (2003): Development and validation of skinfold-thickness prediction equations with a 4-compartment model. Am. J. Clinical Nutrition, May 1.; 77(5): 1186 - 1191.
99.
Pfaffenbarger,R.S.,Hyde,R.T.Wing, A.L. (1982): Energy imbalance and hypertension risk. In: Diet and Exercise: Synergism in Health Maintenance. (Eds.) Withe, P.L. and Mondeika, T. American Medical Association, Chicago, 115-125. p
100. Pietrobelli A,. Faith M.S, Moonseong H, Heymsfeld S. B., Allison D.B. (1998): Fat Loss Decreases and Weight Loss Increases all Cause Mortality: Results from two Epidemiologic Studies. International Journal of Obesity and related metabolic disorders, Volume 22, Supplement 3, Aug. 101. Pimentel A. E., Gentile C. L., Tanaka H., Seals D. R., Gates P. E. (2003): Greater rate of decline in maximal aerobic capacity with age in endurancetrained than in sedentary men. J Appl Physiol, June 1.; 94(6): 2406 - 2413.
- 92 -
102. Pollock ML, Gaesser GA, Butcher JD, et al. (1998): The recommended quantity and quality of exercise for developing and maintaining cardiorespiratory and muscular fitness, and flexibility in healthy adults. Med Sci Sports Exerc.;30(6):975-991. 103. Pollock ML, Miller H, Janeway R, et al. (1991): Effects of walking on body composition and cardiovascular function of middle-aged men. J Appl Physiol. ;30:1 26-130. 104. Pollock, M.L. et al. (1998): The Recomanded Quantity and Quality of Exercise for Developing and Maintaining Cardiorespiratory and Muscular Fitness, and Flexibility in Healthy Adults. American College of Sports Medicine. 105. Quell KH, Porcari JP, Franklin BA, et al. (2002): Is brisk walking an adequate aerobic training stimulus for cardiac patients? Chest.; 122:18521856. 106. Rantanen T, Sakari- Rantala R, Heikkinen E. (2002): Muscle strength before and mortality after a bone fracture in older people. Scand J Med Sci Sports. Oct; 12(5):296-300. 107. Reaven,P.D.,Barrett-Connor,E.,Edelstein,S. (1991): Relation between leisuretime physical activity and blood pressure. Circulation 83. 559-565 108. Ross R, Katzmarzyk PT. (2003): Cardiorespiratory fitness is associated with diminished total and abdominal obesity independent of body mass index. Int J Obes Relat Metab Disord; 27: 204-10. 109. Ross, R. & Rissanen, J. (1994): Mobilization of visceral and subcutaneous adipose tissue in response to energy restriction and exercise. American Journal of Clinical Nutrition. 60 (5): 695-703. 110. Shephard RJ, Balady GJ. (1999): Exercise as Cardiovascular Therapy. Circulation; 99: 963-72. 111. Shephard, R.J. & Bouchard, C. (1994): Principal components of fitness: relationship to physical activity and lifestyle. Canadian Journal of Applied Physiology. 19 (2): 200-14.
- 93 -
112. Shumway-Cook, A, Gruber, W, Baldwin, M, and Liao, S. (1997): The effect of multidimensional exercises on balance, mobility, and fall risk in community-dwelling older adults. Phys Ther: 77,1:46. 113. Shvartz, Reinbold (1990): Aerobic fitness norms for males and females aged 6 to 75 years: a review. Aviat Space Environ Med. 61, 3-11. 114. Somogyi J. (1999): Gyori férfi lakosság halálozási mutatói. Gyor egészségtérképe. Gyor MS ANTSZ, p.62. 115. Statisztikai évkönyv. (1999). Magyar Statisztikai Hivatal II, pp. 234-236. 116. Strath, SJ, AM Swartz, DR Bassett, Jr., WL O'Brien, GA King, & BE Ainsworth. (2000): Evaluation of Heart Rate as a Method for Estimating Moderate Intensity Physical Activity. Med Sci Sports Exerc 32: S465-S470. 117. Sunami Y. et al. (1999): “Effects of low-intensity aerobic training on the high-density lipoprotein cholesterol concentration in healthy elderly subjects”. Metabolism. 48 (8): 984 118. Swain DP, Franklin BA. (2002): VO2 reserve and the minimal intensity for improving cardiorespiratory fitness. Med Sci Sports Exerc.;34:152-157. 119. Swain DP, Leutholtz BC, King ME, et al. (1998): Relationship of % heart rate reserve and % VO2 reserve in treadmill exercise. Med Sci Sports Exerc. ;30: 318-321. 120. Swain DP. (1999): VO2 reserve: a new method of exercise prescription. ACSM Health Fitness J. ; 3(5):10-14. 121. Székelyi Mária – Barna Ildikó (2002): Túlélokészlet az SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó. 122. Szilas A. (1990): A fizikai aktivitás és egészségi állapot összefüggései tömeges lakosságvizsgálatok alapján. Egészségnevelés 31 67-70. 123. Taylor H. L., Jacobs D. R., Shucker B. (1978): A questionnaire for the assessment of leisure-time physical activities. J. Chron. Dis. 31 741-755. 124. Thomas D. R. (2001): The Critical Link Between Health-Related Quality of Life and Age-Related Changes in Physical Activity and Nutrition. J Gerontol A Biol Sci Med Sci 56: M599-M602.
- 94 -
125. Tremblay A. ,Despres J-P., Leblanc C., Craig C.L., Ferris B. (1994): Effect of intensity of physical activity on body fatness and fat distribution. Am. J. Clin. Nutr. 51, 153-157 126. Wei M, Gibbons LW, Kampert JB. (2000): Low cardiorespiratory fitness and physical inactivity as predictors of mortality in men with type 2 diabetes. Ann Intern Med; 132(8): 605–11. 127. Wei M, Kampert J, Barlow C, Nichaman M,Gibbons L, Paffenbarger R, Blair S. (1999): Relationship between low cardiorespiratory fitness and mortality in normal-weight, overweight, and obese men. JAMA 282:1547-1553. 128. Wei, M., Schwertner, H.A., & Blair, S.A. (2000): The association between physical activity, physical fitness, and type 2 diabetes mellitus. Compr. Ther. Fall; 26(3):176-182. 129. Wickelgren I. (1998): Obesity, how big a problem? Science 280, 1364 130. Williams, P. T. (1997): Relationship of distance run per week to coronary heart disease risk factors in 8283 male runners: the national runners health study. Arch. Intern. Med. 157:191-198. 131. Wiswell RA, Hawkins SA, Jaque SV, Hyslop D, Constantino N, Tarpenning K, Marcell T, Schroeder ET. (2001): Relationship between physiological loss, performance decrement, and age in master athletes. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. Oct; 56(10):M618-26 132. Wood P.D., Stefanick M.L., Williams P.T., Haskell W.L. (1996): The effect on plasma lipoproteins of a prudent weight-reducing diet, with or without exercise in overweight men and women. N Engl J Med 325, 461-466 133. Woollacott M, Tang P. (1997): Balance control during walking in the older adult: research and its implications (a review). Phy Ther 77 (6):646. 134. Yanagimoto Y, Oshida Y, Sato Y. (2000): Effects of walking on bone quality as determined by ultrasound in the elderly. Scand J Med Sci Sports. Apr; 10 (2): 103-8. 135. Zakariás G., Petrekanits M., Laukkanen R. (2003): Validity of a two kilometre walk test in predicting the maximal oxygen uptake in moderately active Hungarian men. European Journal of Sport Science Vol 3. Issue, Februar
- 95 -
Az értekezés témakörében megjelent közlemények: Könyvrészlet, önálló fejezet: Zakariás Géza (2000): A megfelelo edzésterhelés meghatározásának és ellenorzésének legkorszerubb módszere a távfutásban. Mónus A. (szerk.) A futás varázsa és tudománya. Fair Play Sport. III. 146-147.
Folyóiratban megjelent cikkek: Zakariás G, Petrekanits M. Laukkanen R. (2003): Validity of a 2-km Walk Test in Predicting the Maximal Oxygen Uptake In Moderately Active Hungarian Men EJSS vol.3 issue 1. Zakariás Géza (2003): A telemetrikus pulzuskontroll jelentosége az optimális edzésterhelés kialakításában. Magyar Edzo 3. 34-37. Zakariás G., Petrekanits M., Laukkanen R. (2003): Validity of UWT in predicting in predicting of VO 2max at Hungarian overweight male population. BBTA Studia 1. 51-59.
Konferencia kiadványokban megjelent eloadás-kivonatok: Zakariás
Géza
(1998):
meghatározásában.
A
Gyor
Conconi II.
teszt
Testnevelés
jelentosége
a
Szakmai
Nap
terhelés-intenzitás és
Tudományos
Konferencia. Évkönyv 302-305 Zakariás G. és mts-i (1999): Közgazdász
és
jogász
egyetemi
hallgatók
állóképességének vizsgálata. III. Országos Sporttudományi Kongresszus. II. kötet, 239-242 Zakariás G. (1999): Comparison of two cardiorespiratory fitness-test on ergo-bike and treadmill. 2nd International Conference of Ph.D. students. University of Miskolc. Book of abstract, 35-39 Zakariás G. (1999): Examinations of fitness tests at the Széchenyi College International Test Leader Course UKK Institute Tampere. Dr. Papp Magdolna – Zakariás Géza (1999): Alkalmassági vizsgálatok tapasztalatai II. Orvos –Gyógyszerész napok Mosonmagyaróvár. Zakariás Géza (2001): A terhelésintenzitás ellenorzésének korszeru módszere. Új kihívások a gyermek labdarúgásban Budapest. 181-184. o.
- 96 -
Zakariás Géza (2000): Fittségi vizsgálatok a gyori férfi felnott lakosság körében Országos Mozgásbiológiai Konferencia 17. oldal Farkas Judit-Zakariás Géza (2000): Módszertani különbségek az egészségnevelési és egészségfejlesztési programokban Országos Mozgásbiológiai Konferencia 12. oldal Dr. Papp M. –Zakariás Géza (2001): Egészségállapot paramétereinek meghatározása gyori felnott férfiakon III Orvos –Gyógyszerész napok Gyor16. oldal. Zakariás G., Petrekanits M., Laukkanen R. (2001): Validity of a UKK Walk Test in predicting the maximal oxygen uptake in a Hungarian adult male population. 6th Annual Congress of the ECSS. Cologne 24-28.july.(poster)Book of abstract, 923. Zakariás G., (2002): Comparison of medical parameters and cardiovascular fitness in adult male population XXVII. FIMS WORLD CONGRESS OF SPORT MEDICINE Book of abstract, 72. Zakariás G. (2003): Fitness test among students in Széchenyi University Gyor. Physical education, sport, research at the universities, Bratislava 13-14.11.
- 97 -
MELLÉKLETEK
- 98 -
1. számú melléklet Kérdoív fittségi vizsgálathoz
Az Ön névnélküli adatait egy egészségügyi felméréshez használjuk fel. Minden válaszát bizalmasan kezeljük és kizárólag a tudományos jellegu felméréshez kérjük. Válaszoljon jelöléssel, vagy beírással értelemszeruen. 1. Neme:
ffi ?
no ?
2. Életkora: 3. Foglalkozása jelenleg: fizikai ? szellemi ? egyéb ? 4. Legmagasabb iskolai végzettsége: általános ? közép ? foiskola ?
egyetem ?
szakirányú ? 5. Munkavégzése döntoen: ülo ? álló ? vegyes ? 6. Napi szabadideje: ……………óra 7. Szabadidejében milyen tevékenységet folytat leggyakrabban? olvasás ? TV nézés ? mozi, színház ? baráti társaság ? sport ? kertészkedés ? egyéb hobbi ? ? fizikai ? ? szellemi ? 8. Ha végez fizikai munkát milyen gyakorisággal? naponta ? ………..óra hetente ? ………...óra havonta ? ………..óra rendszertelen 9. Elfárad-e munkavégzés közben? igen ?
nem ?
10. Ha végez fizikai munkát megizzad-e? soha ? erosen ? közepesen ? mérsékelten ?
- 99 -
11. Szokott-e gyalogolni?
igen ?
nem ?
naponta ? ………..óra hetente ? ………...óra havonta ? ………..óra rendszertelen ? 12. Sportolt-e az elmúlt 10 évben? igen ? nem ? szervezetten ?
alkalom szeruen ?
13. Milyen sportágban versenyzett? 1. ……………………. 2. ……………………. 3. …………………….. 14. Jelenleg sportol-e? 15. Ha sportol
igen ? nem ? szervezett keretekben ? nem szervezett keretekben ?
16. Ha sportol milyen sportágban? 1. ………………………. 2. ……………………… 3. ……………………….. 17. Ha sportol milyen intenzitással ? eroteljes ? közepes ? mérsékelt ? kényelmes ? 18. Az elmúlt 5 évben volt-e beteg és hol ápolták? igen ?
nem ?
kórházban ? otthon ? hány alkalommal ……….. hány napig ……………… 19. A rendszeres mozgás segítené-e? munkájában ? egészségben ?
- 100 -
fizikai teljesítményében ? szellemi tevékenységében ? 20. Fontosnak tartja-e a rendszeres testmozgást? igen ?
nem ?
gyakran ? rendszeresen ? 21. Áldozna-e pénzt a kultúrált testmozgásra? igen ? rendszeresen ?
nem ? alkalom szeruen ?
22. Gyermekei nevelésében fontosnak tartja / tartaná-e a sportot? igen ? rendszeresen ?
nem ? alkalom szeruen ?
23. Ha Ön minden lehetoséget megkapna szabadideje eltöltéséhez, mit csinálna sorrendben a legnagyobb örömmel? 1. ……………………………………… 2. ……………………………………… 3. ……………………………………… 4. ……………………………………… 5. ………………………………………
- 101 -
2. számú melléklet Átlag populációra vonatkoztatott testzsír-százalék értékek (Forrás: American Heart Association 1990) Férfiak Kor
Kituno
Jó
Elfogadható
Rossz
19-24
10.8
14.9
19.0
23.3
25-29
12.8
16.5
20.3
24.4
30-34
14.5
18.0
21.5
25.2
35-39
16.1
19.4
22.6
26.1
40-44
17.5
20.5
23.6
26.9
45-49
18.6
21.5
24.5
27.6
50-54
19.8
22.7
25.6
28.7
55-60
20.2
23.2
26.2
29.3
60 +
20.3
23.5
26.7
29.8
- 102 -
3. számú melléklet Életkorhoz viszonyított fittségi kategóriák a relatív maximális oxigénfelvevo képesség alapján (Shvartz, Reinbold.1990.)
Nagyon Korcsoportok Gyenge gyenge 20 - 24 <32 32-37 25 - 29 <31 31-35 30 - 34 <29 29-34 35 - 39 <28 28-32 40 - 44 <26 26-31 45 - 49 <25 25-29 50 - 54 <24 24-27 55 - 59 <22 22-26 60 - 65 <21 21-24
VO2max (ml/kg/min) Átlag Átlagos Jó alatti 38-43 44-50 51-56 36-42 43-48 49-53 35-40 41-45 46-51 33-38 39-43 44-48 32-35 36-41 42-46 30-34 35-39 40-43 28-32 33-36 37-41 27-30 31-34 35-39 25-28 29-32 33-36
- 103 -
Nagyon Kiváló jó 57-62 >62 54-59 >59 52-56 >56 49-54 >54 47-51 >51 44-48 >48 42-46 >46 40-43 >43 37-40 >40