FALAK 2006.Február 15
1
Az építés ősi célja, története • védekezés a természet mostohasága és az ellenség ellen • a primitív munkaeszköz helyébe építőszerszám kerül, a kezdetleges idomítás szakszerű megmunkálássá válik • a mind sokrétűbb egyéni és társadalmi tevékenység sokfajtájú és rendeltetésű építészeti teret követel. • A teret falak határolják, gerendázat, boltozat, fedél takarja le. Az építészet térművészet, a társadalom térigényét a művészet, tudomány és technika eszközeivel elégíti ki. A fal, mint épületszerkezet, a téralkotás egyik alapvető eleme • terek elhatárolására (külső, belső főfalak) • elválasztására (válaszfalak) szolgál. A téralkotás másik alapvető szerkezete: a térlefedő födém A fal kezdetben vastag és durván alakított (a technika kezdetleges). A boltozatok oldalnyomása, a többszintes házak, a terhelés növekedése, a fal plasztikus tagozása egyaránt vastag falak építését követelte. Az építők csak a fal szilárdságával törődtek, a fal vékonyítására, merész áttörésére még nem kerül sor, a hő-, hangvédelem gondolata fel sem merül. • a természettudományok óriási fejlődése, az építőanyaggyártás és építőtechnika átalakulása a fal anyagainak, szerkezetének, építészeti és szerkezeti szerepének megváltoztatásához vezet. Az új és különleges anyagok, az új szerkezeti rendszerek, az alaprajz szervezetének és az architektonikus kifejezés módjának forradalmi átalakulása, a tömeges és gyors építés szüksége, a hagyományos fal helyett újszerű falszerkezetek alkalmazását követeli 2
A falak rendeltetésük szerint: –
teherhordó és térhatároló (vastag) falak;
–
a statikai funkcióban résztvevő, merevítő falak;
–
kitüntetett szerepű – lépcsőházi, lakáselválasztó, tűzvédő –falak;
–
térosztó, belső (vékony) falak.
Elnevezésük leírja rendeltetésüket is. Ezen túlmenően: –
az építészeti szándékot kifejező;
–
a tér védelmét megvalósító;
–
az építés és a teljesítmény vonatkozásában gazdasági kihatásokkal bíró szerkezetek.
3
A falakkal szemben támasztott követelmények csoportosíthatók: tartószerkezeti: –
szilárdság,
–
állékonyság,
épületszerkezeti: –
hő- és páravédelem,
–
nedvességvédelem,
–
hangvédelem,
–
tűzvédelem
kiviteli, technológiai; esztétikai; fenntarthatósági; gazdaságossági.
4
Tartószerkezeti szempontból A falaktól rendeltetésüktől függő mértékű szilárdságot, tartósságot és tűzállóságot követelünk meg.
a) Szilárdság: •
Szükséges mértékét a szerkezeti igénybevétel módja (nyomás, hajlítás), mértéke (kis vagy nagy terhelés) és jellege (statikus, dinamikus) határozza meg, és a falak anyagának (tégla, kő, beton stb.) és kötőanyagának (habarcsának) minőségétől, a fal jellemző méreteitől (hosszától, magasságától, de főként vastagságától) függ. Más szilárdságú (vastagságú) falra van tehát szükség, pl. a legalsó szinten, mint a legfelső emeleten, másként méretezik a nyomott, pl. középfőfalat, mint a hajlított, pl. tám- vagy kerítésfalat stb.
b) Tartósság: •
Szükséges mértékét az épület jellege (p1. állandó vagy ideiglenes) és értéke (p1. középület vagy kisigényű ipari épület) határozza meg, és egyrészt a fal anyagainak műszaki (fizikai és kémiai) tulajdonságaitól és a fal vastagságától, másrészt a szerkezeti, használati és klimatikus igénybevétel mértékétől és jellegétől függ. Más a tartóssága a vastag, szerkezetileg alig igénybe vett, klimatikus hatásoktól védett falnak, más a vékony vihar oldali falé stb.
c) Tűzállóság: •
A szokásos falakhoz használt anyagok (tégla, beton, vasbeton) és kötő-anyagok (mészhabarcs, javított mészhabarcs, cementhabarcs) tűzállóak (nem égnek, és tűzvész esetén sem szenvednek jelentős elváltozást).
5
Épületszerkezeti szempontból a) Hő vé d e l e m: • Szükséges mértékét a külső hőmérséklet (téli hideg és nyári meleg), • az előírt belső hőmérséklet (pl. lakószoba vagy hűtőhelyiség) • a fűtési mód és a fűtés gazdaságossága határozza meg • tényleges értékét a fal hőszigetelő és hőtároló képessége szabja meg. A fal hőszigetelő képessége • anyagától (lehetőleg kis térfogatsúlyú, porózus szerkezetű vagy sok kis üregű), a falazó elem méretétől (lehetőleg nagy), alakjától, kötésétől függ • a hőátbocsátási tényezővel (jele „k") jellemzik b) Hangvédelem: A léghangok és testhangok elleni védekezés szükséges mértékét a zajosság foka és az épület, ill. helyiség (lakóház, stúdió stb.) rendeltetése határozza meg. • A léghangok ellen hanggátlással védekezünk - a hang áthatolását a falon nehéz, merev, rezgésbe nem jövő szerkezetekkel akadályozzuk meg. • A testhangok ellen hangszigeteléssel védekezünk - a hang továbbterjedését az ún. hangkemény épitőanyagok, ill. épületszerkezetek közé iktatott hanglágy anyagokkal akadályozzuk. c) Nedvességellenállás, nedvességvédelem: Az épületek falait sokféle nedvesség támadja (a talajjal, talajvízzel érintkező részek átnedvesednek; a külső oldalt csapadék áztatja, pára csapódik le). > a falnak ált. vízállónak, a nedvességnek különösen kitett részeken pedig fagyállónak kell lennie . 6
d) A falazóelem faraghatósága, véshetősége, szegezhetősége: • A falsarkok megépítése, nyílások, kávák, hornyok kialakítása csak könnyen és jól faragható elemekből készíthető gyorsan és gazdaságosan. • A falba kerülő vezetékek, faékek stb. beépítéséhez jól véshető, lehetőleg szegezhető (porózus, soklyukú, üreges) falazóelemre van szükség. e) Vakolattartás: • A nyers falfelület érdessége, egyenetlensége, kikapart hézagai, esetleg a falazóelem felületének rovátkolása biztosítja. f) Csekély térfogatsúly: • A fal szerkezeti, kiviteli és gazdasági szempontból akkor kedvező, ha a tartóés épületszerkezeti követelményeket az adott esetben a lehető legkisebb saját súlyú fal elégíti ki (ha a bedolgozott anyag mennyisége, súlya kisebb > a szállítás és mozgatás egyszerűbb, olcsóbb - a falat hordó szerkezet szelvénye, súlya és költsége csökken -> különösen ha nem teherhordó falról van szó - a szilárdság-, hő -és hangvédelem engedte határig vékony és könnyű (lyukacsos, üreges vagy soklyukú elemű) falakat építenek.
7
Szépészeti szempontból A fal az építészeti szándék és kifejezés hordozója, • felületének kedvező kialakítása, azaz anyagának, színének, hézagrajzának helyes megválasztása • tagozatainak szép, arányos formálása alapvető követelmény. Kiviteli és gazdaságossági szempontból a fal akkor kedvező: • ha a falazóelem aránylag nagy, de mégis könnyű; • ha a fal anyaga és habarcsa az ésszerűség határán belül egy-egy szinten lehetőleg azonos; • ha alaprajza egyszerű, tehát kevés faragással, hulladékkal és egyszerű kötésekkel készíthető, és ha mód van rá, falazóelemegységben tervezett; • ha a lehető legkevesebb víz felhasználásával, korszerű munkamódszerek alkalmazásával gyorsan, folyamatosan, anyag-, munka- és költségtakaréko-san építhető. A különböző falak sokféle szempont alapján csoportosíthatók: • rendeltetés szerint (teherhordó és nem teherhordó falak); • épületbeli helyzet szerint (külső és belső falak, alap-, pince-, lábazati, fel-menő, padlásfalak); • anyag szerint (kő-, tégla-, beton-, vasbeton stb. falak); • szerkezeti jelleg szerint (elemekből épített és homogén falak) stb. 8
A falak csoportosítása: a. Elemes falak: a.1. Mesterségesen előállított elemekből: – Égetett téglákból – Égetés nélkül készített téglákból a.2. Természetes kövekből a.3. Vegyes falazatok b. Homogén falak: b.1. vályogfalak b.2. betonfalak c. Nagyelemes falak: c.1. Blokkos falak c.2. Házgyári panelek c.3. Könnyű falelemek d. Válaszfalak: d.1. falazott szerkezettel d.2. homogén szerkezettel d.3. paneles szerkezettel d.4. szerelt válaszfalak
9
Elemekből épített falak Az elemes falak csoportjában – a mesterségesen előállított égetett és égetés nélkül készített elemekből épített, – a természetes kövekből épített, valamint – a vegyes falakat kell tárgyalni. Mesterséges épitőkövekből épített falak A legnagyobb múltú mesterséges építőkő az égetett agyagtégla. Kezdetben a kőszegény, de formálásra alkalmas agyagban gazdag területek követ pótló anyaga. • Az égetett tégla ősi építőanyag, sok ezer éves múltra tekint vissza, fejlődése ma is tart. • A tömör égetett agyagtéglákat a 19. században még 6,5/14/29 cm-es (vastagság / szélesség / hosszúság) méretekkel gyártották. A kisebb méretek az 1 cm-es habarcshézaggal kiadták a nagyobbakat (2∗6,5+1 = 14 cm; 2∗14+1 = 29 cm; 4∗6,5 + 3∗1 = 29 cm) • A mai kisméretű tégla mérete 6,5/12/25 cm, ennél a méretek fenti összefüggése már nem érvényesül, s ez az összeépítéskor nehézséget is okoz (pl. nyerstégla homlokzatoknál).
10
A magasság, szélesség és hosszúság viszonya
Ideális esetben a szabályos falkötéshez
A kisméretű tégla méretösszefüggései
11
A fejlesztések célja – porózus anyag és üreges forma → a súly csökkentése, a hőszigetelő tulajdonság javítása érdekében; – méretnövelés → a falazási munka hatékonyságának javítása érdekében. A termékek: kevéslyukú és soklyukú tégla, B 30 blokktégla, hosszirányban üreges falazó-elem (pl. RÁBA), üreges falazóblokkok (pl. POROTON, POROTHERM, THERMOTON).
12
A tömörtégla falak
Elnevezések: • • • • •
egész tégla (25x 12x6,5 cm) háromnegyed tégla (18,5 x 12 x 6,5 cm) fél tégla (12 x 12 x 6,5 cm), negyed tégla (5,5 x 12 x 6,5 cm) fejelő tégla (5,5 x 25 x 6,5 cm);
a tégla falon belüli szokásos helyzete szerint: fekvő tégla: a tégla 25x12 cm-es legnagyobb felületű lapján fekszik és futó, ha hosszmérete a fal irányával párhuzamos, illetve kötő, ha hosszmérete a fal irányára merőleges; • álló tégla: a tégla 25 x 6,5 cm-es oldal lapján vagy 12 x 6,5 cm-es véglapján áll; •
a téglaréteg: a tégla habarccsal számított vastagságával egyező magasságú (7,5-7,8 cm-es)
falazati sáv; fekvő hézag (f): az egyes téglarétegek közötti vízszintes (1,0-1,3 cm-es) habarcshézag; álló hézag (á): az egyes téglák közötti függőleges (1,0 cm-es) habarcshézag; a falazat: a téglakötés szabályai szerint egymás fölé kerülő rétegek összessége; a falegyen: a födém (vasbeton koszorú) felfekvése alatti utolsó (legfelső) téglaréteg felső síkjának szintje.
13
futótégla
kötőtégla
Oldallapján álló tégla
véglapján álló tégla 14
A hagyományos falazás és téglakötés szabályai a) A falazás szabályai •
A falat egész téglákból és faragás útján előállított háromnegyed, fél, negyed és fejelő téglákból: szabályos kötésben, habarccsal kitöltött egyenlő méretű, pontosan vízszintes (10-13 mm vastag) fekvő és pontosan függőleges (10 mm vastag) átló hézagokkal kell készíteni. Az összefüggő falakat - az egyenletes talajterhelés és ülepedés biztosítására készítés közben lehetőleg egyenlő magasságban kell tartani. A falat a munka megszakítása esetén - a későbbi hozzáfalazás szabályosságának biztosítására - csorbázatosan kell abbahagyni. A csorbázás lépcsős (rövid időre abbahagyott falazásakor,); fogas (hosszabb ideig szüneteid falazásnál); vagy lépcsős fogas, ún. francia (keresztkötéses falazásnál és az együttdolgozás fokozott biztosításakor). Csorbázatot más okból is készítenek: pl. az építés közbeni közlekedés számára kihagyott falnyílások szélein, vagy a falba kerülő vasbeton pillérek két oldalán stb.
b) A téglakötés szabályai: Általános szabályok: • • • • •
A fél téglánál vastagabb falak egyes rétegeit csak futó-, illetve kötőtéglákból vagy futóés kötőtéglákból kell falazni a futó- és kötősorok rétegenként váltsák egymást az egymás feletti rétegek álló hézagai nem eshetnek egymás fölé az eltolódás mértéke egy negyed vagy egy fél tégla az egyes rétegekben a lehető legtöbb kötőtéglát és a lehető legkevesebb faragott téglát kell alkalmazni.
15
Részletes szabályok: A fal közbülső, folytonos szakaszának kötése (a fal fél tégla álló hézagokkal számított
többszörösében meghatározott vastagságától függ): Az egy tégla (25 cm) vtg fal kötése Ún. „kétsorú" és „bekötő" kötés alkalmazható. • A kétsorú kötés: a csupa kötőtéglából álló egyik és a csupa futótéglából átló másik réteg álló hézagai egymáshoz képest egynegyed téglával eltolódnak. • A bekötő kötés: a csupán kötőtéglákból álló rétegek álló hézagai egymáshoz képest rétegenként egy negyed téglával eltolódnak. A másfél tégla (38cm) vtg fal kötése: • Az egymás feletti és egymáshoz képest felcserélt helyzetű futó- és kötőtéglasorokból álló rétegek egymáshoz képest egy negyed téglával eltolódnak A két tégla (51cm) vtg fal kötése: • A két sor kötőtéglából álló egyik réteg és a középen kötőtéglákból, míg szélein futótéglasorokból álló másik réteg álló hézagai egymáshoz képest egy negyed téglával eltolódnak A két téglánál vastagabb falak kötése: • A fél tégla páros számú többszöröséből adódó falvastagság esetén: a csupán kötőtéglasorokból és a szélső futósorok közötti kötőtéglasorokból álló rétegek álló hézagai egymáshoz képest egy negyed téglával eltolódnak. • A fél tégla páratlan számú többszöröséből adódó falvastagság esetén: a rétegenként váltakozó helyzetű szélső futótéglasorokból és kötőtéglasorokból álló rétegek álló hézagai egymáshoz képest egy negyed téglával eltolódnak.
16
17
Az egyes jellegzetes falrészek (sarkok, kereszteződések stb.) kötése: Falvég (a falazat falsikra merőleges síkkal lehatárolt vége):Az egymáshoz képest ¼ téglával eltolt
rétegek bevégzésére lehetőleg ¾ téglákat (szerkezetileg kedvezőbb és a faragás is könnyebb,), esetleg fejelőtéglákat (szerkezetileg kedvezőtlenebb és a faragás is nehezebb) alkalmaznak. Derékszögű falsarok: A csatlakozó falak egyes rétegeit ( a külső oldalra eső futósorost) felváltva vezetik ki a fal végéig,és az álló hézagok ¼ téglás eltolódását a kivezetett réteg falvégkialakításával biztosítják Derékszögű csatlakozás: A csatlakozó falak rétegeit felváltva vezetik át és a keresztező falat falvégként fejezik be. Az álló hézagok egybeesését azoknak az összemetsződési pontoktól mért egy-egy ¼ téglás eltolásával kerülik el Derékszögű kereszteződés: A kereszteződő falak egyik rétegében az egyik irányú, míg másik rétegében a másik irányú falat vezetik át. Az álló hézagok egybeesését azoknak az összemetsződési pontoktól mért egy-egy ¼ téglás eltolásával kerülik el. Ha a kereszteződés helyén a fal vagy a falak vastagsága is változik, az átmenő réteget a vastagságváltásból adódó szakaszon falvégként alakítják ki (ha a méretkülönbség ½ tégla vagy annak többszöröse, futó ¾ téglákkal, míg ha ¼ tégla, vagy annak páratlan számú többszöröse, a kezdő futó ¾ tégla lesarkításával). Hegyesszögű falsarok: Az egyik rétegben a csatlakozó falak egyikének külső oldali futósorát végigvezetik, és a másik fal téglasorait e sorhoz hozzáfaragják, míg az átvezetett futósoros réteg többi téglái ezekhez csatlakoznak. A másik rétegben az eljárás fordított. Az álló hézagok egybeesését az egyes rétegek ¼ téglás eltolásával kerülik el. Tompaszögű falsarok: Ha a csatlakozási szög kisebb 135°-nál, az egyes rétegek téglasorait rétegenként a belső sarokpontból hol az egyik, hol a másik falsíkra bocsátott merőleges vonal mentén csatlakoztatják, és a helyes hézagkiosztást az egyes rétegek átló hézagainak belső sarokponttól számított ¼ - ¼ téglás eltolásával biztosítják. A másfél tégla (38 cm) vtg fal kötése: Az egymás feletti és egymáshoz képest felcserélt helyzetű futó- és kötőtéglasorokból álló rétegek egymáshoz képest ¼ téglával eltolódnak . A két tégla (51 cm) vtg fal kötése: A 2 sor kötőtéglából álló egyik réteg és a középen kötőtéglákból, míg szélein futótéglasorokból álló másik réteg álló hézagai egymáshoz képest ¼ téglával eltolódnak
18
19
20
kőfalak A természetes építőkövekből épített falak •
• •
A kő ősrégi, nagy múltú építőanyagTörténete az emberi kultúra története. Az őskor primitív menedékei és nagy köves kultikus építményei, az ókor óriási templomai, palotái, síremlékei, színházai és cirkuszai, a középkor várai, kolostorai és katedrálisai, a reneszánsz pompás templomai és palotái mind-mind kőből épültek. Fénykora a rabszolga és hűbéri társadalmak ideje - a világi és egyházi hatalom örök voltának legalkalmasabb hirdetője: kitermelése, szállítása és hatalmas tömbjeinek nehéz összeillesztése csupán munkaerő kérdése Szerepe, jelentősége később csökken. A polgári társadalom már jóval kevesebbet épít kőből. Követ már csak jelentős építményeken, esetleg csak azok legfontosabb részein alkalmaz, majd faragott kőfalak helyett mindinkább vékony kőlemezekkel burkolt téglafalakat épít
Az építőkő •
•
Természet adta építőanyag, tehát műszaki jellemzői nem oly egyértelműek, mint a gyártottaké. Legfontosabb alaptulajdonságait (a szemcse és szövet szerkezetét, a szemcse kötőanyagát) eredete (eruptív, szediment, metamorf) határozza meg. E tulajdonságok döntik el lényegében építésre való alkalmasságát is, mivel az építéshez szilárd, tartós és az adott építészeti igény kielégítésére alkalmas kőre van szükség. A kő szilárdsága bár lényeges követelmény, mégis csak ritkán és csupán karcsú szerkezeteknél használható ki, viszont tartóssága és az építészeti igény kielégítésére való alkalmassága állandó és alapvető követelmény: azért építenek kőből, mert az anyag maradandó és szépen öregszik, mert a méret, szín, erezés, megmunkálás stb.. szabad megválasztása a legnagyobb építészeti igény kielégítését is lehetővé teszi.
21
A kőfal elemei A kőelemek osztályozása az alak és a beépítéshez szükséges megdolgozás alapján: • Szabálytalan falazókövek: csak a falba helyezéshez szükséges mértékben idomított kövek • Nagyjából szabályos falazókövek: a megközelítően szabályos kötés érdekében nagyjából vízszintes és függőleges felületekkel megdolgozott kövek • Szabályos falazókövek: a teljesen pontos kötés igényelte mértékben minden felületén szabályosan megmunkált és a homlokzati oldalon az előirt felületképzésnek megfelelően alakított kövek A szabálytalan és nagyjából szabályos elemeket különböző fajtájú kemény mészkövekből, homokkövekből, tufákból, andezitből és réteges hasadású egyéb kőzetekből alakítják ki, míg a szabályos elemeket főként kemény, puha mészkövekből és homokkövekből faragják, fűrészelik.
Az elemek mérete és alakja • A szabálytalan kövek mérete és alakja tág határok között mozog. Az elemek méretét és alakját
•
•
egyrészt a kő fajtája, a fal vastagsága, a bedolgozhatóság, a természetes állapot és a fejtés módja (csákány, ék, fúró, robbantás) határozza meg; másrészt a felület jellegére, hézagrajzára vonatkozó építészeti elképzelés dönti el A nagyjából szabályos kövek mérete változó, míg alakjuk: különböző nagyságú és arányú többékevésbé szabályos hasáb. A méret és alak megválasztása egyrészt a kőfal tervezett hézagrajzától, másrészt a kitermelés, szállítás, megmunkálás és beépítés lehetőségeitől függ (mivel a megmunkálás hulladékkal jár, könnyen és gazdaságosan kitermelhető méretű kövek alkalmazására kell törekedni). A szabályos kövek mérete és alakja teljesen változó. Az elemek alakját és méretét elsősorban az épület rendeltetése, jellege, fő méretei döntik el, de az építészeti elképzelést a kiválasztott kőfajtán belül a kitermelés, megdolgozás lehetősége és költsége is befolyásolja.
22
A falkötés szabályai a) Terméskő szerkezeteknél • A terméskő falak építésének módját és kötésének szabályait a kőanyag lelőhelyétől függő jellege (lapos hasadású, gömbölyű stb.), a fal részben ettől függő építészeti kialakítása (jobban vagy kevésbé idomított elemek, réteges vagy nem réteges építés stb.), az azzal szorosan összefüggő szerkezeti igénybevétel mértéke (a szabályosabb elem és kötés növeli a teherbírást) határozza meg, és építészeti, valamint szerkezeti értéke a mesterségbeli tudástól, ízléstől is függ. A fal jellegétől független általános szabályok: • A kövek a falban természetes fekvésüknek megfelelően helyezendők el (a teherátadás iránya a rétegződésre merőleges); • falvégeken és sarkokon a legnagyobb (esetleg két soron átnyúló) kövek építendők be, és a lehető legszabályosabb kötés alkalmazandó; • a fal (akár külső, akár belső) felületén az egyes elemek csatlakozási pontjából legfeljebb 3 hézag indulhat ki (kiegyenlítő réteges falaknál e szabály lazítható); • oldal- vagy álló hézag váltás nélkül csak legfeljebb két egymás feletti kősoron haladhat át (lapos hasadású kövekből épített falaknál e szabály enyhíthető);, • az oldal- és álló hézagokat mind a felületen, mind a falon belül egymáshoz képest legalább 10 cm-rel el kell tolni; • minden kősor alá ágyazóhabarcsréteg terítendő, amelybe az egyes kövek elmozdulásmentesen helyezendők be; • az összes hézag habarccsal töltendő ki, és a habarcsréteg vastagsága nem lehet több mint 3 cm, az ennél vastagabbra adódó réteget és a zugokat kitöltő habarcsdugót az ülepedés mérséklése és a habarccsal való takarékosság céljából kőékekkel kell megosztani.
23
A fal jellegétől függő részletes szabályok 1. Réteg nélküli (ciklop) fal szabálytalon elemekből): Lábazatok, támfalak, kerítésfalak szerkezete. Közel
2. 3.
• • • • • •
egyforma méretű öt-, hatszög alakú, durván megmunkált felületű szabálytalan kövekből rétegek nélkül építik, és mivel a fal vastagságát kiadó egymás mögötti kősorok kötése is bizonytalan, általában nagy (a 60 cm) falvastagsággal készítik. A falazás jellege következtében a kőanyag jól kihasználható, mivel a megdolgozási hulladék csekély. Sajátos kötési módja: Az egyes elemek egymáshoz, a homlokzati síkra merőlegesen befele mért legalább 10 cm-es mélységig közel párhuzamos felületekkel, míg a homlokzati síkon párhuzamos élekkel csatlakoznak, kőékek csak a fal belsejében alkalmazhatók. Réteg nélküli fal szabálytalan és görgetegkövekből: Alkalmazási területe és kötése lényegében a ciklopfaléval egyezik, de a gömbölyű kövek összeillesztéséhez kis kövekből rakott ágyazás szükséges. Kiegyenlítő réteges fal szabálytalan elemekből: Támfalak, teraszfalak, magas kerítések, hegyvidéki létesítmények (kilátók, pihenők, lakóépületek stb.) szerkezete.Főként alig idomított, durva felületű, lapos hasadású kövekből legalább 50-60 cm (lakóépületeknél a hővédelem meghatározta) vastagsággal építik. Az elem teljesen változó mérete és szabálytalan alakja következtében szigorú értelemben vett kötési szabályai nincsenek, de a szokásos és helyes falazási mód a következő:minél több bekötő és a külső és belső oldali rétegek szétválását megakadályozó átkötő kő (M2-ként legalább kettő) alkalmazandó; kis kő csak a fal belsejébe (kiegyenlítő elemként) kerülhet, és ott is csak szétszórtan és kötésben átfedő nagyobb kövek alá; a homlokzati felületre erőhatásra kimozduló kő nem helyezhető; nem vízszintes ágyazású kő fenéklapja csak a fal belseje felé lejthet; 50 cm-nél nem vastagabb falakban legalább olyan méretű köveket kell alkalmazni, melyekből kettőnek a közbülső habarccsal vett vastagsága kiadja a fal vastagságát; az egyes elemek egymás közötti helyzetét kedvezőtlen felfekvés vagy zugok esetén kőékekkel kell biztosítani; az egyenletes ülepedés és teherátadás céljából legfeljebb 80 cm-ként vízszintes kiegyenlítő, lezáró réteget kell kialakítani; a homlokzati felületre lehetőleg a legegyenletesebb feleletű kövek helyezendők. 24
4. Váltósoros fal nagyjából szabályos elemekből: Főként lábazati falak (lelőhelytől távol is), ritkán felmenőfalak (csak lelőhely közelében) szerkezete. Nagyjából derékszögű hasábokra alakított különböző méretű kövekből, durva és féldurva jellegű felülettel, legalább 50 cm vastagsággal építik. Jellegzetessége, hogy az egyik sorból a másikba átnyúló álló helyzetű kövek a felület szigorú rétegrendjét (azt élénkítve) megbontják. A kötés általános előírásokon túlmenő szabályai: • a kövek hossza nem lehet több mint a magasság négy-ötszöröse; a futókövek mélysége nem lehet kevesebb a kő magasságánál; • a kötőkövek mélysége nem lehet kevesebb, mint a magasság másfélszerese, illetve 30 cm; • egy állókő magassága legfeljebb 3 fekvőkő összmagasságával egyezhet; • a különböző alakú, méretű és színű kövek a felületen változatosan, de egyenletesen elosztva építendők be. 5. Váltósoros fal lapos hasadású, szabálytalan elemekből: Lelőhely közelében, a váltósoros fal felületélénkítő kötésrendszerével, de az elemek szabálytalansága folytán kiegyenlítő réteges falak módjára építik. 6. Soros fal szabályos hasáb alakú elemekből: Nagyigényű épületek és mérnöki létesítmények szerkezete.Szabályos derékszögű hasábokra faragott, homlokzati felületen durván vagy féldurván megmunkált fekvő helyzetű, fagyálló kövekből építik. Sajátos kötési szabályai: • a rétegek végigmennek, az egyes rétegek magassága egyező vagy különböző; a fekvő hézagok pontosan vízszintesek, míg az állók pontosan függőlegesek; • a futó- és kötőkövek rétegenként váltják egymást vagy rétegenként – az egymás feletti rétegekben egymáshoz képest kötésben eltolva két futókő után egy kötőkő következik; • a futókövek hosszúsága legfeljebb magasságuk háromszorosa; az álló hézagok eltolódása legalább 15 cm. 7. Pillérek, oszlopok Csekély igénybevétel vagy nagy keresztmetszet esetében réteges szerkezettel is, míg ellenkező esetben és csak 10-es karcsúságig, szabályos kötésben, soros rendszerben készítik.
25
A szabálytalan és nagyjából szabályos elemekből épített falak felülete a kövek alak-, felület- és színkülönbözősége, valamint hézagainak változatos rajza, esetleg színezése következtében érdekes, festői, tájjelleget kiemelő, míg a soros falak felülete durva felületkialakításkor erőt fejez ki.
b) Faragottkő szerkezeteknél: 1. Faragottkő falak: Különleges igényű (pl. múzeum) vagy rendeltetésű (pl. mauzóleum) épületek vagy azok egyes részeinek és nagy mérnöki létesítmények (p1. hídpillérek) szerkezete. A falat kőmegrendelési terv alapján darabonként és mm pontosan megfaragott elemekből építik. A falazás és kötés - elvben a téglafalakéval egyező - szabályai a következők: • a kövek csak természetes rétegfekvésüknek megfelelően építhetők be; • a kőelemek közötti pontosan vízszintes és függőleges hézagok a kő anyagától függő legkisebb szélességgel alakítandók ki; • az egyes kőrétegek magassága általában egyező, de változó is lehet; • az állóhézagok eltolódása téglakötésszerűen szabályos
26
Természetes kőfalak
27
28
–
• • •
Vegyes falazatok
A vegyes falak első változatánál 2-4 sor tégla és 1-2 sor kő összefalazásával születik meg a falazat. A második változat a kőfal tégla bélésfallal. Erre hővédelmi okokból kerül sor. A vastag kőfalhoz a vékony tégla bélésfalat annak bekötő téglasorai kapcsolják A harmadik változat a faragott kőburkolatú téglafal, egyszerre szolgálja a kővel való takarékoskodást és a hővédelmet. A két fal épülhet egyidejűleg, de készülhet a kőfal a téglafal utólagos burkolataként is. Az együttdolgozást a bekötő kövek biztosítják. Ha a futó és kötő kövek soronként váltakoznak, arányuk 50-50 %-os. Ha soronként minden harmadik kő kötő helyzetű, és ezek egymás fölött eltoltan épülnek be, kő-takarékosabb megoldás születik. Kritikus helyeken szükség lehet fém (régen bronz, később rozsdamentes acél) kötőelemek kapcsok, villás horgonyok, tüskék - beépítésére. 29
30
31
A fal, mint szerkezet Statikai szempontok Statikai szempontból vizsgálni kell a fal: – szilárdságát és – állékonyságát. Az épület falai e tekintetben az alábbiak szerint vizsgálandók: – teherhordó falak, melyeknél a függőleges irányú önsúly és födémteher a meghatározó, és a vízszintes irányú erők jelentősége kisebb; – nagy felületű, magas, kevéssé leterhelt falak, melyeknél a vízszintes erők felvételének nagy fontossága van (pl. csarnokok végfalai); – falak, melyeknél a vízszintes erő a domináns (pl. támfalak, aknafalak). A fal teherbírását meghatározza: – anyaga; – szerkezete; – keresztmetszete, vastagsága és magassága, ezek viszonyából adódó karcsúsága; – áttörtsége. Az állékonyságot a függőleges és vízszintes erők viszonya határozza meg.
Többszintes épületeknél föntről lefelé a falak igénybevétele nő. Ezt a keresztmetszet növelésével, a fal vastagításával lehet felvenni. Az igénybevételek növekedése bizonyos határokon belül az anyagminőség javításával (nagyobb nyomószilárdságú habarcs, tégla) is követhető. Nyílásokkal sűrűn áttört falak keresztmetszete lecsökken. Ha a faltest szélességi és vastagsági méretei a 1,5:1 arányt meghaladják a szerkezet neve pillér, ez alatt oszlop. 32
33
34
Hővédelmi szempontok A külső falak hővédelmi szempontból az alábbiak szerint csoportosíthatók – homogén falak; – réteges falak – külső oldali hőszigeteléssel; – maghőszigeteléssel; – kéthéjú, hátszellőző légréses falak. Homogén falak Hőtechnikai szempontból homogén falnak tekinthetők az elemekből falazóhabarccsal összeépített és kétoldalt vakolt falak. Egyes típusai normál minőségű homlokzatvakolattal is megfelelnek a követelményeknek, másoknál hőszigetelő vakolatra van szükség.
Fal típusa
Vakolatlan falvastagság [cm]
„k” tényező vakolt falra [W/m2K]
Poroton
36
0,67
Porotherm
38
0,63
Ytong Ytong hőszigetelő habarccsal falazva
30
0,49
37,5
0,40
35
36
Réteges falak külső oldali hőszigeteléssel A külső fal hővédelmi képessége hőszigetelő vakolattal javítható. Ez esetben a páraátbocsátási ellenállások alakulására is figyelemmel kell lenni. A homlokzatra PS-gyöngy adalékos vakolatot felhordva, a belső síkon párafékező bevonatra van szükség. Perlit-adalékos külső vakolathoz normál, vagy PS-gyöngy adalékos belső vakolat hozzárendelhető. Igen elterjedt a hőszigetelő dry-vit rendszer, amelynél a külső síkra felragasztott és tárcsás dűbelekkel rögzített PS hab táblák hálóerősítésű műanyag vakolatot kapnak (Thermotek rendszer). De kerülhet homlokzatra utólag szerelve Heratekta is, a tárcsás dűbelek egyúttal a rabic-hálót is rögzítik, a felület így hagyományos módon vakolható.
Fal típusa
Hőszigetelés anyaga és vastagsága [cm]
Vakolatlan falvastagság [cm]
„k” tényező vakolt falra [W/m2K]
Kevéslyukú tégla
38
PS hab; 3 cm
0,67
B30 blokktégla
30
PS hab; 3 cm
0,70
Poroton
30
Külső perlites 3 cm Belső PS-gyöngyös 2 cm
0,65
37
Réteges falak maghőszigeteléssel A szerkezet felépítésére példa a házgyári panelek rétegrendje, melyeknél a belső teherhordó vasbeton réteg és a külső, homlokzatképző vasbeton kéreg PS-hab hőszigetelést fog közre. Lehet ilyen módon nyerstégla homlokzatú falakat is építeni. Ekkor a belső oldali teherhordó fal külső síkján hőszigeteléssel és azt védő, látszó felületű nyerstégla homlokzati kéreggel épül meg. A hőszigetelés nehezen gyulladó PS-hab, víztaszító ásványgyapot, vagy hidrofobizált, duzzasztott perlit lehet. A rétegrendeket páratechnikai szempontból ellenőrizni kell. E szerkezeteknél számos részletképzési nehézséggel kell számolni.
Fal típusa
Vakolatlan falvastagság [cm]
Kisméretű téglafal
25
B30 blokktégla
30
Soklyukú téglafal
25
Hőszigetelés
„k” tényező [W/m2K]
0,66 Kőzetgyapot lemez 4 cm
0,60 0,59
38
39
Szellőző légréses falak Éppen a mag-hőszigetelésű falak páratechnikai nehézségei igazolják a szellőző légréses, kéthéjú falszerkezetek létjogosultságát. Ezeknél a teherhordó szerkezet külső síkjára szerelt hőszigetelés előtt, légrés közbeiktatásával homlokzatburkolat készül. Igényes, költséges, nagyon megbízható szerkezetek.
Fal típusa
Kisméretű téglafal
Vakolatlan falvastagság [cm]
Hőszigetelés
25
B30 blokktégla
30
Soklyukú téglafal
25
„k” tényező [W/m2K]
0,66 Kőzetgyapot lemez, 4 cm
0,60 0,59
40
Homogén falak A homogén falakat azonos minőségű anyagból, helyszíni öntőformába történő bedolgozással állítják elő. Fő csoportjai: vályogfalak, mészkötésű salakfalak, betonfalak. Vályogfalak A vályogfalak anyaga: tiszta agyag + homok (szemcsés adalék) + szalma, pelyva (szálas adalék) vizes keveréke. Az adalék mennyisége az agyag minőségétől függ. A kövér agyag erősebben zsugorodik, de szakító-szilárdsága 4 [N/cm2], míg a sovány agyagé 0,5 [N/cm2]. A vályogfalak jellemzői: Agyag Agyag és homok Rostos adalék minő aránya [kg/m3] – jelentős térfogatsúly: 1600-2000 [kg/m3]; sége – éghetetlen; Kövér 15-18 2:1→1:1 – nyomószilárdsága kicsi: 20-30 [N/cm2]; Sovány 2-5 – erős (→ 12 %) zsugorodási hajlam; – gyenge hőszigetelő képesség: az 50 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője k=1,28 [W/m2,K]; – a téglafalénál jobb hőtárolás; – a téglafalénál jobb hanggátlás; – nagyfokú nedvesség- és fagyérzékenység. Gyenge szilárdsági tulajdonságai miatt Magyarországon legfeljebb kétszintes, kis fesztávolságú épületeket építenek vele, az erősen igénybevett részeken téglával kombinálva. A nedvességvédelem érdekében vízálló lábazati falra; vízhatlan szigetelésre, kinyúló eresszel védve építik. 41
42
43
A vályogfalak változatai: A vályogtéglafalat agyag (sár) habarcsba rakott napon szárított vályogtéglákból építik, felületét tapasztják, majd meszelik. A ~ 50 cm vastag vertfalat mintadeszkázat közé 20-40 cm-es rétegekben csömöszölt vályogból készítik. A falsarkokat nádcsomókkal erősítik, a nyílásokat esetenként utólag vágják ki. A rakott-fal öntőforma nélkül, vasvillával egymásra halmozott anyagból készül, szikkadás után felületét ásóval egyenletesre nyesik, tapasztják, meszelik. Az elsősorban mezőgazdasági célú épületek céljára épített paticsfal vázát földbe vert vagy ásott akácoszlopok alkotják, melyek közét karókra szerkesztett vesszőfonat tölti ki. Ezt két oldalról pelyvás agyaggal betapasztják, majd kiszáradás után meszelik. A vályogfal az elmúlt évtizedekben újjáéledt, mint környezetbarát építési mód. Hátrányos tulajdonságait adalékanyagokkal – például agyagkaviccsal – javítják.
44
Betonfalak A mon. kavicsbeton/vasbeton falakat nagy térfogatsúly (2200-2400 kg/m3), tömör szövet, nagy szilárdság, rossz hőszigetelő-képesség jellemzi. Állandó emberi használatra szolgáló terek határolására csak hőszigeteléssel kiegészítve alkalmasak. Ez lehet a zsaluzatba helyezett tapadással és dróthorgonnyal rögzített, de gyakrabban készül utólag. (Ld. a külső oldalon hőszigetelt falaknál.) A betonfalak külön csoportját képezik a zsaluelemes falak A kötésben rakott beton zsalukővel (Silex) – azt vízszintes és függőleges vasalással ellátva és kibetonozva 17-36 cm vastag falak építhetők, elsősorban alépítmények, garázsok, támfalak számára. Zsaluelem készül cementkötésű, természetes cellulóz-anyagokból, mint a fa, nád, szalma vagy rizshéj (Durisol, Bisol). A külső vastagabb (9 cm) kéreg jóvoltából ezekkel lakóépületek falai is megépíthetők (k=0,7 [W/m2,K]). Szintén lakóépületek céljaira ajánlják a PS hab zsaluelemeket (EUROMAC), melynél a hőszigetelő külső és a belső kérget távtartó vasalat kapcsolja össze. A könnyűbeton falak könnyű adalékkal vagy egyszemcsés kavicsból készülnek. A könnyű adalékos (pl. duzzasztott agyagkavics) betonfalakat aránylag kis térfogatsúly (900-1600 kg/m3) és a kavicsbetonnál jobb hőszigetelőképesség (Λ=0,29-0,65 [W/mK]) jellemzi. A közel azonos (8-10 mm-es) szemcseátmérőjű kaviccsal készített ún. “no-fines” betonfalaknál a nagy hézagtérfogat nagy légáteresztéssel járt, ami hőérzeti és energia-problémákhoz vezetett.
45
46
47
Nagyelemes falak A tömeges építési igényeket kielégítését célzó fejlesztések célkitűzése: az épületelemeket üzemben előregyártani, s a helyszínre szállítva, rövid idő alatt összeszerelni. Ez a megközelítés építési rendszerként - az 1980-as évekig széles körben elterjedten - komplett épületek, épületegyüttesek megvalósítását szolgálta. Érvényessége ma egyes szerkezeti alrendszerekre (pl. homlokzati üvegfalak) és az ún. készházak körére terjed ki. A nagyelemes falakkal szembeni követelmények sora megegyezik a hagyományos technológiával épített falakéival, és kiegészül a szállítás, a szerelés s az elemmel egyenértékű hézagkialakítás szempontjaival. A nagyelemes falak változatai csoportosíthatók az épületen betöltött szerepük alapján: teherhordó szerkezetek; vázas teherhordó szerkezetű épületek térhatároló falak; a szerkezeti jelleg alapján emeletmagas (félemelet magas), keskeny, könnyűbeton faltömbök (nagy- illetve középblokkok); szobanagyságú falpanelek (házgyári panelek); emeletmagas, teherhordó keretes könnyű falpanelek (faház, készház falpanelek). 48
49
Közép- és nagyblokkos falak Anyaguk szerint elsősorban a sejtbeton / gázbeton tömböket kell említeni, melyeknél pórusképző segédanyagok bekeverésével érik el a kívánt anyagstruktúrát. Készültek blokkok habosított kohósalak, keramzit (duzzasztott agyagkavics), sőt a háború után téglatörmelék adalékkal is. Voltak kísérletek üzemben előfalazott téglablokk-elemek alkalmazására is. Az elemek egymással tompán, vagy nút-féderesen, ragasztó, vékonyhabarccsal épülnek össze fallá. A födémmel való együttdolgozásban, a stabil térbeli struktúra kialakításában a koszorúnak fontos szerepe van.
50
Házgyári panelek A paneles (táblás) építési mód külső (hőszigetelt, réteges felépítésű) és belső (homogén vasbeton szerkezetű) teherhordó falai a szoba falméreteivel megegyező nagyságúak. (A födémelemek a helyiség alapterületének felére, harmadára kiterjedők.) Kiforrott változatában a külső falpanel réteges felépítésű, részei: • a belső teherhordó vasbeton faltárcsa, • a nehezen gyulladó, nem éghető hőszigetelés • a külső homlokzati vasbeton kéreg a kőzúzalékos, vagy mosott kavicsos felületképzéssel. A két vasbeton kérget a hőszigetelés a teljes felületre kiterjedően elválasztja egymástól. A külső kérget a belsőhöz (a felület fölső harmadvonalán) hajlításra merev szerelvények rögzítik, s a kerület mentén – a két kéreg eltérő hőmozgását megengedő - kapcsok fogatják. A korrózió megelőzése érdekében valamennyi rozsdamentes acélból készül.
Az épület megfelelőségében a panelek csatlakozási hézaga kialakításának döntő fontossága van. Ez történhet a zárt és a nyílt hézagképzés elvén. A zárt hézag a fúgák beszorított rugalmas háttámasz-profilra felhordott, tartósan rugalmas kittel történő elzárását jelenti. Ez a megoldás a gyakorlatban nem vált be. A nyílt hézag megfelelő hézagformával s a kereszteződő hézagok korrekt kialakításával operál: a hézagok hátszellőztetettek; a vízszintes hézagban az elemek profilozása vízküszöbös (az alsó elem fölső élére a fölső elem alsó éle ~5 cm-t rátakar); a függőleges hézagba fűzött fúgaszalagok egymáson átfednek, vagy a fúgakereszteződést letakaró profil a vizet a dekompressziós csatornából szintenként kivezeti.
51
52
Könnyű, teherhordó keretes falpanelek
Az ideiglenes (felvonulási) és időszakos használatú (hétvégi, nyaraló) épületek céljaira kínált faházak évtizedek óta jelen vannak a hazai építési piacon. A könnyű, 1,20 – 1,60 m széles falelemek alkalmasak arra, hogy a hőszigetelő mennyezeti elemekkel ellátott, könnyű tetőszerkezet súlyát és terheit hordják. A falelemek teherhordó keretes kialakításúak. Egyszerűbb változatuk réteges felépítésű, elemcsatlakozásai láthatók, igényesebb változatuk hátszellőző légréses, utólag szerelt burkolata a csatlakozási hézagokat átfedi, s ezzel egyúttal védi is. A szerkezet hőtechnikai korlátjai a “barakk” jelzővel jellemezhetők. A nagyelemes faházak is alkalmassá tehetők teljes lakóértékű (jó hőés hangvédelmet felmutatni képes) épületek céljaira. Felületképzési technológiájuk (pl. hőszigetelő dry-vit) a készházjelleget teljes mértékben rejteni képes, s ezzel megszabadítja őket a barakk-benyomástól. Ezek a falpanelek ház, de legalábbis szoba méretűek, belső oszlop – gerenda vázukkal összeépített felületi elemeik együttdolgozása alkalmassá teszi őket földszint, (emelet), plusz tetőtér beépítéses házak megépítésére. 53
54
Válaszfalak A válaszfalak jellegzetességei: feladatuk a térosztás és nem a merevítés; az önhordó falak kivételével a födémet terhelik; statikus és dinamikus igénybevételek hatnak rájuk; vezetékeket és berendezési tárgyakat hordanak; állékonyságukat a szomszédos szerkezetekkel való összekapcsolásuk biztosítja; könnyű (≤ 160 kg/m2) válaszfalak alatt nem kell a födémet megerősíteni. A változatok: falazott; homogén; paneles; szerelt válaszfalak.
55
Falazott válaszfalak A fél-tégla vastag, kisméretű égetett agyag- illetve mészhomoktégla falakat födém-megerősítésre, a födémhez kiékelve falazzák. Utólagos beépítés esetén - viszonylag nagy súlyuk (250 kg/m2) miatt - önhordó falként épülnek. Ekkor a födém fölött, a falra merőleges teherhordó falak közé boltövet építenek, erre építik fel a szerkezetet, s a boltöv alatti nyílást utólag falazzák be. További változatok: a soklyukú téglafal (220 kg/m2), az éltégla fal lágyvashuzal-merevítéssel vagy „Z” kötésben. A leggyakoribb a 40/20/6 – 10 cm méretű válaszfallapokból falazott szerkezetet, melyet kétsoronként φ 2,8 mm-es huzal merevít, amit a szerkezeti falakhoz rögzített köracélra hurkolnak rá. A falat fönt a födémhez kiékelik. (A 10 cm-es válaszfal alkalmas csővezetékek, szerelvények hordására.) A nyílásáthidalás történhet gerendával, boltövvel, cementrabic köténnyel. A nagyméretű válaszfalak merevítése vízszintes és függőleges vasbeton bordákkal történik. Lakáselválasztó falként csak megfelelő léghang-gátlású (R’w ≥ 52 dB) szerkezet jöhet szóba. A kétrétegű (6+10 cm-es, 4 cm légréssel) megépített válaszfalak ezt a követelményt még hanglágy béléssel sem teljesítik. Ebbe a csoportba tartoznak a nagyelemes falazott gipsz válaszfalak, melyek vakolatmentes, kész felületű szerkezetek. Vizes helyiségekhez hidrofobizált változatukat építik be. 56
57
58
Homogén válaszfalak
Íves, szabálytalan falak építésre is alkalmasak a (∼ 8 cm vastag, 160 kg/m2) cementrabic falak. A szerkezeti falhoz rögzített φ 6-8 mm-es keret 40∗40 cm lyukbőségű rácsozatot fogad, melyre 20-25 mm lyukbőségű, φ=1-1,5 mm rabichálót kötöznek. Ezután az egyoldali mintadeszkázatra cementhabarcsot csapnak fel. A gipszrabic falak tűzi-horganyzott acélbetétekkel épülnek. A homogén válaszfalak is építhetők úgy, hogy terhüket nem a födém, hanem a rájuk merőleges szerkezeti fal hordja. Az önhordó rabicfalak fölső részét a szerkezeti falba vésett fészkekbe befekvő gerendaként vasalják, s tartórácsozatát erről függesztik le. A homogén válaszfalak csoportjába sorolhatók azok a belső vasbeton falak, melyek pl. tűz- vagy betörésvédelemre szolgálnak. 59
Paneles válaszfalak
A pórusbeton szerkezetcsaládnak van belmagasság-méretű válaszfal eleme is, mely vakolt felülettel készül.
A belmagassággal megegyező, 0,60 – 0,90 m széles panelek üreges gipszperlit (ÜGP), vagy gipszbordás gipszkarton (GGP) formájában a vakolatmentesség követelménye esetén kerültek beépítésre. Korlátjaik a 3,0 m-t meg nem haladó belmagasság, a csatlakozási hézagok repedésmentes kialakításának nehézkessége, s a vizes helyiségekhez való alkalmatlanság. Szerelt válaszfalak A szerelt válaszfalak térhódítása a gipszkarton lemezek széles körű elterjedéséhez köthető. A lemezeket vékonyfalú, tűzi-horganyzott acélvázra - alsó és fölső „U” profilokba ∼ 60 cm-ként állított „C” bordákhoz csavarkötéssel - rögzítik. Az ajtók fölött acélbordás kiváltó készül, a széles és magas falak merevítéséről a bordaváz megfelelő alakításával kell gondoskodni. A válaszfal léghang-gátlása, tűz- és betörésvédelmi értéke - a rétegek duplázásával, a hézag hangszigetelő anyagú kitöltésével illetve a fal kéthéjú szerkesztésével - a követelményekhez több lépcsőben, pontosan hozzáigazítható. Kaphatók épületgépészeti vezetékekkel és szerelvényekkel előreszerelt elemek és a vakolatot helyettesítő burkolati rendszerek. Szerelt válaszfalak hasonló módon építhetők fa bordavázzal is, erre például házilagos kivitelű tetőtéri beépítéseknél kerülhet sor.
60
61
62
63
Válaszfalak léghang-gátlása : A lakáselválasztó falakkal szemben támasztott követelmények sorában az egyik legfontosabb a léghang-gátlás. A szerkezetek laboratóriumi vizsgálata zárt kamrában történik, melyet a vizsgált szerkezet két részre oszt. Az egyik térrészben működik a zajforrás, itt mérik a terhelő zajszintet (Wbe), a másik térrészben a lesugárzott zajszintet (Wsug) regisztrálják. A léghang-gátlási szám az alábbi összefüggésből számítható: R=10lg Wbe / Wsug Az értékelés: a súlyozott léghang-gátlás (Rw) meghatározásával történik. Első lépésben a mért értékeket egy frekvencia – léghang-gátlás diagramra rajzolják fel, melyen szerepel egy – a szerkezetre érvényes követelményt megfogalmazó – vonatkoztatási görbe. Második lépésben ezt a vonatkoztatási görbét saját magával párhuzamosan úgy tolják el, hogy az a mért adatokból megrajzolt görbét a legjobban fedje. (A feltétel a kedvezőtlen irányú eltérésre (K) vonatkozik, 1
64
Minősítés
Súlyozott léghanggátlás: Rw [dB] 62
Szerkezet nagyon jó, hangos rádió a szomszédból nem érthető
52
Követelmény a válaszfal súlyozott léghanggátlási értékére: Rw [dB]
normál rádió a szomszédból éppen csak hallható
47
hangos beszéd a szomszédból érthető
37
normál beszéd a szomszédból hallható
két lakást elválasztó falra
52
ajtó nélküli két szoba közötti falra
37
∗∗∗ szálloda válaszfalára
48
d [cm]
súlyozott léghang-gátlás: Rw [dB]
tömeg [kg/m2]
egyrétegű szerkezet vakolt kisméretű téglafal
27
480
55
vasbetonfal
15
350
52 ∗
gipsz-perlit válaszfal
8 ; 10
64 – 72
37 -41
6-os és 10-es válaszfal légréssel
6+(6)+10
265
52∗
kisméretű tégla és 6-os válaszfal légréssel
12+(5)+6
330
53,5
kettős falak
65
•
a léghang-gátlás a felületi tömeggel arányos, ∼ 400 kg/m2 esetén a szerkezet lakáselválasztás céljára megfelel. • Meglévő szerkezetek léghang-gátlása javítható, ha a hajlításra merev (itt: hajlító hanghullámokra nézve merev) fal elé hajlékony kéreg épül. • Az alapszerkezet: féltégla vastag fal, egyik oldalán vakolva. • légrés közbeiktatásával a javítás nagyobb mértékű, mert a két kéreg egymástól független rezgő rendszert képez, így a “tömeg + rugó + tömeg” hatás érvényesül.
szerkezet
léghang-gátlás javítása Rw [dB]
a)
+ 2cm légrés, 6cm függőleges lécváz, Heraklith +vakolat
15
b)
+ 2cm légrés, 6 cm lécváz, közte hanglágy kitöltés + gipszkarton lemez
15
c)
mint a), de légrés nélkül
10
d)
mint b), de légrés nélkül
10
66
