Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Az amerikai eszközvásárlási program visszafogásának hatása a feltörekvő gazdaságokra
milliárd $
A Fed által 2008 végén indított eszközvásárlási programok (quantitative easing) alapvetően a pénz- és tőkepiacok likviditásának bővítését és a gazdasági aktivitás ösztönzését célozták. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény három hullámban alkalmazta ezt a nem konvencionális monetáris politikai eszközt, az első szakasz (QE1) 2008 decembere és 2010 márciusa között zajlott le, és összesítve közel 1700 milliárd dollárnyi elsősorban jelzálog fedezetű eszköz vásárlását jelentette, a kisebb szünet után induló második periódus (QE2) 2010 novembere és 2011 júniusa közé esett és 600 milliárd dollárt tett ki. A harmadik szakasz (QE3) megkezdését 2012 szeptemberében jelentette be a Fed, amely először havi 40 milliárd dollárnyi jelzálog fedezetű eszköz vásárlását foglalta magába, majd 2012 decemberében ezt további havi 45 milliárd dollárnyi állampapír vásárlásra fordítható kerettel bővítették, a program szűkítését pedig 1. ábra: A portfolió befektetések egyenlegének alakulása a munkaerőpiaci folyamatok javulásától tetnéhány fejlődő országban ték függővé. Ezek a korábban nem látott mé50 50 retű monetáris politikai beavatkozások jelentő40 40 30 30 sen érintettek más gazdaságokat is, különös20 20 képpen a feltörekvő piacokra gyakoroltak szá10 10 mottevő hatást. A fejlett országokban nulla kö0 0 zeli kamatokkal szembesülve számos befekte-10 -10 -20 -20 tő a magasabb hozamokat ígérő és jelentős nöQE3 QE2 QE1 -30 -30 vekedési potenciállal rendelkező fejlődő térséForrás: Reuters, Central Bank of India, Central Bank of Turkey, MFB -40 -40 gek felé fordult, azonban ez az erőteljes tőkebeáramlás a növekedés elősegítése mellett jelentős egyensúlytalanságok kialakulásához is vezeIndia* Indonézia Törökország Brazília Összesen tett. (folytatás a 2. oldalon) * India esetében a 2013. III-IV. negyedéves adat hiányzik 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV
milliiárd $
2014. március
A Fed 2008 végén megkezdett és három szakaszból álló mennyiségi lazítási politikája jelentős tőkebeáramlást eredményezett a fejlődő országokba, s a program harmadik periódusának szűkítése épp ezeket a feltörekvő piacokat érintette leginkább hátrányosan az árfolyamok, a portfolió befektetések, a részvénypiacok, az állampapírhozamok és a CDS-felárak tekintetében egyaránt. A legnagyobb visszaesések az eszközvásárlások visszafogásról szóló első hírek 2013. májusi bejelentésekor voltak tapasztalhatóak, majd 2014 januárjában a program tényleges megkezdésekor ennél valamelyest visszafogottabb piaci reakciók következtek, amelyet februárban mérsékelt javulás követett.
A tartalomból ◊ Lendületbe jött a magyar gazdaság, a beruházások szárnyalását elsősorban a közösségi fejlesztések támogatják.. (4. oldal) ◊ Európai összehasonlításban is kimagasló teljesítményt ért el az építőipar 2013-ban... (5. oldal) ◊ Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom az év első hónapjában... (6. oldal) ◊ Ötéves mélyponton a munkanélküliségi ráta... (7. oldal) ◊ Éves szinten változatlan fogyasztói árak Magyarországon 2014 első két hónapjában... (8. oldal) ◊ Visszafogott üzleti tevékenység, stabil tőkehelyzet és javuló nyereségesség a bankszektorban... (9. oldal) ◊ A rekordszintre olvadt hitelkamatok ellenére sem bővül a vállalati hitelállomány... (10. oldal) ◊ A mérséklődő kamatemelési várakozások és a feltörekvő piaci nyomás ellenére erősödött a forint... (11. oldal) ◊ Az EU 3%-os GDP arányos költségvetési hiányt vár idénre, februárban csökkentek az állampapírhozamok... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Stankovits Klaudia
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Periszkóp
2
2000
Forrás: Reuters, MFB
800
2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
800
2013.07
1000 2013.06
1200
1 000 2013.05
1 200
2013.04
1400
2013.03
1600
1 400
2013.02
1800
1 600
2013.01
1 800
MSCI Fejltett európai országok részvénypiaci indexe MSCI USA részvénypiaci indexe MSCI Feltörekvő piacok részvénypiaci indexe
3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és az MSCI feltörekvő országokra vonatkozó részvénypiaci indexe 1 800
4 500
QE2 vége
4 000
QE1 vége
1 400
3 500
1 200
3 000
1 000
2 500
800
2 000
600
1 500
400
1 000 500 2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2011.07
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2012.01
Forrás: Fed, Reuters, MFB
200 0
milliárd $
1 600
0
MSCI Feltörekvő országokra vontakozó részvénypiaci indexe (bal t.) Fed mérlegfőösszeg (jobb t.)
4. ábra: Néhány feltörekvő ország devizaárfolyamának alakulása 2013. 12. 02. =100% 115%
115% Forrás: Reuters, MFB
feltörekvő devizák gyengülése
Brazil reál Dél-afrikai rand
Orosz rubel Török líra
2014.03.03
2014.02.24
2014.02.17
2014.02.10
2014.02.03
2014.01.27
95%
2014.01.20
100%
2014.01.13
100%
2014.01.06
105%
2013.12.30
105%
2013.12.23
110%
2013.12.16
110%
2013.12.09
A tapering tavalyi bejelentése, majd idei évi megkezdése a portfolió tőke mozgások mellett intenzíven hatott a feltörekvő országok devizaárfolyamaira is. Csupán a szűkítés eshetőségének hírére 2013. május eleje és június vége között 15,1%kal gyengült a brazil reál, az indiai rúpia és a dél-afrikai rand pedig 12,9, ill. 10,9%-ot veszített értékéből a dollárral szemben, mindazonáltal a tényleges bejelentésre már valamelyest visszafogottabban reagáltak a fejlődő térségek devizapiacai. 2013 decemberében a török líra 5,4%-ot, az indonéz rúpia 3,4%-ot, a dél afrikai rand 2,2%-ot, a brazil reál pedig 0,3%ot veszített értékéből, míg az orosz rubel és az indiai rúpia mérsékelten erősödött. Januárban a török, a dél-afrikai és az orosz deviza mutatott további számottevő 6%-ot meghaladó mértékű gyengülést, azonban ehhez például Törökország esetében a taperingen kívül egyéb (elsősorban belpolitikai) tényezők is hozzájárultak. A feltörekvő piacok egészével kapcsolatos aggodalmak enyhülését jelzi, hogy 2014. március elejére az indiai, brazil és indonéz fizetőeszköz dollár árfolyama újra elérte a 2013. december eleji szintet (de még mindig 15-19% közötti mértékben elmaradnak a 2013. májusi szinttől), ebben ugyanakkor jegybanki kamatemelések is szerepet játszottak.
2 000
2008.01
Az MSCI feltörekvő gazdaságokra vonatkozó részvénypiaci indexe – amely 21 fejlődő ország részvénypiacának teljesítményéből tevődik össze – 7,6%-kal csökkent az idei év januárjában, ami elsősorban szintén a Fed eszközvásárlási programjának szűkítésének a következménye. A tapering megkezdésének hatása az amerikai és a fejlett európai országok részvénypiaci teljesítményében is tükröződött: az év első hónapjában 5,0, ill. 5,6%-kal estek vissza az MSCI e térségekre vonatkozó börzeindexei. Az amerikai, európai és fejlődő piacok eltérő dinamikáját mutatja, hogy az előbbi kettő esetében a mérsékeltebb visszaesést követően februárban már 6,1, ill. 5,6%-kal emelkedtek a részvénypiaci indexek, míg a feltörekvő piacokon ennél csak jóval visszafogottabb, 2,6%-os volt a javulás mértéke (2-3. ábra).
2. ábra: MSCI részvénypiaci indexek az USA-ban, Európában és a feltörekvő piacokon
2013.12.02
A Fed eszközvásárlási programjának egyes szakaszai és a feltörekvő országok pénzügyi mérlegében a portfólió befektetések (a külföldiek részvényekbe, kötvényekbe és pénzügyi derivatívákba történő invesztíciói) növekedése között szoros összefüggés figyelhető meg. A mennyiségi lazítás első és egyben legnagyobb volumenű szakasza idején összességében közel 140 milliárd dollárral emelkedett a Brazíliába, Indiába, Indonéziába és Törökországba áramló külföldi portfolió befektetések értéke. A második szakasz során beáramló portfolió tőke, valószínűleg a QE1-hez viszonyítva visszafogottabb értékpapír vásárlások hatására 50 milliárd dollárt tett ki, míg a második periódus végével 2011 harmadik negyedévében nullára csökkent az egyenleg. A 2011 végén újra meginduló portfolió befektetés - növekedéshez valószínűleg az angol és a japán központi bankok által ebben a negyedévben bejelentett további eszközvásárlások is hozzájárultak, míg a 2012 végén tapasztalt jelentősebb bővülésben már a mennyiségi lazítás harmadik szakasza is szerepet játszhatott. Mind az eszközvásárlási program szűkítésére (tapering) először 2013 májusában tett utalásra, mind pedig a decemberben bejelentett tényleges döntésre drasztikusan visszaestek a portfolió befektetések Brazíliában, Indiában, Indonéziában és Törökországban egyaránt (1. ábra)
95%
Indiai rúpia Indonéz rúpia
5. ábra: Néhány feltörekvő ország devizaárfolyamának havi teljesítménye az amerikai dollárral szemben 8% Forrás: Reuters, MFB
6% 4% 2% 0% -2%
feltörekvő devizák erősödése
-4% -6%
Orosz rubel
Indiai rúpia
2013. december
Brazil reál
Dél-afrikai rand
2014. január
Indonéz rúpia
Török líra
2014. február
2014. március
Periszkóp
2014 februárjában a vizsgált devizák közül egyedül az orosz rubel veszített értékéből, ami leginkább az ukrajnai helyzet következménye (4-5. ábra).
Periszkóp
3
200
150
150
100
100
milliárd $
milliárd $
200
50
Brazília
India
Oroszország
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.I
2006.III
2005.I
0
2005.III
Forrás: BIS, MFB
0
Törökország
7. ábra: Az 5 éves CDS-felárak alakulása 1.ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban néhány feltörekvő országban 450
450 A Fed eszközvásárlási programjának szűkítéséről szóló első hírek
350
400 350
300
300
250
250
200
200
150
150
100
100
Forrás: Reuters, MFB
2012.01 2012.02 2012.03 2012.04 2012.05 2012.06 2012.07 2012.08 2012.09 2012.10 2012.11 2012.12 2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03
50
Oroszország
bázispont
400
Törökország
India
Indonézia
50
Brazília
8. ábra: 10 éves állampapírhozamok alakulása néhány feltörekvő országban 14% 13%
14%
Forrás: Reuters, MFB
13%
12%
12%
11%
11% 10%
10% 9%
9%
8%
8%
7%
7%
6%
Brazília
Oroszország
India
Törökország
5% 2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
4%
6%
A Fed eszközvásárlási programjának szűkítéséről szóló első jelzések
5% 2013.02
A Fed eszközvásárlási programjának szűkítése összességében egyaránt hátrányosan érintette az indiai, az indonéz, a brazil, a török és az orosz piacokat, azonban a 2014 januári negatív folyamatokat több gazdaság esetében belpolitikai tényezők is súlyosbították. Ennek következtében nehezen becsülhető meg, hogy a tapering folytatásának hasonló mértékű vagy akár az eddigieknél is intenzívebb hatása lesz-e ezekre a piacokra. Mindazonáltal az e térségekben továbbra is fennálló egyensúlytalanságok következtében a február óta mérsékelten javuló pénz- és tőkepiaci helyzet különösen törékenynek tekinthető.
250
2013.01
A portfolió befektetések kivonása és a hitelezés visszafogása mellett a feltörekvő országok számára a külföldi finanszírozáshoz való hozzájutást tovább nehezíti az a tényező, hogy a Fed eszközvásárlási programja szűkítésének hírére az országkockázati prémiumok jelentősen megugrottak ezekben az országokban. Indiában a 2013. május eleji 222 bázispontos szint után az év második felében 370 bázispont felett is járt az 5 éves CDS felár. 2014 januárjában a vizsgált országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Törökország) közül azonban India volt az egyedüli, ahol a tapering megkezdésének hatására nem nőtt a CDS felár. Az év második hónapjában azonban Oroszország kivételével (ahol a politikai tényezők következtében néhány nap alatt több mint 20%-kal emelkedett a mutató) már minden vizsgált piacon csökkent a kockázati prémium, ami az árfolyamtrendekkel összhangban a feltörekvő térségek kockázati megítélésének enyhe korrekcióját jelzi (7. ábra). A növekvő CDS felárak mellett a külföldi finanszírozás nehézkesebbé válását mutatja, hogy 2013 májusa óta számottevően emelkedtek és jóval volatilisabbá váltak a vizsgált országok állampapírhozamai is (8. ábra).
250
50
bázispont
A feltörekvő gazdaságokba irányuló intenzív portfolió befektetések mellett a külföldi hitelintézetek Brazília, India, Törökország, és Oroszország számára nyújtott dollárhiteleinek volumenében is nagymértékű emelkedés volt megfigyelhető a 2009 eleje és 2013 eleje közötti időszakban, Brazíliával szemben például ezen időszak alatt közel duplájára nőtt a külföldi bankok követelésállománya (6. ábra). Az utóbbi hónapok kedvezőtlen árfolyamváltozásai ezen hitelek helyi valutában számolt értékét jelentősen növelték, s ez azon országokra róhat komoly terheket, amelyek dollárban denominált adóssága nagy arányt képvisel az exportvolumenükhöz viszonyítva.
6. ábra: Külföldi bankok egyes feltörekvő országokkal szembeni követelésállománya
4%
Indonézia
2014. március
Periszkóp
Gazdasági növekedés Lendületbe jött a magyar gazdaság, a beruházások szárnyalását a közösségi fejlesztések támogatják •
A német Ifo intézet 2014 eleji felmérésének eredményei a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos növekvő optimizmusra utalnak. A tavalyi utolsó negyedévben a kínai gazdaságban kissé mérséklődött a növekedés üteme (7,7% év/év), míg az USA GDP-je a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál lassabban bővült (2,5%). Az eurózóna bruttó hazai terméke hét negyedéves folyamatos (éves szintű) visszaesést követően nőtt ismét (0,5%) (1-2. ábra). A magyar gazdaság 2013 utolsó negyedévében a várakozásoknál gyorsabb ütemben (2,7% év/év, 0,5% n.év/n.év) bővült, s a régióban Románia mögött a második legjobb teljesítményt érte el (3. ábra). A növekedés szerkezete mind a termelési, mind a felhasználási oldalon kiegyensúlyozott volt. A feldolgozóipar mellett a mezőgazdaság és a szolgáltatások is hasonló mértékben járultak hozzá a GDP bővüléséhez, valamint az építőipar hozzájárulása is tovább nőtt. A tercier szektor éledezését segítette a háztartások fogyasztásának bővülése (+1,0% év/év), a javuló külső környezetnek köszönhetően pedig a nettó export adta a növekmény több mint felét (4-5. ábra). A beruházások volumenének 2013 utolsó negyedévi 14,9%-os növekedését a közösségi fejlesztések hajtották (6. ábra).
• •
•
1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex
2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)
140
140
16%
6%
120
120
14%
4%
100
100
12%
2%
80
10%
Kína
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
Magyarország
Csehország
Románia
Szlovákia
2013.I
2013.III
2012.III
2012.I
2011.I
2010.I
2009.I
5,0
6%
2,5
3%
0,0
0%
-2,5
-3% -6% Forrás: KSH, MFB
-10%
Lengyelország
5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)
-7,5
-9%
Mezőgazdaság Szolgáltató szektor
Feldolgozóipar GDP (jobb t.)
Építőipar
6. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon
10
4%
60%
5
2%
50%
0
0%
-5
-2%
-10
-4%
-15
-6%
0%
-8%
-10%
-10%
-20%
-20%
-30%
-30%
Periszkóp
20%
Versenyszféra beruházásai
4
2013.III
2013.I
2012.III
2012.I
2011.III
2011.I
2010.III
2010.I
2009.III
Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.)
2009.I
-10%
10% 0%
2007.I
Végső fogyasztás összesen Nettó export
30%
20% 10%
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV
-25
40%
30%
2008.III
Forrás: KSH, MFB
50%
40%
2008.I
-20
60%
Forrás: KSH, MFB
2007.III
százalékpont
USA
-5,0
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV
Forrás: Eurostat, MFB
Németország
2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III
8% százalékpont
8%
* szezonálisan kiigazított adatok
-8%
4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 10%
10%
Eurózóna
2010.III
Jelenlegi helyzet megítélése
2009.III
2006.I
1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III 2014.I
2%
3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)
-10%
-6% Forrás: Reuters, MFB
2011.III
20
Várakozások a következő 6 hónapra
-4%
4%
Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB
20
6%
2008.III
40
2008.I
40
2007.I
60
-2%
2007.III
60
0%
8%
2006.III
80
Költségvetési szektor beruházásai
2014. március
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Európai összehasonlításban is kimagasló teljesítményt ért el az építőipar 2013-ban A tavalyi év végén gyorsult a nemzetközi kereskedelem növekedése, s bár az idei év első hónapjaiban nőttek a feszültségek a világgazdaságban, a kedvező külső környezet továbbra is lendületet adhat a már tavaly is rekord-magas (7 milliárd dollár) aktívumot elért hazai külkereskedelmi szektornak (1. ábra). Az ipari termelés 6,1%-kal nőtt (év/év) 2014. januárban Magyarországon (2. ábra). A feldolgozóipar 2013-as 2,0%-os bővülésének egyetlen mozgatórugója az autógyártás volt. Ennek kedvezőtlen hatása érződik abban, hogy az erre az alágazatra jellemző év végi leállások egyre jelentősebb hatással vannak a szektor egészének utolsó negyedéves teljesítményére. A javuló külső környezet, valamint a vállalati várakozások alapján a feldolgozóipari termelés bővülése az idei év első felében tovább gyorsulhat (2-5. ábra). Az építőipar teljesítménye tavaly decemberben is 10% feletti ütemben nőtt (11,4% év/év), 2013 egészében pedig 9,6%-os volt a növekedés üteme. A megrendelések alapján az ágazat 2014 első felében tovább támogathatja a hazai gazdasági növekedést, amit az előző EU-s költségvetési ciklus hátralevő kifizetései is segíthetnek. A hazai építőipar tavalyi teljesítményével a második helyen végzett az Európai Unión belül, Litvánia (+11,5%) mögött (5-6. ábra). 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)
2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
104
20%
103
15%
102
10%
101
5% 0%
100 99
-5%
98
-10% -20%
5%
0%
0% -5% -10% *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
2013
-15%
-30%
* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság
Hónap/hónap (jobb t.)
A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2013. január - december) 119,0%
102,7%
Egyéb feldolgozóipar
102,0%
Fémfeldolgozás
100,9%
Fafeldolgozás
100,3% 99,7%
-50
102,0%
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
120%
6. ábra: Építőipari termelés alakulása az Európai Unióban* 2013-ban (év/év)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 80%
20%
15%
60%
15%
10%
40%
10%
5%
20%
5%
0%
0%
0%
Periszkóp
5
Lengyelország
Bulgária
Hollandia
Szlovákia
Csehország
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
-15% *Dánia, Észtország, Írország, Görögország, -20% Ciprus, Luxemburg, Finnország: nincs elérhető adat Horvátország
-20%
Málta
-15%
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
Forrás: KSH, MFB
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
* 3 hónapos gördülő átlag
-10%
Belgium
-10%
Eurózóna
-5%
-40% -80%
Forrás: Eurostat, MFB
-5%
-20% -60%
-40%
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
EU-28
110%
Szlovénia
100%
Románia
FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN
-30%
Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB
** 3 hónapos gördülő átlag
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
92,0%
90%
-20% * ESI (European Sentiment Index)
-40
87,7%
80%
-10%
Francaiország
Gyógyszergyártás Számítógép, elektr. termék gyártása
0%
-20
Ausztria
97,3%
-10
Németország
Gumi, műanyag termék gyártása
10%
Spanyolország
98,7%
20%
0
-30
98,9%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
30%
10
Litvánia
Gépgyártás
20
Magyarország
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
4. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
106,4%
Villamos berendezés gyártása
Forrás: KSH, MFB
Portugália
Járműgyártás Vegyi anyag előállítás
Év/év (bal t.)
Olaszország
2012
2011
2010
2009
10%
Egyesült Királyság
Világexport** (jobb t.)
2008
2007
2006
OECD konjunktúra index (bal t.)
10%
-20%
-25% 2005
2004
2003
2002
2000
95
2001
Forrás: CPB, OECD, MFB
20%
-10%
-15%
** 3 hónapos gördülő átlag
96
15%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
97
30%
Lettország
•
Svédország
•
2014. március
Periszkóp
Fogyasztás, megtakarítás Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom az év első hónapjában Hat hónap folyamatos javulást követően 2014. februárban mérséklődött először a hazai fogyasztói bizalom. A régióban a magyar mellett a szlovák háztartások kilátásai lettek kedvezőtlenebbek az év második hónapjában (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom a múlt év egészében 0,9%-kal nőtt. Az utolsó negyedévben 3,0%-os volt a bővülés (év/év). A meghatározóbb termékcsoportok közül a ruházati termékek, az üzemanyagok és a bútor, ill. műszaki cikk eladása járult hozzá elsősorban a bővüléshez (3. ábra). A több éves rekordon álló fogyasztói bizalomnak, a javuló foglalkoztatásnak és a tartósan növekvő reálbéreknek köszönhetően a várakozásokat jóval meghaladó szinten bővült (3,9% év/év) a kiskereskedelmi forgalom 2014. januárban (4. ábra). A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a háztartások finanszírozási képessége 2013 utolsó negyedévében a GDP 6,9%-a (554 milliárd Ft) volt, miközben hitelállománya 2008 közepe óta nem látott szintre süllyedt (8329,2 milliárd Ft) mind a tranzakciókból (törlesztés), mind az árfolyamhatásnak (forinterősödés) köszönhetően (5. ábra). A lakosság az idei év első hónapjában is folytatta a mérlegalkalmazkodást: januárban a törlesztések összértéke 39,0 milliárd forinttal haladta meg az új kölcsönök kihelyezésének összegét (6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60 -70
Forrás: GKI, MFB
Fogyasztói bizalom
Konjunktúra kilátások
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-60
-50
-50
-70
-60
-80
-70
Lengyelország
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* termékcsoportok szerint (2013. IV. negyedév)
108,0%
Szlovákia
Magyarország
Románia
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
106,5%
Üzemanyag
104,5%
0%
0%
Illatszer
104,3%
-2%
-2%
Bútor, műszaki cikk
103,8%
-4%
-4%
Élelmiszer
102,0%
-6%
-6%
Periszkóp
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2012.12
2012.11
-50
-200
-100
-300
-150
-400
-200
-500
-250 -300
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
Hitelállomány (jobb t.)
6
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
-350 2010.07
2010.04
2010.01
Forrás: MNB, MFB
2009.01
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.III
2010.I
2009.I
2009.III
2008.III
2008.I
2007.III
6 000
Átértékelődés (bal t.)
0
-100
-700
Tranzakciók (bal t.)
2012.10
50
-600
7 000
-1 000
2012.09
100
100
2009.07
-500
milliárd Ft
8 000
milliárd Ft
9 000
200 0
10 000
0
Üzemanyagok
milliárd Ft
11 000 Forrás: MNB, MFB
500
Élelmiszerek
-10%
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
5. ábra: A háztartások hitelállományának változása
1 000
2012.08
Nem élelmiszer termékek
90% 100% 110% 120% 130% 140% 150%
1 500
2012.07
103,0%
2012.06
2012.04
96,9%
Kiskereskedelem összesen
-8%
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
Forrás: KSH, MFB
-10%
100,2%
2012.05
101,6%
Gyógyszer és illatszer Könyv, papíráru, számítástechnika
-8%
2009.04
Iparcikk jellegű vegyes
2007.I
Csehország
Használtcikk
* előző év azonos időszaka =100%
milliárd Ft
-70
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a föbb termékcsoportok szerint (év/év)
140,1%
Textil, ruházat
Forrás: KSH, MFB
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
Üzleti bizalom
Csomagküldő kiskereskedelem
0
-10
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
-80
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
2009.10
•
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2014. március
Periszkóp
Munkaerőpiac, keresetek Ötéves mélyponton a munkanélküliségi ráta •
2013. november és 2014. január között a munkanélküliségi ráta 8,9%-t ért el, 2,3 százalékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A javulás egyszerre volt köszönhető a munkanélküliek jelentős csökkenésének (-93,9 ezer fő), s a foglalkoztatotti létszám rekord mértékű (+175,3 ezer fő) emelkedésének. A munkanélküliek száma 5 év után csökkent ismét 400 ezer fő alá. Ennek hátterében elsősorban a téli közmunkaprogram bevezetése állt, aminek eredményeképpen a tavalyi év végén a közfoglalkoztatottak létszáma meghaladta a 200 ezer főt. 2014 januárjában az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 10 ezer alatt maradt (a szezonális hatások miatt), de így is közel 30%-os (év/év) növekedést mutatott (1-3. ábra). A tavalyi utolsó negyedéves adatok alapján az éves szintű foglalkoztatás-bővülés – a közigazgatást is megelőzve (+64,1 ezer fő) – a feldolgozóiparban volt a legmagasabb (+66,7 ezer fő), az alkalmazottak száma azonban csak alig 8,7 ezer fővel nőtt. A javuló várakozásoknak köszönhetően ez utóbbiban további lassú bővülés várható az idei év elején (4-5. ábra). 2013 egészében a bruttó bérek 3,4%-kal, míg a nettó bérek 4,9%-kal nőttek. A nettó keresetek reálértéke ennek megfelelően 3,1%-kal emelkedett tavaly (6. ábra).
•
2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
200
14%
225
250%
150
13%
200
200%
175
150%
Forrás: NFSZ, MFB
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
0
40
-20
-20
-40 5 hónappal eltolva
-50
-60
2013.10
2013.07
2013.04
Összesen
Oktatás, eü., szoc. ellátás
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-80 -100
2006.06 2006.09 2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06
Nettó bér*
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Periszkóp
10%
10%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
-40
Foglalkoztatási tervek:
15% Forrás: KSH, MFB
0
-10
-30
* 2008. IV. negyedévhez viszonyítva
Forrás: KSH, MFB
15%
20
ezer fő
10
Egyenleg* (jobb t.)
6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 20
ezer fő
2013.IV / 2012.IV (bal t.)
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Közigazgatás
-60%
Pénzügy
-40%
0
Szálláshely-szolg., vendéglátás
-20%
25
Szállítás
50
Kereskedelem
0%
Építőipar
20%
75
Járműgyártás
40%
Számítógép, vill.gép gyárt.
125
150 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100
70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 Mezőgazdaság
60%
ezer fő
80%
150
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
ezer darab
4. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban
175
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
2013.01
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása
100
2012.10
2010.01
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
2012.07
-200% 2012.04
-150%
0 2012.01
-100%
25 2011.10
50
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
7%
2011.07
8%
-50%
Fémfeldolgozás
Forrás: KSH, MFB
-150
75
Élelmiszeripar
-100
0%
100
2011.04
10% 9%
50%
Feldolgozóipar
0 -50
100%
125
2011.01
11%
2010.10
50
150
2010.07
12%
2010.04
100
ezer fő
ezer fő
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
Nettó reálbér*
Bruttó bér**
* családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
7
2014. március
Periszkóp
Infláció Éves szinten változatlan fogyasztói árak Magyarországon 2014 első két hónapjában •
A januári 108,3 dollárról 108,9 dollárral nőtt (+0,5%) februárban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára. Az USA-ban 1,6, Kínában 2,5, az eurózónában pedig 0,8% volt a pénzromlás üteme az év első hónapjában (1-2. ábra). Az előzetes adatok szerint az európai monetáris unióban a fogyasztói árak éves változása februárban is 0,8% maradt. Az inflációs környezet hasonlóan alakul a közép-kelet-európai régió valamennyi országában, a közös európai módszertan alapján számított éves ráta egyedül Romániában haladta meg az 1%-ot (1,2%) az év első hónapjában (3. ábra). Magyarországon a januári 0,0% után februárban 0,1% volt a 12 havi fogyasztói árindex. Mivel az év második hónapjában már a tavalyi rezsicsökkentés első szakasza nem szerepelt a bázisban, így ez tartósan mérsékelt inflációs környezetre utal (ezt megerősíti az éves maginfláció jelentős 0,6 százalékpontos csökkenése is). 2013 hasonló időszakával összevetve a szeszesitalok és dohánytermékek, valamint a szolgáltatások drágultak legnagyobb mértékben, míg a háztartási energia mellett az üzemanyagok, a tartós fogyasztási, ill. ruházkodási cikkek ára is mérséklődött (4-5. ábra). Az fogyasztói árindex alapmutatói továbbra is mérsékelt inflációs pályát jeleznek előre (6. ábra).
• •
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 500
10,0%
120 115
450
110
425
105
400
100
375
$/hordó
475
95
Forrás: Reuters, MFB
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
90 2013.01
350
10,0% Forrás: Reuters, MFB
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
Csehország
Szlovákia
-2% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
5. ábra: Fogyasztói árak évesi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (2014. február)
2,1%
Élelmiszerek
0,0%
Ruházkodási cikkek
-0,2%
Tartós fogyasztási cikkek
-0,6%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
-15%
0,1%
-5%
5%
5%
4%
4%
3%
3%
2%
2% 1%
Forrás: MNB, MFB
0%
0%
-1,5%
-10%
6%
1%
-10,3%
Összesen
6%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
Háztartási energia, fűtés
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
8,1%
Szolgáltatások
-2%
Fogyasztói árindex Maginfláció Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex
Románia
Forrás: Eurostat, MFB * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)
Szeszes italok, dohányáruk
0% Forrás: MNB, MFB
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%
Lengyelország
Kína
4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év)
3. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év)
Magyarország
Eurózóna
0%
5%
10%
8
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2014. március
Periszkóp
A bankszektor helyzete Visszafogott üzleti tevékenység, stabil tőkehelyzet és javuló nyereségesség jellemző a szektorra 2013-ban a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége 49,5 milliárd forintot ért el. Egy évvel korábban 164,0 milliárdos volt a veszteségük, s a négy éve nem tapasztalt eredmény a szektor stabilizálódását jelzi. A lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetésére irányuló kormányzati törekvés ugyanakkor várhatóan újabb terheket ró a bankokra (1. ábra). A profitabilitás tavalyi javulását az eszközállomány, a hitelállomány, valamint a közvetlen külföldi források állományának zsugorodása kísérte, azaz defenzív stratégiát követve javult a szektor jövedelmezősége (2-3. ábra). A bankok alapvetően a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét arány csökkentésével reagáltak az elhúzódó válságra, ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt fejlemények (pl. a hitel/betét ráta csökkenésének megtorpanása) azt jelzi, hogy a gazdasági növekedés révén vélhetően módosul ez a stratégia és fokozatosan aktivizálódnak a pénzintézetek a hitelezési piacon (4. ábra). A szektorban a nem teljesítő hitelek részarányának emelkedése 2013-ban megállt, ugyanakkor a lakossági hiteleket tekintve a romló minőségű portfolió aránya tovább nőtt (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 2013. decemberben 17,4% volt (6. ábra). 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya
1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye
2011.12.31
209,1 49,5
2010.12.31
12,3
-164,0
2007.12.31
-243,3 2013
2012
Eszközállomány
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai
250%
20 000
100%
Lakossági hitel/betét arány
Periszkóp
Vállalati hitelek Önkormányzati hitelek
Magyarország
9
2013.12
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2013.06
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%
Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB
2010.12
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
0% 2010.03
2%
0%
Hitelek összesen Lakossági hitelek
25% 0%
Lengyelország
Csehország
Szlovákia
2013.12
4%
2%
2013.09
6%
* 90 napon túl késedelmes hitelek állománya / teljes hitelállomány
2013.06
8%
2013.03
10%
8%
2012.12
12%
10%
2012.03
14%
12%
2011.12
16%
17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0% 2011.09
18%
14%
4%
2007.12
2003.12 20%
Forrás: MNB, MFB
6%
50%
6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban
20% 16%
Összes hitel/betét arány
Forrás: MNB, MFB
0%
2009.06
25%
5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*
18%
75%
Vállalati hitel/betét arány
50%
2013.12
2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.12
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2005.12
2005.06
125%
75%
0 2004.12
150%
125% 100%
5 000
0
175%
150%
2007.06
5 000
225% 200%
2006.12
10 000
250%
175%
2005.12
10 000
15 000 20 000 25 000 30 000 milliárd Ft * MFB, EXIM, KELER nélkül Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
200%
2005.06
15 000
milliárd Ft
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
15 000
29 177,9
* MFB, EXIM, KELER nélkül
225%
*MFB, EXIM, KELER nélkül
Közvetlen külföldi forrás
20 000
28 996,4
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2013. december)
25 000
Belföldi betétek
10 000
Hitelállomány
2011.06
25 000
5 000
Forrás: MNB, MFB
28 125,3
24 375,7 16 690,9
6 643,8
0
2011
2010
2009
2008
2007
Adózott eredmény
2006
2005
2003
-300
2004
Adózás előtti eredmény
20 230,3
7 246,1
2006.06
-200
18 873,0
6 716,9
2008.12.31
-100
28 797,3
19 080,1
6 514,3
2009.12.31
0
26 300,7
19 121,8
6 530,0
2012.09
100
25 505,2
16 240,2
5 982,6
2004.12
milliárd Ft
236,6
174,4
200
2012.12.31
Forrás: MNB, MFB
2008.12
324,7
275,1
300
15 391,6
5 739,9
2008.06
400
2013.12.31
* MFB, EXIM, KELER nélkül
356,8
314,2
2012.06
500
2004.06
•
2011.03
•
Románia
2014. március
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A rekordszintre olvadt hitelkamatok ellenére sem bővül a vállalati hitelállomány A magyarországi lakossági, vállalati és önkormányzati hitelek állománya januárban havi szinten a devizahitelek magas aránya és a forint gyengülése miatt 0,9, 2,1, ill. 0,8%-kal emelkedett. A vállalati szektorban ugyanakkor a tranzakciók nyomán a forint, ill. devizakölcsönök állománya 34,0, ill. 28,6 milliárd forinttal csökkent. Idén januárban a térség más országaiban is legfeljebb minimális ütemben nőtt a vállalati hitelállomány (1-3. ábra). A vállalkozói hitelek körében a novemberi 14,7% után decemberre 14,6%-ra mérséklődött az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya (4. ábra). A hazai vállalatok a monetáris lazítás következtében egyre kedvezőbb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves, ill. 5 év feletti hitelkamatok átlagos mértéke januárra 23, ill. 6 bázispontos mérséklődést követően 5,40, ill. 4,94%-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2003-ig visszanyúló adatai alapján egyaránt újabb mélypontra süllyedt (5. ábra). Így 2014 elején a hazai cégek által elérhető banki finanszírozási források ára még jobban megközelítette a lengyelországit, azonban a visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon a legdrágábbak a kölcsönök (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
400
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
-100
-200
-200
-300
2014.01
2012.06
0
14% 2011.01
Magyarország
Forrás: MNB, MFB
* MFB, EXIM, KELER nélkül
5 év felett 1 - 5 év
0-1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
Forinthitel - min. 5 éves
4% 2% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01
0%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
-400
Lejárat nélkül
18%
18%
16%
16%
14%
14%
12%
12%
10%
6%
-2%
2012.03
1 - 3 hó
15%
EURIBOR
8%
2011.12
16%
1 000
2013.10
2 000
2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 10%
2011.09
3 - 12 hó
2013.07
17%
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB
2011.06
3 000
2013.04
18%
-20%
12%
2011.03
4 000
20%
-20%
14%
2010.12
19%
2013.01
5 000
-10%
Szlovákia
2010.09
30%
2012.10
20%
-10%
Románia
2010.06
6 000
0%
Lengyelország
2010.03
40%
10%
0%
2009.12
21%
2012.07
10%
7 000
2012.04
Forrás: ECB, MFB
20%
50%
2012.01
30%
-300
4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint
milliárd Ft
* euróra konvertált állományok
2009.06
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
50%
Csehország
Forrás: MNB, MFB
-400 2009.03
2013.01
2012.01
-100
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
40%
0
2008.12
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
0
100
0
2011.04
0
200
100
2013.12
5 000
4 000
2013.09
5 000
300
200
2013.06
6 000
400
300
2013.03
6 000
500
Összes hitel
2012.12
7 000
Devizahitel
2012.09
7 000
Forinthitel
milliárd Ft
500
8 000
Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
10
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2% 0%
Forrás: ECB, MNB, MFB
* hó végi állománnyal súlyozva
2% 0%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10
milliárd Ft
9 000
milliárd Ft
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2009.09
•
2011.10
•
2011.07
•
Magyarország Szlovákia
Csehország Bulgária
Lengyelország Románia
2014. március
Periszkóp
Árfolyamok A mérséklődő kamatemelési várakozások és a feltörekvő piaci nyomás ellenére erősödött a forint Az amerikai ’tapering’ mellett az ukrajnai események nemzetközivé terebélyesedése tovább fokozta a feltörekvő devizákra nehezedő nyomást február végén, ami különösen az orosz rubel és az ukrán hrivnya értékét rontotta (1. ábra). A januári gyengélkedést követően februárban a forint volatilis mozgás mellett 0,9%-ot erősödött az euróval szemben, s 0,4, ill. 3,0%-os ütemben értékelődött fel a svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben. Ugyanezen időszak alatt a cseh korona és a lengyel zloty 0,6, ill. 1,9%-ot erősödött az euró ellenében, míg a román lej 0,2%-ot veszített értékéből (2-3. ábra). A magyar gazdaság élénkülése és a reálgazdasági kilátások javulása ellenére alapvetően gyenge pályán mozog a forint euróval szembeni jegyzése (4. ábra), mivel az amúgy is kedvezőtlen pénz- és tőkepiaci környezetben a jegybanki kamatcsökkentés és a fiskális fegyelem folytatása következtében egyre alacsonyabb a magyar eszközök kínálta hozamprémium (5. ábra). A magyar pénzügyi eszközökkel szemben újra erősödő bizalmat jelzi, hogy átmenetinek bizonyultak a piac szereplők januárban felerősödő kamatemelési várakozásai (6. ábra). 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama*
Forrás: Reuters, MFB
Indiai rúpia
105%
95%
Török líra
200
265
Forrás: ECB, MFB
HUF/EUR (bal t.)
320
100% 99% 98% Forrás: ECB, MFB
2014.02.28
2013.04
2014.01
2013.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
130
320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.02.28-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.01.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2013.12.31-én (jobb t.)
11
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
bázispont
1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
120
6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
Periszkóp
2013.01
110 kilátások javuló megítélése
240 230
Lengyel zloty
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2012.10
100
250
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
2012.07
90
260
2004.01
2014.02.21 Román lej
80
2013.01
Forint
70
270
1999.01
Cseh korona
2014.02.14
2014.02.07
2014.01.31
97%
60
280
2012.04
97%
50
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
2000.01
euróval szembeni árfolyamerősödés
40
ESI (jobb t.)
300 290
98%
HUF/CHF (jobb t.)
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
310
99%
160
fordított skála
101% * 2014.01.31.=100%
100%
HUF/USD (jobb t.)
180
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 101%
2012.04
Ukrán hrivnya
2012.01
255
2014.02.28
2014.02.21
2014.02.14
2014.02.07
2014.01.31
95%
100%
220
275
2011.01
100%
Dél-afrikai rand
240
285
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50%
2014.10
* 2014.01.31.=100%
105%
295
2012.01
110%
2011.10
110%
260
2014.01
Orosz rubel
115%
2011.07
115%
280
305
2013.10
120%
300
315
2011.04
120%
325
2013.07
Brazil reál
2014.07
125% dollárral szembeni árfolyamgyengülés
2001.01
125%
2003.01
•
2012.10
•
2002.01
•
2012.07
•
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2014. március
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az EU 3%-os GDP arányos költségvetési hiányt vár idénre, februárban csökkentek az állampapírhozamok •
Januárban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 75,4 milliárd forint volt, a központi költségvetés 166,6 milliárd forintos hiánya és a Társadalombiztosítási Alapok 54,6, valamint az Elkülönített Állami Alapok 36,6 milliárd forintos többlete egyenlegeként. Februárban az előzetes és nem részletes adatok alapján 408 milliárd forint hiány keletkezett a központi alrendszerben. A deficit oka elsődlegesen egyes kiadások (pl. önkormányzatok adósságkonszolidációja, a már költségvetési szervként működő egészségügyi intézmények költségvetési kiadásai, pedagógus béremelés) megemelkedése volt. Az Európai Bizottság legfrissebb, februári prognózisa alapján a tavalyi 2,4% után idén 3,0%, jövőre 2,9% lehet a GDP-arányos költségvetési hiány. Az idei évre várt magyarországi adat az EU középmezőnyébe tartozik (1. táblázat, 1-2. ábra). Az elmúlt hónapban mérséklődött a magyar állampapírokra nehezedő eladói nyomás, lejjebb tolódott a hozamgörbe. Elsősorban a rövid hozamok zuhantak: a 3, 6 és 12 hónapos hozamok 36, 17, ill. 14 bázispontot süllyedtek, míg az 5 és 10 éves kötvények referenciahozama 23, ill. 19 bázispontot csökkent (3. ábra). A régióban is enyhültek a kötvénypiaci feszültségek: Csehországban 10 bázisponttal 2,22%-ra, Romániában 20 bázisponttal 5,60%-ra, Lengyelországban 35 bázisponttal 4,41%-ral mérséklődtek a 10 éves állampapírhozamok, így továbbra is Magyarországon a legmagasabb a 10 éves kötvények hozama a régióban (4. ábra).
•
•
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása januárban (milliárd forint)
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása milliárd Ft
2013
teljesítés (előzetes)
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó
2014
éves teljesítés %-a
I. hó
10967,8
694,5
6,3%
előirányzat
I. hó
10697,3
691,1
évi előirányzat %-a
6,5%
1152,1
64,0
5,6%
1351,7
81,5
6,0%
322,5
24,1
7,5%
358,8
31,8
8,9%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
2,2
1,58%
190,4
5,9
3,1%
Banki és ágazati különadó
148,9
3,5
2,3%
144,0
-0,3
-0,2%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4055,3
292,8
7,2%
4316,7
313,3
7,3%
Általános forgalmi adó
2809,6
225,7
8,0%
3014,1
210,8
7,0%
Jövedéki adó
897,3
62,2
6,9%
931,9
64,8
7,0%
1654,4
169,4
10,2%
1700,1
164,6
9,7%
1504,6
160,4
10,7%
1550,0
156,0
10,1%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3015,2
268,8
8,9%
2964,6
277,0
9,3%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1847,8
160,6
8,7%
1884,2
168,5
8,9%
-10,5
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 -600 -700 -800 -900
70,1
11,6
325,3
212,4
217,1
96,6
75,8
-73,2 -42,5
-65,0 -38,8
-339,5 -57,6
56,9
74,0 295,8
-230,6 -294,8 -54,5
85,3
213,4
-54,3 -42,4
172,2 130,3 -62,2 -55,6
-267,6
-204,6
-319,7
-434,2
-53,3
-166,6
64,0 365,9
330,3
133,4
-90,7
72,1
49,3
341,1
-239,5
-110,8
38,8
154,0 196,2 -58,7 -75,1
81,5
292,8
313,3
169,4
164,6
154,2
113,9
-93,3 -59,9
-104,0 -72,7
-190,4
-148,7
-164,6
-332,5
-415,5
-69,1 -52,8
-458,6
-67,8
-57,9
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, MFB
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Egyenleg értéke
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg
2. ábra: Az Európai Bizottság 2014. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa
-5.2% -5.4% -5.8% -5.8%
-3.2% -3.3% -3.9% -4.0% -4.0% -4.8%
-2.2% -2.2% -2.3% -2.5% -2.6% -2.6% -2.7% -2.8% -3.0%
-1.3% -1.5% -1.9% -2.1%
5.0%
0.0%
-0.4% -0.5% -1.0%
Forrás: Európai Bizottság, MFB
Lengyelország Németország Észtország Luxemburg Lettország Dánia Svédország Bulgária Ausztria Románia Görögország Litvánia Finnország Olaszország Belgium Málta Csehország Magyarország Hollandia Szlovákia Szlovénia Portugália Franciaország Írország Egyesült Királyság Horvátország Spanyolország Ciprus
-7% -6% -5% -4% -3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6%
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
20
3%
15
2%
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
12 hónapos MNB alapkamat
Magyarország Románia
12
2013.06
2013.05
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
0%
2013.04
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
2%
2013.03
Forrás: ÁKK, MFB
2%
globális kockázatvállalási kedv erősödése
1%
2013.02
3%
2013.01
3%
10 5 0
Csehország VIX-index (jobb t.)
2014.02
4%
4%
2014.01
4%
25
2013.12
5%
2013.11
5%
30
5%
2013.10
6%
35
6%
2013.09
6%
7%
2013.08
7%
2013.07
7%
pont
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
Lengyelország
2014. március
