Észtország, a bezzegország Miért működik olyan jól az e-közigazgatás és az e-gazdaság? Mit tanulhatunk tőlük?
Miért éppen az észt példa? 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 %
Internetkapcsolattal rendelkező háztartások
Internetes fájlmegosztást használók aránya
Legalább egyszer vásároltak az interneten
Felhőszolgáltatást igénybe vevő cégek
Magánemberek
E-kereskedelemet A céges árbevételben az bonyolító cégek aránya e-keresekdelem aránya Cégek
Magyarország
EU28
Észtország
• Észtországban a lakosság többet internetezik és aktívabb az interneten a magyar és az európai átlagnál • Az észt cégek – már csak méretük miatt is – kevésbé aktívabbak az ekereskedelemben
2
Miért interneteznek többet? • 1965-ben az első szovjet iskolai számítógépet – egy Ural-1-es. • 2001-ben indították az első nyilvános wi-fi zónát, azóta közel 3 ezer van. • A 4G szolgáltatás 2013 májusában indult, ma már szinte teljes a lefedettség, Az internet olcsó és gyors világviszonylatban (ez igaz CEE régió egészére) • A 25-64 év közöttiek 37%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel
3
A kulcs: az oktatás • Kimagaslóan teljesít Európában az ország az e-képességek kialakításában, a digitális nevelésben • Általános iskola első osztályától kötelező a programozás – vagy választható helyette a sakk • A Tiigrihüpe (tigrisugrás) program 1996 óta • Angol nyelv: EF English Proficiency Index – 7/70 (Mo. 21.)
4
Az oktatásban hisznek • Az oktatásban az informatika mindenhol jelen van • E-Kool nevű e-napló, e-tananyag program 2004 óta • 1991 után rögtön oktatási reform, minél több diplomás a cél • Innove program – felnőtteket is bevonják az oktatásba. • Hobbi oktatás – diákok kedvük szerinti projekteken dolgozhatnak 60 50 40 30 20 10 0
53.3 52.7 52.5 52.2 52.1
Diplomások aránya 30-34 éves korosztályban
49.9 49.2 47.7 45.9 45.3 44.9 44.8 43.8 43.7 43.2 42.3 42.1 41
40 39.9 37.9 37.2
34.1 32.2 31.4 31.3 30.9
28.2 26.9 26.5 25 24.9 23.9
21.5
Sikeres egyetemek • Mérethez képest jó minőségű oktatás • Egyre több pénzt szeretnének a felsőoktatásba és a kutatató helyekre fordítani. • K+F kiadás: EE: 2003->2013 0,77->1,74% /GDP HU: 2003->2013 0,92->1,41% /GDP
Helyezés
Egyetem
351-400
Tartui Egyetem
501-600
Semmelweis Egyetem
501-600
Tallini Műszaki Egyetem
601-800
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
601-800
Debreceni Egetem
601-800
Eötvös Loránd Tudományegyetem
601-800
Pécsi Tudományegyetem
601-800
Szegedi Tudományegyetem
Forrás: Times Higher Education
6
Nem csak az iskolában… • 2002-2010 között a Look@world keretében 102 ezer embert, a felnőtt lakosság 10 százalékát képezték ki számítógép használatra. • 442 nyilvános internet elérési pontot alakítottak ki, szinte minden településen. • Fontos a közösségi élet, kórusok: A találkozókon az idősebbek it-képzésére is figyelmet fordítottak. • Az e-közigazgatás alapfeltétele: minden korosztály itképzése
7
Alkotmányos jog • Nem csak az oktatáshoz könnyű hozzáférni jó minőségben, Észtországban az internethez való hozzáférés alkotmányos jog • Csak 2 város: Tallin és Tartu • 2000-ben kezdtek kormányzati kampányba, hogy vidéken is mindenki hozzáférhessen az internethez. • Vidéki életminőséget növeli az e-közigaztás
8
Az ICT a gazdaság húzóágazata %
Computer, electronic and optical products Telecommunications
Software publishing IT and other information services
6 0,1 1,1 0,2 0,1 0,2
5
0,2 4,9 0,02 1,0 0,1 0,1 14,4 0,1 1,2 0,0 0,1 0,7 0,5 0,2 1,7 0,6 0,1 0,3 0,1 0,4 0,1 0,1 0,4
ICT - % of Export
Millions, 2013
4 3 2 1 0
% 12 10
Computer, electronic and optical products Telecommunications
Software publishing IT and other information services
ICT - % of GDP
• Észt ICT export - 11,6 % (US: 8,9%) – míg máshol ennek jó része a hardver gyártás, ami alacsony hozzáadott értékű, Észtországban inkább szolgáltatásokról van szó. • NEM kiemelkedő az ICT szerepe!
8 6 4 2 0
Forrás: Világbank
9
A növekedésben mégis szerepe lehet USD 40000 35000 30000
Litvánia Észtország Lettország Magyarország Oroszország
25000 20000 15000 10000 5000 0 19921993199419951996199719981999200020012002200320042005200620072008200920102011201220132014201520162017201820192020
Észt sikersztorik Skype
Transferwise
Pipedrive
Click & Grow
Grabcad
Chat és telefon
Olcsó pénz utalás
Értékesítési rendszer
Növény érétkesítés
Ingyenes 3D tervező
Alapítás
2003
2011
2010
2009
2009
Éréték (mUSD)
8 500
1 000
30
0,6 (Kickstarter)
100
Mivel foglalkozik?
• Számos észt startup tudott globálisan ismert és sikeres lenni. • Olyan területeken tudtak az Egyesült Államokban sikereket elérni, ahol külföldi cégek nem nagyon szoktak labdába rúgni. 11
És még sokan jönnek… • Taxify: európai Uber-konkurens – legális formában. A taxi társaságokkal működnek együtt. Már 1,4 millió euró tőkét gyűjtöttek. • GoWorkABit: nagyvállalatoknak ad lehetőséget rövid távú munkákra szakértők alkalmazásra, egyelőre Észtországban és Finnországban aktív, de meggyőző a partnereinek listája. • Lingvist: 200 óra alatt ígérnek használható nyelvtudást. Hiába nagy a verseny a területen, a CERN volt kutatói és a Skype szakemberei vesznek részt a projektben. • Buildit: a tartui cég 3 hónap időt és 25 ezer eurót ad prototípusok építésére, bárki jelentkezhet bárhonnan • Jobbatical: online munkaerő közvetítő rendszer. 12
Bőven van forrás • 40+ kockázati tőke társaság • A kockázati tőke a GDP 3,5%-a, a világon a 9. legmagasabb, a magyar duplája Total
Later stage venture
Seed/start-up/early stage
35
30
25
20
15
10
5
0
13
Az állam is innovatív • Az első kormány átlagéletkora 35 év volt • 1991 után 2 évvel már növekedés • Tradicionálisan fiatal és újdonságokra nyitott politikusok • A jelenlegi államfő Toomas Hendrik Ilves • Nemzetközi visszhang: karácsonyi eüdvözlőlap
14
Innovációra nyitott környezet • Neo-konzervatív állami felfogás – alacsony egykulcsos adó, gyors privatizáció zajlott le. Az állam nyitott volt a piaci megoldásokra. • Bankok és telekom cégek kezdték meg a digitalizációt – az állam az ő szolgáltatásaikra volt nyitott. • Helyi megoldások preferálása vs. Globális cégek • Egyszerű közbeszerzés • Alacsony korrupció
15
E-közigazgatás kezdetei • Biztonságos e-aláírás rendszerét helyi bankok és telekom cégek konzorciuma dolgozta ki állami megbízásra • Kormányzat és cégek is ugyanazt az adatbázist érik el. • DE: minden adat az állampolgárok tulajdona, és ők döntenek annak a sorsáról, főként, hogy ki férhet hozzá. • eesti.ee kormányzati portál 2003-ban indult el • Ma már 160-nál több ügyet lehet itt elintézni.
16
E-szolgáltatások 1. • E-adózás (2000): az adóbevallást az adóhivatal előre kitölti, néhány klikkel csak jóvá kell hagyni. Átlagosan 5 perc az éves szja bevallás. • Mobilparkolás (2000): hasonlóan a magyar rendszerhez sms-ben lehet fizetni, a mobilszámla terhére. • Lokáció alapú szolgáltatások (2000): a segélyhívásoknál automatikusan befut a mobiltelefon pozíciója (GSM+GPS); közösségi közlekedés információk, stb. • Közlekedés (2003): E-személyivel fizethető közösségi közlekedés, a chipkártyát lehet pénzzel feltölteni, de a bankkártyák is használhatók erre. • Cégregiszter (2007): 18 perc alatt lehet céget alapítani! A céges ügyek 99 százalékát intézik online. Már nem csak az észtek tudnak digitálisan céget bejegyezni, a portugálokkal, finnekkel, belgákkal és litvánokkal kölcsönösen elfogadják egymás e-aláírást. Az éves beszámolókat is csak digitálisan kell benyújtani, minden változást bürokrácia nélkül, az interneten lehet elintézni. 17
E-szolgáltatások 2. • DigiDoc (2005): elektronikus aláírás – bármilyen szerződés feltölthető és aláírható, innentől elektronikusan, pl. e-mail is érvényes, magánszemélyek és cégek között is. • Elektronikus voksolás (2005): A világon elsőként vezették be, 2007ben tartották az első országgyűlési e-választásokat. 2014-ben a lakosok 31%-a online szavazott – 2011-ben kiszámolták, hogy 11 ezer munkaórát és 0,5 millió eurót spóroltak ezzel! • Elektronikus rendőrségi rendszer (2005): bevezetése: a rendőrök és az autók tabletekkel vannak felszerelve, minden rendszerhez hozzáférnek, a központ látja pozíciójukat. A rendőrök hozzáférnek az állami adatbázisokhoz (körözés, fegyvertartási, Schengen, stb.), nem kell rádión beolvasni, rengeteg időt takarítanak meg. • Szociális juttatások: a gyes, a munkanélküli segély és minden más állami szociális juttatás is igényelhető online, az állam számára már ismert adatokat és kimutatásokat nem kell sokszorosan összegyűjteni, nem kell hivatalokat járni. 18
E-szolgáltatások 3. • E-földhivatal (2003): a magyar rendszernél annyival jobb, hogy nem kell a kérelmekért sem a hivatalba menni, digitálisan intézhető az adás-vétel, de a jelzálog jog kezelése is. Az élő adatokat térképesen is meg lehet nézni – például egy ingatlanhirdetés azonnal ellenőrizhető. • E-egészségügyi rendszer (2008): A világ legjobb e-egészségügyi rendszerének tartják: az orvosok a betegek teljes betegútját látják, ahogy a felírt gyógyszereket, az elvégzett vizsgálatokat is, elérhetik a röntgen, a labor és az MRI adatokat és képeket. Megbízhatjuk a rokonainkat is, hogy bizonyos adatokhoz hozzáférjenek. A szenzitív adatok miatt mindent logolnak, komolyan ellenőrzik, ki mikor férhet hozzá. A polgárok a doktorral e-mailben, telefonon vagy Skype-on is konzultálhatnak, foglalhatnak időpontot. • Digitális gyógyszer rendszer (2010): Nincs vény, személyivel lehet a patikában átvenni a gyógyszert, e-mailben lehet kérni a rutin gyógyszereket, nem kell emiatt orvoshoz menni. 19
Miért jó e-szolgáltatás? • Rengeteg időt lehet megtakarítani! Szoltátatás
E-szolgáltatás ideje (perc)
Hagyományos ügyintézés (p)
Időnyereség
Cégalapítás
30
510
480
Áfa bevallás
7
68
61
Járulékbevallás
10
78
68
E-voksolás
6
44
38
Munkanélküli ellátás igénylés
13
37
24
20
Elért eredmények • Adóbevallások 95%-a elektronikusan érkezik • Szavazatok 24%-a volt digitális a 2011-es választásokon • A lakosság 66%-a elektronikusan vett részt a népszámláláson
21
Nemzetközileg is sikeres
12Spain
3Singapore
Singapore Republic of Korea
Monaco Republic of Korea
Telekommuniká Onine ciós részévteli index infrastruktúra United Kingdom Switzerland United Arab Emirates Netherlands
Sweden
13Norway
Israel
Norway
4France
Japan
Singapore
14Sweden
Uruguay
Australia
5Netherlands
USA
Denmark
15Estonia
New Zealand
Germany
6Japan
Spain
Luxembourg
16Denmark
Chile
France
7USA
Bahrain
Finland
17Israel
Colombia
Estonia
8United Kingdom Netherlands
Iceland
18Bahrain
Estonia
Malta
9New Zealand
Australia
Japan
19Iceland
Finland
Andorra
Canada
United Kingdom
20Austria
Saudi Arabia
Austria
Hely E-kormányzat ezés index
Telekommuniká Onine részévteli ciós Helyez E-kormányzat index infrastruktúra és index
1Republic Korea France 2Australia
10Finland
Magyarország helyezése:
Forrás: UN, World e-government rankings, 2014
11Canada
39
54
49 22
E-személyazonosság • Minden észt számítógépnél előre telepített rendszer van a kártyaolvasóra, külön 10 euró. • Idejemúltnak nézhet ki a kártyaolvasó • Még sosem törték fel a rendszert - egyidejűleg kell a chipkártyával ellátott személyi + felhasználónév + jelszó, a bejelentkezés helyét is nézik. • 2002-ben vezették be a e-személyit, ma már a lakosság 90 százalékának van. Már csak ilyen személyit állítanak ki.
23
E-személyazonosság 2 • Messze nem csak a kormányzati portálra belépésre való az e-személyi: bármilyen e-aláírásra használható, és kötelező elfogadni. • Mobile-ID: 2007 óta – okostelefon applikációkkal is elérhetők a szolgáltatások. • Az ország bankjai is elfogadják -> biztonságos mobilbankolás • Az e-személyi a Mobile-ID-t rengeteg magánszolgátlató is elfogadja, nincs szükség külön regisztrációra, de jár az állami infrastruktúra nyújtotta biztonság. • Magán megoldások is épülnek rá, például a céges iratok és szerződések aláírásait biztosító Signwise. 24
Specialitások • „Spagetti felépítés” – decentralizált rendszer • A rendszerek mindegyik a központi X-Road-hoz kapcsolódik, ez biztosítja az adat átadást egységes formában. • Minden hivatal magának fejleszt, nincs egyetlen beszállító, a közös nyelvet az X-Road jelenti. • Egységes szabály, hogy minden rendszert maximum 13 év után újra kell írni.
25
26
Költségek • Észtország évi 50-100 millió eurót költ kormányzati IT üzemeltetésre és fejlesztésre • Ellenpélda: Egyesült Államok a HealthCare.gov 0,5 ->1,7 milliárd dollár – csak biztosításváltásra használják. • US: éves kormányzati IT kiadás: kb. 75 milliárd dollár: 236-szor annyi emberre 850-szer nagyobb költség! ->. • UK: 50-szer nagyobb lakosság, 100-szor nagyobb kiadás.
27
Költségek 2. Egy állampolgárra jutó állami IT kiadás
300
250
USA NZL
200
Sok közalkalmazott, alcsony költségek
NLD 150
FIN
GBR AUS
100 CHE 50
KOR
500
CAN CHL BEL ESP ITA MEX DEU SVN 1 000
EST FRA
1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 Százezer főre jutó közalkalmazottak száma
4 000
4 500
5 000
28
E-állampolgárság • 10 millió e-állampolgár megszerzését tűzték ki 2020-ig • Az első példa arra, hogy a jövőben a kormányzati szolgáltatások is egyre inkább globális versenytermékké válnak. • Egyelőre 10 ezer ember kapta meg, főként a szomszédos finnek és a biztonságot kereső orosz, ukrán és egyéb ex-szovjet emberek. • Már 300 e-céget alapítottak az e-állampolgárok. • Csak bankszámla nyitás miatt kell egyszer Észtországba menni – ennek digitalizálásán is gondolkodnak már. • Adatbiztonság is fontos, e-nagykövetségeket is indít Észtország – szervereket helyeznének el a világ számos pontján, hogy ne kerülhessen veszélybe az ország digitális élete. Ehhez nem lenne elég a meglévő nagykövetségek kapacitás, adatparkokat nyitnának. Az ötletet 2014-ben vezető észt IT-vezetők vetették fel (Jaan Priisalu, Linnar Viik, Sten Tamkivi and Taavi Kotka )
29
Biztonsági kérdések • Oroszország – ellenség az országon belül – 10 százaléka lakosságnak orosz állampolgár • Párhuzam egy másik innovációban erős kicsi országgal: ami Izraelben a hadsereg – a fejlesztések motorja – az Észtország esetében a cyberbiztonság, innen jön számos technológiai megoldás, amit cégeik sikerre vittek. • 2007: az első jelentős cybertámadás egy fejlett európai ország ellen. • A parlament, minisztériumok, bankok, újságok, tévék honlapjai ellen DDOS támadások. Sokan inkább cyberlázadásnak hívják – nem kormányzati szereplők, koordinálatlan fellépése, de így is óriási problémát tud okozni. • Azóta kiemelt terület a biztonság – feltörhetetlen rendszer nincs, de többszrös védelem, és folyamatos monitoring – a hackertámadásokat minél gyorsabban észre kell tudni venni. • E-állampolgárok – blockchain azonosítás 30
A feltörhetetlen rendszer? • A Bitcoin rendszerét megalkotó japán Satoshi Nakamoto egy egyszerű, de eddig feltörhetetlennek tartott biztosítási rendszert talált ki, amivel biztosítható, hogy a virtuális pénzt csak egyetlen tranzakcióhoz lehessen használni. • Az észt példa alapján kezdték el a Bitnation e-világpolgár rendszert. • A blockchain (blokklánc) eljárás lényege, hogy demokratizálja a hitelesítést, egyszerű számítógépek vagy okostelefonok közt is működik szerver nélkül – a bankokra, it-cégekre nincs szükség. • Ez nyílt forráskódú szofver, a tranzakciókat blokkokba foglalja, ezek lineáris, kronologikus sorrendben lévő láncot alkotnak. Ebből a hálózatra kapcsolat összes gép / node kap másolatot. Ellenőrzéskor ezen a teljes hálózaton fut le a kérdés, egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté lehessen tenni, illetve hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször elköltse. • NASDAQ: Észtországban fejleszteti a blockchain technológiát az észt tőzsdével a tranzakciók biztonságának növelésére. 31
Nemzetközi sikerek • Nyugat-Európában az észt cégek sem igazán rúgnak labdába a merev és kizáró beszerzési szabályok miatt (referencia, stb.) • Másként gondolkodnak, mint elterjedt megoldások – organikusan egymásra épülő rendszerek, sok egyedi fejlesztés, a folyamatokhoz fejlesztenek, nem a rendszerhez kell a folyamatokat átszabni. • Az észt példával kapcsolatban a fejlődő országok érdeklődnek leginkább, és már többen átvették megoldásaikat. • A balit országok mellett Finnn- és Svédországban dolgoznak az észt it cégek. • A Közel-Keleten Katar és Omán számít nagy partnernek. A Nrotal cég készítette a két ország kormányzati portáljait (az észtet is ők fejlesztették). • Afrikai országok, például Nigéria nyitottak az észt ötletekre.
32
Köszönöm a figyelmet!