r or
JANUÁRFEBRUÁR
Ha
s z ág! H aj
!
r
VI. ÉVF. 1. SZÁM 2009.
ag ya á m r ok
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
Szilveszter a Városház terén A Városház téren felállított színpadon színvonalas műsorral búcsúztatták az Óévet, melyen többek között fellépett a Bergendy Szalonzenekar is.
A polgármesteri köszöntőben Borkai Zsolt először az álmodozásról beszélt, majd a 2009-es évvel kapcsolatosan azt ígérte, hogy Győr gazdaságilag továbbra is a
Emlékezés a hősi halottakra A Honvéd Hagyományőrző Egyesület Győri Szervezete, ebben az évben is megtartotta az 1943. január 12-én történt doni áttörés áldozataira emlékező ünnepségét. A 66. évfordulónak ismét az evangélikus öregtemplom adott otthont. A megemlékezést szervező Csenár Imre egyesületi elnök a Győri Önkormányzat tevőleges segítségével igyekezett meghívni Győr és környéke minden polgárát. A megjelentek soraiban láttuk, Szakács Imre elnök és Simon Róbert alpolgármester urakat is. A műsoros ünnepet Balogh Eszter énekművész és vitéz Kulcsár Béla harmonikaművész tette emlékezetessé. A rendhagyó ünnepi beszéd, ahogy maga az előadó Martsa Tamás nyugalmazott tüzérfőhadnagy úr is
jelezte, ezúttal jobbára a keleti fronton szovjet fogságba esett magyar katonákról szólt. Számszerű adattokkal alátámasztott előadását, megtörtént fondorlatos és tisztességtelen hadifo-
goly szerzési manőverek ismertetésével tarkította. A számszerű adatokból csak kettőt említve, ami mögött érző emberek voltak, de lehet, hogy még vannak is? A két elgondolkodtató adat: 521 000 magyar esett szovjet hadifogságba. Közülük 51 000 az embertelen körülmények miatt lelte halálát. Ennyi magyar szabadult a pokolból, vagy lelte ott halálát.
W W W.oFpK.Hu
legkiegyensúlyozottabb városok közé fog tartozni. A beszéd után tűzijátékkal köszöntötték az új esztendőt. Fotó: Oláh Jakócs Péter
A hősi halottak emlékére, Knipper Emil műsorvezető gyújtott gyertyát. A történelmi egyházak részéről Megyeri Ciprián rk. egyetemi lelkész, vitéz Lentulai Attila ref. Esperes, és Jánosa Attila ev. lelkész mondott imát a hősi halottak lelki üdvéért. Az ünnep az öregtemplom beltéri falán elhelyezett emléktáblánál, koszorúzással folytatódott. Koszorút helyezett el. A megyei majd a városi önkormányzat, az 1944–45-ös honvédek, a honvéd, a határőr, és a kismegyeri hagyományőrzők, a Szent György Lovagrend, az öreg cserkészek és a Győri Rakéta Ezred katonái, akik a koszorúzást bonyolították. A hangsúlyozottan emlékezetes ünnepség, nemzeti imáink, a himnusz és a szózat közös eléneklésével kezdődött illetve zárult. Pölneczi Imre, aki kürtjeleivel adott keretet az ünnepség menetének, a végét is jelezve, lefújta azt. Id. Cseh Zoltán Fotó: Bognár Béla
A KDNP győri szervezetének
KISALFÖLD JELENTI (Hancz Gábor)
regionális külpolitikai koncepciója Medgyasszay: A Kereszténydemokrata Néppártnak (KDNP) alapvető célja a külföldi, keresztény-szociális irányultságú szervezetekkel való partnerkapcsolat minél szélesebb körű kiépítése.
Szeretnénk a demokratikus hagyományokkal rendelkező országok, de különösen a határon túli magyarság keresztényi irányultságú tömörüléseivel regionális szinten is felvenni a kapcsolatot. Pártunk szellemisége, a kétezer éves gyökerekkel rendelkező kereszténység értékeit zászlajára tűző, keresztény orientáltságú európai pártokkal való ideológiai sorsközösségünk is erre sarkallnak minket. Remek példa külkapcsolataink ápolására egyébként az Osztrák Néppárt prominenseivel való harmonikus viszony megléte. Ennek keretében csoportunk meghívására dr. Mathias Tschirf, az Osztrák Néppárt bécsi elnöke városunkba látogatott, akit Borkai Zsolt polgármester úr is fogadott. Az európai kultúrkör keresztényszociális pártjainak, szervezeteinek gazdasági, szociális és egészségügyi programjait vizsgálva az egyes komponenseket sikerrel adaptálhatjuk a Kereszténydemokrata Néppárt győri szervezetébe. Pártunk nagy hangsúlyt fektet az európai közösségek terrénumában arra, hogy a szabad, független és demokratikus Magyarország morális, szellemi, illetve materiális téren is gyarapodjék a csatlakozás adta lehetőségek révén. Célunk a keresztény-szociális értékrend erősítése a határokra való tekintet nélkül. A felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki, a miénkkel megegyező mentalitású magyar szervezetek felkarolását rendkívül fontos feladatnak tartjuk. Az egymással rokon szellemiséggel rendelkező tömörülések közös programalkotása számos kérdés-
2
ben vezethet sikerre, nemcsak lokális, de globális szinten is. Közös érdekünk a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni fellépés hatékonyabb elősegítése, az európai tradíciók népszerűsítése és erősítése, kulturális értékeink védelme és népszerűsítése. Nemzeti hagyományaink intenzív ápolása nem zárja ki, hogy más kultúrákat megismerve gazdagítsuk tapasztalatainkat. Győri csoportunk kiemelt célja tehát a tapasztalatszerzés. A 2010-es választásokra készülve, nemzetközi kapcsolatrendszerünket is kihasználva érhetjük el a sokak által sürgetett kormányváltást, majd egy nemzeti sorskérdések és európai kérdések iránt egyaránt érzékeny kormányban való részvételünket. Meggyőződésünk, hogy a jobboldal ezekkel a tapasztalatokkal 2010-ben – esetleg korábban – megerősödve kerülhet ki a magyar politikai erőtér diktálta kampányküzdelmekből. Az európai közösségbe való integrálódásunk révén visszatérhetünk az elmúlt évtizedekben a szocialista kényszerpálya miatt letért útra, Európai Néppárt-i tagságunkkal pedig ismét európai dimenziókba terelhetjük pártunk működését. Az egységes Európa és a nemzeti identitás –ha úgy tetszik, a nemzetek Európája-, szimbiózisban élnek egymással. Reméljük, hogy a nemzetközi politika kihívásaihoz alkalmazkodva hittel, bizalommal és őszintén tudunk tevékenykedni nemzetünkért, hazánkért. Nem szabad elfelednünk, hogy bár Európa a jövőnk, de Magyarország a hazánk. Január 16-án dr. Havasi Ferenc elnök, dr. Ottófi Rudolf alpolgármester dr. Sík Sándor frakcióvezető és Pénzes László külkapcsolatokért felelős elnökségi tag Bécsbe látogatott Matthias Tschirf meghívására, ahol egy tartalmas napot töltöttek el, átbeszélve a gazdasági világválság Európába történő begyűrűzésétől kezdve a közelgő Európa parlamenti választásokon át Magyarország, Ausztria és a két párt kapcsolatának szorosabbá tételéig. Herkely Ákos
Van értelme felszólalni Győr – Parlamenti munkájáról tartott sajtótájékoztatót Medgyasszay László (Kereszténydemokrata Néppárt) a megyeszékhelyen annak kapcsán, hogy a héten megírtuk: a megyei politikusok közül ő beszélt a leghosszabb ideig – csaknem három és fél órát – a T. Házban tavaly.
A győri 1-es számú választókerület képviselője kifejtette: felszólalásai egy részét azért mondta el, mert több – mezőgazdaságot és vidékpolitikát érintő – törvényjavaslat vitájában ő volt a KDNP-frakción belül a témafelelős. „Nemcsak arról van szó, hogy a képviselőnek illik kifejtenie a véleményét, hanem arról is, hogy az ellenzéknek el kell mondania kifogásait és azt, mit tenne másként, ha kormányon lenne” – fogalmazott. Medgyasszay László beszámolt arról is, hogy önállóan két törvényjavaslatot nyújtott be termőföldügyben, amelyek azonban nem jutottak el a plenáris ülésig. Az egyiket, amely megtiltaná a Nemzeti Földalap földjeinek eladását, idén újra benyújtja, mert elképzelhető, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni fogja, és így van esély az elfogadására. Sikerként értékelte, hogy az Országgyűlés megszavazta a részben általa jegyzett, a hungarikumok védelmét célzó határozati javaslatot. Februárban vagy márciusban nagy valószínűséggel átmegy az a határozati javaslata is, amelynek értelmében a kormány évente beszámolna az idősek helyzetéről.
A politikus számos alkalommal élt az interpelláció, az azonnali kérdés, a kérdés és a napirend előtti felszólalás eszközével 2008-ban. Megjegyezte: a bábolnai ménesbirtok ügyében elmondott interpellációja nyomán a parlament leszavazta a pénzügyminiszter válaszát, amelyre emlékezete szerint még nem volt példa a rendszerváltás óta. Medgyasszay László úgy vélte: ellenzékiként is van értelme felszólalni, mert – igaz, általában nem rövid idő alatt – eredmény érhető el. Ezek közé sorolta a veszprémvarsányi mentőállomás ügyét, amelyet 2003 óta hajt, és idén várhatóan elkezdődik az építése. (Erről később részletesen beszámolunk – a szerk.) Megemlítette a 81-es főút tervezett idei felújítását is, amelynek sürgetésében ugyancsak volt része. „Nem fogom be pörös számat, továbbra is szorgalmazni fogom, hogy később elkerülő szakaszok is megvalósuljanak Pérnél és Mezőörsnél” – szögezte le a képviselő.
Az Arany
Levél Ausztráliából
Unatkozva ül a pokolban a sátán, Homlokán száz redő, bosszúság az arcán. Hosszú idő óta nincs már semmi dolga, Tétlenül lézeng lent a sok ördögszolga.
Pénz lett az oka a sóhajnak, a jajnak, Pénz lett szülőanyja ezerféle bajnak. Nyomornak, éhségnek, kapzsiságnak, bűnnek, Érte boldogságok, mesze-messze tűnte.
Most híreket vár, mi hír a Földön? „Ha boldogság van, én azt romba döntöm!” Mozgolódás támad, már itt is a hírnök Vérpiros trónusán hallgatja az ördög.
Aranyért egymást tépték, marták. Aranyért apjukat és testvérüket csalták. Aranyért álszentek és Júdások lettek. Aranyért hazudtak, ökölharcot mértek.
„felség, fenn az emberek boldogságban vannak, Szántanak, vetnek, azután aratnak. A leányok szendék, az asszonyok hűek, Férjüket szeretik, gyermekeket szülnek.
Aranyborjú körül virtustáncot járnak, Aranytól megváltást és jobb sorsot várnak. Tessék besétálni, lehet, kérem, lehet. Pénzért szív kapható ez lelkiismeret.
Szóval boldogok!” Boldogok? Én ezt nem tűrhetem, Meg fogja őket bolygatni ötletem! Lopni, csalni fognak fenn a földön sorban, S lelkük lejut majd ide a pokolba.
Politikai elv, meggyőződés, nézet. Itt az okkázió. Vehetsz, ha van pénzed! Leánycsókot, részvényt, palotát és autót. Gyémántot és ékszert, kitüntetést, rangot.
Aranyat küldök fel, mit majd vágyva néznek, Ezt elnevezem – mindenható pénznek” S azután ez történt:
Aranyért esketnek, aranyért temetnek. Aranyért sírnak és aranyért nevetnek. Aranyért fosztják ki banditák a bankot, Aranyért konstruálnak mérnökök is tankot.
Elindult a pénz rettenetes útján, S eleinte nézték, kissé félve, furcsán. S aztán tetszeni kezdett a fénye, Minden földi jót megkaphattak érte.
Arany a barátság, tisztesség és jóság Aranyért kapható Földön a boldogság. Aranyra szegődik az embernek szeme, Arany lett a Földön az Istenek Istene.
Barmot, jószágot, házat és prémet, Érszert és kagylót, csodásat, szépet. Szerelmet, otthont, méltóságot, rangot. Csak gyűjteni kellett a sok aranyat, a sok bankót.
Aranyért a Földön minden kapható, Aranyért az egész világ is eladható. Minden kapható, ahová szem néz, csak legyen: Pénz, pénz, pénz.
Remekül sikerült az ördögi munka, A pénzt megszerezni mindenki nem tudta. Az egyiknek sok jutott a másiknak semmi, Így a Földön az irigység kezdett úrrá lenni.
Majd ha egyszer eltűnik ami rossz a Földön, Nem lesz majd gyilkosság, kapzsiság és börtön. Majd ha nem lesz arany, mi tartsa uralmát, Elveszti a pénz is ördögi hatalmát.
Karácsony előtti
jótékonysági látogatás a kórházban December 16-án, a karácsony előtti jótékonysági akció keretében a FIDELITAS győri szervezete meglátogata a Petz Aladár Kórház gyermekosztályát. A kis betegeknek apró ajándékokat, édességet és képeslapot adtak át és megható volt látni, hogy sikerült egy kis mosolyt csalni az arcokra. Akciójukat jövőre is folytatják!
Az MSZP
hazárdírozik Magyarországgal!
Kedves Borsodi István Úr! Ne haragudjon, hogy ilyen sokára válaszolok a levelére, de mostanában nálunk is jócskán vannak gondok. Természetesen nem olyan jellegűek, mint Önöknél. Itt Ausztráliában elsősorban a gazdagok vagyonát csökkentette jelentős mértékben ez a világválság. Az egyik ismerősöm például annyit vesztet a tőzsdén, hogy a veszteségből ki tudta volna fizetni a magyar államadósság egy jelentős részét. Néhányan öngyilkosok is lettek, mert nem tudták elviselni az óriási vagyonvesztést. A mi kis magyar klubunk sajnos nem ilyen gazdag személyekből áll. Egy kicsit azért mi is megsínylettük a válságot, ám mi többségében nyugdíjasok vagyunk, ezért azt gondoljuk, kihúzzuk már valahogy. Néhányan arra gondoltak, hogy hazautaznak, és ha megfelelő körülményeket találnak, akkor esetleg Magyarországon is maradnak. Ők ugyanis úgy érzik, hogy jobban befogadja őket az anyaföld. A híre sajnos Magyarországnak nagyon rossz és ez rengeteg kárt okoz. Itt nálunk úgy mondják, hogy a cápa szája teszi félelmetessé a cápát. Ez úgy értendő, hogy maguknál a hiteltelen kormány a hazudozásaival taszította az erkölcsi mélységekbe az országot. Az itteni magyar lapunkban, a Honban, olvastam egyik szakírónak a cikkét. Úgy fogalmazott, hogy ahol egy párt akkorákat képes hazudni a választások előtt, mint az MSZP tette, ott igen nagy bajok lehetnek. Szerinte egy ilyen pártnak örökre el kellene tűnni a történelem süllyesztőjében. Ez a szakíró azt javasolta, hogy folyamatosan emlékeztetni kell a népet arra, hogy ez egy megbízhatatlan párt. Egy olyan egyesülés, amely képes a legfontosabb gazdasági mutatókat is meghamisítani. Ez a szakíró fogalmazott úgy, hogy Gyurcsány Ferenc az a miniszterelnök, aki a legpongyolábban fejezi ki magát a jelenlegi államfők között, és az ő szájából jött elő az MSZP hazugságainak legtöbbje. Az újságok felmagasztalják Szlovákiát, így a mi újságunk is olyan dicshimnuszokat zeng arról az országról, hogy már szinte hihetetlen. Úgy tudom, Szlovákia azért lett a legjobb, mert képes volt lebontani a szocializmust. A hírek szerint Magyarországon nemhogy a rendszerváltás nem történt meg, hanem még a társadalmi szerkezet átalakításával is adós az ország, illetve a Parlament. Sajnos a jelenlegi politikai elit, már nem hoz egyetlen jelentős változást se. Emiatt az ország újabb éveket veszít el. Ez már talán rosszabb, mint a mohácsi vész. Gyurcsányék már tudják, hogy jövőre elvesztik a választásokat, sőt talán el is akarják veszíteni, mert az ország az összeomlás határára került. A hitelekkel kihúzzák választásokig, aztán hagyják, hogy omoljon össze az egész és temesse maga alá a Fideszt. Aztán majd ismét jönnek ők, verve a mellüket, hogy az ő idejükben még talpon tudott maradni az ország. Igaz, hogy imbolygott, de ők mindig megtámogatták. Ezt az állításomat bizonyítja, hogy az életmentő hitelek nagy része a jövő évi választásokig szól. Ezért talán jobb lenne, ha jövőre is az MSZMP, bocsánat az MSZP győzne, már csak azért is, hogy az istállóból a ganét, amit odacsináltak, ők hordják ki. Lám a szlovák sikernek a kovácsa Zurinda. Olyan intézkedéseket hozott a kormánya, amelyek fájtak a népnek, ezért aztán le is váltotta őket. Ez az új kormány pedig más Zurindáék tollával ékeskedik és a nemzet felemelő szerepében díszeleg. Sajnos az újabb és újabb hitelekkel már kihúzza ez a magyar kormány a jövő esztendőig. Az nem érdekli, hogy a nép egy jelentős része nyomorog, az állampolgárok eladósodtak, a munkanélküliség nő és nő. Kedves Borsodi István Úr! Mi így látjuk. Nem tudom Önöknek mi a véleményük, de több ezer kilométerről nézve ez a kép alakult ki Magyarországról bennünk, külföldi magyarokban Üdvözlettel: Felhős Iván
3
„A legemberibb embert keressük.” A világ legnemesebb nemzete Herkely Ákos „elkapott” egy levelet az éterben
Shokotu Faisi japán történész:
és fajtája
a magyar
„...Mi néhányan, japán őstörténeti kutatók abban a hitben nőttünk fel, hogy a világ legnemesebb nemzete és fajtája a magyar. A „Felkelő Nap” birodalmi ivadékainak hittük és hisszük Önöket, kedves magyar testvérek, akiket a történelem „karma” messzire sodort el.” (Prof. Shokotu Faisi japán történész leveléből a magyarokhoz) Faji kiválóságuk elismerve érkeztünk meg annak idején Budapestre magyarul tanulni a bölcs Imaoka Gyuicsiro vezetése alatt. Harminc év elteltével meg kell állapítanom a következőket: 1) Igaz magyar történetírás nem létezett. 2) A valóságos faji mítoszok alapján dolgozó történész ebben a gárdában nem létezik, mert hogy is értékelnék azok a mítoszok erejét, igazságát, akik saját Nemzeti Krónikájuk hitelét is lerontották? Miután azonban a magyar nemzet, faj és nép a történelmi kutatás szempontjából csak olyan elbírálás alá kell, hogy essen, mint a többi nemzet, faj és nép, kérdezem Önöktől kedves magyar történész kortársak, miért hivatkoznak mindig saját fajuk kérdéseiben a hitleri anomáliákra? Miért nem hivatkoznak a „biblikus Izrael” faji hasonlatosságokra? Izrael faj, nép és nemzetség, tehát ugyanúgy a magyar, japán, görög, arab is faj és nemzetség. De miért nem oldják
4
meg végre Önök – magyar tudósok – a Bibliában hemzsegő magyar elnevezések, nevek, földrajzi helyek kérdését? Innen messziről jobban látszik az igyekezet is meg a hamisság is. Valóban, a magyar fajta igen elkeveredett már. A „magyar” történelemírás tudósai is ilyen kevert vérűek. Van német-magyar, szláv-magyar, román-magyar, izraelita-magyar keveredésű történelemtudós is. Érdekes kívülről megállapítani azt, hogy ezek egyike sem az igaz magyar történelmet kutatja, hanem a németek, szlávok, románok, izraeliták javára akarják a magyar történelmet elferdíteni. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdést szeretnék intézni ezekhez a kartársakhoz, és rajtuk keresztül minden magyarhoz. Nevezetesen: Miért van az, hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek a származását, történelmét elhomályosítani igyekszenek? Kik állnak e mögött az elhomályosítás mögött? Addig is, amíg Önök erre válaszolni fognak, mi japánok és az összes turáni törzsekhez tartozók a legősibb nyelv elemeit megtartó nyelven – magyarul! – írjuk ÉBRESZTŐNKET csaknem 800 millió testvérünkhöz, és ezzel a magyar népnek, fajnak és nemzetségnek akarunk a legősibb származásért és sok ezer éves hagyományért tiszteletet adni – még akkor is, ha Önök ezt a tényt megmásítani akarják...
A Kisalföld újság 2008. 12. 5-én megjelent számában olvashattunk erről a felhívásról. Engem is megérintett a lehetőség, ezért összegyűjtöttem hiteles adatokat barátom két évtizedes jótékonysági tevékenységéről. Wennesz László a Svéd-Magyar Segélyszervezet elnöke, segélyszállítmányok sokaságával látja el a Kárpát-medencében lévő, adományra, segítségre szoruló magyarlakta településeket. A kamionok iskolai-, kórházi- és orvosi rendelői beren-
dezéseket, eszközöket hoznak az Ő személyes közreműködésével. Erről egy kimutatás 1989. 04. 28-tól 2008. 11. 29-ig 271 alkalommal érkezett segélyszállítmányt tartalmaz, időrendi sorrendben az érintett intézmények és települések megnevezésével. Vele való beszélgetésünkkor kifejezte azon szándékát, hogy áldásos tevékenységét továbbra is folytatja és keresi a lehetőséget rászoruló magyar intézmények támogatására. Én Őt ajánlom ezen megtisztelő címre. Büki Lajos, Győr Megyei Jogú Város díszpolgára
Csintalan Sándor volt a vendégünk!
Csintalan Sándor volt a „Egyenes beszéd” rendezvénysorozat 3. vendége, aki őszintén válaszolt a műsorvezetők kérdéseire (akik hagyományosan Radnóti Ákos elnök és Fekete Dávid alelnök voltak) és természetesen a jelenlévők kérdéseit is megválaszolta. A baloldali politikával való szakítása után vendéglátósból próbált megélni, mivel többek között főzni is nagyon szeret, ám végül nem folytatta sokáig ezt a tevékenységet. A Hír Tv-én futó Vonalban c. műsorral kapcsolatban elmondta, hogy aki ilyen jellegű műsort vezet, annak fel kell készülnie a betelefonálók véleményének kezelésére, a spontán reakciókra. A szép számú hallgatóság körében nagy derültséget keltett – amikor kérdésre megtudtuk, mi volt a legkellemetlenebb helyzete egyike, amit átélt – hogy egy élő műsor közben a műsorvezető fejére esett egy nem megfelelően rögzített díszlet, de igazából kellemetlen kérdés nincs is szerinte.
Ilyen szemlélettel olvassunk el egy Szent Györgyről szóló részletet a Legenda Aureából: ,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a
Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg,
Gondolatok
Szent Györgyről Másodszor élünk a lehetőséggel, melyet az „Összefogás” szerkesztősége biztosít számunkra,hogy e polgári lap hasábjain is hirdethessük a magyar lovagi hagyományok feléledését.
Először is szeretnénk Lovagrendünk nevében boldogabb Magyar Újesztendőt kívánni a lap minden olvasójának. Ne feledjük, hogy sorsunk javulása a mi kezünkben van. „Segíts magadon és az Isten is megsegít!” Ez nem csak az egyénre, hanem a Nemzetre is vonatkozik. A novemberi első jelentkezésünk alkalmából röviden bemutattuk névadónk Szent György életét. Noha a sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. Kön�nyezve ment a leány a tóhoz. És akkor György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: „Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!” – és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: „Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében.” Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant.
akkor megölöm ezt a sárkányt.” Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanazon a helyen szép templomot építettek, és az oltárnál élő forrás fakadt, amely
Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt!
meggyógyított minden beteget, aki csak ivott belőle.’’ Istenünk, hatalmadat magasztaljuk, és alázattal kérünk, add, hogy Szent György olyan készséggel támogasson minket gyöngeségeinkben, amilyen készséges szívvel Fiadat követte szenvedése útján! A Nemzetközi Szent György Lovagrend Győr-Moson-Sopron Megyei Priorátusa az újesztendőben is folytatni szeretné a múlt évben elkezdett karitatív tevékenységét, a rászorulók segítését. Mint katonai lovagrend támogatni fogja az országunk súlyosan megromlott közbiztonságának javításán dolgozó szervezeteket, mozgalmakat. Mint tettük ezt 2008. március 7-én is Téten Szentmise keretében a tragikusan megsérült rendőrért, elhunytakért, és kérve Istent, hogy értelmetlen áldozatot ne hozzanak Szent György követői. E nemes célok eléréséhez szívesen elfogadjuk az „Összefogás” olvasóinak ötleteit és támogatását. „IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI” azaz „Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt” vitéz lovag Apáti Péter
Tét, 2008. márc.7. – Hálaadó szentmise a fegyveres testületekért
5
Álom, álom, édes álom, álomkép... Szép magyar nyelvezetünk használatában feltűnhet, hogy újabban a hadaró beszédmód mellett egyre jobban szaporodnak a nyelvi „panelek”. Ezek azok a szavak, kifejezések, melyeket egyaránt hallunk a társasági életben a „hölgyektől és a „pasiktól”, a tv-ben, rádióban, a parlamentben, sajtóban. A pálmát mostanában az „én úgy gondolom” viszi el, de szorosan követi az „abszolút”, „toleráns”, mert „ez egy dolog” de csak akkor, ha „kompetenciája” van. A „ház–városcsináló” szakmában is előjött egy újan és gyakran alkalmazott kifejezés, mely szerint a vele tevékenykedő egyed valahova „odaálmodja” művét. Így került a sorba az édes-bús operetti dallam a mögöttes szövegrésszel. Ha csak a szöveg stilizálásáról lenne szó, nincsen baj, mert a nagy nyelvi keverékbe ez is belefér, a napi sajtóban, tv-ben, a nyilatkozatokban. Tudjuk, hogy az „álom” az emberi test pihenő helyzetének kísérő jelensége, amikor öntudatlan állapotban képek formájában jelentkeznek emlékeink, vágyaink, a múltunk és sokak szerint a jövőnk is. Megszokhattuk, hogy összefüggés van szervezetünk és álmaink között. Nem ismeretlen a beteg test „lázálma” és a kései órákban fogyasztott nehéz ételek keltette nyomasztó képözön, de nagy zeneszerzőnk még „szerelmi álmok”-ról is muzsikált. És máris újból az építészetnél tartunk, hisz egy régi mondás szerint az a „megfagyott zene”. De az „odaálmodással” nagyon vigyázni kell. El kellene tenni már az „altató-pastillát” mely a sokszor nagyon zavaros álmokat okozza, és a komoly alkotásra ösztökélő napvilágnál ébren kell rádöbbenni arra, hogy minden gondolatnak, ceruzavonásnak városunkat, a lakosokat, és az idelátogatókat kell szolgálnia. És ez vonatkozik mindenfajta társadalmi alakzatra, az ekörül forgolódó személyekre, de még a véleményező átlagpolgárra is. – Elő kell venni az oktatási intézmények tanításait a szabályosság érdekében. – Hasznot hoz a „zollstock”, mert ellenőrizhetők a telekméretek, magasságok, térarányok, stb.
– El kell mélyedni a vonatkozó törvények ismeretében, mert azok betartása nagy kötelem. – Fel kell dolgozni a tanulmányutak élmény eredményeit, nem a „lekoppintás” érdekében, hanem rokon hangulati elemek példáját kell képezni. – Az utcai séták hozzák meg a felismerés eredményét, hogy ne legyen nehéz a döntés a környezetbe való beilleszkedés kérdésében a kirívó megoldások elkerülésére. – Át kell élni és méltatni, megmutatni kell múltunk emlékeit, a hiányokat pótolni kell. Például viszonylag kevés a nívós közétéri szobor, eltűntek még az üzletek cégérei is. Meg kell keresni az egyes városrészek hangulati elemeit és még az utólag kihelyezett részletmegoldások is alkalmasak sajátos városhangulat kialakítására. – Elő kell venni a számológépeket és többet kell számolnunk. A valóság talaján állva a legsürgősebben fel kell mérni városunk tényleges szükségleteit, és azok költségeit a lehetőség szerinti pontossággal kell megismerni. Csak ez a mód alkalmas arra, hogy a „sorrendiség” betartható legyen. A következetes gazdálkodó jellegű gazdálkodó szemlélet előbbutóbb jó eredményt hoz, de csak akkor, ha minden várható körülményt figyelembe veszünk annak szüksége szerint, hogy az összehasonlítás azonos szintű lehessen. A pillanatnyilag felesleges dolgokkal foglalkozni sem szabad. – A legsürgősebben rendbe kell hozni Győr közlekedési helyzetét. Csak a térképre kell ránézni és látni lehet, hogy nem megoldott a városon keresztül az É-D irányú átmenő forgalom. Új hidat kell építeni az Ipar utca vonulatában a MosoniDunára. A Sziget-Révfalu közötti híd megvalósítása – már csak várhatóan nagy költségei és egyéb okozandó bonyodalmai miatt is - nyugodtan távolabbi időpontra helyezhető. Érdekes módon mégis ez utóbbi t forszírozzák, talán valamilyen „álom” hatására. De baj van az egyéb bevezető utakkal is! – A realitás talajára állva tegyünk lépéseket a lakosság foglalkoztatása érdekében, létesítsünk olyan objek-
tumokat, melyek a magyarság, Győr városa kulturálódását egyaránt szolgálják, és vendégeinknek is tetszik mind tartalmilag, mind a megjelenésben.
Szabó Gyula okl.ép. mérn., nyugdíjas
„Nagy magyar télben picike tüzek Soh’se volt olyan máglya, Mintha most ez a sok titkos láng Összefogna egy láncba...! Az égig, a csillagos égig érne, És minden idegen rongy benne égne!” (Reményik Sándor: Nagy Magyar télben)
Ébredj, magyar!
Fénylánc Magyarországért „Ébredj, magyar!” – tüzek Ménfőcsanakon
A fénylánc enyhítő fényében, a szeretet tűzében olvadjunk eggyé, szólítanak meg bennünket a világhálóról és barátainktól tolmácsolt üzenetek Karácsony előtti napokon. Arról, hogy december 21-én este, a börzsönyi Szent Mihály-hegy csúcsán kigyullad egy máglya, és gyújtsunk „kézből-kézbe” adva magunk is országos messziről is ilyen jól látható lángokat, máglyákat. Máglyát, amely hittel, szeretettel is bevilágíthatja e szomorú, ködös és vaksi-sötét ország elfagyosodó, kies tájait. És láng, máglya lobbant Győr mellett a ménfőcsanaki „Hegyen” is. Láng, amelyre, mintegy szeretet-riasztásra, legalább félszáz szívéből hívő hazafi percek alatt összegyűlt. Összegyűltek a hallgatag névtelenségből, a ma még talán ismeretlenek, de lehet a Holnap, az Új Kor hős “kísértetei”. S ahogy a lángok a közös örömből egyre csak törtek elő, úgy lettek mind ragyogóbbak a fényesedő arcok ott, feledve a tömlöc-fekete, naponta hóhéros országos bárddal lélekre sújtó ütéseket. Feledve, mert a lélek, a szív rezdüléseit, mint a mindenség ölelő szeretet-karéjait, összeforrasztotta akkor a hegyi éjszakában a Nagy Közös Tűz egyesítő ereje. És e kis elesett országot bevilágítani képes kifényesedés, meg a most már esküszerűen kötelező, ébresztő, jobbító akarat, és a belőlük táplálkozó, szertesugárzó, szentséges énekek, versek, imák. És a hit, hogy a jobbat most már valóban meg kell valósítani. Hit, hogy, meg lehet, és meg is tudjuk így egymásba fonódva csinálni ezt. Mert itt van, elérkezett erre az idő, üzente a „Feltámadás-hegyén” Karácsony előtt az az este is.
A Z ÖSSZEFOGÁS ÚJSÁG LETÖLTHETŐ A Z INTERNETRŐL IS
6
Tegyük hát félre „álmainkat” a pihenő időre és fogjuk össze célunk eléréséhez. A vállvetve végzett komoly közös munka hozhat valós eredményt, melytől életünk, városunk felvirágzik. Úgy legyen!
Kép, szöveg: Bognár Béla
W W W.oFpK.Hu
Benedek Elek leírása
A Magyar Nemzet története A nemzeti állam megalkotása Az 1825-iki
országgyűlés Nagy volt a nemzet öröme, midőn József császár örökébe alkotmányos király lépett II. Lipót személyében. Az ő rövid, két esztendős uralkodását nevezetessé tette az 1790-91-iki országgyűlésen alkotott törvény, mely helyreállította és biztosította a magyar alkotmányt. De a nemzet öröme nem sokáig tartott. Mi történt? Franciaországban 1789-ben kitört a forradalom, a királyt és feleségét (Mária Terézia leányát) vérpadra hurcolták, nemkülönben híveiket is. A francia nép eltörölte a királyságot: egyenlővé lett az ország minden polgára. A fejedelmek és kiváltságos osztályok megijedtek a francia forradalom minden rendet felforgató következményeitől s Európa szerte szövetkeztek a szabadság megfojtására. Még azok is, kik különben igaz lélekkel munkáltak addig a szolgai állapot megváltoztatásán. Az összes európai fejedelmek szövetkeztek a franciák ellen s a húsz évig tartó háború (1792-1812) a szövetségesek győzelmével végződött. Magyarország rengeteg vért és pénzt áldozott a franciák ellen viselt háborúra s midőn aztán leverték a nagy Napóleont, rengeteg áldozatainak az lett a jutalma, hogy a király (I. Ferenc) országgyűlés nélkül kezdett kormányozni. Törvénytelenül, erőszakkal szedette az adót és újoncot. A vármegyék egy részének ellenállása végre is kényszerítette a királyt, hogy országgyűlést hívjon össze. Igy nyílt meg tizenhárom évi törvénytelen, erőszakos kormányzás után a nevezetes 1825-iki országgyűlés Pozsonyban. Az alkotmányos sérelmek nagy tömege gyűlt össze. A követek elsősorban e sérelmek orvoslását követelték. A király a rendkívüli viszonyokkal mentegetőzött s újra megígérte, hogy ezentúl minden három évben országgyűlést hív össze s nem bántja többé a magyar alkotmányt. Ezen
az országgyűlésen jelent meg egy huszártiszt, aki maga is háborgó lélekkel látta az alkotmányon ejtett sérelmeket, de látott egyebet is: az ország elmaradottságát. Hitte erős
hittel, hogy csak a művelt és gazdag Magyarország őrizheti meg függetlenségét, s nem az alkotmányos sérelmek örökös hánytorgatása, még kevésbé a nemesi kiváltságok makacs védelme. Ki volt ez a huszártiszt?
Gróf Széchenyi István Széchenyi Ferencnek, a Nemzeti Múzeum magyar lelkű megalapítójának volt a fia Széchenyi István. Bécsben, 1791-ben született. Sokat utazott idegen országokban, mielőtt az országgyűlésen megjelent. Ami szépet, hasznosat látott idegen föl-
dön, feljegyezte s ország boldogító tervekkel tért vissza hazájába. Itthon első dolga volt, hogy bejárja az országot s közvetlen közelről ismerje meg a hazai viszonyokat. Szomorú tapasztalatokat szerzett nemzete elmaradottságáról s szent fogadalmat tett, hogy nemzetét felébreszti beteges szendergéséből, kezébe adja a
műveltség fegyverét s szívébe oltja az igazságot, az emberséges érzést a földnépe iránt. Midőn az országgyűlésen a követek azt vitatták, hogy és miként lehetne lendíteni az elhanyagolt magyar nyelv és művelődés ügyén, hirtelen felállott a még alig ismert huszártiszt s birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság alapítására. Az első fellépésnek rendkívül nagy és jótékony volt a hatása. De Széchenyi nem állott meg itt. Hogy a többnyire idegen földön élő főurakat haza édesgesse, meghonosította a lóversenyeket s Pesten megalakította a nemzeti kaszinót, melynek példájára országszerte társaskörök alakultak. folytatjuk
Árpád imája a Honfoglaláskor Boldog Isten nézz ránk a magas egekből, áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből! Nemzetek Istene! Tarts meg itt bennünket évezredeken át, áldd meg életünket, viharban és vészben oltalmazz meg minket! Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot, Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk, ez legyen örökre a mi Szent Országunk! Legyen minden magyar a Te fény gyermeked, Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted! (Szigligeten az Eszterházy pince falán találtuk)
7
Adventi muzsika az evangélikus öregtemplomban
Az Összefogás Polgári Egyesület és a Komlókert Polgári Kör adventkor is megtartotta immár hagyományosnak mondható összejövetelét. Az evangélikus öregtemplomban Maschler Brúnó polgári kör vezető köszöntötte a vendég Pitti Katalin népszerű operaénekest, a szépszámú, áhítatos
zenére és elmélkedésre megjelentet, köztük Szakács Imrét, a megyei közgyűlés elnökét és Ittzés János evangélikus püspököt, akik maguk is szóltak az egybegyűltekhez a várakozás, a közelgő ünnep kapcsán. Fotó: Bognár B.
Wass Albert jótékonysági est a BBMMK-ban
2008. DEcEMbEr 14: A jótékonysági est köszöntőjét Simon Róbert alpolgármester mondta. Az est előadója Németh Péterné volt, közreműködött a Ménfőcsanaki Szent Kereszt Plébániatemplom Férfikara Sasvári Gyula vezetésével. A belépőjegyek megvásárlásával erdélyi gyermekházakat támogatott a nézőközönség.
Kapni jó, de adni szívbéli öröm Karácsony egyesíti az évközben bezárkózó, elfásuló, elidegenülő emberi érzéseket, szíveket: mert kapni jó, de az az igazán elmélyült örömünk, ha magunk is adhatunk. Erre gondolhattak a Kereszténydemokrata Néppárt győri vezetői és aktivistái is, amikor karácsony előtt adománygyűjtést szerveztek. A KDNP Bartók Béla úti irodájában használt ruhát gyűjtöttek a rászorulóknak, amelyet, mint Herkely Ákos szóvivőtől megtudtuk, az Adyvárosi Családsegítő Szolgálatnak, a Gyökerek-jóléti Szolgálat Alapítványnak, valamint a
likócsi hajléktalanoknak juttattak el. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Adni öröm!, Legyen mindenkinek boldog a Karácsony! nemes jelszavakkal hirdette meg idei akcióját, amely tartós élelmiszerek fogadására irányult. A gyűjtés egy héten keresztül napi tizenkét órában folyt az Interspar, a Kaiser’s, a Spar, a Plus győri áruházaiban, száznál több aktivista segítségével. Az Aranyvasárnappal záruló gyűjtésen több mázsa liszt, cukor, étolaj, száraztészta, édesség, egyéb élelmiszer jutott a rászorulóknak a karácsonyi ünnepekre. Bognár B.
Megjelenik 8000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET” 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • Weblap: www.ofpk.hu
Győri Polgári Lap
Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Halászi Takarékszövetkezet 58600283-11109550