ELŐTERJESZTÉS. a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére december 01

ELŐTERJESZTÉS a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2015. december 01.

MEGHÍVÓ

A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. december 01-én (kedd) 1000 órakor tartandó küldöttközgyűlésére tisztelettel meghívom. Helye: HM Védelemgazdasági Hivatal tanácsterme Budapest, XIII. Aba u. 4. Megközelíthető: A kék metróvonal Lehel téri megállójától a 14-es villamossal (két megálló), vagy a 75-ös, 79-es trolibusszal (Lehel úti megálló). Gépkocsival történő parkolásra javasoljuk a Szabolcs utcát. Tervezett napirendi pontok: 1. 2. 3. 4.

Az Alapszabály módosítása A Befektetési Politika és a Választható Portfóliós Szabályzat módosítása Vezető tisztségviselő választása Egyéb kérdések

Tájékoztatom, hogy a küldöttközgyűlés napirendi pontjait képező teljes dokumentáció 2015. november 16-tól a honlapon (www.hnyp.hu), illetve a Pénztár ügyfélszolgálatán (1135 Budapest, Aba u. 4.) megtekinthető. Kérem a küldötteket, hogy akadályoztatásuk esetén – a határozatképesség biztosítása érdekében - helyettesítésükről a megválasztott pótküldött felkérésével gondoskodjanak. A szavazati jogot átvett pótküldött részvételéről az érintett pénztári megbízottakat legkésőbb november 16-ig szíveskedjenek tájékoztatni. Határozatképtelenség esetén változatlan helyszínnel és napirendi pontokkal a küldöttközgyűlést 2015. december 01-én 1015 órára ismételten összehívom. Ebben az esetben az eredeti napirendi pontok tekintetében a küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Budapest, 2015. november 12. Tisztelettel:

Fodor Lajos sk. IT elnök

1. sz. napirendi pont

Az Alapszabály módosítása

(MOD151105)

Javaslat a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Alapszabályának a módosítására 1.) Az alapszabály 2.5. c) pontjában a „november 30.” szövegrész helyébe „március 20.” szövegrész lép. Indokolás: Az alapszabály 2.5. c) pontja az Öpt. 15. § (1) c) pontja alapján a tagoknak a tagdíjfizetés elmulasztása miatti kizárására ad lehetőséget a várakozási idő leteltét követően. A módosítás következtében a hátralék rendezésére nyitvaálló határidő a hozamlevonással kapcsolatos MNB elvárásokra tekintettel lerövidül. 2.) lép:

Az alapszabály 6.1. pont első mondata helyébe 2016. január 1. napjától az alábbi rendelkezés

„6.1. A pénztárban az egységes tagdíj évente a tárgyév első napján érvényes minimálbérnek a 60 százaléka, azaz hatvan százaléka, forintra kerekítve. ….” Indokolás: A pénztár a jelenlegi havi tagdíj fizetési gyakoriság helyett a hozamlevonással kapcsolatos rendelkezésekre és azok várható módosítására tekintettel éves tagdíj fizetést határoz meg. Ezzel összhangban a módosító javaslat az egységes tagdíj egy éves összegét határozza meg, amelynek mértéke azonos a jelenlegi havi egységes tagdíj tizenkétszeresével. 3.) lép:

Az alapszabály 6.3. pont első mondata helyébe 2016. január 1. napjától az alábbi rendelkezés

„6.3. A tag tagdíjfizetési kötelezettségét a vonatkozási év december 31. napjáig kell teljesíteni. ….” Indokolás: A tagdíj fizetés határideje a tagdíj fizetési periódus módosulásához kapcsolódóan olyan módon változik, hogy a pénztár a hozamlevonást úgy tudja végrehajtani, hogy az megfeleljen mind a jelenleg hatályos jogszabálynak és MNB állásfoglalásnak, mind pedig a 2016. január 1-jétől várható módosított Öpt-nek. A tagok éves tagdíj fizetési gyakoriság esetén is jogosultak az éves tagdíjat havonta részletekben megfizetni. 4.) Az alapszabály 6.6. pont második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép, a hármadik mondatban a „november 30.” szövegrész helyébe „március 20.” szövegrész lép. „6.6. …. Ha a tag a várakozási idő letelte előtt a tagdíjat esedékességekor nem (vagy csak részben) fizeti meg (a tagdíj nemfizetés kezdő időpontja), a várakozási időbe ez az időszak is beszámít. ….”

Indokolás: Az alapszabály 2.5. c) pontja az Öpt. 15. § (1) c) pontja alapján a tagoknak a tagdíjfizetés elmulasztása miatti kizárására ad lehetőséget a várakozási idő leteltét követően. A módosítás következtében a hátralék rendezésére nyitvaálló határidő a hozamlevonással kapcsolatos MNB elvárásokra tekintettel módosul. 5.) Az alapszabály 6.7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép azzal, hogy a tagdíj elszámolására vonatkozó módosított rendelkezést 2016. január 1. napjától kell alkalmazni. 2015. december 31. napjáig a pénztár a befizetett tagdíjat a jelenleg hatályos rendelkezések szerint számolja el. „6.7. A pénztár a befizetett tagdíjat a tárgyévben esedékes tagdíjként számolja el. Amennyiben a tag a tárgyévben esedékes tagdíjnál magasabb összegű tagdíjat fizet, akkor azt a pénztár az egységes tagdíjon felüli összegű tárgyévi tagdíjként számolja el, kivéve, ha a tag úgy nyilatkozik, hogy az esedékes tagdíjat meghaladó összeget a hátralék kiegyenlítésére kéri elszámolni. A tag erre vonatkozó nyilatkozatának a befizetett tagdíjnak a tag egyéni számláján történő jóváírásáig kell a pénztárhoz beérkeznie. A tag erre vonatkozó nyilatkozatát az utalás közleményében is megteheti. A tag a tagdíjhátralékot a tagdíj vonatkozási évét követő év március 20. napjáig egyenlítheti ki.” Indokolás: A jövőben a pénztár a befizetett tagdíjat elsődlegesen a tárgyévi tagdíjként számolja el, az egységes tagdíjat meghaladó összeget a tag nyilatkozata alapján számolja el a hátralék rendezésére. Változik a hátralék kiegyenlítésére nyitvaálló határidő is. 6.)

Az alapszabály 6.8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„6.8. A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tagdíjfizetés elmulasztásának időtartama alatt, a pénztár a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát – az egyéni számla kezelési költségeként – évente, a mindenkori pénztári egységes tagdíj tárgyévben meg nem fizetett részének a működési tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a tárgyévi hozam összegével a működési tartalék javára jóváírja. A részletszabályokat a pénztár Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzata tartalmazza.” Indokolás: A pénztár az éves tagdíj fizetési gyakoriságra tekintettel – az MNB állásfoglalásával összhangban – változatlanul évente alkalmazza a tagdíj fizetést elmulasztó tagokkal szemben a hozamlevonást. A 6.8. pont szövegezése az éves tagdíj fizetési periódus bevezetése miatt módosul. 7.) Az alapszabály 23.11. pontja („Jelen egységes Alapszabály az 1994. október 24-i alakuló közgyűlésen elfogadott, többször módosított Alapszabály helyébe lép 2015. augusztus 1. napján.”) törlésre kerül. Indokolás: A küldöttközgyűlés az alapszabály módosításakor esetenként rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról, amely a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabály első oldalán feltüntetésre kerül. Így a törölt rendelkezés fölösleges.

2/4

8.) Az alapszabály mellékletét képező Tagi Kölcsön Kezelési Szabályzat 4.3. pont utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4.3. ……………. A pénztár az elbírálástól számított 12 munkanapon belül a tag által megadott belföldi címre vagy az általa megjelölt belföldi fizetési számlájára történő utalással folyósítja a kölcsönt.” Indokolás: Az alapszabály jelenleg hatályos rendelkezése szerint a pénztár a tag általa megjelölt belföldi fizetési számlájára történő utalással folyósítja a kölcsönt. Ezzel szemben a pénztár a gyakorlatban a tagok érdekeinek megfelelően a tag választása szerint a tag által megadott címre vagy a számlájára utalással folyósítja a tagi kölcsönt. Ennek megfelelően módosul az alapszabály. 9.) Az alapszabály mellékletét képező Tagi Kölcsön Kezelési Szabályzat 6.2. pontjában a „késedelmi pótlék” kifejezés „késedelmi kamat”-ra módosul. Indokolás: A szöveg pontosítása a terminológia következetessége érdekében. 10.) Az alapszabály mellékletét képező Tagi Kölcsön Kezelési Szabályzat 8.3. pontjában a „kölcsön tőkeösszegét és a kölcsön kamatát” szövegrész a „kölcsön tőkeösszegét, kamatát és késedelmi kamatát”-ra módosul. Indokolás: A szöveg pontosítása, a pénztár a késedelmi kamatot is érvényesíti a késedelmes tag számlájával szemben. 11.) Az alapszabálynak a … - …./2015. számú küldöttközgyűlési határozatokkal elfogadott módosításai – eltérő rendelkezés hiányában – 2015. december 1. napjától hatályosak azzal, hogy a 2014. évre vonatkozó tagdíjak megfizetésére és a tagdíjfizetés elmulasztása esetén a hozam elvonására a 2015. november 30. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2015. évre vonatkozó tagdíjat a tagok 2016. március 20. napjáig fizethetik meg. Amennyiben a tag a 2015. évre vonatkozó tagdíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a pénztár a 2015. évi tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a 2015. évi tagdíjfizetés elmulasztásának időtartama alatt, a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát – az egyéni számla kezelési költségeként – 2016. március 31. napjáig a meg nem fizetett hónapok arányában, a pénztári egységes tagdíjnak a működési tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a 2015. évi hozam összegével a működési tartalék javára jóváírja. Indokolás: Az alapszabály jelenleg hatályos rendelkezésének megfelelően a pénztár a 2014. évben meg nem fizetett tagdíjak alapján még nem alkalmazott hozamelvonást, így azt a jelenleg hatályos szabályok szerint 2015. decemberében hajtja végre. A 2015. évi tagdíjak vonatkozásában a pénztár már az MNB elvárásának megfelelően hajtja végre a hozamlevonást. A hozamlevonás végrehajtásának időpontját a pénztár Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzata határozza meg, igazodva az alapszabálynak a tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezéseihez. A jelenleg hatályos szabályzat szerint a hozamlevonást a pénztár a tárgyévet követő év december hónapjában, az év utolsó napjáig hajtja végre. Ez a határidő – először a 2015. évi tagdíjak vonatkozásában – a tárgyévet követő év március

3/4

31. napjára módosul. Ennek megfelelően az alapszabály módosítás küldöttközgyűlés általi elfogadását követően a Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzat releváns rendelkezései is módosításra kerülnek. Budapest, 2015. november 5. dr. Somkúti Éva

4/4


A Befektetési Politika és a Választható Portfóliós Szabályzat módosítása

Tisztelt Küldöttek!

A Magyar Nemzeti Bank 2015. július 30-án érkezett felhívásában javasolta a Pénztárnak, hogy a Választható Portfóliós Szabályzatát az alábbi észrevételek figyelembe vételével módosítsa: „A VPR Szabályzat 4.2 („Befektetési korlátok”) fejezetén belül a 4.2.1.10 pont a következő rendelkezést tartalmazza: „A magyarországi-, és külföldi gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a Pénztári befektetett eszközök 30%-át” Az Öbr. 2. számú melléklet 1. c) pontja szerint az Öbr. 1. számú melléklet d5), d6), d9), d10), e2), e4) alpontjaiban feltüntetett eszközök értékének alpontonként számított együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10-10%-át, és együttes arányuk nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 30%-át. A VPR Szabályzat 4.2.10 pontjában említett kötvények az Öbr. 1. számú melléklet d5) alpontjában („Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételéveláltal nyilvánosan forgalomba hozott kötvény”) feltüntetett értékpapíroknak feleltethetőek meg. Erre tekintettel az alpontonként számított együttes arányuk a befektetett pénztári eszközök 1010%-át nem haladhatja meg, és ebből következően e két eszközcsoport együttes aránya a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-a (nem pedig 30%-a) lehet.” A pénztár az MNB észrevételét megvizsgálta és megállapította hogy a szabályzatában meghatározott konkrét, portfóliónkénti eszközösszetétel minden tekintetben megfelel a törvényi előírásoknak. Az általános szabályokat szövegszerűen összefoglaló leírásban szereplő meghatározás viszont valóban nem tükrözte pontosan a törvényi korlátokat, de a gyakorlatban a pénztár azt alkalmazta, ezért az MNB javaslatát elfogadva a pénztár a szabályzat szövegének pontosítását végrehajtotta. Ennek megfelelően a Választható Portfóliós Szabályzat 4.2.1.10. pontjában lévő meghatározás a következőre módosul: „A magyarországi–, és külföldi gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a pénztári befektetett eszközök 20 %-át.” Az Igazgatótanács a 2015. szeptember 8-i ülésén a Választható Portfóliós Szabályzat módosításait a 34/2015. számú határozatával elfogadta.

Előterjesztés referencia összetétel változtatására A befektetési portfóliók eredményének javítása érdekében általános ügyvezetői javaslatok alapján az Igazgatótanács – a fő szempontok lefektetése után – további konkrét javaslatot kért a befektetések esetleges átalakítására. Egyetértés volt abban, hogy a konzervatív befektetési politikánk ne változzon, a kockázatvállalás (részvény kitettség) növelése nem indokolt, de apróbb korrekciókkal alkalmazkodjunk a gyorsan változó feltételekhez.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a portfóliók összetételének változtatására nincs szükség. Ennek megfelelően az alábbi javaslat a változatlan portfólió összetétel melletti „finomhangolási” változásokat fogalmaz meg. Amennyiben a referencia táblázatban szereplő részvénypiac index súlyának alább javasolt változtatását elfogadja a tisztelt Küldöttközgyűlés, úgy a módosítás esetén a Befektetési politikában, a Választható Portfóliós Szabályzatban kell a módosításokat átvezetni. A külső vagyonkezelést végző partnereink javaslata a finomhangolás keretében módosítandó indexekkel kapcsolatban eltérő. Egyetértés abban látszik, hogy a kockázati szintek mozgatását ők sem javasolják, vagyis a részvények és az állampapírok arányán ők sem változtatnának. A referencia összetételben szereplő részvénypiaci indexek javasolt módosítása során abban is egyet értenek, hogy ennek mértéke ne legyen markáns. Az egyik vagyonkezelő a Közép-európai régiót lefedő CETOP20 indexet növelné. Ez az index tartalmazza a jelentős magyar részvényeket is, a környező országok vezető részvényei mellett. A másik vagyonkezelő az MSCI World indexet javasolja növelni. Ezzel az index-el növelni lehet az egyéb régiók részvételét a befektetésekben. Mivel a növekedési portfóliót a legkockázatosabb portfóliónak tekintjük, ezért ennek a portfóliónak a referencia összetételében szerepelnek részvények a legnagyobb hányadban. A részvények területi megoszlása alapján is növelhető ennek a portfóliónak a kitettsége. Az MSCI WORLD index megjelenítésének erősítése nagyobb szerepet ad a világ fejlett piacainak. Az index lefedi ÉszakAmerikát, az európai és Közel-keleti fejlett piacokat, Japánt, Ausztráliát, Új-Zélandot, Hong-Kong-ot és Szingapúrt. Az érintett régiók alapján látszik, hogy a globális piaci folyamatok nagyobb arányú beengedése mellett, a beengedett régiók kockázata elfogadható. A kiegyensúlyozott portfólió esetében, a kevésbe kockázatos besorolást figyelembe véve csökken a szélesebb világ befolyása. Ezzel azonos mértékben erősödik a régiónk jelenléte, melyben Magyarország is szerepet vállal. Ennek megfelelően a hazai kockázatokkal lehet számolni. A kiegyensúlyozott és a növekedési portfóliók eltérő céljait, és a két portfólió jelentősebb eltérésére felmerült EB igényt is figyelembe véve, a következőket javasoljuk: 1, A kiegyensúlyozott portfólió esetében a régiós CETOP20 index növelése 1,2 %-al, és az MSCI World index 1,2 % os csökkentése.

2, A növekedési portfólió esetében az MSCI World index növelése 2,5 %-al, és a CETOP20 index 2,5 %-os csökkentése.

Hatályba lépése a Választható Portfóliós Szabályzat és a Befektetési Politika küldöttközgyűlési elfogadását követően az MNB engedélyezése után lehetséges. Módosítási javaslat 1.) A Választható Portfóliós Szabályzat 4.2.2.3. pontjában a Kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index)

Jelenleg CETOP20 MSCI WORLD

Javasolt módosítás

13%

14,2%

7%

5,8%

2.) A Befektetési Politika 8.7.3. pontjában a Kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index) Jelenleg CETOP20 MSCI WORLD


13%

14,2%

7%

5,8%

3.) A Választható Portfóliós Szabályzat 4.2.2.4. pontjában a Növekedési portfólió összetétele (referencia index) Jelenleg


CETOP20

21%

18,5%

MSCI WORLD

12%

14,5%

4.) A Befektetési Politika 8.7.4. pontjában a Növekedési portfólió összetétele (referencia index) Jelenleg


CETOP20

21%

18,5%

MSCI WORLD

12%

14,5%

Az Igazgatótanács a 2015. november 11-i ülésén a Választható Portfóliós Szabályzat és a Befektetési Politika módosításait a 37/2015. számú határozatával elfogadta.

Tisztelt Küldöttek! Kérjük a módosított szabályzatok előterjesztés szerinti jóváhagyását.

Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Levelezési cím: 1397 Budapest, Pf.: 528.

Befektetési Politika

A Befektetési Politikát a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. december 1-i küldöttközgyűlése a __/2015. számú határozatával elfogadta és ___-tól hatályba lépteti

törölt: június törölt: 23 törölt: 38 törölt: 2015. június 23

2

Tartalom 1. Szabályozási környezet ............................................................................................ 3 2. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei ................................................ 3 3. A befektetési politika meghatározása..................................................................... 5 4. A befektetési politika teljesülésének értékelése ..................................................... 5 5. A befektetési politika módosítása ........................................................................... 6 6. Feladatmegosztás a befektetési tevékenység végrehajtásában ............................ 6 7. A befektetési tevékenység résztvevői .................................................................... 11 8. A befektetési portfóliók összetétele és a hozzájuk rendelt referencia indexek . 13 9. A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása ........ 23 1.számú melléklet: A Befektetési politika kivonata ............................................... 24 2. számú melléklet: Befektetési fogalmak ................................................................ 31

3

1. Szabályozási környezet A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (továbbiakban: Pénztár) befektetési politikáját az alábbi – többször módosított – jogszabályok előírásai szerint alakította ki:  az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról,  a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól,  a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól,  a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. 2. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei 2.1. A Pénztár a legfontosabb céljának és kötelezettségének tekinti a tagi, munkáltatói tagi és támogatói befizetések, adományok értékének megóvását és növelését. Ennek érdekében a Pénztár a rendelkezésre álló szabad eszközöket – a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség folyamatos fenntartása, valamint a vonatkozó jogszabályok, és a jelen befektetési politika előírásainak betartása mellett – befekteti. 2.2. A Pénztár a fedezeti tartalékot alapvetően hosszú távú megtakarításként kezeli és értelmezi. A Pénztár a fedezeti tartalékot választható portfóliók között osztja meg. A választható portfóliós rendszer egy olyan önkéntes, nyugdíjpénztári tagi rendelkezési lehetőség biztosítása, amelyben a Pénztár lehetővé teszi, hogy a felhalmozási időszakban lévő tag maga rendelkezzen az egyéni nyugdíjszámlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. 2.3. A választható portfólió azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár a korábbi egy helyett több befektetési portfóliót is összeállíthat. Ezekből mindenki kiválaszthatja az életkorának, és kockázatviselési hajlandóságának megfelelőt. 2.4. A választható portfóliós rendszer bevezetésének célja, hogy hosszabb távon magasabb hozamot, így versenyképes nyugdíjszintet biztosítson a pénztártagok részére. 2.5. A Pénztár, a választható portfóliós rendszert 2008. január elsejével vezette be. Az új szolgáltatás bevezetése lehetőséget nyújt a felhalmozási időszakban lévő tagok számára, hogy az egyéni számlájukon nyilvántartott befizetéseiket – az automatikus besorolással vagy egyéni döntés szerinti választással –, eltérő kockázatú és hozamú befektetési portfóliókban helyezzék el. A konstrukció a nagyobb jövedelmű (az adókedvezményeket maximálisan igénybevevő) és a havonta néhány ezer forint körüli befizetésre képes önkéntes pénztártagok számára egyaránt lehetővé teszi a befektetési kockázatok különböző mértékű vállalását. 2.6. A működési tartalék a biztonságos pénztárüzemi tevékenység fedezete, ezért nagyságát (tekintettel arra, hogy az átcsoportosítás adóköteles) a várható feladatokkal összhangban (esetleges beruházás, stb.) kell meghatározni. Optimális mértéke mellett a maradvány befektetésének jelentősége elenyésző.

4

2.7. A likviditási tartalék befektetésének célja, hogy biztosítsa a felhalmozott eredmény növelését, és legalább a működési tartalék befektetésével azonos hozam realizálását. 2.8. Az önkéntes pénztári be nem azonosított befizetések elkülönítésének célja, hogy a Pénztárhoz befolyó, de még nem azonosított befizetések is a lehetőségekhez mérten hozamokhoz juttassák a tagságot. 2.9. A Pénztár, a szolgáltatási kifizetések számára külön portfóliót hoz létre. 2.10. A Pénztár befektetési tevékenysége során a vagyon tőkeerejének megőrzésére és növelésére törekszik. A Pénztár kockázatviselési hajlandóságát a választható portfólió célja és természete határozza meg. Mindenképpen törekszik arra, hogy a vállalandó kockázat mértéke rövid és középtávon olyan legyen, hogy ne veszélyeztesse a rendelkezésre álló tőkéjének reálértékben vett sértetlenségét. A Pénztár önállóan folytatott befektetése akkor nem minősül saját portfóliókezelési tevékenységnek, amennyiben a Pénztár portfóliókezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán, illetve tagi kölcsönben vannak elhelyezve. 2.11. A Pénztár a nagyobb biztonság, a magasabb hozamok elérése, valamint a portfóliókezelési tevékenység átláthatósága és összemérhetősége érdekében diverzifikált portfóliókezelést folytat a következők szerint: -

-

-

-

a Pénztár megosztja a vagyonkezelést és ennek keretén belül külső portfóliókezelőket alkalmaz az értékpapír és a pénzpiaci befektetések, kezelésére, valamint saját portfóliókezelést végez, melyet a befektetési részleg hajt végre, a Pénztár Igazgatótanácsa a portfóliókezelőket a 7.3 pontban meghatározott szempontok szerint pályáztatás útján választja ki, évente pedig a 7.5. pontban meghatározott szempontok szerint felülvizsgálja a portfóliókezelők működését és a vagyonkihelyezés megosztásának arányait, az ingatlanbefektetéseket saját kezelésben végzi a Pénztár. Az ingatlanokkal kapcsolatos jogszabály szerinti feladatok ellátására ingatlanértékelőt, egyéb ellenőrzési és elemzési feladatok elvégzésére - szükség szerint ingatlanszakértőt bíz meg a Pénztár, A Pénztár a külső portfóliókezelés ellenőrzésére, valamint a saját vagyonkezelésre befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz főállásban, akit az Igazgatótanács pályázat útján választ ki és dönt a díjazásáról. A kiválasztás során többek között az alábbi szempontokat veszi figyelembe: -szakmai múlt -szakmai hírnév -korábbi működésről referenciák

2.12. A Pénztár a befektetési tevékenységben közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozam elérése érdekében - a vonatkozó jogszabályok és jelen befektetési politika figyelembevételével - a legjobb tudásuk szerint mindent tegyenek meg.

5

3. A befektetési politika meghatározása 3.1. A Pénztár befektetési politikáját az ügyvezető igazgató készítteti el. A szakpolitika kidolgozásában a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató gazdasági helyettese közvetlenül vesz részt. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika elkészítésébe - a vonatkozó pénztári szabályok (pénztártitkok) betartásával – külső szakértőt, tanácsadót is bevonhat. 3.2. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika kialakításánál lehetőséget biztosíthat a Pénztár portfóliókezelőinek és a letétkezelőnek a befektetési politika kialakításában történő részvételre. 3.3. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika tervezetét - a bevont külső szakértők esetleges módosítási javaslataival együtt - előterjeszti az Igazgatótanács számára. Az Igazgatótanács által jóváhagyott befektetési politikát a Pénztár soron következő küldöttközgyűlése elé kell terjeszteni elfogadásra. Amennyiben az Igazgatótanács a befektetési politika változatlanul hagyását javasolja, akkor erről is a küldöttközgyűlésnek kell döntést hoznia. A befektetési politika mindenkor hatályos tartalmi kivonatát (1. számú melléklet) a Pénztárba belépni szándékozó minden magánszeméllyel ismertetni kell. A befektetési politika kivonatát fel kell helyezni a Pénztár weblapjára. 3.4. A Pénztár a portfóliók vagyonkezelését a saját és külső portfóliókezelés miatt a befektetési eszközök típusai alapján két részre bontja, mely portfóliók befektetése a Portfóliókezelési irányelvekben meghatározottak szerint történik. A saját vagyonkezelés bevezetésének célja az állampapír állomány kezelése. Természetesen állampapírok a külső vagyonkezelők által kezelt rész portfóliókban is helyet kapnak, a biztonságos működtetés elősegítése céljából. Ezek hányada portfóliónként eltérő, az adott portfólió állampapír kitettségtől függően. A rész portfóliók stratégiája és összetétele összességében megfelel a portfóliókra meghatározott egységes Befektetési politikában foglaltaknak. 4. A befektetési politika teljesülésének értékelése 4.1. A Pénztár befektetési politikája teljesülésének értékelését legalább évente egyszer az Igazgatótanács – az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján – köteles elvégezni. Az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy: -

-

a kialakított befektetési politika megvalósítása segítette-e a pénztári vagyon befektetési céljainak elérését; a befektetési ügyletmenet, a befektetési portfóliók összetétele, szerkezete összhangban volt-e a befektetési politikában és a jogszabályokban előírt rendelkezésekkel, az esetleges eltérések megszüntetése érdekében milyen intézkedések történtek; a befektetési portfóliók hozama a hozzájuk rendelt referencia indexek tűréshatáron belüli környezetében alakultak-e, illetve melyek voltak az esetleges eltérések okai;

6

-

-

az értékelt időszakban történt-e a befektetéseket érintő rendkívüli esemény, ezek milyen hatással voltak a portfólió szerkezetére és hozamára, illetve történt-e kárenyhítő intézkedés; a befektetési tevékenység eredményeinek értékelése alapján javaslatot kell tenni a befektetési politika fenntartására, esetleges módosításaira.

4.2. A befektetési politika megvalósulásának értékelését az éves beszámoló elfogadását megelőzően ismertetni kell az Ellenőrző Bizottsággal és a Pénztár küldöttközgyűlésével is. Ennek alapján a küldöttközgyűlés dönt a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. 4.3. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a tárgyévi befektetési politikát, annak teljesülését, illetve a jövőbeni várakozásokat 5. A befektetési politika módosítása 5.1. Az ügyvezető igazgató a befektetési politika megvalósulásának éves értékelése során felméri a befektetési politika változtatásának szükségességét. A változtatás igénye esetén a 3. pontban meghatározottak szerint elkészült módosítási javaslatot az értékeléssel együtt viszi az Igazgatótanács elé, amely a küldöttközgyűlés elé terjeszti elfogadásra. 5.2. Rendkívüli körülmények bekövetkezését a befektetési vezető azonnal jelzi a menedzsmentnek, és ha szükséges, az ügyvezető igazgató soron kívüli előterjesztést készít az Igazgatótanács részére. Rendkívüli körülménynek tekinthető: -

az értékpapírtőzsde forgalmának rendkívüli árfolyammozgások miatti felfüggesztése, vagy ha ez fenyeget; a portfólióban lévő értékpapírok kibocsátóinál bekövetkező rendkívüli események; a Pénztár portfóliókezelőjénél bekövetkező rendkívüli események.

Az Igazgatótanács ebben az esetben a befektetési politika rendes módosításánál ismertetett eljárással terjeszti a küldöttközgyűlés elé a rendkívüli módosításra vonatkozó javaslatot. 5.3. Amennyiben a rendkívüli módosítási eljárás lefolytatására nincs mód (pl. nincs rá elég idő), úgy a befektetési vezető – az ügyvezető igazgató (gazdasági igazgatóhelyettes) tájékoztatása mellett – a kármegóvás érdekében saját legjobb szakmai belátása szerint cselekedhet. A rendkívüli, kármegóvó intézkedésekről az ügyvezető igazgató soron kívül tájékoztatja az Igazgatótanács elnökét. 6.

Feladatmegosztás a befektetési tevékenység végrehajtásában

6.1. A Pénztár befektetési politikájának elfogadása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik.

7

6.2.A Pénztár üzlet és befektetési politikájának kialakítása során az Igazgatótanács: -

-

a küldöttközgyűlés elé terjeszti a befektetési politikát, jóváhagyja azon szabályzatokat, amelyek elfogadása nem tartozik a küldöttközgyűlés hatáskörébe, jóváhagyja a letét- és portfóliókezelői szerződések lényeges feltételeit, elemzi és értékeli a befektetési politika megvalósítását, javaslatot tesz a küldöttközgyűlésnek annak változtatásáról, dönt a portfóliókezelői pályázatok kiírásáról és a portfóliókezelő kiválasztásáról.

6.3. A Pénztár befektetési politikájának kialakítása és végrehajtása, a portfóliókezelők működésének, teljesítményük értékelése és ellenőrzése, valamint a befektetési döntések operativitásának fokozása érdekében külső és belső szakértőket vonhat be, akiknek főbb feladata a következő: -

-

megvizsgálni és elemezni az egyes konkrét portfólióelemek (ingatlan és ingatlanalap, nem forgatási célú részesedések, külföldi befektetések) vételéről, illetve eladásáról, azok hasznosításáról, működtetéséről és felügyeletéről szóló döntéseket és tranzakciókat, véleményezni az éves és hosszú távú pénzügyi tervek befektetésekkel és hozamokkal kapcsolatos elemeit, véleményezni és javaslatot tenni a letétkezelő és portfóliókezelők személyére vonatkozóan, véleményezni a Pénztár befektetéseivel kapcsolatos szabályzatokat.

6.4. A befektetési tevékenység közvetlen felügyeletét - az ügyvezető igazgató irányítása mellett - az ügyvezető igazgató gazdasági helyettese végzi. Javaslata alapján az ügyvezető igazgató köteles és jogosult a vonatkozó szolgáltatói szerződések feltételeit figyelemmel követni, alapkérdésekben Igazgatótanácsi döntésekre előkészíteni, technikai megoldások tekintetében, pedig saját hatáskörben módosítani. A szerződések előkészítése, illetve módosítása során szakértő közreműködését (pl. jogász, befektetési tanácsadó) veheti igénybe. 6.5. A befektetésekkel kapcsolatos, a közvetlen nyilvántartási, ellenőrzési és koordinálási feladatokat a befektetési vezető és a befektetési főelőadó végzi. 6.6. A Pénztárral szerződéses viszonyban álló szolgáltatók közötti munkamegosztás megszervezését a befektetési vezető koordinálja, elkészíti és ellenőrzi a szolgáltatók közötti eljárási és lebonyolítási rendet. 6.7. A Pénztár és a portfóliókezelő közötti feladatmegosztást a portfóliókezelői megbízási szerződésekben az alábbiakkal összhangban kell szabályozni: 6.7.1. A Pénztár feladata -

A Pénztár jelen befektetési politika portfóliókezelőket érintő részeit, Portfóliókezelési irányelvekbe foglalja és azt haladéktalanul eljuttatja a portfóliókezelőkhöz. A portfóliókezelők megbízási szerződéseiben rögzíteni kell, hogy a Portfóliókezelési irányelvek a portfóliókezelők általi kézhezvételüket követően a szerződés mellékletévé válnak;

8

-

-

-

-

-

-

-

A Pénztár a befektetési politika Portfóliókezelési irányelveket érintő módosításairól egyeztet az érintett portfóliókezelővel, számára véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít; A Pénztár befektetés céljából átadni kívánt eszközeit eljuttatja a portfóliókezelő rendelkezése alatt álló pénz-, illetve értékpapírszámlára, amennyiben a portfóliókezelő igényt tart rá az átadásról azt megelőzően írásbeli értesítést küld; A Pénztár együttműködik a portfóliókezelővel annak érdekében, hogy a portfóliókezelő tevékenységét a törvényi előírásoknak, a Portfóliókezelési irányelveknek, a Pénztár pénzügyi tervének és egyéb szabályzatainak megfelelően minél eredményesebben végezhesse; A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a portfóliókezelő által bonyolított befektetési üzletmenetet, ennek érdekében a létrejövő tranzakciókról a portfóliókezelőtől folyamatos tájékoztatást kér. Naponta kér jelentést a befektetett állomány alakulásáról, havonta a hó végi állományáról, a realizált hozam mértékéről, a portfólió nettó eszközértékéről és az elért hozamról. A Pénztár negyedévente írásban, esetenként szóbeli prezentációval is beszámoltatja a portfóliókezelőt a tőkepiac fejleményeiről és az alkalmazott stratégia eredményeiről; Amennyiben a Pénztár az ellenőrzés során a portfóliókezelő részéről a portfóliókezelői szerződés, a Portfóliókezelési irányelvek, a vonatkozó jogszabályok megsértésére bukkan, az eset súlyosságától függően felszólítja a portfóliókezelőt a kihágás megszüntetésére. A szabályok ismétlődő, vagy a Pénztár érdekeit súlyosan sértő, esetleg szándékos megszegése esetén a Pénztár a portfóliókezelői szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti; A Pénztár a portfóliókezelő értesítése és javaslata alapján dönt a befektetési politika rendkívüli módosításának indokoltságáról és megteszi a szükséges intézkedéseket; A Pénztár a portfóliókezelési díjat - amennyiben a portfóliókezelői díj számításával kapcsolatosan nem emel kifogást - határidőre megfizeti a portfóliókezelő részére az általa megjelölt számlára történő átutalással. Külön rendelkezése hiányában a Pénztár kifejezetten megtiltja, hogy a portfóliókezelő bármilyen fennálló követelése kielégítése iránt az átadott portfólió megterhelésével intézkedjen.

6.7.2. A portfóliókezelő feladatai és felelőssége -

-

-

A vonatkozó szabályok – különös tekintettel a Portfóliókezelési irányelvekre – alapján a portfóliókezelő meghatározza a Pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, valamint a kockázati osztályokon belüli megosztását, szervezi és lebonyolítja a Pénztár befektetési ügyleteit, azaz a Pénztár javára, illetve terhére értékpapírokat vesz és elad; A portfóliókezelő a kezelésébe átadott és befektetett pénztári eszközökről – más ügyfeleitől és saját vagyonától elkülönített, a beszámolási kötelezettségét alátámasztó – nyilvántartást vezet; A portfóliókezelő folyamatosan tájékoztatja a Pénztárat a portfóliókat érintő tranzakciókról, eleget tesz napi, havi és negyedéves beszámolási kötelezettségének. A jelentéseiben szerepeltetett nettó eszközérték és hozamadatok kiszámítását a mindenkor hatályos rendelkezések szerint végzi;

9

-

-

-

-

A portfóliókezelő a rendelkezésére álló tőkepiaci prognózisok, elemzések alapján együttműködik a Pénztárral a befektetési politika tovább fejlesztésében, aktualizálásában, évente értékeli a befektetési politika eredményeit, és javaslatot tehet a befektetési politika módosítására; A portfóliókezelő a nála, a tőkepiacon, vagy a portfólióban bekövetkező rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Pénztárat, károsodástól való megóvása érdekében intézkedési javaslatot tesz, és amennyiben szükséges, javasolja a befektetési politika rendkívüli módosítását. Rendkívüli esetben saját legjobb szakmai belátása szerint mindent elkövet a Pénztár károsodástól való megóvása, kárenyhítése érdekében. A portfóliókezelő a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint felel a Pénztár által átadott vagyon értékének megőrzéséért. A portfóliókezelő kártérítési felelősséggel tartozik az átadott vagyonban bekövetkezett olyan vagyonvesztésért, amely saját hibájából, vagy mulasztásából ered, illetve amely a portfóliókezelői megbízási szerződés, a vonatkozó jogszabályok, a portfóliókezelőre vonatkozó és általa kézhez vett Portfóliókezelési irányelvek, vagy a Pénztár egyéb, a portfóliókezelő által ismert szabályzatának portfóliókezelő általi megsértéséből ered; A portfóliókezelő negyedéves gyakorisággal portfóliókezelési számlát állít ki, amelyet a Pénztár – elfogadása esetén – kiegyenlít. A portfóliókezelő csak a Pénztár eseti engedélye birtokában elégítheti ki követelését a Pénztár nála lévő eszközei megterhelésével.

6.8. A Pénztár és a letétkezelő közötti feladatmegosztást a letétkezelői megbízási szerződésben az alábbi tartalommal kell szabályozni: 6.8.1. A Pénztár feladatai -

-

-

-

-

A Pénztár a folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli befektetésre kerülő pénzeszközeit a letétkezelőnél vezetett befektetési számlájára utalja, A Pénztár értékpapír portfólióinak kezelése, tárolása céljából portfóliókezelőnként elkülönített értékpapírszámlákat nyit, mely felett az egyes portfóliókezelőknek rendelkezési jogot biztosít, illetve ez iránt a letétkezelőnél rendelkezik; A Pénztár az egyes portfóliókezelőkre érvényes Portfóliókezelési Irányelveket eljuttatja a letétkezelőhöz, és felhatalmazza, hogy megtagadja a portfóliókezelők által kezdeményezett olyan tranzakciók végrehajtását, amelyek az irányelveket, a hatályos jogszabályokat, vagy a Pénztár érdekeit egyéb módon (pl. a piaci ártól lényegesen eltérő árfolyamon kötött ügyletek) súlyosan sértik. Az ilyen tranzakciók megtagadásáról a Pénztár a letétkezelőtől külön felszólítás nélkül haladéktalanul értesítést kér; A Pénztár ismétlődő, indokolt tranzakció megtagadás, vagy rendkívüli súlyos – különös tekintettel a portfóliókezelőnél bekövetkező rendkívüli eseményekre – körülmények bekövetkezése esetén kéri a letétkezelőtől értékpapírszámláinak zárolását, és intézkedhet a portfóliókezelő rendelkezési jogának azonnali visszavonásáról; A Pénztár a vonatkozó jogszabályok szerint, napi gyakorisággal piaci érték kimutatást kér a letétkezelőtől a Pénztár portfóliójáról;

10

-

A Pénztár a letétkezelési díjat – amennyiben a letétkezelői díj számításával kapcsolatosan nem emel kifogást – határidőre megfizeti a letétkezelőnek az általa megjelölt számlára történő átutalással.

6.8.2. A letétkezelő feladatai -

-

-

-

A letétkezelő a Pénztár számára portfóliókezelőnként és portfóliónként elkülönített befektetési számlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezet, mely felett rendelkezéseket fogad el a Pénztár felhatalmazott portfóliókezelőitől; Ellenőrzi a portfóliókezelői tevékenység jogszabályoknak, Portfóliókezelési Irányelveknek és a Pénztár érdekeinek való megfelelését. A Pénztár érdekeit súlyosan veszélyeztető megsértés esetén a letétkezelő – a Pénztár külön kérése nélkül is – visszautasítja az érintett tranzakciók lebonyolítására adott portfóliókezelői rendelkezést, és haladéktalanul értesíti a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: Felügyelet), a Pénztárat és a Portfóliókezelőt. A Pénztár ilyen értelmű utasítására haladéktalanul zárolja az érintett értékpapírszámlát; A letétkezelő a jogszabályoknak megfelelő gyakorisággal elkészíti és a Pénztár részére megküldi a befektetésére vonatkozó adatokat. A Pénztár portfóliójának piaci érték számítását a mindenkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően elvégzi; Ellátja a letéti őrzéssel és letétkezeléssel kapcsolatos teendőket, Beszedi az értékpapír számlákon nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat, A letétkezelő negyedéves gyakorisággal díjszámítást végez, és ennek alapján a letétkezelői díjról számlát állít ki, melynek elfogadása esetén kiegyenlítéséről a Pénztár intézkedik.

6.9. A portfóliókezelő és a letétkezelő közötti együttműködést - a Pénztár érdekeit figyelembe vevő - eljárási rendszabályozza, melynek elkészítését a befektetési vezető koordinálja. Az eljárási rendben az alábbi feladatok elvégzésének módját, felelőseit és a hozzájuk kapcsolódó határidőket kell szabályozni: - értékpapír tranzakciók lebonyolítása és az ezekhez kapcsolódó értesítések küldése (különös tekintettel a transzferkérelmek teljesítésével kapcsolatos határidőkre és felelősségekre); - értékpapírok hozamának elszámolása, esedékességek beszedése; - egy időben elkészítendő jelentések egyeztetése (állomány- és nettó eszközérték számítás egyeztetése); - a letétkezelői ellenőrzés és beavatkozás rendje. 6.10. Ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos feladatok: az ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos pénztáron belüli, jogszabályoknak megfelelő feladatok elvégzésére ingatlanértékelőt kell alkalmazni 6.11. A vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó munkarend A Pénztár 2009 január elsejétől áttért az elszámoló egység alapú nyilvántartásra. Az elszámolási rendszer pénztári, portfóliókezelői, valamint a letétkezelői feladatainak meghatározása az általuk megkötött háromoldalú szerződésben került rögzítésre.

11

7. A befektetési tevékenység résztvevői 7.1. Kiválasztás A Pénztár a befektetési tevékenységben résztvevőket pályáztatás útján választja ki. A pályáztatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának 4/2007 (VII.19.) számú ajánlása figyelembe vételével végzi. A bevonni kívánt szolgáltatókkal határozatlan idejű szerződést köt, melyben a Pénztár által közölt felmondás esetére legfeljebb 90 napos rendes felmondási időt fogad el. A szerződéseket a jogszabályok változásainak megfelelően folyamatosan karbantartja, szükség szerint újabb pályáztatással dönthet fenntartásukról, vagy újabb szolgáltató megbízásáról. Rendkívüli esetektől eltekintve a Pénztár szerződéses kapcsolatait évente értékeli és felülvizsgálja. A Pénztár megbízási szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges Felügyeleti engedélyekkel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A pályáztatási eljárásba a Pénztár független minősítőt is bevonhat. 7.2. A letétkezelő kiválasztásánál a Pénztár az alábbi szempontokat tartja legfontosabbnak: tőkeellátottság; jó üzleti hírnév nyugdíjpénztári letétkezelői tapasztalatok, referenciák; működtetett ellenőrzési rendszer; informatikai háttér; költségek, díjazás.

-

7.3. A portfóliókezelők kiválasztása A Pénztár befektetési üzletmenetének szakértő, költséghatékony, biztonságos bonyolítása érdekében a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő portfóliókezelőket bíz meg. Az igazgatótanács határozza meg a külső portfóliókezelők számát, és dönt a portfóliókezelők kiválasztásáról. A portfóliókezelők kiválasztásának leglényegesebb szempontjai: -

vagyonkezelési tapasztalatok, nyugdíjpénztári portfólió referenciák átláthatóság, pénztárral való kapcsolat tőkeellátottság üzleti jó hírnév független minősítő ajánlása személyi állomány összetétele, képzettsége és tapasztalata portfólió kezelési döntési mechanizmus pontos adatszolgáltatási feltételek ellenőrzési és nyilvántartási rendszer informatikai háttér költségek, díjazás

kezelési

7.4. Több portfóliókezelő kiválasztásakor, újabb portfóliókezelők bevonásakor az Igazgatótanács pályázati kiírásban is közli: -

a diverzifikáció célját

12

-

-

a Pénztár portfólióinak általános – a többi hazai portfóliókezelővel megegyező módon történő – kezelésének szabályait, a megbízások hatékonysági előírásait, a portfóliókezelők között versenyszabályokat; a Pénztár portfóliójából egy adott eszközcsoport kezelésének (pl. külföldi részvények leválasztása a portfólió többi részéről) feltételeit külföldi portfóliókezelés globalitásának, devizájának és kockázatmérséklésének követelményeit.

7.5. Értékelés Az Igazgatótanács évente egyszer áttekinti a szerződéses viszonyban álló szolgáltatók tevékenységének eredményességét, és dönt a szerződések fenntartásáról, eredményességtől függő tőke-átcsoportosításokról, illetve a pénztári portfóliókba érkező bevételek elosztásának arányairól, vagy új pályázat kiírásáról. Az éves értékelésnél az alábbi szempontok szerint vizsgálja a szolgáltatók teljesítményét: -

-

rövid és hosszabb távon elért hozam; az adott portfóliókezelő által kezelt portfóliók hozama és a hozzá rendelt referencia indexek viszonya, az esetleges eltérések oka; a szerződésben rögzített jelentési és értesítési kötelezettségek teljesítése, az átadott jelentések pontossága, részletezettsége és a határidők betartása; együttműködési készség a pénztárral és a többi szolgáltatóval; az adott szolgáltató díjszabása és a piac aktuális helyzete. az adott portfóliókezelő által tett szakmai javaslatok (pl. a befektetési politika kialakításához, rendes és rendkívüli módosításához tett javaslatai) helytállósága. a Pénztár menedzsmentjének megítélése.

7.6. Díjazás A Pénztár a szerződéses kapcsolatainak kialakításakor átlátható érdekeltségi viszonyok megteremtésére, teljesítményarányos, a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelő, számára legkedvezőbb összetételű és mértékű díjazás elérésére törekszik. Díjfizetési kötelezettségeinek havonta tesz eleget, illetve naponta elszámolja az arányos díjtételeket, elősegítve ezzel a tagok igazságos teherviselését. Fentiek alapján szolgáltatóival folytatott tárgyalásai során - felhasználva alkupozícióját - az alábbi irányelvek érvényre juttatását kívánja elérni: -

-

a tárgyalások során igyekszik felmérni az adott tevékenység szolgáltatójánál felmerülő költségeit, és olyan díjtétel kialakításában érdekelt, amely ezekre fedezetet nyújt; a felmerülő költségszint fedezete feletti díjtétel részt, amennyiben lehetséges, igyekszik a szolgáltató teljesítményéhez kötni; a Pénztár szolgáltatói felé a szerződések szerint teljesíti díjfizetési kötelezettségét.

A saját vagyonkezeléssel foglalkozó pénztári munkavállalók bére és járuléka, a portfóliók vagyonkezelési költségei között kerül elszámolásra. [281/2001. (XII.26.) Korm rendelet 15.§ (3)]

13

7.6.1. Díjazás közvetet befektetési instrumentumok alkalmazása esetén 7.6.1.1. Közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke – a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez viszonyítottan – a vagyonkezelési költségekkel összhangban álljanak. Az összhang kifejezés azt jelenti, hogy bizonyos esetekben – előre kalkulálva – lehet magasabb a közvetett befektetések költsége, mint a közvetlené, azonban ez csak kivételes és alaposan indokolt esetben lehetséges. 7.6.1.2 Amennyiben a portfóliókezelő a saját maga vagy a Bszt. szerinti kapcsolt vállalkozása által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeibe eszközöl befektetéseket, ezek után vagyonkezelési díj nem számítható fel. 7.6.1.3. Amennyiben a portfóliókezelő a saját maga, vagy a Bszt. szerinti kapcsolt vállalkozása által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeibe eszközöl befektetést, a felügyeleti elvárásokkal összhangban elemzést készít az eszköz első beszerzésekor, illetve minden negyedéves elkészítésekor annak részeként a Pénztár részére. A Pénztár az elemzés alapján ellenőrzi az „összhangszabály” teljesülését. Az elemzés összetétele: 1, A Pénztár mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik az adott alapban, vagyis az alap jegyeinek hány százalékát vásárolta meg: a, nagyságrendileg 80 %-ot elérő vagy meghaladó b, 50%-80% közötti tulajdoni hányad c, legfeljebb 50% tulajdoni hányad 2, Az alap diverzifikáltsága: a, 20-nál kevesebb fajta eszköz van az alapban b, 20-50 fajta eszköz van az alapban c, 50-nél több fajta eszköz van az alapban 7.6.1.4. Amennyiben a portfóliókezelő nem a 7.6.1.2. pontban meghatározott közvetett befektetési instrumentumba is eszközöl befektetést, a 7.6.1.3. pontban leírt elemzést ezekre az eszközökre szintén el kell végezni, az elérhető információk függvényében. 7.6.1.5. Amennyiben a Pénztár a kimutatás ellenőrzésekor nem látja biztosítottnak az összhangszabály betartását, a közvetett befektetési eszközt 30 napon belül, vagy az értékpapírpiaci lehetőségekhez mérten a leghamarabbi időpontra történő értékesítését kezdeményezheti a Portfóliókezelőnél. 8. A befektetési portfóliók összetétele és a hozzájuk rendelt referencia indexek 8.1. Az Igazgatótanács a Pénztár kockázatviselési képességéből és a tőkepiac aktuális helyzetéből levezethető portfólió összetételt, a részarányokat, valamint az egyes portfóliórészekhez rendelt referencia indexeket az évente elvégzendő értékelés során felülvizsgálja és elemzi. Akár a fedezeti tartalékhoz tartozó, akár a Pénztár összes befektetett eszközét magába foglaló portfólióhoz tartozó referencia index egyenlő az egyes portfóliórészekhez rendelt referencia indexek és azoknak a vizsgált teljes portfólióhoz viszonyított részarányai szorzatösszegével.

14

8.2. Tekintve, hogy a Pénztár befektetési tevékenységének legfontosabb céljai között szerepel a befektetett tőke legalább reálértékben történő megőrzése, a portfóliók kockázatos és kockázatmentes elemei egymáshoz viszonyított arányát ennek megfelelően kell megállapítani. 8.3. A Pénztár az egyes portfólió részek értékeléséhez olyan referencia indexek megállapítását határozza el, amelyekhez tartozó kosár szerkezete a lehető legjobban hasonlít az adott portfólió rész értékelési időszakban várható összetételére. Az alkalmazott referencia indexnek az alábbi feltételeknek is meg kell felelnie: - közismert, könnyen hozzáférhető és ellenőrizhető legyen; - hozzáférhető és egyértelmű legyen számítási metodikája; - lehetőleg naponta számított értékei legyenek; - lehetőleg értékpapírkosár értékéből számított pontérték legyen. 8.4. A Pénztár az egyes portfólió részek hozamának referencia index hozammal történő összehasonlításakor figyelembe kívánja venni az adott portfóliórész tőkemozgásait, vagyis a portfólió rész hozamát a referencia index tőkemozgásokkal súlyozott hozamával veti össze. 8.5. A Pénztár a befektetéseknél az alábbi portfólió-összetételt alkalmazza: a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési számla; c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), ezen belül: d1) magyar állampapír, d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, d3) külföldi állampapír d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény e) részvények, ezen belül: e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapír-piacra bevezetett, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e2) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, e3) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e4) külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, f) befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

15

f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is, f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is; f3) egyéb kollektív befektetési értékpapír; g) jelzáloglevél; h) ingatlan; i) határidős ügyletek; j) opciós ügyletek; k) repó (fordított repó) ügyletek; l) swap ügyletek; m) tagi kölcsön; n) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír 8.6. Az ingatlanokkal kapcsolatos stratégia Az ingatlan befektetések során is követelmény a befektetési politikában meghatározott általános célok, elvek megvalósítása. A Pénztár jelenleg 93 db ingatlan együtteséből álló, 114.532 m2 területű, egybefüggő építési területet képező telekingatlannal rendelkezik, amelyen a Pénztár saját beruházásában ingatlan fejlesztés végrehajtását nem tervezi. Az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítására nincs lehetőség. A Pénztár tulajdonát képező ingatlan esetében fő törekvés, hogy az ingatlan együttes egyben, kedvező értéken kerüljön értékesítésre, azonban a jelenleg tapasztalható illikvid ingatlanpiaci körülmények között az ingatlan értékesítése átmenetileg lekerült a napirendről. A Pénztár további ingatlan befektetést nem tervez. 8.7. A fedezeti tartalék választható portfólió-összetétele A választható portfóliós rendszer az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló, többször módosított és kiegészített 1993. évi XCVI. számú törvény 49/B § (1), a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól értelmében alakul és működik. A Pénztár választható portfóliós rendszerében, a felhalmozási időszakban lévő pénztártagjai az egyéni számlájukon lévő összeget, az adott tag egyéni választása szerinti, a Pénztár által kialakított portfóliók valamelyikébe fekteti. Amennyiben a tag nem választ, a kiegyensúlyozott portfólióba történik a besorolás. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok által személyenként, egyedileg választható befektetési eszközcsoportok rendszerének meghatározását, kialakítását, bevezetését, üzemeltetését, módosítását és megszüntetését, az ezzel járó legfontosabb jogokat és kötelezettségeket a jelen befektetési politika tartalmazza. A választható portfóliós rendszerben a tag maga rendelkezik az egyéni nyugdíjszámlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. A tagi rendelkezés – a jogok és kötelezettségek egységének elve alapján – azon joghatások tudomásul vétele is egyben, hogy a tag által kiválasztott portfólió – a Pénztár más portfólióitól esetleg eltérő hozama és kockázata révén - hatással van a tagnak a pénztári közös vagyonból való részesedésére.

16

A Pénztár Igazgatótanácsa a befektetési politika kialakítása során biztosítja, hogy az egyes választható portfóliók különbözzenek egymástól a befektetett eszközök hátralévő befektetési ideje és kockázati szintje vonatkozásában, és az egyes portfóliók megfelelő hozamkockázat sorrendet alkossanak pénzpiaci, klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési portfólió sorrendben. Sem a portfóliók összetétele, sem a korábban elért hozamok a jövőre vonatkozóan nem adnak garanciát a hozamok nagyságára. A portfóliók hozama nem feltétlen esik egybe a tagok egyéni számláján megjelenő hozammal. 8.7.1. Pénzpiaci portfólió A pénzpiaci portfólió kialakításának célja egy olyan likvid, csak pénzpiaci eszközökbe fektető portfólió kialakítása, mely a veszteségkockázatot a lehetőségekhez mérten a legkisebbre csökkenti. A befektetések során olyan fix hozamú, likvid eszközöket kell választani, melyek napi értékelése nem okoz veszteséget a portfólió eszközértékelése során, és biztosítja a kiszámítható, folyamatos érték növekedést. A pénzpiaci portfólió eszközei között csak látra szóló folyószámla, lekötött betéti számla, tagi kölcsön és maximum 3 hónap hátralévő futamidővel rendelkező magyar állampapír szerepelhet. A portfólió kezelését 100%-ban a Pénztár végzi. A pénzpiaci portfólió összetétele (referencia index) Portfólió rész Hazai pénzpiac Magyar állampapír Tagi kölcsön

Minimum aránya a portfólióban

Maximum aránya a portfólióban

80%

100%

0%

15%

0%

0%

5%

5%

Cél Referencia arány index

Referencia index súly

95% ZMAX

100%

8.7.2. Klasszikus portfólió A klasszikus portfólió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A klasszikus portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövidtávon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettség állomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. A klasszikus portfólióba közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealap-jegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A portfólió kezelését 85%-ban a Pénztár, 15%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony

17

kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A klasszikus portfólió összetétele (referencia index) Minimum aránya a portfólióban


Házipénztár

0%

0%

0%

Pénzforgalmi-, és befektetési számla

0%

5%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

80%

92%

89%

0%

10%

1%

0%

10%

1%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Portfólió rész

Cél Referencia Referencia arány index index súly

RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

91%

0%

BIX

0%

8%

BUX; CETOP20; (Ft-ban); MSCI World (Ft-ban)

2%; 4%; 2%;

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény Hazai jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett nyilvánosan kibocs. kötv.

gazd.

szerv.

Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt teljesítéséért külföldi, fejlett készfizető kezességet vállal

kötelezettség piaci állam

Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac Európai tőzsdei részvénypiac

0%

10%

Külföldön bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít.

18

8.7.3. Kiegyensúlyozott portfólió A kiegyensúlyozott portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. Elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. A kiegyensúlyozott portfólióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőke alapjegyek a 3 %-át nem haladhatják meg. A Pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának a rendszer indulásakor tulajdonában lévő ingatlanbefektetés, a Kiegyensúlyozott portfólió befektetései között kerül nyilvántartásba. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %-át. A kiegyensúlyozott portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 40 %-át nem haladhatja meg, ugyanakkor 18 %-át el kell érnie. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 60%-ban a Pénztár, 40%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

19

A kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

4%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

50%

76%

65%

0%

13%

4%

0%

13%

3%

0%

5%

1%

0%

10%

0%

0%

7%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

73%

2%

BIX

2%

24%


Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény Hazai jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac

gazd.

Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye

szerv.

ingatlan

Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac Európai tőzsdei részvénypiac

18%

39%


4%; 14,2%; törölt: 13 5,8%; törölt: 7

20

8.7.4. Növekedési portfólió A növekedési portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozamkockázati profilú eszközök bevonásával - a Pénztár által vállalható kockázat mellett - a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során, hosszú távon a hozam maximalizálásra kell törekedni. A növekedési portfólióban az ingatlanbefektetések (hazai és EU ingatlanok és ingatlanalapok) a befektetett eszközök 10 %-át, míg a kockázati tőkealap-jegyek aránya a befektetett eszközök 5 %-át nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %-át. A portfólióban a részvények arányának a befektetett eszközök 30 %-át meg kell haladnia. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 50%-ban a Pénztár, 50%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

21

A növekedési portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár

0%

0%

0%


0%

3%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

35%

60%

46%

0%

19%

4,5%

0%

20%

5%

0%

10%

0,5%

0%

10%

0%

0%

10%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

56%

1%

BIX

1%

42%



gazd.

szerv.

Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Középés kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac Európai tőzsdei részvénypiac

30%

50%

9%; 18,5%; törölt: 21 14,5%; törölt: 12


A tagi kölcsön együttes állománya nem haladhatja meg az önkéntes ágazat fedezeti tartaléka 5 %-át. Az 5 %-os korlátozásnak az egyes portfóliók külön - külön is meg kell feleljenek. A tagi kölcsön abból a portfólióból kerül folyósításra, amelyikbe az igénylő

22

pénztártag besorolásra került. A tagi kölcsön hozamai azt a portfóliót illetik, amelyikből a tagi kölcsön folyósítva lett. 8.8. Működési és likviditási tartalék befektetése A Pénztár e tartalékait – figyelembe véve működési és likviditási tartaléka képzésének célját és mértékét - látra szóló folyószámlán, lekötött betéti számlán diszkontkincstárjegyekben, MNB kötvényekben illetve államkötvényekben kívánja elhelyezni. Ezen tartalékok tehát jellemzően rövid lejáratú, garantált hozamú instrumentumokat tartalmaznak. Az elhelyezett értékpapírok lejáratig hátralévő ideje maximum egy év lehet. A tartalékok Pénztárnál maradó eszközei csak pénzforgalmi számlán, illetve lekötött betétbe kerülnek elhelyezésre A működési tartalék kezelését 80 %-ban külső portfóliókezelő, 20 %-ban a Pénztár, míg a likviditási tartalék kezelését 90 %-ban külső portfóliókezelő, 10 %-ban a Pénztár végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A működési-, és likviditási portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész Házipénztár Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét Magyar állampapír Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal

Minimum aránya a portfólióban 0%

(Együttes) Maximum aránya a portfólióban 0%

0% 0%

25% működési/ 15% likviditási 100% 100%

0%

100%

0%

Referencia Referencia index index súly

RMAX

100%

8.9. Önkéntes pénztári be nem azonosított befizetések A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi- és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be. 8.10. Szolgáltatási tartalék A Pénztár, a szolgáltatási kifizetésekre külön portfóliót hoz létre, azokat likvid típusú befektetési eszközökbe fekteti. A szolgáltatási tartalék kezelését a Pénztár végzi.

23

9. A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása 9.1. A befektetési portfóliók szerkezetére vonatkozó, jogszabályban és jelen befektetési politikában (Portfóliókezelési irányelvekben) foglalt korlátozásokat a befektetési tevékenységet végrehajtó valamennyi közreműködő köteles megismerni és betartani. 9.2. A végrehajtást a letétkezelő folyamatosan ellenőrzi és a jogszabályokban foglalt korlátozásokat sértő tranzakciók végrehajtására a portfóliókezelők által adott rendelkezést köteles megtagadni, és erről a Felügyeletet, a Pénztárat és a Portfóliókezelőt értesíteni. 9.3. A letétkezelő a befektetési előírások megsértését köteles a Pénztárnak és a Felügyeletnek külön kérés nélkül haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon írásban bejelenteni, és erre az érintett portfóliókezelő figyelmét is felhívni. A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést a kötésnapi elszámolás alapján végzi. A befektetési limitek megsértése esetén követendő eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Választható Portfóliós Szabályzat 4.5. pontja tartalmazza.

24

1.számú melléklet

A Befektetési Politika kivonata 1. A Befektetési Politika főbb elemei 1.1. A Pénztár a legfontosabb céljának és kötelezettségének tekinti a tagi, munkáltatói tagi és támogatói befizetések, adományok értékének megóvását és növelését. Ennek érdekében a Pénztár a rendelkezésre álló szabad eszközöket - a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség folyamatos fenntartása, valamint a vonatkozó jogszabályok és jelen Befektetési Politika előírásainak betartása mellett - befekteti. 1.2. A Pénztár a fedezeti tartalékot alapvetően hosszú távú megtakarításként kezeli és értelmezi. A Pénztár a fedezeti tartalékot választható portfóliók keretében működteti. 1.3. A választható portfóliós rendszer egy olyan önkéntes, nyugdíjpénztári tagi rendelkezési lehetőség biztosítása, amelyben a Pénztár lehetővé teszi, hogy a felhalmozási időszakban lévő tag maga rendelkezzen az egyéni megtakarítási számlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. 1.4. A működési tartalék a biztonságos pénztárüzemi tevékenység fedezete, ezért nagyságát (tekintettel arra, hogy az átcsoportosítás adóköteles) a várható feladatokkal összhangban (esetleges beruházás, stb.) kell meghatározni. Optimális mértéke mellett a maradvány befektetésének jelentősége elenyésző. 1.5. A likviditási tartalék befektetésének célja, hogy biztosítsa a felhalmozott eredmény növelését, és legalább a működési tartalék befektetésével azonos hozam realizálását. 1.6. A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be. 1.7. A Pénztár, a szolgáltatási kifizetések számára külön portfóliót hoz létre. 1.8. A Pénztár befektetési tevékenysége során a vagyon tőkeerejének megőrzésére és növelésére törekszik. A Pénztár kockázatviselési hajlandóságát a választható portfólió célja és természete határozza meg. Mindenképpen törekszik arra, hogy a vállalandó kockázat mértéke rövid és középtávon olyan legyen, hogy ne veszélyeztesse a rendelkezésre álló tőkéjének reálértelemben vett sértetlenségét. 1.9. A Pénztár önállóan folytatott befektetése akkor nem minősül saját portfóliókezelési tevékenységnek, amennyiben a Pénztár portfóliókezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközeit kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán, illetve tagi kölcsönben helyezi el. 1.10. A Pénztár a nagyobb biztonság, a magasabb hozamok elérése, valamint a portfóliókezelési tevékenység átláthatósága és összemérhetősége érdekében diverzifikált portfóliókezelést folytat a következők szerint:

25

-

-

a Pénztár saját portfóliókezelést végez, melyet a befektetési részleg hajt végre, a Pénztár külső portfóliókezelőket alkalmaz az értékpapír és a pénzpiaci befektetések kezelésére, a Pénztár Igazgatótanácsa a portfóliókezelőket pályáztatás útján választja ki, évente pedig felülvizsgálja a portfóliókezelő működését és a vagyonkihelyezés megosztásának arányait, az ingatlanbefektetéseket saját kezelésben végzi a Pénztár. Az ingatlanokkal kapcsolatos jogszabály szerinti feladatok ellátására ingatlanértékelőt bíz meg a Pénztár. Egyéb ellenőrzési és elemzési feladatok elvégzésére szükség szerint - ingatlanszakértőt vonhat be a Pénztár.

1.11. A Pénztár a befektetési tevékenységben közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozam elérése érdekében - a vonatkozó jogszabályok és jelen Befektetési Politika figyelembevételével - a legjobb tudásuk szerint mindent tegyenek meg. 2. A befektetési folyamat résztvevői Pénztár:

küldöttközgyűlés Igazgatótanács külső szakértők ügyvezető igazgató, gazdasági igazgatóhelyettes, befektetési vezető, befektetési főelőadó Raiffeisen Bank Zrt. külső portfóliókezelők saját vagyonkezelés

Letétkezelő: Portfóliókezelők:

3. Portfóliók megoszlása (referencia indexek) A pénzpiaci portfólió összetétele (referencia index) Portfólió rész Hazai pénzpiac Magyar állampapír Tagi kölcsön



80%

100%

95%

0%

15%

0%

0%

5%

5%

Cél Referencia arány index

ZMAX

Referencia index súly

100%

26

A klasszikus portfólió összetétele (referencia index) Minimum aránya a portfólióban


Házipénztár

0%

0%

0%


0%

5%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

80%

92%

89%

0%

10%

1%

0%

10%

1%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

91%

0%

BIX

0%

8%


2%; 4%; 2%;


gazd.

szerv.

Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye

ingatlan


0%

10%


A portfólió kezelését 85%-ban a Pénztár, 15%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

27

A kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index) Minimum aránya a portfólióban


Házipénztár

0%

0%

0%


0%

4%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

50%

76%

65%

0%

13%

4%

0%

13%

3%

0%

5%

1%

0%

10%

0%

0%

7%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

73%

2%

BIX

2%

24%



gazd.

Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye

szerv.

ingatlan


18%

39%


A portfólió kezelését 60%-ban a Pénztár, 40%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat.

4%; 14,2%; törölt: 13 5,8%; törölt: 7

28

A növekedési portfólió összetétele (referencia index) Minimum aránya a portfólióban


Házipénztár

0%

0%

0%


0%

3%

0%

Lekötött betét

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

35%

60%

46%

0%

19%

4,5%

0%

20%

5%

0%

10%

0,5%

0%

10%

0%

0%

10%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

CMAX

56%

1%

BIX

1%

42%



gazd.

szerv.

Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei részvénypiac Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac Európai tőzsdei részvénypiac

30%

50%

9%; 18,5%; törölt: 21 14,5%; törölt: 12


A portfólió kezelését 50%-ban a Pénztár, 50%-ban külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A tagi kölcsön együttes állománya nem haladhatja meg az önkéntes ágazat fedezeti tartaléka 5 %-át. Az 5 %-os korlátozásnak az egyes portfóliók külön - külön is meg kell

29

feleljenek. A tagi kölcsön abból a portfólióból kerül folyósításra, amelyikbe az igénylő pénztártag besorolásra került. A tagi kölcsön hozamai azt a portfóliót illetik, amelyikből a tagi kölcsön folyósítva lett. 4. Működési- és likviditási tartalék befektetése A Pénztár e tartalékait – figyelembe véve működési és likviditási tartaléka képzésének célját és mértékét - látra szóló folyószámlán, lekötött betéti számlán, diszkontkincstárjegyekben, MNB kötvényekben illetve államkötvényekben kívánja elhelyezni. Ezen tartalékok tehát jellemzően rövid lejáratú, garantált hozamú instrumentumokat tartalmaznak. Az elhelyezett értékpapírok lejáratig hátralévő ideje maximum egy év lehet. A tartalékok Pénztárnál maradó eszközei csak pénzforgalmi számlán, illetve lekötött betétbe kerülnek elhelyezésre A működési tartalék kezelését 80 %-ban külső portfóliókezelő, 20 %-ban a Pénztár, míg a likviditási tartalék kezelését 90 %-ban külső portfóliókezelő, 10 %-ban a Pénztár végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A működési-, és likviditási portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész Házipénztár Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét Magyar állampapír Értékpapír, amelyben foglalt kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal

Minimum aránya a portfólióban 0%

(Együttes) Maximum aránya a portfólióban 0%

0% 0%

25% működési/ 15% likviditási 100% 100%

0%

100%

0%

Referencia Referencia index index súly

RMAX

100%

5. Önkéntes nyugdíjpénztári be nem azonosított befizetések A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be.

30

6. Szolgáltatási tartalék A Pénztár, a szolgáltatási kifizetésekre külön portfóliót hoz létre, azokat likvid típusú befektetési eszközökbe fekteti. A szolgáltatási tartalék kezelését a Pénztár végzi. 7. A Pénztár Befektetési Politikája teljesülésének értékelését legalább évente egyszer az Igazgatótanács köteles elvégezni. A Befektetési Politika megvalósulásának értékelését az éves beszámoló elfogadását megelőzően ismertetni kell az Ellenőrző Bizottsággal és a Pénztár Küldöttközgyűlésével is. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a tárgyévi Befektetési Politikát, annak teljesülését, illetve a jövőbeni várakozásokat. Az Igazgatótanács javaslata alapján a küldöttközgyűlés dönt a Befektetési Politika fenntartásáról vagy módosításáról. Sem a portfóliók összetétele, sem a korábban elért hozamok a jövőre vonatkozóan nem adnak garanciát a hozamok nagyságára. A portfóliók hozama nem feltétlen esik egybe a tagok egyéni számláján megjelenő hozammal.

31 Befektetési fogalmak

2. számú melléklet

MAX

RMAX

ZMAX

CMAX

BUX

BUBOR

CETOP 20

MSCI World

BIX GIPS

A MAX az egy évnél hosszabb hátralévő lejárati idejű Magyar Államkötvények indexe, ezek árfolyamváltozásait mutatja. Az egyes államkötvények indexben elfoglalt súlya az aukciókon értékesített mennyiségüknek megfelelő. Mivel a MAX az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények piacának átlagos árfolyamváltozását mutatja, a befektetési alapok teljesítmény mérésében az indexet a kötvényalapok benchmark-jaként használják. Az RMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia-index (benchmark). Rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amelyben a MAX-ból - a futamidő rövidsége miatt - kikerülő, fix kamatozású, három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű Magyar Államkötvények, valamint a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek találhatók. A ZMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia-index (benchmark). A rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, melyet a fél évnél rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező eszközök másodlagos piaci árjegyzéséből számolnak. A MAX Composite a MAX és az RMAX piaci súlyai által képzett átlaga. Az index a kötvényalapok teljesítmény mérésében az egyik leggyakrabban használt benchmark, mivel az index egy mutatószámban összegzi az elsődleges forgalmazói körben szereplő Magyar Államkötvények és Diszkont Kincstárjegyek árfolyam-alakulását, azaz az állampapírpiac egészét jellemző index. A hazai részvényindex a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűríti egy mutatószámba Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. A BUBOR százalékos értékeit a Magyar Forex Társaság (MFT), a hazai hitelintézetekben dolgozó deviza és pénzpiaci kereskedők szakmai szervezete a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével naponta számolja ki és teszi közzé. Az index naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására A BUBOR, mint az egyetlen hivatalos bankközi forint kamatfixing, referencia kamatlábként működik Indexkosár a közép-európai régió 20 legjelentősebb papírja szerepel, melyek jelenleg öt Tőzsdéről kerülnek ki (Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana, Zágráb), de a régió más fejlődő tőzsdéi is kérhetik felvételüket. Egy tőzsdéről maximum 7 papír szerepelhet egy időben az indexben. Az MSCI World index a legátfogóbb globális részvényindex, amely a fejlett világ 23 országának közel 1900 részvényét tartalmazza. Egyedi instrumentumok szintjén erősen diverzifikált index, melyben földrajzilag az Egyesült Államok térsége domináns. Az index ebből következően közel 50%-ban dollár deviza kitettséggel rendelkezik. A magyarországi nyilvános, nyíltvégű ingatlan-befektetési alapok árfolyama alapján számított, ezen alapok átlagos teljesítményének mérésére szolgáló index „Global investment performance standards” – globális befektetési hozamok megtérülési szabványok

Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Levelezési cím: 1397 Budapest, Pf.: 528.

Választható Portfóliós Szabályzat

A Választható Portfóliós Szabályzatot a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. december 1-i küldöttközgyűlése a …./2015. számú határozatával elfogadta és a választható portfóliós rendszer működtetésének módosítását engedélyező Felügyeleti határozat kézbesítésének napjával hatályba lépteti

törölt: június törölt: 23 törölt: 38 törölt: 2015. június 23-tól hatályba lépteti

Tartalomjegyzék Önkéntes Nyugdíjpénztár ................................................................................................... 1 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 4 2. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 4 2.1. A szabályzat tárgya ......................................................................................................... 4 2.2. Jogszabályi háttér ........................................................................................................... 5 2.3. Hatásköri szabályok ........................................................................................................ 5 3. A pénztártagok portfólióba sorolásának és egyedi portfólióváltásának szabályai ........ 5 3. 1. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok automatikus besorolása .......................................... 5 3.2. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyedi portfólióválasztásának szabályai ................. 6 3.3. A portfólióváltás felelősségi szabályai ............................................................................ 7 3.3.1. A pénztártag kötelessége: ......................................................................................... 7 3.3.2. A Pénztár kötelessége: ............................................................................................. 7 4. A Pénztár befektetési politikája és portfóliókezelési irányelvei ....................................... 8 4.1. Általános portfóliókezelési célok, irányelvek .................................................................. 8 4.2. Befektetési korlátok ......................................................................................................... 9 4.2.1. Általános befektetési előírások ................................................................................. 9 4.2.2. A választható portfóliókra vonatkozó előírások, prudenciális elvárások .............. 11 4.2.2.1.Pénzpiaci portfólió ........................................................................................... 11 4.2.2.2. Klasszikus portfólió ......................................................................................... 11 4.2.2.3. Kiegyensúlyozott portfólió ............................................................................... 13 4.2.2.4. Növekedési portfólió ........................................................................................ 15 4.2.2.5. Önkéntes nyugdíjpénztári be nem azonosított befizetések ............................... 17 4.2.2.6. Szolgáltatási tartalék ....................................................................................... 17 4.3 A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása ....................... 17 4.4. Kockázatok, és azok hatása az egyes portfóliókra ........................................................ 17 4.4.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat ....................... 17 4.4.2. Hitelkockázat .......................................................................................................... 18 4.4.3 Likviditási kockázat ................................................................................................. 18 4.4.4. Devizaárfolyam kockázat ....................................................................................... 18 4.4.5. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása ......................................................................................................... 18 4.4.6. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem-teljesítési kockázat ......... 19 4.4.7. Az egyes befektetési eszközök jellemző kockázatai ................................................. 19 2

4.4.8. Az egyes választható portfóliók jellemző kockázatai .............................................. 23 4.4.9. A kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás .............................................................. 24 4.5. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok ............................ 25 4.5.1. Ügyletkötés által okozott eltérés ............................................................................ 25 4.5.2. A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés .................... 25 4.5.3. A Befektetési Politika változása által okozott eltérés ............................................. 25 4.5.4. A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérés ............................................ 25 4.6. A referencia-portfólió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok .... 26 5. A rendszer működési feltételei .......................................................................................... 26 5.1. Analitikus nyilvántartásra vonatkozó szabályok ........................................................... 26 5.2. Számviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályok ........................................................... 26 5.3. Informatikai háttér ........................................................................................................ 27 6. A választható portfóliós rendszer működtetése ............................................................... 27 7. A rendszer működtetéséhez és a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek meghatározása ........................................................................................................................ 28 7.1. A rendszer általános működtetésének költségei: ........................................................... 28 7.2. A portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek: .................................................................. 28 8. A pénztártagok tájékoztatásának tartalma és szabályai ................................................ 28 8.3.1. Az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtető Pénztár, a pénztártagnak küldött számlaértesítőjének legalább tartalmaznia kell: .......................... 28 9. A rendszer bevezetésének szabályai ................................................................................. 30 9.2.

A választható portfólió bevezetésének feltételei: ....................................................... 30

10. Új portfólió bevezetésének, meglévő portfólió megszüntetésének, a rendszer szüneteltetésének és megszüntetésének szabályai................................................................ 31 10.1. Új portfólió bevezetésének szabályai .......................................................................... 31 10.2. Meglévő portfólió megszüntetésének szabályai ........................................................... 31 10.3. A választható portfóliós rendszer szüneteltetésének szabályai ................................... 32 10.4. A választható portfóliós rendszer megszüntetésének szabályai .................................. 32

3

1. Bevezetés A jogszabályok – a nyugdíjpénztári rendszer továbbfejlesztése és a majdani nyugdíjak értékének növelése érdekében – Magyarországon lehetővé teszik a pénztáraknak a választható portfóliós rendszer bevezetését, amely az önkéntes ágazatban a pénztárak saját döntéseinek megfelelően valósul meg. A választható portfólió azt jelenti, hogy nyugdíjpénztárak a korábbi egy helyett több befektetési portfóliót is összeállíthatnak, amelyből mindenki kiválaszthatja az életkorának és kockázatviselési hajlandóságának megfelelőt A választható portfóliós rendszer bevezetésének célja, hogy hosszabb távon magasabb hozamot, így versenyképes nyugdíj-kiegészítést biztosítson a pénztártagok részére. Fontos cél, hogy az új rendszer a teljes tagsági körre kiterjedjen, és egyben biztosítsa a pénztárak közötti összehasonlítást, átjárást. Az 5/2007. számú küldöttközgyűlési döntésnek megfelelően a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) a választható portfóliós rendszert 2008. január elsejével bevezette. Az új szolgáltatás bevezetése lehetőséget nyújt a felhalmozási időszakban lévő tagok számára, hogy az egyéni számlájukon nyilvántartott befizetéseiket egyéni döntés szerinti választással –, eltérő kockázatú és hozamú befektetési portfóliókban helyezzék el. A konstrukció a nagyobb jövedelmű (az adókedvezményeket maximálisan igénybevevő) és a havonta néhány ezer forint körüli befizetésre képes önkéntes pénztártagok számára egyaránt lehetővé teszi a befektetési kockázatok különböző mértékű vállalását.

2. Általános rendelkezések 2.1. A szabályzat tárgya Jelen szabályzat azon kérdésekre tartalmaz előírásokat, melyeket a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok összefüggéseiben nem határoznak meg, illetve amelyek esetében a Pénztár a jogszabályi előírásokhoz képest magára nézve részletesebb szabályozást kíván érvényesíteni. A szabályzat tartalmazza: 

a választható portfóliós rendszer működtetésének eljárási szabályait,



a választható portfóliós rendszer bevezetésére, módosítására, vagy megszüntetésére vonatkozó döntések hatásköri és eljárási szabályait,



a választható befektetési portfóliók összetételét, jellemzését.

4

2.2. Jogszabályi háttér A választható befektetési portfóliós rendszer bevezetését és működtetését az alábbi többször módosított jogszabályok és előírások tartalmazzák: 

az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról,



a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól,



a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól.

2.3. Hatásköri szabályok A választható portfóliós rendszer szabályait tartalmazó jelen szabályzat elfogadása, módosítása a Pénztár Küldöttközgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A portfólió- és a letétkezelővel kötött szerződésekben a Pénztár ügyvezető igazgatója gondoskodik arról, hogy a portfóliókezelővel és a letétkezelővel kötött szerződések megfeleljenek a választható portfóliós rendszer bevezetésére, működtetésére és nyilvántartására vonatkozó szabályoknak.

3. A pénztártagok portfólióba sorolásának és egyedi portfólióváltásának szabályai 3. 1. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok automatikus besorolása 3.1.1. A Pénztár a választható portfóliós rendszer indításakor a nyugdíjpénztári tagokat értesíti a választás lehetőségéről, akik ezt a jogukat a Portfólióválasztó adatlapon gyakorolhatják. A nyilatkozat hiányában a Pénztár a nyugdíjpénztári tagok egyéni számláit - a befektetési irányelveknek megfelelően - a kiegyensúlyozott portfólióba helyezi. 3.1.2. A Pénztárba újonnan belépők a belépési nyilatkozaton jelölik meg, hogy melyik portfólióba kérik a besorolásukat. Amennyiben belépéskor a pénztártag nem választ portfóliót, vagy választása nem egyértelmű, akkor a 3.1.1. pontban leírtak szerint kerül besorolásra. Ettől a pénztártagnak a jelen szabályzat által meghatározott, portfólióváltásra vonatkozó rendelkezések alapján van lehetősége eltérni. A Pénztár a pénztártag automatikus besorolását a tag részére megküldésre kerülő tagsági okiraton feltünteti. 3.1.3. A Pénztár a kedvezményezettek meglévő számláinak egyenlegét a választható portfólió indulásakor a kiegyensúlyozott portfólióba helyezi. 3.1.4. A Pénztár működése során a kiegyensúlyozott portfóliót tekinti alap portfóliónak, melynek működtetése a Pénztár megszűnéséig tart. 5

3.1.5. A választható portfólió bevezetését követően, a pénztártag elhalálozása esetén, a kedvezményezetti számla egyenlege abban a portfólióban marad, amelyikben a pénztártag egyéni számlájának egyenlege a haláleset bejelentésekor van. 3.1.6. A Pénztár a szolgáltatási tartalékba átvezetett, és onnan havonta folyósított járadékok finanszírozására külön portfóliót vezet be. 3.2. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyedi portfólióválasztásának szabályai 3.2.1 Az önkéntes nyugdíjpénztári tag a 3.1. pont szerint meghatározott besorolástól, illetve az általa korábban választott portfóliótól eltérhet. 3.2.2. A pénztártagnak a Pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. A Pénztár a portfólióváltást a pénztártag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül hajtja végre. A pénztártag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 3 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőző 10. munkanapig be kell nyújtani. Amennyiben a pénztártag portfólióváltási nyilatkozata az általa megjelölt fordulónapot megelőző 10 munkanapon belül érkezik be a Pénztárba, akkor a Pénztár a beérkezést követő 10. munkanapot tekinti fordulónapnak. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a Pénztár fordulónapként a nyilatkozat kézhezvételét követő 10. munkanapot tekinti. 3.2.3. Portfólióváltásra vonatkozó igény kizárólag a Pénztár által erre a célra rendszeresített, eredetiben kitöltött formanyomtatványon jelenthető be. A formanyomtatványt a Pénztár honlapján (www.hnyp.hu) hozzáférhetővé teszi. A kitöltött formanyomtatványt postai úton (1397 Budapest, Pf.: 528.), vagy személyesen, a Pénztár ügyfélszolgálatán (1135 Budapest, Aba utca 4.) kell leadni. 3.2.4. A portfólióválasztási kérelmek beérkezési időpontjának a Pénztár által a formanyomtatványra helyezett iktatás dátumát kell tekinteni. Csak azok a nyilatkozatok tekinthetők átvettnek, amelyek a Pénztár irattárában fellelhetők, illetve amelynek Pénztár által történt átvételét a pénztártag dokumentummal (tértivevény vagy a Pénztár írásos átvételi elismerése) igazolni tudja. 3.2.5. Egyidőben benyújtott portfólióváltás és kifizetés igény esetén a kifizetés igény elsőbbséget élvez, és ebben az esetben a portfólióváltás igény elutasításra kerül. Amennyiben a portfólióváltási igényét a tag továbbra is fenntartja, kérelmét meg kell ismételnie, és az új nyilatkozat alapján a Pénztár a pénztártagot átsorolja.

6

3.2.6. Amennyiben a Pénztárhoz ugyanazon fordulónapra két különböző tartalmú, portfólióváltásra vonatkozó nyilatkozat érkezik, a Pénztár a pénztártag beérkezési dátum szerinti későbbi rendelkezése szerint jár el. 3.2.7. Amennyiben a pénztártag a formanyomtatványon portfóliót nem jelöl meg, vagy ugyanazt a portfóliót jelöli meg, amelybe az egyéni számláján lévő összeg el van helyezve, választása olvashatatlan, nem egyértelmű megjelölést alkalmaz, nyilatkozatát nem írja alá, pénztártag egyéni számlakövetelésének megfelelő összeg az utolsó érvényes választása illetve besorolása szerinti portfólióban marad. 3.2.8. A Pénztár a tag részére a beérkezett portfólióváltási igényről legkésőbb a váltás fordulónapját követő 10. napig postai úton – tartalmilag és formailag helyesen kitöltött formanyomtatvány esetén - visszaigazolást, hibás, vagy aláírással nem hitelesített formanyomtatvány esetén elutasító értesítést küld. 3.2.9. A pénztártag egyéni számláján lévő egyenleg az egyes választható portfóliók között nem osztható meg, a tag egy adott időpontban csak egy portfóliót választhat az egyéni számlán lévő egyenlegének befektetése céljából. 3.3. A portfólióváltás felelősségi szabályai 3.3.1. A pénztártag kötelessége: 

egyedi portfólióváltás esetén a portfólióválasztásra vonatkozó nyomtatványok hiánytalan, olvasható, tartalmilag és formailag helyes kitöltése és a Pénztár címére határidőben történő visszajuttatása,



a Pénztár által küldött visszaigazolások áttekintése, ellenőrzése, esetleges észrevételeinek közlése a Pénztárral a kézhezvételt követő 15 napon belül,



gondoskodni arról, hogy érvényes lakcíme és levelezési címe a változást követő 5 napon belül a Pénztárnál írásban bejelentésre kerüljön.

Amennyiben a pénztártag ezeket elmulasztja, a Pénztár nem köteles a pénztártag eredeti szándékának megfelelő portfólióválasztást utólagosan átvezetni, és mentesül az ezzel összefüggő kártérítési kötelezettség alól. 3.3.2. A Pénztár kötelessége: 

a Pénztár ügyfélszolgálatát, helyi megbízottjait folyamatosan tájékoztatni a választható portfóliós rendszerrel kapcsolatos eredményekről, változásokról, továbbá a tájékoztató dokumentumok, értékelések hozzáférhetőségéről, 7



a pénztártagnak a portfólióválasztásra, portfólióváltásra vonatkozó tartalmilag és formailag helyes igényét a jelen szabályzat szerint teljesíteni,



a tag portfólióválasztással / váltással kapcsolatos panaszigényét kivizsgáltatni, és jogos reklamáció esetén a tag egyéni számláját ért esetleges veszteség alapján kártalanítani.

4. A Pénztár befektetési politikája és portfóliókezelési irányelvei 4.1. Általános portfóliókezelési célok, irányelvek 4.1.1. A Pénztár a legfontosabb céljának és kötelezettségének tekinti a tagi, munkáltatói tagi és támogatói befizetések, adományok értékének megóvását és növelését. Ennek érdekében a Pénztár a rendelkezésre álló szabad eszközöket - a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség folyamatos fenntartása, valamint a vonatkozó jogszabályok, és a küldöttközgyűlés által elfogadott Befektetési Politika előírásainak betartása mellett - befekteti. 4.1.2. A Pénztár a fedezeti tartalékot alapvetően hosszú távú megtakarításként értelmezi. A Pénztár a fedezeti tartalékot választható portfóliók keretében kezeli. 4.1.3. A működési tartalék a biztonságos pénztárüzemi tevékenység fedezete, ezért nagyságát (tekintettel arra, hogy az átcsoportosítás adóköteles) a várható feladatokkal összhangban (esetleges beruházás, stb.) kell meghatározni. Optimális mértéke mellett a maradvány befektetésének jelentősége elenyésző. 4.1.4. A likviditási tartalék befektetésének célja, hogy biztosítsa a felhalmozott eredmény növelését, és legalább a működési tartalék befektetésével azonos hozam realizálását. 4.1.5. A Pénztár a be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, valamint lekötött betéti számlán fekteti be. 4.1.6. A Pénztár befektetési tevékenysége során a portfólió tőkeerejének megőrzésére és növelésére törekszik. A Pénztár kockázatviselési hajlandóságát a választható portfólió célja és természete határozza meg. A Pénztár mindenképpen törekszik arra, hogy a vállalandó kockázat mértéke rövid és középtávon olyan legyen, hogy ne veszélyeztesse a rendelkezésre álló tőkéjének reálértékben vett sértetlenségét. 4.1.7. A Pénztár önállóan folytatott befektetése akkor nem minősül saját portfóliókezelési tevékenységnek, ha a Pénztárnak a portfóliókezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei 8

kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán – likviditási célból, átmeneti jelleggel –, illetve tagi kölcsönben van elhelyezve. A Pénztár saját portfóliókezelést végez. 4.1.8. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok által személyenként, egyedileg választható befektetési eszközcsoportok rendszerének meghatározását, kialakítását, a Pénztár befektetési politikája tartalmazza. 4.1.9. A választható portfóliós rendszerben a tag maga rendelkezik az egyéni nyugdíjszámlája fedezetét képező eszközök Pénztár által összeállított, eltérő befektetési jellemzőknek megfelelő eszközcsoportok (portfóliók) valamelyikébe való elhelyezéséről. A tagi rendelkezés – a jogok és kötelezettségek egységének elve alapján – azon joghatások tudomásulvétele is egyben, hogy a tag által kiválasztott portfólió – a Pénztár más portfólióitól esetleg eltérő hozama és kockázata révén – hatással van a tagnak a pénztári közös vagyonból való részesedésére. 4.1.10. A Pénztár a Befektetési Politika kialakítása során biztosítja, hogy az egyes választható portfóliók különbözzenek egymástól a befektetett eszközök hátralévő befektetési ideje és kockázati szintje vonatkozásában, és az egyes portfóliók megfelelő hozamkockázati sorrendet alkossanak pénzpiaci, klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési portfólió sorrendben. 4.1.11. A Pénztár, a szolgáltatási kifizetések számára külön portfóliót hoz létre 4.1.12. Sem a portfóliók összetétele, sem a korábban elért hozamok a jövőre vonatkozóan nem adnak garanciát a hozamok nagyságára. A portfóliók hozama nem feltétlen esik egybe a tagok egyéni számláján megjelenő hozammal. 4.2. Befektetési korlátok 4.2.1. Általános befektetési előírások 4.2.1.1. A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólióösszetételt kell figyelembe venni. 9

4.2.1.2. Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10 %-a helyezhető el. Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfóliókba befektetett pénztári eszközök 20 %-át. 4.2.1.3. A Pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500.000 Ft értékű készpénz tartható. 4.2.1.4. A Pénztár az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás és járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles pénztári befektetett eszközeit likvid eszközben tartani. 4.2.1.5. A választható portfóliók egymás közötti, valamint a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés, illetve az átvezetés során a portfóliók egymás közötti ügyletei (281/2001.(XII.26.) Korm.rend. 7§ (2) bekezdés) nem megengedettek. 4.2.1.6. A pénztári befizetések azonosításáig analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, valamint lekötött betéti számlán fekteti be. 4.2.1.7. A Pénztár hozzájárul ahhoz, hogy a portfóliókezelő az általa kezelt befektetési alapok nevében kibocsátott befektetési jegyeket is elhelyezze a portfóliókban. Amennyiben a portfóliókezelő a saját maga vagy a Bszt. szerinti kapcsolt vállalkozása által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeibe eszközöl befektetéseket, ezek után vagyonkezelés díj felszámítása tilos. 4.2.1.8. A választható portfóliók mindegyikének meg kell felelnie a pénztári befektetésekre és az azok kezelésére vonatkozó előírásoknak. 4.2.1.9. A nem OECD, illetve EGT tagországbeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya nem haladhatja meg az összes külföldi befektetés 20%-át 4.2.1.10. A magyarországi–, és külföldi gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a Pénztári befektetett eszközök 20 %-át. 4.2.1.11. A jelzáloglevelek együttes aránya nem haladhatja meg a Pénztári befektetett eszközök 25 %-át.

10

törölt: 30

4.2.2. A választható portfóliókra vonatkozó előírások, prudenciális elvárások 4.2.2.1.Pénzpiaci portfólió A pénzpiaci portfólió kialakításának célja egy olyan likvid, csak pénzpiaci eszközökbe fektető portfólió kialakítása, mely a veszteségkockázatot a lehetőségekhez mérten a legkisebbre csökkenti. A befektetések során olyan fix hozamú, likvid eszközöket kell választani, melyek napi értékelése nem okoz veszteséget a portfólió eszközértékelése során, és biztosítja a kiszámítható, folyamatos érték növekedést.. A pénzpiaci portfólió eszközei között csak látra szóló folyószámla, lekötött betéti számla, tagi kölcsön és maximum 3 hónap hátralévő futamidővel rendelkező magyar állampapír szerepelhet. A pénzpiaci portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész

Minimum Maximum Cél Referencia Referencia aránya a aránya a arány index index súly portfólióban portfólióban

Hazai pénzpiac Magyar állampapír Tagi kölcsön

80%

100%

95%

0%

15%

0%

0%

5%

5%

ZMAX

100%

A portfólió kezelését 100%-ban a Pénztár végzi. 4.2.2.2. Klasszikus portfólió A klasszikus portfólió esetében olyan rövid távú portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A klasszikus portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettség állomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. A klasszikus portfólióban közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A portfólió kezelését 85 %-ban a Pénztár, 15 %-ban a külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. 11

A klasszikus portfólió összetétele (referencia index)



Házipénztár Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét

0%

0%

0%

0%

5%

0%

0%

15%

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

Portfólió rész


RMAX

0%

1 éves BUBOR

1%

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt 80% 92% 89% kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény 0% 10% 1% Hazai jelzáloglevél 0% 10% 1% Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. 0% 0% 0% CMAX 91% Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető 0% 0% 0% kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap 0% 0% 0% BIX 0% befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac Közép- és kelet-európai tőzsdei BUX; részvénypiac CETOP20; Észak-amerikai tőzsdei 2%; (Ft-ban); részvénypiac 0% 10% 8% 4%; MSCI 2%; Európai tőzsdei részvénypiac World Külföldön bejegyzett részvény (Ft-ban) alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít. 12

4.2.2.3. Kiegyensúlyozott portfólió A kiegyensúlyozott portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. Elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. A kiegyensúlyozott portfólióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőke alapjegyek a 3 %-át nem haladhatják meg. A Pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának a rendszer indulásakor tulajdonában lévő ingatlanbefektetés, a Kiegyensúlyozott portfólió befektetései között kerül nyilvántartásba. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %-át. A kiegyensúlyozott portfólióban a részvények aránya a befektetett eszközök 40 %-át nem haladhatja meg, ugyanakkor 18 %-át el kell érnie. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólióösszetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 60%-ban a Pénztár, 40%-ban a külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése 13

következtében időlegesen +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A kiegyensúlyozott portfólió összetétele (referencia index)

Portfólió rész Házipénztár

Minimum Maximum Cél Referencia Referencia aránya a aránya a arány index index súly portfólióban portfólióban

Pénzforgalmi-, és befektetési számla Lekötött betét

0% 0% 0%

0% 4% 15%

0% 0% 0%

RMAX

0%

Tagi kölcsön

0%

5%

1%

1 éves BUBOR

1%

Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt 50% 76% 65% kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény 0% 13% 4% Hazai jelzáloglevél 0% 13% 3% Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. 0% 5% 1% CMAX 73% Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető 0% 10% 0% kezességet vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan 0% 7% 2% BIX 2% befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac BUX; Közép- és kelet-európai tőzsdei CETOP20; részvénypiac 4%; (Ft-ban); Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac 18% 39% 24% 14,2%; törölt: 13 MSCI 5,8%; törölt: 7 Európai tőzsdei részvénypiac World Külföldön bejegyzett részvény alapú (Ft-ban) bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít. 14

4.2.2.4. Növekedési portfólió A növekedési portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozamkockázati profilú eszközök bevonásával - a Pénztár által vállalható kockázat mellett - a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során a hosszú távon a hozam maximalizálásra kell törekedni. A növekedési portfólióban az ingatlanbefektetések (hazai és EU ingatlanok és ingatlanalapok) a befektetett eszközök 10 %-át, míg a kockázati tőkealap-jegyek aránya a befektetett eszközök 5 %-át nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 %-át. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5 %-át. A portfólióban a részvények arányának a befektetett eszközök 30 %-át meg kell haladnia. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10 %-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólióösszetételt kell figyelembe venni. A Pénztár határidős üzleteket és opciós ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a Pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. A magyarországi és külföldi gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények együttes aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. A portfólió kezelését 50%-ban a Pénztár, 50%-ban a külső portfóliókezelő végzi. A megosztási arányok a napi paci értékváltozások és a tőkemozgások költséghatékony kezelése következtében időlegesen +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. 15

A növekedési portfólió összetétele (referencia index) Minimum Maximum aránya a aránya a Cél Referencia Referencia Portfólió rész portfólióba portfólióba arány index index súly n n Házipénztár 0% 0% 0% Pénzforgalmi-, és befektetési számla 0% 3% 0% RMAX 0% Lekötött betét 0% 15% 0% 1 éves Tagi kölcsön 0% 5% 1% 1% BUBOR Hazai állampapírpiac Értékpapír, amelyben foglalt 35% 60% 46% kötelezettségért a magyar állam készfizető kezességet vállal Hazai hitelintézeti kötvény 0% 19% 4,5% Hazai jelzáloglevél 0% 20% 5% Magyarországon bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. 0% 10% 0,5% CMAX 56% Fejlett piaci állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi, fejlett piaci állam készfizető kezességet 0% 10% 0% vállal Külföldi hitelintézeti kötvény Külföldön bejegyzett gazd. szerv. nyilvánosan kibocs. kötv. Hazai és EU ingatlanpiac Magyarországon bejegyzett ingatlan 0% 10% 1% BIX 1% befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett részvény alapú bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Hazai tőzsdei részvénypiac BUX; Közép- és kelet-európai tőzsdei CETOP20; részvénypiac 9%; (Ft-ban); Észak-amerikai tőzsdei részvénypiac 30% 50% 42% 18,5%; törölt: 21 MSCI 14,5%; törölt: 12 Európai tőzsdei részvénypiac World Külföldön bejegyzett részvény alapú (Ft-ban) bef. alap befektetési jegye; egyéb kollektív bef. értékp. Egyéb, külföldi tőzsdén, vagy elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír A részvények százalékos részarányának megállapításában a részvénybefektetést is tartalmazó befektetési alap jegye beleszámít. A tagi kölcsön együttes állománya nem haladhatja meg az önkéntes ágazat fedezeti tartaléka 5 %-át. Az 5 %-os korlátozásnak az egyes portfóliók külön - külön is meg kell feleljenek. A tagi kölcsön abból a portfólióból kerül folyósításra, amelyikbe az igénylő pénztártag besorolásra került. A tagi kölcsön hozamai azt a portfóliót illetik, amelyikből a tagi kölcsön folyósítva lett. 16

4.2.2.5. Önkéntes nyugdíjpénztári be nem azonosított befizetések A Pénztár a beérkező be nem azonosított befizetéseket analitikusan elkülöníti a többi eszköztől, pénzforgalmi-, és befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán fekteti be. 4.2.2.6. Szolgáltatási tartalék A Pénztár, a szolgáltatási kifizetésekre külön portfóliót hoz létre, azokat likvid típusú befektetési eszközökbe fekteti. A felhalmozási időszak befejezése után a járadékos, illetve a vegyes szolgáltatás (egyösszegű kifizetés, majd járadék) megindítása előtt, a tagi megtakarítás automatikusan, választástól függetlenül kerül a szolgáltatási portfólióba. 4.3 A befektetési portfóliók összetételére vonatkozó korlátozások betartása 4.3.1. A befektetési portfóliók szerkezetére vonatkozó, jogszabályban és Befektetési Politikában

(Portfóliókezelési

irányelvekben)

foglalt

korlátozásokat

a

befektetési

tevékenységet végrehajtó valamennyi közreműködő köteles megismerni és betartani. 4.3.2. A végrehajtást a letétkezelő folyamatosan ellenőrzi és a jogszabályokban foglalt korlátozásokat sértő tranzakciók végrehajtására a portfóliókezelők által adott rendelkezést köteles megtagadni, és erről a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: Felügyelet), a Pénztárat és a portfóliókezelőket értesíteni. Amennyiben a portfóliókezelők jogszabályban foglalt korlátozást nem sértő, ám a befektetési politikában foglalt korlátozásokat sértő tranzakció végrehajtásáról rendelkezik, akkor a letétkezelő ennek végrehajtását csak abban az esetben tagadja meg, ha megítélése szerint annak teljesítése súlyosan veszélyeztetné a Pénztár érdekeit (pl. mérete, vagy piactól eltérő kötési árfolyama miatt). 4.3.3. Függetlenül attól, hogy a tranzakció végrehajtását megtagadta-e, vagy sem, a letétkezelő köteles a Befektetési Politika megsértésére a Pénztár figyelmét külön kérés nélkül is írásban felhívni. 4.4. Kockázatok, és azok hatása az egyes portfóliókra 4.4.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat A gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására a befektetési eszközök piaci árfolyama 17

ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását a portfóliókezelő a portfóliók diverzifikálásával, az egyes eszközcsoportok (kötvények és részvények) közötti átcsoportosítással, illetve határidős ügyletkötésekkel csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy a portfóliók értéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek a portfóliókra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. 4.4.2. Hitelkockázat Az egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje a portfóliókban szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely a portfóliók értékének csökkenéséhez vezethet. 4.4.3 Likviditási kockázat Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfóliókban lévő egyes értékpapírok értékesítése, illetve adott esetben bizonyos értékpapírok beszerzése nehézségekbe ütközhet. Ha a Pénztár portfóliója ingatlant is tartalmaz, akkor a Pénztár a tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, a Pénztár befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. Amennyiben az ingatlanértékelő értékelése alapján az ingatlan piaci megítélése romlik, értékesítése nem-, vagy csak veszteség árán lehetséges, ebben az esetben az ingatlannal kapcsolatban likviditási kockázat merülhet fel. 4.4.4. Devizaárfolyam kockázat A portfóliók befektetéseinek egy része külföldi devizában kibocsátott eszköz is lehet. A portfóliókezelő a portfóliók devizapozícióiból eredő devizaárfolyam-kockázatot nem kívánja folyamatosan teljes mértékben kiküszöbölni (fedezni), emiatt a kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változások mérsékelhetik a portfóliók értékét. 4.4.5. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása A jövőben a pénztárakat, illetve a pénztártagokat érintő adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt a portfóliókat, illetve a pénztártagokat a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy a portfóliók – a befektetésekből származó jövedelmek után 18

olyan adók megfizetésére kényszerülnek, amelyekre a portfóliókezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. 4.4.6. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem-teljesítési kockázat A portfóliókban lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség portfólióknak történő kifizetését. 4.4.7. Az egyes befektetési eszközök jellemző kockázatai A Pénztár a befektetett eszközeit a jelen pontban meghatározott eszközökben tarthatja: a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési számla; c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), ezen belül: d1) magyar állampapír, d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, d3) külföldi állampapír d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; e) részvények, ezen belül: e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapír-piacra bevezetett, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e2) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, e3) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e4) külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, f) befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is, f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlanbefektetési alapot is; f3) egyéb kollektív befektetési értékpapír; g) jelzáloglevél; h) ingatlan; i) határidős ügyletek; j) opciós ügyletek; 19

k) repó (fordított repó) ügyletek; l) swap ügyletek m) tagi kölcsön; n) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír. Az egyes befektetési eszközök jellemzőinek leírása: Bankbetét (lekötött betét): A betét egy banknál betétszámlán vagy betéti okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg, melyre a bank kamatot fizet. Általában fix lekötési idő és kamatszint jellemzi. Az ügyfél kockázatát egyrészről a bank fizető képessége illetve fizetésképtelensége jelenti, másrészről pedig – a bankbetét lejárat előtti feltörése esetén – a bank előzetesen kikötheti a feltörésig számított kamat egy részének vagy egészének ki nem fizetését. Állampapír: Az állam által kibocsátott értékpapírok gyűjtőneve. A kibocsátó ország visszafizetési garanciát ad a tőkére és az értékpapírhoz tartozó kamatokra. Fajtáját tekintve két nagy csoportot különböztetünk meg: az államkötvényeket és a kincstárjegyeket. Utóbbi eszköz vagy ígér kamatot (kamatozó kincstárjegy), vagy nem (diszkont kincstárjegy). Államkötvény: Az állam által kibocsátott értékpapír, melyre a kibocsátó állam vállal visszafizetési garanciát. Az államkötvények kibocsátáskor jellemzően 1 évnél hosszabb futamidejűek. Kamatozást tekintve vannak fix, illetve változó kamatot kínáló államkötvények. Az állampapírpiaci befektetések esetében – a gazdaságilag bizonytalan helyzetű kibocsátókat leszámítva -a visszafizetési kockázat általában nem jelentős. A kockázatot itt elsősorban az államkötvények árfolyamának ingadozása jelenti. A fix kamatozású kötvények például csak lejáratig megtartva biztosítanak kiszámítható hozamot, az árfolyamuk a piaci hozamelvárások függvényében a futamidő során akár jelentősen ingadozhat. Ez az ún. kamatkockázat főként a hosszabb futamidejű kötvények esetében lehet jelentős. Ha a piac hozamelvárásai jelentősen megemelkednek, a fix kamatozású hosszú lejárattal rendelkező kötvények árfolyama rövid távon akár komoly csökkenést is mutathat. Diszkontkincstárjegy: Állam által kibocsátott és garantált, rövid (éven belüli) futamidejű értékpapír. A diszkontkincstárjegy fontos tulajdonsága, hogy nem fizet kamatot, azonban a lejáratkori értéke (névértéke) alatti árfolyamon lehet megvásárolni. A diszkont árfolyam és a névérték közötti különbség adja a diszkontkincstárjegy lejáratkori hozamát, amihez a befektető az értékpapír futamidejének lejáratakor, a névérték visszafizetésekor jut hozzá. Ha az ügyfél nem tartja meg 20

lejáratig a papírt, akkor előfordulhat, hogy kedvezőtlen piaci helyzetben (a befektetői hozamelvárások emelkedése miatt) átmenetileg csökken az értékpapír árfolyama. A kamatkockázat azonban a rövid futamidő miatt viszonylag alacsony, így ez az eszköz tekinthető az egyik legbiztonságosabb befektetési eszköznek. Kötvény: A kötvény kibocsátója (állam, hitelintézet, egyéb vállalkozás, önkormányzat, stb.) kötelezettséget vállal a kötvény tulajdonosai felé, hogy a kötvény futamideje alatt kifizeti részükre az esedékes kamatokat, valamint a kötvény lejáratakor (esetleg több részletben) annak névértékét. A részvényekkel ellentétben a kötvény nem jogosítja fel tulajdonosát a társaság irányításában való részvételre és az osztalékból történő részesedésre. Kamatozásuk szerint a kötvényeket két nagy csoportba soroljuk: fix és változó kamatozású kötvények. A fix kamatozású kötvények a teljes futamidejük alatt előre meghatározott időpontokban fix összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. A változó kamatozású kötvényeknél a kamatfizetési időpontok szintén előre rögzítettek, de a kamat nagysága valamilyen előre definiált piaci mutató (például bankközi kamatszint, infláció) függvényében változik. A kibocsátó szerint is többféle kötvény létezik (államkötvények, banki kötvények, vállalati kötvények, önkormányzati kötvények, stb.). A kötvények befektetési kockázata két részből tevődik össze: a vissza nem fizetés kockázata (ez a kibocsátó pénzügyi stabilitásának függvénye), illetve a kamatkockázat (fix kamatozású papírok esetében is). Utóbbi tényező elsősorban a hosszabb futamidejű, fix kamatozású kötvények esetében jelentős, amennyiben rövidebb távon vizsgáljuk az eredményeket. Ezeknek az eszközöknek az árfolyama ugyanis a mindenkori piaci kamatszint függvényében akár jelentős mértékű ingadozást is mutathat. Részvény: A részvény a részvénytársaság által kibocsátott tagsági és vagyoni jogot megtestesítő névre szóló értékpapír. A részvény tulajdonosa jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre (osztalék), emellett a tulajdoni hányad és a társaság alapszabálya függvényében részt vehet a társaság irányításában is. A részvények határozatlan időre szólnak, így nem rendelkeznek futamidővel,

vagy

lejárattal.

Léteznek

speciális

fajtái

is

(például

osztalék-vagy

szavazatelsőbbségi, dolgozói, kamatozó. stb.) A részvény jövőbeni értéke nem garantált, az értékpapír árfolyamát hosszú távon a társaság eredményességére, jövedelmezőségére vonatkozó jövőbeli várakozás, azaz a társaság piaci megítélése határozza meg. A részvénybefektetések kockázata nem korlátozódik az adott vállalat működtetésére, mert a makrogazdasági és/vagy tőkepiaci környezet szintén jelentősen befolyásolhatja a részvények árfolyamát. Az árfolyamkockázat rövid távon különösen jelentős lehet, ezért a részvénybefektetések esetében az ajánlott minimális befektetési időtáv jóval hosszabb, mint 21

például az állampapírok esetében. Jelzáloglevél: A jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a hitelintézet a meglévő hitelállománya egy részének finanszírozása céljából bocsát ki. A visszafizetés biztonságát tehát nem csupán a kibocsátó bank szavatolja, hanem a jelzáloglevelek mögött álló banki hitelek is fedezetet nyújtanak. Igen kedvezőtlen környezetben (például az ingatlanárak jelentős csökkenése esetén) a jelzáloglevelek kockázata emelkedhet, amennyiben a mögöttes ingatlanfedezet értéke már nem nyújt megfelelő biztonságot. A kockázatok között meg kell említeni az államkötvények esetében már bemutatott kamatkockázat jelenlétét is. Származtatott (derivatív) ügylet: A származtatott (más néven derivatív) ügylet lényege, hogy az eszköz értéke egy másik befektetés (alaptermék) értékétől függ. A származtatott eszköz önálló kereskedés tárgyát képezi. A származtatott ügyletek csoportjába tartoznak a határidős és opciós ügyletek, valamint a csereügyletek (swapok). A származtatott ügyletek egy része esetében a kockázati szint nagyon jelentős lehet. Különösen olyan ügyleteknél, ahol a letétbe helyezendő tőkének a sokszorosát teszi ki a mögöttes pozíciók összértéke (tőkeáttételes ügyletek), illetve ahol a pozíció maximális vesztesége nincs korlátozva (például opció kiírása). Emellett az elszámoláshoz kapcsolódó kockázatokkal (például partnerkockázat, elszámolóház kockázata) is számolniuk kell a befektetőknek. Határidős ügylet: A határidős ügylet során az ügylet eladója az ügylet tárgyát képező eszközt (értékpapírt, devizát, árupiaci eszközt, stb.) egy előre rögzített áron eladja egy jövőbeli időpontra. Az eladóval szemben mindig áll vevő is, aki az adott eszközt ugyanarra az időpontra megvásárolja. A határidős ügylet vevője arra számít, hogy az ügylet tárgyát képező eszköz árfolyama a jövőben emelkedni fog, így határidős ügylet formájában rögzíti a jövőbeli vételi árfolyamot, amivel egy magasabb áron történő vásárlást próbál meg elkerülni. Az ügylet eladója ezzel szemben arra számít, hogy az eszköz ára a jövőben csökkenni fog, ezért érdemes előre rögzíteni a magasabb eladási árat. A határidős ügyletek megkötése történhet spekulatív céllal (egy távolabbi határidőre olcsóbban megveszem, majd később drágábban eladom az adott eszközt), de vannak úgynevezett fedezeti ügyletek is. Ha ugyanis rendelkezem egy adott eszközzel, aminek az árfolyama ingadozhat, akkor lehetőségem van, hogy a tényleges értékesítés előtt egy jövőbeli határidős eladási ügylettel rögzíthetem az eszköz eladási árfolyamát. A határidős ügyletekhez számos kockázat kapcsolódik. Fontos tudni, hogy a spekulatív célú határidős 22

ügyletek jelentős kockázatot hordozhatnak, ugyanis egy „csomagban” (kontraktusban) jelentős mennyiségű eszközre köthetek üzletet, anélkül, hogy a teljes csomag ellenértékével rendelkeznék (ezt nevezzük tőkeáttételnek). Az ügyletek elszámolását biztosító intézmény a határidős üzletkötés szereplőitől csak egy korlátozott mértékű letétet (készpénz, állampapír) elhelyezését várja el, amit a mögöttes eszköz árának akár kisebb mértékű, de kedvezőtlen irányú elmozdulása is könnyen felemészthet. Opciós ügylet: Az opciós ügylet keretében a vevő opciós díjat fizet, így jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott időpontban (európai típusú opció) a szerződés tárgyát képező eszközt meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció). Az opció eladója (kiírója) pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció), illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. Az opciók elsősorban a kiíró számára jelentenek nagyon jelentős (esetenként korlátlan) kockázatot, mert ő minden piaci körülmény között köteles lesz az előre rögzített áron venni vagy eladni. Az opció vevőjének (jogosultjának) a maximális vesztesége a kifizetett opciós díj lehet. Ingatlan: A bankbetétek, állampapírok, kötvények és részvények mellett az ingatlan önálló befektetési lehetőséget képez. Az ingatlanbefektetés általában hosszú távú befektetés, amely rendszerint jól jövedelmez, viszont nagy energia befektetést igényel, és jelentős költségei vannak. Az ingatlanbefektetés legegyszerűbb formája és módja az ingatlanvásárlás, majd annak hasznosítása, illetve továbbadása. Kockázata a piac keresleti-kínálati viszonyainak ingadozása, változása. Meghatározói az általános gazdasági helyzet az ingatlan közelében, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértékének alakulása. Az ingatlanbefektetések negatívumai között kell említeni illikvid helyzetüket. Az ingatlanok előnye, hogy áruk hosszú távon lépést tart az inflációval, ezért értékállóság tekintetében kedvező megítélés alá esnek. 4.4.8. Az egyes választható portfóliók jellemző kockázatai A fenti kockázatok az egyes választható portfóliókat eltérő mértékben érintik. A Pénzpiaci Portfólió kimondottan a kockázat kerülő tagoknak nyújt védelmet. A portfólió hozamának alakításában a rövid távú pénzpiaci folyamatok játsszák a legfontosabb szerepet. A pénzpiacot befolyásolja a jegybank monetáris politikája, és az aktuális gazdasági, politikai 23

környezet mechanizmusai. Ez a portfólió mentesül a hazai és a nemzetközi tőke, illetve értékpapír piacok mozgásából eredő behatásoktól. A Klasszikus Portfólió esetében meghatározóak a gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában bekövetkező változások, melyek a piaci kamatlábakra gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolhatják a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamának alakulását. Kisebb jelentőségűek a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok, illetve a devizapozíciókból eredő kockázatok és a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nem teljesítési kockázatok. A Kiegyensúlyozott Portfólió esetében a magasabb részvényhányaddal párhuzamosan nő a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok szerepe, emellett jelen vannak a fix kamatozású állampapírokhoz köthető kockázati tényezők, valamint a nyitott devizapozíciókhoz és a származtatott ügyletekhez köthető nem teljesítési kockázatok is. A klasszikus portfóliókhoz képest megjelenik az ingatlanokkal kapcsolatos kockázat, mely a korlátok miatt, az eszközök maximum 10 %-át érinthetik. A Növekedési Portfólió esetében meghatározóak a tőzsdei kibocsátók üzleti tevékenységéhez köthető kockázati faktorok, valamint a részvényárfolyamok alakulását befolyásoló makrogazdasági folyamatokban rejlő kockázatok. Emellett felmerülhet a nyitott devizapozíciók miatti árfolyamkockázat, illetve a származtatott ügyletek nem-teljesítési kockázata is. A növekedési

portfólióban

az

ingatlanpiaci

mozgások

által

okozott

kockázatok

az

eszközállomány 10 %-át érinthetik. 4.4.9. A kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás A pénztár felhívja a tagok figyelmét arra, hogy a portfóliók közötti választás a tagok felelőssége, amelyet az ismertetett kockázatok figyelembe vételével különösen életkoruk, kockázatviselési hajlandóságuk és jövőbeni várakozásuk alapján tegyenek meg. A választható portfóliós rendszer működése során vállalt befektetési kockázatok viselése kizárólag a tagot terheli, pénztári (partner) kockázatokat csökkentő védelmi rendszerek (pl. OBA, BEVA) nem állnak rendelkezésre. A pénztár felhívja továbbá a tagok figyelmét arra, hogy a pénztári megtakarításhoz csak jogszabályokban meghatározott idő után juthatnak. A befektetési kockázatok csökkentése érdekében fedezeti ügyletek kerülnek alkalmazásra. Fedezeti ügyletnek (angolul hedge-nek) nevezzük azokat az ügyleteket, amelyeket azzal a céllal kötnek, hogy a más ügyletekből származó árfolyamveszteséget ellensúlyozzák a fedezeti ügylet nyereségével. Fedezeti céllal határidős, opciós, swap és azonnali ügyleteket is lehet kötni. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet eredményének nagyjából azonos mértékűnek kell lennie, de ellentétes előjelűnek. Így a fedezeti és a fedezett ügylet eredményei ellentételezik egymást. 24

4.5. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok 4.5.1. Ügyletkötés által okozott eltérés Ha a Portfóliókezelő által kötött valamely ügylet eredményeként a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a jelen Portfóliókezelési irányelvekben meghatározott korlátozásokat, attól függetlenül, hogy az még nem sérti a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozásokat, abban az esetben is a letétkezelő erre a tényre felhívja a Pénztár és a portfóliókezelő figyelmét. A Portfóliókezelő köteles a korlátozások megsértésének megszüntetése érdekében azonnal intézkedni. Amennyiben a Portfóliókezelő által kötött valamely ügylet eredményeként a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozásokat is, akkor a Letétkezelő az érintett tranzakció végrehajtását megtagadja, és erről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, a Pénztárat és a Portfóliókezelőt. A befektetési korlátozások túllépéséből, illetve annak helyreállításból keletkezett veszteségeket a portfóliókezelőnek kell megtérítenie. 4.5.2. A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés Amennyiben a kezelésbe adott vagyon mértékének változása miatt (vagyonátadás, illetve vagyonkivonás) a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a jelen Portfóliókezelési irányelvekben meghatározott korlátozásokat, akkor a Portfóliókezelő 5 munkanapon belül köteles a korlátozások megsértésének megszüntetése érdekében a szükséges adásvételi ügyletek megkötésével intézkedni. 4.5.3. A Befektetési Politika változása által okozott eltérés A Befektetési Politika megváltozásakor a Pénztár a portfóliókezelővel egyeztetve, a változás mértékének függvényében állapítja meg, hogy mely időpontig kell áttérni az új befektetési arányokra. 4.5.4. A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérés Ha a piaci árfolyamok mozgása következtében a befektetési szabályok sérülnek, akkor a portfóliókezelő, illetve a Pénztár 30 naptári napon belül köteles az előírt arányoknak való megfelelést helyreállítani. Amennyiben az ingatlanbefektetésekre vonatkozó befektetési korlátozások kizárólag a piaci árfolyamok mozgása, a szolgáltatások, vagy a várakozási idő utáni kifizetések miatt sérülnek, akkor az előírt arányok helyreállítására a Pénztárnak 6 hónap áll rendelkezésére. A befektetési korlátoktól való eltérés okait a Pénztár minden esetben kivizsgálja. Amennyiben a vizsgálat eredménye gondatlanságot, vagy rosszhiszeműséget tár fel, úgy a portfóliókezelési 25

szerződést a Pénztár azonnali hatállyal felmondhatja. A befektetési korlátok túllépéséből, illetve annak helyreállításból keletkezett veszteségeket a portfóliókezelőnek felróhatósága esetén meg kell térítenie. 4.6. A referencia-portfólió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok Amennyiben az adott tartalék, illetve választható portfólió hozama egy negyedév során legalább 2 %-kal kedvezőtlen irányban eltér a referencia-portfólió hozamától, a portfóliókezelő a negyedéves jelentésében külön köteles kitérni az elmaradás okaira és portfóliókezelő tervezett lépéseire. Amennyiben az adott tartalék, illetve választható portfólió hozama egy negyedév során legalább 4 %-kal kedvező irányban eltér a referencia-portfólió hozamától, a portfóliókezelő a negyedéves jelentésében külön köteles kitérni a többlethozam elérésének okaira, elemezve a portfólió összetétel – a megengedett limitekhez viszonyított - alakulását. A Pénztár különös figyelmet köteles fordítani arra, hogy portfóliókezelő nem vállalt-e a megengedettnél nagyobb mértékű kockázatokat.

5. A rendszer működési feltételei 5.1. Analitikus nyilvántartásra vonatkozó szabályok A Pénztár olyan nyilvántartásokat vezet, amely a választható portfóliós rendszer jogszabályok által előírt működtetéséhez szükséges számviteli és informatikai hátteret biztosítja. A Pénztár a befektetett eszközöket tartalmazó analitikus nyilvántartást és a befektetésekhez kapcsolódó hozambevételeket és költségeket választható portfóliónként elkülönítetten mutatja ki. 5.2. Számviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályok A Pénztár biztosítja a választható portfóliós rendszer követelményeinek megfelelő befektetési alszámlákat, és azokon keresztül az egyes választható portfóliókat elkülönítetten nyilvántartó számviteli hátteret. A pénztártagok választása szerinti befektetési portfóliók hozamának és a befektetésekkel kapcsolatos

költségeknek

pénztártagonként

elkülönített

nyilvántartására

vonatkozó

szabályozást, a Pénztár Elszámolóegységes Nyilvántartási Rendszer Szabályzata és a Hozamfelosztási és Hozamelszámolási Szabályzata tartalmazza.

26

5.3. Informatikai háttér A Pénztár olyan informatikai háttér kialakításáról és működtetéséről gondoskodik, amely: 

lehetővé teszi a tagok portfólió választásának nyilvántartását, valamint a portfólióváltására vonatkozó tagi rendelkezések folyamatos nyomon követését,



biztosítja az egyes befektetési alszámlák, azokon keresztül az egyes befektetési portfóliók hozamának és a befektetésekkel kapcsolatos költségeknek választható portfóliónként történő elkülönített nyilvántartását,



a könyvelés számára biztosítja a választható portfóliós rendszer jogszabály szerinti számviteli elszámolását lehetővé tevő adatokat,



megfelel a jogszabályok által előírt adatbiztonsági és tartalmi előírásoknak.

6. A választható portfóliós rendszer működtetése 6.1.

A Pénztárba érkező nyugdíjpénztári befizetések beazonosításukig pénzforgalmi- és

befektetési számlán, illetve lekötött betéti számlán kerülnek befektetésre. Analitikusan „Önkéntes Függő” portfólióként kerül kimutatásra. 6.2. A pénztártagok javára érkező befizetések - a pénztártagi beazonosítást követően az egyedi választása szerinti választható portfólióba kerülnek. 6.3. A Pénztárba beérkező befizetések részletes feldolgozási menetét a Pénztár Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 6.4. Az egyes választható portfóliókban valamint az „Önkéntes Függő” portfólióban elért hozameredményeket, a befektetési tevékenység adott portfólióhoz tartozó költségeivel csökkentve, a Pénztár az elszámolóegység alapú nyilvántartás keretében kezeli. 6.5. Az egyes portfóliókra vonatkozó befektetési szabályok betartása a portfóliókezelők, a szabályok betartásának ellenőrzése a Pénztár és a letétkezelő feladata. 6.6. A Pénztár által rendelkezésre álló pénzeszközök befektetésre történő átadásának és befektetésből történő kivonásának részletes eljárási szabályait és a kapcsolódó adatszolgáltatás rendjét a Pénztár Pénzkezelési Szabályzata, valamint a portfóliókezelőkkel és a letétkezelővel kötött szerződések tartalmazzák.

27

7. A rendszer működtetéséhez és a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek meghatározása 7.1. A rendszer általános működtetésének költségei: A rendszer bevezetéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztés, valamint az adminisztrációs költségeket a Pénztár a működési tartalékból fedezi. 7.2. A portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek: A portfólióválasztások adminisztrációs költségeinek fedezésére a Pénztár a portfóliót választó tagok számára – portfólióváltásonként – portfólióváltási díjat számít fel. A portfólióváltások kapcsán

felmerülő

adminisztrációs

költségek,

a

portfóliót

választó

pénztártagok

válaszleveleinek postaköltsége, a portfólióválasztó űrlapok feldolgozásával kapcsolatos élőmunka költség, valamint a portfólióválasztások visszaigazolásának postaköltsége címén a Pénztár legfeljebb az egyéni számlakövetelés egy ezrelékének megfelelő, maximum 2.000,- Ft összegű díjat számol fel. A pénztár a portfólióváltás költségét a portfólióváltás fordulónapjától számított 30 napon belül érvényesíti a tag egyéni számlájával szemben. A pénztártagokat a rendszer 2008. január 1-jei indulásához kötődően, illetve az első önkéntes portfólióválasztással kapcsolatosan költség nem terheli. A portfólióváltásokhoz nevesíthető portfóliókezelési többletköltség nem kapcsolható.

8. A pénztártagok tájékoztatásának tartalma és szabályai 8.1. A Pénztár évente, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-ig internetes honlapján nyilvánosságra hozza a Pénztár egészének, és az egyes választható portfólióknak az elmúlt év hozamrátáját és referenciaindexét. A Pénztár ezen túlmenően eleget tesz a hatályos jogszabályokban előírt nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. 8.2 A Pénztár valamennyi tájékoztatójában, hirdetésében a pénztár választható portólióinak hozamait, és az egyes portfóliókhoz tartozó 10 éves átlagos hozamadatokat bemutatja. 8.3. A Pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-áig.

8.3.1. Az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtető Pénztár, a pénztártagnak küldött számlaértesítőjének legalább tartalmaznia kell: a) a pénztár elérhetőségeit, b) a tag azonosítására szolgáló adatokat, c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét, 28

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait, e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darabszámát, elszámolóegységek nyitó árfolyamát, f) a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegű bevételeket összesen, g) a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt, h) a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek), i) a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét, j) a befektetési tevékenység eredményét k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit, l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darabszámát, elszámolóegységek záró árfolyamát m) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését, n) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét, o) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók, p) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget, q) a tagi lekötés összegét, r) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét, s) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét, t) az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét.

Azon tételeket, amelyeknél nulla érték adódik, nem kötelező feltüntetni a számlaértesítőn. Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

29

A tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam összege meghatározható úgy is, hogy a pénztár a tag egyéni nyugdíj számláján lévő tagi követelés összegét csökkenti a tag által fizetett tagdíj, a tag részére fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb jóváírások összegével. Ugyanilyen eljárás megfelelő alkalmazásával meghatározható a kedvezményezett által áthozott összeg hozamtartalma, illetve hozamnak nem minősülő része is. 8.3.2. A Pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként a honlapján naponta közzéteszi. A Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító

adatok

találhatók.

A

közzététellel

egyidőben

a

Pénztárnak

az

elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi 8.4. A Pénztár jelen Választható Portfóliós Szabályzatát, a tájékoztató anyag aktuális változatát, valamint a portfólióválasztó formanyomtatványt elhelyezi internetes honlapján. A Pénztár a választható portfóliós rendszerrel kapcsolatos eredményekről, változásokról, továbbá az értékelések hozzáférhetőségéről, a tagszervezőin keresztül is tájékoztatja pénztártagjait. 8.5. A Pénztár felhívja a tagok figyelmét, hogy a Felügyelet honlapja is tartalmaz a portfólió választáshoz szükséges – esetenként összehasonlító jellegű – információkat.

9. A rendszer bevezetésének szabályai 9.1.

A választható portfóliós rendszer bevezetésére vonatkozó döntés a Pénztár

Küldöttközgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Küldöttközgyűlés 2007. május 24én az 5/2007. számú határozatával döntött arról, hogy a választható portfóliós rendszer bevezetése 2008. január 1-jei indulónappal történik. 9.2.

A választható portfólió bevezetésének feltételei: -

a Küldöttközgyűlés döntése a rendszer bevezetéséről,

-

jelen Választható Portfóliós Szabályzat Küldöttközgyűlés általi elfogadása,

-

a választható portfóliós rendszer számviteli-, nyilvántartási- és informatikai hátterének kialakítása az indulás időpontjára,

-

a Pénztár Befektetési Politikájának módosítása a választható portfóliós rendszer követelményeinek megfelelően,

-

a Pénztár portfóliókezelőkkel és letétkezelővel kötött szerződéseinek módosítása a választható portfóliós rendszer követelményeinek megfelelően, 30

-

a tagok tájékoztatása, és a rendszer indulását megelőző egyszeri portfólió- választás lebonyolítása,

-

a Felügyeletnek a választható portfóliós rendszer működtetésére vonatkozó engedélye.

10. Új portfólió bevezetésének, meglévő portfólió megszüntetésének, a rendszer szüneteltetésének és megszüntetésének szabályai 10.1. Új portfólió bevezetésének szabályai 10.1.1. Új portfólió(k) létrehozását az Igazgatótanács vagy a Pénztár küldötte(i) kezdeményezhetik. A Pénztár küldöttei akkor javasolhatják új portfólió bevezetését, ha azt a pénztártagok 10 %-a, vagy az összesen legalább 5 milliárd Ft számlaköveteléssel rendelkező tagok csoportja igényli. A tagoktól érkező igényeket a Pénztár összesíti. Amennyiben a bevezetéshez szükséges feltételek teljesülnek, a Pénztár Igazgatótanácsa az új portfólió bevezetésének kérdését a soron következő Küldöttközgyűlés napirendjére tűzi. Új portfólió bevezetéséről a Küldöttközgyűlés határoz. 10.1.2. A portfólió befektetési politikáját, eszközstruktúráját a Pénztár portfóliókezelőjének és a Pénztár befektetéseinek felügyeletével megbízott tisztségviselőjének közreműködésével a Pénztár ügyvezetője készíti elő, a javaslatot az Igazgatótanács előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Az új portfólió létrehozásáról, továbbá a befektetési politikának az új portfólióra vonatkozó szabályokkal való módosításáról az Igazgatótanács előterjesztése alapján, a soron következő Küldöttközgyűlés határoz. 10.1.3. Új portfólió bevezetéséhez kapcsolódó portfólióváltás alkalmával az új portfóliót választó tagokkal szemben a Pénztár nem számol fel költséget. 10.2. Meglévő portfólió megszüntetésének szabályai 10.2.1. Portfólió megszüntetését az Igazgatótanács kezdeményezheti, amennyiben az adott portfólióban nyilvántartott vagyon értéke egy éves időtartamon átlagosan 500 millió Ft alá csökken. Az Igazgatótanács előterjesztése alapján a Pénztár Küldöttközgyűlése dönt a portfólió megszüntetéséről. A portfólió megszüntetésének fordulónapja december 31. lehet. 10.2.2. Portfólió megszüntetésekor a vagyonukat abba fektető pénztártagokat a Pénztár értesíti, felkínálva a fennmaradó portfóliók közötti választás lehetőségét. Amennyiben az így tájékoztatott pénztártag nem választ portfóliót, a Pénztár a kiegyensúlyozott portfólióba helyezi át vagyonát. Portfólió megszüntetéséből eredő kényszerű portfólióváltás esetén a Pénztár nem számol fel költséget. 31

10.2.3. A kiegyensúlyozott portfólió nem szüntethető meg. 10.3. A választható portfóliós rendszer szüneteltetésének szabályai 10.3.1. A választható portfóliós rendszer szüneteltetésére rendkívüli körülmények között kerülhet sor. Ilyen rendkívüli körülménynek minősül az, ha a kiegyensúlyozott portfólión kívüli portfóliókban lévő pénztártagok teljes pénztártagsághoz viszonyított aránya átlagosan 5 % alá, vagy az ugyanezen portfóliókban nyilvántartott összes vagyon értéke átlagosan 500 millió Ft alá csökken egy éves időtartamban. A szüneteltetés jelen pontban meghatározott feltételének bekövetkezése esetén a szüneteltetésről a Pénztár Igazgatótanácsa dönt. 10.3.2. A választható portfóliós rendszer szüneteltetése azt jelenti, hogy a Pénztár átmenetileg nem teszi lehetővé tagjai számára a portfólióváltást, továbbá a portfólióválasztást. Az új belépők a kiegyensúlyozott portfólióba kerülnek. A portfoliókból a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos pénzkivonást azonban korlátozni nem lehet. 10.3.3. A rendszer szüneteltetése a következő Küldöttközgyűlés időpontjáig tart, ahol a Pénztár Igazgatótanácsa beszámol a rendszer szüneteltetését kiváltó indokokról, és a Küldöttközgyűlés a következő határozatok egyikét hozza: - a választható portfóliós rendszer működtetését megszünteti, - a választható portfóliós rendszer működését az új helyzetnek megfelelően átalakítja, - a választható portfóliós rendszer működését visszaállítja. 10.4. A választható portfóliós rendszer megszüntetésének szabályai 10.4.1. A választható portfóliós rendszer megszüntetésére rendkívüli körülmények között kerülhet sor. Ilyen rendkívüli helyzetnek minősül, ha a kiegyensúlyozott portfólión kívüli portfóliókban lévő tagok teljes pénztártagsághoz viszonyított aránya átlagosan 5 % alá, vagy az ugyanezen portfóliókban nyilvántartott összes vagyon értéke átlagosan 500 millió Ft alá csökken egy éves időtartamban. 10.4.2. A választható portfóliós rendszer megszüntetésének a 10.4.1. pontban meghatározott feltételeinek bekövetkezése esetén a Pénztár Igazgatótanácsa a kérdést a soron következő Küldöttközgyűlés napirendjére tűzi. A rendszer megszüntetéséről és annak módjáról a Küldöttközgyűlés dönt.

32


Vezető tisztségviselő választása


Egyéb kérdések

ELŐTERJESZTÉS. a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére december 01

Recommend Documents