Bányai Viktória
$PDJ\DU]VLGyVDMWyHO]PpQ\HLpVNH]GHWHL-ig) Elhangzott: Magyar zsidó sajtótörténeti konferencia (Budapest, 2000. május 14.) Mint a Scheiber Sándor által összeállított magyar zsidó folyóirat-ELEOLRJUiILD HOV
oldalainak átlapozásiEyO NLW&QLN D] HOWWL LGV]DN PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy IHOHNH]HWL
VDMWyMD PHJOHKHWVHQ V]HUpQ\ ËJ\ PpJ HJ\ U|YLG HODGiV NHUHWHL LV OHKHWVpJHW DGQDN
NLWHNLQWHQL D] HO]PpQ\HNUH LOOHWYH D PDJ\DU-]VLGy VDMWy IHMOGpVpQHN N|UQ\H]HWpUH
(J\IHOO D QHP PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy IHOHNH]HWL VDMWyUD PiVUpV]UO D ]VLGy ~MViJtUyN pV
ODSV]HUNHV]WNUpV]YpWHOpUHDPDJ\DURUV]iJL~MViJtUiVEDQiOWDOiEDQ
Magyarországon egészen az 1860-DVpYHNNH]GHWpLJDKHO\EHQPHJMHOHQIHOHNH]HWL
sajtótermékek leginkább szórványosnak HVHWOHJHVQHN PRQGKDWyN(EEHQD]LGV]DNEDQD
0DJ\DURUV]iJRQpO]VLGyQpSHVVpJLJpQ\HLWD+DEVEXUJ%LURGDORPPiVUpV]HLQ%pFVEHQ Prágában), illetve a külföldön (német területen) nyomtatott periodikák elégítették ki.
A zsidó sajtó - a magyarországi olvasók számára nem releváns 17. századi és 18.
V]i]DGHOHMLDPV]WHUGDPLHO]PpQ\HNXWiQ- a felvilágosodás térnyerésével párhuzamosan,
D V]i]DG N|]HSpQ WHWWH NH]G OpSpVHLW 1pPHWRUV]iJEDQ KpEHU Q\HOYHQ 0RVHV
0HQGHOVRKQ QHYpKH] N|WGLN D] -ben Berlinben megjelent, de csupán két-három
V]iPRW PHJpO .RKHOHW 0XV]iU $] HOV PRGHUQ pUWHOHPEHQ YHWW KpEHU SHULRGLND D HaMeaszef volt (1783- D+DV]NDOiQDND]HJpV]JHQHUiFLyUDQp]YHMHONpSpUWpN&YpYiOy sajtóorgánuma. Ennek az 1780-as évek végén, és a századfordulón már néhány
PDJ\DURUV]iJLHOIL]HWMHLVLVPHUWHJ\LNN-ben) Chorin Áron, a híres aradi rabbi.
Ennél - PLQG D V]HU]NHW PLQG D] ROYDVyNDW WHNLQWYH - VRNNDO HUWHOMHVHEE KD]DL
UpV]YpWHO MHOOHPH]WH D V]i]DG HOV IHOpEHQ - kétharmadában, a héber sajtótörténetben osztrák-magyarként számon tartott héber periodikákat. Legismertebbek az 1820-as években
pYN|Q\YNpQW PHJMHOHQ Bikkuré ha-Ittim, és az 1845-WO -LJ I]HWWHO MHOHQWNH]
Kohvé Jichak 0LQGNHWW D EpFVL ]VLGy N|Q\YNLDGásban ismert Schmid nyomda terméke.
(]HQ SHULRGLNiN D V]HU]N V]HULQWL UHSHUWyULXPiW %HUQKDUG :DFKVWHLQ WHWWH N|]]p
0XQNiMiEDQ D]RQRVtWKDWyDQ PDJ\DURUV]iJL V]HU]W WDOiOXQN1. A legismertebb nevek: Chorin Áron, Wahrmann Juda, Bacher Simon.2
A Bikkuré ha-Ittim és a Kohvé Jichak oldalait egyaránt - már csak ritka
megjelenésük okán is - QHP DNWXiOLV KtUDQ\DJ KDQHP INpQW LURGDOPL pV WXGRPiQ\RV LVPHUHWWHUMHV]W tUiVRN W|OW|WWpN PHJ $ KpEHU Q\HOY& LVPHUHWWHUMHV]WpV D KDV]NDOD
programjának egyik alappillérHYROW(]HND]tUiVRNNHWWVFpOWYDOyVtWRWWDNPHJ(J\IHOO bizonyították a héber nyelv - akkor még sokak által vitatott - életképességét, alkalmasságát
DUUDKRJ\~MHUHGHWLYDJ\iWOWHWHWWLURGDOPLP&YHNHWDONRVVDQDND]RQYDJ\DWiUVDGDORP
a kultúra különféle jelenségeit mutassák be, vitassák meg. (Meg kell ugyanakkor jegyezni,
KRJ\ pSS D PRGHUQ V]yNLQFV NLDODNXODWODQViJD PLDWW W|EE V]HU] PpJLV D QpPHW Q\HOYHW választotta tanulmánya nyelvéül. Ezeket az írásokat a Bikkuré ha-LWWLPPpJKpEHUEHW&NNHO,
D .RKYp -LFKDN PiU JyW EHW&NNHO V]HGYH N|]|OWH $] LVPHUHWWHUMHV]W tUiVRN PiVLN FpOMD PDJDDIHOYLOiJRVtWiVYROWDNRUiEEDQNXOWXUiOLVHOV]LJHWHOWVpJEHQpO]VLGyViJOiWyN|UpQHN
szélesítése. Példaként Schönfeld Baruch néhány írását említem meg a Bikkuré ha-,WWLPEO
6FK|QIHOG WDQtWy YROW 0DJ\DURUV]iJ W|EE N|]VpJpEHQ LV P&N|G|WW HPHOOHWW
J\HUPHNLURGDOPL PXQNiVViJD LV MHOHQWV $ %LNNXUp KD-Ittimben az 1820-as évek végén W|EEV]|USXEOLNiOWYHUVHNHWU|YLGWDQtWyMHOOHJ&W|UWpQHWHNHWLOOHWYHKRVV]DEEFikkeket, pld. az észak-ameULNDLLQGLiQRNQpSN|OWpV]HWpUOYDJ\,]UDHOyNRULWiUVDGDOPLUHQGMpUO
$ .RKYp -LFKDN V]HUNHV]WMH D SR]VRQ\L V]OHWpV& 0D[ 0HQGHO (PDQXHO 6WHUQ volt, aki 1838-tól a Schmid nyomda héber részét vezette. A periodika szerkesztése mellett az 1840-es 50-es években fontos középkori héber munkákat adott ki német fordítással:
0DLPRQLGHV -XGD $OKDUL]L %DKMD LEQ 3DNXGD PXQNiLW $ ODS JyW EHW&V QpPHW Q\HOYKDV]QiODWD LOOHWYH D KpEHU iOWDOiQRV LVPHUHWWHUMHV]W tUiVRN HOPDUDGiVD K&HQ Wkrözi
1
Wachstein, Bernhard, Die Hebräische Publizistik in Wien I. (Wien, 1930) A kevésbé ismert és ismeretlen nevek: Bergel Josef, Bettelheim Aron Siegfried, Dessauer Gabriel, Dukes Leopold (Löb), Fischer Jacob, Fischer Nathan, Fränkel Moses Josua, Frenk Beer, Friedländer Abraham, Friedmann Meir, Friedmann Simon, Frühauf Josef, Heilperin Michael, Klein Salomo, Kohn-Bistritz Meir, Löwentritt Baruch, Löwy Josef, Neubauer Moses, Oppenheim Beer, Pressburger Ignaz, Rasckkow Lazar, Rosenthal Emanuel, Rottenberg Abraham Markus, Schönfeld Baruch, Schwarz Alexander Süsskind, Stern Issak b. Abraham, Stern Max Emanuel, Südfeld Gabriel, Szántó Simon, Tauber Israel Isserl, Thon Elias Hirsch, Unger Joachim Jakob, Wiel Ignaz, Weiss M., Weisse Josef, Wiener Isaak, Willheimer Jonas, Winkler Leopold. 2
az akkultúUiFLy IRO\DPDWiQDN HOUHKDODGiViW $ KpEHU KDV]QiODWD HJ\ LGUH D YHUVHN szintjére szorult vissza. $NWXiOLV KtUDQ\DJRW D] HJ\HV N|]VpJHN pOHWpUO V]yOy WXGyVtWiVRNDW D V]i]DG
HOV IHOpEHQ D QpPHW Q\HOY& IHOHNH]HWL VDMWy WHWW N|]]p ,tt, az 1850-es évek végéig még
PLQGLJDQpPHWRUV]iJL]VLGyVDMWyUDNHOOJRQGROQXQN1DJ\MHOHQWVpJ&D]-tól évente
PHJMHOHQSulamith is, ami szintén rendszeresen közölt magyar vonatkozású anyagokat, de az igazi váltást az Allgemeine Zeitung des Judentums hozta 1837-ben. Egy modern értelemben vett sikeres hetilap. Ennek és társainak - Der Orient és Der Israelit des neunzehnten JahrhundertsFtP&ODSRNQDN- a magyarországi hatásáról Jakov Katz, Michel
Silber és Walter Pietsch munkáiban találhat az érdeklG DODSRVDEE HOHP]pVW D korszakunkra vonatkozóan.3
Mivel nyelvi nehézségek nem álltak a terjesztés útjában, és a század közepén a nem-KpEHUEHW&VtUiV-olvasás is egyre általánosabbá kezdett válni a magyarországi zsidóság
körében, így az említett németorV]iJL ]VLGy ODSRN MHOHQWV V]HUHSHW MiWV]RWWDN D KD]DL zsidóság életében. A reform-orientált lapoknak állandó itteni tudósítóik voltak, hasábjaikon magyarországi zsidó sajtó hiányában egyedüli fórumot biztosítottak a nyilvános vitára. Bár viszonylag kis példányszámban érkeztek az országba (egy 1841-es hivatalos statisztika szerint az Allgemeine Zeitung des Judentums-ból összesen 50 pld.), de a korban virágzó
ROYDVyN|U|N NDV]LQyN NOXERN iOWDO HOIL]HWHWW SpOGiQ\RN W|EE WXFDW ROYDVyNH]pEHQ fordultak meg. Ezeken a társasági színtereken nyilvános felolvasásokat, megvitatásokat is
V]HUYH]WHNtJ\DN|]|OWtUiVRNYpOHPpQ\IRUPiOyKDWiVDWRYiEEHUV|G|WW$PDJ\DURUV]iJL orWKRGR[LDLGYHOIHOLVPHUWHKRJ\DW|EEVpJpEHQUHIRUP-RULHQWiOWQpPHWODSRNPLO\HQHUV ideológiai hátteret biztosítanak ennek az irányvonalnak. 1850-ben R. Meir Eisenstadt beadványban kért állami beavatkozást a lapok behozatala ellen, azokat rombolónak, a YDOOiVLNLFVDSRQJiVpVDPRGHUQL]PXVWHUMHV]WMpQHNQHYH]YH
Michael Silber a németországi zsidó lapok hatását úgy értékeli, hogy a német zsidó sajtó széles ideológiai spektruma -DUDGLNiOLVUHIRUPHUWOD]RUWKRGR[LJ- kész választási,
D]RQRVXOiVL OHKHWVpJHNHW NtQiOW D PDJ\DURUV]iJL ]VLGyViJ V]iPiUD H]]HO VHJtWHWWH VDMiW 3
ichael SilbertXXXX
határait kialakítaQL SR]tFLyLNDW HOIRJODOQL YpJV VRURQ D] RUWKRGR[ - neológ elkülönülést PHJHUV|GQL
0LQW D EHYH]HWEHQ HPOtWHWWHP D] HO]PpQ\HN iWWHNLQWpVpQHN PiVLN V]iOD D
PDJ\DURUV]iJL QHP IHOHNH]HWL ~MViJtUiVEDQ UpV]YHY ]VLGy ~MViJtUyN pV ODSV]HUNHV]WN
P&N|GpVpQHN V]iPEDYpWHOH $ WiUJ\DOW LGV]DNEDQ H] DODSYHWHQ D KD]DL QpPHW Q\HOY& újságírás vizsgálatát jelenti.4
1848-ban Einhorn Ignác egyenesen úgy fogalmazott, hogy Magyarország német
ODSMDLDPHJOHKHWVHQ]VLGyHOOHQHV3HVWHU=HLWXQJRWNLYpYHPLQG]VLGyNWól szerkesztetnek vagy iratnak. Példaként a Pressburger Zeitungot említi (aminek szerkesztését 1847-WO Neustadt Adolf látta el) valamint három szépirodalmi lapot: a Pannóniát, a Spiegelt és az
Ungart. A Pannónia D]RQRV FtP& HOGMH YROW -EHQ D] HOV EHfogadó közeg zsidó
~MViJtUyN V]iPiUD ,WW W&QW IHO D NpVEE QHP]HWN|]L KtUW V]HU] 6DSKLU 0RULF Gottlieb és
sógora, Rosenthal SáPXHO NHW HJ\ NRUWiUV EpFVL ODS PpJ PHJW&UW LURGDOPiURNQDN WLWXOiOWD 5RVHQWKDO 6iPXHO NpVEE D OHJHOV ]VLGyODSV]HUNHV]WOett, az 1840-es években pedig épp az említett SpiegelV]HUNHV]WMH Az Ungar V]HUNHV]W-alapítója, Klein Hermann 1842-ben azt a talán furcsán hangzó, de a korszakEDQUHiOLVWFpOWW&]WHODSMDHOpKRJ\QpPHWOtUPDJ\DU~MViJRWV]LQWH kizárólag magyar vonatkozású cikkekkel, a nemzetesedés ügyét pártfogolva. - A
SRWHQFLiOLV ROYDVyN|]|QVpJ Q\HOYL |VV]HWpWHOH PLDWW H]W D IHOHPiV SURJUDPRW NpVEE IHOHNH]HWL ODSRN LV IRO\WDWWiN ËJ\ SpOGiXO D FtPpEHQ LV H]W D NHWWVVpJHW KRUGR]y Der
Ungarische Israelit, ami Einhorn Ignác szerkesztésében a forradalom évében (1848-ban)
egy féléven át hetente boncolgatta a reform és az HPDQFLSiFLypJHWHQDNWXiOLVNpUGpVHLW hírt DGRWW D ELURGDORP pV (XUySD OHJIULVVHEE HVHPpQ\HLUO PLQLV]WHUL UHQGHOHWHNHW WHWW közzé. A magyarRUV]iJL QpPHW VDMWy VRN RO\DQ PXQNDWiUVDW QHYHOW NL DNLN NpVEE D
IHOHNH]HWL KtUODSLURGDOPDW LV JD]GDJtWRWWiN tUiVDLNNDO .p]HQIHNY (LQKRUQ ,JQiF SpOGiMD Ebben az áttekintésben Osztern Rózsa, Zsidó újságírók éVV]pStUyNDPDJ\DURUV]iJLQpPHWQ\HOY&LGV]DNL sajtóban a Pestre Lloyd megalapításáig, 1854-ig (Budapest, 1930) c. munkája szolgál kiindulásként. 4
de említhetjük Dux Adolfot, Ludasi (Gans) Mórt (a kiegyezés után gr, Andrássy Gyula külügyi sajtóirodáját vezette), Bak Ignácot (az 1874-ben újrainduló Der Ungarische Israelit
pVW|EEPiV]VLGyODSV]HUNHV]WMH pVPiVRNDW
$ PDJ\DU Q\HOY& ~MViJtUiVED Q\HOYL RNRN PLDWW NpVEE NDSFVROyGWDN EH D ]VLGyN
PLQWDQpPHWQ\HOY&EH%iUD]VLGyHPDQFLSiFLyJ\ét támogató magyar lapok - így a Pesti
Hírlap és a Jelenkor - az 1840-HVpYHNEHQUHQGV]HUHVHQKHO\WDGWDNRO\DQUHIRUPV]HOOHP& zsidók írásainak,PLQW/Z/LSyW5RNRQVWHLQ/LSyW%ORFKNpVEE%DOODJL 0yU$Vcher
Enoch, Finály Zsigmond (a magyar nyelvet WHUMHV]WHJ\OHWWLWNiUD pVYDQSpOGiQN]VLGy
ODSV]HUNHV]WNUH LV PDJ\DU LOOHWYH NpWQ\HOY& ~MViJRNQiO /XGDVL 0yU -ban az Esti Lapokat, Chorin Zsigmond 1862-63-ban a Magyar Vidékiek Lapját szerkesztette. $KD]DLIHOHNH]HWLVDMWyHOVPDJ\DUQ\HOY&WHUPpNHD]-ben egyetlen számmal
PHJMHOHQ Magyar Zsinagóga /Z /LSyW V]HUNHV]WpVpEHQ /Z D ]VLGyViJ EHOV
UHIRUPMiQDNW|EEWHUOHWpQLV~WW|UV]HUHSHWW|OW|WWEH0DJ\DURUV]iJRQeOHQMiUWDPDJ\DU
Q\HOY& ]VLQDJyJDL prédikáció és felekezeti oktatás bevezetésében, kezdeméQ\H] YROW D]
LVNRODJ\ NRUV]HU&VtWpVpEHQ D] LSDURV NpS]pV V]HUYH]pVpEHQ PLQGH]]HO D] HPDQFLSiFLy ügyét szolgálva. Publicisztikai tevékenységének kezdeteit is e cél szolgálatába állította. A Magyar Zsinagóga egyetlen számának írásai nevelési kérdéseket taglalnak, a magyar
ELEOLDIRUGtWiV J\pW V]RUJDOPD]]iN PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy V]pSLURGDOPDW SpOGi]QDN5
6]LQWpQ D V]DEDGViJKDUF HOWW -ban jelent meg az (OV 0DJ\DU =VLGy 1DSWiU pV
Évkönyv3HVWHQD+RQL,]UDHOLWiNN|]WPDJ\DUQ\HOYHWWHUMHV]WSHVWL(J\Oet kiadásában. (U|YLGIHOOiQJROiVXWiQKRVV]~pYHVV]QHWN|YHWNH]HWWDPDJ\DUQ\HOY&]VLGy
VDMWyEDQ 7HUPpV]HWHVHQ D] |QNpQ\XUDOPL LGV]DN SROLWLNDL KHO\]HWH VHP NHGYH]HWW D
PDJ\DUQ\HOY&ODSDODStWiVRNQDNGHPiVRNLVN|]UHMiWV]RWW(UUO/|Z/LSytot idézem "A magyar nemzetiség és a zsidók" c. írásából.6
"Közvetlenül a forradalom után egy darabig nem vala épen összhangzásban a zsidóság lelkülete a magyar nemzetével. […] A magyar nemzet szívében a szabadság foglalá el az
5
&
&
/|ZSXEOLFLV]WLNDLPXQNiVViJiQDNPDUDGDQGypUWpN UpV]HDQHP]HWN|]LMHOHQW VpJ WXGRPiQ\RVIRO\yLUDW
a Ben-Chananja (1858-1867) volt. 6
/|Z/LSyW$PDJ\DUQHP]HWLVpJpVD]VLGyNLQX 7|UWpQHOPLpVYDOOiVWXGRPiQ\LpUWHNH]pVHN6]HJHG
1861) pp. 29-30
HOV KHO\HW D] HJ\HQOVpJ LUiQWL KDMODPD FVDN NpVEEHQ pEUHGW IHO 7|EE Q\ROF V]i]DGQiO
LPiGiDPDJ\DUKVLHVHQNLYtYRWWYpGHOPH]HWWVPHJU]|WWV]DEDGViJiWpVFVDNHKRVV]~
LG P~OYD D YLOiJW|UWpQHWL IRQWRVViJ~ -LN RUV]iJJ\&OpVHQ KyGROW D] HJ\HQOVpJ
HOYpQHN VL DONRWPinyának sáncaiba bevevén a hon minden polgárát törvényesen bevett
valláskülönbség nélkül. A forradalom utáni rendszer halálos ítéletet hozott a magyar szabadság fölött. […] A magyar siralmaiba a zsidóéi is vegyültek: sírba szállott számos fia, sírba szép reményei!
'H PLXWiQ D YpU] VHEHN EHKHJHGYH YDOiQDN pV D] ~M NRUPiQ\UHQGV]HU HJ\HQOVpJHW tUW
]iV]ODMiUD LJHQ WHUPpV]HWHV KRJ\ V]iPRV ]VLGy W&UKHWQHN OHOp D] ~M iOODSRWRW >«@ ,O\ N|UOPpQ\HN DODWW YDJ\ HODOXGW D QHP]HWHVHGpVL V]HOOHP PHO\ HOEE RO\ pEer vala a KpEHUHNN|]|WWYDJ\FVHQGHVVpJEHYRQXOWYLVV]DMREELGNUHUHPpOYpQ
$MREELGND]-DVpYHNHOHMpQM|WWHNHO$]2UV]iJJ\&OpV~MEyOL|VV]HKtYiVD~M reményeket ébresztett. Új lendületet vett a magyarosodás folyamata és az egyenjogúsításért
IRO\WDWRWW N]GHOHP (]HN D I WpPiL D] -ben induló Magyar Izraelitának is, ami az
HOVPDJ\DUQ\HOY&]VLGyKHWLODSYROW$ODSHUVHQN|WG|WWDKRVV]~V]QHWXWiQ,]UDHOLWD
Magyar Egylet néven új életre kelt reformkori magyarító egylethez. Szerkesztését
5RNRQVWHLQ/LSyWNpVEE0H]HL0yUpV7HQF]HUPál végezték. Munkatársul (konkurencia hiányában is) a magyarul író zsidó értelmiség javát nyerték meg. Löw Lipót, Reich Ignác,
%DXHU0iUNIL/ULQFÈJDL$GROI%UyG\=VLJPRQG=LSVHU0D\HU'HXWVFK+HQUik nevével
KLUGHWWHDODS|QPDJiW$NWXiOLVSROLWLNDLpVLVNRODJ\LWpPiNPHOOHWWNLHPHONHGHQVRNDW foglalkozott a Magyar Izraelita a bibliafordítás ügyével. Mozgósító írásokat, pályázatot, módszertani értekezéseket, fordítási szemelvényeket tett közzé. $ ODS W|EE PHJV]DNtWiVVDO pV KDWyViJL EHWLOWiVVDO LV W&]GHOW ~WMD -ban, a
NRQJUHVV]XV HONpV]tWpVpQHN LGV]DNiEDQ pUW YpJHW 7LV]WpW LUiQ\YRQDOiW D] Izraelita
Közlöny YHWWH iW )HQ\YHVV\ $GROI V]HUNHV]WpVpEHQ (] D ODS D WLV]WiQ PDJ\DU Q\HOY&
Magyar ,]UDHOLWiYDO V]HPEHQ NpW Q\HOYHQ PDJ\DUXO pV QpPHWO MHOHQW PHJ (J\LN HOV számában olvashatjuk:
$NL LVPHUL HJ\ L]UDHOLWD ODS NLDGiVL J\|Q\|U&VpJHLW D] WXGQL IRJMD PLO\HQ KiOiGDWRV
YiOODODW OHKHW H] UpV]QNUO DQ\DJL V]HPSRQWEyO pV PHJ OHV] J\]GYH, hogy bennünket csak az eszme lelkesít,pVPHJJ\]GpVQNYH]pUHO7
A központi téma a kongresszus évében természetesen a kongresszus maga és annak
HONpV]tWpVH $ KDQJQHP VRNV]RU LURQLNXVVi VW WiPDGyYi YiOLN $] RUWKRGR[L]PXV LVPpUYHLUO MHOHQLN PHJ VRUR]DW pV UHQGV]HUHV D +LWU (J\OHW NpWV]tQ&QHN WDUWRWW politikájának kritizálása. (EEHQ D KDUFRV LGV]DNEDQ YpJpQ PDJ\DU SRQWRVDEEDQ V]LQWpQ NpWQ\HOY&
ODSRWLQGtWRWWDPiVLNROGDORQiOOy+LWU(J\OHWLVMagyar Zsidó címen. Mint az egyletnek a
ODSEDQ PHJMHOHQW FpONLW&]pVHL N|]W ROYDVKDWMXN D PDJ\DU Q\HOY KDV]QiODWiYDO D QHROyJRN
OHJKDWDOPDVDEE IHJ\YHUpW NtYiQWiN NLFVDYDUQL D]RN NH]pEO +LV] HGGLJ D QHROyJRN D PDJ\DU Q\HOY HJ\HGOL SiUWROyLNpQW OpSKHWWHN IHO V H]]HO MHOHQWV HOQ\|NHW V]HUH]Wek a
NOVPHJtWpOpVEHQ$NH]GHWLLGV]DNV]HUNHV]WMH)DUNDV$OEHUWNpVEEIWpQ\H]YROW
az orthodox iroda KLYDWDORV PDJ\DU Q\HOYKDV]QiODWiQDN NHUHV]WO YLWHOpEHQ LV $] V]HUNHV]WL KHO\pW NpVEE .UDXV] =VLJPRQG W|OW|WWH EH $ ODS V]HPOpOHWpW K&HQ fejezi ki PRWWyMDDPLWEiUy(|WY|V-y]VHIWON|OFV|Q|]WHN
"A vallás a kedélynek ügye s így azon tárgyak közé tartozik, melyek véglegesen nem a többség parancsoló szava, hanem csak kölcsönös egyetértés által döntetnek el."
Végezetül
szeretnék
még
kitérni
az
1860-as
évek
zsidó
oktatásügyi
V]DNIRO\yLUDWDLQDN V]HU]MpUH pV V]HUNHV]WMpUH +DOiV] )LVFKHU 1iWiQ WHYpNHQ\VpJpUH +DOiV] PLQGYpJLJ WDQiUNpQW GROJR]RWW ODSMDLQDN NLDGiVL KHO\HL PXWDWMiN SiO\iMiW *\U Sátoraljaújhely, Pest. Itt az izraelita mintaiskola tanára, majd a hitközségi leányiskola
LJD]JDWyMDNpQW P&N|G|WW 7DQN|Q\YV]HU]NpQW pV V]DNODSRN PXQNDWiUVDNpQW HJ\DUiQW LVPHUW +iURP VDMiW ODSMiEyO D] HOV D] Ifjúsági Iratok *\U - PLQW D] HOV PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy LIM~ViJL ODS QHYH]HWHV. Majd a Jüdischer Schulbote és az Izraelita Magyar Néptanító következett, egymást követve, de egy ideig párhuzamosan, társlapként fenntartva, kiszolgálva mind a német, mind a magyar nyelven olvasókat aktuális
7
Izraelita Közlöny, 1866, 3 sz.
oktatásügyi cikkekkel, komoly módszertani, neveléselméleti írásokkal, könyvajánlatokkal, iskolai hírekkel.
Nem magyarországi lapok (hazai érdekeltséggel) héber Bikkuré ha-ittim Kochvé Jichak német Sulamith Allgemeine Zeitung des Judentums
Magyarországi zsidó újságírás (általános) Der Ungar, 1842-WO.OHLQ+HUPDQV]HUNV]pSLURGDOPLODSHOVODSV]HUNHV]W]VLGy Der ZeitgeistSHVW HOVpOFODS%HFN9LOPRVIHVWDGWDNL U.: 1850-es években Lacikonyha (német élclap) Pressburger Zeitungot 1847-ben Neustadt Adolf szerk, (pol-i lap) Der Patriot, 1848 (Arad), Jeiteles Leo, pol-i és szépirodalmi lap U., uott 1860-tól Arader Zeitung-ot Die Theisz, 1849 - Horn Ede és Bak Ignác szerk., pol-i lap, 4 szám Magyar Vidékiek Lapját 1862-63. szept-ig Chorin Zsigmond szerk 8 1863-76-ig Ungarisches Fremdenblatt-ot
Felekezeti sajtó német Ben Chananja, Blätter für israelitisch-ungarische Angelegenheiten, 1844, 1 szám (Lipcse) Löw Lipót, magyar zsidó tört., emancipáció, tanügy (Nagykanizsai iskola) Der Ungarische Israelit, 1848 ápr, 1 szám, Horn Ede valliVUHIRUPHOPR]GtWiVD Illustrirtes israelitisches Jahrbuch für Ernst und Scherz, 1859, 1860 (Pest), Winter Sámuel Jahrbuch für die israelitischen Culturgemeindenin Ungarn und Seinen Nebenländern, 1860 (Arad), Rosenberg Lipót szerk Allgemeine Illustrirte Judenzeitung,HOVKHWLODS %lUPDQQ-y]VHIV]HUN
IRO\WDWiVD&DUPHODOFtPD]HO]FtP-62, Meysel W.A. pesti rabbi szerk. Ben Chananja, Monatschrift für jüdische Theologie 1858-1867 vége =10 évfolyam (havi, 1861-WOKHWL6]HJHG WXGRPiQ\RVpVtársadalmi (emancipációért) Löw maga
Jüdischer Schulbote, Zeitschrift für isr.Lehrer und Schulfreunde, 1865 nov - 1866 okt, Sátoraljaújhely, Halász Nátán szerk Der Jude, Ungarisches Organ für alles jüdische Interesse, 1866. (Kassa) Bettelheim A. S. (ezen a címen futott Gabriel Riesser lapja 1830'as évek No.) Reform, Organ des fortschriftlichen Judenthums 1868-69 (Pest) Strassmann Mór és Josseffy Das traditionelle Judenthum, 1869 (Pest) Ehrentheil Mór
magyar Magyar Zsinagóga, Felvilágosodott vallásosság, tiszta erkölcs és buzgó hazafiság az izraeliták közti elterjesztésére, 1847, 1 szám (Pápa), Löw Lipót, tanügy,
ELEOLDIRUGtWiVNHOOYLVV]KDQJpVWiPRJDWiVKLiQ\iEDQQLQFVIRO\WDWiVD
(OVPDJ\DU]VLGyQDSWiUpVpYN|Q\Y 1848 (Pest), Honi Israeliták közt magyar nyelvet WHUMHV]W3HVWL(J\OHW'LyV\0iUWRQV]HUNQDJ\REESpOGiQ\V]iP9HQHWLDQHU
Magyar Izraelita, 1861 jan - 1864 márc, 2 megszakítással, és1867 ápr-PiUFHOV PDJ\DUQ\HOY&]VLGyKHWLODS KDWyViJLWLOWiVPLDWWDKD]DILDVViJpUW0H]Hi Mór,
RRNRQVWHLQ/LSyW7HQF]HU3iOYiOWMiNHJ\PiVWV]HUNHV]WNpQWIzraelita Közlöny, 1868 márc. - 1874. Fenyvessy Adolf, stb szerk. Zsidó-Magyar Közlöny. Héber vallási hetilap,1861 jan-WyOKyQDS0H]IL0DQyV]HUN Izraelita Magyar Néptanító, 1866 szept - 1868 (I: Sátoraljaújhely, II: Pest) II: Az országos magyar izr. tanító-egylet közlönye, Fischer (Halász) Nátán szerk. társlap: Jüdische Schulbote
XIfjúsági Iratok. A magyarhoni mindkét nembeli izraeliták számára, 1862/63, 3 szám, *\U
Album, 1866-tól évkönyv, Tenczer Pál szerk Magyar Zsidó, 1867-3HVW )DUNDV$OEHUWPDMG+LWU(O|OMiUyViJDPDMG.UDXV] =VLJPRQG+LWUDGMDNLPDJ\DUpVQpPHWQ\HOY&