ELEKTRONIKUS OKTATÁSTÁMOGATÓ RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI

TEMATIKA:

ELEKTRONIKUS OKTATÁSTÁMOGATÓ RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI Jókai Erika, [email protected] Vig Zoltán, [email protected] BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet A BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézetében 2007 tavaszán kezdődött meg egy új, elsősorban a felnőtt- és felsőoktatási igényeket fókuszba helyező elektronikus oktatástámogató rendszer tervezése, fejlesztése, majd bevezetése. Tanulmányunkban e rendszer tapasztalatait, esettanulmányként mutatjuk be. Kitérünk az intézetben korábban folyó, a projektet érintő kutatások eredményeire, hangsúlyosan a 2002-2007 között folyó, a felsőoktatásban tanulók internetattitűd vizsgálatainak eredményeire. Napjainkban a számítógépes technológia -szinte életkortól függetlenül- a hallgatók életének szerves részét képezi, a tanulás során, igen változatos formában használják fel az ICT-t, mind a munkaerőpiaci elvárásokhoz való felkészülés szempontjából alapvető készségnek tekinthető az "ICT literacy". Ezen kompetencia vizsgálata, fejlesztése és az oktatási folyamat során alkalmazása, egyaránt aktuális kutatásaink szegmenseit alkotják. Kitérünk a bevezetett elektronikus oktatástámogató rendszer hardver és szoftver architektúrájának tervezésére, megvalósításának lépéseire. Áttekintjük a képzéseinkhez kialakított tananyagfejlesztési modellt. Ez a megoldás az oktatás hatékonyságát úgy növeli hogy a hagyományos frontális képzés és az elektronikus oktatástámogatás előnyeit ötvözi (pl. hibrid, blended, mixed-role, dual-mode, distributed) tanulási környezet kialakítva. Néhány kurzus bemutatásán keresztül áttekintjük a bevezetett rendszer lehetőségeit és tapasztalatait. A 2007. év végéig létrehozott kurzusokban közel 1000 hallgató vett részt és 6 oktató. A tanlapjaink között szerepelt nappali és levelező képzést támogató, valamint vizsgakurzus és projekteket támogató kurzus is. A kurzusok felhasználóinak viselkedését próbáljuk megfigyelni és értelmezni a Moodle beépített statisztikai rendszerének és adatbányászati eszközök használatának segítségével. Az így összegyűjtött eredmények felhasználásával törekszünk minél jobban használható, a tanulási és a tanítási folyamatot egyre jobban kiszolgáló elektronikus tartalmi és formai hátteret adni oktatási tevékenységünknek. Az APPIban bevezetett oktatástámogató rendszer tapasztalatai kiegészültek a rendszer- és hallgatói adminisztrációs feladatok tervezésével és menedzselésével, valamint a a folyamatos oktatói továbbképzés és az új felhasználóként belépő hallgatók oktatásának információs szolgáltatásként fellépő feladataival. Mind a jelen állapot, mind a jövő lehetőségeit elemző SWOT elmezés egészíti ki a tanulmányt. ABSTRACT:

EXPERIENCES OF INTRODUCING A LEARNING

MANAGEMENT SYSTEM Erika Jókai, [email protected] Zoltán Vig, [email protected] BME Institute of Applied Pedagogy and Psychology

Since spring, 2007 in the Technical University of Budapest (BUTE) in the Institute of Applied Pedagogy and Psychology (APPI) we have started to introduce a new electronic learning management system. The planning, development and introducing was our next step in the project. Our system designed especially for full-time gradual and correspondent post-gradual students. In our essay we are presenting a case-study of our experiences on the new system. We based our development the former researches projects of APPI, eminently the students’ internet attitude researches in higher education in the period of 2002-2007. Nowadays, the computer technology – age independently: from childhood to adults – is elemental in students’ life and in their study. They are using variously ICT both in preparing for the expectations of labour market, and ICT literacy can be considered as a basic skill. Studying, developing and using these competency in education are also the segments of our actual research work. We are also mention the planning of the claims (hardware and software) of the new electronic learning management system, and the steps of establishing it. We have developed our own program to build learning contents, suiting to our courses. By combining the traditional frontal teaching and the electronic support of learning (as it’s a hybrid, blended-, mixed-role, dual-mode, distributed education modells) can rise the efficiency of our education in our system. We are presenting the opportunities and experiences of the new system through the analysis of some courses. Nowadays, we have more than 1000 users, their activities are running in some 70 courses. The courses are for managing full-time and corresponding students, and others for organizing and handling written tests and essays. We try to understand and analyse the students’ behaviour by using built-in statistic tools of our CMS and a dedicated datamining software (SPSS Clementine with WebMining CAT add-on). With these results we are trying for give a more useful content and effective form to our electronic learning management system. Using this system in APPI we have to face another important challenge: planning the management of administrative tasks and training existning teachers and new students to use our system, to create or use the specific learning content. Finally, we demonstrate our SWOT analysis regarding on the results presently and looking out to the opportunities of the future. ELŐADÁS NYOMDAKÉSZ ANYAGA

ELEKTRONIKUS OKTATÁSTÁMOGATÓ RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI Jókai Erika, [email protected] Vig Zoltán, [email protected] BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

A bevezetés és körülményei Intézetünkben egy lelkes kisebb csapat (mely magát EPPI-csoportnak nevezi) egyre nagyobb nyomására 2007 tavaszán a BME APPI képzéseinek támogatására egy Moodle szervert állíthattunk fel. Jelenleg több mint 1500 felhasználó tevékenysége zajlik mintegy 70 tantárgyi (kurzus) lapon. A rendszer elérése ma még a http://152.66.135.12/moodle_01/ címen történik, de egyetemi domain regisztrációval megoldható lesz egyszerűbb elérés biztosítása is. Az átmeneti időszakra az http://appi.bme.hu/moodle címet és az innét történő automatikus átirányítást alkalmazzuk, amely lehetővé teszi az APPI honlap forgalmával való összevetést is. A szerveren tárolt adatok biztonsága érdekében a működési paramétereket folyamatosan ellenőrizzük. Szorgalmi időszakban heti rendszerességgel, vizsgaidőszakban kétnaponta a teljes anyag archiválása megtörténik, az adatokat egy másik számítógépre mentjük. A szerver csúcsterheléseit 2007 októberben mértük, amikor egy nap alatt megtörtént közel 15000 fájl letöltése, máskor 24 óra alatt 1,3 Gbyte adatforgalmat regisztrált a statisztikai modul. A Műszaki Pedagógia Tanszéken a tananyagok fejlesztése oktatónként, más-más feladatot jelentett. Ha semmilyen elektronikus tananyag nem állt rendelkezésre az adott tantárgyból, akkor ennek elkészítésével kezdődött a munka. Amennyiben előadás jegyzet már valamilyen elektronikus formában elérhető volt, akkor ezek konverziója történt meg. A rendszerben a tananyagok feltöltésére az alábbi konvenciókat használjuk: html vagy pdf fájl, darabonként maximum 2 Mbyte terjedelemben. A rendszer blended-learning jellegű használata miatt a tananyagok jellegüket tekintve inkább a frontális oktatás kiegészítését, annak jegyzeteit pótolják, mintsem tisztán távoktatási felhasználásra készülnek. A Felnőttoktatási-szakértőképzés esetén egy tárgynál pilot jelleggel jelenleg készül a tantárgy elektronikus távtanulást lehetővé tevő tananyaga, de a többi képzés esetén a jelentős munkaigény miatt ennek gyors tömegessé válása nem várható. A tananyag készítés és konverziók tekintetében alapvető problémát jelent az oktató kollégák gyakorlatának hiánya az ilyen jellegű feladatokban. Ennek kiküszöbölésére a rendszerbe kerülő tárgyak oktatóihoz csoportunkból tutorokat rendeltünk, akik segítettek a tárgytananyagának fejlesztésében, a rendszer oktatói használatában. Emellett , az információs tevékenységnél említett módon oktatások és segédanyagok is támogatták a kollégákat a rendszer használatának elsajátításában. Az Ergonómia és Pszichológia Tanszék már 2004-től használ távoktatási anyagokat a nappali felsőoktatási kurzusokban. Itt tehát ezen kurzusok tapasztalatait felhasználva további kurzusok támogatására kezdtük el használni a Moodle rendszert. A nappali tagozatos képzésben interaktív tananyagokra csak kevés kurzus esetében van igény, így a keretrendszer más lehetőségeit használjuk ki oktatástámogatási célra. Ilyen lehetőség a kurzuslapok folyamatos tartalommal történő ellátása és aktualizálása – mely korábban egy technikus munkatárs feladata volt, ami számára megterhelően sok feladatot jelentett, az oktatók

számára pedig hosszadalmas várakozást és sokszor a végeredmény sem az volt, amire számítottak. A keretrendszer használatának megtanulása nem jelentett nehézséget az oktatóknak, s mindenki fel tudja tölteni saját digitális óravázlatait, segédleteit a kurzuslapjaira. További lehetőség a hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartás és információcsere – mely korábban a Neptun rendszeren keresztül tudott csak működni. A fórum és csevegés, valamint az üzenetküldés lehetősége segíti ezt a kétoldalú kommunikációt. A feladatok keretrendszerbe történő feltöltése pedig megkíméli az oktatók személyes postafiókját a beérkező 50-70 csatolmányokkal ellátott levéltől. Jelenlegi állapot 2007 őszi félévében az MPT által gesztorált szakok közül 22 tantárgy került felvitelre. Ezek közül 20 tárgy esetében legalább tárgyleírás és irodalom található, többségükben előadásanyagok, segédletek is letölthetők, míg 5-6 tárgy esetén, a rendszer, a tárgy oktatásának alapvető eszközövé vált, – a félévközi feladatleadásokat, értékelést, az oktatóhallgató és a hallgató – hallgató kommunikációját is magában foglalva. Az EPT esetében 3 tárgy került felvitelre a 2007-8 I. félévében. Ezek közül a kettő tan- és segédanyagokkal részletesen feltöltött, az elektronikus hallgatói interakciót részletesen igénylő tantárgy. A felnőttoktatási szakértő képzés jelenleg két, párhuzamosan futó félévének összes (18db) tárgya felvitelre került, amelyek feltöltöttség, használat tekintetében az MPT-s tantárgyaknál ismertetett arányokat mutatják. A 2008 tavaszi félévében az alábbi ábrán is jól láthatóan megnövekedett a működő kurzusok száma.

1. ábra:

Az APPI Moodle rendszerének 2008 tavaszi kurzuskategória nyitólapja Forrás: http://appi.bme.hu/moodle/

Ilyen volumenű rendszer üzemeltetése túlmutat az oktatóval szemben támasztható elfogadható pluszterhelésen, mind informatikai, mind adminisztrációs feladatok szempontjából előzetes tervezés volt szükséges. Az adminisztrációs feladatokat két részre, rendszer és hallgatói adminisztrációra bontottuk az alábbiak szerint.

Rendszeradminisztrációs feladatok: • Rendszer és kiegészítő moduljainak telepítése • A működés ellenőrzése, esetleges hibák detektálása • Felmerült hibaforrások kiküszöbölése • Fejlesztés: rendszermodulok telepítése, analitikai szolgáltatások, a tudományos kutatás interface felületének megvalósítása • A rendszer rendelkezésre állásának monitorozása, leállás esetén a legrövidebb üzemszünet biztosítása. • A rendszer adatainak archiválása heti (vizsgaidőszakban gyakoribb) rendszerességgel. • A felhasználói adminisztrációhoz kötődő egyéb informatikai feladatok. A hallgatói adminisztráció több munkarészből tevődik össze, ezek a következők: • felhasználói adminisztráció o Az új hallgatók regisztrációja a rendszerbe (ide tartozik a felhasználói azonosító generálása és a felhasználói alapadatok a rendszerbe rögzítése. Ehhez a feladathoz kapcsolódó információs tevékenység a hallgatók kiértesítése, az eseteges hibák kezelése.) o Az új oktatók, szerkesztők, regisztrációja hasonló feladattal jár, de információs tevékenységként a rendszer alapvető használatának bemutatása is rendszerint megtörténik. o Felhasználók törlése • tantárgy/kurzus adminisztráció (jelenleg negyven körüli kurzus adminisztrációja történik a rendszerben) o Új kurzus felvitele: A kurzus létrehozása, megfelelő helyre beillesztése, oktatók hallgatók hozzárendelése) o Kurzusadatok módosítása: Kurzus lezárása áthelyezése, hallgató hozzárendelése, vagy törlése és egyéb félév közben felmerülő rendszeradminisztrátori jogosultsággal elvégezhető feladatok o Oktatói támogatás: A kurzus oktatója által igényelt, de meg nem valósított kurzusszerkesztési feladatokban való közreműködés, problémamegoldás, hibadetektálás és megoldás. o kurzusok törlése, archiválása Már a rendszer bevezetése előtt szükségesnek látszott a kollégák és a hallgatók, a használathoz szükséges és a lehetőségeket feltáró informálása. Az oktatók „betanítása” folyamatosan, szervezeti keretek között illetve egyéni kérésre történik a mai napig. Az oktatók rendelkezésére áll egy „felhasználói kézikönyv” is, melyet 2007. júliusában tettünk közzé. A hallgatók tájékoztatására a kurzusok első előadásain kerül sor, illetve a távtanulók esetében a rendszer megismeréséhez, használatba vételéhez egy rövid ppt diasort készítettünk, melyet a nyitólapon jelenítünk meg. Minőségi szempontok kialakulása A hétköznapok oktatási folyamatainak tehát szerves részévé vált az EPPI rendszerbe felvitt elektronikus tananyagtartalmak használata, így egyenes következmény, hogy a tanárok igénylik a digitális tananyagtérben végzett munkájuk eredményességének mérését, kíváncsiak

arra is, hogy a tanulók félév közben mennyire mélyednek el a felkínált tananyag tanulmányozásában. Más kutatókhoz hasonlóan pedig bennünk is felmerült az igény, hogy a hallgatók rendszerhasználati és tananyag-érintési szokásait megfigyelve összefüggéseket keressünk a tanulás hatékonysága, az eredményesség és tanulási stílusok között. Az EPPI-lapok között szerepel nappali és levelező képzést támogató, valamint vizsgát és projekteket támogató kurzus is (ld. 1. ábra). A kurzusok felhasználóinak viselkedését a kezdetektől igyekszünk megfigyelni és értelmezni. Ehhez a Moodle beépített statisztikai rendszerét és külső adatbányászati eszközöket egyaránt használunk. Az így összegyűjtött eredmények felhasználásával törekszünk minél jobban használható, a tanulási és a tanítási folyamatot egyre jobban kiszolgáló elektronikus tartalmi és formai hátteret adni oktatási tevékenységünknek. Felméréseink eredményei Végeztünk kérdőíves felméréseket már akkor is, amikor még nem üzemeltettünk saját keretrendszert, hanem külső előadók „magukkal hozott” keretrendszereit és tananyagait használtuk – mint ahogyan ez egy tantárgyunk esetében ma is így van. A kérdőíves felmérésben mértük a hallgatók elégedettségét, az e-tanuláshoz való hozzáállásukat és általános véleményüket kértük az akkoriban még újszerű tanulási formáról. Új, e-kurzusaink értékelésének egyik eleme ma is a kérdőív, mellette a személyes vélemények, hallgatói emailek segítenek az elégedettség feltérképezésében. Ezek a vélemények fontos szerepet játszanak az e-kurzusok megjelenésének, tartalmának fejlesztésében. Ma adatbányászati szoftver segítségével több információhoz juthatunk a hallgatók viselkedéséről, tanulási szokásairól, a felület használhatóságáról. A használhatóság mérésére az időigényes módszerek alkalmazása helyett más lehetőséget próbálunk kihasználni. Az e-kurzusok üzemeltetésének mintegy “melléktermékét” használtuk fel értékelési célra. A szerveren tárolt adatbázisok, logfájlok használatára kezdetben a hallgatók keretrendszerbe történő belépési nehézségeinek orvoslása szoktatott rá minket – kénytelenek voltunk az informatikai oldalról is jobban megismerni a kurzusainkat. Az egyéni problémák azonosítása és megoldása pedig már magával hozta az általános problémák feltárási lehetőségét. Ezt a lehetőséget pedig az adatbányászattal próbáljuk kiaknázni. Az adatbányászattal olyan információkhoz is juthatunk, amit más usability vizsgálatokkal vagy megkérdezésekkel nem lehetne megszerezni. Ugyanis ezen felmérések csak olyan eredményekkel szolgálnak, melyeket a felhasználók már „megszűrtek” – saját tapasztalataikat mondják vissza, és azokból is csak azokat, melyekre emlékeznek, vagy éppen a kérdésünk emlékezteti. A hiányzó részleteket tehát más módszerek használatával próbáljuk megszerezni. A tananyagelemek közötti navigációt, az egyes egységek használatával töltött időt és gyakoriságot mérni tudjuk a Moodle beépített statisztikai eszközeivel. Kiegészítésképpen más adatbányászati módszereket is használunk, melyek segítségével a használattal és tanulási stratégiákkal összefüggő szokásokból következtetni tudunk az egyéni tanulási stílusokra és a tananyag-tartalom minőségére is. Intézetünk a logfájlok elemzésére az SPSS Clementine szoftvercsomagot a WebMining for Clementine kiegészítővel együtt használja. Az alkalmazás tartalmaz néhány beépített elemző módszert, melyek alapvetően kereskedelmi honlapokhoz készültek. Ezért nekünk ezeket a módszereket át kellett alakítanunk olyanná, hogy e-learning rendszerünkre is alkalmazhatóvá váljanak. A legtöbb LMS (Learning Management System) rendelkezik beépített modullal, mely segítségével a felhasználói tevékenységek meghatározott

elemeit rögzíthetjük. Ilyenek pl. a belépéssel kapcsolatos adatok, az egyes tananyagelemek letöltésének mutatói. Azonban ezek az elemző módszerek nem képesek mélyebb összefüggések feltárására – mint a (kereszt)korreláció és a klaszteranalízis. Sajnos jelenleg nem rendelkezünk megfelelő tananyag-tartalmakkal ezen mérések elvégzésére. A Moodle rendszerrel bevezetett e-tananyagok használatának vizsgálati szempontjai közül azonban három bemutatására is lehetőségünk nyílik. A tanulók tananyag-hozzáférési gyakorisága megmutatja, hogy az adott hallgató mikor és milyen tananyagelemet nyitott meg a Moodle rendszerben. Az idő dimenzió figyelembevételével lényeges eseményeket találhatunk (jellegzetes statisztikai elemek). Ha ezeket az oktatási előrehaladás időpontjaihoz tudjuk rendelni, akkor képet alkothatunk a tanulók tananyag-használati szokásairól. A 3. ábra a Fogyasztóvédelem képzés hallgatóinak összesített hozzáféréseit mutatja az idő függvényében. Ahogy az ábra mutatja, egészen a 2007. márciusi zárthelyi dolgozatig csekély érdeklődést mutattak a diákok. A zárthelyi előtti napokban (ez egy lényeges esemény) azonban óriási, körülbelül tízszeres mértékű hozzáférés tapasztalható. Egy sokkal kisebb ugyan felbukkan az áprilisi hónap környékén, de az érdeklődés szintje visszaáll egy alacsony, de jól kimutatható átlagértékre. Ebből levonható az a következtetés, hogy az új Moodle keretrendszer nem változtatja meg a „minden vizsga előtt van még egy éjszaka” tanulói magatartást.

2. ábra: Hallgatói aktivitás a félév során

A tananyagok nem egyszerre kerültek fel a Moodle rendszerbe. Ez a tény érdekes vizsgálatra adott lehetőséget: vajon a tanulók a tananyagokat elérhetőségük sorrendjében nyitják meg? Az 5. ábra szerint nincs egyértelmű megfelelés. Bár az „1. teszt” nevű tananyagelem később vált elérhetővé, de ez iránt érdeklődtek a legtöbben (közrejátszhat ebben az a tény is, hogy a tanulók az elsők között ezzel találkozhattak). A kiugróan magas találat arra késztetett minket, hogy alaposabban megvizsgáljuk ennek okát. Kiderült, hogy míg a többi tesztnél az 50 kérdés megoldására korlátlan idő állt a hallgatók rendelkezésére, addig ennél véletlenül időkorlátot állítottunk be – 14 percet -, mely nem elegendő arra, hogy az összes tesztkérdéssel találkozzanak a hallgatók. Emiatt pedig többször is elindították az 1. tesztet. Érdekes a „4. teszt” látogatottsági értéke, hiszen a második legtöbb találatot kapta annak ellenére, hogy utoljára vált hozzáférhetővé. Ennek több oka lehet, például a tananyagelem tartalmi súlya, a zárthelyi időpontjának közelsége. Ez a kérdés további elemzést igényel.

Tananyagelemek felkerülési sorrendje 2250 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0 1. tananyag

Video 7. teszt

8. 9. 3. 2. 7. tantantantantananyag anyag anyag anyag anyag

8. teszt

9. teszt

3. teszt

1. teszt

2. teszt

4. 6. 5. tantantananyag anyag anyag

5. teszt

6. teszt

4. teszt

3. ábra: Tananyagelemek rendszerbe kerülési sorrendje és használati gyakorisága

A harmadik vizsgálati terület a hallgatók hozzáférési gyakorisága és félév végén megszerzett érdemjegy közötti kapcsolat, az eredményesség. Különválasztottuk a tananyagelem fajtákat (szöveges állomány és kitöltendő teszt), majd ezeken belül megszámoltuk, melyik hallgató hányszor ért hozzájuk. Az 5. ábra részletet mutat az összeszámolás táblázatából. Korrelációszámítás (átlagos tananyagelem-hozzáférés összefügge a megszerzett pontok számával) után azt állapíthatjuk meg, hogy jellegzetes kapcsolat mutatható ki a teszt típusú tananyagelem hozzáférés gyakorisága és a megszerzett érdemjegy között. A kapcsolat bár nem mondható erősnek, hiszen a korrelációs együttható értéke 0,414, azonban a szignifikancia szintje 0,002, ami azt jelenti, hogy nagy bizonyossággal feltételezhetjük a kapcsolat jelenlétét. Megjegyzendő azonban az, hogy a tantárgy oktatási folyamata tesztre építő számonkérést tartalmazott, így a tanuló teljesen észszerűen cselekedett, ha a teszteket tanulmányozta és nem a szöveges-alapú tananyagokat. Megvizsgáltuk az esetleges kapcsolatot a szöveges tananyagok és a végeredmények között is, ám az adatok azt mutatták, hogy az esetleges gyenge összefüggés csakis a véletlen műve lehet. userid 1. tananyag 188 1 189 1 190 1 191 6 202 2 203 1 204 4 206 2 207 3

1. teszt 8 9 13 7 15 0 53 241 1

2. tananyag 1 1 1 4 2 1 5 2 1

2. teszt 10 5 18 4 13 0 23 6 0

3. tananyag 1 1 1 3 3 1 4 1 1

3. teszt 5 6 10 4 13 0 22 7 0

4. ábra: Tananyagelemek használati gyakorisága tanulónként

A tananyag-tartalmak használatával összefüggő mérésekhez azonban jobban strukturált, jól azonosítható tananyag elemekre van szükségünk. Tananyagainkat ezért megpróbáljuk minél kisebb, követhető részegységekre bontani – e célból SCORM szabvány szerinti tananyagokat készítettünk. A tananyag elemek használata e módszerrel már sokkal jobban nyomon követhető, de a valódi tanulási folyamat (és ennek eredménye, a megszerzett tudás szintje) még nem mérhető. Természetesen a tananyag elemek között gyakorló tesztek, fogalomtárak találhatók, de ezek használata nem mutatja meg, hogy a diákok milyen

ismeretszerzési útvonalat választanak és milyen mélységben sajátítják el az átadni kívánt ismeretanyagot. További lehetőségek Az egyes tananyag fejezetek tanulási folyamatát és beépített feladatok elvégzését, vagyis a használattal kapcsolatos megfigyelést kiegészíthetjük más empirikus vizsgálati módszerekkel is (1). Ilyen módszer lehet például az INTERFACE vizsgálat (a betűszó az INTegrated Evaluation and Research Facilities for Assessing Comuter-users’ Efficiency szavak kiemelt kezdőbetűiből áll össze) – ahol a felhasználók interakcióját rögzíthetjük és teljesítményüket is mérhetjük. A vizsgálat lényege, hogy a felhasználó mentális erőfeszítését, a képernyőn bejárt útvonalaikat (interakciójukat), egér- és billentyűzet használatukat egyszerre rögzítjük. A mentális terhelésre a megfigyelt személy fiziológiai adataiból következtethetünk (pl. szívritmus variabilitás), a képernyőn végzett műveleteket kamera segítségével rögzíthetjük, a billentyűzet és egérműveleteket pedig adatgyűjtő szoftver segítségével és a kísérletvezető megjegyzéseivel együtt vesszük fel. Az adatok együttes feldolgozása nagyon időigényes feladat és eredménye talán nem is áll arányban a befektetett munkával, mégis elképzelhetőnek tartjuk a módszer használatát például az interaktív feladatmegoldáson alapuló tanuláshoz kifejlesztett oktatóanyagok fejlesztésénél. A felhasználó által látott kép

Billentyű- és egérműveletek

A kamera által rögzített kép – a felhasználó viselkedése

A szívritmus-variabilitásból származtatott görbék, melyek a mentális erőfeszítéssel függnek össze

A kísérletvezető megjegyzései

5. ábra: Az INTERFACE rendszer megjelenítő programja egy multimédiás oktatószoftver vizsgálata során

A tananyag-tartalmak használati módjának követésére más módszert is alkalmasnak vélünk. Ezt pedig az ismeret-térképekre épülő tananyagszerkezet használatával képzeljük el megvalósítani. (4) A hallgatók által bejárt tananyag-tartalomból következtethetünk arra, milyen szintű tudással rendelkezhetnek a kurzus elvégzése után. A tapasztalatok összegzése A rendszer bevezetésének első tapasztalatai, bő fél éves működése alapján a projekt eredményeit lehetőségeit esetleges veszélyeit elemeztük. Az alábbi táblázat foglalja össze az általunk felmért pozitív és negatív tényezőket a jelenre és a jövőre vonatkoztatva. jelen

+

jövő

• Jól működő, használható rendszer • Telepítési, üzemeltetési, oktatási

• Pilot-ból standard” átalakulás a

tapasztalat • A várakozásnak megfelelő használati intenzitás • Jó ütemű és minőségű fejlesztések

• Tisztán vagy dominánsan

blended jellegű területen távtanulási tananyagok fejlesztése • Tisztán vagy dominánsan • •

• Heterogén oktatói felkészültség és

• •

attitűd

-

• Adminisztrációs terhek • A projekt jelenleg alacsony

prioritású, a „maradék időből” fejlődik

• • •

távtanulási képzések beindítása Intézethez, tanszékhez kapcsolódó, tanulmányi portfolió kialakítása Aktív közösség „elektronikus alma mater” K+F módszertani területen Oktatói felkészültség problémái és elutasító attitűd Hallgatói adminisztrációs feladatok radikális növekedése Újdonságjelleg elveszítése Más prioritások elvonhatják a fejlesztési erőforrásokat

1. táblázat: Az APPI Moodle rendszerének SWOT analízise a projekt első 9 hónapja után Forrás: saját szerkesztés (Vig Zoltán)

IRODALOMJEGYZÉK: (1) Hercegfi Károly – Jókai Erika: Digitális Pedagógia tankönyv, Szoftverergonómia c. fejezet, 2007. BME APPI kiadvány (2) Vig Zoltán: Oktatási keretrendszer bevezetésének tapasztalatai az APPI-ban (esettanulmány) – APPI konferencia előadás, 2007. november 16., Budapest (3) Jókai Erika: Távoktatási elemekkel támogatott (blended-learning) kurzusok használhatósági vizsgálata - APPI konferencia előadás, 2007. november 16., Budapest (4) Horváth Cz. János – Jókai Erika: Ismeret térképek alkalmazása a (digitális) pedagógiában, Networkshop 2008 konferencia előadás, Dunaújváros – megjelenés alatt (5) Jókai Erika – Horváth Cz. János – Horváth Ádám: Moodle alapú tantárgyat végző hallgatók tanulási szokásainak elemzése adatbányászati eszközökkel, 13. Multimédia az oktatásban konferencia, 2007. aug. 22.-23