MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK
– Fodor András József, Nagy Adrian Márton, Antal Balázs Csaba, Gyenge Máté Árpád, Gyöngyösi Balázs Attila, Bléga Balázs, Bálint Borbála.
Szentségi házasságot kötöttek: – Tótpál Attila József – Székely Boglárka, Máté Szentkirályi Gyula – Kovács Orsolya, Bléga Csaba – Katona Annamária, Antal Csaba – Gondos Kamélia, Koncz Sándor – György Mónika, Gerard Michael Roletter – Laczkó Andrea, Erdei Remus – Varga Imola Rozália.
Az Úr hazahívta: – Ábrahám Sára, Ladó Anna, Kristály Imre, Erőss Erzsébet, Czikó Árpád, Szebeni Anna, Ráduly László, Becsey Imreh Enikő Rozália.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Boldog XXIII. János pápa október 11 Angelo Giuseppe Roncalli a Bergamo melletti Sotto il Montében született 1881-ben. Bergamóban és Rómában tanult, 1904-ben szentelték pappá. Az I. világháborúban tábori lelkész, majd különböző feladatokat látott el Rómában. 1925-ben címzetes érsekké nevezték ki, és Bulgáriában kezdte meg diplomáciai szolgálatát, amelyet Törökországban és Görögországban folytatott. 1944 decemberétől Franciaországban lett nuncius. A súlyos egyházellenes hangulatot türelmével és humorával csillapította. Tisztelettel és megbecsüléssel búcsúztak tőle, amikor 1953-ban velencei pátriárka, majd bíboros lett. 1958. október 28-án választották Szent Péter utódává. 1959. január 25-én a Falakon kívüli Szent Pál bazilikában meghirdette a II. vatikáni zsinat összehívását, amelyet 1962. október 11-én 12
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
Boldog II. János Pál pápa október 22 Karol Jozef Wojtyla 1920-ban született a lengyelországi Wadowicében. Pappá szentelték és római teológiai tanulmányainak befejezése után visszatért hazájába. Különböző lelkipásztori és egyetemi feladatokat látott el. Krakkó segédpüspöke, majd 1964-ben érseke lett, részt vett a II. vatikáni egyetemes zsinaton. 1978. október 16-án megválasztották pápának, és a II. János Pál nevet vette fel. Rendkívüli apostoli buzgóságával tűnt ki, főleg a családok, a fiatalok és a betegek felé; ez arra ösztönözte, hogy Isten népét szerte az egész világon számos látogatásban részesítse. Az Egyházak legfontosabb öröksége többek közt, az Ő igen gazdag tanítása, valamint a Katolikus Egyház Katekizmusának és a latin egyház, meg a keleti egyházak kánonjogi kódexeinek közzététele. Rómában szentség hírében halt meg 2005. április 2-án, húsvét második vasárnapjának és egyben az isteni irgalom vasárnapjának előestéjén. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május l-jén iktatta a boldogok sorába a római Szent Péter bazilika előtti téren. Verbényi István
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József római katolikus plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: Sepsiszentgyörgyi DEICO ISSN: 2248-1532
2012 október
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
Október
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesültek:
XIV. évfolyam 10. szám (162.)
nyitott meg a világ püspökeinek részvételével. 1963. június 3-án halt meg. Ünnepét II. János Pál pápa a zsinat megnyitásának napjára helyezte. Ezen a napon nyitotta meg XVI. Benedek pápa a hit évét. Enciklikái mellett meg kell említeni remek könyvét, az Egy lélek naplóját, amely magyarul is megjelent.
hónap a szüretek örömteli hangulatát eleveníti fel. Megelevenednek a szőlőhegyek s vidám szüretelők gyűjtik be az Isten adta nedű alapanyagát, a szőlőt. Mi, keresztények ezeknek a szüretelőknek a vidámságával gyűlünk össze estéről estére, hogy a Boldogasszony lábainál fonogassuk koszorúnkat, s az üdvözlégyeket fűzérbe fonva imádjuk Istent jóságáért, s köszöntsük és köszönjük Égi édesanyánk anyai pártfogását, gondoskodását. Imádkozva a szentolvasót, megelevenednek előttünk azok a misztériumok, amelyek Jézusunk földi életének történetét tárják elénk. A Szent Szűz vezet ebben a csodálatos világban, amely Istent hozza közénk, örömmel tölt el, a szenvedésben erőt ad, s földi életünk igazi célját, életünk jövőképét tárja ki előttünk. Ő, a nagy lelki fegyver, segítség, útjelző, a Rózsafűzér, amely nem hiányozhat egyetlen keresztény kezéből sem, s mindennap imádkozva nyitja meg számunkra a kegyelem csapjait. Az egyház külön ünneppel is fel akar készíteni minket a Szentolvasó imádkozására, újra felfedezésére, megszeretésére. Nekünk magyaroknak külön is jelentőségteljes az október, mert a Magyarok Nagyasszonyát külön ünneppel köszönthetjük. Ezeréves történelmünk folyamán minden nap megtapasztalhattuk, s tapasztaljuk ma is, hogy a
Szent István-i felajánlást Mária elfogadta s híven teljesíti. Korunkban is égető szükség van Mária oltalmára, segítségére, közbenjárására. Bízzunk a Nagyasszony anyai szeretetében! Már évtizedek óta október hónapban köszöntjük egyházközségünk idős, beteg tagjait, számukra egy külön ünnepet rendezve. Az idén is nagy-nagy szeretettel, hálával gondolunk minden idős, beteg testvérünkre s Isten oltalmazó szeretetébe s a Szent Szűz gondoskodó anyai oltalmába ajánljuk őket. Isten szeretete áradjon szívükbe, s tegye gyümölcsözővé az öregség és betegség keresztjét. Az idei október egyházközségünk életében két jelentős eseményt hozott. Október 26-án lesz 110 éve, hogy gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök felszentelte a Szent József templomot. A hálaadás és tisztelet jeléül október 27-én főpapi misével mondunk köszönetet Istennek. S egyben felszenteljük Isten szolgája, Márton Áron püspök úr szobrát. Ide érkezik a nagy püspök, hogy szelleme, tanítása, életpéldája világító jel legyen mindannyiunk számára. Hisz a megkezdett hit évében odaadóbban, kitartóbban kell keresnünk az Istennel való találkozást. Erre segítsen imádságával Márton Áron püspökünk. Lajos atya
Reims Henriette Chrasson
Rózsafüzérrel a földalattin A késő délutánokon, mikor a munka és a gond A hazatérő emberek arcára lomha kormot ont, Mikor a tömeg úgy szorong, mint szőlőszemek lenn a présben, És földalatti vonatok futnak testek fülledt hevében, Szeretném akkor megtalálni szemen, szájon, homlokon Azt az isteni fénysugarat, mely a jó latorra hullt egykoron. Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora! Táskámba süllyesztem kezem s mint rejtett ékszert szorongatom A drága imaszemeket s pereg, pereg az olvasóm, Halk mormolással idézgetem a testtévált örök Csodát S szegény szavammal szentelem széppé a kocsik dobozát. Itt fájdalomban és örömben mindenki idegen, A könyök összeér, de látod, minden szív széthúz ridegen. Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora!
Franciaország északi részén, Reimsban található az ország egyik legfontosabb gótikus temploma, egy építészeti remekmű. 1991 óta az UNESCO Kulturális Világörökség része. Évszázadokig itt koronázták a francia királyokat. A háromhajós bazilikának kialakított katedrális a nyugati homlokzat kivételével már a 13. században (1211-1311) elkészült. Végleges formáját a 14. században nyerte el, miután a hajót meghosszabbították, hogy így több helyet alakítsanak ki, és a koronázási szertartásokon jelen levőknek elég helyük legyen. A tető és a tornyok egy 1481es tűzvészben leégtek. A templom legmarkánsabb jellegzetessége a reliefekkel és szobrokkal gazdagon díszített nyugati homlokzat – a középkori szobrászat nagyszerű példája. A két zömök és alacsony torony 81 méter magas. A főbejáratot Szűz Máriának szen-
telték. Közvetlenül a főbejárat fölött található a gótikus csúcsíven belül egy rózsaablak. A nyugati homlokzat közepét a fő rózsaablak foglalja el. A királyok galériája a rozetta alatt I. Klodvig keresztelését, valamint utódait ábrázolja. Belül a katedrális 139 méter hosszú, az öthajós keresztháznak dupla négyezete van és 55 méter széles, a háromhajós hosszház 32 méter széles. A katedrálist 1870-ben IX. Piusz pápa nevezte ki ún. basilica minornak. A templom az első világháborúban súlyosan megsérült, többek között teljesen leégett a 15. századi fa tetőszerkezet. A felújítást 1919-ben kezdték el, amely húsz évig tartott. A második világháborút szerencsésen átvészelte. 1974-ben szentelték fel a Marc Chagall által készített színes ablakokat.
Kesernyés vén hölgy ül amott gyapjú köpenyében, Súrolja az olajpecsétes munkást, ki most öntött fel éppen; Szilaj, kamasz s kacér lány, akit a holnap könnyel ver meg, Ifjú anya és az ölében bájos kis babaarcú gyermek, A legtöbbnek kezébe már olcsó regény került elő, Vagy amit falnak még mohóbban, a sivár újságlepedő. Oly távol vagyunk mind itt – magam is természetesen –, Attól, aki üdvösségünkért halállal halt egy pénteken. Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora! Ó, Mária, köszöntelek, malaszttal teljes, meg ne vess! Lásd, bárkinél jobban tudom, imám mért nem tökéletes. De mégis hogyha morzsolom e tompa, fásult nép között, Mária megmentő neved, mely mindig híven őrködött, Talán leszáll friss, mennyei illat e tévelygő tömegre, S eljő az Úr e kocsiba; hol a deszka is jajgat egyre, S Te, aki minden asszonyok közt áldott vagy, megszenteled Neveddel minden kocsi közt épp ezt, hol rossz imám pereg: Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora! Fordította: Gáldi László A reimsi Notre-Dame katedrális reliefekkel és szobrokkal gazdagon díszített nyugati homlokzata 2
11
Nyugdíjas imája Hosszú szolgálatnak nyugalom a vége, amikor elértem, felnéztem az égre hála az Istennek most már megpihenek, nem parancsol senki, magam ura leszek. Nem lesz többé nekem zsarnokom az óra, nem pislogok félve a nagymutatóra, nem kell olvasgatnom mikor üt és hányat nem kell odahagynom a jó meleg ágyat. Csak akkor kelek fel, amikor jólesik, az egész háznépem kívánságom lesik, etetnek, itatnak s vakarják a hátam ezt a boldog időt, jaj de régen vártam! Rám virradt az első nyugalomnak napja, feleségem így szólt, hallja-e kend apja: itt rám villantotta gyanúsan a szemét, hát most már igénylem fele segítségét. Elvégre nekem ezt esküvel fogadta, de hát, amíg szolgált, nem volt foganatja, már egy kis pihenés, énreám is rám fér meglátja nem sok ez, s azután rá is ér. Ezelőtt feleség, háziállat s gyermek énnálam mindnyájan hamarabb felkeltek, most már négy órakor a házba nem férek azon a jogcímen, hogy most már ráérek. Feleségem eddig sohasem volt bajban, még a jövés-menés sem fogott ki rajta, amióta végleg eljöttem nyugdíjba mindennap más bajok mutatkoznak rajta. Emiatt kell nekem legkorábban kelni, emiatt kell nekem a piacra menni, emiatt vár reám ezer féle dolog sokszor a szemem, már alig-alig forog. Amikor szolgáltam, megkímélt mindenki még a gyermeknek sem volt szabad mukkanni, most már mindenkinek szabaddá lett a tér itt is az a jogcím, az öreg már ráér. Éjjel, ha a cica elnyiffantja magát, így szól feleségem, ihol van a kabát, bocsásd ki öregem, várd is meg, Te nem félsz majd azután lepihensz, Te legjobban ráérsz. 10
Hogyha üzletekbe vagy piacra megyek, utolsó vásárló biztosan én leszek, elfáradok bele, olyan sokszor kérek, de hát leintenek, várjak, én ráérek. Ha meg elülhetnék, jönnek az unokák, szilaj borzas fiúk, maszatos kislánykák mind az én nyakamba ömlenek szegények cibálnak s tűrnöm kell – mivel, hogy ráérek. Én édes Istenem! Hát ha már ráérek, én üljek azért is, akit elítéltek? Hol volt ez a sok baj idáig megbújva? Pont csak arra vártak, hogy menjek nyugdíjba? Mindennek megvan a maga nehézsége, na ha majd meghalok, megpihenek végre. Csakhogy álmot láttam, ami megmutatja mi vár odaát, a szegény nyugdíjasra. A menny kapuja előtt, ott áll egy nagy sereg, fele bosszankodik, fele meg kesereg. Kérdem, miért áll kívül ennyi szellem utas? Rá mondja egy bakter, ez itt mind nyugdíjas. Van itt kérem olyan, aki kétszáz éve kóborog idekint s vár a bemenésre, mert ha az ajtóig némelyik el is ér Péter így mordul rá: kend nyugdíjas, ráér, No, ha valamikor még újraszületek, tudni fogom már, hogy mitévő legyek. Leszek taligás, vagy örök vándor, utas, Akármi, csak éppen ne legyek nyugdíjas!
☺
☺
☺
☺
☺
A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő járkál a lakásában. – Segítség! – kiabál. – Ne csapjon zajt – csitítja a betörő. – Nekem csak pénz kell. Mire a nyugdíjas: – Ja, az más. Akkor keressünk együtt, mert az nekem is kellene...
☺
☺
☺
☺
☺
Két nyugdíjas beszélget: – Szegény egyetemisták, annyira nincs pénzük, hogy 5-en szívnak egy cigarettát és még örülnek is neki.
Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya XIII. Leó pápa megengedte, hogy a magyarok külön ünneppel tisztelhessék a Magyarok Nagyasszonyát és Pátrónáját hazánk 1000 éves fennállásának ünneplésekor. Ami a németeknek az Unsere Liebe Frau, a franciáknak a Notre Dame, az olaszoknak a Madonna, az a magyaroknak a Nagyasszonya. Miért van olyan közel a magyar szívéhez a Boldogságos Szűz? Szent István, első királyunk, halálos ágyán az ő oltalmába ajánlotta az országot e szavakkal: „Egek Királyné Asszonya, aki a világot Szent Fiad által újjá alkottad, oltalmadba ajánlom az anyaszentegyházat, az egyházi rendeket, az országot, a vezetőkkel és népekkel együtt, akiktől én most elbúcsúzom, hogy értük esedezzél Isten színe előtt. Lelkemet kezeidbe ajánlom.” E szavakkal szállt Szent István lelke Istenhez és a Szűzanyához. A Szűzanya tisztelete tehát Szent Istvánnál kezdődik. Székesfehérvár csodálatos szépségű bazilikát építtetett az Egek Királyné Asszonyának. Ezenkívül Bakonybélen, Pesten, Csanádon, Veszprémben, Esztergomban, Pécsett és Pannonhalmán épültek templomok a Szűzanya tiszteletére. A szombati nap teljesen a Szűzanya ünnepe volt. Szent László királyunk szintén a Szent Szűz kiváló tisztelője volt. Nagybányán, Nagyváradon, Máriagyűdön emelt templomot a Szűzanyának, ő volt az első, aki arany, ezüst pénzeinkre Szűz Mária képét verette eme felirattal: „Sancta Maria, Patrona Regni Hungariae”. – II. Géza 1150-ben a Fájdalmas Szűz tiszteletére építtetett szép templomot a Szentföldön. – Nagy Lajos Szűz Mária képét állandóan a keblén viselte és 20 ezer magyarral 80 ezer törököt vert le. E győzelme után seregével Mária-Zellbe zarándokolt és az ottani kis kápolna helyébe a, ma is fennálló, hatalmas templomot építtette. Mátyás király pajzsára e szavakat íratta: „Szentséges Szűz Mária! Esdj áldást Mátyás királyra!” A régi dicső zászlókat a Magyarok Nagyszonya képe díszíti. Hunyadi és Kapisztrán asz zászlót tűzött Nándorfehérvár szétlőtt bás- ilyen Rákóczi kezében is ilyen zászlót lobogta- tyáira.
tott a kárpátaljai szellő. 1848-ban ezzel rohamozták meg honvédeink Branyiszkót. Királyaink a pénz egyik oldalára Mária képét verették..., hadvezéreink kardjuk markolatára olvasót csavartak, katonáink Márialobogók alatt indultak csatába... Számos Mária-kegyhely van Magyarország területén. Fontosabbak: Bodajk, Máriagyűd, Máriabesnyő, Makkos-Mária, Máriaremete, Mátraverebély, Márianosztra, Máriapócs stb. Zrínyi Miklós költő eposzában hozzá fohászkodik. Gyöngyösi István szép költeményt írt a szentolvasóról. Eszterházy nádor gyönyörűséges imádságot mond a Magyarok Nagyasszonyához. Szerte az országban a magyarok Mária-tiszteletéről tanúskodnak a Mária tiszteletére emelt templomok. Maga Szent István Székesfehérvárott gyönyörű bazilikát építtetett. Korának csodájaként magasztalták a szemtanú magyar és külföldi írók. A bizánci művészet minden remekét összpontosították e bazilikában. „Csoda ez – kiált fel a szemtanú Hartwik német püspök – és csak az hisz leírásunknak, aki maga szemeivel látta azt. Még a padozat is fényes márvány. Megszámlálhatatlan az egyházi ruhák értéke. Az oltárok körül drágakövekkel díszített színarany táblák. Az oltáron csodálatos művészetű tabernákulum, a kincstárban arany és ezüst szent edények serege, ónix, kristály és drágakövek díszeivel...” Szent István végső akaratából ide temetkezett. A csodás templom felszentelése egybeesett a szent király temetésével. 1000-1550-ig ez volt a koronázó templom, amely számos koronázási ünnepséget látott. A török uralom porrá zúzta a régi dicsőség e fényes tanújelét! Mit ad nekünk a Mária-tisztelet? Szűz Mária Isten anyja. Ő több, mint egy személy, ő jelkép és egyúttal olyan, mint a gravitációs erő a mindenségben. A csillagvilágot a maga csodálatos harmóniájában a gravitációs erő tartja össze. Van a világegyetemben egy makulátlan, tiszta szűzi pont: ez a gravitáció középpontja. E makulátlan mag körül kering a csillagvilág. – A moráliserkölcsi világnak is van gravitációja, központja, melyhez nem fér szenny, mely nem alkalmazkodik a kultúrához és civilizációkhoz, nem hódol be semmiféle erkölcsi relativizmusnak; e pont az er(folytatása a negyedik oldalon)
3
(folytatás a harmadik oldalról)
kölcsi világ kovásza. Ez a tengeren evezők csillaga, a Szent Szűz, Magyarok Nagyasszonya! Ő a makulátlan, a világegyetem szűzi pontjává hamvadó világban a hamu alatt égő zsarátnok, melyet ismét követnünk kell. „Ó Mária, Isten Anyja, énnekem is jó Anyám, szívem legszebb lángbuzgalma dicsér későn és korán. Bánatomban, örömömben, jó s balsorsomban csak ezt zengem: Üdvözlégy Szűz Mária, Üdvözlégy Szűz Mária!" Szűzanya, a mi Édesanyánk, Patrona Hungáriae, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, kik most e szent helyen Hozzád könyörgünk! Ha megfigyeljük a pápa, II. János Pál címerét, abban egy nagy „M” betűt látunk, és alatta ez a felírás: „Totus tuus”. Mikor fiatalon püspökké szentelték, címert és jelmondatot kellett választania, és címerébe ezt a nagybetűt tette, ami annyitjelent, hogy Mária... A jelmondata pedig: „Egészen a tiéd.” Mária, egészen a tiéd vagyok... Ez volt a Szentatyának a jelmondata, és most is ez: mindenestül a Szűzanyáé. Ez a Szűzanya mentette meg a gyilkos golyótól, amely a pápa szívén át az egyház szívét akarta elérni. (1981. május 15én.) Felemelte a szavát a nyugtalanító nemzetközi helyzet és a mindinkább fenyegető féktelen fegyverkezés és háborús veszély miatt. Azt mondotta, bárcsak a jóakaratú emberekben feltámadna a forró vágy a béke iránt, és a fenyegető veszély elhárítására. Emlékeztetett arra, hogy szeptember 1-én tört ki a II. világháború, amely sok millió ember életét követelte. Az Úrangyala közös elimádkozása előtt azt mondotta, hogy ez legyen a vészkiáltás a Béke Királynőjéhez, hogy jöjjön el a béke ide, ahol a világon még most is sok helyütt háború folyik. Ajkamra kívánkozik Babits Mihály, híres költőnk első világháború idején írott verses fohásza az Istenhez, amely így hangzik: „Miatyánk ki vagy a mennyekben; harcokban, bűnökben, szenynyekben, rád tekint árva világod: a Te neved megszenteltessék, a te legszebb neved: Békesség! Jöjjön el a Te országod! Véres a földünk, háború van, kezed sújtását sejtjük, uram” – Ezt mondja Babits, a költő, az I. világháború vérzivatarában. Testvérek! Ha a családba visszatér az imádság, ha a férfi és a nő, ha az édesapa és édesanya 4
a gyermekével minden este le tud térdelni csak egy Üdvözlégy Máriára, megújulnak a magyar családok, szentek lesznek, kemények lesznek, hűségesek lesznek Jézushoz, és a Boldogságos Szűzanyához, Magyarország Pátrónájához. Internet
Ének Magyarország Nagyasszonyához Édesanyja, Nagyasszonya Igaz magyar fiaknak, Pátrónája, Pártfogója Régi magyar hazánknak! Tehozzád járulunk, sírva leborolunk, Légy anyja fiaidnak! Reánk tekints, mert senki sincs, ki sorsunk boldogítsa! Igaz szívét és jó szemét Aki reánk fordítsa. Sok véres sebünket, panaszos ügyünket Aki előbbmozdítsa. Mindenfelé nyomorúság szorongatja népünket, Majd száraz ég, majd zápor, jég veri el termésünket. Most szívünk szomorú, fél, hogy lesz háború, Kétség gyötör bennünket. Békességben, csendességben tartsd meg hű szolgáidat, Becsületben és bőségben Örökös Országodat! Szánd meg, ó Jó Anya, Magyarok Asszonya, Hű magyar jobbágyodat! Jó hírnévnek, magyar vérnek gerjeszd vidám újultát, Királyáért, hazájáért vitéz vére buzdultát! Engedd, hogy hős karja mindig föltarthassa Az ellenség lándzsáját! Így zokogunk, így hódolunk, Mária, szent nevednek; Így remélünk, halunk s élünk jó anyai szívednek. A magyar Szent Hazát s Angyali Koronát Ajánld föl az egeknek!
(folytatás a nyolcadik oldalról)
12.) Keressünk magunknak valamilyen „öreges” hobbyt, kedvtelést, amilyen a bélyeggyűjtés, a színház, a mozik és a találkozók látogatása. 13.) Gondolkozzunk el ismerőseinkről, mindazokról, akik nem mi vagyunk. Vessünk számot arról, mi mindenünk van, ami másnak nincs. Igyekezzünk széppé tenni otthonunkat, ruhatárunkat. De legfőképpen szeressünk mindent körülöttünk: az utcán a gyerekeket, a környékbeli öregeket. Lepjük meg őket néha édességgel, cukorkákkal. 14.) Gondolkozzunk el arról az örömről, amellyel megjelenünk majd Isten előtt. Jusson eszünkbe, hogy szeretetünk szerint ítél bennünket. Barátkozzunk Istennel. Imádkozzunk azokért, akik már Istenhez távoztak. Élettapasztalataink alapján jól tudunk imádkozni, könnyebben tanácsot adni és vigasztalni. Ne feledjük, hogy az öreg ember tapasztalatok kincsesháza lehet, és aranybánya mások számára, ha tapasztalatait jósággal egyesíti.
G. K. Chesterton
A szentek szentje Öregapó! vén szemed annyi titokba mered, mondd meg hát, a kankalin szívében mit rejteget? „Kicsi, mint az életed s mélyebb, mint a tengerek, tündérek hombárja tán, melyből a mag kipereg.” S te, aki úgy ismered a fákat és füveket, mondd meg hát, a kicsi mag szívében mit rejteget? „Istent rejti. Vele ím a kerub s a szeráfim – mindörökkön örökké Ő az Úr, az Élohim.”
Egy mosoly Egy mosoly semmibe sem kerül de sokat tehet, Gazdaggá teszi azt, aki kapja de nem teszi szegényebbé azt, aki adja. Csak egy pillanatig tart, de emléke örökre megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy nélkülözhetné. Senki sem olyan nyomorult, hogy meg nem érdemelné. Örömöt varázsol az otthonban, Egy mosoly enyhíti a fáradtságot, Az elcsüggedt emberben, újra felébreszti a bátorságot. Szomorúságunkban vigaszul szolgál, S minden bajunkra természetes orvosság. Azonban olyan kincs ez, melyet elrabolni nem lehet, mert csak abban a pillanatban van értéke, amelyben adják! S ha néha akad valaki, aki nem adja meg a várva várt mosolyt, Ahhoz te legyél nagylelkű és ajándékozd neki magad mosolyát, Mert senki nem szorul jobban egy mosolyra, Mint éppen az, aki nem tud mosolyogni!
Olyan az élet Olyan az élet, ahogy éljük... Úgy segít az Isten, ahogy kérjük... Úgy győzünk, ahogy küzdünk... Úgy halunk meg, ahogy éltünk...
9
Öregedés elleni aranyszabályok
Csákvári Zsóka
Öregség Súly a vállon ,görbül a hát föld felé hajlik, elül földig ér a nagykabát. Két szeme le a járdára néz üresen, nem előre már, kezében bot, olyanná lett, mint derékba tört, görbe faág. Csosszan a cipő, aprókat lép, aztán kicsit megáll, kezével törli szemét, ahogy a lámpa zöldre vált, billegve lép,járdaszélen a szürkületben tovább……. Utánanézek, lelkemmel ölelem aprócska testét, mit itt felejtett a világ.
Az öregedés ellen szabad harcolnunk. Sőt az sem árt, ha aranyszabályokat választunk és követünk e harcban. Ilyen aranyszabályok a következők: 1.) Ne féljünk a haláltól, ne is gondoljunk rá túl sokat – gondoljunk inkább a mai napra és a holnapira, és Istentől kapott feladatainkra. 2.) Fékezzünk meg minden haragot és felindulást. A felindulás erős csapást jelent a szervezetre, s ezért káros. 3.) Ne kívánjuk, hogy körülöttünk minden tökéletes legyen. Ne lázadozzunk szüntelenül a magunk körül tapasztalható hibák és bajok ellen, és ne helyezkedjünk szembe minden újszerűvel. Ne viaskodjunk örökösen az egész világgal. Ne legyünk kicsinyesek és éles nyelvűek. 4.) Szeressük a fiatalságot. Úgy nézzünk rá, mint a virágra, amelyet öntöznünk kell, hogy növekedjék. Ne feledjük, hogy mi némileg már a múlt vagyunk, ők pedig a jövő. 5.) Segítsünk az öregeken, a lelki magányban és elhagyatottságban élőkön. (Meghívunk valakit, egy kávéra. Talán az életbe hívtuk vissza.) 6.) Az emberek irigységén közömbösen tegyük túl magunkat. Egyszerűen arra törekedjünk, hogy jobbak legyünk, ne legyünk féltékenyek senkire, s ne akarjunk senkin se bosszút állni. A gyűlölet méregként tárolódik a szervezetben és megbosszulja magát, sőt külsőnket is elcsúfítja. 7.) Igyekezzünk barátkozni. Beszélgessünk az emberekkel könnyedén. Ne emlegessük nap nap után betegségünket, vagy a szerencsétlenségeket. 8.) Sétáljunk el a parkokba, a játszóterekre. Nézzünk szét magunk körül. Vigyünk magunkkal kézimunkát, könyvet. A folyóiratok kicserélése már sok öreget hozott közel egymáshoz. 9.) Legyünk kiegyensúlyozottak testben és lélekben. Ez tiszteletet ébreszt a fiatalokban, boldogságot az öregekben. 10.) Ha lehetőségeink engedik, utazzunk. Látogassuk meg azokat a vidékeket, melyeket még nem ismerünk. A turizmus manapság sok szempontból éppen az öregekhez alkalmazkodik. 11.) Kövessük a tévéműsort. A jólértesültség is fiatalít. (folytatása a kilencedik oldalon)
8
Imádság a Magyarok Nagyasszonyához Hozzád fordulunk könyörgő imánkkal Isten dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Ezer éven át élvezett pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy ezután se vond meg tőlünk anyai jóságodat. Első szent Királyunk előre látta népe árvaságát, és neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad cserben azokat, akik közbejárásodért hozzád folyamodtak. Hatalmas szószólónk voltál szent Fiadnál a letűnt századok alatt; csak így maradhattunk meg tengernyi ellenség között is kereszténynek és magyarnak. Anyai oltalmadban bízunk most is, az új idők viharaiban, amikor ellenségek vesznek körül és egyfelől az istentelenség, másfelől az új pogányság kerülgeti a hívő magyar lelket. Kelj, Nagyasszonyunk, néped védelmére, és eszközöld ki nekünk Szent Fiadnál a hűség kegyelmét. Hűséget az ősi hithez, amelyért – ha kellett – életüket is feláldozták apáink. Hűséget Szent Fiadhoz és az Anyaszentegyházhoz, amely mint őseinket, minket is elkísér a bölcsőtől a sírig. Végül hűséget hozzád is, áldott Nagyasszonyunk, akinek erős hite, szelíd jósága és szeplőtlen tisztasága minden idők magyarjának örök eszményképe. Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint. Eszközölj ki áldást Szent Fiadnál országunk vezetőire, hogy a népet bölcsességgel és igazsággal kormányozzák, nekünk pedig készséges és engedelmes szívet, hogy a törvényeket becsületesen megtartsuk. Igaz, szívbéli töredelemmel viseljük a szenvedés keresztjét, amelyet bűneinkért sokszorosan
megérdemeltünk, de mégis bizalommal fordulunk hozzád, engeszteld meg Szent Fiadat, és kérjed, hogy a büntetés ostorát távolítsa el felőlünk; derítse ránk mielőbb a feltámadás napját, hogy minden magyar szív egyesülhessen majd Szent Fiad és a mennyei Atya dicséretében. Ámen. Magyarország Királynője, könyörögj érettünk!
Hermann Enke
A legnehezebb kérés „Legyen meg a te akaratod” – Magam is szívesen mondogatom, Míg távol van otthonomtól A szükség, a gond és a baj. De mikor rám hull a bú És a bánat keserű órája, Akkor képtelem ajkam Ennél többet kinyögni: jaj! Ó, mert mikor vérzik a szív És fölsír a lélek S a nappal fénye ködbe borul, Kimondhatatlanná lesz e kérés, Jaj, oly nehézzé lesz e kérés: „Legyen meg a te akaratod Jóságos mennyei Úr!” És megnyugvás helyett ilyenkor Faggatlak Téged: Szükséges-e hogy így legyen? Ó, ezt ne, csak ezt ne! A sebzett szív védekezik És ellenáll. * Mondd, ó bölcs Mindenható, Érthet-e Téged valaha is Az ember? Én Istenem, jó Istenem, Hát Te csak úgy szeretsz, Hogy megkorbácsolsz engem? * Jó Atyám, irgalmas Úr Bocsáss meg énnekem, Épp e szenvedésben értem meg, Hogy Te törődsz velem. Fordította: Koszta István 5
Imádság betegekért
Érdemes-e öregnek lenni?
Urunk, Jézus Krisztus,
Minden életbölcsesség alapja: Csak az öregszik helyesen, aki önmagában elfogadja az öregedés tényét. Romano Guardini Az emberek legnagyobb része hosszú életet kíván magának. Öregnek lenni igen kevés ember akar. Elemezzük ki az öregséggel kapcsolatos álláspontokat! Az öregek közt azok vannak legkevesebben, akik dicsekszenek erejük frisseségével, munkabírásukkal, feladatokkal kitöltött napjaikkal, s akik megérdemelt büszkeséggel még azt is hozzáteszik: „És mindezt nyolcvanéves fejjel csinálom!” Mások, s ezek sincsenek nagy számmal, félnek az öregedéstől, mindenáron kibúvót keresnek. Elégedetlenkednek helyzetükkel, görcsösen ragaszkodnak a múlthoz, felhőtlenül rózsaszínűre festik, a jelent és a jövőt egyszerűen látni sem akarják. Búslakodnak az elvesztett javak miatt, s nem veszik észre, hogy semmire sincs szükségük. Az elrepült időn keseregnek, és elfelejtenek örülni a jelennek! A legtöbben vannak azok, akik a világért sem engedik, hogy „öregnek” nézzék őket. Kerülnek mindent, ami öregségüket árulná el. Egy 67 éves ágyhoz kötött özvegyasszony, aki szűkebb családi körén kívül másokkal nem érintkezett, kitartóan visszautasította, hogy együttműködjön plébániája öregjeivel, mert „ő mégsem annyira öreg”. Nem látta be, hogy ha belsőleg visszautasítja az öregséget, olyan forrásoktól fosztja meg önmagát, amelyek gazdagíthatnák egyéniségét. Az évekkel nem húzhatunk éles határvonalat fiatalság és öregség között. Függ ez egyénenként a személyiségtől és a biológiai adottságoktól. Hatással van rá a mai életritmus, a lelki megpróbáltatások legyőzésének módja, a családtagokhoz, szomszédokhoz, ismerősökhöz való viszonyulás, az egészség és a táplálkozás rendben tartása. Az elmondottakból kitűnik, hogy az öregség csak olyan ember számára képez problémát, aki úgy viselkedik, mint a strucc, s fél szembenézni az élettel, fél elfogadni állapotát. Az öregedés belső visszautasítása csak nehezíti a valóság helyes megnyilvánulását. Ez a visszautasítás nem áldást, hanem átkot; nem nyereséget, hanem vesztességet jelent. Ha az öregedő ember számba ven6
Tehozzád fordulunk imádságunkkal, mert Te viselted a keresztet mindnyájunkért! Eléd hozzuk betegeink sorsát: testükben és lelkükben viselt minden szenvedésüket, megaláztatásukat, kéréseiket, könyörgéseiket és soha ki nem mondott sóhajaikat. Lehet az arc ráncos, de ha a szív jóságos és fiatal marad, mindenki szívesen hallgat a szív bőségéből szóló nagyszülői szóra
né az öregkor lehetőségeit és korlátait, felfedezné önmagában azokat az értékeket, amelyekkel csak ő rendelkezik, s örülni tudna „kincseinek”, amelyeket a felszaporodott évek hordtak össze lelkében. Már a negyvenes években, de akár előbb is, megkezdhetnénk a készülődést az öregség elfogadására. Nem szabad felednünk: ami nyugszik, az rozsdásodik! Az olyan képességek, amelyeket nem használunk, hamar elkorcsosodnak bennünk. Következményeket kell magunk elé állítanunk mind testi, mind szellemi síkon. Hogy „jó formában” legyünk, már fiatalon rendszeres testgyakorlatot kell végeznünk, mozogni kell, sétálni, és helyesen táplálkozni. Nem szabad megfeledkeznünk szellemi képességeink fokozásáról sem: olvasással, párbeszéddel, eszmecsere folytatásával. Baráti kapcsolatainkat tovább kell ápolnunk, ismeretségi körünket szélesítenünk.
G. K. Chesterton
A csontváz mondja A vízilégy s a pöttynyi pinty nem lehet már vidámabb, mint én, aki itt fekszem kint, virágok közt és nevetek. Arról, mi jó, nem szólhat szám barátim, mert a nagy talány, a halál tréfa csak talán, mit jó Királyunk rejteget! Fordította: Raics István
Neked köszönjük türelmüket és reményüket, hogy amint szenvedésüket Veled viselik, úgy feltámadásodban is részük lesz.
Hogy betegeinket és a bajba jutottakat meg ne alázzuk és magukra ne hagyjuk: – Ments meg minket, Urunk! Hanem hűséges szeretettel kitartsunk mellettük: – Erősíts meg, Urunk! Hogy sorsunkat végzésed szerint elfogadjuk: – Vonj magadhoz, Urunk! És kétségbe ne essünk terhünk súlya alatt: – Áldj meg minket, Urunk! Hogy fölismerjük irgalmadat, amellyel hazavársz: – Világosíts meg minket, Urunk! És reméljük Tebenned az örök Életet. – Tarts meg minket, Urunk! Ámen.
Neked köszönjünk imáikat, melyekkel mindnyájunkat egybefűznek Teveled! Nálad keressük a békét, amelyet emberi igyekezet meg nem adhat; és a boldogságot, amelynek egyedül Te vagy a forrása. Tehozzád emeljük szívünket, mert a Te közelségedben megtisztulnak gondolataink, értelmünk és akaratunk. Vezess minket Szentlelkeddel az örökkévalóság útján, napról napra közelebb ahhoz a célhoz, amelyet Atyád rendelt számunkra! Áldj meg és őrizz meg mindnyájunkat, hogy általunk és miközöttünk is épüljön a Te Országod! Ámen. Könyörögjünk Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, a jó Pásztorhoz és örök Orvoshoz: Hogy betegségeinket, a magunkét és a ránk bízottakét, türelemmel és áldozatos szívvel viseljük: – Állj mellettünk, Urunk! Hogy gyógyulásunkat Tőled kérjük és várjuk, miközben emberi módon fáradozunk érte: – Áldj meg minket, Urunk!
Helder Camara érsek:
Ha próbára teszel Ha próbára teszed hitemet, és utamat sűrű ködbe futtatod, mely kioltja a tájékozódást, add meg, ha lábam reszket is, hogy tekintetem nyugodt és tiszta legyen, élő tanúsága annak, hogy Te velem vagy, és békében élek. Ha próbára teszed hűségemet, és megengeded, hogy levegőm is kevesebb legyen, és az az érzésem, mintha a föld kicsúszna lábam alól, akkor is add meg, hogy tekintetem azt hirdesse: senkinek sincs oly hatalma, mely elszakíthatna Tőled akiben élünk, mozgunk és vagyunk. Ha eltűröd, hogy a gyűlölet bekerítsen, és tőrbe csaljanak ellenségeim, és szándékomat meghamisítsák és megcsúfolják, akkor is engedd, hogy Fiad tekintete derűt és szeretetet sugározzon szemeimen át. Ámen. 7
Imádság betegekért
Érdemes-e öregnek lenni?
Urunk, Jézus Krisztus,
Minden életbölcsesség alapja: Csak az öregszik helyesen, aki önmagában elfogadja az öregedés tényét. Romano Guardini Az emberek legnagyobb része hosszú életet kíván magának. Öregnek lenni igen kevés ember akar. Elemezzük ki az öregséggel kapcsolatos álláspontokat! Az öregek közt azok vannak legkevesebben, akik dicsekszenek erejük frisseségével, munkabírásukkal, feladatokkal kitöltött napjaikkal, s akik megérdemelt büszkeséggel még azt is hozzáteszik: „És mindezt nyolcvanéves fejjel csinálom!” Mások, s ezek sincsenek nagy számmal, félnek az öregedéstől, mindenáron kibúvót keresnek. Elégedetlenkednek helyzetükkel, görcsösen ragaszkodnak a múlthoz, felhőtlenül rózsaszínűre festik, a jelent és a jövőt egyszerűen látni sem akarják. Búslakodnak az elvesztett javak miatt, s nem veszik észre, hogy semmire sincs szükségük. Az elrepült időn keseregnek, és elfelejtenek örülni a jelennek! A legtöbben vannak azok, akik a világért sem engedik, hogy „öregnek” nézzék őket. Kerülnek mindent, ami öregségüket árulná el. Egy 67 éves ágyhoz kötött özvegyasszony, aki szűkebb családi körén kívül másokkal nem érintkezett, kitartóan visszautasította, hogy együttműködjön plébániája öregjeivel, mert „ő mégsem annyira öreg”. Nem látta be, hogy ha belsőleg visszautasítja az öregséget, olyan forrásoktól fosztja meg önmagát, amelyek gazdagíthatnák egyéniségét. Az évekkel nem húzhatunk éles határvonalat fiatalság és öregség között. Függ ez egyénenként a személyiségtől és a biológiai adottságoktól. Hatással van rá a mai életritmus, a lelki megpróbáltatások legyőzésének módja, a családtagokhoz, szomszédokhoz, ismerősökhöz való viszonyulás, az egészség és a táplálkozás rendben tartása. Az elmondottakból kitűnik, hogy az öregség csak olyan ember számára képez problémát, aki úgy viselkedik, mint a strucc, s fél szembenézni az élettel, fél elfogadni állapotát. Az öregedés belső visszautasítása csak nehezíti a valóság helyes megnyilvánulását. Ez a visszautasítás nem áldást, hanem átkot; nem nyereséget, hanem vesztességet jelent. Ha az öregedő ember számba ven6
Tehozzád fordulunk imádságunkkal, mert Te viselted a keresztet mindnyájunkért! Eléd hozzuk betegeink sorsát: testükben és lelkükben viselt minden szenvedésüket, megaláztatásukat, kéréseiket, könyörgéseiket és soha ki nem mondott sóhajaikat. Lehet az arc ráncos, de ha a szív jóságos és fiatal marad, mindenki szívesen hallgat a szív bőségéből szóló nagyszülői szóra
né az öregkor lehetőségeit és korlátait, felfedezné önmagában azokat az értékeket, amelyekkel csak ő rendelkezik, s örülni tudna „kincseinek”, amelyeket a felszaporodott évek hordtak össze lelkében. Már a negyvenes években, de akár előbb is, megkezdhetnénk a készülődést az öregség elfogadására. Nem szabad felednünk: ami nyugszik, az rozsdásodik! Az olyan képességek, amelyeket nem használunk, hamar elkorcsosodnak bennünk. Következményeket kell magunk elé állítanunk mind testi, mind szellemi síkon. Hogy „jó formában” legyünk, már fiatalon rendszeres testgyakorlatot kell végeznünk, mozogni kell, sétálni, és helyesen táplálkozni. Nem szabad megfeledkeznünk szellemi képességeink fokozásáról sem: olvasással, párbeszéddel, eszmecsere folytatásával. Baráti kapcsolatainkat tovább kell ápolnunk, ismeretségi körünket szélesítenünk.
G. K. Chesterton
A csontváz mondja A vízilégy s a pöttynyi pinty nem lehet már vidámabb, mint én, aki itt fekszem kint, virágok közt és nevetek. Arról, mi jó, nem szólhat szám barátim, mert a nagy talány, a halál tréfa csak talán, mit jó Királyunk rejteget! Fordította: Raics István
Neked köszönjük türelmüket és reményüket, hogy amint szenvedésüket Veled viselik, úgy feltámadásodban is részük lesz.
Hogy betegeinket és a bajba jutottakat meg ne alázzuk és magukra ne hagyjuk: – Ments meg minket, Urunk! Hanem hűséges szeretettel kitartsunk mellettük: – Erősíts meg, Urunk! Hogy sorsunkat végzésed szerint elfogadjuk: – Vonj magadhoz, Urunk! És kétségbe ne essünk terhünk súlya alatt: – Áldj meg minket, Urunk! Hogy fölismerjük irgalmadat, amellyel hazavársz: – Világosíts meg minket, Urunk! És reméljük Tebenned az örök Életet. – Tarts meg minket, Urunk! Ámen.
Neked köszönjünk imáikat, melyekkel mindnyájunkat egybefűznek Teveled! Nálad keressük a békét, amelyet emberi igyekezet meg nem adhat; és a boldogságot, amelynek egyedül Te vagy a forrása. Tehozzád emeljük szívünket, mert a Te közelségedben megtisztulnak gondolataink, értelmünk és akaratunk. Vezess minket Szentlelkeddel az örökkévalóság útján, napról napra közelebb ahhoz a célhoz, amelyet Atyád rendelt számunkra! Áldj meg és őrizz meg mindnyájunkat, hogy általunk és miközöttünk is épüljön a Te Országod! Ámen. Könyörögjünk Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, a jó Pásztorhoz és örök Orvoshoz: Hogy betegségeinket, a magunkét és a ránk bízottakét, türelemmel és áldozatos szívvel viseljük: – Állj mellettünk, Urunk! Hogy gyógyulásunkat Tőled kérjük és várjuk, miközben emberi módon fáradozunk érte: – Áldj meg minket, Urunk!
Helder Camara érsek:
Ha próbára teszel Ha próbára teszed hitemet, és utamat sűrű ködbe futtatod, mely kioltja a tájékozódást, add meg, ha lábam reszket is, hogy tekintetem nyugodt és tiszta legyen, élő tanúsága annak, hogy Te velem vagy, és békében élek. Ha próbára teszed hűségemet, és megengeded, hogy levegőm is kevesebb legyen, és az az érzésem, mintha a föld kicsúszna lábam alól, akkor is add meg, hogy tekintetem azt hirdesse: senkinek sincs oly hatalma, mely elszakíthatna Tőled akiben élünk, mozgunk és vagyunk. Ha eltűröd, hogy a gyűlölet bekerítsen, és tőrbe csaljanak ellenségeim, és szándékomat meghamisítsák és megcsúfolják, akkor is engedd, hogy Fiad tekintete derűt és szeretetet sugározzon szemeimen át. Ámen. 7
Öregedés elleni aranyszabályok
Csákvári Zsóka
Öregség Súly a vállon ,görbül a hát föld felé hajlik, elül földig ér a nagykabát. Két szeme le a járdára néz üresen, nem előre már, kezében bot, olyanná lett, mint derékba tört, görbe faág. Csosszan a cipő, aprókat lép, aztán kicsit megáll, kezével törli szemét, ahogy a lámpa zöldre vált, billegve lép,járdaszélen a szürkületben tovább……. Utánanézek, lelkemmel ölelem aprócska testét, mit itt felejtett a világ.
Az öregedés ellen szabad harcolnunk. Sőt az sem árt, ha aranyszabályokat választunk és követünk e harcban. Ilyen aranyszabályok a következők: 1.) Ne féljünk a haláltól, ne is gondoljunk rá túl sokat – gondoljunk inkább a mai napra és a holnapira, és Istentől kapott feladatainkra. 2.) Fékezzünk meg minden haragot és felindulást. A felindulás erős csapást jelent a szervezetre, s ezért káros. 3.) Ne kívánjuk, hogy körülöttünk minden tökéletes legyen. Ne lázadozzunk szüntelenül a magunk körül tapasztalható hibák és bajok ellen, és ne helyezkedjünk szembe minden újszerűvel. Ne viaskodjunk örökösen az egész világgal. Ne legyünk kicsinyesek és éles nyelvűek. 4.) Szeressük a fiatalságot. Úgy nézzünk rá, mint a virágra, amelyet öntöznünk kell, hogy növekedjék. Ne feledjük, hogy mi némileg már a múlt vagyunk, ők pedig a jövő. 5.) Segítsünk az öregeken, a lelki magányban és elhagyatottságban élőkön. (Meghívunk valakit, egy kávéra. Talán az életbe hívtuk vissza.) 6.) Az emberek irigységén közömbösen tegyük túl magunkat. Egyszerűen arra törekedjünk, hogy jobbak legyünk, ne legyünk féltékenyek senkire, s ne akarjunk senkin se bosszút állni. A gyűlölet méregként tárolódik a szervezetben és megbosszulja magát, sőt külsőnket is elcsúfítja. 7.) Igyekezzünk barátkozni. Beszélgessünk az emberekkel könnyedén. Ne emlegessük nap nap után betegségünket, vagy a szerencsétlenségeket. 8.) Sétáljunk el a parkokba, a játszóterekre. Nézzünk szét magunk körül. Vigyünk magunkkal kézimunkát, könyvet. A folyóiratok kicserélése már sok öreget hozott közel egymáshoz. 9.) Legyünk kiegyensúlyozottak testben és lélekben. Ez tiszteletet ébreszt a fiatalokban, boldogságot az öregekben. 10.) Ha lehetőségeink engedik, utazzunk. Látogassuk meg azokat a vidékeket, melyeket még nem ismerünk. A turizmus manapság sok szempontból éppen az öregekhez alkalmazkodik. 11.) Kövessük a tévéműsort. A jólértesültség is fiatalít. (folytatása a kilencedik oldalon)
8
Imádság a Magyarok Nagyasszonyához Hozzád fordulunk könyörgő imánkkal Isten dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Ezer éven át élvezett pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy ezután se vond meg tőlünk anyai jóságodat. Első szent Királyunk előre látta népe árvaságát, és neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad cserben azokat, akik közbejárásodért hozzád folyamodtak. Hatalmas szószólónk voltál szent Fiadnál a letűnt századok alatt; csak így maradhattunk meg tengernyi ellenség között is kereszténynek és magyarnak. Anyai oltalmadban bízunk most is, az új idők viharaiban, amikor ellenségek vesznek körül és egyfelől az istentelenség, másfelől az új pogányság kerülgeti a hívő magyar lelket. Kelj, Nagyasszonyunk, néped védelmére, és eszközöld ki nekünk Szent Fiadnál a hűség kegyelmét. Hűséget az ősi hithez, amelyért – ha kellett – életüket is feláldozták apáink. Hűséget Szent Fiadhoz és az Anyaszentegyházhoz, amely mint őseinket, minket is elkísér a bölcsőtől a sírig. Végül hűséget hozzád is, áldott Nagyasszonyunk, akinek erős hite, szelíd jósága és szeplőtlen tisztasága minden idők magyarjának örök eszményképe. Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint. Eszközölj ki áldást Szent Fiadnál országunk vezetőire, hogy a népet bölcsességgel és igazsággal kormányozzák, nekünk pedig készséges és engedelmes szívet, hogy a törvényeket becsületesen megtartsuk. Igaz, szívbéli töredelemmel viseljük a szenvedés keresztjét, amelyet bűneinkért sokszorosan
megérdemeltünk, de mégis bizalommal fordulunk hozzád, engeszteld meg Szent Fiadat, és kérjed, hogy a büntetés ostorát távolítsa el felőlünk; derítse ránk mielőbb a feltámadás napját, hogy minden magyar szív egyesülhessen majd Szent Fiad és a mennyei Atya dicséretében. Ámen. Magyarország Királynője, könyörögj érettünk!
Hermann Enke
A legnehezebb kérés „Legyen meg a te akaratod” – Magam is szívesen mondogatom, Míg távol van otthonomtól A szükség, a gond és a baj. De mikor rám hull a bú És a bánat keserű órája, Akkor képtelem ajkam Ennél többet kinyögni: jaj! Ó, mert mikor vérzik a szív És fölsír a lélek S a nappal fénye ködbe borul, Kimondhatatlanná lesz e kérés, Jaj, oly nehézzé lesz e kérés: „Legyen meg a te akaratod Jóságos mennyei Úr!” És megnyugvás helyett ilyenkor Faggatlak Téged: Szükséges-e hogy így legyen? Ó, ezt ne, csak ezt ne! A sebzett szív védekezik És ellenáll. * Mondd, ó bölcs Mindenható, Érthet-e Téged valaha is Az ember? Én Istenem, jó Istenem, Hát Te csak úgy szeretsz, Hogy megkorbácsolsz engem? * Jó Atyám, irgalmas Úr Bocsáss meg énnekem, Épp e szenvedésben értem meg, Hogy Te törődsz velem. Fordította: Koszta István 5
(folytatás a harmadik oldalról)
kölcsi világ kovásza. Ez a tengeren evezők csillaga, a Szent Szűz, Magyarok Nagyasszonya! Ő a makulátlan, a világegyetem szűzi pontjává hamvadó világban a hamu alatt égő zsarátnok, melyet ismét követnünk kell. „Ó Mária, Isten Anyja, énnekem is jó Anyám, szívem legszebb lángbuzgalma dicsér későn és korán. Bánatomban, örömömben, jó s balsorsomban csak ezt zengem: Üdvözlégy Szűz Mária, Üdvözlégy Szűz Mária!" Szűzanya, a mi Édesanyánk, Patrona Hungáriae, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, kik most e szent helyen Hozzád könyörgünk! Ha megfigyeljük a pápa, II. János Pál címerét, abban egy nagy „M” betűt látunk, és alatta ez a felírás: „Totus tuus”. Mikor fiatalon püspökké szentelték, címert és jelmondatot kellett választania, és címerébe ezt a nagybetűt tette, ami annyitjelent, hogy Mária... A jelmondata pedig: „Egészen a tiéd.” Mária, egészen a tiéd vagyok... Ez volt a Szentatyának a jelmondata, és most is ez: mindenestül a Szűzanyáé. Ez a Szűzanya mentette meg a gyilkos golyótól, amely a pápa szívén át az egyház szívét akarta elérni. (1981. május 15én.) Felemelte a szavát a nyugtalanító nemzetközi helyzet és a mindinkább fenyegető féktelen fegyverkezés és háborús veszély miatt. Azt mondotta, bárcsak a jóakaratú emberekben feltámadna a forró vágy a béke iránt, és a fenyegető veszély elhárítására. Emlékeztetett arra, hogy szeptember 1-én tört ki a II. világháború, amely sok millió ember életét követelte. Az Úrangyala közös elimádkozása előtt azt mondotta, hogy ez legyen a vészkiáltás a Béke Királynőjéhez, hogy jöjjön el a béke ide, ahol a világon még most is sok helyütt háború folyik. Ajkamra kívánkozik Babits Mihály, híres költőnk első világháború idején írott verses fohásza az Istenhez, amely így hangzik: „Miatyánk ki vagy a mennyekben; harcokban, bűnökben, szenynyekben, rád tekint árva világod: a Te neved megszenteltessék, a te legszebb neved: Békesség! Jöjjön el a Te országod! Véres a földünk, háború van, kezed sújtását sejtjük, uram” – Ezt mondja Babits, a költő, az I. világháború vérzivatarában. Testvérek! Ha a családba visszatér az imádság, ha a férfi és a nő, ha az édesapa és édesanya 4
a gyermekével minden este le tud térdelni csak egy Üdvözlégy Máriára, megújulnak a magyar családok, szentek lesznek, kemények lesznek, hűségesek lesznek Jézushoz, és a Boldogságos Szűzanyához, Magyarország Pátrónájához. Internet
Ének Magyarország Nagyasszonyához Édesanyja, Nagyasszonya Igaz magyar fiaknak, Pátrónája, Pártfogója Régi magyar hazánknak! Tehozzád járulunk, sírva leborolunk, Légy anyja fiaidnak! Reánk tekints, mert senki sincs, ki sorsunk boldogítsa! Igaz szívét és jó szemét Aki reánk fordítsa. Sok véres sebünket, panaszos ügyünket Aki előbbmozdítsa. Mindenfelé nyomorúság szorongatja népünket, Majd száraz ég, majd zápor, jég veri el termésünket. Most szívünk szomorú, fél, hogy lesz háború, Kétség gyötör bennünket. Békességben, csendességben tartsd meg hű szolgáidat, Becsületben és bőségben Örökös Országodat! Szánd meg, ó Jó Anya, Magyarok Asszonya, Hű magyar jobbágyodat! Jó hírnévnek, magyar vérnek gerjeszd vidám újultát, Királyáért, hazájáért vitéz vére buzdultát! Engedd, hogy hős karja mindig föltarthassa Az ellenség lándzsáját! Így zokogunk, így hódolunk, Mária, szent nevednek; Így remélünk, halunk s élünk jó anyai szívednek. A magyar Szent Hazát s Angyali Koronát Ajánld föl az egeknek!
(folytatás a nyolcadik oldalról)
12.) Keressünk magunknak valamilyen „öreges” hobbyt, kedvtelést, amilyen a bélyeggyűjtés, a színház, a mozik és a találkozók látogatása. 13.) Gondolkozzunk el ismerőseinkről, mindazokról, akik nem mi vagyunk. Vessünk számot arról, mi mindenünk van, ami másnak nincs. Igyekezzünk széppé tenni otthonunkat, ruhatárunkat. De legfőképpen szeressünk mindent körülöttünk: az utcán a gyerekeket, a környékbeli öregeket. Lepjük meg őket néha édességgel, cukorkákkal. 14.) Gondolkozzunk el arról az örömről, amellyel megjelenünk majd Isten előtt. Jusson eszünkbe, hogy szeretetünk szerint ítél bennünket. Barátkozzunk Istennel. Imádkozzunk azokért, akik már Istenhez távoztak. Élettapasztalataink alapján jól tudunk imádkozni, könnyebben tanácsot adni és vigasztalni. Ne feledjük, hogy az öreg ember tapasztalatok kincsesháza lehet, és aranybánya mások számára, ha tapasztalatait jósággal egyesíti.
G. K. Chesterton
A szentek szentje Öregapó! vén szemed annyi titokba mered, mondd meg hát, a kankalin szívében mit rejteget? „Kicsi, mint az életed s mélyebb, mint a tengerek, tündérek hombárja tán, melyből a mag kipereg.” S te, aki úgy ismered a fákat és füveket, mondd meg hát, a kicsi mag szívében mit rejteget? „Istent rejti. Vele ím a kerub s a szeráfim – mindörökkön örökké Ő az Úr, az Élohim.”
Egy mosoly Egy mosoly semmibe sem kerül de sokat tehet, Gazdaggá teszi azt, aki kapja de nem teszi szegényebbé azt, aki adja. Csak egy pillanatig tart, de emléke örökre megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy nélkülözhetné. Senki sem olyan nyomorult, hogy meg nem érdemelné. Örömöt varázsol az otthonban, Egy mosoly enyhíti a fáradtságot, Az elcsüggedt emberben, újra felébreszti a bátorságot. Szomorúságunkban vigaszul szolgál, S minden bajunkra természetes orvosság. Azonban olyan kincs ez, melyet elrabolni nem lehet, mert csak abban a pillanatban van értéke, amelyben adják! S ha néha akad valaki, aki nem adja meg a várva várt mosolyt, Ahhoz te legyél nagylelkű és ajándékozd neki magad mosolyát, Mert senki nem szorul jobban egy mosolyra, Mint éppen az, aki nem tud mosolyogni!
Olyan az élet Olyan az élet, ahogy éljük... Úgy segít az Isten, ahogy kérjük... Úgy győzünk, ahogy küzdünk... Úgy halunk meg, ahogy éltünk...
9
Nyugdíjas imája Hosszú szolgálatnak nyugalom a vége, amikor elértem, felnéztem az égre hála az Istennek most már megpihenek, nem parancsol senki, magam ura leszek. Nem lesz többé nekem zsarnokom az óra, nem pislogok félve a nagymutatóra, nem kell olvasgatnom mikor üt és hányat nem kell odahagynom a jó meleg ágyat. Csak akkor kelek fel, amikor jólesik, az egész háznépem kívánságom lesik, etetnek, itatnak s vakarják a hátam ezt a boldog időt, jaj de régen vártam! Rám virradt az első nyugalomnak napja, feleségem így szólt, hallja-e kend apja: itt rám villantotta gyanúsan a szemét, hát most már igénylem fele segítségét. Elvégre nekem ezt esküvel fogadta, de hát, amíg szolgált, nem volt foganatja, már egy kis pihenés, énreám is rám fér meglátja nem sok ez, s azután rá is ér. Ezelőtt feleség, háziállat s gyermek énnálam mindnyájan hamarabb felkeltek, most már négy órakor a házba nem férek azon a jogcímen, hogy most már ráérek. Feleségem eddig sohasem volt bajban, még a jövés-menés sem fogott ki rajta, amióta végleg eljöttem nyugdíjba mindennap más bajok mutatkoznak rajta. Emiatt kell nekem legkorábban kelni, emiatt kell nekem a piacra menni, emiatt vár reám ezer féle dolog sokszor a szemem, már alig-alig forog. Amikor szolgáltam, megkímélt mindenki még a gyermeknek sem volt szabad mukkanni, most már mindenkinek szabaddá lett a tér itt is az a jogcím, az öreg már ráér. Éjjel, ha a cica elnyiffantja magát, így szól feleségem, ihol van a kabát, bocsásd ki öregem, várd is meg, Te nem félsz majd azután lepihensz, Te legjobban ráérsz. 10
Hogyha üzletekbe vagy piacra megyek, utolsó vásárló biztosan én leszek, elfáradok bele, olyan sokszor kérek, de hát leintenek, várjak, én ráérek. Ha meg elülhetnék, jönnek az unokák, szilaj borzas fiúk, maszatos kislánykák mind az én nyakamba ömlenek szegények cibálnak s tűrnöm kell – mivel, hogy ráérek. Én édes Istenem! Hát ha már ráérek, én üljek azért is, akit elítéltek? Hol volt ez a sok baj idáig megbújva? Pont csak arra vártak, hogy menjek nyugdíjba? Mindennek megvan a maga nehézsége, na ha majd meghalok, megpihenek végre. Csakhogy álmot láttam, ami megmutatja mi vár odaát, a szegény nyugdíjasra. A menny kapuja előtt, ott áll egy nagy sereg, fele bosszankodik, fele meg kesereg. Kérdem, miért áll kívül ennyi szellem utas? Rá mondja egy bakter, ez itt mind nyugdíjas. Van itt kérem olyan, aki kétszáz éve kóborog idekint s vár a bemenésre, mert ha az ajtóig némelyik el is ér Péter így mordul rá: kend nyugdíjas, ráér, No, ha valamikor még újraszületek, tudni fogom már, hogy mitévő legyek. Leszek taligás, vagy örök vándor, utas, Akármi, csak éppen ne legyek nyugdíjas!
☺
☺
☺
☺
☺
A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő járkál a lakásában. – Segítség! – kiabál. – Ne csapjon zajt – csitítja a betörő. – Nekem csak pénz kell. Mire a nyugdíjas: – Ja, az más. Akkor keressünk együtt, mert az nekem is kellene...
☺
☺
☺
☺
☺
Két nyugdíjas beszélget: – Szegény egyetemisták, annyira nincs pénzük, hogy 5-en szívnak egy cigarettát és még örülnek is neki.
Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya XIII. Leó pápa megengedte, hogy a magyarok külön ünneppel tisztelhessék a Magyarok Nagyasszonyát és Pátrónáját hazánk 1000 éves fennállásának ünneplésekor. Ami a németeknek az Unsere Liebe Frau, a franciáknak a Notre Dame, az olaszoknak a Madonna, az a magyaroknak a Nagyasszonya. Miért van olyan közel a magyar szívéhez a Boldogságos Szűz? Szent István, első királyunk, halálos ágyán az ő oltalmába ajánlotta az országot e szavakkal: „Egek Királyné Asszonya, aki a világot Szent Fiad által újjá alkottad, oltalmadba ajánlom az anyaszentegyházat, az egyházi rendeket, az országot, a vezetőkkel és népekkel együtt, akiktől én most elbúcsúzom, hogy értük esedezzél Isten színe előtt. Lelkemet kezeidbe ajánlom.” E szavakkal szállt Szent István lelke Istenhez és a Szűzanyához. A Szűzanya tisztelete tehát Szent Istvánnál kezdődik. Székesfehérvár csodálatos szépségű bazilikát építtetett az Egek Királyné Asszonyának. Ezenkívül Bakonybélen, Pesten, Csanádon, Veszprémben, Esztergomban, Pécsett és Pannonhalmán épültek templomok a Szűzanya tiszteletére. A szombati nap teljesen a Szűzanya ünnepe volt. Szent László királyunk szintén a Szent Szűz kiváló tisztelője volt. Nagybányán, Nagyváradon, Máriagyűdön emelt templomot a Szűzanyának, ő volt az első, aki arany, ezüst pénzeinkre Szűz Mária képét verette eme felirattal: „Sancta Maria, Patrona Regni Hungariae”. – II. Géza 1150-ben a Fájdalmas Szűz tiszteletére építtetett szép templomot a Szentföldön. – Nagy Lajos Szűz Mária képét állandóan a keblén viselte és 20 ezer magyarral 80 ezer törököt vert le. E győzelme után seregével Mária-Zellbe zarándokolt és az ottani kis kápolna helyébe a, ma is fennálló, hatalmas templomot építtette. Mátyás király pajzsára e szavakat íratta: „Szentséges Szűz Mária! Esdj áldást Mátyás királyra!” A régi dicső zászlókat a Magyarok Nagyszonya képe díszíti. Hunyadi és Kapisztrán asz zászlót tűzött Nándorfehérvár szétlőtt bás- ilyen Rákóczi kezében is ilyen zászlót lobogta- tyáira.
tott a kárpátaljai szellő. 1848-ban ezzel rohamozták meg honvédeink Branyiszkót. Királyaink a pénz egyik oldalára Mária képét verették..., hadvezéreink kardjuk markolatára olvasót csavartak, katonáink Márialobogók alatt indultak csatába... Számos Mária-kegyhely van Magyarország területén. Fontosabbak: Bodajk, Máriagyűd, Máriabesnyő, Makkos-Mária, Máriaremete, Mátraverebély, Márianosztra, Máriapócs stb. Zrínyi Miklós költő eposzában hozzá fohászkodik. Gyöngyösi István szép költeményt írt a szentolvasóról. Eszterházy nádor gyönyörűséges imádságot mond a Magyarok Nagyasszonyához. Szerte az országban a magyarok Mária-tiszteletéről tanúskodnak a Mária tiszteletére emelt templomok. Maga Szent István Székesfehérvárott gyönyörű bazilikát építtetett. Korának csodájaként magasztalták a szemtanú magyar és külföldi írók. A bizánci művészet minden remekét összpontosították e bazilikában. „Csoda ez – kiált fel a szemtanú Hartwik német püspök – és csak az hisz leírásunknak, aki maga szemeivel látta azt. Még a padozat is fényes márvány. Megszámlálhatatlan az egyházi ruhák értéke. Az oltárok körül drágakövekkel díszített színarany táblák. Az oltáron csodálatos művészetű tabernákulum, a kincstárban arany és ezüst szent edények serege, ónix, kristály és drágakövek díszeivel...” Szent István végső akaratából ide temetkezett. A csodás templom felszentelése egybeesett a szent király temetésével. 1000-1550-ig ez volt a koronázó templom, amely számos koronázási ünnepséget látott. A török uralom porrá zúzta a régi dicsőség e fényes tanújelét! Mit ad nekünk a Mária-tisztelet? Szűz Mária Isten anyja. Ő több, mint egy személy, ő jelkép és egyúttal olyan, mint a gravitációs erő a mindenségben. A csillagvilágot a maga csodálatos harmóniájában a gravitációs erő tartja össze. Van a világegyetemben egy makulátlan, tiszta szűzi pont: ez a gravitáció középpontja. E makulátlan mag körül kering a csillagvilág. – A moráliserkölcsi világnak is van gravitációja, központja, melyhez nem fér szenny, mely nem alkalmazkodik a kultúrához és civilizációkhoz, nem hódol be semmiféle erkölcsi relativizmusnak; e pont az er(folytatása a negyedik oldalon)
3
Reims Henriette Chrasson
Rózsafüzérrel a földalattin A késő délutánokon, mikor a munka és a gond A hazatérő emberek arcára lomha kormot ont, Mikor a tömeg úgy szorong, mint szőlőszemek lenn a présben, És földalatti vonatok futnak testek fülledt hevében, Szeretném akkor megtalálni szemen, szájon, homlokon Azt az isteni fénysugarat, mely a jó latorra hullt egykoron. Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora! Táskámba süllyesztem kezem s mint rejtett ékszert szorongatom A drága imaszemeket s pereg, pereg az olvasóm, Halk mormolással idézgetem a testtévált örök Csodát S szegény szavammal szentelem széppé a kocsik dobozát. Itt fájdalomban és örömben mindenki idegen, A könyök összeér, de látod, minden szív széthúz ridegen. Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora!
Franciaország északi részén, Reimsban található az ország egyik legfontosabb gótikus temploma, egy építészeti remekmű. 1991 óta az UNESCO Kulturális Világörökség része. Évszázadokig itt koronázták a francia királyokat. A háromhajós bazilikának kialakított katedrális a nyugati homlokzat kivételével már a 13. században (1211-1311) elkészült. Végleges formáját a 14. században nyerte el, miután a hajót meghosszabbították, hogy így több helyet alakítsanak ki, és a koronázási szertartásokon jelen levőknek elég helyük legyen. A tető és a tornyok egy 1481es tűzvészben leégtek. A templom legmarkánsabb jellegzetessége a reliefekkel és szobrokkal gazdagon díszített nyugati homlokzat – a középkori szobrászat nagyszerű példája. A két zömök és alacsony torony 81 méter magas. A főbejáratot Szűz Máriának szen-
telték. Közvetlenül a főbejárat fölött található a gótikus csúcsíven belül egy rózsaablak. A nyugati homlokzat közepét a fő rózsaablak foglalja el. A királyok galériája a rozetta alatt I. Klodvig keresztelését, valamint utódait ábrázolja. Belül a katedrális 139 méter hosszú, az öthajós keresztháznak dupla négyezete van és 55 méter széles, a háromhajós hosszház 32 méter széles. A katedrálist 1870-ben IX. Piusz pápa nevezte ki ún. basilica minornak. A templom az első világháborúban súlyosan megsérült, többek között teljesen leégett a 15. századi fa tetőszerkezet. A felújítást 1919-ben kezdték el, amely húsz évig tartott. A második világháborút szerencsésen átvészelte. 1974-ben szentelték fel a Marc Chagall által készített színes ablakokat.
Kesernyés vén hölgy ül amott gyapjú köpenyében, Súrolja az olajpecsétes munkást, ki most öntött fel éppen; Szilaj, kamasz s kacér lány, akit a holnap könnyel ver meg, Ifjú anya és az ölében bájos kis babaarcú gyermek, A legtöbbnek kezébe már olcsó regény került elő, Vagy amit falnak még mohóbban, a sivár újságlepedő. Oly távol vagyunk mind itt – magam is természetesen –, Attól, aki üdvösségünkért halállal halt egy pénteken. Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora! Ó, Mária, köszöntelek, malaszttal teljes, meg ne vess! Lásd, bárkinél jobban tudom, imám mért nem tökéletes. De mégis hogyha morzsolom e tompa, fásult nép között, Mária megmentő neved, mely mindig híven őrködött, Talán leszáll friss, mennyei illat e tévelygő tömegre, S eljő az Úr e kocsiba; hol a deszka is jajgat egyre, S Te, aki minden asszonyok közt áldott vagy, megszenteled Neveddel minden kocsi közt épp ezt, hol rossz imám pereg: Drága lelkek, hát senki sem látja, hogy eljön az óra?... Sancta Maria Mater Dei, ora pro nobis, ora! Fordította: Gáldi László A reimsi Notre-Dame katedrális reliefekkel és szobrokkal gazdagon díszített nyugati homlokzata 2
11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK
– Fodor András József, Nagy Adrian Márton, Antal Balázs Csaba, Gyenge Máté Árpád, Gyöngyösi Balázs Attila, Bléga Balázs, Bálint Borbála.
Szentségi házasságot kötöttek: – Tótpál Attila József – Székely Boglárka, Máté Szentkirályi Gyula – Kovács Orsolya, Bléga Csaba – Katona Annamária, Antal Csaba – Gondos Kamélia, Koncz Sándor – György Mónika, Gerard Michael Roletter – Laczkó Andrea, Erdei Remus – Varga Imola Rozália.
Az Úr hazahívta: – Ábrahám Sára, Ladó Anna, Kristály Imre, Erőss Erzsébet, Czikó Árpád, Szebeni Anna, Ráduly László, Becsey Imreh Enikő Rozália.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Boldog XXIII. János pápa október 11 Angelo Giuseppe Roncalli a Bergamo melletti Sotto il Montében született 1881-ben. Bergamóban és Rómában tanult, 1904-ben szentelték pappá. Az I. világháborúban tábori lelkész, majd különböző feladatokat látott el Rómában. 1925-ben címzetes érsekké nevezték ki, és Bulgáriában kezdte meg diplomáciai szolgálatát, amelyet Törökországban és Görögországban folytatott. 1944 decemberétől Franciaországban lett nuncius. A súlyos egyházellenes hangulatot türelmével és humorával csillapította. Tisztelettel és megbecsüléssel búcsúztak tőle, amikor 1953-ban velencei pátriárka, majd bíboros lett. 1958. október 28-án választották Szent Péter utódává. 1959. január 25-én a Falakon kívüli Szent Pál bazilikában meghirdette a II. vatikáni zsinat összehívását, amelyet 1962. október 11-én 12
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
Boldog II. János Pál pápa október 22 Karol Jozef Wojtyla 1920-ban született a lengyelországi Wadowicében. Pappá szentelték és római teológiai tanulmányainak befejezése után visszatért hazájába. Különböző lelkipásztori és egyetemi feladatokat látott el. Krakkó segédpüspöke, majd 1964-ben érseke lett, részt vett a II. vatikáni egyetemes zsinaton. 1978. október 16-án megválasztották pápának, és a II. János Pál nevet vette fel. Rendkívüli apostoli buzgóságával tűnt ki, főleg a családok, a fiatalok és a betegek felé; ez arra ösztönözte, hogy Isten népét szerte az egész világon számos látogatásban részesítse. Az Egyházak legfontosabb öröksége többek közt, az Ő igen gazdag tanítása, valamint a Katolikus Egyház Katekizmusának és a latin egyház, meg a keleti egyházak kánonjogi kódexeinek közzététele. Rómában szentség hírében halt meg 2005. április 2-án, húsvét második vasárnapjának és egyben az isteni irgalom vasárnapjának előestéjén. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május l-jén iktatta a boldogok sorába a római Szent Péter bazilika előtti téren. Verbényi István
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József római katolikus plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: Sepsiszentgyörgyi DEICO ISSN: 2248-1532
2012 október
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
Október
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesültek:
XIV. évfolyam 10. szám (162.)
nyitott meg a világ püspökeinek részvételével. 1963. június 3-án halt meg. Ünnepét II. János Pál pápa a zsinat megnyitásának napjára helyezte. Ezen a napon nyitotta meg XVI. Benedek pápa a hit évét. Enciklikái mellett meg kell említeni remek könyvét, az Egy lélek naplóját, amely magyarul is megjelent.
hónap a szüretek örömteli hangulatát eleveníti fel. Megelevenednek a szőlőhegyek s vidám szüretelők gyűjtik be az Isten adta nedű alapanyagát, a szőlőt. Mi, keresztények ezeknek a szüretelőknek a vidámságával gyűlünk össze estéről estére, hogy a Boldogasszony lábainál fonogassuk koszorúnkat, s az üdvözlégyeket fűzérbe fonva imádjuk Istent jóságáért, s köszöntsük és köszönjük Égi édesanyánk anyai pártfogását, gondoskodását. Imádkozva a szentolvasót, megelevenednek előttünk azok a misztériumok, amelyek Jézusunk földi életének történetét tárják elénk. A Szent Szűz vezet ebben a csodálatos világban, amely Istent hozza közénk, örömmel tölt el, a szenvedésben erőt ad, s földi életünk igazi célját, életünk jövőképét tárja ki előttünk. Ő, a nagy lelki fegyver, segítség, útjelző, a Rózsafűzér, amely nem hiányozhat egyetlen keresztény kezéből sem, s mindennap imádkozva nyitja meg számunkra a kegyelem csapjait. Az egyház külön ünneppel is fel akar készíteni minket a Szentolvasó imádkozására, újra felfedezésére, megszeretésére. Nekünk magyaroknak külön is jelentőségteljes az október, mert a Magyarok Nagyasszonyát külön ünneppel köszönthetjük. Ezeréves történelmünk folyamán minden nap megtapasztalhattuk, s tapasztaljuk ma is, hogy a
Szent István-i felajánlást Mária elfogadta s híven teljesíti. Korunkban is égető szükség van Mária oltalmára, segítségére, közbenjárására. Bízzunk a Nagyasszony anyai szeretetében! Már évtizedek óta október hónapban köszöntjük egyházközségünk idős, beteg tagjait, számukra egy külön ünnepet rendezve. Az idén is nagy-nagy szeretettel, hálával gondolunk minden idős, beteg testvérünkre s Isten oltalmazó szeretetébe s a Szent Szűz gondoskodó anyai oltalmába ajánljuk őket. Isten szeretete áradjon szívükbe, s tegye gyümölcsözővé az öregség és betegség keresztjét. Az idei október egyházközségünk életében két jelentős eseményt hozott. Október 26-án lesz 110 éve, hogy gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök felszentelte a Szent József templomot. A hálaadás és tisztelet jeléül október 27-én főpapi misével mondunk köszönetet Istennek. S egyben felszenteljük Isten szolgája, Márton Áron püspök úr szobrát. Ide érkezik a nagy püspök, hogy szelleme, tanítása, életpéldája világító jel legyen mindannyiunk számára. Hisz a megkezdett hit évében odaadóbban, kitartóbban kell keresnünk az Istennel való találkozást. Erre segítsen imádságával Márton Áron püspökünk. Lajos atya
