„Egy jó szó Zuglóban” A Zuglói Önkormányzat és a Zuglói Polgárőrség közös programja a bűncselekmények áldozataiért
Tájékoztató az áldozatokkal kapcsolatban bekövetkező események rendszerbe foglalásáról és a kivezetési csatornákról
1
Tartalomjegyzék
1. Az „Egy jó szó Zuglóban” program rövid bemutatása, célkitűzései
3
Az áldozat fogalma
4
Az áldozatsegítés általános jellemzői, az „Egy jó szó Zuglóban” program elhelyezése az áldozatsegítés rendszerében
5
Az áldozattá válás főbb típusai, a hagyományos megoldási módok és az „Egy jó szó Zuglóban” program nyújtotta kivezetési csatornák
8
2.
3.
4.
4.1. A vagyon elleni bűncselekmények főbb típusai 4.1.1. Csalás 4.1.2. Lopás a. Zseblopás b. Trükkös lopás c. Autólopás d. Betöréses lopás 4.1.3. Zsarolás 4.1.4. Rongálás a. Autófeltörés b. Graffiti 4.1.5. Rablás 4.1.6. Kifosztás 4.2. Személy elleni bűncselekmények főbb típusai 4.2.1. Testi sértés
8 8 10 10 12 14 15 17 19 19 20 22 23 25 25
2
4.2.2. Családon belüli erőszak
26
Szexuális bűncselekmények
28
Emberölés
30
4.2.3. 4.2.4. 4.3. Droggal kapcsolatos bűncselekmények – a szerhasználók, a hozzátartozók és a szakemberek szerepe a segítségnyújtás során. Drogprevenciós technikák. 4.4. Iskolai zaklatás és agresszió – a pedagógusok és a szociális szakemberek szerepe a megelőzés és a segítségnyújtás során 4.5. Internetes zaklatás és agresszió – a szülők és a szakemberek szerepe a megelőzés és a segítségnyújtás során
31
38
41
5. Jó tanácsok gyakorló szakembereknek. Hogyan viszonyuljunk az áldozatokhoz és az események egyéb érintettjeihez?
45
Az áldozatsegítés állami és civil szervezetei, elérhetőségeik
54
Irodalomjegyzék
61
6.
7.
3
1. Az „Egy jó szó Zuglóban” program rövid bemutatása, célkitűzései
Az áldozattá válás során a mindennapi emberi tapasztalatokat meghaladó történések, katasztrofális események az áldozatokban és a szemtanúkban, de a hozzátartozókban és a szakemberekben is gyakran okoznak egész életre kiható lelki traumát. Ezek nagymértékben befolyásolják az illető gyermek-, ill. felnőttkori létminőségét, jövőképét, emberi viszonyait, testi, lelki egészségét. Az események hatására megjelenő tünetek olykor visszahúzódnak, és csak évek, évtizedek után nyilvánulnak meg ismét, olyan tünetek formájában, melyek hátterében már csak ritkán ismerhető fel a bántalmazottság és a traumatizáltság ténye. További probléma, hogy a traumatikus tapasztalatok gyakran keverednek a bűntudat, önvád érzésével. Kezelés nélkül gyakran végigkísérik az egyén életét, sőt a transzgenerációs átvitel mechanizmusának hatására a következő nemzedékekre is kifejtik káros hatásukat. Mindebből következően az áldozatoknak az anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra van szükségük. Ennek értelmében az áldozatsegítési folyamatba olyan szolgáltatásokat, képzéseket kell beépíteni, melyek túl azon, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák meg, a már áldozattá vált személyek, illetve környezetük számára nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. Mindezen szakmai szempontok figyelembe vételével indult el az „Egy jó szó Zuglóban” címmel Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség áldozatvédelmi programja, amelynek közvetlen célja a zuglói lakosok és a kerületben dolgozók áldozattá válásának megelőzése, valamint segítségnyújtás a bűncselekmények áldozatainak. Tágabb értelemben célkitűzésként fogalmazható meg a társadalmi kohézió erősítése, a nagy-, és kisközösségek, az intézmények, illetve az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztése, a bűnözéssel szembeni védettségének erősítése. A program a TÁMOP-5.6.1.C-11/1 pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően valósul meg. A projekt célcsoportjai a családon belüli erőszak áldozatai, a droggal kapcsolatos bűncselekmények áldozatai, a tulajdon elleni szabálysértések elszenvedői, valamint az egyéb 4
erőszakos bűncselekmények sértettjei, hozzátartozóik és az áldozatokkal közvetlenül és közvetve foglalkozó szakemberek. A másfél éves program keretében 60 szakember részvételével számos program (szakmai workshopok, képzések, konfliktuskezelési tréningek, önvédelmi tanfolyamok, kortársképzés, mentálhigiénés tanácsadás, valamint jogsegélyszolgálat) valósul meg, és közel félszáz felvilágosító kiadvány készül el. A program megvalósításában szakmai partnerként a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Uzsoki Kórház, a Zuglói Egészségügyi Szolgálat, valamint Budapest Főváros Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata is részt vesz.
2. Az áldozat fogalma
Ahhoz, hogy megérthessük, valójában kiket kívántunk megszólítani az „Egy jó szó Zuglóban” projekt
keretében,
nélkülözhetetlen
tisztáznunk,
kit
is
tekintünk
áldozatnak.
Szűkebb értelemben az áldozatok azokat a személyeket jelentik, akik egyénileg vagy közösen sérelmet szenvedtek, beleértve a testi vagy szellemi sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogaik lényeges csorbítását, olyan cselekmények vagy mulasztások által, amelyek sértik az érvényes büntetőtörvényeket, beleértve a hatalommal való bűnös visszaélést tilalmazó törvényeket. Tágabb értelemben áldozatnak minősül a bűncselekmény természetes személy sértettje, valamint közeli hozzátartozója, továbbá mindazok a személyek, akik a bűncselekménnyel összefüggésben fizikai, pszichikai, erkölcsi, anyagi sérelmet szenvedtek, vagy alapvető jogaik csorbultak. Közeli hozzátartozó a házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Más személy, különösen a felfedező tanú, a szemtanú, a rendkívüli halálesetekkel érintettek és az eltűntek hozzátartozói.1 A tágabb értelemben vett áldozat fogalmánál az ENSZ Közgyűlés 1985. november 29-én kelt 40/34. számú nyilatkozatát (továbbiakban: Nyilatkozat) is irányadónak tekinthetjük. A Nyilatkozat az alábbiak szerint határozza meg a bűncselekmények áldozatainak fogalmát: a, Az áldozat azokat a személyeket jelenti, akik
−
egyénileg vagy közösen – sérelmet
szenvedtek, beleértve a testi vagy szellemi sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogaik lényeges csorbítását olyan cselekmények vagy mulasztások által,
1
http://www.bunmegelozes.eu/aldozatalt.html
5
amelyek sértik a tagállamokban érvényes büntetőtörvényeket, beleértve a hatalommal való bűnös visszaélést tilalmazó törvényeket. b, Az egyén ezen Nyilatkozat alapján áldozatnak tekinthető, függetlenül attól, hogy az elkövetőt azonosították vagy letartóztatták, vád alá helyezték vagy elítélték-e, valamint tekintet nélkül arra, hogy az elkövető és az áldozat között létezik-e családi kapcsolat. Az áldozat fogalma magába foglalja
−
ahol helyénvaló
−
a közvetlen áldozat közeli családját és
eltartottait, valamint az olyan személyeket, akik a veszélyben lévő áldozat megsegítését, illetve az áldozattá válás elhárítását célzó beavatkozás során szenvedtek sérelmet. c, Az itt foglalt rendelkezések alkalmazandók mindenkire, bármiféle megkülönböztetésre, fajra, színre, nemre, korra, nyelvre, vallásra, nemzetiségre, politikai vagy egyéb véleményre, kulturális hiedelmekre vagy gyakorlatokra, vagyonra, születésre vagy családi állapotra, etnikai vagy társadalmi származásra és rokkantságra tekintet nélkül. Mindezek alapján programunkban segítséget kívánunk nyújtani mind a közvetlenül sérelmet szenvedett személyeknek, mind az események közvetett érintettjeinek.
3. Az áldozatsegítés általános jellemzői. Az „Egy jó szó Zuglóban” program elhelyezése az áldozatsegítés rendszerében.
Az alábbiakban ismertetjük az áldozatsegítés szervezeteinek kategorizálását Görgényi Ilona (Görgényi, 2001) viktimológus szempontjainak figyelembe vételével, és elhelyezzük az „Egy jó szó Zuglóban” programot ebben a rendszerben. Az áldozatsegítő tevékenységet, illetve az ezzel foglalkozó szervezeteket több szempontból is osztályozhatjuk. Megkülönböztethetünk egyrészt köz-, illetve magántevékenységet folytató szervezeteket; másrészt az áldozatoknak általában segítséget nyújtó, ún. általános áldozatszolgálatokat, és olyanokat, amelyek szakosodtak bizonyos áldozati eseményekre (ún. speciális áldozatszolgálatok). Ezen szempontok alapján az „Egy jó szó Zuglóban” program köztevékenységet folytató szervezetek összefogására épülő, általános áldozatszolgálati tevékenységet valósít meg. Az áldozatsegítés eszméjének kettős filozófiai alapja van: a „welfare” és a „justice”. A két irányelv mentén kialakult az ún. „welfare versus justice” vita. Ugyanis a „welfare” modell alapján működő szervezetek közvetlenül az áldozattá vált személyeknek nyújtanak segítséget, míg a „justice” irányelvet követők magának a törvényhozási és jogalkalmazási rendszernek a megváltoztatását tűzték ki célul. A legideálisabb megközelítésnek a kettő kombinációja tűnik. (Görgényi, 2001, 131-132.) Bár az „Egy jó szó Zuglóban” projekt elsősorban a „welfare” 6
modell megvalósítását jelenti, ugyanakkor a Zuglói Önkormányzat mint fő pályázó jelenléte lehetőséget biztosít arra, hogy a program során szerzett tapasztalatok hasznosuljanak a helyi rendeletek megalkotása, illetve módosítása során. Az áldozatsegítés általános témaköréhez tartozik az a kérdés is, hogy az áldozattámogatás a szükségletekre vagy a jogokra helyezi-e a hangsúlyt? A bűncselekményeknek egyes személyekre gyakorolt hatása, valamint az áldozatok segítségnyújtás iránti igénye nagyon eltérő lehet. Ha tehát a szükségletek felől közelítjük meg a kérdést, nem alakíthatunk ki mindenkire egyaránt érvényes, egységes segítségnyújtási formákat. Hiszen lehetséges, hogy egy súlyos kárt vagy traumát szenvedett személynek nincs szüksége az ezzel arányban álló segítségre támogató környezete vagy lelki alkata okán; míg egy kevésbé súlyos bűncselekmény elszenvedője nagyobb támogatást igényelne, mert sebezhetőbb vagy elszigetelten él. Ha az áldozat jogai felől közelítünk, mindenképpen óvatosan kell olyan kijelentést tennünk, hogy minden áldozatnak joga van segítséget igénybe venni, hiszen a korlátozott erőforrások miatt ez nem teljesíthető. Többek között ez az oka annak, hogy az Európa Tanács is a szükségletek felől közelíti meg ezt a kérdéskört. (Görgényi, 2001, 132-134.) A fentiek alapján elmondható, hogy az „Egy jó szó Zuglóban” program szintén az egyéni igények kielégítésére épül, hiszen minden hozzánk forduló érintettnek igyekszünk megtalálni a fővárosban, illetve Zuglóban fellelhető legmegfelelőbb szolgáltatást. Az áldozatoknak nyújtandó segítség formáit az alábbiak szerint osztályozza az Európa Tanács: Sürgős segítség az azonnali intézkedést igénylő esetekben. Ez lehet orvosi segítségnyújtás, alternatív elhelyezés (pl. családon belüli erőszak esetében), anyagi segítségnyújtás, erkölcsi támogatás stb. Folyamatos orvosi, pszichológiai, szociális és anyagi segítség az áldozat teljes felépüléséig. Tanácsadás a viktimizáció ismétlődésének elkerülése érdekében. Ez lehet önvédelem elsajátítása, vagy helyes magatartásformák kialakítása az ismételt áldozattá válás elkerülése érdekében. Az áldozat tájékoztatása jogairól. Bírósági tárgyalással kapcsolatos segítségnyújtás. Ez lehet jogi vagy pszichológiai segítség.
7
Segítség a kárigény érvényesítéséhez. Ügyintézési segítségnyújtás, melynek révén az eljárás elindítható, illetve a kárigény érvényesíthető. 2 Mindezek alapján az „Egy jó szó Zuglóban” program közvetve vagy közvetlenül valamennyi típusú szolgáltatásban a rászorulók rendelkezésére áll: Azonnali intézkedést igénylő esetekben a szociális munkások nyújtanak segítséget az áldozatoknak, illetve családtagjaiknak. Lelki támogatáshoz, az adott helyzetben adekvát információkhoz juttatják az érintetteket, valamint felveszik a kapcsolatot a kliens ellátásához nélkülözhetetlen intézményekkel. Folyamatos segítségnyújtási elem a mentálhigiénés, a jogi és a biztonságtechnikai tanácsadás, valamint a szociális munkások támogatása. A program teljes időtartama alatt igénybe vehető szolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy az érintettek problémáik megnyugtató megoldásáig folyamatosan konzultálhassanak a megfelelő szakemberekkel, önkéntes alapon, igényeik szerint felkereshessék őket. Az ismételt viktimizáció elkerülését többféle képzés és tanácsadás is szolgálja. Egyrészt önvédelmi oktatást szervezünk az áldozattá válás szempontjából rendkívül kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak: az időseknek, a nőknek, valamint a közszférában dolgozók számára. Másrészt traumafeldolgozó csoportot indítunk a családon belüli erőszak női áldozatainak, ahol a résztvevők a szakemberek és a sorstársak biztonságos közegében önismeretre, önbizalomra és lelki támogatásra tehetnek szert. A megelőzést szolgálja két további programelem is. A mediációs képzés elsősorban a szakemberek (ügyfélforgalomban dolgozók, pedagógusok, szociális szakemberek) számára biztosítja az alternatív vitarendezési lehetőségek elsajátítását. Míg a konfliktuskezelő tréningen a lakosság köréből kikerülő érdeklődők kaphatnak eszközöket az erőszakmentes kommunikációhoz. Jogi tanácsadást, bírósági tárgyalással kapcsolatos, valamint a kárigény érvényesítéséhez szükséges segítségnyújtást szintén kaphatnak ügyfeleink. A hivatalos ügymenettel kapcsolatosan a jogász, a bírósági tárgyalásokra való lelki felkészülésben a mentálhigiénés szakember és a szociális munkások tudnak támogatást adni a hozzájuk fordulóknak. A fentiek jól mutatják, hogy az „Egy jó szó Zuglóban” program az Európa Tanács szempontrendszere alapján kellően sokrétű és szerteágazó, valamint szakmailag megalapozott tartalommal bír.
2
Council of Europe: Rec. No. R(87) 21 onAssistancetoVictims and prevencion of Victimisation
8
A program szakmai szempontú értékelésénél hivatkoznunk kell továbbá az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) 1999–2000-ben lefolytatott „Területi bűnmegelőzési kísérleti modell kidolgozása” című kutatás egyik legfőbb megállapítására is (Kerezsi, 2001). Eszerint „a helyi biztonság erősítésének egyik legnagyobb akadálya az információáramlás akadályozottsága és a helyi biztonsággal kapcsolatos feladatok összehangolásának hiánya”. Mindezek értelmében a programunk egyik alapvető célja, hogy a kerület és a főváros különféle fenntartójú (civil, önkormányzati, állami) intézményeivel sokrétű szakmai kapcsolatrendszert építsünk ki annak érdekében, hogy a hozzánk forduló kliensek a számukra legadekvátabb szolgáltatásokhoz juthassanak. Célunk továbbá, hogy az áldozatvédelem, illetve bűnmegelőzés területén érintett szervezetek szakmai fejlődéséhez is hozzájáruljunk egyrészt különféle képzések (mediáció, konfliktuskezelő tréning), másrészt szakmai találkozók, workshopok révén.
4. Az áldozattá válás főbb típusai, a hagyományos megoldási módok és az „Egy jó szó Zuglóban” program nyújtotta kivezetési csatornák
Az alábbiakban bemutatunk néhány tipikus bűnesetet (természetesen az eredeti neveket megváltoztatva) és azokat a hagyományos segítségnyújtási módokat, amelyekkel az áldozatok a hivatalos eljárások során eddig találkozhattak. Majd ismertetjük az „Egy jó szó Zuglóban” program által, az adott helyzetben nyújtandó speciális, egyénre szabott szolgáltatásokat és kivezetési lehetőségeket.
4.1. A vagyon elleni bűncselekmények főbb típusai: 4.1.1. Csalás „Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.”
Az eset és a hagyományos eljárási mód: H. Ferenc hatvanéves zuglói lakos érdeklődve olvasott egy napilap apróhirdetései között egy felhívást arról, hogy Kanadába emigrált magyar család utolsó leszármazottja Magyarországon élő rokonait keresi különösképpen abból a célból, hogy vagyonát a fellelt rokonokra hagyhassa. Ferenc napi megélhetése nem jelent gondot, de nyomasztja, hogy gyermekeit nem tudja támogatni, és nem tud félretenni, így a jövő miatt is aggódik. Nagyapja testvére az amerikai 9
kontinensre vándorolt, de a családi legendákból pontos részleteket nem lehetett megfejteni. A hirdetésben az övével megegyező vezetéknév szerepel, ami ugyan gyakori családnév, de Ferenc úgy érzi, hogy nem veszíthet azzal semmit, ha a megadott budapesti postafiókra ír egy levelet. Családjának nem is számol be a bolondos ötletről, hetek múlva maga is elfelejti a hirdetést, és meglepődik, hogy hosszú válasz érkezik. A válaszlevélben egy budapesti ügyvéd tolmácsolja kanadai ügyfele szavait, aki sajnálkozik, hogy Ferenccel nem rokonok, de mégis szimpátiát érez iránta, és mivel igen tehetős, örömmel támogatná. Bevallja, hogy többeket is segíteni készül Magyarországon, ehhez ügyvéd segítségére van szüksége, és tulajdonképpen egy pályáztatás során döntik el, kik legyenek a szerencsés kiválasztottak. Amit most Ferenctől várnak, az egy részletes leírás arról, miért lenne fontos számára az anyagi segítség, és mindössze 15 ezer forint befizetése egy megadott számlára. Az indoklás szerint ez a pályázati procedúra lebonyolításához szükséges, ahhoz mérten, hogy milyen támogatást kaphat Ferenc, ez egy elhanyagolható összeg. Ferencet felvillanyozza a lehetőség, a hozzájárulás összegét ő sem érzi irreálisnak, az ügyvéd személye számára garancia, de családját nem avatja be az akcióba, ők sokkal kevésbé optimisták, nem akarja, hogy lebeszéljék, és elsősorban nekik szeretne örömet szerezni, ha elnyer bármilyen összeget. Egy hét múlva megérkezik a válasz, melyben gratulálnak Ferencnek, hogy az első pályázati fordulón túljutott, akik bent maradtak, már biztosan kapnak 1 millió forint egyszeri összeget, de még egy körben döntenek arról, kik kapják ezenfelül a rendszeres havi járadékot. Egy gyors válaszlevélben erősítse meg a szándékát, hogy továbbra is pályázik, és az újabb eljárás összegét, ugyanúgy, mint az elsőét, ismét fizesse be. Ferenc egyre lelkesebb, és egyáltalán nem gyanakszik. Amikor hetekig nem érkezik újabb válasz, úgy érzi, valami technikai gond lehet, ismét ír a megadott címre. A férfi családja hónapok múlva észreveszi, hogy Ferencet valami bántja. Felesége hosszas faggatására elárulja, hogy mi történt vele. Az asszony dühös, és ragaszkodik hozzá, hogy a rendőrséget kell értesíteni, Ferenc vonakodik, de a családi béke kedvéért elmegy a kerületi kapitányságra. Panaszát fejcsóválás közepette hallgatja meg a kapitányság panaszfelvevője, és szóban megjegyzi, hogy a kicsalt összeget nem találja soknak, ellenben Ferenc naivitása hatalmas mértékű, a férfi szégyenkezve hallgatja végig. A feljelentést aláírja, átveszi és távozik. A család rendszeresen érdeklődik Ferencnél, hogy a rendőrség jelentkezett-e már? A kapitányságon is érdeklődnek, de nem kapnak semmilyen felvilágosítást. Ferenc nem szívesen 10
beszél a történtekről, és azt sem osztja meg családjával, hogy a szíve mélyén még mindig reménykedik abban, hogy az ígért anyagi támogatás megérkezik. Az ilyen csalásos ügyek nem gyakoriak a rendőrség statisztikájában, de ez nem jelenti azt, hogy valóban kevés hasonló eset fordulna elő. A sértettek legtöbbször szégyenükben és makacs reménykedésükben nem fordulnak a hatósághoz. Ezeknek az ügyeknek elsősorban nem a felderítése hozna változást a sértett életében, hanem az, ha abban kapna támogatást, hogy megértse, mi történt vele, és ezzel elkerülhető lenne hasonló esetek előfordulása.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A rendőrségen Ferenc felvilágosítást kap a program képzésein részt vett ügyeletestől a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatának működéséről, és arról a lehetőségről, hogy anyagi segítségnyújtásban részesülhet, ha a kicsalt összeg hiánya veszélyezteti a mindennapi megélhetését. A rendőrségen tájékoztatást kap arról, hogy a közelmúltban milyen hasonló esetek fordultak elő. Arra is felhívják a figyelmét, hogy az áldozatok reménye arra, hogy mégsem csapták be őket, teljesen alaptalan. Éppen ezért nyomatékosan kérik, ne utaljon át újabb összegeket, azonnal jelezze, ha ismét levelet kap. A rendőrség javaslatára felkeresi a polgárőrséget, ahol lehetősége van a szociális munkásokkal átbeszélni a történteket, anélkül, hogy elítélnék Ferencet.
4.1.2. Lopás „A Btk. 316. szakasza szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármilyen kis hányadában sem lehet az elkövetőé, mindenképpen valaki másnak – természetes vagy jogi személynek – a tulajdonában kell állnia.”3 Az alábbiakban néhány tipikus lopási esetet és kivezetési lehetőségeiket mutatjuk be.
a, Zseblopás Sz. Teréz 60 éves zuglói lakos pénztárcáját ellopják a Bosnyák téri piacon. Az asszony a műveletet nem veszi észre, bizonytalan abban, hogy nem felejtette-e az előző vásárlásnál a 3
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Vagyon_elleni_buncselekmenyek20091202.html?u gy=lopas.html#topicissue
11
pulton? Visszamegy, megkérdezi, de segítőkészen és sajnálkozva mondják, hogy nem hagyta náluk. Az asszony szomorú és dühös, a tárcában 30 ezer forint volt, csekkeket készült feladni. Sírva meséli férjének a történteket, aki mérges lesz, de inkább feleségére haragszik, hogy felelőtlenül a táska tetejére dobta a tárcát. A házaspár bizonytalan benne, hogy szokás-e egy ilyen egyszerű esettel a rendőrségre menni, de Teréz úgy dönt, neki megnyugtatóbb, ha tudnak róla, hogy a kerületben zsebtolvajok garázdálkodnak. Férje elkíséri a kapitányságra, ahol kora délután órákig váratják őket, míg az asszonyt végre meghallgatják. A panaszfelvevő rendőr felteszi Teréznek a kérdést, mitől biztos benne, hogy a tárcát ellopták és nem elveszítette. Ez a kérdés az asszonyt zavarba ejti, és elbizonytalanodik. A jelenlévő férje is megjegyzést tesz, miszerint a felesége el szokott hagyni dolgokat, figyelmetlen. A feljelentés megtétele itt megszakad, ugyanis ha pusztán elvesztésről van szó, és iratok sem hiányoznak, akkor nincs miről feljelentést tenni, így a házaspár hazamegy. Teréz hetekig magát okolja a történtekért, de nem tudja pontosan, hogyan lehetne óvatosabb. A táskából elemelt iratok és pénztárca,vagyis a zseblopás gyakori eset minden nagyvárosban. Amennyi tolvajt elfog a rendőrség, ugyanannyi meg is kezdi működését. Az egyetlen ellenszerük a figyelem, az értékeink tudatos őrzése. A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben egy zseblopás sértettje hatékony segítséget és képzést kaphat, hogy elkerülje az ismételt áldozattá válást, egészen másként élheti meg a kerület szervezeteinek gondoskodását.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: Teréz a feljelentés megtételekor a program szakmai előadásain részt vett rendőrségi ügyeletesétől tájékoztatást kap arról, hogy felelősen cselekedett, amiért hozzájuk fordult. Megkérik, hogy ha hasonló eset történik vele, azonnal szóljon a piac őrzését ellátó szolgálatnak is, mivel így az esetleges elfogás is megtörténhet, de a vásárlók mindenképpen figyelmeztethetőek, hogy ügyeljenek értékeikre. A rendőr tájékoztatja Terézt arról, hogy az elkészült feljelentéssel a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatához fordulhat, ahol anyagi segítségnyújtást kaphat, amennyiben gondot jelent rezsiszámláinak kifizetése. A rendőrségi útmutatás alapján felkeresi továbbá a polgárőrségen dolgozó szociális munkásokat, akiktől a megnyugtató „jó szó” mellé bűnmegelőzési kiadványokat kap, illetve információt arról, mikor lesznek a kerületben bűnmegelőzési előadások, lakossági fórumok. Jelentkezik a program keretében megszervezésre kerülő 12
önvédelmi tanfolyamra is, melyet kifejezetten idősek részére indítanak annak érdekében, hogy korukhoz és erőnlétükhöz igazodó speciális elkerülési technikákat, alapvető önvédelmi fogásokat sajátíthassanak el.
b, Trükkös lopás Az eset és a hagyományos eljárás: Özvegy B. Károlyné, Erzsike egyedül él Zuglóban rendezett társasházban az első emeleten. Kora délután csöngetnek Erzsike ajtaján. Megkérdezi, hogy ki az, de miközben a választ hallgatja, már nyitja is az ajtót. A lépcsőházban egy kedves fiatal nő áll, egy kifejezetten megnyerő külsejű fiatalemberre támaszkodik, aki izgatottan, de kedvesen elmondja, hogy a legfölső emeleten lakik a testvére, hozzá jöttek, de még sincs itthon. Félve indultak el, mert a felesége már reggel sem volt jól, elrontotta a gyomrát, segítséget akarnak kérni, használni szeretnék a mosdót. Erzsike együtt érzően invitálja be őket, a fürdőszobába kíséri a fiatal nőt, és a férfitól megkérdezi, hogy annak az új lakónak a rokonai-e, akinek az a szép kutyája van? A férfi bólogat, és elmeséli, milyen híres alomból való a kutya, és a családnak mennyi sok örömet okozott már. Erzsike a férfit a szobába kíséri, és megkérdezi, megkínálhatja-e valamivel, kére vizet, vagy főzhet-e egy kávét? A férfi látszólag zavarban van, hálálkodik és elfogadja a kávét, így az idős asszony percekre visszavonul a konyhába. A tolvaj ezalatt gyorsan és csendesen kihúzza a fiókokat, benéz egy ékszeres dobozba, ahol az elhunyt férj jegygyűrűjét, pecsétgyűrűjét és óráját meg is találja, zsebébe rejti. Közben hangosan áradozik arról, milyen otthonosan, szépen él Erzsike, az asszony távolról válaszolgat, így a férfi nyugodtan nézelődhet, amikor a konyhában csend lesz, visszaül a fotelba, ott várja a visszatérő Erzsikét. Míg az idős asszony kitölti a kávét, a férfi megnézi „beteg” feleségét a fürdőben, közben az előszobában felakasztott ridikülből kiemeli a pénztárcát. A pár együtt tér vissza a szobába, szabadkoznak, hogy milyen kellemetlen ez a helyzet, és nagyon hálásak, de azonnal indulnának is. Az idős asszony kikíséri őket, jobbulást kíván, és elbúcsúznak. Órákkal később Erzsike belenyúl a ridiküljébe és észreveszi, hogy nincs meg a tárcája. Zavartan próbálja felidézni, hol járt aznap, és izgatottan telefonál a lányának a munkahelyére, hogy nincs meg a tárca, amiben az egész havi nyugdíja is benne volt. A lánya is kikérdezi, hol 13
járt, Erzsike kapkodva meséli, és megemlíti azt is, hogy volt nála egy pár, akik a mosdóját akarták használni. A lány mérges lesz az anyjára, és utasítja, hívja a rendőrséget, mondja el, hogy kirabolták, és várja a kiérkező rendőrt, ha végzett a munkahelyén, ő is odamegy. Erzsike a kerületi kapitányág elérhetőségét nem ismeri, a központi segélyhívó számát is a tudakozótól kérdi, idegességében nem tudja felidézni az ismert telefonszámot. A kiérkező járőr kapkodva kérdezi ki Erzsikét, mindent tudni akar a lakásban járt idegenekről, türelmetlenül faggatja az idős asszonyt életkorukról, kinézetükről, majd megkéri az asszonyt, ne nyúljon semmihez, mindjárt érkezik egy technikus kolléga. A kiérkező technikus újra hallani akarja, hogyan történt a látogatás, a lakás mely részeiben jártak, és mi tűnt el a lakásból? Megkérdezi az asszonyt, hol tart még értékeket, és ellenőrzi az említett helyeket, majd hűvösen közli, hogy üres az ékszeres doboz. Az asszony elmondja, hogy az egész havi nyugdíj, amiből még alig költött, a tárcájában volt. Nem tudja, most mi lesz a rezsiszámlákkal. Az egyik rendőr élesen megjegyzi, igen nagy szerencséjük volt a tolvajoknak ez esetben. Erzsike elmondja, hogy ő óvatos, a táskájára nagyon szokott vigyázni, tudja, hogy veszélyes az utca, de erre nem gondolhatott. A rendőr azt feleli, hogy nem nevezné óvatosnak az olyan állampolgárt, aki idegent enged a lakásába. Másnap Erzsike lánya a kerületi kapitányságra telefonál, szeretne beszélni valakivel, mert édesanyja nyugodtabb körülmények között pontosabb személyleírást tudott adni az elkövetőkről, illetve van fotójuk az ellopott ékszerekről is. De a központi számon nem tudják megmondani, ki az ügy előadója, azt kérik, másnap telefonáljon újra. Másnap a kapitányságon meg tudják mondani, hogy ki az előadó, de nem tudják kapcsolni. Arról sem adnak felvilágosítást, hogy mikor lesz elérhető. Az esetet követő 28. napon levélben értesítik özv. B. Károlynét, hogy a nyomozást ismeretlen tettesek ellen lezárták. Erzsike esete tipikusnak mondható, mind az értékeinek eltulajdonítása tekintetében, mind az eljárás menetében, amelyben szabálytalanságot nem lehet kimutatni, azonban hiányzik belőle „egy jó szó”, amely megértést, támogatást ad, és amely lehetővé teszi, hogy ne sérüljön újra az áldozat. A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben Erzsike és családja egészen másként élheti meg a kerület szervezeteinek gondoskodását.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A kiérkező rendőr részt vett a program képzésein, így mindenekelőtt arról tájékoztatja a feldúlt asszonyt, hogy ami megtörtént, az tragikus, de minden erővel megpróbálnak segíteni, és az események jegyzőkönyvezésén túl is gondoskodni fognak az asszonyról. Erzsike tájékoztatást kap a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatának működéséről, elérhetőségéről. 14
Megkapja továbbá a program keretében a polgárőrségen tevékenykedő szociális munkások telefonszámait is. Erzsike másnap felhívja őket, és abban állapodnak meg, hogy a szociális munkások meglátogatják otthonában, mivel ő még mindig az események hatása alatt áll, és nincs kedve kimozdulni lakásából. A kiérkező szakemberek átbeszélik az asszonnyal, hogy milyen akut anyagi nehézségekkel kell megküzdenie, illetve milyen mértékben és módon tud az Áldozatsegítő Szolgálatnál segítséget kérni. Tájékoztatják, hogy mindezen túl milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre a helyi önkormányzatnál. Közösen feltérképezik, hogy melyek voltak áldozattá válásának fő okai, és több lehetőséget felajánlanak, melyekkel elkerülheti az ismételt vikimizációt. Egyrészt a helyi nyugdíjasokat tömörítő szervezetbe való belépésre biztatják, másrészt a program keretében megvalósuló önvédelmi oktatáson való részvételre, ez utóbbit kifejezetten idősek számára szervezik. Az idős asszony meghívást kap egy olyan lakossági fórumra, melyet a trükkös lopások elkerülésére szervez a kerületi polgárőrség és a rendőrség. Itt a szakemberek elmesélik a legtipikusabb eseteket, és átbeszélik a résztvevőkkel, hogyan lehet ezeket megelőzni.
c, Autólopás Az eset és a hagyományos eljárási mód: K. Péter Róna utcai lakos szerda reggel nem találja autóját az utcán, ahol előző este leparkolta. Húsz éve van jogosítványa, azóta autótulajdonos is, de sem feltörésnek, sem lopásnak nem volt korábban áldozata. Az ellopott személyautó kétéves, lízingelt kocsi, ami K. Péter nevén van. Péter idegesen megy vissza a lakásába, családjával is zaklatottan közli, hogy nincs meg az autó, és telefonál a rendőrségre. A központi segélyhívó számon elmondják, hogy a kerületi kapitányságot keresse. Feldúltságában nem kérdezi meg a kapitányság telefonszámát, és azt nem is mondják el neki. Telefonkönyvből keresi ki a számot, hosszú ideig tart, amíg kapcsolják, majd közlik vele, hogy fáradjon be a kapitányságra, csak személyesen tehet feljelentést. A kapitányságon hosszasan várakozik, amíg a panaszirodán végül valaki foglalkozni tud vele, és ezalatt nem kap felvilágosítást sem az eljárás menetéről, sem sorra kerülésének várható időpontjáról. A feljelentés megtétele gyorsan megy, de arról nem kap tájékoztatást, hogy melyek a további lépések, mit kell tennie a bank és a biztosító felé. Péter arról érdeklődik a rendőrségen, hogyan fogják az autóját keresni, mennyi autó tűnik el a kerületben, 15
reménykedhet-e abban, hogy viszontlátja még gépjárművét? A kérdéseire csak egy kedves mosoly és széttárt kar a válasz. Péter otthonában előkeresi a bank és a biztosító elérhetőségeit, telefonál, illetve e-mailt ír, hamarosan meg is jön a válasz, hogy amikor a rendőrség lezárja a nyomozást, akkor tud csak náluk továbblépni, ezt meg kell várnia. Egy hét elteltével telefonál a kapitányságra, de csak a harmadik próbálkozásra sikerül megtudnia, hogy kit kell keresnie, ráadásul az illetőt csak napok múlva éri el. Az ügy előadója annyiról tájékoztatja K. Pétert, hogy a törvényben meghatározott időn belül megkapja a nyomozás befejezéséről szóló iratot, a telefonálásával egyáltalán nem tudja az eljárást meggyorsítani, sőt, zavarja a kapitányság mindennapi munkáját. Péter esete tipikusnak mondható az eljárás menetében, amelyben szabálytalanságot nem lehet kimutatni, azonban hiányzik belőle „egy jó szó”, amely megértést, támogatást ad.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben Péter és családja egészen másként élheti meg a kerület szervezeteinek gondoskodását. Péter a program honlapjáról tájékozódik a kerület rendőrkapitányságának telefonszáma felől, illetve arról, hogy melyik mellék kapcsolását kell kérnie. A telefonos bejelentést követően a program képzésein és tájékoztató előadásain részt vett járőr az autó eltulajdonításának helyszínére érkezik, hogy meggyőződjön arról, nem hagytak-e használható nyomot az elkövetők. Ugyanekkor Pétert felvilágosítja az eljárás menetéről, majd együtt mennek be a kapitányságra feljelentést tenni, ahol megmondják a sértettnek, hogy kit kereshet, ha bármi közlendője vagy kérdése van az üggyel kapcsolatban. Tájékoztatják arról is, hogy a kerületi polgárőröket azonnal értesítik az ellopott autó típusáról, akik az utcákat járva a lopott autók felkutatására is gondot fordítanak, hiszen nem zárható ki, hogy a kerületben parkoltatják a járművet az elkövetők. A rendőrségen röviden felvilágosítást adnak az „Egy jó szó Zuglóban” program működéséről, és megadják a Zuglói Polgárőrség, illetve az áldozatsegítéssel foglalkozó szociális munkások elérhetőségét. Utóbbiak javaslatára Péter felkeresi a program kapcsán elérhető ingyenes jogsegélyszolgálatot a Zuglói Polgárőrség épületében, ahol hatékony segítséget kap a biztosító és a
hitelező bankkal folytatott
ügyintézésben. A helyszínen igénybe
veszi a
biztonságtechnikai szakember tanácsadását is, akitől autóbiztonsági kérdéseire kap választ.
16
d, Betöréses lopás Az eset és a hagyományos eljárási mód: L. Edit Hermina úti társasházi lakásába hétköznap délelőtt betörnek. A fiatal nő délután hazaérkezve fedezi fel, hogy mindkét zár megrongálódott, az ajtó nyitva van. A lakásban felfordulást talál, valahonnan rémlik neki, hogy nem szabad semmihez sem nyúlni ilyenkor, de zaklatottságában elkezd járkálni a ruhakupacok között, és felemel néhány dolgot. Kétségbeesetten telefonál barátnőjének, aki nehezen érti meg, mit mond a síró Edit, de sikerül rávennie, hogy azonnal hívja a rendőrséget. Edit a központi segélyhívó számot ismeri, ahol összeszedetlenül meséli el, hogy lakásába betörtek, adatait felveszik és megkérik, ne nyúljon semmihez, hamarosan kiérkeznek a rendőrök. A lány egy órát vár a bűnügyi technikus érkezéséig, nagyon nehezére esik, hogy ne kezdje el felszámolni a nyomasztó rendetlenséget, a várakozás ideje számára elviselhetetlenül hosszúnak tűnik. Szemével értéktárgyait keresi, minden hiányzó tárgy újabb sokkhatásként éri. A kiérkező rendőröknek őszintén örül, és szeretne beszélgetni velük, de azok csendben dolgoznak, és többször megkérik, hogy egy másik helyiségben várakozzon, míg a nyomokat keresik és rögzítik. Edit szeretné tudni és érteni, hogy pontosan mit csinálnak, de a két technikus nem nyitott arra, hogy munka közben elmagyarázzák, mit miért tesznek. Editnek az elkövetkező két hétben kétszer kell megjelennie a kapitányságon, mindkét alkalommal hosszasan kell várakoznia. 30 nap elteltével kap egy határozatot arról, hogy a nyomozást lezárták, és az ismeretlen tettesek elleni eljárást megszüntették. A lakásbetörések tipikus esete a zárakkal gyengén védett lakások nappali feltörése, a rendőrség rutineljárást folytat. Többnyire a sértettek is érzékelik, hogy egy adminisztratív eljárás részesei, melyben támogatást nem kapnak.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: Edit a kiérkező rendőröktől tájékoztatást kap a lakásában elvégzésre kerülő nyomozati tevékenységről, illetve arról, hogy milyen további teendők várnak rá. Fel kell keresnie a kerületi rendőrkapitányságot, ahol a feljelentést követően a program szakmai fórumain részt vett ügyeletes tiszt ismerteti a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálat működését, illetve felvilágosítja, hogy milyen anyagi segítséget kaphat a bejárati ajtaja rendbe hozásához. A rendőr tanácsára Edit felkeresi a polgárőrséget is, ahol a biztonságtechnikai szakember segítségével közösen kitalálják, milyen betörésvédelmi lehetőségeket kellene Editnek 17
alkalmaznia. Az ingyenes jogi tanácsadáson átbeszélik a lakásbiztosítási lehetőségeket. A polgárőrség egy rendkívüli lakógyűlésen bemutatja a Szomszédok Egymásért Mozgalom működését, hogy a sértett társasházában hatékony vagyonvédelem valósulhasson meg a lakosok tudatos figyelmével.
4.1.3. Zsarolás Zsarolás bűntettét követi el, „aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz…”4
H. Pál 65 éves zuglói lakos húsz éve vegyesbolt-tulajdonos. Üzlete jól felszerelt, biztonságos, soha nem is történt lopás vagy rablás. Pált a sokéves nyugalom után nagyon megrázta egy váratlan esemény: A délelőtti órákban két fiatal férfi tért be az üzletbe, és a bolt tulajdonosát keresték. Pál a pult mögül felelte, hogy ő az. Az egyik férfi megjegyezte, hogy nagyon takaros üzlete van, biztosan sok időt és energiát fordít arra, hogy ilyen szép rendet tartson, mondta gúnyosan Pálnak, miközben karjával levert egy polcnyi alkoholos árukészletet. A tulajdonos azonnal felszólította őket, hogy fejezzék be a randalírozást, és közölte, hogy térítsék meg a kárát, majd nyúlt a telefonja után, hogy hívja a rendőrséget. A telefont kivették az idős férfi kezéből, és nyájasan elmondták, hogy nem akarnak semmi rosszat, csak meg szeretnék kímélni attól, hogy ilyesmi újra előforduljon a boltjában. Üzletet kívánnak kötni vele, egy heti bevételért cserébe biztosítják, hogy ilyen vagy ehhez hasonló randalírozás nem fordul elő többet. Pál meg volt rémülve, egyetlen dologra tudott csak gondolni, hogy minél hamarabb meg szeretne szabadulni ettől a két férfitől, akikről feltételezte, hogy az erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza, ha ellenkezni kezd. Kihúzta a kassza fiókját, és az ott lévő 25 ezer forintot átadta. A két férfi kevesellte, de azt mondták, első alkalommal elég lesz, de ha jövő héten jönnek, gondolkozzon egy komolyabb összegen, és gyorsan távoztak a boltból. Pál azonnal hívta a rendőrséget, perceken belül egy járőr ki is érkezett, aki megkérte, hogy zárja be az üzletet, és ne nyúljon semmihez, míg a technikus kolléga meg nem érkezik. A férfi próbálta a járőrt faggatni arról, hogy mi lesz ezután, hogyan merjen a pult mögé állni
4
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV
18
holnaptól, de a járőr azt mondta, ő nem tud tenni semmit, majd a kapitányságon kell feljelentést tennie, ott foglalkoznak az ügyével mélyrehatóbban. Pál a kerületi kapitányságon elmeséli a történteket, de személyleírást nagyon nehezen tud adni. Arra hivatkozik, hogy meg volt rémülve, de a rendőrök megdorgálják, mondván, hogyan várja el, hogy elkapják a zsarolóit, ha azt sem tudja elmesélni, hogy néztek ki. Pál másnap nem nyitja ki az üzletet, képtelen bemenni a boltba, retteg. Naponta telefonál a kapitányságra, legtöbbször hiába keresi az ügye illetékesét, ha eléri, akkor sem kap tájékoztatást semmiről, a türelmét kérik. Pál egy előre egyeztetett időpontban felkeresi a kapitányságot, mivel azt szeretné megtudni, mit kell tennie, ha újra meglátogatják a zsarolók. A rendőr elmondja, hogy a legritkább esetben jönnek vissza újra, mivel az túl kockázatos lenne. Az idős férfi örül ennek, belekapaszkodik a jó hírbe, de a rendőr végül kissé elkedvetleníti, mivel megígérni természetesen ő nem tudja ezt, illetve megtörténhet, hogy mások is jönnek majd hozzá hasonló szándékkal. Sajnos nem olyan ritka esemény ez a városban, szerencsés, hogy eddig nem találkozott vele, holott sok éve bolttulajdonos. A 30 napos határidő lejárta előtt néhány nappal a nyomozást ismeretlen tettesek ellen lezárják, Pál erről írásos tájékoztatást kap. Az ilyen típusú zsarolásos eset nem ritka. Az elkövetők legtöbbször valóban csak fenyegetnek a rendszeres látogatással, egyszeri pénzszerzésre használják ki az alkalmat. Az anyagi károkozáson túl, a zsarolhatóság és a zsaroltság keserű ízét hagyják maguk után, ami leginkább a gondos utánkövetésben oldható fel.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A rendőrség ígéretet tesz arra, hogy járőrtevékenységüket fokozni fogják Pál üzlete környékén, és a polgárőrséggel együttműködve naponta változó időben be is mennek a boltjába. Pálnak lehetősége van arra, hogy nyugodt körülmények között feljelentést tegyen. A program szakmai előadásain és képzésein részt vett ügyeletes türelmesen hallgatja, és annak érdekében, hogy minél pontosabb személyleírást tudjon adni, sok segítő kérdést tesz fel neki. Biztosítja arról, hogy minden hasznos, amire emlékszik, és napok múlva is nyugodtan egészítse ki feljelentését, ha eszébe jut még valami. A polgárőrség szervezésében megvalósuló önvédelmi programban is részt vesz Pál. És bár mindenki elmondja neki, hogy helyesen tette, hogy nem ellenkezett, de az önbizalmát mégis fokozzák a megtanult fogások. Lehetősége van a történteket elmesélni a program 19
mentálhigiénés szakemberének, aki nem az események apró részleteire figyel, hanem az idős úr érzéseit és félelmeit hallgatja meg. A polgárőrség biztonságtechnikai szakemberei tanácsot nyújtanak abban, hogy milyen távfelügyeleti rendszerrel lenne érdemes ellátni az üzletet.
4.1.4. Rongálás „Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást valósít meg. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Az elkövetési magatartás a megsemmisítés, illetve a megrongálás. A megsemmisítés a dolog állagának végleges megszüntetését jelenti, ami azonos lehet a dolog fizikai elpusztításával – például elégetésével, összetörésével –, de jelentheti a fizikai elpusztítás nélkül annak végleges elenyészését is. A megrongálás általában a dolog értékének csökkenésével jár, és többnyire állagsérelmet is takar.”5
a, Autófeltörés Az eset és a hagyományos eljárási mód: Sz. Hajnalka Mexikói úti lakos szerda reggel az utcán parkoló autóját betört szélvédővel találja. Tíz éve van jogosítványa, azóta autótulajdonos is, sem feltörésnek, sem lopásnak nem volt korábban áldozata. Az autóból elloptak CD lemezeket, a tulajdonos dioptriás napszemüvegét,
ami
drága
és
nélkülözhetetlen,
illetve
a
csomagtartóban
tartott
sportfelszerelését, illetve az autóhoz tartozó mozgássérülteknek fenntartott helyre szóló parkolási engedélyét, melyet mozgássérült kisfia miatt vehet igénybe. Hajnalka kétségbeesetten telefonál a rendőrségre, és azt a tájékoztatást kapja, hogy maradjon az autója mellett, ott várja meg a kiérkező járőrt. A járőr negyedóra múlva érkezik, de az érdemi munkát a technikus fogja végezni, az ő kiérkezéséig várni kell, a tulajdonos nem hagyhatja ott az autót. Arról, hogy a várakozás meddig fog tartani, a járőr nem tud felvilágosítást adni. Így Hajnalka csak azt tudja mondani telefonon a főnökének, hogy fogalma sincs, mikor ér be a munkahelyére. A kiérkező technikus mogorván végzi a dolgát. Hajnalka beszélgetni próbál vele, kérdezgeti, hogy mennyire gyakori eset ez a környéken; van-e esély arra, hogy elfogják az elkövetőket; mit kell tenni a nyomok rögzítését követően; és hogyan kerülje el, hogy legközelebb ilyen megtörténhessen? A rendőr csak annyit mond, hogy túlságosan vonzó a mozgássérültek számára kibocsájtott parkolási engedély, mire a sértett azt feleli, hogy annak ott a helye a https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Vagyon_elleni_buncselekmenyek20091202.html?ug 5 y=rongalas.html#topicissue
20
szélvédőnél. Erre a rendőr megvonja a vállát. Amikor a technikus végez, tájékoztatja az asszonyt, hogy be kell fáradnia a kapitányságra feljelentést tenni. A kapitányságon hosszan várakozik, nem közlik vele, hogy mennyi idő múlva kerül sorra. A feljelentés megtétele gyorsan megy, de arról nem kap tájékoztatást, mik a további lépések, mit kell tennie a biztosító felé. Egy hét elteltével a kapitányságon telefonon érdeklődik, de csak napok múlva éri el az illetékest. Az ügy előadója csak arról tájékoztatja Hajnalkát, hogy a törvényben meghatározott időn belül megkapja a nyomozás befejezéséről szóló iratot. Hajnalka esete tipikusnak mondható autófeltörés és az eljárás menetében is, amelyben szabálytalanságot nem lehet kimutatni, azonban hiányzik belőle „egy jó szó”, amely megértést, támogatást ad.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A telefonos bejelentést követően a program képzésein és tájékoztató előadásain részt vett járőr és polgárőr együtt érkezik a tett helyszínére. Hajnalkát tájékoztatják az eljárás menetéről, és örömmel nyugtázzák, hogy nem tartott sok értéket az autóban, nem hibáztatják a történtekért, de elmondják, hogy a speciális parkolási engedély vonzó a tolvajok számára, és néhány megelőzési tanáccsal is szolgálnak. A polgárőr megnyugtatja Hajnalkát, hogy a napokban intenzíven fognak járőrözni a környéken, megelőzendő a további feltöréseket, illetve bízva az elkövetők tettenérésében. A rendőrségi feljelentés során röviden felvilágosítást adnak az „Egy jó szó Zuglóban” program működéséről és megadják a polgárőrség, illetve az áldozatsegítéssel foglalkozó szociális munkások elérhetőségét. A szociális szakemberekkel folytatott támogató beszélgetés során a megnyugtató szavak mellé tájékoztatást is kap az elérhető szolgáltatásokról. Javaslatukra Hajnalka felkeresi a program kapcsán elérhető ingyenes jogsegélyszolgálatot, ahol hatékony segítséget nyújtanak a biztosítóval folytatott ügyintézésben. Szintén igénybe veszi az ingyenes biztonságtechnikai szaktanácsadást is, ahol autóbiztonsági kérdéseire kap választ a szakembertől.
b, Graffiti Az eset és a hagyományos eljárási mód: F. Zoltán házgondnok a Füredi úti társasház falán egy frissen felfújt nagyméretű graffitit talál. A ház felújítása a panelprogram keretében néhány hónapja fejeződött be, a tiszta felületen szemet bántóan éktelenkedik a színes falfestés. 21
A dühös gondnok az összesereglett lakók tanácsára a rendőrséget hívja, a lakók közül ugyanis többen is látták a kamaszkorú srácokat, akik a rongálók lehetnek. Arra is gondoltak, hogy a biztosító felé is könnyebb lesz az ügyintézés, ha feljelentéssel rendelkeznek. A rendőr hosszú idő múlva érkezik meg a társasházhoz, ingerülten megkéri, hogy csak egyvalaki mesélje el a történteket, nem kíván egy egész lakóközösséggel beszélgetni. A kiérkezéséig a gondnok többször telefonál a kapitányságra, hogy amíg friss a festés, addig kellene letakarítani. Kéri, hogy siessenek, de ez a kérése eredménytelen. A gondnoknak a kapitányságon kell feljelentést tennie, ami a várakozással együtt több órát elvesz a munkaidejéből. Zoltán elmondja, hogy a lakók láttak fiatalokat a ház körül abban az órában, amikor felfedezte a rongálást, de a panaszfelvevő csak annyit felel, hogy óva inti a lakókat a vádaskodástól. Két hét elteltével Zoltán megkapja a nyomozás lezárásáról tájékoztató rövid iratot a kerületi kapitányságról. A firkálást szakemberek segítségével, a közös költségből finanszírozva letakarítják, és a ház reménykedik benne, hogy a jövőben nem ismétlődik meg túl gyakran. Ez a rongálásos eset tipikusnak mondható, és az eljárás menetében sem lehet szabálytalanságot kimutatni, azonban hiányzik belőle „egy jó szó”, amely megértést, támogatást ad. Illetve hiányzik belőle a valódi törekvés a rendőrség részéről a helyzet megoldására.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: Zoltánnak személyes tapasztalata van arról, hogy a lakosságot érintő bűncselekményekben, káresetekben a polgárőrség is értesíthető, sőt értesítendő. A rendőrségre történő telefonálást követően a polgárőrséget is hívja, a járőr rövid időn belül érkezik, és a lakók adta személyleírások alapján el is indulnak a lakótelepen, hogy megtalálhassák a feltételezett rongálókat. A kiérkező rendőr erről tájékoztatást kap, és örömmel nyugtázza, hogy a polgárőrök gyorsan és hatékonyan reagáltak a feladatra. A polgárőrség négy kiskorú fiatalt talál a lakótelepen, akik egy újabb graffiti elkészítéséhez készülnek elő. A határozott, de nem durva felszólításra a polgárőröknek elmondják, hogy ma már fújtak több házra. A polgárőrök értesítik a járőröket, és együtt a kapitányságra viszik a fiatalokat, miközben értesítik szüleiket. A program keretében mediációs képzésben részesült rendőrök közvetítenek a sértettek és az elkövetők között. Segítségükkel a rongáló fiatalok és a házak gondnokai megegyeznek abban, hogy milyen munkával tudják a házakat kártalanítani, illetve a fiatalkorú rongálók részletes
22
tájékoztatást kapnak arról, mi számít bűncselekménynek, mik a jogaik és a kötelességeik, hogyan kerüljék el az összetűzést a hatóságokkal.
4.1.5. Rablás „Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, rablást követ el.”6
Az eset és a hagyományos eljárási mód: B. Ákost, egy 11 éves fiút az Ilka utcában kora délután három 18−20 év körüli fiatal megszólított, megkérdezték tőle, mennyi az idő. A kisfiú elővette a telefonját, egyikük a kezéből kirántotta és elfutottak. A gyermek este elmeséli a szüleinek, hogy mi történt vele, amit feldúltan, de kissé hitetlenkedve hallgatnak, és tanácstalanok abban, mit is kell ilyenkor tenni. Az édesanya nem szeretne a rendőrséghez fordulni, azt mondja, félti a gyermekét az eljárástól, és a tettesek se kerülnek meg soha. Az édesapa szerint viszont az ilyen esetet be kell jelenteni, mert lehet, hogy ez a fiúbanda a környéken garázdálkodik, és segítséget nyújthatnak az elfogásukhoz. Másnap reggel a kisfiú nem megy iskolába, az édesanya nem megy dolgozni, és elmennek a kerületi rendőrkapitányságra. Kivárják a sorukat, bemennek a panaszfelvevőhöz, az anya elmeséli, mit mondott a fia tegnap este, és az ezt meghallgató rendőr első reakciója az, hogy helytelen állampolgári és áldozati magatartás az, hogy nem azonnal jöttek feljelentést tenni, hanem csak másnap. Az édesanyát és a kisfiút is meghallgatják, a gyermeket annyi kérdéssel halmozzák el, hogy többször belezavarodik a történetbe, rövid idő alatt el is fárad, nehezen tud koncentrálni. Egy nyomozóval a rablás helyszínére is kimennek együtt, itt a gyermek újra elmeséli a történetet, újra sok kérdést kap. A kisfiúban az eljárás folyamán egyre nő a feszültség. A bűncselekmény folyamán nem rémült meg különösebben, természetesen nagyon sajnálta a telefonja elvételét, de a helyzet nem volt számára különösebben traumatizáló. Azonban minél többször meséli el a történteket, és minél inkább érzékeli a felnőttek fontoskodását, úgy nő benne a félelem, és egyre jobban megerősödik benne az az elképzelés, hogy a jövőben bármikor bajba kerülhet az utcán, rengeteg a rossz szándékú ember, a gyerekek pedig nincsenek biztonságban. 6
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Vagyon_elleni_buncselekmenyek20091202.html?u gy=rablas.html#topicissue
23
Az elkövetkező hónapokban a családnak meg kell szerveznie, hogy a kisfiút mindig kísérje egy családtag az iskolába és onnan haza. Azt is érzékelik, hogy a gyermek visszahúzódóbb és önállótlanabb lett, de bíznak benne, hogy csak idő kérdése, és elfelejti a szerencsétlen rablási esetet. Sem szűk családi körben, sem a tágabb környezetben nem beszélnek róla többet. Ez a rablási eset nem gyakori, de az elkövetés módjában tipikusnak mondható. Az eljáró rendőrök mindig nagy súlyt fektetnek azokra a nyomozásokra, melyekben gyermekkorú az áldozat. Itt sem volt ez másként, alaposak voltak, azonban hiányzik belőle „egy jó szó”, amely megértést, támogatást ad. Egyértelműen hiányzik az áldozat és családja pszichés támogatása, melynek segítségével az átélt trauma hatékonyan feldolgozható lenne, elkerülve a maradandó lelki sérülést.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A szülők ismerik a helyi rendőrséget és a polgárőrséget, így nem is kérdés számukra, hogy bizalommal fordulhatnak hozzájuk azonnal, ahogy gyermekük elmeséli, mi történt vele. A kapitányságon a családot az úgynevezett gyerekbarát meghallgatószobában fogadják, ami egy otthonosabb, barátságosabb, megnyugtatóbb környezet. A gyermek vallomását, ami tulajdonképpen egy beszélgetés, aminek nincs kihallgatás „íze”, videóra rögzítik, hogy ne legyen szükség több meghallgatásra, minél kevesebbszer kelljen a gyermeknek a nyomasztó történetet elmesélnie. A polgárőrség a rendőrséggel közösen vállalja, hogy a gyermek iskolájában beszélgetnek az ilyen típusú veszélyekről a pedagógusokkal és a diákokkal, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a hatékony fellépés lehetősége a közösség erejében van, mindenki legyen figyelmes, és értesítse a hatóságot, ha azt tapasztalja, hogy a gyerekeket idősebb társaik bántalmazzák. A polgárőrség felajánlja a program keretében működő mentálhigiénés szakember segítségét annak érdekében, hogy a gyermek számára a traumatikus esemény valódi feldolgozásra kerüljön. Az esetet követő hónapokban a kerületi iskolák körül fokozódik a járőri tevékenység.
4. 1. 6. Kifosztás „A kifosztás jellegzetessége, hogy a lopás és a rablás között elhelyezkedve súlyosabb bűncselekmény a lopásnál, de nem éri el a rablás tárgyi súlyát. Az elkövető motivációja ez esetben is a dolog eltulajdonítása.
24
Abban az esetben kifosztás valósul meg, ha az elkövető az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el az idegen dolgot. A hatása alatt állás lényegében azt jelenti, hogy a sértett ez esetben is vagy fizikailag, vagy egyéb okból nem képes a dolog elvételét megakadályozni.”7
Az eset és a hagyományos eljárási mód: Hajnalban C. Zoltán, egy buliból hazafelé tartó fiatal férfi elaludt a 7-es buszon, és miután leszállt, észlelte, hogy tárcája nincs a zsebében, amiben pénz alig volt, de az iratai mind elvesztek. Maga is bizonytalan abban, hogy mi történt vele, de arra vissza tud emlékezni, hogy bérletét és diákigazolványát megmutatta felszálláskor, tehát akkor még megvolt a tárcája. Dühös magára, hogy elaludt, aggasztja az iratok ellopása, és másnap felkeresi a kerületi kapitányságot. A panaszfelvevő rendőr az egyszerűség kedvéért úgy próbálja értelmezni, hogy a fiatal férfi elveszítette iratait, és erről egy igazolást ad ki, mondván, hogy nem emlékszik pontosan a történtekre, nincs mi alapján egy nyomozást elindítani. A sértett rávehető erre a verzióra, a rendőr nem oszlatja el bizonytalanságát, elfogadja az iratok elvesztését igazoló dokumentumot, amellyel az okmányirodában kérvényezi azok pótlását. Ez a kifosztásos eset nem gyakori, de az elkövetés módjában tipikusnak mondható, amennyiben alvó embertől vesznek el táskát, pénztárcát. A bizonytalan áldozat könnyen rábeszélhető egy egyszerűbb esetre, különösen, ha nincs tisztában azzal, mit nyer, vagy veszít ezzel. Hiányzik a rendőrségi munkából „egy jó szó”, amely megértést, támogatást ad, de hiányzik az a tájékoztatás is, amelyben tudomást szerezhetne a sértett arról, hogy az ellopott iratokat térítésmentesen lehet pótolni, ami ebben a szerencsétlen helyzetben könnyebbséget jelenthetne.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: Zoltán a rendőrségen biztatást kap arra, hogy feljelentést tegyen ismeretlen tettes ellen, mert így van lehetősége iratait térítésmentesen pótolni. A program képzésein és szakmai előadásain részt vett ügyeletes rendőrtiszt tanácsára felkeresi a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatát, ahol
7
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Vagyon_elleni_buncselekmenyek20091202.html
25
anyagi támogatásban részesül az ellopott havi bérletszelvény pótlására, illetve az ott kapott igazolással ingyenesen pótolhatja iratait. A feljelentést követően a kerületi kapitányság látóterébe kerül ez a probléma, így nagyobb energiákkal lehet figyelni a városrész éjszakai közlekedését.A polgárőrség is tudomást szerez a kifosztásról, rendszeres járőrszolgálatot szerveznek a 7-es busz vonalára.
4.2. Személy elleni bűncselekmények főbb típusai 4.2.1. Testi sértés „A büntetőjogban a testi sértés egy személy elleni bűncselekmény. A hatályos magyar jogszabály szerint testi sértés vétség vagy bűntettét az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. Könnyű testi sértésről van szó, amennyiben a sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, súlyos testi sértésről beszélünk, ha a sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul.”8
Az eset és a hagyományos eljárási mód: A kerület egyik kisboltjában nézeteltérés történik két vásárló között. Z. Sándor véletlenül meglöki hátizsákjával T. Károlyt, aki méltatlankodva felszisszen, és nincs megelégedve Sándor kényszeredett bocsánatkérésével. A férfiak szóváltásba keverednek, egyikük azt sérelmezi, hogy a másik figyelmetlen, Sándor szerint pedig Károly túlreagálja a történteket. Károly láthatóan egyre idegesebb lesz, a kisbolt dolgozói is aggódva figyelik a jelenetet, a többi vásárló is kihátrál a két vitatkozó férfi közeléből. Egyre hangosabbak és a szavaik egyre bántóbbak. Károly a hátizsákos férfi válla felé nyúl, megfogja a pántot, mondván, hogy még mindig a hátán van ez a nagy zsák, amivel mindenkit csak lökdös. Sándor a mozdulatot támadásnak veszi, ellöki a férfi kezét, aki ettől megtántorodik. Dulakodás lesz a szóváltásból, a két hasonló korú és súlyú férfi a földön összeverekszik. Sándor akkor vonul vissza a verekedésből, amikor megérzi, hogy egy határozott ütéstől vérezni kezdett az orra. Az üzlet pénztárosa a verekedés kezdetekor értesíti a rendőrséget, akik perceken belül érkeznek, és szétválasztják a verekedőket. A két feldúlt férfi a maguk igazát bizonygatják, a rendőrök ugyanakkor mindkettőjüket felelősségre vonják viselkedésükért, de ez a két férfit nem nyugtatja meg.
8
http://hu.wikipedia.org/wiki/Testi_s%C3%A9rt%C3%A9s
26
Károly inkább kihátrálna már a helyzetből, de Sándor az orrát tapogatva határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy feljelentést tegyen. A járőrök mindkét férfi iratait elkérik, és rögzítik adataikat. A rendőrök tájékoztatják a feleket, hogy aki feljelentést kíván tenni, forduljon a bírósághoz, az adatokat ők nyolc napig megőrzik, tőlük elkérhető, és megjegyzik, hogy hosszú procedúrára számíthatnak. A könnyű testi sértésekké fajuló konfliktusokban a bíróság hivatott a vétkest megnevezni, és általában mindkét fél hibája megállapítható. Sok múlik azon, hogy a hivatalokban, üzletekben a környezet mennyire felkészült ezeknek a helyzeteknek a kezelésére, sok esetben megelőzhető a verekedés, elsimítható a konfliktus.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben a konfliktuskezelő tréningen részt vett járőrök a hatékony szétválasztáson túl olyan készségekkel is rendelkeznek, melyek segítségével a feleket meg tudják nyugtatni. Mindkét felet meghallgatják, megengedik, hogy néhány percet ventiláljanak, ez is oldja a feszültségüket. Azt javasolják, hogy ha a bírósági eljárás mellett dönt egyikük, akkor is igyekezzenek megbékélni, ahogy a konfliktus is rajtuk múlott, úgy a békés elrendezés is. Ez utóbbihoz segítséget kaphatnak a polgárőrségen dolgozó szociális munkásoktól, akiknek az elérhetőségét mindkét félnek megadják. Károly és Sándor a megadott címen tájékoztatást kap a legközelebb induló konfliktuskezelési tréningről, valamint lehetőségük van arra is, hogy képzett mediátor segítsen nekik a megegyezésben. Amennyiben valamelyiküknek visszatérő indulatkezelési problémája van, a program mentálhigiénés szakemberét is felkeresheti. E történetben lehetséges az is, hogy a verekedésre sor sem kerül, ha az üzlet alkalmazottjai határozottan és megértően lépnek fel. A nézeteltérés békés rendezéséhez szükséges készségeket a speciálisan boltosoknak indított konfliktuskezelési tréningen sajátíthatják el.
4.2.2. Családon belüli erőszak „A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszaktípus. A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs/élettárs, vagy expartner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) felett hatalmat – anyagi, testi, vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai, szexuális,
27
érzelmi, lelki erőszakként; a bántalmazott személy pénzügyi, baráti, családi kapcsolatainak korlátozásaként jelentkezhet.”9
Az eset és a hagyományos eljárási mód: B. Eszter házasságban él két kiskorú gyermekével. Férjével évekkel ezelőtt elhidegültek egymástól, de együtt akartak maradni a gyerekek közös nevelése és a közös vagyon miatt. Azonban az utóbbi időben a kapcsolatuk még inkább megromlott, egyre gyakoribbak a hangos veszekedések, és Eszter úgy dönt, mégis jobb megoldás lenne mindenkinek a különélés. Férjével ezt szeretné megbeszélni, de a férfi hallani se akar erről, fenyegeti és zsarolja Esztert azzal, hogy anyagilag nem fogja támogatni, ha elviszi a gyerekeket, illetve családjának vállalkozásából is kirúgja, nem lesz miből megélnie. Eszter idős szülei vidéken élnek, mindennapos támogatást nem tudnak nyújtani, az asszony tehetetlen és magányos. Egy veszekedést követően az asszony pakolni kezd, ekkor a férfi elveszi tőle a táskáját, fizikailag nem bántalmazza, de nem engedi elmenni. Ekkor az asszony hívja a rendőrséget, akik rövid időn belül megérkeznek. Mire a járőrök kiérnek, a férfi erőt vesz magán, lehiggad, és kulturáltan fogadja őket. Elmondja, hogy veszekedtek, de nincs semmi baj, meg fogják tudni oldani a helyzetet. Az asszony sír, és nem tudja elképzelni, hogyan kérhetne segítséget. Az adott helyzetben ő is azt érzi, nincs is miért a rendőrséghez fordulni. Néhány héttel később Eszter elmegy a kerületi kapitányságra, szeretné tudni, milyen segítséget kérhet és várhat. Ott kedvesek és megértőek vele, de arra tudják csak biztatni, próbálja megbeszélni férjével a konfliktust, ez nem egy rendőrségi ügy, de természetesen, ha bántaná, megütné, akkor hívja a 107-es hívószámot. A rendőrségi ügyek egyik legkényesebb fajtája a családon belüli erőszak cselekménye, mert valóban nem lehet egy családi konfliktusba egy hivatalos szerv távlatából belelátni, és hatalmi szóval igazságot tenni. Ugyanakkor a rendőrség is tisztában van vele, hogy az elmérgesedett családi konfliktusok vége gyakran tragédia, amit jó lenne megelőzni. Ezekben a történetekben nagy szükség van a civil segítő szervezetekre, és arra, hogy minden kerületi kapitányság tudjon róla, hová fordulhatnak azok a nők, akik félnek társuktól, illetve akik korlátozva érzik magukat.
9
http://www.jaszfenyszaru.hu/doc/hirlevelek/elbir_321_24.pdf
28
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A program képzésein és szakmai előadásain részt vett járőr tudatosan elsősorban az asszonytól akarja hallani a történteket, hiszen tőle érkezett a bejelentés. A férfival udvarias, de nem az ő monológja érdekli. Módot teremt arra, hogy négyszemközt beszélhessenek Eszterrel, és meg is állapodhatnak abban, hogy néhány napon belül a kapitányságra látogat, ahol további segítséget kaphat. A kapitányságon megkapja a nőjogi szervezetek elérhetőségét és felvilágosítást arról, hogy a polgárőrségnél lehetősége van szociális munkás támogatását kérni. Hamarosan felkeresi a program keretében a polgárőrségen dolgozó szociális szakembert, akivel segítő beszélgetés keretében áttekintik jelenlegi helyzetét, meglévő erőforrásait, és közösen átgondolják a lehetséges lépéseket. Eszter részt vesz továbbá a traumafeldolgozó női csoport foglalkozásán, ahol lelki megerősítést kap, önismerete, önbizalma fokozódik.
4.2.3. Szexuális bűncselekmények A fenti fejezetcímet valójában önkényesen határoztuk meg, mivel összefoglaló névvel akartuk illetni a Büntető Törvénykönyv „Nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” című önálló fejezetét. Többek között olyan bűncselekmények tartoznak ide, mint a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális visszaélés, vérfertőzés, kerítés, gyermekpornográfia stb.
Az eset és a hagyományos eljárási mód: B. Rita 19 éves diáklány csoporttársaival megy el bulizni a Városliget egyik szórakozóhelyére. Több társaság összeverődik, a fiatalok csak látásból ismerik egymást. Rita két fiúval tölti az este nagy részét, akik kedvesen udvarolnak neki. Éjfélre már mindhárman részegek kissé. Az italokat a fiúk kínálják, fizetik és hozzák is a lánynak. A lány hajnalban egyedül ébred a Városligetben, és nem tudja felidézni, mi történt vele. Próbálja magát összeszedni, ruháját igazgatja, és az a borzalmas gyanúja ébred, hogy megerőszakolták. Édesanyját nem meri felhívni, inkább egy barátnőjét keresi meg, aki azt javasolja, azonnal hívja a rendőrséget. A központi ügyelet telefonvonalán elmondja a lány, hogy mi történt vele. Megkérdezik, hogy menjen-e érte egy rendőrautó, vagy be tud-e sétálni a kerületi kapitányságra. A lány szeretne inkább segítséget kérni, de úgy érzi, nem várhatja el a fuvarozást, inkább besétál önállóan.
29
A kapitányságon a kapus megkéri, hogy üljön le és várakozzon. Rita a másnaposságtól és az izgatottságtól egyre rosszabbul lesz, lefekszik a széksorra. Többen is elmennek mellette, senki sem kérdezi meg, hogy szüksége lenne-e valamilyen segítségre. A panaszfelvevő empatikus a lánnyal, de felteszi azt a kérdést, hogy nem lehetséges-e, hogy beleegyezett az együttlétbe, csak nem emlékszik rá, tekintve, hogy semmire se emlékszik. A rendőr azt is firtatja, mennyire érzi magát Rita felelősnek a történtekért. Ritának felvázolják a kapitányságon, hogy nincs sok értelme a feljelentés megtételének, mivel a fiúknak csak a keresztnevét tudja, korábban sosem találkoztak, az elfogásra nincs sok esély. Továbbá a saját életét is megnehezíti a feljelentéssel, hosszadalmas procedúra, orvosi vizsgálat is szükséges, talán jobb lenne az egészet elfelejteni, és legközelebb óvatosabbnak lenni. Rita hazamegy, és mégis felhívja édesanyját, hogy valakinek részletesen elpanaszolhassa, mi történt vele. Az asszony megértő és gondos, még aznap elkíséri lányát nőgyógyászhoz, aki úgy gondolja, az erőszak a valószínűbb verzió, és támogatja a két nőt abban, hogy igenis tegyenek feljelentést. Még aznap ismét a kapitányságra mennek, ahol ugyanaz a rendőr foglalkozik velük, aki délelőtt, és most kissé méltatlankodik, hogy miért nem tud Rita döntést hozni, akar-e feljelentést tenni vagy sem. A rendőrségnek egy újabb orvosi látleletre van szüksége, és megdorgálják a sértettet azért, hogy megmosakodott. A feljelentés megtételét követően a 25. napon Rita levelet kap arról, hogy a nyomozást az ismeretlen tettesek ellen lezárták. A szexuális bűncselekmény az egyik legnagyobb körültekintést és tapintatot igénylő ügy a rendőrségi gyakorlatban. A szakembereknek folyamatos képzésre és szupervízióra lenne szükségük, hogy ezekben a történetekben valódi támogatást tudjanak adni az áldozatoknak.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: Rita már a telefonos segítségkérésben is nagyobb figyelmet kap: egy járőrautó megy érte, lehetőség szerint már itt is rendőrnővel találkozik, minthogy a feljelentést is női rendőrnek teheti meg, aki azonnal elkíséri az orvosi vizsgálatra, hangsúlyozva ennek fontosságát, és mindvégig pszichés támogatást kap. Nem vonják felelősségre, de átbeszélik, hogy a történet mely pontjai azok, amik ezt az éjszakát veszélyessé tették. A rendőrnő tanácsára a polgárőrségen dolgozó szociális munkásokat is felkeresi Rita. Segítő beszélgetés során lelki támogatást kap tőlük és olyan szervezetek elérhetőségét, amelyek a szexuális erőszak áldozatainak nyújtanak speciális segítséget. Továbbá a legközelebbi időpontra előjegyzik a program keretében ingyenesen igénybe vehető mentálhigiénés 30
tanácsadásra annak érdekében, hogy mihamarabb feldolgozásra kerüljenek a traumát okozó események. A szociális munkások Rita figyelmébe ajánlják a hamarosan elinduló női önvédelmi tanfolyamot is, hiszen a késő éjszaka szórakozó és közlekedő fiatal lányoknak különösen fontos, hogy meg tudják védeni magukat az esetleges támadásokkal szemben.
4.2.4. Emberölés „Az valósítja meg a bűncselekményt, aki mást megöl. Az emberölés nyitott törvényi tényállás, a Btk. nem határozza meg az elkövetés módját, csak annyit, hogy a bűncselekmény befejezettségéhez a halálos eredménynek be kell következnie. A bűncselekmény sértettje csak élő ember lehet.”
Az eset és a hagyományos eljárási mód: A Zuglóban élő egygyermekes család évek óta nehéz körülmények között él. Az önkormányzat és a szociális intézmények tudnak róluk, segítik őket, de a férfi egyre erősödő agressziójáról csak a szomszédok tudnak. Egy délelőtt a részeg férj szokásos veszekedést kezdeményez az asszonnyal, ordibálnak, bőszítik egymást, majd a férfi a felkapott konyhakéssel hason szúrja az asszonyt. A nő elájul, a férfi mentőt hív, és sokkos állapotban várja az érkezésüket. A mentőszolgálat értesíti a rendőrséget, egyszerre érkeznek a családhoz, az asszonyt nem tudják megmenteni, a helyszínen meghal. A férfi önként elmeséli mi történt, és kéri a rendőröket, hogy az asszony anyját értesítsék, és ő menjen el a 8 éves kislányukért az iskolába. Egy járőr megy el a gyermekért, és elviszik a nagymamához. A kislánynak csak annyit mondanak, hogy a szüleik nem tudnak érte jönni, és a nagymamánál kell maradnia egy ideig. Az idős asszonynak részletesen beszámolnak arról, hogy milyen tragédia történt a családban, és rábízzák, hogyan közli mindezt a gyermekkel. A rendőrség tájékoztatja az asszonyt, hogy a jegyzőkönyvek lezárása után gondoskodhat a temetésről, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat megkeresi majd unokája ügyében. Az asszony és a kislány magukra maradnak, a nagymama nincs tisztában az ügyintézés menetével, ötletszerűen megy hivatalokba, mindenhol elmeséli, mi történt a családjában, az ügyintézéssel kapcsolatban egymásnak ellentmondó információkat kap. Mivel a gyámhivatal az anyagi helyzetét firtatja, szomszédasszonya azt tanácsolja, ne panaszkodjon, hogy nehezen él, mert akkor nem kapja meg unokája felügyeleti jogát. Erre rá is kérdez a hivatalban, ahol nem kap egyértelmű felvilágosítást, ugyanakkor azt elismeri a
31
hivatal munkatársa, hogy valóban rendelkeznie kell bizonyos anyagi feltételekkel ahhoz, hogy a gyermeket ő nevelhesse. A szülők lakásával kapcsolatban a ház közös képviselője is a nagymamánál jelentkezik, hogy a rezsiszámlákat szíveskedjen kiegyenlíteni. Az idős asszony nem tud két lakást fenntartani, azt tervezi, hogy odaköltöznek a kislánnyal, a saját lakását eladja, de a gyermek nem akar abban a lakásban élni. A tágabb család azt tanácsolja az asszonynak, hogy bízzon meg egy ügyvédet, aki segít elrendezni a lakással kapcsolatos dolgokat. Erre azonban nincs anyagi lehetősége, megpróbálja maga végigjárni a hivatalos utat, de mindig elakad valahol. A gyilkossági ügyekben a felderítésen túl nagy feladat hárul a hivatalokra és egyéb szervezetekre, hogy az áldozat hozzátartozói olyan alapvető segítséget kapjanak, mely lehetővé teszi, hogy a mindennapi életüket a lehető legzavartalanabbul folytathassák a tragédia után.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program szerint megtett intézkedések: A program segítségével megváltozott eljárási attitűdben a nagymama és az unokája nem marad magára, a hivatalok egymás munkáját támogatva kísérik végig azon az úton, ami megnyugtató megoldást biztosít mindkettőjüknek. A tragédiát követő napokban a rendőrség javaslatára felkeresik a polgárőrség szociális munkását, aki az egész hosszú eljárásban elérhető lesz az asszony számára. A szakmai tevékenységek hatékony összehangolása érdekében a szociális munkás felveszi a kapcsolatot a helyi gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhivatallal, a rendőrséggel, a gyermek iskolájával, valamint a KIMISZ Áldozatsegítő Szolgálatával, ahol anyagi segítséget nyújtanak az anya eltemetéséhez. A nagymama és unokája felkeresik a program keretében dolgozó mentálhigiénés szakembert, aki a trauma feldolgozásában nyújt hathatós segítséget, valamint a hagyatéki és a gyermekelhelyezési ügyek intézéséhez a polgárőrségen elérhető jogászhoz fordulnak.
4.3. Droggal kapcsolatos bűncselekmények – a szerhasználók, a hozzátartozók és szakemberek szerepe a segítségnyújtás során. Drogprevenciós technikák.
A „kábítószer” fogalma „A drog” fogalmát többféleképpen definiálhatjuk. Az egyik – manapság elfogadottnak számító – meghatározás szerint drognak nevezzük mindazokat a kémiai anyagokat, amelyek 32
az emberi szervezetbe jutva változást hoznak létre annak valamely funkciójában, drogfüggőséget (dependenciát) kialakítva. Más megközelítésben drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, és amelynek fogyasztását tiltják, továbbá minden olyan nem tiltott termék, amelynek fogyasztása veszélyes és abúzushoz (visszaéléshez), dependenciához vezet (Fonyódi, 2008, 4.).”
A jogi megítélés változása A magyarországi Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos változásairól: Az új Büntető törvénykönyv lényeges változásokat mutat. A drogfogyasztókat érintő fontos változás, hogy a kábítószer-függőség már nem enyhítő körülmény. A kábítószer-fogyasztás ma Magyarországon bűncselekménynek minősül. Emellett a fogyasztás önálló elkövetési magatartásként került be a törvénykönyvbe, ha a fogyasztást csekély mennyiségre követik el, a büntetése egyenértékű a csekély mennyiségű kábítószer tartásával, és két év szabadságvesztéssel büntethető. A törvény lehetővé teszi, hogy a fogyasztó 6 hónapos megelőző, vagy egyéb foglalkozáson (ún. elterelésen) vegyen részt, amennyiben az erről szóló igazolást egy éven belül bemutatja, az eljárást megszüntetik ellene, és nem kell letöltenie a kiszabott büntetést. Az új törvény viszont kimondja, hogy az eltereléssel kétévente csak egyszer lehet élni, vagyis aki két éven belül másodjára is elkövetővé válik, le kell töltenie a kiszabott szabadságvesztést.10 „Egyes kábítószereknél a törvény pontosan megadja a csekély mennyiség felső határát, de nem utcai mennyiségben, hanem a lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmának alapján, amit laboratóriumban vizsgálnak be.”11
Magyarországon az alábbi osztályozás jellemző jogi értelemben:
10
11
legális gyógyszerek (pl. morfinszármazékok)
legális élvezeti szerek (pl. kávé, tea, alkohol)
illegális kábítószerek (pl. marihuána, speed, Gina)
www.drogriporter.hu
http://www.daath.hu/showText.php?id=215
33
Fogyasztásra utaló tünetek12 1. Magatartásbeli változásokban megnyilvánuló egyéni jelek:
a teljesítmény, a tanulási eredmény rosszabbodása
az iskola/munka kerülése
romlanak a családon belüli kapcsolatok
baráti kör, érdeklődési kör megváltozása
megváltoznak a szokások, életmód
erősödik a terv és cél nélküli szabadságra való törekvés. 2. Lelki és egyéb tünetek:
túlérzékenység, izgatottság
levertség, depresszió
közöny, érdektelenség az élet dolgai iránt
bőbeszédűség, összefüggéstelen beszéd és az egy témához való rögzülés
szélsőséges érzelmi kitörések
figyelem- és koncentrációzavar
alvászavar
hallucinációk, látomások, téveszmék
önmegvalósítási képesség elvesztése, a személyiség széthullása. 3. Testi tünetek:
különféle bőrelváltozások: sápadtság, kékes elszíneződések, tűszúrások nyoma
beesett arc és szemek, pupillatágulat vagy -szűkület
látványos testsúlyváltozás, hízás vagy fogyás
ápolatlan, rossz fogazat, orrfolyás, könnyezés
túlzott érzékenység a külső és belső ingerekre (pl. fényre, zajra stb.)
lassúbb vagy gyorsabb pulzus. 4. Csoportjelek:
együttes távolmaradás iskolai/munkahelyi rendezvényekről, csoportos bujkálás
közösen elkövetett lopások, tárgyak csereberélése
narkós szleng használata
közösséggel szemben álló, peremhelyzetű, sokszor támadó jellegű csoportokhoz csatlakozás.
12
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1b%C3%ADt%C3%B3szer_elleni_harc
34
5. Gyanút keltő használati tárgyak:
ezüstpapírdarabkák (pl. hasis, marihuána csomagolásához használják)
színes, rendszerint kékeslila, préselt, láthatóan nem gyári készítésű tabletták
injekcióra, befecskendezésre használható tárgyak
égett, kormos aljú fémkanál
üres vagy kitöltött orvosi receptek, indigó stb.
A betegek kezelése A betegek kezelése függ attól, hogy milyen régi a szenvedély, melyik szerhez szokott hozzá, valamint lényeges tényező a beteg személyisége. A kezelés gyógyszerrel, valamint pszichoterápiával történik. Mivel a sikeres kezelés után mindig fennállhat a visszaesés lehetősége, ezért hosszú távú megoldást nem a kezelés, hanem a megelőzés, azaz a prevenció jelent. Magyarországon jelenleg háromféle segítségre van lehetőség: 1.
alacsony küszöbű intézmények (ún. ártalomcsökkentő programok) egészségügyi intézmények (pl. drogambulanciák) nem egészségügyi intézmények (pl. tanácsadó irodák, klubok) utcai megkereső programok egyéni és csoportos terápia.
Az igénybevétel önkéntes, ingyenes és térítésmentes. Az ellátás során pszichológiai és szociális támogatást, életviteli tanácsadást nyújtó programok, szolgáltatások vehetők igénybe. Nincsenek szigorú elvárások, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a TAJ-kártya, a szolgáltatást igénybe vevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. Az alacsony küszöbű programok hangsúlyt fektetnek az igénybe vevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális állapotának szinten tartására, javítására. 13 2.
magas küszöbű intézmények: kórházak rehabilitációs otthonok.
Bekerülés, illetve a terápia több feltételhez kötött és azt be is kell tartani, ellenkező esetben a kezelt kikerül az ellátásból. Az ellátás alatt a szer használatának elhagyása kötelező, anonimitás nincsen, és kizárólag a terapeuta irányítja a kezelést. Két formája van: az osztályos kezelés (más néven az elvonókúra); valamint a rehabilitáció. Az osztályos kezelés egy 13
http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/szemelyacz_janos_ak_def.pdf
35
hathetes befekvéssel kezdődik. Elsődleges cél a drogok által okozott elvonási tünetek enyhítése, megszűntetése. A rehabilitációs otthonok kis létszámúak, ahol néhány hónaptól egészen az 1-2 évig terjedő időszakig lehet tartózkodni. 3.
ártalomcsökkentő programok:
Három csoportja különböztethető meg: egészségügyi ártalom csökkentése, az utcai megkereső program, valamint az úgynevezett tűcsere program. 14
A prevenció Az Egészségügyi Világszervezet három szintjét fogalmazta meg a prevenciónak: 1. primer prevenció: A betegség, kóros állapot kialakulását igyekszik megakadályozni. A primer prevenció során a „egészséges” fiatal, felnőtt felvilágosítása a cél. Az elsődleges megelőzésben, felvilágosításban nagy szerepe van az egészségügyi szolgálatoknak, de a nevelőknek, hozzátartozóknak, szociális munkásoknak is (ifjúsági tanácsadók, nevelési tanácsadók, gyermekjóléti és családsegítő központok és egyéb információs irodák). 2. szekunder prevenció: A szekunder prevenció során a betegség, kóros állapot felé haladókkal foglalkoznak, azokkal, akik már konkrétan veszélyeztetettek. A feladat itt már a gyógyítás, a gyógyulás elősegítése, és a súlyosabb állapot elkerülése a cél. Magyarországon drogambulanciák működnek, viszont speciális drogosztályok nincsenek. A drogbetegeket pszichiátriákon, addiktológiai osztályokon látják el. A másodlagos prevenció részét képezi a kezelés, valamint a rehabilitáció és a szociális reintegráció is. 3. harmadlagos prevenció: A
harmadlagos
prevenció
során
a
„volt”
drogfogyasztók
társadalomba
történő
visszailleszkedésének az elősegítése a cél. Emellett ide tartoznak, az ún. ártalomcsökkentő akciók, melyek a drogfogyasztás súlyosabb következményeit próbálják megelőzni, mint pl.: sterilizált tű adásával (tűcsere program) AIDS és egyéb betegségek (Fonyódi, 2008. 30.).
A drogprevenció kiemelt színterei A család 14
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1b%C3%ADt%C3%B3szer_elleni_harc
36
A családtagoknak, szülőknek szervezett megelőző programok során fontos a szülőket, hozzátartozókat is tájékoztatni, hiteles információkkal ellátni a drogokkal kapcsolatosan, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a szülői feladatokat és lehetőségeket is tudatosítsuk. „A bio-pszicho-szociális elmélet egy átfogó nézőpont: arra épít, hogy a család, a közösség és az iskola egyforma befolyást gyakorol a gyerekre, és nem elég, ha a gyermek csak az iskolában kap prevenciós oktatást, otthon is jó példát kell látnia, valamint a helyi közösséget is meg kell „tisztítani” a drogoktól (Fonyódi, 2008. 31.).” Az iskola Az iskolában felszínre kerülő drogproblémák esetében az elsődleges prevenció módszerei az iskolai környezetben kábítószert használók kezelésére nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak. Ma Magyarországon legföljebb a felső tagozatban kezdenek foglalkozni drogprevencióval. Az ún. speciális megelőző vagy mentálhigiénés programok keretében speciális módon foglalkoznak a kérdéssel. Ezekben a programokban elsődleges cél, hogy a fiatalok megtanulják, hogyan éljenek egészségesen, miközben nagy hangsúly kerül annak a tudatosítására is, hogy mi az, ami káros az egészségükre. A pedagógusokkal sem elég csupán a drogok által kiváltott hatásokat megismerni. Szükséges az is, hogy bele tudják élni magukat diákjaik „fejébe”, gondolatvilágába, és át tudják érezni gondjaikat, problémáikat. lényeges, hogy a program során a diákok is képessé váljanak önálló véleményalkotásra, valamint cél a partneri beszélgetés kialakítása a fiatalok és a felnőttek között. A párbeszéd során nyitottan maradt kérdésekre pedig a szakember bevonásával lehet választ adni, illetve kapni. További hozadéka lehet egy ilyen programnak, hogy a kortárs csoport együtt van az osztályban. Ezáltal a megelőzés összeköthető a neveléssel. A különböző egészségnevelési módszerek, egészségvédelmi programok mellett nagy szükség van az iskolai szervezetfejlesztésre. Fontos további hangsúlyt helyezni a pedagógus lelki és testi egészségére, modellnyújtásra, konfliktuskezelő és kommunikációs készségére. (Buda, 1995) Speciális szabadidős programok Az iskolába járó fiatalok szabadidős programjai során végzett prevenció, illetve a veszélyeztetett fiatalok számára alkalmazott prevenciós programok tartoznak ide. A veszélyeztetett fiatalokkal kapcsolatban a szülőknek szervezett speciális prevenciós programok is fontosak.
37
A média és reklámok Szokásaink, ízlésünk formálásában komoly szerepe van a reklámoknak és a különféle médiumoknak. A médiaprogramok elsősorban a probléma iránti fogékonyságot növelhetik. Az egyszerre több csatornáról érkező információk a leghatékonyabbak. Elsősorban azok, amelyek az elrettentés helyett a droghasználat alternatíváit, következményeit mutatják be, és információt nyújtanak az elérhető segítőhelyekkel kapcsolatban. Munkahely A munkahelyeken ma még elsősorban a legális drogok megelőzésén (alkoholfogyasztás, dohányzás) van a hangsúly, de fontos az illegális szerek használatának munkahelyi megelőzése. A munkahelyi megelőzésnek nem az a célja, hogy a szerhasználót eltávolítsa a munkahelyről, hanem segítse a leszokásban és pozitív alternatívák keresésében tegye érdekeltté. Egyházak Az egyházak, egyházi kezelésben működő iskolák, illetve gyülekezetek erkölcsi és közösségfejlesztési tevékenysége
fontos
szerepet
játszhat
az
egészséges
életstílus
kialakításában. (Fonyódi, 2008, 42-43.)
Az „Egy jó szó Zuglóban” program nyújtotta megoldási lehetőségek Programunk alacsony küszöbű szolgáltatást nyújt a drogfogyasztók számára, vagyis a rászorulók ingyenesen és önkéntesen kérhetnek segítséget mentálhigiénés-addiktológus szakemberünktől. A hozzánk fordulók esetében sem az absztinencia, sem a hivatalos iratok megléte nem feltétel, akár anonim módon is igénybe vehetik szolgáltatásainkat. Az addiktológus mellett a szociális munkások is segítséget nyújtanak a drogfogyasztónak hivatalos ügyei intézésében, információnyújtásban, szociális problémáinak megoldásában. Feltérképezik a kliens külső erőforrásait, felveszik a kapcsolatot a családtagokkal, ismerősökkel, illetve a leszokást előmozdítani képes külső szakemberekkel. Szekunder prevenciót is megvalósít programunk, mivel az addiktológus szakember egyik fő célkitűzése, hogy megakadályozza a már fogyasztóvá vált személyek súlyosabb állapotba kerülését, illetve elősegítse rehabilitációjuk megvalósulását. A szociális munkások mindezzel párhuzamosan a kliens társadalmi reintegrációjának előmozdításán munkálkodnak.
38
4.3. Iskolai zaklatás és agresszió – a pedagógusok és a szociális szakemberek szerepe a megelőzés és a segítségnyújtás során
„Ombudsmani tevékenységem kezdetekor, (…) csak a gyerekek sérelmére elkövetett testi fenyítéssel találkoztam. Néhány évvel később már olyan jelenséggel is (…), amikor a szülők bántották a tanárokat, majd néhány hónap elteltével a diákok által bántalmazott tanárok ügyeivel is szembesülnöm kellett… Ebből egyre több fordul elő, miként a gyerekek egymás közötti agresszivitásának növekedése is megfigyelhető. Egyre fiatalabbak követnek el egyre súlyosabb cselekedeteket.” 15 (in: Gyurkó − Virág, 2009, 3.)
Az iskolai erőszak fogalma Az iskolai erőszak fogalma ma már meglehetősen kiterjedt jelenséget takar, ugyanis a szakirodalom odatartozónak tekinti a „fizikai agressziót, a szóbeli, lelki (pszichés) bántalmazást, szexuális abúzust is, ha az elkövetés helye az oktatási intézmény és/vagy ha az elkövető és az áldozat iskolapolgárnak tekinthető (diák, tanár, szülő, portás, konyhai dolgozó stb.)” (Herczog, 2007, 179.) Az iskolai erőszak fajtái:
bullying: agresszív, félelemkeltő viselkedés, zaklatás, „csicskáztatás”, mindez ismétlődő jelleggel fordul elő a diákok között a gyengébb, egyedül maradó áldozat sérelmére,
beavatás: elsősorban bentlakásos intézményekre jellemző szertartás, amelynek során az ártalmatlan feladatok mellett megjelenhetnek durva, az új diákot megalázó gyakorlatok is,
kirekesztés: olyan jelenség, amely akár egy egész oktatási intézmény, tanári kar, gyermekközösség működését áthatja. A többségtől eltérőek hátrányos megkülönböztetése, bántalmazása, elhanyagolása, elkülönítése jellemzi.
A kutatások szerint az iskolai erőszak leggyakoribb formája a verbális agresszió, ezt követi a fizikai erőszak és a pszichés abúzus (főként megalázás, megfélemlítés). (Gyurkó
−
Virág,
2009, 26.) Az egyik legfrissebb (2008/2009-es tanév májusában, az oktatási jogok biztosának megbízásából készült) kutatás szerint a 11. osztályos diákok leggyakrabban kiabálnak, káromkodnak egymással (59,9 %), második leggyakoribb agressziós forma a megszégyenítés (47,5%), ezt követi a kiközösítés (33%). A fizikai agresszió gyengébb formáit többen (26,6%), a durva változatait kevesebben (9,5%) szenvedték el. (Hajdu − Sáska, 2009, 29.)
15
Interjú a Kisalföldben dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmannal, 2009 márciusában
39
Jogszabályi megítélés Az iskolai erőszak nem jelenik meg expressis verbis a mai magyar jogalkotásban. A gyerekek közötti agresszív cselekedeteket „magatartási problémának”, „bántalmazásnak”16, a felnőttek gyermekekkel szembeni erőszakos megnyilvánulásait „gyermekbántalmazásnak” tekinti jogrendszerünk. A 14 éven felüli tanulók egymás közötti cselekedeteit a munkajog és a büntetőjog alapján rendezik. A verbális és pszichés erőszak, megalázás nem jelenik meg a büntetőjogban. A fizikai erőszak többféle büntetőjogi alakzatban is megjelenhet a tettleges becsületsértéstől, illetve könnyű testi sértéstől a súlyosabb személy elleni erőszakos cselekményekig, illetve garázdaságig. A pedagógusok mint közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakos cselekményeket (bántalmazás,
feladatellátás
akadályozása,
intézkedésre
kényszerítés)
a
Büntető
Törvénykönyvben önálló tényállás szankcionálja. A jelenlegi gyakorlatban elenyészően kis számban kerül sor büntetőjogi szankcionálásra, leginkább az elkövetők (14 év alatti) kora miatt. A gyermekvédelmi beavatkozás jóval gyakoribb. Ilyen jellegű beavatkozás lehet:
családlátogatás/családgondozás/családsegítés
a gyermek veszélyeztetetté nyilvánítása
védelembe vétel
családból való kiemelés
családból való kiemelés és speciális gyermekotthonban való elhelyezés (Gyurkó
−
Virág, 2009, 18-19.)
Megoldási lehetőségek az iskolai erőszak kezelésére Az iskolai erőszak problematikájának megoldásához multiszektoriális összefogás szükséges. Az oktatási rendszeren túl elsősorban a szociális ellátórendszer és a gyermekvédelem érintett a kérdés rendezésében. Ugyanakkor a kört szélesíthetjük az oktatási jogok biztosának ajánlása értelmében,
hiszen nagyon sok szakember
bűnmegelőzéssel:
gyermekorvos,
foglalkozik a gyermekekkel vagy a
gyermekpszichológus,
rendőr,
szülői
szervezetek
képviselői, civil szervezetek tagjai, ifjúsági szervezetek tagjai, helyi oktatási és szociális bizottsági tago, stb. Az ő eszközeiket kell a pedagógus szolgálatába állítani a helyi 16
Gyvtv. 6. § (1) és (5) bekezdések; Kotv. 10. § (2) bekezdés és 12. § (1) bekezdés d, e, pontjai
40
igényekhez, adottságokhoz igazítva. Az ombudsman szorgalmazza a helyi együttműködések kialakítását a különböző szakterületek között a probléma mielőbbi kezeléséhez. (Hajdu
−
Sáska, 2009., 3-4.old.) A témában keletkezett különféle kutatások és szakértői anyagok az összefogás és szakmai standardok, valamint garanciák kialakításán túl felhívják a figyelmet az iskolavezetés és pedagógusok felelősségére, tennivalóira is. (Fótiné, 2010.) A fentiek értelmében következzék néhány javaslat, ajánlás az iskolai agresszió csökkentésére:
Képzés szervezése a gyermekvédelmi szakemberek és a pedagógusok számára az iskolai erőszakról,
ahol
részletesen
megismerkedhetnek
az
erőszak
fajtáival,
következményeikkel.
Modellértékű gyakorlatok széles körű megismertetése a szülőkkel való együttműködésre, a szakmaközi kooperációra vonatkozóan.
Prevenciós technikák és erőszakmentes konfliktuskezelési módszerek elsajátítása a pedagógusok és a gyermekvédelmi szakemberek által.
Az iskolai erőszak mögötti okok holisztikus szempontú megközelítésének széles körű propagálása az oktatási és gyermekvédelmi szakemberek között. A szakemberek érzékenyítése az okok felismerésére és megértésére.
A pedagógusok „eszköztelensége” mögött húzódó valódi tartalmak feltárása az egyes oktatási intézményeken belül és a pedagógusok szükségleteinek megfelelő segítségek integrálása a tanári munkába (pl.: alternatív konfliktuskezelési technikák, fejlesztő pedagógia, kooperatív technikák, mentálhigiénés támogatás stb.) (Gyurkó
−
Virág, 2009,
28-35.) A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a leghatékonyabban az egész iskolára kiterjedő, holisztikus
szemléletű
programok
kezelik
az
iskolai
agressziót.
Ezek
az
ún.
WholeSchoolApproach (WSA) programok azért sikeresek, mivel nem kizárólag az erőszakos cselekedetekre fókuszálnak, hanem az iskolai klíma átformálására is törekednek. Ezenkívül célul tűzik ki a tanulók, a szülők, az iskolai dolgozók közötti kapcsolatok javítását, elmélyítését és a gyerekek mentális egészségének, valamint tanulási képességének javítását. (Gyurkó − Virág, 2009, 41.) Az iskolai agresszióra adott, imént bemutatott konstruktív válaszlehetőségek mellett sajnos a gyakorlatban egy másik irányelv is elterjedni látszik. A nagy médiavisszhangot kiváltó esetek nyomán, a közvélemény megnyugtatására világszerte egyre szigorúbb büntetőpolitikát alkalmaznak az iskolai erőszak „kezelésére”. Ennek részeként szigorítják a büntető
41
törvénykönyvek ide vonatkozó részeit; bővítik az iskolákhoz telepített fegyelmezési és büntetési jogköröket; fémdetektorok, rendőrök jelennek meg az iskolákban stb. Ugyanakkor
a
büntetésközpontú,
punitív
szabályozás,
valamint
a
zérótolerancia
alkalmazásának hatékonyságára kevés bizonyítékot találunk. Sőt, számos kutatás bizonyítja, hogy az iskolai erőszak kriminalizálása az ilyen jellegű esetek növekedését eredményezi, olyan iskolai légkört alakítva ki, amely magában hordozza a konfliktusok számának növekedését. (Fótiné, 2010, 65-68.)
Az „Egy jó szó Zuglóban” program nyújtotta megoldási lehetőségek Az iskolai agresszió kezelésében több síkon is igyekszik megoldást kínálni programunk. Egyrészt a fentiekben említett szakmaközi kapcsolatok kiépítésével/fejlesztésével, melyre a workshopok, illetve a többoldalú szakmai megbeszélések adnak lehetőséget. A szerteágazó kapcsolatrendszer kiemelten fontos tagjai az oktatási intézmények, a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, a Gyámhivatal, valamint a Zuglói Rendőr- főkapitányság, melyekkel rendszeres egyeztetéseket folytatunk a szakmai együttműködés érdekében, és keressük a továbblépés lehetőségeit a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése kapcsán, többek között az iskolai agresszió visszaszorításának érdekében. Továbbá a pedagógusoknak és az érdeklődő szülőknek konkrét segítséget nyújtunk konfliktuskezelő, illetve mediációs képzésünkkel, annak érdekében, hogy az oktatási intézményekben,
illetve az otthonokban újfajta kommunikációs minták, alternatív
konfliktuskezelési módszerek terjedhessenek el. Ezzel is elősegítve az agresszív magatartási formák visszaszorulását.
4.5. Internetes zaklatás és agresszió – a szülők és a szakemberek szerepe a megelőzés és a segítségnyújtás során
Az internetes zaklatás fogalma Az internetes zaklatás angol megfelelője a cyberbullying. Az ezen a néven elterjedt kifejezés a konkrét személyek ellen irányuló internetes zaklatások, rágalmazások gyűjtőneve. Bár jelentős átfedés van a hagyományos zaklatás és elektronikus zaklatás elkövetői és áldozatai között, a kiváltott hatás szempontjából mutatkozik különbség. Az újfajta terror érzelmileg jóval megterhelőbb, mint korábbi formája, elsősorban azért, mert nehezebb elmenekülni előle. Míg az iskolai zaklatás véget ér a gyermekintézmény kapujánál, azonban a cyberbullying csak ott kezdődik. 42
Manapság a gyerekek nagyon sok időt töltenek az online világban, ott zajlik az egymás közti kommunikáció és szórakozás jelentős része is. Fontos tényező, hogy az elektronikus zaklatás jellemzően név és arc nélkül, valamint kockázat és következmények nélkül történik. Ez az új zaklatási forma sokkal eredményesebb és hatásosabb, ha elsődleges cél a megfélemlítés, nem pedig a fizikai erőszak. A gyerekek gyakorlatilag már otthon sincsenek biztonságban, hiszen ahol internet és telefon van, oda a zaklató „követni” tudja. Márpedig internet és telefon ma már a legtöbb otthonban van. A zaklatás igen széles keretek között és változatos formában valósulhat meg: fenyegetés, zsarolás, megszégyenítés, illetlen képek küldése, lejáratás, az áldozat személyes adatainak közzététele, azokkal való visszaélés, indiszkrét képek közlése az áldozatról és még sok minden más. A zaklatók ma már sokkal szélesebb körben járathatják le az áldozatot, ellehetetlenítve az életét is. Az áldozat tehát sokkal koncentráltabb formában kapja a megaláztatást és frusztrációt. A szülőknek pedig minden eddiginél jobban kell figyelniük, mert az ilyen jellegű támadásokat leginkább a szüleik elől titkolják a pórul járt gyerekek. Sajnos az esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. A világhálós zaklatás konkrétabb formája, mikor nemcsak virtuális, hanem fizikai erőszak is társul hozzá. Gyakori, hogy az elkövetők dokumentálják a történteket azért, hogy feltegyék az internetre, így is megalázva az áldozatokat. Nem elhanyagolható a televízióból sugárzott erőszak szerepe, és a mobiltelefonokon terjedő erőszakos képek és videók terjedése sem. Sok esetben mobiltelefonokkal rögzítenek videókat, így válik a telekommunikációs eszköz a lelki terror fegyverévé. A kutatások szerint pl. a brit diákok csaknem fele volt már áldozata ilyen jellegű zaklatásnak. A gyermekeket, fiatalokat körülvevő felnőttek (szülők, szakemberek) szerepe, felkészültsége rendkívül jelentős a probléma kezelésében. Elsődleges fontosságú, hogy a gyermek megbízzon egy vele közvetlen kapcsolatban álló felnőttben (jó esetben a szülőben), akinek remélhetőleg beszámol az őt ért negatív hatásokról. Ha ő maga mégsem említ meg internetes aktivitást, de sejthető, hogy valami gond lehet, akkor a legjobb, ha kezdésként az általa használt számítógépre védelmi és ellenőrző programokat telepítenek, és nyomon követik az internetes működését. Mind az iskolában, mind otthon olyan helyen legyen a számítógép, ahol a gyermek szem előtt van, és nyomon követhető, hogy milyen oldalakat látogat. A népszerű közösségi oldalak esetében az egyik megoldás, ha be van jelölve a gyermek ismerőseként, és látja az üzenetváltásait. Pedagógusként is hasznos az osztályába járó gyermekek közti kommunikációt nyomon követni. Szülőként tanácsos tőle elkérni a különféle 43
internetes oldalakhoz tartozó belépési kódjait. Fontos határt szabni, hogy a gyermek mennyi ideig és milyen körülmények között használhatja az internetet. Fontos, hogy a szülők, illetve a szakemberek minél korábban megismertessék a fiatalokat az internet világával. Ahhoz, hogy kisebb eséllyel váljon áldozat a gyermekéből, elengedhetetlen a megfelelő felvilágosítás. Minél fiatalabb a gyerek, annál jobban tiltani kell számára, hogy bármilyen adatot is közöljön magáról vagy a családjáról (név, cím, telefonszám, iskola, munkahely, hivatalos iratokon szereplő azonosítószámok). Ha viszont már megtörtént a baj, akkor segíteni kell neki abban, hogy megfelelő módon kezelje a dolgot.17 A legjobb tanács a fiatalnak, hogy hagyja figyelmen kívül a zaklatást, ne reagáljon a fenyegetésre, támadásra. A passzivitás idővel kedvét veheti a zaklatónak. A másik megoldás, hogy felnőttként fellépünk a támadóval szemben, de ehhez az is szükséges, hogy ki tudjuk deríteni a kilétét. Ha a környezetünkben lévő gyermekről derül ki, hogy zaklató, el kell neki magyarázni, hogy a másiknak ezzel rossz dolgot tesz. Hangsúlyozni kell azt is, hogy milyen következményekkel kell számolnia, ha elkapják. A gyerekeknél gyakran előfordul, hogy az áldozatból lesz a zaklató és fordítva. Érdemes szigorítani mind az iskolai, mind az otthoni számítógépek biztonsági beállításait. Amennyiben nem szeretné, hogy a gyermek idegenekkel társalogjon, nem kívánt személyek keressék meg, akkor célszerű a biztonsági beállításokat szigorúbbra állítani. Olyan beállításokat kell alkalmazni, hogy ne lehessen rákeresni a gyermek adataira, minél kevesebben látják, tudnak azokról, annál biztonságosabb. Szülőként,
drasztikusabb
esetekben
a
gyermeke
védelmének
érdekében,
egyéb
megszorításokat is tehetünk: e-mail- cím-, telefonszám-, pc(modem)-csere és szigorúbb titkosítási eljárások, vagy az előző internetes létének teljes felszámolása és új profilok szerkesztése. Figyelmeztetni kell a gyermeket, hogy soha senkivel ne ossza meg a belépési kódjait, és soha ne maradjon belépve, ha otthagyja a számítógépet. Szükség esetén előfordulhat, hogy bizonyítékokat kell gyűjteni: elmenteni és kinyomtatni a gyermek levelezéseit, bejegyzéseit, chat-archívumát, böngészési előzményeit, mindent, ami hasznos lehet egy szembesítés során. A bizonyíték lehet akár egy e-mail, kép, chat- és blogbejegyzések
stb.
Hasznos
mindezt
időrendben
elrendezni,
hogy
az
adatok
jól
dokumentálhatóak és visszakövethetőek legyenek. A személyes adatokkal történő visszaélést, a zsarolást és egyéb garázdaságot a törvény bünteti. 17
http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szuloknek/4541/Internetes-biztonsagi-tippek-szuloknek
44
Szülőként vagy szakemberként jelezhetünk a hatóságok felé. Az internetes zaklatás nem minden formája teljesen törvénybe ütköző vagy büntethető, de ha visszaélés történik a személyes adatokkal, fizikai vagy szexuális erőszakkal való zsarolás, illetve fenyegetés ténye áll fenn, érdemes felvenni a kapcsolatot a hatóságokkal. 18 Rendkívül fontos és előremutató, ha a szülők és a pedagógusok, illetve egyéb szakemberek kapcsolatba lépnek egymással a probléma közös és hatékony rendezése érdekében. Végezetül direkt és indirekt támadás is indítható a zaklató ellen azáltal, hogy az internetszolgáltatónál letiltatják a zaklatót a hálózatról. Az internetes oldal üzemeltetőjénél jelezni lehet a problémát, és kitiltathatjuk az oldalról az adott személyt. Ez többé-kevésbé eredményes lehet, de a támadó technikai felkészültségétől, valamint az oldal üzemeltetőinek hozzáállásától is függhet. A mai, modern, vezeték nélküli megoldások világában célszerű jelszóval levédeni a hálózatot, amit csak a szülő vagy a pedagógus ismer, mert laptop, okostelefon, tablet segítségével a kamasz szinte bárhol rácsatlakozhat az internetre. (A 2008-ban Magyarországon létrehozott Biztonságos Böngészés Program (BBP) célja, hogy megvédje a gyermekeket az internet káros tartalmaitól. A képelemző modul megakadályozza, hogy a pedofil zaklatók képet csaljanak ki a gyermekektől; a figyelmeztetőmodul üzenetet küld a szülőnek vagy a tanárnak, ha a gyermek bármilyen időpontban, napon, órában találkozót beszél meg a neten (pl. chaten, emailben) bárkivel. Szinte általánosnak mondható, hogy a netet használó gyerekek rendszerint valaki másnak adják ki magukat, rendszerint idősebbnek vagy ellenkező neműnek. Azonban úgy gondolják, hogy mások biztosan az igazat mondják. Tudatosítani kell a gyermekekben, hogy senki sem az, akinek a neten keresztül látszik. Nem csak gyerekeket, de felnőtteket is rászedtek már így. A csalók többnyire pénzt kérnek vagy ígérnek, de ehhez elkérik vagy kizsarolják a bankkártyaadatait. A gyerekek esetében ennél sokkal rosszabb is történhet: akár még szexuális erőszak, gyerekcsempészet, rabszolgaság, fekete szervkereskedelem is.19 Mit lehet tenni jogi úton a zaklatók ellen? A zaklatás mint bűncselekmény néhány éve került a Büntető Törvénykönyvbe, és 2008. január 1-jén lépett hatályba. Amennyiben az internetes zaklató ismert személy, az áldozatnak 30 napja van arra, hogy magánindítványával éljen, vagyis a hatóságnál előterjessze, hogy a zaklatót felelősségre 18 19
http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szuloknek/4629/Vedelmi-strategia-netes-zaklatas-ellen http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szuloknek/4614/Internetes-biztonsagi-tippek-szuloknek-2
45
kívánja vonni. Amennyiben az áldozat így dönt, össze kell gyűjteni a hatóság részére a zaklató jellegű írásokat, bizonyítékokat, amivel tanúsítja, hogy zaklatják. A hatóság ezeket meg fogja vizsgálni, és amennyiben a bűncselekmény megvalósult, akkor az eljárást meg fogják indítani. Ha az internetes zaklató ismeretlen, csak egy e-mail cím van vagy egy kitalált névvel ellátott közösségioldal-profil, ebben az esetben csak ismeretlen személy ellen lehet feljelentést tenni. A hatóság kivizsgálja az ügyet (pl. a szolgáltatótól bekéri a különböző, ismeretlen személy kiderítéséhez szükséges adatokat, kérdés, hogy megteszi-e), és ha megtörtént a bűncselekmény, akkor a büntetőeljárást megindítja.20
Az „Egy jó szó Zuglóban” program által kínált megoldási lehetőségek Az internetes zaklatás áldozatai sokrétű segítségnyújtásban részesülhetnek a program révén. Biztonságtechnikai és informatikus szakembereink konkrét technikai tanácsadással szolgálnak az érintetteknek, hozzátartozóiknak, illetve az esetlegesen hozzánk forduló pedagógusoknak a számítógépek védelmi rendszereiről, a cyberbullying megelőzési lehetőségeiről. A már áldozattá váltak jogi tanácsadásban részesülhetnek a rendőrségi feljelentés módjáról, az ügy várható kimeneteléről, a szükséges intézkedésekről. Az okozott lelki trauma a mentálhigiénés szakember segítségével dolgozható fel. A szociális munkások segítséget nyújtanak a hivatalos szervekkel való kapcsolatfelvételben, az ügyintézés menetében, valamint szükség esetén kapcsolatba lépnek az illetékes gyermekvédelmi, illetve oktatási intézményekkel, hogy a további viktimizálódás elkerülése érdekében közös megoldást dolgozhassanak ki.
5. Jó tanácsok gyakorló szakembereknek. Hogy viszonyuljunk az áldozatokhoz és az események egyéb érintettjeihez?
Mi történik azzal, aki áldozattá vált? Az áldozattá válás hatásait kiválóan összefoglalta Virág György: Az áldozatsegítés módszertana című kiadványában (Virág, 2009). Az áldozattá válás, túl az elszenvedett sérelmen, a sértettek jelentős részét érzelmileg, lelkileg is megviseli. Vannak olyan bűncselekmények, melyek hatása, következménye különösen súlyos, pl. az élet elleni cselekmények, a szexuális bántalmazások és egyéb erőszakos cselekmények esetében. Az, aki 20
http://jogiq.com/zaklatas_interneten/
46
bűncselekmény áldozatává vált, sokszor összetett segítséget igényel. Nem csak anyagi támogatást, hanem érzelmi, szociális szükségletei terén is. A
bűncselekmények
mentálhigiénés
és
áldozatának gyakorlati
a
cselekményt
segítségre
van
követően
szüksége.
pszichológiai
Megfelelő
és/vagy
tájékoztatásra,
felvilágosításra, valamint pénzügyi, anyagi segítségre, jogi tanácsadásra (pl. büntetőeljárás állására, várható menetére vonatkozóan) esetenként orvosi segítségre, kárhelyreállításra, kártérítési igény érvényesítésében segítségnyújtásra, vagyonvédelemre, biztonságtechnikai megoldásokra, tűzvédelemre. A balesetekhez, katasztrófákhoz, háborús élményekhez hasonlóan a bűncselekmények is traumatogén hatásúak, vagyis komoly érzelmi és pszichés sérülést okozhatnak. Ezek közös sajátossága, hogy egy kivételes stresszt okozó életesemény (így például szenvedő félként vagy tanúként átélt bűncselekmény) átmenetileg vagy tartósan fennmaradó stresszreakciót vált ki, alkalmazkodási zavart eredményez. A pszichés trauma egy lélektanilag kritikus állapot, azaz krízishelyzet terméke. Akkor következik be, amikor egy helyzetben a veszély nem hárítható el, vagyis „az érintett a helyzetből nem tud elmenekülni, és a szokásos problémamegoldási eszközök, a rendelkezésre álló megküzdési (coping) stratégiák alkalmazásával, a veszéllyel szembeszállni, megbirkózni sem képes.” (Virág, 2009, 110.) Jellegzetes tünete: a trauma újraélése kontrollálatlanul feltörő emlékek, gondolatok, érzések, álmok, rémálmok stb. formájában.
Az áldozatsegítés alapelvei: Az áldozatsegítő szakemberek a bűncselekmények áldozatainak mentális, fizikai, pénzügyi, szociális, érzelmi és spirituális szükségleteire reagálnak. A segítés során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az eltérő bűncselekmények különböző sérelmeket okoznak, azonos cselekmények áldozatai eltérő módon sérülnek, illetve kezelik a következményeket, mint ahogyan a sérelmek orvoslásával kapcsolatos igényeik is különbözőek lehetnek. Minden áldozatnak joga van a segítségre, de a krízisállapot sértettjei igénylik a legnagyobb figyelmet. Az alábbiakban felsorolt szempontok figyelembe vétele nélkülözhetetlen az áldozatsegítés folyamatában: 1. Kiemelten fontos az áldozat fizikai és szubjektív biztonsága. Ez azonban nem azonnal és nem mindig nyilvánvaló. Az éppen sokkos állapotban lévő sértett nem feltétlenül van tudatában az elszenvedett (fizikai és/vagy érzelmi) sérüléseinek vagy az őt még mindig fenyegető veszélynek, ezért nem lehet kizárólag az ő megítélésére támaszkodni. Másfelől a 47
szubjektív biztonságra is figyelmet kell fordítani, vagyis fontos annak tisztázása, hogy az áldozat biztonságban érzi-e magát. Szakemberként különösen a rendőrségi vizsgálat során követhetünk el súlyos hibákat, mivel az áldozat fenyegetve érezheti magát, ha: – a rendőrség előtte hallgatja ki az elkövetőt; – a támadás helyszínén kerül sor a kihallgatásra; – nem kap időt arra, hogy szakadt ruháit levegye és átöltözzön; – éhes, fázik, vagy általában kényelmetlenül érzi magát; – az elkövető szabadlábon van, és azzal fenyegetőzik, hogy visszajön; – ismeri az elkövetőt; – nemcsak őt, hanem családtagjait, barátait vagy a tanúkat is megfenyegetik. Bármelyik említett körülmény a biztonságérzet hiányát keltheti még akkor is, ha a rendőrök jelen vannak. 2. Az áldozat meghallgatásához biztonságos és zavartalan körülményeket kell biztosítani, nem lehet meghallgatni egy olyan helyiségben, ahol más is tartózkodik, benyithatnak, vagy ki-be járkálnak. 3. A segítőnek törekednie kell az áldozat megnyugtatására, biztosítani kell az együttérzésről, folyamatosan azt érzékeltetve, hogy a segítő „vele van”, ami történt, az nem az ő hibája, és most már biztonságban van. Fontos tehát a bűntudat oldása is. 4. Ha az áldozat zaklatott, támadó, a segítő akkor is őrizze meg a nyugalmát, mert ez a másikra is nyugtatóan hat. 5. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, arra van szüksége, hogy figyelemmel legyenek érzéseire, igényeire, állapotára. Fontos, hogy a maga tempójában mondhassa el a vele történteket, hogy azt érezze, valóban meghallgatásra talál. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy „ventiláljon”, vagyis elmondja, ami vele történt. Sok áldozat újra és újra elmondja a bűncselekményt és kifejezi érzéseit, amit annak során átélt. Az idő előrehaladtával azonban van, hogy egyre több emléket is képes felidézni, és az emléktöredékek lassan összeilleszkednek, a történet így alakul és változik. Mindez a különböző segítői pozíciókban különböző módon kezelhető. A szociális munkás, pszichológus vagy mentálhigiénés szakember számára a ventiláció, a történet módosulása természetes folyamat, a traumafeldolgozás részeként kezelendő. Ugyanakkor a nyomozó, a rendőr vagy az ügyész szemszögéből – főleg, ha nincs tisztában azzal, mi zajlik éppen az áldozatban – az össze nem illő, vagy éppen ellentmondásosnak tűnő beszámolók kezelhetetlenek, megkérdőjelezhetik a „sértett” szavahihetőségét. 48
6. A krízisállapotban lévő áldozat nem csak attól retteghet, ami megtörtént vele, hanem az is érthetetlen és ijesztő lehet számára, amit a vele történtekkel kapcsolatban érez, ahogy reagál. Fontos, hogy a segítő megnyugtassa, ezek az érzések (harag, düh, félelem, szorongás, bűntudat, szégyen, szomorúság stb.) az ő helyzetében normálisak, gyakori emberi reakciók. 7. A súlyos bűncselekmény áldozatát a bűncselekményt követően sokszor az az érzés keríti hatalmába, hogy elveszítette az ellenőrzést a saját élete eseményei felett. A kontrollérzés visszaszerzése többek között azt jelenti, hogy a valóság ismét átláthatóvá, bejósolhatóvá válik, vagyis az áldozat tudja, mi történik és mi vár rá. Az arra vonatkozó konkrét és gyakorlati információ, hogy mi történt és mi fog történni vele, mikor, hol, miért és hogyan, jelentősen elősegítheti ezt a folyamatot. Fontos tehát, hogy ne csak a segítő legyen tisztában mindezekkel, hanem az áldozat is megkapja a megfelelő felvilágosítást. A praktikus információ a gyakorlati, a pénzügyi, az orvosi vagy a pszichés segítség lehetőségeire, az áldozat jogaira, a büntetőeljárás várható menetére, eseményeire és nehézségeire vonatkozik. Elengedhetetlen, hogy tájékoztatást kapjon az eljárás őt érintő, fontos jogi aspektusairól. Fontos még a figyelmét felhívni a történtek lehetséges rövid és hosszú távú érzelmi következményeire is, illetve arra, hogyan tudja mindezeket kezelni, illetve hol és hogyan tud ehhez segítséget kapni. A segítő szervezetek elérhetőségére vonatkozó információ megadható ugyan szóban is, mivel azonban az áldozat sokszor olyan állapotban van, hogy nem képes befogadni a beszélgetés során szóban elhangzottakat, vagy egyszerűen elfelejti azt, ezért szerencsésebb erről egy rövid és közérthető írásbeli anyagot, szórólapot is adni, amit magával vihet, és később is megnézhet. 8. Az áldozatsegítés során fontos szem előtt tartani az ismételt áldozattá válás megelőzését is. Felmérések, vizsgálatok alátámasztják, hogy aki bűncselekmény áldozatává vált, a jövőben nagyobb eséllyel lesz újabb hasonló, vagy más jellegű bűncselekmény áldozata. Az áldozatsegítés feladata tehát kettős: a jelen bűncselekmény következményeinek feldolgozásához és enyhítéséhez nyújtott támogatáson túl törekedni kell az újabb áldozattá válás megelőzésére is. Erre mind a vagyon elleni, mind az erőszakos személy elleni bűncselekmények körében van lehetőség, felvilágosítás, technikai segítségnyújtás, illetve megfelelő módszerek bevezetése, alkalmazása révén. 9. Az áldozatsegítés megfelelő készségek meglétét, illetve kialakítását feltételezi, és speciális kommunikációs eszközök alkalmazását igényli.
49
Az áldozatsegítő szakember kommunikációjának néhány alapelve Az alábbiakban Muchielli: Célzott beszélgetés segítő kapcsolatban (Muchielli, 1987) című műve
alapján
mutatjuk
be
az
áldozatsegítés
során
alkalmazandó
legalapvetőbb
kommunikációs alapelveket, illetve technikákat.
Kommunikációs alapelvek: 1. Empatikus hozzáállás során a másik érzéseibe, élményeibe, indulataiba és szükségleteibe való belehelyezkedés. 2. Feltétel nélküli elfogadás. Segítő pozícióban kiemelten fontos, hogy a meghallgatása során ne értékeljük, minősítsük a másikat. 3. Jó kérdezés. A jó kérdés nyitott (nem eldöntendő kérdés), segíti a problémák valós okait feltárni, illetve a megoldáshoz vezető utat megtalálni. 4. Fölösleges megjegyzések vagy félbeszakítások mellőzése 5. Aktív hallgatás, figyelem 6. A jó metakommunikáció során a segítő odafigyel az arckifejezésére, gesztusaira, hanglejtésére, testtartására, tekintetére (szemkontaktus fenntartása) stb. 7. A trauma központi kérdése a bizalom, illetve annak megrendülése. Ennek a helyreállítása, visszaszerzése a segítési folyamat szintén egyik központi feladata. A segítőnek folyamatosan törekednie kell arra, hogy elnyerje az áldozat bizalmát, de ehhez neki is bíznia kell az áldozatban. A segítőnek az áldozattól nyert információt bizalmasan kell kezelni, illetve figyelmeztetni kell az áldozatot, hogy ha valamilyen közlést nem tarthat titokban. 8. Az áldozat sokszor kontrollvesztett állapotba kerül, viszonyait és a világot zűrzavarosnak éli meg, ezért fontos, hogy a segítő kapcsolat támaszt, gondoskodást is nyújtson számára. Első körben az aktuális, gyakorlati feladatok megoldására kell törekedni, ezt követően a jövőbeni feladatok megoldásához nyújtani támogatást. A célok kitűzése mellett az alternatívák felajánlása is elengedhetetlenül szükséges. A támogatóháló feltérképezése (rokonok, barátok, ismerősök, segítő szervezetek stb.), illetve hova tud akkor fordulni, ha baj van. A segítőnek tudnia kell, hogy a kontroll visszaszerzését meddig szolgálja az aktív közreműködése, és mikortól kell az önálló cselekvésre ösztönöznie az áldozatot.
Konkrét kommunikációs technikák: 1. Szánjon elég időt az áldozat meghallgatására, türelmesen, félbeszakítások nélkül. 50
2. Figyeljen a nyugodt, támogató légkör kialakítására. 3. Őrizze meg a nyugalmát akkor is, ha az áldozat zaklatott, esetleg támadóan lép fel. 4. Mindig kérdezze meg, miben lehet a segítségére. Ha nem tudja megfogalmazni, segítsen ebben neki, pl. röviden foglalja össze, mit értett meg a problémájából, ezzel segítve, hogy meg tudja fogalmazni kéréseit. 5. Ha nehezen mondd ki valamit, adjon megerősítő jelzéseket pl.: „Látom, nehéz erről beszélni…” típusú mondatok segíthetnek. 6. Kínáljon fel számára döntési lehetőségeket, de hagyja, hogy ő hozza meg a döntést, bármilyen kicsinek is tűnik az a döntés. 7. Kommunikációja legyen határozott. 8. Legyen összhangban a verbális és a nonverbális kommunikációja. Néha egy jó szó is sokat jelent, de használjon nonverbális szinten is sok elemet: mosoly, bólogatás, szemkontaktus stb. 9. Ne féljen a csendtől. 10. Ne érezze kellemetlennek az áldozat érzelmi kitöréseit, pl. sírás. 11. Ne féljen attól, amit hallani fog. 12. Ha panaszkodik, újra és újra elmondja ugyanazt, akkor eleinte hallgassa figyelemmel, majd később, próbálja meg óvatosan elterelni. 13. Ha olyan problémákról számol be, mint az alvászavar, étvágytalanság, megőrüléstől való félelem stb., ajánlja fel számára pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét. 14. Ha nehezen ért meg dolgokat, figyelme elterelődik, akkor több érzékszervi csatornán is támogassuk meg. A szóbeli tájékoztatás mellett adjon számára írásbeli anyagot is. Ha kell, többször is beszéljék át a soron következő tennivalókat. 15.
Lehetőleg ne vonjon le messzemenő következtetéseket az áldozat viselkedéséből. Ne
ítéljen elhamarkodottan, ha pl. ittasan, begyógyszerezve érkezik. Ne feltételezze rögtön, hogy alkoholproblémákkal stb. küzd, lehet, hogy csak így oldja a trauma okozta feszültségét, szorongásait, rémképeit. (Viszont kérje meg, hogy legközelebb ne alkoholos állapotban jöjjön el.) A megfelelő segítő magatartás során lényeges az áldozat megismerése, bizonyos alapvető ismeretek megszerzése. Éppen így fontos és elengedhetetlen azonban minden segítő számára az is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzék, vagyis tisztában legyen saját adottságaival, késztetéseivel, érzelmeivel, hangulatával, viszonyulásaival.
51
Egyes áldozati kategóriák esetében további, speciális elvek és stratégiák ismerete és alkalmazása szükséges. Az életkori sajátosságokból adódó eltérések, illetve fokozott sérülékenysége miatt külön ki kell emelni a gyermek áldozatokat.
Hogyan bánjunk a gyermek áldozattal? (Virág, 2009, 110-121.) 1. A gyerek áldozatnak is elsősorban nyugalomra és biztonságra van szüksége. Ehhez a segítő megfelelő magatartása szükséges. Nem mindegy, hogy mit és hogyan mond a gyermek számára. A segítőnek nyugodtnak és biztonságot nyújtónak kell lennie. Biztosítani kell a gyereket, hogy védve van a további támadásoktól, és természetesen gondoskodni kell arról, hogy az ehhez szükséges intézkedéseket meg is tegyék. A gyerekek verbális kommunikációja életkoruk folytán, a felnőttekénél szegényesebb, egyszerűbb. Mindezen a traumatizált állapot és a számára idegen környezet, ahol a meghallgatás történik, még tovább ronthat. A gyerekkel folytatott beszélgetés során olyan szavakat, kifejezéseket kell használni, amit a gyerek ért, amelyek életkorának megfelelőek. 2. Amikor a gyerek beszél, figyelmesen kell hallgatni, nyugodtan kérdezni, és kerülni kell a hosszas kikérdezéseket, vallatásokat, az indulatos, hitetlenkedő kijelentéseket. 3. A segítő bátoríthatja a gyereket, jelezheti, hogy szeretne többet tudni, de ne mondja el helyette a történteket, „ne adja a szájába a szavakat”, mint ahogyan a gyerekekkel folytatott munka során fokozottan kell figyelni arra is, hogy a segítő ne tegyen fel rávezető kérdéseket. 4. A traumatizált gyerek esetében gondoskodni kell arról, hogy megfelelő szakemberhez juthasson, akitől további szakszerű segítséget kaphat. 5. A gyerek áldozat segítésében fontos szerepe van a családnak, a környezetnek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy amikor a gyerekkel történik valami, akkor a családra, a szülőkre is nagy teher nehezedik. A felnőttnek, a szülőnek is szüksége lehet segítségre, valakire, akivel megoszthatja érzéseit, akire támaszkodhat, vagy szakemberre, aki segít a történtek feldolgozásában.
Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozatával? (Bethlen − Pap, 2012, 5.) A párkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatai leggyakrabban az egészségügyi ellátás során jelennek meg, ezenkívül a rendőrség, a gyermekvédelmi ellátórendszer, a gyermekek oktatási intézményének munkatársai körében, illetve akár saját munkakörnyezetükben is. A szexuális bántalmazás áldozatának érzései, tünetei sokrétűek: – bűntudat, szégyen, önhibáztatás, szorongás – zavar 52
– félelem, bizalmatlanság – szomorúság – sérülékenység – elszigetelődés –kontrollvesztés – harag – bénultság – zavarodottság – sokk, a hit elveszítése – kétely – a konkrét következményektől való félelmek (terhességtől, nemi úton terjedő betegségektől).
Amit a laikus hozzátartozók is első látásra észrevehetnek: – evési, alvási szokások változása és következményeik (elhízás, lefogyás, alvási zavarok stb.) – öltözködési szokások megváltozása – merev, sematikus viselkedésminták – megriadási reakciók – a fizikai biztonságérzés (látás, hallás, érzékelés, egyensúly, tájékozódás) romlása – sérülések. A közeli hozzátartozók, barátok is súlyosan érintettek lehetnek. Amint tudomásukra jut és felfogják, hogy mi történt az áldozattal, van, hogy ők is hasonló tüneteket produkálnak: legyen az harag, düh, félelem, bűntudat, önhibáztatás, gyász, bosszú. Sok esetben nem csak az áldozat ellátása fontos, hanem az, hogy a közvetlen hozzátartozóik, barátaik is megkapják a szükséges támogatást, lelki segítségnyújtást. Ez hozzájárulhat az áldozat gyógyulásához is.
Hogyan bánjunk a párkapcsolati erőszak áldozataival? (NANE-Patent, 2012) 1. Ne próbálja meg rávenni a bántalmazottat arra, hogy feltétlenül hagyja el partnerét, mint ahogyan azt sem, hogy maradjon vele. A bántalmazott rendszerint tudatában van annak, hogy mi a biztonságosabb számára. Ha téved is, akkor sincs arra garancia, hogyha megfogadná a tanácsot, nagyobb biztonságban lenne. 2. Elsődleges feladat a minél szélesebb körű információ átadása, ne adjon olyan tanácsokat, amelyek elvárásként vagy utasításként is értelmezhetők. Az egyetlen biztonságos állapot a bántalmazott számára, ha bántalmazója nem fér hozzá. Erre azonban hosszú távon a
53
magyar szabályozás és jogalkalmazás nem nyújt garanciát, a bántalmazottnak joga van ahhoz, hogy pontos információk birtokában ő maga hozhassa meg a döntéseit. 3. Biztosítsa a bántalmazottat arról, hogy hisz neki. A párkapcsolati erőszak áldozatainak gyakori tapasztalata, hogy megkérdőjelezik állításaik valósságát. Szakemberként az a feladata, hogy megtegyen minden szükséges lépést az áldozat biztonsága érdekében. 4. Ne vállaljon közvetítő szerepet a felek közt: nem ismeri annyira a bántalmazót, mint a bántalmazott, így aligha képes felismerni annak minden manipulatív technikáját. 5. Ne próbáljon az áldozat helyett döntést hozni: nem önnek kell majd azok következményeit viselnie. 6. A segítő feladata, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtson, tegyen mindent meg, amit megtehet, hívja fel a figyelmet a bántalmazás következményeire, ugyanakkor tartsa tiszteletben az áldozat döntéseit. 7. Jelezze a bántalmazottnak, hogy a bántalmazásból ki lehet lépni, és biztassa arra, hogy elhiggye, talpra tud állni a bántalmazás után.
Az „Egy jó szó Zuglóban” program illeszkedése a szakmai követelményekhez Programunk minden elemében illeszkedik az imént megfogalmazott szakmai elvárásokhoz. A hozzánk forduló áldozattá vált személyek összetett segítségnyújtásban részesülhetnek. Egyrészt pszichés támogatást kaphatnak a mentálhigiénés szakember révén, másrészt gyakorlati segítségnyújtásban is részesülhetnek: felvilágosítást, tájékoztatást, ügyintézési segítségnyújtást biztonságtechnikai,
kaphatnak
a
tűzvédelmi
szociális
munkásoktól;
tanácsadással
szolgálnak
továbbá
vagyonvédelmi,
az
specializálódott
erre
szakembereink. Jogi ügyekben a program jogásza áll heti rendszerességgel a kliensek rendelkezésére. Mindezek a különféle praktikus információk a korábban ismertetett szempontok értelmében, közvetlen gyakorlati hasznukon túl, hozzásegíthetik klienseinket a valóság feletti kontrollérzés visszaszerzéséhez is. Nagy hangsúlyt fektetünk az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, különféle területeken tevékenykedő szakemberek képzésére, érzékenyítésére; továbbá a köztük lévő szakmai kapcsolatok elmélyítésére. Ennek érdekében mediációs, ill. konfliktuskezelő tréningeket, workshopokat szervezünk. Döntő szerepe van a rendőrségi alkalmazottak lélektani hozzáállásának, felkészültségének a kliens további (a hivatalos szervek által önkéntelenül elkövetett)
viktimizációjának
elkerülése
szempontjából.
Ezért
kiemelt
jelentőséget
tulajdonítunk a rendőrök említett programelemekbe történő bevonásának, illetve annak, hogy felhívjuk a figyelmet az áldozatokkal való helyes bánásmódra. 54
A szakirodalomban leírtaknak megfelelően szem előtt tartjuk a prevenciót is, hiszen közismert tény, hogy aki bűncselekmény áldozatává vált, a jövőben nagyobb eséllyel lesz újabb bűncselekmény áldozata. Ennek elkerülése érdekében önvédelmi tanfolyamokat tartunk különféle társadalmi csoportoknak: nőknek, időseknek, közszférában dolgozóknak.
6. Az áldozatsegítés állami és civil szervezetei, elérhetőségeik Az alábbiakban az áldozatsegítés területén működő legfontosabb zuglói és fővárosi szervezetek elérhetőségét közöljük, és röviden bemutatjuk tevékenységi területüket.
Állami szervezetek: Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Honlap: www.kih.gov.hu/alaptev/aldozatsegito Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80- 244-444 A honlapon megtalálható, hogy ki milyen esetben, mikor jogosult az Áldozatsegítő Szolgálat által nyújtható segítséget igénybe venni, és milyen segítséget tud nyújtani a Szolgálat. Igénybe vehető szolgáltatások: Azonnali pénzügyi segély, melyet a szolgálat méltányossági döntés alapján a legalapvetőbb szükségletek fedezésére (lakhatás, ruházkodás, élelmezés, utazás, gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások) adhat, ha a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés miatt kialakult helyzet ezt indokolja. A bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést követő 5 napon belül lehet folyamodni ilyen jellegű segélyért. Érdekérvényesítés elősegítése, melynek során az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól, illetve az őt megillető szolgáltatásokról, ellátásokról. Állami kárenyhítésre jogosultak a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmények áldozatai. A kárenyhítés nem jár alanyi jogon, célja a sértett testi épségének, egészségének súlyos károsodásának, illetve a sértett halálát okozó bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni kár, jövedelemkiesés kompenzálása. Kárenyhítést az kaphat, akinek esetében a fejenkénti havi nettó jövedelem a családban nem haladja meg a 174.236,- Ft-ot. A kérelmet a bűncselekmény elkövetése után három hónapon belül kell az áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszteni, a kár részletes igazolásával. Szükséges továbbá, hogy az áldozat sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt akár hivatalból, akár feljelentésre eljárás induljon. 55
Zuglói Rendőrkapitányság Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 83-85. Telefon: 06-1-461-8150 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.police.hu/brfk_ap/brfk_ap3/14ker_rkap
Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Áldozatvédelmi, Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanácsadó Szolgálata Ügyeleti telefonszámok: 06-1/251-5366 (hívható: 0-24 óra) 06-70/335-3432 E-mail:
[email protected],
[email protected] [email protected] Honlap: http://www.zpo.hu
Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Cím:1144 Bp., Füredi park 6. Telefon: 384-0318, 364-3013 Tevékenységi területük többek között: a különféle pénzbeli és természetbeni támogatásokról, szolgáltatásokról szóló, az ügyek intézésével kapcsolatos információk közvetítésével. egyéni tanácsadással és családi konzultációkkal, azaz segítünk tisztázni a problémát, és az érintettek részvételével, alkalmas és kivitelezhető megoldások megtalálásában nyújtunk segítséget. családlátogatással, érdekképviselettel, közvetítéssel. szükség esetén egyéb segítők, szakértők és szolgáltatások bevonásával.
Zuglói civil szervezetek: Lelki Egészségvédő Alapítvány E-mail:
[email protected]
56
Az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy széles rétegek számára tegye elérhetővé a mentálhigiénés, egészségvédő, pszichológiai és pszichoterápiás szolgáltatást.
Családokkal az életért KHE Cím: 1141 Bp., Szugló u. 74. Telefon: 06/70-258-7256 Céljuk a hátrányos helyzetű, bajba került rétegek felzárkóztatása, problémáik kezelése, szociális érdekképviselet, munkanélküliek foglalkoztatása, hajléktalanok számára melegedő létrehozása, hajléktalanok foglalkoztatása a környezetvédelemben.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Szatmár utcai Családok Átmeneti Otthona és Anyaotthon Cím: 1142 Bp., Szatmár u. 26. Telefon: 220-2276, 252-3135 Családok Átmeneti Otthonaként 1996 óta működnek, ahol 16 család − maximum 1 évig tartó −
külön elhelyezésére van módjuk 35 m2-es összkomfortos lakásokban. A Málta Családok
Otthonaiban összesen másfél évet tölthetnek klienseik. A családokkal rendszeres együttműködést tartanak fent. Szociális, pszichológiai és jogi segítségre is lehetőség van, szükség szerint.
Magyar Vöröskereszt XIV. kerület Cím: 1143 Bp., Gizella u. 34. Telefon: 06-1-251-5440.
Magyar Vöröskereszt 647-es Alapszervezet Cím: 1148 Bp., Bolgárkertész u. 13/F Telefon: 06-30-508-0031, 06-1-364-2922
Otthon Segítünk Zuglói Szervezet Cím: 1148 Bp., Padlizsán u. 11−13. Telefon: 06-20-596-3638 Olyan családok kérhetik segítségüket, amelyek legalább egy hat éven aluli gyermeket nevelnek. A segítség konkrét módjában és időtartamában a család otthonában, egy hosszabb
57
ismerkedő beszélgetés után állapodnak meg. Szülő nélküli gyermekfelügyeletre és a hiányzó nagyszülők hosszabb távú pótlására nem vállalkoznak.
Anonim Alkoholisták Zuglói Csoportja Cím: 1148 Bp., Padlizsán u. 11−13. Telefon: 06-20-389-1555 Az Anonim Alkoholisták olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket azért, hogy megoldhassák közös problémájukat, és segíthessenek másoknak felépülni az alkoholizmusból. A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya.
Fővárosi Civil Szervezetek Fehér Gyűrű Telefon: 06-1-472-1162, 06-1-312-2287 1055 Bp., Szt. István körút 1. A kelet-európai országok között elsőként alakult áldozatvédő szervezet, a magyar Fehér Gyűrű feladata, hogy konkrét és közvetlen támogatást ad, valamint segítséget nyújt a bűncselekmények – főleg a szociális helyzetük miatt rászoruló – áldozatainak és hozzátartozóiknak, anyagi, jogi, pszichikai és egyéb formában, továbbá kiáll és fellép a sértettek érdekeinek védelmében.
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat Telefon: 06-80-20-5520 Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat olyan esetben hívható, ha azonnal menekülni kell. A telefonszolgálat napi 24 órában ingyenesen elérhető. A hozzátartozók közötti erőszak (párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a háztartáson belül a rokonok, családtagok által elkövetett erőszak), a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak megsegítésével foglalkozik.
NANE Telefon: 06-80-50-5101 (18.00-22.00 között hívható) E-mail:
[email protected] A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület 1994 januárjában alakult azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. A segélyvonal mind a mai napig 58
az egyetlen olyan célzott telefonos szolgáltatás e témában, amelyet képzett női önkéntesek működtetnek civil szervezeti keretek között.
Segélyvonal a szexuális erőszak áldozatainak Telefon: 06-40-630-006 A NANE Egyesület a KERET Koalíció tagjaként a szexuális erőszak áldozatai és az áldozatok támogatói számára segélyvonalat hozott létre.
Eszter Ambulancia Telefon: 06-1-466-9872 Az ESZTER Alapítvány az erőszak és bántalmazás áldozatai segítésével foglalkozó civil szervezet. Az ambulancia lélektani segítséget és ellátást nyújt a rászorultaknak: nőknek és férfiaknak, akik szexuális visszaélést szenvedtek el vagy bántalmazás, erőszak áldozatává váltak, gyermekeknek, akik szexuális visszaélés, gyermekbántalmazás áldozataivá váltak, az áldozat családjának, hozzátartozóinak, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy maguk segíteni tudjanak. Az ambulanciát felkeresheti, ha a bántalmazás most történt és sürgős segítségre van szüksége ha a bántalmazás korábban, akár évekkel ezelőtt vagy még gyermekkorában történt, de maradandó következményei még ma is befolyásolják életét.
Patent Egyesület jogsegélyszolgálat Telefon: 06-70-529-5676 (szerdánként 16 és 18 óra között) E-mail:
[email protected] A Patriarchátust Ellenzők Társasága egyik legfőbb tevékenysége a nők és szexuális kisebbségek elleni erőszak és diszkrimináció áldozatai számára fenntartott jogsegélyszolgálat működtetése. Az egyesület ügyfeleit elsősorban nemzetközi jogorvoslati fórumokon képviseli, de kihívást lát az alternatív hazai eljárásokban való közreműködés terén is, így a következő fórumokon is: etikai eljárások, Egyenlő Bánásmód Hatóság, ombudsman, Alkotmánybíróság.
Stop-férfierőszak infóvonal
59
Telefon: 06-1-344-3802 (csütörtökön: 18.00-22.00 között hívható) E-mail: stop-ferfieroszak.hu, stop-porno.hu és stop-prostitucio.hu A Stop-Férfierőszak Projekt azokat a férfiakat kívánja megszólítani, akik saját életükben vagy társadalmi szinten tenni szeretnének a nők hátrányos helyzete és a nők elleni erőszak ellen.
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Krízis segélyvonal: 06-1-116-111 Eltűnt gyerekek vonala: 06-1-116-000 E-mail:
[email protected] A lelkisegélyvonal ingyenes, 24 órán át hívható az egész ország területéről anonim módon. A megkeresés oka lehet: a személyes öröm-bánat megosztása, a nehéz döntési helyzetben való segítségkérés, vagy konkrét probléma, kérdés a függőségről, szexualitásról, étkezési zavarokról, baráti konfliktusokról, bántalmazásról, zaklatásról.
Tiszta Jövőért Közhasznú Egyesület Telefon: 06-1-460-9671 http://www.szertelenul.hu A Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány az egészséges életmódra nevelés, az AIDS és a szenvedélybetegség megelőzése érdekében jött létre. Fő célja a fiatalok droghasználatának megelőzése, csökkentése. A prevenciótól a rehabilitált szenvedélybetegek társadalmi visszailleszkedésének támogatásáig terjed. A szervezet tevékenységei: Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, rehabilitációs tevékenység – Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés – Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
Menhely Alapítvány Telefon: 06-1-338-4186 A Menhely Alapítvány tevékenysége kiterjed a tartósan kiszorultak, kiilleszkedettek, fedél nélkül élők krízishelyzetének enyhítésétől a hosszabb-rövidebb ideje hajléktalanként, intézményekben élők támogatásán keresztül a biztonságos otthonnal nem rendelkező, albérletekben, szívességi lakásokban, munkásszállókon meghúzódó emberek szociális ügyeinek az intézéséig az otthontalanság minden megjelenési formájára. 60
Irodalomjegyzék:
Bethlen Anna
−
Pap Enikő (2012), Módszertani ajánlások a szexuális erőszak áldozataival
foglalkozó szakemberek számára, Keret Koalíció
Buda Béla (2006), A drogmegelőzés és az ártalomcsökkentés. Átfesthető horizont, Sciencia Kiadó, Kolozsvár
Buda Béla (1995), Szenvedélyeink. Megelőzés, felismerés, rehabilitálás, Budapest, Subrosa Kiadó
Fonyódi Ákos (szerk.) (2008), A drogprevenció lehetőségei Magyarországon, Budapest, Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Fótiné Németh Margit (szerk.) (2010), Kölcsönhatások. Az iskolai agresszió megelőzésének és kezelésének több szempontú megközelítése, Budapest, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet
61
Görgényi Ilona (2001), A viktimológia alapkérdései, Budapest, Osiris Kiadó
Gyurkó Szilvia – Virág György (2009), Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben, Kutatási zárótanulmány, Készült az ESZTER Alapítvány megbízásából, Budapest
Hajdu Tibor
−
Sáska Géza (szerk.) (2009), Iskolai veszélyek. Az oktatási jogok biztosának
vizsgálata, Budapest
Herczog Mária (2007), Gyermekbántalmazás, Budapest, Complex Kiadó
Kerezsi Klára (2001), Közösség és bűnmegelőzés: közösségi bűnmegelőzés, in: Magyar Tudomány, 2001/8.
Muchielli (1981), Célzott beszélgetés a segítő kapcsolatban, Budapest, Kossuth Kiadó Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre. (2012) In: NANE Egyesület−PATENT Egyesület, Budapest
Virág György (2009), Az áldozatsegítés módszertana, In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II., Budapest, IRM
62