E-számvitel 2012.július
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
A hónap témája
Civilszervezetek könyvvezetési kötelezettségének változása, áttérés egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre
Olvasói kérdések −− A tulajdonosok pótbefizetési kötelezettsége −− Mikor évül el a követelés −− Innovációsjárulék-kötelezettség megállapítása −− Személyi jellegű egyéb kifizetés vagy a bérköltség? −− Vásárolt kölcsönkövetelések elszámolása −− Nyílt végű pénzügyi lízinggel számviteli elszámolása −− Korlátozó tényezők a taggyűlésen jóváhagyott osztalék
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról – http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv587 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. június 25.
kifizetésével kapcsolatban −− Kötelezettség elévülése −− Támogatás összegét elszámolása −− Üzleti vagy cégérték számítása −− Fejlesztési tartalék feloldása −− A beszámolóért való személyi felelősség kérdése
1 E-számvitel |
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
A hónap témája
bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
Civilszervezetek könyvvezetési kötelezettségének változása, áttérés egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre
A Korm. rendelet 6. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a beszámoló lehet: a) egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvezetéssel kell alátámasztani), b) egyszerűsített éves beszámoló (ebben az esetben kettős könyvvitellel kell vezetni).
Könyvvezetés kötelezettségének változása Az egyéb szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségéről szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírása alapján 2012-től továbbra is lehetőség van egyszeres könyvvitel vezetésére (társasház, egyesület, alapítvány, lakásszövetkezet stb.). A könyvvezetési kötelezettségben 2012-től új szabályt nem a hivatkozott Korm. rendelet, hanem az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) hoz.
A Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének előírása szerint egyszerűsített beszámolót készíthet – így egyszeres könyvvitelt vezethet – értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.
A civiltörvény 27. §-a (2) bekezdésének előírása szerint 2012. január 1-től közhasznú civilszervezet csak kettős könyvvitelt vezethet.
Nonprofit gazdasági társaságnak is lehet közhasznú minősítése, azonban a nonprofit gazdasági társaság 2012 előtt és 2012-től is a számviteli törvény előírása szerint vállalkozónak minősül(t), így kettős könyvvitelt kell(ett) vezetnie. A 2012 előtt hatályos előírások szerint közhasznú szervezet is vezethetett egyszeres könyvvitelt. Amennyiben a közhasznú szervezet 2012 előtt egyszeres könyvvitelt vezetett, 2012. január 1-től köteles kettős könyvvitelre áttérni. A civiltörvény előírása szerint a közhasznú civilszervezeteknek 2012. június 1-ig kell az áttérési feladatokat végrehajtani. A Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes
A Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésnek előírása szerint egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni – és így kettős könyvvitelt vezetni – az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Ezen túlmenően a Korm. rendelet 7. §-ának (4) bekezdése rögzíti, hogy az egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő üzleti évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 130 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolójának elkészítésekor a Számviteli törvény 98/A. §-a (2) bekezdésének a számviteli politikára vonatkozó előírását, valamint a Tv. 98/A. §-a (3)–(5) bekezdésének előírásait alkalmazhatja, ezt a beszámolót is kettős könyvvitellel kell alátámasztani. Egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés szabályai A Korm. rendelet 9. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet a Számviteli törvény 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni. 2
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
Egyszeres könyvvitel és az ehhez kapcsolódó egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés lényeges eltérést mutat a kettős könyvvitelhez és az ehhez kapcsolódó mérleg és eredménykimutatáshoz viszonyítva.
−− mit tartalmazzon a kiegészítő melléklet, −− a devizás ügyletek forintosítása milyen árfolyamon történik, −− mi a mérlegkészítés időpontja.
Néhány ilyen jelentős eltérés (nem teljes körűen): −− Egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés részben pénzforgalom, részben analitikus nyilvántartások alapján készül; míg a kettős könyvvitel üzemgazdasági szemléletű. −− Az egyszerűsített mérlegben külön kerülnek kimutatásra a pénzmozgáshoz kapcsolódó és a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, kötelezettségek; kettős könyvvitelnél nincs ilyen. −− Az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék az adózás előtti eredmény jövőbeni vagyonváltozását mutatja (az itt kimutatott tételek egyszeres könyvvitelnél a pénzmozgással egyidejűleg lesznek adóköteles bevételek, költségek). −− Egyszerűsített mérlegben a véglegesen kapott támogatásokat kötelezettségként kell kimutatni. −− Értékvesztést, értékcsökkenési leírást az eredménylevezetésben szerepeltetni kell (pedig ehhez pénzmozgás nem kapcsolódik), viszont az értékvesztést nem lehet visszaírni. −− Saját termelésű készletek értékelése az eladási árból kiindulva történik. −− Bekerülési értékben kevesebb tétel van, stb.
Ki kell egészíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát az alábbiakkal (a felsorolás nem teljes körű): −− értékelés szempontjából minden eszköztípusnál a jelentős/nem jelentős mértékek meghatározása (értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés stb.), −− bekerülési érték meghatározásához kapcsolódó kiegészítő döntések, −− követelések értékelésére vonatkozó döntések (pl. behajthatatlanság kritériumai), −− időbeli elhatárolások, −− amortizációs politika (maradványérték stb.), −− piaci értéken történő értékelés lehetőségének esteleges igénybevétele, −− saját termelésű készletek értékelésének módszere (pl. lehet önköltségszámítás) stb.
Ezekből az eltérésekből következik, hogy egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre való áttérésnél rendező tételeket kell elszámolni. Másrészt, a számviteli törvénynek a kettős könnyvitelhez – és így az ehhez kapcsolódó beszámolók tekintetében – más szabályai vannak, ezért egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre történő áttérésnél a kettős könyvvitelhez kapcsolódó szabályzatokat el kell készíteni, ki kell egészíteni. A számviteli politikában minimum az alábbi döntéseket rögzíteni kell: −− milyen legyen a beszámoló formája (éves, egyszerűsített éves vagy sajátos egyszerűsített éves beszámoló), −− milyen legyen a mérleg és az eredménykimutatás formája,
Át kell tekinteni, hogy a leltárkészítési és leltározási szabályzatot is szükséges-e módosítani. A kettős könyvvitelhez kapcsolódóan számlakeretet és számlarendet kell készíteni. A Számviteli törvény 161. §-a (5) bekezdésének előírása szerint egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérésnél a számlarendet az áttérés időpontjáig kell elkészíteni. Az elkészítéséért a szervezet képviseletére jogosult személy a felelős. A számlarendnek tartalmaznia kell: – minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, – a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, – a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, – a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérés szabályait a Számviteli törvény 163. §-a tartalmazza. 3
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
E szerint a 2011. december 31-ei mérlegfordulónapra vonatkozó egyszerűsített mérleg alapján 2012. január 1-jére vonatkozóan nyitómérleget kell készíteni a 163. §-ban leírtak szerint. Az eredménylevezetés alapján viszont nem kell nyitó eredménykimutatást készíteni, így a 2012. évről készült beszámoló eredménykimutatásának „előző üzleti év” adata üresen fog maradni. Ezzel a nyitómérleggel kell 2012. január 1-jén a kettős könyvvitelben megnyitni. Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. A nyitómérleg „Eredménytartalék” sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt a nyitómérlegben a „Mérleg szerinti eredmény” sorban kell szerepeltetni. A követeléseket és a rövid lejáratú kötelezettségeket a nyitómérlegben nem lehet megbontani pénzkiadásból származó, illetve pénzkiadásból nem származó követelésekre/ kötelezettségekre. A nyitómérlegben a követelések/ kötelezettségek megbontását – a választott mérlegsémának megfelelően – a leltár alapján kell elvégezni. Más rendező tétel a nyitómérlegnél nincs, viszont nyitás után a kettős könyvvitel rendszerében rendező tételeket kell elszámolni. A nyitómérleget nem kell letétbe helyezni, közzétenni. A civilszervezeteknél a legjellemzőbb rendező tételek az alábbiak lehetnek. A számviteli törvény előírása szerint, ha a szervezet vissza nem térítendő támogatást kapott, akkor azt – a korábbiakban leírtak szerint – az egyszeres könyvvitel rendszerében kötelezettségként kellett kimutatnia. A kettős könyvvitel rendszerében viszont a fel nem használt támogatásokat a passzív időbeli elhatárolások között kell elszámolni. Ezért mint rendező tételt az egyszerűsített mérlegben kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összegét a kötelezettségek közül – rendkívüli bevételként elszámolva – ki kell vezetni. Ezt a rendkívüli bevételt a Számviteli törvény 45. §-ának (1) bekezdése szerinti halasztott bevételek között időbelileg el kell határolni.
A Számviteli törvény 102. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján a jogszerűen igényelt, de mérlegfordulónapig be nem folyt támogatásokat az egyszerűsített mérlegben a tartalékok között kell kimutatni. Kettős könyvvezetés esetén azonban csak a pénzügyileg realizált, befolyt támogatást lehet bevételként elszámolni. Ezért nyitás után rendező tételként ezeket a támogatásokat az eredménytartalékkal szemben rendkívüli bevételként el kell számolni. A 102. § (6) bekezdésének a) pontjában egyéb tételek is felsorolásra kerülnek (pl. saját termelésű készlet); ha van ilyen tétel, akkor ezeket is – ide nem értve a vevőkkel szembeni követeléseket – el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal szemben. A tartalékban szerepelnek a vevőkövetelések is. Ez a követelés az adós által elismert teljesítmény; a kettős könyvvitel rendszerében viszont a követelés befolyását nem lehet árbevételként elszámolni, ezért azt utólag, nyitást követően a kettős könyvvitel rendszerében – az eredménytartalékkal szemben – a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben árbevételként el kell számolni. A rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott – szállítónak, hitel-, kölcsönfelvételnek nem minősülő kötelezettségek kivételével – kötelezettségek csökkentették az egyszerűsített mérlegben a tartalékot, viszont ráfordításként nem kerültek elszámolásra (pl. munkabértartozások és azok járulékai, adótartozások az áfa és a társasági adó kivételével). A kettős könyvvitel rendszerében ezen kötelezettségek kifizetése nem jelenik meg költségként, ráfordításként, ezért rendező tételként ezeket is az eredménytartalékkal szemben rendkívüli ráfordításként el kell számolni. A rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott szállítói tartozások egyszerűsített mérleg szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző üzleti évben már felhasznált, értékesített, vásárolt készletek), nyitás után költségként el kell számolni. Ezek a tételek csökkentették a tartalékot, de nem kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra; a kettős könyvvitelben ezeknek a kötelezettségeknek a kifizetése viszont nem jelent költséget. Így rendező 4
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
tételként a megfelelő költségként, ráfordításként az eredménytartalékkal szemben el kell számolni. Ha az – egyszerűsített mérlegben, így a – nyitómérlegben is szerepel céltartalék, akkor azt nyitás utáni rendező tételként a rendkívüli ráfordításokkal és az eredménytartalékkal szemben szintén el kell számolni.
Olvasói kérdések A tulajdonosok pótbefizetési kötelezettsége Kérdés:
Egy bt. saját vagyona mínuszba ment, a beltag rendezni akarja a Gt. 51. §-a szerint. Mivel tudomásunk szerint a bt.-ben pótbefizetés nem lehetséges, hova kell könyvelni az e célú befizetést? Kft. is rendezheti-e így a saját vagyonát a Gt. 51. §-a szerint akkor, ha az alapító okiratban nincs kötelezően előírva a pótbefizetési kötelezettség a tulajdonosoknak? Ha igen, azt hova kell könyvelni?
a tag pótbefizetésre kötelezhető (azaz a kft.-nél az előbb leírtak szerint kell eljárni), ha nincs ilyen rendelkezés a társasági szerződésben, akkor a bt. tagja ilyen jogcímen nem tud befizetést teljesíteni. Ha pótbefizetésként a tulajdonos nem tud teljesíteni, akkor a szerződésben más jogcímet kell nevesíteni. Ilyen jogcím lehet pl. a pénzeszköz-véglegesátadás, melyet a társaságnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ez a bevétel azonban a társasági adóalap része, és ha ezáltal a társaság nyereséges lesz, akkor társasági adót is fizetni kell. Amennyiben magánszemély adja a pénzt, még ajándékozási illetéket is fizetni kell. Adózási szempontból jobb lenne, ha a tulajdonos a pénzzel ázsiós tőkeemelést hajtana végre – ehhez szintén társasági szerződést kell módosítani –, és így rendezné a sajáttőke-helyzetet. A pótbefizetést a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lekötött tartalékba kell elszámolni.
Mikor évül el a követelés Kérdés: Hatályos jogszabály alapján mikor évül el a követelés?
Válasz:
Válasz: A Gt. a pótbefizetés intézményét valóban csak kft.nél nevesíti. A Gt. azonban más társasági formáknál (pl. bt., rt.) nem tartalmaz erre vonatkozóan tiltó rendelkezést, így más társasági formáknál is lehet ilyen jogcímen a tulajdonosoknak befizetést teljesíteni. A Gt. 143. §-a (3) bekezdésének előírása szerint pótbefizetést csak akkor lehet teljesíteni, ha a kft. társasági szerződése erre lehetőséget ad. Ez azt jelenti, hogy a társasági szerződésnek tartalmaznia kell olyan előírást, amely szerint a kft. tagja pótbefizetés teljesítésére kötelezhető. Ha a társasági szerződés nem tartalmazza ezt az előírást, akkor a kft. tagja ilyen jogcímen nem teljesíthet befizetést. Ha pótbefizetést szeretne teljesíteni, akkor először a társasági szerződést kell módosítani, és a módosítás után tud ilyen jogcímen befizetést teljesíteni. Ha a bt. tulajdonosa akar pótbefizetést teljesíteni, akkor a bt. társasági szerződésében ugyanúgy nevesíteni kell, hogy
Erre vonatkozóan a Ptk. 324. §-ának előírásait kell figyelembe venni. Eszerint a követelések öt év alatt évülnek el, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A 325. § (2) bekezdésének előírása szerint a felek azonban rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az elévülés számítására a 326–327. § előírásait is figyelembe kell venni. Eszerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, 5
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Innovációsjárulék-kötelezettség megállapítása Kérdés:
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a 2012. évi innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához melyik év létszámadataiból kell kiindulni. A 2009–2010. vagy a 2011. évi átlagos statisztikai létszámot kell figyelembe venni, annak ellenére, hogy még nincs lezárva az év?
Válasz: Alapvetően a besorolás napján, 2012. 01. 01-jén rendelkezésre álló, letétbe helyezett utolsó 2010. évi beszámoló adatai – a létszámot a kiegészítő melléklet tartalmazza – alapján kell a vállalkozási méretet meghatározni. 2012-től ennek során a 2004. évi XXXIV. tv. (Kk. tv.) valamennyi rendelkezésére figyelemmel kell lenni már az innovációs járulékhoz is. Ez többek között azt jelenti, hogy a besorolandó cég 2010. évi adataihoz hozzá kell adni a partner és/vagy kapcsolódó vállalkozás 2010. évi adatait is, és az összesített mutatók alapján kell a cég méretét meghatározni. Ez azt jelenti, hogy pl. ha az állam 25%-ot meghaladó tőke vagy szavazati joggal bír a cégben, akkor bármiféle adattól függetlenül nem minősül kkv.-nak (hanem nagyvállalkozásként innovációsjárulék-alany). Jelenti még továbbá azt is, hogy a besorolásnál figyelemmel kell lenni az ún. kétéves szabályra is. Bár az előbb leírtak alapján alapvetően a 2010. évi beszámoló a besorolás alapja, lehet, hogy mégsem. Mivel 2005. 01. 01-jére (Kk. tv. hatálybalépése) minden cégnek be kell(ett) sorolnia magát a 2003.
évi beszámoló alapján, és ehhez a kiindulási alaphoz (2005-höz képest) kell végignézni, hogyan változik, vagy sem, a mérete 2012. 01. 01-re. Ez másként úgy is megfogalmazható, hogy ugyanaz a besorolási méret az irányadó 2012-től az innovációs járulékhoz, mint a társasági adóhoz (melynek egyes kedvezményei vállalati mérethez kötöttek).
Személyi jellegű egyéb kifizetés vagy a bérköltség? Kérdés:
A végkielégítést és az alkalmi munkavállalónak fizetett bért a személyi jellegű egyéb kifizetések vagy a bérköltségek között kell elszámolni?
Válasz: A Számviteli törvény 79. §-a (2) bekezdésének előírása szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A statisztikai elszámolások – amikor a kereset elemeit meghatározzák – jellemzően az állományba tartozókra vonatkoznak. Az egységes munkaügyi statisztikai elszámolási rend szerint az alkalmi munkavállalóknak fizetett jövedelem mint „állományba nem tartozók” keresete kerül figyelembevételre. A Számviteli törvény hivatkozott 79. §-a (2) bekezdésének előírásából következően, az alkalmi munkavállalóknak fizetett jövedelem tartalmában megfelel a kereset fogalmának, ezért azt bérköltségként kell elszámolni. A statisztikai elszámolások viszont a végkielégítést nem tekintik kereseti elemnek, ezért azt a Számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja és 79. §-a (3) bekezdésének előírása alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
6 E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
Vásárolt kölcsönkövetelések elszámolása Kérdés:
Vásárolt kölcsönköveteléseknél a kamatot a teljes összegre – ami a vásárlásig felhalmozott kamatot is tartalmazza – vagy az eredetileg nyújtott kölcsön után kell számítani?
Válasz: Minden esetben a kamatot az eredeti kölcsön ös�szegére kell számolni, mert ez a tőke összege. Így a kamatszámítást nem befolyásolja, hogy a vállalkozás mennyiért vásárolta meg a követelést.
Nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolása Kérdés:
Nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatosan olvastam egy cikket, amely szerint a lízingtárgy a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben kerül aktiválásra, az áfa törvény 13. §-a alapján azonban ez az ügylet szolgáltatásnak minősül. A cikk a számviteli elszámolásra nem tér ki, ebben szeretném a segítségét kérni: a) Milyen bizonylat alapján kerül aktiválásra az eszköz, ha szolgáltatásnak minősül a részlet, és tényleges lízingtárgy-átadás nem történik. b) Több vállalkozás gondolkodik ebben, mivel itt a személygépkocsi áfája „bérletként” levonható az egyes részleteknél (ha a kizárólagos üzleti cél bizonyított). Ekkor az aktiválás milyen értékben történik: nettó vagy bruttó – mivel alapesetben a személygépkocsi-beszerzés mint termék után áfa nem vonható le.
Válasz: A Számviteli törvény 72. §-a (3) bekezdésének előírása szerint értékesítés valósul meg, ha a terméket pénzügyi lízing keretében adják át a lízingbevevőnek, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog mikor száll át, vagy nem száll át (ez a szabály érvényes akkor is, ha zárt végű vagy nyílt végű a pénzügyi
lízing). A számviteli törvény ezen előírása alapján a lízingbeadónak az eszközt birtokba adásakor le kell számláznia a lízingbevevő felé, függetlenül attól, hogy áfa törvény szerint nyílt végű pénzügyi lízing esetén nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás történik (ezért birtokba adáskor áfafizetési kötelezettség nem keletkezik). Ez azt jelenti, hogy a számlán nem szerepel áfa. Ez alapján a számla alapján kell a számla szerinti értékkel a lízingbevevőnél az eszközt állományba venni (mivel a számlán áfa nem szerepel, az eszköz nettó értékkel kerül állományba vételre). A lízingbevevőnél az eszköz állományba vételére nem elegendő a lízingszerződés, számla szükséges. Ha az eszköz aktiválása után a szolgáltatásnyújtás áfája nem igényelhető vissza (pl. ha a kizárólagos üzleti cél nem bizonyítható), akkor a vissza nem igényelhető áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Korlátozó tényezők a taggyűlésen jóváhagyott osztalék kifizetésével kapcsolatban Kérdés: A taggyűlésen jóváhagyott osztalék kifizetésével kapcsolatban van-e korlátozó tényező? A tagoknak egy időben kell-e kifizetni az osztalékot, és van-e végső határidő a kifizetésre? Van-e lehetőség arra, hogy a taggyűlés által megszavazott osztalékot a tagoknak ne egy időben fizessék ki, és lehetséges-e azt több év alatt kifizetni?
Válasz: A taggyűlés hatáskörébe tartozik az osztalékkifizetés feltételeinek meghatározása, mert a Gt. erre vonatkozóan nem tartalmaz külön előírást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az osztalék jóváhagyásakor a taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kifizetés határidejét (követelés-tartozás lejárat nélkül nem értelmezhető). A taggyűlés dönthet úgy is, hogy több év múlva legyen a kifizetési határidő. Az osztalékkifizetésre vonatkozó taggyűlési határozat a tulajdonosokra nézve eltérő osztalék-kifizetési határidőket is megállapíthat. 7
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
Kötelezettség elévülése
Támogatás összegének elszámolása
Kérdés:
Kérdés:
Társaságunk 2008. évben osztalékot hagyott jóvá. Gazdálkodásunk úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2012. évben elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?
Egy társaság uniós pályázat keretében támogatásban részesül. A támogatás megállapítása a következők szerint történik: Az elszámolandó költségek Ft-ban merülnek fel, melyet a támogatás összegének megállapításához az év első napján a Közép-Európai Bank hivatalos árfolyamán kell átszámítani EUR pénznemre. A fentiekben megállapított EUR összeget kapja meg a társaság az elszámolást követően EUR-ban. A folyósításkori árfolyam eltér az igénylés alapján alkalmazott árfolyamtól. Kérdés, hogy a támogatás összegét milyen összegben kell elszámolni a könyvekben; a támogatáshoz megállapított árfolyam és a folyósításkor érvényes árfolyam közötti különbözet az elszámolandó támogatás összegének része-e?
Válasz: A kötelezettség elévülésénél a Ptk. követeléselévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni (Ptk. 324– 327. §-ai). A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a követelések öt év alatt évülnek el, így ugyanez vonatkozik az osztalékkövetelésre. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Az elévülésnél azonban figyelembe kell venni a Ptk.-nak az elévülés megszakadására vonatkozó szabályait is. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a számviteli törvény előírása szerint a mérlegbe beállítandó tételek helyességéről meg kell győződni, ebből következően a hitelezővel mérlegfordulónapra vonatkozóan egyeztetni kell. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az osztaléktartozás mérlegben szereplő értékét is a tulajdonossal egyeztetni kell. Ez az egyeztetés történhet pl. folyószámla-egyeztető aláírásával is. Ha viszont minden évben a tulajdonos aláírja, hogy mennyi osztalékkövetelése van a társaságával szemben, akkor a Ptk. szabálya szerint a követelés – és így a társaságnál a kötelezettség – sosem fog elévülni. Más szóval kifejezve, ha az osztaléktartozás elévülése felmerül, akkor a társaság súlyosan megsértette a beszámolókészítés, így a számviteli törvény szabályait. Ha a 2008. évben jóváhagyott osztaléktartozást 2012-ben elengedik, akkor az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. A Tao. tv. 29/O. §-a (3) bekezdésének előírása szerint ezzel a bevétellel a társasági adóalapot csökkenteni lehet. Ha azonban magánszemély tulajdonos engedi el a követelését, akkor a társaságnál ajándékozási illetékfizetési kötelezettség is felmerül.
Válasz: A számviteli elszámolásokban a ténylegesen megkapott (befolyt) EUR támogatás összegét lehet elszámolni. Mivel a támogatást EUR-ban fizetik ki, a számviteli törvény 60. §-a (4)–(5) bekezdésének előírását is alkalmazni kell. Így az EUR-ban megkapott támogatást a befolyásnapi, a számviteli politikában választott árfolyamon kell Ft-ra átszámolni. Ezért a kérdésben leírtakkal ellentétben, a számviteli elszámolásban nem beszélhetünk árfolyam-különbözetről.
Üzleti vagy cégérték számítása Kérdés: A 2000. évi C. törvény 3. §-a (5) bekezdésének 1/c) pontja alapján: „cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kö8
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
telezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;” A kft. 2011-ben alakult 2mFt jegyzett tőkével. Ez a kft. megvásárolta „B” Kft. üzletrészének 75,5%-át 20mFt-ért. Ha a számviteli törvény előbb hivatkozott előírásai teljesülnek, akkor üzleti vagy cégértéket kellene kimutatni. „B” Kft. üzletrészének eladásakor készített közbenső auditált beszámolójában az eszközök könyv szerinti értéke 469mFt, a kötelezettségek könyv szerinti értéke 411mFt, a saját tőke 22mFt volt. A „B” Kft. eszközeinek és kötelezettségeinek piaci értékét mi alapján határozzuk meg, illetve kinek kell azt meghatározni?
Válasz: Az üzleti vagy cégérték számításánál a vételárat valóban a megvásárolt kft. piaci értéken számított sajáttőke-összegével kell összevetni (ez nem más, mint hogy a piaci értéken értékelt eszközök összértékéből le kell vonni a piaci értéken értékelt kötelezettségeket és a céltartalékokat). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégvásárlás időpontjára vonatkozóan piaci értékelés alapján vagyonmérleget kell készíteni. Ez a vagyonmérlegben szereplő saját tőke lesz a számítás alapja. A számviteli törvény nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy a piaci értékelést kinek kell elvégeznie – ezt a vállalkozásra bízza. Így a piaci értékelést végre lehet hajtani akár saját szakemberekkel – ha van ilyen felkészültségű alkalmazottja a cégnek, illetve az ehhez szükséges piaciérték-információkkal (dokumentáltan) rendelkezik. Meg lehet bízni könyvvizsgálót, illetve a meglévő eszközök jellegének megfelelő szakértőt is (pl. ha a megvásárolt kft.-nek van ingatlanja, akkor az ingatlan piaci értékét ingatlanszakértő is meghatározhatja). Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a számviteli törvény hivatkozott szabálya szerint csak akkor kell az üzleti vagy cégértéket kimutatni, ha a vételár lényegesen meghaladja a befektetésre jutó saját tőke értékét. Arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő ebből a szempontból lényegesnek, a számviteli politikában kell mértéket meghatározni.
Fejlesztési tartalék feloldása Kérdés: Kérdésem fejlesztési tartalék feloldásával kapcsolatos: egy weboldalt, portált üzemeltető vállalkozás semmilyen módon nem tudja besorolni a „portált” a tárgyi eszközei közé? A portál bekerülési értéke több millió Ft volt, immateriális jószágként lett aktiválva. Ez folyamatos fejlesztést igényel, melynek költségei igen magasak. Amennyiben átsorolást követően beruházásként lehetne figyelembe venni, a fejlesztési tartalékát tudná csökkenteni!
Válasz: A számviteli törvény és a Tao. tv. idevonatkozó rendelkezései alapján szoftverfejlesztésre /-beszerzésre a fejlesztési tartalékot nem lehet felhasználni. A szoftvert a számviteli törvény előírása alapján immateriális jószágként kell kimutatni, ezért azt számvitelben nem lehet üzembe helyezésig a beruházások között kimutatni (az üzembe nem helyezett szoftver is az immateriális jószágok között kerül kimutatásra). Mivel a Tao. tv. egyik feltétele szerint a fejlesztési tartalék a számvitelben beruházások között elszámolt tételekre oldható fel, ezért a Tao. tv. előírása alapján erre az eszközbeszerzésre a fejlesztési tartalék nem használható fel.
A beszámolóért való személyi felelősség kérdése Kérdés: Társaságunk megbízási szerződés keretében vállalta – többek között – ügyfelünk éves beszámolójának és a kapcsolódó zárlati feladatoknak az ellenőrzését, valamint az éves beszámoló összeállításáért való felelősséget. Az április havi áfabevallás ellenőrzése során tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó több számla tévesen, nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla dátuma szerinti MNBárfolyamon. Ügyfél az áfabevallása kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett általános forgalmi adót tüntette fel visszaigényelhető adóként, azonban sem a könyvelési rend9
E-számvitel
|
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m
szere pénzügyi moduljából, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani azt az eltérő árfolyam alkalmazása miatt. Ügyfél könyvelője első felvetésünkkor tájékoztatott bennünket, hogy „nem tekinti jelentősnek” az eltérést, majd másodszori felhívásunkra egy példán keresztül levezette, hogy amennyiben az alkalmazott vállalat-irányítási rendszerükben az adott számlákat módosítják, illetve lépésekben visszafelé (kiegyenlítés, szállítói rögzítés, készlet bevételezése) javítják a hibás könyveléseket, úgy „a helyes könyvelések elvégzése nem fedezi a befektetett munkát”. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdésként merül fel: Helyesen gondoljuk-e, hogy az áfabevallás, a főkönyvi számlák és a főkönyv analitikája között semmilyen eltérés (még kis összegű) sem engedhető meg? Az Ön véleménye szerint a NAV egy cél- vagy átfogó vizsgálat során tételesen ellenőrzi-e a havi bevallások fenti egyezőségét? A következő a beszámolóért való felelősség kérdése: mi a beszámolóval kapcsolatban az azt aláíró ügyvezető, és mi a beszámoló összeállításáért felelősséget vállaló mérlegképes könyvelő, illetve a könyvelést végző és a beszámolót elektronikusan megküldő könyvelő felelőssége?
Válasz: Az első kérdés megválaszolásánál a Számviteli törvény 161. §-a (3) bekezdésének előírásából kell kiindulni. E szerint az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének a lehetőségét biztosítani kell. Zárlat keretében külön meg kell győződni arról, hogy a főkönyvi könyvelés az analitikus nyilvántartásokkal – így pl. az áfaanalitikával – megegyezik-e. A kérdező így helyesen gondolja, hogy az áfabevallásnak (mint a főkönyv analitikájának) a főkönyvi számlákkal meg kell egyeznie, azok között semmilyen eltérés (még kis összegű) sem lehetséges. Azt, hogy egy NAV-vizsgálat milyen adónemre, milyen időszakra terjed ki, az adóellenőr megbízólevele dönti el. Így akár célvizsgálat vagy átfogó vizsgálat keretében is vizsgálhatja az adóhatóság adott hónap áfaanalitikáját és a hozzá kapcsolódó bevallást. Amennyiben eltérés mutatkozik a könyvelés és a bevallás között, arra megállapításokat tehet. Azt, hogy az adóhatósági megállapítás kit és hogyan terhel – azaz a beszámoló összeállításáért felelősséget
E-számvitel
|
vállaló mérlegképes könyvelő, illetve a könyvelést végző között hogyan oszlik meg a felelősség – elsősorban a felek között létrejött megbízási szerződés tartalma alapján lehet elbírálni. Ha az ügyfél könyvelője szerződésében az adóbevallások tekintetében teljes körű felelősséget vállalt, akkor a jogszabályi előírásoknak meg nem felelően elvégzett munkából adódó károkért fő szabály szerint felel. A beszámoló összeállításáért felelősséget vállaló mérlegképes könyvelő a kérdésben leírtak szerint az ügyfél éves beszámolójának és a kapcsolódó zárlati feladatoknak az ellenőrzését, valamint az éves beszámoló összeállítását vállalta. Az előzőekben leírtak szerint zárlat keretében külön meg kell győződni arról, hogy a főkönyvi könyvelés az analitikus nyilvántartásokkal megegyezik-e. Így a beszámoló összeállításáért felelősséget vállaló mérlegképes könyvelőnek a szerződésben vállalt feladata szerint ezt az egyeztetést végre kellett hajtania. Ha ezt nem tette meg, akkor a hibáért ő is felelősséggel tartozik. A kérdésben leírtak szerint a beszámolót elkészítő mérlegképes könyvelő ezt az egyeztetés feladatot végrehajtotta, mert így derült ki a hiba. Az, hogy a könyvelő véleménye szerint a hibák javítása nem fedezi a befektetett munkát, és ezt az ügyvezető elfogadta, önmagában nem mentesíti az érintetteket a felelősség alól. A felelősség kimentése csak akkor lehetséges, ha a feltárt hiba, valamint az ügyvezető véleménye – azaz a könyvelés helyesbítése az ügyvezető szerint nem szükséges – írásban rögzítésre kerül.
E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel IV. évfolyam hetedik szám, 2012. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m