Előterjesztés Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 27.-i ülésére
Tárgy: Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületegyüttesének és környezetének építészeti, környezetvédelmi vizsgálata. Előadó: Dr.Czuppon Károly, a Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Illés Ferenc múzeumigazgató, Városi Főépítész, Építési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság, Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság
Láttam:
Dr.Árpásy Tamás jegyző
2 Tisztelt Képviselő-testület! A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház igazgatójának kérésére került a Képviselő-testület II. félévi munkatervébe tárgyi napirend. A napirendi javaslatban a felülvizsgálat arra utal, hogy milyen hiányosságok illetve feladatok várnak az épületegyüttes helyrehozatalában. A Múzeum igazgatóját felkértük az előterjesztés elkészítésére, melyet véleményeztettünk a városi főépítésszel és az építésügyi osztállyal (mellékletek). Egyet értve az építésügyi osztályvezető Asszony véleményével, a tényleges érdemi munka megkezdésével várjuk meg a település rendezési terv véglegesítését, jóváhagyását. A rendezési tervben meg kell határozni az Intézmény fejlesztési irányát, illetve az épület együttes (Múzeum, lakóházak, szomszédos lakóház, kert) további „sorsát” Javaslom Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a rendezési terv készítése során a tervező a múzeum igazgató, valamint a településfejlesztési szakemberek javaslata – koncepciója alapján vizsgálja meg az épületegyüttes fejlesztési lehetőségeit és azok kerüljenek be a tervbe. A jóváhagyott rendezési terv után lehet ütemezni a környezet rendezését. Zirc, 2004. szeptember 13. Dr. Czuppon Károly s.k. GIKB elnöke
Határozati javaslat: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület ……../2004. (IX. 27.) számú határozata Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületegyüttesének és környezetének építészeti, környezetvédelmi vizsgálata kapcsán felkéri a település rendezési terv készítőjét vizsgálja meg és tegyen javaslatot a múzeum épületegyüttesének és a hozzátartozó ingatlanoknak a fejlesztési lehetőségeire. A vizsgálat és a fejlesztési koncepció készítése a múzeum igazgatójának, valamint a hivatal szakembereinek bevonásával történjen. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: folyamatos
3 Tisztelt Képviselő-testület ! A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületegyüttesének és környezetének építészeti és környezetvédelmi vizsgálata azért vált aktuálissá, mert a muzeális intézménynek a NKÖM által kiadott végleges működési engedélyben foglalt kritériumok, a hosszabb távra tervezett egységes funkció, csak az ingatlan felújításával, környezetének rendezésével valósítható meg. Az épületegyüttes építéstörténete: A muzeális intézmény főépületét 1766-ban építette Dubniczai István veszprémi éneklő kanonok, aki még abban az évben elhunyt, végrendeletében az egy emeletes barokk lakóházat a Ciszterci Apátságra hagyományozta. A statikai vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy emeletes és földszintes épületek ugyan olyan méretű, minőségű alapra, fundamentumra épültek. A főfalak 80 cm vastagok, anyaguk vegyes, a XVIII. század közepén jellemző építési módszert alkalmazták. A földszintes épületrészek mennyezete boltíves, amelyet a Ciszterci Apátság téglagyárában készült Z.A. jelzésű nagyméretű téglából építették. Az épületegyüttes szigeteletlen. A talajvíz szint a Rákóczi tér szóban forgó területén nagyon magas, ezért a földszintes épületrészek nagyon vizesek. Eredetileg úgy próbálták csökkenteni a talajvíz szintjét, hogy az épületek alapterületének meghatározó pontján vízgyűjtő pincét alakítottak ki, amelynek „kútjából” szükség szerint az összegyűlt vizet eltávolították. A barokk lakóházban a víztelenítő pince ma is létezik, de kútját feltöltötték, így az nem szolgálhatja a talajvíz összegyűjtését. A barokk lakóház utcai és udvari homlokzatán lévő nyílászárók méretei eredetiek, cseréjükről nincs megbízható írásbeli forrás. Az épületegyüttes padlásterének gerendái faragottak, csapolásai faszöggel biztosítottak. A tartószékek gerendái a szalufák méretei statikailag nagy biztonságot jelentenek. Az ácsok munkamódszere, az ácsolási technika az eredetiségre utal. Nincs tudomásunk arról, hogy a tetőszerkezet faanyagát lecserélték volna. Az épület palafedése kb. negyven éves. A földszintes „L” alakú épületet a Ciszterci Apátság építtette a boltíves bejárattal. Építése u.csak 1766-ra tehető, amiről a muzeális intézmény birtokában lévő 1766-ban készült térkép tanúskodik. Az utcai és az udvari homlokzat sem eredeti. Az utcai homlokzat ugyanolyan méretű ablakokkal készült, mint a barokk lakóház. Az utcával párhuzamos épület udvari homlokzata íves tornácos volt. A rá merőleges épület kinyúló „eresszel” épült, alul nyitott padlástérrel. Ebben az épületrészben található boltíves mennyezetű helyiség és gerendás mennyezet egyaránt. A padlástérben látható áthidaló –tartó- gerendák a boltíves mennyezet kiváltására utalnak. A barokk lakóházhoz tartozik még az udvarban egy földszintes, részben gerendás, részben stukatórozott mennyezetű épület, amelynek kb. 40 %-a romos állapotú. Ugyancsak az udvarban van egy kétszobás lakás, amelyet az 1960-as években épített a Járási Tanács. Ezen épület mögött épültek meg a lakók faházai. Van még a telken két garázs, amelynek építéstörténetét nem ismerjük. – Engedéllyel épültek, vagy engedély nélkül, nem tudjukA 1125/1 hrsz-ú telken közelítő pontossággal 1000 m2 alapterületű épületegyüttes van.
4
Az épületegyüttes felújításának, átalakításának, funkciójának története: A II. Világháború befejezése után az új társadalmi formáció államosította az egyházi és a világi birtokosok ingatlanjait. Az államosítás révén került a Rákóczi tér 10. sz. alatti ingatlan Zirc Önkormányzatának tulajdonába. Az épületegyüttesből a barokk lakóház 1958-ban került a védett műemléképületek sorába. A Műemlékvédelmi Hivatal Dubniczai – ház néven sorolta be a zirci műemléki kataszterbe, rögzítve, hogy ebben házban született Zirc nagy szülötte, a tudós, utazó Reguly Antal. A földszintes épületrész nem került védettség alá, bár 1958-ban még a barokk építészet egyedi értékeit jelenítette meg. Az épületegyüttes felújítása, átalakítása történetéről nincsenek megbízható írásbeli források, így csak az emberi emlékezetre, a személyes tapasztalatokra támaszkodva beszélhetünk róla. Annyit mindenképpen le kell szögezni, hogy 1950-től 1992-ig az épület átalakításhoz, az ezzel összefüggő részleges felújításhoz soha nem készült terv, a beavatkozáshoz soha nem kérte az új tulajdonos a Műemlékvédelmi Hivatal engedélyét. Rendre úgy alakították át a barokk lakóház belső tereit – földszint, emelet-, hogy az a már ismert leendő lakónak, vagy lakóknak a legjobban megfelelt. A védett műemlék földszintjének terébe az elmúlt félévszázad alatt többször is beavatkoztak, annak megfelelően, hogy hány lakást és milyen komfort fokozattal óhajtanak kialakítani. Napjainkban a fölszinten két egyszobás és egy másfélszobás lakás van. Bonyolult közfalak építésével sikerült konyhát, éléskamrát és fürdőszobát kialakítani. A szobák parkettáit a régi, már rothadó vastag padlóra ragasztották, másfél méter magasan a vizes falakat körbe lambériázták. Van olyan lakás napjainkban, amelyben az említett padló a ráhelyezett parkettával együtt elrothadt, ami be fog következni a többi lakásban, ill. helyiségben is. Az ajtók, ablakok tokjainak alsó része ugyancsak elkorhadtak. A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház alapításának évében a műemléképület első emeletén visszaállítottuk az eredeti állapotot. Így a Reguly Antal életéről, utazásairól, tudományos kutatásairól megrendezett kiállítás azokban a helységekben kapott helyet, amelyekben a muzeális intézmény névadója naponta megfordult. Az épület padlásteréről az évszázados szemetet letakarítottuk, a faszerkezetet fertőtlenítettük, konzerváltuk, szigeteltük és ezután alakítottuk ki a Bakony népművészete c. állandó kiállítás színhelyét. A műemléképülethez csatlakozó nem műemlék földszintes épületegyüttes felújítása, átalakítása az elmúlt félévszázad alatt u. csak sajátos módon történt. A fentebb már említett íves tornácokat egyszerűen eltüntették. A 80 cm-es vastag boltíveket befalazták, 38 cm-re lefaragták, hogy a gádor helyén fürdőszobát, éléskamrát, előszobát alakíthassanak ki. Teljesen eltüntették az épület eredeti karakterét. Az elmúlt 12 év alatt a földszintes épületegyüttesből 6 önkormányzati lakás szabadult fel, amelyeknek a helyén alakulhattak ki a bakonyi népi kismesterségek műhelyei. Sajnálatos, hogy a kézműves műhelyek között lévő két egy szoba komfortos lakás cseréjét a lehető legjobb ajánlattal sem sikerült megoldani. Az Önkormányzat a muzeális intézmény pályázati nyereményéből megvásárolt lakást eladta, de a lakás ára nem került vissza a nyertes pályázathoz
5 Mivel az előbb leírtak miatt az épületegyüttes funkciója nem egységes, ezért már több esetben megtagadták a pályáztatók a muzeális intézménytől a felújításra, bővítésre kért vissza nem térítendő támogatást. Az egyes helyiségek felújítása elkerülhetetlen. Le kell bontani mindenhol a lambériát, mert gátolja a fal szellőzését, a talajvíz felette jelentkezik. Ki kell cserélni a nyílászárókat, mivel a járófelülettel érintkező, a falra támaszkodó részek elkorhadtak, ami miatt büdös, dohos levegőjűek a kézműves műhelyek. Akad olyan helyiség is, ahol a lambériát a vakolatlan falra építették rá. Több helyiségben a vakolatot is le kellene cserélni, mivel a kisebb javítások után rövid időn belül omladozik. Az átfogó felújításnak akkor lenne értelme, ha azzal együtt a központi fűtés is megoldást nyerne, hogy folyamatosan biztosítható lenne a szükséges temperáló hőmérséklet. Az állandó kiállítások, a kézműves műhelyek műtárgyainak a védelme miatt is fontos lenne az állandó hőmérséklet. A fentiek alapján leírható, hogy az épületegyüttes az elmúlt félévszázad során minden átfogó terv alapján felújításban nem részesült. A barokk lakóház és a földszintes épület egyaránt önkormányzati lakások célját szolgálta 1992-íg. Az épületegyüttes környezete: A barokk lakóházhoz tartozó melléképület a baloldali szomszéd telkéről nézve romos állapotúnak tekinthető. A volt KTSZ udvarban szépen felújított üzletekhez viszonyítva lehangoló látvány. Az üzletek tulajdonosai már többször megkérdezték: mit tervezünk a szóban forgó melléképülettel és az egyik üzlet ablakából jól látható, építészetesztétikai szempontból nem oda illő garázsnak használt „bungallóval”. A megosztott telek 1125/2-es hrsz. területen, a földszintes épület mögött a környezet nagyon lehangoló látvány, egyben különböző rágcsálóknak is búvóhelye. Az engedély nélkül épített tyúkólat már lebontották, de gátolja még a terület rendbetételét az ott maradt, egykor garázsnak használt építmény. Felülvizsgálandó a szomszédos épület építésének engedélye, az épület környezete, tisztázandó a telekhatár, hogy a jelenleg látható különböző építési anyagok maradékok megfelelő helyen vannak-e tárolva. A jelenlegi helyzet környezet esztétikai, környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan. Ahhoz, hogy a muzeális intézmény SAPARD programjához benyújtott esetlegesen nyertes pályázatot a város fogadni tudja, az 1125/2-es telken az építési telket elő kell készíteni, ami kizárólag környezetvédelmi feladat. Feladatok: 1. A barokk lakóház –védett műemlék- átfogó felújításának tervét el kell készíttetni. 2. A barokk lakóházban megüresedett lakás felújítását be kell fejezni, hogy a muzeális intézménynek legyen kutatószobája. 3. A boltíves főbejárat mögötti „aulában” lévő műtárgyakat át kell helyeztetni. 4. A földszintes épületegyüttes nyílászáróit felül kell vizsgálni és azokat szükség szerint ki kell cserélni. 5. A lambériát minden helyiségben le kell bontani és a falat szellőző vakolattal kell bevakolni. 6. Az épületegyüttes központi fűtésének tervét el kell készíttetni.
6 7. Az építészeti környezethez nem illeszkedő fabódékat le kell bontatni. 8. A bontás után a területről a szemetet el kell szállítani. 9. Az 1125/2 hrsz. baloldali szomszéd épület környezetét szakembereknek meg kell tekintetni és a szükséges teendőket névre szólóan közölni kell. 10. A muzeális intézmény udvarán olyan építészetesztétikai körülményt kell teremteni, amely méltó lehet a Bakonyi Panteon befogadására, hogy látogatható legyen. (A Panteon az alapítás helyén napjainkban érthető okokból nem látogatható.)
Z i r c, 2004. szeptember 9.
Illés Ferenc múzeum igazgató
Főépítészi észrevételek: -
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületegyütteséhez és környezetének építészeti és környezetvédelmi felülvizsgálatához:
Kétrészre kell választani a teendőket: -
A Reguly Antal Múzeum területi lehatárolása, építési szabályozási anomáliák megszüntetése hosszabb távú koncepció kialakítása.
-
Folyamatos karbantartási feladatok elvégzése.
A benyújtott anyag erre nem alkalmas, összemossa a hosszabb távú és „ad hoc” feladatokat, a műtárgy áthelyezés és szemétszállítás, valamint a szomszédos 1128/2 hrsz telek rendbe tétele és a tovább tervezés azonos súllyal jelentkezik. Régóta szorgalmazom egy tanulmányterv, illetve a múzeumi koncepció kidolgozását, de ez a mai napig nem jött létre.
Zirc, 2004. szeptember 9.
Albóciné Ábrahám Gabriella főépítész
Észrevételek a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületegyüttesének és környezetének építészeti és környezetvédelmi felülvizsgálata című előterjesztéshez. Az előterjesztés bevezetőjében megfogalmazott feladatokkal egyet lehet érteni. A sorrendet azonban az alábbiak szerint határoznám meg: 1.
hosszabb távra egységes funkció meghatározása
2.
környezet rendezés
3.
ingatlan felújítás
1. A hosszabb távra tervezett egységes funkciótervezésnél meg kell várni a rendezési terv szabályozási előírásait, illetve a rendezési terv készítés időszakában az intézmény fejlesztési irányát meg kell határozni. Így kezelhetővé válik a funkció, az épületegyüttes további „sorsa” valamint a jelenlegi telekstruktúra rendezése. 2. A fentiek alapján kialakított fejlesztési koncepció után lehet a környeztet rendezni. Megmaradó és hasznosítandó épületek, szanálandó épületek meghatározása, telekhatárok rendezése. 3. A megmaradó és felújítandó épületek felújítását elvégezni, természetesen az országos műemlékvédelem alatt álló épület tekintetében a Kulturális Örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. és végrehajtó rendelkezései figyelembevételével lehet. A jogszabályok rögzítik a védelem alatt álló épületek tekintetében a Kulturális Örökségvédelemi Hivatal hatáskörébe utalt engedélyköteles építési tevékenységek körét. (amely megszorítóbb feltételeket tartalmaznak, mit az általános érvényű jogszabályok).
Zirc, 2004. szeptember 08.
Várszegi Bernadett építésügyi osztályvezető
