Dokumentumok. I. Szentkereszty Antal felfogadási szerzŋdése. II. Agárdy László levelei az iskolafelügyelŋséghez. III. Csiffáry JenŊ bírósági iratai

Dokumentumok

Mivel sajnos a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár (1771) 1838-1951 (1954) iratanyaga az 1945-ös és 1956-os tűzvészben hatalmas károkat szenvedett, ezért ezen fondban nem kutakodtam, bár a második világháború alatti részt még talán érdemes lenne megpróbálni. A csehszlovák oktatásügyi minisztérium két világháború közti fondjait szintén nem volt módom átnézni, egyelŊre csupán a Prímási Levéltár kánoni vizitációi-, a Nyitrai Állami Levéltár iskolafelügyŊségi- és a Pozsonyi Állami Levéltár népbírósági iratanyagából, valamint az egykori kántortanítók örököseinél fellelhetŊ dokumentumokból dolgoztam. Meg kell azonban jegyezni, hogy az idŊ- és terjedelemszűke miatt, jelen közlés nem tartalmaz (x) minden általam ismert és fellelhetŊ dokumentumot, ami kisebb-nagyobb mértékben kötŊdik a nemespanni iskolák történetéhez. Ezt a hiányt a jövŊbeni esetleges további kiadások hivatottak majd pótolni. I. Szentkereszty Antal felfogadási szerzŊdése I/1 Szentkereszty Antal felfogadási szerzŊdésének másolata Nagycétény 1847. évi vizitációjából

II. Agárdy László levelei az iskolafelügyelŊséghez II/1 1923.06.30. Agárdy László jelentése az iskola állapotáról a 7. osztály bevezetését illetŊen x II/2 1923.11.26. Agárdy László jelentkezése a kézimunka-oktatást szolgáló kurzusra x II/3 1924.02.18. Agárdy László a kurzus napjáról és nyelvérŊl szóló kérete x II/4 1924.03.01. Agárdy László levele a kimutatást és kurzuson való részvételét illetŊen x II/5 1924.05.24. Agárdy László levele a járási kiállításra szánt tárgyakkal kapcsolatban

III. Csiffáry JenŊ bírósági iratai x III/1 1945-1948 (részlet)

IV. Csiffáry JenŊ magániratai x IV/1 1908.03.19. Agárdy László díjlevele IV/2 1914.06.28. Csiffáry JenŊ tanítói oklevelének hiteles másolata IV/3 1914.06.30. Csiffáry JenŊ kántori oklevelének hiteles másolata x IV/4 1915.01.04. Csiffáry JenŊ díjlevele IV/5 1915.01.10. Igazolás a nemespanni osztálytanítói állás elfoglalásáról IV/6 1915.02.18. Csiffáry JenŊ tanári esküje x IV/7 1917.08.28. Csiffáry JenŊ működési bizonyítványa x IV/8 1918.04.05. Csiffáry JenŊ nyugdíjalapjának fizetése x IV/9 1920.08.04. Bizonylat Csiffáry JenŊ 1915-ös díjlevelével kapcsolatban

x IV/10 1930.02.19. Nečesálek Károly kérete panasz ügyében IV/11 1932.01.27. Páldi Vilmos levele zsoltároskönyv vásárlása ügyében x IV/12 1932.04.03. (?) Batyubál meghívó IV/13 1932.05.31. Páldi Vilmos levele orgonavásárlás ügyében x IV/14 1932.08.23. Fr. Hudaň reklámlevele templomi felszerelés vásárlása ügyében IV/15 1932.09.01. Orgona átvételi jegyzŊkönyv x IV/16 1932.10.01. Nyugdíjalap okirat Csiffáry JenŊ állandó tanári állásával kapcsolatosan IV/17 1933.03.15. Révay István levele akácfacsemete felajánlás ügyében IV/18 1937.03.27. Karikagyűrű színdarab bevétele és résztvevŊinek listája x IV/19 1937.03.29. Karikagyűrű színdarab bevétele és résztvevŊinek listája x IV/20 1939.10.29. A nemespanni római katolikus iskolaszék jegyzŊkönyve IV/21 1940.11.04. Bírói igazolás Csiffáry JenŊ katonai szolgálatáról x IV/22 1941.03.27. Drahos János levele a kántortanítói javadalom megosztásával kapcsolatban IV/23 1941.06.25. Minisztériumi igazolás Csiffáry JenŊ elsŊ világháborús katonaszolgálatáról IV/24 1941.08.04. Csiffáry JenŊ nemespanni leventeelnöki megerŊsítése x IV/25 1941.10.17. Hatósági erkölcsi bizonyítvány vitézi ügyben x IV/26 1943.01.18. Házassági anyakönyvi kivonat x IV/27 1943.02.24. Községi illetŊségi bizonyítvány állampolgársági ügyben x IV/28 1944.02.05. Állampolgársági bizonyítvány x IV/29 1951.06.12. Bírósági itélet x IV/30 1954.04.13. Andrej Závodský levele Csiffáry JenŊ nyugdíjának ügyében IV/31 keltezetlen levéltöredék

V. Zsittnyan István magániratai x V/1 1905.02.04. Zsittnyán István és Finta Mária házassági anyakönyvi kivonata 1936-ból x V/2 1916.12.04. Zsittnyan István születési anyakönyvi kivonata 1940-bŊl x V/3 1916.12.09. Zsittnyan István keresztlevele 1940-bŊl x V/4 1940.12.21. Zsittnyan István működési bizonyítványa TardoskeddrŊl x V/5 1940.12.31. Zsittnyan István hatósági erkölcsi bizonyítványa x V/6 1941.02.28. Drahos János levele Zsittnyan István tardoskeddi tanári állását illetŊen x V/7 1941.03.08. Kimutatás Zsittnyan István személyi adatairól x V/8 1941.05.20. Zsittnyan István illetŊségi bizonyítványa x V/9 1943.09.01. Zsittnyan István működési bizonyítványa Nemespannról x V/10 1944.06.24. Bizonyítvány a Népművelési elŊadóképzŊ tanfolyam elvégzésérŊl V/11 1945.07.26. Zsittnyan István tanári állásából való elbocsátó levele V/12 1947.10.30. Zsittnyan István megbízhatósági bizonyítványért való folyamodásának elutasítása x V/13 1957.10.19. Csehszlovák állampolgársági bizonyítvány x V/14 1962 A Járási Nemzeti Bizottság értesítése dícsérŊ elismerésrŊl x V/15 1973.06.23. Bizonyítvány amatŊr színjátszóköri rendezŊi 3 éves tanfolyam elvégzésérŊl

VI. A tanfelügyelŊség forrásai1 VI/A Általános ügyviteli iratok x VI/A1 1920.01.02. Az iskolaügyi kormánybiztosság felhívása az egykori tanfelügyelŊk sürgŊs segélyérŊl VI/A2 1923.06.19. Haviar tanfelügyelŊ levele a 7. osztály bevezetését illetŊen VI/A3 1923.07.10. Özv. Estélyiné Csiffáry Mária fellebezése az iskolafelügyelŊséghez VI/A4 1923.09.27. Jelentés a 7. osztály bevezetésérŊl VI/A5 1923.10.24. KiegészítŊ rendelkezés a 7. osztály bevezetésével kapcsolatban

VI/B A nemespanni magyar iskola és igazgatójának ügyvitelével kapcsolatos iratok x VI/B1 1930.01.31. KörjegyzŊ jelentése a nagycétényi és nemespanni egyházi iskolákról x VI/B2 1930.02.01. A nemespanni iskola 1929. évi költségvetése x VI/B3 1931.08.27. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ fegyelmije és fizetésemelése ügyében x VI/B4 1931.10.10. A tanfelügyelŊ levele az iskolaszékhez Csiffáry JenŊ állampolgársága ügyében VI/B5 1931.11.05. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ fizetésemelése és csehszlovák állampolgársága ügyében x VI/B6 1932.03.07. A tanfelügyelŊség kérete az iskolaszékhez Csiffáry JenŊ nyugdíjalapja ügyében x VI/B7 1932.12.09. Csiff'áry JenŊ levele pótlékának ügyében x VI/B8 1932.12.12. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ iratainak archiválása ügyében x VI/B9 1932.12.12. A tanfelügyelŊ levele a nemespanni iskolán történt változások ügyében x VI/B10 1933.01.04. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ állásának ügyében x VI/B11 1933.02.07. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ elmaradt járulékai ügyében x VI/B12 1934.06.12. A minisztérium levele és határozata a Zórád lányok ügyével kapcsolatban x VI/B13 1934.06.20. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ járulékemelési kérelmének ügyében x VI/B14 1934.06.27. A minisztérium levele Csiffáry JenŊ járulékemelését illetŊen x VI/B15 1934.07.31. A tanfelügyelŊség levele a minisztérium határozatának ügyében x VI/B16 1934.07.31. A tanfelügyelŊség levele Csiffáry JenŊ járulékaival kapcsolatosan x VI/B17 1935.01.04. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ járulékaihoz szükséges dokumentumokról x VI/B18 1935.03.04. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ járulékemelésének ügyében x VI/B19 1935.03.15. A tanfelügyelŊ levele a kéret kiegészítése ügyében x VI/B20 1935.03.25. Csiffáry JenŊ levele gyermekeinek koszt- és lakásköltségeinek ügyében x VI/B21 1935.03.26. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz a további dokumentumok beterjesztésérŊl x VI/B22 1935.04.27. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ járulékemelésének ügyében

A forrásokból gyakorta csupán kísérŊlevelek vagy másolataik maradtak fenn. A mellékleteket a címzetteknél (minisztérium, ill. iskolaszék) kellene keresni. 1

x VI/B23 1935.09.30. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ újabb járulékemelési kérelmének ügyében x VI/B24 1935.12.05. Csiffáry JenŊ levele és kimutatása a fizetésükben tapasztalható ingadozás következetlenségérŊl x VI/B25 1935.12.12. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ nyugdíjadójának kimutatása ügyében x VI/B26 1936.02.14. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ járulékemelésének ügyében x VI/B27 1936.03.11. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ gyermekeire való költségeinek dokumentumairól x VI/B28 1936.10.09. A tanfelügyelŊ levele a nemespanni iskolához járulék iránti kéret ügyében x VI/B29 1936.10.15. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ járulékainak ügyében x VI/B30 1936.12.31. Igazgatói kimutatás az 1936-os második félévi közoktatási tevékenységrŊl VI/B31 1937.03. Csiffáry JenŊ jelentése a nyári és a karácsonyi szünetekrŊl VI/B32 1937.03.12. Csiffáry JenŊ jelentése a tanítás megkezdésérŊl x VI/B33 1937. Csiffáry JenŊ válasza az 1. számú urgensre x VI/B34 1937.05.31. JegyzŊkönyv az iskola állapotáról az 1936/37-es tanévben x VI/B35 1937.08.11. A tanfelügyelŊség levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ nyugdíjalapjának ügyében x VI/B36 1937.11.03. A tanfelügyelŊ levele Csiffáry JenŊ működési pótlékához mellékelendŊ iratokról x VI/B37 1937.11.16. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ működési pótlékának csökkentésérŊl x VI/B38 1937.12.21. A minisztérium levele Csiffáry JenŊhöz nyugdíjhozzájárulásának ügyében x VI/B39 1938.06.27. Igazgatói kimutatás várható diáklétszámról a következŊ tanévben x VI/B40 1938.08.05. A tanfelügyelŊség levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ fizetésének kimutatása ügyében

VI/C A nemespanni szlovák iskola ügyvitelével kapcsolatos iratok VI/C1 1932.10.15. Bérlési szerzŊdés és meghosszabítása (1938) x VI/C2 1933.02.25. Minisztériumi utasítás a bérleti szerzŊdés fizetésérŊl x VI/C3 1933.04.04. Minisztériumi utasítás a negyedévenkénti bérleti szerzŊdés fizetésérŊl x VI/C4 1933.04.20. TanfelügyelŊ levele a szerzŊdés kifizetésére x VI/C5 1935. Kimutatás a tárgyi szükségletekrŊl az 1936. évre x VI/C6 1937.10.01. Augusta Libantová kinevezése nŊi kézimunkaokratásra x VI/C7 1937.10.08. A tanfelügyelŊ levele az iskolának Augusta Libantová kinevezésével kapcsolatban x VI/C8 1938.01.19. A tanfelügyelŊ levele a Szlovák Ligának a szlovák iskola új épületének szükségességérŊl x VI/C9 1938.02.03. A tanfelügyelŊ levele az iskolának helyi színi elŊadás ügyében x VI/C10 1938.04.01. A Szlovák Liga levele a földvásárlás finanszírozásának anyagi nehézségeirŊl VI/C11 1938.04.30. A szlovák iskola önállósításáról

x VI/C12 1938.06.29. Az 1938-39-es tanévre beiratott diákok névsora és az elŊzŊ évi létszámkimutatás x VI/C13 1938.07.04. A tanfelügyelŊ levele földvásárlás ügyében a népiskola számára x VI/C14 1938.08.30. A tanfelügyelŊ levele a szerzŊdés 3 évvel való meghosszabbításával kapcsolatban x VI/C15 1938.08.30. Minisztérium levele a 3 éves szerzŊdéshosszabbításról x VI/C16 1938.09.06. Minisztériumi jóváhagyása Melichar Siklenkának a 3 éves szerzŊdéshosszabbításra x VI/C17 1938.09.06. Kimutatás a tanulók számáról és vallásáról x VI/C18 1938.09.16. TanfelügyelŊ kérete a szerzŊdés kifizetésére x VI/C19 1938.09.17. TanfelügyelŊ kérete a Szlovák Ligához Melichar Siklenka további kiadásainak átvállalására x VI/C20 1938.09.23. Minisztériumi levél Melichar Siklenkának az adóhátralékai miatti pénzvisszatartás semmisségérŊl x VI/C21 1938.10.03. Kimutatás tárgyi szükségletekrŊl az 1939-es évre x VI/C22 1938.10.06. A bérlési szerzŊdés mellékelŊ levele x VI/C23 1938.10.19. A bérlési szerzŊdés meghosszabításáról x VI/C24 1938.11.07. A tanfelügyelŊ kérete a tanári fizetések megszüntetésérŊl az elŊállt változások miatt x VI/C25 1938.11.07. A tanfelügyelŊ kérete a Költségvetési Hivatalhoz a bérlési szerzŊdés megszüntetésérŊl x VI/C26 1938.11.07. A tanfelügyelŊ kérete az Oktatási Minisztériumhoz a bérlési szerzŊdés megszüntetésérŊl x VI/C27 1939.02.06. Jelentés a nemespanni evakuált osztály elszámolásáról x VI/C28 1939.04.25. A tanfelügyelŊség levele a bérlési szerzŊdés megszüntetésével kapcsolatos bírságról x VI/C29 1939.01.05. Minisztériumi jóváhagyás az 1936. év elszámolásáról x VI/C30 1939.09.01. A tanfelügyelŊség levele a bérlési szerzŊdéstŊl való visszalépéssel kapcsolatban VI/C31 1939.09.15. Jelentés az evakuált szlovák iskola felszerelésérŊl x VI/C32 1946.10.24. A Nemespanni Helyi Nemzeti Bizottság gyűlésének kivonata x VI/C33 1946.10.25. A Nagycétényi Járási Hivatal mellékelŊ levele VI/C34 1947.03.31. JegyzŊkönyv a Nemespanni Állami Népiskola 1947-es vizsgálatáról VI/C35 1947.04.09. Imrich Brančan levele az 1947-es vizsgálathoz x VI/C36 1947.06.23. JegyzŊkönyv az óvoda ellenŊrzésérŊl x VI/C37 1947.08.08. A nemespanni Szlovák Liga levele a nyitrai csoporthoz VI/C38 1947.08.21. Bizottság összehívása új iskolai épület építése ügyében VI/C39 1947.08.26. Az építési terület műszaki jelentése x VI/C40 1947.08.26. Bizottsági jegyzŊkönyv az új iskolaépület építése ügyében (2 példányban) x VI/C41 1947.08.30. A nyitrai Állami Építési Hivatal levele a műszaki jelentéshez VI/C42 1947.09.09. Imrich Brančan küldeménye a tanfelügyelŊség krónikája számára x VI/C43 1973.09.17. Igazgatói jelentés az 1973/74-es tanévnyitóval kapcsolatban (HNB jegyzŊkönyv)

I. Szentkereszty Antal felfogadási szerzŊdése I/1 1846.09.08 Szentkereszty Antal felfogadási szerzŊdésének másolata Nagycétény 1847. évi vizitációjából A szerzŊdés2 meghatározza a kántortanító fizetségeit és kötelezettségeit. -17. oldal részlet kezdeteMásolat Alúl irottak ezen irásunkal bizonyossá tesszük Nemes SzentKereszti Antal urat, hogy jövö November 1Ŋ napjától fogva Iskola mestenek fogadjuk ezen feltételek alatt. 1ör Lesz a Mesternek 20 hold Szántó földje, Tettes Bokros Jósef felsŊ és a Templom földje alsó alsó Szomszédságába az úgy nevezett Töviskesi dŊllŊbe -18. oldal2or A Gyermekek tanétásáért kap esztendŊnkint 40 pengŊ forintokat, és minden gyermektŊl aki még irást nem tanult, egy váltó forintot a ki pedig már irást tanul az Két váltó forintot, egy esztendŊre köteles lészen fizetni az oskola kezdesén. 3or Ami az úgy nevezett stolaris jövedelmet illeti, lészen egy öreg ember temetésitŊl egy forintya – minden liberametul 30 [x]a váltóba, minden verstŊl a butsúztatóknak 12 [xvált] fizetŊdik kis misétŊl 15 [xv] 4er A halottaknak harangozásáért és offertoriomért, azért oszvesen kap 5 váltó fkat. 5ör Mivel a mesternek rettye nints a temetŊt rét helyett kaszálhattya esztendŊnkint, a hirdetések irásától öt garas váltó, a vidékiek hirdetése 30 [x]cár Ezen föllebbi fizetéseit pedig mesternek kötelessége lészen a gyermekek erköltsös tanétása és minden a templom és temetéseknél szokott szolgálatokat illŊ ajtatossággal megtenni. Költ Pa sept. 8án 1846ik Évben. (P. H.) Szántó János hellység hadnagya, Hamar Istvány, Hamar Gáspár, Fazikas Imre, Szábó Miklós, Cséffary Gáspár, Alföldÿ Istvány, Cséffarÿ Fer. öregebb + Palya Istv. Szántó Imre – Bogyó Márk Pani helység Inspectora, Deák János Pani fiók Egyház gondviselŊje. – Azon ohajtással hogy a Templom közelébe nevelkedŊ fák ki ne vágattassanak, hanem mentűl gondosabban fel neveltessenek, hogy azoknak árnyékolásat a buzgolkodó nép élvezhesse Balogh Zsigmond. A tulsó lapon fel jegyzett pontok szerént a Tettes Közbirtokossággal egyet értvén Nemes SzentKereszti Antal Iskola tanétomat ezen irasomal a Pani mesteri állomásra bé fogadom. Költ N: Czétényt sept hó 8án 1846ik (P H) EndrŊdÿ Antal N Czétényi Plébanos. m. k. 2

PLE, Vizitációk 1802 Lib. 517b, 17-18.

II. Agárdy László levelei az iskolafelügyelŊséghez II/1 1923.06.30. Agárdy László jelentése az iskola állapotáról a 7. osztály bevezetését illetŊen Agárdy László levelében3 leírja hogy az iskolának nincs saját zászlaja. Ezen kívül a tantermek méreteirŊl, ill. a diáklétszámról tudósít, mivel a 7. osztály bevezetése megkövetelhetné a tantermek bŊvítését. A tanfelügyelŊségtŊl felvilágosítást vár, hogy a 7. osztály bevezetése esetén az iskola megfelel-e a feltételeknek. -irat kezdeteRim. Kat. Luď. Škola. Paňa. čl: 46. Blahorody Inšpektorát. Ku č. 94. 21. VI. 1923. oznámim, ţe naša škola nemá zástavu. Ku č. 262. 19. VI. 1923. oznámim, ţe u nás: I. učebna sieň ma dlţku: 10 m; širku: 6 m; vyšku: 3 m. II. ˶ ˶ ˶ ˶ 8m ˶ 7m ˶ 3 ˶ Počet terajšich ţiákov: 106. Prirastok v roku 1923/1924 /keď zostane I-VI tr./ nebude. Keď v roku 1923/1924 vyučovanie musi byt uţ sedmiročne, tak sa v I. učebnej sieni učila by I. II. III. tr. a v II. učebnej sieni IV. V. VI. VII. tr. Pekne prosime mienku, ţe také sdelenie či bude dobré. Paňa, dňa 30. júna 1923. (P)4

Agárdy Ladislav

3 VII 23 94. a 262/1923 -második oldalPaňa

3 4

MV SR ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský inšpektorát v Nitre 1922-1949, kr. B4-26a. Körirat: R. kat. ľudová škola – R. kath. népiskola * Paňa *. Belül Csehszlovákia címere a tartományokkal.

III. Csiffáry JenŊ bírósági iratai III/1 1945-1948 (részlet) Két irat Csiffáry JenŊ népbírósági peranyagából. -tizenharmadik irat12/[...] 13 21. AUG. 1945 Oľud 258/45 E u g e n C s i f f á r y, správca-učiteľ v. v. v Pani, okres Nitra, t. č. zaistený vo väznici krajského súdu v Nitre. Ţiadosť o prepustenie (P)5 na slobodu

v Nitre, dňa 20. augusta 1945. Ľs. 12/48 Tľud 159/45 11

S l á v n y, Okresný ľudový súd v Nitre. Podpísaný Eugen Csiffáry, správca-učiteľ vo výsluţbe, obyvateľ v Pani, okres Nitra, narodený dňa 13. februára 1895 v Pani, československý štátny občan, maďarskej národnosti, rím. kat., vdovec, otec dvoch detí, nemajetný, t. č. zaistený vo väznici Krajského súdu v Nitre. úctive ţiadam, aby som bol prepustený na slobodu. Cítim sa úplne nevinným a preto mne s a m p u t o v an o u n o h o u je väzenie nesnesiteľným utrpením. Dovoľujem si tvrdiť, ţe nijako som si nezaslúţil takéto zaobchádzanie najmä za dnešného reţimu, ktorý je vládkou ľudovej demokracie, teda vládou smeru, ktorého zastancom som bol vţdy za kaţdej okolnosti. Som jedným z 9 detí panianskeho maloroľníka. Ako dobrý ţiak dostal som sa na štúdie, ovšem len tak to bolo moţné, ţe som dostal zadarmo byt a stravu, teda uţ od detstva som vedel, lebo som to preţil a precítil, čo je to postrádať, ţiť v biede. Snáď práve toto vytvorilo vo mne to hlboké sociálne cítenie, ktoré ma nabádalo prispiechať na pomoc chudobným alebo na pomoc utisnutým blíţnym všetkými prostriedkami, ktorými som vládol. Pri tom som nikdy nehladel na náboţenskú alebo národnú príslušnosť na pomoc utisnutého spoluobčana. Počas môjho učiteľského pôsobenia snaţil som sa učiniť zadosť svojim vychovávateľským povinnostiam, čo iste dokáţu jak rodičia mojich bývalých ţiakov, tak najmä vtedajší môj predstavený, pán inšpektor Matej Miškóci. Mojím hriechom je hlavne to, ţe som sa narodil ako Maďar, /hoci svojou činnosťou dokázal, ako to niţšie rozvediem, ţe som bol za ČSR loyálnym občanom a štátnym zamestnancom/, ďalej to, ţe som nemohol mať toľko -második oldal5

OKRESNÝ ĽUDOVÝ SÚD v NITRE / DOŠLO 21. AUGUST 1945. / 1 STEJNOPIS / RUBRIK PRÍLOH

morálnej, hmotnej a fyzickej sily, aby som vedel kaţdého ţiadosti s úspechom vyhovieť, lebo výsledok nezáleţal vţdy na mne. Týka sa to najmä parcelácie. Prosím, aby pravdivosť niţe uvedených skutočností bola na tvári miesta preverená: 1. V roku 1925 bola u nás posviacka zvonov, v rámci mnou z tejto príleţitosti usporiadanej slávnosti bola aj tanečná zábava. V nočných hodinách dobehol ku mne terajší člen MNV Štefan Titka s tým, ţe mládenec Štefan Liška sa v sále oháňa veľkým noţom a ruší zábavu. Ihneď som odišiel do tanečnej miestnosti a nahováraním som sa snaţil smieriť oboch súpero, pri čom naraz otec Štefan Lišku ma odzadu pichol do pleca veľkým noţom. Po tomto čine menovaný odišiel na prácu do Čiech a zanechal svoju ţenu i s deťmi v najväčšej biede. O 2-3 mesiace po mojom poranení prišla jeho manţelka cez vyučovanie za mnou do školy a prosila ma, aby som jej dal záručný lístok, na ktorý by dostala na úver múku vo Vrábloch. Dal som jej na 400 či 500 Kč lístok, ktorým som sa zaručoval u známeho obchodníka vo Vraábloch za ňu..... Čo asi mohlo primať túto ţenu na to, aby poţiadala o pomoc práve mňa, ktorého jej manţel pred nedávnom poranil, keď bolo v obci viac a majetnejších ľudí, ktorých o túto láskavosť mohla poprosiť. 2. Neodbavila sa v obci slávnosť svadby alebo krstenia, na ktorú by som na poţiadanie nebol bezplatne poţičal parádny kočiar. 3. Za desať rokov môjho organistovania v Pani napriek objednaným dlhým odobierkam som neprijal právom mne prislúchajúcu štólu. 4. Moji robotníci vţdy dostávali vyšší plat, neţ aký platili iní zamestnávatelia, nebolo medzi nami nijakých nedorozumení, sporov. Staral som sa o nich otcovsky a pomáhal som im v rôznych záleţitostiach. Prosím vypočuť týchto: Ondrej Vereš, Ľudovít Vereš, Arpád Kireje, Ján Kajaba, terajší člen MNV Štefan Titka Alexander Titka, Jozef Titka, Ján Vrták. 5. Dvom svojim robotníkom bez akejkoľvek protisluţby som daroval na pr. bakanče, ktoré som dal po 700 Ks doniesť zo Slovenska. 6. V roku 1944 vyšiel v Maďarsku prísny zákaz mlátenia v humnách intravilánu z poţiarno-bezpečnostných dôvodov. Tento zákaz veľmi ťaţko postihoval najmä chudobných, ktorí obrávali iba 2-3 jutrá. Na vlastnej roli nemali moţnosť mlátiť uţ ani preto, lebo by mláťačkárovi sa nevyplácalo preťahovať stroj pre málo obilia na veľké vzdialenosti. Vtedy ma ţiadal o povolenie mlátiť na mojej roli 30-jutrový gazda Michal Taszari s ponukou, ţe mi dobre zaplatí. -harmadik oldal-14Hoci som tým získal v ňom úhlavného nepriateľa, nepovolil som mu s tým, ţe miesto k mlatbe si ţiadali uţ chudobní spoluobčania a ţe týmto som povinný vyhovieť. Skutočne som aj dal roľu k dispozícii celkom bezplatne týmto, väčšinou Slovákom: Štefan Titka, Alexander Titka, Jozef Titka, Ján Chlpík, František Zábojník, Andrej Vereš a iným. 7. Ľudovít Vaškovič, syn panianskeho hospodárskeho sluhu mojím pričinením vyštudoval strednú i vysokú školu. Sám som ho pripravil ku skúške z učiva I. tr. gymnázia, v druhej triede som ho šatil, platil za neho byt a stravu a vďalších rokoch som sa postaral, aby dostal štipendium. 8. Dňa 20. novembra 1944 som bol vymenovaný za vojenského veliteľa v Pani. Títo vojenskí velitelia boli v tom čase menovaní v kaţdej obci

na celom území Maďarska. – Podotýkam, ţe som bol vymenovaný bez toho, ţe by sa ma boli opýtali, resp. ţe by boli rešpektovali môj protest a odvolávanie sa na amputovanú nohu. – Uţ Keď 4. februára 19446 bola v Maďarsku vyhlásená mobilizácia, uţ 7. februára v ranných hodinách som šiel s vozom do Slovenského Medera na vojenské veliteľstvo a oslobodil som od vojenskej sluţby siedmych z mojej dediny, vzdor tomu, ţe ani jeden z nich nebol hospodársky robotník: Pavel Titka, Štefan Ďurik, Jozef Vereš, Jozef Vrták, Jozef Szabo, František Zábojník, Pavel Vaškovič, Imrich Kozár, Štefan Buzaš a Štefan Franko7. Z nich okrem 3 ostatní sú Slováci. Za tento a podobné kúsky som bol potom pozbavený funkcie vojenského veliteľa s poznámkou, ţe nie som vojenský veliteľ ale oslobodzovateľ vojakov. 9. Doma i na vidieku som bol všeobecne známy ako antifašista. Za to som bol aj prenasledovaný od nyilasov a bol som ţandármi do Vrábel odvedený a len tomu, ţe mám amputovanú nohu, môţem ďakovať, ţe som nebol zaistený. Prosím v tejto veci vypočuť Karola Csiszára. 10. Koncom februára 1944 pochytali ţandári asi 60 chlapcov, ktorí neposlúchli mobilizačnú vyhlášku a nenarukovali. Medzi nimi bol aj Rudolf Horváth8 a Štefan Homola, ktorých som zachránil intervenciou od zastrelenia. 11. Ulievajúcim sa vojakom: Juliusovi Buzášovi, Imrichovi Oravecovi, Jánovi Obertovi, Ľudovítovi Leckéšovi, Eugenovi Pagáčovi, Kolomanovi Evetkovi som vydal ako vojenský veliteľ potvrdenie o tom, ţe sa zavčasu hlásili u mňa, hoci to nebola pravda, len preto, aby som ich ochránil od prenasledovania vojenských veliteľstiev. -negyedik oldalProsím vypočuť uvedených, ale hlavne Imricha Oravetza, terajšieho člena MNV, ktorý vec dvakrát opakoval a nenastúpil vojenskú sluţbu. 12. Mikuláš Együtt obyvateľ v Lapášskych Ďarmotách priniesol zo Slovenska ku mne dve ţeny, ktorých manţelov Nemci internovali do Zircu /Kardospuszta v Maďarsku/. Týmto som dal legitimáciu, ţe sú obyvatelia hornosílešskí /teda maďarský/, aby mohly navštiviť bez prekáţky manţelov. 13. Prosím vypočuť Jána Hlaváčeka, mlynára z Veľkého Cetína, Čecha, ktorý bol vykázaný z Maďarska a iba na moje intervenovanie pomohlo pánu Hlaváčkovi, ţe mohol zostať vo Veľkom Cetíni a svoje remeslo ďalej prevádzať. 14. Helene Kunkelovej rod. Verešovej, Pavlovi Leckešovi, Ondrejovi Verešovi, Štefanovi, Jozefovi a Alexandrovi Titkovi som pri parcelácii /Slovákom v Maďarsku !/ vybojoval pôdu, hoci pôvodne neboli na sozname tých, ktorým sa mala pôda prideliť. 15. Alexander Slamenka, býv. okresný vodca nyilasov pred Antonom Košom v Pani ukazujúc na mňa sa takto vyjadril: "Predstavujem vám nášho nepriateľa číslo 1.". – 18 mesiacov som bol, pod policajným dozorom a pozbavený funkcie v obecnom zastupiteľstve, za to, ţe som z Vrábel odviezol autom do Levíc synov dr. Mojţiša Stranera, advokáta z Nitry. Bár nem idŊrendi a sorrend, az 1945. évi mobilizáció azért tűnne késeinek, mivel 1945. március környékén már a front túl közel volt. Mivel azonban ahogy a késŊbbi pontokból kitűnik a felmentéseket csak a katonai vezetŊnek való kinevezése után tudta volna könnyebben elintézni. 7 Nagycsaládosok, rajtuk kívül a budapesti Lassú Józsefet is elvitték (szóbeli közlés). 8 Pallya Kálmánnál volt cseléd (?). 6

Podotýkam, ţe všetko som konal neţistne, bezplatne, výlučne z ľudského citu a lásky. Zvlášť zdôrazňujem, ţe sa pridrţiavam svojej výpovedi udanej na stanici NB zápisnične. V nádeji, ţe mojej snaţnej prosbe bude priaznive vyhovené značím sa s prejavom hlbokej úcty [Eugen Csiffáry aláírása] -huszonkettedik irat22

Prehlásenie.

Ľs. 12/48 Tľud 730/46 17

Podpísaný Ferdinand F r o m m e r , bytom v Bratislave, Dunajská ul. č. 51a, hodnoverne dokazujem osobne, ţe v roku 1942 pri uteku cez hranice do Maďarska v mesiaci apríl som v noci prešiel cez Maďarské hranice aj s dvomi pánmi a to: Hugo R o s e n z v e i g a jeho syn Jozef sme prišli v noci do obci P a ň a , okres Vráble, zobudili sme tedajšieho učiteľa p. N. Cifáryiho, ktorý na naše zaklopánie vstal hore, pustil nás do bytu a pohostil nás a taktieţ nás nechal prenocovať v jeho byte. Na ráno klopali Maďarskí ţandári p. Čifáry, učiteľ zadným vchodom nás vyviedol na poval, a tam nás skrýval celý deň a nosil nám tam aj stravu. On osobne išiel do Nových Zámkov a doniesol osobné auta, ktoré aj on vyplatil z jeho vlastných peňazí a tak sme sa dostali aţ do Budapešti spomenutým autom. V emigrácii v Budapešti nás všemoţne podporoval a bol nám na pomoci. Nakoľko ja sám sa nemôţem dostaviť k súdu, ktorý sa koná dňa 20. februára 1947 v Nitre, úctive prosím, aby horeuvedené skutočnosti boly brané v zreteľ ako poľahčujúca okoľnosť keďţe je p. Čifáry tohoto prehlásenia hodný pre jeho ľudovo-demokratické smýšľanie, ktoré medzi nami stále vyjadroval, počas mnohých rokov som sa o jeho smýšľanie presvedčil. [Ferdinand Frommer aláírása] Bratislava, dňa 19. februára 1947. {B}{B}{B}9 Na základe zápisnice [podanému k] čis. 427/1947. napísanej dosvedčujem ţe pán Ferdinand F r o m m e r , obchodný zástupca v Bratislave Dunajská čislo 51/a, ktorého osobná totoţnosť mi bola náleţite dokázaná, túto listinu dnes predo mnou vlastnoručne podpísal. V Bratislave dňa 19. devätnásteho februára roku 1947. tisic% -24-második oldaldeväťstoštyridsiatehosiedmeho. 9

5, 2 és 1 koronás csehszlovák okmánybélyeg.

(P)10

10

[Dr. Igor Beniač aláírása] verejný notár. {ako na uprázdnenú verejnonotársku [stanicu]} {v Bratislave dekrétom Povereníctva [SNR]} {pre pravosúdie č. B 1973/45-1 ustanovený} { [...] }

Kék körpecsét, felirata: Dr. IGOR BENIAČ / VEREJNÝ NOTÁR / * PEZINOK * / SLOVENSKO

IV. Csiffáry JenŊ magániratai IV/2 1914.06.28. Csiffáry JenŊ tanítói oklevelének hiteles másolata Csiffáry JenŊ az esztergomi tanítóképzŊben 1914. június 22-27. között elemi népiskolai tanítóképesítŊ vizsgát tett, hit- és erkölcstanból, test- és lélektanból, népiskolai oktatástan és népoktatásügy szervezésbŊl, neveléstörténetbŊl, tanítási gyakorlatból, magyar nyelv és irodalomból, magyar és egyetemes történelembŊl, magyar alkotmánytanból, magyarországi és egyetemes földrajzból, német nyelvbŊl, mennyiségtanból, természetrajzból és vegytanból, természettanból, egészségtanból, gazdaságtanból, énekbŊl, zenébŊl, rajzból, szépírásból, kézimunkából és testgyakorlásból. A másolatot 1915. január 8-án Nyitrán készíttette. -irat kezdeteCsiffáry JenŊ úr Elemi Népiskolai Tanítói Oklevele. -harmadik oldal26. a. k. szám. Elemi Népiskolai Tanítói Oklevél. (Másolat) Csiffáry JenŊ úr, róm. kath. vallású, született 1895. évi február hó 13. Nemespann, Nyitra megye, az esztergomi érseki róm. kath. tanítóképzŊ-intézetben 1914. évi június hó 22-27 napjain az elemi népiskolai tanító-képesítŊ vizsgálatra kiszabott tárgyakból megviszgáltatván, a következŊ osztályzatokat nyerte: A befejezŊ képesítŊvizsgálat tárgyai közül: hit- és erkölcstanból: jó, testtanból: jó, lélektanból: jeles, népiskolai oktatástanból és a népoktatásügy szervezetébŊl: jó, neveléstörténetbŊl: jeles, tanítási gyakorlatból: jó, magyar nyelvbŊl és irodalomból: jeles, magyar történetbŊl: jó, magyar alkotmánytanból: elégséges, magyarország földrajzából: jó, Az osztály-képesítŊ vizsgálat tárgyai közül: német nyelvbŊl: jeles, egyetemes történetbŊl: jeles, egyetemes földrajzból: jeles, mennyiségtanból: jeles, természetrajzból és vegytanból: jeles, természettanból: jeles, egészségtanból: jó, gazdaságtanból: jó, énekbŊl: jeles, zenébŊl: jeles, rajzból: jó, szépirásból: jeles, kézimunkából (szlöjdbŊl): jó, testgyakorlásból: jeles. Miután a fentiek szerint Csiffáry JenŊ úr a kiszabott követelményeknek megfelelt, Ŋt magyar nyelvű elemi népiskolákban való tanításra képesítettnek nyilvánítjuk. Kelt Esztergomban, 1914. évi június hó 28 napján.

Számord Ignác érs-biztos elnök, Dr Pacséri Károly kir. tanfelügyelŊ, Klinda Károly id. igazgató, Oberth Ágoston a történelem, földrajz és tornatanára, Pósfay Sándor gazdasági tanár, Siposs Antal Félix hittantanár, Szkalka Lajos gyak. isk. tanító, Milakovszky László a mennyiségtan, természettudományok sa szépírás tanára, Nádler István a magyar nyelv és irodalom, a német nyelv sa lélektan tanára, Nemesszeghy István ének- és zenetanár, Háber János rajztanár. 3 3/1915 sorszám. {1 K bélyeg} Hogy ezen másolat a CSIFFÁRY JENŉ ur, okleveles tanitó, nemespanni lakos által elöttem felmutatott bélyegmentes eredeti "Elemi népiskolai % -negyedik oldal3/. TANITÓI OKLEVÉLLEL" szóról-szóra egyezŊ, - ezennel hitelesen tanusitom. Kelt NYITRÁN 1915 egyezerkilenczszáztizenötöfik évi január hó 8 nyolvzadik napján. Dijjegyzék: Hit. dij: =1 kor. (P)11 [Crausz] Ödön Dr. PONGRÁCZ GÉZA nyitrai kir. köz jegyzŊ részére a pozsonyi kir. közjegyzŊi kamara 230/1912. számú rendelvényével kirendelt helyettes. 166/915 673/915 34186/915

IV/3 1914.06.30. Csiffáry JenŊ kántori oklevelének hiteles másolata Csiffáry JenŊ Esztergomban 1914. június 30-án kántortanítói vizsgát tett. Másolatát az elŊzŊ irattal együtt készíttette Nyitrán. -irat kezdete1. anyakönyvi szám Kántori Oklevél (Másolat) Csiffáry JenŊ úr róm. kath. vallású, aki az 1895. évi február hónap 13. napján Nemespann községben, Nyitra vármegyé11

Dr. PONGRÁCZ GÉZA * NYITRÁN * / KIR. KÖZJEGYZŉ

ben született és az 1914. év június havában az esztergomi érs. róm. kath. tanítóképzŊ-intézetben elemi népiskolai tanítóságra képesíttetett, alulírottak által a kántorvizsgálatra elŊírt tárgyakból megvizsgáltatván, a következŊ osztályzatokat érdemelte: Szertartástanból . Összhangzattanból . Egyházi énekbŊl . Orgonálásból . Énekoktatás módszertanából

. . . . .

jeles kitünŊ kitünŊ kitünŊ jeles

Minek hiteléül ezen oklevelet aláírtuk s az intézet pecsétjével megerŊsítettük. Kelt Esztergom 1914. június 30-án. Számord Ignác Klinda Károly a vizsgáló-bizottság elnöke. tanítóképzŊ-intézeti id. igazgató. Siposs Antal Félix hittantanár.

Nemesszeghy István ének- és zenetanár.

Járosy DezsŊ a m. kir. zeneak. tanára, a kántorképesítŊ vizsgálatok min. kiküldöttje.

{1 k bélyeg}

2 2/1915 sorszám.

Hogy ezen másolat a CSIFFÁRY JENŉ ur által elöttem felmutatott bélyegtelen eredeti "KÁNTORI OKLEVÉLLEL" szóról-szóra egyezŊ, - ezennel hitelesen tanusitom. % -második oldalKelt NYITRÁN 1915 egyezerkilenczszáztizenötödik évi január hó 8 nyolczadik napján. Dijjegyzék: 1 % Hit. dij: = 1 kor. (P)12 [Crausz] Ödön {Dr. PONGRÁCZ GÉZA nyitrai kir. köz} {jegyzŊ részére a pozsonyi kir. közjegyzŊi} {kamara 230/1912. számú rendelvényével} {kirendelt helyettes.} -negyedik oldal12

Magyar koronás címer. Körirata: Dr. PONGRÁCZ GÉZA * NYITRÁN * / KIR. KÖZJEGYZŉ

3/. 166/915 673/915 34186/915

IV/5 1915.01.10. Igazolás a nemespanni osztálytanítói állás elfoglalásáról Igazolás Csiffáry JenŊ kántortanító munkaviszonyáról, vélhetŊen a sorozás végett is. -irat kezdeteIgazolvány! Mely szerint igazoljuk, hogy Csiffáry JenŊ okleveles tanitó a nemespanni osztálytanitói állását folyó évi január hó 7-én tényleg elfoglalta. – Kelt Nemespann, 1915 év január hó 10. [Bády Ferencz] [krjzŊ]

(P)13

Varsányi Károly [mp] biro

-második oldal4./ 166/915 973/915 34186/915

IV/6 1915.02.18. Csiffáry JenŊ tanári esküje Csiffáry JenŊ hivatali esküjét Nyitrán tette le. Nem teljesen világos hogy az egyházi személy jelenléte csak amiatt volt szükséges, mivel római katolikus iskolában tanított, vagy amúgy is bevett gyakorlat volt. Ezen kívül a templom oltára elŊtt is esküt tett. -irat kezdeteEskü. "Én Csiffáry JenŊ, rendes tanitó, esküszöm az élŊ Istenre, hogy ŉ Felsége apostoli királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tántoríthatatlan és rendületlen hűséggel viseltetem, az ország szentesített tör13

NYITRA VÁRMEGYE * 1910 * / NEMESPANN / KÖZSÉG

vényeit és törvényes szokásait megtartom, a hazai hatóságok törvényes rendeleteit, valamint a tanitói tisztemmel járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen, hiven és pontosan teljesítem, és a gondjaimra bizott ifjuságot a magyar haza szeretetében fogom nevelni. Isten engem úgy segéljen!" Nyitra, 1915. febr. 18. Csiffáry JenŊ tanitó. okl-kántor A hivatali esküt, mai napon [elŊttem] Nyitra, 1915. február 18. [Arpay] Bálint Kir. s. tanfelügyelŊ

14

(P)

[Szvirida] Kálmán prépost plébános

IV/11 1932.01.27. Páldi Vilmos levele zsoltároskönyv vásárlása ügyében Páldi Vilmos15 (1880-?) vágsellyei kántortanító, szerkesztŊ levele zsoltároskönyv vásárlás ügyében. Sokat segített az orgona kiválasztásában is. -irat kezdeteIgen Kedves Kartárs Úr! Keserves vajúdás után végre elkészült a HarmatSik "Szent vagy Uram" új népénektár. Tájékoztatóul megküldöm idemellékelten az ismertetést, ami mindent elmond. Nekem csak annyi a hozzáadni valóm, hogy én 4 (négy) példányt rendeltem belŊle 30 PengŊset, tehát bŊrhátú bŊrsarkú kötésben. A 4 példány már megbizottam kezében van s csak az alkalmas pillanatot várja, amikor azokat nekem megküdheti. Ha egy példányt óhajtana, kérem egy lapon ezt megírni. Egy példánynak az ára 215 Kč. Ha kell, hogyan szállítsam? utánvéttel v. a pénzt tetszik elŊre beküldeni? Én ugyanis már megvettem, sŊt ki is fizettem a könyvek árát. Ha nem kell, kérem ezt is közölni póstafordulóval, hogy máshol ajánlhassam. 14 15

Magyar koronás címer, köritata: NYITRA MEGYEI KIR. [TANFELÜGYELŉ] *. Magyar Katolikus Lexikon.

Igaz köszöntéssel és barátsággal Šala n/V. 1932. I. 27. vagyok hive, Paldi Vilmos Veszely kolléga Úrnak is irtam, hogy tekintse meg a prospektust Önnél. Üdv. A farkasdi r. k. kántortanítót, Jónás Ferencet, ma temetjük. KitünŊ állás! Vasút-autóbusz közlekedés. Ki lett megválasztva Nagykérre Bellus Pista örökébe? Üdv!

IV/13 1932.05.31. Páldi Vilmos levele orgonavásárlás ügyében Páldi Vilmos levelében leírja az orgonát. -irat kezdeteIgen Kedves Barátom! Teljesen megértem aggodalmait az orgona nagyságára, elhelyezésére és dispozíciójára vonatkozólag. Növelte ezt az a körülmény is, hogy Váţansky egy kérdŊjelet állított a dolgok tetejébe a Vox coelestis-sel. Soha könnyebb esetem nem volt az életben, mint most, amikor ezeket az aggodalmakat kell eloszlatnom. S tudja-e Kedves JenŊ Barátom, hogy miért? mert egyáltalán nincs sehol olyan nehézség, amit kicsi erŊvel is teljesen meg ne lehetne korrigálni. Hanem vegyük sorjába a dolgokat. ElŊször az orgona nagysága és a kóruson való elhelyezése. Nagyság: 1100 m3 a templom köbtartalma s ehhez a nagysághoz van méretezve a 10 játékú orgona, szelíd, lágy regiszterekkel. Nem fog bömbölni, sivítani és ordítani, mert hiszen [Mit]tura sincs benne (ami az aranyos Káplán urnak olyan talpraesett óhaja volt, hogy megszerettem volna csókolni érte, mert magam sem vagyok barátja annak, hogy kis orgonákba kevert játékok legyenek beépítve.) Tehát kicsiny az orgona, - de ez orgona lesz a javából s nem kíntorna. Ezen kis orgonácska alakja – a kórus méretéhez viszonyitva, tekintélyes az igaz, de ez máskép nem lehet, mert redŊnyben lesz a II.-ik, felsŊ manual s arra hely kell. Lehet, -második oldalsŊt kell, muszáj a dolgon segíteni, hogy a kóruson

a közlekedés akadálytalan legyen. Ha a kórus magassága megengedi, akkor az orgona szekrénybe, a szélláda alá lehetne a fúvüt építeni; - de ha bármi módon is csinálja meg Rieger, okvetlenül úgy építse meg, hogy hátul hely maradjon a közlekedésre. Irógépen azonnal írjon neki és rajzolja le, hogy miképen akarják a szekrény elhelyezését, illetve a fúvó beépitését a szekrénybe. Egyszerűen meg kell parancsolni nekik, hogy úgy legyen – törje a fejét rajta Rieger mérnöke. Csináltak Ŋk már nehezebb dolgot is, hiszen több mint 2400 orgonát építettek. – Az orgona játszóasztala, az org. szekrénye maradjon úgy, ahogyan a rajzon föl van tüntetve: arra a kis helyre a játszóasztal elŊtt nagyon nagy szükség van, sŊt a 40 cm lehetne 60-ra kiegészíteni azzal, hogy azt a bizonyos kör szelvényt bŊvítenék, hiszen az ugyis vasbeton lesz, nem lenne nagy akadály (sem költségtöbblet) a 20 cm-es bŊvítés. Úgy gondolom, hogy most mondjuk így van tervezve: 40 cm s így lenne 60 cm akkor lehet a játszóasztal elé állni (háttal fordulva az oltárnak) és az énekkart vezényelni, mint az esztergomi bazilikában! Ez nagyon fontos! Ezek az aggodalmak tehát már, és eltüntek. I. Riger azonnal adjon, ill. készitsen egy másik tervet, hogy a fuvó úgy legyen elhelyezve, ahogyan az a hátulsó közlekedés számára a legalkalmasabb. Le kell neki rajzolni, hogyan akarják? Csinál Ŋ akár 5 tervet is. 2. Az organ corpusa úgy maradjon, ahogyan az a rajzon -harmadik oldaladva van (mert az helyes), de a kórus elŊl avval a bizonyos 20 cm-rel jobban görbüljön. Igaza van: az orgona elŊtt senkinek sem szabad sem állnia, sem pedig mászkálnia. – Váţansky megjegyzése részben helyes: Vox coelestis-hez 2 sor síp kell. T. i. 2 Aeoline. Vagyis 1 regiszter nyitásra 2 sor síp szólal meg a Vox coelestisnél: az egyik sor síp kissé el van hangolva (hamis) s ez adja meg a vibráló hangot. De Riegerék is tudnak valamit, talán többet mint V. és megtudják úgy csinálni, hogy Aeoline név nélkül (de azért meg lesz) benne van a Vox coelestis-ben. – Hogy V. milyen orgonát csinált Cabaj Csáporra, azt alkalmilag tudakolja meg Kocsis kollégától. Rieger = garantia. A panni pedig hasonlíthatatlanul jobb lesz, de sokkal jobb, mint a Cé-

tényi – ezt elŊre állithatom, pedig én nem láttam a cétényi Rieger orgonát. I. man II. man. Pedal 1. Princiapl 8' 5. Viola di Gamba 8' 10. Subbass 16' 2. Bourdon 8' 6. Vox coelestis 8' 11. Echobass 16' 3. Salicional 8' 7. Vájt fuvola 8' 4. Oktáva 4' 8. [Éji] kürt 4' 9. Piccoló 2' Ha pénzem volna, azonnal megcsináltatnám magamnak a lakásomba ezt az orgonát: hiszen ez egy csoda kis orgona lesz, de tökéletes! Ilyet V. nem is akarna csinálni, mert ez nem fog sivítani, ordítani, mert ennek a hangja méltó ságteljes, vagy ha úgy állítom be, lágy finom, angyali hang lesz. Hát még milyen aggodalom van? Az orgona ára? Ma, jó orgonát olcsóbban nem kapni. Lehet, ugyanilyen [át...állításút] kapni fele áron is, de hogy kitŊl? és hogy az milyen lesz? attól a megrendelŊ feje késŊbb fog fájni. A 2 manuáltól pedig egy picikét se féljen. Egy hónap mulva le sem fog ülni olyan orgonához, melynek csak egy soros billentyűje van! Hát a redŊny!!! Minden praeludium játszható a 2 soroson! Ön maga fog ráeszméni, hogy milyen szeráfi hangokat lehet kihozni. Ott fog ülni szabad idejében, mert oda fogja vonzani ez a fejedelmi, Isten hajlékába méltó hangszer -negyedik oldalVégül még valamit. Benyuska Antal berencsi plébános úrhoz tessék rám való hivatkozással fordulni, hogy kölcsönözze ki, a Missa de Angelis kis füzeteit Pannra. Vagy 20 drbja van. ŉ már betanította a gyerekeket és fölségesen megy. A szentelésre pedig küldök alkalmi éneket több példányban. Csak orgonaszentelési alkalomra valót. A Missa de Angelis [...og] Kisérete meg van az "Orgonum comitans ad Kyriale". De jó lenne már most kezdeni a betanítást és talán jó lenne meghallgatni Benyuska úrnál Berencsen, - hogy Ŋk milyen lendülettel adják elŊ. Hát van-e még valami aggodalom? Hogy Hamar Kálmán pleb. úr nekem sem válaszolt hosszú levelemre, annak az is lehet az oka, hogy gondolkozik, vár és készülŊdik. Meg kell várni türelem-

mel. Csak erŊsen meg kell nyomni a gombot, hogy mielŊbb menjen a kórusépítés, festés, tisztogatás belül, hogy mire készen lesz az orgona, bent már ragyogjon minden. A Kórus padlója fapadló legyen, beolajozva! Isten áldása legyen fáradozásukon! Varsányi urat üdvözlöm szeretettel, míg Önt Kedves JenŊ barátom ölelve vagyok igaz NagyrabecsülŊ barátsággal Šala n/V. 1932. V. 31. Páldi Vilmos

IV/15 1932.09.01. Orgona átvételi jegyzŊkönyv 1932-ben a megrendelt drága Rieger orgonát 1932. augusztus végén Adolf Münzberg szerelŊ tíz nap alatt összerakta. Az orgona gépelt átvételi jegyzŊkönyve is fennmaradt egy példányban. -irat kezdeteOrgona-átvételi jegyzökönyv, felvéve N e m e s p a n n – on 1932. évi szeptember hó 1.-én, a r. k. hívek áldozatkészségéböl megrendelt Rieger-féle /Jägerndorf, Schlesien/ új orgonának a nemespanni r. kath. templomban való felszenrelése és kollaudálása alkalmával. Jelen voltak: Csiffáry Jenö r. k. tanító bizottsági elnök, Varsányi Nándor templomatya biz. pénztáros, Páldi Vilmos okl. egyh. karnagy vágsellyei r. k. kántor, a kollaudálandó új orgona dispozíciójának készítöje, Adolf Münzberg a Rieger orgonaépítö müintézet montörje és képviselöje, valamint az alulírt bizottsági tagok. 1./ Mindenekelött megállapítást nyert, hogy a Rieger-cég tökéletes pontossággal megfelelt a szerzödésben vállalt kötelezettségnek s az új orgonát a f. é. szept. 8.-ára kitüzött határmap16 elött egy héttel hamarább elkészítette. 2./ Az új orgona külsö alakja, prospekt sípjainak ügyes elhelyezése izléses és tetszetös; játszóasztalán a kétsoros manuálklaviaturának, regisztereinek beosztása, nemkülömben az orgonapadnak és a pedálklaviaturának kiképzése a modern orgonaépítési szabályzatnak megfelelöen van elkészítve. Az új orgonában 10 /tíz/ zengö játék sípsor van beépítve. I manuál: Principál 8', Bourdon 8', Salicionál 8', Oktáva 4'; II. manuál: Viola di Gamba 8', Vox coelestis 8', Vájtfuvola 8', Éjikürt /Nachthorn/ 4', Piccolo 2', pedalban: Subbass 16' és Echobass 16', félszéllel táplált légnyomással a Subbassból képezve. Fúvója nemcsak szakszerü, hanem tartós és tökéletes munka. A manuálok 58 – a pedal 30 billentyüvel van ellátva. Intonácipja, han16

határnap

golása kifogástalan, a kellemes együttes fenséges tömörséggel zeng, az egyes játékok jellegzetessége hü, ami módot nyujt arra, hogy az orgonajátszó szindús pompával teheti játékát változatossá, mit elösegítenek a mellékregiszterek, kiválóan pedig a finom árnyalatot nyujtó redönyszerkezet és a szolíd Tremoló. 3./ Minthogy az új orgona a legkényesebb müvészi igényeknek is megfelel s mind e mellett az istentiszteletek fényének s a hívek buzgó áhítatának fokozására és emelésére kiválóan alkalmas, a -harmadik oldaln e m e s p a n n i róm. kath. hívek nevében alulirott bizottsági tagok a Rieger-cégnek tökéletesen lelkiismeretes munkájáért öszin te elismerését és köszönetét fejezi ki s az új orgonát a Riegercégtöl átveszi. K. m. f. [Varsányi Nándor aláírása] templomatya

[Csiffáry JenŊ aláírása] biz. elnök

[Páldi Vilmos k. aláírása] egyh. karnagy, kántor

[Pallya Kálmán (?) aláírása] biz. tag

[Varsányi Béla aláírása] [Csiffáry Béla aláírása] [Pallya JenŊ aláírása] [Csiffáry Gusztáv aláírása]

[Bíró Gyula aláírása]

IV/17 1933.03.15. Révay István levele akácfacsemete felajánlás ügyében Gróf Révay István által felajánlott 300 db akácfacsemetébŊl 174-t a közös határban, 126-t pedig a temetŊben ültettek el. A gróf az akkori csehszlovákiai magyar kultúrpolitika fontos személyisége volt, nyilván emiatt, vagy személyes ismerettség révén kereste fel Ŋt kérésével a kántortanító. A kézzel írott válaszlevél fejléces papírra íródott. -irat kezdeteTAJNA POSTA, SÜRGÖNY ÉS VASUT ÁLL. VRÁBLE – VEREBÉLY

1933. márc. 15.

Igen tisztelt Igazgató-tanitó Úr! Szíves soraira válaszolva Közlöm, hogy a kivánt 300 drb akáccsemetét a legnagyobb készséggel ajánlom fel díjmentesen templom kertjük részére. Méltóztassanak munkásokat küldeni a fácskák kiszedéséhez, ezek jelentkezzenek majd vadászomnál, ki majd elvezeti Ŋket az akácosba. A munkások bármely nap jöhetnek és csak arra kérem Ŋket, hogy tartsák magukat

a vadászom utmutatásaihoz. Csemetéink vannak nagyobbak is, kisebbek is ugyhogy ki fog lehetni választani a megfelelŊeket. Nagyon örülök, hogy ezen csekély szolgálattal hozzájárulhatok szép és kisebbségi életünkben példaként álló művükhöz. Magyaros és szívélyes üdvözletekkel vagyok Igazgató-tanító úr Ŋszinte hive Révay István

IV/18 1937.03.27. Karikagyűrű színdarab bevétele és résztvevŊinek listája A magyar elŊadást a műkedvelŊ színjátszók szereplésével, a helyi magyarság és a magyarul tudók számára adták elŊ. Lényegében ez szinte mindenkit takar, hiszen akkoriban még, aki hirtelen nem felejtette el az iskolában tanultakat, tudhatott magyarul. A falu vegyes nemzetiségű lévén 1932-ig csak magyar nyelven folyt az oktatás. A beszedett belépŊdíjakból úgy tűnik önkéntes alapú volt a jegyvásárlás, valószínűleg ezzel is gyűjtöttek valamire, bár az iskolakrónika nem említi az elŊadást. Összesen 161,5 Čsk-t gyűjtöttek. Az irat Nemespannon Csiffáry JenŊ tulajdonában van. Ez alapján akár feltételezhetnénk is, hogy talán néhai id. Csiffáry JenŊ kántortanító írta össze a megjelenteket, olvashatóbban mint máskor, magyaros írásmóddal, bár ez nem valószínű és ráadásul két kézírást is el lehet különíteni. MegfigyelhetŊ hogy a Kirejev családnév is Kirjeyként van feltüntetve17. Összesen több mint 59-en lehettek azok, akik megtekintették a színművet. -irat kezdeteA nemespanni mükedvelŊ ifjuság által 1937 évi március hó 27-én elŊadott "Karikagyürü" elŊadásán résztvettek névsora: (P)18 Név Szovits László Babós Gyula Szabó Aranka Kovács Ilona {Kovács} Vilma Vörös Anna Szovits Magda Pallya Aranka Jung Janka Hurta Béla20 csal. Szabo Lenke Rácz Bözsi 17

Kč. fill. 1 1 1 1 1 1 1 4 1 6 1 1

Név Kovács Rozi Rácz Pál Kirjey19 Árpád Pagács Zoltán Pallya Tibor Csúthy JenŊné [Csiffáry] Béla Mencsik Gyuri Szabó Etelka Varsányi Béla Hurtha JenŊ cs. Csasznoha József cs.

1.

Kč. fill. 1 3 1 1 50 [9] 5 6 - [...] [...] 4 6 5

A nemespanni Kirejev család egy itt maradt I. világháborús orosz hadifogoly, Kirejev Árpád és Csiffáry Gabriella leszármazottai. 18 A nemespanni önkéntes tűzoltótestület pecsétlenyomata. Körirata: ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ TESTÜLET * PAŇA – PANN *. Középen két keresztbetett akasztós létrán és egy tűzoltófejszén levelektŊl övezett csúcsos csehszlovák címer található. 19 Kirejev 20 eredetileg JenŊ

Hugyecz Pista Mészáros Ilonka Hugyecz Ilonka Kunszký Ilonka Hamarné [Gaspu] Hamar Palné Pallya Ottó Novák Márta {Novák} Jozsa

1 1 1 1 4 5 1 1 1 36

Csekey Feri [Csíszár] Károly cs. Csúthy Bélané Hering Márti Rácz Sándorné Varsányi László Vaskovits Lajos Csekey Gusztáv Babós Gusztáv

1 6 3 2 3 2 2 2 2 66

-második oldalNév Szabó Mariska Babós Annus Levíczky Feri Babós Gyula cs. Szabó Feri Kosa Laci Bartl RezsŊ VŊrŊs Rudolf Búzás János Vársányi Nandorné Szovics Imre Kósa Antal [Szabó] Nandor Varsányi [Janosne] Szovics Imre VörŊs Pista21 Csiffáry Gyulané

Kč. fill. 3 1 1 8 3 3 3 1 50 5 5 3 4 5 6 1 50 - 50 6 59 50

36 66 59 50 161 50

IV/21 1940.11.04. Bírói igazolás Csiffáry JenŊ katonai szolgálatáról Csiffáry JenŊ több kitüntetés birtokosa volt, de a vitézi rend tagja, bár minden bizonnyal szeretett volna lenni, egyéb emberséges ügyei és más személyes okokból nem lehetett. Valószínűleg ezen kitüntetések valamelyikének jogosultságához kérték gépelt igazolását a katonai szolgálatáról. Csiffáry JenŊt késŊbb 1944. november 20-án nevezték ki a falu katonai parancsnokává. -irat kezdeteBizonyitvany. Alulirott, mint Nemespann község hivatalosan igazolom, hogy Csiffáry JenŊ, Aurél községünk ig. tanitója, tart. hadnagy, velem együtt vonult be 1915. május hó 15-én a volt m. kir. 14-ik honv. gy. ezredhez. Tudomásom van 21

eredetileg Rudolf

arról, hogy nevezett három izben volt a harctéren, 1916-ban megsebesült s elsŊ oszt. ezüst, majd bronz vitézségi érmet kapott s hogy 1918. november hó 16-án jött haza az olasz harctérrŊl. Nemespann, 1940. november hó 4-én.

(P)22

[Pallya Kálmán aláírása] községi biró.

-második oldal12256 g) 51/941 [5181]/940 1835223

IV/23 1941.06.25. Minisztériumi igazolás Csiffáry JenŊ elsŊ világháborús katonaszolgálatáról Lásd IV/21. iratot. -irat kezdete(vízjel)24 680.146 sz. 22.-1941. IGAZOLVÁNY. Igazolom, hogy 1895. évben Nemespann községben született C S I F F Á R Y J E N Ö jelenleg nemespanni lakós 1915. május hó 15-tŊl – 1918. november hó 16-ig tényleges katonai szolgálatot teljesített. Budapest, 1941. junius hó 25-én. (vízjel)25 A miniszter rendeletébŊl: [vitéz Rétsághy alb aláírása] -második oldalCsat: 1 drb. [16693]

22

Nemespann kék pecsétlenyomata. Körirata: BARS VÁRMEGYE * KÖZSÉG *, középen: NEMESPANN. Eredetileg 18351. 24 Tölgy és babérág között koronás magyar címer. Alatta: MAGY. KIR./ HONVÉDELMI MINISTER 25 Körirata: M. KIR. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM / 22. OSZTÁLY. Középütt tölgy és babérágak között a koronás magyar címer. 23

IV/24 1941.08.04. Csiffáry JenŊ nemespanni leventeelnöki megerŊsítése -irat kezdeteM. kir. székesfehérvári II. honvéd hadtestparancsnokság. 4675/ eln.szám. I. hk. – 1941. M e g e r Ŋ s i t Ŋ o k i r a t. C S I F F Á R Y J E N ŉ igazgatótanitó urat, mint a kismányai járás Nemespann községében megválasztott leventeegyesületi elnököt a honvédelemrŊl szóló 1939. évi II. tc. végrehajtási Utasításának II. Rész 1. Cim 38. §. 6. pontja alapján t i s z t s é g é b e n m e g e r Ŋ s i t e m. Székesfehérvár, 1941. évi augusztus hó 4.-n. Hadtest parancsnok h. [Szelényi ezds. aláírása] (P)26 P. H.

IV/31 keltezetlen levéltöredék Gépelt levéltöredék id. Csiffáry JenŊ hagyatékából. Az elŊtte és az utána következŊ lapok sajnos egyelŊre nem kerültek elŊ. Csiffáry JenŊ bizalmas, baráti levelezést folytatott valamelyik sorstársával a háború után a háború alatti eseményekrŊl, mely az akkori magatartásáról és a késŊbbi hálátlanságként értékelt helyzetrŊl (is) szólt. A keltezése Široký említése miatt 1953 utánra tehetŊ, kb. 1954 körülre, amikor további iratok tanúsága szerint a nyugdíjának folyósítását próbálta elintézni. -elsŊ oldalis valahogyan hazavinnem? ... "Hogy képzeled ezt el öregem?" – mintha most is hallanám a fŊhadnagy szavait. Hát ugy, hogy a lista végére még odairnád ennek a háromnak a nevét és kész. Ki a fene fogja ezt ellen ellenŊrizni stb. stb" mondottam én. Hm! hm. De nekünk nincs irógépünk, ez a lista meg irógépen van kiállítva, mondja ŉ. Mit számit az, ird utána s kész! mondom én. S ha ezek a nyilas kopók rájönnek??? mondja ŉ. Ajaj, ki a fene fog itt az iratok között turkálni, amikor már amugy is minden a feje-tetjére állt, mondom én. Alá, 26

Körirata: M. KIR. SZÉKESFEHÉRVARI II. HONVÉD HADTEST * / PARANCSNOKSÁG. Belül: tölgy és babérág között a magyar koronás címer.

illetve utána irta Titka Pál, Gyurik István és Vörös József nevét s még azt az általam bemondott panni gazda nevét is, akinél szolgáltak. Persze egyik sem volt cseléd. Hasból bemondottam gazda neveket. [Mindhárman] azonnal megkapták az elbocsátó papirt. A többi ténylegesen cseléd, akik a listán voltak, már nem voltak Tótmegyeren, ezeket már Csütörtök nevü községbe irányitották az osztrák határ felé. A kezembe adott elbocsátó leveleket gyorsan utánuk kellett vinni valakinek, mivel félŊ volt, hogy idŊközben már nem lesznek Csütörtökön... Én nyomban Titka Pált kértem fel, hogy menjen utánuk az iratokkal! Pénzt kinálva neki utiköltségre. "Jaj kiremalássan nekem nagyon fájnak a lábaim, én nem mehetek, menjen a Joskó!" Már itt megjegyzem, hogy elŊbb ért Surányba gyalog, mint mi kocsin... Lehet, hogy utközben valamiféle jármüre felkönyörögte magát, de tény az, hogy elŊbb volt Surányban, mint mi. Én nem víhettem magammal, mivel Szabó Ferdi és a Babós Gyula lánya is velünk volt s igy csak Gyurik Istvánt hoztam el kocsin mig Vörös Joskó elment a cédulákkal Csütörtökre s szerencsésen mindannyian haza is jöttek. Most azt gondolhatnád magadban, mi a fenének irkál ez ennyit errŊl? Végeredményben ez semmi... Igaz, hogy nem világraszóló esemény, de egy kis fénypont emberi mivoltunk sötét lapján... Hát mi lett azután 1945. május 1.-én. Ugyanaz a Titka Pál a május 1-i felvonuláson lakásunk elŊtt orditja: "Spina magyari pfuj, za Dunaj, ven snim!" 3 hónap után ez volt a köszönet... De ez még semmi! 1947-ben az elsŊ OLS. tárgyalásom elŊtt a többi között ezt az esetet is kivántam felhozni és bizonyitani s ezt a körjegyzŊi irodában kellett nekik bemondani és aláirásukkal igazolni. Ezt a tényt Titka Pál kereken letagadta mondván: "Az nem igaz! Engem nem hozott haza a Csiffáry!" Kommentár nélkül fejezem be ezt az utálatos esetet... Hát mit tehetek én mondd meg!!! Mit? Hiszen igy van itt ez az egész vonalon! Ismétlem, nincs itt egyetlen – egy ember, akinek ne mondanám és bizonyitanám utálatos hálátlanságát irányomban! Kifelejtettem még, hogy ugyanez az egyén egy alkalommal amikor békésen beszélgetünk az utcán a Csasznoha Jóskával, berugva nekem jön s a körülállók álmélkodására, mindenféle piszoknak lehord és hanyattlök, hogy hogy mernek ilyen piszokkal szóbaállni stb. stb. ... !!! Egy a sok közül! Hej! ha tudnák azok, akik a kádrovik után itélnek, hogy mi minden megy itt lenn nálunk... Ismétlem! Ez egy a sok közül, melyet ismét füzhetnék tovább pont ezzel a személlyel szemben, de ezt nem teszem. kapcsolatban -második oldalAvagy hozzam fel, hogy Buzás Gyula, Oravetz Imre, Horváth Rudolf, Leckés Lajos és mit tudom én még hány katonaszökevényt hamis iratokkal láttam el, hogy megmentsem az agyonlövetéstŊl...? Hogy letérdeltem a razziázó csendŊrség századosa elŊtt és összetett kezekkel kértem, hogy ne tegye azt, illetve ne tegyék azt, hogy Homola Istvánt "felkoncolják", mint olyat, akit a kukoricakóróban elbujva találtak meg??? Mit még??? Mit és mennyit kell még egy embernek tennie mások érdekében saját élete kockáztatásával??? Hol és milyen emberi és isteni törvényben van az elŊirva, hogy mindig és mindig csak másokért küzdeni kimondottan törvényellenes eszközökkel???!!! Hiszen, ha a vérszopó nyilas Szlamenka verebélyi járási nyilas vezetŊ mind-

ezekrŊl tudomást szerzett volna, ugy én is Mauthansenben fejeztem volna be földi pályafutásomat. S mindezt csak azért, mert ember voltam az emberhez! Az egyik verebélyi birósági tárgyaláson – nem tudom én, hogy a csendŊrség, avagy az itteni MNV. által kiállitott kádrovi, vagy személyi leirásban – meg a többi között az állt, hogy a magyarok alatt "nyilas" voltam27. Lajkó! mindezekbe bele lehet Ŋrülni... Papirra tesznek ilyen vádat, mely elég ahhoz, hogy az illetŊ ténykedŊk más valakit lássanak az emberben a papir szerint, mint a mi és a valóságban pont az ellenkezŊje!!! Hát igy aztán nehéz az én életem, ezt bárki is elhiheti. Hiszen akkor bármit papirra lehet tenni s már elég ahhoz, hogy az embert kikészitsék... Ez pont olyan vád, mintha én a Sirokyra28 azt állitanám, hogy ker. szoc. volt az elsŊ republikában... Merem ezt az összehasonlitást tenni, mert már idegeimre megy ez az egész cirkusz. Látod, hogy hová kerekedtem már? Pedig azt igértem, hogy rövid leszek. Dehát igy van ez, ha az ember nem tud – mert tudhat – beletörŊdni abba az igazságtalanságba, melyet vele szemben elkövetnek. No de befejezem soraimat már azzal, hogy hajlandó vagyok brámilyen komissió elŊtt szembeszállni minden váddal s azoknak szerkesztŊivel beleszámitva mindenkit, aki csak egy sort is aláirt ellenem s minden eddigi funkcionáriussal s mindannak, amit ellenem felhoztak, az ellenkezŊjét bebizonyitani szemtŊl-szembe. Ez lenne rövid válaszom azon esetre, ha a kádroviimmal huzakodnának elŊ. Ami pedig valamelyes – még a Benes idejébŊl érvényben lévŊ – azon törv. avagy rendeletre vonatkozik, melynek értelmében pl. az én esetem - de bizonyára vagyunk többen ilyenek – mi más elbirálásban részesülünk, mivel – önhibánkon kivül 6 évig magyar uralom alá kerültünk – ugy legyen szabad erre megjegyeznem, hogy szociális államunk már sok ilyen régi elbirálást megváltóztatott – magyar iskolák stb. – ugy illŊ és igazságos lenne, hogy ilyen esetekben, amikor a szenvedŊ alanyoknak vajmi kevés közük volt az államhatárok kiigazitásához, nem volna szabad csupán ezért más elbirálásban részesiteni minket, mert magyar uralom alá kerültünk, mivel mesterségünket megszakitás nélkül tovább folytattuk, nyugdijra fizettünk s csupán azért, mert magyar uralom alá kerültünk, minket sérelmesen elbirálni más ugyanolyan

27

Ilyen iratot a bírósági iratai között nem találtunk. Csupán az szerepel az egyik ítéletében, hogy katonai megbízott volt a faluban a nyilas idŊszakban, de ezen funkciójától megfosztották. 28 Viliam Široký komunista politikus, 1953-1963 között csehszlovák miniszterelnök.

V. Zsittnyan István magániratai V/11 1945.07.26. Zsittnyan István tanári állásából való elbocsátó levele -irat kezdetePOVERENÍCTVO SLOVENSKEJ NÁRODNEJ [RADY] PRE ŠKOLSTVO A OSVETU V Bratislave 26. júla 1945. V BRATISLAVE č. 9.046/45 – II/1. Pán Štefan Ţ i t t ň a n , učiteľ, Paňa. Podľa ustanovenia § 2 ods. 1 nariadenia SNR č. 44/45 Sb. [n]. SNR prepúšťam Vás dňom 31. júla 1945 ako zamestnanca maďarskej národnosti zo štátnej školskej sluţby bez akýchkoľvek nárokov, vyplývajúcich zo sluţobného pomeru. Uvedeným dňom zastavujem výplatu Vašich [...rajších ...ích poţitkov] O vašej prípadnej ţiadosti o povolenie výnimky podľa citovaného nariadenia bude rozhodnuté osobitne. Prípadné preplatky na Vašich sluţobných poţitkoch vráťte tunajšej učtárni. V inom prípade budú súdne vymáhané. Povereník: [aláírás] (P)29

V/12 1947.10.30. Zsittnyan István megbízhatósági bizonyítványért való folyamodásának elutasítása -irat kezdeteOkresný národný výbor v Nitre. Číslo: 100/1255 /1947

V Nitre dňa

30. októbra 1947.

Predmet: Štefan Ţittňan, ţiadosť o vydanie osvedčenia o národnej, štátnej a ľudovoKörirat: SLOVENSKÁ NÁRODNÁ RADA * II. ODBOR * / Povereníctvo pre školstvo a osvetu v Bratislave / Csehszlovák címer. 29

demokratickej spoľahlivosti. Pán Štefan Ţ i t t ň a n , Paňa. Na Vašu predmetnú ţiadosť Vám oznamujem, ţe v smysle §-u 9 vyhlášky Povereníctva vnútra zo dňa 11. augusta 1947 číslo 373/9-I/1947 – čís. 672 Úradného vestníka – osobám nemeckej a maďarskej národnosti sa osvedčenie o národnej, štátnej a ľudovodemokratickej spoľahlivosti nevydáva. [aláírás] prednosta úradu ONV.

VI. A tanfelügyelŊség forrásai VI/A2 1923.06.19. Haviar tanfelügyelŊ levele a 7. osztály bevezetését illetŊen Haviar tanfelügyŊ kérete30 a népiskolákhoz, az 1922. július 13-i 12. sz. törvény értelmében meghatározott 7. osztály mielŊbbi bevezetése ügyében. Javaslatokat vár az ügyben is, hogy milyen változtatásokra volna szükség ott, ahol nem képesek 3 éven belül megfelelni a törvénynek. -irat kezdeteŠtátny škôldozorský úrad Nitra Č. 262/ 1923 Nitra, 19. VI. 1923. P. Okolnému notárovi v Ašakerti Všetkým správam št. ľud. škôl a dp. predsedom školských stolíc neštátnych ľudových škôl. Ministerstvo školstva a národnej osvety ţiada, aby sa s prevádzaním zákona z dňa 13-ho júla 1922 č. 226 započalo uţ začiatkom školského roku 1923/ 24. Ţiadam Vás preto zdvorile o sdelenie, za akých podmienok by sa na školách Vašej správe podliehajúcich dala uloţiť povinnosť najmenej sedmiročnej dochádzky školskej. Pri odpovedi ráčte udať i rozmery učebných siení a počet terajších ţiakov zvlášť a moţný prírastok v roku 1923/ 24 tieţ zvlášť. Ţiadam o sdelenie toho, vzhľadom na lokálne pomery, ţe aké opatrenie by bolo treba vykonať, aby na školách - kde je zavedenie sedmiročnej dochádzky v roku 1923/ 24 nie moţné – mohla byť aj na týchto školách do troch rokov prevedená povinnosť najmenej sedmiročnej dochádzky. Odpoveď ráčte nám zaslať s urýchlením. Haviar v. r. školský inšpektor.

VI/A3 1923.07.10. Özv. Estélyiné Csiffáry Mária fellebezése az iskolafelügyelŊséghez A hatalomváltás után nem csak a tanítók fizetése, de a nyugdíjas oktatók juttatásai is akadoztak és veszélybe kerültek, ahogy arról a Magyar Tanítóban többször is írtak. Özv. 30

MV SR ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský inšpektorát v Nitre 1922-1949, kr. B4-26a.

Estélyi Andrásné Csiffáry Mária fellebbezésében az elhunyt tanár férje utáni járandóságát próbálta érvényesíteni különbözŊ iratok másolataival. Az ügy végkimenetelérŊl nincs tudomásom, az iratokat minden bizonnyal vissza kapta. -irat kezdetePaňa, dňa 10 júl. 1923. ~ Školský Inšpektorát v Nitre Odvolávajúc sa na Váš prípis zo dňa 17 apr. 1923 Čis. 465/1923 predostieram Vám nasledujúce: 1. Odpis nariadenia maď. kráľ. min. kultu čis. 45237/.910-VI/c k bernému úradu v Nových Zámkoch 2. Odpis nariadenia maď. kráľ. min. kultu čis. 33.868/1908/VI/c. k bernému úradu v Nových Zámkoch. 3. Odpis nariadenia tohoţe ministra č. 94.262/1913/VI/c. k bernému úradu v Nových Zámkoch. 4. Odpis nariadenia maď. kráľ. min. kultu č. 36921/1914 zo dňa 24. apríla 1914. 5. Svedectvo učinkovania z poslednej učit stanice.31 Dúfajúc ţe záleţitosť s urýchlením vybavíte, zostávam s úplnou úctou vdova Andrejova Estéli DOŠLO DŇA 14 MES. VII. 1923 K. Č. 465/1923. ŠK. INŠP. Doklady menovanej vydané 15. VII 1925 Osobne prevzala. Andreja Estéli -második oldal6. Vd. Maria Eštéliová, rod. Čiffári po učiteľovi Paňa

31

KésŊbbi betoldás.

VI/A4 1923.09.27. Jelentés a 7. osztály bevezetésérŊl Az 1922. július 13-i 12. sz. törvény értelmében az iskolákban kötelezŊen be kellett vezetni a 7. osztályt. A nyitrai járás iskoláiról szóló ezirányú jelentést32 a nyitrai tanfelügyelŊségre, Matej Miškócy küldte. -irat kezdeteŠkolský inšpektorát v N i t r e . Č. j. 1734/ 1923. K číslu prez. 5857. ai 1923 zo dňa 27. septembra 1923. Soznam škol, v ktorých bol v školskom roku 1923/ 1924 v smysle § 12. zákona zo dňa 13. červenca 1922 č. 226. Sb. z. a n. bez zvláštnych ťaţkostí zavedený 7. ročník 1./ Citýň Malý štátna ľudová škola; 2./ Lúky Gergeľová " 3./ Ujlak " 4./ Sila " 5./ Janikovce Veľké " M. Rypňany, št. ľud. škola. 6./ Lehota pri Nitre " 7./ Lapáš Veľký " 8./ Krtovce " 9./ Šalgov ev. a. vyzn. ľud. škola; 10./ Tormoš rim. kat. ľud. škola; 11./ Ašakerť ev. a. vyzn. ľud. škola; 12./ Vozokany rim. kat. ľud. škola; 13./ Jágersek rim. kat. ľud. škola; 14./ Kynek rim. kat. ľud. škola; 15./ Lefantovce Horné rim. kat. ľud. škola; 1. XI. 7. roč. zrušili. 16./ Ujlak rim. kat. ľud. škola; 17./ Pogranice rim. kat. ľud. škola; 18./ Gesť rim. kat. ľud. škola; Paňa 19./ Bodok Doľný rim. kat. ľud. škola. Badice ? Spolu 8 štátnych škol a 11 neštátnych. Dľa došlých zpráv všade riadne navštevujú aj tento ročník. Vyskytujú sa však kde-tu prípady, ţe školský inšpektor musí s prípadu na prípad povoľovať úplne chudobným rodičom prepustenie 13 ročných detí k poľným prácam na týţdeň-dva. Prosím, aby zpráva táto bola laskave vznámosť vzatá. [Miškócy aláírása] -második oldalK č. 1737/ 1923. 32

MV SR ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský inšpektorát v Nitre 1922-1949, kr. B4-26a.

resp. K č. 1916/ 1923.

VI/A5 1923.10.24. KiegészítŊ rendelkezés a 7. osztály bevezetésével kapcsolatban A 7. osztály bevezetése nem volt zökkenŊmentes. A 12 évnél idŊsebb gyerekeket és szüleiket törvényi rendelkezés hiányában nem lehetett kötelezni a népiskolák 7. osztályába való járásra, csupán abban az esetben ha a gyermek más iskolába nem jár. Matej Miškóczy tájékoztat az esetleges megnövekedett kiadások fedezésének lehetŊségérŊl, ill. hogy a hiányzások pontos vezetését és a havi jelentésekben való feltüntetését kéri. -irat kezdeteŠkolský inšpektorát v Nitre. Č. 1734/ 1923. V Nitre, 24. X. 1923. Správam všetkých ľudových škôl! Úprava k prevedeniu § 12. zákona zo dňa 13. júla 1922. č. 226 sb. z. a nar. nebola dosiaľ vydaná. Preto Referát min. školstva a nár. osvety výnosom pod prez. č. 5857 ai 1923. upozorňuje, ţe nemôţu byť rodičia nútení, aby dali do školy zapísať deti staršie jako 12 rokov. Správy škôl však majú dobrovoľné predĺţenie dochádzky všemoţne podporovať, kde je to moţné vzhľadom na miestnosti a počet tried (učební). Kde by sa tým osobný alebo vecný náklad zvýšil, treba ţiadať rozhodnutie Referátu min. škol. a nár. osvety. Školy, ktoré 7. ročník zaviedly uţ toho roku, nech tento pečlivo udrţujú. Súčasne však upozorňujem na 2. odstavec § 11. zákona č.226. sb. z. a n. a nakladám všetkým správam ľud. škôl, aby boly všade čo najprísnejšie zachovávané ustanovenia § 1. a 48. zákonného čl. XXXVIII. 1868 o dochádzke do škôl opakovacích pre všetkých 12-15 ročných ţiakov, ktorí inú školu nenavštevujú. Výkazy ţiakov opakovacích škôl (triedne knihy) nech sú vo všetkých školách riadne a presne vedené, neospravedlnené zameškanie vykazované, o čom ţiadam v mesačných zprávach presné údaje. Matej [Miškócy] šk. inšp.

VI/B5 1931.11.05. A tanfelügyelŊ levele a minisztériumhoz Csiffáry JenŊ fizetésemelése és csehszlovák állampolgársága ügyében Csiffáry JenŊ csehszlovák állampolgársának igazolását a fizetésemelési eljáráshoz kellett mellékelni. -irat kezdeteEugen Csiffáry, def. učiteľ rim. kat. ľud. školy s vyuč. jaz. maď. v Pani: postup v plate, doklad o čsl. št. občianstve. 1

5. novembra 1931. 3113.

64.068/I-31 z 26. IX. 1931 Referátu ministerstva školstva a národnej osvety / Oddeleniu I/1 b. / v Bratislave.

V smysle tamojšieho príkazu na expedícii vyššiecitovaného tamojšieho výmeru úctive predostieram k nahliadnutiu osvedčenie o čsl. štátnom občianstve v predmete menovaného učiteľa. [Miškóci aláírása] školský inšpektor.

VI/B31 1937.03. Csiffáry JenŊ jelentése a nyári és a karácsonyi szünetekrŊl 1936-ban és 1937-ben is volt karácsonykor ünnepi műsor, melynek bevételébŊl a szegény tanulók ruházkodását támogatták. 1936 végén Csiffáry JenŊ 4 hétig betegeskedett térdizületi gyulladása miatt. -irat kezdeteEgyben tisztelettel jelentem, hogy a félévi szünet a gyermekseregnek igen tetszett, mert az idŊjárás is kedvezett a hó és jégsportnak, magam is több izben kimentem velük ródlizni, de nem annyira a szülŊknek, mert a szükös anyagi helyzetüket tekintve a lábbelik miatt panaszkodtak. Szerény véleményem szerint – tekintve a karácsonyi szünetet – kissé tulhosszu volt s bizony az ilyen szünetek után kizökkennek a rendes kerékvágásból. Ehelyett alkalmasabbnak találnám, ha a félévi szünet nem volna több 2-3 napnál, ezzel szemben a husvéti nagyhét lenne teljesen szünet. (P)33

Tisztelettel: [Csiffáry JenŊ aláírása] ig. tanitó.

-második oldal-

33

Körirat: Rim. kat. ľud. škola * Róm. kath. elemi népiskola * / PAŇA / PANN.

{ŠKOLSKÝ INŠPEKTORÁT V NITRE} {[...] dňa -6. MRC. 1937} {Č. 1303. Pred. č. [Plh] } { Pozat. č. } Paňa, rk. ľud. škola, Polročné prázdniny. Vybavené [čís.] 18. MRC. 1937 P3

1487.

VI/B32 1937.03.12. Csiffáry JenŊ jelentése a tanítás megkezdésérŊl Az iskolakezdés tavasszal a rossz idŊ miatt elhúzódott. -irat kezdeteRím. kat. ľudová škola Róm. kat. elemi népiskola

Paňa – Pann

Číslo Szám 20/1937 K číslu: Számhoz: Predmet: Tárgy: A rendes tanítás megkezdése. Csiffáry JenŊ ig. tan. elŊlépése.

1937. március hó 12-én

Prílohy: Mellékletek: Školský Inšpektorát v Nitre. Tisztelettel jelentem, hogy az idŊjárás jobbrafordultával ma, azaz f. hó 12-én megkezdettük a rendes tanítást, mivel – ha kerülŊ utakon is -, már türhetŊ módon tudjuk megközeliteni az iskolát. -második oldal{ŠKOLSKÝ INŠPEKTORÁT V NITRE} {Došlo dňa 13. MRC. 1937} {Č. 1418. Pred. č. [Plh] } { Pozat. č. } Paňa, rk. ľ. šk. Riadne [vyučba]. Vzaté na vedomie A./A. v Nitre dňa 18. MRC. 1937 [Miškóci aláírása] šk. inšpektor

P3

VI/C1 1932.10.15. Bérlési szerzŊdés és meghosszabítása (1938) Gépelt szerzŊdés34, egyedül a javítások és az aláírások kézzel írottak. A Melichar Siklenkával kötött szerzŊdést, mivel új iskolaépületre nem volt elegendŊ keret, 1838-ban még 3 évre meghosszabbították, azonban a bécsi döntés után a történet máshogy alakult. -irat kezdete{B}35

Prenájomná a pracovná smluva,

ktorá bola uzavretá na jednej strane medzi čsl. štátnou školskou správou, zastúpenou Matejom Miškócim, šk. inšpektorom v Nitre, ako najimateľkou, na druhej strane medzi Melicharom Siklenkom, obyvateľom v obci Paňa ako do prenájmu dávajúcim – s výhradou dodatočného schválenia referátu ministerstva školstva a národnej osvety v Bratislave – za nasledovných podmienok: 1./ Melichar Siklenka dáva do prenájmu čsl. štátnej školskej správe na umiestenie slovenskej pobočky štátnej ľudovej školy v Malom Cetíni, zriadenej pre zaškolenie dietok v obci Paňa, miestnosti, nachodiace sa v západnej časti jeho domu v Pani pod číslom 64 a to: 1 izbu rozmerov 5.68 X 4.25 m, druhú izbu rozmerov 5.68 X 5.31 m, pitvor rozmerov 5.20 X 5. 31 m, časť dvora, studňu a miestnosť pre uhlie a drevo na čas od 15. októbra 1932 do 31. augusta 1938. – Melichar Siklenka pri tom povoľuje previesť v týchto miestnostiach pre učebňu potrebné adaptácie a to: vyhodiť priečku medzi dvoma izbami, zamurovať jedny dvere a jedno okno a umiestiť na učebni štyri nové okná, zrútiť v pitvore komín a postaviť nový cylinder, pitvor prehradiť na predsieň a kabinet, rešp. izbičku pre učiteľa murovanou priečkou, ohradiť časť dvora od vchodu do jeho bytu na dvor školský, umiestiť v tomto dvore školské záchody, zakryť studňu a jej okolie vycementovať a v izbách previesť potrebné opravy podláh a to všetko s podmienkou, ţe uvedenie do predošlého stavu nebude poţadovať, a 31. sbor Slovenskej Ligy v Nitre ako adaptáciu na svoj náklad prevádzajúci po vypršaní prenájomnej smluvy všetky adaptačné práce nechá neporušené do prenájmu dávajúcemu. 2./ Čsl. štátna školská správa vyššie označené miestnosti na uvedený čas bere do prenájmu. 3./ Prenájomné ustáľuje sa vzájomne v ročných Kč 1.500.-, slovom jeden tisíc päťsto korún, splatných vţdy štvrťročne vopred v príslušných čiastkach. 4./ Prenajímateľ36 povinný je budovu dať poistiť a platiť poistné, čistiť komíny a platiť kominárske poplatky. Udrţovanie časti prenajatej budovy behom trvania smluvy v dobrom stave zvnútra bude prevádzať 31. sbor Slovenskej Ligy v Nitre, opravy vzniklé na budove zvonku povinný je znášať prenájomca. MV SR – ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský Inšpektorát v Nitre 1922-1949, šk. 23, 88. Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa (1933-1939). 35 Csehszlovák 5 koronás piros okmánybélyeg. Szövege: ČR/ KOLEK/ 5/ KORUN, az ötös körül: ČESKOSLOVENSKÁ REPUBLIKA. Alul koronás oroszlán lép ki a keretezŊ motívumból két oldalán: 19 és 19. 36 Eredetileg Prenájomca 34

% -második oldalOpravil podľa osvedčenia z 25. III. 1933. Miškóc šli37 5./ Prenajímateľ38 povinný je vyváţať fekálie, smeti, čistiť chodníky, sypať ich pieskom, odváţať sneh, v čistote udrţovať studňu a starať sa stále o úpravu a čistotu dvora. Za tieto práce bude mu prenajimateľ platiť ročitých Kč 700.-, slovom sedemsto Kč mzdy vţdy v štvrťročných splátkach vopred. 6./ Prenajímateľ39 je povinný znášať od prenajatých miestností všetky vyrubené dane a dávky verejné. 7./ Táto smluva ostáva v platnosti aj pri eventuelnej zmene majiteľa domu a je záväzná v plnom rozsahu aj pre jeho nástupcu. 8./ Prenajímateľ40 počas trvania smluvy nemá práva výpovede, [prenájomca] 41 mateľ však aj behom platnosti prenájomnej smluvy a času má právo prenájomnú smluvu vypovedať pri trojmesačnej výpovedi. 9./ Táto smluva zaväzuje prenajímateľa42 na plnenie v smluve uvedených povinností odo dňa podpísania smluvy a štátnu školskú správu aţ odo dňa schválenia smluvy referátom min. škol. a nár. osvety. 10./ Vzájomne sa ustáľuje medzi stránkami, ţe z tohoto smluvného pomeru povstalé spory môţu byť riešené iba súdom voleným čsl. štátnou správou, príslušným k sumárnemu pokračovaniu v smysle LIV. zák. čl. z r. 1868., LIX. zák. čl. z r. 1881, poťaţne XVIII. zák. čl. z r. 1893. a tie sporné otázky, v ktorých štát. školská správa vystupuje ako ţalovaný, podrobujú sa súdu príslušnému podľa sídla generálneho finančn. riad. pre Slovensko. 11./ Táto smluva, ktorej kolky je povinný znášať prenájímateľ43, vyhotovuje sa v troch pôvodinách. V Nitre dňa 15. októbra 1932. [V Šimko] svedok.

[Siklenka Menhart] do prenájmu dávajúci.

[Aug. Marko], svedok.

[Matej Miškóci] v zastúpení št. škol. správy, najimateľ.

Referát ministerstva školstva a národnej osvety v Bratislave. Číslo: 92835/I.ai 1932. V Bratislave dňa 25. februára 1933. 37

Kézzel írva. Eredetileg Prenájomca 39 Eredetileg Prenájomca 40 Eredetileg Prenájomca 41 Eredetileg najimateľ 42 Eredetileg prenájomcu 43 Eredetileg prenájomca 38

"Schvaľujem s platnosťou od 15. októbra 1932 do 31. augusta 1938." Za ministra: (P)44 [Pisný] Táto smluva bez zmeny predlţuje sa na čas od 1. septembra 1938 do 31. augusta 1941. V Nitre dňa 29. augusta 1938. [Miškóci] Svedkovia: [Melihar Siklenka] v zastúpení št. škol. správy. [Vladimir Libant] prenajímateľ [Aug. Marko] -harmadik oldalReferát ministerstva školstva [a] národnej osvety v Bratislave. Číslo: 81.138/38-I/3. V Bratislave, dňa 6. septembra 1938. "Schvaľujem s [platnosťou] od 1. septembra 1938 do 31. augusta 1941." Za [ministra]: z. (P)45 [Anoum] {Berný Úrad Nitra. } {Došlo dňa: 10. OKT. 1938} {Čis. A 11805 } { K } { EE } { U } (P)46 VI/C11 1938.04.30. A szlovák iskola önállósításáról A Kiscétényi szlovák iskola nemespanni kirendeltségét 1938. szeptember 1-én önállósítatni akarták. Az önállósodás részét képezte volna egy új épület felépítése, tanári lakással együtt. -irat kezdeteMalý Cetín, štát. ľudová škola.Osamostatnenie expozitúry umiestenej v Pani.

30. apríla 1938. 1810/38.

36.000/38-I/3. Referátu ministerstva školstva a národnej osvety Körirat: REFERÁT MINISTERSTVA ŠKOLSTVA A NÁRODNEJ OSVETY V BRATISLAVE *. Belül oroszlános címer. 45 Ua. mint az elŊzŊ. 46 * BERNÝ ÚRAD * V NITRE. Középen: Csehszlovák címer. 44

v B r a t i s l a v e. Podľa hore citovaného výnosu tamojšieho referátu úctive navrhujem, aby slov. expozitúra štát. ľudovej školy v Malom Cetíne umiestená v Pani, bola dňom 1. septembra 1938 osamostatnená. Náleţité odôvodnenie je uvedené v pripojenej prehľadnej tabuľke a na osobitnej prílohe. Osamostatnenie uvedenej definitívnej expozitúry je po kaţdej stránke opodstatnené a pre vývoj školy je bezpodmienečne potrebné, aby po realizovaní novostavby školskej budovy s naturálnym správcovským bytom mohla byť učiteľská sila v Pani štabilizovaná, lebo len za dlhší čas sa môţe dôkladne oboznámiť s miestnymi pomerami a úspešne pracovať. [aláírás] školský inšpektor -elsŊ mellékletŠkolský inšpektorát v Nitre. Zpráva o národnostných, hospodárskych a školských pomeroch v obci Paňa. Obec P a ň a leţí v juhovýchodnom kúte okresu nitrianskeho. Jej vzdialenosť od Nitry je 17.180 km, od sídla susedného okresu Vrábľov 6.300 km. Za Uhorska menovala sa obec Nemes Pann z príčin, ţe jej pôvodný obyvatelia boli napospol zemani. Obec má náter maďarský dlhoročným maďarizovaním a pričinením najmä siedmich zmaďarizovaných zemianskych rodín47. Okolité obce sú tieţ vo väčšine maďarského alebo pomaďarčeného rázu /Veľký a Malý Cetín/, Dička, Óhaj, Veľ. Hyndice, Čechynce, Babindol atď./. Tieto maďarské a polomaďarské obce tvoria na tomto mieste akoby ostrov v slovenskom mori. Maďarizácia týchto obcí bola za Uhorska ľahká len preto, ţe boly od centier veľmi vzdialené. Vzťahuje sa to najmä na Paňu, ktorá je úplne zastrčená a bez riadnej komunikácie. Podľa sčítania z 1. decembra 1930 má Paňa 720 duší. Za Slovákov sa prihlásilo vtedy 394 duší, za Maďarov 304, za Nemcov 1, Ţidov 12, iných 9. Z týchto je 703 rím. kat., 2. gr. kat. a 15 izraelského vyznania. Obyvateľstvo obce zaoberá sa výlučne hospodárstvom a čiastočne vinohradníctvom. Okrem 2 - 3 veľkostatkárov sú to napospol maloroľníci. Plocha obce robí 1126 kat. jutár; priemysli ani nijakého priemyselného závodu ani v obci ani v blizkosti niet. Do obce sa presťahovalo niekoľko slovenských rodín i po prevrate. V obci je jediná od prevratu dvojtriedna rím. kat. ľudová škola s vyučovacím jazykom maďarským. Počet zapísaných ţiakov je v oboch trieEzen varázslatos, mesebeli szám valószínűleg a hétszilvafás nemesek közkedvelt képébŊl eredhet, nincs információm arról hogy csupán 7 (egyházi) nemesi eredetű család élt volna a faluban, sem akkor, sem korábban. 47

dach 88, / v I. tr. 32, v II. tr. 56/. Z týchto dietok je takmer polovica Slovákov, ktoré sú zaškolené v tejto maďarskej škole preto, lebo ich ro-második oldaldičia sú existenčne odkázaní na Maďarov-roľníkov. Slovenská trieda v Pani je po kaţdej stránke opodstatnená. Nebyť nátlaku niekoľkých maďarských roľníckych rodín, počet ţiactva slovenskej triedy by sa zvyšoval prirodzeným pribúdaním dietok. Uvedená slovenská trieda bola zriadená ako expozitúra pri štát. ľudovej škole v Malom Cetíne výnosom referátu min. školstva a národnej osvety zo dňa 12. októbra 1932 č. 71832/I-32 pre šk. r. 1932/33. a zdefinitívnená výnosom z 27. mája 1937 č. 70279/36-I/3 s platnosťou od 1. júna 1937. Obec Paňa je od obce Malého Cetína vzdialená na 5.77 km, spravovanie tejto expozitúry naráţa na prekáţky najmä v zimnom období, pretoţe cesta je neschodná. Osamostatnenie expozitúry je potrebné i preto, aby mohla byť realizovaná novostavba školskej budovy a aby učiteľská sila mohla sa štabilizovať na dlhší čas, lebo len tak môţe tu riadne a s úspechom účinkovať, keď bude čím dôkladnejšie poznať miestne pomery. V Nitre dňa 30. apríla 1938. [aláírás] školský inšpektor. -második mellékletŠkolský inšpektorát v Nitre. Zpráva o umiestení expozitúry štát. ľudovej školy v Malom Cetíni, umiestenej v Pani. Uvedená expozitúra je umiestená v provizornej prenajatej miestnosti, ktorá na priechodný čas dostatočne vyhovuje zákonným podmienkam. Do realizovania potrebnej novostavby školskej budovy je o umiestenie expozitúry postarané. V Nitre dňa 30. apríla 1938. [aláírás] školský inšpektor. -harmadik mellékletŠkolský inšpektorát v Nitre.

Zpráva o úhrade vecného nákladu expozitúry štát. ľudovej školy v Malom Cetíne, umiestenej v Pani Ide o expozitúru, rešp. o školu menšinového rázu; vecný náklad uhradzuje štátna školská správa. Rodičia slovenských dietok expozitúry v Pani sú chudovní hospodársky robotníci, z ktorých väčšina je zamestnaná u majetnejších roľníkov maďarskej národnosti. Pokojný vývoj školy vyţaduje, aby obec predbeţne nebola nútená prispievať na vecný náklad školy. V Nitre dňa 30. apríla 1938. [aláírás] školský inšpektor. -negyedik mellékletŠkolský inšpektorát v Nitre. Výkaz o najbliţších školách v okolí obce Paňa. Veľký Cetín leţí od Pani na 3.47 km. Obec táto je maďarská, má rím. katol. faru, kam patrí i Paňa, notariát a četníctvo. V obci je šesťtriedna rím. katol. ľud. škola s vyučovacím jazykom maďarským. Malý Cetín je od Pani na 5.77 km. Farnosťou patrí tieţ k Veľkému Cetínu. Má nateraz dvojtriednu štát. ľud. školu s vyučovacím jazykom slovenským. Na severozápad leţí obec Lapášske Ďarmoty, vzdialená oa48 Pani na 5.67 km so štvortriednou štátnou ľudovou školou s vyučovacím jazykom slovenským. Čechynce leţia od Pani na 8.07 km, sú maďarské a majú [troj]triednu obecnú ľudovú školu. V Nitre dňa 30. apríla 1938. [aláírás] školský inšpektor.

VI/C31 1939.09.15. Jelentés az evakuált szlovák iskola felszerelésérŊl Az irat az evakuált, nemespanni szlovák iskola felszerelésével kapcsolatos. Az iskola intézŊje nem talált iratanyagot arra vonatkozóan, hogy mely segédeszközök tartoztak eredetileg a nemespanni iskola felszereléséhez. Maga is megjegyzi az iskola szegényes 48

od

felszereltségét, ezért elképzelhetŊ hogy nem szívesen vált volna meg tŊlük, ha esetleg máshová akarták volna elvinni. -irat kezdeteŠtátna ľudová škola v o Ve ľ k o m L a p á š i . Číslo 223/39. Dňa 15. septembra 1939. K číslu: Predmet: Inventár evakuovanej št. ľ. školy v Pani – uloţený na št. ľ. škole voVeľkom Lapáši. Prílohy: Školskému inšpektorátu v Nitre. V budove tunajšej školy je uloţený inventár št. ľudovej školy v Pani evakuovaný v novembri 1938. Keďţe vo spisoch tunajšej školy nenachádzam ţiadneho dokladu, ktorý by informoval o počte a stavu tu uloţených predmetov, neviem, čo vlastne patrí št. ľ. škole v Lapáši, čo št. ľ. škole v Pani. Prosím o láskavú úpravu, aj jako mám s uvedenými predmetmi nakldať.49 K doplneniu chudobného inventáru našej školy by sa veľmi hodily zachránené pomôcky býv. št. ľ. školy v Pani. (P)50 [Vojtech Schottert aláírása] správca školy. -második oldal{ŠKOLSKÝ INŠPEKTORÁT V NITRE} {Došlo dňa [18]. SPT. 1939} {Č. 5694 Pred. č. [Plh] } { Pozat. č. } Paňa, evakuovaný invent. – dotaz. U. 28. VIII. 940 Riad. šk. 28. Aug. 1940 P1

VI/C34 1947.03.31. JegyzŊkönyv a Nemespanni Állami Népiskola 1947-es vizsgálatáról Matej Miškócy vizsgálatot végzett 1947. március 31-én a 3 osztályos, szlovák tannyelvű Nemespanni Állami Népiskolában. A jegyzŊkönyv51 két példányban készült és a 49 50

nakladať Körirata: * ŠTÁTNA ĽUDOVÁ ŠKOLA * LAPÁŠ-VEĽKÝ

vizsgálat eredményét tartalmazza az épület állapotáról, az osztályok díszítésérŊl, az illemhelyekrŊl, a felszereltségrŊl, a segédeszközökrŊl, a könyvtárról, a hivatali könyvekrŊl, a diákság létszámáról és egészségérŊl, a tanári karról és eredményeikrŊl. -irat kezdeteZÁPISNICA o riadnej inšpekcii, ktorú vykonal dňa 31. III. 1947 školský inšpektor Matej M i š k ó c i vo všetkých 3 triedach trojtriednej štát. ľud. školy v Pani a to od 8. do 15. hodiny. S t a v b u d o v y: Školská budova je staré stavanie býv. r. kat. maďarskej ľud. školy, ktoré uţ od počiatku nevyhovovalo predpisom o stavbách školských budov. Sú v nej 2 učebne, obe zle osvetlené, zo dvoch strán a to ešte oknami nedostatočnými na plochu učební. Ani rozmery učební nevyhovujú predpisom Do 2 učební vedie chodba, lomená do jednej triedy dvomi schodami. V tej istej budove je kabinet a sborovňa dostačujúcich rozmerov. Nad to i pri tomto nevyhovujúcom stave budovy chýba škole tretia učebňa, dôsledku čoho sa vyučovanie musí diať t. č. v. druhej a tretej triede polodenne striedavo. V ý z d o b a: obidvoch tried bola najdená pri inšpekcii slušná s poučnými a časovými ozdobami a pomocnými heslami. V jednej učebni chýbal obraz prezidenta republiky. V triedach i na chodbách zistená bola so zreteľom na blativé cesty v obci celkom dobrá čistota. Škola má svahovitý veľký dvor, ktorý však potrebuje aspoň najnútnejšie vyštrkovania. Školské z á c h o d y: sú aj po oprave nedostatočné a nevyhovujúce. Štátny stavebný úrad v Nitre po vojnových udalosstiach previedol na účet štátnej školskej správy najnútnejšie opravy na budove, záchodoch, na oplotení a na riadit. byte. Zhotovil okolo školy a cez dvor betonové chodníky, ale i tak prichodí v pomerne krátkom čase počítať s potrebou úplnej novostavby školy, buď na tomtoţe pozemku, buď na inom ktorý by obec ochotne dala k dispozícii. Konštatuje sa, ţe riaditeľstvo školy u Škol. inšpektorátu v Nitre zahájilo začiatočné iniciatívne kroky. Z a r i a d e n i e školy: Obidve triedy majú dlhé, starého typu MV SR ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, Školský inšpektorát v Nitre 1922-1949, 23. doboz, fasc. 88 Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa (č. 2106/47). 51

a nehygienických dimenzií lavice, ktoré sú síce celkove v dobrom stave, ale nevyhovujú. Riaditeľstvo školy sa upravuje, domáhať sa na PŠO nového zariadenia. Školské tabule sú tieţ v dobrom stave, ale menej vyhovujúce dnešným poţiadavkým školy. P m ô c k y52: Škola je na tento čas takmer bez akýchkoľvek pomôcok. V hojnom počte kedysi jestvujúce učebné pomôcky, najmä fyzikálne z býv. r. k. maďar. školy boly pri vojnovom ťaţení úplne rozkradnuté a zničené. Riaditeľstvo školy sa upravuje ţiadať od PŠO v dôsledku tohto konštatovania mimoriadnu dotáciu na zadováţenie aspoň najnútnejšich pomôcok a máp. Stav vecí vyniká faktom, ţe celý inventárny denník školy obsahuje dnes len 82 čísiel. -második oldal–2– K n i ţ n i c e: Škola má 3 sväzky učiteľskej a 45 sv. ţiackej kniţnice, čo absolútne nevyhovuje a nepostačuje pre ciele reslovakizácie obce. Odporúča sa riaditeľstvu obrátiť sa na Ústredie Slov. ligy o pomoc na zakúpenie kníh pre ţiacku kniţnicu. Š k o l s k e j záhrady Škola nemá. Z v l á š t n e i h r i s k o pre telovýchovu nie je, ale slúţi preň vyššie uvedený rozsiahly dvor. Úradné k n i h y triednych učiteľov sú vo všetkých 3 triedach vedené, čisté a úhľadné, ale v jednej triednej knihe treba doplniť látku z niektorých predmetov za 2 týţdne, v 2 triedach v triednych výkazoch treba vpísať percenstá dochádzky hneď perom a v jednom triednom výkaze beţnú stranu 21 treba úradne znehodnotiť, lebo nevedno z akých príčin bola vynechaná. Denné prípravy vedie si najmladšia učiteľka pilne, ale obsahove nie sú celkom cieľavedomé Musia byť v nich nachystané vopred všetky chystané príklady a diktáty, aby zapadaly do kruhu dennej výučby, prípadne denia v obci a vo svete a nestačí poznamenať pri čítaní " preberú sa neznáme slová ", ale tieto si učiteľ skutočne poznačí Riaditeľ školy pre zaťaţenie inou prácou formálne prípravy nevedie, podobne ani učiteľka Brančanová Riaditeľstvo školy, je vedené svedomite a pre52

Pomôcky

sne vo všetkých predpísaných úradných knihách: protokol má v deň inšpekcie 52 čísiel, doklady k nemu sú v poradači, inventárny denník je novo zaloţený, má 82 beţných čisiel, sú k nemu zavedené odborový inventár, index normálií, novozaloţený a doplnovaný potrebnými normatívami, učiteľská kniţnica má 3 sväzky, ţiacka 45, pokladničný denník má v deň inšpekcie 24 poloţiek, doloţených účtami, zápisnice učitelských porád sa vedú a sú obsaţné a vecné. Kroniku školy zaloţil terajší riaditeľ I. Brančan pri svojom príchode do obce r. 1945 novú a vedie ju veľmi výstiţne a presne chronologicky. Kronika býv. r. kat. školy maďar. nebola dosiaľ býv. spr. E. Čiffárym odovzdaná a nachádza sa podľa údajov ešte u neho. Riaditeľovi školy sa ukladá kroniku túto v dôsledku inšpekcie úradne vyţiadať. Riaditeľ školy po svojom príchode do obce našiel tu krikľavý prípad účinkov maďarizácie z časov obsadenia obce Maďarskom v dôsledku viedenskej arbitráţe. Preváţna väčšina ţiakov, hoci slovenského pôvodu slovenskú reč takmer neovládala. Riaditelovi sa serióznou a svedomitou prácou podarilo uţ v druhom roku ţiactvo takmer úplne poslovenčiť. Zistené bolo len málo prípadov /7-8 detí/, ktoré slovenskú reč ovládajú len v začiatkoch. -harmadik oldal–3– P o č e t ţiactva podľa tried: I. trieda /1. a 2. roč./ 24 chlapcov a 17 dievčat, v deň inšpekcie prítomných 37 II. trieda /3. a 4. roč./: zapísaných 14. chlapcov 20 dievčeniec spolu 34, prítomných 31. III. trieda /5.-8. roč./ zapísaných 12 chlapcov 19 dievčeniec spolu 31. Prítomných 23 ţiakov. Školská dochádzka za február vykazuje priemer 95%, čo ukazuje na pilnú návštevu. Z d r a v o t n ý stav ţiactva bol najdený veľmi dobrý, deti sú zdravého výzoru, znakov podvýţivy badať len u málo jednotlivcov, oblek ţiactva je vo väššine slušný a čistý, zistené len 3-4 prípady zle oblečených a otrhaných. Š k o l s k á samospráva ako taká ešte nebola zavedená. Ţiaci si však sami vedú knihu sporivosti, ktorá v deň inšpekcie vykazuje na škole 3.002 Kčs úspor, ktoré sú uloţené v Mestskej sporiteľni v Nitre.

R o d i č o v s k á sdruţenie pre miestne zvláštne pomery z taktných reslovakizačných dôvodov, kým sa stav nevykryštalizuje a neustáli úplny pokoj v obci i vo veciach politického triedenia, nebolo radno dosiaľ zakladať. Čiastočnú funkciu Rodičovského sdruţenia prevádza zaloţený 459. sbor Slovenskej ligy. U č i t e ľ s k ý s b o r. Na I. triedu ustanovený riaditeľ Imrich B r a n č a n, ktorý nepretrţite vyučoval. Na II. triedu je ustanovená Elena B r a n č a n n o v á, rod. Rakovská, ktorá v tomto roku mala materskú dovolenku od 1. septembra do 30. novembra 1946. Za ten čas na jej miesto bola ustanovená zastupovať ju [B] výp. uč. nekvalifikovaná Blaţena I ll é š o v á, ktorá učila od 25. sept. do 30. novembra 1946. Miesto novozriadenej postupnej triedy obsadené bolo pridelením učit. Prisky Sz a b ó, ktorá nastúpila 1. dec. 1946. V ý s l e d k y vyučovacie a vychovávacie: Výchova ţiactva, ktoré bolo v minulosti pomýlené maďarizačnými cieľami je veľmi dobrej cesta k náprave. U ţiakov vidieť napospol bez akéhokoľvek odporu prítuľnosť k učiteľom i k slovenskej škole, vychovanie veľmi slušné a dobré. So stránky vyučovacej spravila škola veľký pokrok v prospechu. Deti čítajú po slovensky napospol plynne a správne a píšu po slovensky uspokojive. V I. triede je nedostatok predpísaných tvaroch písma, v úprave písomných prác na čo bola učiteľka zvlášť upozornenáa poučená. V II. triede je čiastočnou chybou učiteľky prílišné teoretizovanie a len slovná výučba. Tu treba zaviesť v kaţdom smere vyučovanie praktické, činné a najmä výučbu slovenčiny zaloţiť na nesčíselných prakt. príkladoch na tabuli i v denníkoch. -negyedik oldal–4– V III. triede sú vo všetkých predmetoch docielené mimoriadne dobré a isté vedomosti a je vidieť, ţe ţiactvo má o všetko samo veľký záujem a radosť z naučeného. V tejto triede, pri reslovakizačnej práci sa veľmi dobre osvedčilo aj memorovanie krátkych vedomostí, najmä z reálií. Menší prospech je

v ruštine. Celkove so zreteľom na ťaţké začiatočné okolnosti školy v obci uţ na pokraji maďarizácie stojacej konštatuje sa vyučovací a vychovávací výsledok na celej škole za v e ľ m i d o – b r ý. Jednotlivé, zvlášť podorbné53 úpravy a napomenutia dané boly niektorým členom sboru osobitne. D. a. h. Prečítané a podpísané: [Brančan aláírása] [Elena Brančanová aláírása] [Priska Szabó aláírása] členovia učit. sboru

škol. inšp.

-ötödik oldal2106/47 Paňa

VI/C35 1947.04.09. Imrich Brančan levele az 1947-es vizsgálathoz Riaditeľstvo Štátnej ľudovej školy v Pani Číslo 62/ 1947 Dňa 9. apríla 1947 Vec: Zápisnica o inšpekciipredloţenie K čís. zo dňa Prílohy 3 Školskému inšpektorátu v Nitre Predkladám trojmo zápisnicu o inšpekcii tunajšej školy, ktorá bola vykonaná dňa 31. marca 1947. [Brančan aláírása] riadit. školy (P)54 -második oldal2106/47 53 54

podrobné Iskolapecsét. Körirata: ŠTÁTNA ĽUDOVÁ ŠKOLA * PAŇA *. Belül: Csehszlovák címer.

{ŠKOLSKÝ INŠPEKTORÁT V NITRE} {Došlo dňa 9. apr. 1947 } {Č. 2106 Pred. č. } { Porad č. 3} Paňa, štľ škola: Zápisnica o prehliadke školy. 1 exempl. zápisnice po podpise prevzal pre archív školy osobne 10. IV. 1947 I Brančan

VI/C38 1947.08.21. Bizottság összehívása új iskolai épület építése ügyében Miškóczi iskolafelügyelŊ bizottságot hív össze az új iskolaépület telekkiválasztásának ügyében. -irat kezdetePaňa, štát. ľud. škola: príprava novostavby, komisionálna prehliadka stavebných pozemkov.

21. augusta 1947. 3876/47.

1. Úradu ONV-u v Nitre. 2. Zdravotnému referentovi ONV-u v Nitre. 3. Štátnemu stavebnému úradu v Nitre. 4. MNV-u v Pani. 5. Obvod. úradu MNV-ov ve Veľ. Cetíne. 6. Riaditeľstvu štát. ľud. školy v Pani. Na základe usnesenia MNV-u v Pani z 24. X. 1946, č. 54/46/1383/46 svolávam na trovy obce úradnú komisiu [na prehliadku], ktorá má posúdiť a určiť pozemok pre novostavbu trojtriednej štát. ľud. školy s naturálnym bytom, ako aj pracovne a príslušenstvom a bytom pre opatrov ňu, ktorý pozemok obce mieni darovať štátnej školskej správe. Komisiu svolávam na tvár miesta do Pani na 16. hodinu popoludní dňa 26. augusta 1947. Ţiadam zdvorile titulovaný úrad, aby na určený čas vyslal do komisie svojho zástupcu. Obvodný úrad MNV-ov vo Veľ. Cetíne s riad. št. ľud. školy v Pani ţiadam, aby pripravily z katastrálnej mapy situačné plány navrhovaných pozemkov s udaním parcelačných čísel a výmery. Ak by niektorýs z projektovaných pozemkov leţal na níţine, je potrebné dať vykopať na najniţšom bode 2 m hlbokú sondu. [Miškóci aláírása] školský inšpektor. -második oldal-

3876/47 Paňa

VI/C39 1947.08.26. Az építési terület műszaki jelentése A telek műszaki jelentése. -irat kezdeteNovostavba budovy Štátnej ľudovej školy v Pani okres N i t r a Technická zpráva o stavenisku. Príloha 1: Prehľadná situácia obce vzhľadom ku stavenisku (v meradle 1 : 2880, príp. menšom). Obsahuje: obrys zastaveného obvodu obce, polohu staveniska, hlavné ulice (cesty) s udaním smeru, význačné budovy a ústavy verejné, štátnu hranicu, ţelezničnú stanicu a trať, trţisko, svetové strany, rieku (potok) a pod. Príloha 2: Situačný plán staveniska (v meradle 1 : 500, príp. 1 : 200). Obsahuje: hranice pozemku (merané pásmom a pod.), obrys budov na ňom sa nachádzajúcich, pekné a pamätné stromy a ich skupiny, príp. park, ktoré s ohľadom na zachovanie prírodných krás majú byť zachované, ďalej hranice susedných pozemkov a budov, priľahlej ulice (cesty), so zakreslením vedenia vodovodu, kanalizácie, plynovodu a elektrického prúdu, rieky (potoka), hranicu najvyššej záplavy, pravoplatné či vzhľadom na okolie a miestne pomery navrhované regulačné čiary na stavenisku a na protiľahlej strane ulice (cesty), výškové kóty ulice (cesty) a pozemku, vystihujúce výškový tvar pozemku a jeho pomer k úrovni ulice (cesty), smer sever-juh (podľa kompasu so zreteľom na deklináciu) atď. Príloha 3: Plány budov (keď sa zamýšľa prístavba alebo prestavba budovy) s techn. zprávou o jej prevedení, stavu a o únosnosti základov, stien, stropov a iných konštrukcií, prípadne s fotografiami. Štátny technik, poverený vyhľadaním príp. posúdením staveniska, má mať pri sebe aspoň najnutnejšie meračské pomôcky, ako pásmo, vodováhu, kompas a pod.

Technický popis: 1. Meno a vzdialenosť najbliţšej ţelezničnej stanice (zastávky): B r a n č osobnej B r a n č , km 7.00 nákladnej Branč , km 7.00 2. vzdialenosť staveniska od: a) stredu obce (ak leţí stavenisko vnútri obce) m b) kraja obce (ak leţí stavenisko von z obce) m -második oldalc) význačných budov (ktorých): -

m m m m d) trţiska m e) cintorína m 600 f) bitúnku (jatky) a iných podnikov, dielní a budov s hlučnou alebo páchnucou výrobou, (ktorých): m m -

m g) budov alebo podnikov poţiarne a výbušne nebezpečných a pod., (ktorých): m m m 3. Ulica (cesta) vedúca pri stavenisku: meno (smer) obecná cesta z dvoch strán udrţovateľ obec P a ň a šírka m 8.00 stav vo výstavbe doprava: hustá, stredná, riedka.1) 4. Regulačný plán a zastavovací predpis je (nie je) pravoplatný podľa výmeru úradu čís. jedn. 5. Prípustný spôsob zastavenia: radové, voľnostojace budovy, šírka predzáhradky

6.00 m.

6. Prípustná výška budovy podľa zastavovacích predpisov 8.00 m, podlaţí 2 7. V okolí moţno (nemoţno) očakávať silnejší stavebný ruch. 8. Celková plošná výmera staveniska je 6.200 m2.2) 9. Spôsob pouţívania pozemku: záhrada, roľa, pastvina, les atď. a hospodárský dvor 10. Spôsob pouţívania susedných pozemkov: dolná časť ku stredu obce obytné budovy horná polovica záhrady 11. Tvar povrchu: rovný, svahovitý, zbrázdený, hrbolatý atď. 12. Sklon pozemku k svetovej strane severovýchod 13. Smer a sila prevládajúcich vetrov juhovýchod 1) Nepotrebné prečiarnite. 2) Pamätať na moţnosť rozšírenia budovy, prístup svetla a vzduchu, pri školách na hrište, záhradu a dvor.

-harmadik oldal14. Hladina rieky, potoka je o 3.00 m niţšia, vyššia ako pozemok. od najniţšiej časti pozemku 15. Zátopám moţno čeliť haťami, zemnou hrádzou, múrom atď. m vysokými. 16. Pozemok je suchý, vlhký, barinatý, rašelinovitý 17. Pozemok moţno odvodniť (akým spôsobom a kam) 18. Sloţenie a hĺbka únosnej pôdy (podľa sond) tvrdý jíl 19. Hĺbka spodnej vody (podľa sond, studní) 6.00 m 20. Pitnú vodu moţno získať: z miestneho vodovodu, vykopaním studne 10.00 m hlbokej, zavedením

prameňa z diaľky m gravitačne, čerpaním do výšky - m. 21. Voda stačí (nestačí) pre splakovacie záchody. Ich zriadenie sa - odporúča. 22. Splašky moţno odviesť: do miestnej kanalizácie (hĺbka dna pod cestou m), cez biologickú čistiacu stanicu do rieky (potoka) 40.00 m vzdialenej, do vsakovacích jám.3) 23. Elektrický osvetľovací prúd je (nie je) zavedený, bude zavedený do 1 rokov. 24. V mieste obvyklý druh paliva: drevo, hnedé uhlie, kamenné uhlie, koks. 25. Ústredné kúrenie sa ne odporúča. 26. V mieste obvyklý spôsob zakladanie 27. Vobci sú obvyklé stavby z tehál, z kameňa, srubové 28. Mzdy robotníkov za hodinu: nádenník 16. – Kčs, murár 25. – Kčs, tesár 25. – Kčs. 29. Ceny stavebných hmôt na stavenisku: štrku 250 Kčs/m3, kameňa 265 Kčs/m3, tehál 2200 Kčs/1000, škridlice 3000 Kčs/1000, rezaného (tesaného) dreva 3500 Kčs/m3, dosák 3500 Kčs/m3, vápna 120 Kčs/q, cementu 140 Kčs/q. 30. Obec nevlastní loţiská pre stavbu vhodného kameňa, štrku, piesku, lesy so stavebným (palivovým drevom.

31. Stavenisko pozostáva z parciel kat. čís. 82, 83 a 84

3) Infekcia studní (aj susedných) musí byť vylúčená – spodná voda musí prúdiť od stuní – presiaklivosť pôdy musí byť zaručená.

-negyedik oldal32. Vlastníci a) staveniska: Elza Balţay rod. Bošányi b) susedných parciel: Vd. Mária Varšányi rod. Hamarova a Gizela Menčík a Karol Mácsy 33. Pozemok daruje: Obec P a ň a 34. Podmienky predbeţnej kúpnopredajnej smluvy: 35. Cena pozemku odhaduje sa na 40 Kčs/štv. siahu. 36. Stavebníkom je: Povereníctvo školstva a osvety v Bratislave 37. Príspevky záujemníkov: Darovanie pozemku, zburanie starých hospodárských stavisk a naturálne práce v hodnote 250.000.-Kčs 38. O príspevkoch ne bolo učinené usnesenie, -- bola spísaná smluva. Technický posudok: Vyhliadnuté stavenisko označujem vzhľadom k miestnym pomerom, k hospodárskemu stavu stavebníka a k potrebám novostavby za celkom vyhovujúce.

v Pani

dňa 26. augusta

1947. [aláírás]

C-II-27

Štátna kníhtlačiareň v Bratislave, 2122 46

VI/C42 1947.09.09. Imrich Brančan küldeménye a tanfelügyelŊség krónikája számára Imrich Brančan a nemespanni szlovák iskola igazgatója 1947-ben a tanfelügyelŊséghez írott levelében55 röviden vázolta az akkori helyzetüket. A küldemény a tanfelügyelŊség krónikájának feldolgozásához készült, melyet minden körzetükbe tartozó iskolától kértek. -irat kezdetePríspevok do kroniky Škol. inšp. Nitra. Bývalá maď. r. kat. škola v Pani: Nakoľko archív školy bol vojnovými i inými okolnosťami rozmetaný, rozobraný a zničený o bývalej r. kat. maď. škole som zistil toto: Pôvodná škola pochodí z roku 1768. Bola zo začiatku jednotriedka. Neskoršie/ neviem od kedy/ sa stala dvojtriedkou. Pravdepodobne po pristavení druhej triedy r. 1913. Vystriedali sa tu niekoľkí maďarskí učitelia, MV SR – ŠA Nitra, fond Obvodný školský inšpektorát v Nitre 1922-1949, 29. doboz, 144 (1947-1949), Paňa; Elemzését lásd Családban marad 2012/1. 55

ktorí výdatne pomáhali maďarizovať slovenské deti. Ţe obec je slovenského pôvodu je badateľné i z mena obce. Po akejsi Panne dostalo meno. Toto tvrdia starí ľudia, ktorí zasa sa to dozvedeli od svojich predkov. Slovenská menšinová škola: O tejto nemáme tieţ ţiadnych písomných pamiatok. Výdatnou pomocou Slovenskej ligy a jej sboru v Piešťanoch bola zriadená ako 1triedka r. 1932 v dome S. Siklenku, uvedomelého a obetavého Slováka. Pôsobili tu učitelia: Jozef Valkár a Vladimír Libant. Po viedenskom rozhodnutí r. 1938 škola bola evakuovaná a počas maďarskej okupácie celkom zanikla. Jej blahodarne učinkovanie však badať na mládeţi z uvedomelých slovenských rodín.

Dokumentumok. I. Szentkereszty Antal felfogadási szerzŋdése. II. Agárdy László levelei az iskolafelügyelŋséghez. III. Csiffáry JenŊ bírósági iratai

Recommend Documents