VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti M. tér 1. Pf.: 220 88/429-008, 88/412-150
[email protected] www.bekeltetesveszprem.hu VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015. AB ügyvezető,.mint a CD Társasház képviselője (a továbbiakban: Fogyasztó) által a EF által képviselt Szolgáltató (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen, a nevezett társasházra vonatkozóan – hulladékszolgáltatással kapcsolatos szerződéskötési kötelezettséggel, illetve a hulladékszolgáltatással kapcsolatos díjfizetéssel, illetve behajtási intézkedéssel összefüggésben – kezdeményezett fogyasztói jogvita keretében a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa meghozta az alábbi d ö n t é s t: „A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti.” Indokolás I. A Fogyasztó 2015. november 25. napján érkezett beadványával azért fordult a Békéltető Testülethez, mert álláspontja szerint közte és a Szolgáltató között nem jött létre a hulladék szállítására vonatkozó szerződés, így jogtalannak tartja a kiszámlázott, és behajtásra átadott összegeket. Nem vitatják, hogy a hulladékszállítás kötelező közszolgáltatás, és annak díja nem fizetés esetén adók módjára behajtandó köztartozás, és az átadott összeg behajtását az illetékes adóhatóságnak kötelessége megkísérelnie. Mivel az adóhatóság nem vizsgálja a kiszabott díj ’nem fizetésének’ jogszerűségét, ezért a végrehajtást a Társasházzal szemben foganatosítják. A Társasház nem kötött szerződést a Vállalkozással, és a hulladékszállítást nem a Társasház, hanem a lakók veszik igénybe, ezért álláspontjuk szerint a lakókkal kellene szerződnie a Vállalkozásnak, és a díjat is tőlük kellene kérnie. A Vállalkozás 2012. július 1-től folytatja tevékenységét a városban. Már azt megelőzően is, és azt követően is kifejtették, hogy nem kívánnak – a Vállalkozással - szerződést kötni a szállításra. Közgyűlési határozatok is születtek erről, azonban mind a jelenlegi helyzetig nem történt változás. Tájékoztatták a Vállalkozást, hogy csak azon lakók díját fizetik be, akiktől azt a társasház megkapta, ezt is csak addig, amíg a Vállalkozás nem került szerződéses jogviszonyba a lakókkal. Álláspontjuk szerint a lakóközösség nem díjbeszedő, és nem lehet készfizető kezes az ilyen esetekben. Szerintük nem lehet szempont az, hogy – esetükben 30 – lakó helyett 1 szervezettel kerülnek kapcsolatba, ami a Vállalkozásnak könnyebbséget okoz. Megítélésük szerint minden adat a Vállalkozás rendelkezésére bocsátható a lakókról/tulajdonosokról, így a szerződéskötésnek nem lehet akadálya. Nem fogadják el a Vállalkozás álláspontját, hogy a hulladék elhelyezése közös konténerben történik, így nem is lehet megállapítani, hogy ki, milyen mértékben veszi a szolgáltatást igénybe, illetve, hogy nem is ez a döntő, hanem az, hogy a közszolgáltatás igénybevétele, illetve a díjfizetés kötelező, még akkor is, ha nem veszik egy adott időben azt igénybe. Mivel nincs tudomásuk olyan jogszabályról, ami a lakóközösséggel való szerződéskötést előírná, ezért azt kérik a testülettől, hogy mondja ki, hogy a közösségek nem kötelezhetők szerződéskötésre és díjfizetésre, és kötelezze a szolgáltatót a tényleges fogyasztókkal történő szerződéskötésre, illetve a jogtalanul kezdeményezett inkasszó és minden költség megtérítésére. Csatolta a Kft. meghatalmazását a társasház ügyeinek vitelére, a Vállalkozással folytatott levelezésüket. II. a) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. § (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatásköréről a Fgytv. a következőket mondja:
Fgytv. 2. § „s)1 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. §(1)2 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.” A testület akkor tud - általános szabály - a hatáskörébe tartozó ügyben eljárni, ha a Fogyasztó megkísérelte a jogvitát rendezni a Vállalkozással (27. § „A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.”), és azt bizonyítja is [28. § (3) „A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.”] A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv. 20. §-a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. § (1) „Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.”] b) 2015. november 25-én e-mailben jelezte a testület elnöke, hogy a céginformációs rendszerben ugyan a AB ügyvezető által képviselt Kft. fő tevékenységi körébe az ingatlankezelés tartozik, ebből viszont nem következik, hogy a Kft. eljárhat a társasház ügyeiben. Meghatalmazást, vagy más hivatalos igazolást be kell csatolni, mert különben nem lehet az eljárást megindítani. Tájékoztatást adott arról is, hogy a fogyasztóvédelemről szól 1997. évi CLV. törvényből (a továbbiakban: Fgytv.) az is következik, hogy a beadványban meg kell jelölni és csatolni kell azokat a bizonyítékokat, amire hivatkozva mondja, hogy "a közösségek nem kötelezhetők szerződéskötésre és díjfizetésre, kötelezze a szolgáltatót a tényleges fogyasztókkal történő szerződéskötésre." Jelezte azt is, hogy az iratok között nem fekszik el olyan dokumentum, ami arról számolna be, hogy az egyéni szerződések megkötésével kapcsolatosan tárgyalások folytak a lakók (illetve közösségeik) és a szolgáltató között. Ha van erről készült "emlékeztető", feljegyzés, akkor azt is célszerű lenne csatolni (nem közgyűlési határozatot, vagy napirendi előterjesztést). Felvetette a testület elnöke azt is, hogy - bár nem tartozik szorosan a témához -, hogyan kívánják megoldani az átállást a jelenlegi rendszerről, az egyéni hulladékelhelyezésszámlázás tekintetében (pl. kukák, konténerek kihelyezése, megvásárlása, stb.). A hiánypótlásra 15 napot biztosított az elnök. A Fogyasztó 2015. december 14-én kelt kiegészítőivel eleget tett a felhívásnak, így az eljárás megindításáról a testület elnöke, a 2015. december 21-én kelt kiértesítéssel tájékoztatta a Feleket. A Vállalkozás 2015. december 29-én, a Fogyasztó 2016. január 5-én vette át a tértivevényes leveleket. A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént - a Fgytv. 29. § (8) bekezdése értelmében - a Vállalkozás tájékoztatása a fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. § (8), (11) – (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok 1 2
Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IX. 11-től. Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től.
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
2/10
bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A testület elnöke a meghallgatást 2016. HÓNAP 2. napjára tűzte ki. A tanácsba sem a Kérelmező/Fogyasztó, sem a Vállalkozás nem jelölt tagot. A testület elnöke a Fgytv. 25. § (2) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására a háromtagú eljáró tanácsot. Az eljáró tanács két tagja jogász, egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, a másik két tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerül ki, így a tanács összetétele megfelel a Fgytv. 25. § (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. A meghallgatáson a Felek – elnöki kérdésre válaszolva – a kijelölt tanács tagjaival, összetételével kapcsolatosan nem emeltek kifogást. II. A Vállalkozás 2016. január 20-án kelt válaszirata – melyet a Fgytv. 29. § (9) bekezdése alapján (emailben) 2016. január 28-án megküldtünk a Fogyasztónak, az alábbi lényegesebb kérdésekre tért ki: a) Egyezően a Fogyasztó bejelentésében foglaltakkal megerősítette, hogy a szolgáltatást 2012. július 1. napjától végzik az önkormányzat döntésének megfelelően. Alvállalkozóként a hulladék begyűjtését és szállítását azonban továbbra is a korábbi Kft. végezte, aki átadta a település adatait a Vállalkozásnak. b) A tevékenység végzésének alapjául a Önkormányzata Képviselőtestülete önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) szolgál, ez mondja többek között azt is ki, hogy a kötelező közszolgáltatás igénybevételét, a EF áétalé képviselt szolgáltatón keresztül biztosítja az önkormányzat. A döntésről a júliusi számla mellékleteként külön tájékoztatást is adtak a Fogyasztók részére. c) A Vállalkozás 2012. szeptember 21-én a Fogyasztót képviselő Kft-nek szerződésmódosítási tervezetet küldtek, azzal, hogy ha azt 15 napon belül nem küldik vissza, azt elfogadottnak tekintik. A visszaküldés elmaradt, így azt elfogadottnak tekinti a Vállalkozás. d) A Vállalkozás 2012. december 4-én, 2013. április 22-én, 2014. január 29-án, 2014. november 29-én és 2015. május 26-án szólította fel a tartozások megfizetésére a Fogyasztót. Az utolsó felszólítást követően került sor a végrehajtás kezdeményezésére, 2015. július 14-én (ez később eredményre vezetett, és 1 960 950 forint behajtásra került). e) A Társasház képviselője 2013. január 3-án küldte meg azt a – fizetési felszólításra reagáló – levelet, amelyben közölte, hogy a fizetési felszólítást nem áll a módjukban elfogadni, mert nem állnak szerződéses jogviszonyban egymással. Válaszában a Vállalkozás kifejtette, hogy a már említett Ör. 2. § (1) bekezdése szerint „A közszolgáltatás igénybevétele egész évben kötelező.” illetve a (2) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy „A Közszolgáltató és az ingatlan tulajdonos között a kötelező közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony a szolgáltatási szerződés megkötésével, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre.” Ebből az következik, hogy a jogviszony a Fogyasztó és a Vállalkozás között létrejött, így a Társasház díjfizetési kötelezettsége fennáll. Az Ör. rendelete azt is kimondja, hogy 6 lakásosnál nagyobb társasház esetében csak közös konténerrel lehet megoldani a közszolgáltatást. [4. § (2) bekezdés: „Rendszeresített zárt, szabványos gyűjtőedénynek minősül: b) társasházaknál 360 literes kukaedény, 660, 770, 1100 literes zárt konténer]. f) 2013. július 8-án, illetve 2015. június 8-án ismételten azt az igényt fogalmazta meg a Fogyasztó képviselője, hogy a közgyűlési határozat értelmében a lakások tulajdonosaival szerződjön a Vállalkozás. Ezekre 2013. július 17-én küldött levelében a Vállalkozás, illetve 2015. június 23-án az Egységes Ügyfélszolgálat fenntartotta a korábban közölt álláspontot, és ismételten tájékoztatták a vonatkozó Ör. előírásairól. A Vállalkozás által felajánlott részletfizetési lehetőségre választ nem küldött a Fogyasztó. (Arra, hogy az ajánlatra, illetve az egyéb időkben felvetettekre miért nem reagált a Fogyasztó, képviselőjük elmondta,
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
3/10
hogy addig, amíg egy kérdésben nem változik az álláspontjuk, nem tartotta fontosnak az álláspont megismétlését.) g)
2014. január 1-jével alakult meg a Nonprofit Kft., amely a jogelőd tevékenységét végzi.
h) Idézi a válaszirat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 2015. november 1-jén kelt állásfoglalását, amely végeredményben hulladékkal kapcsolatos törvény alapelveire, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Korm. rendeletre, illetve a péti Ör.-re hivatkozva – helytállónak minősítette a Vállalkozás eljárását. Mindezek alapján a Vállalkozás álláspontja szerint, mivel a kötelező közszolgáltatást elvégezte, illetve a Fogyasztó annak díját a többszöri felszólítás ellenére sem rendezte (ezért azt neki adók módjára behajtandó köztartozásként át kellett adnia az adóhatóságnak), jogsértést nem követett el. Csatolta a fizetési felszólításokat, a szerződésmódosítási javaslatot, a tájékoztató leveleket, illetve a Fogyasztóval folytatott levelezést, a végrehajtás kérésének dokumentumát, és a NAV tájékoztatóját a behatásról. III. a) A meghallgatásra 2016. HÓNAP 2-án került sor, amelyen a Felek megjelentek. A Fogyasztót AB, a Vállalkozást EF képviselte. A meghallgatás során az eljáró tanács elnöke tájékoztatást adott a döntési lehetőségekről: A fő cél a békéltetésben a Felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. §). A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. § a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik. (Alapvető feltétele az is, hogy a tanács – részben, vagy egészében - alaposnak tartsa a Fogyasztó igényét.) Ilyen nyilatkozat nem áll a testület rendelkezésére. Ennek hiányában – amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) akkor a vállalkozó számára ajánlást (Fgytv. 32. § b) pont) fogalmaz meg. Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást (Fgytv. 31. § (3) bekezdés), vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. §). b) A Fogyasztó által előadottak lényeges eleme volt továbbra is, hogy álláspontjuk szerint nem a ’társasház’ minősül a szolgáltatást igénybevevőnek, hanem a lakók, és ebből kell levezetni az összes további lépést. Ismeri, és elismeri, hogy a hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek azok nem ’szabadon választhatóak’, csak abban van vitájuk a Vállalkozással is, hogy kitől kell(ene) beszedni a hulladékszállítás díját, kinek-kivel kell(ene) szerződnie. Vagyis: szerintük a lakókkal kell szerződnie a Vállalkozásnak, és azt nem folyásolhatja be pl. a tárolóedények nagysága, mert adott esetben a szolgáltatásból való eseti, vagy gyakori kimaradáskor is meg kell fizetni az esedékes díjat a szolgáltató felé. A díj jelenleg is egységes, nem tesznek különbséget sem a lakások nagysága, sem a benne lakók száma szerint, a díj összegét a közös költségbe számítják be. A Társasháznak rendkívül nagy a kintlévősége, és a Társasháznak nincsenek meg azok a jogi lehetőségei, hogy ezeket a kintlévőségeket behajtsák a lakóktól. A Vállalkozás képviselője is megismételte a válasziratban kifejtetteket, aláhúzva, hogy mivel kötelező közszolgáltatásról van szó, így a szolgáltatást igénybevevő(k)nek helyt kell állni anyagilag is. Arra nincsen mód, hogy a 30 lakóval külön szerződést kössenek, és arra sincs mód, hogy a szerződéseket egyéniesítsék, mivel a konténeres szolgáltatást írta elő az önkormányzat is. Ha egyéni szerződések szerint kellene a szolgáltatást megoldani, akkor pl. biztosítani kellene azt a lehetőséget is, hogy a tulajdonos/lakó "hulladék-termelésének" megfelelő méretű (60,80, 110, 120, 240 literes) szabványos gyűjtőedénybe rakhassa a hulladékot. (Egyébként ezt a lehetőséget a természetes személyek részére az Ör. csak a családi házaknál és a 6 lakásosnál nem nagyobb társasháznál engedi meg.) Közegészségügyi, esztétikai és egyéb okok miatt is belátható, hogy még az ekkora társasházaknál sem oldható meg a külön személyre szabott hulladékgyűjtés, illetve szállítás, különös tekintettel
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
4/10
arra, hogy a településen nem egyedülálló ingatlanról van szó, hanem az utcában számos hasonló, vagy még nagyobb ingatlan is található. Utalt arra is, hogy pl. a lakásszövetkezetek esetével összefüggésben a Hivatal egy állásfoglalásában kifejtette, hogy mivel a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény szerint a lakásszövetkezet olyan gazdálkodó szervezetnek minősül, amely a lakóépület építésére és fenntartására (’üzemeltetésére’) jön létre, ezért az 56. § (1) bekezdése 1.1. pontja alapján üzemeltetésnek minősül a lakásszövetkezeti tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának fizetése is. Ebből következik a hulladékszállítás díjának megfizetése is. Akár analógia alapján, lehet ezt a társasházakra is mondani. IV. Az eljáró tanács megjegyzései, véleménye, álláspontja a "társasház vagy természetes személyek" közötti szerződéssel összefüggő vitával kapcsolatosan: Az eljáró tanács sokoldalúan vizsgálta a kialakult helyzetet, a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, a jogszabályokat, illetve Alkotmánybírósági döntéseket is. Ez utóbbiakkal kapcsolatosan aláhúzza, hogy tudatában van annak, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztették, azonban a döntések rendelkezés nem érintik a konkrét határozatok által kifejtett joghatásokat. Azt is hozzáteszi ehhez, hogy időtálló indokolásainak felhasználása sem tiltott a jelen helyzetben sem. A Szolgáltató váltás időszaka – a probléma kialakulása, illetve fejlődése a) Azt előrebocsátja a tanács, hogy abban nem volt a Felek között nézetkülönbség, hogy a hulladék gyűjtése, elszállítása kötelező közfeladat, amelyet a hulladékkal kapcsolatos törvények, és más jogszabályok szabályoznak. A joganyag értelmezésében azonban már ez az egyetértés nem mutatható ki. b) A helyzet megítélésénél a szolgáltató változásáig (2012. július 1.) ment (csak) vissza a tanács is, mivel úgy értékelte, hogy az akkor még hatályos előírásokból kell kiindulni. Az akkori helyzetet "megörökölte" a Vállalkozás. Azt azonban nem tudta a lakókkal történő szerződéskötési kötelezettség (vagy akár csak a lehetőség) előírásának érveként értékelni, hogy a jelentős kintlévőség behajtása miatt lehetne ez a megoldás. A megyében közismert volt, hogy a Vállalkozás a hulladékot a K. hulladékkezelő központba szállítja mindazon településekről, ahol az önkormányzatok a Vállalkozással kötötték meg a közüzemi szolgáltatási szerződést. Az is közismert volt, hogy az új hulladékkezelésre való áttérés költségnövelő hatású lesz. A Vállalkozás ugyan írásban is nyújtott tájékoztatást a változásokról (pl. kéttényezős díj), illetve "szórólapon" is bemutatta azokat, de szükségesnek tartották azt is hogy a településen is, más érdekeltekhez hasonlóan, lakossági fórumot tartsanak, ahol erről tájékoztatást kaptak a lakók, az ingatlanok kezelői, tulajdonosai. c) Az eljáró tanács álláspontja szerint, a hulladékra vonatkozó jogszabályok – mindenekelőtt a 2013. január 1jéig még a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), jelenleg pedig a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) írja elő az e tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Így többek között meghatározták nemcsak a törvény előírásaival összefüggő és alkalmazandó egyes fogalmakat (pl. ingatlantulajdonos, ingatlanhasználó, közszolgáltató, gazdálkodó szervezet,), hanem (pl. 2., 35. 38., 52. §okban) azt is, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati rendeletében milyen fontosabb megállapításokat, szabályokat tehet, írhat elő; hogy az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat milyen módon fizeti (az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint), illetve hogy azt ’nemfizetés’ esetén hogyan kell beszedni. d) A szabályozást tartalmazó joganyag közül itt most az eljáró tanács kiemeli még a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletet, mert ez tartalmaz olyan szabályokat is, amelyek vonatkoztathatók a jelen ügy tárgyára is (pl. mit tartalmazzon az önkormányzati hulladék-rendelet). Kiemeli a tanács pl. azt, hogy a 6. § szerint „A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1)
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
5/10
bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, (…).” illetve a e) hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rendeletet, illetve annak 4. § (8) bekezdéséből „Ha a december 25-e és január 31-e között képződött fenyőfa hulladék gyűjtőedényben nem helyezhető el, akkor azt hulladékgyűjtő udvarba vagy a közösségi komposztálás céljára fenntartott gyűjtőhelyre kell vinni, vagy a közszolgáltató által meghatározott módon és időben közterületen kell elhelyezni. Társasházi lakóközösségben képződött fenyőfa hulladékot a közszolgáltató által történő elszállításig egy helyen kell gyűjteni.” – valamint a 6. § - ból az alábbiakat is: (1) Az elkülönített gyűjtéssel kapcsolatos (…) tájékoztatás (3) A közszolgáltató - a társasházi lakóközösség kérésére - az (1) bekezdés szerinti tartalommal az ingatlanhasználónak nyomtatott tájékoztatót tesz elérhetővé. (4) A közszolgáltató által a társasházi lakóközösség rendelkezésére bocsátott nyomtatott tájékoztatót a közös képviselő a társasház hirdetmények közzétételére szolgáló közös tulajdonú helyiségében kifüggeszti. Ez utóbbi Korm. rendelet idézett szabályai arra is utalnak, hogy a jogalkotó a társasházi lakóközösségeket másként kezeli, mint a természetes személyeket, amiből következtetni lehet arra is, hogy azokat "önálló" fogyasztóként is fel lehet fogni. f) A szolgáltató változásakor – a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatosan – alkalmazandó hatályos törvény szövege még [A Hgt. 20. § (1) bekezdése], az ingatlan tulajdonos kötelezettségévé tette a hulladék gyűjtését, és annak a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek való átadását. Emellett tartalmazta a törvény 21. §-a azt is, hogy az önkormányzatok kötelezően ellátandó közszolgáltatásként szervezik meg és tartják fenn a hulladékkezelési közszolgáltatást. Mindezeknek alapján a már jelzett Ör.-ből citálta a válaszirat is a 2. § (1) és (2) bekezdését, amelyekből egyértelműen kiolvasható, hogy a közszolgáltatás igénybevétele kötelező, és az ezzel kapcsolatos jogviszony vagy szerződés kötésével, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre. [2. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele egész évben kötelező. (2) A Közszolgáltató és az ingatlan tulajdonos között a kötelező közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony a szolgáltatási szerződés megkötésével, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre. Ugyan a (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy „Gazdálkodó szervezet esetében a szerződés megkötésével jön létre a szolgáltatási szerződés”, azonban a Társasház nem minősül e tekintetben gazdálkodó szervezetnek, és a (4) bekezdés értelmezése szerinti gazdálkodó szervezeteket kivette az Ör. azok köréből, akiknek kötelező igénybe venniük ezt a közszolgáltatást. Illetve azt is meghatározza, hogy a környezetvédelmi hatóság igazolásával hogyan élhetnek ezek a szervezetek. A Társasház nem tartozik ebbe a körbe.] A tanács jelzi, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítása és ártalmatlanítása közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatás, melynek igénybevétele az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelező. [52/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 483, 487.] A Hgt.-ben foglalt alapelvi jelentőségű célok maradéktalan érvényesülése érdekében a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.” (649/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1258, 1263.) Ugyanez került kimondásra a 932/B/2005. AB határozatban is. g) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényből (Thtv.) az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni, mert ezek a szabályok szintén azt a "látszatot" keltik, illetve azt az álláspontot erősítik, hogy a társasházak esetében van lehetőség az egészre vonatkoztatni a hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeket, még akkor is, ha a szerződéskötési kötelezettséget nem írták a törvény hatálybalépésekor elő: 3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
6/10
tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 24. §3 (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait; 43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: c)4 közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. (…) 56. § E törvény alkalmazásában: 2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása. Az indítványozók Thtv. 43. § (1) bekezdés c) pontja megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól, mivel szerintük e rendelkezés ellentétes az Alkotmány jogbiztonságot garantáló 2. § (1) bekezdésével, illetve a hátrányos megkülönböztetést tiltó 70/A. § (1) bekezdésével. A támadott előírás azt mondja ki, hogy a közös képviselő (intézőbizottság) jogkörében eljárva köteles közölni és beszedni a tulajdonostársaktól a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott (a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más) szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Az 545/B/2011. AB határozat5 azt mondta indokolási részében, hogy önmagában a közös költségnek a Thtv. 24. § (1) bekezdésében írt szabályából nem következik, hogy a közös képviselőnek ne lehetnének feladatai, kötelezettségei a külön tulajdonon belül nem mérhető szolgáltatások díjával kapcsolatban. Vagyis az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt szabályozási problémát, ellentétet nem tartotta megállapíthatónak. h) Az ebben az időben hatályos Ptk. (1959. évi IV. törvény) nem nevesítette a 387. §-ában, még az "így különösen fordulattal sem" – a közüzemi szerződések között a hulladékkal kapcsolatos szerződéseket. Ezt is lehet úgy értelmezni – és ezért szólnak szinte kivétel nélkül az akkori önkormányzati rendeletek is (nemcsak a péti Ör.) arról, hogy a kötelező közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony nemcsak szerződéskötéssel, hanem a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet. Magának a közüzemi szolgáltatásnak a fogalmát a Fgytv. tartalmazta, előbb így „Közüzemi szolgáltatás: villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági és a közcélú távbeszélőszolgáltatás” (2008. szeptember 1-ig), majd pedig „közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás”. A 2012. július 29-től hatályos. átfogó módosítás érintette ezt a fogalmat is, és összhangban az EU-s szabályokkal, elnevezés „közszolgáltatás” lett. A meghatározás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-szolgáltatás, távhőszolgáltatás, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, (…).
3
Lásd: 58. § (3). Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (7). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban kell alkalmazni. 5 Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. Lásd: Alaptörvény 5. 4
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
7/10
Az eljáró tanács úgy véli, hogy ezekből a jogi előírásokból [IV. c) – h) pontok] egyenesen tehát nem következik az, hogy a Vállalkozást egyrészt szerződéskötési kötelezettség terhelte volna, különösen nem az, hogy mindenkivel (beleértve ebbe a természetes személyeket és szervezeteket is) szemben fennállt volna ez a szerződéskötési kötelezettség; másrészt pedig az, hogy a társasházakkal az igénybevétellel létrejött jogviszonyból ne az következne, hogy a társasház egészéért kell helytállni az adott esetben. [A jelen ügyben még az is felvethető, hogy a társasház és a Vállalkozás között valamilyen írásos szerződés is létezett a szolgáltatással összefüggésben, hiszen 2012. szeptember 21-én, egy szerződésmódosítási ajánlatot juttatott el a Vállalkozás a Társasházhoz, amely az akkori jogszabályok szerint 15 nap után hatályba is lépett. Az eljáró tanács azt nem vizsgálta, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a szerződést a Felek nem mutatták be. A tanács értékelése szerint – feltehetően - e tényt nem tartották fontosnak az ügy megítéléséhez, azért Fgytv. 31. § (2) bekezdése figyelembevételével, a tanács ennek ismerete nélkül, a rendelkezésére álló dokumentumok alapján hozta meg a döntését.) i) A kintlévőségek behajtásával kapcsolatos szabályokat a Hgt. 26. § (1)6 illetve a Ht. 52. § (1)7 bekezdései azonosan szabályozták, mivel azt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősítették. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. § (2) bekezdése pedig azt határozza meg, hogy a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el. A testületnek az adózás rendjével kapcsolatos szabályokban nincs hatásköre. V. A jelenlegi helyzet megítélésével kapcsolatosan az alábbiakat jelzi a tanács: a) Nem változtak: a társasházi törvény jelzett szabályai, az Ör. előírásai, illetve a Korm. rendeletek alapvető rendelkezései, illetve az Art. előírásai sem. b) Ami változott: ba) Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) szerint a „6:256. § [Közszolgáltatási szerződés] (1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.” A Ptk. "általános alanyt” használ, vagyis nem részletezi, hogy kinek, mikor, hogyan kell a szerződéskötési terhet teljesítenie. A hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről a 2013. évi CLXXVII. törvény azt mondja ki, hogy „1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.” Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Felek között meglévő jogviszonyra tekintettel (különösen arra is figyelemmel, hogy 2012. szeptember 21-én egy szerződést módosítottak) nincs szerződéskötési kötelezettsége a Vállalkozásnak. bb) Ugyanakkor azt is számba kell venni, hogy a hulladékról8 megalkották a 2012. évi CLXXXV. törvényt, amely egy sor, korábban nem szabályozott, vagy többféleképpen értelmezhető előírást tett „helyre”. Így többek között tartalmazza, esetenként rendezi, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat
6
Megállapította: 2005. évi CXXXI. törvény 71. § (1). Hatályos: 2005. XII. 30-tól. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásjogi rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 7 Módosította: 2013. évi CXXV. törvény 67. § (5). 8 Kihirdetve: 2012. XI. 30.
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
8/10
ellátására hoztak létre [2. § (1) 15.9] ; [A Pp. 396. §10 E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, (…)”. (Vagyis, egyértelmű, hogy a lakásszövetkezetet besorolja ebbe a kategóriába, így ennek alapján kell megítélni, hogy mennyiben járható út a természetes személyenkénti szerződéskötés a lakásszövetkezetek esetében.) A társasházak nincsenek – természetükből adódóan – a felsorolásban. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll; Azt nem mondja meg a törvény, hogy milyen ez az „e törvény szerinti szerződéses” jogviszony. Nem vitás, hogy pl. a Ptk. 6:4. § [A jognyilatkozat]-ról azt is tartalmazza, hogy az akár ráutaló magatartással is megtehető; a 6:71. § pedig a jogszabály alapján megkötendő szerződésről szól. c) A Ht. 35. §-a (1) bekezdéséből, illetve a 38. §-ból - különösen az alábbiakat emeli ki a tanács: „A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait;(…) c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;” 38. § (1)11 Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi. (2)12 Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott feltételek szerint. d) Az Önkormányzati rendeletet olyan időben módosította a péti testület (2013. május 2.), amikor már ismert volt a hatályos Ht. szövege. Azóta nem történt benne változtatás, ennek következtében annak szövege az akkori törvényi előírásoknak megfelelt. Azóta, nemcsak a Ht. változott mintegy húsz módosítással, hanem új Ptk. is hatályba lépett, illetve közismert, hogy a 2015. évi CCXXI. törvény igen jelentős módosításokat tartalmaz a Htra vonatkozóan. Az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy az önkormányzatoknak és a jelen ügy szereplőinek, az e törvénymódosítással kialakuló helyzetet értelmezve (pl. központosítás, új szervezeti felállás, díjbeszedés, hátralékkezelés), azzal egy időben, illetve azt követően, célszerű lenne áttekinteniük a kötelezettségeik mellett a lehetőségeiket is. Ennek során – ha szükséges - korrigálni lehetne a korábbi időszakból megmaradt hiányosságokat (pl. szerződés teljes körűvé tétele; az önkormányzati rendelet esetleges pontosítása; a közszolgáltatási szerződés megújítása), amelyek feltárására a testület nem vállalkozhatott, ezért is foglalt úgy állást, hogy az eljárást a Fgytv. 31. § (3) bekezdése c) pontja alapján szünteti meg, mert annak folytatását az előzőekben vázoltak miatt nem tartotta megvalósíthatónak. A jelen békéltető testületi eljárásban nincs arra módja az eljáró tanácsnak, hogy a Vállalkozást kötelezze a lakókkal való szerződéskötésre. Erre álláspontja szerint akkor sem lett volna lehetősége, ha a Vállalkozás alávetési nyilatkozatot tesz. Felvethető a további törvénymódosítás is, hiszen feltehető, ha a Társasházak és Lakásszövetkezetek megkaphatnák azt a jogot, hogy a közszolgáltatás hátralékait adók módjára behajtandó köztartozásként kezelhetnék, akkor kintlévőségeik nem sújtanák a lakóközösségeket, mivel akkor a közszolgáltatási díjat be nem fizetők ellen közvetlenül léphetnének fel. Ez még abban az esetben is megoldás lehetne, ha a létrejött 9
Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 64. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től. Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 85. § (34). Módosította: 2014. évi LXXV. törvény 28. §. 11 Módosította: 2013. évi CXXV. törvény 66. § (4). 12 Módosította: 2013. évi CXXV. törvény 66. § (5). 10
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
9/10
Koordináló szerv feltehetően nem közvetlenül a természetes személyek ellen indít behajtási eljárást, hanem a Társasházak, illetve a Lakásszövetkezetek ellen. Jelenleg a Ht. 52. § (1)13 bekezdése alapján „A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.” – és ezeket a NAV hajtja be. Ugyancsak javasolt annak megfontolása, hogy tartani kell-e még azt a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében megfogalmazott szabályt, hogy „A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett”, hiszen a Hgt. már több éve nincs hatályban. VI. Egyéb megjegyzések: a) Az eljárásokat a Fgytv. 30. § (5) bekezdése értelmében „A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.” A 29. § (3) bekezdésének szabálya: „A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök - a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.” A hatáskört és illetékességet 8 napon belül kell megállapítani, a (7) bekezdés pedig az írásbeli eljárásra vonatkozik. Ha hiánypótlásra kerül sor, akkor az eljárás kezdő időpontja, és a határidők annak beérkezésétől számítandók. Ebből következően a 2015. november 25-én érkezett beadvánnyal kapcsolatos kiegészítés 2015. december 14én kelteződött, így a meghallgatás időpontja – figyelemmel az év végi munkarendekre is – megfelelt a törvényi előírásoknak. Az eljáró tanács megszüntető döntése nem zárja ki azt, hogy a Felek a problémát ismételten áttekintsék, és megfelelő megoldást találjanak a probléma feloldására, megoldására (pl. új szerződés tervezet elkészítése, majd jóváhagyása). Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” – csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2016. ……….. az eljáró tanács tagja Kapják: 1. AB,. útján a Társasház 2. EF, a Szolgáltató képviselője 3. Irattár
13
az eljáró tanács elnöke
az eljáró tanács tagja
- tértivevénnyel - tértivevénnyel
Módosította: 2013. évi CXXV. törvény 67. § (5).
VEMBT szám: xxx/2016. előzményszám: yyy/2015
10/10
