Csík falu. Sziasztok! 2009 nyár- 43. szám

2009 nyár- 43. szám

Csík falu

Sziasztok! A mi falunk a legszebb! kiáltottak fel a gyerekek, mikor hozzá fogtunk a Reverinda Csík faluról szóló oldalaihoz. Persze, így van ezzel bármely csángó faluban élõ gyermek, üljön bár Lábnyikban vagy Frumószán. És mindegyiknek igaza van. Minden gyermeknek a saját szülõfaluja a legszebb a világon. Mit tegyünk hát? Az lesz a legjobb, ha mindenkivel megismertetjük a mi falunkat. Bemutatjuk az itt élõk mindennapjait, ünnepeit, szokásait, a magyar iskolánkat, a templomunkat és a falut átszelõ, az erdõ alján kanyargó patakot. Csak remélhetjük, hogy az újságot olvasgatva ti is megismertek bennünket és a falut. S hogy mit jelent, nekünk tanítóknak, a falu? Otthont adott, óvó szeretõ közösségébe fogadott bennünket, a falu részévé válhattunk. Élvezzük szeretetüket, bizalmukat, ami nélkül nem tudnánk itt élni, dolgozni. Gyertek hát, járjuk be együtt a Csík falu utcáit, éljétek át velünk búcsúnk szépségét, nézzétek szép viseletünket. Végül olvassátok élvezettel nyári tábori beszámolóinkat Ládi Erika és Tamás Tünde tanító nénik, Csík falu. Reverinda-2009. nyár 1

Az én szülõfalum Az én szülõfalum Csík falu. Itt neve az idesanyám, itt ülnek a nyámjaim Erdõ közbe lakunk, a falun a Rákos pataka menen keresztül.Szíp csíki házakban csángó magyarok ülnek, mellik erõst dógosok. Münk katolikusok vagyunk, menünk misére. A családokban sok kölyket tartanak. Van magyar iskolája is. Szûvem van hezzája, nem szeretem máshun élni. írta: Dávid Valentina, rajzolta: Demse Kornél és Bulai Diac Dámián.

Az én falum Csík falu, én nagyon szeretek itt élni. Van magazinja, iskolája és egy szíp temploma. Én minden vasárnap megyek misére. A patak az erdõ alján folyik. Nyáron elgátoljuk és csányunk egy tavat magunknak, ahol sokat fürdünk. A barátommal halászni is szoktunk benne. Az erdõben, a hegy oldalában van egy barlang. Itt is sokat játszunk a barátaimmal. Örömest ülök az erdõben, innen tetszik az egész falu. A másik hegyen van az Eszterkereszt, ez a gyerekeké. Ide virágot hozunk, imádkozunk és elhozzuk a vendégeket is. Az utcákon sok csorgó van, ahol lehet inni, ha megszomjazunk. De itt itatják az ünõket is és mosnak némely asszonyok. Az emberek lószekérvel és ünõkkel járnak a mezõre dolgozni és az erdõre fáért. Az idesanyák készítgetik az ételt, geluskát, málét, somos babot. Mossák a patakban a lepedõket és más rongyokat. (ruhákat). Takaríssák a házat és sokat dolgoznak a mezõn. Nagy ünnepeken megjárjuk a nyámokat. (rokonokat) Ide születtem, ismerek mindenkit. Itt vannak a barátaim. Jó itt élni. Minden máshol idegeny vagyok. A falu földjébe van megtemetve édesapám! Írta és rajzolta: Kotyor Emánuel

2

Reverinda - 2009.nyár

Egri barátaink

Egy hideg téli estén, szívet - lelket melengetõ csoda várt bennünket az egri Offi Házban. Szalagokkal átkötött, plüssállatokkal díszített csomagok álltak egy hatalmas ajándék hegyet alkotva az étterem folyosóján. Gyermekek hozták nekünk tanító nénijük bíztatására.Így kezdödõtt barátságunk az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulóival, tanáraival. Azóta levelezünk, a sarudi nyaralás alatt jártunk náluk. Reméljük õk is eljutnak majd hozzánk. Jó tudni, hogy egy távoli városban vannak gyermekek, akik gondolnak ránk. Legyen ez az õ oldaluk.

3

Reverinda - 2009. nyár

Tábor itthon Én ezen a nyáron nem mentem táborba, pedig szerettem volna, de az édesanyám nem engedett el. Sokat kellett, hogy dolgozzak. Jártam a mezõre, kapáltam a pujt és amit kellett. Segítettem kötözni a szõlõt. Az erdõre is jártam aszu fát gyütni. Ha édesanyám mosogatott a patakban én õriztem a kicsi testvéremet. Az útban a többi gyerekkel játszodtunk is. Ha nem volt semmi baj(munka) hon, akkor fürödtünk a patakban. Mikor a faluba jött az a színész bácsi, jártam én is a magyar iskolába. Tanított nekünk énekeket és verseket magyarul és románul is. Akkor mindig ott ettünk és kaptunk sok csokit is. Aztán volt még egy honi tábor. Fiúk, lányok tanítottak játékokat nekünk. Megjártuk velük a falut és az erdõt is. Jó tábor volt, sokat nevettünk. í

írta: Varga Felicsia, rajzolták: Varga Felicsia, Demse Kornél, Dumitru Anna Mária és Kotyor Tamás Julianna

Egyetemisták jöttek hozzánk Budapestrõl, hogy tanítsanak minket. Sok játékot hoztak magukkal. Csapatokat csináltak és így versenyeztünk a magyar iskola udvarán. A gyõztesek csokit kaptak. Mi megmutattuk a falunkat, fürödtünk a patakban, szedtünk somot, jártunk az Eszterkeresztnél és a barlangban is. Nagyon örömösek voltak érette. Jó volt újra számháborút játszani, amit tavaly tanultunk a táborban. Nekem a mese akadályverseny tetszett a legjobban. A játékban a szomorú csángó királykisasszonynak segítettünk varázsfõzetet csinálni, hogy meggyógyuljon az öreg királyné. Megküzdöttünk a pókkal, az óriással, a boszorkánnyal, de végül mi gyõztünk, és megjött a királyasszony is. Nagy örömünkben hatalmas tüzet gyújtottunk. Ezzel lett vége a tábornak Csík faluban. írta: Varga Máriusz, rajzolták: Máté Emma, Bálint Ramóna, Bulai Diac Szabin

4


Nyári hétköznapjaink Baleset a patak partján A kert végibe a pataknál van egy fa. Arra köttük fel a kötelet nagy boggal. Az alján egy vastag herág volt, azon kellett ülni. Máriusz, a nagy testvérem ült a boton én a herágba kapaszkodtam. Mikor elindult a hinta leesettem a földre. Erõst megüttem a kezemet, mind a kettõt. Nagyon sírik volt a karom, míg ríttam is. De nem törött el. Sokáig nem tudtam almát se szedni, rajzolni se a honi táborban. Már megjött a kezem, járok iskolába. Varga Alex történetét lejegyezte Ládi Erika

Csipkebogyó gyûjtés. Erõst szíp nap vult. Idesanyám mondta 'menünk macsestét gyütni'. Máriusz és Edi engemet is vittek. A mokányi erdõ felé mentünk. Ott járt a csobán es a jahukval. Én erõst féltem a bácskutyáktól, de nem vették számba, hogy arra jártunk. Nehéz volt gyütni, mert szúrt a csipkéje. Egy kis gelátával(vödör) nekem is lett. A padurár(erdész) pénzet adott érte. Többet nem menek, nem szeretem gyütni a macsestét. Tamás Beni történetét lejegyezte Ládi Erika tanító

Búcsú Csík faluban a búcsú Mária Magdolna napján van, õ õrizi a falut. A templomunk is neki van szentelve. A faluban van két szobra is a mi szentünknek. A napján néne Teréz virágokat viszen neki, és imádkozik a faluért, hogy legyen egészség és békesség mindenkinek. A rokonok és a édesanyám már szombaton készítgetik az ételt, geluskát, borcsot és sütnek kozonákot. Csinálnak visinátát, hogy legyék mit inni. Búcsú elõtt, mi leányok, kitakarítjuk a templomot és új kendezõket teszünk fel. A napján vannak akik kosztüm nacionálét vesznek, de a fiatalok nem erõst. Vasárnap a nagy misén más papbácsik is vannak a templomban. Ez a mise erõst szíp, én nagyon szeretem. Mikor kitelik a mise menünk haza a rokonokkal és eszünk. Ilyenkor van város is a templomnál, ahol ruhákat, játékokat és fagyit lehet venni. Az idén sok vendég jött Magyarországról is. Õk is voltak a misén és sokan behívták õket a házukba, hogy tiszteljék meg a vendégeket. Én szeretem a búcsút, mert nálunk a faluban nagyon szép. írta: Bukur Teréz, rajzolta: Kotyor Tamás Marcselin 5


A Tisza partján Az idén a Tisza partján, Sarudon voltam táborban. Nem volt olyan szép az idõ, sokat esett az esõ, de azért mi fürödtünk sokat. A mi otthoni primárunk is velünk volt. Eljárt a vízitúrára is és focizott is a fiúkkal. Karcsi bácsitól bicikliket kaptunk, amivel sokat tekertünk a gáton és a faluban. Egy nap megjártunk egy szomszéd bácsit, melyiknek egy nagyon szép lova volt és sok galambja. Segítettünk megetetni az állatokat és sok barackot kaptunk tõle. Az arató nap is szíp vult, énekeltünk a színpadon, jártunk a lovaskocsival és felvonultunk a többiekkel. Mikor Erika töltötte az esztendejét a primárral énekeltük neki „lamulcán”, ami azt jelenti, boldog születés napot. Szép virágokat szedtünk, õ pedig a magyaros vacsora után tortákat adott. Én Egerben szerettem a legjobban. A várban játszottunk, íjászkodtunk, étteremben ebédeltünk. Jártunk a színházban, amit egy színész bácsi, akit Valentinnek hívnak, mutatott meg nekünk. Egy erõst szíp ifjúságiházat is láttunk, ahol megvendégeltek minket. Vasárnap Sarudon a misén Alic, Nárcisz és én ministráltunk. A lányok viseletbe öltöztek és énekeltek szentes énekeket, ameliknek mindenki nagyon örömest volt. Ez volt a tiszai tábor. írta: Varga Máriusz, rajzolta: Kotyor Tamás Marcselin

Én az idén a Tiszánál jártam. Nem volt nagyon szép az idõ, de azért sütött is a nap. Ebbe a táborba münk magunknak csináljuk az ételt. Néne Viri és Erika fõztek minden nap, volt magyaros és csángós étel is. Alina, Cselina és én segítettünk a konyhán, csánytuk, mit kellett, terítettük az asztalt, felmostuk a tálakat. János bácsi sok halat adott nekünk, amit én pucoltam meg néne Virivel. Estére finom sültet csináltunk belõle. Mi jártunk a magazinba is, amit ott boltnak hívnak. Vettünk kenyeret, kiflit, joghurtot és mi kellett még. Sok fagyit is vettünk. Én szerettem járni a boltba. A Tiszába jó volt fürdeni. Labdáztunk, ugráltunk a vízben, és úsztunk is egy kicsit. Kaptunk vízibiciklit és gyerek kajakot, aminek krokodil formája volt. A falu templomában vasárnap a misén énekeltünk, münk leányok. Az emberek ettõl nagyon örömesek voltak, még bõgtek is. Este mindig kellett írni naplót, ezt nem szerettük, de meg kellett csányni, mert Erika mondta. Az utolsó nap nagy tábortüzet tettünk és énekeltünk, táncoltunk körülötte. Szerettem a tiszai tábort. írta: Kotyor Tamás Julianna rajzolta: Kotyor Tamás Marcselin 6


Mikor reggel sütött a nap, alig vártuk, hogy a partra mehessünk. Még néne Viri és Erika készítették a reggelit, mi eljártunk a boltba. Vettünk kenyeret, magyaros kiflit, amit én nagyon megszerettem. Reggeli után rendet tettünk a házban és indultunk a strandra. Mindig gyalog mentünk, végig a falun és a gáton. Közben szilvát és barackot szedtünk az utcai fákról. A vízben labdáztunk, kergettük egymást és úsztunk is. Jó nagyokat ugráltunk a krokodilról. A vízben sok csiga és kagyló él, az üres házukat össze is szedtük és haza hoztuk. Kaptunk vízibiciklit is, de azon csak sárig mellénybe lehetett járni. Néha beugrottunk róla a vízbe, de azért Erika nagyon haragos volt, rikoltott is reánk miatta. A nagy úszógumikkal is sokat játszottunk, beleültünk és ringatott a víz. Emma meg kiborított belõle, aztán meg én õt. Sokat kacagtunk. Ha elfáradtunk a vízben, a parton ettünk joghurtot kiflivel és ittunk szukot. A fiúk megengedték, hogy mi leányok is építhessük a homokvárat. Nagyon szép lett, kagylókkal és a sárig vízinövény csipkéjével díszítettük fel. Az idegen embereknek is tetszett, amit csináltunk. Még másnap is ott volt a parton. Szerettem a Tiszán, szép tábor volt írta: Pista Alina, rajzolta: Kotyor Tamás Alic

Egy reggel a kikötõben, ahol sok hajó volt mi is beszálltunk kettõbe. Egybe a lányok néne Virivel és Erikával. Egybe a fiúk a primárral. Nagyon meleg volt, a fejünkre sapkát kellett tenni. A lányok át is locsoltak hezzánk, mi meg rájuk, de bácsi János ezt nem szerette. Sok vízimadarat láttunk, kacsákat a kicsi récékkel és sasokat, amik halakat halásznak a vízbõl. A nádasban kígyó is él, de nem jött elé,míg münk ott jártunk. A kilátónál kiszálltunk a hajókból és a magasból néztünk körül. A nádasokon túl láttuk a falut is, ahol a tábor volt, pedig nagyon messzire jöttünk onnan. Erika távcsövet is adott nekünk. Egy nagyon szíp helyre vitt bennünket bácsi János, ahol a tündérrózsák ülnek. Nem volt szabad leszakítani õket, mert akkor elpusztulnak. Nagyon szépek, én ilyet még soha nem is láttam. Visszafelé belenyúlhattunk a vízbe, ami jó meleg volt. Mikor kiszálltunk a hajókból szaladtunk a strandra és fürödtünk estig. Szép nap volt! írta: Varga Adrián rajzolta: Kotyor Tamás Marcselin 7


,,Szövetség az életért” tábor - Csobánka Nyáron eljártam Csobánkára táborába. Csobánka Budapest mellett van. Ott erõst szép helyen voltunk, mindenki sátorba ült. Volt két nagy sátor egyikbe münk cinkák másikba a fiúk ültek. Ott még voltak kicsi sátorok is ahol ültek az animátorok(egyetemisták) kik nekünk segítettek és játszodtak velünk. Sok sok helye elvittek münket, fürödtünk, hajókáztunk. Nekem tetszett az a nap mikor csántak nagy tüzet, tábortüzet ami körül énekeltünk, táncoltunk. Münk es tanítottunk más gyermekeknek csángós éneket és táncokot. Erõst szerettem ott lenni, bõgettem mikor kellett jönni haza.

írta: Máté Szabina, rajzolták: Bulai Diac Szabin, Kotyor Emánuel és Bulai Diac Damián

A nyáron Csobánkán jártam táborba, melik erõst szép volt. Erõst szerettem a strandos napot, melik Esztergom városban volt. Szentendrérõl indultunk el hajókval, meliken három órát utaztunk a Dunán. A strandon voltak sok csúszdák, melikek egyenest a vízbe mentek, kicsik és nagyok es voltak, voltak még ott kicsi és nagy bazinok(medencék), melikekbe erõst jó meleg volt a víz. Én jártam sokat a nagyobbik csúszdán, egyszer úgy beestem a vízbe majd megnyuvadtam. Jártam még a kétmetres vízben es a barátaimval akiket ott üsmertem meg, egyetemisták voltak, csak velük mehettem a kétmetres vízbe mert a tanító nénim velik engedett be csak. Kijöttünk a vízbõl megnyugodtunk a napozós székeken, sokat vettük magunkat a „szkrincsobon”(hintán), és a forgón. Erõst szép volt ez a nap, legszebb a táborban. írta és rajzolta: Kotyor Dániel

Én nyáron Mátyás király palotájában jártam. Ott láttam a koronáját és a királyi gúnyáját. Ott voltak viaszból csányt katonái is. Nagyon tetszett egy erõst nagy magyar zászló, akkora volt, mint egy ház. Voltunk a kamarájában is, ahol aluszott a király. A trónterembe is bevittek minket, ahol Mátyás király uraskodott. A palota udvarában megmutatták, hogy verekedtek buzogányokkal, kardokkal, botokkal régen a katonák. Tanított ülükkel (solymokkal) fogták a fileseket, ez nagyon érdekes volt, tetszett nekem. Úgy elrepültek, hogy azt gondoltam vissza se jõnek, de a gazda húst adott nekik és vissza is szálltak a kezére. Ez erõst szíp nap vult. írta és rajzolta: Kotyor Emánuel

8


Budapesten jártunk... Én az idén voltam elõször táborba, de nagyon szép is volt! Legszebb amit láttam az a Parlament volt. Budapesten van és a Duna mellett áll. Erõst nagy palota. Sok torony van rajta és a legnagyobbra egy magyar zászlót húztak fel. A kapuit kõbõl faragott oroszlánok õrzik. Jártuk a sok lépcsõt és néztük a csillogó lámpákat. Minden olyan volt, mintha aranyból lenne. Középen állt a Szent Korona. Ez a magyar királyoké volt, és most katonák õrzik. Láttuk a királyok szobrait és festményeket is róluk. Egy nagy teremben sok ember gyûlik és tanácskoznak Magyarországról. A legszebb helyen Szili Katalin ül. Mi ismerjük õt, mert járt nálunk a falunkban. Kedves asszony, ajándékot is hozott nekünk. Én ilyen szép palotás házat még nem láttam. Máskor elmentünk elõtte hajóval, és akkor már tudtam ez a parlament. írta és rajzolta: Tamás Eduárd

Nyáron jártam táborába Budapesten és a násáméknál ültem, hol erõst szép volt. Jártunk állatkertbe ahol sok állatot láttam, amit ezidáig csak könyvekben néztem. Még jártunk hajókázni a Dunán, honnét erõst szép házakat láttunk, még a parlamentet es. Erõst szép volt ez a tábor. írta: Máté Johanna, rajzolta: Kotyor Mónika és Máté Johanna

A nyáron jártam Magyarországon, Budapesten táborba. Családoknál ültünk. Egy nap elvittek minket a cirkuszba, ahol én még soha nem voltam. Volt egy bohóc, aki puskával lõtt le egy erõst nagy játék méhét. Sokat kacagtunk rajta. Aztán jött egy ember, aki nem a szájával beszélt, hanem a hasából. Volt olyan is, aki egy nagyon vékony kötélen szaladgált és ugrált, de nem esett le róla. A cirkusz végén jöttek a szánhúzós kutyák, akiknek két asszony parancsolta, hogy hová szökjenek. Nekem az oroszlánok tetszettek a legjobban. Egy nagy ketrecbe voltak zárva, ahol egy ember ostorral parancsolt nekik. Felálltak két lábra, karikákon ugrottak át. Én nem mennék be hozzájuk. Szerettem a cirkuszt, minden olyan fényes volt benne. írta és rajzolta: Tamás Vladuc

9


,,Összetartozunk” tábor - Miskolc Az idén az „összetartozunk” táborba csíki gyerekeket hívtak Miskolcra. Sok szép helyet jártunk meg. Elsõ nap egy olyan múzeumban voltunk, ahol mi is csinálhattunk papírt. Innen egy várfürdõbe mentünk, de erõst csúf idõ volt, fújt a szél, esett az esõ. Az öregek és betegek házában nagyon sajnáltam azokat akik, ott ülnek a családjuk nélkül. Idegenek õrzik õket. Beszélgettünk is velük. Jártunk egy zsinagógában is, ahová az embereknek kucsumába(sapka) kell, hogy bémenjenek. Ebben a templomban õrzik a zsidó szentkönyveket. A Mályi tónál pizza volt az ebéd. A fiúk focibajnokságot játszottak. A mi csapatunkba Szilvi volt a kapus. Másodikok lettünk. A pergelt pityóka erõst csípett, de azért én ettem egy keveset. Itt is fürödtünk és vitorlázni is elvittek minket. Az egyik strand a föld alatt, egy barlangban volt. Ilyen szépet én még soha nem is láttam. Olyan volt a sok fénye, mint egy diszkó. Itt tanultam meg, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok. Jó volt, hogy mindenkivel tudtunk értekezni magyarul. A mi csíki énekeinket és táncainkat nagyon szerették a táncházban. Vasárnap a szent misén egy nagyon híres papbácsi mondta a misét. A lányok szentes énekeket énekeltek. Én olvastam fel a könyörgést a csángókért. Miskolc szép nagy város, este nagyon ki van világosítva. Sokat voltunk este azon a helyen ahol a szökõkút zenélt. A patakján van egy híd, amit a szerelmesek hídjának mondanak. A szeretõk itt egy lakatot tesznek rá, hogy összezárják a szívüket. Nagyon szeretnék még egyszer visszamenni ebbe a táborba. írta: Tamás Rajmond

A mi magyar iskolánk Mitõte van magyar iskola a faluban én sokat ülök ott, mert szeretem. A klászánkban, sok kép van rólunk kitéve. Az ablakokon rajzok vannak, a párkányon festett kövek. A falakon és a padlón régis szõttek vannak. Sokat nézegetjük a képes magyar mese könyveket. A legjobban a gyöngyöket szeretem szõni, hogy közben énekelünk a többi cinkával. Tanulunk régi szentes énekeket és táncolunk is, mikor nincs böjt .Járunk Magyarországra táborba és a násokhoz. Én erõst szeretem a mi magyar iskolánkat. írta: Grigoras Szimóna 10


Vendégoldal

Pista Rita, Trunk 11


Jó tanévet, szép õszi napokat!!!

Dumitru Anna Mária

Demse Kornél

Kotyor Emánuel

Szerkesztették:Tamás Tünde és Ládi Erika Írták és illusztrálták: Csík falu gyermekei Észrevételeiket várjuk a [email protected] Szerkesztõségünk címe: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, RO 600069, str. Cremenea 2D/1, O.P. 1, C.P. 124

12

Támogatónk a

Reverinda - 2009.nyár

Csík falu. Sziasztok! 2009 nyár- 43. szám

Recommend Documents