Csákánydorszló Csaba József ÁMK Ivánc-i Tagóvodája Ivánc, Petőfi u. 6.
Az óvoda helyi pedagógiai programja 2013
Készítette: Vass Gyuláné tagóvoda-vezető Légrádyné Köbli Krisztina óvodapedagógus
.......................................................................................................................................... 4
3. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA ...................................................................................... 5
4. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE................................................................ 6
5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ELVEI ............................................................... 6 5. 1. ÓVODAKÉP .............................................................................................................. 6 5. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ............................................................................. 7 5. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI................................................................... 7 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ..................................................................... 9 6. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ....................................................... 9 6. 2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ................................... 10 6. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................................................................................ 11 6. 4. ERKÖLCSI NEVELÉS .......................................................................................... 13 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ......................................... 14 7. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................. 14 7. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK ....................................................................................... 14 7. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE (NAPIREND, HETIREND)............. 16 7. 4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................... 17 7. 4. 1. ÓVODA ÉS CSALÁD ................................................................................................ 17 7. 4. 2. ÓVODA ÉS ISKOLA ................................................................................................. 18 7. 4. 3. AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK ................................................. 18 7. 4. 4. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI........................................................................... 18 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ................................................................................................................... 18 8. 1. JÁTÉK ..................................................................................................................... 19 8. 2. ESZTÉTIKAI NEVELÉS, ...................................................................................... 21 8. 3. MESE, VERS ........................................................................................................... 21 8. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK ........................................................................... 23 8. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ........................................................... 24 8. 6. MOZGÁS ................................................................................................................. 26 8. 7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................. 28 8. 8. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................... 31
-2-
8. 9. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .................................. 33 9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .................................. 34 9. 1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ........................................... 36 10. A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE ...................................................................................................... 37
11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................................... 37
12. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ...................................... 38
13. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK SPECIÁLIS FEJLESZTŐ PROGRAMJA .......................................................................... 39
14. AZ ÓVODÁBALÉPÉS FELTÉTELEI................................................................... 42
15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ..... 43
16. A PROGRAM BEVÁLÁSVIZSGÁLATÁNAK RENDSZERE ........................... 50
17. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:................................................................................ 51
-3-
2. BEVEZETÉS A helyi pedagógiai programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, amit a 2003. évi LXI. Törvény, valamint a 229/2012.( VIII.28.) Korm. r. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján kiegészítettünk és átdolgoztunk. Programunk elkészítésekor figyelembe vettük a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit, az óvónők tapasztalatát, a szülők igényeit, a helyi adottságokat. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vettük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is.
A játék óvodásaink alaptevékenysége és óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. Helyszíni foglalkozásaink és kirándulásaink során a természet megismerésére, megóvására neveljünk óvodásainkat. Az anyanyelv fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Jelenleg heti 1 órában logopédus segíti munkánkat. A szülőkkel való jó kapcsolattartás érdekében közös programokat szervezünk. Játékos tevékenységeink az iskolára való felkészítést segítik elő. Az együttműködő családi háttér, a hivatástudattal rendelkező óvodapedagógusok közös munkája nagycsoport végére meghozza gyümölcsét. Arra törekszünk, hogy óvodásaink szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva, élvezzék az óvodában töltött éveket.
Vass Gyuláné tagóvoda vezető
-4-
3. Óvodánk bemutatása
Óvodánk Vas megyében, az Őrség kapujában Ivánc-on helyezkedik el. Ipartelepülés a környéken nincs, erdészeti és mezőgazdasági terület övezi. Lakói magyar eredetüek. A község az Őrség része, mely természeti szépségeivel, sajátos településszerkezetével a turizmus kedvelt célpontja. A 8-as számú főútvonalról leágazó, az Őrségbe vezető út, az Országos Kék Túra és Kerékpár Út vonalán. Északi határvonala a fűzfákkal szegélyezett Rába folyó, tőle északkeletre a sokat látogatott Himfai parkerdő csodálatos tavával vonzza az idelátogatót. Iváncot megközelítve láthatjuk a Tájvédelmi Körzet tábla feliratot, amely jelzi az idelátogatóknak, hogy védett tájra érkezett. Déli határvonalát hatalmas erdőség övezi. Feladatunk és felelősségünk megvédeni a természetet. Erre már a 3 éves gyermeket is rá lehet, és rá kell nevelnünk, azáltal, hogy megismertetjük, megszerettetjük szűkebb környezetünket. Óvjuk, védjük a növényeket, állatokat, vizet, földet, levegőt. Fontos feladatnak tartjuk megvédeni a háborítatlan természetet, de ez csak úgy lehetséges, ha jó példával, szeretettel, tudással erre neveljük a felnövekvő generációt. Becsüljék a környező erdőket, fenyveseket, patakokat, forrásokat, dombokat, réteket, tavakat a növény és állatvilágot. Ezekre itt Iváncon nagyobb lehetőségünk van, mint egy városi óvodában. Úgy gondoljuk, hogy a feltételek adottak, csak élnünk lel velük okosan és ésszerűen. Sajátosságunk, hogy két faluból járnak hozzánk gyerekek (Ivánc, Hegyhátszentmárton). A lakosság munkahelyi keresetét egyéni gazdálkodással egészíti ki. Nagyon sok a munkanélküli fiatal. A falvakban még élő, helyi népszokások, hagyományok a gyerekek életének természetes részei. Óvodánk az Őriszentpéter felé vezető főútvonalról, Hegyhátszentmárton felé vezető, leágazó út mellett helyezkedik el. Az épületben kapott helyet az orvosi rendelő is. Tálaló konyhával rendelkezünk, az ebédet az ivánci Szakosított Otthonból szállítják.Udvarunk tágas, vagy, változatos mozgásokra és sportjátékokra alkalmas. Fákal, bokrokkal beültetett.Van burkolt, füvesített területünk és virágoskertünkEzen kívül homokozó, mászóka, vonat található óvodánk udvarán. Intézményünk egy csoporttal működik, összetétele szerint vegyes-csoport. Életkoruk szerint jelenleg aránytalanul oszlanak meg. A csoport összetétele a mindenkori születések függvénye.
-5-
Koncepciónk kialakítása érdekében a családokban felmérést végeztünk: - A szülők többsége szakmunkás, kevés az érettségizett, egy kis résznek 8 általánosan van. Kor szerint általában 2o-4o év közöttiek. A család szabadidejének eltöltésében a TV-nek van elsődleges szerepe (kevés a szabadidő). A család elvárása az óvodában szemben megegyezik nevelési célkitűzéseinkkel: - adott természeti értékek védelme, megszerettetése, - közös programokat szervezünk a szülőkkel, - közművelődési tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket (színház, kirándulás). Az óvodában töltött idő nagy részében a szabadban tartózkodunk, játszunk. Olyan iskolára készítünk fel, ami részben osztott (l-3) tehát fontos az önfegyelem, a másik megértése, elfogadása, az alkalmazkodás.
4. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Óvoda 1 Gyermekcsoportok száma 1 Óvónők száma 2 Dajkák száma 1 Egyéb Óvodánk szerkezetének megfelelően az álláshelyek be vannak töltve. A nevelőtestületre vonatkozó adatok bővebb kifejtése a III. fejezetben található.
5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ELVEI 5. 1. ÓVODAKÉP Az óvodáskor a 3-7 éves korú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése során, talán a kisgyermekkor legérdekesebb, legizgalmasabb időszaka, mely meghatározó lesz későbbi életükre. A tiszta gyermeki lélek ártatlansága sok emberi értéket hordoz magában. Rajtunk múlik, az odafigyelésünkön, hogy a jó tulajdonságok felszínre kerüljenek, és maradandó értékké váljanak. Fontos, hogy gyermekeink érezzék: biztonságban vannak, számíthatnak ránk, szeretet, megértés veszi őket körül. Az örömteli együttlét, felszabadult játék, széppé varázsolják az óvodai éveket. Óvodásaink sokáig őrizzék őszinte mosolyukat, szeretettel forduljanak társaik és a felnőttek felé. Legyenek derűsek, kreatívak, tudjanak élni szabadságukkal, legyen felelősségérzetük. Önként és örömmel vegyenek részt az óvodai tevékenységben.
-6-
Kíváncsiságukat kielégítve szerezzenek minél több ismeretet az őket körülvevő világról, óvják és védjék környezetüket. Legyenek kiegyensúlyozottak, szeressék a mozgást, egészségük a test és lékek harmóniáját tükrözze. Óvodánk derűs, esztétikus, kellemes légköre, a naponta megélt kisebb örömök, az ünnepek, a boldogság érzése, a szeretet, a ragaszkodás igénye soha nem veszíthetik el varázsukat. Nap, mint nap újra kell érezni, megélni, hiszen a „gyermekboldogság olyan, mint a reggeli harmat, felszívódik, ha elmúlt a reggel”. A gondoskodás, a mosoly - mely a lélek zenéje - segíti az érzelmi közelség kialakítását óvodásainkkal, értelmük megnyílik és könnyebben fejleszthető. Nevelőtestületünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyermekeink - személyiségük, szabadságuk, jogaik figyelembevételével - óvodánkban jól érezzék magukat, egészséges, jó mozgású, értelmes, érzelmileg stabil, tettre kész, jó közösségi emberekké váljanak, akik képesek lesznek meglátni és megérteni az őket körülvevő szépet és jót, vigyáznak természeti és társadalmi értékeinkre, érthetően, választékosan fejezik ki magukat, és alapvető ismereteik birtokában képessé válnak az iskolai tanulmányok megkezdésére.
5. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Nevelési célunk a 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevétel. Nevelésünk az óvodában családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. Óvodánk egyrészt folytatja a család nevelőmunkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. A gyerek óvodába lépése pillanatától kezdve a családdal együtt felelősek vagyunk azért, hogy személyiségük alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek, és az együtt elért eredmények megalapozzák az iskolai nevelést A sokoldalú nevelőmunkánknak át kell fognia a gyermeki személyiség egészét, és az érzelmi biztonságot nyújtó derű, szeretetteljes óvodai légkörben biztosítjuk mind a testi, mind az értelmi, mind a közösségi fejlődésüket.
5. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI Általános nevelési elveink: - Helyi pedagógiai programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. - Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves koráig.A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31 . napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. ( 2014. 09. 01. ) Óvodánk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, - személyiségfejlesztő funkció. -7-
- Alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. - Mivel gyermekeink életkori sajátosságaikból adódóan kiszolgáltatottak, alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelésünk teljes eszközrendszerével. - A kölcsönös bizalom eredményeképpen a családi élet legbensőbb dolgairól is lehet információnk, ezért fontos a pedagógiai etika. - Az óvónő modell szerepe kiemelkedő jelentőségű, legyen minta a gyermek számára, nevelői magatartásával nyújtson példát a családi nevelés számára is.
Helyi adottságokból és igényekből fakadó nevelési elveink: - A szociálisan hátrányos helyzetű, vagy gyengébb képességű gyermekek érdekében együttműködünk a családdal, az önkormányzattal és a védőnővel. - Az idősebbek tiszteletére, megbecsülésére, udvariasságra neveljük a gyermekeket. - Viselkedésünkkel, nevelési elveinkkel modell értékűek igyekszünk lenni a gyermek és a család számára. - A gyermekek egyéni igénye szerint foglalkozunk, beszélgetünk velük.
Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gondozás és egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósításában az óvónőkkel a dajkának is szorosan együtt kell működnie.
Az óvodapedagógus feladatai a gondozás és egészséges életmódra neveléssel kapcsolatban - Tudatosan, a gyermekek élettani szükségleteit figyelembe véve tervezzük életritmusukat, napirendjüket. - A csoportszobát tegyük barátságossá, otthonossá, esztétikussá. - Szervezzük meg, hogy a gyerekek minden nap tartózkodjanak a szabadban, kielégíthessék mozgásigényüket. - Biztosítsuk a gyermekek egészségének védelmét, a mindennapi edzési lehetőségeket. - Biztosítsuk a lehetőséget, hogy a tavaszi és nyári hónapokban a gyerekek a szabadban étkezzenek. - Gondoskodjunk a megfelelő tárgyi környezetről, a folyamatos karbantartásról. - A felszerelések megóvásába, a környezet ápolásába, védelmébe vonjuk be a gyerekeket is. - Az óvoda udvarát úgy alakítsuk ki, hogy legyen burkolt és füvesített terület, legyen napos és árnyékos rész.
-8-
- Biztosítsuk a gyerekeknek azt, hogy a mosdó és a WC az udvarról is könnyen megközelíthető legyen. - Tegyük lehetővé, hogy a védőnő havonta egy alkalommal bemutatót tartson az egészséges táplálkozásról, vitaminokról, betegségekről és hogy hetente egy alkalommal fogadóórát tartson a szülők számára. - Saját termésű vagy a szülők által adományozott gyümölccsel, zöldséggel egészítse ki a gyermekek étrendjét.
Gyermeki tevékenységek - A napi életritmusuknak megfelelően rendszeresen, a megszokott időben végzik tevékenységeiket. - Mindig azonos időpontokban, derűs légkörben étkeznek, annyi ételt fogyasztanak, amennyi jól esik nekik. - Gyakorolják a helyes tisztálkodást és a WC használatot, közben alakul tisztaságigényük is. - Megfelelő, a mozgást nem gátló ruhában és cipőben tartózkodnak az óvodában, öltözködésben alkalmazkodnak a hőmérsékleti változásokhoz. - Annyit mozognak az udvaron, kirándulások, séták alkalmával, amennyire egyénileg szükségük van, az edzési lehetőségeket kihasználják. - Alvásigényük egy részét az óvodában elégítik ki, vagy kedvenc játékukkal pihennek.
6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Óvodai programunk fő nevelési feladatának tartja az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és értelmi érettség kialakulását. Ezen belül: -- az egészséges életmód alakítását, -- az érzelmi nevelést és a szocializáció biztosítását, -- az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítását.
6. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Óvoda nevelésünk feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi fejlődésének segítése, - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, a rendszeres mozgás biztosítása, - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet, - megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. -9-
6. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív, bevésett, attitűd érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segít a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek, - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére A szocializáció szempontjából különös jelentőségű az olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, közösen végzett munka öröme, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, segítőkészség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. A gyermek nyitottságára építve az óvodának elő kell segítenie, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni, a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodás korban az utánzás a mintakövetés, ezért az óvodapedagógus és az óvoda dolgozói legyenek igényesek megjelenésükre, kommunikációjukra, bánásmódjukkal és viselkedésükkel igyekezzenek követésre méltó modellt nyújtani. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek, (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb…) közreműködésével. Az érzelmi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárásmódszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. Az érzelmi nevelés által biztosíthatók a gyerekek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet családi szocializációra építve az óvoda folytat, s ezzel tovább szélesíti a gyerek bevezetését a társadalmi környezetbe. Óvodánkban vegyes életkorú csoport működik, ezáltal a szociális tanulásra gazdagabb lehetőség van, mint az egykorúak csoportjában.
Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelés és a szocializáció terén - Barátságos és derűs légkört alakítsunk ki, amely hozzájárul a gyerekek egészséges fejlődéséhez, biztosítsuk a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az ak10 -
tív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. - A napirendben érvényesítsük a folyamatosságot és rugalmasságot, de a főbb kereteket tartsa be. - Magatartásunk legyen határozott, ugyanakkor barátságot, szeretetteljes, őszinte. Személyiségünk modell értékével hassunk csoportunkra. - Olyan bensőséges kapcsolatot alakítsunk ki, hogy a gyerek a csoport tagjának érezze magát, érezze, hogy számon tartják, szükség van rá. - Erősítsük a gyerek meglévő én-tudatát, törekedjünk arra, hogy én-képe differenciálódjon, az „én és a másik” elkülönüljön. - Féltő gonddal segítsük a többnyire együttjátszó gyerekek kis csoportjait, amellyel az egyes gyerekek a csoporthoz kötődnek. - Fokozatosan alakítsuk a gyerek tűrő- és konfliktusmegoldó képességét, neveljük a gyereket a másság elfogadására. - Törekedjünk arra, hogy a gyerekek átvegyék elfogadó, megértő, segítő beállítódásunkat. - Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek fejlettségének és aktivitási igényének megfelelő tevékenységet választhasson. - Kísérjük figyelemmel a gyermekek életútját születésüktől az óvodáskor végéig, valamint családi viszonyait. - A hátrányokat az óvodai nevelés lehetőségeivel igyekezzünk enyhíteni.
6. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel, (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés folyamatának. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek / érzéke-
11 -
lés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás / és a kreativitás fejlesztése.
Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés terén - Az óvónő törekedjen arra, hogy beszéde szemléletes, képszerű legyen. - Tartsa szem előtt a nevelési folyamat kétoldalúságát, ez hangsúlyozottan érvényes az óvónő és a gyerekek között kialakult nyelvi kommunikációra. - Ösztönözze a szülőket arra, hogy beszédhibás gyermeküket szakemberhez vigyék. - Törekedjen arra, hogy a beszélgetések során új fogalmakkal ismerkedjenek a gyerekek. - Ösztönözze a gyerekeket folyamatos beszédre, és egymás közötti párbeszédre. - Beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata is legyen kifogástalan, mondatszerkesztése egyszerű, de változatos. - Kísérje figyelemmel a gyerekek egyéni beszédsajátosságait. - Ismerje fel a beszédhibákat. - Kezdeményezzen beszélgetést a gyermekcsoporttal, vagy egy-egy gyermekkel. - Egyéni fejlődésük ütemének megfelelően bővítse a gyerekek szókincsét. - Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját. - Ismertesse meg a szülőket a gyerekekről szerzett óvodai tapasztalataival, az óvodában folyó anyanyelvi nevelés céljaival. - A gyermekhez fűződő viszonyában legyen elfogadó, kezdeményező, együttműködő, egyenként ismerje a gyerekek érzelmeit. - Kerülje a kiabálást, fenyegetőzést, felháborodását viszont nyilvánítsa ki. - Fordítson különös figyelmet a beszédkedv fenntartására, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik érvényesülésére és a válaszok igénylésére.
Gyermeki tevékenységek - Szükségleteit, kívánságait szóban kifejezi a gondozási műveletek során. - Csoportos beszélgetés során kialakul a gyerekek beszédfegyelme. - A játék és tanulás során gyakorolják a különböző nyelvtani szerkezeteket. - Munka közben a szabályok közlésével, az utasításokkal fejlődik beszédük, gondolkodásuk. - A mese, vers hallgatásával bővül szókincsük, gesztusaik, fejlődik mimikájuk. - Rajzaikban is kifejezik érzéseiket, és gondolataikat. - A dalokban, mondókákban, rigmusokban a dallam és szöveg összhangját megérzik. - Matematikai tevékenységek közben a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. - Szóbeli utasítás nyomán cselekednek, összehangolják mozgásukat.
A fejlődés jellemzői 3 – 4 éves korban
12 -
- Egyéni fejlettségüknek megfelelően beszélnek cselekvéseikről, megtörtént eseményekről. - Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak és jelenségek nevét. - Gondolataikat összefüggően fejezik ki. - A magán- és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4 – 5 éves korban - Szívesen bátran beszélnek élményeikről. - Beszédkapcsolatukat a „miért” kérdés jellemzi. - Gondolataikat érthetően összefüggően fejezik ki. - Társaik beszédére odafigyelnek, igénylik, hogy őket is meghallgassák. - Helyesen használják a jelen, és múlt időt. - Értik és használják az ismert szavakat. 5 – 7 éves korban - Összefüggően beszélnek, használják szókincsüket. - Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, többnyire társaik beszédét is. - Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövő idejű igeidőt és igemódot. - Minden beszédhangot tisztán ejtenek.
Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kapcsolata más nevelési színterekkel Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában.
6. 4. ERKÖLCSI NEVELÉS - A pedagógus viselkedése, magatartása modell értékű legyen a gyermekek számára. - Megteremtjük az óvodások jó közérzetének biztonságérzetének megfelelő szeretetteljes légkört. - Tapasztalatszerzés, felnőtt segítségnyújtás hatására lehetővé válik az önismeret fejlesztése (én-tudat, én-kép), és a másik emberrel való viszony alakítása. - A viselkedéskultúra fejlesztése érdekében óvodai közösségünkben stabil szokásrendszert építünk ki, és következetes szabályrendszert állítunk a gyermekek elé. - A személyiségjegyek alakítása során nagy hangsúlyt fektetünk az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésére a gyermekek jellemének alakítására (pld: együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség). - Az óvodánkban kialakított hagyományok, ünnepek jelentősen szolgálják a közösséggé formálódást, az erkölcsi értékek megőrzését. – Az erkölcsi nevelés során megalapozzuk a viselkedésre vonatkozó alapvető illemszabályokat, pl. köszönés, megvárjuk, amíg a másik befejezi mondandóját, és csak akkor beszélünk, kislányokat előre kell engedni, csúnya beszéd kiküszöbölése, konfliktushelyzetek megoldására vonatkozó szabályok stb. 13 -
Óvodánkban hetente egy alkalommal hitoktatás folyik amit a település plébánosa tart. Év elején a szülők véleményét kikértük, hogy igénylik-e, amit aláírásokkal hitelesítettek.
7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 7. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője a két felsőfokú képzettségű óvodapedagógus. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdjük modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A nevelőtestület átlagéletkora Az óvodában eltöltött éveik száma Szakképesítés
1 fő 1 fő
49 1 óvónő 36 év 1 óvónő 7 év felsőfokú óvónői végzettség óvónőképző főiskolai végzettség gyógypedagógiai asszisztens
1982 1992 2012
Törekszünk a személyi állandóság biztosítására. A csoportban dolgozó óvónők hosszú távú megbiztatásánál lényeges szempont, hogy emberileg és szakmailag egyaránt biztosított legyen az eredményes együttműködés. Fontosnak tartjuk mindketten az önművelődést a szakmai tájékozottságunk és szaktudásunk fejlesztését, amihez saját és az óvoda szakkönyvei is rendelkezésünkre állnak. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Nevelőmunkánkban az óvónők segítőtársa a dajka, aki legszorosabban a gondozás és egészséges életvitelre nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésének működik együtt az óvónőkkel. Irányításával azonban a nevelőmunka minden területén részfeladatokat lát el. Ő gondoskodik a csoportszoba és a hozzátartozó helyiségek higiéniájáról is. A dajka létszáma: l fő. Dajkai szakképesítéssel, 36 év óvodai gyakorlattal rendelkezik. Óvodánk melegítő konyhával üzemel. Az élelmezéssel kapcsolatos élelmezésvezetői feladatokat a dajka látja el.
7. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Óvodánk épületét és udvarát, ezek berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a gyerekek biztonságát, kényelmét szolgálják, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését, tegyék lehetővé a különböző korú és fejlettségű gyerekek mozgás- és játékigényének kielégítését, a csoportszobát természetes anyagokkal, kel14 -
lemes színekkel tesszük hangulatosabbá. A gyermekek által használt tárgyakat hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára figyelve helyezzük el. Óvodánkban a mindenkori előírásoknak megfelelően biztosított a munkakörnyezet, az óvodai dolgozóknak, és a szülők fogadására is van az igényeknek megfelelő hely. A működéshez szükséges alapvető tárgyi feltételeke biztosítva vannak. Pályázati lehetőségek kihasználása és a szülők aktív közreműködése révén főleg a gyermekek mozgásos tevékenységeihez és a környezeti neveléshez rendelkezünk jó feltételrendszerrel. A hiányokat önerőből, a szülők segítségével, a faluban lévő vállalkozók és a fenntartók hozzájárulásával igyekszünk pótolni. Számítanunk kell folyamatos állagromlásra, amely miatt cserére, felújításra illetve új eszközök beszerzésére lesz szükségünk az elkövetkezendő öt éven. Jelenlegi és hiányzó eszközkészletünk az „Eszközrendszer” táblázat mellékletben található.
15 -
7. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE (NAPIREND, HETIREND) A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Mindennapjainkban azonban ezeket rugalmasan kezeljük. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek között harmóniára törekszünk, szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. A gondozás folyamatában is nevelünk, kapcsolatot építünk a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző dajkával Időtartam 7. test-
00
Tevékenység 930
-
Játék,
beszélgetés,
ápolás,tízórai 930
-
11. 45
11.30
-
16. 15
J Á T É K
Szabadon választott játék, és szervezett játék Mindennapi testnevelés Mese Természetjárás Testápolás, Ebéd Mese, Pihenés Öltözködés, testápolás Mindennapi testnevelés Uzsonna, Játék, kötetlen beszélgetés
Ha az időjárás megengedi, a tevékenységeket a szabadban végezzük.
Hetirendünk A hetirend csak iránymutató, nem ragaszkodunk szigorúan hozzá. Váratlan események /időjárás változás, érdekes téma /, a gyerekek igényei, hangulata, kérései alapján rugalmasan kezeljük. Amíg a gyerekek érdeklődését valamely téma ébren tartja, akár minden nap előjöhet.
16 -
Hétfő
Kedd
Vers-mese
Vers-mese
Mozgás
Ének, zene, Rajzolás, mintázás, énekes játék (5 – 6 - 7) kézi. (5 – 6 – 7)
Ének, zene, Énekes játék (3 – 4)
Csütörtök Vers-mese
Szerda Vers-mese
Külső világ tevékeny megismerése
Péntek Vers-mese
Külső világ tevé- Külső világ tevékeny megismerése keny megismeré(5 – 6 – 7) se (5 –6 – 7)
Rajzolás, mintázás Kézimunka (3 – 4)
(3 – 4)
7. 4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 7. 4. 1. Óvoda és család Óvodánk a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Nevelésünkben elismerjük a család elsődlegességét, hisz a szülők ismerik legjobban gyermekük igényeit, szükségleteit, szokásait, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és korosztályi tapasztalata, mely alapján segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodánkban a szülőkkel naponta van módunk beszélgetni. E beszélgetések kiegészítője a családlátogatás, ahol módunk nyílik megismerni a család szokás- és szabályrendszerét. Ahol szükséges, ott igyekszünk tapintatosan befolyásolni az életmód jó szokásainak kialakítását. A szülői értekezletek is jó alkalmat nyújtanak a közös beszélgetésekre, tapasztalatcserére. A szülőkkel való kapcsolatunk a tapintatra épül. Közös programok, együttes tevékenységek szervezésével igyekszünk elmélyíteni. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek, érdeklődőknek, hogy megismerhessék helyi pedagógiai programunkat, elmondhassák véleményüket.
A gyermekek fejlődésének érdekében: - A szülő az alábbiakkal segítheti munkánkat: -- betartja az óvoda házirendjét, -- alkalmazza, elfogadja gyermeke szokás- és szabályrendszerét, -- gyermekével kapcsolatos problémákat őszintén megbeszéli az óvónővel, s törekszik az együttműködésre, -- javaslataival, véleményével hozzájárul nevelő-oktató munkánk hatékonyságához, -- aktívan részt vesz a szülői értekezleten, közös rendezvényeken, tárgyi feltételek javítását szolgáló közös munkában. - Nevelőtestületünk a következőkkel segítheti a szülőket: -- jó kapcsolatot tart fenn a szülőkkel.
17 -
-- a gyermek fejlődése érdekében a szülő szemléletmódjának helyes irányba terelése (pl. a játék fontossága), -- szakmai tanácsadás gyermeknevelési kérdésekben, -- szülő-gyermek kapcsolat javításának segítése, -- rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, tevékenységéről, óvodai életéről.
7. 4. 2. Óvoda és iskola Az óvodai élet után az iskolák meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A szülőnek joga van a szabad iskolaválasztáshoz. Óvodánkban ennek megfelelően a helybeli, ivánci és csákánydoroszlói iskolába íratják be gyermekeiket a szülők. Mindkét intézménnyel jó kapcsolatban vagyunk. Érdeklődünk egymás nevelési céljai, elképzelései iránt, hogy a gyerekek zavartalan iskolakezdését, ezáltal is elősegítsük.
7. 4. 3. Az óvoda és a közművelődési intézmények Mivel a faluban lévő művelődési ház kevés művelődési lehetőséget nyújt, ezért a távolabb működő intézményekkel tartjuk a kapcsolatot. Az intézmények kínálatából úgy válogatunk, hogy azok elősegítsék a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, maradandó élményt nyújtsanak a gyerekeknek.
7. 4. 4. Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvodánk igyekszik jó kapcsolatot kialakítani, a meglévőt ápolni, elsősorban a fenntartóval, az ivánci önkormányzattal. 2009. szeptember óta a csákánydoroszlói Csaba József ÁMK tagóvodájává váltunk, ettől kezdve ők a munkáltatók. Havonta rendezett vezetői értekezleten kerülnek megbeszélésre az aktuális problémák ahol a tagóvoda-vezető is részt vesz. Kapcsolatban állunk még a pedagógiai szakszolgáltató intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekotthonnal, a speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal és a védőnővel.
8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Gyermeki tevékenységek - A beszoktatás alatt fokozatosan beilleszkednek a csoport mindennapi életébe. A gyerek a szülő jelenlétében ismerkedik az óvodai környezettel, társaival és az óvónőkkel. - Életkoruknak megfelelő tevékenységet folytatnak, és abban minden gyermek a saját képességeinek megfelelő szinten vesz részt. - Részt vesznek a gyermeki ünnepek, a természettel összefüggő és a társadalmi ünnepek előkészítésében és megvalósításában. - Már óvodába lépésükkor találkoznak a közösségi élet szokásaival és életkoruknak megfelelően ezek szerint viselkednek. 18 -
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt, elfogadják a megkívánt magatartási formákat. - Figyelnek óvónőjükre és társaikra, bekapcsolódnak a foglalkozásokba, a szabályokat betartják. - Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel. - Ébredezik bennük a közösségi öntudat, együtt éreznek társaikkal, elfogadják a másságot. - Bíznak önmagukban, önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. - Barátságok alakulnak ki. - Igazat mondanak.
Kiemelt nevelési feladataink - Az óvónő az egyéni bánásmódot az óvodai élet valamennyi területén minden gyerekre vonatkoztatva érvényesíti. - A gyerekek vegyék át az elfogadó, megértő, segítő beállítódást. - Lehetővé tesszük, hogy a gyerek fejlettségének és aktivitási igényének megfelelő tevékenységet választhasson. - Megnyerjük a szülőket az együttműködéshez, a közös tevékenységekhez. - Saját példamutatásával nevel az idősebbek tiszteletére, megbecsülésére, a falu lakóival szembeni udvariasságra. - Ismerje és tartsa tiszteletben a család elsődleges nevelő szerepét, segítse a szülőket nevelési eljárásaik finomításában. - Minden gyerekkel egyéni igényeik szerint foglalkozzon, beszélgessen.
8. 1. JÁTÉK A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, ezért a játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé.
Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban - A játékot indirekt módon irányítsuk. Tartsuk tiszteletben a gyermeki játék önállóságát. - Biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek kedvezően hatnak a játék kialakulására, nyugodt légkört teremtsünk. - A napirenden belül biztosítsunk elegendő időt és helyet a játék számára. - Biztosítsuk folyamatosan a játékhoz szükséges eszközöket. - Használjuk ki az egyéni élményeken túl a közös élményszerzés lehetőségeit, lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékokhoz, a szimbolikus-, szerepjátékokhoz. Teremtsünk helyzeteket a játék fejlesztése érdekében. - Szükség esetén kapcsolódjunk be a játékba, játszunk együtt a gyerekekkel. 19 -
- Segítsük, ha kell, tanítsuk a gyereket a saját fejlődési szintjének megfelelő eszközökkel való játékra. - Segítsük a játék kapcsán kialakuló szociális kötődéseket. - Adjunk lehetőséget játék közben a konfliktusok önálló megoldására. - Ösztönözzük a szülőket gyerekükkel való együttjátszásra.
Gyermeki tevékenységek - A gyakorlójáték, melynek során a gyermek a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkedik. - A szerepjáték, melyben tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit vetíti ki. - A barkácsolás, melyben a játékoz készít önálló elgondolása alapján eszközöket. - A dramatizálás, bábozás a szerepjátékot gazdagítja, melyben a gyermek, irodalmi élményeit szabadon választott, kötetlen módon adja elő. - Az építő, konstruáló játék során kockákból, játékszerekből, alkatrészekből, különböző anyagoktól építményeket, játékszereket hoznak létre. - A szabályjátékban a gyerekek pontosan megtartják a játékban betöltött szerepüket és az előre meghatározott szabályokhoz igazodnak.
A fejlődés jellemzői 3-4 éves korban: - a gyerekek játékszereket rakosgatnak maguk alkotta szabály szerint, - egyszerű cselekményű szerepjátékban részt vesznek, az elemi szabályokat betartják, - figyelemmel kísérik, hogy az óvónő javítja a játékokat, barkácsol, - érdeklődve figyelik a bábuk mozgását, - egyszerű szabályjátékokban részt vesznek. 4-5 éves korban: - a gyakorlójáték a konstrukciós és szerepjáték elemeként is jelentkezik, - a gyerekek képesek a közös játék megszervezésére, kötődnek a szerephez, - segítenek az óvónőnek a játékok megjavításában, - az óvónővel közösen egyszerű bábukat készítenek, mozgatják azokat, - képesek rá, hogy a szabályokat a társaikkal együtt betartsák. 5-6-7 éves korban: - a gyakorlójáték a konstrukciós és szerepjáték elemeként jelentkezik, - képesek játékhelyzeteket létrehozni, tudnak vezetni, a játék szabályihoz és játszótársaikhoz alkalmazkodni, - az óvónővel közösen készítenek sík és fakanál bábukat, önállóan játszanak velük, - játékelemekből játékokat tudnak készíteni, - betartják a játékban a szabályokat, másokkal is betartatják azokat.
Kiemelt nevelési feladataink: - Ösztönözzük a szülőket gyermekükkel való együttjátszásra. -Biztosítjuk, hogy a gyerekek fantáziája, hangulatai, érzelmei szabadon szárnyalhassanak. 20 -
- Ösztönözzük a gyerekeket a konfliktusok megoldására. - Törekszünk minél sokoldalúbb játékélmények biztosítására. - Az évszakból függetlenül megteremtjük, hogy minél több lehetőség legyen a szabadban való játszásra.
A játék kapcsolata más nevelési színterekkel A játék szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert a gyerekek tevékenységeik közben egymással kommunikálnak, beszédükben felbukkannak irodalmi élményeikből átvett szavak, szókapcsolatok. A játék során erősödnek társas kapcsolataik, viselkedési szokásaik, szocializációjuk. Játékuk közben fejlődnek finom és nagymozgásaik. A környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket kivetítik játékukban.
8. 2. ESZTÉTIKAI NEVELÉS, Esztétikai nevelés A gyermekek otthoni környezetükből nagyon eltérő tapasztalatokkal, ízléssel kerülnek az óvodába. A gyermekek esztétikai nevelése, mint minden más terület, tudatos nevelési tevékenység. Célja a tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. Kisgyermekkorban az esztétikai tevékenységek iránt való vonzódás spontán, csak a hajlam adott és a csirája annak a képességnek, amely egyre szándékosabbá válik. Az esztétikai nevelés három fő területe: A./ mese, vers, b./ ének, zene, énekesjáték, C./ rajzolás, mintázás, kézimunka
8. 3. MESE, VERS Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a mese, a vers és a mondókák. A verselés, mesélés, mondókázás élmény a kisgyermek számára. Nevelésünk akkor eredményes, ha a gyermek szereti a mondókákat, verseket, meséket, ha örömet okoznak neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt. Mivel a mese a vers közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, és esztétikailag értékes mondókát, mesét, verset halljanak a gyerekek. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
Az óvodapedagógus feladatai a mese-vers terén - Az irodalmi anyag megválasztásánál vegyük figyelembe a csoport összetételét, érdeklődését. 21 -
- Tegyük élvezetessé a vers és mesemondás folyamatát. - Az irodalmi alkotásokat gyakran ismételjük. - Éreztessük, hogy a mesemondás a nap lényeges eseménye. - Teremtsünk megfelelő körülményeket az anyanyelvi nevelésre. - Tegyük lehetővé, hogy a településen élő idős emberek régi meséit hallgathassák meg. - Tegyük lehetővé, hogy a jól kiválasztott, kedvelt verset, mesét újra és újra hallhassák. - Segítsük elő, hogy a gyermekeknek otthon is rendszeresen meséljenek, mondjanak verset a szülők.
Gyermeki tevékenységek - A gyermek, mozgással kíséri a mondókát, verset. - Figyel az óvónő vers és mesemondására. - Elbábozza, dramatizálja az ismert irodalmi alkotásokat. - Kitalál történeteket, elbeszéléseket. - Szabadon választ az ismert mesék, versek között.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - Az ismert versek, mesék ismétlését kérik. - Segítenek a mesemondás - hallgatás feltételeinek megteremtésében. - A mesehőssel történt dolgokat beleviszik játékukba. - A képek alapján megtalálják kedvenc meséiket, vigyáznak a könyvekre. - Ismernek lo-l2 mondókát, 6-8 verset. - Óvodáskor végén el tudja különíteni a meséit a valóságtól.
Kiemelt nevelési feladataink - Törekszünk arra, hogy mesemondáskor használjuk azt a tájnyelvet, amit óvodásaink, illetve a szülők beszélnek. - Elősegítjük, hogy a gyermeknek otthon is rendszeresen meséljenek, verseljenek szüleikkel. - Biztosítsunk irodalmi élményt. - Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek megismerkedhessenek az idősebek által őrzött mesékkel, versekkel. - Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek színészek előadásában ismerkedjenek mesékkel, versekkel.
A mese-vers kapcsolata más nevelési színterekkel A mese-vers legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, énekkel, a zenével, a mozgásos játékokkal, valamint az ábrázolással és a külső világ tevékeny megismerésével fonódik össze.
22 -
8. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyerekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, élményhez juttatja őket, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. Az óvodában az ének, zene, énekes játék feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását.
Az óvodapedagógus feladatai az ének, zene, énekes játék kapcsán - Az óvónő törekedjen arra, hogy változatos módon keltse fel a gyerekek érdeklődését. - Énekes népi játékokkal, és igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal is fejlessze a gyermekek zenei képességeit és zenei kreativitását. - Segítse elő, hogy kedvenc énekes játékaikat a nap bármely szakában eljátszhassák, és ezzel a lehetőséggel az udvaron, vagy a kiránduláson is éljenek. - Tegye lehetővé, hogy a szülők is megismerjék, milyen jellegű dalokat használ a zenei nevelésben. - Segítse elő, hogy a még élő népszokásokhoz kapcsolódó dalokkal, rigmusokkal megismerkedjenek a gyerekek. - Tegye lehetővé, hogy a falut, mezőt járva az idősebek által előadott népdalokkal ismerkedhessenek a gyerekek. - Teremtse meg az ének, zene, énekes játék alapvető feltételeit, szervezze meg a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatásokat. - A foglalkozásokat változatos módszerekkel, a gyermekek aktív részvételére támaszkodva szervezze meg. - Kövesse a fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában. - Ismertesse meg a gyermekeket ünnepeinkhez kapcsolódó szokásokkal és dalokkal. - Biztosítson nyugodt légkört az énekes, zenés tevékenységekhez. - Tegyen különbséget a csak meghallgatásra, és a megtanulásra szánt dalok között. - Segítse a gyerekek kezdeményezését, aktivitását, spontaneitását. - Törekedjen a szép, esztétikus mozgások kialakítására, az éneklés könnyedségére, és a tiszta éneklésre. - Tartsa szem előtt, hogy a zenehallgatás anyaga változatos, az alkalomhoz illő legyen. A zenehallgatás keretén belül más nemzetiségek dalaival is ismertesse meg a gyermekeket.
Gyermeki tevékenységek - Az óvónő indítása után tisztán énekelnek a csoporttal közösen. - A halk és hangos különbségét észreveszik, megkülönböztetik a finomabb hangszíneket. - Ismert dalokat, mondókákat egyenletes lüktetéssel, vagy ritmus tapssal kísérik. 23 -
- Ütőhangszereket használnak mondókázás, éneklés kísérésére. - Felismerik a tanult dalokat hangszer, dúdolás, illetve zárómotivumról is.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - Tudnak természetes tempóban járni, segítség nélkül, tempót tartani, dallamot visszaénekelni. - Megkülönböztetik és reprodukálják a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. - Felismerik a dallamot a dallammotívum alapján és néhány természetbeli környezetbeli hangot is. - Tíz dalt, olyan biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják.
Kiemelt nevelési feladataink: - Törekszünk arra, hogy változatos módon keltsük fel a gyerekek érdeklődését. - Elősegítjük, hogy kedvenc énekes játékaikat a nap bármely szakában eljátszhassák, és ezzel a lehetőséggel az udvaron, vagy a kiránduláson is éljenek. - Lehetővé tesszük, hogy a szülők is megismerjék, milyen jellegű dalokat használ a zenei nevelésben. - Elősegítjük, hogy a még elő népszokásokhoz kapcsolódó dalokkal, rigmusokkal megismerkedjenek a gyerekek. - Lehetővé tesszük, hogy a falut, mezőt járva az idősebbek által előadott népdalokkal ismerkedhessenek a gyerekek.
A zenei nevelés kapcsolata más nevelési színterekkel Az ének, zene, énekes játéknak szoros a kapcsolata a vers, mese; a mozgás; a külső világ tevékeny megismerése hasonló területeihez; az anyanyelvi neveléssel alapvető és átfogó kapcsolatot mutat. Zenei élményeket szereznek a gyerekek játék, mozgás közben, kirándulások alkalmával.
8. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, képalakítást, konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást. Ezek a tevékenységek az óvónő által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi - plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermekek tér forma - szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakulását. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
24 -
Az óvodapedagógus feladatai rajzolás-mintázás-kézimunka terén - Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek játékidőben is, az udvari lehetőségeket kihasználva is ábrázolhassanak. - Törekedjen a gyerekek egyéni fejlettségéhez mért értékelésre. - Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre jutását. - Törekedjen arra, hogy az esztétikus tárgyi környezet is hasson a gyerek ízlésének fejlődésére. - Segítse elő, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget a rajzolásra, festésre, kézi munkára. A gyerekek kész alkotásait őrizzék meg, örüljenek neki. - Teremtse meg a feltételeit, hogy a gyerekek építgessenek, firkálgassanak, homokot formáljanak, gyurkáljanak. - Ismertesse meg a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. - Keltse fel a gyerekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. - Juttassa a gyerekeket az alkotás öröméhez. - Vegye figyelembe az egyes gyerekek fejlettségi szintjét és a váratlan helyzeteket. - Fejlessze a gyerekek képi gondolkodását. - Az óvónő, mint modell, tevékenységével mintát nyújtson a gyerekeknek. - Ismertesse meg a gyerekeket nagy művészek alkotásaival. - Hívja fel a gyerekek figyelmét környezetük gazdag szín- és formavilágára.
Gyermeki tevékenységek - Képeket készítenek festéssel, rajzolással, papírragasztással, agyaglapba karcolással, nyomattal. - Embert ábrázolnak életkoruknak megfelelően különböző technikákkal. - Plasztikai munkákat készítenek a közösen gyűjtött, vagy az óvoda udvarán található különböző anyagokból. - Nézegetik önmaguk és társaik munkáját, művészeti albumokat lapozgatnak óvónőjükkel.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. - Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, egyszerű mozgások. - Képet alkotnak élmény, emlékezet alapján. - Megfelelően használják és tisztán tartják az eszközöket, rendelkeznek helyes ceruzafogással. - Megnevezik a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők, téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. - Véleményt nyilvánítanak saját és társaik műveiről, műalkotásokról.
25 -
Kiemelt nevelési feladatok - Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek az udvari lehetőségeket kihasználva is ábrázolhassanak. - Törekszünk a gyermekek fejlettségéhez mért értékekre. - Törekszünk arra, hogy a környezet esztétikája is hasson a gyerek ízlésének fejlődésére.
A rajzolás-minátzás-kézimunka kapcsolata más nevelési színterekkel A rajzolás, mintázás, kézi munka tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a játékkal /pl. konstruálás, környezet alakítás/, és a külső világ tevékeny megismerésével. /pl. színek, formák, téri viszonylatok, síkformák, stb./
8. 6. MOZGÁS A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A testnevelés a gyermekek természetes mozgását, a járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást és dobást fejleszti. A rendszeres testnevelés fejleszti képességeiket, kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését. A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Középpontjában a mozgásos játék áll.
Az óvodapedagógus feladatai a testneveléssel kapcsolatban - Az óvónő tartsa szem előtt a mozgás megtervezésénél a csoport egészségügyi állapotát, egy-egy gyermek fáradékonyságát, teljesítőképességét, és éljen a környezeti feltételek adta lehetőségekkel. - Segítse a bátortalanabb vagy ügyetlenebb gyerekeket, és törekedjen arra, hogy ezek a gyerekeke soha ne kerüljenek társaik előtt kedvezőtlen helyzetbe. - Biztosítsa a jó hangulatot. - Ösztönözze a gyerekeket arra, hogy a különböző állatok, növények mozgását utánozzák. - Tegye lehetővé, hogy az udvaron, séta vagy kirándulás közben is kedvükre mozoghassanak, ugráljanak. /pl.: árokugrás, gurulás a lejtőn, famászás, egyensúlyozás kivágott fán, stb./ - Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. - Segítse elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. - Adjon lehetőséget, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szerint hajtsa végre. - Biztosítson a mozgáshoz megfelelő öltözéket minden gyermeknek. - Minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. - Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlatának feltételeit a szabadban és a teremben egyaránt.
26 -
- Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára. - Ismerje meg a csoportba járó gyerekek egyéni mozgásszintjét és mozgásigényét, ezek figyelembevételével biztosítsa a helyet és az eszközöket. - Különböző mozgásos játékokkal fejlessze a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.
Gyermeki tevékenységek - Páros gyakorlatokon kívül társas gyakorlatokat is végeznek. - Rugalmasan, egyenletesen járnak összehangolt kar- és lábmunkával, megfelelő lépéshosszal. - Egyensúlyozó járást végeznek padon fordulattal, társkerüléssel. - Először leütik és elkapják, később vezetik a labdát. - Megismerkednek a mélyugrással, távolugrással, felugrással és magasugrással is. - A kétkezes alsó és felső dobást kis terpeszállásból, a kislabda hajítást kidobóállásból végzik. - A mászás, négykézláb járás, talicskázás sokféle formáját gyakorolják.
27 -
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik. - Mozgástapasztalataik növekednek. - Szeretik és igénylik a mozgást, kitartóak. - Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítéségével és a szabályok betartásával. - Megértik a vezényszavakat, a hallottak szerint cselekednek. - Egyensúlyoznak egy lábon, különböző szereken. - Nekifutással kisebb akadályokat átugranak. - Labdát vezetnek, gurítanák, dobnak, megfognak, céloznak vele. - Képesek sor- és köralakításra.
Kiemelt nevelési feladataink - Szem előtt tartjuk a mozgás megtervezésénél a csoport egészségügyi állapotát, egy-egy gyermek fáradékonyságát, teljesítőképességét, és élünk a környezeti feltételek adta lehetőségekkel. - Segítjük a bátortalanabb vagy ügyetlenebb gyerekeket, és törekszünk arra, hogy ezek a gyerekek soha ne kerüljenek társaik előtt kedvezőtlen helyzetbe. - Biztosítjuk a jó hangulatot. - Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy a különböző állatok, növények mozgását utánozzák. - Lehetővé tesszük, hogy az udvaron, séta vagy kirándulás közben is kedvükre mozoghassanak, ugráljanak (pl. árokugrás, gurulás a lejtőn, famászás, egyensúlyozás kivágott fán, stb.).
A mozgás kapcsolata más nevelési színterekkel Óvodáskorban a mozgás a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és az időbeni tájékozódást, a helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodó képességet is. A közösségi élet alakulásában is fontos tulajdonságokat fejleszt, az egymás segítését, együttműködést.
8. 7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek a természeti és társadalmi környezetükről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A külső világ tevékeny megismerésének tartalmát három egymástól elkülöníthető, de a gyermekek tapasztalatszerzésének irányításában elválaszthatatlan terület biztosítja. o társadalmi környezet megismerése o természeti környezet megismerése, környezetvédelem o matematikai tapasztalatszerzés A gyermek miközben felfedezi környezetét, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 28 -
Társadalmi környezetükről szerzett ismereteik az új környezet hatására bővülnek, látókörük szélesedik. A természeti környezet megismeréséhez alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, az alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat – alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és menynyiség szemlélete.
Az óvodapedagógus feladatai a külső világ tevékenység megismerése terén - Az óvónő törekedjen arra, hogy a megfigyelések jó hangulatban, oldott légkörben folyjanak. - Tartsa szem előtt, hogy a fejlődés üteméből következően eltérések vannak a gyerekek között. - Törekedjen arra, hogy a foglalkozások nagy részénél a természetes környezetben végezze a szemléltetést. - Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. - Tartsa szem előtt, hogy a hosszabb ideig tartó megfigyelések után célszerű a tapasztalatokat feldolgozni, kiegészíteni, rendszerezni. - Tartsa szem előtt, hogy a matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. - Érvényesítse a gyermekek külvilágról szerzett matematikai tapasztalatának feldolgozását. Törekedjen a matematikai gondolatok pontos megfogalmazására. - Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával keltse fel, tartsa ébren a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, elégítse ki megismerési vágyukat. - Segítse elő, hogy a gyerekek maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. - Adjon lehetőséget minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére. - Szervezze meg, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a környezetükben lévő mesterségekkel. - Segítse a szülőket abban, hogy felismerjék a gyerek környezet iránti érdeklődésének fontosságát. - Ismertesse meg a gyerekeket az Őrség természeti szépségeivel, védett állataival és növényeivel. - A gyerekeket vigye el az erdőbe, mezőre, folyópartra, hogy érzelmileg is szorosabban kötődjenek szülőföldjükhöz saját élményeik révén. - Fejlessze a gyerekek matematikai képességeit a tapasztalás, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség terén. - Építsen a gyerekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás iránti vágyukra.
Gyermeki tevékenységek - Megismerkednek testükkel, megnevezik testrészeiket és érzékszerveiket. - Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. - Játszanak és beszélgetnek családjukról. 29 -
- Megfigyelik az évszakok, az időjárás és az öltözködés összefüggéseit. - Megnevezik a környezetükben élő állatokat, megfigyelik jellegzetességeiket, megismerkednek hasznukkal. - Gyümölcsöket, virágokat, zöldségféléket gyűjtenek, megismerkednek ízükkel, formájukkal, színükkel, illatukkal, hasznukkal. - Matematikai tapasztalatokat szereznek a természetes környezetükben. - Védik, óvják gondozzák a környezetükben lévő élőlényeket.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - Ismerik személyi adataikat (lakcím, név, szülők neve stb.). - A környezetükben lévő intézményeket ismerik. - Megnevezik saját testrészeiket, érzékszerveiket. - Ismerik a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát. - Felismerik és megnevezik környezetük színeit. - Tudják az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat. - Az általuk ismert élőlényeket csoportosítják. - Ismeretekkel rendelkeznek alapvető növény- és állatgondozási műveletekről. - Elemi természetvédelmi tevékenységekben részt vesznek. - Matematikai tapasztalatokkal rendelkeznek, tudnak sorbarendezni, összehasonlítani, szétválogatni.
Kiemelt nevelési feladataink - Törekszünk arra, hogy a megfigyelések jó hangulatban, oldott légkörben folyjanak. - Szem előtt tartjuk, hogy a fejlődés üteméből következően eltérések vannak a gyerekek között. - Törekszünk arra, hogy a foglalkozások nagy részénél a természetes környezetben végezzük a szemléltetést. - Ösztönözzük önálló probléma-megoldásra, véleményalkotásra, élménybeszámolóra. - Szem előtt tartjuk, hogy a hosszabb ideig tartó megfigyelések után célszerű a tapasztalatokat feldolgozni, kiegészíteni, rendszerezni. - Szem előtt tartjuk, hogy a matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. - Érvényesítsük a gyermekek külvilágról szerzett matematikai tapasztalatának feldolgozását. - Törekszünk a matematikai gondolatok pontos megfogalmazására.
A külső világ tevékenység megismerésének kapcsolata más nevelési színterekkel A külső világ tevékeny megismerése tartalmában és feladataiban konkrét összefüggéseket mutat a közösségi neveléssel, /pl.: a társadalmi környezethez való alkalmazkodás, a szociális tanulás/ A rajzolás, mintázás, kézi munkázással / pl.: környezet megismerése, esztétikai hatása, ábrázolásban való megjelenítése, színek, stb./ Az ének, zene, énekes játékkal / népszokások, zenei hagyományok, stb./.
30 -
A gyermek a természeti és társadalmi környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza.
8. 8. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Magában foglalja a naposságot, az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalmi munkát. Ezzel hozzájárul a gyerekek közti társas kapcsolatok alakulásához, a közösségért végzett tevékenység értelmének, szükségességének és örömének felfogásához, átéléséhez. Elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségesebbé válását. Lehetővé válik általa a kitartás, a kötelességteljesítés gyakorlása. Az óvodai munka és a játék közti különbség a kétféle tevékenység indítékában van. A munka célra irányuló tevékenység, de az óvodás kor végéig játékos jellegű marad.
Az óvodapedagógus feladatai a munkavégzéssel kapcsolatban - Tanítsuk meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére. - Ismertessük meg velük az adott munka eszközeit és a munka menetét, a munkaeszközök rendbetartását. - Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezessük be, biztosítsuk a munka állandóságát és folyamatosságát. - Vegyük figyelembe az egyes gyerekek egyéni sajátosságait és ennek megfelelően értékeljük munkájukat. - Tartalmilag gazdag, változatos feladatokat teremtsünk. - Teremtsünk nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, biztosítsunk a munkavégzéshez elegendő időt. - Osszuk meg a naposok között a munkát, beszéljük meg velük, hogy ki miért felelős. - Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek szabadon tevékenykedjenek az óvoda zöldséges és virágos kertjében. - Törekedjünk arra, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyerekeknek. - Segítsük a szülőket, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízatásait.
Gyermeki tevékenységek - A naposi munka során a gyerekek olyan tevékenységet végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életében, a közösségért végzik. - Alkalomszerűen is végeznek munkát, melyek egy része szabályosan ismétlődik, másik része esetleges. - Részt vesznek a kerti munkában, a termések összeszedésében, a virágoskert rendezésében. - Az udvaron segítenek a lehullott levelek összegyűjtésében, elhordásában, hólapátolásban. - Segítenek a lenyírt fű összegereblyézésében, lesöprik a betonozott részt. - A gyerekek közösen és egyénenként gyűjtenek különböző terméseket, magvakat, kavicsokat. - Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit.
31 -
A fejlődés jellemzői óvodáskor végén - A naposi munka kapcsán elvégzik az étkezéssel összefüggő teendőket, részt vesznek a terem és udvar rendezésében. - Az alkalmi munkák, feladatok elvégzése magába foglalja az üzenet közvetítést, rendrakást, tisztogatást, kisebb javításokat, ajándékkészítést, díszítőmunkákat, egyéni ötleteik alapján, segítségadást a kisebbeknek kérésére vagy önálló indítatásra. - A növények gondozásával kapcsolatban folyamatos növényápolást, környezetrendezést, gyűjtőmunkát végeznek, bekapcsolódnak az évszakokhoz kötődő munkába is.
Kiemelt nevelési feladataink - Törekszünk arra, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyerekeknek és teljes önállósággal végezzék azokat. - Segítsük a szülőket, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízatásait. - Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek ne csak az óvodában, hanem a falusi házaknál, kiskertekben, mezőn is szerezhessenek tapasztalatokat a növény- és állatgondozásban.
A munka kapcsolata más nevelési színterekkel A munkának elsődleges kapcsolata van a külső világ tevékeny megismerésével, mert a természeti környezetet tevékenykedés közben igyekszünk megismertetni a gyerekekkel. A közösségi neveléssel is szoros a kapcsolata, mert minden munka, közösségért neveléssel nyilvánul végzett tevékenység. Az anyanyelvi neveléssel való kapcsolata a tevékenységek közbeni, azokkal összefüggő beszélgetésekben nyilvánul meg.
8. 9. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részbe utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.
Gyermeki tevékenységek - A gyerekek megfigyeléseket végeznek közösen és önállóan. - Felidézik emlékezetből egyéni élményeiket, tapasztalataikat. - Elvégeznek különböző megbízatásokat. - Megfigyelik a jelenségeket, azok változásait és összefüggéseit. - Összehasonlításokat és megkülönböztetéseket végeznek irányított és spontán megfigyelésekkel. - A feladatok megoldásához többféle lehetőséget keresnek. 32 -
Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban - Az óvónő biztosítson módot a témával kapcsolatban többféle cselekvésre, konkrét műveletre, a valóságos környezettel való aktív ismerkedésre - Tegye lehetővé, hogy a gyerekek elmondhassák egyéni élményeiket, tapasztalataikat. - Segítse elő, hogy a páros és mikro csoportos munkában a gyerekek együttműködése fejlődjön. - Tegye lehetővé, hogy a gyerekek a jelenségeket változásukban, fejlődésükben érzékeljék. - Adjon lehetőséget a gyerekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét. - Törekedjen arra, hogy a gyerekek mondanivalójukat összefüggően, színesen adják elő. - A nevelési célok érdekében maga válassza ki, tervezze meg a csoport és az egyes gyerekek fejlettségéhez, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva a csoportja foglalkozási anyagát. - Fejlessze a gyerekek értelmi képességeit, önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát. - Ébressze fel a gyermek tudás és tanulás iránti vágyát. - Jól megválasztott változatos eljárásokkal, új eszközök alkalmazásával, a foglalkozások érdekességével tudatosan növelje a szándékos figyelmüket. - A gyerekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre. - Az óvónő a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - A gyerekek tudnak önállóan, konkrét elemi ismeretek, jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni. - Alakul feladattudata, ismeri saját érdekeit. - Önállóan végez megfigyeléseket, felismeri a jelenségeket változásukban is. - Önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. - Felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. - Többféle megoldás keresésére törekszik. - Szándékos figyelmének tartalma eléri a lo-l5 percet. - Képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. - Elkülönülnek a mese és a valóság elemei.
A tanulás kapcsolata más nevelési színterekkel A tanulásnak minden más nevelési színtérrel szoros a kapcsolata, mert a gyermek minden tevékenységével ismeretet szerez, tudása gyarapodik.
Kiemelt nevelési feladataink - Módot biztosítunk a témával kapcsolatban többféle cselekvésre, konkrét műveletre, a valóságos környezettel való aktív ismerkedésre. - Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek elmondhassák egyéni élményeiket, tapasztalataikat. - Elősegítjük, hogy a páros és mikro csoportos munkában a gyerekek együttműködése fejlődjön. 33 -
- Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek a jelenségeket változásukban, fejlődésükben érzékeljék. - Lehetőséget adunk a gyerekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét. - Törekszünk arra, hogy a gyerekek mondanivalójukat összefüggően, színesen adják elő.
9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
34 -
Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével Készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei fokozatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. /Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának./ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés; megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem; fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi-fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán és mássalhangzókat / a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek/; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét; - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetésről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás öszszefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait; kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak; Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására; képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben ezt az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;
35 -
- feladattudata kialakulóban van s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje (2014) alatt az óvodai nevelési folyamat célja, Feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi színt.
9. 1. A gyermekek fejlődésének nyomon követése Célunk, a tervszerű, egyéni fejlesztés. Feladatunk Megismerjük a gyermek mindenkori aktuális fejlettségi állapotát A gyermek aktuális fejlettségének megismerése céljából, az óvodai tevékenységének megfigyelését nevelési területenként, játék közben, a nevelési évben folyamatosan, különböző módszerekkel (pedagógiai megfigyelés, beszélgetés, gyermeki munkák gyűjtése) végezzük. Dokumentáljuk a gyermek egyéni fejlődését A különböző módszerekkel (pedagógiai megfigyelés, beszélgetés, gyermeki munkák gyűjtése), összegyűjtött, a gyermek aktuális fejlettségével kapcsolatos információkat a csoportnaplóban jegyezzük le. A tervszerű, objektív megismerést segítik a gyermekek aktuális fejlettségét vizsgáló, egyéni adatlapjai is, melyet évenként töltünk ki. Az így összegyűjtött információkat elemezzük. Tájékoztatjuk a szülőket a gyermek fejlődéséről. A szülők érdeklődésüknek megfelelően megismerhetik a gyermekükkel kapcsolatos mérési eredményeket, fejlesztési feladatainkat. A napi beszélgetéseken folyamatosan és szülői értekezleten, vagy fogadóórán érdemi tájékoztatást nyújtunk a gyermekek fejlődéséről. Külső szakemberek segítségét kérjük A szülők beleegyezésének elnyerésével a probléma jelzése, és vizsgálat kérése írásban szakszolgálattól. Óvodai javaslatot fogalmazunk meg az iskolakezdésről. Az „Óvodai szakvéleményt”minden iskolaköteles korú gyermek szüleinek átadjuk az iskolai beíratást megelőzően 1 hónappal.
10. A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE A szociális hátrány a gyermekeknél leginkább magatartás zavarban, alkalmazkodási képtelenségben, értelmi, érzelmi fejletlenségben nyilvánul meg. Ezek a gyermekek az óvónőktől és a dajkától fokozott törődést, tapintatot, türelmet igényelnek. Az óvónők minden gyermek esetében megkeresik a fejlesztés optimális módját, ha 36 -
kell, szakember segítségét kérik. Fejlesztik, erősítik a gyermeki személyiség pozitívumait, s a negatív szokások kioltására törekszenek. A szociálisan hátrányban lévő gyermekek esetében fokozottabban jelentkezhetnek az alábbi tünetek: Élményszegénység, motiváció hiánya, Akarati tulajdonságok gyengesége, érzelmi labilitás, Megismerési funkciók differenciálatlansága, A beszéd tartalmi és nyelvi jegyeinek pontatlansága, sivár szókincs, hiányos fogalomalkotás, Grafomotoros éretlenség, Térbeli, időbeli tájékozódás és a testséma bizonytalansága, Számos percepciós probléma: alak-felismerési zavar, relációs tévedések, analizációs, szintetizációs műveletek pontatlansága, Egészséges életmód szokásainak hiányos vagy helytelen volta. Célunk: e gyermekek felzárkóztatása, esélyegyenlőségének megteremtése, melyet a következőkkel próbálunk elérni: Az óvónők év elején felmérik a veszélyeztetett, és hátrányos helyzetet jelző tényezőket, ezeket megbeszélik. Már a beiratkozásnál előzetes felmérést próbálunk végezni a szülővel folytatott beszélgetések alapján. Külön feladata az óvónőknek és a dajkának, hogy a szociálisan hátrányban lévő gyerekekre fokozott figyelmet fordítson. Értelmi nevelés terén inger gazdag környezet létrehozása, amely a gyermekek személyiség fejlődését nagymértékben fejleszti, és felkészíti az iskolára. Nagy gondot fordítunk fejlesztő játékszerek biztosítására, az ezekkel való közös játékélmény kialakítására és elmélyítésére, és az anyanyelvi nevelésre. Az óvodába lépéstől minden gyermekről fejlettségmérő lapot vezetnek az óvónők. Tanácsokat adunk a szülőknek a gyermekükkel való otthoni foglalkozással kapcsolatban.
11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az 1997. évi törvény rendelkezik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A veszélyeztetettség – „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza”, tehát személyiségfejlődést veszélyezteti. „A hátrányos helyzetű gyermek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak” Az óvodavezető és az óvodapedagógus feladatai:
37 -
o A gyermekek óvása, védelme munkaköri kötelesség. o Segítse elő a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését. o Biztosítsa a gyermeket megillető jogok érvényesülését. o Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, családja világnézetét. o Segítse a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. o Tárja fel a hátrányos helyzet okozta tüneteket, ha kell szakember segítségével. o A hátrányok kompenzálására, egyénre szabott tervet dolgozzon ki. o Szervezze meg a felzárkóztatást, tehetséggondozást. o Segítse az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolítását. o Javaslattal segítse elő a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájutást. o Előzze meg a gyermekbaleseteket, hajtsa végre a védő – óvó intézkedéseket. o Biztosítsa a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét. A gyermekvédelmi munka hatékonyságát elősegítő tevékenységek: o Személyi, tárgyi feltételek biztosítása a feladatok elvégzéséhez. /gyermekvédelmi felelős, jó kapcsolat a szülőkkel/ o Rendszeres családlátogatások, nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek. o Közös programok a szülőkkel (kirándulások, munkadélutánok) o Együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. o Tanácsadás, előadások szervezése. o Személyiséglapok vezetése kiscsoporttól kezdve.
12. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A szülőkkel a gyermekek érdekében nagyon fontos a jó kapcsolat kialakítása. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Erre és a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: - fogadóórák, - családlátogatások, - szülői értekezlet - faliújságra kifüggesztett információkon keresztül - gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, - óvodai rendezvények szervezése során. A szülők bármilyen problémával megkereshetik az óvónőket személyesen és telefonon. Már hagyomány, hogy minden évben közös kirándulást tervezünk a szülőkkel. Minden évszakban kirándulást tervezünk, így közvetlenül figyelhetjük meg a gyerekekkel a természet változásait és az állatokat.
38 -
13. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK SPECIÁLIS FEJLESZTŐ PROGRAMJA 1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés a szocializáció. A testi fogyatékos gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmazása. Az óvodában biztosítani kell - a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgásés életteret (az ehhez szükséges eszközöket, pl: lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelést elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. 2. A látási fogyatékos gyermek látásteljesítménye (vízusa az ép látáshoz (loo%) viszonyítva két szemmel és korrigáltan is 0-33 % közötti. A látási fogyatékos gyermekek a nevelésoktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók, gyengénlátók. Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a közös játékban részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti bátor szereplést, mert e tevékenységeket a látási kontroll hiányosságai akadályozzák. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné - különösen a szem és a kéz tisztántartása. Az óvodai nevelés során mindig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel a szembetegségre. A.) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek gyakoroltatásával, a hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés, mozág-ritmus, tájékozódási képesség fejlesztése. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerint önállóság kialakítása, környezetük valósághű megismerése, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz és széleskörű érzékeltetéshez kötötten valósítható meg. Az iskolai tanulmányokra felkészítés az ép gyermekek óvodai nevelésében jelöltekkel azonos követelményeket állít a vak gyermekek elé is, a nevelés-oktatás módszerei és eszközei azonban eltérőek. b.) az aliglátó gyermekek (vízus_ fényérzéstől lo %-ig). Gyakorlatilag vaknak tekinthető aliglátók (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) pedagógiai programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza, de nem hanyagolható el látásmaradványuk megőrzése, fejlesztése sem. Az aliglátó gyermekek közöl a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. C.) A gyengénlátó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni látásukat. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területi az óvodában:
39 -
- a látásnevelés (a látásmaradvány használatának megtanítása, a távoli és a közeli környezetben), a nagymozgás fejlesztése (bérbeli tájékozódás a látás felhasználásával), - a finommozgás fejlesztése (a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése), - a látás-mozgáskoordináció fejlesztése. A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. 3. A súlyosan hallássérült - siket - és egynhébben hallássérült - hagyothalló - gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére képtelenek, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt a beszéd érthető ejtése teljesen elmarad, vagy meg sem közelíti a hallók teljesítményét. Korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében a gyermek egész személyisége megváltozhat. A hallássérült gyermek óvodai nevelésének központi feladata - a korai gondolkodásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van, ami nagymértékben függ a hallásállapottól, a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (mentális állapot stb.). A.) A súlyos fokban hallássérült - siket - gyermekek (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga 9o dB, vagy nagyobb veszteséget mutat) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos hallási fogyatékos kisgyermek hang-megnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó speciális pedagógiai feladat az aktív nyelvhasználat építése. Az óvodai nevelés során a nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék legalább 3-400 szó terjedelmében a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket, azokat globális szóképi felismerés, mondatba foglalt formában is. b.) Az enyhébb fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek (a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 Db, középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak.) A hagyothalló óvodás korú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képes. Beszédfejlődése késve, általában spontán, esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a hagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg halló társak nyelvi teljesítményét. C.) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek fejlesztését eredményesen egyéni, vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. 4. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti a számtalan élmény és minta, amelyet a kortárscsoportban megél. Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyama-
40 -
tos gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodni, hogy a tankötelezettségi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel tanulmányait elkezdheti. 5. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. Olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, mely kellő időt, alkalmat biztosít az alapmozgások kialakítására, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszéd-megértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására. 6. A beszédfogyatékos/súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális díslalia, súlyos orrhangzósság stb.) illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenség, az utánzó képesség gyengeségében nyilvánul meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése alapozhatja meg a tanulási zavarok megelőzését, speciális terápiák alkalmazásával (diszlexia prevenció, diszkalkulia prevenció, grafomotoros fejlesztés). Öt település önkormányzata társulást kötött a logopédussal, aki heti két órában foglalkozik óvodánkban a gyerekekkel és elvégzi a nagycsoportosok dislexia szűrését is. 7. A pervazív zavarban szenvedő, autisztikus kisgyermek. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés slsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, eredményeképpen az egész ébren töltött idő kihasználódik a fejlesztésre, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológia képességmérés, a fejlődési szint és szociális adaptáció követelése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerek és eszközök használatával, egyéni fejlesztési helyzetekben megalapozva. Az autisztikus óvodás fejlesztéséhez képzett szakember szükséges.
14. AZ ÓVODÁBALÉPÉS FELTÉTELEI „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.”A gyermek rendelkezzen a korának megfelelő önellátási fejlettséggel gyermekorvos által kiállított igazolással. …Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított féléven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetben található három éves, és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető „A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” „A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hatodik évét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.” Óvodai alkalmasság:
41 -
Az óvodai jelentkezés időpontját és módját a beiratkozás előtt 30 nappal nyilvánosságra hozzuk.Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről hozott döntésről a szülőket írásban értesítjük.
42 -
15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
ESZKÖZRENDSZER Megnevezés
Jogszabály szerinti szükséglet
Jelenlegi állapot
Szükséges intézkedés/beszerzés 2012/ 2013/14 2014/15 13
KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK Felnőtt öltöző Épületenként 1 Elkülönítő Óvodánként 1 Főzőkonyha Óvodánként 1 Tálaló, mosoÓvodánként 1 gató Felnőtt étkező
Óvodánként 1
Irodában Nincs Melegítőkonyha Melegítőkonyhában megoldott Nincs, de csoportszobában megoldható
Felnőtt mosdó, Épületenként 1 Van WC Mosléktároló Óvodánként 1 Nincs Száraz árú Óvodánként 1 Nincs raktár Földes árú Óvodánként 1 Nincs raktár Egyéb raktár Óvodánként 1 Van Éléskamra Óvodánként 1 Van Szertár Épületenként 1 Van HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAK CSOPORTSZOBA Gyermeklétszám Óvodai fektető 20 db szerint 1 Gyermeklétszám Gyermek szék 20 db szerint 1 Gyermeklétszám Gyermekasztal figyelembe vételéVan vel Ablakonként, az Fényvédő fügRedőny áll renablak lefedésére göny delkezésre alkalmas méretben Gyermekcsoportonként, a padló Szőnyeg Van 1/5-nek lefedésére alkalmas méretben Játéktartó CsoportszobánVan 43 -
2015/16
Megjegyzés
szekrény, vagy polc
ként 2
Valamennyi gyermekágy tároFektetőtároló lásához szükséges mennyiség Élősarok állGyermekcsoporvány tonként 1 GyermekcsoporHőmérő tonként 1 Óvodapedagó- Gyermekcsoporgusi asztal tonként 1 GyermekcsoporFelnőtt szék tonként 2 EszközGyermekcsoporelőkészítő asztonként 1 tal Textiltároló Gyermekcsoporszekrény tonként 1 Edény és evőGyermekcsoporeszköz szektonként 1 rény HELYISÉGEK GyermekcsoporCsoportszoba tonként 1 Logopédiai Óvodánként 1 foglalkoztató Játszóudvar Óvodánként 1 Óvodavezetői Óvodánként 1 iroda Nevelőtestületi Óvodánként 1 szoba Gyermeköltö- Gyermekcsoporző tonként 1 Gyermekmos- Gyermekcsopordó, WC tonként 1 GyermekcsoporSzeméttároló tonként 1 Tornaszoba Szükséges menyTornapad nyiség 2 db Szükséges menyTornaszőnyeg nyiség 1 db Szükséges menyBordásfal nyiség 2 db Óvodai több- Szükséges meny-
Van
Nincs Van Van Van Van Van van
1 db van Van Van Van Nincs Van Van Van Nincs Van Van Van, 1 db Nincs 44 -
funkciós nyiség 1 db mászókészlet Egyéni fejlesz3 gyermek egyidetést szolgáló jű foglalkoztatásáVan speciális felhoz szerelések LOGOPÉDIAI FOGLALKOZTATÓ EGYÉNI FEJLESZTŐ SZOBA Szükséges menyTükör Van nyiség 1 db Szükséges menyAsztal Van nyiség 1db Szükséges menySzék Van nyiség 2 db Szükséges menySzőnyeg Van nyiség 1 db JÁTSZÓUDVAR GyermekcsoporKerti asztal Van tonként 1 GyermekcsoporKerti pad Van tonként 2 GyermekcsoporBabaház Nincs tonként 1 Udvari homoProgram szerint 1 Van kozó Takaróháló Homokozónként 1 Van GYERMEKMOSDÓ, WC Törölközőtar- Gyermeklétszám tó, figyelembevételéVan fogmosótartó vel MosdókagylónFalitükör Nincs ként 1 Hőmérő Helyiségenként 1 Van Rekeszes Gyermeklétszám falipolc, figyelembevételéVan fogmosótartó vel TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Egyéni Felnőtt és gyertisztálkodószer meklétszám szeVan ek rint MosdókagylónTisztálkodófel ként egy ruhakefe, Van szerelések körömkefe és szappantartó Fésűtartó Csoportonként 1 Van Felnőtt és gyerTörölköző Van meklétszám sze45 -
Abrosz Takaró
rint Asztalonként 1 Gyermeklétszám szerint 1 Gyermeklétszám szerint
Van Van
ÁgyneműhuVan zat, lepedő ÓVODAVEZETŐI IRODA Íróasztal és 1-1 db Van szék Tárgyalóasztal 1db Nincs Szék 2 db Van Telefon 1 db Van Könyves1db Van szekrény Iratszekrény 1 db Van Írógép 1 db Számítógép Telefon 1 db Van Fax 1 db Van Számítógép – 1 db Van Nyomtató NEVELŐTESTÜLETI SZOBA NINCS GYERMEKÖLTÖZŐ Öltözőrész, Gyermeklétszám ruhatároló, figyelembevételéVan fogas vel Gyermeklétszám Öltözőpad figyelembevételéVan vel A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK SzennyesruhaÓvodánként 1 Nincs tároló MosottruhaÓvodánként 1 Nincs tároló Mosógép Óvodánként 1 Van Centrifuga Óvodánként 1 Nincs Vasaló Épületenként 1 Van Vasalóállvány Épületenként 1 Van Szárítóállvány Épületenként 1 Nincs Takarító eszÉpületenként Van közök Óvodánként (ásó, Kertimunkakapa, gereblye, eszközök, Van kerti locsolókanszerszámok na) Hűtőszekrény Épületenként 1 Van Porszívó Épületenként 1 Van 46 -
A NEVELŐ MUNKÁT ELŐSEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK JÁTÉKOK, JÁTÉKESZKÖZÖK Különféle játékformák (mozgásos Gyermekcsoporjátékok, szetonként a gyermerepjátékok, kek 30%-nak megépítő-, konstfelelő mennyiségVan ruáló játékok, ben, csoportszobai szabályjátéés udvari eszkökok, dramatizök külön-külön zálás, bábozás, barkácsolás eszközei) GyermekcsoporMozgáskultútonként a gyerrát, mozgásfejmeklétszám figyelődést segítő, lembevételével Van mozgásigényt csoportszobai és kielégítő eszudvari eszközök közök külön-külön GyermekcsoporÉnekzene, tonként a gyerénekes játékok Van meklétszám figyeeszközei lembevételével
Az anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei
Értelmi képességeket érzékelés, észlelés,
Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 -féle 3-3 példányban Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak meg-
Van
Van
47 -
emlékezet, figyelem, képzelet gondolkodás, és a kreativítást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök A természeti, emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök
felelő mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint
Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint
Van
Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyeVan lembevételével az óvoda pedagógiai programja szerint Gyermekcsoportonként a gyermeMunkajellegű kek 30%-nak megtevékenységek felelő mennyiségVan eszközei ben az óvoda pedagógiai programja szerint Pedagógiai munkát segítő Óvodánként 1 Van eszközök Televízió Óvodánként 1 Van Magnó Csoportonként 1 Van Diavetítő Óvodánként 1 Nincs Vetítővászon Óvodánként 1 Nincs Hangszer pe- Óvodánként szükVan dagógusoknak ség szerint Gyermekcsoportonként a gyermeHangszer gye- kek 30%-nak megVan rekeknek felelően az óvoda pedagógiai programja szerint EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Étel-, mintavéÓvodánként 1 Van 48 -
tel (üvegtartály) készlet Óvodánként 1, a Mentőláda közegészségügyi előírások szerint Óvodánként 1, a Gyógyszerközegészségügyi szekrény előírások szerint A munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. Munkaruha Törvény és végrehajtási rendelet alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint A Munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és Védőruha végrehajtási rendelet alapján az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint Az érvényes tűzTűzoltókészül védelmi szabályok ék szerint
Van
Nincs
Van
Van
Van
16. A PROGRAM BEVÁLÁSVIZSGÁLATÁNAK RENDSZERE A törvény előírása szerint a helyi programot 5 évenként felül kell vizsgálni. Ha az értékelés elvégzése, az eredmények elemzése során olyan jelentős változás tapasztalható, mely nagymértékben befolyásolja a program célját, feladatait, elveit (pl. helyi sajátosságok változása, hiányosságok valamely nevelési területen stb.), akkor a helyi óvodai pedagógiai programot módosítani kell. A beválás vizsgálat folyamatának leírása L. Első lépésként áttanulmányoztuk a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. Az óvodavezető feltérképezi, majd azonosítja a HOP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a testülettel. 3. Szeptember végén az óvónők felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 4. Október végéig az óvónők elvégzik a kijelölt területek elemzését. 5. November közepén a nevelőtestület ismerteti elemzéseiket, melyeket közösen megvitatnak.
49 -
6. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja a javaslatokat, módosításokat, a kiegészítések bekerülnek a programba. 7. Az így kiegészített pedagógiai programot a Szülői Szervezet véleményezi. 8. Január közepén az óvodavezető ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. 9. Január végén a nevelőtestület elfogadja a módosított HOP-ot. 10. Elfogadás után március végén a végleges programot az óvodavezető megismerteti közvetlen partnereikkel (szülők) különböző fórumokon. 11. Az óvodavezető májusban a módosított HOP-ot felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. A helyi pedagógiai programunk mindenegyes részterületét felülvizsgáltuk. A törvény által meghatározott területekkel kiegészítettük (sajátos nevelést igénylő gyerekek, erkölcsi nevelés, beválás vizsgálat).
50 -
17. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK: KÉSZÍTETTE: Vass Gyuláné Tagóvoda vezető Légrádyné Krisztina Óvodapedagógus Ivánc, 2013. 08.31
Az óvoda pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt véleményt alkotott: A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadta: Légrádyné Köbli Krisztina
Vass Gyuláné
Óvodapedagógus
Tagóvoda vezető
Az óvodában működő Szülők Közössége
Köbliné Sipos Zsuzsanna aláírás
Sipos Zsoltné aláírás
Szülők Közösségének
Szülők Közösségének
elnöke
tag
51 -
Fenntartói jóváhagyás: A fenntartó,az ivánci Községi Önkormányzat, a Csákánydoroszló Csaba József ÁMK Ivánci Tagóvoda módosított programját elfogadta.
Hollósiné Botka Ildikó Jegyző
Gyarmati Tibor Polgármester
Ivánc 2013.08.31.
52 -
