CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1
3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati szempontok • validálási eljárások megfelelősége • érti-e a bank, amit csinál • minimum követelmények • korrigálandó hiányosságok 2
Minősítési rendszerek • milyen területen alkalmazzák • módszerválasztás • elméleti háttér, feltevések • határeset elemzés • megkülönböztető képesség validálása PD • módszerválasztás, előrejelzőképesség • nemteljesítés definíciója • pontosság és előrejelzőképesség validálása • közvetlen becslések 3
LGD, CF • kevesebb tapasztalat • óvatosság a külső adatokkal • arányos hatás a tőkekövetelményre • realizált és becsült megkülönböztetése • részletesebb és gondosabb indoklás • RDS • csak nemteljesítéseket tartalmaz • ideális esetben • egy cikluson belül az összeset • a meghatározó ismérvekkel • részletes adatokkal (főleg LGD-nél) 4
LGD • nemteljesítés és veszteség definíciója • választott kockázat meghatározó tényezők • módszerválasztás • workout (diszkontált cash flow) • market és implied market (árakból) • implied historical (csak lakosság) • nempozitív LGD-k 5
CF • legkevésbé kiforrott, indokolandó • érvényben lévő, igénybe nem vett keretre • választott kockázat meghatározó tényezők • módszerválasztás (csak példák) • cohort • rögzített horizont • változó horizont • momentum • nempozitív CF • hitelhelyettesítők 100%? 6
3.3.4 A belső dokumentáció minősége • mit: főleg VII melléklet 4. rész 31-40 • hogyan: replikálhatóság (a felügyelet vagy megbízottja) mindenhez hozzáférhet • szempontok: • naprakészség, változások dokumentálása • minden rendszerre külön dokumentáció • modellek dokumentációja (nem modell is!) 7
3.3.5 Külső szállítóktól vásárolt modellek • a követelmények (dokumentáció, validálás, adatreprezentativitás, stb.) változatlanok • teljesülésükért a bank felelős (nem validálunk eladókat) • potenciális veszélyek: • „fekete doboz” (korlátok, viselkedés) • belső információktól való elszakadás (adatreprezentativitás) • vegyes rendszerek (konzisztencia) 8
3.5 Kvantitatív és kvalitatív validálás „A validálás kifejezés olyan eljárások és tevékenységek összességét jelenti, amelyek elősegítik annak megítélését, hogy a minősítések megfelelően differenciálják-e a kockázatokat és a kockázati tényezők becslései megfelelően írják-e le a tényleges kockázatokat” (AIG) A bankok több célra is alkalmazzák a minősítési rendszereket, mi csak a tőkekövetelmény számítás szempontjából vizsgáljuk őket. 9
3.5.1 Validálási alapelvek 1. alapelv: A validáció alapvetően a bankok kockázat előrejelző képességének és a minősítések hitelezési eljárásokban való felhasználásának megítélését jelenti Kulcsszavak: • előrejelző képesség • megkülönböztető képesség • kalibrálás 10
A minősítési rendszerek általános megítélése: • objektivitás, pontosság, stabilitás, konzervativizmus (politikák, sztenderdek) • a minősítési filozófia megfelelősége • PIT, TTC (hozzárendelés, kalibrálás) • tudatosság, a következmények megértése • összhang a becslési eljárásokkal, adatokkal • különböző filozófiák együttélése • politika (szándék, következmények) 11
Kockázati paraméterek becslései • várható hosszútávú átlagok • tényadatok csak kiindulás • becslés < tény ? • pontossági politika
12
2. alapelv: A validálásért elsősorban a bankok felelősek 3. alapelv: A validáció folytonos folyamat 4. alapelv: Nincs kitüntetett validációs módszer 5. alapelv: A validációnak kvantitatív és kvalitatív elemeket is kell tartalmaznia 6. alapelv: A validáció eljárásait és eredményeit független vizsgálatnak kell alávetni. 13
3.5.2 Backtest és benchmark Backtest: előrejelzés és megvalósulás (Szabályzatok az eltérések kezelésére) Benchmark: összehasonlítás más becslésekkel Minimum követelmény: politika (célok és logika) 14
3.5.3 „Low default” portfoliók Kevés default, statisztika nem működik Típusok: rövidtáv/hosszútáv, rendszer/egyedi Alkalmazható-e rájuk IRB? Igen (feltételekkel). Feltételek: • Minden információ, módszer felhasználása • Még gondosabb tervezés, dokumentálás • Use test (önmagában nem elég!) • Kvalitatív validálás nagyobb súlya, de kvantitatív technikák (benchmark, mapping) is al15 kalmazandók
2. Együttműködési eljárások, jóváhagyási és jóváhagyás utáni folyamatok 2.1 Együttműködés a 129. cikkely alapján • CEBS, GdC: Guidelines for Cooperation between Home and Host Supervisors • 129 (2) : együttműködés, 6 hónap, home dönt 16
Engedélykérés előtti folyamatok • konzultációk a bankok és a felügyeletek között • felügyeletek közötti együttműködés • a várható kérelem megismerése • együttműködési módok kialakítása • akcióterv kidolgozása • kérelem tartalma formája, ütemezése Szervezésért és koordinálásért a home felel. Felelősség nem adható át, de feladat igen. 17
2.2 Jóváhagyási és azt követő folyamatok Engedélykérelem benyújtása • Minimális tartalom: • Kisérő levél • IRB és AMA dokumentációk • Kontrol környezet, implementáció, IT • Implementációs terv • Önértékelés • Nyelv és aláírás • Az
óra indítása
18
Felügyeleti értékelés • Alapelv: a bankok bizonyítanak, a felügyelet ezt értékeli • Általános kép kialakítása • szervezeti struktúra megfelelősége • erőforrások elégségessége • implementációs terv kivitelezhetősége • csoport struktúrája 19
• Értékelés fő céljai: • use teszt • körülményeknek megfelelő rendszerek és kontrolok • minimum követelmények • Vizsgálati területek/fázisok • módszertan és dokumentáció • adatok • kvantitatív eljárások • kvalitatív eljárások • technológiai háttér
20
• Igénybevehetőek a bank belső erőforrásai és külső erőforrások is Döntés és engedély Előzetes (korai, informális) kérelem
21
