Budavári KEF szakmai összefoglaló
Helyzetfelmérések összegzése a fiatalok drogfogyasztási szokásairól Budapest I. kerületében Háttéranyag a Budavári KEF stratégiájának megalkotásához
A háttéranyag épít – a KEF megrendelésére végzett – Dr. Csikós Pál szakmai irányításával készült kérdőíves felmérés 2004. évi megállapításaira, a 2005. évben 1000 háztartásra kiterjedő I. kerületi szociális felmérésre, valamint a kerületben dolgozó szakemberekkel készült interjúk és vélemények összegzésére. A háttéranyagot írta: Frankó András Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Fogadó”, Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása – vezető Madár Csaba Budavári Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – vezető (KEF elnök) A háttéranyag elkészítésében közreműködött továbbá: Gerő Márton DIPA Egyesület – ifjúsági szakértő Kárpáti Krisztina Budavári Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (KEF-koordinátor) Krizsán Ildikó Budavári Önkormányzat Népjóléti Iroda – irodavezető (KEF titkár) 2006.
Bevezető „A drogmentes társadalom utópia. Európa boldogabbik felében mindezt már korábban felismerték, s az érintett társadalmak a kábítószer-problémát többdimenziós megközelítéssel, folyamatos és magas szintű szakértői tevékenység (addiktológusok, pszichiáterek, rendőrök, tanárok, stb.) összehangolt cselekvéssorozatával igyekszenek megoldani, de legalábbis valamilyen optimális egyensúlyt fenntartani.” [KÁBÍTÓSZER: KÖZÖSSÉGI PROBLÉMA ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, GYISM 2003.] Ahhoz, hogy területi szinten sikerüljön az „optimális egyensúlyt fenntartani”, fel kell mérni a helyi drogfogyasztási szokásokat és az adatok, tapasztalatok birtokában érdemes egy „összehangolt cselekvéssorozatot” elkészíteni. E háttéranyag elkészítésével segíteni kívántuk a kerületi szakemberek (intézmények) megelőző munkáját, valamint a Budavári KEF munkáját a kerületi kábítószerügyi stratégia kialakításában. Az elkészítendő KEF stratégia biztosíthatja a probléma gyakorlati kezelését rövid és hosszú távon. Ma úgy látszik, hogy célszerű 3 év múlva hatásvizsgálatként megismételni a kutatást, ezáltal felmérhető illetve szükség szerint fejleszthető a stratégiai program. A jelen tanulmányból is jól kiolvasható a Budavári KEF szemlélete: egységben kezeli a szenvedélybetegség problematikáját, a legális és az illegális szerek használatával kapcsolatos attitűdöt. Amint az adatokból is kiderül, mind a mai napig a legsúlyosabb problémát elsősorban a fiatalkori alkoholizálás és a dohányzás, másodsorban az illegális szerhasználat jelenti a Budavári Önkormányzat területén is. Akkor is, ha a budapesti átlaghoz képest kedvezőbbek az adatok. A Budavári KEF ezért a fiatalok szerfogyasztása mellett más droghasználat visszaszorításában is részt kíván venni hosszú távon. A helyi közösség különösen sokat tehet saját egészségi állapotának javításáért. „Ugyancsak a helyi közösség az, amely a legközvetlenebb szinten tudja a drogproblémát kezelni, lehetőséget biztosítva a helyi erőforrások mobilizálására: a családok, a közösségek, a civil társadalom, az egyházak és a szakirányú segítő és más közösségi intézmények mozgósítására. Mivel helyi szinten a drogproblémák méretüket és minőségüket tekintve sokféle formában jelennek meg, a probléma felismerésében és a kezelésében a helyi közösségeknek döntő szerepe van.”1
A stratégia kialakításához készült háttéranyag elkészítésének folyamata 2004-ben a Budavári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megbízásából Dr. Csikós Pál vezetésével kérdőíves kutatás indult a 7-12 osztályos tanulók életmód jellemzőinek és drogfogyasztási szokásainak felmérése céljából. A2004 májusában elkészült összefoglaló adatok 2004. augusztus 26-án, a T-Com székházában rendezett helyi konferencián kerültek bemutatásra a kerületi szakemberek és önkormányzati képviselők számára.
Ezek után készült el a kutatásban résztvevő iskolák számára szóló részletes jelentés. 2005-ben a Budavári KEF-től kapott pénzügyi támogatás segítségével három iskolában vizsgálták felül az iskolai drogstratégiát, valamint egy iskola csatlakozott a kerületi felméréshez. 2004-ben és 2005-ben is 2-2 alkalommal került megszervezésre szakmai találkozó a pedagógusok számára, amelyeket képzéssel, tájékoztatókkal kötöttünk össze. A következőkben az eddig összegyűjtött információkat ismertetjük, elsősorban a drogfogyasztási szokások szempontjából, illetőleg összehasonlítjuk azokat a hazai és egy-egy esetben az európai adatokkal. Tanulmányunkban bemutatjuk a szerfogyasztás struktúráját, a szerhasználattal kapcsolatos vélekedéseket, valamint a drogprevencióval kapcsolatos attitűdöket.
I. A minta A kérdőíveket nyolc iskolában 1464 diák töltötte ki. A fiatalok jó együttműködési készséget mutattak. Ennek egyik oka lehet, hogy a KEF saját kérdezőbiztosokat alkalmazott, akik a kitöltés után lezárt borítékban közvetítették a kérdőíveket a kutatóknak. A kérdések igen nagy részére 95-l00%-os volt a válaszadási arány. Általános demográfiai, családi jellemzők A megkérdezett diákok 52,6%-a fiú és 47,4%-a lány. Mintegy 60%-uk a középiskolás korosztályba tartozik, a 7. osztályosok (13 évesek) aránya alacsony. Emellett a megkérdezettek között előfordul mintegy 10%-nyi 19 éves és néhány idősebb diák is. A minta megoszlása életkor szerint: 13
14
15
16
17
18
19
20
21
55
237
238
207
271
268
150
19
18
3,8%
16,4%
16,5
14,3%
18,7%
18,5%
10,4%
1,3%
1,2%
Szociokulturális háttér A felmérésből nyert adatok szerint a válaszadó fiatalok az átlagosnál jobb szociokulturális helyzetben vannak. Az I. kerületben a felnőtt lakosság iskolai végzettsége közismerten magas. Ez a mintában szereplő diákok szüleire is igaz. Amint a következő táblázatban látható, magas az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkező szülők aránya mind az apák, mind az anyák között. A családok alig több, mint 20 százalékánál nem találunk diplomás szülőt, 3/5-ükben viszont mindkét szülő rendelkezik diplomával.
A szülők végzettsége: Elvégzett iskola
Anya
Apa
Általános
0,7
0,9
Szakiskola
9,7
12,2
Középiskola
17,7
14,8
Egyetem vagy főiskola
71,9
72,1
A diákok majdnem 80%-a szüleivel és testvéreivel él, mindössze 21-23%-ukat neveli teljesen egyedül valamelyik szülő, esetleg a nagyszülő. Kivel él
%
Szülőkkel-testvér(ek)kel
77,5
Édesanyjával
19,3
Édesapjával
2,1
Nagyszülőkkel
0,6
Külön szülőktől, testvérektől
0,5
Összesen
100,0
A családban előforduló devianciák A megkérdezettek családjában a leggyakrabban alkoholbetegség (22,3%) fordul elő. Más devianciák (öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet, drogfüggőség, gyógyszerfüggőség, elmebetegség, gyenge idegzet) előfordulási aránya egyetlen esetben sem haladja meg a 10%-ot, különböző devianciák együttes előfordulása pedig a családok 14,2%-ára jellemző. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az alkoholbetegség gyakran együtt jár valamilyen más devianciával. Az egyes betegségek, függőségek esetében nagyon hasonló képet kapunk arról, hogy azok párosulnak-e más típusú devianciával. Amennyiben a családban előfordul az alkoholbetegség, körülbelül 50% az esélye annak, hogy más devianciát is találunk, míg ha nem találkozunk alkoholbetegséggel, ez az esély 20% körülire csökken. A dohányzás a családok 81%-ában fordul elő, ezt azonban nem tekintettük devianciának, így a fenti felsorolásban sem szerepel. Azonban ez az arány rendkívül magas. A 2003-as ESPAD vizsgálatban a megkérdezettek 44%-a nyilatkozott úgy, hogy szívott cigarettát a kérdezést megelőző hónapban2. 2003-ban végzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint 13-16 éves korosztály 33%-a dohányzik kisebb-nagyobb rendszerességgel.3 10
A családok egyéb deviancia jellemzői az országos átlagnak megfelelőek. „A helyi közösség képes arra is, hogy ne csak a fiatalok illegális droghasználatával foglalkozzon, hanem a fiatalok és a felnőttek alkoholfogyasztásával, dohányzásával, túlzott és orvosilag nem indokolható gyógyszerfogyasztásával vagy más kockázati magatartásával is. Ezek ugyanis olyan tényezők, melyek bizonyos valószínűséggel előidézhetik vagy fenntarthatják az elsősorban a fiatalabb korosztályokra jellemző kábítószer-használatot.” [Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására] A kerületben a négy leginkább használt addiktív szer közül az alkohol vezet, ezt követi a cigaretta, a marihuána s végül a nyugtató. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy míg az alkohol, a fű és a nyugtató esetében a gyakoriság növekedésével a használók aránya csökken, addig ez a cigaretta esetében nem így van. Körülbelül hasonló arányban találunk a diákok között olyat, aki alkalomszerűen és naponta szív cigarettát. A szerfogyasztás gyakorisága (%): Nem fogyaszt
Alkalomszerűen
Hetente
Naponta
Három ital
31,3
48,9
18,3
1,5
Hat ital
55,6
36,1
7,6
0,7
Lerészegedés
66,5
30,1
2,6
0,8
Marihuána
83,3
13,3
2,7
0,7
Cigaretta
58,1
18,2
6,4
17,2
LSD
98,2
1,4
0,1
1,3
Extasy
98
1,4
0,3
0,2
Crack
99,4
0,2
0,1
0,4
Amfetamin
98,7
0,8
0,2
0,3
Heroin
99,1
0,4
0,2
0,3
Gomba
97,6
1,7
0,2
0,5
98
1,3
0,4
0,3
Anabolikus szteroidok
98,6
0,9
0
0,5
Nyugtató
91,1
8
0,6
0,3
Szipu
Az alkohol esetében elmondható, hogy minél több alkohol elfogyasztásáról van szó, annál inkább a fiúk vezetnek. Közöttük kevesebben vannak, akik sohasem isznak, és többen, akik alkalomszerűen, hetente vagy naponta fogyasztanak alkoholt. Minél inkább növeljük az alkohol mennyiségét (három ital, hat ital és a részegség) annál inkább 11
nő a fiúk előnye. Három ital esetén több az alkalomszerű fogyasztó a lányok között, mint a fiúknál, hat ital esetén azonban már ebben a kategóriában is a fiúk vezetnek. A többi szerre ez az állítás nem igaz. A fű esetében nagyon kicsi eltéréseket találunk az alkalomszerűen fogyasztók (lányok 12,7%-a, fiúk 13,5%-a) és a hetente fogyasztók (lányok 1,6%-a, fiúk 3,9%-a) kategóriájában. Ez érdekes adat, hiszen az országra vonatkozó vizsgálatokban szignifikáns eltérés mutatkozik – a fiúk jóval nagyobb arányban használnak marihuánát, hasist. A cigaretta alkalmi fogyasztása inkább jellemző a lányokra (21,3% a fiúk 14,1%-ával szemben), és jóval kisebb mértékben, de ugyanez mondható el a heti és napi fogyasztók esetében is. A nyugtatót a diákok szinte kizárólag alkalomszerűen használnak, a lányok közül két és félszer annyian, mint a fiúk közül (11% és 4,5%). Nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a tudatmódosító szereket fogyasztók aránya az életkor előrehaladtával egyre nő. Az alkoholfogyasztás esetében a tendencia az alkohol mennyiségével változik. Kevesebb alkohol estében a fiúknál a hetente fogyasztók aránya növekszik meg jelentősen. Az alkalomszerű fogyasztók aránya már 13 éves korban 40% fölött van. A legnagyobb ugrás 15 és 17 éves kor körül következik be, amikor a heti fogyasztók aránya 5%-ról 20% fölé emelkedik. A lányok esetében a hetente alkoholt fogyasztók aránya nem éri el a 20%-ot sem. Több ital elfogyasztása vagy a lerészegedés esetében már az alkalomszerűség növekedését figyelhetjük meg. Jól szemlélteti ezt a tendenciát a részegség elérésének növekedését bemutató ábra. A lerészegedők aránya a lányok között az életkor növekedésével
A lerészegedők aránya a fiúk között, az életkor növekedésével 60,00%
45,00% 40,00%
50,00%
35,00%
40,00%
alkalomszerűen
30,00%
hetente naponta
20,00%
30,00%
alkalomszerűen
25,00%
hetente
20,00%
naponta
15,00% 10,00%
10,00%
5,00%
0,00% 13-14
15
16
17 életkor
18
19-21
0,00% 13-14
15
16
17
18
19-21
életkor
Ha megfelelő komolysággal kezeljük a fenti adatokat, akkor egészség-megőrzési programunknak ki kell terjednie az alkoholfogyasztás minőségi és mennyiségi mutatóira is. A minőségi, kontrollált fogyasztás mint érték segíthet megelőzni a jelenlegi mennyiségi, a lerészegedést mint férfias viselkedést elismerő vélekedést. 12
Az európai trend is csak lassan változik pozitív irányba, hiszen: „Minden negyedik fiatal halála Európában az alkoholnak tulajdonítható a 15-29 éves fiúk között 1999-ben. A különböző európai országokban ez eltérő, 19-32%-ig (Magyarországon 32%!). Évente 55 000 fiatal európai hal meg az alkohol miatt. Közlekedési baleset, mérgezés, öngyilkosság, gyilkosság voltak a fő okok Európában 1999-ben.”4 A cigarettafogyasztás ettől némileg eltérő tendenciát mutat. Itt az alkalmi fogyasztók aránya 17 éves korig emelkedik, míg eléri a fiúknál a húsz, lányoknál a huszonkét százalékot, majd lecsökken. Ezzel szemben a napi fogyasztók esetében nincs csökkenés, hanem a 15 illetve 16 év körül bekövetkező ugrás után marad a 20% fölötti arány.
Cigarettázó fiúk aránya az egyes életkori csoportokban 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 13-14
15
16
17
18
19-21
életkor alkalomszerűen
hetente
naponta
Saját családja helyzetét a diákok több, mint 90%-a legalább átlagosnak tartja, sőt, a jellemző az, hogy az átlagosnál jobbnak ítélik meg (64%).
13
Cigarettázó lányok aránya az egyes életkori csoportokban 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 13-14
15
16
17
18
19-21
életkor alkalomszerűen
hetente
naponta
II. A droghelyzet „Nincs olyan adat, amely arra engedne következtetni, hogy a kábítószer-használatban jelentős visszaesés fog bekövetkezni. Mindazonáltal, a kábítószerekkel kapcsolatos egészségkárosodások előfordulása és a kábítószerekkel kapcsolatos halálozások száma stabilizálódott, sőt csökkent. A kábítószer-használók kezelésére vonatkozó rendelkezések száma nőtt, a szolgáltatások választéka pedig bővült. A kínálat csökkentésével kapcsolatban kijelenthetjük, hogy a nemzeti és uniós szinten egyaránt kifejtett, jelentős és gyakran sikeres erőfeszítések ellenére a kábítószer-kereskedelem továbbra is az egyik legjövedelmezőbb kereskedelmi tevékenység a szervezett bűnöző csoportok számára az EU-ban.” [Az Európa Unió Tanácsának Drogstratégiája. Brüsszel. 2004.] Olyan társadalmi kihívással állunk szemben, ahol nem lankadhat a figyelmünk, nem dőlhetünk hátra sem megnyugodva, sem beletörődve a megváltoztathatatlanba, hanem folyamatosan keresnünk kell a közösségi megoldásokat kerületi szinten is. A fiatalok életében leginkább a legális drogok – alkohol, cigaretta, nyugtató – valamint az illegális drogok közül a marihuána játszik szerepet.5 Fontos azonban, hogy valamennyi megkérdezett drogfajta használata, ha csak nagyon kis mértékben is (általában 1-2%ban), de előfordul. A diákok 22,3%-ra jellemző, hogy legalább alkalomszerűen, de használ valamilyen drogot (továbbiakban tiltott vagy illegális drogot6) az alkoholon és a cigarettán kívül. A marihuána használat körülbelül megegyezik az országban tapasztalt arányokkal: 2002-ben a középiskolások 19%-a fogyasztott marihuánát. Ez a teljes I. kerületi minta esetén valamivel kevesebb, azonban ha megnézzük a kor szerinti 14
megoszlást, azt látjuk, hogy 16 éves kor alatt elmarad, fölötte azonban meghaladja ezt az arányt a fogyasztók száma. Ugyanakkor a 2003-ban végzett HBSC vizsgálatok szerint a budapesti fiatalok körében elterjedtebb a drogfogyasztás (26,5%), így Budapesten belül az I. kerület viszonylag jó helyen állhat. Milyen arányban fogyasztanak drogot a fiatalok? 1. Akik nem fogyasztanak drogokat: azok a fiatalok, akik illegális drogot soha, legális drogokat (cigaretta, alkohol) pedig legfeljebb alkalomszerűen (havonta, évente) fogyasztanak.
2. A legális drogokat fogyasztók: azok a fiatalok, akik illegális drogokkal soha vagy nagyon ritkán, de legális drogokkal rendszeresen élnek .
3. Az illegális drogokat fogyasztók: azok a fiatalok, akik illegális drogokat fogyasztanak. E csoport tagjai általában élnek nem illegális drogokkal is.
A többi drogféleség előfordulása az I. kerületben azonban messze elmarad az országos átlagtól. Míg az ESPAD vizsgálatok szerint az utóbbi tíz évben a fű mellett megnőtt a partydrogok (extasy) szerepe is, és bár csökken, de jelentős marad az LSD fogyasztás, a kerületben alig találkozunk ezekkel a drogokkal. „Az extasy használata általában növekedett az 1990-es során. Bár használata talán még mindig növekszik a fiatalok körében, növekedése az általános népesség szintjén, úgy tűnik korlátozott, legalábbis egy időre. Az elmúlt öt év során az EU szintjén, mind az LSD lefoglalások száma, mind a pedig a lefoglalt mennyiség folyamatosan csökkent […].”7 A szerenkénti életprevalencia-értékek tendenciái 1992-től napjainkig a budapesti 10. évfolyamos középiskolások körében8: „Régóta tudjuk, hogy veszélyes az ember számára, ha túl jól megy a sora, ha túlságosan is sikerrel jár az a természetes törekvése, hogy jó legyen a kedve és a kedvetlenséget messze elkerülje. Túl jól megtanultuk elkerülni a rosszkedvet okozó helyzeteket. A technika és a farmakológia segítenek ebben. Mi, civilizált emberek egyre kevésbé vagyunk képesek 15
elviselni a fájdalmat és a szenvedést. A rosszkedvtől való félelmünknek ez a mértéke, és módszereink, amelyekkel megpróbáljuk azt elkerülni, a bűn határát súrolják. A civilizált ember egyre nehezebben viseli el a rosszkedvet, ezért az emberi élet természet által rendeltetett magaslatait és szakadékait unalmas, mesterségesesen kiegyengetett, egyforma szürkeségű, fény- és árnyékhatások nélküli síksággá változtatja. Ez unalomhoz vezet, miáltal sok embernek megnő a szórakozás iránti szükséglete.” [Konrad Lorenz]
A marihuánafogyasztásra, csakúgy, mint a nyugtatószedésre az alkalmi fogyasztás jellemző. A fogyasztók nagyon kis hányada él napi, heti gyakorisággal ezekkel a szerekkel.
marihuánafogyasztás gyakorisága életkor szerint 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
alkaloms zerűen hetente naponta
1314
15
16 17 életkor
18
1921
„A 15 éves iskolai tanulók között a közelmúltban végzett vizsgálatok szerint a kannabisz (marihuána) használatának aránya a Görögország, Málta, Svédország és Norvégia esetében tapasztalt 10%-tól a Csehországban, Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban tapasztalt 30% feletti értékig terjed.”9 A nyugtatók szedése inkább a lányokra jellemző: 8,1%-uk szedi 13-14 éves korban, amely érték egészen 17%-ra emelkedik a 19-21 éves korcsoportban. 16
A fiúknak mindvégig nagyon alacsony hányada fogyaszt nyugtatókat, mindössze pár százalék. Úgy tűnik, míg az alkohol inkább férfi, a nyugtató inkább női szer. Az országos HBSC vizsgálatok eredményei szerint a tiltott drogot kipróbálók 60-80%-a csupán egyszer-kétszer próbálta az adott szert.10 Az ő esetünkben is biztos, hogy legalább 90%-uk alkalomszerűen fogyaszt bármilyen szert, azonban ennek rendszerességéről nem rendelkezünk információval.
A fentiektől némileg eltérő válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy az utóbbi két hétben, illetve harminc napban használták-e a fenti szereket. Az alkohol, a cigaretta és azon szerek esetében, amelyeket a korábbi kérdésre adott válaszok szerint kevesen használnak, nincs eltérés a korábbi válaszokhoz képest, azonban a marihuána és a nyugtató esetében kevesebben válaszoltak úgy, hogy az elmúlt hónapban éltek volna ezekkel a szerekkel. Az első nyugtató
Első találkozás a marihuánával
30
35
25
30
20
25 20
15
15
10
10
5
5
0 11 évesen 12 évesen 13 évesen 14 évesen 15 évesen 16 évesen vagy vagy idősebb fiatalabb korban korban
0 11 évesen 12 évesen 13 évesen vagy fiatalabb korban
14 évesen 15 évesen
16 évesen vagy idősebb korban
17
A marihuána esetében ez az arány 12,1%, a cigaretta és a nyugtató esetében pedig 6%. Az eltérést elsősorban az okozhatja, hogy ez utóbbi, konkrét kérdésre jóval rosszabb volt a válaszadási arány (a marihuána esetén 86,9%, a nyugtató esetén 85,2%), mint a korábbi kérdésekre s ez a többi drog esetében is így volt. Ez jelezheti a látens, nem vállalt drogfogyasztás jelenlétét is, azaz elképzelhető, hogy a kapott adatokat némileg felül kell becsülni.
Az első cigaretta
Az első részegség 25
35 30
20
25 15
20 15
10
10
5
5
0
0 11 évesen 12 évesen 13 évesen 14 évesen 15 évesen 16 évesen vagy vagy idősebb fiatalabb korban korban
11 évesen 12 évesen 13 évesen vagy fiatalabb korban
14 évesen 15 évesen
16 évesen vagy idősebb korban
Azoknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy legalább alkalomszerűen lerészegednek, 67%-a tette meg ezt az elmúlt hónapban is. Ez az arány a marihuána esetében 62, a nyugtató esetében 56, a cigaretta esetében 83%. Az országos vizsgálatok szerint a droggal való első találkozás a középiskolás évekre tehető, ezen belül is főkén a 15-16 éves időszakra. Az I. kerületi mintában az országos tendenciának megfelelő eredményekkel találkozhatunk. A négy leggyakoribb tudatmódosító szer közül az alkohollal találkoznak a legtöbben és a legkorábban. A diákok 88%-a 14 éves koráig átesik az első találkozáson, és az első részegség is sokaknál korán bekövetkezik. A cigarettával a 812 érintett diák több, mint négyötöde már 14 éves kora előtt megismerkedik. A marihuána és a fű esetében a helyzet kicsit más: inkább 14-16 éves kor között próbálják ki először11. A magyar társadalomnak időre van szüksége, hogy felvértezze magát, illetve tagjait a külvilágból érkező, napról napra súlyosabb drogfenyegetettség ellen. A gyerekeket és a fiatalokat arra kell felkészíteni, hozzásegíteni, hogy felelős döntéseket tudjanak hozni életük során. A káros szenvedélyekre vonatkozóan – mint a dohányzás, alkoholés kábítószer-fogyasztás – megfelelő információkat kell biztosítani a számukra, hogy mindenki tisztában legyen a következményekkel. A döntést a fiatal hozza meg, annak 18
tudatában, hogy mit nyer és veszít egészségét, emberi kapcsolatait, értékrendjét illetően. Ezért is fontos, hogy már nagyon fiatal korban hozzásegítsük a gyerekeket és a fiatalokat – s nem utolsó sorban szüleiket – a felelősségteljes magatartás és gondolkodásmód kialakításához, valamint egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
III. A családi háttér és a társas kapcsolatok problémáinak hatása a drogozásra Az I. kerületben a jó szociális háttér miatt nagyon nehéz elkülönítenünk, hogy a családi háttér milyen hatással van a drogfogyasztásra. A szülők iskolai végzettsége vagy a család helyzetének megítélése nem gyakorol hatást a drogfogyasztásra. Ehelyett kockázati tényezőként a szülőkkel való kapcsolat minőségét említhetjük. Azok esetében, akiknek naponta vannak konfliktusaik a szüleikkel, kirívó a droghasználat mértéke (40-50%). Emellett a szülőkkel, főként az anyával való kapcsolat mélysége („Milyen a kapcsolatod édesapáddal, illetve édesanyáddal?” kérdésekre a következő válaszlehetőségek voltak: nincs, hűvös, kötött, túl szoros, baráti, szeretetteljes, közeli, távoli) befolyásolja a droghasználatot. Így 50-52% a tiltott drogokat fogyasztók aránya azok között, akiknek édesanyjukkal nincs vagy távoli a kapcsolatuk. Az édesapával való kapcsolat esetében a távoli kapcsolat és a hűvös kapcsolat jelent jelentősen megnövekedett (35%, 46%) kockázatot. A szülőkkel való kapcsolat és a droghasználat gyakorisága szintén összefügg. Érdekes módon az anyával való konfliktus csupán a részegség gyakorisága esetén jelent nagyobb kockázati tényezőt, mint az apával való konfliktus. Mindkét szülő esetén a szülővel naponta konfliktusba kerülők között növekszik meg kétszeresére, háromszorosára a hetente drogot fogyasztók aránya a többi kategóriához képest. Egy amerikai felmérés 10 pontban foglalta össze azokat a jellegzetességeket, melyeket a drogot használó fiatalok családjaiban tapasztaltak. Ezek a szempontok felkiáltójelként figyelmeztetnek arra, hogy a lelki egészség a családi kapcsolatoktól mily nagymértékben függ. Az amerikai és az I. kerületi felmérés tapasztalatainak hasonlósága megdöbbentő. 1. A szülők anyagiakban és szellemiekben minden tőlük telhetőt igyekeznek megadni a gyerekeiknek, miközben a tényleges családi interakciókat a feszültségek, ellenségeskedések, konfliktusok, harag, érzelmi elfojtások, kölcsönös elzárkózások, ugyanakkor az egymás magánéletébe való agresszív betolakodások és rivalizálás jellemzik. Gyakori, hogy miközben rendszeres és teátrális kirohanásokat intéznek a drog ellen, a szülők maguk is mértéktelenül alkoholizálnak, dohányoznak, esetleg gyógyszerfüggők. Milyen ismerős ez, hiszen ilyen a mi társadalmunk is. A három és fél millió dohányos és az egy millió alkoholista országa lépten-nyomon keményen állást foglal a drogok 19
ellen. Hiteles példa ez gyermekeink felé!? Az ilyen ellentétes viselkedés, ellentétes vélemények természetesen elbizonytalanítják a gyerekeket. Kinek higgyenek? Nekünk, akik azt próbáljuk bizonyítani milyen ártalmasak a kábítószerek, vagy társaiknak, akik arról beszélnek milyen jó is a drog? A kérdés az, melyikünk hitelesebb. 2. A szülői értékek iránt feltétlen konformitást megkövetelő általános családi légkör. Itt az anya és az apa egyaránt nagy energiákkal, meggyőződéssel, verbálisan és metakommunikációiban is erőszakosan védi az öröknek tartott életstílusbeli jellemzőket és vélt értékeket. A botfülű gyerekre ráerőszakolt zenetanulástól az öltözködési szokásokig sok minden tartozik ide. Ezek a harcok arra jók, hogy ezer kommunikációs éket verjen szülő és gyermeke közé. 3. Paradox viszony a drogos serdülő és az azonos nemű szülő között. Az esetek egy részében a gyerek feltűnően utálja az azonos nemű szülőt, miközben igazából nem kapja meg tőle az áhított, nagyon-nagyon vágyott szeretetet. Máskor érzelmi ellenpólus figyelhető meg közöttük: miközben az egyik örül, a másik szomorkodik. 4. Nem jutnak el egymáshoz a bensőséges, mélyebb emberi érzelmek. Az ilyen családban a szülő magatartását az ellentmondást nem tűrő parancsok, a rajtaütésszerű számonkérések jellemzik. A ritkán, spontán megnyilvánuló őszinte érzelmekkel nem tud mit kezdeni a gyerek, így azok inkább csak zavart, szégyenkezést okoznak. 5. Jellemző a gyerekek nem egyforma, mérlegelő-megítélő értékelése. Kevés és főként negatív formában megjelenő érzelmek. Haragos, veszekedő, távolságtartó a hangulat. A különböző életkorú gyerekek iránti szeretet feltűnően különbözik. A kisebbeket „még” szeretik, de a nagyobbakat már nem. A szülők képtelenek tolerálni gyermekük számukra fenyegető felnőtté válását. 6. Az egyes családtagok érzelmi elszigeteltsége. A feszültséglerendezés tipikus módja az elszigetelődés, bezárkózás, félrevonulás, súlyosabb esetben az elcsavargás, a „csakazértis” narkózás és az öngyilkosság. 7. Örömtelenség. Ezeknél a családoknál hiányzik az öröm. Az uralkodó érzelmek ehelyett a bosszankodás, lehangoltság, feszültség. Nincsenek közös, békés tevékenységek. Csak a kívülről érkező (tv, video) jelenetek hoznak nevetést. 8. A szülők koalíciója a gyermekkel szemben. Szüntelen és jó szándékú aggódás mellett a gyermek „bűneinek” állandó leleplezése. Éberen figyelnek, s ha az egyik szülő kapcsolata már-már rendeződne a gyerekkel, a másik azonnal kiderít valamit. 20
9. Az apa csak látszólag a család feje. A legfontosabb döntésekben az anya szava dönt. A többiek engedelmességét pedig, ha másképpen nem sikerül mártíromsággal vagy érzelmi zsarolással csikarja ki. 10. Szexuális konfliktusok és komplexusok a házaspárnál. Itt az intimitás hiánya szembetűnő. A gyereknek otthon nincs kivel megbeszélnie szexuális problémáit, illetve ilyen kérdéseit rideg elutasítással fogadják. A nemi identitás kialakulása, fejlődése helyébe a drog lép, mint fontos elhárító, figyelemelterelő, stresszoldó tevékenység. A drog ugyanis a közhiedelemmel ellentétben inkább aszexuális világot eredményez. [Kály-Kullai Károly] Arra is rákérdeztünk, hogy a diákoknak környezetükkel milyen a kapcsolatuk. Így megkérdeztük, milyen gyakran van konfliktusuk tanárukkal, barátaikkal, haverjaikkal, szerelmükkel, osztálytársaikkal. A diákok jelentős részének (esetenként 50-70%-ban) soha vagy ritkán van konfliktusa környezetével. A környezettel való konfliktus egyes szerek esetében szignifikánsan összefügg a legális vagy illegális drogok használatával. Így a szerelemmel való konfliktus egyértelmű hatással van az illegális drogok fogyasztására. Azok körében, akiknek naponta, hetente, havonta vagy évente többször szokott konfliktusuk lenni párjukkal, 43,5% használ valamilyen tiltott szert és nem kizárólag marihuánát, előfordulnak más szerek is. Úgy tűnik, hogy fiúk esetében ez az egyik legfontosabb ok a nyugtatószedésre (a párjukkal konfliktusba kerülő fiúk 11,4%-a szed nyugtatót). Ugyanígy azt látjuk, hogy nagyobb arányban fordulnak elő körükben a hetente és naponta cigarettázók, valamint a legalább alkalomszerűen lerészegedők is. Érdekes módon a barátokkal vagy haverokkal való konfliktusok nem vagy nagyon kicsi hatást gyakorolnak a szerhasználatra. Egyedül a nagyobb mértékű alkoholfogyasztás esetében találkozunk azzal, hogy a barátokkal való konfliktushelyzetek megszaporodhatnak.
Tiltott drogokat fogyasztók arányának változása a szorongásos tünetek számának változásával 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
tünetek száma
21
Tiltott drogokat fogyasztók arányának változása a depressziós tünetek száma szerint 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
tünetek száma
A lányok esetében nagyobb fokú érzékenységet találunk a barátokkal, haverokkal vagy az osztállyal való konfliktusokkal szemben, mint a fiúknál. Rájuk jellemzőbb a két probléma szignifikáns együttjárása, mint a fiúkra, bár a hatás nem túl erős. A tanárral való konfliktus azonban gyakran jár együtt illegális vagy legális droghasználattal. A lányok esetében a napi konfliktus 15%-ban, a heti több konfliktus 7%-ban, a havonta többször előforduló konfliktusok 18%-ban járnak együtt nyugtatóhasználattal. A többi szer esetén nincs ilyen különbség. Ugyanakkor a tanárral való konfliktus fokozott szerhasználattal járhat együtt. A szorongásos tünetek és a depressziós tünetek szintén nagyobb valószínűséggel járnak együtt fokozott illegális szerhasználattal. A tünetek számának növekedése növeli a valószínűségét az illegális szerhasználat előfordulásának, csakúgy, mint az alkoholfogyasztás esélyét.
Drogok lelki egészségre gyakorolt hatását súlyosnak ítélők aránya 90 80
százalék
70 60 50 40 30 20 10 0 f ű heti
f ű napi
nem fogyaszt drogokat
22
heti lerészegdés
heroin alkalmi
heroin heti
legális drogokat fogyaszt
heroin napi
ny ugtató heti
illegális drogokat fogyaszt
Drogok fizikai egészségre gyakorolt hatásait súlyosank ítélők aránya 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 fű heti
fű napi
heti lerészegdés
nem fogyaszt drogokat
cigaretta napi
heroin alkalmi
legális drogokat fogyaszt
heroin heti
heroin napi
nyugtató heti
illegális drogokat fogyaszt
A serdülőkor kedvez a depresszió kialakulásának a kezdeti befelé fordulással, valamint a bennük lévő érzelmi zűrzavarral. A depressziós a valóságot negatív módon dolgozza fel, és ennek megfelelően negatív emóciók keletkeznek. A saját negatív érzelmei is a valóság ingerkörnyezetének részét képezik, a negatív emóciókat észlelve azok tovább erősítik a torz valóságészlelés mechanizmusait. Ahogy a depresszió mélyül, úgy fokozódnak a magatartásbeli, motivációs, kognitív, érzelmi és testi tünetek. Ezt súlyosbítja az egyre inkább állandósuló nyomott hangulat. Így kialakulhat egy önmagát folyamatosan erősítő folyamat. Ebben az állapotban könnyen válhatnak a serdülők a drog áldozataivá és használhatják azt „öngyógyításra”.
Drogprevenciós programon részt vettek aránya életkor szerint. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 13-14
15
16
17
18
19-21
23
IV. A drogok használatával kapcsolatos attitűdök A kutatás során megkérdeztük a diákokat, hogyan vélekednek az egyes szerek használatának veszélyességéről. A kérdésben a gyakoriság is szerepelt, tehát arra is választ kellett adni, hogy mennyire jelent veszélyt az adott szer fogyasztása a testre és a lélekre, ha azt valaki alkalmi, heti vagy napi rendszerességgel használja. A prevencióval való elégedettség változást hozott a gondolkodásában unalmasnak tartotta elgondolkoztatta részben elégedett teljesen elégedett 0
5
10
15
20
nem fogyaszt drogot
25
30
35
40
fogyaszt drogot
Legkevesebben a cigarettát ítélik veszélyesnek. Még napi alkalmazásának testre gyakorlott hatását is csak a kérdezettek 52%-a ítéli veszélyesnek. A többi tudatmódosító szer veszélyességének megítélésében hasonló tendenciával találkozunk: az alkalmi használatot körülbelül 40% találja veszélyesnek. A testre gyakorolt hatást általában veszélyesebbnek érzik, mint a lelki hatásokat. A heti használat esetén már 60% körüli a használatot súlyosan veszélyesnek ítélők aránya, míg a napi használat esetén ez felmegy 80% fölé. Ebből egyedül a heroin lóg ki, ennek veszélyességéről alkotott kép ugyanis minden kategóriában körülbelül 10%-kal magasabb a többinél. Azt is jelenti azonban ez a tendencia, hogy minden drogfajta esetén vannak olyanok, akik még a napi használatot sem tartják súlyosan veszélyesnek. Ennek vagy az információ hiánya, vagy maga a használat lehet az oka. A droggal rendszeresen élők majdnem minden drogfajta esetében alacsonyabbnak ítélik a veszélyességet, mint kevésbé vagy egyáltalán nem drogozó társaik. „A megfelelő egészségi állapot fenntartása nagymértékben tudatos törekvés és erőfeszítés eredménye, hiszen a személy nem pusztán passzív elszenvedője azoknak a körülményeknek, amelyek közt jól vagy rosszul érzi magát, hanem – kisebb-nagyobb mértékben – megteremtője is.” [Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről. 2000.] 24
Hol van még a holisztikus, a teljes embert egységben megfogalmazó szemlélet? Még mindig úgy gondoljuk, hogy a fizikai állapot megromlása nagyobb veszély. Jelszavunk: „Legfőbb érték az egészség!” Ha az egészség szót halljuk nem egész-ségre, hanem csak a fizikai állapotunkra gondolunk. Lehet-e egész-ség egy-oldalúan? Lélek és test egysége, harmóniája elválaszthatatlanul feltételezi egymást. A drogoktól való függőségnél is sokkal erősebb a lelki függőség mértéke. Gondolhatunk akár a nikotinra is. Az anyag sokkal gyorsabban kiürül a szervezetünkből, mint a lelkünkből, szellemünkből.
V. A prevenció A diákok 70%-a vett már részt korábban drogprevenciós programon. Nemek szerint nem mutatható ki különbség, azonban az életkor szerinti bontásban azt látjuk, hogy a 13-14 éveseknek csupán 40%-a tartozik ebben a körbe. Részt venne-e drogprevenciós programban? 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 13-14
15
16
17
18
19-21
életkor igen
nem
A diákok nagy része nem elégedett a prevenciós programokkal. Emellett azt látjuk, hogy a drogot fogyasztók nagyobb arányban tartják unalmasnak ezeket a programokat, mint droggal nem találkozó társaik. Ennek oka a drogfogyasztásból eredő elutasítás lehet. S ha ez így van, különösen elgondolkodtató az, hogy a diákok nagy része csak akkor kerül be prevenciós programokra, mikor már túl van a drogokkal való első találkozáson. Könnyen lehet, hogy hatékonyabb lenne a prevenció, ha korábban kezdődne, megelőzve a szerek kipróbálását. Megkérdeztük a diákokat, hogy részt vennének-e drogprevenciós programban. Az igennel válaszolók aránya mindössze 24,5%. Kicsit közelebbről megvizsgálva láthatjuk, hogy a lányoknál nagyobb részvételi hajlandóság mutatkozik (29,6%), mint a fiúknál (18,5%). A tiltott drogokat használók ugyancsak kisebb arányban (18,8%) vennének részt ilyen programban, mint azok, akik nem használják e szereket (26,1%). Figyelemreméltó, hogy azon családok gyermekei, ahol három vagy több deviancia fordul elő egyszerre 25
sokkal kisebb arányban vállalkoznának drogprevenciós programban való részvételre (16,4%), mint azok, akiknek családjában ennél kevesebb deviáns magatartásformával találkozunk (24-29%). A felsorolt változók mellett az életkor is befolyásolja a részvételi hajlandóságot. Azt látjuk, hogy a kor növekedésével egyre csökken a pozitív válaszok száma. Ez szintén erősítheti azt a véleményt, mely szerint minél korábban vonjuk be ilyen programokba a diákokat, annál kisebb ellenállással lesz dolgunk, annál hatékonyabb munkát végezhetünk. Talán meglepő a fiatalok véleménye, de egyértelműen hasonlít egy másik felmérés eredményeihez. „A megkérdezett fiatalok többsége nem értékelte túl sokra a hozzájuk eljutott foglalkozást, amit ráadásul sokszor egészen feleslegesnek éreztek. Ezen belül még egy tendencia is megfigyelhető: minél rövidebb, egyszerűbb egy foglalkozás, és minél kevésbé tűnik hitelesnek a fiatalok szemében az előadó, annál kevésbé volt a találkozás emlékezetes. Úgy tűnik nagyon igénylik a fiatalok, ha a foglalkozás során aktivizálják őket, a szituációs játékokkal bővített foglalkozásokon résztvevők kivétel nélkül kiemelték ezt az elemet, mint pozitív élményt. Mindez arra utal, hogy alighanem befogadóbbak lennének egy „tréning-rendszerű” közös együtt-tanulási folyamatban, mint a jelenleg általánosnak tekinthető, frontális jellegű előadásokkal szemben. Az elítélőbbek/elutasítóbbak úgy gondolják, hogy a prevenciós foglalkozás célja az elrettentés, ahol az életből merített szörnyű példákat kell bemutatni. Az elfogadóbbak szerint fontos a szerek bemutatása, a következmények ismertetése, de elsősorban nem tiltani, hanem bemutatni kell. A tiltás felhívja a figyelmet a veszélyre, ami a fiatalokat kíváncsivá teszi. Így egy, az eredeti célokkal ellentétes hatás jöhet létre (például, aki fogékony erre, pont a foglalkozás után válik kíváncsivá és próbál ki valamit). Azt is sok interjúalany kiemelte, hogy a szülőknek is kellene kötelező jelleggel (pl. szülői értekezleten) tartani ilyen foglalkozást. Mivel ők már egy másik generáció, akinek az életében nem szerepelt ennyire frekventáltan a drog, nem ismerik azokat és nem ismerik fel a használatra utaló jeleket sem. Így sokszor már csak komoly probléma esetén szembesülnek a helyzettel, ráadásul minden információ és segítség nélkül.”12 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem azonban, hogy a 13-14 éves diákoknak is csupán egyharmada venne részt drogprevenciós programban. Ez jelentős érdektelenséget és ellenállást jelez az ilyen projektekkel szemben, ami jelentősen megnehezíti a drogprobléma megoldását.
26
Összefoglalás „A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére is. Fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. A kábítószer-probléma sosem elszigetelt jelenség. Ok és következmény egyszerre. Összefügg egyéni és közösségi, lelki és szociális problémákkal. A kábítószer pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót és a társadalmi biztonságot egyaránt. Ellene csak világos, eltökélt és megalapozott együttműködéssel lehet eredményt elérni.” [Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására] E bonyolult összefüggéseket elemző háttéranyag célja egyben az is volt, hogy összehasonlítsa a fiatalok kábítószer-fogyasztási szokásairól ma fellelhető adatokat. A tanulmány összetett kutatási eredményt tükröz, hiszen különböző interjúk, felmérések összevetésével készült, s ez lehetővé tette, hogy a helyi, a fővárosi, az országos és az európai eredmények egymáshoz való viszonyát is érzékeltessük, azokból átfogóbb következtetéseket vonjunk le. A KEF megbízásából az I. kerületben végzett felmérés eredményeit így szélesebb spektrumú kutatási közegben lehetett elhelyezni. Ez azért is hasznos, mivel e háttéranyag lehetővé teszi számunkra a 2005-ben már megalkotott helyi stratégia alaposabb újragondolását most, 2006-ban. A fenti eredmények alapján a helyi önkormányzati és szakintézményi, a civil és egyházi erők összefogásával, a KEF koordinálásával kívánjuk elkészíteni a kerületi stratégiát a Nemzeti Stratégia fő célkitűzéseinek figyelembevételével.
Végjegyzet: Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről. Új fejlemények, trendek és részletes információk. Felelős szerk.: Gábor Edina. Budapest. 2004. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 3 www.OEFI.hu 4 WHO konferencia. Stockholm. 2001. 5 A droghasználat gyakoriságára vonatkozó kérdésekre a diákok 97-98%-a válaszolt. 6 Illegális drognak tekintjük az orvosi utasítás nélkül szedett nyugtatót és a szteroidokat is. 7 A kábítószer-probléma az EU-ban. Éves jelentés. 2004. 8 Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről. Szerk.: Felvibnczi-Ritter. Bp. 2003. GYISM 9 A kábítószer-probléma az EU-ban. Éves jelentés. 2004. 10 HBSC Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Nemzeti Gyermekegészségügyi Intézet. Bp. 2003. 11 Marihuánával 337-en, nyugtatóval 127-en találkoztak. 12 Szakértő szemmel – a prevenció hatásvizsgálata. Kutatási beszámoló. FACILITÁTOR Szociológus és Mediátor Bt. Bp. 2005. 1 2
27
I. kerületi drog- és szenvedély betegek kezelés-ellátása szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek
I. kerületi drog- és szenvedély betegek kezelés-ellátása szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek Ellátó inézmények A szenvedélybetegek ellátását régebben csupán az egészségügy intézményei és az általuk nyújtott szolgáltatások jelentették, az évek során azonban a civil és egyházi szolgáltatók is megjelentek a területen. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2005-ös felmérése szerint négyféle szakosított szociális intézményben folyik jelenleg az országban szenvedélybeteg-ellátás: nappali ellátást, átmeneti elhelyezést, ápolást és gondozást nyújtó ntézményekben, valamint rehabilitációs intézményekben. Szolgáltatások törvényi háttere A szociális igazgatásról és szociális ellátásról az 1993. évi III. törvény a szenvedélybetegek ellátásával kapcsolatban a következő ellátási formákat különíti el a szociális alapszolgáltatások között: a családsegítést, a közösségi ellátásokat, az utcai szociális munkát és a nappali ellátást. A közösségi alapellátásokat a települési önkormányzat köteles biztosítani, ha a területén 10000 főnél több állandó lakos él. A Büntető Törvénykönyv 2003. évi módosítása nyomán nőtt az elterelésben résztvevők köre. Ez maga után vonta a droghasználókat kezelő intézményrendszer kiszélesedését is. Az elterelésben három módon lehet részt venni: • kábítószer-függőséget gyógyító kezelés révén, • kábítószer-használatot kezelő más ellátás révén, valamint • felvilágosító, megelőző szolgáltatás révén. Az első kettőt csak egészségügyi intézmény nyújthatja, az utóbbit azonban a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által akkreditált és finanszírozott ún. prevenciós szolgáltató is. Felmérés a kerületi szervezetekről és intézményekről A drogbetegek egészségügyi ellátása területi illetékesség szerint biztosított, ezért szakmai anyagunkban, a Budavári KEF felkérésére, összeállítottuk az I. kerületi szenvedély- ill. drogbetegek számára ellátást nyújtó szervezetek és intézmények listáját. Tájékoztatást adunk az általuk nyújtott szolgáltatásokról, azok eléréséről, a bekerülés feltételeiről és a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb információkról. Az ellátást biztosító intézményekről az általuk nyújtott szolgáltatások mentén készített táblázat a beszámoló végén található. Szakmai anyagunk alapjának tekintettük az intézmény- és szervezetvezetőkkel készített interjúk során elhangzottakat, illetve a már rendelkezésre álló szakmai anyagokat. Az információgyűjtés során is arra voltunk kíváncsiak, hogy hol, milyen módon kerülhetnek kapcsolatba az ellátást nyújtó szervezettel/intézménnyel, milyen szolgáltatásokkal várják a betegeket, valamint hogy milyen módon valósulhat meg ezek igénybevétele és a kapcsolatban maradás. 30
Magyar Máltai S zeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális S zolgálat A Fogadó az I. kerületi Önkormányzattal közösen törekszik megvalósítani a szenvedélybetegek közösségi ellátását a szenvedélybeteg emberek lakókörnyezetében. Ezt megalapozza a 2005 októberében megkötött ellátási szerződés. A Fogadó szolgáltatásait igénybe vevők egy része az I. kerületből kerül ki, de ez anonim módon valósul meg, így nehéz megállapítani az ellátottak pontos számát. Szolgáltatások fajtái: • Konzultáció, terápia: egyéni, pár- és családterápia, pszichoterápia, lelki beszélgetések • Információszolgáltatás: számítógép használata, internet hozzáférés, Expressz újság biztosítása • Csoportok: Hogy vagy csoport, Hozzátartozói csoport, NA (Névtelen Anyagosok) csoportja, NA női csoport, SLAA (szex, szerelem függőség) csoport • Kézműves foglalkozás • Egyéb: hivatalos ügyek intézésének segítése, szociális segítés, tanácsadás, ügyintézés, ruhaadományok Elérhetőség – igénybevétel módja: A szolgáltatás igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. A Fogadóval történő kapcsolatfelvétel személyes vagy telefonos megkeresés útján történik. Az ellátásba bekerülhetnek nem akut veszélyeztető állapotú addiktív betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. Illetve tüneteket mutató, de eddig addiktológiai kezelés alatt nem álló, ill. addiktív probléma kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek. A kapcsolatban maradás feltételei: Változás, gyógyulás szándéka, elérhetőség, együttműködés.ontosnak tartja a KEF-fel való további együttműködést, szívesen vesz részt prevenciós programokban és a KEF munkájában.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régió Fogadó Pszichoszociális Szolgálat 1016 Budapest, Csap u. 4. Tel./Fax: 1/355-0337 e-mail:
[email protected] Internet: www.mmszbp.hu 31
Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat A Rév a szenvedélybetegek és hozzátartozóik alacsonyküszöbű, pszichoszociális ellátását végzi. A tevékenység középpontjában a kereszténység eszmeiségén nyugvó, szakmailag igényes mentálhigiénés gondolkodás áll. Az I. kerületi Önkormányzattal a szolgáltatások igénybevételére nem áll szerződésben, de informális úton fogad szenvedélybetegeket az I. kerületből s kapcsolatot tart fenn hozzátartozóikkal is, valamint kapcsolatban áll a kerületi intézményekkel. Az elmúlt évben 5 fő I. kerületi lakos 51 alkalommal vette igénybe a szolgáltatások valamelyikét. Szolgáltatások fajtái: • Segítségnyújtás (telefon, információk, tanácsadás) • Krízisintervenció • Szociális munka (segítő beszélgetés, egyéni esetkezelés, közösségi szociális munka, családkonzultáció) • Önsegítő és terápiás csoportok • Prevenció • Orvosi konzultáció • Utógondozás • Pasztorálkonzultáció (lelkésszel való konzultáció) • Elterelés Csoportok: „Révész” hozzátartozók csoportja, „Gamma GT” alkoholisták önsegítő csoportja, elterelés csoport, szociálterápiás szerepjáték csoport, életvezetési csoport (utógondozó csoport egészségügyi intézményből kikerült szerhasználó fiatalok részére), beszélgetős csoport (absztinencia megtartó csoport). Elérhetőség – igénybevétel módja: A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. A Révvel való kapcsolatfelvétel történhet telefonon, személyesen, Internet segítségével, háziorvoson keresztül, valamint informális úton. TAJ kártya nem szükséges. A bekerülésnek nincs feltétele, azonban a bennmaradás feltétele a változás szándéka és az együttműködés. Fontosnak tartják a Budavári KEF-fel való együttműködés kiépítését. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Budapest, XI. kerület, Bartók Béla út 96. Tel.: 1/361-4252 e-mail:
[email protected] 32
Tel./Fax: 1/466-4455 Internet: www.caritas.org
MRE V álaszút Misszió Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára nyújt alacsonyküszöbű ellátást Budapest és környéke hatáskörrel. I. kerületi lakosokat is fogad, azonban nincs ellátási kötelezettsége, sem szerződése a kerületi szenvedélybetegeknek nyújtott szolgáltatásokat illetően. A szolgáltatásokat igénybe vevők egy része regisztrált, de vannak anonim kezeltek is, így nehéz pontosan megadni, hány I. kerületi lakossal dolgoztak, illetve dolgoznak-e jelenleg is. Szolgáltatások: • Rehabilitációs otthonokba jelentkezők terápiás előgondozása • Szenvedélybetegek egészségügyi vagy rehabilitációs kezelésre való eljuttatásának segítése • Utógondozás (rehabilitációs kezelésről kikerült és leszokott drogfüggők részére) • Tanácsadás • Konzultáció • Elterelés (megelőző-felvilágosító kezelés) • Munkakeresés (tanácsadás, telefonhasználat, Internet használat, tréning) • Közösségi ellátás szolgáltatásai Elérhetőség – igénybevétel módja: Az ellátások igénybe vétele önkéntes és térítésmentes. Feltétele a bekerülésnek, hogy az illető szenvedélybeteg vagy hozzátartozó legyen. A bennmaradás feltétele az együttműködés, szerződéskötés, valamint a házirend betartása. Az Alapítvány elérhető telefonon, személyesen a székhelyen, Interneten és a Web oldalon. Nincs együttműködés a Budavári KEF-fel, de örömmel fogadja a lehetőséget a szervezet.
MRE Válaszút Misszió 1122 Budapest, Krisztina krt. 5. Tel./Fax: 1/224-0122, 1/224-0123 Tel.: 30/639-5363, 30/639-5362 e-mail:
[email protected] Internet: www.valaszutiroda.hu 33
B udavári Önkormányzat C saládsegítő és G yermekjóléti S zolgálat D epresszó klub A Családsegítő Szolgálat ügyfélkörébe tartozó, szociálisan rászorult, felnőtt korú tartós munkanélküli és szenvedélybeteg-depressziós klienseknek nyújt csoportos pszichoterápiás szolgáltatást a Depresszó klub. Ez a közösség azoknak szól, akik a különböző élethelyzetekben megjelenő krízisekre nem tudtak megfelelően reagálni és megoldást találni. A klub alkalmain a behozott problémák feltárásával és a megoldások felkutatásával foglalkoznak a résztvevők. A csoporttagok mélyülő önismeretével, várható hogy az életproblémák kezelése is konstruktívabb fordulatot vesz. Az intézményi szolgáltatások fajtái: • Információnyújtás • Életvezetési tanácsadás • Munkaügyi tanácsadás • Adósságkezelési tanácsadás • Jogi tanácsadás • Nevelési tanácsadás • Pszichológiai tanácsadás • Egyéni, pár- és családterápia • Mediáció • Szenvedélybeteg tanácsadás • Személyi segítés fogyatékkal élőknek (térítéshez kötött) • Személyi szállítás fogyatékkal élőknek (térítéshez kötött) • Szociális Információs Szolgáltatás Elérhetőség – igénybevétel módja: Az intézmény szolgáltatásait minden I. kerületi lakos igénybe veheti. A Depresszó klub tagja az intézmény ügyfélkörébe tartozik: az intézmény szakemberei közül egyénileg is kap támogatást egy családgondozótól. A klub létszáma 6-7 fő. A Depresszó klub a Budavári KEF helyi drogstratégiához illeszkedően működik.
Budavári Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Depresszó Klub 1012 Budapest, Attila út 89. E-mail:
[email protected] Internet: www.opni.hu 34
K ék Pont D rogkonzultációs K özpont D rogambulancia A lapítvány
és
A Kék Pont nem áll szerződésben az I. kerületi Önkormányzattal, így az elterelés tekintetében csak a IX. kerületi lakosokat fogadja, míg a többi szolgáltatást bárki igénybe veheti. A szolgáltatást igénybevevő I. kerületi lakosok száma nem adható meg pontosan, mivel a szervezetnek nincs ilyen jellegű nyilvántartása. A budai lakosokat általában átirányítják a III. Kerületi Konzultációs Központ és Ambulanciához. Szolgáltatások fajtái: • Pszichiátriai segítségnyújtás • Pszichológiai és életvezetési tanácsadás • Konzultáció (család- és egyéni) • Szociális ügyintézés • Információnyújtás a drogokról • Állapotfelmérés • Elvonást követő, visszaesést megelőző utógondozás • Jogsegélyszolgálat • Kortárssegítés • Megkereső munka: • "Party Service" • : Kettőspont : klub Elérhetőség – igénybevétel módja: A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. A Kék Pont elérése történhet személyesen, illetve telefonos egyeztetés útján (TAJ kártyát kérnek – ennek hiányakor is részesül ellátásban a szolgáltatást igénylő személy), valamint Internet segítségével és a Droginfó kiadványból tájékozódva. A kliensek számára könnyen hozzáférhető ellátás, a jelentkezéskor nem követeli meg a szervezet az absztinencia vállalását. Az anonimitás lehetősége biztosított.
Kék Pont - Ferencváros Budapest, IX. kerület, Gát u. 25. Tel.: 1/215-7833, 30/490-2840 (Jelentkezés - elsősorban - telefonos egyeztetést követően!) e-mail:
[email protected] Internet: www.kekpont.hu 35
TÁMASZ G ondozó 15 éve látja el az I., a II. és a XII. kerületi drog- és szenvedélybeteg lakosokat a TÁMASZ Gondozó, mint a Szent János Kórház egyik szakrendelője. Az intézménynek ellátási kötelezettsége van. Évente átlagosan 20-30 fő alkohol-, drogfüggő, illetve szenvedélybeteg I. kerületi lakos veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait. A szakrendelő pszichológiai és pszichiátriai segítségnyújtást egyaránt tud biztosítani. Szolgáltatások fajtái: • Gyógyszeres kezelés • Egyéni pszichoterápia • Támogató beszélgetés • Katatím Imaginatív Pszichoterápia (KIP) • Magatartás- és viselkedés-terápia Elérhetőség – igénybevétel módja: A bekerülés nem beutaló igényes. TAJ kártya szükséges. Ambuláns ellátásban az átlagos kezelés hossza 2-3 év, a kezelésben eltöltött maximális idő hossza a szolgáltatást kérő igénye alapján dől el, valamint függ a szakmai szempontoktól is, csakúgy, mint az alkalmak gyakorisága. A szakrendelő már korábban is részt vett a Budavári KEF kutatásaiban, továbbra is nyitott az együttműködésre.
Szent János Kórház TÁMASZ Gondozó 1025 Budapest, Pozsonyi út 10-12. Tel./Fax: 1/376-5322 Internet: www.janoskorhaz.hu 36
Fővárosi Önkormányzat Nyírő G yula K órház D rogambulancia A kórház elsősorban a XIII. kerület és a szomszédos kerületek területéről, de az ország más részéről is fogad ambuláns betegeket, így minden szolgáltatás nyitott számukra. Az ambulancián gyógyszeres és pszichológiai kezelés, gondozás is folyik. Országos szakmai koordinációs központként működik. Az elmúlt évben 3 fő, drog- és alkoholbeteg I. kerületi lakos jelentkezett az intézménybe. Elterelésben nem részesült I. kerületi lakos. Tevékenységi köre: • Tanácsadás szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak • Pszichiátriai kezelés • Pszichoterápiás kezelés egyéni és csoportos formában • Metadon-program • Naltrexon-program • Elterelés • Szociális támogatás-gondozás • Családi konzultáció • Szülőcsoport • Prevenció Elérhetőség – igénybevétel módja: Az intézmény szolgáltatásai önkéntes alapon vehetők igénybe. A kapcsolatfelvétel, a megkeresés a tapasztalatok alapján elsősorban informális úton történik, gyakran az intézmény honlapjának segítségével. A bekerülés és bennmaradás feltétele a TAJ szám.
Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia 1135 Budapest, Jász u. 14. Tel.: 1/451-2600 Internet: www.nyirogyulakorhaz.hu
37
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Addiktológiai Osztály és S zakambulancia Az Addiktológiai Osztály elsősorban alkohol- és/vagy drogfüggőségben szenvedő, 18 éven felüli betegeket vesz fel önkéntes elvonó-, ill. pszichoterápiásrehabilitációs kezelésre. A kezelések célja a méregtelenítésen felül a káros szenvedélyektől való szabadulás motivációjának támogatása, a gyógyulás megszilárdítása. Támogatja a betegközösség önsegítő, életforma-alakító kezdeményezéseit. Országos módszertani bázisként működik, bekapcsolódva a drogbetegek progresszív területi ellátásába. Alkoholizmusban és gyógyszerfüggőségben szenvedők mellett, a főváros - nem toxikus állapotban lévő - fekvőbeteg ellátásra szoruló drogbetegeit veszi fel (kivéve a IV., XIII., XIV., XV. kerületek). A 2006. évben összesen 9 fő I. kerületi lakost látott el. Szolgáltatások fajtái: • Gyógyszeres kezelés • Egyéni- és csoportpszichoterápiák • Adaptációt és örömképességet segítő kreatív- és szocioterápiás kiscsoportok (relaxáció, utazó csoport, dinamikus meditáció) • Filmnézés, zenehallgatás • Absztinencia-megtartó csoportok volt betegek részére • Életmód hétvégi és nyári táborok a hozzátartozók bevonásával – egyéni, pár- és családterápiás kezeléssel Elérhetőség – igénybevétel módja: A bekerüléshez TAJ szám szükséges. A betegfelvétel orvosi beutalóval, előjegyzés alapján történik. A kezelés időtartamáról a kezelőorvos, illetve az osztályvezető főorvos dönt. Az átlagosan 6-8 hetes bent fekvő kezelés után - jó hatásfokú együttműködés esetén -lehetőség van „bejárós” nappali kórházas kezelésre, mely részben külön stábbal még hangsúlyozottabban a rehabilitációs és pszichoterápiás munkára épít. Fél éven belül fekvőbeteg állományba újrafelvétel az osztályra nem kérhető. Az osztálynak 40 bent fekvő és 20 nappali kórházas beteg ellátására van kapacitása. Szívesen működik együtt a KEF-fel az intézmény.
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Addiktológia Osztály 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. Tel: 1/394-5922, 1/391-5300 m*1160, 1446, 1442 Fax: 391-5305 Internet: www.opni.hu 38
D rog-S top E gyesület Közvetlen és anonim drogsegély telefonszolgálat, mely ingyenesen hívható az ország egész területéről. A drogsegély telefonszolgálat az addikció, dependencia, tolerancia témakörét megcélozva a társadalom legszélesebb rétegeit éri el. Feladata a fiatalok által használt drogok, középkorú és idősebb korosztályok alkohol- és gyógyszerfüggésének és az ebből fakadó családi és iskolai, munkahelyi problémák kezelése (minta közvetítés). A szolgálat feladata a droggal és fogyasztásával kapcsolatos információ bevitele a társadalmi szemléletbe, a veszélyeztetett, érintett korosztályoknak szakszerű információt nyújtani, amely képessé teszi a változásra és változtatásra, a hatékony döntésre, konfliktuskezelésre és megoldásra.
Drog-Stop Egyesület Tel.: 1/267-3344 (iroda) 0-24 óráig hívható telefonszám: 06 80 505 678 Internet: www.drog-stop.hu
Református Iszákosmentő A kció Az országosan működő misszió célja az alkoholbetegek rehabilitációja. Nemcsak az egyénnek, hanem az egész családnak nyújt segítséget gyógyító konferenciák, terápiás alkalmak, utógondozó és család-csoportok szervezésével, valamint ismeretterjesztő előadások tartásával. Az alkoholbetegeknek az újrabeilleszkedésben is segítségére van az adott személy igényeihez igazodva. A hajléktalanokat segítő misszióval szoros együttműködésben dolgozik, hiszen sok esetben az alkoholbeteg hajléktalanná lesz, illetve sokan a hajléktalanok között alkoholbetegek.
Magyar Kékkereszt Egyesület 1151 Budapest, Alagi tér 13. Tel./Fax.: 1/307-7160 E-mail:
[email protected] Internet: www.kekkereszt.org 39
40
Elérhetőség
19. Ártalomcsökkentés
18. Rehabilitációs előgondozás
17. Prevenció
16. Jogi tanácsadás
15. Pasztorális munka
14. Megkereső munka
13. Kortárssegítés
12. Elterelés
11. Utógondozás
10. Terápiás csoportok
9. Önsegítő csoportok
8. Közösségi ellátás
7. Családterápia, konzultáció
6. Tanácsadás, konzultáció, életvezetés
5. Pszichiátriai segítségnyújtás
4. Munkahelykeresés támogatása
3. Szociális ügyintézés
2. Információ szolgáltatás
1. Egészségügyi ellátás
Ellátási formák
I. kerület
CSSK
XI. kerület
Rév
I. és XII. kerület
Fogadó
IX. és III. kerület
Kék Pont
XIII. kerület
Nyírő Gyula Drogambulancia
XII. kerület
Válaszút
Intézmények
II. kerület
TÁMASZ
II. kerület (jelenleg) ?
OPNI Szakambulancia
Telefonon
Drog Stop
XV. kerület
RIM
Szakértői beszámoló Drogügyi koordinátorok tapasztalatai az iskolai drogstratégia kidolgozásáról
Budavári KEF drogmegelőzési program
Szakértői beszámoló Drogügyi koordinátorok tapasztalatai az iskolai drogstratégia kidolgozásáról Budavári KEF drogmegelőzési program
Célmeghatározás Szakértői anyagunkban összefoglaljuk, hogy az iskolai drogstratégiák kidolgozása során az iskolák drogügyi koordinátorai mit tapasztaltak. Elemzésünk végén e tapasztalatok alapján javaslatot teszünk a Budavári KEF számára, hogyan támogassa a továbbiakban az iskolai egészségfejlesztési stratégia drogmegelőzési programjának működtetését. Az interjúk a Budavári KEF felkérésére, az általa kiírt drogmegelőzési program iskolai drogstratégiai pályázatán résztvevő négy I. kerületi iskola drogügyi koordinátoraival készültek: - Kosztolányi Dezső Általános Iskola és Gimnázium – Markovits Judit - Petőfi Sándor Gimnázium – Iványi Tibor - Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium – Nagy Mária Zsuzsa - Szilágyi Erzsébet Gimnázium – Olbert Károlyné A beszámoló alapjának tekintettük az interjúkon elhangzottakat, illetve a már elkészült drogstratégiákba foglaltakat. Az információgyűjtés során arra voltunk kíváncsiak, hogy iskolánként, illetve összesítve mi jellemezte a munkafolyamatokat; hogyan tudták igénybe venni a pályázati lehetőségeket, a felkért civil szervezetek nyújtotta segítséget; hogyan kívánják tenni ezt a jövőben; milyen javaslataik vannak a KEF felé. Az interjúkat és a szakmai beszámolót, a Budavári KEF megbízásából a Triangles Bt. szakemberei készítették az iskolai beszámolókat és az elszámolást követően, a pályázat lezárulta után.
Ismertetés iskolánként témakörökbe rendezve I.1.1. Mit valósítottak meg a pályázatból? A Kosztolányi Dezső Általános Iskola és Gimnázium drogügyi koordinátora az iskola korábbi drogstratégiáját gondolta és dolgozta át a Jól-lét Mentálhigiénés Alapítvány szakmai igazgatójának, Stemler Mihálynak támogatásával a Budavári KEF által kiírt pályázati lehetőséget kihasználva. 44
Az iskola drogstratégiájában célként szerepel, hogy az intézmény munkatársai komplex támogatói rendszert kívánnak kialakítani és működtetni. Azt a már megkezdett prevenciós programjaikhoz, illetve a meglévő közösségeik fejlesztési folyamatához kívánják illeszteni. Céljuk továbbá, hogy attitűdváltozást érjenek el a tanulóknál a legális szerek fogyasztásában, oly módon, hogy annak gyakorisága, mennyisége csökkenjen, az illegális szerek esetében pedig a fogyasztóvá válás kialakulását igyekeznek megelőzni. A drogstartégia átdolgozása során a Jól-lét Alapítvány szakmai segítségét kielégítőnek találták. Az iskolai egészségfejlesztési program valamint a drogstratégia kidolgozásában és kivitelezésében a drogügyi koordinátor elsősorban saját magára és a Jó-lét Alapítványra támaszkodott. Az iskolán belül enyhe a stratégia kidolgozásának és lebonyolításának támogatottsága mind a vezetőség, mind a tantestület részéről; az elszigetelt munkavégzés nehézséget jelent, befolyásolja a munka hatékonyságát. Az iskola tantestülete elfogadta a stratégiát, amely alkalmon nem volt jelen a stratégia kidolgozásában együttműködő civil szervezet képviselője. A vezetőség és a tantestület elfogadja, és jónak ítéli meg a stratégiát, ugyanakkor annak megalkotásával, kivitelezésével, megszervezésével a drogügyi koordinátort bízza meg egy személyben. A pedagógus közösség emberi, szakmai leterheltségével indokolja azt, ahogy elzárkózik a drogprevenciós csapatmunka lehetőségétől. Előnyben részesítik a szakmai és anyagi elismeréssel járó akkreditált képzési és működési folyamatokban való részvételt. A stratégia három célcsoportot kíván bevonni az egészségmegőrző programjába – pozitív prevenciós szemlélettel: a diákok teljes körét életkori csoportok szerint eltérő tematikával és módszerrel, a pedagógusok közösségét mentálhigiénés, kommunikációs és prevenciós képzéssel, valamint a szülők közösségét. Ezen integrációs folyamat színterei: a tanórák (osztályfőnöki és más tantárgyi órák valamennyi évfolyamon), a tanórán kívüli alkalmak (napközi, szakkörök, iskolai rendezvények), a szabadidős tevékenységek (tömegsport rendezvények, sportfoglalkozások, táborok, természetjárás, kerékpártúrák, házi versenyek, iskolai egészségnapok). Eszközeik az állapotfelmérésre: közösségek és egyének igényfelmérése az év elején, szülők bevonása, tanulmányi, hiányzási statisztikák követése. Kiinduló helyzet: az 5. osztálytól az osztályfőnöki órákon és a tananyaghoz kapcsolódva bármely tanítási órán folyhat az ismeretátadás. A szakkörök, művészeti képzések alkalmával a tanulók kreativitásának fejlődését segítik. A nevelési és osztályozó értekezleten konstruktív párbeszédet alakítanak ki a kollégák között témához és aktualitáshoz kötve. Valamint megteremtik a nyílt, feltáró tapasztalatcsere lehetőségét a szülők és a pedagógusok között.
45
Az iskola bekapcsolódott a DADA programba. Az 5. és 6. évfolyam számára Balázs Judit ifjúságvédelmi koordinátor tartott foglalkozásokat a kerületi rendőrkapitányság részéről, akit az iskolai egészségnapra is meghívtak előadást tartani. A szülőknek Nagyné Ficsor Mária, kerületi drogügyi koordinátor, valamint egy orvostanhallgató tartott előadást a drogprevenció témakörében. Ezen kívül a szülői munkaközösség szervezésében szülő-pedagógus rendezvényt tartottak. A tantestületnek pszichológus beszélt az erőszakmentes kommunikációról. A Petőfi Sándor Gimnázium drogstratégiájának kidolgozásában nagy segítséget nyújtott Takács Péter, a T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. oktatási igazgatója. Az Oktatási Központtal kapcsolatukat megfelelőnek tartják. Takács Péter nagyon megbízható, több alkalommal küldtek hozzá gyermekeket konzultációra. Rajtuk kívül az iskola segítségére volt és van jelenleg is az I. kerületi Rendőrkapitányság: több alkalommal járőröztek a Horváth kertben. Iskolán kívüli további támogatást a kerületi és a fővárosi gyermekvédelmi munkaközösségtől kapnak, amelyek folyamatos képzésekkel támogatják a drogügyi koordinátor munkáját. A drogstratégia kidolgozásában a tantestület partner volt, bár az előadások megosztották a tanárokat. Felszínre kerültek a nézetbeli különbségek. A végleges anyag összeállításában a drogügyi koordinátor azonban egyedül dolgozott, mely munkában Takács Péter továbbra is támogatta. Mind a tantestületnek, mind a szülőknek és a diákoknak jelentős segítséget nyújtott az Oktatási Központ szakembere többszöri előadásokkal és személyes konzultációkkal. A drogstratégia még nem került elfogadásra, a tanévnyitó értekezlet témája lesz, mivel így beépül a pedagógiai programba, melynek elfogadására szintén akkor kerül sor. Stratégiájuk fő irányvonalának az alkohol és a nikotin elleni küzdelmet tartják. A Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium több civil szervezettel és önkormányzati intézménnyel áll kapcsolatban és működik együtt a drogstratégia kidolgozásában, illetve megvalósításában. A T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. ezen intézmény számára is nagy segítséget nyújtott az iskolai drogstratégia elkészítésében és az előkészületi munkálatokban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata vállalta a drogos gyermekek kezelését, azonban az elmúlt fél évben erre nem volt igény. Ezen kapcsolatnak az élővé tétele az iskola programjának egyik fontos eleme. Az iskolához és azon belül a különböző korosztályokhoz kapcsolódó drogproblémákról tartott tájékoztató előadást Takács Péter a pedagógusok számára. A tantestületből felállítottak egy stábot az egészségfejlesztési program és a stratégia kidolgozására, melynek tagjai több alkalommal megvitatták, előkészítették a program részleteit, ehhez 46
jelentős segítséget kaptak az Oktatási Központtól. Takács Péter mentálhigiénés és drogprevenciós felmérést készített, mely a stratégia alapjául szolgált. A drogstratégia elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül majd sor, az egészségfejlesztési programmal együtt. Az intézmény tervei között szerepel, hogy a program kidolgozásában résztvevő civil szervezet képviselőjét is meghívják az értekezletre. A Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium drogstratégiájának főbb irányvonalai: osztályfőnöki órák keretén belül egészségmarketing és családi életre nevelés alapjainak elsajátítása, szülők hatékonyabb bevonása a prevenciós munkába, ismeret és készségfejlesztés, a fiataloknak a droggal kapcsolatos ismereteinek javítása és a nemet mondási készség fejlesztése. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium drogstratégiájának kidolgozását a Jól-lét Mentálhigiénés Alapítvány szakemberei támogatták, mely együttműködéssel mind a drogügyi koordinátor, mind a stratégia kidolgozására felállt csapat elégedett volt. A 2005-2006-os drogstratégia a 2004-es stratégia bővítése. Az Alapítvány szakemberei által támogatott munkacsoport tagjai: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a szabadidő szervező pedagógus és a drogügyi koordinátor. Munkájukban közvetve részt vett a minőségfejlesztési bizottság vezetője is. Ebbe a programba – iskolán belüli erőforrásként – bekapcsolják az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat vezetője és a könyvtáros munkáját is. Tapasztalatuk alapján a kidolgozási és a megvalósítási szakaszban is jól tudtak együttműködni az Alapítvány szakembereivel, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálat munkatársaival is. A tantestület elfogadta az iskola drogstratégiáját – az évi rendes értekezlet alkalmából – az Alapítvány szakembereinek bevonása nélkül. A Jól-lét Alapítvány és a Fogadó szakemberei mellett intézményen kívüli segítséget kap az iskola programjának megvalósításában a kerületi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ szakembereitől, a Nevelési Tanácsadótól, az iskolaorvostól és a védőnőtől. A stratégia fő irányát a diákok drogügyi kérdésekben való alulinformáltsága, a veszélyérzetük hiánya nagymértékben befolyásolja. A prevenciós programok sokrétű, különböző igényeket kielégítő foglalkozásokat kívánnak lehetővé tenni. Két fő vonalon, a sport és a művelődés terén nyújtanak alternatív tevékenységi lehetőségeket a tanulók részére. Fontosnak tartják, hogy az iskolában megrendezésre került ÖKO tábor már szerves része az egészségfejlesztési programnak. Az iskola tantestületi döntés alapján ÖKO iskola lett. Ezzel is az egészségtudatos viselkedést, gondolkodásmódot kívánják támogatni. 47
A diákok számára a szabadidő hasznos eltöltésére kínált folyamatos foglakozások és időszakos tábori programok mellett a tanórákon és egyes osztályfőnöki órákon szánnak időt az egészségnevelést célzó tevékenységekre, beszélgetésekre. Ebben is segítséget jelentett, hogy a Fogadó és a Jól-lét Alapítvány szakemberei beszélgetéseket, közös gondolkodást folytattak több osztállyal az alkohol és más drogok fogyasztásáról, valamint hogy az Alapítvány szakemberei személyes konzultációs alkalmakat is felkínáltak a szülők és a tanulók részére. Az iskolán belüli információáramlást a DÖK munkája, az iskolaújság és –rádió is segíti.A tantestület számára Stemler Mihály, a Jól-lét Alapítvány vezetője tartott előadást a kábítószerekről, illetve azok fogyasztásáról. A szülők bevonását a tanulókat és családtagjaikat egyszerre célzó programok szervezésével (sport, túra, utazás) valósították meg. A szülők számára szervezett előadás keretében a Máltai Szeretetszolgálat szakemberei adtak tájékoztatást az általános droghelyzetről.
I.1.2. Mit terveznek megvalósítani a jövőben? A Kosztolányi Dezső Általános Iskola és Gimnázium az Oktatási Minisztériumhoz nyújtott be pályázatot egészségnevelés témakörben, amely jelenleg elbírálás alatt van. Ennek kidolgozásában is számíthattak, és a megvalósításában is számítanak a Jól-lét Alapítvány szakmai segítségére. A pályázat programja elsősorban a veszélyek felismeréséhez, kezeléséhez nyújt segítséget az 5-12 évfolyamos tanulóknak. Programjaik között továbbra is tervként szerepel, hogy meghívják volt tanítványaikat adott témában előadást tartani szakterületük szemszögéből (orvostudomány, pszichológia, szociológia). Tervezett kiemelt rendezvények még: külső előadók meghívása (pl. rendőr, orvos), egészségnap, sportnap. A Petőfi Sándor Gimnázium most nem adott be pályázatot az Oktatási Minisztériumhoz, mivel szakemberei úgy gondolták, hogy az elmúlt tanévben már túl sokat foglalkoztak a pályázat által kínált módon ezzel a témával, s kímélik a gyermekeket az ilyen direkt megoldásoktól. Az iskola programjai között szerepel, hogy a fiatalok számára jogászt hívnak előadásokat tartani – erre a fővárosnál lehetett pályázni. A „Háló-mozi” programot az előző évekhez hasonlóan továbbra is igénybe veszik a 9. osztályosokkal, 24 órás sportnapot szerveznek a diákokkal, és szülők számára konzultációkat biztosítanak. A Szent Gellért Általános Iskola és Gimnáziumnak jelenleg is van elbírálás alatt pályázata, melyet az Oktatási Minisztériumhoz nyújtott be egészségnevelés témakörben. Ennek megírásában az iskola szakemberei számíthattak, és a megvalósításában számítanak a T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Bt. segítségére. A pályázat 48
programja elsősorban a veszélyek felismeréséhez, kezeléséhez nyújt segítséget az 5-12 évfolyamos tanulóknak. Programjaik között többéves múltja van az öreg-diákok meghívásának, ők már egyetemre járnak, előadást tartani jönnek a fiataloknak. Kiemelt rendezvények még az Iskola-nap, a mozifilmek kollektív megtekintése és feldolgozása osztályfőnöki órán, valamint a külső előadók meghívása (pl. rendőr, orvos). Támogatott, a tanulókat érdeklő program az iskolaújság téma szerinti cikkeinek, riportjainak elkészítése. Idén először terveznek konfliktuskezelő tréninget diákok és tanárok számára. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium jelenleg is pályázik az Oktatási Minisztériumnál. Az iskola jövőbeli tervei közé tartozik, hogy minden osztályban (16 osztály 8 évfolyamon két-két osztállyal) a tanítási időben 8x45 percet interaktív módszerekkel a drogprevencióra és egészségnevelésre fordítanak civil szervezet bevonásával. Tervezik Frankó András és Mazács Zsuzsanna Zsoa, a Fogadó szakembereinek meghívását. A 2006-2007-es tanévben a Jól-lét Alapítványt kérik fel, hogy tartson tájékoztató előadást a drogfogyasztásról a szülőknek. Az intézmény célja, hogy az Alapítvánnyal állandó kapcsolatot építsen ki. A „Háló-mozi” programot tervezik igénybe venni, valamint több, egész iskolát bevonó rendezvényt kívánnak megvalósítani.
I.1.3. Milyen javaslataik együttműködésre?
vannak
a
KEF-fel
való
A Kosztolányi Dezső Általános Iskola és Gimnázium drogügyi koordinátora a KEF segítségét a pályázatok mind formai, mind szakmai szempontjainak további tisztázásában kívánja igénybe venni, valamint a már beadott pályázatról pontos értékelést, visszajelzést vár. Javasolja, hogy a kerületi iskolai gyermekvédelmi felelősöknek és drogügyi koordinátoroknak konzultációs alkalmat teremtsen a Budavári KEF elsősorban a pályázati folyamatok kapcsán. Pályázatokról többnyire a Budavári KEF által fenntartott információs csatornákon keresztül tájékozódik. Szívesen veszi és segítségnek tartja továbbra is a Jól-lét Alapítvány szakembereinek – Kriszt Rita és Stemler Mihály – támogató munkáját. Valamint szükségesnek tartja az oktatófilmek, szakkönyvek elérhetőségét is. A KEF munkaközösségi üléseken való részvételét továbbra is igényli. A Petőfi Sándor Gimnázium igényli, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a KEF a hagyományos drogok (alkohol, cigaretta) elleni küzdelemre. Az együttműködést a drogügyi koordinátor megfelelőnek tartja. 49
Az aktuális pályázatokról a helyi KEF és a Fővárosi Pedagógiai Intézet szokta levélben tájékoztatni az iskolát. Segítséget jelentene a programok megvalósításában, ha a BRFK I. kerületi Rendőrkapitányságával még szorosabb lenne az iskola kapcsolata, illetve egy újabb felmérés elkészülte, akár kisebb mintán elvégezve – visszajelzés végett. A KEF-fel való együttműködést hasonlóképpen képzelik el, mint ahogy eddig működött. A Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium drogügyi koordinátora megfelelőnek tartja a KEF-fel való együttműködést. Pályázatokról többnyire az Interneten tájékozódnak, és a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség értekezletein értesülnek. Az iskolai drogstratégia megvalósításához a KEF-től szükségük lenne oktatófilmek, szakkönyvek kölcsönzésére, illetve örömmel meghívnák Kriszt Ritát és Stemler Mihályt, a Jól-lét Alapítvány szakembereit az iskolába. Ez utóbbinak eddig anyagi akadályai voltak. A pedagógusok segítségére lenne egy kommunikációs és önismereti tréningen való részvétel. A KEF-fel való eddigi együttműködést megfelelőnek tartják, továbbra is igénylik, hogy részt vegyen a kerületi gyermekvédelmi munkaközösségi üléseken. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban igény fogalmazódott meg a KEF és a civil szervezetek szakemberei felé az iskola (drogügyi koordinátor és tantestület) részéről, hogy információt, helyzetjelentést kapjanak az aktuális valódi drogképről. Szeretnének többet és pontosabban tájékozódni abban, hogy hol és hogyan érhetők el ezek az információk. A pályázatokról szóló információkat továbbra is az interneten keresztül tervezik elérni. A pontos és átfogó ismeretek, képességfejlesztés, eszköztáruk bővítése jelentene számukra segítséget munkájukban. A KEF-fel való együttműködést megfelelőnek tartják, a jövőben is igénybe veszik támogatását, tájékoztatását.
Összegzés A felmérés alapján elmondható, hogy az iskolai drogstratégiák kidolgozását mind a négy iskola komolyan vette, szakembereik sok energiát fektettek annak kidolgozásába, így hatékony együttműködés alakult ki az iskolák és a segítő civil szervezetek között. A kapcsolatot az oktatási intézmények szeretnék a jövőben is fenntartani. A stratégia kidolgozásában a drogügyi koordinátor munkáját a négy oktatási intézmény közül kettőben team munka segítette, amelyben több pedagógus is tevékenykedett. A másik két intézményben a drogügyi koordinátor – az iskola részéről – egyedül maradt a stratégia megalkotásában. 50
A program része volt mindegyik iskolában a pedagógusoknak tartott előadás is, mely során kiderült, hogy a pedagógusok mindegyike érzékeny az aktuális drogproblémára, azonban a drogprobléma kezelésében szemléletbeli eltérések jelentkeztek, melyek különböző feszültségeket keltettek a tantestületen belül. A tervezett programokat sikerült az oktatási intézményeknek megvalósítani, sőt volt olyan egyedi eset, amikor külön igény esetén egy-egy szülőnek és gyermeknek konzultációt tartott az iskolával együttműködő civil szervezet képviselője. A drogstratégia irányvonalát az iskolák mindegyike úgy alakította, hogy figyelembe vette a tanulók alulinformáltság, és veszélyérzetük hiánya elleni tevékenységet fontosnak tekintette. Mindemellett egy iskola jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a hagyományos, legális drogfogyasztás elleni küzdelemre. Megvalósításához van ahol a szülők prevenciós munkába való hatékonyabb bevonása, a készségfejlesztés, a fiatalok droggal kapcsolatos ismereteinek pontosítása és a nemet mondási készség fejlesztése a cél, van ahol ÖKO iskolát hoztak létre, illetve szabadidős programokkal, öreg-diákok előadásaival és ismeretterjesztő előadásokkal bővítik a tanulók ismereteit, kínálnak nekik választási lehetőségeket. Két iskolában a szülők számára biztosított egyéni konzultációs lehetőségekkel is éltek. Programjaik kivitelezéséhez továbbra is igényt tartanak a civil szervezetek segítségére. Két intézményben már elfogadták a drogstratégiát, itt a civil szervezetek képviselői nem voltak jelen, a másik két intézményben a tanévnyitó értekezleten viszik a tantestület elé a programot, melyre meghívják a civil szervezetek képviselőit is. Az iskolák számára nagy segítséget jelentene a BRFK I. kerületi Rendőrkapitánysággal való szorosabb kapcsolat kiépítése, oktatófilmek, szakkönyvek kölcsönzése, pályázatok kiírásával, megírásával és értékelésével, bírálatával kapcsolatos pontosabb informálás. Igényként jelent meg egy újabb drogfertőzöttség mérés elkészítése a kerületben. Fontos lenne az intézmények számára, hogy a KEF megjelenjen a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség találkozóin, mert a pályázatokról, képzésekről való információkat ott gyűjtik be az iskolai drogügyi koordinátorok. Kis arányban használják az Internetet segítségként az információgyűjtésben, többnyire a számítógép felhasználói ismeretek hiányossága miatt.
51
Javaslat A Budavári KEF felé a következő szakértői javaslatot kívánják tenni a beszámoló készítői: • Továbbra is teremtsen lehetőséget a külső, iskolán kívüli szakmai segítség elérésére – pl.: civil szervezetek. • A pedagógusoknak nyújtson képzési lehetőséget. • Segítse elő, hogy az intézményen belüli erőforrásaikat az iskolák hatékonyabban mozgósíthassák – pl.: kapcsolt pályázatok, képzések keretében. • Segítse, hogy a pedagógusok a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolatteremtésük, együttműködésük során, valamint drogügyi témában felmerülő igényeiket kielégíthessék – pl.: külső szakemberekkel létrehozott konzultációs lehetőségek, kommunikációs tréning, képességfejlesztés keretein belül. • Legyen jelen a kerületi iskolai fórumokon, valamint a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség gyűlésein. Ezeken egyrészt informálódjon, tájékozódjon, megjelenésével kapcsolódási lehetőséget teremtsen az iskolák képviselői számára, másrészt informáljon pályázatokról, képzésekről, szakmai, tartalmi konzultációs lehetőségekről – pl.: civil szervezetek nyújtotta szolgáltatásokról. • Teremtsen lehetőséget a kerületi oktatási intézmények drogstratégiával, pályázással kapcsolatos tapasztalatainak cseréjére – pl. találkozó, fórum, műhelymunka, konferencia keretén belül, melyek során iskolánkénti prezentációs lehetőségre és kerek-asztal beszélgetésre nyílik alkalom. Ezzel is elősegítve az iskolák közti együttműködést, kapcsolatfelvételt. • Nyújtson formai, működési konzultációs alkalmat, mely során adjon tájékoztatást az információk, eszközök, szakmai konzultációs lehetőségek elérésének módjáról, pályázatokról, • Tegyen elérhetővé szakmai anyagokat (szakkönyveket, videofilmeket, dvd-ket) a drogügyi koordinátorok számára. • Indítson újabb projektet, a kerületi stratégiába foglaltaknak megfelelően, kerületi mintán alapuló újabb összehasonlító felmérés készítésére különös tekintettel a programok hatékonyságának mérésére. Budapest, 2006. június 15.
52
Megelőzés és egészségfejlesztés A kutatást a Budavári Kábítószerügyi egyeztető Fórum megbízásából a DIPA Tanácsadók és Fejlesztők Szakmai Egyesülete végezte
A tanulmányt készítette: Gerő Márton és Girasek Edmond Lektorálta: Kun Gábor Táblázatok és olvasószerkesztés: Nagy Júlia Petronella
I. A Kutatás céljai, témái és hipotézisei Budapest I. kerületében a 2004-es évben került sor egy, a kerületi kábítószer-fogyasztást vizsgáló, a 7-12. osztályos diákok körében végzett „Életmód, Drogfertőzöttség” kutatásra, amely a droghasználat módjait, a használt drogok típusait, a drogfogyasztás és életmód illetve szabadidő-felhasználás összefüggéseit mérte fel. A Budavári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum úgy döntött, hogy a 2007-2008-as tanévben egy kisebb alapsokaságon megismétli a kutatást. Az ismétlés szükségességét indokolja, hogy a droghasználat elterjedése manapság is zajló, alakuló folyamat. A sikeres prevencióhoz elengedhetetlen a szerhasználat helyzetének folyamatos szondázása, az elterjedtség mértékének és a fogyasztási szokásoknak a feltérképezése, hiszen a különböző szerek különböző élethelyzetekhez köthetőek és így más-más megelőzési programot kívánnak. Elsődleges célunk, hogy képet adjunk a tanulók drog-, illetve kábítószer érintettségéről, annak mértékéről, a fogyasztás helyzetéről és tendenciáiról Budapest I. kerületében. Nem szorítkozunk azonban kizárólag a szerhasználat kérdéseire, hanem ennél némileg tágabb kontextusban próbáljuk vizsgálni a kérdést. Így e konferenciakiadványban sem csupán az érintettség és annak mértéke, hanem az azzal összefüggésbe hozható témák is megjelennek. Tanulmányunkban szerepel a tanulók szabadidő-felhasználásának, családi valamint iskolán belüli vagy korosztályon belüli kapcsolatainak, tanulmányi teljesítményének ismertetése. A 2004-es kutatási beszámolónál mélyebben és részletesebben foglalkozunk a prevenció kérdéskörével, és inkább törekszünk az érintettség országos vagy budapesti helyzetével való összehasonlíthatóság elérésére. A kutatás módszertana Ebben az évben a kutatás alapsokaságát a 9. és 10. osztályos tanulók adták. A vizsgálat módszere kérdőíves kutatás és az erre épülő statisztikai elemzés. A kérdőív kérdéseit próbáltuk a lehető leginkább közelíteni az országos vizsgálatok kérdéseihez. Kisebb eltérésekkel a négyévenként ismétlődő ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) vizsgálat és a szintén négyévenként megismételt HBSC – Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása vizsgálatok kérdéseihez igazodtunk. A lekérdezés 2008 januárjában, hat I. kerületi iskolában történt.1 Az iskolák kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy azok kerületi fenntartásúak legyenek, valamint hogy környékbeli gyerekek járjanak oda. A hat intézményben összesen 26 osztályban 643 kérdőívet töltettünk ki. Ez a teljes populáció 88-90 százalékát jelenti. A feldolgozás során a kutatást populációs vizsgálatként kezeljük, ezért nem közlünk hibahatárokat Kiadványunkban elsőként a vizsgált populáció jellemzőit, majd az érintettség mértékét mutatjuk be. Ezután tematikusan, a tanuló életének színterei mentén haladva mutatjuk be az eredményeket. Így az iskola, a szabadidő és a családi kapcsolatok, 56
valamint a szerhasználat összefüggéseit ismertetjük. Részletesebben kitérünk az iskolai teljesítmény, a tanulmányi átlag, hiányzás és a tanárokkal való kapcsolat, a szabadidős tevékenységek és a családi kapcsolatok bemutatására. A kiadványt a prevencióval szorosan összefüggő témák ismertetésével zárjuk.
II. A populáció bemutatása A következő néhány oldalon a 9-10. osztályosok populációjának alapvető demográfiai és a szociális hátterére vonatkozó adatait mutatjuk be. Így kitérünk a tanulók nem, kor és osztály szerinti megoszlására, hogy honnan járnak be tanulni a diákok és milyen a családi hátterük. Nem, kor és osztály A megkérdezett diákok több mint 58%-a lány. Ez jelentős eltérést mutat a Központi Statisztikai Hivatal által 2005-ben végzett mikrocenzus adataitól. A mikrocenzus szerint a 15-19 éves korcsoportban a férfiak aránya majd’ 51, míg a nőké valamivel több, mint 49 százalék.2 1. táblázat: Nemek szerinti megoszlás Gyakoriság
Százalék
Fiú
264 fő
41,4
Lány
373 fő
58,6
Érvényesen válaszolók összesen
637 fő
100,0
Érvénytelenül válaszolók Összesen
6 fő 643 fő
A mintában közel fele-fele arányban szerepelnek a 9. és 10. osztályosok. A végzett osztálynak megfelelően alakul a kormegoszlás is.3 A többség 15 (50,1%) illetve 16 éves (35,6%). Az osztály — életkor diagramon jól látszik, hogy a 9. osztályosok túlnyomó többsége 14 vagy 15 éves, a 10. osztályosok között pedig elsöprő többségben vannak a 16 évesek, amely megfelel várakozásainknak. Igen kicsi a túlkoros diákok száma. Lakóhely A válaszoló diákok háromnegyede budapesti lakos, az I. Kerület középiskoláiba kevesen járnak vidékről (157 fő, 25%). A budapesti lakosok területi megoszlása érdekesen alakul, hiszen nem az I. kerületiek vannak többségben. Legnagyobb számban II. és XI. kerületi lakosokat látunk a mintában, a budavári lakosok mindössze a teljes minta 7,8 57
százalékát jelentik. Ez pontosan 50 főt jelent, a budapesti diákok 10,9 százalékát. A lakóhely alakulása jól mutatja, hogy a drog-problémákat nem lehet pusztán kerületi problémakánt kezelni: sok esetben az iskolában jelentkezik a lakóhelyi, illetve a lakóhelyen az iskolában vagy környékén gyökerező probléma. 1. diagram: Életkor és évfolyam szerinti megoszlás
250
232
201
200
Fő
150
100 81
74
50 19 0
0
12
2
0
9. osztályos
1 10. osztályos
14 éves
15 éves
16 éves
17 éves
18 éves
2. táblázat: Budapesti diákok lakóhely szerinti megoszlása kerületenként Gyakoriság
Százalék
I. kerület
50 fő
10,9
II. kerület
83 fő
18,1
III. kerület
51 fő
11,1
XI. kerület
88 fő
19,2
XII. kerület
46 fő
10,0
XXII. kerület
22 fő
4,8
A többi budapesti kerület
110 fő
25,9
Családi háttér A család szerkezete A válaszadók kétharmada ép családban él édesanyjával és édesapjával, ezen felül pedig jelentős (16,5%) a csak édesanyjukkal élő gyermekek aránya. A csak édesapjukkal élő gyermekek aránya 2,8 százalék, így az egyszülős családok aránya 20 százalék alatt 58
marad. 10 százalék feletti az olyan kétszülős családok aránya, ahol nevelőapa vagy nevelőanya él az édesanyával vagy édesapával együtt. Az átlagos háztartásnagyság valamivel 4 fő felett alakul, és a válaszadók közel kétötöde él 3-5 fős családokban. Anyagi helyzet A válaszadók nyolctizedének mindkét szülője dolgozik, és közel 18% az egykeresős háztartások aránya. Azon családok aránya, ahol egyik szülő sem dolgozik, nem éri el a 2 százalékot sem (1,3%). A kulturális háttér A tanulók nagy többségének mind édesanyja, mind édesapja felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez megfelel a terület (I, II, XI, XII. kerület) átlagosnál magasabb társadalmi státuszának4. A szülők végzettségét összevontuk, hiszen a két szülő együtt határozza meg a család kulturális klímáját. A családok többségében (58,7%) mindkét szülő felsőfokú végzettségű. Közel azonos mértékű az olyan családok aránya, ahol csak az egyik szülő végzett felsőfokú iskolát (18,8%) illetve ahol mindkét szülő legfeljebb középfokú végzettségű (20,5%). 2. diagram: Szülők legmagasabb iskolai végzettsége (összevont változó)
4,70% 20,50%
18,80% 56%
Mindkét szülő legfeljebb középfokú végzettségű Mindkét szülő felsőfokú végzettségű
Az egyik szülő felsőfokú végzettségű Érvénytelen válaszok
59
III. A drog-érintettség A cigaretta, az alkohol és a kábítószerek kipróbálásának, használatának mértékét nem önmagában, hanem a 2004-es kerületi, a 2005-ös budapesti – ESPAD módszertanon alapuló - iskolavizsgálat és a 2006-os országos – HBSC Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása - adatokkal összehasonlítva mutatjuk be5. Az összehasonlíthatóság érdekében a hangsúlyt a kipróbálás korára, illetve a használat gyakoriságára helyeztük. Minden vizsgált szer esetében két kérdést tettünk fel: 1. „Kipróbáltad-e bármelyiket a következő szerek közül? Ha igen, hány évesen?”, 2. „Amennyiben kipróbáltad a táblázatban szereplő szereket, milyen gyakran használtad azokat az Életed során, az elmúlt 12 hónapban, illetve az elmúlt 30 napban?” 3. diagram: Mit próbált? (százalék)
4%
2%
36%
57% 1%
semmit nem próbált
csak legális drog
csak kábítószer
legális drog és kábítószer
nincs válasz
A tanulók 2 százaléka nem próbált ki semmilyen szert, valamivel több, mint felük (57%) kizárólag legális drogokat próbált eddig és 36 százalékuk nyúlt legális drogokhoz és kábítószerekhez is. Mindössze 1 százalék azok aránya, akik csak kábítószert próbáltak: a kábítószerek általában együtt járnak legális drogokkal, fordítva azonban ez nem igaz. A válaszmegtagadók aránya 4 százalék volt. A cigaretta A cigarettát a megkérdezett tanulók 66,9 százaléka próbálta ki. A 2004-es kutatásban a 15 és 16 éves tanulók 51,5 százaléka nyilatkozott arról, hány évesen próbálta ki a cigarettát. Országos adatokkal csak 2003-ból rendelkezünk a dohányzás mértékét illetően. A 7-10. osztályosok között elvégzett Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés szerint 70 százalékos a kipróbálás és 33,5 százalékos a jelenlegi dohányzás mértéke (a legutóbbi hónapban egyszer rágyújtott). Ez utóbbi nagyjából megfelel az általunk idén mért eredményeknek. 60
3. táblázat: Hányan gyújtottak rá az elmúlt évben és hónapban? (százalék) Az elmúlt évben
Az elmúlt 30 napban
48,3
35,3
Cigarettázott (vagy más dohánytermék)
A dohányzás kipróbálásának időpontja a 2003-ig tartó tendenciákkal ellentétben nem tolódik tovább lefelé, sőt úgy tűnik, hogy inkább egy kicsit az idősebb, -11-14 éves korról- a 12-15 éves kor közé tehető. A dohányzást kipróbálók és használók aránya a 16 évesek - így a 10-esek – csoportjában lényegesen magasabb, mint a 14-15 évesek között. (4. táblázat) 4. táblázat: A dohányzás kipróbálóinak, illetve a dohányzók aránya az egyes korcsoportokon belül (százalék) Próbálta, százalék
Az elmúlt évben használta
Az elmúlt hónapban használta
14 éves
58,67
44,3
27,9
15 éves
61,1
42,1
27
16 éves
77,1
58,6
49,4
Kor
A 4. diagramon a válaszadó tanulók csoportját a szerint bontottuk, hogy milyen gyakran használja a cigarettát (vagy más dohányterméket). Minden kategória (élete során, elmúlt 12 hónapban, elmúlt 30 napban) a teljes válaszadói kört lefedi, összeadva tehát 100 százalékot ad. A „valaha dohányzók” aránya mindhárom esetben jóval nagyobb, mint a közelmúltban is cigarettázóké. Míg élete során csupán a tanulók 42,7 százaléka nem gyújtott rá, addig az elmúlt évben ez már meghaladja az 50 százalékot, az elmúlt hónapban pedig kis híján eléri a kétharmadnyi arányt. Minden kategórián belül kétirányú tendenciával találkozunk: az 1-2 használattól a 6-9 használatig csökken az arányszám, de utána 3-4 százalékpontos növekedés következik a legalább 10-szer használók kategóriájában. A 2004-es kutatás más kategóriákat alkalmazó vizsgálata is hasonló képet mutatott. A napi használók csoportja nagyobb, mint a hetente cigarettázóké. Úgy tűnik, hogy a stabilan dohányzók csoportja a válaszadók 15 százalékát adja, hiszen az elmúlt 12 hónapban legalább 20 szálat elszívók csoportjának körülbelül 70%át adják az elmúlt 30 napban is ennyit dohányzók.
61
4. diagram: Hányszor használta? (a válaszadók százalékában) - a használat gyakorisága szerinti bontásban 70
64,7
60 51,7 50 42,7 40
30
17,9
20
14,5
13,6 10
10
9,6
6,8 6,3
8,2
3,1
6,1
8
7,4
2,2
7,6 7,6
6,5 1,6
4,1
0 Élete során Nulla Tíz-tizenkilencszer
Elmúlt 12 hónapban Egy-kétszer Húsz-harminckilencszer
Elmúlt 30 napban
Három-ötször Negyvennél többször
Hat-kilencszer
5. diagram: Cigaretta-használat 2004-ben a 7-12. osztályosok között (százalék)
70%
60%
58,10%
50%
40%
30% 18,20%
20%
10%
17,20%
6,40%
0% Soha
Alkalomszerűen
Hetente
Naponta
Cigarettahasználat
A dohányzást a lányok némileg nagyobb arányban próbálták ki, mint a fiúk, de a „nagy dohányosokat” inkább a fiúk között találjuk (5. táblázat). Mind az elmúlt 12 hónapra, mind az elmúlt 30 napra vonatkozóan hasonló arányban nyilatkozták fiúk és lányok, hogy legalább egyszer rágyújtottak. A különbség abban van, hogy a fiúk között többen vannak a rendszeresebben dohányzók (lhat, vagy több alkalommal rágyújtanak) mint a lányok között.
62
5. táblázat: Az elmúlt 30 napban rágyújtók aránya nemenként, a dohányzás gyakorisága szerint (százalék) Nem
0
1-2
3-5
6-9
10-19
20-39
40-nél
Fiú
64,36
5,94
4,46
1,98
4,46
7,43
11,39
Lány
65,02
9,54
7,77
1,41
3,53
7,77
4,95
Az alkohol Az alkohol életprevalencia6értéke szinte 100 százalék, hiszen a megkérdezettek 96 százaléka próbálta már legalább egyszer életében. Éppen a várható magas prevalencia értékek miatt az alkohol vonatkozásában több kérdést fogalmaztunk meg, az elfogyasztott alkohol mennyisége szerint bontva azokat. Így megkérdeztük, hányszor ivott 3 és hányszor 5 italt, hányszor részegedett le életében, az elmúlt évben vagy az elmúlt hónapban. Ennek részben oka, hogy a korábbi kutatások szerint a fiatalokra jellemző az egyszeri, nagy mennyiségű fogyasztás, különböző rendezvények, bulik alkalmával.7 A fiatalok egy része valóban csak kipróbálta az alkoholt, de még három pohárral sem ivott meg belőle élete során. E csoport méretéről pontos képet alkotni nem tudunk a válaszadási bizonytalanságok mellett. 13,4 százalék a válaszmegtagadás aránya, így ennél a csoportnál valamivel kisebb lehet az alkoholt csupán megkóstoló, de még 3 poharat sem elfogyasztó tanulók csoportjának mérete. A fokozottabb mértékű és rendszeres fogyasztás kevés fiatalra igaz, akár a többi szer esetében. Sajnos azonban többnyire mind az élet- mind az éves fogyasztás gyakoriságának alakulásában is azt a tendenciát figyelhetjük meg azonban, mint a cigarettánál: az egyes gyakorisági csoportokban egyre csökken a fogyasztók száma, egészen addig, amíg a fogyasztási alkalmak száma el nem éri a tizet. Az arányszámok ekkor megint emelkedni kezdenek. 6. táblázat: Alkoholfogyasztás (százalék) Megittam 3 italt Megittam 5 vagy több italt Lerészegedtem
Az elmúlt évben
Az elmúlt 30 napban
83,8
63,4
67
44,5
58,2
33,4
Az elmúlt év fogyasztását kérdezve a lerészegedés, az elmúlt hónapra vonatkozóan pedig egyik mennyiség elfogyasztása esetén sem így alakul: a fogyasztók aránya a gyakoriság növekedésével csökken. Azok aránya, akik az elmúlt hónapban 5-nél többször fogyasztottak alkoholt, vagy részegedtek le, igen alacsony: csupán néhány százalék. (8. diagram) Ugyanakkor 63
jellemző, hogy sokan (44,5%) isznak egyszerre legalább 5 italt, azaz a 2003-as HBSC vizsgálat megállapításához hasonlóan, jellemző a „nagyivás”. Ennél ritkább a lerészegedés, de még mindig számottevő: a fiatalok több, mint 30 százaléka rúgott be legalább egyszer az elmúlt 30 napban, és majd 60 százalékuk az elmúlt évben.8 6. diagram: Hányszor használta életében (a válaszadók százalékában) - a használat gyakorisága szerinti bontásban 45
41,8
40 35
33 29,1
30 25
23,5
21,922,1
20 16,2
15,4
15
13,1
10
6,8
14,2
12,6
11,8 8,2
4,8
4,1
5
6,5
5,3
4,4
3,6 1,6
0 3 italt Nulla Tíz-tizenkilencszer
5 italt Egy-kétszer Húsz-harminckilencszer
Lerészegedés
Három-ötször Negyvennél többször
Hat-kilencszer
Mivel a prevalencia igen magas, ezért az alkohol esetében a szerhasználat kor, és nem szerinti megoszlását az elmúlt 12 hónapban, illetve az elmúlt 30 napban elfogyasztott alkohol vonatkozásában mutatjuk be. (7-9. táblázat). A három korcsoport között igazán nagy különbséget az elmúlt évben 5 ital elfogyasztás, valamint a lerészegedés, és az elmúlt hónapra vonatkozó adatokban találunk. 7. táblázat: Az elmúlt évben és az elmúlt harminc napban elfogyasztott alkoholmennyiség korcsoportonkénti bontásban (százalék) Életkor
Elmúlt évben használta-e 3 ital
Elmúlt hónapban használta-e
5 ital
Lerészegedés
3 ital
5 ital
Lerészegedés
14 éves
75,8
51
44,4
47,1
31,2
14,9
15 éves
81,8
59,6
51,4
47,5
36,2
28,7
16 éves
89,3
81
70,4
73,4
40,5
47,3
A prevalencia mindhárom csoportban magasabb, mint bármely tiltott szer esetében együttvéve a teljes populációban (ez alól csak az elmúlt hónapban lerészegedő 14 évesek aránya kivétel). A korcsoportok szerinti megoszlás köszön vissza az osztály szerinti adatokban is, azaz a legnagyobb különbséget az 5 ital elfogyasztásában és a lerészegedés megtörténtében találjuk. Az elmúlt hónapban a 9-esek fele (50,4%), a 1064
esek több, mint kétharmada (70.5%) ivott meg legalább egyszer 5 italnál többet, míg az alsóbb évfolyamba járók 23,6 százaléka, míg a fölsőbb évfolyamosok 42,8 százaléka rúgott be legalább egyszer. 7. diagram: Hányszor használta az elmúlt 12 hónapban (a válaszadók százalékában) - a használat gyakorisága szerinti bontásban 45
41,8
40 35
33 29,1
30 25
23,5
21,922,1
20 16,2
15,4
15
13,1
10
6,8
14,2
12,6
11,8 8,2
4,8
4,1
5
6,5
5,3
4,4
3,6 1,6
0 3 italt Nulla Tíz-tizenkilencszer
5 italt Egy-kétszer Húsz-harminckilencszer
Lerészegedés
Három-ötször Negyvennél többször
Hat-kilencszer
8. diagram: Hányszor használta az elmúlt harminc napban (a válaszadók százalékában) - a használat gyakorisága szerinti bontásban 70
66,6
60
55,5
50
40
36,6 32,6
30
20
27
24,1
20,6 13,3
10
4,6 3,6
6,4 1,1 1,1
1,4 2,4
0 3 italt Nulla Tíz-tizenkilencszer
0,2 0,2
5 italt Egy-kétszer Húsz-harminckilencszer
Három-ötször Negyvennél többször
1,2 0,7 0,2 0,7 Lerészegedés Hat-kilencszer
65
A nemenkénti adatokból az áttekinthetőség kedvéért csupán a legnagyobb mennyiség: a lerészegedés esetét közöljük. A pontos adatok ettől eltérőek 3 ital, vagy 5 ital elfogyasztása esetén, de az arányok és a tendencia hasonlóak maradnak. Az alacsonyabb gyakoriságú kategóriában a lányok között, míg a magasabb gyakoriságok esetén a fiúk között szerepelnek többen. Ez azt jelenti, hogy a fiúk többször isznak alkoholt, mint a lányok- de nem feltétlenül többet egy-egy alkalommal. 8. táblázat: Az elmúlt 12 hónapban fogyasztók aránya nemenként, a fogyasztás gyakorisága szerint (százalék) Nem
0
1-2
3-5
6-9
10-19
20-39
40-nél több
fiú
41,4
25,9
16,7
4,0
5,2
2,3
4,6
lány
41,7
31,0
12,9
6,3
4,1
1,1
3,0
9. táblázat: Az elmúlt 30 napban fogyasztók aránya nemenként, a fogyasztás gyakorisága szerint (százalék) Nem
0
1-2
3-5
6-9
10-19
fiú
64,4
22,7
8,6
1,8
1,2
lány
67,3
25,5
5,2
0,8
0,4
20-39
40-nél több 1,2
0,4
0,4
Kábítószerek A kábítószerek csoportjában a gyógyszer orvosi rendelvény nélküli használatát, a gyógyszer és alkohol együtt való alkalmazását, a marihuána (fű, hasis), szipu, anabolikus szteroidok, LSD-t, extasy, amfetaminok, kokain, heroin, mágikus gomba, és a szifonpatron használatát, kipróbálását mértük. A 2004-es kerületi kutatás 22,3 százalékos élet-prevalencia értéket mutatott. A 2003-as HBSC vizsgálat szerint összesen a 9. és 11. osztályos tanulók 20,3 százaléka próbált ki valamilyen tiltott szert, míg ugyanez a 2005-ös budapesti iskolavizsgálat esetében 35,1 százalék volt a 9. és 10. osztályos tanulók között. Vizsgálatunkban ez az eredmény ennél valamivel magasabb, összesen 36,9 százalék. Ez gyakorlatilag a budapesti vizsgálat eredményével egyezik meg. A vizsgált szerek fajtáiban néhány eltérés mutatkozik. A budapesti vizsgálat mérte a különböző ópiát-származékok elterjedtségét is, a HBSC vizsgálat pedig kevesebb szert vizsgált. 66
A 2004-es vizsgálat óta a kerületi kábítószer-érintettség mértéke jelentősen megnőtt a kilenc és tizedik osztályosok körében. A tendencia ugyanakkor az országos, illetve budapesti tendenciával együtt mozog. 9. diagram: Kábítószerek élet-prevalencia értéke (országos, budapesti és kerületi adatok) 3,3 1,1 Országos 2006 (9-11. osztályosok)
5,7 6,1
1,9
22,5
4
13,1
7,7
Felmérés
4,8 6,9
Budapest 2005 (9-10. osztályosok)
4 5,1
0,5 0,8
0
29,3 7
12,9
4,5 3,9
3,4 1,6 2,9 2,1 4
I. kerület
9,3
22,5 9,4 5
10
17,2 15
20
25
30
35
Adott tiltott szerek használatának életprevalencia értékei (%) Gyógyszer
Alkohol gyógyszerrel
Szipu
Marihuána (fű, hasis)
Anabolikus szteroidok
LSD
Extasy
Amfetaminok (pl. speed)
Kokain (vagy crack)
Heroin
Mágikus gomba
Szifonpatron (patron, lufi)
Az egyes kábítószerek elterjedtsége körülbelül az országos átlagnak megfelelően, azaz a budapesti adatoknál némileg jobban alakul. Ez alól kivétel a gyógyszer és az alkohol gyógyszerrel való alkalmazása. A tanulók nagyobb arányban próbálták ki ezeket a szereket, mint Budapest más területein. A legelterjedtebb szerek 2004-hez hasonlóan a marihuána, a gyógyszer, illetve az alkohol és gyógyszer. Négy százalék körül, illetve afölött van a szipu, a mágikus gomba és a szifonpatron elterjedtsége.
67
A kipróbálás életkora A kipróbálás életkorát az első találkozáskor betöltött átlagos életkorral szemléltetjük. Az egyes szereket használók csoportjában mért, a kipróbálás átlagos időpontját lefelé, vagy felfelé „húzhatja” néhány extrémnek tűnő, de még elvileg elfogadható érték. (Például elfogadtuk, hogy a marihuánát 8-9 évesen próbálta ki valaki, de nem fogadtuk el, hogy 5 évesen.) 10. táblázat: Az egyes szerek kipróbálásának átlagéletkora Szer
Átlagéletkor
Gyógyszer, nyugtatók
12,07
Gyógyszer és alkohol
14,45
Szipu
14,05
Marihuána
14.6
Mágikus gomba
14,36
Szifonpatron
14,7
Úgy tűnik, hogy a kipróbálás időpontja a szerek többségének esetében nem mozdult el jelentősen a 2004-es adatok óta. Az előző kerületi kutatás 14-16 éves kor közé tette a kipróbálás átlagos életkorát. Ehhez képest a gyógyszert, nyugtatót lényegesen korábban próbálják ki ezévi eredményeink szerint. A lefelé mozgás a többi szer esetében fél-egy év. Éves és havi prevalencia Az elmúlt 12 hónapban a diákok összesen 24,6%-a, a vizsgálatot megelőző 30 napban pedig csupán 13,1%-uk nyúlt valamilyen tiltott szerhez. Látjuk, hogy a használat mértéke minden szer esetében lineárisan csökken, ahogy haladunk a szűkebb időtartamok felé. A szerek sorrendje azonban nem változik: a leggyakrabban használt szer továbbra is a marihuána (15,5 és 6,6%), a gyógyszer (9,8 és 5,1%), valamint az alkohol és gyógyszer együtt (5,1 és 2 százalék). A használat mértéke a kor, az osztály és a nem függvényében. Kor és az osztály szerinti bontásban azon szerek használatát mutatjuk be, amelyeket a leggyakrabban használnak a tanulók. Így az éves prevalenciát a gyógyszer, alkohol és gyógyszer együtt, a marihuána, a szipuzás, a mágikus gomba és a szifonpatron esetében, az évi és havi prevalencia esetében pedig a három leggyakrabban használt szer esetében bontjuk osztály és életkor szerint. Az osztály szerinti bontással az iskolák számára nyújtunk segítséget, hogy az általa alapegységnek tekintett csoportok közül melyik hogyan „áll” az érintettség kérdésében, másrészt az átmenetet, tendenciákat finomabban is megpróbáljuk érzékeltetni az életkor szerinti bemutatással. 68
10. diagram: Éves és havi prevalencia mértéke, a válaszadók százalékában
0 Az elmúlt 30 napban hányan használták
1 1 0,8 0,5 0,7 0,8 0,3
6,6
0,7
2 1,4
0 Az elmúlt évben hányan használták
2,1 0,5 0,5
5,1 2,9
1,5 1,5 15,7
1,8
0
2
5,1 4
9,8
6
Gyógyszert, nyugtatót szedtem (orvosi utasítás nélkül) Szipuztam LSD-t használtam Amfetaminokat használtam (pl. speed) Heroint használtam Szifonpatront használtam
8
10
12
14
16
18
Alkoholt ittam és gyógyszert szedtem együtt Marihuánát használtam (fű, hasis) Extasyt szedtem Kokainoztam (vagy crack) Mágikus gombát használtam Anabolikus szteroidokat szedtem
11. táblázat: Az életprevalencia alakulása osztályok szerint (százalék) Évfolyam
Gyógyszer
Gyógyszer és alkohol
Szipu
Marihuána
Mágikus gomba
Szifonpatron
Kilencedikes
18,55
7,50
3,75
12,50
1,56
3,75
Tizedikes
15,65
11,22
4,08
33,33
6,46
5,44
Az osztályok szerinti bontásban (11. diagram) kitűnik, hogy nem minden szer esetében gondolhatjuk, hogy az életkor előrehaladtával növekszik a használat elterjedtsége. A gyógyszer visszaélésszerű használata a 9. osztályosok körében nagyon hasonló mértékű, mint a 10-eseknél, és a szipu használata is csak igen kismértékben marad el az 10-esekétől. A mágikus gomba, a szifonpatron, az alkohol és gyógyszer együtt, valamint a marihuána a 10-esek körében elterjedtebb. A gyógyszer, valamint a gyógyszer és alkohol esetén a szűkebb időtartamok felé haladva a két csoport közötti olló szűkül, azaz a prevalencia mértéke közelít egymáshoz. Ez a gyógyszer használata esetén örvendetes, hiszen ez azt jelenti, hogy a 9-esek közül majdnem a fele azoknak akik már kipróbálták a szert, az elmúlt egy évben nem éltek 69
vele. Ugyanakkor a 10-eseknél az ilyen jellegű csökkenés mértéke némileg alacsonyabb, mint a 9-esek esetében. 11. diagram: Éves és havi prevalencia, osztályok szerinti bontásban (százalék) 8,1
Kilencedikes (elmúlt év)
4,1 9,8
3,6
Kilencedikes (elmúlt hónap)
1,6 5,3
24,5
Tizedikes (elmúlt év)
5,2 8,8
11,1
Tizedikes (elmúlt hónap)
2,4 5
0
5
10 Gyógyszer
15
20
Gyógyszer és alkohol
25
30
Marihuána
A gyógyszer és alkohol együttes hatása fordítva viselkedik. Az élet és éves prevalencia közötti eltérés a 10-eseknél nagyobb, utána a tendencia visszafordul. Az éves prevalencia magas értékét a 9-eseknél az magyarázhatja, hogy a kipróbálás időpontja is az elmúlt egy évre esik. A marihuána prevalencia ettől eltérően „viselkedik”, itt a különbség folyamatosan növekszik a két csoport között, a 10-esek javára. Érdemes erre odafigyelni, hiszen úgy tűnik, hogy a 9. és 10. évfolyamon történik meg a fű gyors elterjedése. 12. táblázat: Életprevalencia kor szerinti bontásban (százalék) Életkor
Gyógyszer
Gyógyszer és alkohol
Szipu
Marihuána
Mágikus gomba
Szifonpatron
14 éves
13,3
4
2,6
6,7
1,3
1,3
15 éves
18,1
7,9
4,7
16,6
2,3
4,6
16 éves
17,4
12,1
3,6
35
7
5,1
Az életkor szerinti bontás ad választ arra a kérdésre is, hogy vajon az egyik osztályból a másikba való átlépés, vagy pedig az életkor határozza-e meg inkább a változások ütemét. (13-14 táblázat) 70
13. táblázat: Prevalencia az elmúlt évben, kor szerinti bontásban (százalék) Életkor
Gyógyszer
Gyógyszer és alkohol
Marihuána
14 éves
6,8
2,7
4
15 éves
9,2
4
11,3
16 éves
9,9
7,1
25,4
14. táblázat: Prevalencia az elmúlt hónapban, kor szerinti bontásban Életkor
Gyógyszer
Gyógyszer és alkohol
Marihuána
14 éves
4,1
0
2,7
15 éves
4,9
0,7
3,8
16 éves
6
4,3
9,9
Életkori bontás szerint szinte minden szer esetében azt tapasztaljuk, hogy az életkorral növekszik az érintettség mértéke. Ez alól a szipu az egyetlen kivétel, ahol a 15 évesek érintettsége magasabb, mint a 16 éveseké, és a 14 éveseké sem marad el jelentősen a legidősebbekétől. A 15 és 16 évesek gyógyszer-használatában nagyobb az eltérés az éves és havi prevalencia érékek között, mint a 14 éveseknél. Előbbieknél 4,3, illetve 3,9 százalékos a csökkenés, utóbbiaknál 2,7 százalék. Figyelemreméltó, hogy a 14 évesek gyógyszer-használatának mértéke éves szinten kétharmada a 15 évesek közötti szerhasználatnak, addig havi szinten körülbelül 80 százaléka. A kipróbálás nemenkénti megoszlása azt sugallja, hogy a gyógyszer „női”, míg a marihuána inkább „férfi” drog. A gyógyszert és alkoholt együtt, hasonló arányban alkalmazzák fiúk és lányok is. 15. táblázat: Milyen arányú a kipróbálás - nem szerinti csoportok (százalék) Nem
Gyógyszer
Gyógyszer és alkohol
Marihuána
Fiúk
11,2
10
28,4
Lányok
21,3
9,1
18,7
Ha a használat gyakoriságát vizsgáljuk, az elmúlt évben és elmúlt hónapban akkor ez a kép csak annyiban változik, hogy az alkoholt és a gyógyszert az azt használó fiúk gyakrabban alkalmazzák, mint a lányok - a gyógyszer esetében viszont egyértelművé válik, hogy elsősorban női használókról van szó. Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nem használókat is, így a szerhasználók ennél gyakrabban használhatják e szereket. 16. táblázat: Használat gyakorisága (átlag) nemenként az elmúlt évben és hónapban 71
Gyógyszer Nem
Gyógyszer és alkohol
Marihuána
Elmúlt év
Elmúlt hónap
Elmúlt év
Elmúlt hónap
Elmúlt év
Elmúlt hónap
Fiúk
0,30
0,05
0,28
0,12
1,41
0,17
Lányok
1,1
0,29
0,13
0,03
0,72
0,08
A szerhasználat gyakorisága és a kipróbálás időpontja közötti összefüggések A használat gyakoriságát az ESPAD és a HBSC módszertanához hasonlóan, a használat mértékének számszerűsítésével mértük, azaz megkértük a tanulókat, írják le, hányszor használták az adott szert. Ezután ezt kategóriákba rendeztük a 17. táblázat szerint. Több szer esetében (gyógyszer, marihuána, alkohol gyógyszerrel történő használata) ugyanis egy sajátos válaszmegtagadással találkoztunk. Azoknak egy része, akik úgy nyilatkoztak, kipróbálták az adott szert, nem árulták el nekünk, milyen gyakran használták, esetleg használják azt. Ez a gyógyszerhasználók esetében a legnagyobb, a teljes populáció 5 százaléka, a gyógyszert szedő fiatalok majd’ egyharmada. A szerhasználat gyakorisága jellemzően az országos adatok közelében, illetve alatta marad, mindössze a gyógyszerhasználat esetében emelkedik az országos adatok fölé. Mind a HBSC, mind a dohányzás-vizsgálatok kimutatják, hogy minél korában történik az adott szer kipróbálása, annál nagyobb az esélye a függőség, illetve a gyakori használat bekövetkeztének. Az alábbiakban az alkohol, cigaretta gyógyszer, gyógyszer és alkohol fogyasztása, valamint a marihuána esetében vizsgáljuk meg ezt az összefüggést három változón keresztül (a teljes életében, az elmúlt évben és az elmúlt hónapban való használat gyakorisága). Az alkohol, a cigaretta és a gyógyszer önmagában való használata esetén nem találtunk ilyen összefüggést. Más a helyzet, ha az alkohol és gyógyszer együttes használatát, vagy a marihuánafogyasztást vizsgáljuk. Előbbi esetében a kipróbálás időpontja és a használat gyakorisága közötti összefüggés mindhárom időtartamra nézve, utóbbi esetében a teljes élet és az elmúlt év tekintetében szignifikáns és negatív összefüggést mutat. Ez azt jelenti, hogy minél korábban „kezdi valaki” annál nagyobb az esélye a gyakori használatnak. A dohányzás kipróbálása, vagy egyáltalán a cigaretta illetve más dohánytermékek használata a 16 évesek között „ugrik meg”, ez az a korosztály, aki már kipróbálta és használta is a cigarettát. A 16 évesek között azok csoportja a legnagyobb, akik 20 szálnál többet szívtak el az elmúlt hónapban (23%), vagy az elmúlt évben (32%).
72
73
3,8
2,1
7,8
0,9
0,8
1,6
1,6
0,6
0,3
2,1
2,3
Alkohol gyógyszerrel
Szipu
Marihuána (fű, hasis)
Anabolikus szteroidok
LSD
Extasy
Amfetaminok (pl. speed)
Kokain (vagy crack)
Heroin
Mágikus gomba
Szifonpatron
N.a=nincs adat
3,8
Gyógyszer
I. ker.
n.a
2,4
n.a
0,7
3,8
3,9
1,3
n.a
11
2,8
9,2
5,2
Orsz.
Egy-kétszer
1,1
1
0
0,2
0,2
0,5
0,3
0
5
0,8
0,4
3
I. ker.
n.a
0,6
n.a
0,1
0,5
0,6
0,1
n.a
3,5
0,6
1,9
0,8
Orsz.
Három-ötször
0
0,2
0
0
0,3
0
0,2
0
1,7
0,3
0,7
1
I. ker.
n.a
0,5
n.a
0
0,4
0,3
0,1
n.a
2,1
0,1
0,8
0,9
Orsz.
Hat-kilencszer
0,2
0
0
0.2
0,2
0
0
0,6
1,2
0,2
1
2,5
I. ker.
n.a
0,3
n.a
0
0,5
0,4
0
n.a
2,2
0
0,8
0,3
Orsz.
Tíztizenkilencszer
17. táblázat: A használat gyakorisága (átlag) az I. kerületi és az országos felmérésen
0
0
0
0
0
0
0
0
1,5
0
0
0,5
I. ker.
n.a
0,2
n.a
0,1
0,3
0,6
0,2
n.a
1,2
0,2
0,3
0,2
Orsz.
Húszharminckilencszer
0,3
0,2
0
0
0
0,2
0
0,6
1,7
0,3
0,7
2
I. ker.
n.a
0,4
n.a
0,2
0,3
0,4
0,1
n.a
2,5
0,1
0,2
0,2
Orsz.
Negyvenszer vagy többször
12. diagram: A cigaretta kipróbálásának időpontja 2004-ben és 2008-ban (százalék) 30 27,53
27,44 25 22,04
21,97 19,96
20
19,54 16,41
15
13,38
10
5
8,73 5,05
4,04 2,29
0 11 évesen vagy fiatalabb korban
12 évesen
13 évesen
14 évesen
2004
15 évesen
16 évesen vagy idősebb korban
2008
A szer útja a felhasználóhoz Arra a kérdésre, hogy „Amennyiben használtál bármilyen kábítószert, hogyan jutottál hozzá?” a tanulók 17 százaléka nem válaszolt. A leggyakrabban megjelölt forrás valamely barát, vagy baráti társaság. Nincs jelentős különbség az idősebb, vagy egykorú barátok között e tekintetben. Mindkettőt a tanulók körülbelül 15 százaléka jelölte meg forrásként. Legnagyobb mértékben a baráti társaság jelenik meg forrásként. Az idegentől való vásárlás, ahogy a szülőktől, vagy testvértől való „szerzés” alacsony arányú, 2-4 százalékos. 18. táblázat: Ha valaha (válaszadók százalékban)
74
használtál
kábítószert,
hogyan
jutottál
Honnan szerezte
Jelölte
Idősebb testvérem adta
2,6
Idősebb barátom adta
15
Velem egykorú, vagy fiatalabb barátom adta
14,5
Nem ismerte személyesen, de halott már róla korábban
2,1
Idegentől vette
2,5
Baráti társasággal osztozott rajta
24,4
Egy barátjától vette
7,2
Egyik szülő adta
4,2
Otthon vette el a szülő engedélye nélkül
1,1
Más módon jutott hozzá
4,9
hozzá?
A kerületi drogstratégiához fontos adalékul szolgálhat, hogy a diákok vélekedése szerint hol lehetne hozzájutni marihuánához. A tanulók 40 százaléka egyáltalán nem ismer olyan helyet, ahol marihuánához lehet jutni, a többiek egy része tulajdonképpen valamennyi felsorolt lehetőséget megjelölte. Ebből maga az iskola sem maradt ki: a tanulók 20 százaléka az iskolában is hozzá tudna jutni fűhöz, ha akarna. Általában inkább a kerületen kívül ismernek „lelőhelyeket” a tanulók. Nem meglepő, hogy legtöbbjük szerint diszkóban, bárban lehet marihuánát venni. 19. táblázat: Hol tudnál marihuánához jutni? (válaszadók százalékban) Marihuána-lelőhely
Jelölte Kerületben
Kerületen kívül
Összesen
Iskolában
19,7
Utcán, parkban
19,3
20,3
28,5
Diszkóban, bárban
22,5
33,8
43
Dílernek, kereskedőnek a lakásán
13,2
21,2
26,3
Plázában
6,5
Máshol
7
9,1
13,1
A kérdésre adott válaszok rejthetnek bizonyos túlzásokat. Nem lehetünk bizonyosak abban, hogy amennyiben tényleg „szerezni akarna” a tanuló, valóban olyan könnyen jutna hozzá marihuánához iskolájában, vagy az utcán, mint ahogy az sem biztos, hogy egyszerűen megtalálná a díler lakását.
75
IV. Szabadidő-felhasználás és kábítószer-használat Kérdőívünkben összesen 19 szabadidős tevékenységről kérdeztük meg, milyen gyakran végzi a válaszadó. A válaszkategóriák a „soha” és a „minden nap több órát” közötti skálán helyezkedtek el. A legnépszerűbb időtöltések közé a sport, az olvasás, a számítógépes játékok, hobbyval való foglalkozás, művészet (említettektől eltérő) illetve a barátokkal, szerelemmel való találkozás kerültek. A diákok közel 40 százaléka soha, de valamivel több, mint 12 százaléka „legalább hetente”, „majdnem minden nap”, illetve „napi több órát” is, további egyharmaduk pedig „évente néhányszor” csavarog céltalanul. A középiskolások kevesebb, mint 14 százaléka szokott lógni az iskolából legalább havi rendszerességgel. Pénznyerő automatával, kisebb-nagyobb rendszerességgel a válaszadók kevesebb, mint 3 százaléka játszik. A megkérdezettek több, mint 65 százaléka havi rendszerességgel, de legalább évente néhányszor jár buliba, vagy diszkóba és több, mint nyolctizedük jár legfeljebb havi rendszerességgel biliárdozni vagy csocsózni. A szabadidő és a droghasználat A különböző szabadidős elfoglaltságok és a szerhasználat gyakorisága között három típusú összefüggés igazolható. Az első a szokványos, egyenes vonalú összefüggés, azaz minél többet foglalkozik valaki az adott tevékenységgel annál jellemzőbb a szerhasználat is. A részegség, cigi, illetve marihuána-fogyasztás gyakorisága mutat lineáris összefüggést a csavargás, a pénznyerő automatával való játék, a buliba és diszkóba járás, illetve a biliárdozás és csocsózás gyakoriságával. Meglepő módon a többet sportoló fiatalok többet isznak (3, illetve 5 ital), és több gyógyszert, illetve alkoholt fogyasztanak együtt. Kevésbé meglepő, hogy a lógás gyakorisága és a nagymértékű ivás - 5 ital fogyasztása és a lerészegedés - valamint a marihuána fogyasztás lineáris összefüggést mutat. A második típusú összefüggés az előző fordítottja, azaz minél gyakoribb egy adott tevékenység, annál kevésbé jellemző a szerhasználat. Ez általában a társas tevékenységek és a gyógyszer, nyugtató, vagy alkohol és gyógyszer együttes alkalmazása esetében igaz. Így negatív összefüggést találunk az alkohol és gyógyszer használata és a moziba járás vagy a találkozás barátokkal esetében (13. diagram), de hasonló kapcsolatot látunk a hobbival való foglalkozás és 5 ital elfogyasztása esetén is. Ez jelzi a társas kapcsolatok és a szabadidő tartalmas eltöltésének fontosságát a megelőzésben, bár némi ellentmondást rejt, hogy a kortársak jelentik a szerhez jutás egyik legfontosabb forrását, illetve a társas kapcsolatok kiterjedtsége akár a szerhasználat erősödésével is együtt járhat. A harmadik típusú összefüggés nem lineáris. Főként a társas tevékenységek és az ehhez kötődő szerek (marihuána, ital) viszonyában különíthető el két csoport: az egyik azért használja, mert magányos, míg a másik éppen ellenkezőleg, a társas környezet hatására. Így például a moziba járás és 3 vagy 5 ital elfogyasztása, vagy a marihuána fogyasztása és a találkozás a barátokkal esetében ilyen típusú összefüggéssel találkozunk.(14. diagram) 76
13. diagram: Milyen gyakran találkozik barátaival – alkohol és gyógyszer használatának gyakorisága 7 6,25 6
5
4
3
2
1 0,18
0,09
0,13
0,35
0,1
0 Soha
Évente néhányszor
Havonta egyszer- Legalább hetente Majdnem minden kétszer nap
Naponta több órát
Milyen gyakran találkozik a barátaival? Hányszor használta az alkoholt és gyógyszert együtt?
14. diagram: Hányszor találkozik barátaival az iskolán kívül – hányszor használta a marihuánát 4,5
4,21
4 3,5 3
2,85
2,71
2,5 2 1,5 0,9
1 0,5 0,08
0
0 Soha
Évente néhányszor
Havonta egyszer- Legalább hetente Majdnem minden kétszer nap
Naponta több órát
Hányszor találkozik a barátaival az iskolán kívül? Hányszor használta a marihuánát?
Figyelemreméltó, hogy a leginkább elterjedt szerek közül a gyógyszer, illetve az alkohol és gyógyszer használata ritkán és akkor is inkább negatív kapcsolatot mutatott a szabadidős tevékenységekkel. Így ezek esetében valószínűleg nem a szabadidőeltöltés a meghatározó. Feltehetően a magányosság-érzés szorosan együtt jár e szerek fogyasztásával. 77
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a 20 felsorolt tevékenység közül csupán 9 esetében találtunk valamilyen összefüggést a szerhasználattal. Ezek között találjuk a vitathatatlanul „káros” tevékenységek közül a pénznyerő automatával való játékot, vagy a csavargást, de például nem találjuk itt az általában károsnak tartott plázázást. A szerhasználattal összefüggő tevékenységek jó részére igaz, hogy társas tevékenység és önmagában nem jelenthető ki, hogy káros; sőt hiánya legalább annyira veszélyes, mint túlzott gyakorlása. Az is érdekes lehet, hogy a pozitívként elkönyvelt tevékenységek, mint a könyvolvasás, színházba járás önmagukban sem pozitív, sem negatív összefüggést nem mutatnak a szerhasználattal. A családi háttér, szülőkkel való kapcsolatok és a szerhasználat közötti kapcsolatok A családi háttér és szerhasználat összefüggéseit úgy próbáltuk meg felderíteni, hogy a családi kapcsolatok és a család épsége szerinti csoportokban néztük meg a szerhasználat gyakoriságának átlagát. A vizsgálódás érdekes eredményt hozott: az italfogyasztás esetén – legyen szó 3 ital, 5 ital elfogyasztásának, vagy a lerészegedésnek gyakoriságáról – a szülőkkel való kapcsolat tűnik hatásos „gátló tényezőnek”. Az összefüggés itt a várakozásoknak megfelelően negatív, azaz minél több témában számít szülei tanácsára a diák, annál alacsonyabb az alkoholfogyasztás mértéke. Mind a 3 alkoholfogyasztási kategóriában jelentős a csökkenés, ha 5 vagy annál több kategóriában is kikéri a szülei véleményét a tanuló. A cigaretta, illetve dohány esetén mindkét; a gyógyszer és nyugtató, illetve a gyógyszer és alkohol esetében egyik változó sem gyakorol hatást, míg a marihuána fogyasztással a „kivel élsz együtt” változónak van kapcsolata. Ebben a csoportban az összefüggés nem lineáris: akik egy-két témában kikérik szüleik véleményét jellemzően (kivéve az édesszülőnevelőszülő családtípusban) többet dohányoznak, mint azok, akik egy témában sem kérik ki a szülők véleményét. A tendencia ezután az alkohol fogyasztása esetén tapasztaltakhoz hasonlóvá válik, azaz minél több témáról beszél szüleivel a diák annál kevesebb az átlagosan elfogyasztott cigaretta mennyisége. A marihuána-fogyasztás az egyetlen szer, amelyre csupán a család épsége van hatással. A változás elsősorban a kétszülős-egyszülős modell között figyelhető meg, az egyszülős családok gyermekei háromszor annyit fogyasztanak átlagosan a szerből, mint a kétszülős családokban élő társaik. Az iskola világa jelenti talán a leginkább meghatározó közeget a serdülőkorú fiatalok számára. Ebben a miliőben nyer értelmet a teljesítmény fogalma, és itt találkoznak leginkább az ebből adódó stresszel. Feltehető, hogy az alacsonyabb teljesítmény (rosszabb átlag, több hiányzás) mögött magasabb stressz és/vagy az iskola által sugallt értékek elutasítása rejtőzik. Mindkét tényező előidézheti a különböző tudatmódosító szerek fokozott használatát. Megvizsgáltuk, hogy teljesítés és a teljesítés szubjektív értékelése hogyan függ össze egymással, és melyik gyakorol nagyobb hatást a kábítószer-használati szokásokra. 78
15. diagram: Hány témában kérné ki a szülő véleményét – alkoholfogyasztás gyakorisága 35
33,11
30 26,94 25
18,95
20
15
14,67
13,39
9,68
8,99
10 7,24
6,14
5,25
5
4,89 2,22
0 Nulla
Egy-kettő
Három-négy
Öt vagy több
Hány témában kérné ki a szülő véleményét? Hányszor fogyasztott el három italt?
Hányszor fogyasztott el öt italt?
Hányszor részegedett le?
16. diagram: Kivel él együtt – hányszor használt marihuánát? 3,5 3,05 3
2,5
2
1,5 1,13 1
0,82
0,5
0 Édesanya-édesapa
Édesszülő-nevelőszülő
Egy szülő
Kivel él együtt a kérdezett? Hányszor használta a marihuánát?
79
V. Az iskola A teljesítmény mellett hasonlóan fontos lehet az iskolával, mint társas közeggel való kapcsolat. Megvizsgáltuk, hogyan alakul a tanulók kapcsolata tanáraikkal és e viszony milyen módon függ össze a szerfogyasztással. Az iskolai teljesítmény Átlag és hiányzás Tanulmányi átlagot tekintve a jobb tanulók vannak többségben, a minta több mint 60%-a számolt be 3,5 vagy e feletti tanulmányi átlagról. A minta összesített tanulmányi átlaga is ezt mutatja (3,8.) 17. diagram: Tanulmányi átlag szerinti megoszlás 350 287
300
250
200
Fő
172 150 107 100
50
37
40
0 -2,5
2,51-3,5
3,51-4,5
4,51-5
Érvénytelen válaszok
Tanulmányi átlag Adott tanulmányi átlagot elérők száma
A válaszadó diákok átlagosan 2,9 napot hiányoztak az elmúlt 30 napban, és több mint háromnegyedük legfeljebb 4 napot. A hiányzás legfőbb oka a betegség (62,5% esetében), még jelentős a családi elfoglaltság (15,7%), és érdekes módon a hiányzók 16,6%-a nyilatkozott úgy, hogy egyszerűen nem volt kedve iskolába menni (táblák lentebb).
80
20. táblázat: Az elmúlt harminc napban hány napon hiányoztál egy vagy több órát? Gyakoriság
Százalék
0
192 fő
32,5
1-3 napon
229 fő
38,8
3,5-7 napon
112 fő
19,0
7 vagy több napon
57 fő
9,7
Érvényesen válaszolók összesen
590 fő
100,0
Érvénytelenül válaszolók
53 fő
Összesen
643 fő
21. táblázat: A hiányzás okai Gyakoriság
Százalék
Egyes okok előfordulási aránya (%)
Betegség
275 fő
46,3
62,5
Családi elfoglaltság
69 fő
11,6
15,7
Egyéb elfoglaltság
51 fő
8,6
11,6
Fáradtság
37 fő
6,2
8,4
Nem volt kedve bemenni
73 fő
12,3
16,6
Egyéb
89 fő
15,0
20,2
Érvényesen válaszolók összesen
594 fő
100,0
A teljesítés szubjektív megítélése A tanulmányi eredménynél talán még fontosabb a teljesítmény szubjektív megítélése. A tanulók fele átlagosnak ítéli meg a saját tanulmányi teljesítményét, további egyharmad pedig az átlag fölé pozícionálja magát. A diákok többsége tehát legalább átlagosnak ítéli meg a saját teljesítményét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulók az iskolai átlagnak megfelelően, meglehetősen pontosan ítélik meg a saját teljesítményüket.
81
18. diagram: A teljesítmény szubjektív megítélése és a tanulmányi átlag kapcsolata A legrosszabbak között vagyok
2,53
Átlag alatt
Saját megítélés az iskolai teljesítményről
2,98
Átlagosan
3,69
4,25
Átlagon felül
A legjobbak között vagyok
4,58
0
1
2
3
4
5
Tanulmányi átlag Az adott véleményt képviselők tanulmányi átlaga
A teljesítmény és a családi háttér Természetesen az iskolai hiányzásoknál is érdekes a családi háttér befolyása. A családi hátteret ez esetben is a családszerkezet és a szülőkkel való kapcsolat változóval jelenítjük meg. A szülőkkel való jobb kapcsolat magával hozza a jobb tanulmányi eredményt,ugyanis ahogy növekszik a szülők iránti bizalom, növekszik a tanulmányi átlag is. Hasonló összefüggéssel találkozunk a családszerkezet, és iskolai teljesítmény között. Legjobb tanulmányi eredménnyel a teljes családok gyermekei büszkélkedhetnek, ezt követik a nevelőszülős családok, és relatíve legrosszabb eredményt azok a tanulók tudnak felmutatni, akiket egy szülő nevel. Hiányzás tekintetében nincs összefüggés a szülőkkel való kapcsolattal, más a helyzet azonban a család összetételével. A hagyományos családban élők jelentősen kevesebbet hiányoztak, mint a nevelőszülős illetve egyszülős családok gyermekei. (19. és 20. diagram) A tanárokkal való kapcsolat Az iskola mikrotársadalmának tekintélyszemélyei és a „tudás” letéteményesi a pedagógusok (részben, hiszen a diákok között is kialakulnak ilyen szerepek). Fontos kérdés azonban, hogy ez a szerep csupán az iskolai tantárgyakra, vagy az élet egyéb dolgaira is vonatkozik-e. Úgy látjuk, hogy nem jellemző az, hogy különböző, a tárgyakkal szorosan össze nem függő kérdésekben kikérnék a pedagógusok véleményét. A diákok kétharmada nem, vagy csak egy témában kérné ki a pedagógusok véleményét. 82
Mennyi témában fogad el tanácsot a szülőktől?
19. diagram: Tanulmányi átlag és kapcsolat a szülőkkel
Hat-nyolc témában
3,93
Négy-öt témában
3,86
Kettő-három témában
3,8
Nulla-egy témában
3,66
3,5
3,55
3,6
3,65
3,7
3,75
3,8
3,85
3,9
3,95
4
Tanulmányi átlag Az adott véleményt képviselők tanulmányi átlaga
20. diagram: A család épsége a tanulmány átlag és a hiányzás átlaga
3,32
Kivel/kikkel él együtt a kérdezett?
Egy szülő 3,62
3,31 Édesszülő és nevelőszülő 3,76
2,72 Édesanya és édesapa 3,86
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
Az adott családszerkezetben élők tanulmányi átlaga
3,5
4
4,5
Hiányzás
Nagyjából összecseng ezzel egy másik, a kommunikáció nehézségére vonatkozó kérdésre adott válaszok eloszlása. A válaszadók több, mint 60 százaléka nehezen vagy nagyon nehezen beszéli meg az őt zavaró dolgokat tanáraival. Ez mindenképpen nehezíti a prevenciós munkát. 83
22. táblázat: Mennyi témában fogad el a tanárától tanácsot a kérdezett? Témák száma
Százalék
0-1
67,2
2-3
24,1
4-5
6,1
6-8
2,6
Összesen
100,0
23. táblázat: Milyen könnyen tudja megbeszélni a kérdezett az őt nagyon foglalkoztató vagy zavaró dolgokat tanáraival? Százalék Nagyon könnyen
2,2
Könnyen
27,7
Nehezen
35,5
Nagyon nehezen
26,7
Nincs ilyen személy, vagy nem találkozom vele
7,9
Összesen
100,0
Iskolai környezet és droghasználat A droghasználat és a tanulmányi átlag nagyon gyengén függ össze egymással. Az alkoholfogyasztás kategóriáiban, magasabb mértékű fogyasztás esetén némileg csökken a tanuló átlaga. Illusztratív a lerészegedés és a tanulmányi átlag kapcsolatát jelző diagram. A cigaretta esetén a csökkenés nagyon kicsi. A csökkenés kicsiny mértékének oka, hogy a cigaretta nagyon elterjedt, valamint közvetlen és egyértelmű hatással nincs a kognitív képességekre. A 21. diagramon is láthatjuk, hogy a hatás nagyon alacsony: az egyes gyakorisági kategóriákban néhány tized az átlagos tanulmányi eredmény eltérése. Az oszlopokat szemlélve azt a következtetést is levonhatnánk, hogy egy-két alkalommal való használat is befolyásolja a tanulmányi eredményeket. Ez azonban valószínűleg fordítva van: az igazán jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok között kisebb a hajlandóság a kipróbálásra, mint a valamivel rosszabb eredménnyel rendelkező társaik között. A csekély számú, rendszeres használó körében a tanulmányi átlag egyáltalán 84
nem olyan rossz, mint ahogy azt a használat mértékét tekintve várnánk, hiszen 3,89 a marihuánát egyáltalán nem használók átlaga, míg azoké, akik több, mint negyvenszer használták 3,3. 21. diagram: A tanulmányi átlag, és az alkohol, a cigaretta és a marihuána fogyasztásának kapcsolata 4,5 3,96
4
3,9
3,89
3,87 3,66
3,9
4,06 3,77 3,6
3,5
3,39
3,4 2,98
2,88
3
átlag
3,7
3,5
3,61
3,6 3,5
3,24
3,5
3,3
2,5 2 1,5 1 0,5 0 Nulla
Egy-kettő
Három-öt
Hat-kilenc
Tíz-tizenkilenc
Húszharminckilenc
Negyvennél több
Fogyasztás gyakorisága Alkoholfogyasztás
Cigarettafogyasztás
Marihuánafogyasztás
Az iskolai teljesítmény másik eleme a hiányzások száma, amely vizsgálatakor nem minden esetben mutatható ki egyértelmű összefüggés. (24. táblázat) 24. táblázat: A hiányzások száma a szerhasználat gyakorisága szerinti csoportokban (átlag) Hányszor használta?
Három ital
Öt ital
Lerészegedés
Cigaretta
Gyógyszer
Alkohol és gyógyszer együtt
Marihuána
Nulla
2,12
2,18
2,36
2,26
2,81
2,70
2,74
Egy-kettőször
2,99
3,40
3,56
2,34
3,38
4,95
2,31
Három-ötször
2,37
2,84
2,85
2,82
4,19
7,00
3,63
Hat-kilencszer
2,23
2,65
3,05
5,03
0,67
Tíztizenkilencszer
2,32
3,20
3,55
2,27
3,69
Húsz-harminckilencszer
2,72
3,92
5,19
5,72
4,67
Negyvennél többször
4,67
3,73
4,75
3,45
5,17
3,67 5,00
4,50 3,78
8,00
3,75
Az italfogyasztás változói közül csupán a lerészegedés esetén tűnik egyértelműnek, hogy a hiányzások száma emelkedik a részegségek számával. Az azért megfigyelhető, 85
hogy a negyvennél többszöri fogyasztás mindhárom, az alkoholra vonatkozó változó esetén „megdobja” a hiányzások számát is. A cigaretta esetében a hat-kilencszer és a húsz-harminckilencszer cigarettázók csoportja ugrik ki. A negyvennél többször dohányzók csoportjának átlaga magasabb, mint az említettektől eltérő, alacsonyabb gyakorisági kategóriákban, de nem jelenthető ki, hogy az összefüggés egyértelmű lenne. A gyógyszer, illetve az alkohol és gyógyszer használatának ingadozásait valószínűleg az alacsony elemszám okozza. Így bár a tendencia megtörik, mégis úgy tűnik, hogy beszélhetünk a gyógyszerfogyasztás hatásáról. Az alkohol és gyógyszer együttes hatása szembetűnő, míg a marihuána esetén nem beszélhetünk a szerfogyasztás gyakorisága és a hiányzások száma közötti összefüggésről.
VI. Prevenció A 2004-es kutatás a prevenció kapcsán a prevenciós programok és a szerhasználat megítélésére helyezte a hangsúlyt. Ebben az évben a prevenció kérdéskörét ennél szélesebb körben járjuk körül. A prevenciós fejezetben tárgyaljuk az olyan (az egyébként négy éve is szereplő) kérdéseket, mint a kábítószerek veszélyességéről alkotott nézetek, a kipróbálás motivációi. Emellett természetesen helyet kap az eddigi prevenciós programok megítélése a fejezetben. Az előző kutatáshoz képest újdonság, hogy megkérdeztük, kitől fogadnak el tanácsokat a tanulók, milyen témában és egyáltalán milyen témák érdeklik őket. Ez utóbbiak bár nem kábítószer megelőzéshez fűződnek, úgy véljük összekapcsolhatók azzal. Prevenciós tapasztalatok A diákok nyolctizede már vett részt valamilyen drog-prevenciós programon, és mindössze 20% válaszolt úgy, hogy nem volt még ilyen programon. A tanulók átlagosan 2,4 alkalommal voltak prevenciós előadáson, és több mint egyharmaduk egyszer, egynegyednyien kétszer és közel egyötödnyien 3 alkalommal. Ezen programok közel 40%-a az elmúlt fél évben zajlott, további 43% pedig az elmúlt évben, tehát az ilyen programon résztvevő diákok több mint 80%-a az elmúlt 12 hónapban hallott ilyen jellegű előadást. 25. táblázat: Részt vett-e drog-prevenciós előadáson vagy programban? Gyakoriság
86
Százalék
Igen
507 fő
80,1
Nem
126 fő
19,9
Érvényesen válaszolók összesen
633 fő
100,0
Érvénytelenül válaszolók
10 fő
Összesen
643 fő
A programok közel kétharmadát a diákok jelenlegi iskolája szervezte, vagyis a kerületben jónak mondható az iskolák tájékoztató tevékenysége. 12% mondta, hogy a korábbi iskolája volt a program gazdája. Ezek a programok annyiban eredményesnek mondhatók, hogy a résztvevő tanulók közel fele részben vagy teljesen elégedett volt ezzel a programmal, további 36,9% válaszolta, hogy bár nem volt elégedett a programmal, mégis elgondolkoztatta. Mindössze 17 százaléknyian voltak elégedetlenek a prevenciós előadással, ami szintén nem mondható rossz eredménynek, előrevetítheti a programok fejlődésének lehetőségét. Ha megnézzük a programok kábítószerrel kapcsolatos attitűdökre gyakorolt hatását, akkor azonban már nem ilyen kedvező a kép. Mindössze a válaszadók 7,1%-ának ment el a kedve a szer kipróbálásától, ezzel szemben 4,5 százaléknyian az előadás után nagyobb kedvet éreztek a kipróbálásra. Közel 80%-nak azonban nem változott a véleménye a kábítószerekről. 22. diagram: Változott-e a véleménye a kábítószerekről a program(ok) hatására?
21,20%
8,20%
61,40% 5,60% 3,60%
Nem változott
Nagyobb kedvem lett kipróbálni
Elment tőle a kedvem
Egyéb
Érévnytelen válaszok
A szerhasználat megítélése A szerhasználat veszélyességének megítélését 2004-hez hasonlóan és 2008-ban is mértük. A kérdés mindkét alkalommal az volt, hogy „Véleményed szerint mennyire veszélyeztetik az ember testi, illetve lelki egészségét az alábbi szerek ritkább vagy gyakoribb használata?” A kérdésben az alkohol (3 ital, 5 ital és részegség), a nyugtató, a cigaretta, a nyugtató és alkohol együtt, a marihuána és az amfetaminok szerepeltek, mivel ezek a gyakrabban 87
előforduló szerek az országos kutatások (ESPAD és HBSC 2003-as kutatásai) szerint. Minden szer esetében megkérdeztük, hogy az alkalmi, heti vagy napi használat mennyire veszélyes. A cigarettát és alkoholt a tanulók nagyobb arányban érzik a testi egészségre veszélyesnek, mint a lelki egészségre. Ez bármilyen gyakoriságú használat esetén így van, ám érdekes, hogy az eltérés nem jelentős, mindössze néhány százalékos a lelki hatások „javára”. Ha megnézzük a 23. diagramot, látjuk, hogy a különböző színű oszloprészletek fej-fej mellett haladnak: a lelki és testi egészségre gyakorolt hatás megítélése nagyon hasonló képet mutat. Az alkohol gyakori, vagy nagy mennyiségben történő fogyasztását egyaránt veszélyesnek érzi a diákok túlnyomó többsége. A napi italfogyasztása a legkisebb mennyiség esetében is súlyosan károsítónak gondolja a diákok legalább fele. Ugyanakkor utal ez az arány arra, hogy a diákok 20-40%-a nincs igazán tisztában az alkohol betegség mibenlétével. A cigaretta megítélésében hasonló tendenciákat fedezhetünk fel, mint az alkoholnál, azzal a különbséggel, hogy itt a lelki és testi hatás megítélése a gyakoribb használat felé haladva egyre jobban elszakad egymástól. Egyre nagyobb a különbség a testi egészségre gyakorolt hatást, illetve a lelki károkat súlyosként megítélők aránya között. A gyógyszer, a gyógyszer és alkohol megítélése együtt, vagy a marihuána veszélyességéről alkotott kép csupán annyiban tér el az alkohol, vagy cigaretta megítélésétől, hogy már az alkalomszerű fogyasztás esetén is magas az azt súlyosan károsnak ítélők aránya (a három felsorolt szer körül mindegyik esetében 20 és 30% között). A fogyasztás gyakoriságának növekedésével ez az arány körülbelül duplázódik, s a napi fogyasztás esetén már eléri, vagy meghaladja a 80 százalékot. E szerek esetében is azt mondhatjuk, hogy a testi és lelki hatás megítélése hasonló, ám a testi egészségre való veszélyességet némiképp nagyobbnak gondolják a tanulók. Minden gyakoriság esetében a testi egészségre gyakorolt hatást súlyosnak ítélők aránya némileg nagyobb, mint a lelki egészségre gyakorolt hatást hasonlóképpen megítélők aránya. A prevenció hatékonyabbá tehető, ha olyan témákkal kapcsoljuk össze, amelyek felkeltik a diákok érdeklődését. Ezért néhány témát illetően rákérdeztünk erre. A 24. diagramon látható, hogy a tanulókat leginkább a párkapcsolatok, a különböző emberekkel való jó kapcsolat és a szex érdekli, a környezetvédelem, a drogok hatása és a törvények pedig legkevésbé. Ugyanakkor a témák között van egy nagyon érdekes összefüggés: a drogok hatásával kapcsolatos érdeklődés, növeli a törvények és büntetések iránti érdeklődést is.
88
89
Nem
Enyhén
Közepesen
Súlyosan
Nem tudom
Érvénytelen válaszok
) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég ég zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs zs és és és és és és és és és és és és és és és és és és és és és és és és g g g g g g g g g g g g g g g g g g g g g g g g e e ie ie i e l ki e ie i e l ki e i e l ki e i e lki e i e l ki e i e lki e ie ie i e l ki e i e lki e ie l ki l ki st st st st st st st st st st st st elk e e e e e el k e e (le (te n (le ( te a ( l ( te (te n (le (te a (l ( te a ( l (te a (l (te e (l ( te e ( l (te e (l (te n (l (te e (l n a e a a e e e a n n n n t t t t t t t t n nt nt nt nt nt nt nt nt űe űe űe űe űe űe űe űe en en en on en en on te te te po po apo po apo er er er er po er er er er et et et et et ap nap he sz sz sz sz he he sz na l na sz sz na na sz n n l h al h lh t h át h át n l l l k m m m m l k i k m t a m m a m á k i a i a a t t i z á i i z lo z it it lo lo it it z ita kalo ita al o kal o al o kal o ag ag ag tá ttá ettá ag tá m lka alka rom l m bb öbb m l ka l m m bb öbb m et al k alk m re et al ro ro tö la la ro t l tö la ar ta t ar a za k ar ik za za ga át i y z g s á i g Há y z y s g i Há s ita i z Há y g s ita ita i Há b ita s g C g g C is g C a is tá C ag i g i is tá m va m va g b va m g bb et va m g et ro gi ro gi a tö tö gi ar a ég Öt ar Öt Öt Öt sé sz sé ig Há y sz ig Há sé gs s gy g g g s C i g C i e a e e e v g va sz sz ig sz sz gi ré ré Öt ré Öt ég ré sé A A A A gs eg e z s sz ré ré A A
0%
20%
40%
60%
80%
100%
23. diagram: Mennyire ítéli veszélyesnek a lelki illetve a testi egészségre az alkohol adott gyakoriságszerinti használatát?
24. diagram: Mennyire érdekelnek az alábbi témák?
Törvények, büntetendő tettek és büntetések Párkapcsolatok és a boldog családi élet Korszerű táplálkozás A különböző emberekkel hogyan érted meg magad Szex Melyek a környezetvédelmi elvek Milyen a drogok hatása Mi szükséges a kiegyensúlyozott, boldog élethez 0%
10%
20%
30%
40%
Egyáltalán nem érdekel
50%
60%
Kicsit érdekel
70%
80%
90%
100%
Nagyon érdekel
25. diagram: A drogok hatása, illetve a törvények, büntetendő tettek és büntetéseik iránti érdeklődés
37,00% 19,80%
Mennyire érdekel a drogok hatása?
Nagyon érdekel 11,00%
40,70% Kicsit érdekel
48,20% 50,30%
22,20% Egyáltalán nem érdekel
32,00% 38,70%
0%
10%
Mennyire érdekelnek a törvények, büntetendő tettek és büntetéseik?
90
20%
30%
Egyáltalán nem érdekel
40% Kicsit érdekel
50%
60%
Nagyon érdekel
20,40% 15,20% 25,40% 19,60% 16,20% 22,60% 16,0% Senkitől
14,60%
61,90% 17,20% 48,40% 15,90% 23,00% 51,30% 23,4% Külső szakértőtől
61,40%
14,20% 51,00% 15,50% 56,50% 65,80% 7,60% 44,6% Barátoktól
35,40%
24,50% 6,20% 19,10% 17,50% 7,10% 43,40% 88,5%
20,10%
39,40% 66,00% 44,40% 50,00% 43,80%
Különböző emberekkel hogyan érti meg magát? Szex Környezetvédelem
22,60% 28,40%
Tanároktól
A diákok átlagosan a legtöbb tanácsot a szüleiktől fogadják el, őket követik a külső szakértők, és a barátok.
A drogok hatása
Emberi kapcsolatokban a barátok és a szülők véleménye számít leginkább, ugyanakkor párkapcsolati kérdésekben a szülők tekinthetők a legmegbízhatóbb forrásnak és csak ezután következnek a barátok.
Mi kell a kiegyensúlyozott, boldog élethez?
A szex területén a barátok jelennek meg, mint legmegbízhatóbb forrás, és csak őket követik a szülők. Ez a jelenség természetesen nem kedvező a különböző szexuális prevenciós programok eredményességére nézve, bár külső szakértőtől is elfogad tanácsot a diákok egynegyede.
26. táblázat: Kitől fogad, vagy fogadna el tanácsot az alábbi témákban?
Hasonló a helyzet a környezetvédelemmel, a korszerű táplálkozással és a törvényekkel kapcsolatban is.
Korszerű táplálkozás
A táblázatban az látható, hogy egyes témákban milyen arányban fogadnának el tanácsot az adott személyektől a diákok.10 A boldog élettel kapcsolatban leghitelesebb forrás a tanár, őt követi a szülő. A drogok hatását tekintve a külső szakértőnek hisznek leginkább, aminek az oka nyilván az, hogy a diákok úgy gondolják: a szüleik és a tanáraik nem rendelkeznek kellő ismerettel a témában
70,6%
Párkapcsolatok, boldog családi élet
A megelőzésben szintén fontos kérdés, hogy legyenek olyan személyek, akikhez problémáikkal bizalommal fordulnak a fiatalok.
Szülőktől
Törvények, büntetendő tettek és büntetések
Tanácsadók
91
26. diagram: Hány témában fogad el tanácsot az adott személytől 3,5
3,26
3 2,58
2,7
2,5
2
1,5
1,27
1,26
1
0,5
0 Mennyi témában Mennyi témában Mennyi témában Mennyi témában Mennyi témában fogad el tanácsokat a fogad el tanácsokat a fogad el tanácsokat a fogad el tanácsokat nem fogad el senkitől szülőktől? tanároktól? barátoktól? külső szakértőtől? sem tanácsot? Tanácselfogadások száma
VII. Néhány konklúzió A kutatás konklúziójaként talán azt fogalmazhatjuk meg, hogy az elmúlt néhány évben az I. kerület „felzárkózott’ Budapesthez. Míg a 2004-es felmérés az országos adatoknál némileg alacsonyabb érintettséget regisztrált, addig idén elérte a budapesti mértéket. A használat gyakoriságát tekintve a helyzet némileg jobb, mint az országos – így a budapesti értékeknél is alacsonyabb a szerhasználat mértéke. A szerhasználat előretörését nem lehet vitatni, különösen igaz ez a marihuána, és a gyógyszer visszaélésszerű használata esetében. Az elmúlt évek prevenciós programjai megállítani nem, legfeljebb lassítani tudták a folyamatot. Nem állt meg a kipróbálás időszakának egyre koraibb életkor felé való csúszása sem – egyedül a cigaretta esetében mutatnak erre jelek. A drogok, illetve kábítószerek fogyasztása összetett jelenség. A szabadidő-eltöltés, a családi háttér, a bizalmas kapcsolatok, az iskolai környezet, a teljesítménykényszer okozta stressz jelenségei övezik, s nehéz elkülönítenünk, mikor ok s mikor következmény, vagy mindössze kísérő jelenség a szerhasználat. Pedagógus-szemmel az osztályteremben a csökkenő teljesítményt, a növekvő problémákat látva még nehezebb a drog-fogyasztás semleges, tünetként való kezelése. Éppen ezért lényeges a fokozott figyelem és megelőzés. 92
A prevenciós programok ma nem alkalmasak a megelőzésre. Az információ nem elegendő, a szerek káros hatásait pontosan ismerik a tanulók, mégis használják azokat. A prevencióban a saját élményű tanuláson alapuló, interaktív programok és a rendszeres szerhasználatot okozó problémák feldolgozásának irányába szükséges elmozdulni. A kutatás eredményei is azt sugallják, hogy a prevenciós feladatokat az iskola egyedül nem képes megoldani. Egyrészt a tanulók kevéssé bíznak a pedagógusokban – ezen változtatni mindenképp pedagógiai feladat. Ugyanakkor igénylik a szülők, barátok és szakértők segítségét problémáik megoldásában. A szakértők biztosításában, a szülők segítésében és tájékoztatásában, a stabil, integráns kortárs közösségek kialakításában az iskolákra nagy szerep hárul, de a feladatot csak a kerületi szociális intézmények, civil szervezetek és az oktatás intézményeinek együttműködésével lehet megoldani. Ráadásul nem elegendő a budavári intézményekre, szervezetekre hagyatkozni. A kerületi iskolákba rengeteg tanuló érkezik a határos területekről, így elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd és közös munka kialakítása a szomszédos kerületek Kábítószerügyi Egyeztető Fórumaival, szociális intézményeivel és iskoláival.
Végjegyzet: 1 Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Toldy Ferenc Gimnázium, Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium, Petőfi Sándor Gimnázium, Kosztolányi Dezső Általános Iskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium 2 http://www.mikrocenzus.hu/mc2005_hun/kotetek/02/tables/load2_1_1.htm 3 A kérdőívben a születési dátumot kérdeztük meg, a kor kiszámítását pedig úgy végeztük, hogy a 2007-es évből vontuk ki a születési dátumot. 4 A KSH 2005-ös mikrocenzusa szerint Budapesten középszintű vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezik a népesség közel 2/3-a. (/www.mikrocenzus.hu/mc2005_hun) Az általunk vizsgált tanulók családjában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja a 2/3-ot. 5 A 2005-ös és 2006-o adatok a Nemzeti Drog Fókuszpont EMCDDA számára készített 2006os és 2007-es jelentéséből származnak. A Jelentések letölthetőeak a http://drogfokuszpont. hu/?pid=96#2006 oldalon 6 A prevalencia a fogyasztás előfordulásának mértékére utal. Az életprevalencia értéke azt mutatja meg, hogy egész életében a populáció vagy minta milyen arányban fogyasztott valamilyen szert, az éves az előző évre, a havi pedig az előző hónapra vonatkozóan mutatja meg ugyanezt. 7 HBSC. Az iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása 2003. OGYEI. 8 A 2003-as HBSC vizsgálat szerint a tanulók 27,8%-a ivott meg legalább egyszer 5 pohárnál több italt a megkérdezés előtti 30 napban. 9 A diákok érdeklődésére és a tanácsok kérésére vonatkozó kérdéseket Fábián Róbert kutatásaiból vettük át. 10 A táblázat értékei sehogy nem adnak 100%-ot, ugyanis minden egyes cellában az az érték jelenik meg, hogy az adott témában mennyien fogadnának el tanácsot a megjelölt személyektől, vagyis az egyes válaszok nem zárják ki egymást.
93
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Nemek szerinti megoszlás
5
2. táblázat: Budapesti diákok lakóhely szerinti megoszlása kerületenként
6
3. táblázat: Hányan gyújtottak rá az elmúlt évben és hónapban? (százalék)
7
4. táblázat: A dohányzás kipróbálóinak, illetve a dohányzók aránya az egyes korcsoportokon belül
8
5. táblázat: Az elmúlt 30 napban rágyújtók aránya nemenként, a dohányzás gyakorisága szerint (százalék)
9
6. táblázat: Alkoholfogyasztás
9
7. táblázat: Az elmúlt évben és az elmúlt harminc napban elfogyasztott alkoholmennyiség korcsoportonkénti bontásban (százalék)
10
8. táblázat: Az elmúlt 12 hónapban fogyasztók aránya nemenként, a fogyasztás gyakorisága szerint (százalék)
11
9. táblázat: Az elmúlt 30 napban fogyasztók aránya nemenként, a fogyasztás gyakorisága szerint (százalék)
11
10. táblázat: Az egyes szerek kipróbálásának átlagéletkora
12
11. táblázat: Az élet prevalencia alakulása osztályok szerint (százalék)
13
12. táblázat: Életprevalencia kor szerinti bontásban (százalék)
14
13. táblázat: Prevalencia az elmúlt évben, kor szerinti bontásban (százalék)
14
14. táblázat: Prevalencia az elmúlt hónapban, kor szerinti bontásban
14
15. táblázat: Milyen arányú a kipróbálás - nem szerinti csoportok (százalék)
14
16. táblázat: Használat gyakorisága (átlag) nemenként az elmúlt évben és hónapban
14
17. táblázat: A használat gyakorisága (átlag) az I. kerületi és az országos felmérésen
16
18. táblázat: Ha valaha használtál kábítószert, hogyan jutottál hozzá?
17
19. táblázat: Hol tudnál marihuánához jutni? (válaszadók százalékban)
17
20. táblázat: Az elmúlt harminc napban hány napon hiányoztál egy vagy több órát?
21
21. táblázat: A hiányzás okai
22
22. táblázat: Mennyi témában fogad el a tanárától tanácsot a kérdezett?
24
23. táblázat: Milyen könnyen tudja megbeszélni a kérdezett az őt nagyon foglalkoztató vagy zavaró dolgokat tanáraival?
24
24. táblázat: A hiányzások száma a szerhasználat gyakorisága szerinti csoportokban (átlag)
25
25. táblázat: Részt vett-e drog-prevenciós előadáson vagy programban?
26
26. táblázat: Kitől fogad, vagy fogadna el tanácsot az alábbi témákban?
30
94