BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL MI A TEENDŐ MOST?
BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL
Alapelvek és értékek A(z) Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (24. cikk: Oktatás) Salamancai Nyilatkozat a sajátos nevelési igényű tanulók számára (1994) Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve (Az emberi jogok európai egyezménye), 2. cikk: Az oktatáshoz való jog. Európai Szociális Karta (módosított), 15. és 17. cikk Az Európa Tanács 2006-2015 időszakra vonatkozó fogyatékosügyi akcióterve (4. számú akcióvonal: Oktatás és horizontális kérdések) Európai Fogyatékosügyi Stratégia 2010-2020 (5. akcióterület: Oktatás és képzés)
mind egyértelműen kimondja, hogy valamennyi fogyatékkal élő gyermeket és felnőttet (valamint családtagjaikat) megilleti a jog: az esélyegyenlőséghez és a magas színvonalú, megfelelő oktatáshoz lehetőségeik maximális kihasználása és a befogadó társadalomban történő szerepvállalásuk érdekében hogy befogadó környezetben válasszon és kapjon oktatást az oktatási, terápiás és állampolgári igényeiknek megfelelő speciális támogatásokhoz és szakértelemhez a mindenkori érdekeit leginkább szem előtt tartó szolgáltatásokhoz.
Az együttnevelés: megvalósításához közös jövőképre, és erőskezű vezetőkre van szükség. élethosszig tartó folyamat, amely során a többségi környezetet úgy alakítják át, hogy minden tanuló megkapja a saját oktatási és társadalmi lehetőségeinek maximális kiaknázásához szükséges támogatást. felszámolja az értékelési, oktatási és tantervi, valamint a kommunikációs és a fizikai környezetben található akadályokat. megvalósításának fontos részét képezi egy holisztikus és dinamikus rendszer kialakítása, amely olyan választási lehetőségek folyamatosságát biztosítja, ahol a speciális oktatási intézmények erőforrásai valamint a fogyatékos szervezetek által kifejlesztett kapacitások egyre inkább a szakértelem forrásaivá válnak és elérhetőek egy tágabb oktatási környezet és a közösségi szolgáltatások számára. személyre szabott megközelítést igényel, mely az egyes személyek (az egyén?) legfőbb érdekeit tartja szem előtt és melynek részét képezheti meghatározott körülmények között nyújtott gyógypedagógiai szolgáltatás is.
2
Az embereket kategóriákba osztó bármely általános vagy speciális rendszer csak diszkrimináló lehet. Addig nem lehetséges a valódi befogadás, amíg „mi” és „ők” kategóriákban gondolkozunk. (Inge Ranschaert, gyógypedagógus oktató, Belgium)
BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL
nem csak a fogyatékkal élők (fogyatékos személyek) ügye. Egy „mindenkit befogadó” szemlélet részének kell lennie, amely minden tanulót értékesnek tart. Külön figyelmet kell szentelni az etnikai, kulturális és vallási kisebbségek igényeinek. nem tagadja az egyének közötti különbséget, hanem ellenkezőleg, értékként tekint rá és lehetőséget biztosít kibontakozására. Az „oktatás mindenki számára” szemléletmód szerves része, mely szerint valamennyi gyermeket és felnőttet együtt lehet és kell is oktatni. Minden tanuló számára gazdagító tapasztalatot kínál. értelmében a sajátos nevelési igényű tanulóknak azon felül, hogy többségi iskolákban szerezhetik meg tudásukat, biztosítani kell a tantervben és az iskolai életben, hogy teljes mértékben kortársaikhoz tartozzanak és velük egy közösségben legyenek, ahelyett, hogy speciális osztályokba különítsék el őket. megköveteli a szakpolitikai hangsúly eltolódását a speciális nevelés alapú megközelítéstől a valamennyi gyermek többségi iskolában történő együttneveléséből fakadó sokszínűség adta helyzet megfelelő kezelése irányába. elengedhetetlen része a sokszínűség, az alapvető jogok, az egyenlőség és a részvétel mélyen gyökerező értékrendszerének tükrözése. mindenki közös felelőssége.
A napi valóság Egyre szélesebb körben ismerik el az együttnevelés jelentőségét mind az oktatási potenciálok, mind pedig az állampolgári jogok tekintetében. A sajátos nevelési igenyű tanulók inkluzív környezetben való oktatásának érdekében sor került az oktatási, gyermekjóléti és szociális törvények Minden ember más módosítására. szükségletekkel rendelkezik, Ennek ellenére még mindig számos alapvető akadály nehezíti az együttnevelés megvalósítását. Néhány országban a többségi iskolák épületeinek döntő hányada továbbra sem felel meg az akadálymentesség előírásainak. Ezen túl, a támogató szolgálatok biztosította szállítás még mindig sok esetben kizárólag a speciális iskolákba való eljutáshoz áll rendelkezésre, és bár az adaptív technológia a legtöbb befogadó környezetben már rendelkezésre áll, gyakorta még mindig hiányzik a technológiai eszközök használatához és rugalmas alkalmazásához szükséges tudás, kompetencia és kreativitás. A sajátos nevelési igényű tanulókat oktató pedagógusok képzését még mindig döntően a speciális iskolai szemléletmód határozza meg, különösen a speciális oktatás-nevelés terén erős hagyományokat ápoló országokban. Még mindig nagy kihívást jelent továbbá azoknak a megfelelően intelligens, a tanulók
3
és csak akkor ismerhetjük meg a hatékony befogadás legjobb stratégiáit, ha folyamatosan konzultálunk a fogyatékos emberekkel. Minden olyan szolgáltató vagy intézmény, amely meghallgatja a történetemet, megérti, hogy milyen életbe vágóan fontos az oktatás számomra és a hozzám hasonlók számára. Továbbra is figyelnünk kell egymásra és kommunikálnunk kell egymással, és akkor együtt, lépésenként meg tudjuk változtatni a világot. (Julie O’ Leary, diák, Írország)
BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL
kategorizálására szolgáló módszereknek a megtalálása, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók számára elérhetővé teszik a kiegészítő támogatást a többségi oktatási környezetben anélkül, hogy ez elkülönítéssel vagy megbélyegzéssel járna. Még mindig nagyon sok tehát a teendő. Az egész Európát érintő válság pedig még az eddig elért eredményeket is veszélybe sodorja. Számos aggasztó példát láttunk önkényes pénzügyi megszorításokra és a hosszú távú célok teljes figyelmen kívül hagyására. Számos gyermek nem részesül megfelelő oktatásban, és számos további gyermek, különösen a súlyos fogyatékossággal élők, teljesen kiszorultak az oktatási rendszerből. A stratégiai befektetések különösen a pénzügyi válság idején játszanak kulcsfontosságú szerepet. Az inkluzió az egész életen át tartó tanulás tekintetében nem csak elidegeníthetetlen jog, hanem elengedhetetlen követelmény is a növekedés, az állásteremtés, a társadalmi befogadás és az aktív állampolgárság elérése érdekében. Az élethosszig tartó tanulás révén az emberek egész életükön át folyamatosan javíthatják, bővíthetik a kulcsfontosságú kompetenciákat és fejleszthetik készségeiket. A „Befogadáshoz vezető utak” partnerség és az EASPD teljes közössége e Budapesti Nyilatkozatában egyrészt hangsúlyozni kívánja az élethosszig tartó tanulás inkluzív megközelítésének kiemelkedő fontosságát, másrészt konkrét javaslatokat kíván megfogalmazni minden fő érintett számára.
Valamennyi érintettnek szóló ajánlások Meg kell erősíteniük elkötelezettségüket a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezmény (különösen annak 24. cikke), az Európa 2020 Stratégia (különösen a társadalmi kohézióra vonatkozó célkitűzés), a 2010-2020-as Európai Fogyatékosügyi Stratégia és az Európa Tanács 2006-2015 időszakra vonatkozó fogyatékosügyi akcióterve mellett. Elő kell segíteniük a befogadást megteremtő pozitív szemlélet kialakítását. Biztosítaniuk kell, hogy nem a fogyatékkal élő személyek lesznek a gazdasági válság első áldozatai azáltal, hogy az eddig elért eredményeket is elveszítik, hanem ellenkezőleg, részvételi lehetőségük mind az oktatásban, mind pedig a társadalomban tovább bővül.
Az EASPD kötelezettségei A Fogyatékos Személyeknek Szolgáltató Szervezetek Európai Szövetsége (EASPD) vállalja, hogy: részt vesz az együttnevelésre vonatkozó és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek megfelelő európai szakpolitika kialakításában. információkkal, a jó gyakorlatról szóló modellekkel látja el és támogatja a tagszervezeteket. elősegíti az együttnevelést, a partnerséget és a hálózati lehetőségeket megteremtő pozitív szemlélet kialakítását.
4
BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL
európai szintű szakmai hálózatépítési és tapasztalatcserére irányuló rendezvényeket szervez és támogat, melyekbe kivétel nélkül mindig bevonja a fogyatékos embereket képviselő szervezeteket is. az EASPD stratégiai tervének részeként rendszeres időközönként felülvizsgálja fenti kötelezettségeket.
A politikusoknak és a szakpolitikai döntéshozóknak szóló ajánlások A regionális, nemzeti és nemzetközi szintű hatóságoknak: olyan szakpolitikát és kereteket kell kidolgozniuk, amely az oktatási rendszeren belül lehetővé teszi a sokszínűséget nagyra értékelő kultúra kialakulását, Mindezt a sajátos nevelési igényű tanulókkal, azok szüleivel, egészségügyi szakemberekkel, szociális munkásokkal, gyógypedagógusokkal és a többi érintettel együttműködésben kell tenniük. európai szinten tovább kell erősíteniük az inkluzív nevelés pozitív megítélését az Európai Unió és az Európa Tanács által kidolgozott stratégiákban, különös tekintettel az élethosszig tartó tanulásra, a társadalmi befogadásra, a kirekesztés elleni küzdelemre és az állampolgárságra. elő kell segíteniük az Európai Unió által finanszírozott, fenntartható európai hálózatok létrejöttét, hogy az oktatásügyi szakembereknek lehetőségük nyíljon megosztani az együttnevelés terén megvalósult jó gyakorlatokat. Európai Uniós pénzügyi támogatással fel kell állítaniuk európai szintű, internet alapú erőforrásbankokat és tudásközpontokat az inkluzív nevelés különböző aspektusainak támogatására. a speciális oktatásra irányuló intézményi rendszert le kell cserélniük az együttnevelés szemléletmódját képviselő rendszerekre. alkalmazniuk kell a P2i barométert, vagy más, ahhoz hasonló eszközöket az inkluzív oktatás és képzés fejlődési ütemének és elterjedésének összehasonlítására és nyomon követésére. megbízható adatokat kell gyűjteniük és összevetniük az inkluzív és a szegregált oktatás elterjedtségéről, hatékonyságáról és összehasonlító költségeiről. akciótervet kell kidolgozniuk, amelynek célja a meglévő oktatási rendszer átalakítása, beleértve az átmenet költségeinek finanszírozását. Ennek szorosan kapcsolódnia kell az intézménytelenítési szakpolitikákhoz. európai szinten nemzetközi innovatív projektek megvalósulását kell ösztönözniük, amelyek a korai támogatástól és az óvodai neveléstől egészen a felsőoktatásig és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos programokig minden fontosabb területet lefednek.
5
Kevin viselkedése minden tanár rémálma. Jobb, ha ezt saját magunknak is őszintén bevalljuk. Mindenki hajlamos a kirekesztésre. Megfelelő tanácsadással és hozzáértő odafigyeléssel azonban sok minden lehetséges. Ha nem mondunk IGENT a gyerekre, nem működik a befogadás. (Az persze teljesen természetes, hogy kételyeink vannak.) (Rita Schaffrinna, iskolaigazgató, Németország)
BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL
ösztönözniük, támogatniuk és finanszírozniuk kell a multidiszciplináris diagnosztikai központokat, és lehetővé kell tenniük, hogy ezekhez egész életük során költségmentesen hozzáférjenek a sajátos tanulási igényű személyek, külön hangsúlyt fektetve az iskolarendszer egyes szintjei közötti zökkenőmentes átmenet biztosítására. biztosítaniuk kell azokat a forrásokat, amelyek segítségével megteremthető a magas színvonalú, személyre szabott együttnevelés. lehetővé kell tenniük a korai beavatkozás és a családi támogatás rendszerét még a fogyatékos gyermek születését megelőzően. lehetővé kell tenniük a 3. életévtől ingyenesen igénybe vehető oktatási rendszert. gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelően támogatott szakmai továbbképzés keretében az iskolákban jelenleg dolgozó valamennyi szakember megismerje az együttnevelés alapelveit és jobban meg tudjon birkózni az inkluzív oktatás sokrétűségével.
A befogadás nem egyszerűen „vagy/ vagy” lehetőség. Ha nem jól valósul meg, elszigetelheti a fogyatékos gyermeket vagy fiatalt. (Katherine O’ Leary, édesanya, Írország)
támogatniuk kell az „Inkluziós Index”, illetve az ahhoz hasonló szervezeti önértékelési eszközök alkalmazását mind nemzeti, mind pedig helyi szinten. segíteniük kell abban, hogy a meglévő speciális környezetek és speciális iskolák erőforrás központokká alakuljanak át, hogy segítségükkel a többségi oktatási intézmények befogadóbbá váljanak. a befogadó iskolarendszeren belül speciális erőforrásokat kell biztosítaniuk a rendkívül összetett nevelési igényű gyermekek számára. át kell alakítaniuk a tanárképzést annak érdekében, hogy a jövő tanárai/oktatói és iskolai dolgozói megfeleljenek a befogadó iskolarendszer követelményeinek. meg kell szervezniük és támogatniuk kell az összes érintett által igénybe vehető támogatást és közös tanulási lehetősséget az alábbi kulcsfontosságú területeken: segítő IKT és kommunikációs módszerek, valamint multidiszciplináris csapatmunka.
Az egyes szervezeteknek szóló ajánlások Minden egyes szervezetnek (speciális vagy többségi): együtt kell működnie a fogyatékos személyekkel, azok szüleivel és családtagjaival és/vagy az őket képviselő szervezetekkel, a szakszervezetekkel és hatóságokkal a befogadó oktatási rendszer kialakítására vonatkozó stratégiák kidolgozása érdekében. elő kell segítenie a befogadást megteremtő pozitív szemlélet kialakítását. „támogató szellemiségű intézményi kultúrát” kell kialakítania, amely nagyra értékeli és támogatja a sokszínűséget, és el kell vetnie a korábbi, sok esetben megbélyegző, gyakorta a speciális nevelési igényű tanulókhoz kötődő „kiegészítő támogatások” rendszerét. alkalmaznia kell önértékelési eszközöket az iskolai önvizsgálati gyakorlat kialakítása és a változás folyamatának elősegítése érdekében.
6
BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ INKLUZÍV OKTATÁSRÓL ÉS TANULÁSRÓL
tanulási lehetőségeket kell biztosítania, hogy megkönnyítse az átállást a szegregált intézményekből érkező tanárok számára, amely egyben azt is lehetővé teszi számukra, hogy szaktudásukat az új, inkluzív környezetben is kamatoztatni tudják. fel kell készíteni a jövő tanárait és oktatási szakembereit az inkluzív környezetben való munkára. személy- és családközpontú szemléletet kell alkalmaznia minden tanuló esetében. csapatmunkára és közös iskolai tanulásra építő nevelési szemléletet kell kialakítania. hálózatok létrehozásával kell lehetővé tennie a jó gyakorlatok megosztását. valamennyi kulcsfontosságú szakasz esetében biztosítania kell a zökkenőmentes átmenetet.
Az oktatással kapcsolatos szakpolitikáknak és stratégiáknak egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy a befogadás cél és folyamat is egyben, mely megköveteli a befogadást segítő gyakorlati megoldások kifejlesztését. Az oktatási szakpolitikáknak és rendszereknek minden oktatási stratégia tervezése, finanszírozása, ellenőrzése és értékelése során figyelembe kell venniük valamennyi ember igényeit. Az inkluzív tanulás fő célja a teljes potenciál elérése, azaz, hogy valamennyi ember képessé váljon lehetőséginek teljes mértékű kiaknázására és ezen keresztül a társadalomi életben való legteljesebb részvételre is.
Inkluzív oktatás és tanulás: Kihívások és lehetőségek Budapest, 2012. szeptember 13-14.
7
EASPD – Fogyatékos Személyeknek Szolgáltató Szervezetek Európai Szövetsége (European Association of Service Providers for persons with disabilities) Oudergemselaan / Avenue d’ Auderghem 63, B-1040 Brussels Tel: +32 2 282 46 12 | Fax: +32 2 230 72 33 | E-mail:
[email protected] | Website: www.easpd.eu
A projekt az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A jelen kiadvány kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
A jelen kiadvány megjelentetését az Európai Bizottság Foglalkoztatási, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatósága Progress programja támogatta. A jelen dokumentum kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
