Budapest, február 28. Ára: 5200 Ft 2. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Budapest, 2013. február 28.

Ára: 5200 Ft

2. szám

TARTALOMJEGYZÉK

I. PÉNZÜGY

410–514

II. GAZDASÁG

515–576

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

577–602

410

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY

2. szám

I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK

3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 14/2013. (I. 25.) Korm. rendelet 19/2013. (I. 30.) Korm. rendelet

1/2013. (I. 29.) MNB rendelet KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

3/2013. (I. 18.) KIM utasítás 1/2013. (I. 18.) PSZÁF utasítás 1025/2013. (I. 25.) Korm. határozat

1029/2013. (I. 28.) Korm. határozat A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYEI

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Az OTP Magánnyugdíjpénztár közleménye

HIRDETMÉNYEK

1 2

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 6. számában találhatóak. Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 3. számában találhatóak.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról .................. Az államháztartás számvitelérõl1 .................................................. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról .................. A budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról ............................................................................................. A jegybanki alapkamat mértékérõl .............................................. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és mûködési szabályzatáról2 ....................................................................... A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról ............................................................ A „Miskolc és agglomerációja digitális közösség” címû programmal kapcsolatos egyes kérdésekrõl és az ehhez szükséges rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ elõirányzat-átcsoportosításról ................ A lakosság állampapír állományának növeléséhez szükséges intézkedésekrõl szóló 1101/2012. (IV. 5.) Korm. határozat módosításáról ......................................................................................

411 411

438

438 439

439 440

488

490

A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakképesítések Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítésérõl ..........................

490

A 2012. évi éves beszámolójának valamint a 2012. évi tevékenységét lezáró beszámolójának közzétételérõl ..................

492 514

2. szám


411

A Kormány 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 77. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 57. § (1b) bekezdésében foglalt szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárás során kiválasztott szállító a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés elszámolható összegének 10%-a erejéig mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól.”

2. §

Az Ávr. a következõ 176. §-sal egészül ki: „176. § E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépése idején folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.”

3. §

Az Ávr. 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében „a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet]” szövegrész helyébe „a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet” szöveg lép.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelete az államháztartás számvitelérõl* A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. és 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmezõ rendelkezések 1. §

(1) E rendelet alkalmazásában 1.

Behajthatatlan követelés a)

a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)–d), f) és g) alpontja szerinti követelés,

* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 6. számában találhatóak.

412


2. szám

b)

2.

– a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott kis összegû követelések tekintetében – az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhetõ fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. informatikai eszköz: asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyûzetek, egerek, belsõ és külsõ számítógép-modemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítõk, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus mûködésû bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek,

3.

jelentõs összegû hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenõrzések során ugyanazon költségvetési évet érintõen megállapított hibák, hibahatások együttes (elõjeltõl független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfõösszegének 2%-át, vagy – ha a mérlegfõösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot,

4.

kisértékû immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettõszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékû vagyoni értékû jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök,

5.

kis összegû követelés: a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés,

6.

követelés: az a jogszabályból, jogerõs bírói végzésbõl, ítéletbõl vagy hatósági határozatból, szerzõdésbõl – ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerûen eredõ fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerzõdés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek minõsül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell,

7.

vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, árkiegészítéssel és felárral – ide értve az utólag felszámított felárat és a vételi, eladási árat növelõ más korrekciókat is – növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, termék esetén ide értve a számlában foglalt szolgáltatások – így különösen szállítás, rakodás, üzembe helyezés –, valamint a biztonságos üzemeltetéshez, rendeltetésszerû használathoz szükséges – és a beszerzéssel egy idõben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tartalék alkatrészek értékét is, hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévõ felhalmozott kamatot,

8.

végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések: ha a kedvezményezett a pénzeszközt jogszabály vagy szerzõdés alapján nem visszafizetési kötelezettség mellett kapta; a végleges jelleget nem befolyásolja, ha az átvevõt a felhasználásáról történõ beszámolási, a jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli,

9.

végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség: az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerõs bírói ítéletbõl vagy hatósági határozatból, szerzõdésbõl – ide értve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerûen eredõ elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minõsül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendõ ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendõ támogatások, kölcsönök visszafizetendõ összege és annak kamatai.

(2) E rendeletben használt fogalmakat az Szt., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) által használt fogalmak szerint kell érteni.

2. A rendelet alkalmazása 2. §

(1) A költségvetési szerv, a központi kezelésû elõirányzat, a fejezeti kezelésû elõirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelõ szerve, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorló szervezet, továbbá törvény által a tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet), valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács e rendelet elõírásai szerint tesz eleget beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének.

2. szám


413

(2) A központi kezelésû elõirányzat, a fejezeti kezelésû elõirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelõ szerve, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, és a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács beszámolási feladatait az Áht. 27. §-a alapján ellátó szerv az ezekkel összefüggõ beszámolási és könyvvezetési feladatai teljesítésére a saját vagyonától, költségvetésétõl elkülönített könyvvezetést vezet. (3) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összegrõl a fejezetet irányító szerv által meghatározott részletezõ nyilvántartásokat vezet, amelyeket a fejezetet irányító szerv által meghatározott rendszerességgel, de legalább az 53. § (4) bekezdése szerinti könyvviteli zárlatot megelõzõen megküld a fejezetet irányító szervnek. Ilyen esetben a könyvvezetés alapjául a lebonyolító szerv által megküldött adatszolgáltatások minõsülnek. (4) Az 1. mellékletben meghatározott központi kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. A Kincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez a 2. mellékletben nevesített szervezetek részletezõ nyilvántartásokat vezetnek, és azokról a Kincstár által meghatározott gyakorisággal adatot szolgáltatnak a Kincstárnak.

3. Az államháztartás számviteli rendszere 3. §

(1) Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelbõl és a pénzügyi számvitelbõl áll. (2) A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási elõirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébõl kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelõ, folyamatos, zárt rendszerû, áttekinthetõ nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. (3) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelõ, folyamatos, zárt rendszerû, áttekinthetõ nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

4. A számviteli alapelvek alkalmazása 4. §

(1) A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott alapelveket a (2)–(8) bekezdésben meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. (2) A vállalkozás folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett idõszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. (3) A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül. (4) Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (5) A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. (6) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerûsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. (7) A költségvetési számvitelben az idõbeli elhatárolás elve nem alkalmazható. (8) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk elõállításának tekintetében, amelyek elõállítását, szolgáltatását jogszabály elõírja.

414


2. szám

II. FEJEZET A BESZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. Beszámolási kötelezettség 5. §

(1) A 7. § szerinti idõszakról a könyvek zárását követõen bizonylatokkal, szabályszerû könyvvezetéssel, e rendelet szabályai szerint folyamatosan vezetett részletezõ nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített fõkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni. (2) Az éves költségvetési beszámolót e rendelet szerinti formában, magyar nyelven kell elkészíteni, az abban szereplõ adatokat a 6. § (2) bekezdés a) pont, ae) alpontja szerinti elszámolásokban forintban, más részeiben ezer forintban kell megadni.

6. §

(1) Éves költségvetési beszámoló készül a) a költségvetési szervek elemi költségvetésérõl és a 10. § (2) bekezdése szerint a mérlegében kimutatható vagyonról költségvetési szervenként, b)

az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elemi költségvetésérõl és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról elkülönített állami pénzalapokként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként,

c)

a fejezeti kezelésû elõirányzatok elemi költségvetésérõl és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról fejezeti kezelésû elõirányzatonként,

d)

az 1. melléklet szerinti központi kezelésû elõirányzatok elemi költségvetésérõl, az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) tevékenységével kapcsolatos finanszírozási bevételekrõl és kiadásokról, és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról azok egészére,

e)

az Áht. 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti központi kezelésû elõirányzatokról és a 10. § (3) bekezdése szerint az azokat kezelõ tulajdonosi joggyakorló szervezetek mérlegében kimutatható vagyonról azok egészére, és

f)

a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács elemi költségvetésérõl és a 10. § (2) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács egészére.

(2) Az éves költségvetési beszámoló részei: a)

b)

7. §

a költségvetés végrehajtásának ellenõrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító aa) költségvetési jelentés, ab) maradvány kimutatás, ac) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselõk összetételérérõl, ad) adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások elõirányzatáról és teljesítésérõl, ae) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások, a vagyoni helyzet és az eredményszemléletû bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítõ információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító ba) mérleg, bb) eredménykimutatás, bc) költségekrõl és megtérült költségekrõl szóló kimutatás, és bd) kiegészítõ melléklet.

(1) Az éves költségvetési beszámolót – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési év kezdetétõl a mérleg fordulónapjáig terjedõ idõtartamra kell készíteni. Ha e rendelet az Szt. alkalmazását rendeli el, és a törvény üzleti évrõl szól, azon ezt az idõszakot kell érteni. (2) A mérleg fordulónapja – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a költségvetési év utolsó napja. (3) A mérleg fordulónapja az átalakítás során jogutóddal megszûnõ költségvetési szervnél és a jogutód nélkül megszûnõ költségvetési szervnél a megszûnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszûnõ költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszûnõ költségvetési szerv esetén az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv készíti el a megszûnõ költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján. (4) A mérleg fordulónapja a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ott megjelölt idõpont.

2. szám


415

(5) A költségvetési évben alapított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját az alapítás idõpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedõ idõszakra kell elkészíteni.

6. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési számvitellel kapcsolatos részei 8. §

(1) A költségvetési jelentés a)

az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított elõirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az elõirányzatok teljesítését , és

b)

a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását

tartalmazza. (2) A 6. § (1) bekezdés b) és d)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésrõl szóló törvényben megjelenõ elõirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentés költségvetési bevételekre és kiadásokra vonatkozó részét. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az ÁKK Zrt. tevékenységével kapcsolatos finanszírozási bevételeket és kiadásokat a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók összevontan mutatják be. (3) A maradvány kimutatás a 3. melléklet szerinti formában az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelõ befizetési kötelezettséget. (4) A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselõk összetételérérõl szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott ûrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselõk létszámát, valamint a számukra kifizetett, az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek vagy K121. Választott tisztségviselõk juttatásai rovaton elszámolt jutatásaik munkajogi jogcím szerinti megoszlását. (5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások elõirányzatáról és teljesítésérõl szóló adatszolgáltatás a 4. melléklet szerinti adatokat tartalmazza. (6) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetbõl kapott hozzájárulások, támogatások folyósítása évében hatályos központi költségvetésrõl szóló törvényben szereplõ jogcímek és mutatószámok szerinti bontásban, a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott ûrlapokon kell bemutatni.

7. A mérleg 9. §

(1) A mérleget az 5. melléklet szerint kell elkészíteni. A mérleg tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tételek felvitele nem megengedett. (2) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az elõzõ mérleg megfelelõ adatát. Ha az ellenõrzés az elõzõ éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentõs összegû hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés idõpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerõssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg minden tételénél az elõzõ adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az elõzõ mérleg adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti idõszak adatai. A megállapított jelentõs összegû hibá(k) összegével az elõzõ mérleg adatai nem módosíthatók.

10. §

(1) A mérlegben a nemzeti vagyont nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök bontásban kell kimutatni. Nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. Nem tekinthetõ a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha 2014. január 1-jét követõen a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte. (2) A 6. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint az által végzett beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelõi jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki.

416


2. szám

(3) A 6. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a közvetlenül a központi kezelésû elõirányzat, a fejezeti kezelésû elõirányzat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és az elkülönített állami pénzalap elõirányzatai terhére megvalósított beruházásokat és felújításokat, valamint beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelõ szerv vagyonkezelésébe kerülõ – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket kell kimutatni. (4) A 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a tulajdonosi joggyakorló szervezet az olyan állami vagyont mutatja ki, amelyre nézve nem létesített államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelõi jogot. (5) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követõ költségvetési éven – túl szolgálja. A beruházások, felújítások között kell kimutatni a mérlegben nem szerepeltethetõ eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét is. (6) A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között a tevékenységet az (5) bekezdés szerinti idõtartamon belül szolgáló eszközöket lehet kimutatni. (7) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell. 11. §

(1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket. (2) A mérlegben az immateriális javakon belül kell kimutatni az Szt. 25. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakkal megegyezõ tartalommal a vagyoni értékû jogokat és a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. (3) A mérlegben a tárgyi eszközökön belül kell kimutatni a)

az Szt. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal megegyezõ tartalommal az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékû jogokat,

b)

a (4) bekezdés szerinti gépeket, berendezéseket, felszereléseket, jármûveket,

c)

az Szt. 26. § (6) bekezdésében foglaltakkal megegyezõ tartalommal a tenyészállatokat,

d)

az (5)–(7) bekezdés szerinti beruházásokat, felújításokat, és

e)

a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

(4) A mérlegben a gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek között kell kimutatni a)

a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló – így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai – eszközöket,

b)

a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti jármûveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket,

c)

az a) és b) pont szerinti eszközökön és a mérlegben nem szerepeltethetõ ilyen eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat, és

d)

az üzembe nem helyezett, használatba nem vett kisértékû tárgyi eszközöket.

(5) A mérlegben a beruházások között kell kimutatni az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül a)

a rendeltetésszerûen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételárát, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összegét,

b)

az Szt. 47. § (5) és (6) bekezdése szerinti munkáknak a pénzügyi számvitelben elszámolt költségeit, és

c)

a tárgyi eszközök bõvítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítõképességének közvetlen növelését eredményezõ tevékenységek költségeit az üzembe helyezésig, rendeltetésszerû használatbavételig.

(6) A mérlegben a felújítások között kell kimutatni az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül a mérlegben szereplõ és a mérlegben nem szerepeltethetõ tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti tevékenységek költségeit.

2. szám


417

(7) A mérlegben a beruházások, felújítások között kell kimutatni a saját elõállítású tárgyi eszközöknek és a tárgyi eszközökön a (4) és (5) bekezdés szerint saját kivitelezésben végzett tevékenységeknek az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltségét is. (8) A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. (9) A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévõ tulajdoni részesedést jelentõ befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenõrzési lehetõséget érjenek el. A tartós részesedések között kell kimutatni továbbá az állam jegybankban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint a nem gazdasági társaságban lévõ más tartós befolyásolási, irányítási, ellenõrzési lehetõséget biztosító részesedéseket. (10) A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követõ költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követõ költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. (11) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerzõdéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelõi szerzõdést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. 12. §

(1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és az értékpapírokat. (2) A mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék-, hízó és egyéb állatokat. (3) A mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat. (4) A mérlegben az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett és a gazdasági társaságban lévõ tulajdoni részesedést jelentõ befektetés névértéke fejében a jegyzett tõke leszállításakor átvett anyagi eszközöket. (5) A mérlegben az áruk között kell kimutatni a)

az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi eszközöket – ide értve a betétdíjas göngyölegeket is –, amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, és

b)

a pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerzõdés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt késõbb visszavett, a két idõpont között a vevõ által használt eszközöket.

(6) A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendõ eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelezõ az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb idõszakot vesz igénybe. (7) A mérlegben az egyéb készletek között kell szerepeltetni az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú, valamint az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlás során felhalmozott készleteket. (8) A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját elõállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelõzõen a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. (9) A mérlegben a növendék-, hízó és egyéb állatok között az Szt. 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti állatokat kell kimutatni. (10) A mérlegben az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat. (11) A mérlegben a nem tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentõ befektetéseket kell kimutatni, amelyeket egy éven belül értékesíteni szándékoznak.

418


2. szám

(12) A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok között a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, valamint az olyan államkötvényeket, helyi önkormányzatok kötvényeit és más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat – ide értve a befektetési jegyeket is – kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követõ költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követõ költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. 13. §

(1) A mérlegben a 10–12. §-ban foglaltakon kívül az eszközök között kell kimutatni a pénzeszközöket, a követeléseket, a 48. § (9) bekezdése szerinti egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokat és az aktív idõbeli elhatárolásokat. (2) A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú – a mérleg fordulónapját követõ költségvetési éven túl lejáró – betéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá a 49. § szerinti idegen pénzeszközöket. (3) A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzt. (4) A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatnia a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák – ide értve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz vezetett számlákat is – egyenlegét, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani. Itt kell kimutatni továbbá a Kincstári Egységes Számla egyenlegét is. (5) A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Áht. 97. §-a szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. (6) A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követõen esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt elõirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a követelések között tartalmazza a 48. § (8) bekezdése szerinti adott elõlegeket is. (7) A mérlegben az aktív idõbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletû bevételek aktív idõbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív idõbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. (8) A mérlegben az eredményszemléletû bevételek aktív idõbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletû bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idõszakra számolandók el. (9) A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív idõbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elõtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követõ idõszakra számolhatók el. (10) A mérlegben a halasztott ráfordítások között az Szt. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni.

14. §

(1) A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tõkét, a kötelezettségeket, a 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és a passzív idõbeli elhatárolásokat. (2) A mérlegben a saját tõkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt. (3) A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként és az eszközök induláskori értékeként jogszabály vagy az alapító szerv(ek) által az alapításkor tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adott eszközök értékét kell kimutatni. Ezek a mérlegsorok csak átalakításkor vagy jogutód nélküli megszûnéskor változhatnak. (4) A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között az alapítást követõen vagyonkezelésbe vett, továbbá a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök könyv szerinti értékét kell kimutatni. (5) A mérlegben felhalmozott eredményként az elõzõ költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív elõjellel is szerepelhet.

2. szám


419

(6) A mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. (7) A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezõen kell szerepeltetni. (8) A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. (9) A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követõen esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt elõirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza a 48. § (10) bekezdése szerinti kapott elõlegeket is. (10) A mérlegben a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások között kizárólag a Kincstár, a számlavezetési tevékenységével kapcsolatos sajátos ügyfélelszámolásokat mutathatja ki. (11) A mérlegben a passzív idõbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletû bevételek passzív idõbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív idõbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletû bevételeket. (12) A mérlegben az eredményszemléletû bevételek passzív idõbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elõtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletû bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni idõszak eredményszemléletû bevételét képezik. Az eredményszemléletû bevételek passzív idõbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti támogatásokat is azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb mûködési célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl és B63. Egyéb mûködési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni. (13) A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív idõbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elõtti idõszakot terhelõ olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni idõszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. (14) A mérlegben a halasztott eredményszemléletû bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletû bevételeit kell érteni.

8. Az eszközök bekerülési értéke 15. §

(1) A bekerülési érték részét képezõ tételek elszámolásának idõpontjára az Szt. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentõsnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. (2) A 16. §-ban foglaltaktól eltérõen a vagyonkezelésbe vett eszközök – ide nem értve, ha a vagyonkezelõi jog vásárlással, saját elõállítással keletkezik – bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követõen a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevõnek nyilvántartásba kell vennie. (3) A 16. §-ban foglaltaktól eltérõen társulás alapítása, a társulási szerzõdés módosításával vagyonának növelése esetén az átvett eszközök bekerülési értéke a társulási szerzõdésben, illetve annak módosításában szereplõ bruttó érték. Az átvételt követõen az átadónál az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést az átvevõ társulásnak nyilvántartásba kell vennie. (4) A 16. §-ban foglaltaktól eltérõen az Szt. 49. § (5) bekezdése és 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott leírtak szerint kell meghatározni. (5) Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket – figyelemmel a 20. § (3) és (4) bekezdésére – az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni. (6) A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték alapján kell meghatározni. A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke megegyezik a költségvetési számvitelben nyilvántartott követelés, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegével.

16. §

(1) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.

420


2. szám

(2) A saját elõállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség. (3) A vásárolt és saját elõállítású ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek, tenyészállatok bekerülési értéke az üzembe helyezésig, rendeltetésszerû használatba vételig a pénzügyi számvitelben a beruházások között elszámolt összeg. (4) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke. (5) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tõkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni, alapításkor, tõkeemeléskor, vásárláskor egyezõen az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy K66. Meglévõ részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összeggel. A társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevõk által bevitt vagyontárgyak társulási szerzõdésében, illetve annak módosításában meghatározott bruttó értéke. (6) A vásárolt hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9123. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. (7) A vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermék, állatok bekerülési értéke az Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított elõállítási érték. (8) A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülõ valutakészlet és a devizaszámlára kerülõ deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. (9) Az adott elõlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett – elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyezõ elismert, esedékes összeg. (10) A kapott elõlegek bekerülési értéke az átutalt, megfizetett – elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege.

9. Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, az értékhelyesbítés lehetõsége 17. §

(1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni. (2) A kisértékû immateriális javak bekerülési értéke a beszerzéskor, a kisértékû tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezéskor, használatba vételkor terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. (3) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. (4) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. (5) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenésére és annak visszaírására az Szt. 53. §-át kell alkalmazni azzal, hogy azok kiegészítõ mellékletben történõ indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

18. §

(1) Az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolására a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-át kell alkalmazni. (2) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok és a készletek értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentõs összegûnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot. (3) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minõsítése alapján egyszerûsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható.

2. szám


421

(4) Az egyszerûsített értékelési eljárás során az egyes minõsítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének elõzõ költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minõsítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. (5) Az egységes rovatrend B31. Központi adó, járulék és adójellegû bevételek és B323. Helyi adók rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerûsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább – státuszuknak megfelelõen – folyamatosan mûködõ adósok, illetve folyamatos mûködésükben korlátozott adósok szerinti – így különösen felszámolás alatt lévõ, csõdeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévõ, jogutód nélkül véglegesen megszûnt – csoportosításban kell részletezni. (6) A folyamatosan mûködõ adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább a)

90 napon belüli,

b)

91–180 napos,

c)

181–360 napos, és

d)

360 napon túli

minõsítési kategóriákra. (7) A követelések mûködési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülrõl, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülrõl, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el. 19. §

(1) Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékhelyesbítésének visszaírására az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletû bevételeket kell érteni, és jelentõsnek akkor kell tekintetni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. (2) Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)–(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a)

értékelési tartalék alatt az eszközök értékhelyesbítésének forrását kell érteni,

b)

a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a tartós és az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések piaci értéke – a tõzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével – a saját tõke érték részesedésre jutó arányos értékével egyezik meg.

10. Az eszközök és források értékelése 20. §

(1) A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni. (2) Az egyidejûleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkezõ, egyidejûleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be. (3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (4) Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.

21. §

(1) A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. (2) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, elkülönítve azok értékcsökkenését, értékvesztését és értékhelyesbítését. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelõ adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.

422


2. szám

(3) A mérlegben a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat a bekerülési értéken – a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén az átértékelt forintértéken – kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. (4) A mérlegben az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt a bekerülési értéken – a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén az átértékelt bekerülési értéken – lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti. (5) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (6) A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (7) A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévõ, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplõ értéken – a valutapénztárban lévõ valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza esetén az átértékelt forintértéken – kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (8) A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (9) A mérlegben az aktív idõbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni. (10) A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévõ valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, valamint a követelések és kötelezettségek – egyezõen a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel – mérlegben szereplõ értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni.

11. A mérleg alátámasztása leltárral 22. §

(1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megõrizni, amely tételesen, ellenõrizhetõ módon tartalmazza a mérlegben szereplõ eszközöket és forrásokat. (2) A leltározás végrehajtását az Szt. 69. §-a szerint kell végrehajtani azzal, hogy a) a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a mûködtetõ, vagyonkezelõ által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és b) a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplõ immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni. (3) A vagyonkezelõi, koncessziós szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a) pontja szerinti leltározást a mûködtetõ, vagyonkezelõ külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni.

12. Az eredménykimutatás 23. §

(1) Az eredménykimutatást a 6. melléklet szerint kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tétel felvitele nem megengedett. (2) Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az elõzõ eredménykimutatás megfelelõ adatát. Ha az ellenõrzés az elõzõ éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentõs összegû hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés idõpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerõssé vált megállapítások miatti – módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az elõzõ adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az elõzõ eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti idõszak adatai. A megállapított jelentõs összegû hibá(k) összegével az elõzõ eredménykimutatás adatai nem módosíthatók.

24. §

(1) A mérleg szerinti eredmény a szokásos eredménybõl és a rendkívüli eredménybõl áll. (2) A szokásos eredmény a tevékenység eredményébõl és a pénzügyi mûveletek eredményébõl áll. (3) A tevékenység eredménye a tevékenység nettó eredményszemléletû bevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb eredményszemléletû bevételek összege, csökkentve az anyagjellegû ráfordítások, a személyi jellegû ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összegével.

2. szám


423

(4) A pénzügyi mûveletek eredménye a pénzügyi mûveletek eredményszemléletû bevételei és a pénzügyi mûveletek ráfordításai különbsége. (5) A rendkívüli eredmény a rendkívüli eredményszemléletû bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége. 25. §

(1) A tevékenység nettó eredményszemléletû bevétele a közhatalmi eredményszemléletû bevételekbõl, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletû bevételeibõl és a tevékenység egyéb nettó eredményszemléletû bevételeibõl áll (2) A közhatalmi eredményszemléletû bevételek között kell elszámolni az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket. (3) Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletû bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Áru- és készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket. (4) A tevékenység egyéb nettó eredményszemléletû bevételei között kell elszámolni a)

a kapott osztalék kivételével az egységes rovatrend B404. Tulajdonosi bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket, és

b)

a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerzõdés keretében átadott vásárolt és saját termelésû készletek, nyújtott szolgáltatások számlázott, megállapodás, csereszerzõdés szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás idõpontjában.

(5) Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját termelésû készletek állományváltozásából és a saját elõállítású eszközök aktivált értékébõl áll az Szt. 76. §-a szerinti tartalommal. (6) Az egyéb eredményszemléletû bevételek között kell elszámolni a központi mûködési célú támogatások eredményszemléletû bevételeit, az egyéb mûködési célú támogatások eredményszemléletû bevételeit és a különféle egyéb eredményszemléletû bevételeket. (7) A központi mûködési célú támogatások eredményszemléletû bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok mûködési támogatásai és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket. (8) Az egyéb mûködési célú támogatások eredményszemléletû bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B16. Egyéb mûködési célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl és B63. Egyéb mûködési célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket. (9) A különféle egyéb eredményszemléletû bevételek között kell elszámolni a)

az egységes rovatrend B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket,

b)

az egységes rovatrend B13. Mûködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülrõl, B410. Egyéb mûködési bevételek, B51. Immateriális javak értékesítése, B52. Ingatlanok értékesítése, B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése és B61. Mûködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrõl rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket,

c)

a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerzõdés keretében átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerzõdés szerinti értékét az átadás-átvétel idõpontjában,

d)

az értékvesztések visszaírt összegeit,

e)

az áruk nyereségjellegû leltárértékelési különbözetének összegét, és

f)

a szerzõdésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerzõdés szerinti összegét.

424 26. §


2. szám

(1) Az anyagjellegû ráfordítások az anyagköltségbõl, az igénybe vett szolgáltatások értékébõl, az eladott áruk beszerzési értékébõl és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékébõl állnak. (2) Anyagköltségként a mûködés során felhasznált szakmai és üzemeltetési anyagok értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési értékét kell kimutatni. Az anyagköltséget csökkenti a tevékenység során keletkezett hulladékok, haszonanyagok, valamint a visszavételezett anyagok értéke. (3) Az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K32. Kommunikációs szolgáltatások, a K335. Közvetített szolgáltatások kivételével a K33. Szolgáltatási kiadások és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. (4) Az eladott áruk beszerzési értéke között kell kimutatni az egységes rovatrend K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. (5) Az eladott (közvetített) szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K335. Közvetített szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. (6) A személyi jellegû ráfordítások a bérköltségbõl, a személyi jellegû egyéb kifizetésekbõl és a bérjárulékokból állnak. (7) A bérköltségek között kell kimutatni az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek K1102. Normatív jutalmak, K1103. Céljuttatás, projektprémium, K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. (8) A személyi jellegû egyéb kifizetések között kell kimutatni az egységes rovatrend K1105. Végkielégítés, K1106. Jubileumi jutalom, K1107. Béren kívüli juttatások, K1108. Ruházati költségtérítés, K1109. Közlekedési költségtérítés, K1110. Egyéb költségtérítések, K1111. Lakhatási támogatások, K1112. Szociális támogatások, K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai és K12. Külsõ személyi juttatások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. (9) A bérjárulékok között kell kimutatni az egységes rovatrend K2. Munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. (10) Értékcsökkenési leírásként az eszközök elszámolt terv szerinti értékcsökkenését kell kimutatni, ide értve a kisértékû immateriális javak, tárgyi eszközök használatbavételekor egy összegben elszámolt értékcsökkenést is. (11) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések, K506. Egyéb mûködési célú támogatások államháztartáson belülre és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben kifizetésként elszámolt összegeket, b) az egységes rovatrend K355. Egyéb dologi kiadások, K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K501. Nemzetközi kötelezettségek, K503. Mûködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K507. Mûködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K509. Árkiegészítések, ártámogatások, K510. Kamattámogatások és K511. Egyéb mûködési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ide értve a veszteség jellegû kerekítési különbözetet is, c) az elõzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót, d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét, e) a behajthatatlan követelés leírt összegét, f) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, g) a hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készlet könyv szerinti értékét, h) az eredeti követelést engedményezõnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor, i) az áruk veszteségjellegû leltárértékelési különbözetének összegét, és j) a szerzõdésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerzõdés szerinti összegét.

2. szám


425

27. §

(1) A pénzügyi mûveletek eredményszemléletû bevételei a kapott (járó) osztalékból és részesedésbõl, a kapott (járó) kamatokból és kamatjellegû eredményszemléletû bevételekbõl és a pénzügyi mûveletek egyéb eredményszemléletû bevételbõl állnak. (2) A kapott (járó) osztalék és részesedés között kell elszámolni a tartós és nem tartós részesedések után kapott osztalékot, ide értve a kamatozó részvények után fizetett kamatot is, ha az a mérlegkészítés idõpontjáig ismertté vált. (3) A kapott (járó) kamatok és kamatjellegû eredményszemléletû bevételek között kell elszámolni a) az egységes rovatrend B408. Kamatbevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket, és b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt kamatfedezeti ügyletek (határidõs, swap és azonnali ügyletek) idõarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idõarányos veszteségének összegéig. (4) A pénzügyi mûveletek egyéb eredményszemléletû bevételei között kell elszámolni a) az egységes rovatrend B409. Egyéb pénzügyi mûveletek bevételei és B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket, b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidõs, opciós, swap és azonnali ügyletek) idõarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idõarányos veszteségének összegéig, c) a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódóan a költségvetési évben realizált árfolyamnyereséget, és d) az Szt. 84. § (7) bekezdés g) és o) pontja szerinti összevontan elszámolt árfolyamnyereséget és engedményt. (5) A pénzügyi mûveletek ráfordításai a fizetendõ kamatokból és kamatjellegû ráfordításokból, a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztésébõl és a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaiból állnak. (6) A fizetendõ kamatok és kamatjellegû ráfordítások között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K353. Kamatkiadások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök csökkenéseként elszámolt összegeket, és b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt kamatfedezeti ügyletek (határidõs, swap és azonnali ügyletek) idõarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idõarányos nyereségének összegéig. (7) A részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése között kell elszámolni a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. (8) A pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K354. Egyéb pénzügyi mûveletek kiadásai és K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök csökkenéseként elszámolt összegeket, b) a befektetett pénzügyi eszközök vagy az értékpapírok között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegû különbözetet, c) a vásárolt hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegû különbözetet, d) a hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti veszteségjellegû különbözetet, e) a vásárolt hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok beváltásakor a vételár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegû különbözetet, f) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó, a költségvetési évben realizált árfolyamveszteséget, g) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidõs, opciós, swap és azonnali ügyletek) idõarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet idõarányos nyereségének összegéig, és h) az Szt. 85. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint (3) bekezdés g), m), n) és o) pontjaiban nevesített gazdasági eseményeket.

28. §

(1) A rendkívüli eredményszemléletû bevételek a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletû bevételeibõl és a különféle rendkívüli eredményszemléletû bevételekbõl állnak. (2) A felhalmozási célú támogatások eredményszemléletû bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl és B73. Egyéb felhalmozási célú átvett

426


2. szám

pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket. (3) A különféle rendkívüli eredményszemléletû bevételek között kell elszámolni a)

az egységes rovatrend B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket,

b)

az egységes rovatrend B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülrõl és B71. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrõl rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy pénzeszközök növekedéseként elszámolt összegeket,

c)

az Szt. 86. § (3) bekezdés a)–e), h) és j) pontjaiban nevesített gazdasági eseményeket.

(4) Az Szt. 86. § (4) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletû bevételként el kell határolni azzal, hogy az Szt. 86. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletû bevételeire kell alkalmazni. (5) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a)

az egységes rovatrend K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben kifizetésként elszámolt összegeket,

b)

az egységes rovatrend K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K87. Lakástámogatás és K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,

c)

az Szt. 86. § (6) bekezdés a), c)–f) pontjaiban, valamint (7) bekezdés a) és b) pontjában nevesített gazdasági eseményeket.

13. A költségekrõl és megtérült költségekrõl szóló kimutatás, kiegészítõ melléklet 29. §

(1) A költségekrõl és megtérült költségekrõl szóló kimutatás a 7. melléklet szerint formátumban, szakfeladatok szerinti bontásban tartalmazza a felmerült költségek, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletû bevételei, az egyéb mûködési célú támogatások eredményszemléletû bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletû bevételei bemutatását. (2) A kiegészítõ melléklet tartalmazza a)

az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulását,

b)

az eszközök értékvesztésének alakulását, és

c)

a kiegészítõ tájékoztató adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a 8–10. mellékletek szerint kell bemutatni.

14. Önkormányzat vagyonkimutatása 30. §

(1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be. (2) A vagyonkimutatás a vagyont az 5. melléklet legalább római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételei szerinti – tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

2. szám


427

(3) A vagyonkimutatás a mérlegben szereplõ eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: a)

a „0”-ra leírt eszközök, a használatban lévõ kisértékû immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01–02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát, és

b)

a függõ követeléseket és kötelezettségeket, a biztos (jövõbeni) követeléseket.

(4) A vagyonkimutatásban szereplõ ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplõ ingatlanvagyon bruttó értékének egyezõségét biztosítani kell.

15. Az éves költségvetési beszámoló elkészítése, jóváhagyása, megküldése 31. §

(1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítõ – központi kezelésû elõirányzat, fejezeti kezelésû elõirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, elkülönített állami pénzalap esetén a kezelõ szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetén a beszámolási feladatokat az Áht. 27. §-a alapján ellátó – szerv vezetõje felelõs. Az éves költségvetési beszámolót e személy és a gazdasági vezetõ a hely és a kelet feltüntetésével írja alá. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beszámolót készítõ szerv vezetõje alatt nem költségvetési szervi formában mûködõ kezelõ szerv vagy tulajdonosi joggyakorló szervezet esetén a gazdálkodó képviseletére jogosult személyt kell érteni. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági vezetõ alatt az Ávr. 11. § (2)–(8) bekezdésében megjelölt személyt kell érteni. Ha a beszámolási feladatok ellátására az Ávr. 12. § (2) bekezdésének alkalmazásával került sor, a beszámolót a gazdasági vezetõ helyett a gazdasági vezetõ irányítása alá tartozó személy írja alá.

32. §

(1) A költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követõ év február 28-áig – a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a megszûnés napját követõ hatvan napon belül – az irányító szerv vezetõjének jóváhagyásra megküldi. Az irányító szerv vezetõje a költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a felülvizsgálat elvégzését igazoló személy aláírásával és az éves költségvetési beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá. (2) Ha a fejezeti kezelésû elõirányzat kezelõ szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel, a kezelõ szerv a fejezeti kezelésû elõirányzat éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követõ év február 28-áig a fejezetet irányító szerv vezetõjének jóváhagyásra megküldi. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása az (1) bekezdés rendelkezései szerint történik. (3) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésû elõirányzatok jóváhagyott éves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ húsz napon belül nyújtja be a Kincstárnak. (4) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a saját, és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek jóváhagyott éves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ tíz napon belül nyújtja be a Kincstárnak. A Kincstár az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját további tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelõs miniszternek.

33. §

(1) Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelõ szerve az elkülönített állami pénzalapról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjáról készített éves költségvetési beszámolót – a fejezetet irányító szerv által meghatározott idõpontig – jóváhagyásra megküldi a fejezetet irányító szervnek. A kezelõ szerv a fejezetet irányító szerv vezetõje által jóváhagyott éves költségvetési beszámolót a költségvetési évet követõ év május 31-ig továbbítja a Kincstárnak. (2) A 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a Kincstár a költségvetési évet követõ év május 31-éig készíti el. (3) A tulajdonosi joggyakorló szervezet a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a költségvetési évet követõ év június 30-áig készíti el és azt harminc napon belül az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszternek és a Kincstárnak továbbítja. A mérlegkészítés idõpontja a költségvetési évet követõ év május 31-e.

34. §

(1) Az átalakulással érintett vagy jogutód nélkül megszûnõ költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a beolvadás után tovább mûködõ költségvetési szerv vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszûnés napját követõ hatvan napon belül készíti el, és azt megküldi az irányító szerv vezetõjének jóváhagyásra. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. §(1) bekezdése rendelkezései szerint történik. (2) A megszûnõ költségvetési szerv vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplõ adatok alapján kerül átadásra.

428


2. szám

(3) Az éves költségvetési beszámoló és a vagyon átadásáról-átvételérõl készített jegyzõkönyv egy-egy aláírt példányát az irányító szervnek – átalakítás esetén a jogutód költségvetési szervnek és az irányító szervnek – kell megõriznie. (4) Az irányító szerv a jóváhagyott éves költségvetési beszámolót a megszûnés napját követõ kilencven napon belül továbbítja a Kincstárnak. 35. §

A Kincstár az éves költségvetési beszámolót csak akkor fogadja el, ha az teljesíti az e rendeletben elõírt alaki és tartalmi követelményeket. A Kincstár az elfogadott éves költségvetési beszámolókat megküldi az Állami Számvevõszéknek.

36. §

(1) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának idõpontját megelõzõ fordulónaptól számított harminc napon belül készíti el és megküldi a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevõszéknek. (2) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követõ év április 30-áig a képviselõ-testület elé terjeszti.

III. FEJEZET KONSZOLIDÁLÁS 16. Az összevont (konszolidált) beszámoló 37. §

(1) A helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszerérõl, az államháztartás központi alrendszerérõl és az államháztartás egészérõl – az éves költségvetési beszámolók adataiból – a Kincstár összevont (konszolidált) beszámolót készít. Az összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, a társulás és az általa irányított költségvetési szervek, b) az államháztartás önkormányzati alrendszere esetén az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók, c) az államháztartás központi alrendszere esetén az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók, d) az államháztartás egésze esetén valamennyi éves költségvetési beszámoló konszolidálásával készül. (2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában elõírt beszámoló esetén a helyi önkormányzat készíti el a helyi önkormányzat összevont (konszolidált) beszámolóját az (1) bekezdés a) pontja szerint. (3) Az összevont (konszolidált) beszámoló a konszolidált mérlegbõl, konszolidált költségvetési jelentésbõl és konszolidált eredménykimutatásból áll. (4) A konszolidált eredménykimutatás és a konszolidált mérleg a 6. és a 11. mellékletben foglalt tagolásban minden tételnél külön oszlopban tartalmazza a konszolidálás elõtti összevont adatokat, az elvégzett korrekciókat, a 9. § (2) és 23. § (2) bekezdése szerinti hibák bemutatását és a konszolidált adatokat. (5) A konszolidált költségvetési jelentés minden rovat esetén külön oszlopban tartalmazza a bevételek és kiadások konszolidálás elõtti összevont teljesítési adatait, az elvégzett korrekciókat és a konszolidált adatokat. (6) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolóját a Kincstár a költségvetési évet követõ év április 15-éig megküldi a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás részére. (7) A Kincstár az összevont (konszolidált) beszámolók elkészítését követõen elkészíti a Stabilitási tv. szerinti államadósságról szóló kimutatást a 13. mellékletben foglaltak szerint.

17. A konszolidálás módszertana 38. §

(1) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a központi, irányító szervi támogatások konszolidálását. (2) Az államháztartás önkormányzati alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a)

az (1) bekezdésben foglaltakat az államháztartás önkormányzati alrendszere egészében,

b)

az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt visszatérítendõ támogatások, kölcsönök folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását,

2. szám


429

c)

az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt támogatások folyósításának, az ezekre vonatkozó kötelezettségek konszolidálását, és d) a társulási részesedések konszolidálását. (3) Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a) az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az államháztartás központi alrendszere egészében, b) az államháztartáson belüli megelõlegezések folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását, és c) a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások konszolidálását. (4) Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a) az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az államháztartás egészében, b) a közvetített szolgáltatások és a kamatok kiadásainak és bevételeinek konszolidálását, c) az elvonások és befizetések bevételei és kiadásai konszolidálását, és d) a garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések és megtérülések, az ezekre vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását. (5) A konszolidálás során elvégzendõ mûveletek részletes leírását a 12. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET A KÖNYVVEZETÉS SZABÁLYAI 18. A költségvetési könyvvezetés 39. §

(1) A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási elõirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekrõl a valóságnak megfelelõ, folyamatos, zárt rendszerû, áttekinthetõ nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. (2) A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek e rendeletben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00 és 03–09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettõs könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. (3) A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákon nem szereplõ adatainak, továbbá a jogszabályban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról részletezõ nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletezõ nyilvántartások kötelezõ minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg.

40. §

(1) A bevételi és kiadási elõirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtõl nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletezõ tételekre alábonthatók. (2) A költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendõ támogatások, kölcsönök és a közhatalmi bevételek kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett a) költségvetési kiadásoknak a kifizetéssel megegyezõ évben bármely okból történõ visszatérítését a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, b) költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyezõ évben bármely okból történõ visszatérítését a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. A visszatérítésre vonatkozó követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget ahhoz a rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni, amely rovaton a visszafizetést a költségvetési éven túli teljesítésnél kellene nyilvántartani. (3) A közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely idõpontban történõ visszatérítését a kifizetéssel megegyezõ év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.

41. §

(1) A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend kiadásai szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát továbbontva a) bevételi vagy kiadási elõirányzatok nyilvántartási számlára, b) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, és c) teljesítés nyilvántartási számlára.

430


2. szám

(2) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 17. és 18. pontja szerinti függõ és biztos (jövõbeni) követeléseket, valamint az Szt. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függõ kötelezettségeket – ide értve az egységes rovatrend K506. Egyéb mûködési célú támogatások államháztartáson belülre, K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre, K511. Egyéb mûködési célú támogatások államháztartáson kívülre és K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokon nyilvántartott kiadásokból elõfinanszírozásként vagy elõlegként kifizetett támogatásokkal, illetve B16. Egyéb mûködési célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl rovatokon nyilvántartott bevételek közül az elõfinanszírozásként vagy elõlegként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámolási követeléseket és kötelezettségeket is – a 03. és 04. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámlával szemben kell nyilvántartani. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács könyvvezetési és beszámolási feladatait ellátó szerv az elemi költségvetés egészére, a központi kezelésû elõirányzat, a fejezeti kezelésû elõirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelõ szerve a központi költségvetésrõl szóló törvényben megjelenõ elõirányzatonként vezeti. 42. §

(1) A bevételi és kiadási elõirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Elõirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben történik az eredeti elõirányzat, majd azt követõen annak módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése nyilvántartásba vétele. (2) Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag az (1) bekezdés szerint az elõirányzatokat érintõ gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet.

43. §

(1) A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének – így különösen annak elõírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függõen, hogy az költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követõen esedékes követelésnek minõsül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin nyilvántartani az Szt. szerinti biztos (jövõbeni) követeléseket. (2) Behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minõsül a követelés elengedésének. (3) A behajthatatlannak minõsített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. (4) Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidõ kezdõ napja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az 54. § g) pontja szerinti átsorolás évére esik. Más követelést költségvetési évet követõen esedékes követelésként kell nyilvántartani. (5) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének – így különösen annak keletkezése, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függõen, hogy az végleges vagy nem végleges, költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követõen esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségeknek minõsül. (6) Ha a korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a jogosult számlája vagy más okból végleges kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minõsül, azt át kell vezetni a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlára az egységes rovatrend K504. Mûködési célú visszatérítendõ támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre, K508. Mûködési célú visszatérítendõ támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K82. Felhalmozási célú visszatérítendõ támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K86. Felhalmozási célú visszatérítendõ támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kivételével.

2. szám


431

(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani az olyan kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidõ kezdõ napja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének vagy az 54. § g) pontja szerinti átsorolásának évére esik. Más kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget költségvetési évet követõen esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. Az Ávr. 46. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén annak összegét – a teljesítés határnapjára, határidejére tekintettel – meg kell osztani költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követõen esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között. (8) Az Ávr. 46. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket teljes összegükben költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. (9) Az Szt. szerinti biztos (jövõbeni) kötelezettségeket a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin kell nyilvántartani. (10) A váltóval kiegyenlített követeléseket, végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket a váltó beváltásáig az eredeti követeléssel, kötelezettségvállalással, más fizetési kötelezettséggel megegyezõ nyilvántartási számlán kell nyilvántartani. (11) A költségvetési évet követõen esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti tagolását és a (10) bekezdés szerinti követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket a részletezõ nyilvántartásokban kell nyilvántartani. (12) Ha a bevételek, kiadások teljesítésének nyilvántartási számláin olyan teljesítést vesznek nyilvántartásba, amelyhez nem kapcsolódik korábban nyilvántartásba vett követelés vagy végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség, a teljesítéssel egyezõ összegû követelést vagy végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a teljesítéssel egyidejûleg nyilvántartásba kell venni. Ha a költségvetési évet követõen esedékes követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között nyilvántartott követeléshez vagy kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez tartozó teljesítés rögzítése szükséges, azt elõbb át kell vezetni a költségvetési évben esedékes követelések vagy végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közé. (13) Kizárólag a teljesítéssel egyidejûleg, a (12) bekezdés szerint lehet a)

kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrend K913. Államháztartáson belüli megelõlegezések folyósítása, K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása és K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése,

b)

követelést nyilvántartani az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok mûködési támogatásai, B15. Mûködési célú visszatérítendõ támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrõl, B16. Egyéb mûködési célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B24. Felhalmozási célú visszatérítendõ támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrõl, B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülrõl, B813. Maradvány igénybevétele, B814. Államháztartáson belüli megelõlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás és B817. Betétek megszüntetése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon. (14) Külföldi pénzértékre szóló követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során értékelni. 44. §

(1) A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függõen, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. E nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhetõ kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható. (2) A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni a)

helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nettó finanszírozása során a Kincstár által levont és megfizetett közterheket,

b)

a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél a kedvezményezett nevére kiállított számlákat közvetlenül a számlát kiállító számára téríti meg (banki, európai uniós szállítói finanszírozás),

432


2. szám

c)

az elõzõ évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét a nyitó rendezõ tételek elszámolása során, és

d)

a vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadását a foglalkoztatottak, ellátottak részére.

(3) Külföldi pénzértékre szóló követelésre, kötelezettségvállalásra, más fizetési kötelezettségre vonatkozó teljesítést a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi mûveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi mûveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni. (4) A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1–2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a Kincstár által megküldött könyvelési értesítõ szerint kötelesek nyilvántartásba venni. Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejûleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok mûködési támogatásai vagy B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni. (5) A Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítõ és a szervezet részletezõ nyilvántartásaiban szereplõ adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekrõl a Kincstár helyesbítõ könyvelési értesítõt küld.

19. A pénzügyi könyvvezetés 45. §

(1) A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során elõforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekrõl a valóságnak megfelelõ, folyamatos, zárt rendszerû, áttekinthetõ nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. (2) A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1–9. számlaosztályán belül vezetett számlák (a továbbiakban: könyvviteli számlák) használatával, a kettõs könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. (3) A jogszabályban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletezõ nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletezõ nyilvántartások kötelezõ minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg. (4) A pénzügyi könyvvezetés során a 40. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseteket nettó módon, a pénzeszközök változásaként a korábban elszámolt eszközzel, eredményszemléletû bevétellel, ráfordítással szemben kell elszámolni.

46. §

(1) Az 1–3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza. (2) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák. (3) A költségekrõl és megtérült költségekrõl szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza. A 7. számlaosztályt a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. (4) A szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhetõ költségek évközi elszámolására a 6. számlaosztály használható. A 6. számlaosztályban a költségeket a következõk szerint kell elszámolni: a)

a 61. Javító-karbantartó mûhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási költségeit,

b)

a 62. Egyéb kisegítõ részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, mûhelyeknek – például mosoda, energiaüzem, élelmezési üzem – a költségeit, amelyek nem közvetlenül szolgálják a tevékenységet,

c)

a 63. Szakmai egységek költségei számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként mûködõ szakmai részlegek – például laboratóriumok, dokumentációs tárak, szertárak – költségeit,

d)

a 64. Szakágazatok általános költségei számlacsoport azoknak a költségeknek a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek,

e)

a 65. Vállalkozói részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelõ, szolgáltató üzemek költségeit, ha azok kizárólag a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, és

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY f)

433

a 66. Központi irányítás költségei számlacsoport tartalmazza a szervezet egészére kiterjedõ költségeket, ha azok nem a kisegítõ vagy szakmai részlegekben merülnek fel.

(5) A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket elsõdlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni. (6) Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletû bevételei, az egyéb mûködési célú támogatások eredményszemléletû bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletû bevételei elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. 47. §

(1) A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tõke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01. és 02. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben történik könyvelés. (2) A 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkezõ befektetett eszköznek minõsülõ eszközöket, amelyek nem szerepeltethetõk a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, valamint az idegen tulajdonban lévõ, a magánszféra együttmûködésén alapuló (PPP) konstrukció alapján használt befektetett eszközök. (3) Ha a tulajdonos – az állami vagyon esetén ide értve a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetet is – államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelõi jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott ingatlanok, tárgyi eszközök, részesedések bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését a vagyonkezelésbe adáskor köteles a könyveibõl kivezetni, és azok bruttó értékét a 0. számlaosztály befektetett eszközei között nyilvántartani. (4) A 02. Készletek számlacsoportban kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkezõ forgóeszközöket, amelyek nem szerepeltethetõk a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett készletek.

48. §

(1) A pénzügyi számvitelben kell elszámolni az Áht. 72. § (2) bekezdése szerinti gazdasági események hatását. (2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásokra, valamint az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, a központosított bevételek beszedésének elszámolásai, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, az adott és kapott elõlegek, valamint az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni. (3) A pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, és a számlák és a házipénztár közötti pénzforgalmat kell elszámolni. (4) A központosított bevételek beszedésének elszámolásai között azon pénzforgalmat kell elszámolni, amely esetén a beszedett bevétel nem a beszedõ szervezetet illeti meg. (5) Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezetõ általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történõ kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki. (6) Az általános forgalmi adó elszámolásai között az elõzetesen felszámított és az áthárított – az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelõ követeléssel vagy kötelezettséggel szemben –, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni. (7) A mérlegkészítés idõpontjáig a (3) és (4) bekezdés szerinti elszámolásokat rendezni kell a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, az (5) és (6) bekezdés szerinti elszámolásokat át kell vezetni a megfelelõ könyvviteli számlákra. Ezeken a jogcímeken a mérlegben nem mutatható ki tétel. (8) Az adott elõlegek között kell elszámolni az Szt. 25. § (9) bekezdése és 26. § (8) bekezdése szerinti elõlegeket, a vásárolt készletek szállítójának elõlegként megfizetett – a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelõlegeket, az utólagos elszámolásra nyújtott különbözõ elõlegeket, valamint az adott elõlegek értékvesztését és annak visszaírását. Az adott elõlegeket a mérlegben a követelések között elkülönítetten kell kimutatni.

434


2. szám

(9) Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a)

a decemberben megelõlegezett, de a következõ költségvetési évet terhelõ december havi illetményt,

b)

az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítõ fizetési eszköznek nem minõsülõ eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolásokat a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak történõ kiadásáig, és

c)

a folyósított, megelõlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat.

(10) A kapott elõlegek között kell elszámolni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevõktõl kapott elõlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket. A kapott elõlegeket a mérlegben a kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. (11) Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolásokat és az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolásokat. (12) A költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni a)

a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak a költségvetési évet követõ évre szóló központi támogatások terhére a tárgyév december hónapban elõre leutalt támogatás összegét,

b)

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetéseit és megtérüléseit, az azok kifizetésével kapcsolatos megelõlegezéseket, és

c)

a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulást a nyugdíj- folyósítás évéig.

(13) Az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolások között az idegen pénzeszközök pénzforgalmát kell elszámolni. 49. §

(1) Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. Az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit. (2) A belföldi idegen pénzeszközök között kell elszámolni a fedezetkezelõi számlák, a letétek, biztosítékok, az idegen betétkönyvek és a készpénzben kezelt idegen pénzeszközök pénzforgalmát. (3) A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök között kell elszámolni az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket. (4) A Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai számlák végleges felhasználását, azok visszatérítéseit, továbbá a költségvetési számvitel szerint bevételként elszámolandó növekedéseit az elszámolási, lebonyolítási, technikai feladathoz kapcsolódó központi kezelésû elõirányzat, fejezeti kezelésû elõirányzat költségvetési vagy finanszírozási bevételeként vagy kiadásaként, más pénzforgalmát a 48. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. A számlák felett rendelkezni jogosult költségvetési szerv a számlák pénzforgalmát saját elemi költségvetésében bevételként vagy kiadásként nem számolhatja el.

20. Számviteli politika 50. §

(1) A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, elõírásokat, módszereket a számviteli politikában kell rögzíteni. A számviteli politika az Szt. 14. § (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítõ dokumentumból áll. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a 31. § (1) bekezdése szerinti személyek felelõsek. A számviteli politika elkészítésére az Szt. 14. § (3)–(6), (8) és (11) bekezdésében foglaltakat a (2)–(7) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell a)

a követelések értékelésének elveit, szempontjait,

b)

követeléstípusonként a kis összegû követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait,

c)

az egyszerûsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és

d)

a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelõseit.

(3) Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – ide értve az adózás rendjérõl szóló törvény alapján adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját elõállítását is – esetén kell elkészíteni.

2. szám


435

(4) Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatot a)

a saját konyhát üzemeltetõ költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelõ általános költségek figyelembevételével állapítja meg, és

b)

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak, ha a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott szolgáltatásokat térítés ellenében is nyújtja, és ennek önköltségét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott összeggel egyezõen veszi figyelembe.

(5) Az állami felsõoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelõzõ ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítésérõl. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint meg kell határozni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét. (6) Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási elõirányzatok fõösszegének 1,2%-át vagy – ha az nem éri el az ötszázezer forintot – az ötszázezer forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét. (7) A (2)–(6) bekezdésben foglaltakon túl a számviteli politikában a)

rögzíteni kell az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történõ felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat, és

b)

ki kell jelölni a mérlegkészítés idõpontját, ha azt e rendelet kötelezõen nem írja elõ.

21. Az egységes számlakeret és a számlarend 51. §

(1) Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettõl nem lehet eltérni, azonban az egyes könyvviteli és nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletezõ számlákra alábonthatók. (2) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik. (3) A részletezõ nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletezõ nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítõ bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítõ bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni.

22. A számviteli bizonylatok 52. §

A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megõrzésére egyaránt az Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166–169. §-át kell alkalmazni.

23. A könyvviteli zárlat 53. §

(1) A könyvviteli zárlat során a (3) bekezdés szerinti elszámolási idõszakokat követõen el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítõ, helyesbítõ, egyeztetõ, összesítõ könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és – a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására – a fõkönyvi kivonat elkészítését. (2) A bevételi és kiadási elõirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintõ gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintõ gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését követõen haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait – ha a (4)–(6) bekezdés másként nem rendelkezik – a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.

436


2. szám

(3) A könyvviteli zárlatot a (4)–(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni a)

havonta, a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig,

b)

negyedévente, a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig, és

c)

évente, a számviteli politikában megjelölt idõpontig.

(4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezõségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenõrzését. (5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a)

az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletezõ nyilvántartásokkal,

b)

az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történõ feladását a könyvviteli számlákra,

c)

a 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé,

d)

az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, és

e)

a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplõ adatokkal.

(6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a)

az (5) bekezdésben foglalt feladatokat,

b)

az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak – így különösen saját elõállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel – elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történõ átadást, átvételt,

c)

a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését,

d)

a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását,

e)

az egyszerûsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon,

f)

az elõzõ évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását,

g)

az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával,

h)

a 0033. Általános kiadások ellenszámlán nyilvántartott általános kiadások felosztását a 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla vagy 0032. Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla nyilvántartási számlákra,

i)

a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával, és

j)

a fõkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenõrzését.

(7) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelezõ a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja. (8) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a)

az (5) és (6) bekezdésben foglalt feladatokat,

b)

a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását,

c)

az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását,

d)

a külföldi pénzeszközre szóló eszközök, kötelezettségek, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történõ átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,

e)

a behajthatatlan követelések elszámolását,

f)

az idõbeli elhatárolások elszámolását,

g)

a záró befejezetlen termelés készletre vételét,

2. szám


437

h)

az 5. számlaosztály 51–57. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira,

i)

az 571. Saját termelésû készletek állományváltozása és 572. Saját elõállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára,

j)

a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben,

k)

a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben,

l)

az 1–4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben,

m) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, n)

az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az elõirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Elõirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és – ezzel egyezõ összegben – a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelõ nyilvántartási ellenszámlával szemben.

24. A nyitó rendezõ tételek 54. §

A költségvetési év kezdetére – a 7. § (5) bekezdése szerinti esetben az alapítás idõpontjára – el kell végezni a)

a bevételi és kiadási elõirányzatok nyilvántartási számláinak megnyitását az elemi költségvetés jóváhagyását követõen,

b)

az 1–4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben,

c)

a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára,

d)

az elõzõ évi maradvány bevételként történõ nyilvántartásba vételét,

e)

az idõbeli elhatárolások visszavezetését,

f)

a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, és

g)

a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követõen esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt.

V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. Hatályba léptetõ rendelkezések 55. §

Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

26. Átmeneti rendelkezések 56. §

(1) A 2013. évre vonatkozó beszámolási kötelezettséget a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni. (2) Eltérõ döntés hiányában e rendelet hatálybalépése nem érinti a 2014. január 1-ét megelõzõen üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsát, korábban elszámolt terv szerint értékcsökkenését, és a hátralévõ idõszakban még elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályait, azonban saját döntés alapján a számviteli politikában e rendelet szabályai kiterjeszthetõk ezen eszközökre is. (3) A 2014. évrõl készített éves költségvetési beszámolók eredménykimutatásában az elõzõ idõszakra vonatkozó adat nem szerepeltethetõ.

438


2. szám

27. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 57. §

Hatályát veszti a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, b) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, c) a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet, és d) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségrõl szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 14/2013. (I. 25.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. §-a a következõ (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy, a képviselõ-testület a polgármester és az általa kijelölt személy átmeneti vagy tartós akadályoztatása idejére egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási elõirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására.”

2. §


A Kormány 19/2013. (I. 30.) Korm. rendelete a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója keretében a) a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény 1. § b) pontja és melléklete szerinti területen, valamint

2. szám


439

b) a Budapest XIV. kerület 29770 helyrajzi számú területen megvalósuló beruházással összefüggõ 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.” 2. §

Az R. 1. mellékletében foglalt táblázat B:2–B:13 mezõjében a „Budapest XIV. kerület 32826 helyrajzi számú terület, illetve ezen területbõl” szövegrész helyébe az „az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti terület, illetve ezen területekbõl” szöveg lép.

3. §


A Magyar Nemzeti Bank elnökének 1/2013. (I. 29.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következõket rendelem el: 1. § 2. §

A jegybanki alapkamat mértéke 5,50%. (1) Ez a rendelet 2013. január 30-án lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékérõl szóló 25/2012. (XII. 18.) MNB rendelet. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/2013. (I. 18.) KIM utasítása a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és mûködési szabályzatáról* A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszterek véleményének kikérésével – a következõ utasítást adom ki:

1. §

2. §

A fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és mûködési szabályzatát a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg. (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a)

a Megyei Kormányhivatalok Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítás;

b)

a Budapest Fõváros Kormányhivatala Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 36/2012. (X. 31.) KIM utasítás. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

* Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 3. számában találhatóak.

440


2. szám

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2013. (I. 18.) PSZÁF utasítása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § a) pontjában, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörömnél fogva a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének mûködési rendjét a következõk szerint szabályozom. 1. §

2. §

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezeti felépítését és mûködési rendjét a jelen utasítás mellékletét képezõ Szervezeti és Mûködési Szabályzatban foglaltak szerint állapítom meg. (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2013. január 15-étõl kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2012. (II. 16.) PSZÁF utasítása. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

Melléklet az 1/2013. (I. 18.) PSZÁF utasításhoz

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Szervezeti és Mûködési Szabályzata I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállása, hatásköre és feladatai 1. §

(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Magyarország pénzügyi közvetítõ rendszerét felügyelõ, ellenõrzõ hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve. (2) A Felügyelet hatáskörét és feladatait jogszabályok, különösen Magyarország Alaptörvénye, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozzák. (3) A Felügyelet hatásköre kiterjed a Psztv. 3-12. §-ában meghatározott feladatok ellátására, továbbá mindazon feladatok ellátására, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

A Felügyelet alapadatai 2. §

(1) A Felügyelet megnevezése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, megnevezésének hivatalos rövidítése: PSZÁF. (2) A Felügyelet a)

angol nyelvû megnevezése: Hungarian Financial Supervisory Authority, angol nyelvû rövidítése: HFSA,

b)

francia nyelvû megnevezése: Autorité Hongroise de Surveillance FinanciPre, francia nyelvû rövidítése: AHSF,

c)

német nyelvû megnevezése: Ungarische Finanzaufsichtsbehörde, német nyelvû rövidítése: UF.

(3) A Felügyelet besorolási, technikai azonosító adatai: a)

a PSZÁF törzskönyvi nyilvántartási száma (PIR-szám): 329871,

b)

alapító okirat kelte: 2000. április 1., száma: 5732/2000.,

c)

szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY d)

441

alaptevékenység államháztartási szakfeladatok rendje szerinti besorolása: – 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége, – 842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel, – 889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások,

e)

adószáma: 15329877-2-41,

f)

az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyarország költségvetése Országgyûlés fejezetben jóváhagyott költségvetés,

g)

vállalkozási tevékenységet a Felügyelet nem folytat.

(4) A Felügyelet létszámkerete 530 fõ. Az egyes szervezeti egységek létszámkeretét a 4/a. függelék tartalmazza.

A Felügyelet gazdálkodása 3. §

(1) A Felügyelet irányító szervi jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan mûködõ és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyûlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi fõösszegei kizárólag az Országgyûlés által csökkenthetõek. Állami támogatást az államháztartásra vonatkozó szabályok szerint vehet igénybe. (2) A Felügyelet költségvetési szervének vezetõje a Felügyelet elnöke. A Felügyelet elnöke a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Áht. a fejezetet irányító szerv vagy a költségvetési szerv vezetõjének hatáskörébe utal. (3) A Felügyelet gondoskodik a Pénzügyi Békéltetõ Testület (a továbbiakban: PBT) mûködésének pénzügyi fedezetérõl, továbbá biztosítja a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatában (a továbbiakban: FIN-Net) való részvétellel összefüggõ békéltetõ testületi feladatok ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. (4) A Felügyelet a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. vonatkozásában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött szerzõdés alapján gyakorolja a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat. (5) A Felügyelet gazdasági szervezete a Gazdasági igazgatóság. (6) A Felügyelet gazdasági vezetõje a Gazdasági igazgatóság ügyvezetõ igazgatója (a továbbiakban: gazdasági vezetõ), aki a feladatait a költségvetési szerv vezetõjének közvetlen vezetése és ellenõrzése mellett látja el. (7) A gazdasági vezetõ közvetlenül vezeti és ellenõrzi a gazdasági szervezetet, felelõs azon feladatok megfelelõ ellátásáért, melyeket a vonatkozó jogszabályok az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete részére elõírnak. (8) A gazdasági vezetõ a gazdálkodási feladatok ellátása tekintetében a Felügyelet elnökének helyettese.

II. FEJEZET A FELÜGYELET SZERVEZETE A Felügyelet szervezeti tagozódásának általános szabályai 4. §

(1) A Felügyelet felelõs vezetõje a Felügyelet elnöke. A Felügyelet vezetésében két alelnök, a Felügyeleti ellenõrzésekért, az engedélyezési eljárások lefolytatásáért, valamint a piacfelügyeleti feladatokért felelõs alelnök (Alelnök I.), illetve a fogyasztóvédelemért, a felügyeleti politikákért és elemzésekért felelõs alelnök (Alelnök II.) mûködik közre. (2) A Felügyelet mûködteti a PBT-t, amely szakmailag független, és szervezetileg közvetlenül a Felügyelet elnökéhez tartozik. (3) A Felügyelet szervezeti egységei (ide nem értve a PBT-t) a feladatkör jellegéhez igazodó elnevezésû igazgatóságok és fõosztályok. Az igazgatóságokon fõosztályok, a fõosztályokon osztályok mûködnek. (4) Az igazgatóságot ügyvezetõ igazgató, a fõosztályt ügyvezetõ igazgató, ügyvezetõ igazgató-helyettes vagy fõosztályvezetõ, az osztályt fõosztályvezetõ-helyettes vagy osztályvezetõ vezeti. (5) A Pénzügyi Békéltetõ Testület munkáját a PBT elnöke irányítja. (6) A Felügyelet mûködése tekintetében vezetõnek minõsülnek: a Felügyelet elnöke, az alelnökök, a PBT elnöke, az ügyvezetõ igazgatók, az ügyvezetõ igazgató-helyettesek, a fõosztályvezetõk, a fõosztályvezetõ-helyettesek és az osztályvezetõk.

442


2. szám

(7) A köztisztviselõ (vezetõ és ügyintézõ), az ügykezelõ és a munkavállaló részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza jogszabály és a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) alapján. (8) A Felügyelet döntéselõkészítõ, koordináló testülete a vezetõi értekezlet, melynek ülésén a Felügyelet elnöke az értekezlet tagjainak állásfoglalása figyelembe vételével hoz döntést. (9) A Felügyelet döntéstámogató testületei: a bizottságok, melyek állandó vagy eseti jelleggel mûködnek. Bizottságon belül egyes témákra albizottság is létrehozható.

A Felügyelet elnöke 5. §

(1) A Felügyelet elnöke a) a Psztv. rendelkezéseinek megfelelõen elnöki utasításként kiadja a Felügyelet SZMSZ-ét, b) a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen az SZMSZ-ben meghatározott létszámkereten belül dönt a Felügyelet létszámáról, kialakítja a szervezeti egységek létszámkeretét és felügyeli betartását, c) a Felügyelet tevékenységérõl a tárgyévet követõ év május 31. napjáig beszámol az Országgyûlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyûlés feladatkörrel rendelkezõ bizottságának, d) képviseli a Felügyeletet, részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) ülésein, e) irányítja az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egységeket, megállapítja a vezetése alá tartozó hivatali szervezeti egységek által elvégzendõ feladatokkal kapcsolatos belsõ munkamegosztást, rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá tartozó hivatali szervezeti egységek vezetõit és az önálló felelõsséget ellátó munkatársait, f) jóváhagyja a Felügyelet munkatervét, félévente meghatározza a Felügyelet ellenõrzési tevékenységének kiemelt célterületeit, valamint a felügyeleti prioritásokat, g) kialakítja, mûködteti és fejleszti az Áht. és az Áht. felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által meghatározott belsõ kontrollrendszert, h) kezdeményezi a Felügyelet hatáskörét közvetlenül érintõ jogszabály-módosításokat, i) kiadmányozza, illetve kiadja a Felügyelet hatósági dokumentumait – ide nem értve a PBT elnökének kiadmányozási jogkörébe tartozó hatósági dokumentumokat –, továbbá a Felügyelet belsõ szabályozó dokumentumait; kiadmányozási jogát elnöki utasítással átruházhatja, j) dönt az alelnökök személyérõl, és tekintetükben gyakorolja a munkáltatói jogokat, k) gyakorolja a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) a hivatali szervezet vezetõje számára meghatározott hatásköröket, l) gyakorolja a Felügyeletnél munkaviszonyban álló alkalmazottak felett az alapvetõ munkáltatói jogkört, m) megköti az Üzemi megállapodást a szakszervezet munkahelyi képviseletével, n) a PBT vonatkozásában dönt a PBT elnökének személyérõl, gyakorolja a munkáltatói jogokat a PBT elnöke és tagjai tekintetében, o) meghatározza a PBT stratégiai feladatait, jóváhagyja a PBT elnöke által javasolt létszámkeretet, p) jóváhagyja a PBT mûködési rendjét, elfogadja éves összefoglaló tájékoztatóját, q) a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. vonatkozásában dönt a vezetõ tisztségviselõ, valamint a Felügyeletet képviselõ felügyelõbizottsági tag személyérõl, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, r) évente egyszer dönt az Elnöki Díj odaítélésérõl, s) ellátja a Felügyelet hatáskörébe tartozó mindazon feladatokat, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal, t) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki. (2) A Felügyelet elnökének általános helyettese a Felügyeleti ellenõrzésekért, az engedélyezési eljárások lefolytatásáért, valamint a piacfelügyeleti feladatokért felelõs alelnök.

Az alelnök 6. §

Az alelnök a) a Felügyelet elnökének általános helyettese – a Psztv. 13. §-ában meghatározott esetekben, az ott megjelölt döntés alapján – ellátja a Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggõ munkáltatói intézkedéseket,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY b)

c) d) e)

f) g)

443

irányítja az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egységeket, megállapítja a vezetése alá tartozó hivatali szervezeti egységek által elvégzendõ feladatokkal kapcsolatos belsõ munkamegosztást, rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá tartozó hivatali szervezeti egységek vezetõit, javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a Felügyelet munkatervének összeállítására, az irányítási, illetve helyettesítési feladatkörében eljárva szervezi az abban foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendõket, kiadmányozási, kötelezettségvállalási és munkáltatói jogot gyakorol a belsõ szabályzatokban meghatározott keretek között, a Felügyelet elnökének távollétében, elnöki kijelölés alapján gyakorolja a Felügyelet elnökének hatáskörébe tarozó munkáltatói jogokat, ide nem értve a jogszabály alapján a Felügyelet elnökének kizárólagos hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat, a Felügyelet elnökét helyettesíti – a Felügyelet elnöke által kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a rendelet kiadásában, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Felügyelet elnöke vagy belsõ szabályozó dokumentum a feladatkörébe sorol.

A Pénzügyi Békéltetõ Testület elnöke 7. §

(1) A PBT elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. (2) A PBT elnöke a) irányítja és vezeti a PBT munkáját, felelõs annak szakmai tevékenységéért, b) kialakítja – a Felügyelet elnökének jóváhagyásával – a PBT mûködési rendjét, melyet utasításban ad ki, c) kijelöli az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait, d) a vonatkozó utasítás szerinti szignálási, kötelezettségvállalási és teljesítésigazolási jogot gyakorol, e) meghatározza a PBT jelen utasításban meghatározott feladataival kapcsolatos belsõ munkamegosztását, az irányítása alatt álló munkatársak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenõrzi a feladatok végrehajtását, f) a békéltetõ testületi tag munkakör betöltéséhez pályázat kiírását kezdeményezheti a Humánpolitikai fõosztálynál, g) összefoglaló tájékoztatót készít a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggõ határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggõ tevékenységérõl, melyet a tárgyévet követõ év január 31-éig megküld a Felügyelet elnökének. A tájékoztató elfogadása után a PBT elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénzügyekért felelõs miniszternek, h) összefoglaló tájékoztatót készít a PBT éves tevékenységérõl, és azt a tárgyévet követõ év január 31-éig megküldi a Felügyelet elnökének; a tájékoztató elfogadása után a PBT elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelõs miniszternek, i) igazgatási jogkörében szignálja a beérkezõ kérelmeket, j) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

Ügyvezetõ igazgatók, ügyvezetõ igazgató-helyettesek, fõosztályvezetõk, fõosztályvezetõ-helyettesek, osztályvezetõk 8. §

(1) Az ügyvezetõ igazgató a) irányítja és vezeti az igazgatóság munkáját, felelõs annak szakmai tevékenységéért, b) a vonatkozó utasítás szerint kiadmányozási, munkáltatói, kötelezettségvállalási és teljesítésigazolási jogot gyakorol, c) meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egységek jelen utasításban meghatározott feladataival kapcsolatos belsõ munkamegosztását, d) meghatározza az irányítása alatt álló munkatársak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenõrzi a feladatok végrehajtását, e) ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket felettes vezetõi, illetve elnöki utasítás a feladatkörébe utal. (2) Az ügyvezetõ igazgató-helyettes a) irányítja és vezeti a hatáskörébe tartozó szervezeti egységek munkáját, felelõs annak szakmai tevékenységéért,

444


a vonatkozó utasítás szerint kiadmányozási és munkáltatói jogot gyakorol,

c)

ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket felettes vezetõi, illetve elnöki utasítás a feladatkörébe utal.

2. szám

(3) A fõosztályvezetõ a)

a vonatkozó utasítás szerint kiadmányozási és munkáltatói jogot gyakorol,

b)

irányítja az adott fõosztály munkáját, meghatározza a munkatársak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenõrzi a feladatok végrehajtását,

c)

ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetõi, illetve az ügyvezetõ igazgató a feladatkörébe utalnak.

(4) A fõosztályvezetõ-helyettes a)

a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen, a fõosztályvezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján végzi munkáját,

b)

amennyiben fõosztályvezetõ-helyettesként osztályt is vezet, irányítja az adott osztály munkáját, meghatározza a munkatársak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenõrzi a feladatok végrehajtását,

c)

munkaköri leírásának megfelelõen ügyintézõi munkát is végez.

(5) Az osztályvezetõ a)

a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen – a fõosztályvezetõtõl vagy az illetékes fõosztályvezetõ-helyettestõl kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az osztály munkáját,

b)

meghatározza a munkatársak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenõrzi a feladatok végrehajtását,

c)

munkaköri leírásának megfelelõen ügyintézõi munkát is végez.

Elnöki fõtanácsadók 9. §

Az elnöki fõtanácsadó a Felügyelet elnökének közvetlen irányításával és felhatalmazásával egyedi szakmai feladatot lát el.

A Pénzügyi Békéltetõ Testület tagja 10. §

A békéltetõ testületi tag a) fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható, b)

feladatát a jogszabályok, az SZMSZ és a PBT mûködési rendje alapján látja el,

c)

kiválasztására irányuló pályázati eljárást az 5. függelék tartalmazza,

d)

felmentéséhez a PBT elnökének jóváhagyása szükséges.

Az ügyintézõ 11. §

Az ügyintézõ a) a felettes vezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásában meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy idõszakosan a feladatkörébe utalt feladatot, b)

a feladatokat a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében határidõre elvégzi,

c)

szakértelemmel foglalkozik valamennyi rábízott kérdéssel, felelõs a feladatkörébe tartozó ügyek döntésre történõ elõkészítéséért.

Az ügykezelõ 12. §

Az ügykezelõ a felettes vezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által a feladatkörébe utalt ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.

2. szám


445

A munkavállaló 13. §

(1) A munkavállaló munkaviszonyára a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak. (2) A munkavállaló a)

a felettes vezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy idõszakosan a feladatkörébe utalt feladatot,

b)

a feladatokat a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében határidõre elvégzi,

c)

szakértelemmel foglalkozik valamennyi rábízott kérdéssel, felelõs a feladatkörébe tartozó ügyek döntésre történõ elõkészítéséért.

Cím adományozása 14. §

(1) A Felügyelet elnöke felügyeleti fõtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címet adományozhat a Felügyelet kiemelkedõ szakmai munkát végzõ köztisztviselõjének. (2) A békéltetõ testületi tag számára felügyeleti tanácsadói vagy felügyeleti fõtanácsadói címet kell adományozni. A PBT elnöke tesz javaslatot arra, hogy a Felügyelet elnöke a békéltetõ testületi tagot felügyeleti tanácsadói, vagy felügyeleti fõtanácsadói címben részesítse.

III. FEJEZET A FELÜGYELET MÛKÖDÉSE A Felügyelet mûködésének általános szabályai 15. §

(1) A Felügyelet mûködését, feladatait jogszabályok, az SZMSZ és a belsõ szabályozó dokumentumok határozzák meg. Céljait, feladatainak megvalósítási módját a munkaterv rögzíti. (2) A Felügyelet minden köztisztviselõje és munkavállalója szabálytalanság észlelése, megállapítása esetén köteles a szabálytalanságkezelési eljárásrend rendelkezéseinek megfelelõen eljárni.

A Felügyelet képviselete 16. §

(1) A Felügyeletet jelen utasítás figyelembe vételével harmadik személyekkel szemben és más hatóságok elõtt a Felügyelet elnöke képviseli. Képviseleti jogkörét az erre vonatkozó utasítás, illetve az SZMSZ keretei között átruházhatja. (2) A képviseletet bírósági eljárásban a Felügyelet alkalmazásában álló, erre kijelölt munkatársai (jogtanácsosai), illetve meghatalmazott jogi képviselõi, más hatóságok elõtt a Felügyelet hivatali munkarendje szerint illetékes megbízottjai is elláthatják külön meghatalmazás nélkül.

A PBT perképessége és képviselete 17. §

(1) A PBT a Felügyelettõl elkülönülõ perképességgel rendelkezik. (2) A PBT-t jelen utasítás figyelembe vételével harmadik személyekkel szemben és más hatóságok elõtt a PBT elnöke képviseli. Képviseleti jogkörét a jelen utasítás keretei között átruházhatja. (3) A PBT képviseletét a békéltetõ testület tagja vagy a PBT meghatalmazott jogi képviselõje is elláthatja.

A Felügyelet belsõ szabályozó dokumentumai 18. §

(1) A Felügyelet belsõ szabályozó dokumentumai a) a Felügyelet SZMSZ-e, b)

a Felügyelet elnökének utasítása,

446


2. szám

c) a Felügyelet elnökének a vezetõi értekezleten hozott döntését tartalmazó jegyzõkönyv, d) a PBT elnökének utasítása. (2) A Felügyelet elnöke utasításként adja ki különösen a) a Felügyelet SZMSZ-ét, b) a Felügyelet mûködését szabályozó eljárásrendeket, c) a Közszolgálati szabályzatot, d) a Felügyelet kiadmányozási rendjét, e) a Felügyelet költségvetése tekintetében az Áht. alapján a fejezetet irányító szerv vezetõjének hatáskörébe utalt döntéseket, a Felügyelet fejezeti kezelésû elõirányzattal történõ gazdálkodása, valamint a költségvetési szerv gazdálkodásának és számviteli politikájának részletes szabályait, f) minden egyéb olyan szabályzatot, melyet jogszabály elõír, g) a Felügyelet elnöke eseti helyettesítésének rendjét, h) a felügyeleti munkarendre vonatkozó döntést, i) bizottság létrehozására irányuló döntést, j) minden olyan döntést, melynek tárgya és tartalma elnöki utasítás közzétételét indokolja. (3) A Felügyelet elnöke a vezetõi értekezlet ülésén a) az értekezlet elé terjesztett indítványok alapján, illetve b) hatáskörében eljárva döntéseket hoz. A döntés az indítvány tárgyában, illetve a Felügyelet elnökének hatáskörei gyakorlása keretében hozott határozat. (4) A Felügyelet elnöke jóváhagyja a PBT mûködési rendjérõl szóló PBT elnökének utasítását.

A munkaterv 19. §

(1) A Felügyelet munkáját éves, negyedévente felülvizsgált munkaterv alapján végzi. Indokolt esetben a munkaterv módosítását a felülvizsgálati idõszakon kívül is lehet kezdeményezni. A munkatervet és annak módosítását a Felügyelet elnöke hagyja jóvá. (2) A munkaterv legalább az alábbi adatokat tartalmazza: a) a tárgyidõszakra vonatkozó prioritásokat, b) az elvégzendõ feladatokat, melyekben a Felügyelet elnökének vagy alelnökének döntése, illetve tájékoztatása szükséges, c) a feladat elvégzéséért, illetve a döntés elõkészítéséért felelõs szervezeti egység megnevezését, illetve d) a feladat végrehajtásának határidejét. (3) Szervezeti egység alatt jelen szakasz alkalmazásában a bizottságot is érteni kell.

A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje 20. §

(1) A kiadmányozás a döntés meghozatala, és ahhoz kapcsolódóan a kiadmányozási szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó irat aláírása. (2) A kiadmányozási jog jogosultja a döntés meghozatala során a Felügyelet elnökének nevében jár el. (3) A kiadmányozásra elõkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. A szolgálati út az irányítási-vezetési jog gyakorlásával egyezik meg. Különösen indokolt esetben a döntés elõkészítõje közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz a közvetlen felettes egyidejû – ennek lehetetlensége esetén utólagos – tájékoztatása mellett. (4) Az iratot úgy kell a kiadmányozásra jogosultnak elõterjeszteni, hogy az a döntéshez szükséges minden tényt, adatot, körülményt, döntési lehetõséget tartalmazzon, valamint – az ügyintézési határidõre figyelemmel – kellõ idõ álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz. (5) A Felügyelet kiadmányozási rendjérõl és a kiadmányozással összefüggõ helyettesítés szabályairól külön elnöki utasítás rendelkezik.

2. szám


447

A belsõ kontrollrendszer 21. §

(1) A belsõ kontrollrendszer a Felügyelet által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, melynek célja, hogy a) a tevékenységek szabályszerûen, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen kerüljenek végrehajtásra, b) teljesüljenek az elszámolási kötelezettségek, és c) biztosítsa az erõforrások védelmét a veszteségektõl, károktól és nem rendeltetésszerû használattól. (2) A Felügyelet elnöke felelõs a belsõ kontrollrendszer, ezen belül a szervezet minden szintjén érvényesülõ megfelelõ kontrollkörnyezet, kontrolltevékenység, kockázatkezelési, valamint információs, kommunikációs és monitoringrendszer létrehozásáért, mûködtetéséért és fejlesztéséért.

A vezetõi értekezlet 22. §

(1) A vezetõi értekezlet a Felügyelet döntéselõkészítõ, koordináló testülete, amely biztosítja a mûködéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendõ feladatokat és végzi a számonkérést. A vezetõi értekezlet tárgyalja különösen a) a Felügyelet munkatervét, b) a Felügyelet belsõ szabályozó dokumentumainak tervezetét, c) a Felügyelet mûködését vizsgáló, külsõ szervek, illetve a belsõ ellenõrzés által lefolytatott ellenõrzésekrõl készült ellenõrzési jelentéseket, d) a PST elé terjesztendõ indítványokat, e) a Felügyelet éves beszámolójának tervezetét, f) a Felügyelet éves költségvetésének tervezetét, g) a 23. § szerinti bizottságok létrehozását. (2) A vezetõi értekezlet résztvevõi az állandó tagok (elnök, alelnökök), az eseti meghívottak (vezetõk, munkatársak), illetve a jegyzõkönyv vezetésére kijelölt személy. A PBT-t érintõ kérdésekben a PBT elnökét meg kell hívni a vezetõi értekezletre. (3) A vezetõi értekezletet a Felügyelet elnöke, akadályoztatása esetén általános helyettese, illetve távolléte idejére az általa helyettesítéssel megbízott vezetõ vezeti. (4) A vezetõi értekezlet résztvevõje a munkatársak és a jegyzõkönyv vezetésére kijelölt személy kivételével a) javaslatot tehet az ülés napirendjére, a meghívott személyére, valamint állást foglalhat az ülés vezetésével, jegyzõkönyvezésével kapcsolatos kérdésekben, b) az ülésre indítványt nyújthat be, határozati javaslatot tehet, c) feladatai ellátásával kapcsolatban kérdést tehet fel, észrevételt tehet, d) az ülésén véleményét a jegyzõkönyvben az elhangzottak szerint rögzíttetheti, vagy azt írásban a jegyzõkönyvhöz függelékként csatoltathatja. (5) A vezetõi értekezlet valamennyi résztvevõje akadályoztatása esetén köteles helyettesítésérõl gondoskodni. (6) A vezetõi értekezlet szükség szerint tartja ülését. (7) A vezetõi értekezlet ülésérõl jegyzõkönyv készül, amely tartalmazza a Felügyelet elnökének döntését, az ülésen hozott határozatok szövegét, valamint az állandó tag kérésére az általa megfogalmazott véleményt is.

A bizottság 23. §

(1) A bizottság a Felügyelet szervezeti egységei közötti koordinációs és szakmai döntés-elõkészítõ feladatokat ellátó testület, amely a több szervezeti egységet érintõ szakmai kérdésekkel foglalkozik. (2) A vezetõi értekezlet ülésére benyújtott indítványokat az illetékes bizottság véleményezheti. Az adott ügyben illetékes bizottságokat a Felügyelet elnöke jelöli ki. A bizottság indokolással ellátott véleményt fogalmaz meg az elé terjesztett ügyrõl. (3) A bizottság tagjai szakértõként, és nem az adott szervezeti egység képviselõjeként vesznek részt a bizottság munkájában.

448


2. szám

(4) A bizottság létrehozható állandó vagy eseti jelleggel. Meghatározott feladatokra a bizottságokon belül albizottság hozható létre. (5) A bizottságok mûködési rendjérõl belsõ szabályozó dokumentum rendelkezik.

A Felügyelet hatósági dokumentumai 24. §

(1) A Felügyelet jogszabályai és közjogi szervezetszabályozó eszközei: a) a Felügyelet elnökének rendelete, b) normatív utasítás. (2) A közigazgatási eljárások során, hatósági jogkörben keletkezett dokumentumok: a) határozat, b) végzés, c) hatósági szerzõdés, d) hatósági bizonyítvány, e) hatósági vizsga-tanúsítvány, f) egyéb irat, így különösen a vizsgálati jelentés, a vezetõi levél, a kiértesítõ levél és a megbízólevél. (3) A Felügyelet egyéb, szabályozó jellegû dokumentumai: a) ajánlás, b) közlemény, c) irányelv (még hatályban lévõ), d) vezetõi körlevél, e) tájékoztató, útmutató, f) állásfoglalás (jogszabállyal kapcsolatos értelmezési kérdés megválaszolása). (4) A PBT eljárásában keletkezett dokumentumok: a) az eljárás befejezését megelõzõen keletkezett dokumentumok (így különösen a hiányok pótlása céljából visszaküldött kérelem, a megküldést tartalmazó dokumentum, a meghallgatás idõpontjáról szóló értesítés), b) az elutasító dokumentum, c) az egyezséget jóváhagyó döntés, d) az ajánlás, e) kötelezést tartalmazó határozat.

IV. FEJEZET A FELÜGYELET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Felügyelet elnökének közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek Pénzügyi Békéltetõ Testület 25. §

A PBT a) hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése, b) törvényben meghatározott módon eljár pénzügyi fogyasztói jogvita esetén, c) eleget tesz a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségének, d) eljár a határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén, e) tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a törvényben meghatározott módon tájékoztatást ad, f) törvényben meghatározott módon együttmûködik a FIN-Nettel, g) kérésre tájékoztatást ad mûködésével kapcsolatban, valamint a határon átnyúló fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ FIN-Netben részt vevõ más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum számára,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY h) i)

449

adminisztratív és technikai feladatainak ellátása érdekében együttmûködik a Felügyelet szervezeti egységeivel, a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal együttmûködve kapcsolatot tart fogyasztóvédelmi és egyéb társadalmi szervezetekkel.

Humánpolitikai fõosztály 26. §

(1) A Humánerõforrás-gazdálkodási osztály a) végzi az emberi erõforrás-gazdálkodási és személyügyi feladatokat, illetve azok koordinálását, b) gondoskodik a köztisztviselõkre vonatkozó jogszabályok, így kiemelten a köztisztviselõk tekintetében is alkalmazni rendelt, a közszolgálati köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben, a Felügyelet belsõ szabályozó dokumentumaiban – kiemelten a Közszolgálati Szabályzatban – elõírt intézkedések végrehajtásáról, c) gondoskodik a Felügyelet munkavállalóira vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról, d) végzi a közszolgálati jogviszony, munkaviszony létesítésével, módosításával és megszûnésével kapcsolatos humánpolitikai feladatokat, a szerzõdések nyilvántartását, e) végzi a vagyonnyilatkozat tételre, az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok tételére kötelezettekkel kapcsolatos személyügyi feladatokat, f) felelõs a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. ügyvezetõjére vonatkozó személyügyi feladatok ellátásáért, g) összeállítja a Felügyelet továbbképzési tervét, az érintett szakmai területek bevonásával koordinálja és szervezi a humánerõforrás folyamatos szakmai továbbképzését, mûködteti a Felügyelet szakmai továbbképzési rendszerét, h) az érintett szakmai területek bevonásával elkészíti az egyes munkakörök szakmai követelményének rendszerét, s gondoskodik az abban megfogalmazottaknak megfelelõ képzésrõl és továbbképzésrõl, i) végzi a közigazgatási vizsgakötelezettségbõl adódó feladatokat, az iskolarendszerû és nem iskolarendszerû képzések egyéni fejlesztési terv szerinti szervezését, a tanulmányi szerzõdések nyilvántartását, j) ellátja a pályázati kiválasztási eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, k) szervezi a kötelezõ foglalkozás-egészségügyi és egyéb szûrõvizsgálatokat, l) vezeti a Felügyelet közszolgálati nyilvántartási rendszerét, m) közremûködik a személyi juttatás elõirányzatának tervezésében, az ehhez kapcsolódó jövedelmi és szociális koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint az e körbe tartozó beszámoló elkészítésében, n) javaslatot készít a Felügyelet éves érdekeltségi és juttatási rendszerére továbbfejlesztésére, elkészíti az elfogadott juttatások igénybevételének belsõ szabályozását, o) mûködteti az egyéni teljesítményértékelõ rendszert a Felügyelet alkalmazottai részére, p) elkészíti és karbantartja a feladatkörébe tartozó szabályzatokat, q) végzi a létszámgazdálkodással kapcsolatos eljárási jellegû feladatokat, felelõs a szervezeti egységek létszámkeretének betartásáért, r) elkészíti és nyilvántartja a magánszemélyekkel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra (megbízásra) vonatkozó szerzõdéseket, s) felelõs a szociális és egészségügyi juttatások belsõ szabályzatban meghatározott feltételek szerinti biztosításáért, t) felelõs az esélyegyenlõségi terv elkészítéséért, u) felelõs a Felügyelet képviseletében az érdekképviselettel való egyeztetésekért, v) elkészíti a humánpolitikai tárgyú igazolásokat, w) felel az önkéntes pénztári szerzõdések megkötéséért és karbantartásáért, x) kapcsolatot tart a munkaügyi perek képviseletét ellátó ügyvédi irodával, y) a Felügyelet peres és nemperes ügyeiben a Felügyelet képviseletét ellátó, a Felügyelet elnöke által kijelölt munkatársak (jogtanácsosok) részére a feladatuk ellátásához szükséges okiratokat kiállítja, szükség esetén azt az eljáró hatóságnak, bíróságnak megküldi. (2) A Munkaügyi osztály a) elvégzi a jogszabályoknak, belsõ szabályzatoknak megfelelõen a Felügyelet alkalmazásában állók bér-, egészségés nyugdíjbiztosítási, valamint adóelszámolásával és adóbevallásával kapcsolatos feladatokat, b) ellátja a Felügyelet alkalmazottait érintõ egyes munkaügyi tevékenységeket, c) felel a munkaügyi nyilvántartások vezetéséért, d) elkészíti a jogszabályokban elõírt jelentési, statisztikai kötelezettségeket,

450

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY e) f) g) h) i)

2. szám

felel a munkatársak munkaidõ-nyilvántartásáért, ellátja a szabadság-nyilvántartással és ellenõrzéssel kapcsolatos feladatokat, elvégzi a béren kívüli juttatásokból eredõ, valamint a cafetéria-juttatással kapcsolatos munkáltatói feladatokat, elvégzi a munkatársak részére biztosított önkéntes pénztári hozzájáruláshoz kapcsolódó feladatokat, teljesíti a szerzõdésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, szervezi és támogatja a munkatársak nyugdíjazásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja az adatszolgáltatást, nyilvántartja a tartósan távollévõket, felel a jogszabályban elõírt dokumentációk elkészítéséért, elkészíti a munkaügyi tárgyú igazolásokat.

Gazdasági igazgatóság 27. §

(1) A Gazdasági igazgatóság a Felügyelet gazdálkodásának szervezete. (2) A Gazdasági igazgatóság a Felügyelet mûködtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggõ feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelõs szervezeti egység. (3) A Gazdasági igazgatóság ellátja a) a Felügyelet éves költségvetésének elõirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, továbbá a keretgazdálkodás rendszerének irányítását, b) a Felügyelet mûködtetésével, üzemeltetésével, a Felügyelet vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, c) a felügyeleti dokumentumok szabályszerû kezelését és tárolását, felügyeli és támogatja a Felügyelet egyes szervezeti egységeinek iratkezelését, üzemelteti a központi sokszorosítót. A biztonsági vezetõ – a Felügyelet elnökének közvetlen irányításával – ellátja a minõsített adatkezelés feladatait. (4) Ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában. (5) A Számviteli és költségvetési fõosztály a) az intézményi gazdálkodás körében elkészíti a költségvetési javaslatot, az éves költségvetést, a kincstári, az elemi költségvetést és a költségvetési beszámolót, b) szervezi és ellenõrzi a gazdasági és pénzügyi tervezést, a számvitelt, és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, c) vezeti a Felügyelet elõirányzatainak nyilvántartását, illetve a kötelezettségvállalással járó, valamint a mûködési és felhalmozási bevételekkel kapcsolatos szerzõdések és megrendelések nyilvántartását, d) vezeti a számviteli jogszabályokban elõírt szintetikát, e) jóváhagyásra elõkészíti az intézményi hatáskörû, valamint a felügyeleti hatáskörû elõirányzat-módosításokat, f) vezeti az eszköz-nyilvántartást, szervezi a leltárfelvételt, teljesíti az MNV Zrt., a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) és egyéb szervezetek részére a tevékenységéhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatszolgáltatásokat, g) véleményezi a Felügyelet valamennyi költségvetési kihatással járó döntését, h) gondoskodik a feladatkörébe tartozó jogszabályok által meghatározott kincstári, államháztartási és eseti adatszolgáltatások elkészítésérõl, i) a célszerû és hatékony gazdálkodás érdekében kialakítja és mûködteti a gazdasági kontrolling rendszert, j) folyamatos költségfigyelést végez, biztosítja a költséghatékony gazdálkodást, k) a Felügyelet elnöke által meghatározott rendszerességgel beszámolót készít a Felügyelet gazdálkodásáról, l) folyamatosan karbantartja a Felügyelet keretgazdálkodás-rendszerét, javaslatot fogalmaz meg a Felügyelet elnöke felé a keretgazdálkodási rendszer továbbfejlesztésére, naprakészen követi a keretek felhasználását, értékeli és elemzi az adatok alakulását. (6) A Pénzügyi fõosztály a) gondoskodik a Felügyelet pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésérõl, b) biztosítja a Felügyelet likviditását, c) felelõs a foglalkoztatottakhoz köthetõ adókon kívül az adók szabályszerû elszámolásának, bevallásának és befizetésének elõkészítéséért,

2. szám


451

d)

forint és valuta házipénztárakat mûködtet,

e)

a felügyeleti díjbevétel, bírságbevétel, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb bevételek elõírása alapján vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat,

f)

gondoskodik a feladatkörébe tartozó jogszabályok által meghatározott és eseti adatszolgáltatások elkészítésérõl,

g)

kezeli és érvényesíti a Felügyelet követeléseit,

h)

kezdeményezi felügyeleti bevételek beszedésével kapcsolatos döntések meghozatalát,

i)

közremûködik az utaztatási terv elkészítésében, ellátja az utaztatással kapcsolatos szervezési teendõket, kimutatásokat készít a külföldi kiküldetésekrõl,

j)

ellátja a munkáltatói lakáskölcsönök vonatkozásában a gazdasági, pénzügyi és ezekkel összefüggõ nyilvántartási feladatokat,

k)

ellátja a felügyeleti bírságpályázatok vonatkozásában az elszámolási, pénzügyi és ezekkel összefüggõ nyilvántartási feladatokat.

(7) Az Üzemeltetési fõosztály a)

az épületfenntartás és jármûüzemeltetés körében ellátja az adminisztrációs és egyéb feladatokat,

b)

ellátja a Felügyelet õrzés-védelmi és a portaszolgálati feladatait, mûködteti a létesítmény vagyonvédelmi, beléptetõ, tûzvédelmi, munkavédelmi és biztonsági rendszereit, ellátja az azokkal kapcsolatos üzemeltetési feladatokat,

c)

felügyeli, irányítja és szervezi a hivatali gépjármûvek használatát, üzemben tartását, javaslatot tesz cseréjükre, új gépjármûvek beszerzésére,

d)

végzi a Felügyelet személyes átvételt igénylõ kézbesítési feladatait,

e)

ellátja a Felügyelet által bérelt és vagyonkezelésében lévõ ingatlanok üzemeltetésével, átalakításával, felújításával kapcsolatos tevékenységeket, az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelõi szerzõdésben rögzített vagyonkezelõi feladatokat, figyelemmel kíséri a létesítményüzemeltetés körében megkötött szerzõdések teljesítését,

f)

biztosítja a mûködéshez szükséges papíráruk, irodaszerek, bútorok és egyéb eszközök beszerzését, lebonyolítja a vezetõi reprezentáció biztosításához szükséges beszerzési eljárást.

(8) A Gazdálkodásjogi fõosztály a)

felelõs a Felügyelet alapító okiratának aktualizálásáért,

b)

ellátja a gazdálkodásszabályozás körébe esõ elõkészítési és koordinációs feladatokat,

c)

felelõs a gazdasági szervezet ellenõrzési nyomvonalainak kialakításáért, aktualizálásáért,

d)

elõkészíti a felügyeleti bevételek beszedésével kapcsolatos közigazgatási hatósági döntéseket,

e)

jogi szempontból jóváhagyja a Felügyelet pénzügyi kötelezettségvállalással járó, illetve a vagyongazdálkodással összefüggõ szerzõdéseit, megrendeléseit,

f)

végzi a jogszabályokban meghatározott, közbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységeket,

g)

a kezdeményezõ szervezeti egységekkel együttmûködve lebonyolítja a Felügyelet közbeszerzési eljárásait összhangban a jogszabályokkal és a beszerzési szabályzattal,

h)

igény szerint támogatja a Felügyelet beszerzési eljárásait,

i)

közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás szabályossága szempontjából elõzetesen véleményezi, majd ellenõrzi a kötelezettségvállalásokat,

j)

ellátja a munkáltatói lakáskölcsönökkel kapcsolatos jogi és nyilvántartási feladatokat,

k)

ellátja a felügyeleti bírságpályázatokkal kapcsolatos jogi és nyilvántartási feladatokat,

l)

közremûködik a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. alapítói feladataival kapcsolatos döntések elõkészítésében, végrehajtásában; ellátja a felügyelõbizottság mûködésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

m) ellátja a Felügyelet peres és nemperes ügyeinek nyilvántartását, részt vesz a képviselet ellátásában, a Felügyeleten belül koordinálja a peres és nemperes ügyeket és kapcsolatot tart a Felügyelet peres és nemperes ügyeiben – ide nem értve a munkaügyi pereket – eljáró jogi képviselõvel, gondoskodik arról, hogy ezen ügyek tapasztalatai a felügyeleti jogi munkában megjelenjenek, n)

gondoskodik a gazdálkodással összefüggõ közérdekû adatok közzétételérõl, továbbá felelõs az igazgatóság feladatkörébe tartozó egyéb közzétételi kötelezettséggel összefüggõ elõkészítõ feladatok ellátásáért,

o)

a fõosztályon belül önálló felelõsséggel, közvetlenül a Felügyelet elnökének irányítása alatt látja el a belsõ adatvédelmi felelõs a jogszabály által elõírt feladatokat.

452


2. szám

(9) A Dokumentációs fõosztály a)

gondoskodik a felügyeleti dokumentumok szabályszerû kezelésérõl és tárolásáról, melynek keretében felügyeli és támogatja Felügyelet egésze és az egyes szervezeti egységek iratkezelését, valamint felügyeli a dokumentumok szabályszerû kezelését és tárolását,

b)

a központi iktató révén elvégzi a Felügyeletre beérkezõ elektronikus és papír alapú dokumentumok teljes körû kezelését (érkeztetés, iktatás, archiválás),

c)

az irattár révén kezeli az ideiglenes dokumentumtárat, az átmeneti irattárat és a központi irattárat, elvégzi az irattári iratok kezelését, az iratok selejtezését és a maradandó értékû iratok levéltári átadását,

d)

a hivatalsegédi iroda révén elvégzi a Felügyelet kimenõ papír alapú küldeményeinek és iratforgalmának kezelését,

e)

közremûködik az Iratkezelõ rendszer fejlesztésében,

f)

ellátja a központi sokszorosítással kapcsolatos feladatokat,

g)

A fõosztályon belül önálló felelõsséggel, közvetlenül a Felügyelet elnökének irányítása alatt látja el a biztonsági vezetõ ga) a minõsített adatok felügyeletével kapcsolatos teendõket, és koordinálja a minõsített adatok védelmével kapcsolatos felügyeleti feladatokat, gb) a titkosügy-kezelõk útján a minõsített adatok kezelésével, tárolásával kapcsolatos, rájuk háruló jogszabályi feladatokat.

Informatika szolgáltatási igazgatóság 28. §

(1) Az igazgatóság a)

szolgáltatja a Felügyelet informatikai infrastruktúráját, az azon mûködtetett szoftvereket, felügyeleti alkalmazásokat, támogatja a Felügyelet tevékenységét mindezek használatában és fejlesztésében, biztosítva a titkosság, sértetlenség és rendelkezésre állás megkövetelt szintjét, valamint ellátja a pénzügyi szervezetek informatikai mûködésével kapcsolatos felügyeleti feladatokat, felügyeli az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságát,

b)

kijelölés alapján, a kijelölés mélységében és terjedelmében részt vesz az Európai Uniós (a továbbiakban: EU) és egyéb nemzetközi együttmûködésbõl fakadó feladatokban,

c)

ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában.

(2) Az Informatika felügyeleti fõosztály a)

javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,

b)

véleményével támogatja a felügyeleti engedélyezések informatikai jellegû feladatait, és a Felügyelethez érkezõ informatikai vonatkozású megkeresések, állásfoglalás-kérések esetében az egységes felügyeleti állásfoglalás kialakítását,

c)

kidolgozza, és folyamatosan aktualizálja az informatikai felügyelési és engedélyezési tevékenységek során alkalmazott módszereket, figyeli, és munkájában folyamatosan adaptálja az informatikai auditálások módszertanának legjobb nemzetközi gyakorlatát,

d)

felelõs a pénzügyi szervezetek informatikai rendszerének, valamint az informatikai rendszer fizikai biztonságának, üzletmenet-folytonossága biztosításának felügyeletéért és engedélyezési szempontú vizsgálatáért,

e)

együttmûködik a Piacfelügyeleti igazgatósággal az informatikai jellegû rendellenességek felderítésében és vizsgálatában.

(3) Az IT-alkalmazásfelügyeleti fõosztály a)

karbantartja, felügyeli az alkalmazásokat, gondoskodik az üzemeltetett informatikai rendszerek alkalmazásszintû mûködtetésérõl,

b)

folyamatos támogatást nyújt az alkalmazások használatával kapcsolatban felmerülõ felhasználói problémák megoldásában, felelõs a felhasználók kapcsolódó szakmai képzéséért,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c)

453

d)

az IT-gazdálkodás keretében, az informatikai és kommunikációs beszerzések körében elõkészíti az adminisztrációs feladatokat, melynek során ca) elkészíti az éves keretgazdai költségvetés tervezetét, IT szakmai szempontból megtervezi a Felügyelet éves informatikai kiadásait, cb) IT szakmai szempontból elõkészíti a közbeszerzéseket, cc) követi, ellenõrzi a beszerzések és szolgáltatási szerzõdések teljesítését, ellátja a szoftver- és licenszgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

e)

ellátja az informatikai és kommunikációs eszközgazdálkodás adminisztratív feladatait,

f)

vezeti a mobil- és vezetékes telefon használatával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g)

a fõosztályon belül mûködik a KIR Adatfogadási osztály, amelynek a feladatai: ga) felügyeli és végzi a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának fogadását, ennek során a felmerülõ formai hiányosságok, hibák javítására, hiánypótlásra hívja fel az érintett intézményeket; a késedelmesen vagy a jelentést nem teljesítõ intézményekkel szemben javaslatot tesz a szankcionálásra, gb) ellenõrzi a Komplex Informatikai Rendszer (a továbbiakban: KIR) egyes moduljai és a kapcsolódó rendszerek közötti adatkonzisztenciát, eljár a tevékenysége során feltárt, vagy megkeresés alapján tudomására jutott felügyeleti adatrögzítési hibák, hiányosságok felszámolásában, gc) részt vesz az adatszolgáltatási jogszabályok elõkészítésében, a jelentéstáblák informatikai szempontú kialakításában; jogszabályváltozás vagy a táblák szabályrendszerében történõ jelentõs változás esetén részt vesz az adatszolgáltatás tesztelésének lebonyolításában, gd) ellátja a Felügyelet együttmûködési megállapodáson vagy jogszabályi kötelezettségen alapuló adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos feladatait, részt vesz a Felügyelet együttmûködési megállapodásainak létrejötte, illetve módosítása során a megállapodásokban szereplõ adatszolgáltatásainak specifikációjában, ge) szükség esetén gondoskodik a felügyelt intézményekre vonatkozó, a KIR adatszolgáltatási alrendszerébõl kinyerhetõ statisztikai idõsorok és egyéb lekérdezések elkészítésérõl, gf) ellátja az értékpapírtörzs karbantartásával kapcsolatos informatikai feladatokat, gg) biztosítja, hogy az adatszolgáltatók számára az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges állományok teljes körûen rendelkezésre álljanak. (4) Az IT-alkalmazásfejlesztési fõosztály a)

felelõs a Felügyelet informatikai alkalmazásainak összehangolt és egységes fejlesztéséért,

b)

koordinálja és felügyeli a szakterületi informatikai igények megvalósítását az igény felmerülésétõl a megvalósításon keresztül az alkalmazás bevezetéséig; ennek során tanácsadást végez a felmerült igényekkel kapcsolatban a szakterületek számára és közvetít a szakterületek és az IT között,

c)

megfogalmazza a külsõs fejlesztésben készült rendszerek karbantartási szerzõdéseinek szakmai követelményeit, gazdálkodik a szerzõdésben lekötött külsõs támogatási kapacitásokkal,

d)

külsõ megbízásban készülõ rendszerek esetében az érintett társfõosztályokkal, igazgatóságokkal közösen részt vesz a szakmai követelmény specifikációk elkészítésében; koordinálja, felügyeli azok tervezését, fejlesztését, tesztelését, üzembe helyezését, oktatását; ellenõrzi a tesztelési, felhasználói, üzemeltetõi, oktatási dokumentációk megfelelõségét, teljeskörûségét,

e)

belsõ fejlesztések esetén részt vesz a szakmai követelményspecifikációk elkészítésében; ellátja a szükséges folyamattervezési, rendszerszervezési feladatokat; logikai és fizikai szintû rendszerterveket készít; koordinálja, és részt vesz az új rendszerek, modulok, funkciók tervezésében; elvégzi a szükséges programozási, kódolási feladatokat, az elkészült alkalmazás tesztelését, üzembe helyezését, bevezetését, megszervezi, és illetékességi körében megtartja a szükséges felhasználói ismeretek oktatását, gondoskodik a szükséges dokumentációk elõállításáról; közremûködik az informatikai fejlesztések megkívánta folyamatmódosítások kialakításában, gondoskodik a változáskezelésrõl.

(5) Az IT-infrastruktúra fõosztály a)

üzemelteti a lokális hálózatot, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, azaz az internetet, a távoli hálózati elérést és a vezetékes kapcsolatokat, ellátja a szerverkörnyezet szoftver/hardver felügyeletét, rendszerszintû adminisztrációt végez a Felügyelet informatikai rendszereinek adatbázisain, vezeti a hardver/szoftver mûszaki leltárt, kapcsolatot tart külsõ kommunikációs szolgáltatókkal,

b)

üzemelteti a telephelyeken mûködõ telefonhálózatokat és a mobiltelefonokat, kapcsolatot tart külsõ telekommunikációs szolgáltatókkal, támogatást nyújt a konferenciatermek technikai eszközeinek üzemeltetéséhez, konferenciák szervezésénél mûszaki hátteret biztosít,

454

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c)

d) e)

2. szám

felügyeli és karbantartja a Felügyeletnél alkalmazott PC-munkaállomásokat a hardver és az irodai szoftverkörnyezet tekintetében, help-desk szolgálatot lát el, amely segíti a Felügyelet PC-munkaállomás alkalmazóit a PC-vel végzett munkájuk során fellépõ problémák megoldásában, üzemelteti a Felügyelet telephelyén mûködõ önálló és hálózatos nyomtatókat, elvégzi a mentéseket, biztonsági másolatokat készít, valamint gondoskodik az elektronikus adathordozókon tárolt adatok utólagos elolvashatóságáról a vonatkozó jogszabályi elõírások szerinti határidõig, informatikai raktárt üzemeltet az Leltárkészítési, Eszközgazdálkodási és IT-Raktározási Szabályzatban foglaltak szerint.

Belsõ ellenõrzési fõosztály 29. §

A Belsõ ellenõrzési fõosztály a) tevékenységét a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésére vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a Belsõ ellenõrzési fõosztály vezetõje, mint belsõ ellenõrzési vezetõ által az államháztartásért felelõs miniszter által közzétett kézikönyv minta alapján kidolgozott, és a Felügyelet elnöke által jóváhagyott belsõ ellenõrzési kézikönyv szerint végzi, b) a Felügyelet céljai elérése érdekében rendszerszemléletû megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti a Felügyelet kockázatkezelési, ellenõrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát, c) tevékenységének végzése során önállóan jár el, ellenõrzési terveit kockázatelemzésre alapozva, a soron kívüli ellenõrzések és a tanácsadási tevékenység, valamint a belsõ ellenõrzés rendelkezésére álló erõforrások figyelembevételével állítja össze, d) a bizonyosságot adó tevékenység keretében szabályszerûségi, pénzügyi, rendszer, teljesítmény és informatikai ellenõrzéseket végez, e) elemzi, vizsgálja és értékeli a belsõ kontrollrendszerek kiépítésének, mûködésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint mûködésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, f) elemzi, vizsgálja a rendelkezésére álló erõforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelõségét, a beszámolók valódiságát, g) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezõk, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelõzése, illetve feltárása, valamint a Felügyelet mûködése eredményességének növelése és a belsõ kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, h) évente értékeli a belsõ ellenõrzés személyi, tárgyi feltételeit, és javaslatot tesz a feltételeknek az éves tervvel történõ összehangolására, i) határidõre megküldi a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az összefoglaló éves ellenõrzési jelentést és elkészíti az Országgyûlés részére készítendõ beszámoló fõosztályt érintõ részét, j) a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. vonatkozásában vizsgálja a társaság könyvvezetését és gazdálkodását, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályszerûségét, k) elnöki döntés alapján kivizsgálja azokat az ügyeket, melyek a Felügyelet eljárását adott ügyben ismételten kifogásolják, l) nyilvántartja és nyomon követi az ellenõrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket, m) a Felügyeleten belül a belsõ ellenõrzésre vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak és a belsõ ellenõrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet lát el, n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

Kommunikációs fõosztály 30. §

(1) A Felügyelet kommunikációs feladataival összefüggésben a) megjeleníti a Felügyelet mindenkori álláspontját a médiában, felelõs az egységes külsõ és belsõ kommunikációért, b) felelõs az egységes arculatért és marketingtevékenységért, az arculati kézikönyv elkészítéséért és gondozásáért, c) kidolgozza a kommunikációs eljárásrendet, összeállítja a publikációs naptárt, d) mûködteti és szerkeszti a Felügyelet internetes és intranetes oldalait, felelõs a naprakész üzemeltetésért,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY e)

(2)

(3)

(4)

(5)

455

felel az illetékes szervezeti egység által átadott közérdekû adatok, felügyeleti szerzõdések és általános közzétételi lista vezetéséért és megjelentetéséért, f) a PBT-vel együttmûködve felel a PBT törvényben meghatározott közzétételi kötelezettségének internetes megjelenítéséért, g) a Kodifikációs fõosztállyal együttmûködve felel a Felügyelet elnöke rendelettervezetének, valamint kihirdetett rendeletének internetes megjelenítéséért, h) szervezi, menedzseli a vezetõk sajtószerepléseit, a sajtótájékoztatókat, sajtóbeszélgetéseket, i) koordinálja a sajtóközlemények, hirdetések valamint a felügyeleti kiadványok elõkészítését és szerkesztését, felelõs azok megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatos feladatok szervezéséért, j) végzi a Felügyelet tevékenységével kapcsolatos sajtóanyagok archiválását, vezeti a sajtónyilvántartást, k) háttéranyagokat, sajtóelemzéseket, napi sajtószemlét készít, és közvetlenül tájékoztatja az intézményfelelõsöket az aktuális hírekrõl, l) ellátja a konzultációk, konferenciák, kampányok szervezésével kapcsolatos technikai feladatokat, szervezi az egyéb rendezvényeket, végzi a Felügyelet által szervezett nemzetközi konferenciák, szemináriumok, munkabizottságok üléseinek technikai lebonyolítását, szorosan együttmûködve a Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztállyal, m) összeállítja, szerkeszti és terjeszti a Felügyelet elektronikus hírlevelét, n) megszervezi a Felügyelet mûködésével kapcsolatos idegen nyelvi fordítási és tolmácsolási feladatokat, o) kialakítja és mûködteti a felügyeleti könyvtárat, beszerzi a szakkönyveket és a folyóiratokat. A Felügyelet szervezetfejlesztési tevékenységével összefüggésben a) ellátja az SZMSZ folyamatos karbantartását, b) a Felügyelet egészére kiterjedõen felméri és dokumentálja a felügyeleti folyamatokat, a társfõosztályokkal közösen közremûködik a folyamatok újradefiniálásában, optimalizálásában, c) közremûködik a Felügyelet belsõ szabályozó dokumentumainak elkészítésében, végzi azok kiadását, közzétételét és nyilvántartását, d) a belsõ szabályozások folyamatos felügyeleteként nyilvántartása alapján koordinálja a belsõ szabályozások és a kapcsolódó ellenõrzési nyomvonalak kötelezõ felülvizsgálatát, e) elkészíti és karbantartja a Felügyelet belsõ irányításával kapcsolatos szabályozó dokumentumokat és az üzletmenet-folytonossági tervet (BCP), f) dokumentálja a Felügyelet kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ vezetõinek helyettesítésre vonatkozó döntéseit, nyilvántartja és a Felügyelet Intranetes rendszerében folyamatosan közzéteszi a helyettesítésre jogosult személy nevét, a helyettesítés tárgyi és idõbeli hatálya pontos megjelölésével; a közzététel tartalmát a helyettesített vezetõ vagy felettese hagyja jóvá, g) ellátja az információbiztonsági irányítási rendszer és a minõségirányítási rendszer mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, h) felelõs a Felügyelet és belföldi szervezetek között létrejött együttmûködési és stratégiai megállapodások elõkészítésének koordinálásáért és nyilvántartásáért. A titkári feladatok keretében a) szervezi a vezetõi értekezlet üléseit, vezeti a jegyzõkönyvet és intézkedik a döntés szerinti nyilvánosságra hozatalról, b) végzi a vezetõi értekezlet ülései iratainak iktatását, irattárazását, c) nyilvántartja a Felügyelet elnökének döntéseit és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, d) összeállítja és figyelemmel kíséri a felügyeleti munkatervet, nyilvántartja a munkatervi pontok végrehajtását, e) ellátja a PST mûködésével kapcsolatos szakmai titkársági teendõket. Az egyéb feladatok keretében a) koordinálja a belsõ mûködési kockázatkezelési feladatokat, b) kivizsgálja azokat az ügyeket, melyek a Felügyelet eljárását adott ügyben ismételten kifogásolják, c) intézi a közvetlenül a Felügyelet elnöke nevére érkezõ, fõosztályra szignált megkeresések (bejelentések, panaszok, egyéb levelek) megválaszolását, szükség szerint az illetékes igazgatóság bevonásával; d) ellátja az intézményi szabálytalanságok kivizsgálásával összefüggõ koordinációs feladatokat. A fõosztályon belül önálló felelõsséggel, közvetlenül a Felügyelet elnökének irányítása alatt látja el az informatika biztonsági felelõs a jogszabály által elõírt feladatokat.

456


2. szám

Elnöki fõtanácsadók 31. §

(1) Az elnöki fõtanácsadó a) a Felügyelet elnökének közvetlen irányításával, a Felügyelet elnöke által meghatározott egyedi szakmai feladatok végrehajtását irányítja, illetve végzi, b)

ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket a Felügyelet elnöke vagy belsõ szabályozó dokumentum a feladatkörébe sorol.

(2) A személy-, vagyon- és objektumbiztonságért felelõs elnöki fõtanácsadó, a biztonsági igazgató a)

felügyeli és koordinálja a Gazdasági igazgatósággal, az Informatika szolgáltatási igazgatósággal, az informatika biztonsági felelõssel és a biztonsági vezetõvel együttmûködve a személy- és objektumbiztonsággal kapcsolatos felügyeleti feladatokat,

b)

részt vesz a Felügyelet és a rendvédelmi szervek közötti együttmûködésben,

c)

ellátja a nemzetbiztonsági kérdésekkel összefüggõ feladatokat.

A Felügyeleti ellenõrzésekért, az engedélyezési eljárások lefolytatásáért, valamint a piacfelügyeleti feladatokért felelõs alelnök közvetlen irányítása alatt álló hivatali szervezeti egységek Felügyeleti igazgatóság 32. §

(1) Ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában. (2) Pénzügyi csoportok felügyeleti fõosztálya a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) szakmai kompetenciája a pénzügyi csoportokkal és konglomerátumokkal, továbbá az egyedi intézményekkel összefüggõ felügyelõi, valamint a különbözõ kockázatokra számított tõkekövetelmény szabályokhoz kapcsolódó felügyelési és engedélyezési tevékenység – ennek keretében: i. kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, a. rendszeres, valamint rendkívüli adatszolgáltatások kapcsán (negyedéves, éves adatszolgáltatások, negyedéves, féléves, éves beszámolók), b. szükség esetén az intézmény tulajdonosaival, könyvvizsgálójával, ennek keretében az intézményektõl tájékoztatást, adatot kér a tudomására jutott információkról, c. a Felügyelet prioritásai alapján az intézménnyel szemben megtervezi és végrehajtja a Felügyelet intézkedését, d. figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását, ii. a felelõsségébe tartozó intézmények és intézménycsoportok tekintetében javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre, iii. közremûködik a felügyelt intézményekkel, intézménycsoportokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokban, különös tekintettel a tõkekövetelmény fejlett módszereinek engedélyezési eljárására (validáció), iv. részt vesz a felügyelt intézményekkel, intézménycsoportokkal kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálatban (a továbbiakban: SREP), valamint a nyilvánosságra hozatali követelmények ellenõrzésében, v. felelõs a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért – nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelõen a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektõl kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelõseivel –, és a kötelezettségvállalásokból fakadó lépések kezdeményezésért, ab) ellátja a pénzügyi konglomerátumok, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok, valamint az összefüggõ irányítási struktúrával rendelkezõ intézménycsoportok felügyeletét, különös tekintettel arra, hogy az összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens mûködés, a kockázatvállalási és a tõkemegfelelési elõírások betartása,

2. szám


457

Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett felügyeleti fõosztályokkal, irányítja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában i. prudenciális szempontból véleményezi a személyi, engedélyezési kérdésekben az intézmények vezetõivel kapcsolatban beküldött dokumentumokat, bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában.

c)

Elemzési, módszertani feladatok: ca) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, intézménycsoportokat, cb) a kockázatelemzés és -értékelés, az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelõi munka során a felügyelt intézményrõl rendelkezésre álló számszerûsíthetõ és nem számszerûsíthetõ, minõsítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére, cc) meghatározott módszertan alapján kockázatelemzést és -értékelést készít, ezen belül i. az intézmények kockázati elemzését, ii. a szektor szintû bottom-up elemzéseket, és iii. az egyes témák átfogó elemzését (pl. témavizsgálatok elõkészítéséhez) végzi, cd) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélésekre vonatkozó, a piacellenõrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi, valamint az elemzési szakterületektõl kapott információkat is, ce) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében.

d)

Nemzetközi feladatok: da) a külföldi társfelügyeletekkel való együttmûködés során ellátja a belföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak, db) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat, ennek keretében i. kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos hazai felügyeleti érdekeket, ii. részt vesz a Felügyelet közremûködésével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban, dc) ellátja a külföldi székhelyû intézmények magyarországi fióktelepének a vonatkozó irányelvek szerint a befogadó ország hatósága által ellátott felügyeletét, részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, dd) kijelölés alapján, annak mélységében és terjedelmében részt vesz az EU és egyéb nemzetközi együttmûködésbõl fakadó feladatokban, ennek keretében i. felkészül az ülésekre, kialakítja a magyar álláspontot, ii. részt vesz a CRD és a SREP munkacsoportokban, iii. CRD témakörben oktatási, képzési feladatokat lát el a felügyeleti munkatársaknak és a szakmai képviselõknek.

e)

A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ea) eb) ec) ed)

Belföldi székhelyû pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya, Külföldi székhelyû pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya I., Külföldi székhelyû pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya II., Modellezési osztály.

(3) Hitelintézetek felügyeleti fõosztálya a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) ellátja az összevont alapú felügyelet hatálya alá nem tartozó hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a hitelintézettel egyenértékû pénzügyi vállalkozások, a szakosított hitelintézetek, a pénzforgalmi intézmények és a hitelintézeti fióktelepek közül a fõosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggõ

458


2. szám

irányítási struktúrával rendelkezõ intézménycsoportok felügyeletét, valamint részt vesz a pénzforgalmi tevékenység felügyelésében, melynek keretében: i. folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére, ii. kapcsolatot tart az intézmények vezetésével a. rendszeres, valamint rendkívüli adatszolgáltatások kapcsán (negyedéves, éves adatszolgáltatások, negyedéves, féléves, éves beszámolók), b. szükség esetén az intézmény tulajdonosaival, könyvvizsgálójával, ennek keretében az intézményektõl tájékoztatást, adatot kér a tudomására jutott információkról, c. a Felügyelet prioritásai alapján az intézménnyel szemben megtervezi és végrehajtja a Felügyelet intézkedését, d. figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását, iii. javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre, iv. felelõs a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért – nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelõen, a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektõl kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelõseivel –, és a kötelezettségvállalásokból fakadó lépések kezdeményezésért, ab) ellátja az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (OTIVA), a Hitelszövetkezetek Elsõ Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alappal (HBA), valamint a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (TAKIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapjával (REPIVA) kapcsolatos felügyeleti feladatokat. b)

Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett felügyeleti fõosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában, bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában, bc) hatáskörébe tartozó intézmények esetében koordinálja a Felügyelet által külföldi felügyelettel kezdeményezett felügyeleti együttmûködéssel és információcserével kapcsolatos teendõket.

c)

Elemzési, módszertani feladatok: ca) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, cb) a kockázatelemzés és -értékelés, az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelõi munka során a felügyelt intézményrõl rendelkezésre álló számszerûsíthetõ és nem számszerûsíthetõ, minõsítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére, cc) meghatározott módszertan alapján kockázatelemzést és -értékelést végez, ezen belül i. intézmények kockázati elemzését, ii. szektor szintû bottom-up elemzéseket, és iii. egyes témák átfogó elemzését (pl. témavizsgálatok elõkészítéséhez) készíti, cd) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenõrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi, valamint az elemzési szakterületektõl kapott információkat is, ce) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében.

d)

Nemzetközi feladatok: da) a külföldi társfelügyeletekkel való együttmûködés során ellátja a belföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak, db) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a külföldi székhelyû

2. szám


459

pénzügyi csoportokkal kapcsolatos hazai felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet közremûködésével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban, dc) kijelölés alapján részt vesz az EU, más nemzetközi szervezetek, illetõleg az általuk létrehozott munkacsoportok munkájában, dd) ellátja a külföldi székhelyû intézmények magyarországi fióktelepének a vonatkozó irányelvek szerint a befogadó ország hatósága által ellátott felügyeletét, részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében. e)


Szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti osztálya I., Szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti osztálya II., Kereskedelmi bankok felügyeleti osztálya, Pénzforgalmi felügyeleti osztály.

(4) Pénzpiaci vizsgálati fõosztály a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) az igazgatóság pénzpiaci területének (Pénzügyi csoportok felügyeleti fõosztálya, Hitelintézetek felügyeleti fõosztálya) felelõsségébe tartozó intézmények és intézménycsoportok tekintetében javaslatot tesz a jogszabályban elõírt kötelezõ vizsgálatok vonatkozásában az éves vizsgálati program prioritásaira, a vizsgálati program által meghatározott konkrét vizsgálati tervre, figyelemmel kíséri a vizsgálati terv teljesülését, ab) a vonatkozó jogszabályi elõírások szerint i. az igazgatóság pénzpiaci szakterületinek hatáskörébe sorolt szervezeteknél átfogó- és utóvizsgálatot végez, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a javaslatok mátrixot, elkészíti a vizsgálati levelet, együttmûködik a határozat elkészítésében a jogérvényesítési szakterülettel, ii. ellátja a kompetenciájába tartozó kockázatok szakértõi feladatait, iii. kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében.

b)

Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett felügyeleti fõosztályokkal, megszervezi azok részvételét a vizsgálatokban, bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában.

c)

Elemzési, módszertani feladatok: ca) a vizsgálati tapasztalatok alapján javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában, cb) véleményezi a vizsgálatokhoz kapcsolódó módszertani fejlesztéseket, cc) vizsgálati tapasztalatai alapján javaslatot tesz módszertani fejlesztésekre.

d)

Nemzetközi feladatok: közremûködik a felügyelt intézmények belföldi, valamint a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal összefüggõ kapcsolataiból adódó vizsgálatokkal együtt járó feladatok ellátásában.

(5) Tõkepiaci intézmények felügyeleti fõosztálya a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) ellátja a befektetési vállalkozások által vezetett csoportok, a befektetési vállalkozások, az árutõzsdei szolgáltatók, a tõzsdék, a központi értéktárak, az elszámolóházak, a befektetési alapkezelõk, a befektetési alapok, a kockázati tõkealapok és a kockázati tõkealap-kezelõk, a központi szerzõdõ fél funkcióit ellátó intézmények, valamint a hazai és az EU szintû pénz- és értékpapír elszámolásforgalmi szolgáltatások felügyeletét, továbbá a fõosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggõ irányítási struktúrával rendelkezõ intézménycsoportok felügyeletét, illetve a hitelintézetek befektetési szolgáltatási tevékenységének felügyeletét, ennek keretében: i. a folyamatos felügyelõi monitoring során figyelemmel kíséri és értékeli ezen intézményi kör Felügyelet felé teljesített rendszeres adatszolgáltatását. Szükség esetén haladéktalanul intézkedik az adatszolgáltatás alapján feltárt kockázatok kezelése érdekében (pl. felhívás adatszolgáltatás pótlására,

460


ab)

ac)

ad)

ae)

af)

ag)

2. szám

helyesbítésére, alátámasztására, ismétlõdõen elõforduló hibák, hiányosságok esetén vizsgálat indításának kezdeményezése), ii. a folyamatos felügyelõi monitoring keretében végzett adatszolgáltatás-kontroll kiterjed a Felügyelet adatfogadó rendszerében elõforduló hibáknak a felelõs terület felé történõ jelzésére is (informatikai hiba, csengetések mûködése), iii. a hatáskörébe sorolt szervezeteknél átfogó-, cél- és utóvizsgálatot végez, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a javaslatok mátrixot és a vizsgálati levelet, együttmûködik a határozat elkészítésében a jogérvényesítési szakterülettel, iv. nyomon követi a nyilvános adatokat, a sajtóhíreket és a piaci információkat, szükség esetén kezeli a felmerülõ kockázatokat (információk megalapozottságának kontrollját követõen további információk beszerzése, vizsgálat indítása vagy kezdeményezése eljárásra jogosult felügyeleti szervezeti egységnél, külsõ hatóságnál), ellátja a Befektetõ-védelmi Alappal (a továbbiakban: BEVA) kapcsolatos felügyeleti feladatokat, továbbá tanácskozási joggal részt vesz az igazgatóság ülésein, i. a tárgyalásra kerülõ napirendi pontok kapcsán – elõzetes belsõ egyeztetés alapján – képviseli a Felügyelet álláspontját, ii. a kompetenciájába tartozó intézményi kört érintõ kérdések kapcsán a Felügyeletet érintõ kérdések körében konzultatív szerepet tölt be, az aktuálisan felmerülõ esetekben biztosítja a szükséges információáramlást a Felügyelet és a BEVA között, iii. vizsgálati tervének kialakításánál figyelembe veszi a BEVA által rendelkezésre bocsátott információkat, részt vesz a szabályozott piac, a tõzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, a központi szerzõdõ fél funkciót ellátó intézmény, illetõleg a központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyûlésein, i. a tárgyalásra kerülõ napirendi pontok kapcsán – elõzetes belsõ egyeztetés alapján – képviseli a Felügyelet álláspontját, ii. a kompetenciájába tartozó intézményi kört érintõ kérdések kapcsán a Felügyeletet érintõ kérdések körében konzultatív szerepet tölt be, közremûködik az e szervezeteket érintõ jogszabály- és szabályzatalkotási folyamatban, kapcsolatot tart a felügyelete alá tartozó intézmények szakmai szervezeteivel (Befektetési Alapkezelõk és Vagyonkezelõk Magyarországi Szövetsége, Befektetési Szolgáltatók Szövetsége), i. szakmai kérdésekben történõ egyeztetések során – elõzetes belsõ egyeztetés alapján – képviseli a Felügyelet álláspontját, ii. a szakmai szervezetek rendelkezésére álló, a felügyelt intézményi kört érintõ információkat értékeli, szükség esetén az indokolt intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi a Felügyeleten, folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére, i. a folyamatos felügyelõi monitoring és a helyszíni vizsgálatok során e területen szerzett tapasztalatokat azok kockázati értékelését követõen vizsgálati levélben vagy határozati formában megjeleníti, a javaslatok végrehajtását adatszolgáltatás alapján vagy utóvizsgálat tartásával kontrollálja, kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, a belsõ ellenõri, compliance feladatokat ellátó munkatársakkal, illetõleg a folyamatos kapcsolattartásra kijelölt egyéb személyekkel (jellemzõen back-office, jelentésszolgálati munkatárs), ennek keretében az intézményektõl tájékoztatást, adatot kér, kompetenciája körében információt szolgáltat: i. a kapott információkat a folyamatos felügyelõi monitoring, illetõleg a vizsgálatok során értékeli, ii. a fenti személyek felé soron kívül közvetíti a Felügyelet más területei által felmerült kérdéseket, kéréseket, azok megválaszolását nyomon követi, iii. a felügyelt intézmények részérõl felmerülõ kérdések megválaszolásában közremûködik, szükség esetén operatív módon segítséget nyújt számukra (jellemzõen: adatszolgáltatási értelmezési kérdések megválaszolása), iv. a felügyelt intézményektõl rendszeresen, gyakorta érkezõ, tipikusnak tekinthetõ kérdésekbõl, jelzésekbõl levonható problémakörök megoldása érdekében intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,

2. szám


b)

c)

461

ah) a tudomására jutott információk, a kapcsolattartás, valamint a Felügyelet prioritásai alapján az intézménnyel szemben megtervezi és végrehajtja a Felügyelet intézkedését, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását, i. a kockázatalapú módszertanban (a továbbiakban: KOMÓD) rögzítetten nyomon követi a Felügyelet felhívásának megvalósulását, ii. szükség esetén operatív egyeztetéseken, konzultációkon vesz részt a nyomon követés folyamatosságának biztosítására, ai) felelõs a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelõen a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektõl kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelõseivel, továbbá a kötelezettségvállalásokból fakadó lépések kezdeményezésért: i. folyamatosan monitorozza a válságterületek adatszolgáltatását, a kockázatok haladéktalan feltárását, elõrejelzését elõsegítõ módon kialakítja a válsághelyzetbe került intézmények adatszolgáltatását (szükség szerint rendkívüli adatszolgáltatás elrendelése), az ily módon kapott információkat értékeli, továbbítja a döntéshozatali szintek felé, ii. részt vesz a válságkezelés lehetséges módjainak kidolgozásában; a döntéshozatalhoz az alternatív megoldásokról elemzéseket készít a vezetés számára, aj) véleményezi a szakmai kompetenciája alá tartozó felügyelt intézmények alapítási, mûködési és tevékenységi engedélykérelmét, i. az engedélyezés munkafolyamatában a kialakított eljárásrend keretében tõkepiaci felügyeleti szempontból vizsgálja a benyújtott dokumentumok megfelelõségét, ak) a felmerülõ igényeknek megfelelõen elõadások, konzultációk, tájékoztatások tartásával segíti a piaci szereplõk, szakmai szervezetek tevékenységét; aktívan közremûködik más szervezetek által szervezett ilyen programokban, al) szakmai kompetenciája keretében igény szerint részt vesz a Felügyeleten belül szervezett oktatási, továbbképzési tevékenységben, am) a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával történõ együttmûködés keretében aktívan részt vesz a kompetenciája alapján érintett intézményi körre vonatkozó jogszabályok, állásfoglalások kialakításában, a befektetési vállalkozási minõsítést kérõ könyvvizsgálók kérelmének véleményezésében, a Pénz- és Tõkepiaci tagozat mellett mûködõ Szakértõi csoportba tõkepiaci szakértõt delegál, a Felügyelettel közös rendezvényeken a tõkepiaci területet érintõ elõadásokat tart. Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett felügyeleti fõosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában, i. a folyamatos felügyelõi monitoring, a vizsgálati tapasztalatok alapján rendelkezésére álló információk nyújtásával együttmûködik más felügyeleti fõosztályokkal, ennek keretében közösen lefolytatott cél-, átfogó-, utó- és témavizsgálatokban vesz részt; a rendelkezésére álló információkat átadja, bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában, bc) szükség szerint ellenõrzési, felügyelési kérdésekben rendelkezésére álló tapasztalatait megosztja, és módszertani segítséget nyújt. Elemzési, módszertani feladatok: ca) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés, az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelõi munka során a felügyelt intézményrõl rendelkezésre álló számszerûsíthetõ és nem számszerûsíthetõ, minõsítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére, i. a feltárt kockázatok értékelésének megfelelõ intézkedés lehetséges formáinak kiválasztásával (pl. kiegészítõ információk bekérése, adatszolgáltatás helyesbítésére történõ felhívás, adatszolgáltatás analitikájának bekérése és bizonylat alapú kontrollja, helyszíni, nem helyszíni vizsgálat kezdeményezése, pótlólagos tõkekövetelmény elõírása stb.) haladéktalanul intézkedést kezdeményez,

462


2. szám

cb) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélésekrõl a piacellenõrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektõl kapott információkat: i. eljárásai során (átfogó-, cél-, téma-, és utóellenõrzés) ezen információkból levonható, rendszerjellegû problémákat kiemelten vizsgálja, ii. a szakmai kompetenciájába esõ (felügyeleti egyeztetések során, vagy külsõ megkeresésekben felmerülõ) kérdések megválaszolásában szükség szerint együttmûködik e területekkel, cc) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában, adott tárgykörbõl felkészülten, szükség szerinti formában és részletezettséggel, határidõre véleményt alkot, azt további egyeztetésre továbbítja. d)

Nemzetközi feladatok: da) a külföldi társfelügyeletekkel való együttmûködés során ellátja a belföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak, i. él a Felügyelet rendelkezésére álló ellenõrzési jogosítványokkal, ii. biztosítja a megfelelõ információáramlást az együttmûködés során, db) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos hazai felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet közremûködésével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban, dc) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, él a Felügyeletet e téren megilletõ jogszabályi ellenõrzési lehetõségekkel (cél, témavizsgálat indítása), dd) részt vesz a szakmai kompetenciájába tartozó európai uniós felügyeleti hatóságokban (ESMA), bizottságokban és munkacsoportokban: i. a bizottságok, munkacsoportok feladatkörének megfelelõen, az aktuálisan tárgyalásra kerülõ napirendi pontokra felkészül, a képviselendõ felügyeleti álláspontról elõzetesen egyeztet, majd azt képviseli, ii. ez irányú tevékenységérõl beszámolót készít, iii. a Felügyelet, ezen belül a fõosztály kompetenciáját érintõ kérdések során szerzett tapasztalatokat átadja, hasznosítja (a felügyelési tevékenység, a jogszabály alkotási és az egyeztetési folyamatokban), de) hatáskörébe tartozó intézmények esetében koordinálja a Felügyelet által külföldi felügyelettel kezdeményezett felügyeleti együttmûködéssel és információcserével kapcsolatos teendõket, a szükséges információkat összegyûjti, rendszerezi, értékeli, kommunikálja.

e)

A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ea) Tõkepiaci intézmények felügyeleti osztálya, eb) Tõkepiaci intézmények vizsgálati osztálya.

(6) Biztosításfelügyeleti fõosztály a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) ellátja a biztosítókról és biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységet végzõ szervezetek és természetes személyek, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény hatálya alá esõ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények felügyeletét: i. a folyamatos felügyelés keretében a. kapcsolatot tart az intézményekkel a rendszeres, valamint rendkívüli adatszolgáltatások kapcsán (negyedéves, éves adatszolgáltatások, éves beszámolók), b. szakmai egyeztetéseket, konzultációkat folytat, c. a tudomására jutott információkat feldolgozza, és a releváns információkat rögzíti a KOMÓD-IT rendszerben, d. kockázati alapon rendszeresen értékeli az intézményeket,

2. szám


463

ii.

ab)

ac)

ad)

ae)

af) ag)

ah)

b)

a vonatkozó jogszabályi elõírások szerint a. átfogó vizsgálatot végez, melynek keretében ellátja a vizsgálatvezetõi teendõket, a kompetenciájába tartozó kockázatok szakértõi feladatait, b. kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez és folytat le, melynek keretében ellátja a vizsgálatvezetõi teendõket, a kompetenciájába tartozó kockázatok szakértõi feladatait, iii. értékeli és figyelemmel kíséri a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, illetve a belsõ védelmi vonalait, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére, iv. értékeli az aktuáriusi jelentéseket, rendszeresen figyelemmel kíséri a tartalékolási módszerek szakmai és jogszabályi helyességét, a módszerváltások indokoltságát, a gyakorlati megvalósítást, és a tartalékok szintjének elégségességét, v. ellenõrzi a biztosítók esetében a szavatoló tõkeszükséglet számítások helyességét, elemzi a biztosítók szolvencia helyzetének alakulását az éves és negyedéves szavatoló tõke jelentések alapján, javaslatot tesz a szükséges felügyeleti intézkedésekre, ellátja a Szolvencia II Irányelv hazai alkalmazásával összefüggõ feladatokat: i. felelõs és irányítja a Felügyelet Szolvencia II. felkészülését, beleértve a Szolvencia II. bizottság mûködtetését, ii. lebonyolítja a hazai mennyiségi hatástanulmányokat, iii. a belsõ modellekkel kapcsolatos vizsgálatokat lefolytatja (pre-applikáció, applikáció) kapcsolódva az engedélyezési eljárásokhoz, iv. kidolgozza az új felügyeleti felülvizsgálati folyamatot (SRP), v. konzultációkat szervez a piaci szereplõk felkészülésének támogatására, oktatást szervez a Felügyelet munkatársai részére, ellátja a biztosítási tevékenységet végzõ intézmények és a fõosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében a. a Bit. szerint összevont alapú felügyelet hatálya alá tartózó intézmények felügyeletét, b. az összefüggõ irányítási struktúrával rendelkezõ csoportok felügyeletét, ellátja a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal kapcsolatos felügyeleti feladatokat: i. jogszabályi kötelezés alapján értékeli az Alap és a Számla éves eredmény-elszámolását és adatszolgáltatását, ii. szükség esetén helyszíni vizsgálatot tart, kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival: i. az intézményektõl tájékoztatást, adatot kér, ii. prudenciális megbeszélést kezdeményez, a Felügyelet prioritásainak figyelembevételével, a rendelkezésre álló információk feldolgozása alapján intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri és értékeli a fõosztály által kezdeményezett ellenõrzésekkel kapcsolatos intézkedésekben foglaltak i. teljesítését, ii. azok hatását az intézmény kockázatai értékelése során, felelõs a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelõen a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektõl kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelõseivel, továbbá felelõs a kötelezettségvállalásokból fakadó lépések kezdeményezésért.

Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett felügyeleti fõosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában: i. prudenciális szempontból véleményezi a személyi engedélyezési kérdésekben a biztosítók mûködésével összefüggésben megküldött dokumentumokat, ii. biztosítás szakmai véleményt ad a. biztosító alapítása, b. biztosítási tevékenység megkezdése és megszüntetése,

464


2. szám

c. biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenység megkezdése, d. biztosítási tevékenység módosítása, e. biztosítási állomány átruházása, f. biztosító átalakulása, egyesülése, szétválása kérdéskörben, valamint g. a Bit. szerinti minden további engedélyezési és bejelentési ügyben, bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában: i. a fogyasztóvédelmi és panaszügyi megkeresésekre a társfõosztályok felkérése alapján szakmai véleményt nyújt, ii. a Bit. hatályán kívül esõ intézmények vonatkozásában biztosítási kompetenciájának megfelelõen együttmûködik a társfõosztályokkal, bc) szakmai kompetenciája tekintetében felkérés alapján részt vesz a társfõosztályok által végzett ellenõrzési feladatokban. c)

Elemzési, módszertani feladatok: ca) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket egyedileg és szektor szintjén, a kockázatelemzés és -értékelés, az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelõi munka során a felügyelt intézményrõl rendelkezésre álló számszerûsíthetõ és nem számszerûsíthetõ értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére, ennek keretében feladatkörébe tartozik i. az intézmények kockázati elemzésének, ii. a szektor szintû bottom-up elemzéseknek és iii. az egyes témák átfogó elemzésének (pl. témavizsgálatok elõkészítéséhez) készítése, cb) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenõrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektõl kapott információkat, cc) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre, cd) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában,

d)

Nemzetközi feladatok: da) a külföldi társfelügyeletekkel való együttmûködés során ellátja a belföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak, ennek keretében feladata: i. az információk gyûjtésének és terjesztésének összehangolása rendes körülmények között és szükséghelyzetekben, ii. a felügyeleti felülvizsgálat és a csoport pénzügyi helyzetének értékelése, beleértve a csoport szavatolótõke-megfelelését, a kockázatkoncentrációt és a csoporton belüli ügyleteket, iii. a csoport irányítási rendszerének értékelése, iv. a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja, v. az intézkedések és döntések, különösen a csoportszintû belsõ modellek jóváhagyási eljárásának vezetése, db) kijelölés alapján, a kijelölés mélységében és terjedelmében részt vesz az Európai Uniós és egyéb nemzetközi együttmûködésbõl fakadó feladatokban, ennek keretében i. felkészül az ülésekre, képviseli a magyar álláspontot, ii. az NGM illetékes területeivel egyeztet a Szolvencia II irányelv 2. szintû szabályozás-tervezetének véleményezésében, iii. felkészíti a felügyelet képviselõjét a Biztosítás és a Foglalkoztatói Nyugdíjak Európai Felügyelete (EIOPA) üléseire, dc) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat: i. folyamatosan kapcsolatot tart a külföldi társfelügyeletekkel, ii. képviseli a külföldi székhelyû pénzügyi csoportokkal kapcsolatos hazai felügyeleti érdekeket, iii. prezentációkat készít a felügyeleti kollégiumok (CoS) üléseire, amelyben bemutatja a hazai intézményt,

2. szám


465

iv. a csoportfelügyeletnek információt nyújt rendes körülmények között és szükséghelyzetekben (csoporton belüli tranzakciók, kockázat koncentráció, tõke helyzet stb.), v. részt vesz a belföldi székhelyû pénzügyi csoportok felügyelete által kezdeményezett helyszíni vizsgálatokban, dd) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, de) hatáskörébe tartozó intézmények esetében közremûködik a Felügyelet által külföldi felügyelettel kezdeményezett felügyeleti együttmûködéssel és információcserével kapcsolatos teendõkben, df) részt vesz a Szolvencia II. irányelvben elõírt tõkemegfelelés számításával kapcsolatos, belsõ modellek csoportfelügyelet által koordinált engedélyezési eljárásaiban (pre-applikáció, applikáció). e)


Tõke- és jövedelemkockázatok értékelési osztálya, Biztosítási vizsgálati osztály, Biztosítók felügyeleti osztálya I., Biztosítók felügyeleti osztálya II.

(7) Pénztárak felügyeleti fõosztálya a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) ellátja a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, valamint ezen intézmények szolgáltatói, és a fõosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggõ irányítási struktúrával rendelkezõ csoportok felügyeletét: i. kapcsolatot tart a csoport intézményeivel, a csoportfelügyeléshez kapcsolódóan együttmûködik az érintett társfõosztállyal, ii. a csoportfelügyelésbe bevont intézménynél a csoportkockázatok feltárása érdekében dokumentumokat kér be, amelyeket kiértékel, indokolt esetben intézkedik az intézményekkel szemben, iii. elvégzi a helyszíni vizsgálat keretében a Felügyelet és a fõosztály munkatervében szereplõ pénztárak ellenõrzését, iv. elvégzi a helyszínen kívüli felügyelés keretében a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló, közgyûlési anyagok, negyedéves, éves jelentések, beszámolók feldolgozását, véleményezi a pénztárak alapszabályait, SZMSZ-ét, szolgáltatási szabályzatait, és egyéb megküldött szabályzatait, v. véleményezi a pénztárak befektetési politikáját, illetve azok módosításait, vi. számításokkal ellenõrzi a pénztári adatszolgáltatáson alapuló hozamadatokat a vagyonnövekedési mutatókat, majd közzéteszi azokat a honlapon, vii. napi rendszerességgel ellenõrzi a pénztárak elszámoló egységeinek árfolyam alakulását, szükség esetén (téves, hiányos, módosított adatszolgáltatás) haladéktalanul intézkedik, viii. tanácskozási joggal részt vesz a pénztárak közgyûlésein, ix. éves rendszerességgel elkészíti a pénztárak díjterhelésére vonatkozó számításokat, majd a Felügyelet honlapján közzéteszi, x. figyelemmel kíséri a sajtóban megjelenõ híreket az intézményekkel kapcsolatban, xi. ellenõrzi az adatszolgáltatásokat, tájékoztatást kér az adatszolgáltatások tartalmával kapcsolatban, indokolt esetben kezdeményezi az adatszolgáltatások módosítását, xii. megkeresések alapján szakvéleményt készít a felügyelt intézmények és szolgáltatói részére, ab) ellátja a Pénztárak Garancia Alapjával (a továbbiakban: PGA) kapcsolatos felügyeleti feladatokat: i. vizsgálja, hogy a pénztárak elvégzik-e a számítást a hozamgarantált tõke összegére vonatkozóan, ii. vizsgálja, hogy a kifizetésnél figyelembe veszi-e ezeket a számításokat, iii. ellátja a PGA felügyeletével kapcsolatos felügyeleti teendõket, ellenõrzi a PGA mûködését, beszámolóját, iv. tanácskozási joggal részt vesz az igazgatóság ülésein, ac) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektõl tájékoztatást, adatot kér: i. rendszeres konzultációkat kezdeményez a felügyelt intézményekkel, ii. elfogadja a felügyelt intézmények által kezdeményezett konzultációkat, iii. évente (szükség esetén) átfogó konzultációt szervez a pénztári jogszabályok módosulásáról a pénztárak és szolgáltatóik számára,

466


b)

2. szám

ad) a tudomására jutott információk, a kapcsolattartás, valamint a Felügyelet prioritásai alapján az intézménnyel szemben megtervezi és végrehajtja a Felügyelet intézkedését, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását: i. helyszíni és helyszínen kívüli (átfogó-, cél-, és téma) vizsgálatokra tesz javaslatot, és lefolytatja azokat, ii. az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapján intézkedési javaslatot tesz (határozat, vizsgálati levél), iii. figyelemmel kíséri a határozatok, vezetõi levelek teljesítését, indokolt esetben intézkedik az intézmény felé, illetve szankció alkalmazására tesz javaslatot a jogi terület felé, nem teljesítés esetén, iv. figyelemmel kíséri a felügyeleti felszólítások (közgyûlésekkel, szabályzatokkal, panaszügyekkel, adatszolgáltatásokkal stb. kapcsolatban) teljesítését, ae) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre, af) szakmai kapcsolatot tart fenn: i. a Felügyelet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) közötti Együttmûködési megállapodásra figyelemmel a NAV országos szervezetével, ii. a Felügyelet és a MÁK közötti Együttmûködési megállapodásra figyelemmel a MÁK-kal, ag) ellátja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény rendelkezéseibõl eredõ feladatokat, ah) határozati javaslatokat készít a jogszabálysértõ pénztári eljárások megszüntetésére, ai) közremûködik a magánnyugdíjrendszer szabályozási kérdéseinek kialakításában, részt vesz a magánnyugdíjpénztári rendszert érintõ stratégiai kérdésekkel kapcsolatos felügyeleti álláspont kialakításában, folyamatos szakmai kapcsolatot tart az érintett társadalombiztosítási igazgatási szervekkel a magánnyugdíj-pénztári rendszert érintõ eljárási kérdések kialakítása érdekében: i. szakmai egyeztetéseket, megbeszéléseket szervez a pénztárak bevonásával, ii. képviseli a pénztárakkal kapcsolatos elvárásokat a felügyeleti stratégia kialakításánál, aj) szakterületét érintõen – különösen az új jogszabályok megjelenését követõen – a pénztárak számára tájékoztatókat készít, szakmai konzultációkat tart, elõsegítve a tájékozottságot és a jogkövetõ magatartást: i. egyeztetéseket folytat a pénztári rendszeren belül a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, ii. tájékoztatja a szektort a jogszabályváltozással kapcsolatos felügyeleti elvárásokról, iii. írásos anyagokat, módszertani útmutatókat készít, ak) a pénztári szektorról termékismertetõ táblákat állít össze, és azokat a szükséges gyakorisággal frissíti: i. felügyeli a pénztárak szolgáltatásait, ii. felügyeli a pénztárak szolgáltatásokkal összefüggõ szabályzatait, azokat véleményezi, javaslatot tesz a módosításra, iii. vizsgálja a tagokkal kapcsolatos szolgáltatások jogszerûségét. Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett fõosztályokkal, i. részt vesz a tevékenységi engedélyek kiadásához szükséges szakmai anyagok véleményezésében (pénzügyi tervek, szabályzatok, szerzõdés-tervezetek), ii. az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódóan szakvéleményt ad a társfõosztályok részére [beolvadás, egyesülés, végelszámolás, Választható Portfóliós Rendszer (VPR) engedélyezése, kiegészítõ vállalkozási tevékenység végzése, választható portfóliós rendszer engedélyezése önkéntes nyugdíjpénztáraknál, az ingatlan értékbecslõ személyének engedélyezése], iii. adatokat szolgáltat a Központi Törzsadattár (a továbbiakban: KTA) feltöltéséhez, iv. a társfõosztály megkeresése alapján véleményezi a pénztárakra vonatkozó panaszokat, v. megkeresésre elkészíti az egyedi ügyekre vonatkozó álláspontját, vi. megfogalmazza a pénztárakról szükséges általános ismertetõket, vii. javaslatot tesz a Kommunikációs fõosztály részére a sajtómegjelenés és az internetes közzétételek szakmai anyagaira (hozamadatok, szöveges összefoglaló, díjterhelés),

2. szám


467

bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában: i. részt vesz a társfõosztályok által végzett helyszíni és nem helyszíni ellenõrzésekben, elsõsorban a pénztári portfólió-kezelést végzõ intézményeket (hitelintézetek, befektetési alapkezelõk, befektetési vállalkozások) felügyelõ szakfõosztályok vizsgálataiban, a pénztárakat érintõ vagyonkezelés ellenõrzésében, ii. tájékoztatja a társfõosztályokat (feljegyzés, KOMÓD veszélykarton), amennyiben a portfólió-kezelés, letétkezelés terén súlyos, egyedi vagy átfogó hiányosságokat észlel saját felügyelése során, bc) szakvéleményeket készít a letét- és vagyonkezelõk pénztári befektetéseket érintõ dokumentumokról a társfõosztályok részére. c)

Elemzési, módszertani feladatok: ca) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés, az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelõi munka során a felügyelt intézményrõl rendelkezésre álló számszerûsíthetõ és nem számszerûsíthetõ, minõsítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére, ennek keretében i. a negyedéves jelentések alapján az erõs hatású és a közepesnél erõsebb hatású pénztárak esetében a KOMÓD rendszerben negyedévente értékeli a pénztárakat, ii. részt vesz az értékeléshez szükséges mutatók kidolgozásában, iii. konzultációkat szervez az intézményekkel a kockázatértékelés során feltárt problémákról, ismerteti a felügyeleti értékelést, az elvárásokat, cb) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélésekrõl, a piacellenõrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektõl kapott információkat: i. figyelemmel kíséri a panaszügyi statisztikákat, ii. az egyes területekrõl kapott jelzések alapján indokolt esetben intézkedik a pénztárakkal szemben, cc) folyamatosan értékeli és figyelemmel kíséri a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére, cd) elemzi a pénztárak hosszú távú elkötelezettségébõl adódó kockázatok alakulását, folyamatosan nyomon követi a pénztárak adatszolgáltatásait, a mûködési likviditási helyzetük alakulását, indokolt esetben intézkedik az intézménnyel szemben, ce) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában, i. összegyûjti a folyamatos felügyelésbõl adódó tapasztalatait, javaslatot tesz jogszabály-módosításra, ii. véleményezi a pénztárak mûködésével, befektetésével, számviteli nyilvántartásával kapcsolatos jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokat, iii. a piacon zajló egyes nem prudens folyamatok megakadályozása, valamint a felügyelt intézmények munkájának elõsegítése érdekében az egyes jogi szabályozásokhoz kapcsolódóan ajánlásokat, irányelveket, módszertani útmutatókat, tájékoztató anyagokat dolgoz ki, cf) elemzi, értékeli a pénztári adatszolgáltatásokat, rendkívüli adatszolgáltatást rendel el, indokolt esetben tájékoztatás kér az intézményektõl, felszólítja az intézményt az adatszolgáltatás módosítására, cg) javaslatot tesz, kidolgozza és egyezteti a szakterületét érintõ jogszabályok végrehajtását biztosító egységes eljárásokat, részt vesz a felügyeleti állásfoglalások kialakításában, szakmai együttmûködéssel segíti a társfõosztályok tevékenységét: i. véleményezi a pénztári rendszert érintõ jogszabálytervezeteket, ii. javaslatokat készít és terjeszt elõ jogszabályváltozásokra vonatkozóan, iii. egyeztetéseket folytat le a pénztári rendszeren belül a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, iv. tájékoztatást ad a szektornak a jogszabályváltozással kapcsolatos Felügyeleti elvárásokról, v. írásos anyagokat, módszertani útmutatókat készít, vi. kapcsolatot tart a Felügyelet társfõosztályainak vezetõivel, vii. ügyintézõi szinten tájékoztatást, megkeresésre szakmai állásfoglalásokat készít.

d)

Nemzetközi feladatok: da) külföldi állampolgárok pénztártagsági jogviszonyával kapcsolatban ellátja a szakigazgatási feladatokat (pl. állásfoglalások, módszertani útmutatók elkészítése), db) részt vesz az International Organization of Pension Supervisors és az OECD Working Party on Private Pensions munkájában (elõkészítés, véleményezés, részvétel az üléseken), hasznosítja a két szervezet elkészült anyagait,

468


2. szám

dc) esetenként bekapcsolódik az EIOPA munkájába, dd) a fõosztály kompetenciájába tartozó kérdésekben megkeresés esetén a Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztállyal együttmûködve tájékoztatást ad a nemzetközi szervezeteknek. e)

A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ea) Pénztárak felügyeleti osztálya, eb) Pénztárak vizsgálati osztálya.

(8) Módszertani fõosztály a)

kidolgozza a folyamatos kockázatalapú felügyelés megvalósításának eszközeit és követelményrendszerét, valamint részt vesz a helyszíni és helyszínen kívüli kockázatalapú felügyelés eszköztárának fejlesztésében,

b)

a szakmai területek bevonásával elõkészíti az egyes tevékenységek kockázatértékelési kézikönyveinek és eljárásrendjeinek alapjául szolgáló felügyelési elveket, koordinálja a felügyelés módszertanának részét képezõ kézikönyvek karbantartását, frissítését,

c)

az érintett szakmai területekkel együttmûködve közremûködik az EU szabályozás által megkövetelt felügyeléshez kapcsolódó felügyeleti politikák, felügyeleti sztenderdek és módszertanok kidolgozásában, elõkészíti az európai uniós felügyelési szabványok bevezetését,

d)

ellátja az OBA-val kapcsolatos felügyeleti feladatokat, melyet a két intézmény közötti megállapodás részletez, valamint felkészítõt készít az igazgatósági ülésekhez,

e)

összefogja a Felügyeleti igazgatóság több fõosztályát egyaránt érintõ feladatokat,

f)

biztosítja a Felügyeleti igazgatóság felügyelési tevékenységének lehetõség szerinti összehangolását és egységesítését,

g)

a szakmai fõosztályokkal együttmûködve részt vesz az ajánlások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában.

(9) Pénzügyi vállalkozások és közvetítõk felügyeleti fõosztálya a)

Saját hatáskörben végzett, felügyeléshez kapcsolódó feladatok: aa) ellátja a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó együttesen felügyelt pénzügyi vállalkozások és pénzügyi vállalkozási fióktelepek, valamint független közvetítõk, továbbá a Bit. hatálya alá tartozó független biztosításközvetítõi és biztosítási szaktanácsadói szervezetek és természetes személyek felügyeletét, valamint részt vesz a közraktárak felügyelésében: i. a folyamatos felügyelés keretében kapcsolatot tart az intézményekkel a rendszeres, valamint rendkívüli adatszolgáltatások kapcsán, ii. az adatszolgáltatások alapján ellenõrzi a jogszabályok által elõírt mûködési feltételek (szakmai felelõsségbiztosítás, vagyoni biztosíték, saját tõke megfelelés) meglétét és szükség esetén intézkedik az intézményekkel szemben, iii. kockázatok feltárása érdekében dokumentumokat kér be, amelyeket kiértékel, indokolt esetben intézkedik az intézményekkel szemben, iv. a tudomására jutott információkat feldolgozza, és a releváns információkat az alkalmazott módszertanra figyelemmel dokumentálja (a kiválasztott intézmények vonatkozásában a KOMÓD-IT rendszerben), v. a helyszíni vizsgálat keretében elvégzi a Felügyelet és a fõosztály munkatervében szereplõ pénzügyi vállalkozások, független közvetítõk, és egyéb, a fõosztály hatáskörébe sorolt szervezetek és természetes személyek ellenõrzését, vi. kockázati alapon átfogó-, cél- és témavizsgálatokat kezdeményez és folytat le, melynek keretében ellátja a vizsgálatvezetõi teendõket, a kompetenciájába tartozó kockázatok szakértõi feladatait, vii. ellenõrzi az adatszolgáltatásokat, tájékoztatást kér az adatszolgáltatások tartalmával kapcsolatban, indokolt esetben kezdeményezi az adatszolgáltatások módosítását, viii. figyelemmel kíséri a sajtóban megjelenõ híreket az intézményekkel kapcsolatban, ab) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén azok tulajdonosaival, illetve a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel: i. az intézményektõl tájékoztatást, adatot kér, ii. prudenciális megbeszélést kezdeményez, iii. konzultációkat szervez a piaci szereplõk részére, ac) a Felügyelet prioritásainak figyelembevételével, a rendelkezésre álló információk feldolgozása alapján intézkedést kezdeményez,

2. szám


469

ad) figyelemmel kíséri és értékeli a fõosztály által kezdeményezett ellenõrzésekkel kapcsolatos intézkedésekben foglaltak i. teljesítését, ii. azok hatását az intézmény kockázatai értékelése során. b)

Más szervezeti egységgel közösen végzett feladatok: ba) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más fõosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttmûködik az érintett felügyeleti, illetve engedélyezési és jogérvényesítési fõosztályokkal: i. részt vesz tevékenységi engedélyek kiadásához szükséges szakmai anyagok véleményezésében, ii. a felügyelt intézmények vonatkozásában a jogszabály által elõírt mûködési feltételek és kötelezettségek (szakmai felelõsségbiztosítás, vagyoni biztosíték megléte, saját tõke megfelelés, adatszolgáltatás) nem teljesítése esetén jogérvényesítési intézkedés kezdeményezése, bb) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfõosztályok folyamatos felügyelési munkájában: i. a fogyasztóvédelmi és panaszügyi megkeresésekre a társfõosztályok felkérése alapján szakmai véleményt nyújt, ii. a felügyelete alá tartozó intézmények vonatkozásában a kompetenciájának megfelelõen együttmûködik a társfõosztályokkal, iii. tájékoztatja a társfõosztályokat (feljegyzés, KOMÓD veszélykarton), amennyiben a közvetített szerzõdés termékgazdájának vonatkozásában súlyos, egyedi vagy átfogó hiányosságokat észlel saját felügyelése során, bc) szakmai kompetenciája tekintetében felkérés alapján részt vesz a társfõosztályok által végzett ellenõrzési feladatokban.

c)

Elemzési, módszertani feladatok: ca) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés, az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelõi munka során a felügyelt intézményekrõl rendelkezésre álló számszerûsíthetõ és nem számszerûsíthetõ értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére, ennek keretében negyedéves, éves jelentést készít, és a közepesnél erõsebb hatású intézmények vonatkozásában egyedileg, az alatt szektor szintjén értékeli az intézményeket, cb) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében, cc) véleményezi a vizsgálatokhoz kapcsolódó módszertani fejlesztéseket, cd) vizsgálati tapasztalatai alapján javaslatot tesz módszertani fejlesztésekre.

d)

Nemzetközi feladatok: da) ellátja a külföldi székhelyû intézmények magyarországi fióktelepének a vonatkozó irányelvek szerint a befogadó ország hatósága által ellátott felügyeletét, részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, db) hatáskörébe tartozó intézmények esetében közremûködik a Felügyelet által külföldi felügyelettel kezdeményezett felügyeleti együttmûködéssel és információcserével kapcsolatos teendõkben, dc) kijelölés alapján, a kijelölés mélységében és terjedelmében részt vesz az Európai Uniós és egyéb nemzetközi együttmûködésbõl fakadó feladatokban.

Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság 33. §

(1) Ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában. (2) A Pénz- és tõkepiaci engedélyezési fõosztály a)

ellátja az egyes ágazati törvényeknek megfelelõen a felügyelt intézmények alapításának, mûködésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, továbbá a nyilvántartásba vétellel összefüggõ, valamint a felszámolási

470


2. szám

eljárással, a közraktárakkal és a hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, jogszabály alapján ellátandó feladatokat, b) gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfõosztályi szakvélemények beszerzésérõl, c) részt vesz a pénz- és tõkepiacot érintõ jogszabályok és szabályozás elõkészítésében, a Kodifikációs fõosztály által koordinált felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására, d) kialakítja – a társfõosztályok szakvéleményének kikérésével – a Felügyeletre érkezett, engedélyezési területet érintõ állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat, e) eleget tesz a fõosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintõ hatósági megkereséseknek, f) intézi az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat, g) a Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztállyal együttmûködve a fõosztály feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggõen megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Felügyelet számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak, h) gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedély- és bejelentésköteles tevékenységet végzõk és a határon átnyúló, illetve fiókteleppel rendelkezõ szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá esõ adatainak nyilvántartásáról, i) a társfõosztályokkal együttmûködve elkészíti a fõosztály feladatkörébe tartozó engedélyezési és az ügyvezetõ igazgató által meghatározott egyes tárgykörökbe tartozó jogérvényesítési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait, j) elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttmûködési megállapodásokban a fõosztály hatáskörébe utalt feladatokat, k) szükség esetén részt vesz a Felügyeleten belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban, l) a pénz- és tõkepiaci közvetítõk vonatkozásában ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály a Felügyelet hatáskörébe utal. m) A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ma) Hitelintézeti engedélyezési osztály, mb) Pénzügyi vállalkozások engedélyezési osztálya, mc) Tõkepiaci engedélyezési osztály. (3) A Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési fõosztály a) ellátja az egyes ágazati törvényeknek megfelelõen a felügyelt intézmények alapításának, mûködésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, valamint a nyilvántartásba vétellel összefüggõ feladatokat, b) gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfõosztályi szakvélemények beszerzésérõl, c) intézi az EGT más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat, d) a Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztállyal együttmûködve megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Felügyelet számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak, e) gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedélyköteles tevékenységet végzõk és a fõosztály ügykörébe tartozó határon átnyúló tevékenységet végzõk engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá esõ adatainak nyilvántartásáról, f) a társfõosztályokkal együttmûködve elkészíti az igazgatóság feladatkörébe tartozó határozatok tervezetét, hitelesíti a határozatok kiadmányait, g) részt vesz a felügyeleti ellenõrzésekben, vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezelésében, h) kidolgozza a biztosítási és pénztárpiaci felügyeleti fõosztályok hatáskörébe tartozóan folytatott hatósági vizsgálat során a Felügyelet tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket, i) kialakítja – a társfõosztályok szakvéleményének kikérésével – a Felügyeletre érkezett, a biztosítási és pénztárpiaci jogérvényesítési területet érintõ állásfoglalásokat, kidolgozza a megkeresésekre adandó válaszokat, j) eleget tesz a fõosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintõ hatósági megkereséseknek,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY k)

471

részt vesz a biztosítási és pénztárpiacokat érintõ jogszabályok és szabályozás elõkészítésében, a Kodifikációs fõosztály által koordinált felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására, l) kijelölés alapján közremûködik a biztosítási és pénztárpiaci jogérvényesítéssel kapcsolatos perek vitelében, m) javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására, n) a társfõosztályokkal együttmûködve elkészíti az igazgatóság feladatkörébe tartozó határozatok tervezetét, hitelesíti a határozatok kiadmányait, o) a biztosítási, illetõleg pénztári közvetítõk vonatkozásában ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály a Felügyelet hatáskörébe utal, így ellátja különösen a biztosításközvetítõk hatósági vizsgájához tartozó kérdésbankkal kapcsolatos teendõket. p) A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: pa) Biztosítási jogérvényesítési osztály, pb) Biztosítási engedélyezési osztály, pc) Pénztári engedélyezési és jogérvényesítési osztály. (4) A Pénz- és tõkepiaci jogérvényesítési fõosztály a) részt vesz a pénz- és tõkepiacot érintõ jogszabályok és szabályozás elõkészítésében, a Kodifikációs fõosztály által koordinált felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására, b) kialakítja – a társfõosztályok szakvéleményének kikérésével – a Felügyeletre érkezett, a jogérvényesítési területet érintõ állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat, c) eleget tesz a fõosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintõ hatósági megkereséseknek, d) a Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztállyal együttmûködve megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Felügyelet számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak, e) a társfõosztályokkal együttmûködve elkészíti az igazgatóság feladatkörébe tartozó jogérvényesítési határozatok tervezetét, hitelesíti a határozatok kiadmányait, f) részt vesz a felügyeleti ellenõrzésekben, vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezelésében, g) kidolgozza a hatáskörébe tartozó területen folytatott hatósági vizsgálat során a Felügyelet tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket, h) kijelölés alapján közremûködik a pénz- és tõkepiaci jogérvényesítéssel kapcsolatos perek vitelében. i) A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ia) Pénzpiaci jogérvényesítési osztály, ib) Tõkepiaci jogérvényesítési osztály. (5) A Kodifikációs fõosztály a) kodifikálja az egyes szakágak jogi szabályozásának elõkészítése során – mind jogszabályok kezdeményezése, mind jogszabályok módosítása esetén – a szakterületek által kialakított és a Felügyelet vezetése által elfogadott elvi koncepciókat és egységes álláspontokat, b) szervezi a jogszabályalkotással és -módosítással kapcsolatos külsõ egyeztetést, és részt vesz abban, c) a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasítás szerint irányítja és koordinálja a Felügyelet rendeletalkotásával kapcsolatos feladatokat, d) folyamatosan kikéri a szakterületek véleményét az adott ágazatot érintõ jogszabály-alkotási eljárásokban, e) felelõs a nem szakágazati, külsõ szervektõl kapott jogszabályalkotással, illetve módosítással kapcsolatos vélemény kialakításának összefogásáért, valamennyi érintett szakmai szervezeti egység véleményeztetésbe történõ bevonásáért, a kialakított felügyeleti álláspont jogszabályszerû megfogalmazásáért, f) a külsõ egyeztetéseken képviseli a felügyeleti álláspontot, g) felelõs a parlamenti kapcsolattartásért, h) tájékoztatja a Felügyelet elnökét, az alelnököket és az érintett ügyvezetõ igazgatókat az adott jogszabály kialakításával kapcsolatos kormányzati döntésekrõl, az érdekképviseleti szervek véleményérõl, illetve a Felügyeleten belül kialakult elképzelésekrõl, i) javaslatot tesz a Felügyelet számára fontos jogszabályok, illetve jogszabály-módosítások kezdeményezésére, j) törvényességi megfelelés szempontjából szignálja a Felügyelet elnöke által kiadásra kerülõ utasításokat, k) a megváltozott jogszabályokkal kapcsolatosan – az érintett szakmai szervezeti egység bevonásával – az egységes értelmezés érdekében jogszabály-ismertetõt készít,

472

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY l)

2. szám

a jogi továbbképzési feladatok ellátása érdekében elõadást szervez, ennek keretében gondoskodik az elõadó felkérésérõl, illetve a szervezésrõl és – az érintett szervezeti egység bevonásával – a technikai feltételek biztosításáról,

m) vizsgálja a felügyeleti ajánlások, vezetõi körlevelek, tájékoztatók, valamint a felügyeleti állásfoglalások jogszabályokkal és más felügyeleti szakmai anyagokkal való konzisztenciáját, valamint törvényességi megfelelõségi szempontból ellenjegyzi azokat, n)

heti rendszerességgel, illetve kiemelten fontos jogszabályok esetében azonnal összefoglalót készít a Felügyelet tevékenységét érintõ hazai jogszabályi változásokról.

(6) A Hatósági, nyilvántartási és koordinációs fõosztály a)

A pénzügyi szolgáltatás közvetítõi és a biztosításközvetítõi hatósági vizsgákkal kapcsolatban aa) ellátja a jogszabályoknak megfelelõen a hatósági képzést és vizsgáztatást végzõ szervek (képzõ szervek) és vizsgabiztosok mûködésének és tevékenységének engedélyezésével, a jegyzékbe vételével, törlésével, valamint a Felügyelet honlapján történõ közzétételével, illetve aktualizálásával, továbbá az egyéb hatósági vizsgával összefüggõ engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási, jegyzékbe vételi eljárással, valamint a nyilvántartásba vétellel összefüggõ feladatokat, ab) gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési, jegyzékbe vételi eljárás lefolytatásához szükséges társfõosztályi szakvélemények beszerzésérõl, ac) intézi a hatósági vizsgára történõ vizsgajelentkezések ellenõrzését, és azokat jóváhagyja, illetve szükség esetén hiánypótlásra visszaküldi a képzõ szervnek, ad) összeállítja az adott vizsgára a vizsgakérdéseket, a teszt- és megoldólapokat, valamint a vizsgajegyzõkönyvet (vizsgacsomag), és gondoskodik annak a vizsgabiztos részére történõ átadásáról, ae) gondoskodik a sikeresen vizsgázók részére történõ tanúsítványok kiállításáról (lepecsételésérõl, aláírásáról) és átadásáról, af) gondoskodik a jogszabályban meghatározott adatok (tanúsítványok, vizsgázók, képzõ szervek, oktatók, aláírók, képzési- és vizsgahelyszínek) nyilvántartásáról, ag) mûködteti a pénzügyi szolgáltatás közvetítõi képzés és vizsgarendszert (HKKV), valamint a biztosításközvetítõi képzés és vizsgarendszert (BKKV), továbbá elvégzi a rendszerek karbantartásával kapcsolatos feladatokat, ah) megválaszolja a Felügyeletre érkezõ, a hatósági képzést és vizsgát érintõ megkereséseket, ai) gondoskodik a hatósági képzéssel és vizsgával kapcsolatos információk, közlemények, állásfoglalások, vizsgaidõpontok, képzõ szervek és vizsgabiztosok jegyzékének a Felügyelet honlapjára történõ kihelyezésérõl, és folyamatos aktualizálásáról, aj) elkészíti a Kodifikációs fõosztállyal együttmûködve a hatósági vizsga szabályait tartalmazó vizsgaszabályzatot, valamint gondoskodik annak folyamatos aktualizálásáról, ak) kialakítja és kidolgozza a hatósági képzéssel és vizsgával kapcsolatos állásfoglalásokat, tájékoztatókat, al) elvégzi a hatósági képzésekkel és vizsgákkal kapcsolatos felügyeleti hatósági ellenõrzéseket, illetve ellátja az ezzel kapcsolatos jogérvényesítési feladatokat, és elkészíti a döntések (végzések, határozatok) tervezetét, am) gondoskodik a képzõ szervek és vizsgabiztosok jegyzékbõl való törlését elrendelõ határozat tervezetének elkészítésérõl, an) gondoskodik a tanúsítványok visszavonását elrendelõ határozat tervezetének elkészítésérõl, ao) kivizsgálja a hatósági vizsgával kapcsolatban benyújtott kifogásokat, ap) kidolgozza a hatósági vizsgával kapcsolatos hatáskörébe tartozóan folytatott hatósági ellenõrzés során a Felügyelet tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket, aq) ellát minden olyan feladatot, melyet a biztosításközvetítõk és pénzügyi szolgáltatásközvetítõk hatósági képzése, illetve vizsgáztatása vonatkozásában jogszabály a Felügyelet hatáskörébe utal.

b)

A KIR-KTA nyilvántartással és koordinációval kapcsolatban: ba) a társfõosztályokkal és a Felügyeleti igazgatóság szakfõosztályaival együttmûködve ellátja a felügyelt intézmények, az engedélyköteles tevékenységet végzõk és a határon átnyúló, fiókteleppel rendelkezõ (pénzpiaci, befektetési, biztosítási, pénztári) szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá esõ adatainak KIR-KTA-ban történõ rögzítését, nyilvántartását, és elvégzi a KIR-KTA adatainak – közte a korábban a KIR tõzsdei nem helyszíni ellenõrzési kibocsátói modulból a KIR-KTA-ba átkerült adatainak – karbantartásával kapcsolatos feladatokat, bb) az igazgatóságon belül koordinálja az igazgatóság egészét érintõ belsõ szabályzatokkal, megkeresésekkel kapcsolatos feladatok elvégzését, gondoskodik valamennyi társfõosztály véleményének beszerzésérõl, a

2. szám


c)

473

kialakított igazgatósági álláspont megfogalmazásáról, a társfõosztályokkal együttmûködve gondoskodik az egységes igazgatósági vélemények, álláspontok kialakításáról, összefogásáról, az igazgatóság egészét érintõ adminisztratív jellegû feladatok elvégzésérõl. A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ca) Hatósági vizsga osztály, cb) Nyilvántartási (KIR-KTA) osztály.

Piacfelügyeleti igazgatóság 34. §

(1) Ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában. (2) A Piacellenõrzési fõosztály a) figyelemmel kíséri a társhatóságoktól kapott, illetve egyéb úton a Felügyelet tudomására jutott információk alapján a pénzügyi visszaélésekre utaló jelenségeket, és lefolytatja azokban az ügyekben a felügyeleti vizsgálatokat, amelyek a Felügyelet engedélyezése és ellenõrzése alá tartozó intézmények általános felügyeleti eljárásán túlmutatnak, vagy nem a Felügyelet ellenõrzése alatt álló intézmények tevékenységével kapcsolatosak, ha a vizsgált tevékenységek sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalmat vagy növelhetik a rendszerkockázatot, intézkedést készít elõ, b) szükség esetén vizsgálatot végez, intézkedést készít elõ, c) figyelemmel kíséri a tõkepiaci folyamatok alakulását abból a szempontból, hogy megvalósult-e bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, félrevezetõ információk közzététele, illetve olyan helyzet, amely nyilvános vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés lebonyolítását indokolja, d) figyelemmel kíséri a short ügyletekrõl és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) elõírásainak megtartását; a mentesség igénybevételének tudomásul vételérõl tájékoztatja a bejelentõt; a mentességi feltételek fennállásának hiányában, illetve kivételes tõkepiaci körülmények fennállása esetén intézkedést kezdeményez; a mentességekkel kapcsolatban a Rendeletben elõírtak szerint tájékoztatja az ESMA-t, e) figyelemmel kíséri a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettség teljesítését, amely alapján indokolt esetben vizsgálatot folytat le és intézkedést kezdeményez, f) kialakítja és mûködteti a jogszabályok alapján a Felügyelet hatáskörébe tartozó tevékenységek jogosulatlan végzésének monitoring rendszereit. Különös figyelmet fordít – sajtófigyelés, az internet és a hirdetések követésével – a piacfelügyeleti tevékenység támogatására, g) figyelemmel kíséri a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett kibocsátók nyilvános közleményeit, h) jogosulatlan tevékenység gyanúja esetén vizsgálatot végez, és intézkedést kezdeményez, i) bennfentes kereskedelem és tiltott piacbefolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot folytat és intézkedést kezdeményez, j) a vállalatfelvásárlási szabályok megsértésének gyanúja esetén vizsgálatot folytat és intézkedést kezdeményez, k) a Rendelet szabályai megsértésének gyanúja esetén vizsgálatot folytat és intézkedést kezdeményez, l) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikke szerint megküldött tájékoztatás alapján beérkezett értesítéseket feldolgozza, értékeli és szükség esetén intézkedést kezdeményez. m) A fõosztály keretein belül az alábbi osztályok mûködnek: ma) Piacmonitoring osztály, mb) Jogosulatlan tevékenységet vizsgáló osztály, mc) Bennfentes kereskedelmet és piacbefolyásolást vizsgáló osztály. (3) A Kibocsátói tevékenységek felügyeleti fõosztálya a) ellenõrzi a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói számára elõírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítését, értékeli a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett kibocsátók nyilvános közleményeit, értékeli azok jogszerûségét a piac zavartalan mûködése és a befektetõk tájékoztatása szempontjából, szükség esetén lefolytatja a felügyeleti eljárást,

474


2. szám

ellátja a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok számára a – befolyásszerzés tárgyában kötelezõvé tett – bejelentési és közzétételi kötelezettségek teljesítésének ellenõrzését és intézkedést készít elõ, c) ellátja a tõzsdére bevezetett nyilvános kibocsátók konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) szerinti beszámolójának közzétételi megfelelõségi vizsgálatát, d) folyamatosan karbantartja a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói számára elõírt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos vizsgálatokról szóló, valamint a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói számára elõírt pénzügyi beszámolók IFRS szerinti megfelelõségének vizsgálatáról szóló módszertant, e) az értékpapírok zártkörû forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése esetén lefolytatja a szükséges felügyeleti eljárást, f) a Kibocsátói engedélyezési és piacfelügyeleti jogérvényesítési fõosztály engedélyezési eljárásához kapcsolódóan ellenõrzi az értékpapírok (ide nem értve a befektetési jegyek) nyilvános forgalomba hozatalához, valamint szabályozott piacra történõ bevezetéséhez készített tájékoztató pénzügyi és számviteli megalapozottságát. (4) Kibocsátói engedélyezési és piacfelügyeleti jogérvényesítési fõosztály a) értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, szabályozott piacra történõ bevezetése, illetve nyilvános értékesítésre felajánlása esetén elbírálja a kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) és a hirdetmény közzétételének, a kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) kiegészítése közzétételének, illetve az ismertetõ engedélyezésére irányuló kérelmeket, és kiadmányozásra elõkészíti a kapcsolódó döntéseket, b) a társfõosztályok szakvéleményének kikérése mellett elbírálja a nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatban elõterjesztett engedélyezési kérelmeket, beadványokat, kiadmányozásra elõkészíti a kapcsolódó döntéseket, c) elbírálja a kibocsátónak a nyilvánosság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülés iránti kérelmét és kiadmányozásra elõkészíti a kapcsolódó döntéseket, d) eljár az EGT más tagállamának felügyeleti hatóságától érkezõ megkeresések ügyében, valamint – ha annak feltételei fennállnak – a kérelmezõ kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatósága rendelkezésére, e) eljár az EGT más tagállamából vagy harmadik országból érkezõ, forgalomba hozatallal kapcsolatos bejelentések vagy engedélykérelmek ügyében, f) zártkörû forgalomba hozatal esetén a kibocsátó kérelmére nyilatkozik a forgalomba hozatal jogszerûségérõl, g) az elõírt jogszabályi kötelezettségek teljesítése esetén nyilvántartásba veszi, illetve a nyilvántartásból törli a kockázati tõkealapot, elbírálja a kockázati tõkealappal kapcsolatos engedélykérelmeket és kiadmányozásra elõkészíti a kapcsolódó döntéseket, h) az elõírt jogszabályi kötelezettségek teljesítése esetén nyilvántartásba veszi, illetve a nyilvántartásból törli a befektetési alapot, elbírálja a befektetési alappal kapcsolatos engedélykérelmeket és kiadmányozásra elõkészíti a kapcsolódó döntéseket, i) ellátja a magyarországi székhelyû ÁÉKBV befektetési jegyeinek más EGT-államban történõ forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása során a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóságának, valamint a más EGT-tagállamban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalomba hozatala, illetve folyamatos forgalmazása kapcsán a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóságának feladatait, j) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértõi Intézete bevonásával elbírálja az értékpapírok elõállítására jogosulttá válni kívánó nyomdák által elõterjesztett kérelmeket és kiadmányozásra elõkészíti a kapcsolódó döntéseket, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértõi Intézete bevonásával rendszeresen ellenõrzi az értékpapír-elõállítási tevékenység folytatásához szükséges feltételek meglétét és fennállását, k) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértõi Intézete által adott szakvélemény alapján elõkészíti az értékpapírok védelmi tervének engedélyezése tárgyában kiadmányozandó határozatokat, illetve eljár a kibocsátók nyomdai úton elõállított értékpapírjainak utángyártásával kapcsolatos ügyekben, l) az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi kommunikációt – szükség esetén a társfõosztályok szakvéleményének kikérésével – megvizsgálja, és amennyiben szükséges, elõkészíti a nyilvánosságra hozatal megtiltására vonatkozó döntéseket, m) jogi támogatást ad a piacfelügyeleti vizsgálatok lépéseihez, n) kijelölés alapján közremûködik a tõkepiaci jogérvényesítéssel kapcsolatos perek vitelében, o) elõkészíti a tõzsdei forgalmazás felfüggesztésével vagy ilyen irányú döntés elõzetes jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket, p) szükség esetén a kibocsátóval szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez,

2. szám


475

q)

a szakterületét érintõ kérdéseket illetõen részt vesz a kibocsátókat és a befektetési alapokat, vételi ajánlatokat, kockázati tõkealapokat érintõ felügyeleti vélemény kialakításában,

r)

a szakterületét érintõ kérdéseket illetõen javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, illetve módosítására,

s)

eleget tesz a társhatóságoktól érkezõ hatósági megkereséseknek,

t)

elõkészíti az igazgatóság hatáskörébe tartozó eljárások során szükségessé váló felügyeleti döntéseket,

u)

eljárásai során gondoskodik az eljárás lefolytatásához szükséges társfõosztályi szakvélemények beszerzésérõl.

v)

A fõosztály keretein belül az alábbi osztályok mûködnek: va) Kibocsátási engedélyezési osztály, vb) Kibocsátói és piacfelügyeleti jogérvényesítési osztály.

A fogyasztóvédelemért, a felügyeleti politikákért és elemzésekért felelõs alelnök közvetlen irányítása alatt álló hivatali szervezeti egységek Fogyasztóvédelmi igazgatóság 35. §

(1) A Fogyasztóvédelmi igazgatóság segíti a PBT mûködését. (2) Ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában.

36. §

(1) Fogyasztóvédelmi vizsgálatok fõosztálya a)

fogyasztóvédelmi téma- és célvizsgálatokat indít, illetve hivatalból eljárást folytat a Fogyasztói jogérvényesítési fõosztállyal együttmûködve, lefolytatja ezen eljárások vizsgálati szakaszát,

b)

részt vesz a Felügyeleti igazgatóság által indított átfogó vizsgálatokban, fogyasztóvédelmi tárgykörben elkészíti a vizsgálati részjelentést, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében és a mátrix kidolgozásában,

c)

a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó Consumer Protection Cooperation (CPC) keretében megteszi a szükséges jelzéseket,

d)

közérdekû keresetek, illetve közérdekû igényérvényesítés indítására tesz javaslatot,

e)

lefolytatja azokban az ügyekben a felügyeleti célvizsgálatot, amelyek a Felügyelet engedélyezése és ellenõrzése alá tartozó intézmények általános felügyeleti eljárásán túlmutatnak, de az adott ügyhöz kapcsolódnak és a vizsgált magatartások sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános fogyasztói bizalmat,

f)

figyelemmel kíséri az intézményeknél megtett fogyasztói panaszokkal kapcsolatos szolgáltatói magatartást, illetve a felügyelt intézmények ügyfél-tájékoztatási, ügyfélszolgálati, panasz-ügyintézési tevékenységét,

g)

együttmûködik fogyasztóvédelmi kérdésekben a hazai társhatóságokkal, így különösen a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: GVH), és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (a továbbiakban: NFH) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárások tekintetében,

h)

javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tájékoztatási akciók témájára, részt vesz a Kommunikációs fõosztály fogyasztóvédelmi kérdéseket érintõ munkájában,

i)

a kockázatértékelések kapcsán érkezõ megkeresésekre tájékoztatást nyújt az illetékes hivatali szervezeti egység részére,

j)

folyamatosan figyelemmel kíséri az általa tett kezdeményezések, illetve jelzések visszacsatolását, és értékeli azokat,

k)

amennyiben az a) pont szerinti eljárás során olyan információhoz jut, mely bármely, feladatkörébe nem tartozó felügyeleti intézkedés szükségességét veti fel, úgy prudenciális vagy piacellenõrzési felügyeleti ellenõrzés indítását kezdeményezi az illetékes hivatali szervezeti egységnél.

l)

A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: la) Biztosítási és pénztári fogyasztóvédelmi osztály, lb) Pénz- és tõkepiaci fogyasztóvédelmi osztály I., lc) Pénz- és tõkepiaci fogyasztóvédelmi osztály II.

476


2. szám

(2) Fogyasztói jogérvényesítési fõosztály a) elvégzi a fogyasztóvédelmi cél- és témavizsgálatok jogérvényesítési szakaszait, együttmûködve a Fogyasztóvédelmi vizsgálatok fõosztályával, b) a Felügyeleti igazgatóság által indított átfogó vizsgálatokban a fogyasztóvédelmi tárgyú részjelentés és intézkedési javaslat alapján elkészíti a vizsgálati levél és a határozat-tervezet fogyasztóvédelmi tárgyú részét, c) a kérelemre indult eljárások esetén lefolytatja az eljárás jogérvényesítési szakaszait, d) elõkészíti a közérdekû keresetek anyagát, e) elõkészíti a közérdekû igényérvényesítések anyagát, f) elõkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú állásfoglalásokat, g) fogadja és intézi a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmeket, lezárja a kérelemre indult, vizsgálatot nem igénylõ fogyasztóvédelmi eljárásokat, h) véleményezi a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek koncepciójára és tartalmára, i) a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárás során, az eljárás körültekintõ lezárása érdekében indokolt esetben állásfoglalást kér az illetékes hivatali szervezeti egységtõl, j) a kockázatértékelések kapcsán érkezõ megkeresésekre tájékoztatást nyújt az illetékes hivatali szervezeti egység részére, k) együttmûködik fogyasztóvédelmi kérdésekben a hazai társhatóságokkal, így különösen a GVH-val és az NFH-val a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárások tekintetében, l) kivizsgálja az olyan beadványokat, melyek a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárását elsõ alkalommal kifogásolják. m) A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ma) Hitelintézeti fogyasztói jogérvényesítési osztály, mb) Biztosítási, pénztári, pénzügyi vállalkozási és tõkepiaci fogyasztói jogérvényesítési osztály. (3) Ügyfélszolgálati fõosztály a) mûködteti az Ügyfélszolgálatot a személyes, telefonos és írásos megkereséseket illetõen, b) fogadja a fogyasztói kérdéseket, és megválaszolja a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek nem tekinthetõ megkereséseket, c) formanyomtatványokat készít az intézmények irányában felmerülõ fogyasztói panaszok pontos kitöltéséhez, átirányítja a széleskörûen tájékoztatott panaszost az illetékes intézményhez, d) formanyomtatványt készít a Felügyelet hatáskörébe tartozó bejelentések számára, a fogyasztó széleskörû tájékoztatása mellett, e) a fogyasztói megkeresések megválaszolása érdekében szükség esetén állásfoglalást kér az illetékes hivatali szervezeti egységtõl, f) biztosítja és koordinálja a szakfõosztállyal történõ együttmûködés keretében az iratbetekintés lehetõségét a szakfõosztály által átadott iratok vonatkozásában, g) elvégzi az iratbetekintés biztosításához szükséges jogosultsági vizsgálatot, s ennek kapcsán szükség esetén megkeresi az adatvédelmi felelõst, h) fogyasztói megkeresések alapján – szükség esetén – jelzést ad az illetékes hivatali szervezeti egységek részére, és figyelemmel kíséri annak visszacsatolását, i) részt vesz a fogyasztói felvilágosító brossúrák, tájékoztatók terjesztésében, illetve igény szerint azok elõzetes véleményezésében, j) rendszeresen jelentést készít az Ügyfélszolgálatra beérkezett személyes, telefonos és írásos megkeresésekrõl, k) felhívja az illetékes szervezeti egység figyelmét az Ügyfélszolgálatra érkezõ kirívó egyedi ügyek, vagy kirívó tendenciák esetében, l) mûködteti az ügyfél-elégedettséget figyelemmel kísérõ rendszert, m) az Ügyfélszolgálatot megkeresõ ügyfél kérésére fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek minõsülõ jegyzõkönyvet készít, melyet átad a Fogyasztóvédelmi vizsgálatok fõosztályának, n) az Ügyfélszolgálatra tájékoztatási körben érkezõ kérdések esetében figyelemmel kíséri, hogy az adott ügy vonatkozásában felmerül-e a Fogyasztóvédelmi vizsgálatok fõosztályának – vagy más szervezeti egységnek – illetékessége, amennyiben igen, úgy adatkiegészítést követõen továbbítja az aktát az illetékes területre, o) javaslatot tesz a változó igények és tapasztalatok alapján a Felügyelet honlapjának ügyfélszolgálattal, megkeresésekkel kapcsolatos tartalmára, p) elemzéshez is felhasználható elektronikus nyilvántartást vezet az Ügyfélszolgálathoz beérkezõ megkeresésekrõl.

2. szám


477

(4) Fogyasztópolitikai fõosztály a) kialakítja a pénzügyi fogyasztóvédelmi politika kereteit, b) ellátja a Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik e feladatoknak szervezeti egységek közötti összehangolásáról, c) pénzügyi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos felméréseket, elemzéseket készít, d) figyelemmel kíséri a pénzügyi szervezetek hirdetési tevékenységét és szükség esetén intézkedést kezdeményez a fogyasztók érdekeinek védelmében, e) hozzájárul a fogyasztók általános pénzügyi ismereteinek bõvítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, ennek keretében – a Kommunikációs fõosztállyal egyeztetve – lakossági tájékoztatókat készít aktuális pénzügyi kérdésekben, közremûködik pénzügyi oktatási feladatokban, f) a pénzügyi szervezetek által nyújtott hasonló jellegû szolgáltatások közötti fogyasztói választás elõsegítése érdekében – a felügyelt szervezetek bevonásával – termék-összehasonlító táblákat állít össze, és azokat rendszeres gyakorisággal frissíti, g) javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tájékoztatási akciók témájára, részt vesz a Kommunikációs fõosztály fogyasztóvédelmi kérdéseket érintõ munkájában, h) gondoskodik a Felügyelet honlapja fogyasztóvédelmi tartalmának karbantartásáról, fejlesztésérõl, feltöltésérõl, i) pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésekben és a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében végzett munkában kapcsolatot tart és együttmûködik az érintett hazai és nemzetközi intézményekkel, társhatóságokkal és szervezetekkel, j) javaslatot tesz a Felügyelet fogyasztóvédelmi tájékoztatásának belsõ és külsõ rendszerére, negyedévente tematikus fogyasztóvédelmi elemzést készít, k) negyedévente az igazgatóság releváns adatai alapján statisztikát készít az ügyfélmegkeresésekrõl, eljárásokról, ezek egymáshoz viszonyított arányáról, a jellemzõ fogyasztói problémákról, l) véleményezi a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek koncepciójára és tartalmára, m) figyelemmel kíséri az EGT pénzügyi fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek változásait és közremûködik azok átültetésében, részt vesz az érintett hazai és uniós bizottságok munkájában, együttmûködve a nemzetközi területtel, n) együttmûködik fogyasztóvédelmi kérdésekben a pénzügyi fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, alternatív vitarendezési fórumokkal, valamint a PBT-vel, o) a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel állandó és a pénzügyi szolgáltatások teljes körére kiterjedõ kapcsolatot ápol, p) javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi bírságbevételek felhasználására, pályázatokat ír ki, melyek elbírálására és kommunikációjára is javaslatot tesz. q) A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: qa) Fogyasztóvédelmi monitoring osztály, qb) Fogyasztóvédelmi kapcsolatok osztálya.

Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóság 37. §

(1) Ha a Felügyelet elnöke rendeletének szabályozási tárgyköre az igazgatóság valamelyik fõosztályát érinti, akkor az adott fõosztály a rendeletalkotási rendrõl szóló elnöki utasításban meghatározottak szerint közremûködik a Felügyelet elnökének rendeletével kapcsolatos szakmai munkában. (2) Koordinálja és a hatáskörébe tartozó esetekben ellátja a PST mûködésével kapcsolatos szakmai feladatokat. (3) Elkészíti és rendszeresen aktualizálja a Felügyelet stratégiai tartalmú dokumentumait az érintett szakterületek bevonásával. (4) Az Elemzési fõosztály a) félévente kockázati jelentést készít a felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítõrendszer mûködésérõl, b) koordinálja és a társterületek anyagai alapján elkészíti az Országgyûlés részére készülõ éves beszámolót, részanyagot készít a Felügyelet egyéb rendszeres beszámolóihoz, c) a felügyelt szektorokra és piacokra vonatkozó stresszteszteket készít és értékeli azokat,

478


2. szám

jelentõs hazai, illetve nemzetközi pénz- és tõkepiaci ingadozások és zavarok jelentkezése esetén folyamatosan nyomon követi és a szükséges idõközönként értékeli a piaci helyzet alakulását, illetve – az érintett szakterületek bevonásával – javaslatokat tesz a Felügyelet elnökének a szükséges intézkedésekre, e) figyelemmel kíséri a nemzetközi pénzügyi tevékenység, piacok és intézményrendszer fejlõdését, a jelentkezõ kockázatokat, és e témakörben belsõ tájékoztatókat készít, f) tematikus elemzéseket készít a szektorban tapasztalható új, illetve új típusú kockázatokat megjelenítõ fejleményekrõl, g) alkalmanként elõretekintõ, interjúkon alapuló, a pénzügyi szektor szereplõinek várható magatartására vonatkozó elemzéseket készít a megfelelõ felügyeleti magatartás kialakításának támogatására, h) a hazai pénzügyi- és intézményrendszerben elemzési módszerekkel feltárt kockázatokra célirányosan felhívja a társigazgatóságok/társfõosztályok figyelmét, hogy azok ezeket is beépíthessék rendszeres ellenõrzési folyamataikba, i) az elemzések eredményeire alapozva szükség szerint a Felügyelet elnöke részére elõterjesztéseket javasol a PST napirendjére tûzni, illetve elkészíti azokat, j) a PST napirendjére kerülõ, az MNB vagy az NGM által készített analitikus anyagokat véleményezi, felkészítõ anyagot készít róluk a Felügyelet elnöke számára, k) az European Systemic Risk Board (Európai Rendszerkockázati Testület – a továbbiakban: ESRB), az ESRB Tanácsadó Technikai Bizottsága, illetve az Európai Felügyeleti Hatóságok elé kerülõ kockázati és stabilitási elemzéseket véleményezi, és felkészítõ anyagaival támogatja a Felügyelet üléseken részt vevõ vezetõit, l) a törvényekben és a két szervezet közötti együttmûködési megállapodásban rögzítettek szerint együttmûködik az MNB-vel a pénzügyi rendszer és intézményei kockázatainak beazonosításában, azok elemzésében és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok kialakításában, m) a Felügyelet rendszeresen nyilvánosságra hozott egyes szektorális statisztikai idõsoraihoz közérthetõ, a nyilvánosságnak szóló gyorsértékeléseket készít a publikációs naptárhoz igazodva, n) elõrejelzéseket és tervszámításokat készít a felügyeleti díjbevételek alakulására vonatkozóan. (5) Az Adatszolgáltatási és monitoring fõosztály a) az intézményfelügyelés támogatásának céljából kialakítja és karbantartja a rendszeres adatszolgáltatáshoz kapcsolható, egységes elveken alapuló kockázati monitoring rendszert, b) a társosztályokkal és a közös adatszolgáltatások tekintetében az MNB-vel is együttmûködve karbantartja az adatszolgáltatásra vonatkozó rendeletek tábláit, kitöltési útmutatóit, elkészíti az adatszolgáltatással kapcsolatos jogalkotási tervezeteket, c) részt vesz az adatszolgáltatással, adatcserével kapcsolatos együttmûködési megállapodások kidolgozásában és karbantartásában, a társfõosztályokkal együttmûködve gondoskodik a megállapodásokban szereplõ feladatok végrehajtásáról, d) kialakítja a feladatkörébe tartozó statisztikai kimutatások módszertanát, e) összeállítja az elemzési és tájékoztatási célú, valamint a külsõ (hazai és nemzetközi) szervezetek számára a feladatkörében készülõ statisztikai kimutatásokat, kivéve azon adatszolgáltatásokat, illetve adatátadásokat, amelyekért a Gazdasági igazgatóság illetékes szervezeti egysége a felelõs, f) folyamatosan fejleszti és karbantartja a nyilvános statisztikai idõsorokat intézményenként, szektoronként és piaconként, g) javaslatot tesz a változó igények és a tapasztalatok alapján a Felügyelet honlapjának adatszolgáltatásokkal és adatközzétételekkel kapcsolatos tartalmaira, h) a megfelelõ adatminõség biztosítása érdekében kidolgozza és karbantartja a jelentések belsõ konzisztenciáját ellenõrzõ automatizmusokat, a logikai és formai szabályokat, i) a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatás témájában kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, a társfõosztályokkal együttmûködve gondoskodik a feltárt adatszolgáltatási hibák javíttatásáról, valamint válaszol a beérkezõ adattartalom-azonosítási kérdésekre, j) részt vesz a rendkívüli adatszolgáltatások kialakításában, k) koordinálja és szervezi a Számviteli bizottság munkáját, l) javaslatot tesz a felügyeleti munkatársak nemzetközi standardokon alapuló, illetve a magyar számviteli rendszerekkel kapcsolatos továbbképzések szakmai tartalmára. m) A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: ma) Pénzügyi intézmények osztálya, mb) Biztosítók, pénztárak és tõkepiaci intézmények osztálya.

2. szám


479

(6) Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztály a)

a felügyelési és elemzési tapasztalatokat, valamint a nemzetközi sztenderdalkotó szervezetek dokumentumait is felhasználva kezdeményezõ módon javaslatokat tesz a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozási koncepciókra,

b)

folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezeteket érintõ – elõkészítés alatt álló vagy elfogadott – európai uniós direktívákat, rendeleteket, valamint az Európai Felügyeleti Hatóságok szabályozó dokumentumait, szakmai javaslatokat fogalmaz meg a magyar érdekeket tükrözõ megoldásokra, az implementációs határidõt figyelembe véve kidolgozza a hazai alkalmazásukhoz szükséges szabályozási koncepciókat,

c)

a közép-kelet európai regionális együttmûködés keretében fokozott figyelemmel kíséri a térség érdekeit külön is érintõ fejleményeket, és proaktív módon – térség társfelügyeleteinek bevonásával – kezdeményez véleménycserét és szükség esetén koordinált fellépést a regionális érdekek hatékony érvényre juttatása érdekében,

d)

kijelölés alapján részt vesz a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós direktívák, rendeletek (pl. kötelezõ technikai normák), az Európai Felügyeleti Hatóságok szabályozó dokumentumainak (útmutatóinak, ajánlásainak) kidolgozásáért felelõs európai uniós bizottságokban és munkacsoportokban, illetve koordinálja a hasonló bizottságokban és munkacsoportokban részt vevõ felügyeleti munkatársak tevékenységét,

e)

figyelemmel kíséri a nemzetközi szakmai szervezetek által alkalmazott vagy ajánlott szabályozási módszereket, vizsgálva azoknak a hazai szabályozásban való alkalmazhatóságát, szükség szerint javaslatokat fogalmaz meg azok hazai adaptálására,

f)

szervezi, irányítja és koordinálja az európai direktíva és rendelettervezetek (pl. kötelezõ technikai normák), az Európai Felügyeleti Hatóságok szabályozó dokumentumainak (útmutatók, ajánlások) felügyeleti véleményezését, szükség szerint a piaci szereplõkkel való konzultáció lefolytatását,

g)

vizsgálja a piaci szabályozási igényeket, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával javaslatot tesz az innovációk miatt szükségessé váló hazai szabályozási koncepciókra,

h)

részt vesz a jogszabályalkotással és -módosítással kapcsolatos tárcaközi egyeztetésekben,

i)

lebonyolítja a felügyeleti ajánlástervezetek külsõ szakértõkkel való egyeztetését, gondoskodik azok rendszeres aktualizálásáról,

j)

havi rendszerességgel összefoglalót készít a pénzügyi szektort érintõ Európai Uniós jogszabályváltozásokról,

k)

részt vesz az egyes szabályozási tárgykörökben szervezendõ hazai és nemzetközi konferenciák szakmai tartalmának kialakításában, elõadások készítésében és megtartásában,

l)

a felügyelõi kollégiumi együttmûködés kivételével elsõdlegesen kapcsolatot tart az EU tagországok és harmadik országok felügyeletei hatóságaival, elõkészíti, karbantartja és nyilvántartja a köztük és a Felügyelet között létrejött együttmûködési megállapodásokat, szervezi a szükséges információcserét, a küldöttség programjainak szakmai lebonyolítását,

m) kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer intézményeivel (az Európai Felügyeleti Hatóságokkal és az ESRB-vel), részt vesz a kapcsolattartás kereteinek kialakításában, szervezi és koordinálja a Felügyelet e szervezetekkel kapcsolatos tevékenységét, n)

mûködteti a nemzetközi pénzügyi szabályozás megújításának homlokterében álló témák dossziéfelelõsi rendszerét, melynek keretében az aktuális témák dossziéit rendszeresen karbantartja, és a Felügyelet vezetõit rendszeresen aktualizált információkkal látja el,

o)

felkészíti a Felügyelet vezetõ képviselõit az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer vezetõ testületeinek üléseire, elõkészíti a Felügyelet képviselõinek személyére vonatkozó személyi döntéseket, rendszeres tájékoztatást ad e szakmai tevékenység elõrehaladásáról, felhívja a figyelmet a magyar érdekeket jelentõsen érintõ fejleményekre, a Felügyelet érintett szakmai területeinek bevonásával javaslatot készít a képviselendõ magyar pozícióra, illetve tárgyalási taktikára,

p)

részt vesz a Felügyelet nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folyó szakértõi tárgyalásain,

q)

kapcsolatot tart egyéb globális nemzetközi szervezetekkel (egyebek mellett IAIS, az IOSCO, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, az FSB Regionális Konzultatív csoportja, az OECD, az IMF), intézi az e szervezetek tagsági kötelezettségeibõl adódó szervezési és szakértõi feladatokat (szakvélemények és információk adása, döntés-elõkészítõ javaslattétel, személyes részvétel e szervezetek munkájában),

r)

kapcsolatot tart a magyar hatóságokkal közös, vagy összehangolt nemzetközi fellépésük érdekében,

s)

közremûködik a nemzetközi, elsõsorban EU válságkezelésben, kapcsolatot tart az érintett felügyeletekkel és EU intézményekkel, részt vesz a válságkezelõ intézkedések megtételében,

480

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY t)

u) v) w) x) y) z) aa)

bb)

cc)

koordinálja a pénzmosással és a terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos felügyeleti tevékenységet, együttmûködik a felügyeleti szakfõosztályokkal, ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés szabályozási és módszertani feladatait, ennek keretében elkészíti és karbantartja a vonatkozó mintaszabályzatokat, ajánlásokat, útmutatókat, állásfoglalásokat, szakvélemény adásával közremûködik a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bejelentések kivizsgálásában, szükség esetén a vizsgálatokban, kapcsolatot tart a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban részt vevõ nemzetközi szervezetekkel, a társhatóságokkal, valamint a piaci szereplõkkel, illetõleg ezek érdekképviseleteivel, az egyes igazgatóságok munkáját a rendelkezésre álló keretek között igény szerint külföldi információk beszerzésével segíti, elkészíti a Felügyelet utazási tervét, szervezi az egyes kiutazások engedélyezési folyamatát, kijelölés alapján elkészíti a külföldi megkeresésekre (kérdésekre) adandó válaszokat, kitölti az adott kérdõíveket, illetve megszervezi a Felügyeleten belül az ezzel kapcsolatos feladatokat, közremûködik a PBT-vel a FIN-Nettel történõ kapcsolattartásban, a fõosztály vezetõje által kijelölt témakörökben témafelelõsként szakmai elemzõ és felügyeleti álláspontra javaslatot tartalmazó anyagokat készít, rendszeresen nyomon követi az adott témával kapcsolatos nemzetközi fejleményeket, figyelemmel kíséri az Európai Bizottság, a meghatározó nemzetközi pénzügyi szervezetek, valamint a vezetõ nemzetközi hírportálok honlapjait, és az így szerzett aktuális információval segíti a Felügyelet vezetésének munkáját. A fõosztály keretein belül a következõ osztályok mûködnek: cca) Szabályozási osztály, ccb) EU és nemzetközi ügyek osztálya.

V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38. §

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat függelékei a) b) c) d) e) f)

2. szám

szervezeti ábra vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Felügyelet elnöke által gyakorolt munkáltatói jogok szervezeti egységenkénti létszámkeret munkaköri rend a Pénzügyi Békéltetõ Testület tagjainak kiválasztására irányuló pályázati eljárás

1. függelék 2. függelék 3. függelék 4/a. függelék 4/b. függelék 5. függelék

2. szám


481

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat 1. függeléke A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szervezeti felépítése

Elnök

Humánpolitikai fĘosztály

Számviteli és költségvetési fĘosztály

Pénzügyi fĘosztály

Gazdálkodásjogi fĘosztály

Informatika szolgáltatási igazgatóság

Kommunikációs fĘosztály

Gazdasági igazgatóság

BelsĘ ellenĘrzési fĘosztály

Üzemeltetési fĘosztály

Elnöki fĘtanácsadók

Informatika felügyeleti fĘosztály

ITalkalmazásfelügyeleti fĘosztály

ITalkalmazásfejlesztési fĘosztály

IT-infrastruktúra fĘosztály

Dokumentációs fĘosztály

Alelnök II.

Alelnök I.

Felügyeleti igazgatóság

Pénzügyi BékéltetĘ Testület

Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság

Piacfelügyeleti igazgatóság

Fogyasztóvédelmi igazgatóság

Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóság

Elemzési fĘosztály

Pénzügyi csoportok felügyeleti fĘosztálya

TĘkepiaci intézmények felügyeleti fĘosztálya

Pénz- és tĘkepiaci engedélyezési fĘosztály

PiacellenĘrzési fĘosztály

Fogyasztóvédelmi vizsgálatok fĘosztálya

Hitelintézetek felügyeleti fĘosztálya

Biztosításfelügyeleti fĘosztály

Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési fĘosztály

Kibocsátói tevékenységek felügyeleti fĘosztálya

Fogyasztói jogérvényesítési fĘosztály

Pénzpiaci vizsgálati fĘosztály

Pénztárak felügyeleti fĘosztálya

Pénz-és tĘkepiaci jogérvényesítési fĘosztály

Kibocsátói engedélyezési és piacfelügyeleti jogérvényesítési fĘosztály

Módszertani fĘosztály

Pénzügyi vállalkozások és közvetítĘk felügyeleti fĘosztálya

Kodifikációs fĘosztály

Hatósági, nyilvántartási és koordinációs fĘosztály

Ügyfélszolgálati fĘosztály

Fogyasztópolitikai fĘosztály

Adatszolgáltatási és monitoring fĘosztály Nemzetközi és szabályozáspolitikai fĘosztály

482


2. szám

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat 2. függeléke Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. számú törvény alapján vagyonnyilatkozat tételre köteles az a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult: Kötelezettség alapja

Gyakoriság

közigazgatási hatósági ügyben

ötévente

közbeszerzési eljárás során

évente

feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint fejezeti kezelésû elõirányzatok tekintetében vezetõi munkakörrel rendelkezõ köztisztviselõ jogszabály alapján „C“ típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be

kétévente ötévente ötévente

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. számú törvény alapján vagyonnyilatkozat tételre köteles az a közszolgálatban nem álló személy is, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult: Kötelezettség alapja

Gyakoriság

költségvetési szerv, valamint többségi állami tulajdonban lévõ gazdasági társaság által lefolytatott közbeszerzési eljárásban feladatai ellátása során költségvetési szerv vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint fejezeti kezelésû elõirányzatok, illetve az Országgyûlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál

évente

kétévente

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat 3. függeléke A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke által gyakorolt munkáltatói jogok

(1) Köztisztviselõk esetén: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p)

létszámkeretek meghatározása, jogviszony létesítés, jogviszony megszüntetés, vezetõi megbízás és visszavonás, felügyeleti címadományozás, korengedményes nyugdíjátvállalás engedélyezése, kinevezés módosítás, átirányítás, kirendelés, secondment foglalkoztatás, külföldi kiküldetések elrendelése, összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása, illetmény megállapítása és eltérítése, helyettesítési díj megállapítása, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, jutalomkeret és jutalmak megállapítása, beleértve azok szervezeti egységekre történõ szétosztását is, felügyeleti elismerések odaítélése, lakáskölcsön szerzõdések megkötése,

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY q) r)

483

fegyelmi és kártérítési eljárás kezdeményezése és lefolytatása, továbbá minden egyéb, a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényben vagy más jogszabályban a hivatali szervezet vezetõje számára meghatározott hatáskörök gyakorlása.

(2) Munkavállalók esetén: a) jogviszony létesítés, b) jogviszony módosítás, c) jogviszony megszüntetés, d) korengedményes nyugdíjátvállalás engedélyezése, e) külföldi kiküldetések elrendelése, f) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, g) jutalomkeret és jutalmak megállapítása, beleértve azok szervezeti egységekre történõ szétosztását is, h) felügyeleti elismerések odaítélése, i) lakáskölcsön szerzõdések megkötése, j) továbbá minden egyéb, a Felügyeletnél munkaviszonyban álló alkalmazott feletti munkáltatói jogkör gyakorlása. (3) A Felügyelet elnöke a törvény erejénél fogva kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlását a Közszolgálati Szabályzatban vagy eseti elnöki utasításban vezetõ megbízású köztisztviselõre átruházhatja. Az átruházott munkáltatói jogkör tovább nem delegálható.

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat 4/a. függeléke SZERVEZETI EGYSÉGENKÉNTI LÉTSZÁMKERET Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Megnevezés

Elnök közvetlen összesen Elnök és titkársága Pénzügyi Békéltetõ Testület Humánpolitikai fõosztály Gazdasági igazgatóság összesen Gazdasági igazgatóság Számviteli és költségvetési fõosztály Pénzügyi fõosztály Üzemeltetési fõosztály Gazdálkodásjogi fõosztály Dokumentációs fõosztály Informatika szolgáltatási igazgatóság összesen Informatika szolgáltatási igazgatóság Informatika felügyeleti fõosztály IT-alkalmazásfelügyeleti fõosztály IT-alkalmazásfejlesztési fõosztály IT-infrastruktúra fõosztály Belsõ ellenõrzési fõosztály Kommunikációs fõosztály Elnöki fõtanácsadók

Létszámkeret (fõ)

164

484

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Sorszám

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58

Megnevezés

Alelnök I. összesen Alelnök I. és titkársága Felügyeleti igazgatóság összesen Felügyeleti igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti fõosztálya Hitelintézetek felügyeleti fõosztálya Pénzpiaci vizsgálati fõosztály Tõkepiaci intézmények felügyeleti fõosztálya Biztosításfelügyeleti fõosztály Pénztárak felügyeleti fõosztálya Módszertani fõosztály Pénzügyi vállalkozások és közvetítõk felügyeleti fõosztálya Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság összesen Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság Pénz- és tõkepiaci engedélyezési fõosztály Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési fõosztály Pénz- és tõkepiaci jogérvényesítési fõosztály Kodifikációs fõosztály Hatósági, nyilvántartási és koordinációs fõosztály Piacfelügyeleti igazgatóság összesen Piacfelügyeleti igazgatóság Piacellenõrzési fõosztály Kibocsátói tevékenységek felügyeleti fõosztálya Kibocsátói engedélyezési és piacfelügyeleti jogérvényesítési fõosztály Alelnök II. összesen Alelnök II. és titkársága Fogyasztóvédelmi igazgatóság összesen Fogyasztóvédelmi igazgatóság Fogyasztóvédelmi vizsgálatok fõosztálya Fogyasztói jogérvényesítési fõosztály Ügyfélszolgálati fõosztály Fogyasztópolitikai fõosztály Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóság összesen Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóság Elemzési fõosztály Adatszolgáltatási és monitoring fõosztály Nemzetközi és szabályozáspolitikai fõosztály PSZÁF összesen (1+21+45 sor)

2. szám Létszámkeret (fõ)

263

103

530

2. szám


485

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat 4/b. függeléke A PSZÁF munkaköri rendje Kttv. hatálya alá tartozó munkakörök Kttv. szerinti besorolás

Munkaköri megnevezések

Mt. hatálya alá tartozó munkakörök Iskolai végzettség


VEZETÕI BESOROLÁSOK Ügyvezetõ igazgató fõosztályvezetõ Fõosztályvezetõ (ügyvezetõ igazgató-helyettes) fõosztályvezetõ- Fõosztályvezetõ-helyettes helyettes osztályvezetõ

Osztályvezetõ NEM VEZETÕI BESOROLÁSOK

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY Adatbányász Belsõ ellenõr Biztonsági igazgató Biztonsági vezetõ Csoportvezetõ Elnöki fõtanácsadó Iktató és iratkezelõ

felsõfokú végzettségû

Közbeszerzési szakreferens KTA szakreferens Minõségbiztosítási vezetõ Békéltetõ testületi tag Pénzforgalmi szakreferens Stratégiai szakreferens Szakreferens Szaktanácsadó Titkár Titkárságvezetõ TÜK kezelõ Vezetõ aktuárius, aktuárius Vezetõ asszisztens, asszisztens Vezetõ elemzõ, elemzõ Vezetõ elemzõ-közgazdász, elemzõ-közgazdász Vezetõ engedélyezési szakreferens, engedélyezési szakreferens Vezetõ felügyelõ, felügyelõ Vezetõ fogyasztóvédelmi szakreferens, fogyasztóvédelmi szakreferens Vezetõ folyamatszervezési szakreferens, folyamatszervezési szakreferens Vezetõ humánpolitikai szakreferens, humánpolitikai szakreferens Vezetõ iktató, vezetõ iratkezelõ Vezetõ informatikai felügyelõ, informatika felügyelõ


Alkalmazásfelügyelõ Biztonsági igazgató Felügyeleti szakkoordinátor Flottamenedzser Gazdasági szakkoordinátor IT gazdálkodási szakkoordinátor Kommunikációs szakkoordinátor Analitikai szakkoordinátor PR szakkoordinátor Pénzügyi szakkoordinátor Recepciós Rendszergazda Rendszerszervezõ Rendszerüzemeltetõ Szakkoordinátor Szintetikai szakkoordinátor Üzemeltetési szakkoordinátor Vezetõ fejlesztõ, fejlesztõ

486

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Kttv. hatálya alá tartozó munkakörök Kttv. szerinti besorolás


középfokú végzettségû


Vezetõ jogász, jogász Vezetõ jogérvényesítõ jogász, jogérvényesítõ jogász Vezetõ kockázatértékelési szakreferens, kockázatértékelési szakreferens Vezetõ beszerzési és közbeszerzési szakreferens Vezetõ közgazdász, közgazdász Vezetõ kommunikációs szakreferens, kommunikációs szakreferens Vezetõ minõségügyi szakreferens, minõségügyi szakreferens Vezetõ monitoring szakreferens, monitoring szakreferens Vezetõ nemzetközi szakreferens, nemzetközi szakreferens Vezetõ nyilvántartási szakreferens, nyilvántartási szakreferens Vezetõ statisztikus-közgazdász, statisztikus-közgazdász Vezetõ szabályozási szakreferens, szabályozási szakreferens Vezetõ számfejtési és TB szakreferens, Számfejtési és TB szakreferens Vezetõ ügyfélszolgálati szakreferens, ügyfélszolgálat szakreferens Vezetõ asszisztens, asszisztens Humánpolitikai referens KTA referens Nyilvántartási referens Pénzforgalmi referens Iktató és iratkezelõ Referens TÜK kezelõ Számfejtési és TB referens

2. szám Mt. hatálya alá tartozó munkakörök Iskolai végzettség


Alkalmazásfelügyelõ Fejlesztõ Gazdasági koordinátor Help-desk koordinátor Hivatalsegéd Kommunikációs koordinátor Koordinátor középfokú végzettségû Pénzügyi koordinátor Rendszergazda Rendszerszervezõ Rendszerüzemeltetõ Titkárnõ Üzemeltetési koordinátor Vezetõ irattáros, irattáros Biztonsági õr Gépjármûvezetõ egyéb alkalmazottak Karbantartó Kisegítõ munkatárs Recepciós

2. szám


487

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat 5. függeléke A Pénzügyi Békéltetõ Testület tagjainak kiválasztására irányuló pályázati eljárás (1) A Pénzügyi Békéltetõ Testület tagjaira meghatározott kiválasztási eljárásban a jelölt, illetve a pályázó meglévõ szaktudását, képességeit mérik fel. (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a betöltendõ munkakör, szervezeti egység megnevezését; b) az ellátandó feladatok ismertetését; c) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban elõírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt; d) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást; e) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét; f) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást; g) az esetleges képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat elõírásait; h) az állás betöltésének legkorábbi idõpontját; i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását. (3) A pályázati felhívást a Felügyelet honlapján közzé kell tenni, emellett azonban egyéb közzétételi forma is alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idõ a pályázati felhívásnak a megjelenésétõl számított 10 napnál rövidebb nem lehet. (4) Képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat elõírható a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha ezt a pályázati felhívás tartalmazza, és a pályázó ehhez a pályázat benyújtásakor írásban hozzájárul. (5) A pályázatok elõzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú elõkészítõ bizottság (a továbbiakban: elõkészítõ bizottság) hozható létre. Az elõkészítõ bizottság a pályázatok benyújtására elõírt határidõt követõ 45 napon belül értékeli a pályázók szaktudását, képességeit és teljesítményét. (6) Az elõkészítõ bizottság értékelése figyelembevételével a benyújtási határidõt követõ 60 napon belül a pályázat eredményérõl a PBT elnökének javaslatára a Felügyelet elnöke dönt. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója – kérelemre – köteles a pályázóval reá vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok eredményeit megismertetni. (8) A pályázat eredményérõl a pályázókat legkésõbb a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejûleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevõkön, valamint a Kttv. 180. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel. (9) A PBT tagjai kinevezésének a Psztv. 79. § (3) bekezdésében rögzítetteken felül feltétele a C típusú nemzetbiztonsági ellenõrzés, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség, valamint feltétele lehet az esetleges képesség- vagy alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. (10) A PBT tagnak a PBT-hez történõ felvételekor elõnyt jelent, ha a jelölt a következõ képesítések vagy gyakorlat valamelyikével rendelkezik: a) bank szakjogászi végzettség (tõkepiaci és bank szakjogászi végzettség) vagy b) biztosítási szakjogászi végzettség vagy c) európai jogi szakjogászi végzettség vagy d) tõzsdei szakvizsga vagy e) könyvvizsgálói képesítés vagy f) hároméves vezetõi gyakorlat vagy g) ötéves – felügyelt intézménynél töltött – szakmai gyakorlat.

488


2. szám

A Kormány 1025/2013. (I. 25.) Korm. határozata a „Miskolc és agglomerációja digitális közösség” címû programmal kapcsolatos egyes kérdésekrõl és az ehhez szükséges rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ elõirányzat-átcsoportosításról A Kormány a digitális írástudásnak a XXI. században betöltött jelentõségére, annak munkahely- és közösségteremtõ jellegére, továbbá arra tekintettel, hogy a hátrányos helyzetû régiókban az a fejlõdés egyik meghatározó elõfeltétele és annak kiemelt ösztönzése szükséges, egyetért a „Miskolc és agglomerációja digitális közösség” címû programnak (a továbbiakban: Program) az állam, az Európai Uniós források és az érintett piaci szervezetek társfinanszírozásában történõ megvalósításával. Ennek érdekében a Kormány 1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet közremûködésével gondoskodjon a Program megvalósításáról, Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter Határidõ: 2013. december 31. 2. felhívja nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Program megvalósulásáról, annak lehetséges továbbfejlesztésérõl, illetve a Program más régiókra történõ kiterjesztésérõl jelentésben tájékoztassa a Kormányt, Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter Határidõ: 2014. június 30. 3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése alapján a „Miskolc és agglomerációja digitális közösség” címû program megvalósításához szükséges forrás finanszírozásának biztosításához 3000,0 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet cím, 1. Mûködési költségvetés elõirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt elõirányzat javára, a XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére. Felelõs az átcsoportosításért: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal Felelõs az elszámolásért és a visszafizetési kötelezettségért: nemzeti fejlesztési miniszter Határidõ: 2014. január 31. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2. szám

1. melléklet az 1025/2013. (I. 25.) Korm. határozathoz

XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium XI. Miniszterelnökség ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2013. ÁHT egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Előir. csoport száma

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

A módosítás jogcíme KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Módosítás (+/-)

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás következő A módosítást elrendelő jogszabály/ évre határozat száma áthúzódó hatása

XVII. 252134

3 1 3 XI.

297102 7 Az előirányzatmódosítás érvényessége: Fejezet szám

Cím szám

3 000,00

Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

-3 000,00

a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

BEVÉTEL

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

Kiemelt előirányzat neve


Az előirányzatmódosítás érvényessége:

ÁHT. egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám


Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

TÁMOGATÁS


Módosítás (+/-)



XVII. 252134

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

3

Az előirányzatmódosítás érvényessége:

3 000,00


Az adatlap 5 példányban töltendő ki Fejezet Állami Számvevőszék Magyar Államkincstár Nemzetgazdasági Minisztérium * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

1 példány 1 példány 1 példány 2 példány

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) időarányos teljesítményarányos egyéb: azonnal

Összesen

3 000,00

I.n.év

II. n.év

III.n.év



Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Működési költségvetés Dologi kiadások

IV.n.év

3 000,00

489

490


2. szám

A Kormány 1029/2013. (I. 28.) Korm. határozata a lakosság állampapír állományának növeléséhez szükséges intézkedésekrõl szóló 1101/2012. (IV. 5.) Korm. határozat módosításáról A lakosság állampapír állományának növeléséhez szükséges intézkedésekrõl szóló 1101/2012. (IV. 5.) Korm. határozat 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsen elõ olyan törvényjavaslatot, amely lehetõvé teszi a Magyar Államkincstár számára a betétgyûjtést; Felelõs: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakképesítések Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítésérõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének g) pontja alapján az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért, a számviteli szabályozásért felelõs miniszter közzéteszi a cím szerinti rendelet alapján folyó szakképzések Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítését. Jelmagyarázat: Vizsgaelnöki névjegyzékhez: At – adótanácsadó – OKJ száma: 61 344 01 0000 00 00 Áhszüi – államháztartási szakügyintézõ – OKJ száma: 55 344 01 Bbt – banki, befektetési termékértékesítõ – OKJ száma: 52 343 01 0000 00 00 Bt – befektetési tanácsadó – OKJ száma: 54 343 01 0000 00 00 Bit – biztosítási tanácsadó – OKJ száma: 54 343 02 0000 00 00 Bk – biztosításközvetítõ – OKJ száma: 52 343 02 Ksz – közösségi – civil szervezõ – OKJ száma: 55 345 03 0000 00 00 M – mérlegképes könyvelõ – OKJ száma: 54 344 02 0000 00 00 Nm – nonprofit menedzser – OKJ száma: 54 345 04 0000 00 00 Oasz – okleveles adószakértõ – OKJ száma: 61 344 03 R – okleveles pénzügyi revizor – OKJ száma: 61 344 04 0000 00 00 E – pénzügyi és számviteli szakellenõr – OKJ száma: 54 344 01 Püszü – pénzügyi és számviteli ügyintézõ – OKJ száma: 52 344 01 0000 00 00 P – pénzügyõr – OKJ száma: 52 343 03 0000 00 00 Szbr – szakképesített bankreferens – OKJ száma: 54 343 04 Üszüi – üzleti szakügyintézõ – OKJ száma: 55 343 01 Vüi – vállalkozási ügyintézõ – OKJ száma: 52 344 02 0000 00 00 Vjüi – vám és jövedéki ügyintézõ – OKJ száma: 52 343 05 Vp és vü – valutapénztáros és valuta ügyintézõ – OKJ száma:51 343 0400000000

2. szám

A 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakképesítésekhez kötõdõ vizsgáztatásra jogosult vizsgaelnökök névjegyzékének kiegészítése

Név

Város

At

Áhszüi

Bbt

Bt

Bit

Bk

Ksz

M

Nm

Oasz

R

E

PÜSZÜ

P

Szbr

Üszüi

Vüi

Vp és Vü

Vjüi

Kocsisné Móczár Julianna

Kiskunfélegyháza

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Igen

Igen

Nem

Nem

Németh Roland

Szolnok

Nem

Nem

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 491

492


2. szám

Az OTP Magánnyugdíjpénztár közleménye a 2012. évi éves beszámolójának valamint a 2012. évi tevékenységét lezáró beszámolójának közzétételérõl 2012. évi éves beszámoló, valamint a befektetési és gazdálkodási mutatók közzététele 1. Az OTP Magánnyugdíjpénztár tevékenységét 1998. január 1-jén kezdte meg. Engedélyszáma: PF 3410/1997. 2. A pénztár tisztségviselõi 2012. évben: Igazgatótanács:

Ellenõrzõ Bizottság:

Dr. Barát Gábor Igazgatótanács elnöke

Haás Péter Ellenõrzõ Bizottság elnöke

Fábián Balázs Igazgatótanács tagja

Nánási Katalin Ellenõrzõ Bizottság tagja

Kovács Gábor Igazgatótanács tagja

Timkó József Ellenõrzõ Bizottság tagja

Tordi László Igazgatótanács tagja

Erdélyi Laura Ellenõrzõ Bizottság tagja

Vági László Igazgatótanács tagja

Somogyi Antal Ellenõrzõ Bizottság tagja

Vass Róbert Igazgatótanács tagja Vörös Flórián Igazgatótanács tagja 3. Az OTP Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelõje az OTP Alapkezelõ Zrt. 4. A pénztár taglétszámának tárgyévi nyitó és záró állománya (adatok: fõ) Megnevezés

2012. január 1.

A pénztári taglétszám záró állománya

2012. december 31.

17 876

Változás %-a

13 735

76,83

5. A pénztár vagyonának tárgyévi nyitó és záró értéke piaci értéken (adatok: ezer Ft-ban) Megnevezés

2012. január 1.

A pénztár vagyona

2012. december 31.

36 860 921

Változás %-a

31 996 181

86,80

6. A tagdíj és tagdíjcélú bevételek tartalékok közötti megoszlása (adatok: %-ban) Tartalék megnevezése

2011. év

Mûködési célra Fedezeti célra Likviditási és kockázati célra Összesen

2012. év

0,90 99,10 0,00 100,00

Változás

0,90 99,10 0,00 100,00

0,00 0,00 0,00 0,00

7. A pénztár mûködési költségei (adatok: ezer Ft-ban): Megnevezés

2011. év

Anyag jellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Mûködéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások – Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások – Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások – Mûködési céltartalék képzés – Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordítása Mûködési költségek és ráfordítások összesen

2012. év

1 383 868 322 605 119 493 800 11 287 1 979 0 480 534 –1 949 2 198 443

Tárgyév/elõzõ év (%)

294 558 148 137 80 217 774 10 332 63 0 207 379 508 661 057

21,29 45,92 67,23 44,10 91,54 3,18 0 43,16 0,00 30,07

8. A pénztár teljesített egyösszegû kifizetések értéke (adatok: ezer Ft-ban) Szolgáltatás típusa

Egyösszegû kifizetés Járadékszolgáltatás

2011. év

1 198 199 0

2012. év

164 799 0

Változás összege

–1 033 400 0

százaléka (%)

13,75 0

9. A pénztár 2012. évre vonatkozó befektetési politikájában meghatározott referenciaindexek, továbbá az eszközcsoportonként megengedett minimális és maximális %-os megoszlás portfóliónként 9.1. Referenciaindexek 9.1.1. Klasszikus portfólió 50,0% RMAX + 45,0 MAX + (ZMAX+2%)

2. szám


493

9.1.2. Kiegyensúlyozott portfólió 53,5%MAX +12,5% RMAX + 1,8% BUX + 7,2% CETOP 20* + 7,5%MSCI EMU*+ 5,0%MSC WORDL*+ 7,5% MSCI EM* + 5,0% Külföldi kötvény** *forintban ** 40% LB Global Bond Index +20% LB US Corp. High Yiled Index+20% US Corp Master Bond Index+ 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index 9.1.3. Növekedési portfólió 23,5%MAX +12,5% RMAX + 5,9% BUX + 23,6% CETOP 20* + 10,8%MSCI EMU*+ 7,2%MSC WORDL*+ 10,0% MSCI EM* + 1,0% RXEUR*+0,5% TR20I*+ 5,0% Külföldi kötvény** *forintban ** 40% LB Global Bond Index +20% LB US Corp. High Yiled Index+20% US Corp Master Bond Index+ 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index 9.1.4. Függõ portfólió referencia összetétele 50%MAX+45%RMAX+5%(ZMAX+2%) 9.1.5. Az egyéb tartalékok referencia portfólió összetétele Likviditási tartalék: 100% RMAX Mûködési tartalék: 100% RMAX 9. 2. A fedezeti tartalék egyes portfólióira vonatkozó eszköz összetétel megengedett minimum és maximum értékeit a befektetési politika az alábbiak szerint szabályozta Klasszikus és függõ portfólió – 2012. év

Állampapírok Egyéb hitelkockázatot megtestesítõ eszköz Bankbetétek és egyéb pénzpiaci eszközök Kötvény-, és pénzpiaci eszközök Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett eszköz Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett részvényeket tartalmazó befektetési alapokban lévõ részvénybefektetések Kiegyensúlyozott portfólió – 2012. év

Állampapírok Egyéb hitelkockázatot megtestesítõ eszköz Bankbetétek és egyéb pénzpiaci eszközök Kötvény-, és pénzpiaci eszközök Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett eszköz Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett részvényeket tartalmazó befektetési alapokban lévõ részvénybefektetések Ingatlanok (ingatlan alapok) Kockázati tõke alapok befektetési jegyei Növekedési portfólió – 2012. év

Állampapírok Egyéb hitelkockázatot megtestesítõ eszköz Bankbetétek és egyéb pénzpiaci eszközök Kötvény-, és pénzpiaci eszközök Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett eszköz Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett részvényeket tartalmazó befektetési alapokban lévõ részvénybefektetések Ingatlanok (ingatlanok, ingatlan alapok) Kockázati tõke alapok befektetési jegyei Származtatott alapok befektetési jegyei és nyitott származtatott pozíciók

Minimum

Maximum

90%

100%

0% 0%

10% 10%

Minimum

Maximum

60%

90%

10% 10%

40% 40%

0% 0%

10% 3%

Minimum

Maximum

20%

60%

40%

80%

0% 0% 0%

20% 5% 5%

A portfólió közvetlen devizakitettsége (külföldi devizában fennálló, nettó pozíciója) az egyes portfóliók esetében, a következõ módon változott: Portfóliók neve

Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Függõ

2012. év

5% 20% 35% 5%

494


2. szám

9.3. A 2013. évi befektetési politika A pénztár Befektetési politikája, továbbá az egyes portfóliók megengedett minimum és maximum értékei, a stratégiai eszközösszetétel, továbbá a referencia index 2013. évben nem változik, azonos marad az elõzõ évivel. 10. Az OTP Magánnyugdíjpénztár további jellemzõ mutatói: 10.1. A pénztár 2012. évi éves átlagos taglétszáma: 15 083 fõ volt. 10.2. Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke A fedezeti céltartalék egyéni számláinak záró állománya a záró taglétszámra vetítve: 2011. éves 2 041 498 Ft/fõ/év 2012. éves 2 279 914 Ft/fõ/év Változás +238 416 Ft/fõ/év Változás %-a 11,68% 10.3. Egy fõre jutó átlagos havi befizetés értéke Tényleges havi befizetések értéke az éves átlagos taglétszámra vetítve: 2011. december 31-i állapot szerint 222 Ft/fõ/hó 2012. december 31-i állapot szerint 384 Ft/fõ/hó Változás +162 Ft/fõ/hó Változás %-a 72,97% 10.4. A pénztári taglétszám életkor szerinti megoszlása a fordulónapon Korcsoport

Taglétszám (fõ) 2011. év

0–19 év közöttiek 20–24 év közöttiek 25–29 év közöttiek 30–39 év közöttiek 40–54 év közöttiek 55 év felett Összesen

21 569 2 934 9 327 4 680 345 17 876

2012. év

4 311 1 682 7 333 4 048 357 13 735

Teljes taglétszámhoz viszonyított arány (%) 2011. év

2012. év

0,12 3,18 16,41 52,18 26,18 1,93 100,00

0,03 2,26 12,25 53,39 29,47 2,60 100,00

11. A pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlása az év elején és az év végén 2012. december 31-i állapot szerint Ssz.

Megnevezés

001 Portfólió összesen

Összesen Év elején

Év végén

100,000%

100,000%

002 Bankszámlák és készpénz összesen

0,377%

0,989%

003 Házipénztár (forint és valuta)

0,000%

0,000%

004 Pénzforgalmi számla és befektetési számla

0,377%

0,192%

005 Lekötött betét (betétszerzõdés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg

0,000%

0,797%

103,145%

99,011%

006 Értékpapírok összesen 007 Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kötvények)

31,555%

30,515%

008 Magyar állampapír

28,475%

27,569%

009 Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizetõ kezességet vállal

0,000%

0,000%

010 Külföldi állampapír

0,084%

0,012%

011 Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizetõ kezességet vállal

0,000%

0,000%

012 Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,071%

0,240%

013 Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,893%

0,820%

014 Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

1,596%

1,398%

015 Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,436%

0,476%

016 Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,000%

0,000%

017 Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,000%

0,000%

018 Részvények

0,003%

0,004%

2. szám


Ssz.

495 Összesen

Megnevezés

Év elején

Év végén

019 A Budapesti Értéktõzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény

0,000%

0,004%

020 Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tõzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történõ bevezetésére és a bevezetésnek nincs t

0,000%

0,000%

021 Tõzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény

0,003%

0,000%

022 Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tõzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történõ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvén

0,000%

0,000%

023 Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

66,431%

66,218%

024 Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

60,993%

60,152%

025 Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

0,320%

1,651%

026 Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

3,344%

2,513%

027 Külföldön bejegyzett befektetési vállalkozás befektetési jegye

0,000%

0,000%

028 Egyéb kollektív befektetési értékpapír

1,774%

1,902%

029 Jelzáloglevél

5,156%

2,274%

030 Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél

5,156%

2,274%

031 Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél

0,000%

0,000%

032 Határidõs ügyletek

–0,057%

0,000%

033 Opciós ügyletek

0,000%

0,000%

034 Repó ügyletek

0,000%

0,000%

035 SWAP ügyletek

0,000%

0,000%

036 Ingatlan

0,000%

0,000%

037 Értékpapír-kölcsönzési ügyletekbõl származó követelések

0,000%

0,000%

038 Kockázati tõke alapjegy

0,000%

0,000%

039 Egyéb, tõzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír

0,000%

0,000%

040 Követelés értékpapír ügyletekbõl

0,015%

0,000%

041 Kötelezettségek értékpapír ügyletekbõl

3,480%

0,000%

12. Tízéves átlagos hozamráta, továbbá vagyonnövekedési mutatók választható portfóliónként Portfólió megnevezése

2003–2012. évekre vonatkozó, tízéves, átlagos nettó hozamráta mutató

2003–2012. évekre vonatkozó, tízéves vagyonnövekedési mutató

2003–2012. évekre vonatkozó átlagos referenciahozamok

Klasszikus 7,93 8,53 7,79 Kiegyensúlyozott 7,60 7,87 7,85 Növekedési portfólió 5,98 7,05 6,19 A tízéves átlagos hozamráta a vagyonkezelõi teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. 13. A választható portfóliókra kiszámított éves nettó és bruttó hozamráta mutatók, továbbá a referenciaindexek alakulása 2003–2012. években 2003. év

Nettó hozamráta (%) Klasszikus portfólió Bruttó (fedezeti tartalék) hozamráta (%) Referenciaindex hozamrátája (%) A portfólióba fektetett eszközök 2012. évi fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft-ban)

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

3,94

16,77

14,11

8,44

6,69

–3,80

10,11

6,56

4,53

13,47

4,73

17,67

15,00

9,23

7,45

–2,95

10,93

7,39

4,76

13,74

4,07

16,40

14,40

9,81

6,91

–0,22

11,69

6,11

3,74

14,46

1 456 391

496

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2003. év

Nettó hozamráta (%) Kiegyensúlyozott Bruttó portfólió hozamráta (%) (fedezeti tartalék) Referenciaindex hozamrátája (%) A portfólióba fektetett eszközök 2012. évi fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft-ban) Nettó hozamráta (%) Növekedési Bruttó portfólió hozamráta (%) (fedezeti tartalék) Referenciaindex hozamrátája (%) A portfólióba fektetett eszközök 2012. évi fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft-ban)

2004. év

2005. év

2006. év

2. szám

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

3,94

16,77

14,11

8,44

6,69 –16,80

21,72

10,16

–1,06

17,65

4,73

17,67

15,00

9,23

7,45 –16,10

22,34

10,71

–0,89

17,83

4,07

16,40

14,40

9,81

6,91 –13,47

22,97

10,62

0,49

16,36

4 379 959

3,94

16,77

14,11

8,44

6,69 –32,95

33,51

13,52

–7,89

19,22

4,73

17,67

15,00

9,23

7,45 –32,33

34,03

13,88

–7,82

19,33

4,07

16,40

14,40

9,81

6,91 –29,45

32,12

13,55

–6,72

18,09

25 481 870

15. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. évben a pénztárra bírságot nem szabott ki.


Az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. évi éves mérlege és eredménykimutatása (A kizárólag „0” adatokat tartalmazó sorokat a táblázatok nem tartalmazzák) Mérleg – Eszközök Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Eszközök (aktívák) összesen Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 3. Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek Forgóeszközök II. Követelések 1. Tagdíjkövetelések 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 1. Egyéb részesedések 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok 2.1. Kötvények 2.2. Kincstárjegyek és más állampapírok 2.4. Jelzáloglevél 3. Értékpapírok értékelési különbözete 4. Határidõs ügyletek értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztárak 2. Pénztári elszámolási betétszámla 3. Elkülönített betétszámla 4. Rövid lejáratú bankbetétek 6. Pénzeszközök értékelési különbözete Aktív idõbeli elhatárolások 2. Költségek és ráfordítások idõbeli elhatárolása

Elõzõ évi beszámoló záró adatai

Elõzõ évi Megállapított felülvizsgált eltérések beszámoló (+/–) záró adatai

Tárgyévi beszámoló záró adatai

Tárgyévi Megállapított felülvizsgált eltérések beszámoló (+/–) záró adatai

38 375 375 173 173 173 38 374 712 146 005 62 675 83 330 38 089 554 27 865 664 13 851 751

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

38 375 375 173 173 173 38 374 712 146 005 62 675 83 330 38 089 554 27 865 664 13 851 751

33 397 614 93 93 93 33 397 521 67 931 50 728 17 203 33 000 085 21 083 863 9 977 379

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

33 397 614 93 93 93 33 397 521 67 931 50 728 17 203 33 000 085 21 083 863 9 977 379

1 113 949 10 765 266 1 972 536 –3 606 619 –21 242 139 153 11 87 785 51 357 0 0 490 490

0 1 113 949 0 10 765 266 0 1 972 536 0 –3 606 619 0 –21 242 0 139 153 0 11 0 87 785 0 51 357 0 0 0 0 0 490 0 490

874 229 8 397 374 705 776 1 938 843 0 329 505 59 44 341 19 590 265 000 515 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

874 229 8 397 374 705 776 1 938 843 0 329 505 59 44 341 19 590 265 000 515 0 0

2. szám


497

Mérleg – Források Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Források (passzívák összesen Saját tõke III. Tartalék tõke IV. Mûködés mérleg szerinti eredménye Céltartalékok I. Mûködési céltartalék 1. Jövõbeni kötelezettségekre képzett céltartalék 2. Mûködési portfólió értékelési különbözetébõl képzett céltartalék 2.1 Idõarányosan járó kamat (+) II. Fedezeti céltartalék 1. Egyéni számlákon 1.1 Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbõl képzett céltartalék 1.2 Egyéni számlákon jóváírt realizált és nem realizált hozambevételekbõl képzett céltartalék 1.2.1. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozam 1.2.2. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet ebbõl: 1.2.2.1. Idõarányosan járó kamat (+) 1.2.2.2.Járó osztalék (+) 1.2.2.3. Devizaárfolyam-változás (+/–) 1.2.2.4. Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet (+/–) 2. Szolgáltatási tartalékon 2.1 Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék III. Likviditási és kockázati céltartalék 1. Likviditási és kockázati célra 3.1. Egyéb kockázatokra 2. Azonosítatlan (függõ) befizetések hozamára 3. Likviditási és kockázati portfólió értékelési különbözete 3.1. Idõarányosan járó kamat (+) 3. 4. Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet (+/–) 4. Azonosítatlan (függõ) portfólió értékelési különbözete 4.1. Idõarányosan járó kamat 4.4. Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet IV. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka 1. Mûködési célú tagdíjak tartaléka 2. Fedezeti célú tagdíjak tartaléka 3. Likviditási és kockázati célú tagdíjak tartaléka Kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Tagokkal szembeni kötelezettségek 2. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 5. Egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések





38 375 375 85 927 1 150 998 –1 065 071 36 613 424 46 488 46 488 0

0 38 375 375 33 397 614 0 85 927 96 791 0 1 150 998 85 877 0 –1 065 071 10 914 0 36 613 424 31 476 988 0 46 488 46 996 0 46 488 46 488 0 0 508

0 33 397 614 0 96 791 0 85 877 0 10 914 0 31 476 988 0 46 996 0 46 488 0 508

0 36 493 824 36 439 103 29 634 432

0 0 508 0 36 493 824 31 323 528 0 36 439 103 31 314 614 0 29 634 432 21 491 412

0 508 0 31 323 528 0 31 314 614 0 21 491 412

0

6 804 671 10 431 563 –3 626 892 414 454 0 236 720 –4 278 066

6 804 671

9 823 202

0

9 823 202

0 10 431 563 0 –3 626 892 0 414 454 0 0 0 236 720 0 –4 278 066

7 904 078 1 919 124 245 911 0 36 145 1 637 068

0 0 0 0 0 0

7 904 078 1 919 124 245 911 0 36 145 1 637 068

54 721 54 721

0 0

54 721 54 721

8 914 8 914

0 0

8 914 8 914

10 437 11 462 11 462 –56 21

0 0 0 0 0

10 437 11 462 11 462 –56 21

55 736 18 702 18 702 17 309 427

0 0 0 0 0

55 736 18 702 18 702 17 309 427

59 –38

0 0

59 –38

353 74

0 0

353 74

–990

0

–990

19 298

0

19 298

4 271 –5 261 62 675 3 154 59 391 130 1 660 992 1 660 992 42 321 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4 271 –5 261 62 675 3 154 59 391 130 1 660 992 1 660 992 42 321 0

7 716 11 582 50 728 2 266 48 371 91 1 665 004 1 665 004 1 322 315 4 504

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

7 716 11 582 50 728 2 266 48 371 91 1 665 004 1 665 004 1 322 315 4 504

1 316 732 301 939

0 0

1 316 732 301 939

27 173 311 012

0 0

27 173 311 012

498


Megnevezés

5.1. Munkáltatóhoz rendelhetõ függõ befizetések 5.2. Munkáltatóhoz és taghoz nem rendelhetõ függõ befizetések Passzív idõbeli elhatárolások 2. Költségek és ráfordítások idõbeli elhatárolása


2. szám




292 222 9 717

0 0

292 222 9 717

302 056 8 956

0 0

302 056 8 956

15 032 15 032

0 0

15 032 15 032

158 831 158 831

0 0

158 831 158 831

Eredménykimutatás – Pénztár mûködési tevékenysége Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Tagok által fizetett tagdíj Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–) Utólag befolyt tagdíjak Tagdíjbevételek összesen Mûködési célra kapott támogatás, adomány Pénztári befizetések összesen Egyéb bevételek Mûködési célú bevételek összesen Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások Anyagjellegû ráfordítások Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj (számla alapján) Könyvvizsgálat díja (számla alapján) Szaktanácsadás díja (számla alapján) Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség Egyéb anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Bérköltség Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Állományba nem tartozók munkadíja Aktuáriusi díj (megbízási díj) Szaktanácsadás díja (megbízási díj) Pénztári tisztségviselõk tiszteletdíja Egyéb, állományba nem tartozók munkadíja Személyi jellegû egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Mûködéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások Egyéb ráfordítások Szokásos mûködési tevékenység eredménye Kapott kamatok, kamat jellegû bevételek Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegû bevétel Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Idõarányosan járó kamat Befektetési tevékenység bevételei összesen Értékelési különbözetbõl képzett mûködési céltartalék Idõarányosan járó kamat Befektetési tevékenység ráfordítási összesen Befektetési tevékenység eredménye Mûködés mérleg szerinti eredménye


264 601 27 426 36 796 273 971 240 000 513 971 558 915 1 072 886 2 200 392 1 383 868 4 662 914 180 787 779 7 500 104 980 13 921 465 026 322 605 214 050 200 879 13 171 531 1 296 1 360 9 984 47 010 61 545 119 493 800 11 287 1 979 480 534 –1 127 506 62 435 62 435 –1 949 –1 949 60 486 –1 949 –1 949 –1 949 62 435 –1 065 071

Megállapított eltérések (+/–)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Elõzõ évi felülvizsgált beszámoló záró adatai



Tárgyévi felülvizsgált beszámoló záró adatai

264 601 27 426 36 796 273 971 240 000 513 971 558 915 1 072 886 2 200 392 1 383 868 4 662 914 180 787 779

1 134 1 863 2 044 1 315 641 988 643 303 13 118 656 421 660 549 294 558 435 218 566 169 733

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 134 1 863 2 044 1 315 641 988 643 303 13 118 656 421 660 549 294 558 435 218 566 169 733

0 7 500 0 104 980 0 13 921 0 465 026 0 322 605 0 214 050 0 200 879 0 13 171 0 531 0 1 296 0 1 360 0 9 984 0 47 010 0 61 545 0 119 0 493 800 0 11 287 0 1 979 0 480 534 0 –1 127 506 0 62 435 0 62 435 0 –1 949 0 –1 949 0 60 486 0 –1 949 0 –1 949 0 –1 949 0 62 435 0 –1 065 071

4 104 42 446 2 283 75 557 148 137 104 059 99 805 4 254 1 782 0 2 160 312 14 139 29 939 80 217 774 10 332 63 207 379 –4 128 15 042 15 042 508 508 15 550 508 508 508 15 042 10 914

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4 104 42 446 2 283 75 557 148 137 104 059 99 805 4 254 1 782 0 2 160 312 14 139 29 939 80 217 774 10 332 63 207 379 –4 128 15 042 15 042 508 508 15 550 508 508 508 15 042 10 914

2. szám


499

Eredménykimutatás – Pénztári szolgáltatások fedezete Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Tagok által fizetett tagdíj Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–) Utólag befolyt tagdíjak Tagdíjbevételek összesen (1–2+3) Szolgáltatási célú egyéb bevételek Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen (4+5) Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások Kapott kamatok, kamat jellegû bevételek Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegû bevétel Hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapír vételárában lévõ kamat (-) Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség) Befektetési jegyek realizált hozama Kapott osztalékok és részesedések Pénzügyi mûveletek egyéb realizált bevételei Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Idõarányosan járó kamat Járó osztalék Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet Nyereségjellegû különbözet (árfolyamnyereség) Veszteségjellegû különbözet (árfolyamveszteség) (–) Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet Nyereségjellegû különbözet (árfolyamnyereség) Veszteségjellegû különbözet (árfolyamveszteség) (–) Befektetési tevékenység bevételei összesen (10+...+16) Egyéni számlákat megilletõ hozambevételek Egyéni számlákat megilletõ realizált hozam Egyéni számlákat megilletõ értékelési különbözet Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok veszteségjellegû különbözete (árfolyamveszteség) Befektetési jegyek realizált vesztesége Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordítása Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások Vagyonkezelõi díjak Letétkezelõi díjak Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (16+...+21) Egyéni számlákat terhelõ befektetéssel kapcsolatos ráfordítások Befektetési tevékenység eredménye Egyéni számlákon jóváírható nettó hozam Egyéni számlákon jóváírható értékelési különbözet Fedezeti céltartalék képzés Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében


294 061 561 373 769 948 502 636 4 111 853 4 614 489 3 813 523 14 239 787 15 135 545 –895 758


0 0 0 0




0 0 0 0


0

294 061 561 373 769 948 502 636 4 111 853 4 614 489

70 325 51 807 49 644 68 162 15 131 83 293

0

70 325 51 807 49 644 68 162 15 131 83 293

0

3 813 523

13 184

0

13 184

0 14 239 787 0 15 135 545 0 –895 758

898 453 1 604 051 –705 598

0 0 0

898 453 1 604 051 –705 598

4 646 116

0

4 646 116

391 382

0

391 382

57 588 254 28 873 1 177 911 –43 688 802 –7 044 365 0 –2 041 594 –2 287 985 246 391 –34 602 843 –48 068 964 13 466 121 33 992 139 33 992 139 77 680 941 –43 688 802 3 983 749

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

57 588 254 28 873 1 177 911 –43 688 802 –7 044 365 0 –2 041 594 –2 287 985 246 391 –34 602 843 –48 068 964 13 466 121 33 992 139 33 992 139 77 680 941 –43 688 802 3 983 749

190 320 5 981 389 986 5 546 016 –168 543 0 –200 575 –155 325 –45 250 5 915 134 2 171 569 3 743 565 7 422 138 7 422 138 1 876 122 5 546 016 594 656

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

190 320 5 981 389 986 5 546 016 –168 543 0 –200 575 –155 325 –45 250 5 915 134 2 171 569 3 743 565 7 422 138 7 422 138 1 876 122 5 546 016 594 656

11 051 794 469 249 289 045

0 11 051 794 0 469 249 0 289 045

1 129 533 240 792 43 203

0 0 0

1 129 533 240 792 43 203

133 893 155 152 15 793 837

0 133 893 0 155 152 0 15 793 837

24 935 18 268 2 008 184

0 0 0

24 935 18 268 2 008 184

15 793 837

0 15 793 837

2 008 184

0

2 008 184

0 0 0 0 0

5 413 954 –132 062 5 546 016 5 484 063 70 109

0 0 0 0 0

5 413 954 –132 062 5 546 016 5 484 063 70 109

18 198 302 61 887 104 –43 688 802 18 999 268 800 966

18 198 302 61 887 104 –43 688 802 18 999 268 800 966

500


Megnevezés

Egyéni számlákon jóváírt nettó hozamból Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet Idõarányosan járó kamat Járó osztalék Devizaárfolyam különbözetekbõl Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözetbõl


61 887 104 –43 688 802 –7 044 365 0 –2 041 594 –34 602 843


0 0 0 0 0 0

2. szám Elõzõ évi felülvizsgált beszámoló záró adatai

61 887 104 –43 688 802 –7 044 365 0 –2 041 594 –34 602 843


–132 062 5 546 016 –168 543 0 –200 575 5 915 134


0 0 0 0 0 0


–132 062 5 546 016 –168 543 0 –200 575 5 915 134

Eredménykimutatás – Likviditási és kockázati fedezet Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Tagok által fizetett tagdíj Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–) Utólag befolyt tagdíjak Tagdíjbevételek összesen (1–2+3) Likviditási és kockázati célú egyéb bevételek Likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások Kapott (járó) kamatok, kamat jellegû bevételek Pénzügyileg realizált kamat, kamat jellegû bevétel Hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapírok vételárában lévõ kamat Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség) (+) Befektetési jegyek realizált hozama Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Idõarányosan járó kamat Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet Nyereségjellegû különbözet (árfolyamnyereség) Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet Nyereségjellegû különbözet (árfolyamnyereség) Veszteségjellegû különbözet (árfolyamveszteség) (–) Befektetési tevékenység bevételei összesen Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos bevételek Azonosítatlan (függõ) befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok veszteségjellegû különbözete (árfolyamveszteség) Befektetési jegyek realizált vesztesége Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordítása Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások Vagyonkezelõi díjak Letétkezelõi díjak Befektetési tevékenység ráfordításai összesen Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos ráfordítások







6 696 743 953 6 906 10 206 –9 821 379 541 388 485 –8 944

0 0 0 0 0 0 0 0 0

6 696 743 953 6 906 10 206 –9 821 379 541 388 485 –8 944

18 45 51 24 34 –32 23 383 28 616 –5 233

0 0 0 0 0 0 0 0 0

18 45 51 24 34 –32 23 383 28 616 –5 233

85 300

0

85 300

2 631

0

2 631

11 591 411 –89 123 –228 121 –20 176 –20 176 159 174 –54 562 213 736 387 720 8 113

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11 591 411 –89 123 –228 121 –20 176 –20 176 159 174 –54 562 213 736 387 720 8 113

0 0 20 695 3 739 0 0 16 956 11 658 5 298 46 709 930

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 20 695 3 739 0 0 16 956 11 658 5 298 46 709 930

379 607

0

379 607

45 779

0

45 779

78 250

0

78 250

1 366

0

1 366

50 160 411 6 422

0 0 0

50 160 411 6 422

0 0 1 173

0 0 0

0 0 1 173

4 856 1 566 135 243 949

0 0 0 0

4 856 1 566 135 243 949

750 423 2 539 33

0 0 0 0

750 423 2 539 33

2. szám


Megnevezés

Azonosítatlan (függõ) befizetések befektetésével kapcsolatos ráfordítások Befektetési tevékenység eredménye Likviditási és kockázati céltartalék képzés Azonosítatlan (függõ) befizetések hozama Egyéb kockázatokra Értékelési különbözetbõl képzett likviditási céltartalék Idõarányosan járó kamat Devizaárfolyam különbözetek Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözetek



501 Elõzõ évi felülvizsgált beszámoló záró adatai




134 294

0

134 294

2 506

0

2 506

252 477 259 768 324 899 23 992 –89 123 –228 121 –20 176 159 174

0 0 0 0 0 0 0 0

252 477 259 768 324 899 23 992 –89 123 –228 121 –20 176 159 174

44 170 44 196 22 984 517 20 695 3 739 0 16 956

0 0 0 0 0 0 0 0

44 170 44 196 22 984 517 20 695 3 739 0 16 956

Független könyvvizsgálói jelentés az OTP Magánnyugdíjpénztár Küldöttközgyûlése elé terjesztendõ éves beszámolóról Az éves pénztári beszámolóról készült jelentés Társaságunk elvégezte az OTP Magánnyugdíjpénztár (székhely: 1051 Budapest, Mérleg u. 4.), továbbiakban: „a Nyugdíjpénztár” mellékelt 2012. évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a 2012. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegbõl – melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 33 397 614 ezer Ft, a saját tõke 96 791 ezer Ft, a mûködés mérleg szerinti eredménye 10 914 ezer Ft (nyereség), továbbá az ezen idõponttal végzõdõ évre vonatkozó eredménykimutatásból, valamint a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó kiegészítõ mellékletbõl áll. A vezetés felelõssége az éves beszámolóért A vezetés felelõs az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltakkal és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvekkel összhangban történõ elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belsõ kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetõvé váljon az akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelõssége A mi felelõsségünk az éves beszámoló véleményezése könyvvizsgálatunk alapján. Könyvvizsgálatunkat a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellõ bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplõ összegekrõl és közzétételekrõl. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétõl függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló Nyugdíjpénztár általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelõek, de nem azért, hogy a Nyugdíjpénztár belsõ kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelõségének és a vezetés által készített számviteli becslések ésszerûségének, valamint az éves beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyõzõdésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendõ és megfelelõ alapot nyújt könyvvizsgálói záradékunk (véleményünk) megadásához.

Záradék (vélemény): A könyvvizsgálat során az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. december 31-i éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy a 2012. december 31-i éves beszámolót a számviteli törvényben, a Magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves

502


2. szám

beszámoló az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Figyelemfelhívás Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet arra, hogy az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. december 10-i Küldöttközgyûlése 4/2012. sz. határozatában a Magánnyugdíjpénztár végelszámolással történõ, jogutód nélküli megszûnésérõl döntött, tekintettel arra, hogy a Pénztár 2013. évi mûködésének finanszírozási feltételei nem biztosítottak. A vezetés a 2012. december 31-i fordulónappal elkészített éves beszámolója részét képezõ kiegészítõ melléklet 1.3. pontjában részletesen bemutatta azokat az okokat, befolyásoló tényezõket, amelyek következtében a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve a jövõben nem érvényesíthetõ. Egyéb jelentéstételi kötelezettség az üzleti jelentésrõl Elvégeztük az OTP Magánnyugdíjpénztár mellékelt 2012. évi üzleti jelentésének a vizsgálatát. A vezetés felelõs az üzleti jelentésnek a számviteli törvényben és a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltakkal és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvekkel összhangban történõ elkészítéséért. A mi felelõsségünk az üzleti jelentés és az ugyanazon üzleti évre vonatkozó éves beszámoló összhangjának megítélése. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Nyugdíjpénztár nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Véleményünk szerint az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. évi üzleti jelentése az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. évi éves beszámolójának adataival összhangban van. Budapest, 2013. február 14. Váradi Józsefné vezérigazgató ÁDI Zrt. bejegyzett pénztári minõsítésû társaság 1145 Budapest, Emília u. 24–28. III/14 MKVK nyilvántartási száma: 000668

Koczkás Ilona pénztári minõsítésû kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagsági szám: 004790

Az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. évi tevékenységét lezáró beszámolója befektetési és gazdálkodási mutatóinak közzététele Az OTP Magánnyugdíjpénztár tevékenységét lezáró beszámoló a 2013. január 1. napján megindított végelszámolási eljárás miatt készült. A tevékenységet lezáró beszámoló fordulónapja 2012. december 31. volt, ennek következtében a közzéteendõ adatok megegyeznek a 2012. évi éves beszámoló közzétett adataival.

1. Az OTP Magánnyugdíjpénztár tevékenységét 1998. január 1-jén kezdte meg. Engedélyszáma: PF 3410/1997. 2. A pénztár tisztségviselõi 2012. évben: Igazgatótanács: Ellenõrzõ Bizottság: Dr. Barát Gábor Igazgatótanács elnök Haás Péter Ellenõrzõ Bizottság elnöke Fábián Balázs Igazgatótanács tagja Nánási Katalin Ellenõrzõ Bizottság tagja Kovács Gábor Igazgatótanács tagja Timkó József Ellenõrzõ Bizottság tagja Tordi László Igazgatótanács tagja Erdélyi Laura Ellenõrzõ Bizottság tagja Vági László Igazgatótanács tagja Somogyi Antal Ellenõrzõ Bizottság tagja Vass Róbert Igazgatótanács tagja Vörös Flórián Igazgatótanács tagja 3. Az OTP Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelõje az OTP Alapkezelõ Zrt.

2. szám


503

4. A pénztár taglétszámának tárgyévi nyitó és záró állománya (adatok: fõ) Megnevezés

2012. január 1.

A pénztári taglétszám záró állománya

2012. december 31.

17 876

Változás %-a

13 735

76,83

5. A pénztár vagyonának tárgyévi nyitó és záró értéke piaci értéken (adatok: ezer Ft-ban) Megnevezés

2012. január 1.

A pénztár vagyona

2012. december 31.

36 860 921

Változás %-a

31 996 181

86,80

6. A tagdíj és tagdíjcélú bevételek tartalékok közötti megoszlása (adatok: %-ban) Tartalék megnevezése

2011. év

Mûködési célra Fedezeti célra Likviditási és kockázati célra Összesen

2012. év

0,90 99,10 0,00 100,00

Változás

0,90 99,10 0,00 100,00

0,00 0,00 0,00 0,00

7. A pénztár mûködési költségei (adatok: ezer Ft-ban): Megnevezés

2011. év

Anyag jellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Mûködéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások – Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások – Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások – Mûködési céltartalék képzés – Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordítása Mûködési költségek és ráfordítások összesen

Tárgyév/elõzõ év (%)

2012. év

1 383 868 322 605 119 493 800 11 287 1 979 0 480 534 –1 949 2 198 443

294 558 148 137 80 217 774 10 332 63 0 207 379 508 661 057

21,29 45,92 67,23 44,10 91,54 3,18 0 43,16 0,00 30,07

8. A pénztár teljesített egyösszegû kifizetések értéke (adatok: ezer Ft-ban) Szolgáltatás típusa

Egyösszegû kifizetés Járadékszolgáltatás

2011. év

1 198 199 0

2012. év

164 799 0

Változás összege

–1 033 400 0

százaléka (%)

13,75 0

9. A pénztár 2012. évre vonatkozó befektetési politikájában meghatározott referenciaindexek, továbbá az eszközcsoportonként megengedett minimális és maximális %-os megoszlás portfóliónként 9.1. Referenciaindexek 9.1.1. Klasszikus portfólió 50,0% RMAX + 45,0 MAX + (ZMAX+2%) 9.1.2. Kiegyensúlyozott portfólió 53,5%MAX +12,5% RMAX + 1,8% BUX + 7,2% CETOP 20* + 7,5%MSCI EMU*+ 5,0%MSC WORDL*+ 7,5% MSCI EM* + 5,0% Külföldi kötvény** *forintban ** 40% LB Global Bond Index +20% LB US Corp. High Yiled Index+20% US Corp Master Bond Index+ 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index 9.1.3. Növekedési portfólió 23,5%MAX +12,5% RMAX + 5,9% BUX + 23,6% CETOP 20* + 10,8%MSCI EMU*+ 7,2%MSC WORDL*+ 10,0% MSCI EM* + 1,0% RXEUR*+0,5% TR20I*+ 5,0% Külföldi kötvény** *forintban ** 40% LB Global Bond Index +20% LB US Corp. High Yiled Index+20% US Corp Master Bond Index+ 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index 9.1.4. Függõ portfólió referencia összetétele 50%MAX+45%RMAX+5%(ZMAX+2%)

504


2. szám

9.1.5. Az egyéb tartalékok referencia portfólió összetétele Likviditási tartalék: 100% RMAX Mûködési tartalék: 100% RMAX 9. 2. A fedezeti tartalék egyes portfólióira vonatkozó eszköz összetétel megengedett minimum és maximum értékeit a befektetési politika az alábbiak szerint szabályozta Klasszikus és függõ portfólió – 2012. év

Állampapírok Egyéb hitelkockázatot megtestesítõ eszköz Bankbetétek és egyéb pénzpiaci eszközök Kötvény-, és pénzpiaci eszközök Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett eszköz Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett részvényeket tartalmazó befektetési alapokban lévõ részvénybefektetések Kiegyensúlyozott portfólió – 2012. év

Állampapírok Egyéb hitelkockázatot megtestesítõ eszköz Bankbetétek és egyéb pénzpiaci eszközök Kötvény-, és pénzpiaci eszközök Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett eszköz Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett részvényeket tartalmazó befektetési alapokban lévõ részvénybefektetések Ingatlanok (ingatlan alapok) Kockázati tõke alapok befektetési jegyei Növekedési portfólió – 2012. év

Állampapírok Egyéb hitelkockázatot megtestesítõ eszköz Bankbetétek és egyéb pénzpiaci eszközök Kötvény-, és pénzpiaci eszközök Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett eszköz Hazai és külföldi tõzsdére bevezetett részvényeket tartalmazó befektetési alapokban lévõ részvénybefektetések Ingatlanok (ingatlanok, ingatlan alapok) Kockázati tõke alapok befektetési jegyei Származtatott alapok befektetési jegyei és nyitott származtatott pozíciók

Minimum

Maximum

90%

100%

0% 0%

10% 10%

Minimum

Maximum

60%

90%

10% 10%

40% 40%

0% 0%

10% 3%

Minimum

Maximum

20%

60%

40%

80%

0% 0% 0%

20% 5% 5%

A portfólió közvetlen devizakitettsége (külföldi devizában fennálló, nettó pozíciója) az egyes portfóliók esetében, a következõ módon változott: Portfóliók neve

Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Függõ

2012. év

5% 20% 35% 5%

9.3. A 2013. évi befektetési politika A pénztár Befektetési politikája, továbbá az egyes portfóliók megengedett minimum és maximum értékei, a stratégiai eszközösszetétel, továbbá a referenciaindex 2013. évben nem változik, azonos marad az elõzõ évivel. 10. Az OTP Magánnyugdíjpénztár további jellemzõ mutatói: 10.1. A pénztár 2012. évi éves átlagos taglétszáma: 15 083 fõ volt. 10.2. Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke A fedezeti céltartalék egyéni számláinak záró állománya a záró taglétszámra vetítve: 2011. éves 2 041 498 Ft/fõ/év 2012. éves 2 279 914 Ft/fõ/év Változás +238.416 Ft/fõ/év Változás %-a 11,68%

2. szám


505

10.3. Egy fõre jutó átlagos havi befizetés értéke Tényleges havi befizetések értéke az éves átlagos taglétszámra vetítve: 2011. december 31-i állapot szerint 222 Ft/fõ/hó 2012. december 31-i állapot szerint 384 Ft/fõ/hó Változás +162 Ft/fõ/hó Változás %-a 72,97% 10.4. A pénztári taglétszám életkor szerinti megoszlása a fordulónapon Teljes taglétszámhoz viszonyított arány (%)

Taglétszám (fõ)

Korcsoport

2011. év

0–19 év közöttiek 20–24 év közöttiek 25–29 év közöttiek 30–39 év közöttiek 40–54 év közöttiek 55 év felett Összesen

2012. év

21 569 2 934 9 327 4 680 345 17 876

4 311 1 682 7 333 4 048 357 13 735

2011.év

2012. év

0,12 3,18 16,41 52,18 26,18 1,93 100,00

0,03 2,26 12,25 53,39 29,47 2,60 100,00

11. A pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlása az év elején és az év végén 2012. december 31-i állapot szerint Ssz.

Megnevezés

001 Portfólió összesen

Összesen Év elején

100,000%

Év végén

100,000%

002 Bankszámlák és készpénz összesen

0,377%

0,989%

003 Házipénztár (forint és valuta)

0,000%

0,000%

004 Pénzforgalmi számla és befektetési számla

0,377%

0,192%

005 Lekötött betét (betétszerzõdés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg

0,000%

0,797%

006 Értékpapírok összesen

103,145%

99,011%

007 Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kötvények)

31,555%

30,515%

008 Magyar állampapír

28,475%

27,569%

009 Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizetõ kezességet vállal

0,000%

0,000%

010 Külföldi állampapír

0,084%

0,012%

011 Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizetõ kezességet vállal

0,000%

0,000%

012 Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,071%

0,240%

013 Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,893%

0,820%

014 Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

1,596%

1,398%

015 Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,436%

0,476%

016 Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,000%

0,000%

017 Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0,000%

0,000%

018 Részvények

0,003%

0,004%

019 A Budapesti Értéktõzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény

0,000%

0,004%

020 Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tõzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történõ bevezetésére és a bevezetésnek nincs t

0,000%

0,000%

021 Tõzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény

0,003%

0,000%

022 Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tõzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történõ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvén

0,000%

0,000%

66,431%

66,218%

023 Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

506


Ssz.

2. szám Összesen

Megnevezés

Év elején

024 Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

Év végén

60,993%

60,152%

025 Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

0,320%

1,651%

026 Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

3,344%

2,513%

027 Külföldön bejegyzett befektetési vállalkozás befektetési jegye

0,000%

0,000%

028 Egyéb kollektív befektetési értékpapír

1,774%

1,902%

029 Jelzáloglevél

5,156%

2,274%

030 Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél

5,156%

2,274%

031 Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél

0,000%

0,000%

–0,057%

0,000%

033 Opciós ügyletek

0,000%

0,000%

034 Repó ügyletek

0,000%

0,000%

035 SWAP ügyletek

0,000%

0,000%

036 Ingatlan

0,000%

0,000%

037 Értékpapír-kölcsönzési ügyletekbõl származó követelések

0,000%

0,000%

038 Kockázati tõke alapjegy

0,000%

0,000%

032 Határidõs ügyletek

039 Egyéb, tõzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír

0,000%

0,000%

040 Követelés értékpapír ügyletekbõl

0,015%

0,000%

041 Kötelezettségek értékpapír ügyletekbõl

3,480%

0,000%

12. Tízéves átlagos hozamráta, továbbá vagyonnövekedési mutatók választható portfóliónként Portfólió megnevezése

2003–2012. évekre vonatkozó, tízéves, átlagos nettó hozamráta mutató

2003–2012. évekre vonatkozó, tízéves vagyonnövekedési mutató

2003–2012. évekre vonatkozó átlagos referencia hozamok

Klasszikus

7,93

8,53

7,79

Kiegyensúlyozott

7,60

7,87

7,85

Növekedési portfólió

5,98

7,05

6,19

A tízéves átlagos hozamráta a vagyonkezelõi teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. 13. A választható portfóliókra kiszámított éves nettó és bruttó hozamráta mutatók, továbbá a referenciaindexek alakulása 2003–2012. években 2003. év

Klasszikus Nettó hozamráta (%) portfólió Bruttó hozamráta (fedezeti tartalék) (%) Referenciaindex hozamrátája (%)

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

Referenciaindex hozamrátája (%) A portfólióba fektetett eszközök 2012. évi fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft-ban)

2012. év

3,94

16,77

14,11

8,44

6,69

–3,80

10,11

6,56

4,53

13,47

4,73

17,67

15,00

9,23

7,45

–2,95

10,93

7,39

4,76

13,74

4,07

16,40

14,40

9,81

6,91

–0,22

11,69

6,11

3,74

14,46

A portfólióba fektetett eszközök 2012. évi fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft-ban) Kiegyensúlyozott Nettó hozamráta (%) portfólió Bruttó hozamráta (fedezeti tartalék) (%)

2011. év

1 456 391

3,94

16,77

14,11

8,44

6,69

–16,80

21,72

10,16

–1,06

17,65

4,73

17,67

15,00

9,23

7,45

–16,10

22,34

10,71

–0,89

17,83

4,07

16,40

14,40

9,81

6,91

–13,47

22,97

10,62

0,49

16,36

4 379 959

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2003. év

Növekedési Nettó hozamráta (%) portfólió Bruttó hozamráta (fedezeti tartalék) (%) Referenciaindex hozamrátája (%)

2004. év

2005. év

2006. év

507

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

3,94

16,77

14,11

8,44

6,69

–32,95

33,51

13,52

–7,89

19,22

4,73

17,67

15,00

9,23

7,45

–32,33

34,03

13,88

–7,82

19,33

4,07

16,40

14,40

9,81

6,91

–29,45

32,12

13,55

–6,72

8,09

A portfólióba fektetett eszközök 2012. évi fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft-ban)

25 481 870

15. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. évben a pénztárra bírságot nem szabott ki.


Az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. évi tevékenységet lezáró beszámolójának mérlege és eredménykimutatása (A kizárólag „0” adatokat tartalmazó sorokat a táblázatok nem tartalmazzák) Mérleg – Eszközök Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Eszközök (aktívák) összesen


38 375 375



0 38 375 375 33 397 614


0 33 397 614

Befektetett eszközök

173

0

173

93

0

93

II. Tárgyi eszközök

173

0

173

93

0

93

173

0

173

93

0

93

3. Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek Forgóeszközök II. Követelések

38 374 712 146 005

0 38 374 712 33 397 521

0 33 397 521

0

0

146 005

67 931

67 931

1. Tagdíjkövetelések

62 675

0

62 675

50 728

0

50 728

5. Egyéb követelések

83 330

0

83 330

17 203

0

17 203

III. Értékpapírok

38 089 554

0 38 089 554 33 000 085

0 33 000 085

1. Egyéb részesedések

27 865 664

0 27 865 664 21 083 863

0 21 083 863

2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok

13 851 751

0 13 851 751

9 977 379

0

1 113 949

874 229

0

874 229

0 10 765 266

8 397 374

0

8 397 374

1 972 536

705 776

0

705 776

0 –3 606 619

2.1. Kötvények 2.2. Kincstárjegyek és más állampapírok 2.4. Jelzáloglevél 3. Értékpapírok értékelési különbözete

1 113 949 10 765 266 1 972 536 –3 606 619

0 0

9 977 379

1 938 843

0

1 938 843

0

–21 242

0

0

0

139 153

0

139 153

329 505

0

329 505

11

0

11

59

0

59

2. Pénztári elszámolási betétszámla

87 785

0

87 785

44 341

0

44 341

3. Elkülönített betétszámla

4. Határidõs ügyletek értékelési különbözete

–21 242

IV. Pénzeszközök 1. Pénztárak

51 357

0

51 357

19 590

0

19 590

4. Rövid lejáratú bankbetétek

0

0

0

265 000

0

265 000

6. Pénzeszközök értékelési különbözete

0

0

0

515

0

515

Aktív idõbeli elhatárolások

490

0

490

0

0

0

2. Költéségek és ráfordítások idõbeli elhatárolása

490

0

490

0

0

0

508


2. szám

Mérleg – Források Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Források (passzívák) összesen Saját tõke III. Tartalék tõke


38 375 375




0 38 375 375 33 397 614

0 33 397 614

85 927

0

85 927

96 791

0

96 791

1 150 998

0

1 150 998

85 877

0

85 877

IV. Mûködés mérleg szerinti erdedménye

–1 065 071

0 –1 065 071

10 914

0

10 914

Céltartalékok

36 613 424

0 36 613 424 31 476 988

0 31 476 988

I. Mûködési céltartalék

46 488

0

46 488

46 996

0

46 996

1. Jövõbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

46 488

0

46 488

46 488

0

46 488

0

0

0

508

0

508

0

0

0

508

0

508

2. Mûködési portfólió értékelési különbözetébõl képzett céltartalék 2.1 Idõarányosan járó kamat (+) II. Fedezeti céltartalék

36 493 824

0 36 493 824 31 323 528

0 31 323 528

1. Egyéni számlákon

36 439 103

0 36 439 103 31 314 614

0 31 314 614

1.1 Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbõl képzett céltartalék

29 634 432

0 29 634 432 21 491 412

0 21 491 412

0

0

1.2 Egyéni számlákon jóváírt realizált és nem realizált hozambevételekbõl képzett céltartalék

6 804 671

6 804 671

9 823 202

9 823 202

1.2.1. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozam

10 431 563

0 10 431 563

7 904 078

0

7 904 078

1.2.2. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet

–3 626 892

0 –3 626 892

1 919 124

0

1 919 124

ebbõl: 1.2.2.1. Idõarányosan járó kamat (+) 1.2.2.2. Járó osztalék (+) 1.2.2.3. Devizaárfolyam–változás (+/–)

414 454

0

414 454

245 911

0

245 911

0

0

0

0

0

0

0

236 720

36 145

0

36 145

0 –4 278 066

1 637 068

0

1 637 068

236 720

1.2.2.4. Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet –4 278 066 (+/–) 2. Szolgáltatási tartalékon

54 721

0

54 721

8 914

0

8 914

2.1 Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék

54 721

0

54 721

8 914

0

8 914

III. Likviditási és kockázati céltartalék

10 437

0

10 437

55 736

0

55 736

1. Likviditási és kockázati célra

11 462

0

11 462

18 702

0

18 702

3.1. Egyéb kockázatokra

11 462

0

11 462

18 702

0

18 702 17 309

2. Azonosítatlan (függõ) befizetések hozamára

–56

0

–56

17 309

0

3. Likviditási és kockázati portfólió értékelési különbözete

21

0

21

427

0

427

3.1. Idõarányosan járó kamat (+)

59

0

59

353

0

353

–38

0

–38

74

0

74

3. 4. Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet (+/–) 4. Azonosítatlan (függõ) portfólió értékelési különbözete

–990

0

–990

19 298

0

19 298

4.1. Idõarányosan járó kamat

4 271

0

4 271

7 716

0

7 716

4.4. Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet

–5 261

0

–5 261

11 582

0

11 582

IV. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka

62 675

0

62 675

50 728

0

50 728

1. Mûködési célú tagdíjak tartaléka

3 154

0

3 154

2 266

0

2 266

2. Fedezeti célú tagdíjak tartaléka

59 391

0

59 391

48 371

0

48 371

130

0

130

91

0

91

Kötelezettségek

1 660 992

0

1 660 992

1 665 004

0

1 665 004

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1 660 992

0

1 660 992

1 665 004

0

1 665 004

42 321

0

42 321

1 322 315

0

1 322 315

0

0

0

4 504

0

4 504

1 316 732

0

1 316 732

27 173

0

27 173

3. Likviditási és kockázati célú tagdíjak tartaléka

1. Tagokkal szembeni kötelezettségek 2. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2. szám


Megnevezés

509





5. Egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések

301 939

0

301 939

311 012

0

311 012

5.1. Munkáltatóhoz rendelhetõ függõ befizetések

292 222

0

292 222

302 056

0

302 056

9 717

0

9 717

8 956

0

8 956

5.2. Munkáltatóhoz és taghoz nem rendelhetõ függõ befizetések Passzív idõbeli elhatárolások

15 032

0

15 032

158 831

0

158 831

2. Költségek és ráfordítások idõbeli elhatárolása

15 032

0

15 032

158 831

0

158 831

Eredménykimutatás – Pénztár mûködési tevékenysége Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Tagok által fizetett tagdíj





264 601

0

264 601

1 134

0

Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–)

27 426

0

27 426

1 863

0

1 134 1 863

Utólag befolyt tagdíjak

36 796

0

36 796

2 044

0

2 044

Tagdíjbevételek összesen

273 971

0

273 971

1 315

0

1 315

Mûködési célra kapott támogatás, adomány

240 000

0

240 000

641 988

0

641 988 643 303

Pénztári befizetések összesen

513 971

0

513 971

643 303

0

Egyéb bevételek

558 915

0

558 915

13 118

0

13 118

1 072 886

0

1 072 886

656 421

0

656 421

Mûködési célú bevételek összesen Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások

2 200 392

0

2 200 392

660 549

0

660 549

Anyagjellegû ráfordítások

1 383 868

0

1 383 868

294 558

0

294 558

Anyagköltség

4 662

0

4 662

435

0

435

Igénybe vett szolgáltatások

914 180

0

914 180

218 566

0

218 566

Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj (számla alapján)

787 779

0

787 779

169 733

0

169 733

Könyvvizsgálat díja (számla alapján)

7 500

0

7 500

4 104

0

4 104

Szaktanácsadás díja (számla alapján)

104 980

0

104 980

42 446

0

42 446

13 921

0

13 921

2 283

0

2 283

Egyéb anyagjellegû ráfordítások

465 026

0

465 026

75 557

0

75 557

Személyi jellegû ráfordítások

322 605

0

322 605

148 137

0

148 137

Bérköltség

214 050

0

214 050

104 059

0

104 059

Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére

200 879

0

200 879

99 805

0

99 805

13 171

0

13 171

4 254

0

4 254

531

0

531

1 782

0

1 782

Szaktanácsadás díja (megbízási díj)

1 296

0

1 296

0

0

0

Pénztári tisztségviselõk tiszteletdíja

1 360

0

1 360

2 160

0

2 160

Marketing–, hirdetés–, propaganda– és reklámköltség

Állományba nem tartozók munkadíja Aktuáriusi díj (megbízási díj)

Egyéb, állományba nem tartozók munkadíja

9 984

0

9 984

312

0

312

Személyi jellegû egyéb kifizetések

47 010

0

47 010

14 139

0

14 139

Bérjárulékok

61 545

0

61 545

29 939

0

29 939

Értékcsökkenési leírás Mûködéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások Egyéb ráfordítások Szokásos mûködési tevékenység eredménye

119

0

119

80

0

80

493 800

0

493 800

217 774

0

217 774

11 287

0

11 287

10 332

0

10 332

1 979

0

1 979

63

0

63

480 534

0

480 534

207 379

0

207 379

0 –1 127 506

–4 128

0

–4 128

Kapott kamatok, kamat jellegû bevételek

–1 127 506 62 435

0

62 435

15 042

0

15 042

Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegû bevétel

62 435

0

62 435

15 042

0

15 042

510


Megnevezés

2. szám





Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

–1 949

0

–1 949

508

0

508

Idõarányosan járó kamat

–1 949

0

–1 949

508

0

508

Befektetési tevékenység bevételei összesen

60 486

0

60 486

15 550

0

15 550

Értékelési különbözetbõl képzett mûködési céltartalék

–1 949

0

–1 949

508

0

508

Idõarányosan járó kamat

–1 949

0

–1 949

508

0

508

Befektetési tevékenység ráfordítási összesen

–1 949

0

–1 949

508

0

508

Befektetési tevékenység eredménye

62 435

0

62 435

15 042

0

15 042

Mûködés mérleg szerinti eredménye

–1 065 071

0 –1 065 071

10 914

0

10 914

Eredménykimutatás – Pénztári szolgáltatások fedezete Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés





Tagok által fizetett tagdíj

294 061

0

294 061

70 325

0

70 325

Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–)

561 373

0

561 373

51 807

0

51 807

Utólag befolyt tagdíjak

769 948

0

769 948

49 644

0

49 644

Tagdíjbevételek összesen (1–2+3)

502 636

0

502 636

68 162

0

68 162

Szolgáltatási célú egyéb bevételek

4 111 853

4 111 853

15 131

Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen (4+5)

4 614 489

0

4 614 489

83 293

0

83 293

Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások

3 813 523

0

3 813 523

13 184

0

13 184

0 14 239 787

898 453

0

898 453

Kapott kamatok, kamat jellegû bevételek

14 239 787

Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegû bevétel

15 135 545

15 131

0 15 135 545

1 604 051

0

1 604 051

Hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapír vételárában lévõ kamat (–)

–895 758

0

–895 758

–705 598

0

–705 598

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség)

4 646 116

0

4 646 116

391 382

0

391 382

0 57 588 254

190 320

0

190 320

5 981

0

5 981

Befektetési jegyek realizált hozama Kapott osztalékok és részesedések Pénzügyi mûveletek egyéb realizált bevételei Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Idõarányosan járó kamat Járó osztalék

57 588 254 28 873

0

28 873

1 177 911

0

–43 688 802 –7 044 365 0

Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

–2 041 594

Nyereségjellegû különbözet (árfolyamnyereség)

–2 287 985

Veszteségjellegû különbözet (árfolyamveszteség) (–)

246 391

Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet

–34 602 843


1 177 911

389 986

0

389 986

0 –43 688 802

5 546 016

0

5 546 016

0 –7 044 365

–168 543

–168 543

0

0

0

0

0

0 –2 041 594

–200 575

0

–200 575

0 –2 287 985

–155 325

0

–155 325

0

246 391

–45 250

0

–45 250

0 –34 602 843

5 915 134

0

5 915 134

0

–48 068 964

0 –48 068 964

2 171 569

0

2 171 569


13 466 121

0 13 466 121

3 743 565

0

3 743 565

Befektetési tevékenység bevételei összesen (10+...+16)

33 992 139

0 33 992 139

7 422 138

0

7 422 138

Egyéni számlákat megilletõ hozambevételek

33 992 139

0 33 992 139

7 422 138

0

7 422 138

Egyéni számlákat megilletõ realizált hozam

77 680 941

0 77 680 941

1 876 122

0

1 876 122

0 –43 688 802

5 546 016

0

5 546 016

594 656

0

594 656

Egyéni számlákat megilletõ értékelési különbözet Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok veszteségjellegû különbözete (árfolyamveszteség)

–43 688 802 3 983 749

0

3 983 749

2. szám


Megnevezés

511



0 11 051 794



Befektetési jegyek realizált vesztesége

11 051 794

1 129 533

0

1 129 533

Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordítása

469 249

0

469 249

240 792

0

240 792

Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

289 045

0

289 045

43 203

0

43 203

Vagyonkezelõi díjak

133 893

0

133 893

24 935

0

24 935

Letétkezelõi díjak

155 152

0

155 152

18 268

0

18 268

Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (16+...+21)

15 793 837

0 15 793 837

2 008 184

0

2 008 184

Egyéni számlákat terhelõ befektetéssel kapcsolatos ráfordítások

15 793 837

0 15 793 837

2 008 184

0

2 008 184


18 198 302

0 18 198 302

5 413 954

0

5 413 954

Egyéni számlákon jóváírható nettó hozam

61 887 104

0 61 887 104

–132 062

0

–132 062

–43 688 802

0 –43 688 802

5 546 016

0

5 546 016

0 18 999 268

Egyéni számlákon jóváírható értékelési különbözet Fedezeti céltartalék képzés

18 999 268

5 484 063

0

5 484 063

800 966

70 109

0

70 109

0 61 887 104

–132 062

0

–132 062

–43 688 802

0 –43 688 802

5 546 016

0

5 546 016

–7 044 365

0 –7 044 365

–168 543

0

–168 543

0

0

0

Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében Egyéni számlákon jóváírt nettó hozamból Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet Idõarányosan járó kamat

800 966 61 887 104

Járó osztalék

0

Devizaárfolyam különbözetekbõl Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözetbõl

0

0

0

–2 041 594

0 –2 041 594

–200 575

0

–200 575

–34 602 843

0 –34 602 843

5 915 134

0

5 915 134

Eredménykimutatás – Likviditási és kockázati fedezet Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

Tagok által fizetett tagdíj Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–) Utólag befolyt tagdíjak





6 696

0

6 696

18

0

18

743

0

743

45

0

45 51

953

0

953

51

0

6 906

0

6 906

24

0

24

10 206

0

10 206

34

0

34

Likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások

–9 821

0

–9 821

–32

0

–32

Kapott (járó) kamatok, kamat jellegû bevételek

379 541

0

379 541

23 383

0

23 383

Pénzügyileg realizált kamat, kamat jellegû bevétel

388 485

0

388 485

28 616

0

28 616

Hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapírok vételárában lévõ kamat

–8 944

0

–8 944

–5 233

0

–5 233

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok nyereségjellegû különbözete (árfolyamnyereség) (+)

85 300

0

85 300

2 631

0

2 631

Befektetési jegyek realizált hozama

11 591

0

11 591

0

0

0

411

0

411

0

0

0

Tagdíjbevételek összesen (1–2+3) Likviditási és kockázati célú egyéb bevételek

Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

–89 123

0

–89 123

20 695

0

20 695

–228 121

0

–228 121

3 739

0

3 739

–20 176

0

–20 176

0

0

0


–20 176

0

–20 176

0

0

0

Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet

159 174

0

159 174

16 956

0

16 956


–54 562

0

–54 562

11 658

0

11 658

Idõarányosan járó kamat Devizaárfolyam–változásból adódó értékkülönbözet

512


Megnevezés


2. szám





213 736

0

213 736

5 298

0

5 298

Befektetési tevékenység bevételei összesen

387 720

0

387 720

46 709

0

46 709

8 113

0

8 113

930

0

930

379 607

0

379 607

45 779

0

45 779

Tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok veszteségjellegû különbözete (árfolyamveszteség)

78 250

0

78 250

1 366

0

1 366

Befektetési jegyek realizált vesztesége

50 160

0

50 160

0

0

0

Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordítása

411

0

411

0

0

0

6 422

0

6 422

1 173

0

1 173 750

Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos bevételek Azonosítatlan (függõ) befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek

Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások Vagyonkezelõi díjak

4 856

0

4 856

750

0

Letétkezelõi díjak

1 566

0

1 566

423

0

423

135 243

0

135 243

2 539

0

2 539

949

0

949

33

0

33

Azonosítatlan (függõ) befizetések befektetésével kapcsolatos ráfordítások

134 294

0

134 294

2 506

0

2 506


252 477

0

252 477

44 170

0

44 170

Likviditási és kockázati céltartalék képzés

259 768

0

259 768

44 196

0

44 196

Azonosítatlan (függõ) befizetések hozama

324 899

0

324 899

22 984

0

22 984

23 992

0

23 992

517

0

517

–89 123

0

–89 123

20 695

0

20 695

Befektetési tevékenység ráfordításai összesen Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos ráfordítások

Egyéb kockázatokra Értékelési különbözetbõl képzett likviditási céltartalék Idõarányosan járó kamat

–228 121

0

–228 121

3 739

0

3 739

Devizaárfolyam különbözetek

–20 176

0

–20 176

0

0

0

Egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözetek

159 174

0

159 174

16 956

0

16 956

Független könyvvizsgálói jelentés az OTP Magánnyugdíjpénztár Küldöttközgyûlése elé terjesztendõ 2012. évi tevékenységet lezáró éves beszámolóról A tevékenységet lezáró éves pénztári beszámolóról készült jelentés Társaságunk elvégezte az OTP Magánnyugdíjpénztár (székhely: 1051 Budapest, Mérleg u. 4.), továbbiakban: „a Nyugdíjpénztár” mellékelt 2012. évi tevékenységet lezáró éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a 2012. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegbõl – melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 33 397 614 ezer Ft, a saját tõke 96 791 ezer Ft, továbbá az ezen idõponttal végzõdõ évre vonatkozó eredménykimutatásból, valamint a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó kiegészítõ mellékletbõl áll. A vezetés felelõssége a tevékenységet lezáró éves beszámolóért A vezetés felelõs a tevékenységet lezáró éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltakkal és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvekkel összhangban történõ elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belsõ kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetõvé váljon az akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításoktól mentes tevékenységet lezáró éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelõssége A mi felelõsségünk a 2012. évi tevékenységet lezáró éves beszámoló véleményezése könyvvizsgálatunk alapján. Könyvvizsgálatunkat a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint

2. szám


513

hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellõ bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a tevékenységet lezáró éves beszámolóban szereplõ összegekrõl és közzétételekrõl. A kiválasztott eljárások, beleértve a tevékenységet lezáró éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétõl függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló a tevékenységet lezáró éves beszámoló Nyugdíjpénztár általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelõek, de nem azért, hogy a Nyugdíjpénztár belsõ kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelõségének és a vezetés által készített számviteli becslések ésszerûségének, valamint a tevékenységet lezáró éves beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyõzõdésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendõ és megfelelõ alapot nyújt könyvvizsgálói záradékunk (véleményünk) megadásához.

Záradék (vélemény): A könyvvizsgálat során az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. december 31-i tevékenységet lezáró éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy a 2012. december 31-i tevékenységet lezáró éves beszámolót a számviteli törvényben, a Magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint a tevékenységet lezáró éves beszámoló az OTP Magánnyugdíjpénztár 2012. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Budapest, 2013. február 14. Váradi Józsefné vezérigazgató ÁDI Zrt. bejegyzett pénztári minõsítésû társaság 1145 Budapest, Emília u. 24–28. III/14 MKVK nyilvántartási száma: 000668

Koczkás Ilona pénztári minõsítésû kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagsági szám: 004790

514


HIRDETMÉNYEK Felhívjuk t. hirdetõink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzõkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízásukat a következõ két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztõsége

2. szám

A Bio-Invent Biotechnológiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1138 Budapest, Tomori köz 11. fszt. 1.) bejelentése: OQ0SA 8331751–833800 sorszámú számlatömb elveszett (utolsó felhasznált számla: OQ0SA 833753) , használata 2012. október 31-tõl érvénytelen.

1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295.

*

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó A Groupama Garancia Biztosító Zrt. bejelentése:

1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099. Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülõ úton jut el a szerkesztõségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegzõ (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelõlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet.

5355661–5355690 sorszámú nyugtatömb használata 2013. január 30-tól érvénytelen; és 5223421–5223450 sorszámú nyugtatömb használata 2013. február 5-tõl érvénytelen.

Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkezõ megrendeléseket idõhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni. Tájékoztatjuk t. megrendelõinket, hogy a hirdetésnek nem minõsülõ közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzõk, okiratok stb. érvénytelenítése egységesen22737Ft,melyetakiadóamegjelenéstkövetõenkiszámláz.

* A Kristály Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1222 Budapest, Tóth József u. 18.) bejelentése: CO8LA2857151–2857200 sorszámú szigorú számadású számlákat eltulajdonították, használatuk 2013. január 18-tól érvénytelen.

(A Szerkesztõség)

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben) Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései:

* A MegaService Europe Kft. (2013 Pomáz, Deák Ferenc u. 16 3/2.) bejelentése: CO8SB 7435501

2251251–2251300 sorszámú nyugtatömb használata 2013. január 22-tõl érvénytelen; valamint

kezdetû számlatömböt eltulajdonították (utolsó felhasznált számla: CO8SB 7435534), használata 2013. január 4-tõl érvénytelen.

900706 sorszámú üzletkötõi igazolvány használata 2013. február 4-tõl érvénytelen; és

* Az UNIQA Biztosító Zrt. bejelentése: 866451–866500

2163301–2163350 sorszámú átvételi elismervénytömb használata 2013. február 12-tõl érvénytelen; *

sorszámú nyugtatömb elveszett, használata 2013. január 31-tõl érvénytelen.

2. szám


515

II. GAZDASÁG JOGSZABÁLYOK

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

2/2013. (I. 4.) Korm. rendelet

A Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl .................................................

516

6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól ....

520

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelettel összefüggõ egyes Korm. rendeletek módosításáról ....................................................................

525


A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésérõl ........................

541


Sík- és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl ...................................................................................

541

1/2013. (I. 8.) NGM rendelet 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet

A nemzetgazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl .................................................................................. A villamosmûvek, valamint a termelõi, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetérõl .............................

1/2013. (I. 14.) HM–KüM–NGM együttes utasítás 1/2013. (I. 21.) NGM utasítás

Az Európai Védelmi Ügynökség mûködésében való magyar részvétellel összefüggõ feladatokról ...................

558

562

Az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. január 1. és 2013. január 31. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékérõl

566

Kijelölt szervezeteknek a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló 2009. évi CXXXIII. törvény szerinti közzétételérõl ...............................................................

570

A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) ...................

574

A Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kara közleménye

Az Utazásszervezõi Szakmai Minõsítõ vizsgáról ..............

576

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

A MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYEI

EGYÉB KÖZLEMÉNY

548

A Nemzeti Innovációs Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 19/2012. (VII. 30.) NGM utasítás módosításáról ............................................................................... Az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttesrõl és a megvalósítás elõkészítéséhez szükséges intézkedésekrõl

1031/2013. (I. 30.) Korm. határozat

ALAPÍTÓ OKIRATOK

545

561

516


2. szám

A Kormány 2/2013. (I. 4.) Korm. rendelete a Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja a budapesti Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés program keretében a Budapest XI. kerület belterület 4082/23 helyrajzi számú területen megvalósuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggõ 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti beruházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtákra vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatósági közremûködést rendel el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentõségû ügyek koordinációjára – a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti – feladat- és hatáskörrel rendelkezõ kormánymegbízottként a Budapest Fõváros Kormányhivatalát vezetõ kormánymegbízottat jelöli ki.

2. §

A Beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházás lebonyolítója és építési mûszaki ellenõre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Mûszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

4. §

E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2. szám


517

1. melléklet a 2/2013. (I. 4.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatáshoz hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szervek A

B

C

D

E

Beruházás megnevezése

Beruházás azonosítója

A beruházás megvalósításával kapcsolatos engedélyezési eljárások

Elsõ fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

1.

2. A Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztési program (uszoda és kapcsolódó 3. létesítmények, infrastruktúra megvalósítása, üzembe helyezése)

Budapest XI. kerület 4082/23 helyrajzi számú terület, illetve ezen területbõl telekalakítás folytán kialakított terület

általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárások

környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárások

4.

útügyi hatósági engedélyezési eljárások

5.

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárások vízjogi hatósági eljárások

6.

Budapest Fõváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Budapest Fõváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelõsége Budapest Fõváros Magyar Kereskedelmi Kormányhivatala Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

7.

hírközlési hatósági eljárások

8.

földvédelmi, telekalakítási, földmérési, ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárások talajvédelmi hatósági Pest Megyei eljárások Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

9.

Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti 1. számú Földhivatal

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala

Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal

518

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 10.

11.

12.

13.

beépített tûzjelzõ, tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárásai tûzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások jogszabályban rögzített tûzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárások azon beépített tûzoltó berendezések létesítésével és használatbavételi ügyeivel kapcsolatos eljárások, amelyek tervezése, kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban nem szabályozott

2. szám Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

nincs


nincs


2. szám


519

2. melléklet a 2/2013. (I. 4.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közremûködõ hatáskörrel rendelkezõ szakhatóságok

1.

A

B

C

Szakhatósági közremûködése tárgya

Elsõfokú szakhatóság

Másodfokú szakhatóság

2.

építésügy

Budapest Fõváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala


3.

környezetvédelem, természetvédelem és vízügy

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

4.

közlekedés: közút

Budapest Fõváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelõsége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

rendészet: az egyéb országos XI. Kerületi Rendõrkapitányság közutak, a helyi közutak és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetén

Budapesti Rendõr-fõkapitányság

6.

tûzvédelem

Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság


7.

katasztrófavédelem

Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság


8.

földmûvelésügy: talajvédelem

Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

9.

hírközlés

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

10. mûszaki biztonság

Budapest Fõváros Kormányhivatala Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

11. egészségügy

Budapest Fõváros Országos Tisztifõorvosi Hivatal Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

12. mûemlékvédelem és régészet

Budapest Fõváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala


520


2. szám

A Kormány 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelete a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól A Kormány a termékek piacfelügyeletérõl szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. §

E rendelet hatálya a termékek piacfelügyeletérõl szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2. § 30. pontjában meghatározott termékkel (a továbbiakban: termék) kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásokra terjed ki.

2. Piacfelügyeleti hatóságok 2. §

(1) E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság: a)

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) és a fõvárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatalának járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézete,

b)

az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH),

c)

az ÉMI Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság keretein belül mûködõ Felvonó és Mozgólépcsõ Felügyelet (a továbbiakban: FMF),

d)

a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI),

e)

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH),

f)

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH),

g)

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) és a fõvárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelõségei,

h)

a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) és a fõvárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelõségei,

i)

a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (a továbbiakban: NMH) és a fõvárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei,

j)

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH),

k)

a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF),

l)

a Rendõrség szervei (a továbbiakban: Rendõrség).

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és területi szervei (a továbbiakban: vámhatóság) a III. Fejezetben foglaltak szerint részt vesznek az importtermékek ellenõrzésében. (3) Az NFH feladatai ellátásához vizsgáló laboratóriummal rendelkezik, amely elvégzi vagy megbízás alapján más laboratóriummal elvégezteti a piacfelügyeleti tevékenységével kapcsolatos vizsgálatokat.

3. Biztonságossági és megfelelõségi követelmények 3. §

(1) Egy termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza meg. (2) Ha a termék biztonságosságának követelményei az (1) bekezdés szerint nincsenek vagy nem teljes körûen vannak meghatározva, a termék általános biztonságossági követelményeknek való megfelelését a következõk figyelembevételével kell értékelni: a)

az (1) bekezdésben említettektõl eltérõ nemzetközi szabványok, harmonizált szabványok, vagy a megfelelõ európai szabványokat átvevõ, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványok,

b)

az abban a tagállamban megállapított szabványok, amelyben a terméket forgalomba hozzák,

c)

az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékelésérõl szóló iránymutatásokat megállapító ajánlásai,

d)

az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,

2. szám


521

e)

a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, mûszaki-technikai, valamint a biztonságossággal összefüggõ ismeretek,

f)

a biztonságossággal összefüggõ ésszerû fogyasztói vagy felhasználói elvárások, valamint a szakmai szervezetek által kidolgozott ajánlások.

(3) A gyártó a megfelelõségértékelési eljárás lefolytatása vagy a teljesítménynyilatkozat kiállítása során az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt elõírásokat, az elõírt rendszert, módozatot – modulokat – köteles figyelembe venni.

II. FEJEZET A PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4. A piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó különös szabályok 4. §

(1) A piacfelügyeleti hatóság a fogyasztók széles körét érintõ, a termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti vizsgálatok és ellenõrzések eredményét és tapasztalatait jogosult nyilvánosságra hozni. (2) A piacfelügyeleti hatóság a rendelkezésére álló, a fogyasztók, illetve felhasználók egészségére és biztonságára veszélyes, illetve a biztonságossági követelményeknek nem megfelelõ termékekkel kapcsolatos információkat az átláthatóság követelményével összhangban, a piacfelügyeleti hatósági tevékenység akadályozása és sérelme nélkül a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé teszi. A nyilvánosság számára különösen a termék azonosítását segítõ, a veszély természetére és a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést biztosítani kell. (3) A piacfelügyeleti hatóság gondoskodik a Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszerben (továbbiakban: KPIR) az információk védelmérõl. A piac megfigyelésére és felügyeletére irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentõs információkat a piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a megfelelõségértékelõ szervezetek a piacfelügyeleti hatóságok tudomására hozzák.

5. §

(1) A jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali engedélyezési, a forgalomba hozatalt megelõzõ megfelelõségértékelési, nyilvántartásba vételi, teljesítménynyilatkozat tételi kötelezettség alá esõ termékek esetében, amennyiben azokat forgalomba szánták, forgalomba hozzák, illetve forgalmazzák, a piacfelügyeleti hatóság jogosult ellenõrizni, hogy a termék a)

rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt, a termék megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezet vagy nyilvántartásba vételt végzõ szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, szakvéleménnyel, nyilvántartásba vételt igazoló okirattal, illetve a gyártó által kiadott teljesítménynyilatkozattal, megfelelõségi nyilatkozattal,

b)

megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben, teljesítménynyilatkozatban vagy a megfelelõségi nyilatkozatban foglaltaknak.

(2) A piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzése során termékazonosítást és más vizsgálatot végezhet vagy végeztethet megfelelõségértékelõ szervezettel, mûszaki értékelést végzõ vagy bejelentett szervvel, laboratóriummal. (3) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan megfelelõségértékelõ vagy jogszabály felhatalmazása alapján kijelölt egyéb szervezet, amely a termék teljesítményét értékelte, a forgalomba hozatalt megelõzõ értékelõ eljárásban részt vett vagy a termék megfelelõségét már korábban vizsgálta. (4) A termék általános biztonságossági követelmények betartására vonatkozó kritériumoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, forgalomból történõ kivonását vagy visszahívását rendelje el, amennyiben azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelés ellenére veszélyes. 6. §

(1) Ha a piacfelügyeleti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, akkor a hatóság megállapítása a tételazonosítóval rendelkezõ termék esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, valamint forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, valamint forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Amennyiben a hiba természetébõl adódóan a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, valamint termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.

522


2. szám

(2) A piacfelügyeleti hatóság a forgalmazást tiltó és a forgalomból történõ kivonást vagy visszahívást elrendelõ határozatának végrehajtására a gyártón, az importõrön és a forgalmazón kívül – szükség esetén – minden más olyan személy kötelezhetõ, aki a veszély elkerülését célzó intézkedés végrehajtásában részt vesz. (3) Ha a piacfelügyeleti hatóság egy gazdasági szereplõ esetében a termék forgalomból történõ kivonásáról és az errõl szóló tájékoztatás elrendelésérõl dönt, úgy a tájékoztatás módjának meghatározása során figyelembe veszi a jogsértés földrajzi kiterjedtségét, az érintett fogyasztók, vagy felhasználók körét, a jogsértéssel érintett termék mennyiségét, valamint a forgalmazás körülményeinek helyi sajátosságait.

5. A tárgyalás tartására vonatkozó különös szabályok 7. §

(1) A Pftv. 18. § (1) bekezdése szerinti tárgyalásról készítetett jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a)

a piacfelügyeleti hatóság megnevezését, az ügyintézõ nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot;

b)

a gazdasági szereplõ nevét és székhelyét, a forgalmazási láncban betöltött szerepét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetõségét;

c)

a gazdasági szereplõ jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét;

d)

a tárgyalás alapjául szolgáló ügy rövid ismertetését;

e)

az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;

f)

a gazdasági szereplõ tárgyaláson elõadott nyilatkozatát és bemutatott bizonyítékait;

g)

a jegyzõkönyv készítésének helyét és idõpontját;

h)

a gazdasági szereplõ képviselõje, az eljáró ügyintézõ és a jegyzõkönyvvezetõ oldalankénti aláírását.

(2) A gazdasági szereplõ külön kérelmére nyilatkozatát vagy annak egyes részét a jegyzõkönyv szó szerint tartalmazza. (3) Ha a gazdasági szereplõ a döntés meghozatalát megelõzõen tárgyalás tartását kérte és azon önhibájából nem jelenik meg, akkor a piacfelügyeleti hatóság a rendelkezésre álló adatok figyelembe véve dönt.

6. A gazdasági szereplõket terhelõ kötelezettségek betartásának elõsegítése és az önkéntes intézkedések 8. §

(1) A piacfelügyeleti hatóság az adott termékkör szabályozásával kapcsolatos jogszabályi változásokról honlapján folyamatosan tájékoztatást ad. (2) A gazdasági szereplõ a Pftv. szerinti, a gyártó kötelezettségei körébe tartozó önkéntes intézkedésérõl a piacfelügyeleti hatóság részére az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal köteles a tájékoztatást megtenni.

7. Nehezen felismerhetõ és ezért veszélyes termékekre vonatkozó különös rendelkezések 9. §

(1) Nem hozható forgalomba és nem forgalmazható olyan termék, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhetõ fel, és ezért veszélyezteti a fogyasztók, illetve a felhasználók egészségét és biztonságát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés arra a termékre vonatkozik, amely az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján a)

nem minõsül élelmiszernek, és külsõ megjelenítése – különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá csomagolása és címkézése alapján alkalmas arra, hogy a fogyasztók, vagy a felhasználók, különösen a gyermekkorúak a terméket összetéveszthessék az élelmiszerekkel, vagy

b)

élelmiszernek minõsül, és külsõ megjelenítése – különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá csomagolása és címkézése alapján valamely veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló termékre hasonlít, és ezáltal alkalmas arra, hogy a fogyasztók, vagy a felhasználók, különösen a gyermekkorúak ezen élelmiszert összetéveszthessék a valóban veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló termékekkel.

2. szám


523

III. FEJEZET AZ IMPORTTERMÉK ELLENÕRZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. Az importtermék piacfelügyeleti ellenõrzésével kapcsolatos riasztások rendje 10. §

(1) A vámhatóság a nem megfelelõ vagy okmányhiányos importtermék esetén, telefaxon vagy elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a feladat- és hatáskörrel rendelkezõ piacfelügyeleti hatóságot, így különösen: a)

biocid hatóanyagok és termékek, biociddal kezelt termékek, kozmetikai termékek, valamint a vegyi anyagok, készítmények, keverékek, egyes korlátozással érintett termékek esetében az OTH-t, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatalának járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézetét,

b)

orvostechnikai eszközök esetében az EEKH-t,

c)

mozgólépcsõk, mozgójárdák és felvonók esetében az FMF-t,

d)

gyógyszer és gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmény esetében a GYEMSZI-t,

e)

bányászati alkalmazásra szánt gépek, berendezések, külfejtésben alkalmazott rakodógépek bányamentõ és egyéni önmentõ készülékek, oxigénpalackok és a bányákba szánt robbanásbiztos berendezések esetében az MBFH-t,

f)

gazdasági célfelhasználású gépek és villamossági termékek, egyes nyomástartó edények és rendszerek, egyes szállítható nyomástartó edények, bányáktól eltérõ környezetbe szánt robbanásbiztos berendezések, gázfogyasztó készülékek, egyes kötelezõ hitelesítésû mérõeszközök, egyes környezetbarát tervezéssel és energiafogyasztási címkézéssel kapcsolatos termékek esetén az MKEH-t,

g)

fogyasztói forgalomba szánt villamossági termékek, gépek és egyéni védõeszközök, ruházati termékek, lábbelik, játszótéri eszközök, öngyújtók, gyermekjátékok, bútorok, mosó- és tisztítószerek, építési termékek, festékek és lakkok, valamint minden egyéb a fogyasztói forgalomba szánt termék esetében az NFH-t,

h)

jármûvek, jármûtartozékok és alkatrészek esetében az NKH-t,

i)

gazdasági célfelhasználású egyéni védõeszközök esetében az NMH-t,

j)

rádióberendezések, elektronikus hírközlõ végberendezések, továbbá olyan berendezések esetében, amelyek elektromágneses zavart okoznak, az NMHH-t,

k)

tûzoltó-technikai termékek, továbbá tûz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, építési termékek tûzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelõsége esetében a BM OKF-t,

l)

pirotechnikai termékek esetében a Rendõrséget.

(2) A piacfelügyeleti hatóság az importtermék jogszabályi elõírásoknak való megfelelõsége tárgyában hozott határozata fellebbezésre tekintet nélkül és azonnal végrehajtható. (3) Az importtermékek piacfelügyeleti ellenõrzésével kapcsolatos vizsgálatok költségei, valamint a felmerülõ tárolási és megsemmisítési költségek a vámkezelést kérõt terhelik.

IV. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 9. Vegyi anyag vagy készítmény forgalmazásának vagy használatának korlátozására irányuló eljárás 11. §

Ha Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) értesítés vegyi anyag vagy készítmény forgalmazásának vagy használatának korlátozására irányul, akkor az NFH 3 napon belül értesíti az OTH-t a szükséges értékelés és intézkedések megtételére. Az OTH 10 napon belül az NFH rendelkezésére bocsátja a szóban forgó vegyi anyaggal vagy készítménnyel, valamint annak ismert és rendelkezésre álló helyettesítõivel kapcsolatos lényeges adatokra vonatkozó összegzést vagy tájékoztatást, amelyet az NFH megküld az Európai Bizottságnak.

10. Piacfelügyeleti programok 12. §

(1) A piacfelügyeleti hatóság az elkészített piacfelügyeleti programját minden év február 20. napjáig köteles megküldeni a fogyasztóvédelemért felelõs miniszter részére. (2) A programok és a piacfelügyeleti tevékenység koordinálása érdekében a fogyasztóvédelemért felelõs miniszter az érintett tárcák és hatóságok részvételével Piacfelügyeleti Munkacsoportot mûködtet.

524


2. szám

V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. Hatálybalépés 13. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

12. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 14. §

Hatályát veszti az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet.

13. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. §

(1) Ez a rendelet a Pftv.-vel együtt az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elõírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérõl, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6. cikke és II. melléklete, c) az építési termékek fogalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2. szám


525

1. melléklet a 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelethez Értesítési formanyomtatvány a gazdasági szereplõk által a piacfelügyeleti hatóságok megküldendõ, veszélyes termékekrõl szóló értesítéshez 1. rész: Értesítési formanyomtatványt átvevõ hatóság(ok)/gazdasági szereplõ(k) adatai Hatóság/Kapcsolattartó neve /cím/telefon/fax/e-mail/honlap Értesített gazdasági szereplõk, illetve a termék forgalmazásában betöltött szerepük azonosítása 2. rész: A gyártó/importõr/forgalmazó adatai A gyártó vagy a gyártó képviselõje/a nyomtatványt kitöltõ importõr/forgalmazó Kapcsolattartó neve, feladatköre, Cím/telefon/fax/e-mail/honlap 3. rész: A kérdéses termékek ismertetése Kategória. Márkajel vagy védjegy. Modell megnevezése(i) vagy vonalkódja/KN-vámtarifa. Származási ország Leírás/Fénykép 4. rész: A veszély ismertetése A veszély és a lehetséges egészségügyi/biztonsági károkozások és a lefolytatott elemzés, illetve a kockázatbecslés és értékelés következtetéseinek ismertetése Balesetrõl/balesetekrõl készült feljegyzések 5. rész: Meghozott javító intézkedések részletes ismertetése Meghozott intézkedés(ek) és óvintézkedések típusai/hatálya/idõtartama, illetve a felelõs vállalat azonosítása A 6. részt a gazdasági szereplõk csak súlyos veszély esetén vagy abban az esetben töltsék ki és küldjék meg, amikor a gyártó/importõr/forgalmazó úgy dönt, hogy az értesítést csak a székhelye szerinti tagállam hatóságainak nyújtja be 6. rész: A szolgáltatási láncban szereplõ más gazdasági szereplõ(k) adatai, amelyek rendelkeznek az érintett termékekkel Gyártók/Importõrök vagy meghatalmazott tagállami képviselõik listája: Név/cím/telefon/fax/e-mail/honlap Tagállami forgalmazók/kiskereskedõk listája: Név/cím/tel/fax/e-mail/honlap Hány termék van (sorozatszám vagy dátumkód) a tagállami gyártónál/importõrnél/forgalmazónál/kiskereskedõnél/fogyasztóknál, illetve felhasználóknál

A Kormány 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelete a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelettel összefüggõ egyes Korm. rendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az 1. § tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a 2. § tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében, a 3. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében, a 4. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában, az 5. és 7. § tekintetében a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,

526


2. szám

a 6. § tekintetében a mûszaki biztonsági szerv kijelölése tekintetében a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, továbbá a 6. § (15) bekezdése tekintetében a termékek piacfelügyeletérõl szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában, a 8. § tekintetében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontjának 7. alpontjában, a 9. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés g) pontjában, a 10. § tekintetében a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatáskörérõl szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatkörében) „i) ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenõrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az NFA mûködtetéséért felelõs területi egységek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenõrzését,” (2) Az R1. 8. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A munkaügyi központ fõvárosi szervezete nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket.” (3) Az R1. 8. § (6) bekezdés a) pontja helybe a következõ rendelkezés lép: (A munkaügyi központ a szolgáltatási feladatok ellátásának keretében) „a) gondoskodik a szolgáltatási rendszer szakmai mûködtetésérõl, valamint koordinálja a kirendeltségek szolgáltatási tevékenységét, munkaerõ-piaci szolgáltatásokat szervez és mûködteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét,” (4) Az R1. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kirendeltség) „c) közremûködik a munkaerõ-piaci szolgáltatások szervezésében és bonyolításában, d) a fõvárosi illetékességi területtel rendelkezõ kirendeltségek kivételével nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket,” (5) Az R1. 18. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az egyéni védõeszközök és a munkaeszközök tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei a munkavédelmi hatósági ellenõrzés során saját hatáskörében látják el a piacfelügyeleti hatósági feladatokat.” (6) Az R1. 20. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a fõvárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei szakmai irányításával összefüggõ, az egyéni védõeszközökkel és a munkaeszközökkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat.”

2. §

(1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 7. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat) „a) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy – ideértve a gyógyfürdõügyet is –, élelmezésegészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelõsége, kémiai biztonság, gyermek-és ifjúságügy) területén,” (2) Az R2. 10. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ellátja a fõvárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat) „ca) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelõsége, kémiai biztonság, gyermek-és ifjúságügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,”

3. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bányafelügyelet – mint piacfelügyeleti hatóság – ellenõrzi, hogy a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott, vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek biztonságossága megfelel-e az irányadó jogszabályokban foglalt követelményeknek.”

2. szám


527

(2) Az R3. 30/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs mûveletek elvégzése szükséges; b) alkalmazhatóságára a forgalmazási mûveletek – különösen szállítás, raktározás – hatással lehettek; c) esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelõzõen, ideértve a saját használatra elõállított terméket is.” (3) Az R3. 30/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági feladatainak ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a gyártótól.” (4) Az R3. 30/B. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, a termékek piacfelügyeletérõl szóló törvényben meghatározottakon kívül jogosult a termék mûszaki-biztonsági szempontból történõ használhatatlanná tételét vagy megsemmisítését elrendelni.” (5) Az R3. 30/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a terméken a CE megfelelõségi jelölést nem, vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében döntésében felszólítja az üzemeltetõt, a gyártót, a forgalmazót, illetve a gyártó magyarországi székhelyû meghatalmazott képviselõjét (a továbbiakban együtt: gazdasági szereplõ), hogy a hiányosságokat az elõírásoknak megfelelõen orvosolja. Ha a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelõen jár el, vagy a termék az elõírásoknak nem felel meg, a bányafelügyelet korlátozhatja, vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történõ kivonását. (4) Az e § és a 30/A. § szerinti fogalmakat a termékek piacfelügyeletérõl szóló törvény szerint kell értelmezni.” 4. §

Az egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az ellenõrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben elõírt követelményeknek, a termékek piacfelügyeletérõl szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben, valamint a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) meghatározott jogkövetkezményeken túlmenõen javaslatot tehet a Hivatalnak a nyilvántartásból való törlésre.”

5. §

(1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:) „a) az utazásszervezõ és -közvetítõi tevékenység engedélyezésére, bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenõrzési feladatokban,” (2) Az R4. 7. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:) „f) a Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, valamint a Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggõ ellenõrzési eljárásokban.” (3) Az R4. 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra szánt a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelõség tanúsításának, b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelõség tanúsításának, c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelõség tanúsításának, d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelõség értékelésének, e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelõsége tanúsításának, f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történõ alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának, g) egyes az energiával kapcsolatos termékek ga) környezetbarát tervezési követelményeinek, gb) energia- és egyéb erõforrás-fogyasztásának címkézéssel és elõírt termékismertetõvel történõ megadásának, h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelõségük tanúsításának,

528


(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

2. szám

i) a kötelezõ hitelesítés körébe tartozó egyes mérõeszközök méréstechnikai követelményeinek és megfelelõség tanúsításának ellenõrzésére terjed ki.” Az R4. 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság a mûszaki biztonsági hatóságok mûszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, mûszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban mûszaki biztonsági hatóságként jár el, valamint ellátja a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági elõírást érintõ felszerelési és idõszaki ellenõrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat. Továbbá mûszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcsõ létesítésének, áthelyezésének, fõbb mûszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.” Az R4. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Kormány mûszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták tekintetében – elsõ fokon a Hivatal piacfelügyeleti és mûszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki: a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végzõ gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével, b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, idõszakos vizsgálatát végzõ gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével, c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történõ PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével, d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával, e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végzõ gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével, f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, idõszakos vizsgálatát végzõ gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével, g) az üzemanyag töltõállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezetõ és gázinga rendszerek beállítását végzõ szervezetek kijelölésével és felügyeletével, h) a nyomástartó berendezés kezelõje, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), valamint a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, továbbá a földgázellátásban mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök esetén szükséges felkészítõ tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokban.” Az R4. 12. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Kormány a (3) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal piacfelügyeleti és mûszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.” Az R4. 12. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A mûszaki biztonsági hatóság a mûszaki-biztonsági szakhatósági közremûködést igénylõ ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása elõtt benyújtott kérelmére 6 hónapig felhasználható, elõzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.” R4. 15. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Hivatal) „h) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló külön jogszabályok alapján az idegenvezetõi tevékenység, mint szabályozott szakma vonatkozásában a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos feladatokat,”

2. szám


529

(9) Az R4. 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kormány a Hivatalnak a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplõ anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor)] „b) behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelõhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhetõ-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” (szakhatóságként jelöli ki.) (10) Az R4. 3. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatóság” szöveg lép. (11) Az R4. 6. § (5) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében és a 16. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatósága” szöveg lép. (12) Az R4. 3. § (2) bekezdésében a „mûszaki felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti és mûszaki felügyeleti hatóság” szöveg lép. (13) Az R4. 8. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti és mûszaki felügyeleti hatósága” szöveg lép. (14) Az R4. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 6. §

(1) A mûszaki biztonsági hatóságok mûszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány által jogszabályban kijelölt mûszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: mûszaki biztonsági hatóság) mûszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenõrzi a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések: a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására, b) üzembe helyezésére, c) üzemeltetésére, d) idõszakos ellenõrzésére, e) átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére, f) vizsgálatát, átalakítását, javítását végzõ szervezetek tevékenységének ellenõrzésére, g) kezelését végzõk szakképesítésére, h) vonatkozásában mûszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenõrzésére, i) alkalmazásával szolgáltatást végzõ szervezetek tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését.” (2) Az R5. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában a mûszaki biztonsági hatóság jár el a következõ berendezések, létesítmények tekintetében: a) a földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai, b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltõ állomásokat, c) a szállítható nyomástartó berendezések, d) a b) és c) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sûrített földgáztöltõ berendezések, e) a nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáztárolók és üzemi berendezések, f) a gázüzemû közúti jármû üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezései, g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök,

530


2. szám

h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltõ állomást, valamint azok mûködéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csõvezetékek, szerelvények, tartozékok, i) az ipari, mezõgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát elõállító vagy tároló berendezések, létesítmények, j) az ipari, mezõgazdasági vagy szolgáltatási célú hõfejlesztõ-hõhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények, k) a távhõszolgáltatásról szóló törvény szerinti mûszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények, l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötõ és felhasználói berendezések, villamosmûvek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mûködõ villamos berendezések és védelmi rendszerek.” (3) Az R5. 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A mûszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában: a) engedélyezési és hatósági ellenõrzési jogkört gyakorol, a villamos berendezésekre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását és az építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták használatbavételi engedélyét megalapozó villamos biztonságtechnikai ellenõrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében, b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.” (4) Az R5. 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A mûszaki biztonsági hatóság a mûszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a mûszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak.” (5) Az R5. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végzõ gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló rendeletben meghatározott hegesztett szerkezetek gyártómûvi, illetve helyszíni gyártására, szerelésére, átalakítására és javítására való alkalmasság követelményeinek teljesítését a mûszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.” (6) Az R5. 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kijelölést kérelmezõ szervezet kijelölés iránti kérelmét a mûszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezõvel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza.” (7) Az R5. 4. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kijelölésrõl a mûszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A mûszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követõen a mûszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.” (8) Az R5. 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A mûszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi. A mûszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a mûszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A mûszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének idõpontján és idõbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet elõzetesen hozzájárult.” (9) Az R5. a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek mûszaki biztonsági követelményeirõl és hatósági felügyeletérõl szóló rendeletben a tárolótartályok és berendezéseik gyártására, helyszíni technológiai szerelésére, javítására, átalakítására, tisztítására, idõszakos ellenõrzõ vizsgálatára (tömörségének ellenõrzésére) való alkalmasság követelményeinek teljesítését a mûszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.

2. szám


531

(2) A kijelölést kérelmezõ szervezet kijelölés iránti kérelmét a mûszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezõvel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza. (3) A kijelölésrõl a mûszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A mûszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követõen a mûszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból. (4) A mûszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi. A mûszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a mûszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A mûszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének idõpontján és idõbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet elõzetesen hozzájárult.” (10) Az R5. a következõ 4/B. §-sal egészül ki: „4/B. § (1) Az üzemanyag töltõállomásokon elvégzendõ szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezetõ és gázinga rendszerek beállítását csak a mûszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezet végezheti. (2) A kijelölést kérelmezõ szervezet kijelölés iránti kérelmét a mûszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezõvel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 3. melléklet tartalmazza. (3) A kijelölésrõl a mûszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A mûszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követõen a mûszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból. (4) A mûszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi. A mûszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a mûszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A mûszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének idõpontján és idõbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet elõzetesen hozzájárult.” (11) Az R5. a következõ 4/C. §-sal egészül ki: „4/C. § (1) A Kormány a mûszaki biztonsági hatóságnak a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ – tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló elsõ és másodfokú eljárásában, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárolótartály és tároló létesítmény létesítési, használatbavételi, átalakítási eljárásában az érintett repülõtér üzemeltetõje közremûködik. Az üzemeltetõ nyilatkozatát a tervezõ köteles beszerezni. Az érintett repülõtér üzemeltetõjének arról kell nyilatkoznia, hogy megadja-e a hozzájárulását a tárolótartály és tároló létesítmény (1) bekezdés szerinti létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához, vagy megtagadja a hozzájárulás megadását, figyelemmel a polgári légiközlekedés biztonságának követelményeire. Ha a kérelmezõ a repülõtér-üzemeltetõi hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja, akkor a mûszaki biztonsági hatóság a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott hatóságot szakhatóságként vonja be az eljárásba. (3) A Kormány a mûszaki biztonsági hatóságnak a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló elsõ és másodfokú eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.” (12) Az R5. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hivatal piacfelügyeleti hatóságként (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) ellenõrzi a külön jogszabályban meghatározott termékek (a továbbiakban: termék) megfelelõségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelmények betartását.”

532


2. szám

(13) Az R5. 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelõségét is elbírálni, amelyek) „c) esetében nem történt kereskedelmi forgalomba hozatal a használatbavételt megelõzõen, így különösen a saját használatra, a közvetlen vagy egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.” (14) Az R5. 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A piacfelügyeleti hatóság a saját laboratóriumában vagy amennyiben a vizsgálat alá vont termék tulajdonságai (így például a mérete, összetettsége) ezt nem teszik lehetõvé, a gyártó vagy az üzemeltetõ telephelyén a terméket az elõírt követelmények teljesítése tekintetében vizsgálat alá vonhatja.” (15) Az R5. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenõrzés során jogosult: a) tájékoztatást kérni a gyártótól, a forgalmazótól és egyes esetekben az üzemeltetõtõl, b) biztonságossági és más megfelelõségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzõkönyv felvétele mellett a gyártótól, a forgalmazótól és – ha a vizsgálat roncsolás mentes – az üzemeltetõtõl ingyenes mintát és ellenmintát venni, c) belépni a termék megfelelõségének ellenõrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, d) akadályoztatása esetén a rendõrséget igénybe venni, e) az ellenõrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni, f) az ellenõrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni, g) a biztonságossági és más megfelelõségi vizsgálathoz szükséges idõtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelõségéhez alapos kétség fér. (2) A piacfelügyeleti hatóság feladatkörében eljárva próbavásárlást végezhet. (3) A próbavásárláshoz a piacfelügyeleti hatóság közremûködõ személyt vehet igénybe. A közremûködõ személlyel megbízási szerzõdés köthetõ, amely alapján megbízási díjra jogosult. (4) A közremûködõ személy részére a közremûködést igénybe vevõ piacfelügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közremûködõ személy nevét, továbbá azt, hogy mely gazdasági szereplõnél milyen típusú ellenõrzésben vehet részt. (5) A közremûködõ személyre az ügyintézõre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. (6) Próbavásárlás esetén a piacfelügyeleti hatóság az ellenõrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja. (7) Termék próbavásárlását követõen az ellenõrzési jogosultság igazolásakor a gazdasági szereplõ képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni. (8) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató gazdasági szereplõnél kerül sor, a piacfelügyeleti hatóság az ellenõrzés megállapításairól szóló jegyzõkönyvet minden esetben a gazdasági szereplõ részére kézbesíti.” (16) Az R5. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a termék nem elégíti ki a külön jogszabály szerinti védelmi követelményeket, a piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletérõl szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 15–17. §-ában foglaltak szerint jár el.” (17) Az R5. 7. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végsõ esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Ha a gazdasági szereplõ szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. Ha a gazdasági szereplõ a terméket önként nem hívja vissza, a piacfelügyeleti hatóság a visszahívás helyett dönthet a termék használatra alkalmatlanná tételérõl.” (18) Az R5. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy a) a nyomástartó berendezésre, nyomástartó létesítményre, b) a szállítható nyomástartó berendezésre, c) az a) és b) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezésre, valamint az egyedi sûrített földgáztöltõ berendezésre, d) az éghetõ gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ, ipari, mezõgazdasági vagy szolgáltatási célú gáztárolók és üzemi berendezésre, e) a gázüzemû közúti jármû, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezéseire, f) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályra, tartányra, csomagolóeszközre, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközre,

2. szám


533

g) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ – tárolótartályaira és tároló létesítményeire, valamint azok mûködéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezésre, csõvezetékre, szerelvényre, tartozékra, h) ipari, mezõgazdasági vagy szolgáltatási célú hõfejlesztõ-hõhasznosítóra, gáz- és olajfogyasztó technológiára, létesítményre, i) az a), d), g) és h) pont alá nem tartozó, ipari, mezõgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakítóra, biogázt, biodízelt elõállító vagy tároló berendezésre, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének mûszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó mûszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a mûszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekrõl vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, j) a hegesztett szerkezet helyszíni gyártásánál, szerelésénél, átalakításánál, javításánál ömlesztõhegesztést végzõk nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, k) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártására és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelésére, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, idõszakos vizsgálatát végzõ gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, l) az adópolitikáért felelõs miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a kijelölt mûszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjak mértékére, valamint a díjak fizetésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.” (19) Az R5. 9. §-ában a „gyártó, forgalmazó – jogszabályban meghatározott esetekben az üzemeltetõ –” szövegrész helyébe a „gazdasági szereplõ vagy ennek hiányában az üzemeltetõ” szöveg lép. (20) Az R5. a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. (21) Az R5. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. (22) Az R5. a 4. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki. (23) Az R5. az 5. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki. (24) Az R5. a 6. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki. 7. §

(1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. § (1) bekezdésében a „Kertv. 9. § (5) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe a „Kertv. 9. § (4) bekezdés f) pontja” szöveg lép. (2) Az R6. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bírság mértéke a) lovas szolgáltató tevékenységgel, idegenvezetõi tevékenységgel, valamint tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásban ötezer forinttól ötvenezer forintig, b) utazásszervezõ és -közvetítõi tevékenységgel, illékony szerves oldószert tartalmazó termék forgalmazására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól ötszázezer forintig, c) nemesfém tárgyak kereskedelmével, továbbá az EU közvetlenül hatályos jogszabályával elrendelt, egyes árukra vagy országokra vonatkozó kiviteli, behozatali engedélyezéssel kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól egymillió forintig, d) kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos eljárásban százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.” (3) Az R6. 4. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) A bírságot a hatóságok jogerõs határozatában megjelölt számlaszámra, fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás (a továbbiakban: átutalási megbízás) útján vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni. Az átutalási

534


2. szám

megbízás vagy készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában a „bírság” szó feltüntetése mellett a határozat számára kell hivatkozni.” (4) Az R6. 1. § (2) bekezdésében az „alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „alkalmazhatják” szöveg lép. 8. §

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/A. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Kormány a 2011. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „B” Mellékletének 9. rész 9.1 fejezet szerinti jármû-jóváhagyási eljárásban – a jármûre szerelt felépítmény mûszaki biztonsági szempontú megfelelõségének a megállapítása kérdésében – a fõvárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságát szakhatóságként jelöli ki. A közlekedési hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését és maga dönthet a fenti szakkérdésben, amennyiben a p jelöléssel ellátott tartányok esetében bejelentett szervezet által kiállított megfelelõségi tanúsítvány, a robbanóanyag szállító, elõállító jármûvek esetében vizsgáló szervezet által kiállított jegyzõkönyv (értékelõ lap), az egyéb tartányok esetében a mûszaki biztonsági hatóság által kiadott gyártási típusjóváhagyás rendelkezésre áll.”

9. §

Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeirõl és megfelelõségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti és mûszaki felügyeleti hatósága” szöveg lép.

10. §

(1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az NFH) „e) koordinálja az NFH és a felügyelõségek nemzetközi kapcsolatait;” (2) Az R7. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az NFH) „f) végzi, illetve végezteti a feladatainak és a felügyelõségek feladatainak ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat;” (3) Az R7. 6. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az NFH és a felügyelõségek piacfelügyeleti feladat- és hatáskörükben ellenõrzik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4–9., valamint 11–16. cikkeiben foglalt követelmények betartását, és eljárnak azok megsértése esetén.” (4) Az R7. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Ez a rendelet a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és b) a textilszál-elnevezésekrõl és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézésérõl és jelölésérõl, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2011. szeptember 27-i 1007/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

11. §

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 77. § r) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A miniszter a kereskedelemért, a turizmusért, a vendéglátásért, a fogyasztóvédelemért és a belgazdaságért való felelõssége körében) „r) mûködteti a Fogyasztóvédelmi Tanácsot, a Piacfelügyeleti Munkacsoportot, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokat és a Nemzeti Turisztikai Bizottságot.”

12. §

Hatályát veszti: a) az R1. 11. § (8) bekezdése; b)

az R3. 30/B. § (5) és (6) bekezdése;

c)

az R4. 2. § (5) bekezdés a) és c) pontja; 9. § (3) bekezdése, 15. § (1) bekezdés b)–c) és e) pontja, 17. §-a, 18. § (4) bekezdése és 7. melléklete;

2. szám

13. §


az R5. 7. § (4) bekezdése;

e)

az R6. 2. §-a, 3. § (3) és (4) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése.

535

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) A 7. § (2) és (3) bekezdése a kihirdetését követõ 31. napon lép hatályba. (3) A 10. § (3) és (4) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.

14. §

Az e rendeletben nevesített hatóságok által az e rendelet hatálybalépését megelõzõen kiadott engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelethez „2. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez 1.

2.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal országos illetékességû elsõ fokú igazgatási szervei megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenõrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Mûszaki Felügyeleti Hatóság

illetékességi területe

ország egész területe ország egész területe ország egész területe ország egész területe ország egész területe ”

2. melléklet a 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A 4. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek: 1.

Mûszaki egyetemi (fõiskolai) diploma (oklevél).

2.

Hegesztés szakirányú képzettség, amely lehet: – okleveles hegesztõ mérnök, – okleveles hegesztõ szakmérnök, – hegesztõ tudományos fokozat, – IWE, EWE nemzetközi, európai hegesztõ mérnök. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat.

3.

536


2. szám

II. Tárgyi feltétel: – a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb mûszaki elõírásokkal; – a szervezetnek legyen belsõ szabályzata az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végzõ gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére; – a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással; – a szervezet legyen tagja a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnek.”


A 4/A. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek: 1. Mûszaki egyetemi (fõiskolai) diploma (oklevél). 2. Szakirányú képzettség, amely lehet: – minõségügyi szakképzettség, minõségügyi szakmérnök, energiagazdálkodási szakképzettség, energiagazdálkodási szakmérnök, – mûszaki tudományok területén szerzett tudományos fokozat. 3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat, jártasság a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységek területén, vagy a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott tervezõi jogosultság, amely lehet: – gépészmérnöki tervezõ/energetikai tervezõ, – épületgépészeti tervezõ, – gáz- és olajmérnök tervezõ. 4. Munkavédelmi (biztonságtechnikai), tûzvédelmi ismertek. II. Tárgyi feltétel: – a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb mûszaki elõírásokkal; – a szervezetnek legyen belsõ szabályzata a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére; – a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással; – a szervezet rendelkezzen felelõsségbiztosítással, amely a szervezetre felróható okból bekövetkezõ kár(ok) fedezetét biztosítani képes.”

2. szám


537


A 4/B. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények A gazdálkodó szervezet akkor alkalmas az üzemanyag töltõállomásokon elvégzendõ szénhidrogén emisszió mérésére, a pisztolygáz visszavezetõ és gázinga rendszerek beállítására, ha: a) rendelkezik az alábbi személyi, tárgyi és eljárási (technológiai) feltételekkel: aa) tartályvizsgálói képesítéssel rendelkezõ alkalmazott, ab) egyéni védõfelszerelés, ac) antisztatikus ruházat, ad) tûzoltó készülék(ek), ae) munkahely elkerítõ eszközök, tiltó táblák, af) hitelesített/kalibrált mérõeszközök, ag) szikramentes szerszámok, ah) tevékenységre vonatkozó munkautasítás, ai) munkavédelmi utasítás, aj) tûzvédelmi utasítás, ak) környezetvédelmi utasítás, al) érvényes munkavégzési engedély; b) a mûszaki biztonsági hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vette, mint a tárolótartályok technológiai szerelésére és szivárgásvizsgálatára való alkalmas gazdálkodó szervezetet; c) a tevékenységre vonatkozó minõségirányítási rendszert mûködtet; d) a vizsgálat szempontjából a vizsgálatot végzõ személyek függetlenek a kivitelezést közvetlenül irányító vezetõtõl; e) rendelkezésre áll a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata arról, hogy vizsgálataiknál az ellenõrzést végzõ hatósággal egyeztetett idõpontban és módon járnak el.”


A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok Bevonás és közremûködés feltétele

1.

Éghetõ töltet esetében tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén.

Szakkérdés

Elsõ fokú eljárásban

A létesítésre vonatkozó elsõ fokon eljáró tûzvédelmi elõírásoknak tûzvédelmi szakhatóság és tûztávolságoknak való megfelelés.

Másodfokú eljárásban

másodfokon eljáró tûzvédelmi szakhatóság

538


2.

3.

4.

Bevonás és közremûködés feltétele

Szakkérdés

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétõl számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt fõútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmezõ a közútkezelõi hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elõírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelõ fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhetõ-e.

2. szám



Gyorsforgalmi út esetén: Nemzeti Közlekedési Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti Hatóság Központja és Hajózási Hivatala Egyéb országos közút esetén: fõvárosi és megyei Nemzeti Közlekedési kormányhivatal illetékes Hatóság Központja közlekedési felügyelõsége Helyi közút esetén: a) a települési önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetén: fõvárosi és megyei Nemzeti Közlekedési kormányhivatal illetékes Hatóság Központja közlekedési felügyelõsége b) a fõvárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetén: az illetékes fõvárosi Budapest Fõváros kerületi hivatal Kormányhivatala Közlekedési Felügyelõsége c) a Fõvárosi Önkormányzat tulajdonában lévõ helyi közutak esetén: Budapest Fõváros Nemzeti Közlekedési Kormányhivatala Hatóság Központja Közlekedési Felügyelõsége A vasúti pályától Annak elbírálása Nemzeti Közlekedési Nemzeti Közlekedési 50 méternél kisebb kérdésében, hogy Hatóság Útügyi, Vasúti Hatóság Központja távolságban épülõ tûza vasúti pálya területének és Hajózási Hivatala és 100 méternél kisebb nem közlekedési célú távolságban épülõ igénybevétele robbanásveszélyes a kérelemben foglaltak anyagok gyártását, szerint vagy további tárolását és feltételek mellett forgalmazását szolgáló, – a tervezett építmények igénybevétel a vasút elhelyezésére irányuló állagára, a vasúti eljárás esetén. forgalom biztonságára, a vasútkezelõ fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhetõ-e. Repülõterek Annak elbírálása Nemzeti Közlekedési Nemzeti Közlekedési 5 kilométeres körzetében kérdésében, hogy Hatóság Légügyi Hivatala Hatóság Központja tárolótartály létesítése, a tevékenység a polgári használatbavétele, légiközlekedés átalakítása esetén, biztonsága ha a kérelmezõ követelményeinek a repülõtér-üzemeltetõi a kérelem szerint vagy hozzájárulás további feltételek mellett megtagadását megfelel-e. sérelmesnek tartja.

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Bevonás és közremûködés feltétele

5.

6.

7.

A víziutak tengelyétõl és hajózási létesítményektõl számított 100 méteren belüli létesítés esetén.

Szakkérdés

A veszélyes anyag szállítására vonatkozó elõírások, az (vízi) üzemanyagtöltõ állomások engedélyezésével kapcsolatos hajózási hatósági érdekek érvényesítése. Tárolótartály létesítése, 1. Minden esetben annak használatbavétele, elbírálása kérdésében, átalakítása és hogy a tervezett megszüntetése esetén, tárolótartály ha a tevékenység a levegõtisztaságmegkezdéséhez védelmi elõírásoknak környezetvédelmi és határértékeknek, engedély vagy egységes levegõvédelmi környezethasználati szempontból az elérhetõ engedély nem szükséges. legjobb technika, valamint a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. Barlang védõövezetében létesítendõ tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A hatósági Annak elbírálása nyilvántartásban kérdésében, hogy szereplõ régészeti a tervezett tárolótartály lelõhelyen megvalósuló a régészeti örökség létesítési vagy védelme jogszabályban használatbavételi eljárás rögzített vagy külön követelményeinek jogszabályban a kérelemben foglaltak meghatározott szerint vagy további esetekben mûemléket feltételek mellett érintõ tevékenység megfelel-e. engedélyezésére irányuló eljárás.

539



Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és Vízügyi Fõfelügyelõség

fõvárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala


”

540


2. szám


A nyomástartó berendezések létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok Bevonás és közremûködés feltétele

1.

2.

Éghetõ töltetû nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén. Veszélyes töltetû nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Szakkérdés



A létesítésre vonatkozó elsõ fokon eljáró tûzvédelmi elõírásoknak tûzvédelmi szakhatóság és tûztávolságoknak való megfelelés.

másodfokon eljáró tûzvédelmi szakhatóság

1. Minden esetben annak környezetvédelmi, természetvédelmi és elbírálása kérdésében, vízügyi felügyelõség hogy a tervezett nyomástartó berendezés a levegõtisztaságvédelmi elõírásoknak és határértékeknek, levegõvédelmi szempontból az elérhetõ legjobb technika, valamint a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. Barlang védõövezetében létesítendõ nyomástartó berendezés esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett nyomástartó berendezés a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

”

2. szám


541

A Kormány 8/2013. (I. 18.) Korm. rendelete a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésérõl A Kormány a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), h), pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Hatályát veszti a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a)

6. § (3) bekezdésében az „élelmiszer,” szövegrész;

b)

28. § ba) bb)

c) 2. §

c) pontja; e) pontja;

3. melléklet 1. pontja.

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1. § b) pont ba) alpontja és c) pontja, valamint a 3. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

3. §

Az R. 6. melléklet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. Dohányterméket kiegészítõ termék;” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelete sík- és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja az 1. mellékletben felsorolt, az aszály kezelését szolgáló sík- és dombvidéki tározók létesítését és rekonstrukcióját, valamint üzemszerû mûködését szolgáló beruházásokkal összefüggõ, a 2. mellékletben megjelölt közigazgatási hatósági ügyeket. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Ha a 2. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közremûködését rendeli el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró szakhatóságként a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beruházással összefüggõnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a beruházás megvalósításához, használatba vételéhez és mûködéséhez közvetlenül szükségesek.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások során hozott döntés kivételével – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

542


2. szám

(2) Az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követõ ötödik nap. 3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelethez A beruházások megnevezése és azonosítója A

B

Beruházás megnevezése

Beruházás azonosítója (település és helyrajzi szám)

1. 2.

Peresi-holtág (rekonstrukcióval)

3. 4.

Kígyósi-tározó (rekonstrukcióval) Gyepes-tározó (rekonstrukcióval)

5. 6.

Élõvízcsatorna-Gerlai-holtág (rekonstrukcióval) Kadia Ó-Dunai tározó

7. 8.

Kislõdi-tározó Pazarnyi-tározó

9.

Rimóci-tározó

10.

Mezõtúr-Álomzugi belvízöblözet

Mezõtúr 0538, 0554, 0551, 0558, 0616, 0719, 0772, 0779, Gyomaendrõd 02735, 02736, 02746, 02788, 02793, 02794/2 Szabadkígyós 095, 096/1, 0105, 0106, 0107/1 Sarkad 01005, 01013, 01017, Kötegyán 015, 0100/2, 0263, 262, 310, 428 Békés 08, 9342, 9360, Békéscsaba 0302, 0304, 0312, 0414, 0472, 14101 Hercegszántó 0214, 0215/1, 0215/2, 0216, 0217/1, 0217/2, 0217/3, Dávod 0222 Kislõd 022/1, 023, 038/1, 040/6, 042, 044/1, 044/2 Ófehértó 0165/2a,b,c, 0167, 0168, 0155, 0158, 0154/10, 0156, 0157, 0164, 0163/1, 0159, 0162, Nyírgyulaj 020a,b, 021/3b, 021/5c, 021/6c, 030/8a,b,c, 019/1, 019/2, 019/3, 019/4, 019/5, 019/6, 019/7, 019/8, 019/9, 017/4, 017/3, 017/1, 021/17, 021/18, Kántorjánosi 079/3, 079/4, 076/4, 076/3 Rimóc 0103/66, 0103/67, 0103/68, 0104, 0110, 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0113/4, 0113/5, 0113/6, 0113/7, 0113/8, 0113/9, 0114, 4146, 4147, 4148, 4149, 4285, 4300, 4301, 4302, 4303, 4304, 4305, 4306, 4307, 4308, 4309, 4310, 4315, 4316, 4317, 4318, 4336, 4337, 4338, 4339, 4340, 4341, 4342, 4343, 4344, 4345, 4346, 4348, 4349, 4350, 4351, 4352, 4353, 4354, 4355, 4356, 4357, 4358, 4359, 4360/1, 4363, 4364, 4365, 4366, 4367, 4368, 4369, 4370, 4371, 4372, 4382, 4384, 4385, 4388, Varsány 046/1, 046/2, 046/3, 048, 049/5, 049/6, 049/7 Mezõtúr 0283, 0325, Túrkeve 0540

2. szám


543

2. melléklet a 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ hatóságok

1.

2.

3.

4.

5.

6. 7.

8. 9.

10.

11.

12.

13.

A

B

C

Az 1. mellékletben megjelölt beruházások megvalósításával kapcsolatos engedélyezési eljárások

Elsõ fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

vízügyi hatósági eljárások

illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség környezetvédelmi hatósági illetékes környezetvédelmi, eljárások természetvédelmi és vízügyi felügyelõség természetvédelmi hatósági illetékes környezetvédelmi, eljárások természetvédelmi és vízügyi felügyelõség területrendezési hatósági illetékes megyei kormányhivatal eljárások építésügyi és örökségvédelmi hivatalának állami fõépítésze útügyi hatósági eljárások illetékes megyei kormányhivatal közlekedési felügyelõsége építésügyi hatósági engedélyezési illetékes megyei kormányhivatal eljárások a Magyar Kereskedelmi mérésügyi és mûszaki biztonsági Engedélyezési Hivatalról és a hatósága területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint hírközlési hatósági eljárások Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala általános építésügyi hatósági illetékes járási hivatal járási eljárások építésügyi hivatala vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala örökségvédelmi hatósági eljárások illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

földmérési, földvédelmi, illetékes járási hivatal járási telekalakítási földhivatala és ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárások talajvédelmi hatósági eljárások illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága erdõ igénybevétele illetékes megyei kormányhivatal és fakitermelés bejelentése erdészeti igazgatósága

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség nincs

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke illetékes megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala illetékes megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Fõváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala illetékes megyei kormányhivatal földhivatala

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

544


2. szám

3. melléklet a 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közremûködõ hatáskörrel rendelkezõ szakhatóságok 1.

A

B

C

Szakhatósági közremûködése tárgyköre

Elsõ fokú szakhatóság

Másodfokú szakhatóság

2.

építésügy

3.

5.

környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem és vízügy katasztrófavédelem és tûzvédelem mûemlékvédelem és régészet

6.

közlekedés

7.

8.

rendészet, a helyi közutak és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetén termõföldvédelem

9.

talajvédelem

10.

erdõvédelem

11.

egészségügy

12.

hírközlés

13.

mûszaki biztonság

14.

területrendezés

15.

földtan és bányászat

16.

honvédelem

4.

illetékes járási hivatal járási építésügyi hivatala vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala, mûemléket és mûemléki jelentõségû területen a hatáskörébe tartozó építményt érintõ ügyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

illetékes megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala

illetékes járási hivatal járási földhivatala illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága illetékes járási hivatal járási népegészségügyi intézete

illetékes megyei kormányhivatal földhivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság illetékes megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Fõváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala illetékes megyei kormányhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság közlekedési felügyelõsége Központja illetékes városi rendõrkapitányság illetékes megyei rendõr-fõkapitányság

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala illetékes megyei kormányhivatal mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága illetékes megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának állami fõépítésze illetékes bányakapitányság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetõje

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területrendezésért felelõs miniszter Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honvédelemért felelõs miniszter

2. szám


545

A nemzetgazdasági miniszter 1/2013. (I. 8.) NGM rendelete a nemzetgazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirõl szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §-ában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A rendelet alkalmazási köre és hatálya 1. §

(1) E rendelet szabályait kell alkalmazni: a) a Nemzetgazdasági Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium), valamint a nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekkel (a továbbiakban: önálló szervek) foglalkoztatási jogviszonyban állók, b) a minisztériumi szervek munkáját támogató magyar és külföldi személyek, szervezetek, közösségek, c) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során példamutató, kimagasló tevékenységet végzõ, vagy kiemelkedõ teljesítményt nyújtó, vagy eredményeket elérõ természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek tevékenységének elismerésére. (2) E rendelet hatálya kiterjed: a) a Kitüntetési Bizottság tagjaira, b) a díjak és elismerések adományozására javaslatot tevõ személyekre, valamint c) a jelöltekre és jutalmazottakra. (3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a minisztérium szerveitõl nyugdíjba vonult személyek elismerésére is.

2. Az elismerések fajtái 2. §

(1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó területeken végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismerése céljából a 3. §-ban meghatározott díjat és szakmai elismeréseket alapítja. (2) Elismerés magyar és külföldi állampolgár, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek és kutatómûhelyek részére, valamint posztumusz is adományozható.

3. §

(1) A gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, vagy életmû elismeréséért Magyar Gazdaságért Díj adományozható március 15-e és október 23-a alkalmából. Az évente adományozható díjak száma: 20 db. (2) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területen eredményes, példamutató tevékenységet végzett személy szakmai elismerése céljából Miniszteri Elismerõ Oklevél adományozható a március 15-ei, az október 23-ai nemzeti ünnep, és a Közszolgálati Tisztviselõk Napja alkalmából. Az évente adományozható elismerések száma: 120 db. (3) Az ipar, a szabványosítás, a mérésügy, a minõségügy, vagy a mûszaki biztonsági és piacfelügyelet érdekében végzett kimagasló tevékenység, vagy életmû elismeréséért Eötvös Loránd Elismerõ Oklevél adományozható a „Magyar Mûszaki Értelmiség napja” (május 10.) alkalmából. Az évente adományozható elismerések száma: 10 db. (4) A kereskedelem érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, vagy életmû elismeréséért Klauzál Gábor Elismerõ Oklevél adományozható „Az Európai Kereskedelem napja” (november 5.) alkalmából. Az évente adományozható elismerések száma: 10 db. (5) Heller Farkas Elismerõ Oklevél adományozható a közgazdaság, vagy a pénzügyek tudományos megalapozásában, oktatásban, hazai és nemzetközi viszonylatban kifejtett kiemelkedõ tevékenység elismerésére augusztus 20-án. Az évente adományozható elismerések száma: 5 db. (6) Pro Turismo Elismerõ Oklevél adományozható a Turisztikai Világnap (szeptember 27.) alkalmából a turisztikai tevékenység irányításában, tervezésében, szervezésében, a nemzetközi turisztikai kapcsolatok terén végzett kiemelkedõ tevékenység elismeréseként. Az évente adományozható elismerések száma: 12 db. (7) Munkaügyért Elismerõ Oklevél adományozható a Munka ünnepe (május 1.) alkalmából a foglalkoztatás- és bérpolitika kidolgozása, a munkaügyi kapcsolatok alakítása, a munkahelyi béke megõrzése, az érdekegyeztetés eredményessége, a szakértõi tevékenység eredményes kialakítása és mûködtetése, a munkaügyek nemzetközi kapcsolatainak ápolása, az álláskeresõk elhelyezkedésének elõsegítése, a szakképzés és felnõttképzés, a munkavédelem, vagy a munkaügyi igazgatás érdekében kifejtett eredményes tevékenységért. Az évente adományozható elismerések száma: 26 db.

546


2. szám

(8) Fogyasztóvédelemért Elismerõ Oklevél adományozható a Fogyasztóvédelmi Világnap (március 15.) alkalmából a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet területén elért kiemelkedõ eredményekért. Az évente adományozható elismerések száma: 4 db. (9) A Kárpát-medencei Térség gazdasági fejlesztésében, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok elmélyítésében kiemelkedõ eredményt felmutató természetes személyek, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, kutatómûhelyek tevékenységének elismerésére a miniszter Kárpát-medence Gazdaságáért Elismerõ Oklevelet adományozhat. Az elismerés Wekerle Sándor születésnapja (november 15.) alkalmából kerül átadásra, évente 3 fõ részesülhet elismerésben. 4. §

(1) A Magyar Gazdaságért Díjjal érem, továbbá oklevél és jutalom jár, amelyet a minisztérium biztosít a költségvetésébõl. (2) A Magyar Gazdaságért Díjjal járó pénzjutalom összege a mindenkori kormánytisztviselõi illetményalap 10-szerese. Az érem ezüstbõl készül, átmérõje 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Elõlapján gróf Széchenyi István mellképe, alatta aláírása, felette a „Gróf Széchenyi István” felirat, mellette két oldalon tölgy- és babérág látható. Hátoldalán a Lánchíd, alatta a Széchenyi család címere és jelmondata, valamint a Hitel címû mûbõl származó idézet helyezkedik el, amelyet „A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER” felirat és babérkoszorú vesz körül.

3. A díj és az elismerések adományozásának rendje 5. § 6. §

A 3. §-ban meghatározott elismerések adományozására bárki javaslatot tehet. (1) Az elismerés adományozására vonatkozó – a jelölt nevét, címét, valamint a díj vagy az elismerés odaítélését megalapozó eredményeket és részletes szakmai indokolást tartalmazó – javaslatot a díj vagy elismerés adományozásának idõpontja elõtt legalább 45 nappal a miniszternek címezve – az 1. melléklet szerinti – nyomtatványon kell benyújtani a minisztériumhoz. (2) A 3. §-ban meghatározott elismerések adományozására vonatkozó javaslatokat a Kitüntetési Bizottság rangsorolja. A Kitüntetési Bizottság elnöke a minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelõs államtitkára, tagjai: a)

a miniszter által delegált személy,

b)

a minisztérium személyügyekért felelõs szervezeti egységének képviselõje,

c)

a minisztérium költségvetéséért felelõs szervezeti egységének képviselõje,

d)

az adott elismerés alapján a felelõsségi köre szerint érintett államtitkár képviselõje, az egyes elismerések tekintetében változó módon –, valamint

e)

a miniszter felkérése alapján, a Magyar Gazdaságért Díjra vonatkozó javaslat tárgyalása során, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács gazdasági képviselõi oldala által jelölt 2 személy.

(3) A Kitüntetési Bizottság elõterjesztést készít a díj vagy az elismerés adományozására a miniszternek, aki dönt a díj vagy az elismerés adományozásáról. 7. §

A díj vagy az elismerés adományozásához szükséges a jelölt elõzetes hozzájárulása az elismeréssel összefüggõ, a 11. § szerinti személyes adatai közzétételéhez.

8. §

A díjat és az elismeréseket ünnepélyes keretek között a miniszter vagy az általa megbízott politikai, illetve szakmai vezetõ adja át.

9. §

Az elismerést ugyanaz a személy vagy szervezet 5 éven belül csak egyszer kaphatja meg, újabb díj vagy elismerés adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy vagy szervezet a korábban adományozott díj elnyerését követõen ért el.

10. §

A posztumusz elismerés átvételére a Kitüntetési Bizottság javaslatában megjelölt hozzátartozó jogosult.

11. §

(1) Nem adományozható díj vagy elismerés olyan személynek, aki jogerõs fegyelmi büntetés, vagy jogerõs büntetõ ítélet hatálya alatt áll. E kizáró feltételek fennállására nézve a díjra vagy elismerésre jelölt személy nyilatkozatot tesz. (2) Méltatlanná válik a díjra vagy elismerésre, akit a bíróság jogerõs ítélettel a közügyektõl, vagy – ha a díjat vagy az elismerést foglalkozással összefüggõ tevékenységért adományozta a miniszter – attól a foglalkozástól eltiltott. A méltatlanná vált személytõl a miniszter az elismerést visszavonja.

2. szám


547

(3) A díj és az elismerés adományozásáról és visszavonásáról szóló egyedi határozatot – amely tartalmazza a megadományozott nevét, munkahelyét és beosztását, az elismerés megnevezését, valamint az elismerés adományozásának indokát, valamint az elismerés esetleges visszavonásának tényét, indokát és idõpontját – a minisztérium honlapján is közzé kell tenni. (4) Az elismerések adományozásáról és visszavonásáról a minisztérium nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megadományozott nevét, munkahelyét és beosztását, az adományozott elismerés fajtáját és az átadás idõpontját, valamint a visszavonás indokát.

4. Záró rendelkezések 12. § 13. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (1) Hatályát veszti a pénzügyi szakmai tevékenység elismerésérõl szóló 4/1992. (III. 18.) PM rendelet. (2) Hatályát veszti a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet a) 2. § (1)–(3) bekezdése, b) 3. § (2)–(5) bekezdése, c) 4. § ca) (1) bekezdésében az „(1)-” szövegrész, cb) (3) bekezdése, d) 7. § (3) és (4) bekezdése, e) 1. melléklet 1–3. pontja. (3) Hatályát veszti a szociális és munkaügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl szóló 10/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a) 4. § h) és i) pontja, b) 5/A. §-a, c) 10. § b) pontja, d) 12. § (2) bekezdése. (4) Hatályát veszti az önkormányzati miniszter által adományozható elismerésekrõl, az elismerésben részesíthetõk körérõl, valamint az elismerésben részesítés feltételeirõl és rendjérõl szóló 9/2009. (II. 27.) ÖM rendelet a) 1. § (1) bekezdés e) pont eb) és ed) alpontja, b) 22. §-a, c) 36. §-a, d) 14. melléklete. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

548


2. szám

1. melléklet az 1/2013. (I. 8.) NGM rendelethez Javaslat elismerés/díj adományozására A nemzetgazdasági miniszter által adományozható elismerésekrõl szóló 1/2013. (I. 8.) NGM rendelet alapján a javasolt díj vagy elismerés megnevezése: A díj vagy az elismerés adományozására javasolt neve: .......................................................................................................................... Születési helye: ........................................................................................................................................................................................................ Születési ideje (év, hó, nap): ............................................................................................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................................................................................................... Iskolai végzettsége: ............................................................................................................................................................................................... Jelenlegi munkahelye (szervezeti egység megnevezésével, nyugdíj mellett vállalt munka esetén is): ......................................................................................................................................................................................................................................... Munkaköre vagy beosztása: ............................................................................................................................................................................... Kormánytisztviselõ/köztisztviselõ esetén besorolása: .............................................................................................................................. Lakcíme: ..................................................................................................................................................................................................................... Értesítési telefonszáma: ....................................................................................................................................................................................... A jelölt korábban kapott kitüntetései (állami és miniszteri kitüntetés): ............................................................................................ A kitüntetés átadásának javasolt idõpontja/alkalma: ............................................................................................................................... A javaslat indoklása (3–5 mondatban): ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Dátum: ..................................................

Javaslattevõ neve: .................................................................................................. Javaslattevõ munkahelye: .................................................................................. Javaslattevõ aláírása: ............................................................................................

A nemzetgazdasági miniszter 2/2013. (I. 22.) NGM rendelete a villamosmûvek, valamint a termelõi, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetérõl A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 5. pontjában, a 21. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A rendelet hatálya 1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a villamosmûvek, a termelõi-, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetében az idegen építmény építésére, idegen berendezés telepítésére és üzemeltetésére. (2) Az atomerõmûre és annak biztonsági övezetére, valamint a biztonsági övezetben végezhetõ tevékenységekre e rendelet hatálya nem terjed ki.

2. szám


549

2. Értelmezõ rendelkezések 2. §

(1) E rendelet alkalmazásában a) biztonsági övezet: a 6., a 7. és a 9. §-ban esetenként elõírt távolságon belüli hatásterület, b)

burkolt vezeték: olyan, szigetelõ anyaggal bevont vezetõsodrony, amelynél a szigetelõ anyag nem elégíti ki a közvetlen érintésvédelem követelményeit,

c)

fokozott biztonságra vonatkozó elõírások: a vezeték létesítésére vonatkozó nemzeti szabványban meghatározott, a normális biztonságra vonatkozó elõírásokon túlmenõen meghatározott fokozott biztonsági elõírások,

d)

kábel: olyan szigetelt vezeték, amely érszigetelésen felül olyan köpenyszerkezettel is rendelkezik, amely mechanikai védelmet nyújt a szigetelésnek és az érvezetõknek,

e)

különleges biztonságra vonatkozó elõírások: a vezeték létesítésére vonatkozó nemzeti szabványban meghatározott, a normális biztonságra vonatkozó elõírásokon túlmenõen meghatározott különleges biztonsági elõírások,

f)

naperõmû: olyan erõmû, amely a villamos energiát napenergia felhasználásával termeli,

g)

szabadvezeték: a szigeteléssel nem rendelkezõ vezetõsodrony,

h)

szigetelt vezeték: olyan, szigetelõ anyaggal bevont vezetõsodrony, amelynél a szigetelõ anyag kielégíti a közvetlen érintésvédelem követelményeit,

i)

univerzális kábel: földbe, vízbe és önhordó légkábelként egyaránt alkalmazható kábel,

j)

vezeték: az átviteli hálózat, az elosztó hálózat, a csatlakozó-berendezés, a termelõi-, magán- és közvetlen vezetékek,

k)

villamos berendezés: a villamosmûvek, a termelõi-, magán- és közvetlen vezetékek, valamint az összekötõ- és felhasználói berendezések az átalakító- és kapcsoló berendezéseikkel együtt.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplõ e rendeletben használt fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.

3. Általános szabályok 3. §

Az üzemben tartó az üzemeltetésében álló föld feletti hálózat tartószerkezeteire vagy föld alatti hálózat biztonsági övezetében – az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelõen – egyéb, saját tulajdonú (üzemeltetésû) nem energiaátviteli célú nyomvonalas összeköttetést létesíthet, építményekre és szerkezetekre táblákat helyezhet el vagy hozzájárulhat ahhoz, hogy ilyet más helyezzen el.

4. §

Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó a) jogerõs engedéllyel rendelkezõ villamos berendezés biztonsági övezetébe kerül új idegen építmény vagy e rendelet hatálya alá tartozó új villamos berendezés, vagy b)

5. §

új létesítésû villamos berendezést úgy kívánnak elhelyezni, hogy annak biztonsági övezetébe kerül a jogerõs engedéllyel rendelkezõ idegen építmény vagy az e rendelet hatálya alá tartozó jogerõs engedéllyel rendelkezõ villamos berendezés, akkor az új idegen építmény építtetõje vagy az új villamos berendezés létesítõje köteles gondoskodni az e rendeletben foglaltak megtartásáról.

(1) A villamos berendezés biztonsági övezetét érintõ tevékenységhez szükséges az üzemben tartóhoz írt elõzetes írásbeli hozzájárulás iránti igénylés. A hozzájárulás iránti igénylés az alábbiakat tartalmazza: a) építmények, új villamos berendezés létesítése esetén a helyrajzi szám és az építmény befoglaló vagy magassági méretrajza a megközelített vezeték feltüntetésével, b)

átmeneti (egyszeri) tevékenység esetében az útvonal vagy helyszín meghatározása és a megközelítés várható idõpontja vagy idõtartama, a tevékenység leírása,

c)

anyagok tárolása esetén az anyag meghatározása, a tárolás tervezett idõtartama, elhelyezési módja és – szükség esetén – a tervezett biztonsági intézkedések, továbbá a befoglaló méretek,

d)

a terepszint megemelése esetén a tereprendezéssel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi száma és a tervezett feltöltés magassági pontjai, valamint a megközelített vezeték (oszlop, tartószerkezet) feltüntetését,

e)

nyílt árok vagy gödör létesítése esetén a tereprendezéssel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi száma és a tervezett mélyítés paraméterei, valamint a megközelített vezeték (oszlop, tartószerkezet) feltüntetését.

550


2. szám

(2) Az üzemben tartó a hozzájáruló nyilatkozat kiadását abban az esetben tagadhatja meg, ha a) az igénylés nem rögzíti egyértelmûen, hogy a tevékenység, amelyhez a hozzájárulást kérik, milyen feltételek és határok között történik, b) a hozzájárulás kiadásával az üzemben tartó jogszabályt vagy hatósági elõírást szegne meg, c) a hozzájárulás kiadásával a környezet számára bármilyen veszélyhelyzetet teremtene vagy a hozzájárulást kérõ kerülhetne veszélyhelyzetbe, d) az üzemben tartó megállapítja, hogy az esetleges veszélyhelyzetet más eszközzel nem lehet elkerülni, megszüntetni. (3) Az üzemben tartó a nyilatkozatában meghatározhatja, hogy az adott körülmények között várható veszélyeket milyen ésszerû módon lehet megszüntetni. Amennyiben a veszélyek megszüntetésének költségeit a hozzájárulást kérõ biztosítja, a veszélyeztetés okának megszüntetését követõen az üzemben tartó a hozzájáruló nyilatkozat kiadását nem tagadhatja meg. A veszélyeztetés okának megszüntetését az üzemben tartó jogosult ellenõrizni. (4) A hozzájárulás (2) bekezdés szerinti megtagadásának okait az üzemben tartó köteles megindokolni.

4. A biztonsági övezet terjedelme 6. §

(1) Föld feletti vezeték – ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is az a) pont af) alpontjában és a b) pontban foglalt eltéréssel – biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétõl függõen, a vezeték mindkét oldalán a szélsõ, nyugalomban lévõ áramvezetõktõl vízszintesen és nyomvonalukra merõlegesen mért, következõ távolságokra lévõ függõleges síkokig terjed: a) föld feletti szabadvezeték esetében: aa) 500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint felett 40 méter, ab) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 28 méter, ac) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 18 méter, ad) 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 13 méter, ae) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó elõírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter, af) legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter, b) föld feletti szigetelt vezeték és univerzális kábel esetében 0,5 méter, a szigetelt vezeték és univerzális kábel tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter, c) föld feletti burkolt vezeték esetében legfeljebb 25 kV névleges feszültségszintig 2,5 méter és 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vagy a különleges biztonságra vonatkozó elõírásoknak megtartásával létesült, d) föld feletti vezeték végpontján a biztonsági övezet a végponttól vízszintesen minden irányban mért, a feszültségszinttõl függõen az a), b) és c) pontban meghatározott távolságokra lévõ függõleges síkokig is kiterjed. (2) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a vezeték névleges feszültségétõl függõen a) 35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség esetében 1 méter, b) 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség esetében 1,5 méter, a vezeték szélsõ pontjától vízszintesen és nyomvonalára merõlegesen mért távolságokra lévõ függõleges síkokig terjed. (3) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mechanikus védelmet biztosító védõszerkezetben (védõcsõben, kábelcsatornában) elhelyezve a védõszerkezet szélétõl mért 0,2 méterig terjed. Több védõszerkezet esetében a távolságot a szélsõ szerkezettõl kell megtartani. (4) Falra szerelt szigetelt vezeték biztonsági övezete a vezeték köpenyétõl a légtér felé mért 0,5 méterig terjed. (5) Alépítményen, építményen belül, külön légtérben elhelyezett szigetelt vezeték biztonsági övezete a vezeték légterét határoló falak külsõ felületéig terjed.

7. §

(1) A szabadtéri elhelyezésû, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés szélétõl vízszintesen: a) 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, b)

35 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 10 méter,

c) 500 kV névleges feszültségszint felett 15 méter távolságban lévõ függõleges síkokig terjed.

2. szám


551

(2) Föld feletti vagy föld alatti épületben, építményben elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezetét a berendezés falai határolják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett távolságoktól az építésügyi hatóság a 17. §-ban foglaltak szerint eltérést engedélyezhet. 8. §

(1) A földben elhelyezett vezeték nyomvonalát külterületen minden irányváltoztatási ponton, valamint egyenes nyomvonalszakaszokon legalább 500 méterenként – kivéve a közterületen lévõ utakat és tereket – a föld felszínén jól látható módon és idõtállóan meg kell jelölni. Mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeken és földutakon olyan jelölés is alkalmazható, amely nem közvetlenül a nyomvonalon, annak töréspontjain van elhelyezve, hanem annak közelében, és amely jelölés a nyomvonalra vonatkozó lényeges információkat tartalmazza. Amennyiben a nyomvonal jelölésére szolgáló mûtárgy elhelyezése termõföld igénybevételével valósítható meg, a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. §-ában foglaltak szerint a mûtárgy létesítéséhez az ingatlanügyi hatóság termõföld más célú hasznosítására vonatkozó elõzetesen engedélye szükséges. (2) A települések kül- és belterületén, a föld alatt elhelyezett vezetékek vízszintes és magassági töréspontjait, valamint a földfelszín magasságát numerikus módszerrel, EOV koordinátarendszerben kell bemérni. A bemérés során a földalatti vezeték közvetlen környezetében lévõ, és állandó módon megjelölt tereptárgyakra, azok töréspontjaira, tömbhatárpontokra ellenõrzõ méréseket kell végezni.

9. §

Az erõmûvek biztonsági övezete a)

szélerõmûvek esetében az erõmû teljes (a torony és a rotorlapát együttes) magasságának megfelelõ vízszintes távolságban lévõ függõleges síkokig terjed,

b)

naperõmûvek esetében a villamos berendezés szélétõl vízszintesen 0,5 méter távolságban lévõ függõleges síkoknak a tartószerkezet alapjának síkjával képzett metszetei által körülhatárolt terület, valamint e terület feletti térrész a villamos berendezés legmagasabb pontja által meghatározott vízszintes síkig,

c)

az a) és b) pontban nem nevesített egyéb erõmûvek esetében az erõmû területét határoló kerítéstõl, ennek hiányában a kisajátított terület szélétõl vízszintesen mért 15 méter távolságban lévõ függõleges síkokig terjed.

5. Tilalmak a biztonsági övezetben 10. §

(1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: a)

az alábbiak létesítése: aa) ab)

ac) ad) ae) b) c)

robbantás, anyag tárolása és felhalmozása az alábbi formában: ca) cb) cc) cd)

d)

oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, az Országos Tûzrendészeti Szabályzat kiadásáról szóló jogszabály szerinti A–C tûzveszélyességi osztályba (a továbbiakban: A–C tûzveszélyességi osztály) tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály, üzemanyagtöltõ állomás, gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétõl mért 4 méternél magasabb sorompó, magasles, lõtér,

oly módon, hogy a nyomvonal és az oszlopok jármûvel való megközelítését akadályozza, nem éghetõ anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása, amelynél a mértékadó magasság a depónia–ember–eszköz–mozgástér együttes mérete, az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyagok tárolása és felhalmozása, a mezõgazdasági termelésben szükségszerûen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével,

az alábbi formákban történõ munkavégzés: da) db)

a c) pontban felsorolt, az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezõgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkamûveletek, a jármû (gépjármû, mezõgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése,

552


2. szám

dc)

e)

a c) pontban említett, az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezõgazdasági munkák végzése során szükségszerûen a táblán maradó szármaradvány égetése, a föld felszínétõl mért 3 méternél magasabb idegen építményhez, idegen berendezéshez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése, fém oszlop és rajta elhelyezett jelzõtáblák, besorolás rendjét, kapaszkodósávot jelzõ táblák elhelyezése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése, kivéve a távközlési vezetékeket, valamint a villamos karám (villanypásztor) vezetékeket,

f)

olyan növényzet telepítése és tûrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,

g)

olyan növényzet telepítése és tûrése, amely a nyomvonal és az oszlopok jármûvel való megközelítését akadályozza,

h)

sárkányrepülés, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyõrepülés, hõlégballonnal történõ repülés, sárkányeresztés, repülõmodellezés, horgászat,

i)

a vezeték oszlopára jogosulatlan személynek felmászni.

(2) Az 500 kV feletti névleges feszültségû szabadvezeték biztonsági övezetében – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tilos:

11. §

a)

bármilyen, 3 méternél magasabb idegen építmény, idegen berendezés telepítése,

b)

emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló idegen létesítmény (lakó-, üdülõ- és melléképületek, mûhely, sportpálya, játszótér, magasles, gyakorló- vagy lõtér, tábor, kemping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármû, megállóhely stb.) építése,

c)

idegen építményhez, idegen berendezéshez, emberi tartózkodás céljára szolgáló idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc kifeszítése, fémhuzalos kordonos, lugasos mezõgazdasági mûvelés,

d)

villamos karám (villanypásztor) és más karám létesítése, üzemeltetése,

e)

az 1. melléklet 1–7. pontjában foglalt védelmi kialakításoknak meg nem felelõ jármû közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban: szilárd burkolatú út) kívüli területen való üzemeltetése, közlekedése,

f)

jármûvel való megállás, várakozás ide nem értve a mûszaki vagy forgalmi okból történõ megállást,

g)

elromlott jármû javítása, szilárd burkolatú úton kívüli területrõl az 1. melléklet 8. pontjában foglalt mûveleti sorrendtõl eltérõ módon történõ elvontatása.

(1) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: a) bármilyen építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának elõzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni, b)

bármilyen építményt, berendezést építeni, elhelyezni, üzemeltetni – kivéve nyomvonalas létesítménynek jogszabály vagy jogszabály elõírása alapján szabvány elõírásainak megfelelõen kialakított keresztezését vagy megközelítését –, amely a földben elhelyezett vezeték ba) hûlési viszonyait rontja, bb) folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza, bc) üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi. (2) A biztonsági övezetben csak a vezeték üzemben tartójának elõzetes hozzájárulásával végezhetõek az alábbi tevékenységek: a)

fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása,

b)

a robbantás,

c)

éghetõ anyagoknak olyan mennyiségben történõ égetése, amely veszélyeztetheti a villamos berendezés biztonságát,

d)

az útburkolat felbontása,

e)

az árok- vagy gödörásás,

f)

a szondázás, különbözõ vizsgálati céllal fémrudak leverése,

g)

fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése,

h)

a talajba beágyazott mûtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap, daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel – a mûtárgy kézi erõvel végzett körülásása nélküli – kiszakítása,

i)

a földben elhelyezett vezeték földmûvén, töltésén a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemû munkavégzés, ami a földmû, töltés megbontásával jár.

2. szám 12. §


553

Az erõmû és az alállomás biztonsági övezetében a 10. §-ban és a 11. §-ban foglaltakon túlmenõen tilos a) az alábbiak létesítése: aa) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, ab) az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály, ac) magasles, lõtér, b) robbantás, c) anyag tárolása és felhalmozása az alábbi formában: ca) oly módon, hogy az erõmû jármûvel való megközelítését akadályozza, cb) a villamos berendezésben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, cc) az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyagok tárolása és felhalmozása, a mezõgazdasági termelésben szükségszerûen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével, d) az alábbi formákban történõ munkavégzés: da) a c) pontban felsorolt, az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezõgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkamûveleteket, db) a c) pontban említett, az A–C tûzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tûzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezõgazdasági munkák végzése során szükségszerûen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését; a tarló, a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tûzrendészeti Szabályzat kiadásáról szóló jogszabály elõírásait, e) sárkányrepülés, a motorral hajtott vagy motor nélküli ernyõrepülés, hõlégballonnal történõ repülés, sárkányeresztés, repülõmodellezés, horgászat, f) az erõmûre jogosulatlan személynek felmásznia, g) a föld felszíne alatti és feletti olyan tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, h) a szélerõmû villamos átalakító berendezés megközelítésének akadályozása vagy a megközelítési lehetõség, útvonal elzárása, i) az alállomás megközelítésének bármilyen módon való akadályozása vagy a megközelítési lehetõség, útvonal elzárása, j) közforgalmú utat építeni, valamint emberi tartózkodás céljára szolgáló létesítményt építeni, elhelyezni.

6. Korlátozások a biztonsági övezetben 13. §

(1) Föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával végezhetõek. (2) A biztonsági övezetben a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési jármûvek megállóhelye 100–500 kV-os névleges feszültségû vezeték esetében akkor létesíthetõ, ha a 6. §-ban meghatározott távolságokra vonatkozó elõírások megtarthatóak, b) az építményre szerelt antenna, villámhárító úgy létesíthetõ, hogy üzemszerû helyzetben a szélterhelés hatására szabvány szerint megengedett mértékben kilengõ áramvezetõket ba) 500 kV névleges feszültségszint felett 8 méternél, bb) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 5 méternél, bc) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 4 méternél, bd) 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél, be) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél, bf) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban ne közelítse meg, c) tetõteraszon és erkélyen csak jó elektromos szigetelõ anyagú zsinór feszíthetõ ki kizárólag a padlózattól mért 2 méter magasságig úgy, hogy a kifeszített zsinór a tetõterasz, erkély szélén nem nyúlik túl, d) szilárd burkolatú úton csak 4,5 méternél, de legfeljebb a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésû vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármû közlekedhet, dolgozhat; e magasságot a rakomány, a jármûvön szállított személy, szerszám legmagasabbra nyúló

554


2. szám

része, valamint a jármû mûködés közben sem haladhatja meg; a jármû legkiállóbb része az oszlopot, annak kikötését, ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy azokban károsodást ne okozzon, az áramvezetõket pedig a legkedvezõtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg sem vízszintesen, sem függõlegesen jobban, mint: da) 500 kV névleges feszültségszint felett 7 méter, db) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 4 méter, dc) 35 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 3 méter, dd) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méter, de) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintig 1 méter, e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétõl mért 15 méter távolságon belül csak akkor szabad vinni vagy tartani, ha a munkavégzõket megfelelõ anyagú, villamosan szigetelõ, sérülésmentes védõlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelõanyaggal burkolt, f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggõ, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szõlõkordon, fémkerítés, fém csõvezeték érintésvédelemmel ellátva létesíthetõ, g) föld alatti csõvezeték érintésvédelemmel ellátott fémcsõ vagy szigetelõanyagú csõ lehet, h) használt öntözõberendezés kötött vízsugara az áramvezetõket ha) 500 kV névleges feszültségszint felett 7 méternél jobban, hb) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 4 méternél jobban, hc) 35 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 3 méternél jobban, hd) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél jobban, he) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban a legkedvezõtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg és a használt öntözõvíz fajlagos villamos vezetõképessége nem lehet nagyobb, mint 16 mS/cm, i) acélra, alumíniumra, betonra agresszív vegyi anyagokat, károsodást okozó koncentrációban a szerkezetre kijuttatni nem szabad, a fúvás, permetezés során az eszköz az áramvezetõket a h) pontban meghatározott távolságok 1 méterrel megnövelt értékénél jobban a legkedvezõtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg, j) fa vagy más növény akkor telepíthetõ, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében ja) 500 kV névleges feszültségszint felett 6 méternél, gyümölcsfa esetében 9,5 méternél, jb) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 5 méternél, jc) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 4 méternél, jd) 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél, je) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél, jf) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban annak legkedvezõtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetõt. (3) A biztonsági övezetben csak a villamos berendezés üzemben tartójának elõzetes hozzájárulásával végezhetõek az alábbi tevékenységek: a) építménynek építési munkái, b) idegen építményhez tartozó, 0,2 x 0,3 méternél nem nagyobb azonosító táblának a vezeték oszlopán, alapozásán a föld felszínétõl mért legfeljebb 2 méter magasságban történõ elhelyezése, c) 4,5 méternél magasabb jármû vagy rakomány közlekedése, munkavégzése; a villamosmû üzemben tartója a hozzájárulásában elõírhatja, hogy a közlekedés, a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet; a villamosmû megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt elõírásokat, d) nem éghetõ anyag tárolása; az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és idõtartamig, a földfelszíntõl mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia–ember–eszköz–mozgástér együttes mérete, e) a terepszint megemeléséhez, f) nyílt árok vagy gödör létesítése fa) a fa vagy betonoszlop 5 méteres körzetében, fb) az acélszerkezetû oszlop és annak kikötése alapozásának szélétõl vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdõdõ 45°-os lejtõszögû sík alá nyúlóan, úgy, hogy a 100 kV-os és ennél nagyobb

2. szám


555

feszültségû vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjármûvel való megközelítését nem akadályozza, g)

minden olyan tevékenység, amely a föld feletti vezeték tartószerkezetének épségét vagy állékonyságát veszélyezteti,

h)

föld feletti vezeték tartószerkezetén, valamint a köz-, tér- vagy díszvilágítási célt szolgáló kandeláber oszlopon idegen berendezés vagy tárgy elhelyezése; a villamos berendezés üzemben tartójának elõzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elhelyezett idegen berendezés vagy tárgy leszerelésérõl az elhelyezõ saját költségén köteles gondoskodni.

(4) A biztonsági övezetben tûz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamos berendezésre, a tûz- és kárelhárítási tevékenységet végzõkre külön veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a biztonsági övezeten belül meg kell tartani a 10. § (1) bekezdés a), c), e) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdés d), e), f) és h) pontjában foglalt elõírásokat, továbbá oltóporral vagy oltóhabbal végzett tûzoltásra csak az adott feszültségre bevizsgált poroltókat, haboltókat szabad használni. (5) Ha a föld feletti vezetéket a villamosmû üzemben tartója feszültség-mentesítette – a feszültségmentesített területet átadta a kárelhárító szervezet részére – a tûz- és kárelhárítási tevékenység korlátozására a rendelet elõírásait nem kell alkalmazni. (6) Az 500 kV névleges feszültségnél nagyobb feszültségszintû föld feletti vezeték biztonsági övezetére vonatkozó további korlátozások: a)

a biztonsági övezetben, a terület mûvelési ágának megfelelõ munkavégzés céljából az ahhoz szükséges idõtartamig szabad csak tartózkodni,

b)

a föld feletti vezeték biztonsági övezetében a szilárd burkolatú úton kívüli területen csak olyan gépjármû közlekedhet, dolgozhat, ba) bb) bc)

amelyeken tartózkodó személyeket a föld feletti vezeték villamos terének hatásai ellen a felettük elhelyezett, a gép tartozékát képezõ, megfelelõ védõhatású árnyékolás védi, amelynek földelése mind mozgó, mind álló helyzetben biztosított vagy amely földeltnek minõsül, az árnyékolást és a földelést (a továbbiakban együtt: védelmek) az 1. melléklet 1–7. pontjában foglaltak szerint kell megvalósítani.

(7) Nem szükséges a (6) bekezdés b) pontja szerinti védelmek kialakítása azokon a 16 m2-nél kisebb alapterületû jármûveken, amelyeknek magassága üzemi állapotban – beleértve a magasságba a jármûvön levõ személyek, szerszámok legmagasabbra kinyúló részeit is – a 2,5 métert nem haladja meg. (8) A mozgásképtelenné vált jármûvet vagy vontatójáról leakasztott vontatmányt (a továbbiakban együtt: mozgásképtelen jármû) a biztonsági övezetbõl mielõbb el kell vontatni. A kivontatás megkezdéséig a mozgásképtelen jármûvet letûzõ-földelõ berendezéssel le kell földelni. Ha erre azonnal nincs mód, a mozgásképtelen jármûvet a földelés elkészítéséig õrizni kell, hogy azt kívülrõl senki ne érinthesse meg. A mozgásképtelen jármû elvontatásának mûveleti sorrendjét az 1. melléklet 8. pontja tartalmazza. 14. §

(1) Földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezetében a talajfelszínt, burkolatot megbontó vagy a talaj felszíne alá hatoló tevékenységeket – a (2) bekezdésben felsorolt kivételektõl eltekintve – csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával és a hozzájárulásban elõírt feltételek teljesítése mellett szabad végezni. (2) Ha a föld alatti vezeték létesítésekor meglévõ vagy kialakított terepszint nem csökken, az üzemben tartó hozzájárulása nélkül végezhetõ a)

mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeken aa) ab)

b)

legfeljebb 0,6 méter mélységû üzemszerû talajmûvelés, olyan növényzet telepítése, amelynek gyökérzete a föld alatti vezetéket nem károsítja,

belterületen és külterület közterületein 0,4 métert meg nem haladó talajmélyítési, mélyépítési munka, területrendezés, munkaárok-nyitás úgy, hogy ba) bb)

a munkát csak akkor kezdik meg, ha az érintett területen fekvõ kábel pontos helyét a 8. §-ban foglaltak alapján megállapították, amennyiben a pontos nyomvonal a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem határozható meg, akkor a munkák megkezdése elõtt kábelkutató mûszerrel vagy kézi erõvel lemélyített kutatóárokkal határozzák meg a földben elhelyezett vezeték helyét,

556

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY bc)

c)

2. szám

gépi erõvel talajmélyítési és rakodási munkát csak akkor végezhetnek, ha a munkagép a talaj felszínétõl a legkedvezõtlenebb esetben is legfeljebb 0,4 méter mélységig hatol le és ismert az, hogy a föld alatti vezeték milyen mélyen helyezkedik el,

közmûalagútban elhelyezett föld alatti vezeték térségében elõzetes hozzájárulás nélkül munka csak a vonatkozó mûszaki elõírások biztonsági rendelkezéseinek megtartása mellett végezhetõ. Tüzet okozó tevékenység, hegesztés esetében a vezetéket hõszigetelõ, ív- és lángálló védõfallal kell a tevékenységtõl elválasztani.

(3) Ha a munkavégzés során elõre nem vártan kábeljelzõ szalagra, föld alatti vezetékre vagy arra utaló nyomra bukkannak, a munkát azonnal abba kell hagyni, és a vezeték üzemben tartójának megérkezéséig a munkaterületet balesetvédelmi szempontból biztosítani kell. A munkát folytatni csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával szabad.

7. Szélerõmû biztonsági övezetében elõírt további korlátozások 15. §

(1) Az épületre szerelt háztartási méretû szélerõmû esetében antenna, villámhárító stb. úgy létesíthetõ, hogy az a rotorlapátokat 2 méternél jobban ne közelítse meg. (2) Gyümölcs- vagy egyéb fa akkor telepíthetõ, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében a szélerõmû rotorlapátokat 5 méternél jobban annak legkedvezõtlenebb helyzetében sem közelíti meg. (3) Nem végezhetõ olyan tevékenység, amely a szélerõmû tartószerkezetének épségét vagy állékonyságát veszélyezteti (például árasztásos és tógazdálkodás, bányászati tevékenység). (4) A szélerõmû biztonsági övezetében tûz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamos berendezésre veszélyt ne jelentsen.

8. Az 500 kV névleges feszültség feletti vezetékre vonatkozó további rendelkezések 16. §

(1) Szilárd burkolatú úton a föld feletti vezetékkel való keresztezés esetében a biztonsági övezet határainál a villamosmû üzemben tartója megállási tilalmat jelzõ táblát – kiegészítõ táblával együtt – köteles elhelyezni és fenntartani az út kezelõjének elõzetes hozzájárulásával, amelyen meg kell jelölni a megállási tilalom hosszát méterben. (2) A biztonsági övezetbe esõ, szilárd burkolatú úton kívüli területen rendszeresen közlekedõ, dolgozó jármûvet el kell látni az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ védõberendezésekkel. (3) A föld feletti vezeték üzembe helyezésekor meglévõ és a biztonsági övezetben rendszeresen közlekedõ, dolgozó jármû védõberendezéssel való ellátásának költségei a villamos berendezés beruházóját terhelik. Ezt követõen üzembe kerülõ jármû védõberendezéssel való ellátásáról az azt üzemben tartó saját költségén köteles gondoskodni. (4) A villamosmû biztonsági övezetében dolgozókat a munkavégzés feltételeirõl és módjáról tájékoztatni szükséges. A tájékoztató elkészítése során az 1. mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni. A tájékoztatót az érintett önkormányzatoknál kifüggesztés útján kell közzétenni.

9. A biztonsági övezet terjedelmére az elõírt tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó elõírások alól eltérés engedélyeztetése 17. §

(1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló kormányrendeletben meghatározott, a VET. hatálya alá tartozó építményeket engedélyezõ építésügyi hatóság a villamos berendezés és biztonsági övezetének megóvása mellett, biztonságtechnikailag egyenértékû mûszaki megoldás esetében a biztonsági övezet terjedelmére, valamint az elõírt tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó elõírások alól a villamos berendezés üzemeltetõjének kérelmére eltérést engedélyezhet, és ennek feltételeit meghatározhatja. (2) Az üzemben tartó biztonságtechnikailag egyenértékû mûszaki megoldást igazoló szakértõi véleményt köteles az (1) bekezdés szerinti kéreleméhez csatolni.

10. Záró rendelkezések 18. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

19. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni.

2. szám


557

20. §

A 21. § a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történõ kiegészítésérõl szóló, 2011. május 4-i 626/2011/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

21. §

A háztartási légkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismérveirõl való tájékoztatásról szóló 88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya a 2013. január 1-je elõtt forgalomba hozott – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a 230 V-os 50 Hz-es hálózati feszültségrõl mûködtetett háztartási légkondicionáló berendezések forgalomba hozatalára terjed ki, abban az esetben is, ha az nem háztartási célra történik.”

22. §

Hatályát veszti a villamosmû biztonsági övezetérõl szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelethez Az 500 kV névleges feszültség feletti föld feletti vezeték biztonsági övezetében használt jármûvekre és munkagépekre vonatkozó védelmek megvalósítása A rendelet 13. § (6) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában elõírt védelmeket a következõk szerint kell megvalósítani: 1. Megfelelõ védõhatású árnyékolásnak minõsül a)

a jármû fémbõl készült vezetõfülkéje,

b)

a jármû vezetõ ülése felett lévõ ponyvatartó-fémszerkezet,

c)

a jármû (például traktor) felborulása esetén a személyi sérülés ellen védõ fémszerkezet,

d)

a jármûre erõsített tartószerkezetre helyezett fém árnyékolórács abban az esetben, ha közte és a jármû összefüggõ fémteste között jó villamosvezetõ kapcsolat van.

2. Földeltnek minõsül az a jármû, a)

amelynek összefüggõ fémteste és a kerekei alatt levõ fémlemez között 100 ohm vagy ennél kisebb ellenállás mérhetõ, vagy

b)

amelyet ba) mozgás közben való földelésének biztosítása érdekében függesztett-földelõ berendezéssel a 7. pont a) alpontjában foglaltak szerint, bb) álló helyzetben való földelésének biztosítása érdekében letûzõ-földelõ berendezéssel láttak el, és azzal elvégezték a 7. pontban elõírt mûveleteket.

3. Nem kell külön földelõ berendezéssel ellátni azt a jármûvet, amelynek eredeti (gyári) kialakítása és alkatrészei biztosítják a 2. pont a) alpontja szerinti feltételeknek mind mozgó, mind álló állapotban való folyamatos kielégítését. Ilyen jármû a)

az acélkerekes vagy lánctalpas,

b)

a megfelelõ villamos vezetõképességû gumiabronccsal ellátott jármû abban az esetben, ha a jármû összefüggõ fémteste és acélkereke, gumiabroncsa között jó villamos vezetõ kapcsolat van.

4. Kizárólag függesztett-földelõ berendezéssel kell ellátni azt – a 3. pont feltételeinek egyébként meg nem felelõ – jármûvet (például darut), amelynek álló helyzetben való földelése a vezetõfülkébõl mûködtethetõ támasztó fémkarjainak (szerkezeteinek) közvetlenül a talajra való leeresztésével biztosítható. Az ilyen gép álló helyzetben csak ezen mûvelet elvégzése után minõsül földeltnek. 5. Vontatmány földelésére a jármû földelésére vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni, azzal, hogy földeltnek minõsülõ vontató által vontatott vagy azzal álló helyzetben összekapcsolt vontatmány – amennyiben összefüggõ fémtesteik között jó villamos vezetõ kapcsolat van – földeltnek minõsül, függetlenül attól, hogy a vontatmány önmagában a 2., a 3. vagy a 4. pont szerint földeltnek minõsül-e.

558


2. szám

6. Földelõ berendezések a) A függesztett-földelõ berendezést két tûzihorganyzott fémláncból és azok végére – nem oldható kötéssel – erõsített súlyból kell elkészíteni. A két fémlánc hosszát úgy kell meghatározni és azokat úgy kell – nem oldható kötéssel – a jármû fémtestére két különbözõ helyre felerõsíteni, hogy a jármû mozgása közben a súlyok a talajjal biztosan érintkezzenek és kanyarodáskor vagy tolatáskor ne kerüljenek a kerekek alá. b) A letûzõ-földelõ berendezést olyan hosszúságú, egyik végén kihegyezett fémrúdból kell készíteni, amelyet álló helyzetû jármûrõl – annak elhagyása nélkül – lehet a talajba szúrni. A letûzõ-földelõt 2,5 négyzetmilliméternél nagyobb keresztmetszetû réz vagy acél anyagú hajlékony sodronnyal (a továbbiakban: földelõvezetõ) jó villamos érintkezést adó, de oldható kötéssel össze kell kötni a jármû fémtestével. A letûzõ-földelõ berendezést a vezetõ fülkéjében (az esetleges vontatmányát is ugyanitt) kell tárolni a jármû (vontatmány) mozgása (vontatása) közben. 7. Földeléskészítés letûzõ-földelõvel a) Álló helyzetû jármûföldelés készítésének mûveleti sorrendje a jármûvön tartózkodva: aa) a földelõvezetõt a jármû festetlen fémtestéhez és a letûzõ-földelõhöz kell rögzíteni, ab) a jármû vezetõfülkéjébõl vagy a jármû hágcsóján állva a letûzõ-földelõt a talajba kell szúrni legalább 0,1 méter mélységig, ac) a jármûvet elhagyva a letûzõ-földelõt a talajba kell nyomni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig. b) Álló helyzetû jármûföldelés bontásának mûveleti sorrendje a jármûvön tartózkodva: ba) a levert letûzõ-földelõt ki kell lazítani, de nem szabad kihúzni teljesen a földbõl, bb) felszállva a jármûre a letûzõ-földelõt ki kell húzni a földbõl és azt a jármûvön tárolási helyzetébe kell helyezni, ezután a jármûvet elhagyni vagy kívülrõl a földön állva megérinteni nem szabad. c) Álló helyzetû jármû (vontatmány) földelés készítésének mûveleti sorrendje kívülrõl, talajon állva: ca) a földelendõ jármû (vontatmány) közelében a letûzõ-földelõt a talajba kell szúrni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig, cb) a földelõvezetõ egyik végét a letûzõ-földelõhöz kell erõsíteni, cc) a földelõvezetõ szabad végével meg kell érinteni a földelendõ jármû (vontatmány) nem festett fémfelületét és ehhez úgy kell a földelõvezetõt rögzíteni, hogy közben az érintkezés ne szakadjon meg. d) Álló helyzetû jármû (vontatmány) földelés bontásának mûveleti sorrendje kívülrõl, földön állva: da) meg kell szakítani a földelõvezetõ és a jármû közötti kapcsolatot, ezután a jármû földrõl nem érinthetõ meg vagy nem hagyható el, db) a letûzõ-földelõ kihúzása a földbõl és a földelõvezetõvel való csatlakozásának megszüntetése már bármilyen sorrendben elvégezhetõ. 8. A mozgásképtelen jármû elvontatásának mûveleti sorrendje: a) a földelt és mozgásképtelen jármû nem festett fémtestéhez földelõvezetõt, a 6. pont b) alpontja szerinti vagy ennek megfelelõ összekötõ vezetõt kell csatlakoztatni, b) a vontatóval meg kell közelíteni a mozgásképtelen jármûvet és az összekötõ vezetõ szabad végét a 7. pont c) alpont elõírása szerint kell a vontatóhoz rögzíteni, c) a vontatót és a mozgásképtelen jármûvet össze kell kapcsolni, d) közvetlenül a vontatás elõtt szabad az összekötõ vezetõt – bármilyen sorrendben – eltávolítani, majd a mozgásképtelen jármû földelését a 7. pont d) alpontjának elõírásai szerint kell lebontani; ezután a vontatót és a mozgásképtelen jármûvet földön állva megérinteni és azokról leszállni, azokra felszállni nem szabad.

A honvédelmi miniszter, a külügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter 1/2013. (I. 14.) HM–KüM–NGM együttes utasítása az Európai Védelmi Ügynökség mûködésében való magyar részvétellel összefüggõ feladatokról

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés d) és g) pontjában, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a 73. § h) pontjában, valamint a 116. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatköreinkben eljárva – figyelemmel

2. szám


559

az Európai Védelmi Ügynökség tevékenységében történõ részvételrõl szóló 2205/2004. (VIII. 27.) Korm. határozatban foglaltakra – a következõ utasítást adjuk ki:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Tanácsnak az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és mûködési szabályainak meghatározásáról és a 2004/551/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2011. július 12-i 2011/411/KKBP határozata alapján az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency, a továbbiakban: EDA) védelmi miniszteri és egyéb összetételekben ülésezõ döntéshozó szervében, az Irányítóbizottságban (a továbbiakban: IB) kormánya nevében való kötelezettségvállalásra felhatalmazott képviselõ részvételét kell biztosítani. (2) Az EDA döntéshozatali eljárásában képviselendõ magyar hivatalos álláspont (a továbbiakban: tárgyalási álláspont) kialakítása a kormányzati döntés-elõkészítés általános szabályai szerint, a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium jelen utasításba foglalt együttmûködése keretében valósul meg.

2. §

Az együttmûködés az IB különbözõ összetételû ülésein, ezen üléseket elõkészítõ bizottságokban, valamint a szakértõi szintû üléseken képviselendõ tárgyalási álláspont kialakítására és képviseletére, illetve a programokban és projektekben való magyar részvétel koordinálására terjed ki. A tárcák közötti, valamint a HM tárcaszintû együttmûködés koordinációjáért és politikai iránymutatásáért a HM védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelõs helyettes államtitkára (a továbbiakban: HM VPVTHÁT) felel.

3. §

(1) Az IB ülések elõkészítésében összekötõ személyek vesznek részt. A magyar nemzeti részvétel általános védelempolitikai iránymutatására és a szakmai összekötõk EDA tevékenységének koordinálására egy központi összekötõt, valamint egy központi összekötõ helyettest kell kijelölni, akinek munkáját egy képességfejlesztési, egy kutatás-technológiai, egy nemzeti hadfelszerelési igazgató (National Armaments Director, a továbbiakban: NAD) összekötõ, valamint egy brüsszeli összekötõ segíti. (2) A hazai összekötõket a HM állományából kell kijelölni, míg a brüsszeli összekötõ a HM által Magyarországnak az Európai Unió melletti Állandó Képviseletére delegált képességfejlesztési ügyekkel foglalkozó védelempolitikai szakdiplomata. (3) Az EDA-ban való megfelelõ szintû magyar részvétel koordinációja érdekében a központi összekötõ vezetésével szükség szerinti rendszerességgel egyeztetõ megbeszélésre kerül sor, melyen az összekötõkön kívül az érintett tárcák képviselõi is részt vesznek. Ezekrõl a megbeszélésekrõl az érintett szervezetek vezetõi feljegyzést kapnak.

4. §

(1) Az IB ülések elõkészítésében összekötõ személyek feladata az EDA igazgatóságokhoz tartozó egy-egy szakterülettel – képességfejlesztés, kutatás-technológia, hadfelszerelés, ipar-piac – kapcsolatos tevékenység figyelemmel kísérése, elemzése és értékelése, a felügyelt kapcsolattartók, felelõsök és szakértõk munkájának koordinációja, a szükséges szakmai döntés-elõkészítés, az IB üléseken, valamint az azokat elõkészítõ bizottsági üléseken való részvétel, a tárgyalási álláspont összeállítása, a jelentések elkészítése és összekötõi körben való köröztetése. (2) Az EDA szervezeti mûködéséhez igazodva ki kell jelölni: a)

a magyar nemzeti részvétel általános védelempolitikai iránymutatására és a szakmai összekötõk EDA tevékenységének koordinálására egy központi összekötõt és egy központi összekötõ helyettest a HM Védelmi Tervezési Fõosztály állományából;

b)

egy képességfejlesztési összekötõt a HVK Haderõtervezési Csoportfõnökség (a továbbiakban: HVK HTCSF) állományából;

c)

egy NAD összekötõt a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (a továbbiakban: HM FHH) állományából;

d)

egy kutatás-technológiai összekötõt a HM FHH állományából;

e)

az EDA-ban és a tanácsi szerveknél folyó képességfejlesztési munka védelempolitikai szintû koordinálására egy brüsszeli kapcsolattartót;

(3) Az EDA pénzügyi vonatkozású ülésein a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal látja el a képviseletet.

560


2. szám

Az Irányító Bizottsági és az Elõkészítõ Bizottsági ülésen való részvételre kijelölt személyek 5. §

Az IB-k különbözõ összetételû ülésein a nemzeti álláspont képviseletét az alábbi személyek látják el: a) miniszteri szintû ülés: a honvédelmi miniszter, vagy a HM VPVTHÁT, illetve az általa kijelölt személy; b) képességfejlesztési igazgatói összetételû ülés: a HVK HTCSF vezetõje, vagy a Honvéd Vezérkar fõnök által kijelölt személy; c) kutatás-technológiai igazgatói összetételû ülés: a HM FHH fõigazgatója, vagy a HM védelemgazdaságért felelõs helyettes államtitkár (a továbbiakban: HM VGHÁT) által kijelölt személy; d) NAD összetételû ülés (a hadfelszerelés és ipar-piac szakterületek együtt): a HM VGHÁT, vagy az általa kijelölt személy.

6. §

Az IB-k különbözõ összetételû üléseit Elõkészítõ Bizottsági (a továbbiakban: EB) ülések elõzik meg. Az EB-k különbözõ összetételû ülésein a nemzeti álláspont képviseletét az alábbi személyek látják el: a) miniszteri szintû ülés: a központi összekötõ, helyettese, vagy a HM VPVTHÁT által kijelölt személy; b) képességfejlesztési igazgatói összetételû ülés: a képességfejlesztési összekötõ, vagy a Honvéd Vezérkar fõnök által kijelölt személy; c) kutatás-technológiai igazgatói összetételû ülés: a kutatás-technológiai összekötõ, vagy a HM FHH fõigazgató által kijelölt személy; d) NAD összetételû ülés (a hadfelszerelés és ipar-piac szakterületek együtt): a NAD összekötõ, vagy a HM VGHÁT által kijelölt személy.

A tárgyalási álláspont kialakítása és jóváhagyása 7. §

Az Elõkészítõ Bizottsági ülésein képviselendõ tárgyalási álláspont kialakításáért a megfelelõ összekötõk, jóváhagyásáért az ülésezési rend alapján a következõ személyek felelõsek: a) miniszteri szintû ülés: a HM VPVTHÁT, vagy az általa kijelölt személy; b) képességfejlesztési igazgatói összetételû ülés: a HVK HTCSF vezetõje, vagy a Honvéd Vezérkar fõnök által kijelölt személy; c) kutatás-technológiai igazgatói összetételû ülés: a HM FHH fõigazgatója; d) NAD összetételû ülés (a hadfelszerelés és ipar-piac szakterületek együtt): a HM VGHÁT, vagy az általa kijelölt személy; e) az IB üléseihez közvetlenül nem kapcsolódó eseti ülés, vagy az egyedi ügyekben létrehozott speciális bizottságok ülései: a HM VPVTHÁT, vagy az általa kijelölt személy.

8. §

Az IB különbözõ összetételû ülésein képviselendõ tárgyalási álláspont kialakításáért a megfelelõ összekötõk, jóváhagyásért – az ülésezési rend alapján – a következõ személyek felelõsek: a) miniszteri szintû ülés: a honvédelmi miniszter; b) képességfejlesztési igazgatói összetételû ülés: a Honvéd Vezérkar fõnöke; c) kutatás-technológiai igazgatói összetételû ülés: a HM VGHÁT; d) NAD összetételû ülés (a hadfelszerelés és ipar-piac szakterületek együtt): a HM közigazgatási államtitkár.

9. §

(1) Az EDA döntéshozatali eljárásában képviselendõ tárgyalási álláspont kidolgozásába az összes érintett szervezetet be kell vonni. Az elkészített tervezetet véleménynyilvánítás céljából, határidõ megjelölésével, a 6. §-ban jelzett, annak kialakításáért felelõs személy a szervezeti egysége vezetõjének jóváhagyásával a társminisztériumok érintett szervezeti egységeinek megküldi. (2) Az esetlegesen felmerülõ kérdések tisztázása érdekében a kialakításért felelõs személy szükség esetén bármely érintett szervezet kérelmére, vagy saját kezdeményezésre egyeztetõ megbeszélést hívhat össze, amelyre levél, telefax vagy elektronikus üzenet formájában meghívja az érintett szervezeteket.

10. §

Bármilyen szintû ülésen részt vett képviselõ 5 munkanapon belül gondoskodik az ülésrõl szóló jelentés elkészítésérõl, és valamennyi összekötõ, valamint az érintett szervezetek és a társminisztériumok felé történõ továbbításáról.

2. szám


561

Záró rendelkezések 11. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Európai Védelmi Ügynökség mûködésében való magyar részvételrõl szóló 130/2006. (HK 24.) HM–KüM–GKM együttes utasítás. Dr. Hende Csaba s. k.,

Dr. Martonyi János s. k.,

Dr. Matolcsy György s. k.,

honvédelmi miniszter

külügyminiszter

nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 1/2013. (I. 21.) NGM utasítása a Nemzeti Innovációs Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 19/2012. (VII. 30.) NGM utasítás módosításáról

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a következõ utasítást adom ki: 1. A Nemzeti Innovációs Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 19/2012. (VII. 30.) NGM utasítás 1. melléklete (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet szerint módosul. 2. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet az 1/2013. (I. 21.) NGM utasításhoz 1. A Szabályzat III. fejezet A) alcím 4.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4.4. Az elnököt távolléte, akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, a kül- és belkapcsolati elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök és a kül- és belkapcsolati elnökhelyettes együttes távolléte, akadályoztatása esetén, illetve ha sem az elnöki, sem a kül- és belkapcsolati elnökhelyettesi tisztség nincs betöltve, az elnököt a stratégiai elnökhelyettes helyettesíti.” 2. A Szabályzat III. fejezet A) alcím 5.1. pont c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elnökhelyettesek jogállása) „c) az elnökhelyettesek e Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 4.4. pontja szerint ellátják az elnök helyettesítését;” 3. A Szabályzat III. fejezet A) alcím 5.2.1. pont a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A stratégiai elnökhelyettes feladata és hatásköre:) „a) képviseli a NIH-et, valamint helyettesíti az elnököt, az elnök és a kül- és belkapcsolati elnökhelyettes egyidejû távollétében, akadályoztatásuk esetén, illetve ha sem az elnöki, sem a kül- és belkapcsolati elnökhelyettesi tisztség nincs betöltve;” 4. A Szabályzat III. fejezet A) alcím 5.2.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5.2.2. A stratégiai elnökhelyettest távolléte, akadályoztatása esetén, illetve ha a stratégiai elnökhelyettesi tisztség nincs betöltve, a kül- és belkapcsolati elnökhelyettes helyettesíti.”

562


2. szám

5. A Szabályzat III. fejezet A) alcím 5.3.1. pont a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kül- és belkapcsolati elnökhelyettes feladata és hatásköre:) „a) képviseli a NIH-et, illetve helyettesíti az elnököt annak távollétében, akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve;” 6. A Szabályzat III. fejezet A) alcím 5.3.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5.3.2. A kül- és belkapcsolati elnökhelyettest távolléte, akadályoztatása esetén, illetve ha a kül- és belkapcsolati elnökhelyettesi tisztség nincs betöltve, a stratégiai elnökhelyettes helyettesíti.” 7. A Szabályzat V. fejezet B) alcím 28.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „28.2. A munkatársak felett – a 4.3. d), valamint a 28.3. és 28.4. pontokban foglaltak kivételével – a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Ezt a hatáskörét esetenként meghatározott idõre vagy meghatározott feladatok tekintetében írásban átruházhatja az általa kijelölt elnökhelyettesre, illetve fõosztályvezetõre. Amennyiben az elnök nem ruházza át a munkáltatói jogkört, úgy távollétében, akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, a helyettesítés általános szabályai szerint a kül- és belkapcsolati elnökhelyettes, annak távolléte esetén a stratégiai elnökhelyettes gyakorolja a munkáltatói jogokat.” 8. A Szabályzat V. fejezet C) alcím 32.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „32.1. A vezetõi értekezlet az elnök állandó, a NIH mûködésének koordinációját, a feladatok meghatározását és végrehajtásának ellenõrzését szolgáló, döntés-elõkészítõ testület, amelyet az elnök, távollétében, akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, a kül- és belkapcsolati elnökhelyettes, illetve a helyettesítés rendjének megfelelõen a stratégiai elnökhelyettes hetente, illetve szükség szerint az Elnöki Titkárság közremûködésével hív össze.”

A Kormány 1031/2013. (I. 30.) Korm. határozata az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttesrõl és a megvalósítás elõkészítéséhez szükséges intézkedésekrõl 1. A Kormány 1.1.

egyetért azzal, hogy az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttes 2014–2020 között a budapesti Ötvenhatosok terén, a Városligetben valósuljon meg;

1.2.

egyetért azzal, hogy az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttesben az alábbi intézmények nyerjenek elhelyezést: a) a Néprajzi Múzeum, a Kúria eredeti bírósági funkciójának mielõbbi helyreállítása érdekében; b) a Magyar Fotográfiai Múzeum; c) az Új Nemzeti Galéria, a Szépmûvészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyûjteményeinek újraegyesítése érdekében; d) a Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum, az Új Nemzeti Galéria épületében; e) a Magyar Zene Háza; f) a Magyar Építészeti Múzeum; felhívja az emberi erõforrások miniszterét az 1.2. pont szerinti intézményeket befogadó épületegyüttesre vonatkozó nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásának elõkészítésére; Felelõs: emberi erõforrások minisztere Határidõ: 2013. június 30. egyetért azzal, hogy az állam tulajdonában álló, volt Szabolcs utcai kórház ingatlan-együttesének a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban” elnevezésû állami beruházás egyes kérdéseirõl szóló 1158/2012. (V. 18.) Korm. határozat 11. pontja szerinti egységes elhelyezés érdekében nem szükséges része hasznosítható és bekapcsolható az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttes programjába, kiemelt figyelemmel az érintett intézmények kiállítási és közönségfogadási tevékenységével közvetlenül össze nem függõ raktározási és restaurálási funkciók ellátását szolgáló terek elhelyezésére, és egyúttal felhívja a nemzeti

1.3.

1.4.

2. szám


563

fejlesztési minisztert, az emberi erõforrások miniszterét és a belügyminisztert az intézkedés elõkészítésére, a szükséges egyeztetések lefolytatására; Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erõforrások minisztere belügyminiszter Határidõ: azonnal 1.5. egyetért azzal, hogy a Szépmûvészeti Múzeumban elhelyezésre kerülõ nemzeti és nemzetközi gyûjteményi anyag megfelelõ bemutatása érdekében, az Új Nemzeti Galéria felépítésével egyidejûleg kerüljön sor a Szépmûvészeti Múzeum II. világháborúban súlyosan megsérült, és azóta zárva tartó Román Csarnokának rekonstrukciójára; 1.6. felhívja az emberi erõforrások miniszterét, hogy az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként készítse el a Városliget átfogó, a kulturális, továbbá a terület- és településrendezési szempontokat egységben kezelõ hasznosítási koncepcióját, amely magába foglalja a Fõvárosi Nagycirkusz új, városligeti elhelyezését is; Felelõs: emberi erõforrások minisztere Határidõ: 2013. április 30. 1.7. felhívja az emberi erõforrások miniszterét, a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési és költségvetési idõszakának tervezése során legyenek kiemelt figyelemmel az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttes megvalósításának finanszírozási szükségleteire; vizsgálják és határozzák meg közösen a bevonható források körét, az uniós támogatási források, a központi költségvetés, továbbá a magántõke bevonásának lehetõségei és feltételei tekintetében egyaránt; Felelõs: emberi erõforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal 1.8. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjék meg az új nemzeti közgyûjteményi épületegyüttes megvalósításához szükséges ingatlanrészek tulajdonjogi helyzetének rendezéséhez, azok állami tulajdonba kerüléséhez szükséges intézkedések elõkészítését; Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal 1.9. felhívja az emberi erõforrások miniszterét, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítása érdekében készítsen elõterjesztést a Kormány részére; Felelõs: emberi erõforrások minisztere Határidõ: az 1.3. pont szerinti tervpályázat kiírását követõ 30 napon belül 1.10. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése alapján az 1.3. és 1.6. pontban meghatározott feladatok teljesítése érdekében szükséges 98,6 millió forint, továbbá a tervpályázat lebonyolításához szükséges 154,4 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 11. Közgyûjtemények cím javára, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére. Felelõs: az átcsoportosításért: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal Felelõs: az elszámolásért és a visszafizetési kötelezettségért: emberi erõforrások minisztere Határidõ: 2014. március 31. 2. A Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl szóló 1208/2011. (VI. 28.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 1.8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány az egészségügyi ellátórendszer mûködõképességének fenntarthatósága, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében:) „1.8. egyetért azzal, hogy a fõváros és a vonzáskörzete egészségügyi ellátásának tervezett átalakításához szükséges fedezet biztosítása érdekében a költségvetési lehetõségek függvényében a korábban egészségügyi célt szolgáló, valamint a tervezett átalakítások során felszabaduló egészségügyi ingatlanok hasznosításából, esetleges értékesítésébõl származó bevétel – az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó jogszabályok keretei között – kizárólagosan egészségügyi beruházási célú forrásként felhasználható legyen, melynek törvényi feltételeit az emberi

564


2. szám

erõforrások minisztere, a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter együttes egyetértésével kell megteremteni, kivéve, ha az ingatlanok hasznosítása egyéb közcélt (pl. oktatási, kulturális, sport stb.) szolgál; Felelõs: emberi erõforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Határidõ: folyamatosan” 3. A H. 1.1–1.7. és 1.9–1.13. pontjaiban a „nemzeti erõforrás miniszter” szövegrész helyébe az „emberi erõforrások minisztere” szöveg, 1.9. pont a) alpontjában az „a Nemzeti Erõforrás Minisztérium” szövegrész helyébe az „az Emberi Erõforrás Minisztériuma” szöveg lép. 4. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2. szám

1. melléklet az 1031/2013. (I. 30.) Korm. határozathoz

XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2013. ÁHT egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



XX. 218672

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

A módosítás jogcíme KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Módosítás (+/-)

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás A módosítást következő elrendelő évre jogszabály/ áthúzódó határozat száma hatása

Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjtemények

11 1

Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Egyéb működési célú kiadások

1 2 5 XI.

14,0 4,0 235,0

Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

7

-253,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű ÁHT. egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

BEVÉTEL


Módosítás (+/-)


Módosítás (+/-)



Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű


Fejezet szám

Cím szám

XX. 218672

11

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

TÁMOGATÁS Kiemelt előirányzat neve

Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjtemények



297102

Előir. csop. név

253,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű Foglalkoztatottak létszáma: Az adatlap 5 példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) 1 példány Fejezet időarányos 1 példány Állami Számvevőszék teljesítményarányos Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 1 példány Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Összesen

I.n.év

253,0

II. n.év

III.n.év

IV.n.év

253,0

565

566


2. szám

A nemzetgazdasági miniszter közleménye az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. január 1. és 2013. január 31. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékérõl 2013. január 1. és január 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások Atlantisz-95 Biztosítási Alkusz Kft. 1089 Budapest, Orczy út 32/A 2. em. tel.: +36-1/320-3889 fax: +36-1/320-3889 eng. szám: U-001428 Bejegyezve: 2013. 01. 31. Blaguss Agora Hungary Közlekedési és Utazásszervezõ Kft. 9400 Sopron, Verõ József u. 1. tel.: +36-99/702-070 fax: +36-99/702-070 eng. szám: U-001418 Bejegyezve: 2013. 01. 07. Elfida Travel Kft. 1036 Budapest, Lajos u. 40. fszt. 2. tel.: +36-1/951-1946 fax: +36-1/951-1946 eng. szám: U-001427 Bejegyezve: 2013. 01. 28. Gravlax Vendéglátó és Kereskedelmi Kft. 1074 Budapest, Rákóczi út 64. tel.: +36-1/297-0540 fax: +36-1/297-0540 eng. szám: U-001423 Bejegyezve: 2013. 01. 14. HAZA-JÁRÓ Kft. 1085 Budapest, József krt. 69. tel.: +36-1/283-1711 fax: +36-1/285-5476 eng. szám: U-001421 Bejegyezve: 2013. 01. 02. Relako Bt. 3519 Miskolc, Csabai út 2. tel.: +36-42/432-345 fax: +36-46/561-266 eng. szám: U-001424 Bejegyezve: 2013. 01. 18.

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Szabóné Némethi Anita 4220 Hajdúböszörmény, Debreceni u. 33. tel.: +36-70/321-7624 fax: – eng. szám: U-001422 Bejegyezve: 2013. 01. 09. Top Utazás Kft. 8800 Nagykanizsa, Berzsenyi Dániel u. 12/B fszt. 4. tel.: +36-30/600-1954 fax: +36-1/422-1558 eng. szám: U-001426 Bejegyezve: 2013. 01. 23. Viva Travel Group Kft. 3529 Miskolc, Szentgyörgy u. 81. 4. em. 3. tel.: +36-46/786-599 fax: +36-46/786-599 eng. szám: U-001425 Bejegyezve: 2013. 01. 23.

2013. január 1. és január 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásszervezõ tevékenységet utazásközvetítésre módosítottak az alábbi vállalkozások Apex Tours Utazási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 1–3. tel.: +36-1/318-6466 fax: +36-1/318-6508 eng. szám: R01132/1995/1999 Változás bejegyzése: 2013. 01. 01. Club Holiday International Id. Ker. és Szolg. Kft. 1037 Budapest, Bokor u. 9–11. tel.: +36-1/999-8501 fax: +36-1/999-7943 eng. szám: U-001011 Változás bejegyezve: 2013. 01. 01. Holiday-Egertourist Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. 3300 Eger, Bajcsy Zs. u. 17. tel.: +36-1/789-146 fax: +36-1/789-978 eng. szám: R00527/1993/2000 Változás bejegyzése: 2013. 01. 01. Malév Air Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. tel.: +36-1/235-3886 fax: +36-1/235-3538 eng. szám: R01769/1998/1999 Változás bejegyezve: 2013. 01. 01.

567

568


2. szám

Medina Tours Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 22. 4. em. 1/A tel.: +36-1/239-8172, +36-1/239-9070 fax: +36-1/452-0142, +36-1/452-0138 eng. szám: R00932/1994/1999 Változás bejegyezve: 2013. 01. 01. Tizi Travel Utazási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1161 Budapest, Csömöri út 84. tel.: +36-1/405-6054 fax: +36-70/902-2443 eng. szám: 000852 Változás bejegyezve: 2013. 01. 01.

2013. január 1. és január 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásközvetítõ tevékenységet utazásszervezésre módosítottak az alábbi vállalkozások Caesarion Travel Kft. 1092 Budapest, Ráday u. 53. fszt. 5. tel.: +36-1/210-2752 fax: +36-1/210-2752 eng. szám: U-001333 Változás bejegyzése: 2013. 01. 28. Dolce Travel Kft. 1074 Budapest, Dohány u. 92. tel.: +36-1/600-6100 fax: +36-1/215-7311 eng. szám: U-001414 Változás bejegyezve: 2013. 01. 09. Infiniti Tours Idegenforgalmi Kft. 5000 Szolnok, Lechner Ödön út 4. tel.: +36-56/427-669 fax: +36-56/427-669 eng. szám: U-001053 Változás bejegyezve: 2013. 01. 24. Tekergõ Utazási Ügynökség Bt. 9700 Szombathely, Király u. 15. tel.: +36-94/327-862 fax: +36-94/327-862 eng. szám: R01858/1999. Változás bejegyzése: 2013. 01. 09.

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2013. január 1. és január 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre visszavont engedélyek Csidei-Centrum Kft. 1173 Budapest, Flamingó u. 18. tel.: +36-1/256-0293 fax: +36-1/265-0293 eng. szám: U-001367 Törölve: 2013. 01. 09. Transóceán Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. tel.: +36-74/414-054 fax: +36-74/418-805 eng. szám: R01237 Törölve:2012. 01. 09. Voyage Utazási és Kereskedelmi Bt. 2027 Dömös, Szent István u. 2. tel.:– fax: – eng. szám: R00118 Törölve: 2013. 01. 03.

2013. január 1. és január 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerõsen törölt, visszavont engedélyû vállalkozások A fenti idõszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2013. január 1. és január 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerõsen törölt, visszavont engedélyû és a tevékenység folytatásától 1 évre eltiltott vállalkozások Golden Phoenix Travel Idegenforgalmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3580 Tiszaújváros, Szent István u. 13. tel.: +36-49/540-630 fax: +36-49/341-417 eng. szám: R01728/1998/1999 Törölve: 2012. 12. 05. Jogerõre emelkedett: 2013. 01. 10. „Lingvisit” Oktatásszervezõ és Nyelvi Utaztató Kft. 1034 Budapest, Beszterce u. 28. tel.: +36-1/367-2307 fax: +36-1/302-2863 eng. szám: R01190 Törölve: 2012. 12. 05. Jogerõre emelkedett: 2012. 12. 18.

569

570


2. szám

Port Travel Utazásszervezõ Kft. 1066 Budapest, Nyugati tér 1. tel.: +36-1/485-9009 fax: +36-1/458-9001 eng. szám: U-001236 Törölve: 2012. 12. 05. Jogerõre emelkedett: 2013. 01. 11. Scampi-Rent Kft. 1157 Budapest, Erdõkerülõ u. 28. V. em. 23. tel.: +36-1/240-4847 fax: – eng. szám: U-001252 Törölve: 2012. 11. 20. Jogerõre emelkedett: 2013. 01. 09.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleményei kijelölt szervezeteknek a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló 2009. évi CXXXIII. törvény szerinti közzétételérõl Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § b) pontja alapján az ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) az MKEH-KEPIH-21/7/2012/T-KER számú határozatban foglaltak értelmében – a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet, valamint a játékok biztonságáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2009648/EK irányelve (2009. június 18. szerinti – megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében:

jogszabály

38/2011. (X. 5.) NGM rendelet

megfelelõségértékelési tevékenység

EK típusvizsgálat 8. alcím 15. §

megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek

az 1. § (1) bekezdés szerinti játékok

Az Európai Bizottságnak és az EGT-államoknak való bejelentés, bejelentett szervezetté válás és a kijelölt tevékenység végzésére való jogosultság megszerzésének idõpontja: 2012. október 2. A szervezet bejelentési azonosító száma: NB 1417. A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. október 25. Az engedély 2015. november 22-ig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a

2. szám


571

kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § a) pontja alapján a ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) az MKEH-KEPIH-46/4/2012/T-KER. számú határozatban foglaltak értelmében – a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési vizsgálati, ellenõrzési, tanúsítási tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében: Megfelelõségértékelési terület Megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek

Játszótéri eszközök és talajok [2. § b) pont]

Megfelelõségértékelési tevékenység

a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet vonatkozó elõírásai

Típusvizsgálat, egyedi vizsgálat

4. §

Megfelelõségi tanúsítvány kiadása

5. § (2)–(5)

Ellenõrzés

2. § d) pont

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. november 22. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § a) pontja alapján a ÉMI-TÜV SÜD Minõségügyi és Biztonságtechnikai Kft. (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) az MKEH-KEPIH-47/5/2012/T-KER számú határozatban foglaltak értelmében – a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében: Megfelelõségértékelési terület Megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek

a 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet vonatkozó elõírásai

Megfelelõségértékelési tevékenység

Elsõ használatbavétel elõtti vizsgálat 4. § (1) és tanúsítás, az üzemeltetési napló hitelesítése a 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet szerinti mutatványos berendezések

Idõszakos mûszaki vizsgálat

8. §

Ideiglenes megfelelõségi tanúsítvány kiadása

10. § (3)

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. november 22. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól

572


2. szám

szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § a) pontja alapján a Tisza Park Kft. (5435 Martfû, Gesztenye sor 1.) az MKEH-KEPIH-37/6/2012/T-KER. számú határozatban foglaltak értelmében – a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési ellenõrzési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében: Megfelelõségértékelési tevékenység [a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti meghatározása]

Megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek [a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti meghatározása]

Megfelelõségértékelési ellenõrzés [2. § d) pont]

Játszótéri eszközök [2. § b) pont]

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. október 25. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § b) pontja alapján az ÉMI Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Nonprofit Kft. (1113 Budapest, Diószegi út 37.) amely az MKEH-KEPIH-19/9/2012/T-KER. számú határozatban foglaltak értelmében – az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet, valamint az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésének közelítésérõl szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) szerinti – megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési területek tekintetében:

EK Bizottsági határozat

96/582/EK

97/463/EK

97/464/EK

Termék

Betonbekötõ vasak (1/1) Mechanikai rögzítõk

Betonban és falazatban használatos mûanyag horgonyok (1/1) Betonban és falazatban használatos mûanyag horgonyok

Épületen kívüli szennyvíz-elvezetési és kezelési termékek (2/3) Elõre gyártott szennyvíz-elvezetõ csatornák

Módozat

Harmonizált mûszaki specifikáció

Szervezeti Funkció

1

ETAG 001-1 ETAG 001-2 ETAG 001-3 ETAG 001-4 ETAG 001-5

Vizsgáló laboratórium Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet

2+

ETAG 020-1 ETAG 020-2 ETAG 020-3 ETAG 020-4 ETAG 020-5

Ellenõrzõ szervezet ÜGYE tanúsító szervezet

3

EN 1433:2002 EN 1433:2002/A1:2005

Vizsgáló laboratórium

2. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY EK Bizottsági határozat

98/214/EK

99/91/EK

99/94/EK

99/469/EK

2000/447/EK

Termék

573 Harmonizált mûszaki specifikáció

Módozat

Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (1/4) Fémbõl készült szelvények /profilok [(melegen hengerelt, hidegen hajlított vagy más módon gyártott, különbözõ alakú szelvények/profilok (T, L, H, U, Z, I szelvények, szögacél, zártszelvény, csövek), sík lemeztermékek (vastag lemez, vékony lemez, szalag), acélbetétek, öntöttvasak, kovácsoltvasak, különbözõ fémbõl készítve, védelem nélkül, vagy korrózió elleni bevonattal védetten.)] Hõszigetelõ anyagok (2/2) Hõszigetelõ anyagok (gyári termékek és helyszínen elõállított termékek)

Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/autoklávozott pórusbeton termékek (1/1) Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/autoklávozott pórusbeton termékek Betonnal, vakoló és falazó habarccsal kapcsolatos termékek (1/2) Adalékszerek

Elõre gyártott fa alapú teherhordó héjazatú panelek és önhordó kompozit könnyûszerkezetes panelek (1/6) Elõre gyártott teherhordó fa alapú lemezhéjazatú panelek (Amennyiben használat során hozzájárul a szerkezet teherbíró képességéhez.)

Elõre gyártott fa alapú teherhordó héjazatú panelek és önhordó kompozit könnyûszerkezetes panelek (3/6) Elõre gyártott teherhordó fa alapú lemezhéjazatú panelek (Tûzzel szembeni viselkedésre vonatkozó elõírások hatálya alá tartozó használat esetén.)

Szervezeti Funkció

2+

EN 10088-4:2009 Ellenõrzõ szervezet EN 10088-5:2009 ÜGYE tanúsító EN 10343:2009 szervezet EN 10340:2007 EN 10340:2007/AC:2008

1

EN 14303:2009

Vizsgáló laboratórium Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet

2+

EN 15037-4:2010


2+

EN 934-5:2007


1

ETAG 019

Vizsgáló laboratórium Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet laboratórium

1

ETAG 019

Vizsgáló laboratórium Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet laboratórium

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. november 21. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § a) pontja alapján a

574


2. szám

Precíz Biztonságtechnikai és Szaktanácsadó Kft. (6721 Szeged, Füredi utca 3.) az MKEH-KEPIH-50/8/2012/T-KER számú határozatban foglaltak értelmében – a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében: Megfelelõségértékelési tevékenység [a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti meghatározása]

Megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek [a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti meghatározása]

Megfelelõségértékelési ellenõrzés [2. § d) pont]

Játszótéri eszközök és talajok [2. § b) pont]

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. november 22. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** A megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján hivatalból indított eljárásban a kijelölõ hatóság az MKEH-KEPIH-78/3/2012/T-KER számú határozatban kötelezte Somogyi Andrást (9700 Szombathely, Szõllõsi sétány 16.) – a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési ellenõrzési tevékenysége folytatásának befejezésére. A határozatban a kijelölõ hatóság egyidejûleg rendelkezett „a továbbiakban nem jogosult” megjegyzés feltüntetésérõl a megfelelõségértékelõ szervezetekrõl vezetett nyilvántartásban a Somogyi András által képviselt – a 091/2005. számú kijelölési okiratban a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti megfelelõségértékelési ellenõrzési tevékenység végzésére 2005. szeptember 22-én feljogosított – SOMOGYI Munkabiztonsági, Oktatási és Szaktanácsadó Egyéni Cég (9700 Szombathely, Szent Imre herceg u. 14/D) vonatkozásában. A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2012. december 20. A SOMOGYI Munkabiztonsági, Oktatási és Szaktanácsadó Egyéni Cég engedélye 2010. augusztus 3-án hatályát vesztette.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a alapján a Nemzeti Külgazdasági Hivatal alapító okiratát a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a következõk szerint adom ki: 1. A költségvetési szerv elnevezése: Nemzeti Külgazdasági Hivatal Rövidített neve: HITA Idegen nyelvû elnevezése: – Hungarian Investment and Trade Agency (angol nyelven) – Ungarische Agentur für Außenwirtschaft und Investitionsförderung (német nyelven) – Agence hongroise du Commerce et de l’Investissement (francia nyelven) 2. A költségvetési szerv székhelye: 1055 Budapest, Honvéd u. 20. 2.1. A költségvetési szerv telephelyei: Békés megyei Külgazdasági Információs Pont, 5600 Békéscsaba, Teleki utca 6. Dél-Alföldi Regionális Iroda (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye) 6720 Szeged, Kígyó u. 4. Dél-Dunántúli Regionális Iroda, 7624 Pécs, Rákóczi út 62–64. Észak-Alföldi Regionális Iroda, 4025 Debrecen, Arany János u. 55.

2. szám


575

Észak-Magyarországi Regionális Iroda, 3530 Miskolc, Hunyadi u. 3. Heves megyei Külgazdasági Információs Pont, 3300 Eger, Jókai Mór u. 2. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Külgazdasági Információs Pont, 5000 Szolnok, Baross út 1. Komárom-Esztergom megyei Külgazdasági Információs Pont, 2800 Tatabánya, Fõ tér 4. Közép-Dunántúli Regionális Iroda, 8200 Veszprém, Ádám Iván u. 2. Nógrád megyei Külgazdasági Információs Pont, 3104 Salgótarján, Ipari Park, Park u. 12. Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda, 9022 Gyõr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Külgazdasági Információs Pont, 4400 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41. Somogy megyei Külgazdasági Információs Pont, 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9–11. Tolna megyei Külgazdasági Információs Pont, 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. Vas és Zala megyei Külgazdasági Információs Pont, 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. 3. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkezõ jogszabály megnevezése: A Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet. 4. A költségvetési szerv jogállása: A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. §-a szerinti, kormányrendelet által létrehozott és a külgazdaságért felelõs miniszter irányítása alatt mûködõ központi hivatal. 5. A költségvetési szerv alapítói jogokat gyakorló szerve: Kormány, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3. 6. A költségvetési szerv irányító szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium, 1051 Budapest, József Nádor tér 2–4. 7. A költségvetési szerv vezetõje és kinevezési rendje: A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vezetõje az elnök, akit munkájában három elnökhelyettes segít. Az elnököt határozatlan idõtartamra a külgazdaságért felelõs miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnökhelyetteseket határozatlan idõtartamra, a Hivatal elnökének javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke felett a miniszter, az elnökhelyettesek felett pedig – a kinevezés és felmentés kivételével – a Hivatal elnöke gyakorolja. 8. A költségvetési szerv illetékessége: Országos. 9. A költségvetési szerv gazdálkodása: A Hivatal önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. 10. A költségvetési szerv közfeladata: – közremûködés a kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés rövid, közép- és hosszú távú céljainak kialakításában, javaslattétel a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira, – a külgazdaság-politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtása, – kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési szakmai anyagok összeállítása, – a külföldi befektetõk magyarországi befektetéseivel kapcsolatos egyedi döntési javaslatok elõkészítése, – a kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában és megvalósításában való részvétel, – a kiemelt beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntések elõkészítése, – a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének segítése, – kapcsolattartás a külföldi befektetõkkel, – a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozása.

576


2. szám

11. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A Hivatal alaptevékenysége keretében ellátja a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet és az egyéb jogszabályokban számára elõírt feladatokat. A Hivatal feladatai különösen: – a kis- és középvállalkozások külgazdasági törekvéseinek támogatása, a vállalkozó szellem bátorítása, – a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bõvülésének elõsegítése, a külföldiek magyarországi befektetéseinek elõmozdítása, – a fenntartható gazdasági fejlõdés feltételeinek megteremtése, illetve a gazdasági értékteremtés és a tudásalapú társadalom formálása. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 842180 Külgazdasági kapcsolatok 842149 M.n.s. tevékenységek nemzetközi fejlesztési együttmûködés keretében 841169 M.n.s. egyéb kiegészítõ szolgáltatások 841173 Statisztikai tevékenység Államháztartási szakágazati besorolás: 841113 Átfogó gazdasági, társadalmi tervezés, statisztikai szolgáltatás A Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalkozási tevékenysége felsõ határa a szerv módosított kiadásai elõirányzatának 20%-a. 12. A költségvetési szervnél foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: – kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kormánytisztviselõk, kormányzati ügykezelõk: a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján; – munkavállalók: a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény és a Kttv. Ötödik része alapján; – megbízási szerzõdéssel foglalkoztatottak: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény alapján. A költségvetési szerv 2011. január 1. napjával jött létre. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseket a Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza. 13. Záró rendelkezések: Jelen egységes szerkezetû alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történõ bejegyzés napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 2011. június 30-án kelt, Nemzeti Külgazdasági Hivatal NGM/11991/4/2011. számú egységes szerkezetû alapító okirata hatályát veszti.

Budapest, 2012. december 21. Iktatószám: NGM/22738/8/2012. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kara közleménye az Utazásszervezõi Szakmai Minõsítõ vizsgáról A Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kara Utazásszervezõi Szakmai Minõsítõ vizsgát hirdet az elõírt szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkezõk részére. Jelentkezési határidõ: 2013. március 14. Az írásbeli vizsga idõpontja: 2013. április 11–18. A szóbeli vizsga idõpontja: 2013. május 8–15. Információ: [email protected]

2. szám


577

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY JOGSZABÁLYOK


A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésrõl .....................

578

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK


Az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján folyósított juttatás összegének megemelésérõl ......................................................................

593


A Jabil Circuit Magyarország Kft. magyarországi nagybefektetõvel való stratégiai megállapodás megkötésérõl .......

593

2/2013. (I. 23.) AB határozat

Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezései és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról, valamint alkotmányos követelmény megállapításáról ..........................................................................................................

594

A 2013. évre szóló munkaügyi és munkavédelmi ellenõrzési irányelvekrõl .........................................................................................

601

A NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYE

578


2. szám

A Kormány 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelete a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésrõl A Kormány a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 5. pontjában, 16. pont a) alpontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. FEJEZET BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK 1. Hatály és általános rendelkezések 1. §

(1) A rendelet hatálya a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel a)

a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és – a kabinetfõnök, a politikai tanácsadó és politikai fõtanácsadó, valamint szakmai vezetõ, önkormányzati tanácsadó és fõtanácsadó kivételével – az ott foglalkoztatott kormánytisztviselõre és köztisztviselõre (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselõ),

b)

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott fegyveres szervekre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjára (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja), valamint

c)

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos és a szerzõdéses állományú tisztekre és altisztekre (a továbbiakban együtt: katonai állomány tagja)

terjed ki. (2) A rendelet 11. § (7) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 19. § (1) bekezdés b) pontjának, 25. § (2) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra terjed ki. (3) A rendelet III. fejezetének, 12. §-ának, VII. fejezetének, 24. §-ának, 25. § (3) bekezdésének, 4. mellékletének a hatálya az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra terjed ki. (4) A rendelet 13. §-ának, 20. § (2) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra terjed ki. (5) A rendelet 14. §-ának, 25. § (4) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra terjed ki. 2. §

(1) A teljesítményértékelés kötelezõ elemeinek megállapítása, továbbá mérése, illetve értékelése e rendelet 1–3. mellékleteiben szereplõ értékelõ lapokon történik, elektronikus formában. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a Kormány fegyveres szervet irányító tagja, az Országgyûlési Õrség esetén a rendészetért felelõs miniszter (a továbbiakban együtt: fegyveres szervet irányító miniszter), a katonai állomány tagjai vonatkozásában a honvédelemért felelõs miniszter rendelkezhet úgy, hogy a teljesítményértékelés kötelezõ elemeinek megállapítása, továbbá mérése, illetve értékelése papír alapon e rendelet 1–3. mellékleteiben szereplõ értékelõ lapokon történik.

3. §

(1) A közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter által kiadott módszertan (a továbbiakban: módszertan) támogatást nyújt a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásához. (2) A fegyveres szervet irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelõs miniszter a teljesítményértékelés ajánlott elemeit, szintjeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat, továbbá a fegyveres szervet irányító miniszter a minõsítés tartalmi és eljárási szabályait a módszertan figyelembe vételével készíti elõ.

2. Értelmezõ rendelkezések 4. §

E rendelet alkalmazásában a)

értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor – mérhetõ mutatók hiányában – az értékelõ vezetõ megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása;

b)

értékelõ vezetõ: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza;

2. szám


579

c)

értékelt személy: a közszolgálati tisztviselõ, a hivatásos állomány tagja, továbbá a katonai állomány tagja, akinek a teljesítményét e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni;

d)

fejlesztési célok: az egyén fejlõdését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötõdõek és a munkavégzésen kívüliek;

e)

kompetencia: a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítõ személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese;

f)

mérés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor konkrét eredményeken, határidõkön, mérõszámokon, indikátorokon alapul a teljesítmény megállapítása;

g)

minõsítés: a közszolgálati tisztviselõ tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlaga;

h)

munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény: az értékelt személy munkaköri leírásában foglalt állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülõ, idõszakosan a munkaköri leírásába bekerülõ feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendõ feladat;

i)

munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli képzések (például továbbképzés, vezetõképzés, önképzés) eredményeként elérendõ cél;

j)

munkavégzéshez kötõdõ fejlesztési cél: az értékelõ vezetõ által irányított, támogatott, a munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés;

k)

stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitûzésébõl lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a közszolgálati tisztviselõ a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elõ tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját;

l)

teljesítményértékelés: a közszolgálat egyéni teljesítményértékelésének a rendszere. Ismétlõdõ, e rendeletben meghatározott vezetõi tevékenység, amelynek során az értékelõ vezetõ az értékelt személy részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelezõ, valamint – a közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában – ajánlott elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli és errõl az értékelt személy részére érdemi visszajelzést ad;

m) teljesítményértékelés ajánlott elemei: a 8. § (1) bekezdése szerinti stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények, egyéni fejlesztési célok, többletfeladatok és kompetenciák; n)

teljesítményértékelés kötelezõ elemei: az 5. § szerinti munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezõk.

II. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÖTELEZÕ ELEMEI 3. A teljesítményértékelés kötelezõ elemei 5. §

(1) Minden értékelt személy részére a) meg kell határozni legalább három, legfeljebb négy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményt, valamint b)

elõ kell írni a 3. melléklet szerinti értékelõ lapon meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezõk alkalmazását. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen az értékelt személy részére kevesebb egyéni teljesítménykövetelmény is meghatározható, ha a munkaköri feladatok száma nem teszi lehetõvé három munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény meghatározását.

4. Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása 6. §

(1) Az értékelõ vezetõnek – az értékelt személlyel történt elõzetes megbeszélést követõen – tárgyév január 31-ig meg kell határoznia az értékelt személy elsõ féléves, illetve éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit. (2) Az értékelõ vezetõnek – az értékelt személlyel történt elõzetes megbeszélést követõen – tárgyév július 15-ig meg kell határoznia az értékelt személy második féléves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit. (3) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket év közben – az értékelt személlyel történt elõzetes megbeszélést követõen – az értékelõ vezetõ módosíthatja, ha ez a körülményekben beállott lényeges változás miatt szükséges. A körülményekben beállott lényeges változást az értékelõ vezetõnek indokolnia kell. A módosított teljesítménykövetelményeket az értékelt személlyel írásban közölni kell.

580


2. szám

(4) A módosítás elõtti teljesítménykövetelmények teljesítését – amennyiben azok mérhetõek, illetve értékelhetõek – a módosított teljesítménykövetelmények teljesítésével együtt, a soron következõ teljesítményértékeléskor kell mérni, illetve értékelni. 7. §

(1) Az értékelt személy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit szövegesen kell meghatározni az 1. melléklet vagy a 2. melléklet szerinti értékelõ lapon, attól függõen, hogy az adott teljesítménykövetelmény teljesítése mérhetõ vagy értékelhetõ. (2) Az 1. melléklet szerinti értékelõ lapon az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni a teljesítménykövetelmény végrehajtásának elvárt eredményét, elvárt határidejét, elvárt mérõpontját, indikátorait.

III. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS AJÁNLOTT ELEMEI A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELÕK VONATKOZÁSÁBAN 5. A teljesítményértékelés ajánlott elemei 8. §

(1) A közszolgálati tisztviselõ részére a)

stratégiai egyéni teljesítménykövetelményeket,

b)

egyéni fejlesztési célokat,

c)

év közben többletfeladatokat,

d)

kompetenciákat

is meg lehet határozni. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat lehet munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény, illetve stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény is. (3) A közszolgálati tisztviselõ részére a 4. mellékletben meghatározott teljesítményértékelés kompetencia térképe alapján lehet elõírni kompetencia-értékelés alkalmazását.

6. A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek alkalmazása 9. §

(1) A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek szervezeti szintû egységes alkalmazásáról – át nem ruházható hatáskörben – a szervezet sajátosságainak figyelembevételével, a közigazgatási szerv vezetõje dönt. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a fõvárosi és megyei kormányhivatal esetében az ajánlott elemek alkalmazásáról – a szakigazgatási szerv vezetõinek, valamint a járási hivatalvezetõk véleményének a kikérésével – a kormánymegbízott dönt. A szakigazgatási szervek kormánytisztviselõinek, valamint a járási hivatal kormánytisztviselõinek teljesítményértékelésérõl és minõsítésérõl a szakigazgatási szervek vezetõi, valamint a járási hivatalvezetõk összefoglaló értékelésben évente tájékoztatják a kormánymegbízottat. (3) A teljesítményértékelés ajánlott elemeit belsõ szabályzatban kell meghatározni. Az ajánlott értékelési elemek alkalmazását tárgyév elején felül lehet vizsgálni és ezeknek a köre – tárgyév január 1-je és január 31-e között – módosítható.

7. A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek meghatározása 10. §

(1) Ha a 9. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv vezetõje a teljesítményértékelés ajánlott elemeinek az alkalmazásáról döntött, ezeket e § rendelkezései szerint kell meghatározni. (2) A teljesítményértékelés ajánlott elemei meghatározásának módjára és határidejére, módosítására a 6. § rendelkezései e §-ban foglaltakra figyelemmel alkalmazandóak. (3) Az egyéni fejlesztési célok lehetnek a munkavégzéshez kötõdõ egyéni fejlesztési célok és munkavégzésen kívüli egyéni fejlesztési célok. A közszolgálati tisztviselõ tárgyév január 31-ig javaslatot tesz egyéni fejlesztési céljaira, amelyek figyelembevételével az értékelõ vezetõ határozza meg a közszolgálati tisztviselõ részére az adott év célkitûzéseit. A közszolgálati tisztviselõ javaslata nem köti az értékelõ vezetõt. (4) A közszolgálati tisztviselõ részére többletfeladatokat év közben is meg lehet határozni. (5) A közigazgatási szerv vezetõje a 4. mellékletben szerelõ kompetenciák közül hat értékelendõ kompetenciát határoz meg, amelyeken kívül a munkáltatói jogkör gyakorlója további három, a 4. mellékletben szereplõ értékelendõ kompetenciát határoz meg.

2. szám


581

IV. FEJEZET A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE, ILLETVE MÉRÉSE 11. §

(1) Az értékelt személy teljesítményét 0–100%-ig terjedõ, öt teljesítményfokozatra bontott mérõskálán kell mérni, illetve értékelni. (2) A teljesítménykövetelményekhez, munkamagatartás értékelési tényezõkhöz, kompetenciákhoz, többletfeladatokhoz (a továbbiakban együtt: értékelési szempontok) rendelt százalékos értékhez adott teljesítményfokozat tartozik. (3) Az egyes értékelési szempontokhoz rendelt százalékos értékek együttes számtani átlaga adja a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye. (4) A százalékos értéksávok, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatok és teljesítményszintek a következõk: Teljesítményszint A szint B szint C szint D szint E szint

Teljesítményfokozat kivételes teljesítmény jó teljesítmény megfelelõ teljesítmény átlag alatti teljesítmény elfogadhatatlan teljesítmény

Százalékos értéksávok 100–91% 90–71% 70–51% 50–41% 40–0%

(5) A közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter, a fegyveres szervet irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelõs miniszter rendelkezhet úgy, hogy a teljesítményértékelés kötelezõ, illetve ajánlott elemei teljesítményértékelésének az eredményeit – az általa meghatározottak szerint – súlyozott értékkel kell figyelembe venni. (6) A teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell az értékelt személy észrevételeit a teljesítményértékelésével kapcsolatban, valamint javaslatait, elképzeléseit életpályájával kapcsolatban. (7) A közszolgálati tisztviselõ, illetve a hivatásos állomány tagjának kérésére a munkavállalói érdekképviseleti szerv, illetve a területi szinten mûködõ Magyar Kormánytisztviselõi Kar (a továbbiakban: MKK) vagy a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a teljesítményértékelésre írásban észrevételt tehet, melyet a teljesítményértékelésen fel kell tüntetni.

V. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 8. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Kttv. vonatkozásában 12. §

(1) A közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában az értékelõ vezetõnek a teljesítményértékelés kötelezõ és – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – ajánlott elemeit évente kétszer, a)

tárgyév elsõ félévére vonatkozó teljesítményértékelési elemeket június 15-e és július 15-e között,

b)

tárgyév második félévére, valamint egész tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelési elemeket tárgyévet követõ év január 1-je és január 31-e között

kell mérnie, illetve értékelnie. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a kompetenciák szintjeit évente egyszer, az egész tárgyév vonatkozásában kell az értékelõ lapon értékelni, tárgyévet követõ év január 1-je és január 31-e között. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie. (4) Amennyiben az egyéni fejlesztési célok végrehajtása átnyúlik a tárgyév értékelési idõszakán, az áthúzódás tényét és a teljesülés várható befejezési idõpontját az értékelõ vezetõnek az értékelõ lapon rögzítenie kell.

9. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Hszt. vonatkozásában 13. §

A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az értékelõ vezetõnek a teljesítményértékelés kötelezõ elemeit évente kétszer, a)

tárgyév elsõ félévére vonatkozó teljesítményértékelési elemeket június 15-e és július 15-e között,

b)

tárgyév második félévére, valamint az egész tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelési elemeket tárgyévet követõ év január 1-je és január 31-e között

kell mérnie, illetve értékelnie.

582


2. szám

10. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Hjt. vonatkozásában 14. §

(1) Az értékelõ vezetõnek a teljesítményértékelés kötelezõ elemeit egész tárgyév vonatkozásában tárgyévet követõ év január 1-je és január 31-e között kell mérnie, illetve értékelnie. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie.

VI. FEJEZET AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLY JOGAI, ÉRTÉKELÕ MEGBESZÉLÉS, ÖNÉRTÉKELÉS 11. Az értékelt személy jogai 15. §

(1) Az értékelõ vezetõnek a) az értékelt személyt tárgyév január 1-je és január 31-e között, valamint b) a közszolgálati tisztviselõt és a hivatásos állomány tagját július 1-je és július 15-e között tájékoztatnia kell a részére meghatározott, valamint elõírt kötelezõ, illetve – a közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában – ajánlott teljesítményértékelési elemekrõl. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során az értékelõ vezetõ ismerteti a teljesítményértékelés, illetve – a közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában – a minõsítés célját, alapelveit, a mérés és az értékelés szempontjait, a mérés és az értékelés folyamatát. (3) A teljesítményértékelés és – a közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában – a minõsítés eredményét az értékelt személy jogosult megismerni.

12. Önértékelés 16. §

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendelkezhet úgy, hogy az értékelõ vezetõ általi teljesítményértékelés elõtt az értékelt személy az értékelõ lapon önértékelést végezzen. Ebben az esetben az értékelt személy az értékelõ vezetõ által végzett értékeléssel azonos módon méri, illetve értékeli a saját teljesítményét. (2) Az értékelt személy részére önértékelése elkészítéséhez annyi idõt szükséges biztosítani, amennyi – figyelemmel különösen az önértékelését megalapozó értékelési szempontok számára, összetettségére, feladatai jellegére – elegendõ ahhoz, hogy azt megalapozottan el tudja készíteni. (3) Az önértékelést az értékelõ vezetõ jogosult megismerni, azonban azt nem köteles figyelembe venni.

13. Értékelõ megbeszélés 17. §

(1) A teljesítményértékeléskor az értékelõ vezetõ és az értékelt személy között értékelõ megbeszélésre kerül sor, amelyen az értékelõ vezetõ részletesen ismerteti és indokolja az értékelt személlyel az általa kialakított teljesítménymérési, illetve teljesítményértékelési eredményeket. Ezekre az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni. (2) A közszolgálati tisztviselõ, illetve a hivatásos állomány tagjának kérésére az értékelõ vezetõ az értékelõ megbeszélésbe a szervnél mûködõ munkavállalói érdekképviseleti szervet, a területi szinten mûködõ MKK-t, illetve az MRK-t köteles bevonni.

VII. FEJEZET A MINÕSÍTÉS A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELÕK VONATKOZÁSÁBAN 18. §

(1) Az értékelõ vezetõnek a tárgyévre vonatkozó minõsítést tárgyévet követõ év január 1-je és január 31-e között kell elkészítenie. (2) A minõsítés szintjei azonosak a teljesítményértékelés 11. § (4) bekezdésében meghatározott szintjeivel. (3) A minõsítést két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példánya aláíráskor a közszolgálati tisztviselõhöz kerül.

2. szám


583

VIII. FEJEZET EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 14. Az értékelõ vezetõre vonatkozó egyéb szabályok 19. §

(1) Nem lehet értékelõ vezetõ, a)

aki etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b)

akinek a munkavégzéstõl való egybefüggõ távolléte a teljesítményértékelési idõszak alatt meghaladja a két hónapot.

(2) Az értékelõ vezetõ figyelemmel kíséri az értékelt személy év közbeni teljesítményét és a teljesítményértékelések alkalmával – ha indokolt – felhívja a figyelmét a teljesítmény javítására. 20. §

(1) A 19. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá ha az értékelõ vezetõ munkaköre tárgyév során módosul vagy jogviszonya megszûnik, az általa értékelt személyek teljesítményértékelésére a munkáltató jogkör gyakorlója új értékelõ vezetõt jelöl ki. (2) A hivatásos állomány tagja esetében az értékelõ vezetõ kijelölésére a munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelt személy és az értékelõ vezetõ munkaköri leírásában intézkedik. Értékelõ vezetõ olyan elöljáró lehet, akinek irányítása alá legfeljebb ötven értékelendõ személy tartozik.

15. Szabályok új belépõk, kilépõk, tartós távollét és munkakör-módosulás esetén 21. §

Ha az értékelt személy jogviszonya év közben keletkezik, a jogviszony keletkezésétõl számított harminc napon belül, a katonai állomány tagja esetében a próbaidõ leteltéig meg kell állapítani részére a teljesítményértékelés kötelezõ és – a közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában – ajánlott elemeit.

22. §

(1) A teljesítményértékelésre – a 20. § (1) bekezdésében, valamint a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel – csak akkor kerülhet sor, ha az értékelt személy az értékelés alapjául szolgáló idõszakban legalább két hónapig az értékelõ vezetõjének irányítása alatt állt. (2) Ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszûnik, vagy ha a munkavégzéstõl való elõre tervezett tartós távolléte elõreláthatóan nem ér véget a soron következõ teljesítményértékeléséig – így különösen, ha hosszabb fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe vagy tartósan vezénylésre kerül –, teljesítményértékelését jogviszonya megszûnésekor, illetve a tartós távollét kezdetéig akkor is el kell végezni, ha kevesebb, mint két hónapig állt az értékelõ vezetõjének az irányítása alatt. (3) Ha az értékelt személy munkaköre a tárgyév során módosul, a)

a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelõ vezetõ végzi el a teljesítményértékelését a soron következõ teljesítményértékeléskor,

b)

az új munkakörben az új munkakör szerint illetékes értékelõ vezetõ az értékelt személy munkába lépését követõ harminc napon belül új kötelezõ és – a közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában – ajánlott teljesítményértékelési elemeket állapít meg.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései megfelelõen alkalmazandóak az értékelt személy végleges áthelyezése esetén. Az új munkáltatónak figyelmembe kell vennie az értékelt személyre vonatkozó – az áthelyezése elõtti munkáltató által végzett – tárgyévi teljesítményértékeléseket.

16. Közremûködõ személyek, szervezetek 23. §

(1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: személyügyi központ) – a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter által meghatározott szempontrendszer alapján – minden év március 31-ig jelentést készít a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter részére a tárgyévet megelõzõ év teljesítményértékelésének tapasztalatairól. (2) A közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter tájékoztatást kérhet a fegyveres szervet irányító minisztertõl és a honvédelemért felelõs minisztertõl a teljesítményértékelések tapasztalatairól. (3) A személyügyi központ módszertani támogatást nyújt a teljesítményértékelések elvégzéséhez.

584


2. szám

(4) A módszertan módosítását a személyügyi központ készíti elõ és a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter adja ki.

IX. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSHEZ, MINÕSÍTÉSHEZ FÛZÕDÕ JOGKÖVETKEZMÉNYEK 24. §

(1) A Kttv. 65. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak vonatkozásában a közszolgálati tisztviselõ munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelõ színvonalú, ha tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó minõsítése E szintû. (2) A Kttv. 118. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján „megfelelt fokozatú minõsítés” a C szintû minõsítés. (3) A Kttv. 121. § (1) bekezdésében a „megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minõsítés” a D és az E szintû minõsítés. (4) A Kttv. 235. § (1) bekezdésében a köztisztviselõ akkor nyújt kimagasló teljesítményt, ha minõsítése A szintû.

X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. §

(1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) A közszolgálati tisztviselõ és a hivatásos állomány tagja részére a teljesítményértékelés második félévre vonatkozó kötelezõ elemeit, valamint a közszolgálati tisztviselõ részére a teljesítményértékelés második félévre vonatkozó ajánlott elemeit 2013. évben 2013. július 31-ig kell megállapítani. (3) A közszolgálati tisztviselõk vonatkozásában a 2013. évre vonatkozó minõsítésnek a) 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között a szakmai munka értékelését, b) 2013. július 1-je és 2013. december 31-e között a teljesítményértékelés eredményét kell tekinteni. (4) A katonai állomány tagjára e rendelet szabályait 2014. január 1-jétõl kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2. szám

1. melléklet a 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelethez

Értékelő lap az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásáról és méréséről s.sz.

Teljesítménykövetelmények az értékelt egyéni teljesítménykövetelményének szöveges meghatározása

A mérés formája és az értékelő funkciója a teljesítés tételes mérése

100%

0%

kimagasló eredmény

jó eredmény

megfelelő eredmény

átlag alatti eredmény

elfogadhatatlan eredmény

jóval határidő előtt teljesült

határidő előtt teljesült

határidőre teljesült

késve teljesült

nem teljesült

jóval a meghatározott felett teljesült

a meghatározott felett teljesült

a meghatározottnak megfelelően teljesült

a meghatározott alatt teljesült

nem teljesült

kivételes teljesítmény 100-91%

jó teljesítmény 90-71%

megfelelő teljesítmény 70-51%

átlag alatti teljesítmény 50-41%

értékelő vezető mérése

1. elvárt határidő meghatározása

értékelő vezető mérése elvárt mérőpont, indikátor meghatározása értékelő vezető mérése n.


elvárt eredmény meghatározása

Teljesítményfokozatok

további egyéni teljesítménykövetelmények szöveges meghatározása és mérése a fentiek szerint a részmérések összesítése a mérés eredménye

Kelt,…………….év………..hó…….nap

10099

9897

9695

9493

9291

8683

8279

7875

7471

7067

6663

6259

5855

5451

5049

4847

4645

4443

4241

elfogadhatatlan teljesítmény 40-0% 4032241633 8-0 25 17 9

…………………. értékelő vezető

585

586


Értékelő lap az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásáról és értékeléséről s.sz.

1.

Teljesítménykövetelmények

az értékelt egyéni teljesítménykövetelményének szöveges meghatározása

Teljesítményfokozatok

100%

0%

kivételes teljesítmény

jó teljesítmény

megfelelő teljesítmény

átlag alatti teljesítmény

elfogadhatatlan teljesítmény

kivételes teljesítmény 100-91%


megfelelő teljesítmény 70-51%


elfogadhatatlan teljesítmény 40-0%

értékelő vezető értékelése 2.

az értékelt egyéni teljesítménykövetelményének szöveges meghatározása értékelő vezető értékelése

3.

az értékelt egyéni teljesítménykövetelményének szöveges meghatározása


Az értékelés formája és az értékelő funkciója a teljesítés értékelése, ha nem volt eredmény, határidő, mérőpont, indikátor meghatározva

értékelő vezető értékelése a részértékelések összesítése értékelő vezető értékelése

10099

9897

9695

9493

9291

9087

8683

8279

7875

7471

7067

6663

6259

5855

5451

5049

4847

4645

4443

4241

4033

3225

2417

169

8-0

Kelt,…………….év………..hó…….nap …………………. értékelő vezető 2. szám

2. szám


A kompetencia alapú munkamagatartás értékelő lap I.

1.

SZAKMAI PROFESSZIONALITÁS ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐI Figyelem a feladatok végrehajtására (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire figyel oda feladatai végrehajtására)

feladatait mindig, vagy szinte mindig nagy odafigyeléssel, kellő alapossággal végzi

az értékelő vezető értékelése

Szakszerűség, jogszerűség betartása, az írásbeli feladatok ellátásának színvonala

3.

(annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire szakszerűen és jogszerűen végzi munkáját, valamint annak jellemzése, hogy az értékelt amennyiben ezt a munkaköri feladatai megkívánják - mennyire figyel az általa készített írásos munkák rendezett külalakjára, helyesírására, stílusára és nyelvhelyességére)

mindig, vagy szinte mindig tartja a feladatvégrehajtására megadott határidőket 100% soha, vagy szinte soha nem merül fel munkájával kapcsolatban szakszerűségi és/vagy jogszerűségi kifogás, valamint az írásos munkáinak rendezettségével, helyesírásával, stílusával és nyelvhelyességével kapcsolatos probléma

4.

hogy az értékelt mennyit foglalkozik a munkájához szükséges általános és szakmai ismeretek elsajátításával, azokat milyen gyorsan tudja magáévá tenni, továbbá mennyire tartja fontosnak a szakmai feladatellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudásának, tapasztalatainak fejlesztését, illetve önfejlesztését, milyen ütemű a tanulási, következtetési, megértési és alkalmazási képessége) az értékelő vezető értékelése

általában nem merül fel munkájával kapcsolatban szakszerűségi és/vagy jogszerűségi kifogás, valamint az írásos munkáinak rendezettségével, helyesírásával, stílusával és nyelvhelyességével kapcsolatos probléma

kifejezetten sokat foglalkozik a munkavégzéséhez szükséges általános és szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek lehető leggyorsabb elsajátításával

az átlagnál többet foglalkozik a munkavégzéséhez szükséges általános és szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek gyors elsajátításával 100%

soha, vagy szinte soha nem figyel eléggé feladatai végrehajtására, nem alapos

10% többször előfordul, hogy nem tartja a feladatvégrehajtására megadott határidőket 10% többször előfordul, hogy munkájával kapcsolatban szakszerűségi és/vagy jogszerűségi kifogás merül fel, valamint az írásos munkáinak rendezettségével, helyesírásával, stílusával és nyelvhelyességével is alkalmanként problémák mutatkoznak

100%


A fejlődés igénye és üteme (annak jellemzése,

általában tartja a feladatvégrehajtására megadott határidőket

feladatait általában kevés odafigyeléssel és alapossággal végzi

általában nem tartja a feladat-végrehajtására megadott határidőket

soha, vagy szinte soha nem tartja a feladatvégrehajtására megadott határidőket

általános, hogy munkájával kapcsolatban szakszerűségi és/vagy jogszerűségi kifogás merül fel, valamint az írásos munkáinak rendezettségével, helyesírásával, stílusával és nyelvhelyességével is általában problémák mutatkoznak

mindig, vagy szinte mindig felmerül szakszerűségi és/vagy jogszerűségi kifogás munkájával kapcsolatban, valamint az írásos munkáinak rendezettségével, helyesírásával, stílusával és nyelvhelyességével is állandósuló problémák mutatkoznak


2.

értékelt mennyire tartja be az egyes feladatokhoz rendelt határidőket)

többször előfordul, hogy feladatai elvégzésére nem figyel oda eléggé

100%

az értékelő vezető értékelése Határidők betartása (annak jellemzése, hogy az

feladatait általában nagy odafigyeléssel, kellő alapossággal végzi

10%

az átlagnak megfelelő mértékben foglalkozik a munkavégzéséhez szükséges általános és szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek átlagos tempójú elsajátításával

az átlagnál kevesebbet foglalkozik a munkavégzéséhez szükséges általános és szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával, melyeket az átlagosnál lassabb ütemben tesz a magáévá

egyáltalán nem foglalkozik a munkavégzéséhez szükséges általános és szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával, továbbá a fejlődése ütemét sem lehet érdemben értékelni

10%

587

588

Az elvégzett feladatok ellenőrzése, korrigálása, felelősségvállalás az elkövetett hibákért (annak jellemzése, hogy az értékelt 5.

mennyire ellenőrzi feladatellátását, mennyire vállal felelősséget saját hibáiért, és hogyan javítja ki azokat)

elvégzett feladatait mindig, vagy szinte mindig ellenőrzi, esetleges tévedéseit önállóan korrigálja és vállalja a felelősséget saját hibáiért

általában betartja a közszolgálatban elfogadott, a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési és/vagy alaki szabályokat, munkakörnyezete általában rendezett

többször előfordul, hogy nem tartja be a közszolgálatban elfogadott, a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési és/vagy alaki szabályokat, többször előfordul, hogy munkakörnyezete rendezetlen

100%

jellemzése, hogy az értékelt milyen gyorsan végzi el feladatait, továbbá, hogy mennyi feladatot vállal, mennyire szorgalmas)

feladatait a lehető leggyorsabban végzi el mindig, vagy szinte mindig többet vállal, mint mások, és a többletfeladatokat is kiváló színvonalon látja el

általában nem tartja be a közszolgálatban elfogadott, a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési és/vagy alaki szabályokat, munkakörnyezete általában rendezetlen

soha, vagy szinte soha nem tartja be a közszolgálatban elfogadott, a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési szabályokat, munkakörnyezete mindig, vagy szinte mindig rendezetlen

10%

Aktivitás, reagálás (annak jellemzése, hogy az értékelt milyen gyorsan, milyen aktívan reagál az új helyzetekre, kihívásokra) az értékelő vezető értékelése

feladatait általában gyorsabban végzi el, általában többet vállal, mint mások és a többletfeladatokat is megfelelő színvonalon látja el

feladatait elfogadható ütemben végzi el, legtöbbször annyit vállal, mint mások, vagy ha mégis többet vállal másoknál, akkor a többletfeladatokat sokszor nem megfelelő színvonalon látja el

100%


8.

10%

TERHELHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐI Munkatempó és feladatvállalás (annak

7.

elvégzett feladatait soha, vagy szinte soha nem ellenőrzi, esetleges tévedéseit figyelmeztetésre sem korrigálja, hibáiért nem vállalja a felelősséget

mindig, vagy szinte mindig aktívan és a lehető leggyorsabban reagál az új helyzetekre

általában aktívan és gyorsan reagál az új helyzetekre 100%

feladatait általában lassan végzi el, és a legtöbbször kevesebbet is vállal másoknál


(annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire tartja be a közszolgálatban dolgozóktól elvárható általános magatartási, viselkedési és öltözködési szabályokat, és/vagy az alakisággal összefüggő előírásokat, továbbá annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire figyel munkakörnyezetének rendezettségére, tisztaságára)

mindig, vagy szinte mindig betartja a közszolgálatban elfogadott, a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési és/vagy alaki szabályokat, munkakörnyezete mindig, vagy szinte mindig rendezett


III.

elvégzett feladatait általában nem ellenőrzi, esetleges tévedéseit figyelmeztetésre korrigálja, a legtöbbször nem vállalja a felelősséget saját hibáiért

RENDEZETTSÉG ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐJE A közszolgálatból és a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési szabályok és/vagy az alakiság betartása, valamint a munkakörnyezet rendezettsége

6.

többször előfordul, hogy elvégzett feladatait nem ellenőrzi, esetleges tévedéseit önállóan nem korrigálja és nem vállalja hibáiért a felelősséget

100%


II.

elvégzett feladatait általában ellenőrzi, esetleges tévedéseit részben önállóan korrigálja és az esetek többségében vállalja a felelősséget saját hibáiért

feladatait elfogadhatatlanul lassan végzi el és soha, vagy szinte soha nem vállal többletfeladatokat

10% többször előfordul, hogy passzív és késve reagál az új helyzetekre

általában passzív és késve reagál az új helyzetekre

mindig, vagy szinte mindig passzív és késve reagál az új helyzetekre

10%

2. szám

2. szám

Stressztűrés és pszichés terhelhetőség (annak 9.

jellemzése, hogy az értékelt mennyire bírja azt a stresszt és pszichés terhelést, ami munkájából adódóan rá nehezedik)

a munkával járó stresszt és pszichés terhelést kitűnően bírja

10%

indokolatlanul nem hiányzott az értékelt időszakban, mindig, vagy szinte mindig időben érkezett, illetve távozott, mindig több rendkívüli munkaidőt vállalt, mint mások, munkaidőben soha, vagy szinte soha nem intézet személyes ügyeket

általában indokolatlanul nem hiányzott, időben érkezett, illetve távozott, több rendkívüli munkaidőt vállalt, mint mások, munkaidőben általában nem intézett személyes ügyeket

többször előfordult, hogy indokolatlanul hiányzott, késett, illetve a munkaidő befejezése előtt távozott, nem vállalt rendkívüli munkaidőt és munkaidőben személyes ügyeket intézett

nagyon gyakran előfordult, hogy indokolatlanul hiányzott, késett, illetve a munkaidő befejezése előtt távozott, nem vállalt rendkívüli munkaidőt és munkaidőben személyes ügyeket intézett

munkáját általában megfelelő motiváltsággal, a meghatározott követelmények eredménnyel záródó teljesítésével fejezi be

többször előfordul, hogy munkáját átlag alatti motiváltsággal, a meghatározott követelmények jelentős hányadát tekintve eredménytelenül fejezi be

munkáját általában motiválatlanul, a meghatározott követelmények legnagyobb részét eredmény nélkül fejezi be

100%

munkaidejének nagyobb hányadában indokolatlanul hiányzott, soha, vagy szinte soha nem érkezett időben, mindig, vagy szinte mindig a munkaidő befejezése előtt távozott, soha, vagy szinte soha nem vállalt rendkívüli munkaidőt, a munkaidőben szinte csak személyes ügyeit intézte 10%

SZEMÉLYES ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐI Eredmény-orientáció, motiváltság (annak

11.

a munkával járó stresszt és pszichés terhelést elfogadhatatlanul rosszul bírja

jellemzése, hogy az értékelt a számára meghatározott teljesítménykövetelményeket mennyire eredmény-orientáltan és motiváltan teljesíti) az értékelő vezető értékelése

munkáját mindig, vagy szinte mindig kiemelkedő motiváltsággal, a meghatározott követelmények kiváló eredménnyel záródó teljesítésével fejezi be

100%


hogy az értékelt hiányzott-e indokolatlanul az adott értékelési időszakban, továbbá, hogy az értékelt mennyire tartja be a pontos munkakezdést és a munkabefejezést, hogyan viszonyul a rendkívüli munkaidőhöz, valamint mennyi időt tölt munkahelyén személyes ügyeinek intézésével)


V.

a munkával járó stresszt és pszichés terhelést az átlagnál kevésbé bírja

MUNKAIDŐ ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐJE

A munkaidő kihasználása (annak jellemzése,

10.

a munkával járó stresszt és pszichés terhelést az átlagnak megfelelően bírja

100%


IV.

a munkával járó stresszt és pszichés terhelést jól bírja

munkáját mindig, vagy szinte mindig motiválatlanul, a meghatározott követelményeket tekintve eredménytelenül fejezi be

10%

589

590

12.

Kommunikáció (annak jellemzése, hogy az értékeltnek milyen a verbális és a non verbális kommunikációja, mennyire képes a mások által leírtakat, elmondottakat megérteni, a kapott információkat másokkal megosztani, nyíltan kommunikálni és ráhangolódni mások gondolkodására)

soha, vagy szinte soha nem merül fel kommunikációjával kapcsolatos probléma, hiányosság

13.

többször előfordul, hogy kommunikációjával és/vagy annak bizonyos területeivel kapcsolatban alkalmanként problémák, hiányosságok mutatkoznak

100%

az értékelő vezető értékelése soha, vagy szinte soha nem merül fel csoportmunkájával és együttműködésével kapcsolatos probléma, hiányosság

általában nem merül fel csoportmunkájával, együttműködésével kapcsolatban probléma, hiányosság

általános, hogy kommunikációjával és/vagy annak bizonyos területeivel kapcsolatban problémák, hiányosságok vannak

mindig, vagy szinte mindig felmerül, hogy kommunikációja és/vagy annak bizonyos területei nem érik el a kívánt szintet

10%

többször előfordul, hogy csoportmunkájában és együttműködésében alkalmanként problémák, hiányosságok mutatkoznak

100%

általános, hogy csoportmunkájával, együttműködésével problémák, hiányosságok vannak

mindig, vagy szinte mindig felmerül, hogy csoportmunkája és együttműködési készsége nem éri el a kívánt szintet

10%


Problémamegoldás (annak jellemzése, hogy az 14.

értékelt mennyire képes a munkavégzés során felmerülő problémákkal szembenézni, keresni azok okait és megoldási lehetőségeit, továbbá a megoldás lehetséges következményeit is)

soha, vagy szinte soha nem merül fel problémamegoldásával kapcsolatos nehézség, hiányosság

általában nem merül fel problémamegoldásával kapcsolatban nehézség, hiányosság

többször előfordul, hogy problémamegoldásában alkalmanként nehézségek, hiányosságok mutatkoznak

általános, hogy problémamegoldásával kapcsolatban nehézségek, hiányosságok vannak

100%

mindig, vagy szinte mindig felmerül, hogy problémamegoldási készsége nem éri el a kívánt szintet 10%


VI.


Csapatmunka, együttműködés (annak jellemzése, hogy az értékelt munkavégzése során hogyan képes másokkal együttműködni, velük a feladatokat, illetve a felelősséget úgy megosztani, hogy közben az elérendő cél és az eredmény ne kerüljön veszélybe, továbbá hajlandó-e magától segítséget felajánlani, ötleteket és információkat átadni másoknak)

általában nem merül fel kommunikációjával kapcsolatban probléma, hiányosság

A VEZETÉS MINŐSÉGI SZEMPONTJAI (csak a vezető beosztásban dolgozók értékelésérnek értékelési tényezői) Az erőforrássokkal való gazdálkodás

15.

(Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás: annak jellemzése, hogy az értékelt vezető mennyire hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló emberi erőforrással, fluktáció Anyagi, technikai és pénzügyi erőforrással való gazdálkodás:annak jellemzése, hogy az értékelt vezető mennyire hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló anyagi, technikai és pénzügyi erőforrásokkal) az értékelő vezető értékelése

mindig, vagy szinte mindig hatékonyan használja ki az általa vezetett szervezeti egység erőforrásait

100%

általában hatékonyan használja ki az általa vezetett szervezeti egység erőforrásait

többször előfordul, hogy nem használja ki hatékonyan az általa vezetett szervezeti egység erőforrásait

általában nem használja ki hatékonyan az általa vezetett szervezeti egység erőforrásait

soha, vagy szinte soha nem használja ki hatékonyan az általa vezetett szervezeti egység emberi erőforrásait 10%

2. szám

2. szám

ÉRTÉKELÉS ÖSSZESEN: kivételes teljesítmény 100-91%

a kompetencia alapú munkamagatartás minősítése

megfelelő teljesítmény 70-51%/



100% az értékelő vezető értékelése

100 99

9897

9695

9493

9291

9087

8683

8279

elfogadhatatlan teljesítmény 40-0%

10% 7875

7471

70-67

66-63

6259

58-55

5049

4847

4645

4443

4241

4033

3225

2417

169

8-0

………………… értékelő vezető


Kelt,…………….év………..hó…….nap

591

592


2. szám


A teljesítményértékelés kompetencia térképe

Sorszám

kompetenciák

a vezetők kompetencia osztályába ajánlott kompetenciák

a munkatársak kompetencia osztályába ajánlott kompetenciák

1.

döntésképesség

2.

csoportok irányítása

X

3.

egyéb ismeretek alkalmazásának képessége

X

X

4.

etikus magatartás/megbízhatóság

X

X

5.

felelősségtudat

X

X

6.

határozottság, magabiztosság

X

X

7.

integritás

X

X

8.

kapcsolattartás

X

X

9.

konfliktuskezelés

X

X

10.

mások megértése (empátia)

X

X

11.

mások motiválása

X

X

12.

munkatársak fejlesztése

X

13.

önállóság

X

X

14.

rendszergondolkodás

X

X

15.

rugalmasság

X

X

16.

stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás

X

17.

szabálytudat és fegyelmezettség

X

X

18.

szakmai ismertek alkalmazásának szintje

X

X

19.

szervezet iránti lojalitás

X

X

20.

szervezőkészség

21.

teljesítményértékelés készsége

22.

tervezőkészség

23.

ügyfél-orientáltság (partnerközpontúság)

X

24.

változások irányítása

X

25.

változásokra való nyitottság, kezdeményezőkészség

X

vezetési technikák (tervezőkészség, szervezőkészség, vezetés, irányítás, döntésképesség, követelménytámasztás, delegálás, ellenőrzés)

X

26.

X

X X X X

X

2. szám


593

A Kormány 1021/2013. (I. 22.) Korm. határozata az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján folyósított juttatás összegének megemelésérõl 1. A Kormány egyetért azzal, hogy az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet) alapján folyósított juttatás összege 2013. január 1. napjától kezdõdõ hatállyal 50%-os mértékben megemelésre kerüljön. 2. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erõforrások miniszterét, hogy kölcsönösen együttmûködve tegyék meg a szükséges intézkedéseket az 1. pont szerinti cél megvalósítását fedezõ forrás megteremtése és a jelen határozatban foglaltak végrehajtása érdekében. Felelõs: nemzetgazdasági miniszter emberi erõforrások minisztere Határidõ: azonnal 3. A Kormány egyetért azzal, hogy az egyes, tartós idõtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére a 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján folyósított juttatás összege 2014. évben további, a 2012. évben folyósított életjáradék-összeg 50%-ának megfelelõ mértékben megemelésre kerüljön. 4. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erõforrások miniszterét, hogy kölcsönösen együttmûködve tegyék meg a szükséges intézkedéseket a 3. pont szerinti cél megvalósítását fedezõ forrás megteremtése és a jelen határozatban foglaltak végrehajtása érdekében. Felelõs: nemzetgazdasági miniszter emberi erõforrások minisztere Határidõ: 2013. május 31. 5. Ez a határozat a közzétételét követõn napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1022/2013. (I. 22.) Korm. határozata a Jabil Circuit Magyarország Kft. magyarországi nagybefektetõvel való stratégiai megállapodás megkötésérõl A Kormány felhatalmazza a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelõs államtitkárát, hogy a Magyarország Kormánya és a Jabil Circuit Magyarország Szerzõdéses Gyártó Kft. (3580 Tiszaújváros, Huszár Andor út 1., cégjegyzékszám: 05-09-010773) között kötendõ stratégiai együttmûködési megállapodást a Kormány nevében aláírja. Felelõs: Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelõs államtitkára Határidõ: azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

594


2. szám

Az Alkotmánybíróság 2/2013. (I. 23.) AB határozata az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezései és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról, valamint alkotmányos követelmény megállapításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdésének, valamint a 131. § (1) és (3) bekezdéseinek, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 157. §-ának és 251. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébõl, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdésébõl fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére örökösként kötelezett személy a vele szemben indult eljárásban hozott külön határozat ellen jogorvoslattal élhessen, és ennek keretében vitathassa az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását is. 2. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 251. § (1) bekezdése és az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése megsemmisítésére és konkrét ügyben történõ alkalmazása tilalmának megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a Legfelsõbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. és Kfv.I.35.471/2007/12. számú végzéseinek megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I.

1. Az indítványozók jogi képviselõjük útján 2009. június 12-én alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 251. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos kimondása és konkrét ügyben történõ alkalmazása tilalmának megállapítása iránt. 2. Alkotmányjogi panaszuk elõzményeként a mellékelt iratokból megállapítható, hogy az adóhatóság másodfokon az indítványozók édesapjával (a továbbiakban: örökhagyó) szemben nagy összegû adóhiányt állapított meg, és ahhoz kapcsolódóan adóbírságot, valamint késedelmi pótlékot szabott ki. Az örökhagyó az adóhatósági határozattal szemben keresettel élt, amelyet követõen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 9.K.21.542/2006/15. számú ítéletében megállapította, hogy az adóhatóság döntése megalapozatlan és jogszabálysértõ, ezért a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, valamint az alperes adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet ellen az adóhatóság felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsõbb Bírósághoz, a kérelem érdemi elbírálását megelõzõen azonban az örökhagyó elhunyt. A Legfelsõbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. számú végzésével a pert a Pp. 157. § g) pontja alapján – az örökhagyó halála miatt – megszüntette arra hivatkozással, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja. Emellett egyidejûleg a Pp. 251. § (1) bekezdésére hivatkozással hatályon kívül helyezte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság ítéletét is. A Pp. 251. § (1) bekezdése szerint: „Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, az elsõfokú bíróság ítéletét végzéssel, teljes egészében, vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.” A végzés ellen már az indítványozók éltek – kijavítási kérelem formájában – jogorvoslati kérelemmel, a Legfelsõbb Bíróság azonban ezt a Kfv.I.35.471/2007/12. számú végzésével elutasította, megállapítva azt, hogy a kérelem valójában a korábbi végzés módosítására irányult. Az így kialakult helyzet az indítványozók álláspontja szerint azért sérelmes számukra, mert a Legfelsõbb Bíróság döntésével az adóhatóság az örökhagyót fizetésre kötelezõ másodfokú határozata – az adóhatóság álláspontja szerint – ismét hatályossá vált. Ennek alapján az adóhatóság most már az indítványozókat, mint az örökhagyó örököseit kötelezte az adóhiány megfizetésére az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdése a) pontjára hivatkozással. 3. Az indítványozók az Alkotmánybíróság IV/47-1/2012. számú végzésének átvételét követõen – amely egyebek mellett arra irányult, hogy az indítványozók egészítsék ki az indítványukat a tekintetben, hogy az általuk támadott rendelkezés az Alaptörvény mely rendelkezéseit sérti és miért – 2012. március 29-én benyújtott beadványukban indítványukat jelentõsen kiterjesztették, így a Pp. 251. § (1) bekezdésének megsemmisítése mellett már az Art. 35. § (2) bekezdésének megsemmisítését is indítványozták, egyidejû alkalmazási tilalom kimondásával, és kérik a Legfelsõbb Bíróság

2. szám


595

Kfv.I.35.471/2007/9., valamint Kfv.I.35.471/2007/12. számú végzéseinek a megsemmisítését. Az indítványozók kérik továbbá a Pp. 251. § (1) bekezdése és az Art. 35. § (2) bekezdése vonatkozásában alkotmányos követelmény kimondását is. A kiegészített indítvány az Alkotmánybíróság hatásköreként az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. és 27. §-ait jelöli meg. A Pp. 251. § (1) bekezdésének közigazgatási perekben történõ alkalmazása, és az ennek alapján hozott legfelsõbb bírósági végzések az indítványozók álláspontja szerint sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, a XXX. cikk (1) bekezdését, a 25.cikk (2) bekezdése b) pontját valamint a 28. cikkét. Az indítványozók az indítvány-kiegészítésben új tényként jelzik, hogy az adóhatóság õket, mint örökösöket kötelezõ másodfokú határozatával szemben az örökhagyó özvegyével együtt keresettel éltek. Ennek nyomán a Fõvárosi Törvényszék elõtt 13.K.33.368./2010. ügyszámon jelenleg per van folyamatban. Álláspontjuk szerint azonban a „Törvényszék elõtti perben a Legfelsõbb Bíróság döntése és az azzal kijelölt jogalap már nyilvánvalóan nem felülbírálható, így a jogalap vitathatóságának hiányában a Törvényszéknek kizárólag az Alkotmánybíróság kedvezõ döntése esetén nyílik módja a jogsértõ közigazgatási határozatra alapozott fizetési kötelezettséget törölni és a jogsértõ helyzetet orvosolni.” II.

Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését. 1. Az Alaptörvénynek az indítvánnyal érintett rendelkezései: „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.” „XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerû határidõn belül bírálja el.” (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” „XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, a gazdaságban való részvételének megfelelõen mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” „25. cikk (2) A bíróság dönt b) a közigazgatási határozatok törvényességérõl;” „28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsõsorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” 2. A Pp. támadott rendelkezése: „251. § (1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, az elsõfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.” 3. Az Art. támadott rendelkezése: „35. § (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tõle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhetõ: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,”

III.

Az Alkotmánybíróság tanácsa megvizsgálta, hogy a beadvány megfelel-e az Alaptörvényben és az Abtv.-ben foglalt, az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak. 1. Az indítványozók gondoskodtak a jogi képviseletrõl. [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés.] 2. Az indítványozók az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó jogszabályhelyként az Abtv. 26. és a 27. §-ait jelölték meg.

596


2. szám

3. Az indítványozók az indítványban az Alaptörvényben biztosított egyes jogaik sérelmét állítják és magyarázzák. [Abtv. 52. § (1) b) pont.] A Pp. 251. § (1) bekezdését és az Art. 35. § (2) bekezdését, továbbá az ezen szabályok alkalmazásával meghozott két bírói döntést ellentétesnek tartják a jogállamiság alkotmányos alapértékével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, a jogorvoslathoz való joggal és azzal az alaptörvényi rendelkezéssel, mely szerint a közigazgatási határozatok törvényességérõl a bíróság dönt. Az indítványozók álláspontja szerint ezen alaptörvényi rendelkezéseket sérti, hogy egy jogerõs ítéletben megalapozatlannak és jogszabálysértõnek ítélt közigazgatási határozat alapján kell az indítványozóknak, mint örökösöknek a nagy összegû adótartozást megfizetniük. 4. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezéseket: a Pp. 251. § (1) bekezdését és, az Art. 35. § (2) bekezdését. [Abtv. 52. § (1) bekezdés c) pont.] 5. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, így a B) cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, a XXX. cikk (1) bekezdését a 25. cikk (2) bekezdése b) pontját és a 28. cikkét. [Abtv. 52. § (1) bekezdés d) pont.] 6. Az indítvány tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. [Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pont.] 7. Az indítvány kifejezett kérelmet tartalmaz a jogszabályi rendelkezések megsemmisítésére, a konkrét ügyben történõ alkalmazási tilalom, valamint alkotmányos követelmény kimondására. [Abtv. 52. § (1) bekezdés f) pont.] 8. Az indítványt – az Abtv. 26 § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszra vonatkozó szabályok szempontjából – határidõben nyújtották be, mind az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése, mind az Abtv. rendelkezései alapján. Az indítványozók eredeti – a Pp. 251. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló – alkotmányjogi panaszukat a Legfelsõbb Bíróság 2009. március 19-én kelt, és 2009. április 14-én kézbesített, Kfv.I.35.471/2007/12. számú végzésével összefüggésben terjesztették elõ. Az eredeti indítvány 2009. június 12-én érkezett az Alkotmánybíróságra. Az Alkotmánybíróság által az Abtv. 73. § (1) bekezdése szerint kibocsátott indítvány-kiegészítési felszólításra az indítványozók indítvány-kiegészítése 2012. március 29-én, határidõben érkezett az Alkotmánybíróságra. 9. Az indítványozók az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti „egyedi ügyben érintett személyeknek” minõsülnek, mert örökösként fizetési kötelezettség terheli õket egy vitatott, és a bíróság részérõl megalapozatlannak és jogszabálysértõnek ítélt, az adóhatóság álláspontja szerint jogerõs közigazgatási határozaton alapuló – eredetileg az örökhagyóval szemben megállapított – adóhátralék-megfizetési ügyben. Ez az érintettség jelenleg is fennálló és közvetlen. 10. Az indítványozók álláspontja szerint a megsemmisíteni kért jogszabályhelyek alkalmazása folytán alaptörvény-ellenes helyzet állt elõ. 11. Az indítványozók „alaptörvényben biztosított jogaik sérelmére” hivatkoztak, és megjelölték az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, a XXX. cikk (1) bekezdését, a 25. cikk (2) bekezdése b) pontját és 28. cikkét. 12. Az indítványozók jogelõdje, az örökhagyó a „jogorvoslati lehetõségeit már kimerítette”, a hatósági döntést megfellebbezte, majd a másodfokú határozat felülvizsgálata iránt is keresetet nyújtott be, és az ügy a Legfelsõbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott végzésével zárult, amely végzés kézhezvételét követõen fordultak az indítványozók alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. 13. Az indítványozók által felvetett problémák közül több – különösen a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme, a közigazgatási határozatok bíróság általi felülvizsgálhatósága követelményének a sérelme és a jogorvoslathoz való jog sérelme – alapvetõ alkotmányjogi jelentõségû kérdésnek tekintendõk. Az alkotmányjogi panaszt a fentiekre tekintettel az Abtv. 26. § (1) bekezdés alapján az Alkotmánybíróság tanácsa befogadta, és az Alkotmánybíróság teljes ülése az alábbiak szerint bírálta el. IV.

Az indítvány az Art. 35. § (2) bekezdése és a Pp. 251. § (2) bekezdése Alaptörvénybe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazási tilalom kimondására irányuló részében megalapozatlan. 1. A Pp. és az Art. beadványban megjelölt rendelkezéseivel szemben az indítványozók arra hivatkoztak, hogy ezek sértik az Alaptörvény jogállam klauzuláját, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, az Alaptörvény azon rendelkezését, miszerint a közigazgatási határozatok törvényességérõl a bíróság dönt, valamint a teherbíró képességhez és a gazdaságban való részvételhez igazodó közteherviselés elvét.

2. szám


597

2. Az indítvány – bár állítja a támadott szabályok vonatkozásában a jogállamiság és a teherbíró képességhez és a gazdaságban való részvételhez igazodó közteherviselés elveinek sérelmét – nem tartalmaz semmilyen releváns alkotmányjogi indokolást ezeknek az állításoknak az alátámasztására, ezért ezen állítások vizsgálatát az Alkotmánybíróságnak mellõznie kellett. 3. A jelen ügyben a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme értelemszerûen a bírói döntések, illetve az ezeket megelõzõ eljárások kapcsán merülhet fel, mivel ez a jog azokat a garanciákat jelenti elsõsorban, amelyeknek az a rendeltetése, hogy az (alap)jogok bíróságok elõtti érvényesítése olyan eljárásban történjék, amely biztosítékot jelent a törvényes és elfogulatlan döntésre. Minthogy az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 27. §-ában szabályozott eljárás kezdeményezését vissza kellett utasítania, ezért a jelen ügyben a bírói döntések tartalma, valamint a döntésekhez vezetõ eljárások tisztességes volta sem vizsgálható. 4. Az indítványozók állítása szerint sérült az Alaptörvénynek azon rendelkezése is, amely szerint a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességérõl. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a kérelemben szereplõ tények és a csatolt iratok alapján megállapítja, hogy sem az indítványozók, sem pedig az indítványozók helytállási kötelezettségét megalapozni látszó – az örökhagyóval szemben „lefolytatott” eljárásokban – nem sérült a közigazgatási határozatokkal szembeni bíróhoz fordulás joga. Az elõadott tényállás alapján az örökhagyónak volt lehetõsége a vele szemben fizetési kötelezettséget megállapító döntést tartalmazó közigazgatási határozatot bíróság elõtt megtámadni, és éppen az e határozattal szembeni kereset alapján helyezte hatályon kívül a bíróság a kötelezettséget megállapító határozatot, mint megalapozatlant és jogszabálysértõt, valamint utasította a közigazgatási szervet új eljárásra. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozók esetében nem sérült a bírósághoz fordulás joga, hiszen az Art. 35. § (2) bekezdését alkalmazhatónak vélõ másodfokú közigazgatási hatóság döntésével szemben keresettel éltek, amelynek eredményeként a Fõvárosi Törvényszék elõtt jelenleg is per van folyamatban. Kétségkívül megállapítható tehát, hogy mind az alap közigazgatási eljárást követõen az örökhagyó, mind pedig az Art. 35. § (2) bekezdésére alapozott közigazgatási eljárásban az indítványozók élhettek és éltek is a közigazgatási határozatokkal szemben a keresetindítási jogukkal, ezért az Alkotmánybíróság a jelen ügyben nem ítéli megalapozottnak a közigazgatási határozatokkal szembeni bírósághoz fordulási jog sérelmének állítását. 5. Az Alkotmánybíróság végezetül megvizsgálta a jogorvoslathoz való jog sérelmére való hivatkozást. Az örökhagyóval szemben az alapügyben lefolytatott közigazgatási eljárásban, az elsõ fokon eljárt közigazgatási szerv határozatával szemben örökhagyó fellebbezéssel élt, a másodfokon eljáró, az elsõ fokon hozott döntést helyben hagyó közigazgatási szerv döntését pedig keresettel támadta a bíróságnál. Az indítványozók a velük szemben az Art. 35. § (2) bekezdésére alapozott eljárásban az elsõ fokon eljárt közigazgatási szerv határozatával szemben fellebbezéssel éltek, majd a másodfokon eljárt hatóság határozatát a bíróságon keresettel támadták meg. Ténykérdés ez alapján, hogy a jogorvoslati fórumrendszer igénybevételét nem gátolták és akadályozták meg sem a támadott normák, sem más jogszabályi rendelkezések, sõt a fórumrendszer teljes körû kimerítésére került sor az alapügyben, az indítványozók esetében pedig egy, még folyamatban lévõ eljárásról van szó. 5.1. Az örökhagyóval szemben megkezdett, de halála miatt érdemben be nem fejezett eljárásba ugyanakkor az indítványozók nem tudtak „belépni”, miután a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a magánszemély olyan személyes jellegû fizetési kötelezettsége, amely jogviszonyban jogutódlásnak a Legfelsõbb Bíróság álláspontja szerint nincs helye. A Legfelsõbb Bíróság tehát, az örökhagyó adóhátralék-megállapítására irányuló eljárásban a Pp. 157. § h) pontja alapján a pert megszüntette, de ugyanígy, a megismételt eljárást folytató közigazgatási szervnek is meg kellett szüntetnie a közigazgatási eljárást az örökhagyó adózóval szemben a Ket. 31. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Az adózó örökhagyóval szemben megindított alapügy érdemi befejezését tehát, részben az ügyfél halála, részben pedig a jogutódlás állított kizártsága akadályozta meg. 5.2. A jogorvoslathoz való jog másik – a jelen ügyben kétségkívül igen nagy jelentõséggel bíró – eleme annak terjedelme, azaz teljes körûsége, illetve korlátozottsága. Jelen ügyben az indítványozók jogorvoslathoz való jogának sérelmét éppen abban jelölik meg, hogy ez a jog erõteljesen korlátozott, és az alapkötelezettség jogalapját és összegszerûségét tekintve ki is van zárva, mivel a folyamatban lévõ bírósági eljárásban már csak az örökösi mivoltukat és a fizetési kötelezettségük arányát vitathatják. Ezt a jogi helyzetet támasztja alá a Kúria ítélkezési gyakorlata is. A Legfelsõbb Bíróság Kfv.V.35.136/2010. számú ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy: „Az adó megfizetésére kötelezettek adózási kötelezettsége származékos, és az eredeti kötelezett helyetti helytállásra, az eredeti kötelezett által meg nem fizetett, tõle be nem hajtható adó megfizetésére vonatkozik. Az adó megfizetésére kötelezõ határozatok tekintetében a jogalap: az adó adózó általi meg nem fizetése és tõle való behajthatatlansága. […] Az adót esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez, ha azonban az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tõle nem lehet

598


2. szám

behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhetõk az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott személyek. E jogszabályhelyre alapított határozatok elleni jogorvoslat során nem az adózóval, hanem az adó megfizetésére kötelezettel szemben hozott határozatok jogszerûsége bírálható felül, figyelemmel az Art. 123. §-ára, 143. § (1) bekezdésére, és a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdéseire. A pénzügyi jogviszonyra és ebbõl eredõ jogviták elbírálására vonatkozó anyagi és eljárási szabályok nem adnak lehetõséget arra, hogy az adó megfizetésére kötelezett személy az adózó ellen indult eljárásokban félként eljárjon, vagy az adózóval szemben hozott jogerõs határozatot utóbb vitássá tehesse. Az adófizetésre kötelezettel szemben az adófizetésre kötelezõ határozat meghozatala nem vezethet arra, hogy újra megnyíljanak azok a jogvédelmi eszközök, amelyeket az adózó a közte és az adóhatóság közötti jogvitában korábban már érvényesített, vagy amelyekkel bármely okból nem élt. […] Az adó megfizetésére kötelezett igénybe veheti a jogorvoslati eszközöket, és ennek keretében vitathatja a kötelezését is, de a vele szemben hozott határozat ellen irányuló fellebbezés, felügyeleti intézkedés iránti kérelem vagy kereset benyújtása során már nem vitathatja az adóhatóság által az adózó terhére jogerõsen elõírt tartozás jogcímét, a végrehajtható okirat szerinti összegszerûségét.” 5.3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Art. 35. § (2) bekezdése alkalmazhatóságának egyértelmû és elengedhetetlen feltétele egy, az ezt megelõzõ közigazgatási vagy peres eljárás eredményeként keletkezett jogerõs és végrehajtható hatósági vagy bírói döntés. A jogi norma szövegébõl ez világosan és kétségbevonhatatlanul következik. Az alkalmazási elõfeltételként meghatározott „esedékes adó” meg nem fizetése félreérthetetlenül, határozottan és kimondottan a követelés jogerõs és végrehajtható, továbbá lejárt minõségét jelenti. Ennek az alapfeltételnek eleget tevõ határozat egy megszüntetõ végzéssel zárult közigazgatási eljárás eredményeként természetesen nem állhat elõ. Ezzel egyezõen értékeli és értelmezi az Art. 35. § (2) bekezdésének jelentését és tartalmát a Legfelsõbb Bíróság is. Így a Legfelsõbb Bíróság Kfv.I.5.063/2008/4. számú ítéletében kimondta, hogy „[a]z olyan másodfokú határozat, amely az adó-megfizetésre kötelezhetõ személyek adókötelezettségét a nélkül állapítja meg, hogy ellenük az adóigazgatási eljárást az Art. szabályainak megfelelõen lefolytatta volna, jogszabálysértõ. Az ilyen jogszabálysértés az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges, és bírósági eljárásban nem orvosolható eljárási jogszabálysértésnek minõsül az elõzõekben részletezettek miatt és azért is, mivel korlátozza az adó-megfizetésre kötelezetteket megilletõ alapvetõ jogokat, az adóigazgatási eljárás kétfokúságához, és a jogorvoslathoz való jogot is. Az Art 35. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tõle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhetõ az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében pedig örökrészük arányában. A perbeli esetben az iratokból megállapíthatóan nem áll rendelkezésre olyan jogerõs határozat, amely az adózó terhére 1997. január – március hónapokra nézve áfa adónemben adótartozást állapítana meg. Utal a Legfelsõbb Bíróság egyebekben arra, hogy az e perbelivel azonos, illetve hasonló tényállású ügyekben már korábban is ugyanilyen jogi álláspontra helyezkedett. [KGD 2007.149., KGD 2008.40., BH 2007.278.]” A Legfelsõbb Bíróság ugyanakkor egy másik ítéletében (Legfelsõbb Bíróság Kfv.V.35.160/2010./7. számú ítélet) – elsõsorban az adóhatóságok számára – megadta az Art. megfelelõ alkalmazásának kereteit. Megállapította, hogy „[a]z Art. 35. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja értelmében az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tõle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhetõ az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában. Az adó soron kívüli megállapítását az Art. 131. §-a szabályozza. Az (1) és (3) bekezdések szerint, ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szûnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyérõl történõ tudomásszerzést követõen az örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelõ tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megilletõ költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére az örökrésze arányában történõ kiutalásáról. E jogszabályok egyértelmûen akként rendelkeznek, hogy az adózó halála esetén az adó megfizetésére az örököse köteles.” 5.4. Az Alkotmánybíróság egyebekben megállapítja, hogy nem sérti az Alaptörvényben deklarált jogorvoslathoz való jogot az a szabályozás, amely – tekintettel a jogi normában tételesen felsorolt, speciális jogviszonyban lévõ személyek körében – mögöttes felelõsségi jelleggel olyan megfizetésre kötelezést tesz lehetõvé, amely eredetileg nem a megfizetésre kötelezettekkel szemben keletkezett, de a kapcsolatuk jellegébõl adódóan megfizetésre kötelezésüknek ésszerû indoka van és a kötelezés elõfeltétele jogerõs közigazgatási vagy bírói döntés, amely olyan eljárásban keletkezett, ahol az eredetileg kötelezett személy élt vagy élhetett volna jogorvoslati jogával.

2. szám


599

Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. 251. § (1) bekezdése és az Art 35. § (2) bekezdése Alaptörvénybe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazási tilalom kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. V.

Az indítvány az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 27. §-a szerinti eljárását kezdeményezõ részében érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az indítványozók az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó jogszabályhelyként az Abtv. 26. §-a mellett az Abtv. 27. § is megjelölik, és kérik az örökhagyó ügyében keletkezett két legfelsõbb bírósági végzés megsemmisítését. Az Abtv. 27. § szerinti eljárásban a bírói döntések vizsgálata és ennek alapján – amennyiben igazolódik a döntések alaptörvény-ellenessége – megsemmisítése az alábbiak szerint nem lehetséges. Az Alkotmánybíróság a bírói döntések felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét a 2012. január 1-jén hatályba lépett Abtv. tartalmazza, korábban ez a jogintézmény a hazai jogban nem létezett. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétõl számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A jelen panaszban megsemmisíteni kért két végzés 2008. november 27-én, illetve 2009. március 19-én született, azaz az Abtv. hatálybalépése elõtt. Így a panasz az Abtv. 27. §-ában szabályozott eljárás kezdeményezése vonatkozásában nem felel meg az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért az Alkotmánybíróság ezt az indítványelemet az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

VI.

Az indítvány alkotmányos követelmény megállapítására irányuló része vonatkozásában az Alkotmánybíróság az alábbiakra mutat rá. Az Abtv. 2012. január 1-jei hatálybalépése óta annak 46. § (3) bekezdése az alkotmányos követelmény megállapítását, mint az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményt szabályozza, nem önálló eljárásként. Ebbõl következõen külön alkotmányos követelmény megállapítására irányuló indítvány elõterjesztésére nincs jogszabályi lehetõség. Az Abtv. 46. § (3) bekezdése alapján azonban – hivatalból – az Alkotmánybíróságnak lehetõsége van a hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásban határozattal megállapítani az Alaptörvény szabályozásából eredõ, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie. Alkotmányos követelmény meghatározásának a szükségességét az Alkotmánybíróság e törvényi felhatalmazással élve vizsgálta a jelen ügyben. 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a tartalmukat tekintve egyértelmû és az Alaptörvénynek megfelelõ jogi normák nem megfelelõ alkalmazása eredményeként, valós és fennálló annak állítása, hogy sérül az indítványozók alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való joga annak ellenére, hogy a legfelsõbb bírói fórum a közigazgatási szervekre is kiható és irányadó ítélkezési gyakorlata több alkalommal kijelölte a helyes és törvényes eljárási kereteket és feltételeket. Az Art. 35. §-ára alapozott eljárásokban a vonatkozó szabályok szerint valóban csak egy korlátozott terjedelmû jogorvoslati lehetõség nyílik meg, mert ez a szabály feltételezi, hogy az eredeti kötelezettel szemben lefolytattak egy olyan közigazgatási vagy közigazgatási és bírósági eljárást, amelyben az eljárás során mindvégig vitatható a kötelezettség jogcíme és összegszerûsége is. Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá azt is, hogy az indítványozók jog- és érdeksérelmének orvoslására a rendes bíróság rendelkezik hatáskörrel, mely az Abtv. 39. § (1) bekezdése alapján köteles az Alkotmánybíróság döntésének megfelelõen – és az abban meghatározott alkotmányos követelmény érvényre juttatásával – eljárni, és az alkalmazandó jogot az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezni. 2. Jelen esetben ilyen eljárásban keletkezett, alapkötelezettséget megállapító hatósági határozat vagy bírói döntés nem született, ezért az Art. 35. § (2) bekezdése nem lett volna alkalmazható. A jogalkalmazó szerv számára létezik azonban erre a helyzetre egy törvényes és Alaptörvénynek eleget tevõ megoldás. Az Art. 131. § (1) és (3) bekezdései éppen az ilyen tényállások megoldását teszik lehetõvé oly módon, hogy azok az örökösök, akik olyan hagyatékot örökölnek, amelynek része olyan adótartozás is, amelyet jogerõsen nem lehetett megállapítani az adózó halála miatt, vagyis az adózó örökhagyó adófizetési kötelezettsége és ennek terjedelme érdemben nem lett elbírálva, ne gazdagodjanak indokolatlanul emiatt. Az adózó halála esetén, tehát ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szûnik meg, az adóhatóság az örököst soron kívüli eljárásban, külön határozattal kötelezi a tartozás megfizetésére. A határozattal szemben az örökösök teljes körû és valódi jogorvoslattal élhetnek az eljárás közigazgatási szakaszában és a másodfokon hozott közigazgatási döntést keresettel támadhatják a bíróság elõtt. 3. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a jogállami klauzulával és a tisztességes eljáráshoz való joggal szoros összefüggésben maradéktalanul érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, mind a jogorvoslati fórumrendszer, mind pedig a jogorvoslati jogosultság terjedelmét illetõen. Ezért – megerõsítve, hogy

600


2. szám

a hatályban lévõ vonatkozó szabályok helyes alkalmazása esetén az indítványozók jogsérelme nem következne be – nem látja megalapozottnak a normák megsemmisítésére és a konkrét ügyben alkalmazásuk tilalmának kimondására vonatkozó kérelmet. Szükségesnek és indokoltnak tartja viszont alkotmányos követelmény kimondását a jövõben esetleg elõforduló ilyen és hasonló esetek megelõzése érdekében. Az Alkotmánybíróság ezen döntésének meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy a legfelsõbb bírói fórum számos alkalommal foglalt már állást a jelen üggyel azonos vagy hasonló tárgyú ügyekben és ennek ellenére az indítványozók által panaszolt eljárásban a jogsérelem bekövetkezte mégis reális. Ez támasztja alá azt, hogy – elsõsorban a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó munkája egységességének, a jogbiztonság alkotmányos alapelvének és a jogorvoslathoz való jognak az érvényre juttatása érdekében – indokolt és szükséges a hatályos jog kíméletének hangsúlyozása mellett alkotmányos követelmény meghatározása. Az Alkotmánybíróság már a 38/1993. (VI. 11.) AB határozatában (ABH 1993, 267.) megállapította, hogy „[h]a a vizsgált jogszabálynak van [egy vagy több] olyan értelmezése, amely az alkotmányos követelményeknek megfelel, az Alkotmánybíróságnak nem feltétlenül kell megállapítania a jogszabály alkotmányellenességét. A normát nem kell minden esetben megsemmisíteni csupán azért, mert az alkotmányos követelményeknek nem megfelelõ értelmezése is lehetséges, vagy elõfordul. […] Az Alkotmánybíróság elkerüli a jogszabály illetõleg jogszabályi rendelkezés megsemmisítését, vagy a törvényhozó felhívását arra, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott határidõn belül alkosson jogot, ha a jogrend alkotmányosságát és a jogbiztonságot e nélkül is biztosítani lehet. Ilyenkor az Alkotmánybíróság azoknak az értelmezéseknek a körét határozza meg általában az alkotmányos követelményekkel, amelyek esetében a jogszabály az Alkotmánnyal összhangban van.” Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján határozta meg a rendelkezõ rész szerinti alkotmányos követelményt. A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés az Abtv. 44. § (1) bekezdésének 2. mondatán alapszik. Budapest, 2013. január 22. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

Dr. Szívós Mária s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/47/2012.

2. szám


601

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának közleménye a 2013. évre szóló munkaügyi és munkavédelmi ellenõrzési irányelvekrõl A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A. § (1) bekezdése alapján a következõ irányelveket adom ki: I. Általános elvek 1. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, továbbá a fõvárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkaügyi felügyelõsége célja a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerû Állam címû középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozatban foglaltak érvényre juttatása, így különösen a munkaügyi elõírások végrehajtását szolgáló felvilágosító tevékenység további megerõsítése oly módon, hogy az következetesen elõsegítse a munkaerõ-piac szereplõinek tájékoztatását. Az alapvetõen megváltozott foglalkoztatási szabályok miatt különösen fontos az egyértelmû és megbízható információk közvetítése. 2. Cél annak elõsegítése, hogy a munkavállalók alapvetõ jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövetõ vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését. 3. A munkaügyi hatóság jogalkalmazási gyakorlatában kerüljön elõtérbe a közigazgatás szolgáltató elve. 4. A munkaügyi hatósági ellenõrzés, illetve eljárás alapján a munkavállaló garanciális jogainak érvényesítését, egyben a prevenciót szolgáló, a jogszabályoknak megfelelõ – szükséges és arányos – intézkedéseket, jogkövetkezményeket – az eljárási határidõk fokozott betartása mellett – kell alkalmazni. II. A munkaügyi ellenõrzés elvei 1. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak, valamint a munkahelyteremtés támogatása céljából – összhangban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fõbb irányelveivel is – legalább negyedévente nyílt napok formájában közvetlen tájékoztatás biztosítása az alapvetõ foglalkoztatási szabályokról. A fõ cél, hogy a munkavállalók – különösen a pályakezdõk, illetve a munkaerõpiacra visszatérni szándékozó álláskeresõk – ismerjék a munkaviszonyból származó legfontosabb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelmûen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenõrzés keretében vizsgálandó munkajogi elõírások köre (prevenció). 2. A munkaügyi ellenõrzésnek kiemelt feladata a munkaszerzõdés, illetõleg az adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi érdekeinek biztosítása. Így különösen a munkabérhez, valamint a pihenéshez való jog érvényesülésének, illetve a valóságnak megfelelõ munkaidõ nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenõrzése. 3. A munkaügyi felügyelõség törekedjen az ellenõrzések arányos ágazati elosztására arra is tekintettel, hogy a megelõzõ évben munkaügyi jogsértésekkel leginkább érintett ágazatok, illetve ellenõrzésbe a megelõzõ évben be nem vont egy-egy ágazat is a vizsgálatok része legyen. 4. A munkaügyi ellenõrzések legalább 10%-a érje el a személy- és vagyonvédelem területén mûködõ munkáltatókat. 5. A munkaügyi ellenõrzések legalább 10%-a érje el a kereskedelem – vendéglátás területén mûködõ munkáltatókat. 6. A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása érdekében bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80%-át érintõen kell vizsgálni – utóellenõrzés keretében – a döntés végrehajtását. 7. A munkaügyi hatóság a jogszabályok hatályosulásának visszaigazolása érdekében készítsen éves összefoglaló értékelést a munkaügyi ellenõrzések tapasztalatairól, amit megküld a felügyeletet gyakorló minisztériumnak.

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 81/A. § (2) bekezdése alapján a következõ irányelveket adom ki: I. Általános elvek 1. A munkavédelmi szakmai tevékenység az európai jogi aktusok és a hazai szabályozások maradéktalan megtartására és érvényesítésére, ezáltal a munkahelyi elsõdleges megelõzés szolgálatára épüljön. A szakmai tevékenység tükrözze a megelõzésre irányuló szemléletet, a munkavédelmi hatósági ellenõrzések során mutatkozzon meg az elkötelezettség a munkavédelem társadalmi hasznossága iránt. 2. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság), továbbá a fõvárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelõségeinek (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelõség) célja, hogy a munkavédelmi elõírások

602


2. szám

végrehajtását és a megelõzést szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységével következetesen elõsegítse az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ellenõrzését és megtartását. 3. A munkavédelmi ellenõrzés célja a munkahelyeken elõforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása. 4. A munkavédelmi felügyelõség jogkövetõ gyakorlatában jusson érvényre a szolgáltató közhatalom elve, a bizalom a tisztességnek és a következetességnek, valamint a komplexitás az egységes, a fokozatos és arányos intézkedésekben. 5. Azoknál a munkáltatóknál, akiknél a felügyelõi intézkedések ellenére nem tapasztalható jogkövetõ magatartás, teljes hatósági szigorral kell fellépni. II. A munkavédelmi ellenõrzés elvei – A 2013. év kiemelt ellenõrzési, vizsgálati céljai 1. A munkavédelmi felügyelõség növelje az ellenõrzések hatékonyságát azok tervezésével, az elõzetes bejelentéssel végzett és elsõsorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenõrzéseinek prioritásával. 2. A munkavédelmi hatósági ellenõrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések és a munkaegészségügyi kóroki tényezõk feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerû eljárással segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását. 3. A munkavédelmi felügyelõség minél több olyan munkahelyen folytasson ellenõrzést, ahol zajjal, kéz–karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltõ vagy mutagén anyagok expozíciójával járó tevékenységet folytatnak. Vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nõk és szoptató anyák, idõsödõk, megváltozott munkaképességûek, mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit. 4. A munkavédelmi felügyelõség tartsa meg a jogerõsítések rendjét, a közigazgatási határidõket és tegyen hatékony intézkedéseket a bírságok behajtására. 5. A munkavédelmi felügyelõség a jogszabályok hatályosulásának visszaigazolása érdekében készítsen éves összefoglaló értékelést a munkavédelmi ellenõrzések tapasztalatairól, amit küldjön meg az Igazgatóságnak. – A 2013. évi kiemelten ellátandó feladatok 1. A munkavédelmi tartalmú ismeretekrõl fokozott mértékû tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképzõ intézmények részére –, hogy ismerethiány miatt ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetõleg ne következzen be munkabaleset vagy egészségkárosodás, valamint már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság. 2. Az Mvt. 81/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott feladatokkal kapcsolatban a részletes teljesítmény mutatókat a munkavédelmi felügyelõségek részére a 2013. évre vonatkozó munkavédelmi szakmai teljesítmény-célkitûzés tartalmazza. – Az ellenõrizendõ fõbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok 1. A munkavédelmi felügyelõség fordítson fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok ellenõrzésére, mint az építõipar, a mezõgazdaság, a feldolgozóipar, és a bányászat. 2. Biológiai tényezõk kockázatával járó tevékenységek és a villamosság biztonságának ellenõrzésére tárgyában célvizsgálat elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az érzékszervileg nem elõjelezhetõ veszélyforrásokra. 3. Rendkívüli idõjárási körülmények esetén akcióellenõrzés keretében és az õrzõ-védõ tevékenységet végzõ munkáltatóknál lefolytatott minden munkavédelmi ellenõrzés alkalmával a hideg-meleg munkahelyekre vonatkozó elõírások ellenõrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. 4. A munkavédelmi felügyelõség fordítson fokozott figyelmet az emelõgépek üzemeltetésének munkabiztonsági ellenõrzésére. 5. A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenõrzésen tapasztaltak alapján, elsõsorban szabálytalan munkavégzés esetén kiemelten szükséges ellenõrizni. A fenti irányelveket jóváhagyom. Budapest, 2012. december dr. Bakos József s. k., munkavédelmi és munkaügyi fõigazgató-helyettes

2. szám


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

R. C. van Caenegem

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû kötetét Caenegem professzor mûvének lefordítása mellett számos érv szólt. Nem csak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlõdés, az alkotmány és a jog viszonyrendszerérõl az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – további 15 századon át – terminus ad quem – a jelenkorig terjedõ európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A „három Európa kísérletbõl” ebben a terjedelmes idõdimenzióban kettõ részletes analízissel szerepel. Az Elsõ Európa (5–9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam – Második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A Harmadik Európa kísérlet, a jelenkori Európai Unió sajátosan szerepel a mûben. Részben példák sokaságával illusztrálja a szerzõ az alkotmányos, jogi értékek kötelezõ továbbélési igényét, részben pedig ezek meghaladásaként a szupranacionális intézmények létrehozásának szükségességét hangsúlyozza. Ám itt is a bölcsesség, a tudósi kétely, a mértéktartás jellemzi. Egyes történeti párhuzamai apropójára a jellemzõ kutatási habitussal, viszontkérdésekkel él. Így például mit is kezdhetünk az Európai Közösséggel? Hiszen „az EK éppen olyan meghökkentõ dolgokkal tud szolgálni nekünk, mint a német ancien régime Puffendorfnak”. Avagy másutt D. Lasok és Bridge értékelésére hivatkozik, miszerint az „EU alkotmányos struktúrája még mindig a spekuláció szférájába tartozik”. Az új Harmadik Európa kísérlet igazi dilemmája a jóléti állam és a gondoskodó állam közötti választási alternatíva. A Rechtstaat-Verfassungsstaat milyen formációvá történõ alakítása a jelenkor nagy államelméleti projektje. Az új európai intézményrendszer létrehozásakor arra kell törekedni, hogy az EU mint sui generis intézmény az emberi jogokat valóban realizáló, azokat egyenlõen kiterjesztõ, emberibb társadalomként funkcionáljon. Az új generáció kihívása éppen ennek a kérdésnek a megoldása. A „Bologna típusú”, kétfokozatú képzés ugyan a feladat-végrehajtó értelmiségi típust favorizálja, de a mesterfokozatú képzésben lehetõséget teremt a problémamegoldó készség fejlesztésére is. E monográfia magyar nyelvû változata a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának mesterszakos hallgatói részére született egyik tananyag. A kötet 448 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MEGRENDELÉS Megrendelem a

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû, 448 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 forint áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

603

604


2. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


2. szám



Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


605

606


2. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 600 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


2. szám



Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státusát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 1000 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1000 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


607

608


2. szám

TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 ´ 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 ´ 120 mm)

173 310

álló (87 ´240 mm)

173 310

1/4 álló (87 ´ 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztõsége. Szerkesztõség: 1051 Budapest , József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6.; tel.: 235-4512/233 mellék), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves elõfizetési díj: 69 960 Ft, fél évre: 37 200 Ft, negyedévre: 19 305 Ft.. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ a hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 2062-4794 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0118 – Lajosmizse

Budapest, február 28. Ára: 5200 Ft 2. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Recommend Documents