M!anyagipari stratégia
Brazília m!anyagipara Dr. Orbán Sylvia okleveles vegyészmérnök
Brazília gazdasága tetéseket és sztrájkokat. A közbiztonság állandó kihívást A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul Repúbli- jelent a brazil kormánynak, mert folyamatosan növekca Federativa do Brasil) Dél-Amerika legnépesebb és szik a b!nözés, különösen a kábítószerrel kapcsolatban. legnagyobb kiterjedés! országa. F"városa 1960-tól az Brazília legfontosabb népességi és gazdasági adatait újonnan épített Brazíliaváros (Brasília). az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az országot évtizedeken át katonai diktatúrák kormáA brazil gazdaság nominális értéken 2002–2012 között nyozták. A demokrácia 1988-ban állt helyre, amikor ha- mintegy háromszorosára n"tt, miközben 2009-ben kistályba lépett a ma is érvényes alkotmány. Az 1980-as mérték! GDP visszaesés is volt a pénzügyi válság miatt. években és az 1990-es évek elején, a vágtató brazil inflá- Ezután a gazdaság már jóval szerényebb ütemben, 2,7%ciót követ"en 1994. július 1-jén vezették be az új fizet"- kal (2011), illetve 0,9%-kal (2012) b"vült. A munkanéleszközt, a realt, amely azóta is jelent"sen vesztett értéké- küliségi ráta csökken" tendenciát mutat, ugyanakkor a b"l. Jelenleg 1 real = 0,4503 USD. fiatalok (18%) és a n"k körében (23%) mért adatok már Brazília területét (8 547 404 km2) és népességét te- jóval magasabbak. A kevésbé fejlett vidéki területeken a kintve a világ ötödik legnagyobb országa, és hatodik leg- munkanélküliséget még megbecsülni sem lehet. er"sebb gazdasága, Dél-Amerika GDP-jének több mint a A GDP százalékos megoszlása 2013-ban a következ": felét adja. A világ egyik legjelent"sebb feltörekv" gazda- ipar 26,4%, szolgáltatások 68,1%, mez"gazdaság 5,5%. sága a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, DélA foglalkoztatottak száma 107 millió f" körül van. A Afrika) és a G20 (világ vezet" gazdaságai) országcsoport lakosság száma, a legfrissebb adatok szerint, átlépte a tagja. Az ország gazdasági növekedését közép és hosszú 200 millió f"t. A lakosság átlagéletkora 30 év, ami fiataltávon sem területi, sem humán er"forrás, sem ásványi nak számít. A városi lakosság részaránya 87%. A délke(érclel"helyek, urán), sem energetikai (a feltárt mélyten- leti és középnyugati régiók f"ként városias jelleg!ek. Az geri k"olaj- és földgázlel"helyek a világ els" 10 országa északi és északkeleti régiók ezzel szemben rurális jelleközé emelik) korlátok nem veszélyeztetik. Mindazonál- g!ek. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági megoszlása a tal a környezetvéd"k egyre nagyobb aggodalommal te- következ": ipar 13,3%, szolgáltatások 71,0%, mez"gazkintenek a nyersanyag-kitermelés káros mellékhatásaira, daság 15,7%. mint pl. az Amazonas es"erd"k kiirtása, az évszázadok Brazília 2012-ben els"sorban üzemanyagot és k"olaóta ott él" helyi lakosság kitelepítése. jat, gépi berendezéseket, elektromos berendezéseket, járA gazdasági fejl"dés és a modernizáció társadalmi m!veket és azok alkatrészeit, szerves és szervetlen vegyi problémákat is a felszínre hozott. A szegények és a gaz- anyagokat importált. A legfontosabb partnerországok: dagok közötti jövedelmi-vagyoni különbségek óriásiak, Kína, USA, Argentína, Németország, Dél-Korea. ami nem csak a jövedelemkülönbségben, hanem a vaF"bb exporttermékei: ércek, üzemanyag és k"olaj, gyonelosztásában is megnyilvánul. A földek 80%-a a la- szója és szójakészítmények, kohászati termékek, vegyi kosság 5%-nak kezében van, a minimálbér pedig 1. táblázat. kevesebb mint havi Népességi és gazdasági mutatók 100 dollár. Sok millió braMegnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 2012 zil állampolgár él a szeNépesség, ezer f" 187 642 189 613 191 481 193 253 196 779 198 711 génységi küszöb alatt, GDP növekedés, % 6 5,2 –0,64 7,53 2,73 0,87 GDP, Mrd USD 1924 2022 2024 2139 2474 2253 alig napi 2–3 dollárból. A Államadósság, GDP % 56,4 58 57,4 60,9 53,4 54,2 kormány 2003 óta folytaEgy f"re jutó GDP, USD 9500 10 200 10 100 11 094 12 696 11 462 tott programjai 20 milMunkanélküliségi ráta, % 9,3 7,9 8,1 6,74 5,96 5,51 lió embert emeltek fel a Termékek és szolgáltatások importja, Mrd USD 91 173 128 181 226 223 szegénységi küszöb fölé, Termékek és szolgáltatások exportja, Mrd USD 138 198 153 202 256 243 de még ez sem akadályozInfláció, % 3,6 5,7 4,9 5,91 6,5 5,84 za meg a – sajnos halálos Forrás: Világbank, Nemzeti Külgazdasági Hivatal áldozatokkal is járó – tün2014. 51. évfolyam 7. szám
263
M!anyagipari stratégia anyagok, hús, cukor és etanol. A f"bb célországok: Kína, USA, Argentína, Hollandia és Japán. A világon a legnagyobb kávé-, cukornád-, narancs- és banántermel". Szója-, kakaó- és marhahústermelésben a második helyen áll, valamint a negyedik legnagyobb dohánytermel". A világ legnagyobb szója-, marhahús-, valamint csirkehús export"re. A nádcukor 55%-ából etanolt állítanak el", ennek legnagyobb részét autók hajtásához használják. A világon a második legnagyobb bioetanol el"állító ország az USA után. Ugyanakkor jelent"s mennyiség! olajkészletekkel rendelkezik, 1980 óta megtízszerezte olaj kitermelését. Említésre méltó óriási vízkészlete (a világ 12%-a), valamint állat- és növényfajokban való gazdagsága. Gazdasági kilátások Az elemz"k szerint, a további gazdasági kilátások kedvez"ek: a 2,5%-ra becsült éves gazdasági növekedés, a hatalmas bels" piac, a többi nagy feltörekv" országnál lényegesen jobb intézményi háttér, ellen"rzött infláció, a várhatóan csökken" államadósság és az alacsony kamatszint bizakodásra adnak okot. A növekedést a kormány a lakossági fogyasztás élénkítése, illetve a befektetések ösztönzése révén kívánja biztosítani. Brazília egyike a világ legvonzóbb befektetési célpontjainak. 2012-ben a Latin-Amerikába beáramló t"ke 28%-az országba folyt, és ezt a pozitív irányt er"síti az infrastrukturális projektek tervezett koncesszióba adása, valamint a 2014-es futball világbajnoksághoz és a 2016os olimpiai játékokhoz kapcsolódó fejlesztés. 2012-ben a Brazil Központi Bank 65,3 milliárd USD érték! befektetést regisztrált. A két legjobban preferált szektor az információ- és kommunikációs technológia, valamint az ércés ásványi anyag kitermelés. A legnagyobb befektet" országok: USA, Hollandia, Luxemburg, Svájc és Spanyolország. A befektetéseket a kormány új közlekedési (közúti, kiköt"i, vasúti és repül"téri) fejlesztési projektek indításához várja, mert az ország közlekedési infrastruktúrája meglehet"sen fejletlen. Az elektromos energia, valamint olaj- és gázipari projektek koncesszióba adásával is a befektetéseket kívánja ösztönözni. Legfontosabb célkit!zés a versenyképesség és a termelékenység növelése, amelyhez minden területen elengedhetetlen a fejlett technológia. Kormányzati segítség a versenyképesség növelésére A kormányzat – a magánt"ke részvételével – több programmal segíti az ipar és ezen belül a m!anyagipar fejl"dését. A növekedés gyorsítását t!zte ki a PAC (PROGRAMA DE ACELERAÇÃO DO CRESCIMENTO) program, amely 2007 és 2010 között 220 milliárd USD-t adott az infrastruktúra fejlesztésére. A második fázisban 2011 és 2014 között 526 milliárd USD-vel támogatják az energiaszol264
gáltatás, a szállítás, a városi infrastruktúra, a lakásépítés, a vízvezeték és csatornázás b"vítését, korszer!sítését. Az exportot segít" kormányzati programot a m!anyagfeldolgozó iparban a BRAZIL M#ANYAG INTÉZET koordinálja. A programban immár 100 vállalat vesz részt, amelyek mintegy 40 országba szállítanak m!anyag késztermékeket. A kutató-fejleszt" tevékenységet mind állami, mind tartományi szinten támogatják. Több kutatóhelyen foglalkoznak a megújuló nyersanyagokból kiinduló m!anyagok fejlesztésével, a helyi növényi rostok hasznosításával, a m!anyagok reciklálásával. M!anyag alapanyag-gyártás Brazíliának jelenleg három petrolkémiai üzeme van, amelyek 70%-a k"olaj bázisú. Ismert, hogy a földgáz alapú gyártás gazdaságosabb. A vállalatok versenyképességét csökkenti, hogy a petrolkémiai nyersanyagok drágábbak, mint pl. az USA-ban. A gyártók részben kormányzati intézkedést követelnek, másrészt bíznak abban, hogy a nemrég felfedezett óriási k"olaj- és gázmez"k kedvez"en hatnak majd az árakra. A m!anyagipar központja São Paulo tartományban található. A m!anyag alapanyagok gyártása közel monopolisztikus helyzetben (90%) a BRASKEM SA kezében van. F" tulajdonosai a brazil ODEBRECHT csoport (50,1%) és a PETROBRAS (47%). Ez utóbbi a brazil olaj- és gázipari termelést tarja kézben (90%), és állami tulajdonban van. 15 k"olaj-finomítót m!ködtet, árbevétele 2012-ben 160 milliárd USD volt. A BRASKEM a nyolcadik legnagyobb m!anyag alapanyaggyártó a világon, kapacitása 16 millió tonna. PVC-t, polietilént (LDPE, LLDPE, EVA) és polipropilént gyárt. Összesen 36 üzeme van a világon. Legújabb – 200 ezer t/év kapacitású – PVC gyára Marechal Deodoroban (Alagoas tartomány) van. A vállalat úttör" a nádcukorból el"állított, etanol bázisú m!anyagok („Green Plastics”) gyártásában. Ezeknek a m!anyagoknak hasonló tulajdonságai vannak, mint a k"olaj bázisúaknak, beleértve, hogy nem bonthatók le biológiai körülmények között. A BRASKEM 2010 szeptemberében avatta fel 200 ezer t/év kapacitású etilén, illetve polietilén üzemét. 30 ezer t/év kapacitású zöld PP üzemének építése is folyamatban van. Kutató-fejleszt" tevékenységet folytat az USA-ban és Brazíliában, ahol 240 kutató dolgozik, akik 420 szabadalmat dolgoztak ki. Árbevétele 2012-ben 22 milliárd USD volt, amelynek 12%át olyan m!anyagok adták, amelyeket saját maguk fejlesztettek ki. A BRASKEM piaci pozícióját tovább er"síti, hogy 20% vám sújtja az alapanyag-importot (2013 januárjában emelték fel 14%-ról). A LANXESS már m!köd" EPDM gyárában hamarosan biobázisú etanolra állítják át a technológiát, és ezzel a vi2014. 51. évfolyam 7. szám
lágon els"ként helyezik bioalapúra ezt a m!anyagot. Az etilént cs"vezetéken szállítják el a BRASKEM-t"l. A DOW-nak nagyszabású tervei vannak a bioetanolból kiinduló polimerek fejlesztésében, annyira, hogy még a nádcukor termesztésben is érdekeltséget szerzett. A MITSUI helyi cégével vegyesvállalatot hozott létre, hogy 2015-ben megindíthassák a biopolietilén gyártását, amelyet higiéniai, orvosegészségügyi termékek és hajlékony csomagolások céljára ajánlanak. Ma az összes etanol mennyiségnek csak 5%-át használják m!anyagok gyártásához. Ez az arány azonban várhatóan n"ni fog, hiszen 1 tonna zöld polietilén 2,5 tonnával csökkenti a szén-dioxid emissziót, másfel"l a nádcukorból kiinduló technológiák Brazíliában a legolcsóbbak. A SOLVAY 120 tonna/év kapacitású PVC üzemet épít, amely bioetanolból indul ki. Az UNIGEL Latin-Amerika egyik legnagyobb vegyipari vállalata. 12 gyára van, az egyik Mexikóban. Modern technológiákkal rendelkezik. Többek között gyárt sztirolt és polisztirolt, poli(metil-metakrilát)-ot (PMMA), sztirol-akrilnitril kopolimert (SAN), polikarbonátot (PC). E két utóbbiból lemezeket is el"állít öntéssel, illetve extrudálással. 2011-ben 2,3 Mrd USD értékben exportáltak m!anyag alapanyagokat, míg az import értéke 2,8 Mrd USD volt. A PETROBRAS egyik vállalata a PETROQUÍIMICA SUAPE 700 ezer tonna kapacitású tereftálsav (a PET egyik alapanyaga) és 450 ezer t/év kapacitású PET üzemet épített. A LANXESS gumiadalékokat és futballbels"ket gyártó üzemet avatott 2012 végén, az autóipari m!szaki m!anyagokat (er"sített és speciális adalékokkal ellátott PA és PBT) gyártó, 20 ezer t/év kapacitású üzeme pedig 2013ban indult. A SABIC kompaundokat, polikarbonát lemezeket gyárt, és technológiai központot m!ködtet Campinasban. A kompaundok speciális igényeket teljesítenek, pl. a Noryl Flex TPO egy halogénmentes égésgátolt polikarbonát, amelyet telekommunikációs és villamosipari alkalmazásra (pl. LED világítás), valamint véd"sisakokhoz javasolnak. A technológiai központ fejleszt"i szabadalmi védettséget kaptak egy olyan technológiára, amellyel üvegszál helyett egy hazai természetes rosttal lehet poliamid kompaundokat gyártani. Az AMPACET 2003 óta van jelen Brazíliában, 2011-ben új üzemet létesített fekete mesterkeverékek gyártására. A DSM 2013-ban a PETROPOL POLIMEROS céggel állapodott meg az Akulon márkanev! PA6 kompaundok gyártására. M!anyag-feldolgozás A m!anyag-feldolgozó iparban több mint 11 000 cég m!ködik, ezek összes árbevétele 13 Mrd USD, a foglalkoztatottak száma 351 000 f" volt. A létszám 45%-a São 2014. 51. évfolyam 7. szám
2. táblázat. A m!anyag-feldolgozó vállalatok által feldolgozott m!anyagok mennyisége Év 2007 2008 2009 2010 2011
Mennyiség Mt 5,5 6,0 5,8 6,3 6,4
Növekedés %/év 9,1 –3,3 8,6 1,6
Paulo-ban összpontosul, ami a régió jelent"ségére utal. A vállalatok nagy részét – hasonlóan más országokban tapasztalttal – kis- és közepes méret! cégek alkotják. A feldolgozott m!anyagok mennyiségét a 2. táblázat mutatja. A feldolgozási technológiák megoszlásáról az 1. ábra, a felhasznált anyagtípusokról a 2. ábra tájékoztat.
1. ábra. A feldolgozási technológiák megoszlása
2. ábra. A feldolgozott anyagtípusok megoszlása
Az alapanyagokhoz hasonlóan a hazai gyártású késztermékeket is véd"vámmal védik az importtól, mintegy 25% ez az érték. Ennek ellenére, az importált késztermékek aránya magas (mintegy 20%), ami annak is köszönhet", hogy a hazai feldolgozás drága, a feldolgozási lánc szinte egyik lépése sem versenyképes nemzetközi összehasonlításban. A feldolgozott termékek importja 2011-ben 3,4 Mrd, exportja 1,5 Mrd USD érték! volt. Az export f"bb célországai: Argentína (27%), Hollandia (16%) és az USA (7%). A legnagyobb importáló országok: Kína (20%), USA (16%), Németország (7%). A nagy sporteseményekhez stadionokat építettek és korszer!sítettek, amelyekhez 1 millió új stadionülést kel265
M!anyagipari stratégia lett gyártani. Ehhez a hosszú élettartamú igényes termékhez a CLARIANT szállított polifoszfáttal égésgátolt mesterkeverékeket. Környezetvédelem, m!anyaghulladékok feldolgozása Brazília elkötelezte magát a fenntartható fejl"dés mellett, és a m!anyagipar is igyekszik megfelelni a „4Rs” – Reduce, Reuse, Recycle, Renew (csökkentsd, használd újra, dolgozd fel újra, újítsd meg) követelményeinek. Az energia- és vízfelhasználás csökkentése mellett a vállalatok egyre jobban figyelnek az ún. szén-dioxid lábnyom csökkentésére is. A legnagyobb mennyiségben újrahasznosított m!anyag a PET, amelynek több mint 50%-át reciklálták 2010-ben, összesen 282 ezer tonnát. Felhasználás után a hulladék PVC 15%-át hasznosították. Az anyagfelhasználás csökkentésének egyik útja, hogy minél nagyobb arányban alkalmazzanak flexibilis csomagolásokat (pl. talpas zacskókat) a merev falúak helyett. A kupakoknál terjed az Európában és Ázsiában már uralkodó „egy darabos megoldás”, ami HDPE kupakkal zárja le a palackokat, a korábbi EVA béléssel ellátott PP kupak helyett. Ezek a megoldások a használat utáni újrahasznosítást is egyszer!sítik. Az országban több mint 800 cég foglalkozik a m!anyagok újrahasznosításával. M!anyag-felhasználás A m!anyagtermékek felhasználása dinamikusan, mintegy 37%-kal n"tt az elmúlt 5 évben, és 2011-ben elérte a 27,6 Mrd USD-t. Az ország m!anyag piaca a hetedik legnagyobb a világon. A tevékenység központja São Paulo tartomány (45%), jelent"s még Rio Grande do Sul (11,2%) és Paraná (8,3%). Brazília egy f"re jutó m!anyag-felhasználása dinamikusan n"tt: 2005-ben 23 kg volt, 2012-ben kb. 30 kg, ami 2015-re 46 kg-ra fog emelkedni. Ez még mindig csak a fele az észak-amerikai átlagnak. A szakért"k els"sorban olyan termékek dinamikus b"vülését várják, amelyek m!szaki m!anyagokat tartalmaznak. Ha egy brazil
3. ábra. A gyártott termékek alkalmazási területek szerinti megoszlása
266
ember átlépi a szegénységi küszöböt, egyb"l vesz egy mobiltelefont. A motorkerékpár is népszer!. A módosabb rétegek autót, szórakoztató elektronikai cikkeket vásárolnak, és egyre többet áldoznak egészségügyi kiadásokra. A m!anyag termékek alkalmazási területek szerinti megoszlása a 3. ábrán látható. Az eldobható termékekkel együtt a csomagolás a felhasználásnak több mint felét adja. A kiterjedt mez"gazdaság is több m!anyag terméket igényel, mint más országokban. Csomagolóipar Az ország fejlettségének megfelel" csomagolási kultúrával rendelkezik. A szükséges csomagolóeszközöket hazai gyártásból (amelyb"l exportra is jut) és importból fedezik. Az import összesen 913,6 M USD volt 2013ban, amelyb"l a m!anyagok 57%-kal részesedtek. Az ex portált csomagolószerek értéke 493 MUSD-re rúgott, ebb"l 41,3% volt a m!anyagok részesedése. A cégek között a nemzetközi és a hazai tulajdonú vállalatok egyaránt megtalálhatók. Az el"bbire példa az AMCOR, amely 1998 óta jelen van Brazíliában: PET palackok széles választékát gyártja. A TETRA PACK, a SIG COMBIBLOC ugyancsak folyamatosan növeli kapacitását az igényeknek megfelel"en. Az élelmiszer- és italok piaca 10 év alatt mintegy háromszorosára n"tt. A flexibilis csomagolóanyagok egyre jobban terjednek. A VIDEOLAR – video- és magnószalagokat, valamint CD és DVD lemezeket is gyárt – 2011-ben három BOPP fólia gyártósort indított, amivel egyb"l a nagy BOPP gyártók sorába emelkedett. 2013-ban a csomagolószerek gyártóinak árbevétele 11%-kal n"tt az el"z" évhez képest, és összesen 52,4 Mrd real (23,6 Mrd USD) volt, amelyb"l a m!anyagok 37,5%-kal részesedtek. A papír csomagolások 35%ot, a fém 16%-ot, az üveg 5%-ot, a fa 2,5%-ot, az egyéb vegyes csomagolások 4%-ot tettek ki. A BRAZIL CSOMAGOLÓIPARI SZÖVETSÉG-nek (ABRE) 215 tagja van, nevük és tevékenységük a szövetség honlapján megtalálható. Épít"ipar Az épít"ipar 2007–2010 között 220 Mrd USD teljesítmény! volt. A tervek szerint, 2011–2014 között ennek több mint dupláját fordítják épít"ipari beruházásokra, amelyeket az ez évi Futball Világbajnokság és a 2016. évi Olimpiai Játékok megrendezése indokol. 12 stadiont építenek, illetve újítanak fel, és 15 repül"tér építését tervezik. El"irányozták a nagy sebesség! vasútvonalak fejlesztését és az úthálózat b"vítését Rio de Janeiro–São Paulo-Campinas között. A gazdaság egyik húzóágazata az épít"ipar. Az épít"ipari beruházások üteme magas, a városokban felh"karcolók, óriási lakónegyedek n"ttek ki a földb"l. 2014. 51. évfolyam 7. szám
Brazíliában a 2014. évi FIFA Labdarúgó Világbajnokságra és a 2016-ban megrendezésre kerül" Rio de Janeiro-i XXXI. nyári Olimpiai Játékokra épül" sportlétesítmények és stadionok folyamatos viták tárgyai. Az események rendezési jogának elnyerésekor tapasztalt rendkívül széleskör! támogatás mára megcsappant. A támogatók kiemelik a két sportesemény kedvez" gazdasági hatásait, a fejlesztéseket és a munkahelyteremtést. Az ellenz"k a dollár milliárdokba kerül" stadionok fenntartását, a területrendezésekkel együtt járó kényszer kilakoltatásokat, és a szerintük a gazdaság teherbíró képességét meghaladó költségeket említik. A kormány nagyszabású programot indított „vizet mindenkinek” jelszóval. 2016-ig 3 millió lakost kapcsolnak be az ivóvíz-szolgáltatásba, els"sorban az ország észak-keleti részén. Több ezer víztározó tartályt és a területet ellátó cs"vezetéket építenek.
4. ábra. Folyékony gyógyszeradagoló fecskend! gyermekek számára
5. ábra. Térdreflexmér! kalapács gyermekek számára
mennyiségét tekintve a világ 6., árbevétel szempontjából Egészségügy, orvostechnika a 4. legnagyobb autógyártó országa lett. A növekedés diBrazíliában a GDP 9%-át fordítják az egészségügyre. namikus: 8%/év. A gépkocsik tömegének csökkentése és A kiadások 4,1%-át az állam finanszírozza, 4,9%-át pe- az új innovációk bevezetése egyre több m!anyagot igédig a magánbiztosítók, illetve közvetlenül a betegek. Az nyel (3. táblázat). egy f"re jutó kiadás évi 990 USD. Az alapfokú állami Els"sorban külföldi cégek által létesített autógyárak, egészségügyi ellátás mindenkinek jár, de a közép- és fel- autóalkatrészeket összeszerel" nagyüzemek jöttek létre: s" jövedelmi rétegbe tartozók (a lakosság kb. 64%-a) São Paulóban a VOLKSWAGEN, a FORD, a GENERAL MOegyre inkább a magánszolgáltatásokat veszik igénybe. A TORS (GM) és a DAIMLER-CHRYSLER, Rio de Janeiróban gyógyszerkiadásokat kisebb mértékben, 15%-ban fizetik és Belo Horizontében a FIAT képviselteti magát. A vezet" az állami kasszából. gyártók a FIAT, a VW és a GM. A hazai készülékgyártás és -forgalmazás feltételeit a 2013-ban a LAND ROVER JAGUAR – az angol autógyábrazil egészségügyi felügyelet (ANVISA) szabályozza rak közül els"ként – egy új üzem felépítését kezdte meg és ellen"rzi. A készülékeket négy osztályba sorolják an- Itatiaia-ban (Rio de Janeiro állam). nak függvényében, hogy az milyen rizikót jelent a betegA DAF 2013-ban nyitotta meg a kamiongyárát Ponta re, amikor a testtel érintkezik. A besorolás hasonló az Grossa-ban (Paraná állam). A létesítmény a brazil és a délUSA-ban és Európában használttal. A nagy nemzetközi amerikai piac számára gyárt majd DAF tehergépkocsikat. készülékgyártók többsége – gyártóként vagy import"rként Az autóalkatrészeket és részegységeket gyártó cégek – jelen van a piacon (pl. PHILLIPS MEDICAL, TOSHIBA ME- között megtaláljuk a nagy nemzetközi cégeket, mint a DICAL, SIEMENS MEDICAL, KODAK). A cégek 77%-a São FAURECA, a JOHNSON CONTROLS, a KNORR BREMSE, a Paulo tartományban m!ködik. Hazai gyártásból a kórhá- VALEA, a VISTEON stb. A BRAZIL AUTÓIPARI SZÖVETSÉGzi készülékek 90%-át biztosítják. A szektor több száz nek 487 tagja van, köztük sok m!anyag-feldolgozó, illetvállalata közül a m!anyag-feldolgozók készülékházakat, ve összeszerel" vállalat található. A részegységek kereskatétereket, csöveket, injekciós fecskend"ket és más esz- kedelme élénk: 2012-ben 10,5 Mrd USD értékben exporközöket gyártanak. Például az AGAPLASTIK a gyermekek táltak és 16,3 Mrd USD értékben importáltak. számára gyárt különféle eszközöket (4. és 5. ábra). A São Paulo-i székhely! EMPRESA BRASILEIRA DE A pozitív gazdasági folyamatok és az állami intézke- AERONÁUTICA (EMBRAER) repül"gépgyártó vállalat az dések er"sítik a módosabb rétegeket, amelyek vásárló- iparágában a munkaer" alapján a negyedik legnagyobb ereje az egészségügyi szolgáltatások terén is n". Mindez az orvosi készü3. táblázat. lékek és termékek, valamint a gyógySzemélygépjárm!vek és haszongépjárm!vek gyártása, darab szerek gyártóinak perspektívát ad. Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Járm!ipar A brazil autógyártás az utóbbi évtizedben megduplázta termelését, és 2014. 51. évfolyam 7. szám
Személygépjárm!vek 2 545 729 2 575 418 2 584 690 2 519 389 2 623 704 2 742 309 Haszongépjárm!vek 670 247 607 505 797 038 888 472 718 913 998 109 Összesen 3 215 976 3 182 923 3 381 728 3 407 861 3 342 617 3 740 418 Forrás: The International Organization of Motor Vehicle Manufacturers
267
M!anyagipari stratégia (a BOEING, az AIRBUS és a BOMBARDIER 4. táblázat. után), a gyártott repül"gépek száma Szórakoztató elektronikai termékek gyártása, darab alapján pedig a harmadik a világon (a Megnevezés 2007 2008 2009 2010 Nyomtatók 3 522 101 3 179 513 1 658 220 1 040 936 BOEING és az AIRBUS után). A cég civil, Billenty!zet 2 199 217 2 713 451 2 148 948 3 000 205 katonai és vállalati repül"gépeket egyaMonitor 9 004 688 8 529 681 6 567 199 4 887 584 ránt gyárt. Az alkalmazottainak száma Desktop PC 4 202 650 4 529 360 3 283 240 352 068 mintegy 20 000 f". Repül"gépeik a viNyomtatott áramkör 654 629 000 217 082 000 148 742 000 195 480 000 lág számos légitársaságának flottájában Telefon, videofon 6 160 000 9 059 000 6 479 000 9 120 000 megtalálhatók. Forrás: ENSZ Iparstatisztikai Évkönyvek A HELICÓPTEROS DO BRASIL (HELIBRAS) alapítása óta (1978) gyárt katonai és polgári helikoptereket, Latin-Ameri5. táblázat. kában egyedüliként. Háztartási eszközök gyártása, darab Brazíliában a hajógyártás történelmi Megnevezés 2007 2008 2009 2010 Mikrohullámú süt" 2 717 000 2 538 000 3 239 000 3 798 000 hagyományokkal rendelkezik. A tenPorszívó 570 380 405 000 349 490 448 470 gerparti sávban és az Amazonas folyó Elektronikus süt"berendezések 8 009 000 8 332 000 8 687 000 8 906 000 mentén tucatnyi hajógyár található. Az Háztartási mosó- és szárítógépek 5 856 420 5 780 250 7 390 560 7 531 550 iparágban jelenleg 62 000 f" dolgozik, Légkondicionáló berendezések 4 302 060 11 459 720 4 915 200 7 398 300 amelyet a kormány tervei szerint, 2017Forrás: ENSZ Iparstatisztikai Évkönyvek ben 100 000 f"re növelnek. Hatalmas konténerszállító hajókat, olajtankereket, mélytengeri olajfúró hajókat és olajkitermel" plat- Hadiipar formokat gyártanak hazai és külföldi megrendelésre. A brazil hadiipar az 1980-as évek közepét"l egyre jeA járm!ipar nagy mennyiségben és választékban igény- lent"sebb mértékben van jelen a világpiacon, mint fegyli a m!szaki- és a nagy teljesítmény! m!anyagokat. Leg- vergyártó és exportáló ország. Jelenleg is a világ legnanagyobb mennyiségben PA-t, ABS-t és PC-t alkalmaz- gyobb fegyver export"rei között van. A hadsereg valanak. Vezet" szállítók: RHODIA (a SOLVAY csoport tagja), a mennyi fegyverneme – szárazföldi, légier" és a haditengerészet – rendelkezik kutatóintézettel és nemzetközi BASF és a SABIC. együttm!ködésekben is részt vesznek. A fegyverexport legnagyobb hányadát az EMBRAER által gyártott küSzórakoztató elektronikai és információtechnológiai lönböz" repül"gépek képviselik. Hadihajók építése is foipar A Manaus-i székhely! IGB ELETRONICA cég televízió- lyik. Jelent"s még a kézifegyver, rakéták, harcjárm!vek készülékeket, LCD monitorokat, mobiltelefonokat, tab- gyártása az AVIBRAS INDÚSTRIA AEROSPACIAL cégnél. leteket, HI-FI berendezéseket, valamint házimozi rendA latin-amerikai régióban továbbra is Brazíliának a szereket gyárt (4. táblázat). Az ITAUTEC a számítástech- legmagasabbak a védelmi kiadásai, amelyek 2012-ben nikai hardver, laptopok, monitorok és szoftverek gyártás- 30,6 milliárd dollárt tettek ki. Ez az összeg háromszor naban jelent"s. Az ország ATM automata hálózatának a ki- gyobb, mint Kolumbia, és ötször nagyobb, mint Mexikó építését is elvégezték. vagy Venezuela hasonló célokra fordított költségvetése. Háztartási berendezések gyártása (5. táblázat) Az ESMALTEC cég (Fortaleza) ötven éve gyárt vízmelegít"ket, h!t"szekrényeket, fagyasztókat, mosógépeket, mikrohullámú süt"ket és gázt!zhelyeket. Piacvezet" a gázt!zhelyek és a vízmelegít"k szegmensben. A MUELLER ELETRODOMÉSTICOS jelent"s gyártója a mosógépeknek és a gázt!zhelyeknek. Számos cég foglalkozik a megújuló energia hasznosítására – háztartási és ipari célra – szolgáló boylerek, szolárpanelek és id"zít" kapcsolótáblák gyártásával: UNASOL, SOLATEC.
268
A szerz! köszöni Jankelovics Péter okleveles közgazdának a gazdasági adatok összegy"jtésében nyújtott segítségét. Források
Plastics Engineering 68/4, 16-17 (2012). www.abre.org.br www.brazilianplastics.com www.brazilianhealthdevices.com.br www.emdt.co.uk Medical devices in Brazil – Problem, Challange or Opportunity? www.agaplastic.com.br www.bnamericas.com www.che.com April 10. 2014. www.sindipecas.org.br
2014. 51. évfolyam 7. szám
