Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet
Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban BARTHA DÉNES
Pusztavacs, 2012. szeptember 13.
Korábbi kutatások • Bokor Rezső (1938) • Fehér Dániel (1954, 1955) • Fehér Dániel – Bokor Rezső (1926) • Gyurkó Pál (1955) • Kecskés Mihály et al. (1961, 1962) • Manninger Ernő (1960) • Tuskó Ferenc (1956)
Az akáckérdés (1955) • Béky Albert • Fehér Dániel • Fekete Zoltán • Gyurkó Pál • Keresztesi Béla • Magyar Pál • Ortutay Pál • Roth Gyula
Év
Terület (ezer ha)
Területarány (%)
1885
24,2
2,1
1911
109,3
9,7
1923
110,6
10,1
1963
154,2
10,8
1992
268,0
18,3
2005
405,7
22,8
2010
457,2
23,9
1. táblázat – Az akác területfoglalása 1885-től napjainkig
„Nincs elég hely a magyar erdőgazdálkodásban az akác számára …” (ROTH GYULA, 1955) Terület Erdőgazdasági tájcsoport
1964
Tervezett
Jelenlegi
hektár I. Nyugat-Dunántúl
13.834
8.754
II. Dél-Dunántúl
22.459
13.700
III. Kisalföld
8.596
4.944
IV. Dunántúli-khg.
9.645
6.918
V. Északi-khg.
27.201
17.293
VI. Nagyalföld
72.503
58.871
154.238
110.480
Összesen
457.200
2. táblázat – Az akác tervezett és aktuális területfoglalása 1964-ben (Forrás: DANSZKY, 1964; illetve KH, 2011)
Klíma B 0,4%
ESZTY 32,0%
GYT 25,4%
KTT 42,2% B
GYT
KTT
ESZTY
1. ábra – Az akác területének klíma szerinti megoszlása
Hidrológia TVFLN 91,6%
TVFLN VÁLT SZIV IDŐSZ ÁLLV VIZB 0,0% VÁLT 0,7%
FELSZ 0,1% ÁLLV 0,5%
IDŐSZ 6,8%
SZIV 0,3%
FELSZ VIZB
2. ábra – Az akác területének hidrológiai kategóriák szerinti megoszlása
Genetikai talaj-főtípus 0,1%
2,8%
Váztalajok
0,0%
Lejtőhordalék és öntéstalajok
1,3%
3,7%
Kőzethatású erdőtalajok Barna erdőtalajok Csernozjom talajok Szikes talajok 45,3%
43,5%
Réti talajok Láptalajok Mocsári és ártéri erdőtalajok
1,8%
1,5%
3. ábra – Az akác területének genetikai talaj-főtípusok szerinti megoszlása
Fatermési osztály I 0,0% VI 2,9%
II 0,0% III 4,6%
I II III IV 37,7%
IV V VI
V 54,8%
4. ábra – Az akác területének fatermési osztályok szerinti megoszlása
TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK I. „Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” táblázat alapján az akác létjogosultságát kizáró főbb termőhelyi tényezők
• Klíma: bükkös • Hidrológia I.: változó, állandó, felszínig nedves, vízzel borított • Hidrológia II.: szivárgó vizű • Genetikai talajtípus I.: köves, sziklás váztalaj, nyers öntéstalaj, rendzina, erubáz, ranker, savanyú barna erdőtalaj, podzolos barna erdőtalaj, szikes talajok, lápos réti talaj, mohaláp talaj, rétláp talaj • Genetikai talajtípus II.: agyagbemosódásos barna erdőtalaj
TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK II. Létjogosult akác terület:
255.883,9 ha
64,8 %
Nem létjogosult akác terület:
149.805,6 ha
35,2 %
Nincs olyan termőhelyi kombináció, ahol ne lehetne őshonos fafajt választani!
Klíma
Hidrológia
Genetikai talajtípus
Termőréteg vastagság
Fizikai talajféleség
Terület (ha)
GYT
TVFLN
ABE
MÉ
V
13 873,2
GYT
TVFLN
BFÖLD
KMÉ
V
14 020,1
GYT
TVFLN
BFÖLD
MÉ
V
11 448,4
GYT
TVFLN
RBE
MÉ
H
12 246,5
KTT
TVFLN
FV
SE
V
15 242,0
KTT
TVFLN
HH
SE
H
11 706,0
KTT
TVFLN
HH
KMÉ
H
32 995,3
KTT
TVFLN
BFÖLD
KMÉ
V
23 920,6
KTT
TVFLN
RBE
KMÉ
H
12 696,8
ESZTY
TVFLN
HH
SE
H
15 952,2
ESZTY
TVFLN
HH
KMÉ
H
57 626,2
ESZTY
TVFLN
HH
MÉ
H
17 014,0
4. táblázat – Az akác termőhelytípus-változatonkénti térfoglalása 10 000 ha-nál nagyobb területi kiterjedésben
Tápanyagkérdés Fehér Dániel (1955) : „Márpedig az erdő energetikájának egyik igen lényeges tétele az, hogy semmiből nem lehet a fák élő száraz anyagát előteremteni, mert ehhez tápanyagokra van szükség. Az akác pl. 25 éves vágásforduló mellett pontosan négyszer annyi ásványi tápanyagot használ fel testének a fel-építéséhez, mint a 100 éves vágásfordulóval kezelt kocsányos tölgy.” „… minden olyan fafaj, amely az úgynevezett gyorsnövésű fafajok közé tartozik, egyúttal a talaj tápigényével szemben is nagyobb követelményeket fog támasztani.”
Nitrogénkérdés • Nitrogén dúsulás a feltalajban - N-gyűjtő baktérium (Rhizobium leguminosarum subsp. acaciae) - gyorsan bomló lombalom - nitrifikáló baktériumok
„ Nagyon sok jól tenyésző és optimális növekedésben lévő fa gyökérzetét tártam fel és mindenütt összefüggést találtam a fa növekedése és a gyökérgumócskák jelenléte között. Ahol az akác sínylődött, növekedésben elmaradt, ott sehol sem találtam gyökérgumócskát ” Bokor Rezső (1938)
Az akác rizoszférájának vizsgálata
Gyökérgümő vizsgálatok I. Helyszín: Ipoly-medence Átlagos szám (db)
Átlagos felület (mm2)
Átlagos tömeg (g)
Homok
143
3162,7
2,0700
Vályog
63
917,0
0,6647
Fizikai talajféleség
Gyökérgümő vizsgálatok II. Helyszín: Ipoly-medence Termőréteg mélysége
Átlagos szám (db)
Átlagos felület (mm2)
Átlagos tömeg (g)
Középmély
103
2991,7
1,3514
Mély
128
3346,6
1,9584
Az akác sárgulása
1. akácos zöld sárga folt folt
2. akácos zöld sárga folt folt
N (%)
0,26
0,11
0,28
0,11
P (mg/100g)
13,7
8
3,3
11,1
K (mg/100g)
21,7
23,7
8,3
8,3
Allelopátia vizsgálatok
Juglon-index számítása
Allelopátia vizsgálatok Juglon-index
Faj
1 g / 100 ml
5 g / 100 ml
Erdei turbolya
0,81
1,04
Bükksás
0,80
0,77
Vérehulló fecskefű
0,78
0,94
Ragadós galaj
0,80
1,13
Egyvirágú gyöngyperje
0,80
0,86
Fekete bodza
0,79
1,03
Olocsány csillaghúr
0,79
0,80
Nagy csalán
0,86
0,97
Fehér akác
0,81
0,83
Selyemkóró
0,82
1,02
Japán keserűfű
0,95
1,06
Bíbor nenyúljhozzám
0,83
1,27
Magas aranyvessző
0,84
0,99
Az akác magbankja - Magbank o > 308.000 t életképes mag o > 14.000 milliárd db életképes mag
- Termés- és magterjesztés o menetszél (utak, vasutak) o gépek (kerekeken, alkatrészeken)
- Szkarifikálás o tüzek o taposás (gépek)
Az akác területfoglalása és területmegtartása 1. Táji léptékben 2. Állomány léptékben
Az akác spontán terjedése a Cserhátban (Tereske községhatár)
Az akác spontán terjedése a Cserhátban (Tereske községhatár)
Táji léptékű szukcessziós vizsgálatok a Cserhátban
Őshonos fafajú, természetszerű erdők
9,2 %
Őshonos fafajokkal, spontán erdősülő területek
0,3 %
Akácosok
20,2 %
Akácosodó területek
5,3 %
Táji léptékű szukcessziós vizsgálatok a Cserhátban
Miért okoz gondot az akác ökológai szempontból? • Természetszerű élőhelyek (erdők és nem-erdők) területéből rendkívül jelentős területarányt foglal el • Jelentős mértékben átalakítja a természetszerű erdei életközösségek összetételét (allelopátia és N-dúsulás) - A növény-, gomba- és állatvilágot megváltoztatja, elszegényíti - Az intenzív talajmunkák miatt elősegíti az özönfajok és a gyomfajok terjedését • Jelentős mértékben átalakítja a természetszerű erdei életközösségek szerkezetét és dinamikáját
Miért okoz gondot az akác ökológai szempontból? Termőhelyét részlegesen átalakítja - Gyors mineralizáció - Patogén szervezetek elszaporodása a gyökérzónában • Bizonyos tájakon a megmaradt természetszerű erdőfoltok elszigetelődnek, eltűnnek • Az akác által elözönlött területeken (állomány és táj léptékben is) a regenerációs potenciál rendkívül alacsony
A fehér akác mint özönfaj? • Mely erdészeti tájakban? • Milyen termőhelytípus-változatokon? • Milyen elhelyezkedésben? • • • • •
tömbösség üzemtervezett ↔ nem üzemtervezett védettség … stb.
Párizs: Jardin des Plantes
Párizs: St. Julien-le-Pauvre templom
Párizs: St. Julien-le-Pauvre templom
Köszönöm a figyelmet!
Erdészeti táj Cserhát
Akác
Zöld juhar
Amerikai Kései kőris meggy
Nyugati ostorfa
Ezüstfa
Bálvány -fa
25 623
6
10
14
24
4
10
2 496
0
0
0
0
0
4
187 828
1 807
6 140
657
906
1 896
363
II. Északi-khg.
63 903
38
126
65
117
48
76
III. Dunántúli-khg.
25 068
44
134
19
108
276
123
IV. Kisalföld
18 490
29
317
7
13
51
35
V. Nyugat-Dunántúl
29 059
8
259
14
2
4
11
VI. Dél-Dunántúl
81 342
372
485
158
119
65
577
405 690
2 298
7 461
920
1 265
2 340
1 185
Börzsöny I. Nagyalföld
Összesen
5. táblázat – Az inváziós fafajok területe és területaránya néhány erdészeti tájban és az erdészeti tájcsoportokban (ÁESZ, 2006)
