AZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) ÉVI EREDMÉNYEIRŐL

AZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) 2016. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL

Tartalom

1. Kötelező jelentések 1.A. Nosocomiális járványok 1.B. Multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.C. Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.D. Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 1.E. Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás 2. Kötelezően választható surveillance-ok 2.A. Sebfertőzés surveillance 2.B. Intenzív terápiás osztályok (ITO) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a 2.C. Intenzív terápiás osztályok beteg alapú egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a – intenzív terápiás egyedi (ITE) 2.D. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a

1. Kötelező jelentések 1.A. Nosocomiális járványok A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet értelmében sürgősséggel jelentendő, ha bármely fertőző betegség, illetve bármely, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés halmozottan vagy járványosan fordul elő. A járvány gyanúját, illetve a járványokra vonatkozó adatokat az egészségügyi szolgáltató rögzíti online módon a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) nosocomiális (kórházi) járványok moduljába (NNSR-JAR). Ötvennégy fekvőbeteg ellátó intézmény 125 nosocomiális járványt, valamint egy Stenotrophomonas maltophilia és egy multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE) okozta pseudojárványt jelentett 2016. évben. A 125 nosocomiális járvány 75,2%-a (N: 94) ún. nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló járvány; míg 24,8%-a (N: 31) ún. specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt. Az előző évi nosocomiális járványokhoz képest csökkent a bejelentett járványok száma, melynek oka elsősorban a specifikus járványok számának 24%-os csökkenése. A nem specifikus járványok száma lényegében nem változott. A járványok során megbetegedettek száma 2 244 fő volt. A megbetegedések túlnyomó többségét (2 046, 91,2%) a nem specifikus járványok során regisztrálták; a nem specifikus járványokban megbetegedettek 24,9%-a (511 fő) egészségügyi dolgozó volt. A 31 specifikus járvány során 198 megbetegedést és 25 exitust (letalitás 12,6%) regisztráltak (2015-ben 33 exitus volt), illetve a 6 nem specifikus légúti járványban megbetegedett 36 ápolt közül 1 fő elhalálozásáról értesültünk. A specifikus járványok során meghaltak kórformái a következők voltak: 4 főnél véráramfertőzés, 1 főnél pneumónia, véráram- és húgyúti fertőzés, 2 főnél véráramfertőzés és pneumónia, 2 főnél alsó légúti fertőzés-pneumónia, agy- és béltályog, 1 főnél alsó légúti fertőzés és pneumónia, 1 főnél húgyúti fertőzés, valamint 14 főnél enteritis. A MDR Acinetobacter baumannii (MACI) okozta járványok során 4 ápolt, a MDR Pseudomonas aeruginosa (MPAE) okozta járvány során 1 ápolt, a vancomycin rezisztens Enterococcus faecium (VRE) járvány során 1 ápolt, az Acinetobacter ursingii járvány során 3 ápolt, a Candida albicans, Aspergillus és Mucor járvány során 2 ápolt, a Clostridium difficile okozta járványok során 14 ápolt halt meg; egy nem specifikus influenza A (H1N1) vírus okozta járványban 1 ápolt halt meg. A nem specifikus nosocomiális járványok (N:94) túlnyomó többsége, 86 járvány (91,5%) enterális nosocomiális járvány volt. Az enterális járványok kórokozói elsősorban vírusok voltak: 60 calicivírus, 5 rotavírus; 21 enterális járvány (22,3%) esetén ismeretlen maradt az aetiológia. Az ismeretlen aetiológiájú járványok többségénél, melynek száma az előző évhez képest emelkedett (figyelembe véve a negatív bakteriológiai vizsgálati eredményeket, a magas betegszámot, a gyors lefolyást, az általában enyhe klinikai tünetekkel járó kórképeket) is feltételezhető a 2

járványok vírus eredete. Az enterális nosocomiális járványok belgyógyászati jellegű (37), ápolási és krónikus belgyógyászati (24), rehabilitációs (26), pszichiátria (14), manuális osztályokon (4), illetve koraszülött részlegen (1) fordultak elő. A calicivírus okozta járványok (60 járvány) belgyógyászati jellegű osztályokon kívül, manuális ellátást végző osztályokon (urológia, traumatológia, ortopédia) is jelentkeztek. Az 5 rotavírus okozta járvány közül mindössze 1 fordult elő koraszülött részlegen, 2 esetben ápolási osztály, 1-1 járványban belgyógyászati, illetve belgyógyászati, krónikus és rehabilitációs osztály volt érintett. Az előző évi 26 járványhoz képest 2016. évben 6 nem specifikus légúti járványt jelentettek a kórházak a következő megoszlásban: 2 influenza A (H1N1) vírus, 1 influenza A vírus, 1 influenza szerű ismeretlen eredetű járvány (mikrobiológiai vizsgálat nem történt), valamint 2 Legionella pneumophila okozta járvány. Az érintett osztályok a következők: belgyógyászati, hematológiai, pszichiátriai, traumatológiai, vese-transzplantációs és krónikus belgyógyászati ellátást végző, illetve ideggyógyászati. A nem specifikus járványok közé sorolható 1 rühatka és 1 intézményben ruhatetű okozta járvány is, amelyek gerontopszichiátriai és krónikus belgyógyászati osztályon fordultak elő. A bejelentett specifikus járványok 19,4%-a - 2016. évben ez 6 járvány - Clostridium difficile okozta esethalmozódás volt (2015. évben 18 járvány – 44%). A további 25 járvány megoszlása: 6 véráramfertőzés, 2 sebfertőzés, 1 alsó légúti, 14 kevert fertőzés, 1 húgyúti fertőzés és 1 specifikus egyéb (meningitis). A specifikus nosocomiális járványok közül 3 (9,7%) kórokozója volt MRSA. A kórképe 1 járványban sebfertőzés, 1 véráram fertőzés és pleuritis, 1 járványban véráram fertőzés és pneumónia volt; két intenzív osztályt és egy gerincsebészetet érintett. Az MRSA járványokon kívül a többi specifikus járvány (N: 22 járvány) 86,4%-ban lehetett multirezisztens kórokozó kóroki szerepét igazolni: 9 járványban multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI), 1-1 járványban ESBL termelő Klebsiella pneumoniae (MKLE), vancomycin rezisztens Enterococcus faecalis (VRE), multirezisztens metallo-béta laktamáz termelő Pseudomonas aeruginosa (MBL MPAE), multirezisztens Klebsiella pneumoniae (MKLE), multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE), multirezisztens karbapenem termelő Klebsiella oxytoca (CPE), 1 járványnál a betegekből két multirezisztens kórokozó MACI és MPAE is, egy másik járványban Enterobacter cloacae, Enterococcus sp. és multirezisztens E. coli (MECO) is, egy harmadik járványban MKLE és MECO is kimutatható volt. Egy-egy járványt Serratia marcescens, Enterobacter cloacae, Acinetobacter ursingii, illetve gomba (Candida albicans, Aspergillus sp., Mucor) okozott. A specifikus járványok kialakulásának helye a Clostridium difficile járványok kivételével 76%-ban felnőtt és gyermek intenzív ellátást végző osztályok voltak, 88%-ban az egyéb manuális osztályok (gerincsebészet, urológia), illetve 3

belgyógyászati jellegű (nephrológiai, hematológiai) osztályok valamint NIC, újszülött és csecsemő részlegek voltak érintettek. A Clostridium difficile okozta járványok azonban elsősorban a belgyógyászati jellegű (belgyógyászat, tüdőgyógyászat, nephrológia) és krónikus ellátást, illetve tartós ápolást végző osztályokon alakultak ki, de előfordult intenzív osztályon is. Összefoglalás: A 2016-ban bejelentett nosocomiális járványok mintegy 70%-át a lakosság körében cirkuláló vírusok okozták. Az enterális specifikus és nem specifikus járványok (92 enterális járvány) tették ki a bejelentett járványok 74%-át, a megbetegedések több mint 90%-át (2 040 megbetegedés). A specifikus járványok a bejelentett éves járványok 25%-át tették ki. A specifikus járványokat 19%-ban (2015. évben 44%) Clostridium difficile, 68%-ban multirezisztens kórokozó okozta. Elkerülhetetlen, hogy az enterális vagy légúti vírust hordozó tünetes beteggel ne kerüljenek be ezek a kórokozók az egészségügyi intézményekbe. Ugyanakkor a betegek tájékoztatásával és a dolgozók megfelelő oktatásával, az időben meghozott infekciókontroll intézkedésekkel és az influenza cirkulációt megelőző időszakban a kockázati csoportoknak biztosított védőoltás beadásával ezen járványok kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető. Úgy a specifikus, mint az aspecifikus nosocomiális járványok kórokozóinak a fekvőbeteg intézménybe való bejutását, illetve az intézményen belüli terjedésének megelőzését szolgálják a kórházak évente aktualizált intézkedési tervei, a dolgozók körében végzett rendszeres infekciókontroll oktatások. A 2016-ban megjelent, a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzéséről szóló módszertani levél, illetve a CDI diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről szóló, átdolgozott módszertani levél elősegíthette a járványosan és sporadikus formában kialakuló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését.

4

J.1.sz.táblázat

A nem specifikus és specifikus járványokban megbetegedettek és meghaltak száma 2016-ban nem specifikus járványok

Járványok száma

Megbetegedettek*

Meghaltak

%

Letalitás

specifikus járványok

sebfertőzés

pneumónia /alsó légúti fertőzés

enteritis

húgyúti fertőzés

specifikus kevert egyéb kórforma* (meningitis) **

összese n

enterális

légúti**

egyéb

véráramfertőzés

86

6

2

6

2

1

6

1

1

14

125

1 970

45

31

25

5

4

70

29

2

63

2244

0

1

0

4

0

1

14

1

0

5

26

0,0

2,2

0,0

16,0

0,0

25,0

20,0

3,4

0,0

7,9

1,2

* ápolt + dolgozó ** nem specifikus légúti járványok: 2 influenza A (H1N1) vírus, 1 influenza A vírus, 1 ismeretlen eredetű, 2 Legionella pneumophila **kevert kórformájú járványok megoszlása: 5 véráram fertőzés és pneumónia, 1 véráram-, húgyúti fertőzés és pneumónia, 1 pneumónia és sebfertőzés, 1 véráramfertőzés és pleuritis, 1 véráramfertőzés, pneumónia és bronchopneumónia, 1 meningitis, pneumónia és húgyúti fertőzés , 1 véráram-, húgyúti-, alsó légúti fertőzés és pneumónia , 1 véráram- és alsó légúti fertőzés , 1 felső légúti fertőzés, enteritis, gyulladásos paraméterek emelkedése, 1 alsó légúti fertőzés és agy-, béltályog

5

J.2.sz. táblázat

Az egy járványra jutó megbetegedések és halálozások száma 2016-ban nem specifikus járványok

specifikus járványok

A járványok jellemzői enterális

Betegek száma Halálozás

légúti egyéb

véráramsebfertőzés fertőzés

pneumónia / alsó légúti fertőzés

specifikus húgyúti kevert enteritis egyéb fertőzés kórforma* (meningitis)

összesen

22,9

7,5

15,5

4,2

2,5

4,0

11,7

29,0

2,0

4,5

17,9

0

0,2

0

0,7

0

1,0

2,3

1

0

0,4

0,20

specifikus nosocomiális járványok száma: 31 nem specifikus nosocomiális járványok száma: 94 összes járvány száma : 125

*kevert kórformájú járványok megoszlása: 5 véráram fertőzés és pneumónia 1 véráram-, húgyúti fertőzés és pneumónia 1 pneumónia és sebfertőzés 1 véráramfertőzés és pleuritis 1 véráramfertőzés, pneumónia és bronchopneumónia 1 meningitis, pneumónia és húgyúti fertőzés 1 véráram-, húgyúti-, alsó légúti fertőzés és pneumónia 1 véráram- és alsó légúti fertőzés 1 felső légúti fertőzés, enteritis, gyulladásos paraméterek emelkedése 1 alsó légúti fertőzés és agy-, béltályog

6

J.3.sz. táblázat

A nem specifikus enterális nosocomiális járványok kórokozók szerinti megoszlása 2016. évben

Kórokozó

Járványok

Kórházi osztályok

Betegek

Tünetmentes ürítők

száma

Calicivírus

Urológia (2), Traumatológia (1), Ortopédia (1), Rehabilitáció (26), Pszichiátria (14), Tartós ápolás (12), Krónikus ápolás (12), Belgyógyászat (11), Kardiológia (7), Ideggyógyászat (7), Tüdőgyógyászat (3), Reumatológia (3), Anyagcsere-Diabetológia (2), Bőrgyógyászat (2), Hematológia (1), Stroke (1), Mosoda (1)

60

1546

0

Rotavírus

Belgyógyászat (2), Tartós ápolás (2), Krónikus belgyógyászat (1), Rehabilitáció (1), Koraszülött részleg (1)

5

103

0

ismeretlen

Tartós/krónikus ápolás (6), Rehabilitáció (5), Pszichiátria (4), Belgyógyászat (2), Ideggyógyászat (2), Kardiológia (1),Geriátria (1), Hospice (1), Stroke(1), Gastroenterológia (1)

21

321

0

86

1970

0

összesen

7

J.4.sz.táblázat

A specifikus nosocomiális járványok megoszlása kórokozók szerint 2016. évben Járványok Kórokozó/Kórkép

Kórházi osztály

száma

Beteg ápoltak/ meghaltak

Kolonizált

Kolonizált

ápoltak

dolgozók

száma

száma

száma

Véráram fertőzés ESBL teremlő Klebsiella pneumoniae

NIC, ITO

1

7

7

Enterococcus faecalis (VRE)

ITO

1

2 /1

2

Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI)

ITO

1

2

1

Serratia marcescens

ITO

1

4

Acinetobacter ursingii

ITO

1

4 /3

Enterobacter cloacae

Nephrológia

1

6

Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI)

ITO

1

3

MRSA

Sebészet

1

2

ITO

1

4 /1

2

MRSA (véráramfertőzés és pleuritis(1), pneumónia és véráramfertőzés (1))

ITO (2)

2

5

8

Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) (véráram fertőzés és pneumónia (2), véráram fertőzés, pneumónia és húgyúti fertőzés (1), pneumónia és sebfertőzés (1), véráramfertőzés, pneumónia és bronchopneumónia (1), véráram fertőzés és alsó légúti fertőzés (1))

ITO (6)

6

Sebfertőzés 5

Pneumónia / alsó légúti fertőzés Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) Kevert fertőzések

8

25 / 3

17

Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) és multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE) (véráramfertőzés és pneumónia)

ITO

1

6

Multirezisztens metallo-béta laktamáz termelő Pseudomonas aeruginosa (MBL MPAE) (meningitis, pneumónia, húgyúti fertőzés)

ITO

1

6

Multirezisztens Klebsiella pneumoniae (MKLE) (véráramfertőzés és pneumónia)

ITO

1

3

Enterobacter cloacae, Enterococcus sp. és multirezisztens Esherichia coli (MECO) (húgyúti-, véráram-, alsó légúti fertőzés, pneumónia)

NIC

1

9

9

2

Multirezisztens Klebsiella pneumoniae (MKLE) és multirezisztens Escherichia coli (MECO) (enterális és légúti)

Újszülött, Csecsemő részleg

1

5

27

4

Candida albicans, Aspergillus és Mucor (alsó légúti fertőzés, pneumónia, agytályog, béltályog)

Haematológia

1

4 /2

ITO (1), Belgyógyászat (1), Nephrológia* (1), Tüdőgyógyászat (1), Krónikus belgyógyászat*(3)

6

66* / 14

Urológia

1

29 /1

ITO

1

1

Specifikus enterális fertőzések Clostridium difficile

1

Húgyúti fertőzés Multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE) Specifikus egyéb (meningitis) Multirezisztens Klebsiella oxytoca (CPE) Járványok száma összesen

31

* 2 járványban az ápoltak mellett 4 egészségügyi dolgozó is megbetegedett A megbetegedettek száma összesen 70 fő

9

2 194 / 25

1 81

6

1.B. Multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések A fekvőbeteg-ellátó intézményeknek 2006 szeptembere óta jelentési kötelezettsége van jogszabályban meghatározott multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális (egészségügyi ellátással összefüggő) fertőzésekre vonatkozóan. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés kritériumainak meghatározása a 2012/506/EU Bizottsági Végrehajtási Határozat mellékletében szereplő esetdefiníciók szerint történik. Az esetdefiníciókat az Epinfo 21. évf.1. különszáma tartalmazza. A multirezisztens kórokozók (MRK 1. táblázat) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentő rendszerébe 2016. január 1. és december 31. között 92 fekvőbeteg- ellátó intézmény 164 telephelyén előfordult fertőzésről küldött adatokat. Az előző évhez képest a jelentő intézmények száma látszólag csökkent, ugyanakkor több intézmény összevonása történt meg az év folyamán, így a jelentő telephelyek száma mutat jelentős növekedést (2015: 146, 2016:164 telephely jelentett). A bejelentett fertőzésszám 4830, a fertőzött ápoltak száma kórokozók szerinti bontásban 4568 fő volt, melyből 546 ápolt több egészségügyi intézményben és különböző MRK okozta fertőzést kapott. A bejelentések esetszáma minimum 1 és maximum 515 között mozgott. Intézményre vonatkoztatott medián fertőzési esetszám 21,5, az átlagos fertőzési esetszám 52,5 volt. A fekvőbeteg-ellátó intézmények egyharmada jelentett 10 vagy 10 fertőzésnél kevesebbet és egyharmada (32) az átlagos esetszámnál több fertőzést. Az intézmények jelentő telephelyeinek száma az előző évhez viszonyítva emelkedett és emelkedtek a bejelentett esetszámok is. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2017 júniusában megjelentetett 2016. évre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” dokumentumában szereplő intézmények száma 167 kórház, a kibocsátott betegek száma 2 153 309 a teljesített ápolási napok száma 18 761 052 volt. A 92 jelentő intézmény betegforgalmi adatai 2016. évre az alábbiak szerint alakultak: Kibocsátott betegek száma: 2 060 255 Ápolási napok száma: 17 016 685 A jelentő kórházak betegforgalma tárgyévben az előző évhez hasonlóan a hazánkban ellátott betegek 95,7%-át, az ápolási napok 90,7%-át fedte le. A jelentő intézmények betegforgalmát figyelembe véve 2016-ban az MRK fertőzések országos incidenciája 23,4 volt 10 000 kibocsátott betegre vonatkoztatva, míg a 100 000 ápolásra napra vonatkoztatott országos incidencia sűrűség 28,4 volt. Az egyes intézmények incidencia-értékeinek tartománya az egészségügyi ellátással összefüggő MRK fertőzésekre: 0,53–206,33 /10.000 kibocsátott beteg (percentilisek: P25=8,5; P50= 18,6; P75= 30,6) és 0,69–154,50 /100.000 ápolási nap (percentilisek P25= 6,6; P50= 17,95; P75= 34,8).

10

A bejelentett MKR esetek közül emelkedés tapasztalható a Gram-negatív és Grampozitív kórokozók okozta fertőzések többségében, kivételt képez a karbapenemrezisztens Klebsiella és Enterobacter. A fertőzési arányokat valamennyi MRK esetében kórokozóra bontva a 2/b táblázat szemlélteti. A fertőzési arányok régiós bontását a 3. sz táblázat mutatja. A surveillance periódus alatt 1481 ápolt exitált. Az exitált betegek közül 174 esetben - a jelentő intézmények adatai szerint - a fertőzés a halál oka volt, vagy abban közrejátszott. Az MRK-val fertőzött betegek 17,2%-a más fekvőbeteg-ellátó intézménybe került áthelyezésre és év végén a betegek 4,5% még bennfeküdt a kórházban. A korábbi surveillance években bejelentett fertőzésekhez viszonyítva a fertőzések klinikai megjelenési formái 2016-ban sem változtak. A leggyakrabban jelentett MRK okozta fertőzések a húgyúti fertőzések, melyek az összes bejelentett fertőzések 28,0%-át tették ki. Az MRK okozta sebfertőzések 2015-ben az előző évhez hasonlóan második helyre kerültek, amelyek a fertőzések 24,0%-t teszik ki. A harmadik leggyakrabban jelentett MRK okozta fertőzés ismét a véráramfertőzés volt, az előző évi eredménnyel megegyezően, 16,2%-kal. A negyedik helyen változatlanul a nosocomiális pneumónia áll 11%-kal, ugyanakkor az MRK okozta légúti fertőzések összesen a bejelentett fertőzések 22,1%-ért tehetők felelőssé, azaz a harmadik leggyakoribb fertőzési forma és csak 2%-kal marad el a bejelentett sebfertőzésektől. Az MRK-k által okozott egészségügyi ellátással megbetegedettek 54,6%-a férfi és több mint 45%-a nő volt.

összefüggő

fertőzésben

A betegek többsége továbbra is a 60 év feletti korosztályba tartozik (76%). Az átlagos életkor 66,3 év, a medián életkor 69 év volt. A betegek 1,5% tartozott az egy év alatti korosztályba. Az ellátott betegek ápolási ideje 226 220 nap volt. Az MRK okozta infekcióban megbetegedett ápoltak átlagosan 49,5 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátó intézetekben. A legmagasabb átlagos ápolási napok száma az MRSA, MSTM, MECO és MKLE fertőzések esetében volt tapasztalható, megközelítve az 50 ápolási napot. Az MRK-k által okozott fertőzések létrejöttében leggyakrabban szerepet játszó rizikótényezők az alapbetegségeken és a kórházi tartózkodáson kívül olyan invazív eszközök használata, mint a különböző ér-katéterek és hólyag-katéterek alkalmazása. A kórházi felvételek leggyakoribb oka továbbra is a szív- és érrendszeri betegség volt, második helyen a daganatos illetve légzőszervi betegségek álnak. A fertőzések igazolása mikrobiológiai vizsgálatokkal történt. A rögzített mikrobiológiai minták száma 4314 minta volt. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatot vizeletből (az összes minta 27,3%) sebváladékból (az összes minta 23,68%), és vérből (az összes minta 16,6%) végezték.

11

Összefoglalás: A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések alrendszerébe 2016-ban 4830 fertőzést jelentettek, amely emelkedést mutat a 2015. évi esetszámhoz képest. Az esetszám növekedés a Gramnegatív multirezisztens kórokozók körében főként a multirezisztens Klebsiella (MKLE) és multirezisztens E. coli (MECO) okozta fertőzések emelkedésének tudható be. A Gram-pozitív kórokozók esetén a rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta fertőzések további emelkedése tapasztalható, illetve gyakoribbak a VRE fertőzések is. Az MRK okozta fertőzések leggyakoribb klinikai megjelenési formáinak sorrendje változatlan (húgyúti fertőzések, sebfertőzés, véráramfertőzés, pneumónia).

Az MRK esetszám növekedésnek az alábbi okai lehetnek: -

2016-ban országosan jelentősen emelkedett (38%) a mikrobiológiai vizsgálatok száma, ezáltal több eset azonosítására kerül sor;

-

A helytelen antibiotikum terápiás alkalmazás (mennyiségileg alacsony, azonban széles spektrumú), és az antibiotikum alkalmazás által gyakorolt szelektív nyomás hozzájárul az MRK-k szelektálódásához;

-

Világszerte számos országban növekszik a multirezisztens kórokozók gyakorisága, tekintettel arra, hogy egyre súlyosabb a kórházban ellátott betegek köre és magasabb kockázatú beavatkozások elvégzésre kerül sor;

-

A hatóság rendszeresen ellenőrzi a jelentési fegyelmet.

12

Multirezisztens kórokozók antibiotikum rezisztenciája és rövid megnevezése Kórokozó megnevezése

Antibiotikum rezisztencia

Staphylococcus aureus

MRSA

methicillin/oxacillin


VISA

vancomycinre mérsékelten érzékeny**

Enterococcus spp.

VRE

vancomycin

Enterobacter spp.

MENB

ESBL-termelő

Escherichia coli

MECO III. gen. Cefalosporinok és/vagy ESBLtermelő***

Klebsiella spp.

MKLE

III. gen. Cefalosporinok és/vagy ESBLtermelő***

Klebsiella pneumoniae

CRKL

Imipenem/meropenem nem érzékeny és/vagy karbapenemáz termelő

Egyéb Enterobacteriaceae

CRE

Imipenem/meropenem nem érzékeny és/vagy karbapenemáz termelő

Acinetobacter baumannii

MACI

imipenem és/vagy meropenem

Pseudomonas aeruginosa

MPAE

A felsorolt antipseudomonas hatású szerek közül csak 2-re vagy 2-nél kevesebbre érzékeny (piperacillin/tazobactam, ceftazidin, cefepim, imipenem, meropenem, ciprofloxacin, gentamicin, tobramycin, amikacin,aztreonam)

Stenotrophomonas maltophilia

MSTM

Co-trimoxazol (sumetrolim)

*MRK = Multirezisztens kórokozó **A vancomycinre mérsékelten érzékeny Staphylococcus aureus által okozott fertőzések jelentése 2008-tól ***A kórokozó rezisztens vagy a III. generációs cefalosporin antibiotikumra, vagy az imipenemre és/vagy meropremenre, vagy EBSL-termelő

13

MRK 2./a táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések fertőzési aránya 2014-2016. évben Jelentő Év

intézmények

a

b

Kibocsájtások

Ápolási napok

c

Esetszám

száma

Incidencia Incidencia 10 000 sűrűség kibocsájtott 100 000 betegre ápolási napra

2014

93

2 062 773

17 517 968

3998

19,4

22,8

2015

93/146

2 032 955

16 888 007

4187

20.6

24.8

2016

92/164

2 060 255

17 016 685

4830

23.4

28.4

a

jelentő intézmények/ jelentő telephelyek ( 169 intézmény/ 89 rendelkezik aktív ággyal, 132 rendelkezik krónikus ággyal, 32-nek sem aktív sem krónikus ágya nincs, így a jelentésre kötelezett intézmények száma 137, jelentő intézmények száma 92 = 67% ) A jelentés lefedi a kibocsájtott betegek 95.3% , az ápolási napok 91.4 és a finanszírozott ágyak 92,7%-t

14

MRK 2./b. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések fertőzési aránya 2014-2016. évben kórokozók szerinti bontásban

Kórokozó

10 000 kibocsájtott betegre

100 000 ápolási napra

2014

2015

2016

2014

2015

2016

CRE

0,05

0,07

0,05

0,06

0,09

0,06

CRKL

0,15

0,11

0,06

0,17

0,14

0,08

MACI

3,90

4,19

4,39

4,6

5,05

5,31

MECO

4,31

4,27

4,97

5,08

5,14

6,02

MENB

0,58

0,68

0,68

0,69

0,82

0,83

MKLE

3,01

3,61

4,39

3,54

4,34

5,31

MPAE

1,66

2,01

2,42

1,95

2,42

2,93

MRSA

5,08

4,90

5,36

5,98

5,90

6,49

MSTM

0,04

0,11

0,10

0,05

0,13

0,12

VISA

0,01

0,00

0,00

0,01

0,00

0,00

VRE

0,55

0,63

1,02

0,65

0,76

1,24

Összesen

19,38

20,60

23,44

22,82

24,79

28,38

15

MRK 3/a sz. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések száma és fertőzési arányok régiós bontásban a 2016. évben

Jelentő Telephelyek intézmények

Ágyszám

Kibocsájtások

Ápolási napok

Esetek

Incidencia

Régió száma

10 000 kibocsájtott betegre

100 000 ápolási napra

Incidencia Változás 2015 évi adatokhoz képest

Dél-Alföld

8

26

7884

279903

2029804

454

16.22

22.37

csökkenés

Dél-Dunántúl

12

20

6451

208369

1675804

342

16.41

20.41

csökkenés

Észak-Alföld

8

15

9076

310123

2315894

1000

32.25

43.18

emelkedés

ÉszakMagyarország

12

17

8048

222337

2077829

22.44

24.02

Közép-Dunántúl

12

17

6266

192102

1735642

19.36

21.43

KözépMagyarország

30

55

20333

646742

5347639

28.16

34.05

Nyugat-Dunántúl

10

14

6695

200679

1834073

342

17.04

18.65

92

164

64974

2060255

17016685

4830

23.44

28.38

Országos

16

499 372 1821

emelkedés változatlan emelkedés csökkenés emelkedés

MRK 3/b. sz. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések száma és fertőzési arányok régiós bontásban a 2016. évben

Terület

Jelentő kórházak és telephelyek száma

Fertőzések száma a kórokozó típusa szerint

Incidencia

Incidencia e sűrűség

2016

2016

2016

d

CRE

CRKL

MACI

MECO

MENB

MKLE

MPAE

MRSA

8/26

0

2

15

143

17

126

10

119

8

0

14

454

16.22

22.37

Dél-Dunántúl

12/20

1

0

43

100

11

56

27

93

1

0

10

342

16.41

20.41

Észak-Alföld

8/15

1

3

404

94

22

106

204

119

5

0

42

1000

32.25

43.18

ÉszakMagyarország

12/07

0

7

69

100

5

92

78

136

2

0

10

499

22.44

24.02

Közép-Dunántúl

12/17

0

0

57

103

12

65

23

90

0

0

22

372

19.36

21.43


30/55

8

1

249

396

57

435

108

458

3

0

106

1821

28.16

34.05

Nyugat-Dunántúl

10/14

0

0

67

88

17

24

49

89

1

0

7

342

17.04

18.65

Dél-Alföld

Országos

MSTM VISA VRE

Jelentett fertőzések száma

10 13 904 1024 141 904 499 1104 20 0 211 4830 23.44 92/164 d A NEAK tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő kibocsájtási adatok alapján (az intézményből eltávozott, illetve a meghalt betegek számának összege), 10 000 kibocsájtott betegre vonatkoztatva e Az NEAK tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján, 100 000 ápolási napra vonatkoztatva

17

28.38

MRK 3/c. sz. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések incidencia sűrűség régiós bontásban a 2016. évben

Terület

100 000 ápolási napra számított fertőzési arány

Jelentő kórházak és telephelyek száma

ápolási napok d száma

Incidencia

2016

2016

2016

sűrűség

CRE

CRKL

MACI

MECO

MENB

MKLE

MPAE

MRSA

8/26

0.0

0.1

0.7

7.0

0.8

6.2

0.5

5.9

0.4

0.0

0.7

454

2029804

22.37

Dél-Dunántúl

12/20

0.1

0.0

2.6

6.0

0.7

3.3

1.6

5.5

0.1

0.0

0.6

342

1 675 804

20.41

Észak-Alföld

8/15

0.0

0.1

17.4

4.1

0.9

4.6

8.8

5.1

0.2

0.0

1.8

1000

2 315 894

43.18

ÉszakMagyarország

12/07

0.0

0.3

3.3

4.8

0.2

4.4

3.8

6.5

0.1

0.0

0.5

499

2 077 829

24.02

Közép-Dunántúl

12/17

0.0

0.0

3.3

5.9

0.7

3.7

1.3

5.2

0.0

0.0

1.3

372

1 735 642

21.43


30/55

0.1

0.0

4.7

7.4

1.1

8.1

2.0

8.6

0.1

0.0

2.0

1821

5 347 639

34.05

Nyugat-Dunántúl

10/14

0.0

0.0

3.7

4.8

0.9

1.3

2.7

4.9

0.1

0.0

0.4

342

1 834 073

18.65

Dél-Alföld

Országos

MSTM VISA VRE

Jelentett fertőzések száma

4830 1 7016 685 92/164 0.06 0.08 5.31 6.02 0.83 5.31 2.93 6.49 0.12 0.0 1.24 d Az NEAK tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján e Az NEAK tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján, 100 000 ápolási napra vonatkoztatva

18

28.38

e

MRK 4. sz. táblázat Multirezisztens kórokozó által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések klinikai formái, 2016 MRK-k által okozott nosocomialis fertőzések klinikai formája

Fertőzések száma

Fertőzések megoszlás (%)

Húgyúti fertőzés

1330

27.54

Sebfertőzés

1159

24.00

Véráramfertőzés

782

16.19

Pneumónia

520

10.77

Alsó légúti fertőzés

487

10.08

Bőr és lágyrész fertőzés

251

5.20

Egyéb

155

3.21

Felső légúti fertőzés

61

1.26

Gasztrointesztinális

56

1.16

Meningitis

15

0.31

Szem-, fül-, orr-vagy szájüreg

10

0.21

Osteomyelitis

2

0.04

Otitis (media externa)

2

0.04

4830

100

Összesen

MRK 5. sz. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben megbetegedett ápoltak előfordulása a felvételes osztály típusa szerint, 2016. Jelentett betegek

Osztálytípus megnevezése

száma

%

Belgyógyászat

1786

39.1

Sebészet

1526

33.4

ITO

947

20.7

Tartós ápolás, rehabilitáció

286

6.3

Mátrix

5

0.1

Egyéb/ismeretlen

18

0.4

4568

100

Összesen

MRK 6. sz. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben megbetegedett ápoltak átlagos ápolási ideje 2016-ban kórokozó szerinti bontásban

Kórokozó

Ápoltak

Ápolási napok

Átlagos ápolási napok Minimum Maximum

száma CRE CRKL MACI MECO MENB MKLE MPAE MRSA MSTM VRE Összes

10 13 819 989 138 861 465 1047 18 208 4568

383 602 39087 50174 5479 42599 22719 54921 951 9305 226220

20

38.3 46.3 47.7 50.7 39.7 49.5 48.9 52.5 52.8 44.7 49.5

13 6 4 2 5 4 3 2 7 2 2

107 119 1908 781 180 2207 638 1919 356 378 2207

MRK 7. sz. táblázat MRK-fertőzések kialakulásában szerepet játszó leggyakoribb külső és belső rizikótényezők, 2016. Leggyakoribb rizikótényezők megnevezése Antibiotikum-terápia Húgyúti katéter használat A betegek intenzív osztályos kezelése Perifériás kanül használat Kórházi kezelés egy éven belül Centrális vénás katéter használat Műtéti beavatkozás két héten belül Endotracheális tubus Már fennálló seb Szív- és érrendszeri betegség Diabetes mellitus Malignus betegség Krónikus légzőszervi megbetegedés

Betegek száma 3965 2497 1816 1807 1510 1305 1305 951 804 2460 975 689 664

MRK 8. sz. táblázat Laboratóriumi minták megoszlása multirezisztens kórokozók által okozott fertőzés esetén, 2016 (N=4997) Laboratóriumi minta Megnevezése %-os megoszlása Vizelet 27.2 Sebváladék Hemokultúra Trachea Egyéb minta Orr/torok Genny Köpet Széklet Beültetett eszköz Drain Liquor Epe Szűrővizsgálat

25.3 15.9 12.5 10.8 1.9 1.6 1.2 1.1 0.9 0.7 0.5 0.2 0.2

Összes

100

21

MRK 1. sz. ábra Multirezisztens kórokozók által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben megbetegedett ápoltak és multirezisztens kórokozóval történt fertőzések száma, kórokozók szerinti bontásban a 2016. évben 1200

1104 1047

1024 989

1000

904 819

861

904

800 Fertőzött ápoltak

600

499 465

Fertőzések

400

200

208 211

138 141 18 20

10 10 13 13 0

CRE

CRKL

MACI

MECO

MENB

MKLE

MPAE

MRSA

MSTM

0 0 VISA

VRE

MRK 2. sz. ábra Multirezisztens kórokozók által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megoszlása a fertőzés klinikai megjelenési formája szerint 2016. évben (4830 fertőzés) Húgyúti fertőzés

1%

5%

3% 1%

Sebfertőzés Véráramfertőzés

10%

28%

Pneumónia Alsó légúti fertőzés Felső légúti fertőzés

11%

Bőr és lágyrész fertőzés

16%

Egyéb

24%

Gasztrointesztinális Meningitis

22

1. C. A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) eredményei: Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések A fekvőbeteg-ellátó intézményeknek 2012. évtől jogszabályban előírt jelentési kötelezettsége van a Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre (Clostridium difficile infekciók, CDI) vonatkozóan. Emellett, összhangban az Európai Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) Clostridium difficile fertőzésekre vonatkozó európai surveillance protokolljával, az Országos Szakmai Információs Rendszer (OSZIR) CDI moduljának jelentő felülete lehetőséget ad a visszatérő fertőzés-esetek, valamint a kórházi fekvőbetegek körében diagnosztizált, de eredetét tekintve területen szerzett vagy ismeretlen eredetű CDI esetek bejelentésére is. A jelentés kritériumai a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről szóló módszertani levél 2. átdolgozott kiadásában szerepelnek (www.oek.hu). A 2016. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan 97 fekvőbeteg-ellátó intézmény jelentett Clostridium difficile által okozott fertőzéseket. A jelentő kórházak betegforgalma az összes kibocsájtott beteg 95%-át tette ki. Két intézményből fekvőbeteg-eset nem, kizárólag egy-egy ambuláns eset került bejelentésre, amelyek az összesítésből és az elemzésből kizárásra kerültek, emiatt az alábbiakban nem szerepelnek jelentő intézményként és betegforgalmi adataik nem kerültek az incidencia adatok nevezőjébe. A bejelentett CDI esetek elemzéséből kizárásra kerültek az ambulánsan ellátott esetek (62 eset) és az előző fertőzési epizód kezdetéhez képest 2 héten belül visszatérő fertőzés-esetek (58 eset). Duplikátum nem maradt az adatbázisban. Az európai módszertannal megegyezve az előző fertőzési epizód kezdetéhez képest 2 héten túl, de 8 héten belül jelentkező CDI-t tekintettük visszatérő fertőzés-esetnek. A 2016. évben 5740 beteg összesen 5964 Clostridium difficile okozta fertőzés-esete került bejelentésre és elemzésre 95 fekvőbeteg-ellátó intézmény által jelentett adatok alapján: Egészségügyi ellátással összefüggő 4966 új fertőzés-eset, 278 visszatérő eset; Bentlakásos szociális intézménnyel összefüggő 73 új fertőzés-eset, 6 visszatérő eset; Területen szerzett vagy ismeretlen eredetű 602 új fertőzés-eset, 39 visszatérő eset. Egy CDI epizód (fertőzés-eset) került bejelentésre 5528 betegnél, míg 200 betegnél 2 epizódot, 12 betegnél 3 epizódot regisztráltak a kórházak az év folyamán. Az egészségügyi ellátással összefüggő, új vagy visszatérő CDI esetek száma 1 és 368 között mozgott intézményenként. Az átlagos esetszám intézményenként 57 volt; míg a medián esetszám 23,5. Huszonnégy intézményből kevesebb, mint 5 egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzést jelentettek éves szinten.

23

A jelentő intézményekből 2016. évben 2.010.385 ápoltat bocsájtottak ki és az ápolási napok száma 17.293.212 volt az OEP nyilvántartása szerint. A fentiek alapján számított 2016. évi CDI surveillance indikátorok: Összes CDI incidencia: (visszatérő esetek is) Összes CDI incidencia sűrűség: (visszatérő esetek is)

29,7 / 10.000 kibocsátott beteg 34,5 / 100.000 ápolási nap

Eü. ellátással összefüggő CDI incidencia: (új epizódok, visszatérő esetek nélkül) Eü. ellátással összefüggő CDI incidencia sűrűség: (új epizódok, visszatérő esetek nélkül)

24,7 / 10.000 kibocsátott beteg 28,7 / 100.000 ápolási nap

Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefü ggő fertőzések éves adatai, 2014-2016. Év

Jelentő a intézmények

Kibocsájtások

b

Ápolási c napok

száma

Esetd szám

Incidencia 10 000 kibocsájtott betegre

Incidencia 100 000 ápolási napra

2014

90

2 051 141

17 476 277

6551

31,9

37,5

2015

101

2 061 443

17 564 516

5754

27,9

32,8

2016

95

2 010 385

17 293 212

4966

24,7

28,7

a

Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő intézmények alapján b Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő kibocsájtási adatok alapján (az intézményből eltávozott, illetve a meghalt betegek számának összege) c Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján d Egészségügyi ellátással összefüggő C. difficile fertőzések (új epizódok, visszatérő esetek nélkül)

Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések (új epizódok, visszatérő esetek nélkül)

A 2016. évben CDI esetet jelentő intézmények incidencia-értékeinek tartománya az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzésre (visszatérő esetek nélkül): 0–204 /10.000 kibocsájtott beteg (percentilisek: P25=6,4; P50=16,6; P75=30,4), és 0–87 fertőzés/100.000 ápolási nap (P25=4,6; P50=15,3; P75=33,9). A fertőzés az esetek 90%-ában a bejelentő kórházban történt egészségügyi ellátáshoz volt köthető, 9%-ában más kórházból behurcolt, míg 1%-ban egyéb egészségügyi ellátáshoz volt köthető, jelentős intézményi különbségekkel. Az éves szinten legalább 25 egészségügyi ellátással összefüggő CDI esetet bejelentő intézmények esetében 0% és 40% között alakult a más egészségügyi intézményből behurcolt esetek aránya. Az esetek többségében (80%) a fertőzés tünetei még nem voltak jelen a kórházi felvétel időpontjában. Az első negyedévben jelentkezett a legtöbb fertőzés-eset (1510 eset, 30%). 24

A jelentett 4966 eset 45%-a férfi, 55%-a nő volt. A hatvan év feletti korcsoportokban meredeken nőtt az esetszám: 60-69 év (1065 eset, 21%), 70-79 év (1491 eset, 30%), 80-89 év (1369 eset, 28%), >90 év (302 eset, 6%). BNO főcsoport alapján a leggyakoribb felvételi diagnózis a keringési rendszer betegsége volt, melyet a fertőző és parazitás megbetegedések, valamint a légzőrendszer megbetegedései követtek. A CDI diagnózisát leggyakrabban általános belgyógyászati osztályokon, infektológia osztályokon és krónikus ellátást, tartós ápolást nyújtó osztályokon állították fel. 444 esetben (9%) súlyos CDI fertőzésről volt szó; 109 eset (2%) halmozódás részeként fordult elő. Az esetek túlnyomó többségénél (4166, 84%) a Clostridium difficile fertőzést megelőzően antibiotikum terápiát alkalmaztak, illetve a savcsökkentő kezelés is gyakori volt (1981, 40%). Az esetek 43%-ában a beteg az aktuális kórházi felvételt megelőző 3 hónapban már részesült kórházi ellátásban. Gyakori kockázati tényező volt a cukorbetegség (22%), a krónikus vesebetegség (17%) és a malignus betegség (15%). Kisszámú esetnél jelentettek CDI szövődményt (bélperforáció 6 esetnél [0,1%], toxikus megacolon 46 esetnél [0,9%], szekunder véráramfertőzés 13 esetnél [0,3%]). Összesen 1545 esetben jelentették, hogy a beteg meghalt (31%): közöttük 795 esetben (51%) nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között, 575 esetben (37%) ismeretlen volt az összefüggés, míg 175 esetben (11%) a CDI összefüggött a halálozással (hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt). Egészségügyi ellátással összefüggő, visszatérő Clostridium difficile fertőzések

Egy korábbi CDI epizód kezdetéhez képest 2 héten túl, de 8 héten belül jelentkező, egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések eredete a bejelentések alapján leggyakrabban a bejelentő (saját) kórház (175 eset, 63%) volt. Más kórház (99 eset, 36%). Más egészségügyi ellátáshoz az esetek 1%-a volt köthető. A jelentett 278 eset 38%-a férfi, 62%-a nő volt. Korcsoportos bontás alapján a visszatérő fertőzés a 70-79 évesek között volt leggyakoribb: 60-69 év (63 eset, 23%), 70-79 év (86 eset, 31%), 80-89 év (77 eset, 28%), >90 év (9 eset, 3%). BNO főcsoport alapján ezen esetek leggyakoribb felvételi diagnózisa a fertőző és parazitás megbetegedés, melyet a keringési rendszer betegsége követ. Ötvenhárom esetben (19%) súlyos CDI fertőzésről volt szó. Hatvanöt beteg meghalt (23%): közöttük 31 esetben (48%) nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között, 22 esetben (34%) ismeretlen volt az összefüggés, míg 12 esetben (18%) a CDI összefüggött a halálozással (hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt). Toxikus megacolon egy esetnél, szekunder véráramfertőzés 2 esetben került bejelentésre. A kockázati tényezők hasonló arányban kerültek bejelentésre, mint az újonnan kialakuló CDI eseteknél. Összefoglalás: 2016. évben összesen 4966 egészségügyi ellátással összefüggő, új CDI epizód került bejelentésre, amely 788 esettel kevesebb a megelőző évhez képest. Az esetszám és az incidencia csökkenése mellett a CDI kockázati tényezői, megjelenési formái és a leginkább érintett betegpopuláció lényegében nem változott. Az esetszám csökkenéshez hozzájárulhatott a CDI diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről szóló, átdolgozott módszertani levél (2016. évi kiadás) alkalmazása, valamint mikrobiológiai adatok alapján feltételezhető a cirkuláló ribotípusok körében a hipervirulens 027 PCR-ribotípusú Clostridium difficile törzsek relatív visszaszorulása. 25

CDI 1. táblázat A 2016. évben bejelentett CDI esetek eredet és fertőzés-epizód (új vagy visszatérő fertőzés) szerint

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés Bentlakásos szociális intézményben szerzett fertőzés Területen szerzett vagy ismeretlen eredetű fertőzés Összes

Új CDI esetek

Visszatérő CDI esetek

Összes

4966

278

5244

73

6

79

602

39

641

5641

323

5964

CDI 2. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések éves adatai, 2013-2016

Év

Jelentő a intézmények

Kibocsájtások

b

Ápolási c napok

száma

Esetd szám

Incidencia 10 000 kibocsájtott betegre

Incidencia 100 000 ápolási napra

2014

90

2 051 141

17 476 277

6551

31,9

37,5

2015

101

2 061 443

17 564 516

5754

27,9

32,8

2016

95

2 010 385

17 293 212

4966

24,7

28,7

a


26

CDI 3. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetszáma és incidenciája régiós bontásban, 2016. évben (N=4966)

Régió

Jelentő intézmények a száma

Dél-Alföld

8

Dél-Dunántúl

12

Észak-Alföld ÉszakMagyarország

9 14

KözépDunántúl

14


30

NyugatDunántúl

8

Összesen

95

Kibocsájtott betegek b száma

Teljesített ápolási napok c száma

279 903

2 053 340

492

205 501

1 617 891

472

315 198

2 418 961

531

229 874

2 246 218

408

195 310

1 862 467

490

607 481

5 476 195

2376

177 118

1 618 140

197

2 010 385

17 293 212

4966

a

Incidencia 10.000 kibocsájtott betegre

Incidencia 100.000 ápolási napra

(10)

17,6

24,0

(10)

23,0

29,2

(11)

16,8

22,0

(8)

17,7

18,2

(10)

25,1

26,3

(48)

39,1

43,4

(4)

11,1

12,2

100

24,7

28,7

Jelentett esetszám d (%)


27

CDI 4. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetszáma felvételi diagnózis szerint a 2016. évben Felvételi diagnózisok (BNO főcsoport) A keringési rendszer betegségei Fertőző és parazitás betegségek A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei Daganatok Az urogenitális rendszer megbetegedései Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek Mentális és viselkedészavarok A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei Az idegrendszer betegségei A bőr és a bőralatti szövetek betegségei A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők A morbiditás és mortalitás külső okai Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormalitások Egyéb (≤5/BNO főcsoport)*

Összesen

Esetszám

%**

1023 632 596 542 527 432 217 211

20,6 12,7 12,0 10,9 10,6 8,7 4,4 4,2

176 155 131 99 72

3,5 3,1 2,6 2,0 1,4

63

1,3

56 12

1,1 0,2

6 16 4966

0,1 0,3 100

* Terhesség, szülés és a gyermekágy (5), Speciális kódok (4), A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok (2), A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései (2), A szem és függelékeinek betegségei (2) ** Az összesen jelentett eset százalékos arányában (n=4966)

28

CDI 5. táblázat Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetszáma osztálytípus (diagnózis helye) szerint a 2016. évben Kórházi osztálytípus megnevezése

Esetszám

%**

Általános belgyógyászat Fertőző betegellátás Krónikus ellátás, tartós ápolás Intenzív ellátás Általános sebészet Gasztroenterológia Pulmonológia Nefrológia Kardiológia Egyéb belgyógyászati Hematológia - Csontvelőtranszplantáció Neurológia Traumatológia Rehabilitáció Szív-, Ér- és Mellkassebészet Mozgásszervi rehabilitáció Urológia Endokrinológia Pszichiátria Geriátria, időskorúak ellátása Stroke Onkológia Egyéb sebészeti Orthopédia Idegsebészet Csecsemő és gyermekgyógyászat Onkológiai sebészet Egyéb (< 15 eset/osztálytípus)* Egyéb nem felsorolt

1013 545 516 317 313 307 292 210 183 135 125 117 100 98 91 81 76 63 54 31 31 29 29 27 23 17 17 91 35

20,4 11,0 10,4 6,4 6,3 6,2 5,9 4,2 3,7 2,7 2,5 2,4 2,0 2,0 1,8 1,6 1,5 1.3 1,1 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,3 0,3 1,8 0,7

Összesen:

4966

100

*Hepatológia (12), Bőrgyógyászat (11), Ellátási típusok kombinációja (11), Szülészet-nőgyógyászat (10), Orthopédia-traumatológia (9), Fül,-orr,-gégegyógy. (6), Utókezelő (6), Reumatológia (7), Transzplantációs sebészet (5), Égés ellátás (3), Immunológia-allergológia (4), Addiktológia (2), Sugártherápia (2), Gyermeksebészet (1), Sztomatolgógia/fogászat (1), Intézményi szakápolás (1) ** Az összesen jelentett eset százalékos arányban (n=4966)

29

CDI 6. táblázat

Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések bejelentéseinél regisztrált kockázati tényezők a 2016. évben Kockázati tényezők* Antibiotikum terápia Kórházi kezelés 3 hónapon belül Savcsökkentő kezelés Kórházi kezelés 1 éven belül Diabetes Krónikus vesebetegség Malignus betegség Csökkent védekezőképesség Egyéb egészségügyi ellátás 3 hónapon belül Krónikus májbetegség Hematológiai betegség Gasztrointesztinális műtét Gyulladásos bélbetegség Kemoterápia Immunszuppresszív terápia Szociális intézmény lakója az utóbbi 3 hónapban Szociális intézmény lakója az utóbbi 1 évben Malnutríció Korábbi CDI az anamnézisben

Esetszám 4166 2157 1981 1300 1081 834 729 491 426 299 277 252 217 200 189 172 122 147 49

%** 83,9 43,4 39,9 26,2 21,8 16,8 14,7 9,9 8,6 6,0 5,6 5,1 4,4 4,0 3,8 3,5 2,5 3,0 1,0

*Többszörös választási lehetőség. **Az összesen jelentett eset százalékos arányban (n=4966)

CDI 1. ábra

Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetszáma fertőzés kezdete* alapján a 2016. évben

*Amennyiben a fertőzés kezdete dátum nem volt megadva: felvételkor jelenlévő fertőzés esetén a felvétel dátuma vagy a mikrobiológiai vizsgálat dátuma

30

CDI 2. ábra Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetszáma nem és korcsoport szerint a 2016. évben

31

1.D. Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (VÁF) Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések hazánkban a kötelezően jelentendő fertőzések körébe tartoznak. A véráramfertőzések azonosítása az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) meghatározása alapján az alábbiak szerint történik. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt primer véráramfertőzés: a beteg egy vagy több hemokultúrájából kórokozó tenyészett ki, VAGY a betegnél az alábbi jelek vagy tünetek közül legalább egy fennáll: láz (>38ºC), hidegrázás, hypotensio és a beteg két vagy több – különböző alkalommal, általában 48 órán belül levett – hemokultúrájából a commensalis baktériumflóra valamely tagja, ún. bőrkontamináns (koaguláz-negatív staphylococcusok, Micrococcus sp., Propionibacterium acnes, Bacillus sp., Corynebacterium sp.) tenyészett ki. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt szekunder véráramfertőzés: ugyanaz a mikroorganizmus tenyésztett ki egy másik fertőzés helyéről vett mintából, mint a hemokultúrából, VAGY klinikailag kellőképpen alátámasztható, hogy a véráramfertőzés másodlagosan alakult ki egy másik lokalizációjú fertőzés, invazív diagnosztikus eljárás, vagy idegen test miatt. 2016. január 1. és december 31. között 73 kórház 3368 véráramfertőzést (VÁF) jelentett, amely kismértékű csökkenést mutat az előző évi bejelentések számához (3399 VÁF) viszonyítva. A bejelentések esetszáma minimum 1 és maximum 332 eset között mozgott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Kórházi ágyszám-és betegforgalmi kimutatás) jelentése alapján a 2016. évre vonatkozóan az alábbi - viszonyítási alapot jelentő - adatok állnak rendelkezésünkre:  kibocsátott betegek száma (csak a jelentő kórházakra vonatkozóan): 1 948 747;  ápolási napok száma (csak a jelentő kórházakra vonatkozóan): 15 833 232;  a haemokultúrák száma (az összes kórházra vonatkozóan): 208 971; ebből a pozitív haemokultúrák száma: 44 455 volt. A 73 jelentő kórház, valamennyi kórház betegforgalmi adatra vonatkozóan 2016-ban a hazánkban ellátott betegek 90,5%-át, az ápolási napok 84,4%-át tette ki. A jelentő intézmények betegforgalmát figyelembe véve a véráramfertőzések incidenciája 17,3 (10 000 kibocsátott betegre számítva) (terjedelem: 1,1-95), az incidencia sűrűség pedig 21,3 (100 000 ápolási napra számítva) (terjedelem: 0,9-153,7) volt.

32

Az incidencia percentilisei az alábbi értékek között mozogtak: P10: 2,8; P25: 5,8; P50: 12,0; P75: 23,7; P90: 31,5 Az incidencia sűrűség percentilisei az alábbi értékek között mozogtak: P10: 2,5; P25: 5,5; P50: 11,7; P75: 26,6; P90: 42,8 A bejelentett véráramfertőzésben szenvedő betegek medián életkora 65 év volt (0 – 98), a nemek szerinti megoszlása: 59% férfi, 41% nő. A VÁF esetek 38%-a 70 év feletti betegeket érintette. Az összes jelentett véráramfertőzés 46%-a a 40-69 év közötti korosztályban fordult elő. A véráramfertőzések nem és korcsoportos megoszlása hasonló az előző évekhez viszonyítva. Leggyakrabban a belgyógyászati típusú osztályokról (45%), az intenzív betegellátó osztályokról (40%), illetve sebészeti jellegű osztályokról (15%) jelentettek véráramfertőzéseket. 2016-ban a véráramfertőzések eredetük szerinti megoszlás alapján 1473 eset (44%) centrális vénás katéterrel összefüggő primer VÁF, 1367 eset (40%) pedig egyéb fertőzés szövődményeként kialakuló szekunder VÁF volt. 528 esetben (16%) a VÁF eredete ismeretlen volt. A szekunder véráramfertőzések kiindulási alapjául szolgáló lokális fertőzés leggyakrabban pneumónia és alsó légúti fertőzés (36%), húgyúti fertőzés (18%), egyéb fertőzés (16%), sebfertőzés (15%), emésztőszervi (9%), illetve a bőr- és lágyrész fertőzés (6%) volt. A VÁF diagnózisának felállítása során 3303 haemokultúra eredménye került rögzítésre. Az egy véráramfertőzésre jutó haemokultúrák száma 1.0 volt. A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: Coag. Neg. Staphylococcus (18%), Staphylococcus aureus (17%) és Escherichia ssp. (11%). A 3368 véráramfertőzés eset közül 1324 fő (39%) hunyt el a kórházi tartózkodás időtartama alatt. 461 esetben (35%) a halál nem volt összefüggésben a véráramfertőzéssel, 581 esetben (44%) az összefüggés ismeretlen volt, 218 esetben (16%) a fertőzés összefüggött a halállal, 64 esetben (5%) a halál oka volt. Összefoglalás: 2016-ban 31 esettel kevesebb véráramfertőzésről érkezett bejelentés, mint 2015ben, illetve kis mértékben csökkent az incidencia és az incidencia sűrűség az előző évhez viszonyítva. A leginkább érintett betegpopuláció hasonló volt az előző évihez képest. A véráramfertőzések kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők három csoportba sorolhatók: a beteg intrinsic (belső) rizikó tényezői, az érkatéterezéssel összefüggő extrinsic (külső) rizikótényezők és a kórokozó intrinsic tulajdonságai. A beteg belső kockázati tényezőit és a kórokozók intrinsic tulajdonságait nehéz befolyásolni.

33

VÁF 1.sz. táblázat A véráramfertőzések incidenciája

Esetszám

Incidencia 10 000 kibocsájtott betegred

Incidencia 100 000 ápolási naprae

16 087 362

3 479

15,3

21,6

1 830 593

14 562 507

3 399

18,6

23,3

1 948 747

15 833 232

3 368

17,3

21,3

Év

Jelentő intézményeka száma

Kibocsájtások számab

2014f

74

2 271 092

2015g

68

2016

73

Ápolási napok számac

a

Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő intézmények alapján

b

Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő kibocsájtási adatok alapján (az intézményből eltávozott, illetve a meghalt betegek számának összege)

c

Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján

d


e


f

A 2014. évi NNSR éves jelentéshez képest módosítva

g

A 2015. évi NNSR éves jelentéshez képest módosítva

VÁF 1.sz. ábra Véráramfertőzések korcsoportok szerinti megoszlása, 2016. 848

819

457

435 274

263

0

32

46

1-9

10-19

84

20-29

110

30-39 40-49 50-59 Korcsoport

34

60-69

70-79

>80

VÁF 2.sz. ábra A véráramfertőzések eredetük szerinti megoszlása, 2016.

6%

4% 2%

Primer Ismeretlen

7%

PULM

44%

7%

OTH UTI

14%

SSI

16%

DIG

A szekunder véráramfertőzések eredetük szerinti felosztása az ECDC definíciók és rövidítések szerint történt. PULM (pulmonary infection): pneumónia és alsó légúti fertőzés SSI (surgical site infection): sebfertőzés UTI (urinary tract infection): húgyúti fertőzés DIG (digestive tract infection): emésztőszerv rendszeri fertőzések SST (skin ad soft tissue infection): bőr- és lágyrész-fertőzések OTH (other infection): egyéb fertőzések (pl. meningitis, osteomyelitis). VÁF 3.sz. ábra A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói, 2016. 40 35 Százalék (%)

30 25 20 15

18

17

11

10 5 0

35

10

10

10

1.E. Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás Az egészségügyi intézmények 2016-ban is az OSZIR Alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás moduljában rögzítették az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználási adataikat. Ennek során a 125 intézmény 171 telephelyéről rögzített bejelentést.

Fekvőbeteg ellátó intézmények fekvőbeteg osztályai A bejelentett fekvőbeteg ellátó osztályok száma 1 225 volt, a jelentett 42 843 ágyon és 16 164 302 ápolási napon összesen 158 470 liter alkoholos kéz fertőtlenítőszert használtak fel. A legtöbb alkoholos kézfertőtlenítőszert az általános sebészeti (13 956 l), az általános belgyógyászati (13 440 l) és az általános gyermekgyógyászati (12 587 l) osztályokon használták fel.

Járóbeteg ellátó intézmények, szakrendelők A bejelentett ellátási típusok száma 482 volt, az ellátott 13 255 105 esetre 17 124 liter alkoholos kézfertőtlenítőszert használtak fel. A legtöbb alkoholos kézfertőtlenítőszert a belgyógyászati (3 467 l) és a sebészeti jellegű ambulanciákon (2 894 l), a dializáló állomásokon (2 750 l), radiológián (1 690 l) használták fel.

36

Fertőtlenítőszer felhasználás fekvőbeteg ellátó intézményekben, összevont osztálytípus szerint 2016. évben

Összevont osztály típusok

Felhasznált alkoholos kézfertőtlenítőszer Alkoholos (liter/1000 ápolási nap) Jelentő Jelentő Ápolási kézfertőtkórházak osztályok napok lenítőszer száma* száma** száma felhasználás Átlag P10 P25 Medián P75 P90 (liter/év) 2 522 882

50 055,45

21,74

3,51

6,67

12,43

23,87

40,04

18,73

28,92

sebészet és sebészeti jellegű

74

szülészet-nőgyógyászat

54

86 804 718

10 243,26

12,79

3,25

4,35

8,81

ITO belgyógyászat és belgyógyászati jellegű

68

17 950,83

68,75

19,24

33,22

53,02

61 180,52

12,21

1,60

3,11

7,07

13,71

25,51

krónikus és rehabilitációs jellegű MIX - Ellátási típusok kombinációja

102

104 301 787 6 685 455 401 5 685 254 041

17 262,06

5,00

0,47

1,11

2,58

5,17

8,65

Egyéb nem felsorolt összesen

83

302

74,55 120,91

6

6

93 790

673,10

8,27

3,59

5,89

6,60

8,74

14,62

17

18

1 104,55

43,47

4,10

8,13

23,54

39,68

80,40

115

1 225

70 683 16 164 302

158 469,77

18,34

1,43

3,19

7,87

18,90

42,70

37

2. Kötelezően választható surveillance-ok A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerben (NNSR) a sebfertőzés vagy az intenzív terápiás eszközhasználattal összefüggő fertőzések alrendszere tartozik a kötelezően választható surveillance-ok közé. A kórházak a választott surveillance-t legalább 6 hónapon keresztül, folyamatosan, illetve intenzív osztályok esetében válaszható a 3-3 hónapos adatszolgáltatás adott évben. Az adatokat online jelentési rendszerben rögzítik.

2.A. Műtéti sebfertőzés surveillance A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerben (NNSR) a beteg alapú sebfertőzés surveillance adatok bejelentése a kötelezően választható surveillance-ok közé tartozik. A hazai sebfertőzés surveillance protokollja a CDC NNIS módszertanán alapul, hasonlóan, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance. A jelentés beteg alapú, azaz a kiválasztott műtéti kategórián belül a surveillance periódus alatt valamennyi páciens, individuálisan rögzítésre kerül, valamint ezen betegek körében a felismert sebfertőzésre vonatkozó adatok is. A jelentés a 2016. január 1. és 2016. december 31. között végzett operációk adatait összesíti. A 2016-os évben 44 kórház, 56 manuális osztályon végzett sebfertőzés surveillance-t. A nemzeti nosocomiális surveillance rendszerbe rögzített műtétek száma 10 471 volt, amely 20 műtéti kategória között oszlott meg. Összesen 347 fertőzés került felismerésre, ezáltal a minden műtétre kiterjedő sebfertőzési arány 3,3% volt. Valamennyi régióban és négy kivételével minden megyében legalább egy intézmény részt vett a surveillance-ban. A választott műtéti típusok közül a legnagyobb számban a császármetszés, cholecystectomia, vastagbélműtét, csípő- és térdprotézis beültetés került bejelentésre, ezen műtéti kategóriákban a résztvevő kórházak, osztályok száma is a legmagasabb volt. Az országos kumulatív incidencia (sebfertőzések száma 100 operációra vonatkoztatva) jelentősen eltér a különböző műtéti kategóriák esetén, 0 és 13,8% között mozog. Az országos összesített, az egyes műtéti kategóriákra vonatkozó országos, valamint a szélső értéket mutató kórházak kumulatív incidenciáit az S1. táblázat részletezi.

38

S1. táblázat A sebfertőzés surveillance-ban résztvevő osztályok száma műtéti típusonként; a végezett műtétek és sebfertőzések száma, illetve kumulatív incidenciája 2016-ban Műtéti kategória AMP APPY CARD CBGB CBGC CABG* CHOL COLO CSEC FX Egynapos HER HER HPRO KPRO LAM MAST PRST RECT SB

Végtag amputáció Appendectomia Szívsebészet Coronaria arteria bypass grafting; mellkas és végtagdonor bevágással Coronaria arteria bypass grafting; csak mellkasi bevágással Coronaria arteria bypass grafting* Cholecystectomia Vastagbélsebészet Császármetszés Fractura nyílt repozíciója Egynapos sebészeti ellátás során végzett sérv rekonstrukció sérv rekonstrukciója Csípőprotézis műtét Térdprotézis műtét Laminectomia Mastectomia Prostatectomia Végbélműtét Vékonybélsebészet

Résztvevő osztályok száma

Végzett műtétek száma

Seb fertőzés(ek) száma

Országos kumulatív incidencia (%)

3 1 1

91 45 203

4 2 13

4,4 4,4 6,4

1

123

4

3,3

1

23

1

4,3

1 15 13 10 1

146 2655 1048 3289 36

5 46 141 46 2

3,4 1,7 13,5 1,4 5,6

1

115

0

0,0

3 8 5 4 3 1 3 1

228 951 541 464 495 30 102 29

16 20 9 11 21 1 6 4

7,0 2,1 1,7 2,4 4,2 3,3 5,9 13,8

* Nem specifikált coronaria arteria bypass grafting, képzése a CBGB és CBGC műtétek összevonásával

39

A kórházak által leggyakrabban választott műtéti típusokra vonatkozó 10%, 25%, 50%, 75% és 90%-os percentilisek a S2. táblázatban láthatók. A kiugróan alacsony, illetve magas helyi kumulatív incidencia esetén javasolt a sebfertőzés surveillance további folytatása. A surveillance tevékenység során ajánlott a sebfertőzések megelőzéséről szóló eljárásrend helyi betartásának felülvizsgálata, az esetleges helytelen gyakorlat azonosítása és javítása. S2. táblázat Sebfertőzési arányok percentilis értékei a leggyakoribb műtéti kategóriák esetén 2016. évben* Műtéti kategória

Végzett műtétek száma

Országos Percentilis kumulatív incidencia (%) 10% 25% 50% 75% 90%

CHOL

2655

1,8

0

0,2

1,7

2,7

4,3

COLO

1048

13,5

2,6

5,3

11,5

18,2

22,3

CSEC

3289

1,4

0,3

0,5

1,2

1,8

3,4

HER

228

7,0

3,4

5,0

7,5

7,9

8,1

HPRO

951

2,1

0

0

0,6

1,9

2,8

KPRO

541

1,7

0,7

1,6

1,7

1,9

2,0

LAM

464

2,6

0,2

0,5

1,1

2,7

4,7

* Műtéti kategóriák nemzetközi kódjának magyarázata az S1. táblázatban

A kórházi kibocsátás utáni utókövetések és a posztoperatív kórházi tartózkodás időtartama műtéti kategóriánként eltérő volta miatt az incidencia sűrűséget is meghatároztuk azon műtéti típusoknál, amelyeknél a kórházi tartózkodás alatt legalább egy sebfertőzést diagnosztizáltak ( S3. táblázat). (Az incidencia sűrűség számítása: a kórházi benntartózkodás alatt diagnosztizált sebfertőzések száma 1000 posztoperatív ápolási napra vonatkoztatva.) A posztoperatív ápolási napok mediánja 4 nap volt (P25:3; P75:8), valamennyi műtéti kategóriát összesítve, és a S4. táblázatban felsorolt műtéti kategóriákra vonatkozóan; a kórházi tartózkodás alatt 205 fertőzést diagnosztizáltak, ami az összes fertőzés 59,1%-a. A legmagasabb incidencia sűrűséget a vékonybélen (11,6), a vastagbélen (9,0) és a vakbélen (8,7) végzett, illetve a sérvműtétek (5,9) esetén tapasztaltuk. A legalacsonyabb incidencia sűrűséget (azon műtétek körében, ahol a kórházi benntartózkodás alatt sebfertőzést diagnosztizáltak) a következő műtétek esetén volt megfigyelhető: térdprotézis (0,6) és csípőprotézis (1,6) beültetés, császármetszés (1,3), mastectomia (1,3) és végbélműtét (1,8) (kórházi tartózkodás alatt diagnosztizált sebfertőzés 1000 posztoperatív ápolási napra). 40

S3. táblázat Sebfertőzések incidencia sűrűsége meghatározott műtéti kategóriák esetén 2016. évben*

Műtéti kategória

Posztoperatív Kórházi Kórházi ápolási benntartózkodás benntartózkodás napok alatt alatt diagnosztizált diagnosztizált Medián sebfertőzések sebfertőzések (25-75% száma aránya az percentilis) összes fertőzésre vonatkoztatva (%) 8 (5 - 13) 3 75,0 4 (3 - 6) 2 100,0 11 (8 - 18) 11 84,6 8 (7 - 10) 4 80,0 2 (2 - 3) 26 56,5 9 (7- 12) 103 73,0 4 (4 - 5) 19 41,3 9 (8 - 10) 1 50,0 3 (2 - 4) 5 31,3 8 (7 - 9) 14 70,0 9 (8 - 11) 4 44,4 5 (3 - 8) 6 54,5 2 (1 - 4) 2 9,5 14 (9 - 15) 1 100,0 3 (2 - 8) 1 16,7 8 (6 - 12) 3 75,0

Incidencia sűrűség (sebfertőzés/ 1000 posztoperatív ápolási nap)

AMP 2,6 APPY 8,7 CARD 3,3 CABG 2,2 CHOL 3,1 COLO 9,0 CSEC 1,3 FX 2,9 HER 5,9 HPRO 1,6 KPRO 0,6 LAM 2,0 MAST 1,3 PRST 2,5 RECT 1,8 SB 11,6 Összes műtéti 4 (3 - 8) 205 59,1 3,2 kategória A műtéti kategóriák nemzetközi kódjának magyarázata az S1. táblázatban. A jelentett férfi betegek átlagos életkora 60, a nőké 47 év volt, míg a medián 63 és 40 év volt 2016. évben; a fiatalabb populációt képviselő, császármetszésen átesett nők életkorát nem számítva a nők átlagos és medián életkora majdnem azonos a férfiakéval: átlag: 59, medián: 62 év. A betegek 37%-a volt férfi azon műteti kategóriákban, amelyek mindkét nem esetén elvégezhetők.

41

Az operációk 28%-át kellett sürgősséggel elvégezni, a további kockázati tényezők tekintetében a műtéti seb 9%-ban szennyezett vagy fertőzött volt, a rossz általános preoperatív fizikai státusz (ASA 3,4,5 stádium - American Society of Anesthesiologists Physical Status Measure) 24%-ban, és az elhúzódó műtéti időtartam a beavatkozások 6%-ában volt megfigyelhető (az operációk hosszának besorolásánál a CDC által meghatározott határértékeket véve alapul a megadott műtéti kategóriákban). A műtéti kategóriák közül a császármetszésen átesettek medián életkora volt a legalacsonyabb (30 év) - nem számítva a gyermekeken végzett szívsebészeti beavatkozásokat -, míg a fractura nyílt repozícióján átesettek (79 év) és a térdprotézis beültetés betegeinek (71 év) medián életkora volt a legmagasabb. A férfiak aránya a legmagasabb a hernia műtétek (HER: 76%, Egynapos HER: 84%), a coronaria arteria bypass grafting (71%) és a végtag amputációk (69%) esetén, a nőké a mastectomia műtétek (97%), a fractura nyílt repozíciója (78%) és a cholecystectomia (74%) során volt (azon műteti kategóriákat figyelembe véve, melyek mindkét nemnél elvégezhetők). A sürgősséggel végzett műtétek aránya a legmagasabb az appendectomia (96%), a vékonybélen végzett műtétek (83%), a fractura nyílt repozíciója (64%) és a császármetszés (59%) esetén volt. Az appendectomia (100%), a vékonybél (97%) műtétek, a végtagamputáció (91%), vastag- (57%) és végbél (51%) műtétek magasabb arányban zajlottak szennyezett vagy fertőzött körülmények között. A betegek igen magas százaléka esett át műtéten rossz preoperatív általános állapotban (ASA 3,4,5) a következő kategóriákban: a fractura nyílt repozíciója (94%), coronaria arteria bypass (87%), vékonybél (76%) és gyermekeken végzett szívműtét (73%). A CDC által meghatározott határérték feletti, elhúzódó műtéti időtartam magasabb arányban a laminectomia (21%) és vastagbél műtétek (12%) esetén volt megfigyelhető.

A sebfertőzések típusának megoszlása (felületes/mély/szervi -testüregi) a leggyakoribb műtéti kategóriák esetében az S1. ábrán látható. Az összes bejelentett sebfertőzés (N=347) 48%-a volt felületes, 39%-a mély és 13%-a szervi vagy testüregi. A műtéti kategóriák egy részében a felületes sebfertőzések domináltak (FX: 100%; PRST: 100%; RECT: 83%; AMP: 75%; CSEC:72%; HER: 69%), további műtéti kategóriákban, amelyek esetén sebfertőzést diagnosztizáltak, a mély és szervi/testüregi sebfertőzések magasabb aránya volt megfigyelhető (pl.: appendectomia, vékonybél műtét, csípő- és térdprotézis beültetés, laminectomia, vastagbél műtét).

42

S1. ábra A sebfertőzések típusának megoszlása műtéti kategóriák szerint, 2016*

100% 90% 80% 70% 60% 50%

Szervi/testüregi

40%

Mély

30%

Felszíni

20% 10% 0%

*Műtéti kategóriák nemzetközi kódjának magyarázata az S1.táblázatban

Az észlelt 347 sebfertőzésnél 194 esetben történt és került rögzítésre mikrobiológiai mintavétel (56%). Az izolált kórokozók megoszlása az S4. táblázatban látható. A kórokozók megoszlását a mintavétel alacsony száma miatt csak az összes műtéti típusra vonatkozóan vizsgáltuk, a különböző műtéti kategóriák szerinti megoszlást nem. A megelőző évhez hasonlóan a sebfertőzések leggyakoribb kórokozói az Enterococcus spp. (21,7%), Escherichia coli (19,5%), Staphylococcus aureus (14,8%) és a Pseudomonas spp. (8,3%) voltak, azonban az idei évben először az Enterococcus fajok a leggyakrabban kitenyésztett mikroorganizmusok voltak, és hat esetben vancomycin rezisztens kórokozó (VRE) került bejelentésre. A Staphylococcus aureus izolátumok közül a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) izolátumok aránya (20%) csökkent a megelőző évhez képest.

43

S4. táblázat Sebfertőzések kórokozóinak megoszlása, 2016. A sebfertőzések során izolált kórokozók megoszlása (%) 21,7 19,5 14,8 8,3 7,2 4,0 3,6 3,2 2,9 2,5 2,2 1,8 1,8 1,1 5,4

Kórokozó Enterococcus spp Escherichia spp Staphylococcus aureus Pseudomonas spp Klebsiella spp Proteus spp Enterobacter spp Acinetobacter spp Staphylococcus spp Citrobacter spp Streptococcus spp Clostridium spp Staphylococcus coag.neg. Bacteroides spp egyéb

Az NNSR sebfertőzésekre vonatkozó adatai országos referenciaként szolgálnak a részvevő kórházak számára. A surveillance -ban résztvevő kórházak összehasonlíthatják sebfertőzési arányaikat az országos eredményekkel. A surveillance tevékenység végzése során, kórházi szinten azonosíthatók az esetleges helytelen gyakorlatok, megalapozhatók a sebfertőzések csökkentésére szükséges intézkedések, követhetők az időbeni változások, ugyanúgy, mint a megelőző tevékenységek hatásossága .

44

2.B. Intenzív terápiás osztályok eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a (ITO) 2016. január 01. – 2016. december 31. A 2016. évben az intenzív osztályokon végzett eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance protokollja és a fertőzések definíciója az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance rendszeren alapult. A kórházaknak lehetőségük volt osztályos, illetve beteg alapú surveillance végzésére. A 2016. évben az NNSR Intenzív osztályok eszközhasználattal össze függő surveillance alrendszerében 33 fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmény 40 intenzív betegellátást végző osztályán gyűjtöttek adatokat. A megfigyelt betegek száma 11124 fő volt. Az Átlagos Bennfekvési idő (ÁBI) 8,3 nap. Az ITO 1. táblázat a résztvevő intenzív osztályok típusa szerint részletezi a 2016. évben a megfigyelt betegek számát és az átlagos bent fekvési idő alakulását. ITO 1. táblázat Átlagos bennfekvési idő a résztvevő intenzív osztályok típusa szerint, 2015-2016. év

Jelentő ITO típusa

osztályok

Betegek száma

Ápolási nap

száma 2016

2015

2016

2015

Átlagos Bennfekvési Idő (nap)

2016

2015

2016

2015

Belgyógyászat

7

7

1604

1420

10131

9 191

10.2

11.87

Gyermekgyógyászat

2

3

211

229

1181

1 380

7.9

10.48

Idegsebészet

1

-

322

-

1763

-

5.8

-

Kp. nem oktató

19

17

4496

3678

21885

18 401

7.5

7.46

Kp. oktató

11

9

4491

3554

24101

19 522

8.6

8.77

Összes

40

36

11124

8881

59061

48 494

8.3

8.77

A belgyógyászati intenzív osztályokon az átlagos bennfekvési idő 2,19 – 33,46 nap között mozgott, míg a központi nem oktató intenzív osztályokon 3,65 – 24,63, a központi oktatást végző intenzív osztályokon 4,71 – 18,27 között volt. Az ITO 2. táblázat az átlagos eszközhasználati arányokat foglalja össze és hasonlítja össze a korábbi évek adataival. Az adatokb ól látható, hogy nincs lényeges változás az eszközhasználati arányokban.

45

ITO 2. táblázat Az NNSR-be jelentett 2016. évi eszközhasználati arányok összevetése a 2014. és 2015. évi adatokkal az intenzív osztályok típusa szerint Átlagos Eszközhasználati arányok Eszközös napok száma/ ápolási napok száma ITO típusa

Húgyúti katéter

Centrális vénás katéter

Lélegeztető gép

2016

2015

2014

2016

2015

2014

2016

2015

2014

Belgyógyászat

0,82

0,83

0,80

0,68

0,65

0,57

0,55

0,52

0,49

Gyermekgyógyászat

0,29

0,23

0,54

0,33

0,30

0,49

0,19

0,21

0,38

Idegsebészet

0,82

-

-

0,68

-

-

0,55

-

-

Kp. nem oktató

0,85

0,89

0,90

0,66

0,66

0,65

0,48

0,47

0,49

Kp. oktató

0,94

0,93

0,91

0,76

0,76

0,79

0,56

0,55

0,61

Összes

0,87

0,83

0,77

0,70

0,69

0,67

0,52

0,50

0,44

Az ITO 3, ITO 4 és ITO 5 számú táblázatok részletezik a különböző eszközökre (lélegeztető gép, centrális vénás katéter, húgyúti katéter) vonatkozó használati arányokat ITO típusok szerint. ITO 3. táblázat Lélegeztető gép használati arány az ITO típusa szerint 2016. évben

ITO típusok

résztvevő Eszközös osztályok napok száma száma

Percentilisek átlag 10%

25%

50% (medián)

75%

90%

Belgyógyászati

7

5528

54.57

16.13

39.29

52.10

64.24 73.64

Gyermek

2

230

19.48

0.00

1.85

6.90

25.00 58.06

Idegsebészeti

1

976

55.36

49.80

51.10

52.61

58.69 63.19

Központi nem oktató

19

10567

48.28

24.04

36.64

49.70

61.61 73.68

Központi oktató

11

13556

56.25

28.48

39.83

54.20

69.66 79.43

Összesen

40

30857

52.22

21.95

36.50

51.08

64.00 76.74

46

ITO 4. táblázat Centrális vénás katéter használati arány az ITO típusa szerint 2016 évben

ITO típusok



50% (medián)

25%

75%

90%

Belgyógyászati

7

6929

68.39

0.00

48.15

74.15

83.95

91.16

Gyermek

2

391

33.11

7.41

13.11

26.03

41.38

62.07

Idegsebészeti

1

1199

68.01

63.43

65.83

66.18

68.34

76.07


19

14507

66.29

38.60

54.43

66.67

80.00

92.27

Központi oktató

11

18330

76.05

49.79

62.65

80.00

89.76

95.32

Összesen

40

41356

69.96

33.63

54.55

68.64

84.32

93.21

ITO 5. táblázat Húgyúti katéter használati arány az ITO típusa szerint 2016 évben

ITO típusok



25%

50% (medián)

75%

90%

Belgyógyászati

7

8329

82.21

37.50

55.71

87.12

93.66

97.49

Gyermek

2

337

28.54

8.20

12.07

27.85

38.79

48.28

Idegsebészeti

1

1453

82.42

78.36

79.00

82.04

84.10

87.42


19

18490

84.49

61.86

74.80

92.61

97.50 100.00

Központi oktató

11

22572

93.66

84.00

91.09

97.35

99.31 100.00

Összesen

40

51181

86.67

48.21

78.36

92.27

97.91 100.00

A jelentő intézmények 2016. január 1 és december 31 között 716 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltak. A fertőzések 71,4%-a (511) volt eszközhasználattal összefüggő és 28,6%-a (205) eszközhasználattal nem összefüggő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés.

47

Az eszközhasználattal összefüggő és nem összefüggő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megoszlására, illetve a jelentő ITO típusokra vonatkozó részletes adatokat és a korábbi évek eredményeivel való összehasonlítást az ITO 6, ITO 7 és ITO 8 számú táblázatok tartalmazzák. ITO 6. táblázat Eszközhasználattal összefüggő és eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzések intenzív osztályokon, 2016. Fertőzések

Eszközös Ápolási napok napok

Fertőzés típusa száma Lélegeztetéssel összefüggő nosocomiális pneumónia

251

30 857

Lélegeztetéssel nem összefüggő nosocomiális pneumónia

59

–

Urológiai katéter használatával összefüggő nosocomiális urológiai fertőzés

122

Urológiai katéter használatával nem összefüggő nosocomiális urológiai fertőzés

22

Centrális intravaszkuláris katéter használatával összefüggő nosocomiális véráramfertőzés

138

Centrális intravaszkuláris katéter használatával nem összefüggő nosocomiális véráramfertőzés

124

Összesen

716

Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány*

59 061

Fertőzési arány**

8,13

4,24

–

1,00

2,38

2,07

–

0,37

3,34

2,34

–

2,10

59 061

51 181

59 061

– 59 061

41 356

59 061

– 59 061

–

-

12,12

59 061

*Eszközhasználattal összefüggő = fertőzési arány

Eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma x 1000 Eszközös napok száma

Fertőzések száma **Fertőzési arány =

x 1000 Ápolási napok száma

48

ITO 7. táblázat Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arányok intenzív osztályok típusa szerint, 2016. Eszközhasználattal összefüggő fertőzések / 1000 eszközös napra

ITO típusa Húgyúti fertőzés

Véráramfertőzés (VÁF)

(HUTI) 2.76 0.00 5.51 1.68 2.66 2.38

Belgyógyászat Gyermekgyógyászat Idegsebészet Központi nem oktató Központi oktató Összes

Pneumónia (PN) 9.95 0.00 1.02 8.14 8.04 8.13

2.60 0.00 0.83 4.00 3.33 3.34

ITO 8. táblázat Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arányok intenzív osztályok típusa szerint, 2014-2016. Eszközhasználattal összefüggő fertőzések / 1000 eszközös napra ITO típusa

Húgyúti fertőzés (HUTI)

Véráramfertőzés (VÁF)

Pneumónia (PN)

2016

2015

2014

2016

2015

2014

2016

2015

2014

Belgyógyászat

2,76

1,97

1,80

2,6

1,67

0,90

9,95

14,34

9,69

Gyermekgyógyászat

0,00

21,88

13,72

0,00

7,30

5,63

0,00

0,00

4,87

Idegsebészet

5,51

-

-

0,83

-

-

1,02

-

-


1,68

1,28

2,42

4,00

4,35

5,06

8,14

8,25

5,75

Központi oktató

2,66

3,19

1,66

3,33

2,98

3,30

8,04

13,01

10,63

Összes

2,38

2,38

2,01

3,34

3,30

3,38

8,13

11,42

8,80

A surveillance időszakában az intenzív osztályokon fertőződött betegek száma 581 (348 férfi és 233 nő) volt. A betegek átlagos életkora felnőtt intenzív osztályon 64,2 év, minimum 15 maximum 94, medián 66 év. Az ápolási napok száma a fertőzött betegeknél 434 esetben ismert, összesen 8688 nap, minimum 3 nap maximum 93 nap.

49

A surveillance-t végző intézmények 832 pozitív laboratóriumi minta eredményét jelentették. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések esetében 305 minta, melyből 35 esetében nem sikerült a kórokozót kimutatni. A pneumóniák esetében a vizsgált mintaszám 368 minta volt, melyből 237 pozitív vizsgálati eredménnyel zárult, a húgyúti fertőzések esetében 120 pozitív laboratóriumi minta eredménye került rögzítésre az adatbázisba a 158 vizsgálati mintából. Az ITO 9. táblázat az intenzív osztályokon kialakult fertőzések kórokozóinak előfordulási gyakoriságát mutatja a jelentett pozitív minták szerint. ITO 9. táblázat Az intenzív ellátással összefüggő fertőzések kórokozóinak megoszlása a 2016. évben jelentett pozitív minták szerint Pneumónia (PN) N:310 Minták száma

Véráramfertőzés (VÁF) N:262 368

Pozitív minták száma

Húgyúti fertőzés (HUTI) N:144 305

Minták száma

159

Pseudomonas sp. (%)

19.8

Staphylococcus sp. (%)

23.0

Escherichia coli (%)

10.1


10.9

Pseudomonas sp. (%)

15.7

Pseudomonas sp. (%)

13.2

Acinetobacter sp. (%)

8.7

Klebsiella sp. (%)

10.5

Enterococcus sp. (%)

13.8

Klebsiella sp. (%)

5.4

Enterobacter sp. (%)

9.8

Klebsiella sp. (%)

11.9

Candida sp. (%)

3.8


7.9

Candida sp. (%)

12.6


3.5


5.9


5.0

Enterobacter sp. (%)

3.3


5.2


2.5

Stenotrophomonas maltophilia (%)

3.3

Stenotrophomonas sp. (%)

2.6

Proteus sp. (%)

3.1


1.6

Candida sp. (%)

2.0

Enterobacter sp (%)

2.5

Serratia sp. (%)

0.8

Proteus sp. (%)

0.3

Egyéb, ismeretlen (%)

25.2


38.9


17.0

50

2.C. Intenzív terápiás osztályok beteg alapú egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a – intenzív terápiás egyedi (ITE)

A 2016. évben az intenzív osztályokon végzett eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance protokollja és a fertőzések definíciója az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance rendszeren alapult. 2C-1) A surveillance populáció jellemzői A 2016. évben az NNSR - Beteg alapú intenzív osztály egyedi surveillance (ITE) alrendszerében 14 fekvőbeteg-ellátó intézmény 14 intenzív betegellátást végző osztályain gyűjtöttek adatokat. A megfigyelt betegek száma 2100 fő volt. Az intenzív osztályok típusa alapján a megfigyelt betegek 1,2% -a gyermek intenzív osztályon, 55,1%-a központi nem oktató intenzív osztályon és 43,7%a központi oktató intenzív osztályon volt. Összesen 15877 ápolási nap került a megfigyelésre. A megfigyelt betegek a központi nem oktató intenzív osztályon átlag 7 ápolási napot, a gyermek intenzív osztályon átlag 15,3 ápolási napot és a központi oktató intenzív osztályon átlag 12,5 ápolási napot töltöttek. A 2110 beteg átlag életkora 64,2 év. Az ellátott betegek 52,3% -a volt férfi. A betegek 48,9%-a 65-84 év közötti korcsoportba tartozott. A 85-100 év közötti korosztályba tartozott a betegek 7,2%-a ( a férfiak 4%-a , a nők 10,7%-a) A 18-64 év korcsoportban a férfiak 47,7%-a , míg a nők 35,4%-a tartozott.

A 2100 beteg 71,4%-a (1499 fő) saját kórház más osztályáról érkezett, ebből 32,5% (487) betegnek azonos a kórházi felvételi és az intenzív osztályos felvételi napja. Otthonából közvetlenül az intenzív osztályra 18,3% (385) beteg került felvételre. Más kórházból 7,1% (150) beteg, ismeretlen/egyéb helyről 2,3% (48) beteg és 0,7% (18) beteg bentlakásos szociális intézményből kerül közvetlen felvétellel az intenzív osztályra. A 1728 ápolt esetében ismert az intenzív osztályra történő felvétel oka. Belgyógyászati jellegű intenzív ellátást igényelt a betegek 50,4% -a, olyan betegeinél nem tervezett sebészeti jellegű, azaz sürgős sebészeti beavatkozást végeztek az ellátottak 18,1%- volt szükség, azaz 24 órán belül kellett a beteget műtétre felkészíteni. Az ellátottak 28,3% tervezett sebészeti jellegű, azaz elektív sebészeti beteg volt.

51

ITE 1. táblázat Az intenzív osztályra felvett betegek beutaló helyeinek és felvételi okok megoszlása betegszám alapján, betegalapú ITE surveillance, 2016 Beteg szám

%

Bentlakásos szociális intézményből

18

0,86%

Egyéb helyről

48

2,29%

Más kórház ITO-járól

72

3,43%

Más kórház más osztályáról

78

3,71%

Otthonából

385

18,33%

Saját kórház más osztályáról

1499

71,38%

2100

100,0

A beteg az ITO-ra érkezett

Az intenzív osztályra történő betegfelvétel körüli időszakban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulását befolyásoló rizikótényezők közül egy beteg esetében egy időben több is jelen volt. A 2100 beteg 65,7% -a (1379) kapott antimikrobiális kezelést a felvétel előtt és vagy a felvételt követő 48 órán belül, 50,4% (1058) beteg védekező képessége gyengült. A 2100 beteg 14,5%-át (305) a felvétel előtt közvetlenül tompa vagy bőrköpenyen áthatoló traumás sérülés ért, 44,1%-a (926) sebészeti műtéten esik át az intézménybe való felvételt követően, 3,7% (78) beteg a felvételt követően akut coronaria ellátásban részesült. A betegellátás során a betegek a 80,8%-ánál (1784) húgyúti hólyag katétert, 55,8%-ánál (1233) centrális vénás katétert, 46,5%-ánál (1027) intratracheális tubust, 26,0%-a (575) perifériás vénás kanült és 22,9%-a (505) artériás kanült alkalmaztak. A betegek 18%-át (397) táplálták parenterálisan. Eszközhasználat és eszközhasználati arányok, surveillance, 2016 Ápolási Eszközös Átlag Beteg napok Napok Eszközös Szám száma Száma Napok Száma Húgyúti 19906 14528 7,8 1873 katéter Centrális 19906 10301 8,9 1155 érkatéter Intubáció Perifériás vénás kanül Artériás kanül Parenterális táplálás

ITE 2. táblázat Betegalapú ITE Eszközhasználati arány 73,0 51,8

1190

19906

8053

6,3

40,5

878

19906

3877

4,4

19,6

639

19906

3341

5,2

16,8

462

19906

3540

7,7

17,8

52

A betegellátás során az 1103 betegnél rögzítették a centrális vénás katéter anatómiai helyét: 64,5% (711) subclavia, 34,4% (379) jugularis és 4,9% (54) femoralis. Az ellátottak 50,4% (1058) kapott antibiotikumot legalább 1 alkalommal. 2C-2) Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és jellemzőik A 2100 megfigyelt betegből 189 ápoltnak 222 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése volt. A 189 betegből 161 esetben (85,2%) egy szervrendszert érintő, 28 betegnek több szervrendszert érintő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése volt. A 222 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés 50,4% (112) pneumónia, 36,5% (81) véráramfertőzés és 13,1% (29) húgyúti fertőzés. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 94,1%-ban (209/222) történt invazív eszköz használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermittáló formában (pneumónia esetén intubáció, véráram fertőzés esetén érkatéter, húgyúti infekció esetén húgyúti katéter). Az összes beteg számához (2100) viszonyítva az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési arány 10,6% (222/2100). Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák fertőzési aránya 5,3% (112/2100), az egészségügyi ellátással összefüggő véráram fertőzések fertőzési aránya 3,6% (81/2100), az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések fertőzési aránya 1,0% (29/2100). Az ápolási napok számához viszonyítva (19906 nap) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések incidencia sűrűsége 1000 ápolási napra vonatkoztatva 11,2. A legnagyobb az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák 1000 ápolási napra vonatkoztatott incidencia sűrűsége 5,6, ezt követi az egészségügyi ellátással összefüggő véráram fertőzések 1000 ápolási napra vonatkoztatott incidencia sűrűsége 4,1. Az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések 1000 ápolási napra vonatkoztatott incidencia sűrűsége 1,5.

53

ITE 3. táblázat Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések az intenzív osztályokon, betegalapú ITE surveillance, 2016

Fertőzések megnevezése

Fertőzések Fertőzések száma %

Ápolási napok száma

Incidencia sűrűség 1000 ápolási napra

Véráramfertőzés

81

36,5

19906

4,1

Pneumóniafertőzés

112

50,4

19906

5,6

Húgyúti fertőzés

29

13,1

19906

1,5

Összesen

222

100

19906

11,2

Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák jellemzői 112 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő pneumónia közül a surveillance standardizált definíciói alapján:     

61,6% (69) PN5 - Pneumónia – pneumónia klinikai tünetei pozitív mikrobiológiai eredmény nélkül, 9,8% (11) PN4 - Pneumónia, klinikai kritériumok + pozitív köpettenyésztés vagy nem-kvantitatív tenyésztés alsó légúti mintából, 14,3% (16) PN3 - Pneumónia, klinikai kritériumok + mikrobiológiai diagnózis alternatív mikrobiológia módszerekkel, 9,8% (11) PN2 - Pneumónia, klinikai kritériumok + pozitív kvantitatív tenyésztés lehetségesen kontaminált alsó légúti mintából 4,5% (5) PN1 - Pneumónia, klinikai kritériumok + pozitív kvantitatív tenyésztés minimálisan kontaminált alsó légúti mintából,

Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák 91,9%-ban (103/112) történt intratracheális tubus használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermittáló formában. A 211 pozitív mikrobiológiai minta eredménye került rögzítésre a 112 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák mintáinak tenyésztéseiből. A legtöbbször izolált kórokozók a Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter cloacae és a Staphylococcus aureus voltak (ITE 4. táblázat).

54

Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések jellemzői 81 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés megoszlása a surveillance standardizált definíciói alapján:       

53,09% (43) BSI - Véráramfertőzés (laboratóriumilag igazolt), egyéb, mint CRI3 23,46% (19) CRI3-CVC - Mikrobiológiailag igazolt, centrális érkatéterrel összefüggő véráramfertőzés 0,0% (0) CRI3-PVC - Mikrobiológiailag igazolt, perifériás érkatéterrel összefüggő véráramfertőzés 7,41% (6) CRI2-CVC - Centrális érkatéterrel összefüggő, szisztémás fertőzés (nincs pozitív hemokultúra) 1,23% (1) CRI2-PVC - Perifériás érkatéterrel összefüggő, szisztémás fertőzés (nincs pozitív hemokultúra) 12,35% (10) CRI1-CVC - Centrális érkatéterrel összefüggő, helyi fertőzés (nincs pozitív hemokultúra) 2,47% (2) CRI1-PVC - Perifériás érkatéterrel összefüggő, helyi fertőzés (nincs pozitív hemokultúra)

Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 95,0%-ban (77/81) történt érkatéter használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermittáló formában. A centrális érkatéter használattal összefüggő véráramfertőzések 60%-nál jelezték, hogy a kanül eltávolításra került a fertőzés felismerésekor. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 38,3%-nál jelezték, hogy a fertőzés szekunder véráramfertőzés. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések primer fertőzés helyeinek megoszlásai alapján 32,3% (10) műtéti sebfertőzés, 22,6% (7) pulmonális fertőzés. 269 pozitív mikrobiológiai minta eredménye került rögzítésre a 81 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzést igazoló haemokultúrák tenyésztéseiből. Az első tíz izolált kórokozó közül az első a Pseudomonas aeruginosa (24,2%). Ezt követik a coagulase negatív staphylococcusok több mint 17%-ban, illetve az Acinetobacter speciesek több mint 13%-al. Az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések jellemzői 29 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések megoszlása a surveillance standardizált definíciói alapján:  75,9% (22) UTI-A - Tünetekkel járó húgyúti fertőzés, mikrobiológiailag igazolt  24,1% (7) UTI-B - Tünetekkel járó húgyúti fertőzés, mikrobiológiailag NEM igazolt

55

Az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések 100%-ban (29/29) történt húgyúti katéter használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermittáló formában. Az izolált kórokozó közül az első a Klebsiella pneumoniae (29,4%). Ezt követi a Pseudomonas aeruginosa (24,6%) az Escherichia coli (16,7%) és az Enterococcus faecalis (9,5%).

56

ITE 4. táblázat Az izolált mikroorganizmusok relatív gyakorisága az intenzív osztályokon kialakult egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések alapján, betegalapú ITE surveillance, 2016. Véráramfertőzés Pozitív minták száma

269 (%)

Pneumónia Pozitív minták száma


24.16



13.01

Escherichia coli

211 (%) 33.18

Húgyúti fertőzés Pozitív minták száma

126 (%)


29.37

9.00


24.60 16.67

Escherichia coli

9.67


8.53

Escherichia coli

Staphylococcus coag.neg.

8.92


6.64

Enterococcus faecalis

9.52

Staphylococcus epidermidis

8.18


5.21

Proteus mirabilis

6.35


7.06

Haemophilus influenzae

4.74

Candida albicans

4.76


4.46

Corynebacterium sp.

4.27

Enterococcus faecium

4.76


4.46

Enterobacter sp.

3.32

Klebsiella oxytoca

2.38

Staphylococcus hominis

4.46

Klebsiella oxytoca

3.32

Enterococcus sp.

0.79

Staphylococcus sp.

3.72

Proteus vulgaris

3.32


0.79

Enterococcus faecium

3.35

Serratia marcescens

3.32

Enterococcus faecalis

2.23

Streptococcus agalactiae

1.90

Enterobacter sp.

1.86

Streptococcus pneumoniae

1.90

Candida tropicalis

1.49


1.42


1.12


1.42

Enterococcus sp.

0.74


2.84

Acinetobacter pittii

0.37

Enterococcus sp.

0.95

Candida albicans (africana)

0.37

57

Antimikrobiális szerek használata A 2016. évben az NNSR - Beteg alapú intenzív osztály surveillance (ITE) alrendszerében 2100 megfigyelt beteg közül, függetlenül az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéstől, a betegek 50,4% (1058) részesült legalább egy antimikrobiális szer általi terápiában. A 1058 betegből, 52%-a kapott egy antimikrobiális szert, 31,4%-a kapott kettő, 16,6%-a kapott három vagy több antimikrobiális szert (a legtöbb a 9 antimikrobiális szer egy beteg esetében).

A teljes terápiás napok száma 11053 nap volt. Az antimikrobiális terápiás napok számához viszonyítva a 2100 beteg (11053 antimikrobiális terápiás napok száma/19906 ápolási napok) teljes antimikrobiális szer használati aránya 55,2%.

Az 1058 ápoltnál alkalmazott antimikrobiális hatású készítményeket leggyakoribban empirikusan alkalmazták, (75,1%), ezt követte a célzott antibiotikum terápia (16,6%), profilaxis céljából alkalmazott antimikrobiális szerek (5.6%), a Gram negatív vagy ismeretlen kórokozóra adott terápia (2,1%). A szelektív emésztőrendszeri dekontamináció céljából adott antimikrobiális készítmények aránya nem haladja meg az egy százalékarányt (0,6%).

58

2.D. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a Az NNSR PIC surveillance moduljába 2016-ban 8 Perinatális Intenzív Osztály 3089 koraszülöttről rögzítettek surveillance adatokat öt súlycsoporti kategóriában (<750 g,751-1000 g, 1001-1500 g, 1501-2500 g,> 2500 g) az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) nosocomiális surveillance rendszer (National Nosocomial Infections SurveillanceSystem – NNIS) definíciói és surveillance módszertana szerint. Egy intézményben a vizsgált időszakban 750 g alatti koraszülöttet nem láttak el. Az ápolási napok száma összesen 36576 volt. Az átlagos ápolási napok száma valamennyi súlycsoportra nézve 25,9 nap volt. Súlycsoportok szerint az ÁBI alakulását az eszközhasználati napok számát a PIC 1.sz. tábla mutatja.

PIC 1. táblázat Átlagos bennfekvési idő, születési súly szerinti bontásban, PIC surveillance, 2016. Ápolási napok száma

Újszülöttek száma

ÁBI

<750g

3090

165

58,9

751-1000g

5004

889

55,6

1001-1500g

8695

539

36,9

1501-2500g

13331

1211

20,0

>2500g Összesen

6456 36576

285 3089

11,5 25,9

Súlycsoport

Az eszközhasználati arányok alakulását súlycsoport szerinti bontásban a PIC 2. sz tábla szemlélteti.

59

PIC 2. táblázat Eszközhasználati arányok születési súly szerinti bontásban, PIC surveillance, 2016. Centrális Köldök Centrális Köldök Lélegeztető Lélegeztetéses Érkatéteres Katétertes Érkatéter Katéter Gép <750g 7511000g 10011500g 15012500g >2500g Összesen

784

Napok Száma 260

1 257

Eszköz Használati Arány % 25,37 8,41 40,68

842

417

1 195

16,83

8,33

23,88

460

435

896

5,29

5,00

10,30

295 351 2 732

527 444 2 083

834 528 4 710

2,21 5,44 7,47

3,95 6,88 5,69

6,26 8,18 12,88

A megadott surveillance időszakban, az összes súlycsoportban 133 fertőzést azonosítottak, melyből 7 eset lélegeztetéssel összefüggő nosocomiális pneumónia, 35 centrális vénás katéter (CVC) használattal összefüggő és 4 köldök katéter használattal összefüggő véráramfertőzés volt. A véráramfertőzések és a nosocomiális pneumóniák mellett 7 esetben necrotizáló enterocolitis is rögzítésre került. Az eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma összesen 46 fertőzés, a bejelentett fertőzések 36,5%-a. Az eszközhasználati arány arányok közül az összes súlycsoportban a lélegeztetőgép használati arány (12,9%) a legnagyobb ezt követi a centrális érkatéter használati arány (7,5%) és a köldök katéter használati arány (5,7%).

60

PIC 3. táblázat Eszközhasználattal összefüggő és eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzések PIC osztályokon, 2016. Eszközös napok

Fertőzések Fertőzés típusa

Ápolási napok

Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány*

Fertőzési arány**

száma

Lélegeztetéssel összefüggő nosocomiális pneumónia Lélegeztetéssel nem összefüggő nosocomiális pneumónia Köldökkatéter használatával összefüggő nosocomiális véráramfertőzés Köldökkatéter használatával nem összefüggő nosocomiális véráramfertőzés Centrális intravaszkuláris katéter használatával összefüggő nosocomiális véráramfertőzés Centrális intravaszkuláris katéter használatával nem összefüggő nosocomiális véráramfertőzés Összesen Necrotizáló enterocolitis

*Eszközhasználattal összefüggő = fertőzési arány

7

4 710

36 576

1,49

0,19

13

–

36 576

–

0,36

4

2 083

36 576

1,92

0,11

2

–

36 576

–

0,05

35

2 732

36 576

12,81

0,96

65

–

36 576

–

1,77

126 7

-

36 576 36 576

–

3,44 0,19

Eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma x 1000 Eszközös napok száma

Fertőzések száma **Fertőzési arány =

x 1000 Ápolási napok száma

A surveillance-t végző osztályok által rögzített mikrobiológiai vizsgálatok száma 120, melyből 35 vizsgálat negatív eredménnyel zárult, 16 esetben nem került rögzítésre mikrobiológiai vizsgálatra vonatkozó adat. A PIC 4. táblázat az intenzív osztályokon kialakult fertőzések kórokozóinak előfordulási gyakoriságát mutatja a jelentett pozitív minták szerint.

61

PIC 4. táblázat A jelentett pozitív minták kórokozóinak megoszlása vizsgálati anyag típusa szerint, 2016

Hemokultúra

Alsó és felső légúti váladék N: 76

N:9


(%)


Staphylococcus haemolyticus

14,5

Enterococcus sp.

22,2


35,5


22,2


7,9


22,2

Escherichia coli

13,2

Enterobacter sp.

11,1


5,3

Escherichia coli

11,1

Staphylococcus coag.neg.

3,9


11,1

62

(%)

AZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) ÉVI EREDMÉNYEIRŐL

Recommend Documents