Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe
2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola
Célok
A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból kimaradnak. (Közel 30 ezer diák.)
Magyarországon több ezer magáncég foglalkozik szakképzéssel és felnőttképzéssel új esélyek.
„Az új OKJ-s képzési rendszer átalakításának legfőbb célja, hogy létrejöjjön egy egyszerűbb, átláthatóbb szisztéma, amelynek előnyeit részben a cégek élvezik majd, hiszen így a képzés jobban használható számukra” (Bihall Tamás)
Célok
Az új OKJ-s rendszert egységes szerkezetbe vonják a felnőttképzési rendszerrel.
A szakmai kompetenciák hangsúlyozása.
Áttekinthetőbb rendszer.
A megvalósítás jogszabályi háttere: 2011.
évi CLXXXVII. Törvény
Országos
Képzési Jegyzék 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet
Változások
Megszűnnek a szakképesítés-elágazások.
Több szakképesítés megszűnik (munkaerő-piaci kereslet hiányában).
Az OKJ-ban külön kell megjeleníteni a kizárólag iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben oktatható szakképesítéseket.
Minden szakképesítésnél fel kell tüntetni a felnőttképzés keretében alkalmazható képzési formát/munkarendet, amely praktikusan tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) lehet. (A képzés munkarendje).
A szakképesítések képzési idejénél már nem a maximális, hanem a kötelező óraszámot kell feltüntetni.
Új struktúra - modulok
megváltozott szerkezeti felépítés,
eltűntek az elágazások,
az alap, rész- és ráépülések maradtak, illetve bizonyos szakképesítéseknél megjelentek szakmai irányok,
a modulok nem jelennek meg az szvk-kban,
abc sorrend lesz az eddigi szakmacsoportok helyett,
2013. január 1-től egy szakképesítés szakmai tartalmát úgy ismerhetjük meg, hogy a szakképesítéshez megkeressük az szvk-t, ahol olvasható lesz, hogy milyen modulokból épül fel a szakma, és a modulszámok alapján kikeressük a kormány modulrendeletéből, hogy milyen szakmai tartalom kapcsolódik hozzá.
Új szvk-k
a gazdasági és pedagógus szakértők egyaránt részt vettek a változtatásban
az adott szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozik az adott szvk kiadása, tehát ezek megjelentetése a különböző minisztériumokon múlik
áttérés a komplex vizsgáztatásra, ami azt jelenti, hogy amik eddig az szvkkban modulhoz kapcsolódó vizsgafeladatok voltak, ezeket a szakértők komplex vizsgafeladattá alakították át
a képzési időtartam alatt adható felmentés a modulok tanulása alól, de a vizsgánál nem lesz felmentés, ott a teljes komplex vizsgát teljesíteni kell
az szvk-k legfontosabb, leghangsúlyosabb része a vizsgakövetelmény rész
Azonosító számok
7 számjegy
A hétjegyű azonosító 1-2. számjegye utal a szakképesítés szintjére, amelyből 12 változat létezik.
A kétjegyű szintkódok kapcsolódnak a korábbi jelölésrendszerhez, de a második számjegy immár az adott szakképesítés szinten belüli helyét és típusát is mutatja (alapvetően az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető rész-szakképesítés [1], szakképesítés [2] és szakképesítés-ráépülés [3], illetve a [4] és [5] számjegy a jellemzően iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakképesítésekre utal).
Például a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadót felváltó Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés 54-es szintű, amely arra utal, hogy emeltszintű szakképesítésről van szó, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. Mind a Bérügyintéző, mind a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés 51-es szintű, amely arra utal, hogy felső középfokú rész-szakképesítésekről van szó, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhetők meg.
Köszönöm a figyelmet!