Az iskolai veszélyek a kutatások tükrében"

„Az iskolai veszélyek a kutatások tükrében" Középiskola diák-önkormányzati vezetők konferenciája

Miskolc, 2012. november 16. Sáska Géza [email protected]

I.

Az erőszak foka a nemzetközi vizsgálatokban

II.

Magyarország. Az oktatási jogok biztosának vizsgálata, 2009 1) 2) 3) 4) 5)

A vizsgálatban használt fogalmak, minta és módszerek Az erőszak mértéke diákok és tanárok között, réteghelyzet,, nemek és képzési típus Agressziós személyiség-vonás (Buss-Perry skála) A diákok családi szociális háttere, társas kapcsolataik Közkeletű vélemények az agresszió okairól.

Nemzetközi áttekintés. Mekkora az iskolai erőszakban érintett diákok köre?

A WHO 35 ország részvételével végzett vizsgálata szerint [2001/2002 Health Behaviour in Schoolaged Children (HBSC)] az iskola veszélyes, mert: A kérdezetteknek – elmondásuk szerint - : – 8% gyötrésben (zaklatásban); – – – –

14% verekedésben; 10% zsarnokoskodásban; 24% gyötrésben, verekedésben és zsarnokoskodásban; 9 % verekedésben és gyötrésben volt része.

Tehát: az iskola természetes része az erőszak. Mert a világban: a 35 ország – rendes* - tanulóinak többsége (65%!!) részese volt a fentebb értelmezett iskolai agressziónak.

*= nem gyermekvédelem, és rendőrségi eljárás alanyai.

Magyarázatok az iskolai agresszió okaira • • • • • • • • •

Az erkölcs romlása, a vallásosság hiánya, a TV (erőszakos filmek), Az internet erőszakos tartalma, Computer játékok, Akik nem olyanok, amilyenek mi vagyunk, Romlik a fiatalok erkölcse, Az iskola hanyatlik, Sat.

Oktatás szociológiai magyarázat: A közoktatás tömegesedése Azaz: Az alacsony társadalmi helyzetű családokból származó gyerekek közül egyre többen tudnak iskolába járni, de • közülük számosan ugyanazt a kultúrát viszik be az iskolába, amelyet szüleik az az iskolán kívül éltek.

Ezáltal

Az iskola összetétele megváltozik, s vele együtt a légköre, a bizonyítvány bizonyító ereje, A tantárgyak jellege, A újfajta pedagógusok tanítanak.

Mit tartanak a állami, önkormányzati iskolákban dolgozó pedagógusok a hét leggyakoribb iskolai szabályszegésnek az USA-ban 1940-ben és 1990-ben? 1940 1. A feleselés; 2. a rágógumizás; 3. a zajongás; 4. futkározás a folyosón, a hallban; 5. a sorban állás rendjének megbontása; 6. az öltözködési szabályok megsértése; 7. a szemetelés. (Toch,-Gest- Guttman 1993: 30)

1990

Mit tartanak a közösségi szférában dolgozó pedagógusok a hét leggyakoribb iskolai szabályszegésnek az USA-ban 1940-ben és 1990-ben 1940 1990 1. A feleselés; 1. A kábítószer; 2. a rágógumizás; 2. az alkoholizálás; 3. a zajongás; 3. a terhesség; 4. futkározás a folyosón, 4. az öngyilkosság; a hallban; 5. a sorban állás 5. a nemi erőszak; rendjének megbontása; 6. az öltözködési 6. a rablás; szabályok megsértése; 7. a szemetelés. 7. a verekedés. (Toch,-Gest- Guttman 1993: 30)

Az iskolai félelem a világban A Trends in Mathematics an Science Studies 2003 vizsgálat eredménye.

Egy kérdés: „Az elmúlt egy hónapban előfordult, hogy azt gondoltad, egy másik tanuló bánthat?”

Melyik országban mondják a legtöbben, hogy IGEN? Hol áll Magyarország a nemzetek sorrendjében?

A z első tíz olyan ország, ahol a legkevesebb tanuló mondta, hogy bánthatják Igen válaszok aránya Ország (%) Korea 9.31 Oroszország 12.21 Litvánia 13.11 Malajzia 15.13 Olaszország 15.26 Magyarország 17.65 Japán 18.06 Hollandia 20.92 Finnország 21.68 Kanada 23.86

A z utolsó tíz olyan ország, ahol a legtöbb tanuló mondta, hogy bánthatják

Ország Chile Új-Zéland Románia Hong Kong Ciprus Jordánia Tajvan Dél-Afrika Fülöp-szig. Izrael .

33.06 34.13 36.71 36.97 37,00 38.43 39.11 46.52 54.44 83.60

A TIMSS 2003 nemzetközi vizsgálat adatai szerint • A különböző országok iskoláiban különböző a lopás és a megtorlástól való félelem viszonya.

Ország típusok

– A bántástól/büntetéstől való félelem magasabb, mint a lopás elkövetése . (Visszatartó erő?). – A bántástól/büntetéstől való félelem (?). alacsonyabb, mint a lopás aránya. A legjámborabb és a legdurvább tíz ország

Ország

Korea Oroszország Litvánia Malajzia Olaszország Magyarország Japán Hollandia Finnország Kanada

Az elmúlt egy hónapban előfordult, hogy a tanuló úgy gondolta, egy másik tanuló bánthatja Igen válaszok aránya (%)

9.31 12.21 13.11 15.13 15.26 17.65 18.06 20.92 21.68 23.86

Az elmúlt egy hónapban valamit elloptak a tanulótól Igen válaszok aránya (%)

52,57 17,62 6,81 22,66 32,29 29,35 13,48 29,94 12,09 41,97

Ország

Chile Új-Zéland Románia Hong Kong Ciprus Jordánia Tajvan Dél-Afrika Fülöp-szigtk Izrael .

Az elmúlt egy hónapban előfordult, hogy a tanuló úgy gondolta, egy másik tanuló Az elmúlt egy hónapban bánthatja valamit elloptak a tanulótól Igen válaszok Igen válaszok aránya (%) aránya (%)

33.06 34.13 36.71 36.97 37,00 38.43 39.11 46.52 54.44 83.60

52,77 49,92 32,72 36,55 36,36 50,14 43,97 57,49 55,54 85,54

Politikai válaszok is [nemzeti] kultúránként változnak: a zéró toleranciától az együtt nevelésig. • Anglia, késelés, zéró tolerancia. • Norvégia, Finnország : zaklatás miatti öngyilkosság, iskolai gyilkosság: agresszió kutatás, pedagógiai programok. • Lengyel o.: önkormányzati rendőrség az iskolában, zéró tolerancia. • Magyarország: tanárverés, zéró tolerancia.

Magyarország

az Oktatási Jogok Biztosának vizsgálata 2009. (www. oktbiztos.hu

I. Fogalmak, módszer, minta

A minta

Az iskolák és a pedagógusok régió és képzési típus szerint reprezentálják az országos arányokat. 11. évfolyamon 186 középiskolában töltettünk ki kérdőívet egy-egy véletlenszerűen kiválasztott – osztály tagjaival (4375 diák). A diákok mintáját az iskola méretének megfelelően utólag súlyoztuk. – az osztályt tanító tanárok (980 fő) (nem reprezentatív). 7. évfolyamon 25, a budapesti iskolákat képzési forma szerint jól reprezentáló intézményben kétkét osztályban 923 tanuló töltött ki kérdőívet.

Az iskolai veszélyek típusai

• környezeti ártalmak; • baleseti veszélyek; • agresszió.

Az agresszió értelmezése tudatos, károkozó, bántó szándékú magatartás. 1. Verbális 2. Nem verbális – – – –

fizikai agresszió; tárgyak elleni (lopás, rablás, rongálás); szociális agresszió (kirekesztés). internet/telefon agresszió

Az agresszió fő típusai Forma

Példák

Nem verbális

1. Koki, barack, ütés, pofon, rúgás; 2. rángatás, lökés, lökdösés; 3. személy valamilyen tárggyal történő megdobása megütése; 4. verekedés; 5. lopás; 6. rongálás; 7. kirekesztés, kiközösítés*.

Verbális

8. Ingerült beszéd; 9. kiabálás, ordítás; 10. káromkodás; 11. megjegyzések, gúnyolás, csúfolás, 12. megalázás; 13. megszégyenítés; 14. „kiborítás”

Elkövető –elszenvedő, ill. elkövető-elszenvedő helyzet 1. Diák-diák (mindkét oldal véleménye vizsgálva.) 2. Pedagógus-diák (mindkét oldal véleménye vizsgálva.) 3. Pedagógus-szülő (csak a pedagógus véleménye vizsgálva.) 4. Pedagógus- pedagógus (nem vizsgálva.)

II. Az erőszak mértéke és iránya A tanárok és diákok; és a diákok egymás között

Az elkövetők és elszenvedők aránya a tanár-diák agresszió esetében a diákok szerint (%) Agresszió

Elkövető a diák a tanárral szemben

Elszenvedő a diák

Az érintett diákok aránya

Kiabálás, káromkodás

38,3

Megszégyenítés

33,5

Fizikai agresszió

11,4

Az elkövetők és elszenvedők aránya a tanár-diák agresszió esetében a tanárok szerint (%) Agresszió

Elkövető a tanár a diákkal szemben

Elszenvedő a tanár

Az érintett tanárok aránya


31,2

Megszégyenítés

24,0

Fizikai agresszió

3,7

Az elkövetők és elszenvedők aránya a diákok egymás közötti agresszió esetében Elkövető

Elszenvedő

Az érintettek aránya


69,1%

Megszégyenítés

47,5%

Kiközösítés

32,6%

Rángatás, lökés

26,6%

Ütés, rúgás

18,5%

Dobás

16,8%

Verés

9,5%

Lopás

22,8%

Rablás

4,3%

Rongálás

Az elkövetők és elszenvedők aránya a diákok egymás közötti agresszió esetében Elkövető

Elszenvedő

Az érintettek aránya


59,9%

56,6%

69,1%

Megszégyenítés

33,1%

31,9%

47,5%

Kiközösítés

25,5%

12,7%

32,6%

Rángatás, lökés

18,2%

17,7%

26,6%

Ütés, rúgás

18,2%

11,8%

18,5%

Dobás

10,6%

12,8%

16,8%

Verés

7,8%

3,5%

9,5%

Lopás

3,5%

21,4%

22,8%

Rablás

1,9%

3,5%

4,3%

Rongálás

12,8%

-----

Az elkövetett és elszenvedett agresszió mértéke képzési típusonként Az agresszió fajtája

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Diák-diák közötti agresszió Verbális

-

++

-

Enyhe fizikai

--

+

+

Súlyosabb fizikai

--

0

++

Tárgyi

-

0

+

Rablás

--

++

Tanár-diák közötti agresszió a diákok szerint Verbális Fizikai Tanár-diák közötti agresszió a tanárok szerint Verbális Fizikai Tanárok és szülők közötti agresszió a tanárok szerint Verbális Fizikai

Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb; + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál némileg alacsonyabb¸-- Az átlagosnál alacsonyabb


Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


-

++

-

Enyhe fizikai

--

+

+

Súlyosabb fizikai

--

0

++

Tárgyi

-

0

+

Rablás

--

++

Tanár-diák közötti agresszió a diákok szerint Verbális

-

0

++

Fizikai

--

0

++

Tanár-diák közötti agresszió a tanárok szerint Verbális

--

0

++

Fizikai

n.a.

n.a

n.a

Tanárok és szülők közötti agresszió a tanárok szerint Verbális Fizikai

Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb; + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól


Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


-

++

-

Enyhe fizikai

--

+

+

Súlyosabb fizikai

--

0

++

Tárgyi

-

0

+

Rablás

--

++


-

0

++

Fizikai

--

0

++

Tanár-diák közötti agresszió a tanárok szerint Verbális Fizikai

--

0

++

n.a.

n.a

n.a


0

0

+

n.a

n.a

n.a



Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


-

++

-

Enyhe fizikai

--

+

+

Súlyosabb fizikai

--

0

++

Tárgyi

-

0

+

Rablás

--

++


-

0

++

Fizikai

--

0

++

Tanár-diák közötti agresszió a tanárok szerint Verbális Fizikai

--

0

++

n.a.

n.a

n.a


0

0

+

n.a

n.a

n.a


A diákok egymás közötti agressziójának mértéke a továbbtanulási szándék szerint a 7. osztályban (főkomponens 0 az átlag -1, +1 a szórás) Elkövetés

-0,20

Gimnáziumba szeretne menni

Elszenvedés -0,09

0,11

Szakközépiskolába szeretne menni

0,03

0,13

Szakiskolába szeretne menni

0,18

-0,25

-0,20

-0,15

-0,10

-0,05

0,00

0,05

0,10

0,15

0,20

Az összevont diákok közötti verbális és nem-verbális agresszió mértéke az osztály képzési formáján belül nemek szerint Elkövetett verbális és fizikai agresszió a diákok között

Elszenvedett verbális és fizikai agresszió a diákok között

Férfi

+

+

Nő

--

--

Férfi

++

+

Nő

--

-

Férfi

++

++

Nő

-

-

A diák neme Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál némileg alacsonyabb -- Az átlagosnál alacsonyabb

Kiközösítés tanév során elő fordult-e, hogy részt vettél valakinek a kiközösítésében, vagy osztálytársaid kiközösítettek téged? Elkövető Elszenvedő N Összesen 25,5% 12,7% 4196 Fiú 23,2% 10,6% 2081 Lány 27,8% 14,7% 2115 A kiközösítés elkövetőinek és elszenvedőinek relatív gyakorisága a lányok körében magasabb (p=0,001). Minden másfajta agressziót a fiúk követik el nagyobb mértékben.

Agresszív személyiség-vonás

Buss-Prery skála dimenziói • Fizikai; • Verbális; • Düh; • Ellenségesség (hostilitás)

• Ha kellően provokálnak, képes vagyok megütni másokat. • Néha ok nélkül méregbe gurulok. • Csodálkozom azon, miért látom néha olyan sötétnek a dolgokat. • Gyakran nem értek egyet az emberekkel. • Barátaim szerint veszekedős vagyok. • Gyorsan dühbe gurulok, de hamar le is higgadok. • Néha úgy érzem, keményen bánik velem az élet. • Mintha mások mindig le akarnának állítani. • Gondot okoz nekem, ha kontrollálnom kell az indulataimat. • Nem tudom visszafogni magam, hogy ne bonyolódjak vitába, amikor az emberek nem értenek egyet velem. • Előfordult már, hogy félelmet keltettem ismerőseimben. • Vannak emberek, akik addig provokálnak, amíg verekedésre nem kerül sor.

Személyiségvonás-agresszió (Buss-Perry kérdőív alapján)

Diákok

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

-

0

+

Tanárok

Jelmagyarázat: + Az átlagosnál magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál alacsonyabb

Személyiségvonás-agresszió (Buss-Perry kérdőív alapján)

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Diákok

-

0

+

Tanárok

-

0

+

Jelmagyarázat: + Az átlagosnál magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál alacsonyabb

A társadalom szerkezete és az agresszív személyiségvonás Az agressziós személyiségvonás a szülő iskolázottságával együtt jár.

Buss-Perry agresszív személyiség vonás nagysága a diákok között az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint P=0,000

Anya legmagasabb iskolai végzettsé- Buss- Perry ge pontszám max 8 általános szakma érettségi főiskola egyetem Total 27,2


Anya legmagasabb iskolai végzettsé- Buss- Perry ge pontszám max 8 általános szakma érettségi 26,6 főiskola 26,5 egyetem 26,2 Total 27,2


Anya legmagasabb iskolai végzettsé- Buss- Perry ge pontszám max 8 28,9 általános szakma 27,7 érettségi 26,6 főiskola 26,5 egyetem 26,2 Total 27,2


Anya legmagasabb iskolai végzettsé- Buss- Perry pontszám ge max 8 28,9 általános szakma 27,7 érettségi 26,6 főiskola 26,5 egyetem 26,2 Total 27,2

Diákok egymás közötti elkövetett agressziójának mértéke az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint, képzési típusonként Anya iskolai végzettsége Legfeljebb általános iskola Szakmunkás Érettségi Egyetem vagy főiskola Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál némileg alacsonyabb -- Az átlagosnál alacsonyabb

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

--

+

0

Diákok egymás közötti elkövetett agressziójának mértéke az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint, képzési típusonként Anya iskolai végzettsége Legfeljebb általános iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

--

+

0

-

0

++

Szakmunkás Érettségi Egyetem vagy főiskola Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál némileg alacsonyabb -- Az átlagosnál alacsonyabb

Diákok egymás közötti elkövetett agressziójának mértéke az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerint, képzési típusonként Anya iskolai végzettsége

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Legfeljebb általános iskola

--

+

0

Szakmunkás

--

0

+

Érettségi

--

+

++

-

0

++

Egyetem vagy főiskola Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál némileg alacsonyabb -- Az átlagosnál alacsonyabb

Konklúzió A réteghelyzet és az elkövetett agresszió között nincs kapcsolat. A lent lévők között van szelíd és a fentiek között agresszív, TEHÁT: az agresszió: az iskolában, családban, kortárs csoportban, intézményekben tanult-tanított jelenség.

A diákok családi szociális háttere, társas kapcsolataik

A leginkább agresszívek azok a diákok, akiknek szülei közömbösek a gyermekük barátai, a barátok szülei vagy éppen tanárai iránt. És fordítva: Azokban a családokban élő diákok a legkevésbé agresszívek, akiknek a szülei követik gyermekeik társas kapcsolatait, ismerik a tanáraikat. .

A szülők gyerekük társas környezete iránti figyelme és a diákok egymás közötti iskolai agresszió kapcsolata

A diákok társas kapcsolatai iskolatípusonként GimnáziumSzakközépiskolaSzakiskola Családi kontroll Erőszakos barátok

++ --

0 +

Jelmagyarázat: ++ Az átlagosnál magasabb + Az átlagosnál némileg magasabb 0 Nem különbözik az országos átlagtól - Az átlagosnál némileg alacsonyabb -- Az átlagosnál alacsonyabb

-++

A diákok közötti iskolai agresszió és a szülők verekedése közti kapcsolat 0,25

Látta a szüleit egymással verekedni

0,32

-0,03

Nem látta a szüleit egymással verekedni

Elszenvedés Elkövetés

-0,04

0,21

Nem tudja/ Nem szeretne válaszolni 0,18

-0,10

-0,05

0,00

0,05

0,10

0,15

0,20

0,25

0,30

0,35

Közkeletű vélemények az agresszió okairól

Közkeletű vélemények az agresszió okairól • Vallásosság, (a vallásosak kevésbé agresszívek) • televízió,videó, DVD (aki agresszív filmet néz, az ilyenné is válik.) • számítógép,konzolos játékok (Agressziót szülnek az erőszakot mutató játékok.)

A vallásosság A vallásoshoz tartozás, illetve az aktív vallásos-közösségi részvétel és az agresszió között nincs összefüggés. A diákok és a tanárok egyik csoportja sem nevezhető agresszívebbnek, – sem a Buss-Perry-féle kérdőíven elért pontszám, – sem az agresszió elkövetése, sem az agresszió elszenvedése tekintetében.

Naponta átlagosan a tévé, a dvd és a videó nézésével töltött óra a diákok körében (%) Nem 4 órát N 0,5-1 2-3 Iskolatípus néz vagy órát órát többet Összesen 6,2 31,9 42,5 19,4 4208 Gimnázium 1339 Szakközépiskola 1750 Szakiskola 1119

Naponta átlagosan a tévé, a dvd és a videó nézésével töltött óra a diákok körében (%) P=0,000 Nem 4 órát 0,5-1 2-3 Képzés típus néz vagy órát órát többet Összesen 6,2 31,9 42,5 19,4 Gimnázium 7,4 42,0 38,6 12,0 Szakközépiskola 5,4 30,3 45,5 18,7 Szakiskola 5,9 22,3 42,5 29,2

N

4208 1339 1750 1119

Játszik- e naponta konzolos és számítógépes játékokat (%) P=0,000 Iskolatípus Összesen Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

Játék gépi eszközön Soha Igen 52,3 47,7 64,7 35,3 46,6 53,4 46,4 53,6

N

4166 1331 1737 1098

Következtetés 1. A „vallásosság hiánya és az agresszió oka” közkeletű feltételezéseknek nincs semmi alapjuk. 2. Azok a diákok, akik a képernyő előtt és a számítógépes, konzolos játékkal naponta négy óránál többet töltenek, az átlagnál agresszívebbek. – A szabadidő eltöltési mód képzési/társadalmi réteg jellemző.

.

Azt, azonban nem tudjuk, hogy • az agresszív diákok eleve ilyenek, vagy • ilyenné formálja őket a sok tévénézés, illetve a számítógépes játék.

Köszönöm figyelmüket

A kutatást készítette: Demeter Endre, Gerő Márton, Hajdu Gábor, Hajdu Tamás, Hordósy Rita, Lakatos Zsombor, Lőrincz Dalma, Sáska Géza Kutatásvezető: Gerő Márton, Hajdu Gábor A kutatást a DIPA Tanácsadók és Fejlesztők Szakmai Egyesülete végezte. A vizsgálatot irányította: Sáska Géza

Az iskolai veszélyek a kutatások tükrében"

Recommend Documents