Az Európai Központi Bank stratégiája a válság alatt Király Júlia, International Business School
[email protected] II. GEOSCOPE Nyilvános Befektetői Találkozó 2014.10.09.
Valóban elszúrta az EKB a válságkezelést ?
1.
A Nagy Pénzügyi Gazdasági Válság szakaszai (2007 – 2013 ?) – rövid áttekintés
2.
A megváltozott monetáris transzmisszió és a megváltozott monetáris eszköztár: válságkezelés és közdelem a recesszióval
3.
Valóban megbukott volna az „IT” (inflációs célkitűzés) rendszere?
Király Júlia EKB stratégia
2
A válság rövid története
A „nagy megbékélés”: az IT sikere, alacsony infláció, világméretű stabilitás, likviditás bőség, egyensúlyhiányok felhalmozódása (2000-2007)
A post-Lehman kor: „Ha leáll a bankszektor működése akkor leáll a gazdaság működése”. A deleveraging veszélyei. (2008 október – 2010 eleje)
A „subprime” válság és terjedése (2007 július - 2008 szeptember) – a túladósodás korrekciós mechanizmusai 2008. Szeptember 15. Lehmann csőd – a hálózatok szerepe a piacok likviditásában
A különböző szuverén válságok kora – ausztéria versus ? és? monetáris élénkítés (2010 – 2013 ?)
Király Júlia EKB stratégia
3
A monetáris transzmisszió – a válság idején megváltozik Bankok hitel és betéti kamatai, hozamgörbe Jegybanki alapkamat = a jegybankpénz „ára”
Jegybank
Árfolyamok
Bankszektor, pénzügyi piacok
Gazdasági szereplők Hitelek
Jegybankpénz
Betétek
Államfinanszírozás ? Király Júlia EKB stratégia
4
Az EKB a sztenderd monetáris politikai eszközrendszere
Alapkamat meghatározása: Main Refinancing Operation (fix vagy változó kamat) Kamatfolyosó Hitelnyújtás fedezet ellenében a folyosó felső szélén Betételfogadás a folyosó alsó szélén Király Júlia EKB stratégia
5
A nem-konvencionális eszközök megjelenése Likviditás nyújtó eszközök: hosszabb futamidő biztosítása, szélesebb fedezeti kör elfogadása, szélesebb partnerkör elfogadása, hazai valuta mellett fx tenderek alkalmazása, kamatfolyosó szélességének változtatása, kötelező tartalékráta változtatása Közvetlen hitelpiaci beavatkozás: hitellel fedezett értékpapírok vásárlása (feltétel: legyen piac!); közvetlen vállalati hitelnyújtás (ritka!) Állampapír piaci beavatkozás: elsődleges avagy másodlagos piacon – fedezetlen pénznyomtatás veszélye !
Király Júlia EKB stratégia
6
Miért nem teheti ugyanazt az EKB mint a FED ?
Király Júlia EKB stratégia
7
Miért nem teheti ugyanazt az EKB mint a FED ? Más a piaci struktúra – más a transzmissziós mechanizmus Más a sztenderd eszköztár: sokkal letisztultabb Más a federális felépítés (12 szövetségi bank versus 18 önálló jegybank) Más történelmi hagyományok (a német monetáris politika dominanciája)
Király Júlia EKB stratégia
8
EKB: Normál eszköztár átalakítása 2007-2009 – likviditás biztosítás Előzmény: 2007 subprime válság + 2008. szeptemberi Lehman-csőd és recesszió Cél: likviditás juttatása a bankrendszerbe Intézkedések: MRO (main refinancing operation = 1 hetes) tenderek alapkamat melletti korlátlan rendelkezésre állása Kamatfolyosó szűkítése (ideiglenesen) Elfogadható fedezeti kör bővítése (főleg fedezett papírokkal) 1, 3, 6 és 12 hónapos LTRO tenderek korlátlan rendelkezésre állása Swap-megállapodások BoE, SNB, Fed Hatások: EKB mérleg megnőtt EONIA (a hitelintézetek napi jegybanki adatszolgáltatásából számított egynapos bankközi fedezetlen ügyletek forgalommal súlyozott átlagos kamat) a kamatfolyosó aljára került Jelentősen növekedett az eurozónában a hitelintézetek számára rendelkezésre álló likviditás mértéke EKB-s tanulmányok alapján szignifikánsan hozzájárultak a GDP visszaesésének és a munkanélküliség emelkedésének mérsékléséhez
Király Júlia EKB stratégia
9
EKB: Covered Bond Purchase Programme 2009 – 2012 - hitelnyújtás Előzmény: a Kormányzótanács megítélése szerint a krízis nagyobb hatással volt a fedezett kötvény („jelzáloglevél”) piacra, mint az értékpapírpiac többi szegmensére Cél: a piac likviditásának javítása, a piaci ügyletkötések felélesztése, hitelintézetek finanszírozási feltételeinek könnyítése Időtáv: 2009. július – 2010. június CBPP1 / 2011 nov – 2012 okt CBPP2 Mennyiség: 60 Mrd EUR + 40 MRd EUR Futamidő: hosszabb papírok (3 és 7 év között, átlagidő 4,12 év) Vásárlás módja: közvetlen elsődleges és másodlagos piaci Hatás: rövid távon szűkülő CB-szpredek, megemelkedett kibocsátási aktivitás, hosszabb távon kevésbé egyértelmű hatás; EKB tanulmánya alapján élénkítette a banki hitelezést is
Király Júlia EKB stratégia
10
EKB: Securities Markets Programme (SMP) 2010- 2011.08.02. – állampapír ! Előzmény: 2010 májusának első hetében az eurozóna periféria országainak hosszú államkötvényfelárai megugrottak Cél: értékpapírpiacok nem megfelelő működésének kezelése, monetáris transzmissziós mechanizmus helyreállítása Időtáv: 2010. május – 2012. augusztus 2.
Mennyiség: 250 Mrd € körül Nem publikált összetétel, de valószínűleg nagy részesedés a periféria országok (GR, IR, PT) állampapírjaiból Hatás: Rövid távon jelentősen csökkentek a periféria országok állampapírhozamai, azonban hosszabb távon tovább emelkedtek, a fundamentumok hiteles kiigazítása nélkül csak átmeneti hatás Hatása nehezen választható el egyéb eseményekétől Egyes vélemények szerint csak „időnyerésre” alkalmas
Király Júlia EKB stratégia
11
EKB: 3 éves LTRO 2011 december / 2012 február – hosszú forrás Előzmény: 2011 nyarától szuverén válság fertőző hatása a banki finanszírozásra – felgyorsult deleveraging, W alakú recesszió Cél: menedzselt deleveraging, a visszaesés mérséklése Időtáv: 2011. december 21. - 2012. február 29. (2012. végén megkezdődött az LTRO elő-törlesztése) Mennyiség: közel 1000 mrd € Hatás: Rövid távon jelentősen csökkentek a pénzpiaci feszültségek, jelentősen csökkentek a kockázati felárak Javult a bankok jövedelmezőségi pozíciója és tőkemegfelelése Nem tiszta, hogy milyen hatása lesz a reálgazdaságra
Király Júlia EKB stratégia
12
EKB: OMT (outright monetary transaction) 2012.08.02. állampapír! Előzmény: 2011 nyarától szuverén válság hatására az egyes kötvények felárai durván szétnyíltak Cél: az indokolatlan kockázati felárak leszorítása Időtáv: 2012. augusztus 2. Mennyiség: korlátlan rövid távú (1-3) éves kormánykötvények esetében Feltétel: Az adott ország „program-ország” legyen (EU-IMF / ESM-EFSF) Az adott országnak legyen piaci hozzáférése
Hatás: Mennyiséget, összetételt nem tudjuk – azt sem, hogy történt-e Piacok megnyugtatása
Király Júlia EKB stratégia
13
EKB: TLTRO + ABS purchase program (ABSPP) + új CB 2014. 09 Előzmény: eurózóna recesszió – lassú fellendülés – deflációs veszély
Cél: célzott hosszú források biztosítása – vállalati értékpapírpiac fellendítése Időtáv: 2014 Feltételek TLTRO: fennálló magánszektor hitelállomány (kivéve lakáshitelek)7 %-a igényelhető alapkamat + 10 bázispont 2018 szeptemberi lejárattal ABS: első tisztázó bejelentés csak október 2-án történt
Hatás: Első TLTRO (2014. szeptember) csekély érdeklődés: az előre becsült 170-180 mrd helyett mindössze 82 milliárd €-t allokáltak
Király Júlia EKB stratégia
14
EKB nem-konvencionális eszköztár A normál eszköztár átalakítása 2007- 2009 Covered Bond Purchase Program 2009-2012, 2014Securities Market Program (SPM) 2010 május – 2012.08.02. Long Term Refinancing Operation (3Y LTRO) Outright Monetary Transaction (OMT) 2012.08.02 -
• Lépések: korlátlan MRO, kamatfolyosó szűkítés, fedezeti kör bővítés LTRO tenderek, swap-megállapodások • Hatás: EONIA stabilizálása, likviditás-növelés • CBPP1 2009-2010 60 Mrd €, CBPP2 2011-2012 40 Mrd € • 3 és 7 év közötti fedezett kötvények vásárlása • Hatás: szűkülő CB szpredek, növekvő kibocsátási aktivitás • 214 Mrd € állampapír vásárlás (elsősorban periféria országok) • Hatás: átmenetileg szűkülő állampapír szpredek • 2011.12.21 + 2012.02.29 2 tender bruttó 1300 Mrd € 3 éves forrás több száz bank számára • Hatás: jelentősen csökkenő pénzpiaci feszültségek • Ismeretlen sterilizált mennyiség, ismeretlen ár – azt sem tudjuk volt-e • Hatás: megnyugvó piacok, szűkűlő szpredek
TLTRO / ABS purchase program 2014. 06. 10 Király Júlia EKB stratégia
15
Eredmény: a jegybankmérleg közel ötszörösére nőtt
Király Júlia EKB stratégia
16
Valóban megbukott volna az inflációs célkitűzés rendszere ? - MI AZ IT ? - egyértelmű inflációs cél meghatározása és ennek elérésére való törekvés közép távon (6-8 negyedév) - output gap figyelembe vétele – a gazdaság stabilizálása - transzparencia, jegybanki függetlenség, hitelesség, teljes információs halmazon való döntés, elszámoltathatóság - jelenleg a világ közepesen fejlett és fejlett országaiban működik, a válság alatt nőtt az IT-t alkalmazó országok száma
-MI AZ ALTERNATÍVA ? - van, amin már túlléptünk: monetáris aggregátumokra alapozott monetáris politika, kötött árfolyamrendszerek stb. - van, ami formálódik, de még senki nem próbálta ki: NGDPT (nominális GDP növekedési ütemét ? szintjét ? hogyan meghatározva ?)
- MIHEZ KEZDJÜNK A „ZÉRÓ KAMAT” KORLÁTTAL ? - zéró kamat korlát feszegetése (negatív betéti kamatok) -alternatív eszközök – monetáris politikai eszköztár kibővülése
- MI VÁLTOZOTT ? - az árstabilitás szükséges, de nem elégséges a gazdasági stabilitáshoz: a pénzügyi stabilitás is az elsődleges feladatok közé került Király Júlia EKB stratégia
17
EKB alapkamat alakulása – a monetáris politikai „stance”
Király Júlia EKB stratégia
18
Draghi beszéd 2013. október 10. A helyzet leírása A fellendülés erősen visszafogott – 1 % körüli növekedés, magas munkanélküliség Defláció veszélye – alullövés! Gyenge monetáris és hitelmozgás A gazdaságpolitikai lehetőségek 1. A törvényben meghatározott árstabilitásra vonatkozó feladatunknak kell eleget tennünk figyelembe véve az adott gazdasági környezetet. 2. Valamennyi országnak magának kell a gazdasági teljesítőképességet fokozó sturkturális lépést megtenni – a monetáris politika ezt támogathatja, de nem helyettesítheti 3. Európának további lépéseket kell tennie a bankreform megvalósítása érdekében (Bankunió)
Király Júlia EKB stratégia
19
Draghi beszéd (folytatás) „The Treaty clearly prioritises price stability as the ECB’s primary objective.” „Határozott és gyors lépéseket tettünk az elmúlt 6 év válságos helyzetének a megoldására” „Rekord alacsonyra csökkentettük az irányadó kamatot” „Hosszú távú forrásokat bocsátottunk a bankrendszer rendelkezésére”. „Megakadályoztuk az eurózóna szétesését” A piaci volatilitás csökkentése érdekében: „forward guidence” 1. Nem zárjuk ki szükség esetén a további kamatcsökkentést (meg is történt: június 11 – és szeptember 10. 10-10 bp) 2. Továbbra is elsődleges célunkkal összhagnban: a kulcs kamatláb az inflációs kilátásoktól függ 3. It refocuses attention on what matters most for our monetary policy, namely the medium-term inflation outlook in the euro area. On our side, it induces the sort of prudent language in communicating about the economy and the type of balanced and steady response to economic news that is needed in the exceptional circumstances in which we currently have to steer our monetary policy course.
Király Júlia EKB stratégia
20
Ami azóta történt Kivárás Kivárás Kivárás Kivárás Kivárás 2014. június 11: NEGATÍV BETÉTI KAMATLÁB (TLTRO és ABS bejelntése) Kivárás Kivárás 2014. szeptember 10 újabb 10 bázispontos csökkentés 2014. október - kivárás
Király Júlia EKB stratégia
21
Draghi 2014. október 2 Nápoly Helyzetértékelés: gyenge infláció, növekedéshiány, magánszektor hitelállományának csökkenése Cél: monetáris transzmisszioó helyreállítása pozitív hatásokkal más piaci szegmensekre Tervezett akciók 2014 IV. negyedévében megkezdik az ABS vásárlást (biztonság – csak jó minőség, görög és ciprusi papírok esetében mód van derogációra) – nincs előre bejelentett mennyiség! 2014. Októberben újraindítják a CB (covered bonds = jelzálogkötvények) programot 2016 júniusig fennmarad mind az TLTRO, mind az ABS mind a CB program Egyéb kérdések: Mikor lesz kamatemelés? Továbbra is leértékelődést elősegítő lesz-e a monetáris politika? Meddig lehet „fújni” a mérleget? Van-e „célszint” ? Miért nem ösztönzi jobban a jegybank a keresletet? Miért csak a finanszírozást?
Király Júlia EKB stratégia
22