AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐINEK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY

Debrecen, 2010

1

Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke ................................................................................................................. 3 Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 4 I. Helyzetfeltárás .................................................................................................................... 7 1.

2.

3.

4.

5.

A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése ..................................................................... 7 1.1.

Népesség, településhálózat ................................................................................................. 7

1.2.

Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás................................................................................ 8

1.3.

Turizmus ............................................................................................................................ 11

1.4.

Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása .................................................................. 11

A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei ..................... 14 2.1.

Közlekedés, elérhetőség .................................................................................................... 14

2.2.

Megújuló energiák ............................................................................................................. 16

2.3.

Egészségügyi ellátórendszer .............................................................................................. 18

A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása ..................................... 19 3.1.

Geológiai viszonyok bemutatása ....................................................................................... 20

3.2.

Infrastruktúra..................................................................................................................... 23

3.3.

Szolgáltatások .................................................................................................................... 24

A gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzése .............................................................. 28 4.1.

Vendégforgalom ................................................................................................................ 28

4.2.

Trendek .............................................................................................................................. 37

4.3.

Célcsoportok ...................................................................................................................... 37

4.4.

Versenytársak .................................................................................................................... 40

4.5.

Marketing tevékenység ..................................................................................................... 41

4.6.

Árképzés ............................................................................................................................ 43

A régió gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó humán erőforrás és képzés jellemzése ...... 45 5.1.

Humán erőforrás ............................................................................................................... 45

5.2.

Nyelvtudás ......................................................................................................................... 46

5.3.

Oktatás, képzés .................................................................................................................. 47

6.

Szakmai szerveződések bemutatása ......................................................................................... 48

7.

A korábbi és jelenleg futó fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai .................................. 50

II. SWOT - analízis ............................................................................................................ 53 III. Stratégia ........................................................................................................................ 56 Irodalomjegyzék ...................................................................................................................... 63 Mellékletek .............................................................................................................................. 64

2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

DEOEC – Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum EU – Európai Unió ÉAOP – Észak-Alföld Operatív Program ÉARFÜ – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ÉARMI – Magyar Turzimus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatósága ÉARTITK – Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs Technológiatranszfer Központ Nonprofit Kft. GDP – Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) K+F – Kutatás és Fejlesztés KEOP – Környezet és Energia Operatív Program KSH – Központi Statisztikai Hivatal MÁFI – Magyar Állami Földtani Intézet MEME – Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület MFOSZ – Magyar Fürdővárosok Országos Szövetsége NFGM – Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFT – Nemzeti Fejlesztési Terv NÜSZ – Nemzeti Üdülési Szolgálat NTS – Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia OEP – Országos Egészségbiztosítási Pénztár OES – Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia OGYFI – Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ÖTM – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ROP – Regionális Operatív Program SOP – Sectoral Operativ Program, (Phare: szektorális operatív program) SZT – Széchenyi terv TDM – Turisztikai Desztináció Menedzsment TeIR – Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TFC – Területfejlesztési Célelőirányzat TRFC – Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv VITUKI – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft.

3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ „Magyar szempontból alapvető érdekünk, hogy ezt a páratlan, de jelentős részben kihasználatlan természeti kincset a leggazdaságosabb módon hasznosítsuk a gyógyulni, üdülni, kikapcsolódni vágyó hazai és külföldi vendégek részére, a foglalkoztatás biztosítása, a szezonalítás csökkentése, a területi fejlettségbeli különbségek fokozatos felszámolása, ill. az idegenforgalmi kínálatunk, szolgáltatásaink, és ezzel együtt bevételeink jelentős növelése érdekében.” (Forrás: Aquaprofit: A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás, 2005.) A régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány készítésének gondolatát az évről évre szélesebb körben elérhető, a Széchenyi terv fürdőfejlesztéseit követően elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Programjának keretén belül elérhető fejlesztési források felhasználásának tapasztalatai vetik fel. Miközben a régió számos települése a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot, az önállóan, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon, mely nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, melyet a nagytérségi együttműködések kedvező irányba alakíthatnak. A turisztikai, balneológiai hasznosítás mellett vannak kezdeményezések a termálvíz komplex, elsősorban energetikai hasznosítására, ezeket a kezdeményezéseket tovább kell ösztönözni a jövőben is. A fentieket felismerve született meg szakmai körökben az elhatározás a régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány elkészítésére. A fókusztanulmány alapvető célja az Észak-alföldi régióban található gyógy- és termálpotenciál stratégiai szemléletű felhasználásának elősegítése elsősorban a turizmus területén, de a turisztikai hasznosítás mellett a tanulmány érinti a fürdőlétesítmények lehetőségeit az egyéb hasznosítás (energetikai, mezőgazdasági, ipari stb.) területein. A tanulmány megvizsgálja a régió 44 településén található 53 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, a működtetés feltételeit, eddigi fejlesztéseiket és jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket, továbbá a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, országos és nemzetközi környezettel való összehasonlításban egyaránt. A régióban nagy számú fürdőlétesítmény (gyógy-és termálfürdő, strandfürdő, élményfürdő) található, melyek az Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia kategorizálásának megfelelően nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településeken működnek. A geológiai adottságokból adódóan a régió gyógy- és termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (pl. mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, stb.) alkalmasak, de kevés és egyoldalú a ráépülő gyógyszolgáltatás, noha a régió fürdőlétesítményei egyszerre több célcsoport igényeire fókuszálnak. 4

A régió gyógy- és termálfürdői több szakmai szervezet munkájában vesznek részt és régiós szakmai szervezettel is rendelkeznek (Észak-Alföldi Termálklaszter), melynek segítségével széleskörű marketing tevékenységet folytatnak és a régió határain átnyúló szakmai kezdeményezésekben vesznek részt (pl. „Alföld Spa”). Jelentős tartalékok vannak a régióban a kitermelt és használt termálvíz komplex hasznosítására, a balneológiai célok mellett energetikai, mezőgazdasági hasznosításra, másodlagos felhasználásra, ipari alapanyagok előállítására stb.. A komplex fejlesztéseket megalapozásához infrastrukturális és technológiai korszerűsítés szükséges. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge, s a fürdőlétesítmények infrastrukturális ellátottságának színvonala egyenetlen. További veszélyforrásként jelentkezik, hogy a termálvíz-készletek kitermelése helyenként túlzott méreteket ölt, s amennyiben a termálvíz-készletek utánpótlása nem képes ellensúlyozni a vízkivételt, úgy a nem csupán a környezeti fenntarthatóság kerül veszélybe, hanem a fürdőlétesítmények közép- és hosszú távú működtetése. Egészségturisztikai szempontból a régió területi koncentráltságot mutat. Hajdúszoboszló turisztikai teljesítménye a nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentősnek mondható, kiterjedt, több országot érintő stabil külpiaccal rendelkezik és a belföldi turizmusban betöltött szerepe is domináns. Hajdúszoboszló mellett Debrecen és Nyíregyháza a hazai mellett a nemzetközi, elsősorban a kelet-európai, kelet-közép-európai piacokon betöltött szerepe erősödik a folyamatosan bővülő szolgáltatás-kínálata által. A régió 8 db országos-regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településének fürdőlétesítményei az elmúlt évtized bővülő fejlesztési forrásainak köszönhetően széles szolgáltatás-kínálattal, javuló infrastrukturális feltételekkel, bővülő kereslettel, s egyre kiterjedtebb ismertséggel rendelkeznek az egészségturizmus piacán. Az elsősorban hazai látogatók mellett a nemzetközi fürdőkhöz képest kisebb volumenű, de egyre növekvő, stabilizálódó külföldi vendégkört mondhatnak magukénak. Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőlétesítményei nagy számban találhatóak a régióban. A 33 település egy része a helyi rekreációs célok betöltése mellett jelen van a turisztikai piacon, elsősorban a belföldi látogatók számára népszerű célpontként, de kedvező elhelyezkedés esetén külföldi turisták által is rendszeresen látogatottan (pl. Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Jászszentandrás, stb.). A helyi jelentőségű termálpotenciállal rendelkező települések a turizmust, ezen belül az egészségturizmust kitörési pontnak, a helyi gazdaság diverzifikálását megalapozó endogén erőforrásnak tekintik a jövőre nézve. A kis- és nagytérségileg térségileg összehangolt fejlesztések, a gyógy/termáltérségek kialakítása, a gyógy/termálvíz komplex hasznosításában rejlő lehetőségek sokrétű kihasználása, a piaci kínálatban a megfelelő pozíció megtalálása katalizáló erőként hathat nem csupán a helyi jellegű fürdőlétesítmények esetében, hanem a vidéki települések, kistérségek potenciális fejlődésének vonatkozásában is. A fókusztanulmány stratégiai részének megállapításai szerint javasolt a kedvező gyógyvíz adottságok erőteljesebb kihasználása, a magas minőségű gyógy szolgáltatások és

5

egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szezon hosszabbítása érdekében a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények arányának növelése. További cél a térségi együttműködések erősítése, összehangolása az egészségturizmus területén. Az együttműködés és összehangolás egyaránt fontos régión belül és nagytérségi szinten a szomszédos régiókkal (pl. „Alföld Spa”). Emellett fontos a gyógy- és termálfürdők marketingtevékenységének fokozása kül- és belpiacokon egyaránt, a magas minőségi szolgáltatások kialakítása érdekében a humán erőforrás fejlesztése. A turisztikai célok mellett fontos a felszín alatti vízkészlet védelme céljából fenntartható vízgazdálkodás folytatása, a geotermális energetikai potenciál és használt termálvíz hatékony kihasználása, az ehhez szükséges technológiai modernizáció. A fókusztanulmány megállapításainak megalapozása a szakmai anyagok, statisztikai adatok felhasználása mellett elsősorban a fürdőlétesítmények tulajdonosainak, üzemeltetőinek eljuttatott kérdőíves felmérésre adott válaszok kiértékelése alapján történt. A kérdőíves felmérés 58 létesítményre terjedt ki, melyek között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor 5 fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketing tevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény közül 6 db nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 76%-os volt. 11 létesítmény 100%-os mértékben, 17 létesítmény 90-99%-os mértékben, 12 fürdő 80-89%-os mértékben szolgáltatott megfelelő információtartalmat az elemzés elkészítéséhez. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a 6 létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet 0%-osnak minősíthető. A fókusztanulmányban feltárt folyamatok szakmailag megalapozhatják a régió gyógy- és termálfürdői számára közös stratégiai irányvonal megfogalmazását és egymásra épülő fejlesztési elképzeléseinek szakmai kimunkálását.

6

I. HELYZETFELTÁRÁS 1. A régió általános társadalmi-gazdasági jellemzése 1.1.

Népesség, településhálózat

Az Észak-alföldi régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből, HajdúBihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll. Hazánkban határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi Régiókkal, a légvonalban két legtávolabb fekvő településének (Tiszabecs – Tiszasas) távolsága 247 km. Határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával is, összesen 344 km határszakasszal rendelkezik. A régióból egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megye nem rendelkezik határszakasszal, viszont az ország belsejében hat, régión kívüli megyével is határos. A határmenti kapcsolatok vonatkozásában elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen – Berettyóújfalu - Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar – Bihor turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit. A régió az ország második legnagyobb régiója, területe 17.729 km2. Természetföldrajzi képét az Alföld határozza meg, így az agrárium jó adottságokkal bír. A terület legfontosabb természeti kincsei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek. Az Észak-alföldi régió lakónépességének száma a 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fő, a 2009. január elsejei adatok alapján pedig 1.502.409 fő, mellyel az ország második legnépesebb régiója a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió után. 1.

száma (db)

Hajdú-Bihar megye Jász-NagykunSzolnok megyei SzabolcsSzatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió

82

táblázat: Települések, népesség, 2009. január 1.

A települések ebből: megyei többi jogú város város 1 20

Lakónépesség község

megyei jogú város

többi város

község

61

206 225

228 544

107 423

78

1

17

60

74 885

193 812

126 194

229

1

24

204

117 597

179 679

268 050

389

3

61

325

398 707

602 035

501 667

(Forrás: KSH, TEIR)

7

A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve az Észak-Alföld Magyarország egyik legvárosodottabb régiója. 2009-ben újabb 4 település kapott városi rangot (Jászkisér, Nyírmada, Rákóczifalva és Vaja), így összesen 68 db városi jogállású település található a régióban. Igen jelentős problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak az e vonatkozásokban gyenge teljesítőképességű, a városhierarchia alsó fokain álló települések.

1.2.

Gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás

Az Észak-alföldi régió a GDP/fő mutatót tekintve 2007-ben az országos átlag kétharmadát sem érte el (63%), ezzel a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházi és a hajdúszoboszlói jelentik) közé, melyek közül 9 a hátrányos helyzetű, 7 a leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. 2. táblázat A GDP/fő értéke a magyarországi tervezési-statisztikai régiókban az országos átlag %-ban (2000, 2005-2007)

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

2000 154,5 96,9 113,3 75,1 64,2 64,4 73,1

2005 163,2 94,1 99,3 69,4 65,8 63,6 67,7

2006 165,7 90,7 100,4 67,7 64,0 63,2 66,3

2007 164,3 93,0 98,1 68,3 64,2 63,0 66,8

(Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008)

A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban jelentős elmaradás tapasztalható. A régión belül Hajdú-Bihar megye elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (ennek az az oka, hogy a megyében található az E-ON és a TIGÁZ központja), a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (Hajdúszoboszló és Debrecen kiemelkedő idegenforgalmi szerepe), valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban tölt be jelentős szerepet. Jász-Nagykun-Szolnok megye a bányászat, feldolgozóipar (Electrolux és Samsung, valamint beszállítóik jelenléte), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (a megye kiemelkedő logisztikai fontossága) emelkedik ki. A foglalkoztatottak számát tekintve az Észak-alföldi régióban – szinkronban az országos tendenciákkal – hosszú ideig folyamatos emelkedést lehetett megfigyelni, 2003 és 2005 között ugyanakkor jelentős visszaesés következett be, ám a 2006-os év adatai alapján újból 8

emelkedés következett be. A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009 I. negyedévében már érezhető volt a munkaerőpiacon. 1. ábra: A régiók munkanélküliségi rátájának alakulása 1998 és 2007 között (%)

Forrás: KSH, saját szerkesztés

Számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma (3. sz. táblázat) és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt, mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest. Az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengesége, hogy a 15-74 éves korcsoporton belül magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya. 3. táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő)

2007. Terület

I. negyedév

HajdúBihar 188,2 megye JászNagykun 151,7 Szolnok megye Szabolcs Szatmár 178,2 Bereg megye Északalföldi 518,0 régió (Forrás: KSH)

2008.

2009.

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

I. negyedév

192,5

191,8

189,3

185,2

189,1

193,2

183,9

174,7

149,7

146,7

146,6

145,7

147,6

151,1

152,9

138,7

185,6

188,0

178,9

176,4

175,5

178,0

173,6

165,3

527,8

526,5

514,8

507,3

512,2

522,3

510,4

478,7

9

A foglalkoztatottak száma a válság kezdetétől, 2008. IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat. A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma, míg 2008. IV. negyedévében 74 ezer fő volt munkanélküli, addig 2009. I. negyedévében már majd 13 ezerrel több, 87 ezer fő. 4. táblázat: Munkanélküliek száma (ezer fő) 2007. 2008. Terület

I. negyedév

HajdúBihar megye JászNagykunSzolnok megye SzabolcsSzatmárBereg megye Északalföldi régió (Forrás: KSH)

2009.

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

I. negyedév

17,6

15,8

15,3

16,7

17,4

16,5

18,5

21,3

22,5

15,0

14,2

15,9

16,1

15,1

13,6

14,1

12,8

18,3

33,6

30,4

28,6

33,5

35,9

35,8

37,8

40,0

46,2

66,2

60,4

59,8

66,3

68,4

65,9

70,4

74,1

87,0

A magas munkanélküliségi ráta (2009. III. negyedév: 14,1%) mellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is: 2008-ban a nyilvántartott pályakezdők álláskeresők száma 12 507 fő volt a régióban, amely 2009-ben tovább nőtt 15 480 főre (2009. november). A KSH adatai szerint 2008-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozók létszáma a régióban 12 839 fő volt, alig változott a 2006-ban alkalmazott 12 602 fő értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a válság hatására 2009 első negyedévében országos szinten 13 300 fővel csökkent a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás ágazat létszáma, ez 8,1 százalékos visszaesést jelent, mely visszaesés a régióban is érezteti hatását. A kedvező jelek között lehet ugyanakkor megemlíteni, hogy a régióban fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot. 5. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások, 2008

Régió

Összesen

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

298 452 46 569 42 947 37 815 38 756 49 197 47 454

Ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 10 790 2 415 2 530 1 964 1 951 1 971 2 125

(Forrás: A magyar régiók zsebkönyve, KSH, 2008)

10

A regisztrált társas vállalkozásokat tekintve a régió a második helyet foglalja el a középmagyarországi után, 2008-ban 49 197 db regisztrált társas vállalkozás működött a régióban. Az összes vállalkozásból a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások számát tekintve a régiók közül az Észak-alföldi régió az 5. helyet foglalja el. A régióban 2008-ban 1971 db vállalkozás működött ezekben a szektorokban.

1.3.

Turizmus

A turizmus – interszektorális jellegéből adódóan – számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, melynek részesedése a teljes GDP-ből 2007-ben 1,6%-ot tett ki. Az Észak-alföldi régióban ez az arány 1,8 % volt, tehát megállapítható, hogy a régió gazdaságában a turizmus, mint nemzetgazdasági ág az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók között megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4 %-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és NyugatDunántúl után. 2. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban régiók szerint, 2007 (%)

Forrás: KSH

1.4.

Gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeket érinti, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. 11

3. ábra: A vendégforgalom alakulása a régióban


A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július-augusztus) mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13 %-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál a visszaesés mértéke közel 13%-os volt (12,9%). A válság egészségturizmusra gyakorolt hatásait a gyógyszállodák évközi forgalmi adatai (vendégszám, vendégéjszaka szám) szemléltetik. A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon.

12

A régió egészségturizmusában zajló folyamatokat jól érzékelteti a gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása. 4. ábra: A vendégforgalom alakulása a régió gyógyszállodáiban


A KSH 2008-as adatai szerint a régióban 11 db gyógyszálloda található 2730 férőhellyel. A gyógyszállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest az év minden időszakában (főszezonban és szezonon kívül is), valamennyi hónapban visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. Bár a gyógyszállodák szezonalitást mérséklő jellege miatt a vendégforgalom mutatói egyenletesebben alakulnak a kereskedelmi szálláshelyekéhez képest, a visszaesés mértéke egyes hónapokat tekintve igen jelentős. A vendégek számát tekintve február hónapban a legnagyobb mértékű a visszaesés (a 2008-as adat 74,1%-a), a vendégéjszakák számát tekintve pedig november hónapban (a 2008as adat 74,5%-a), de a főszezon mutatóinak visszaesése is tetemes, az előző év 70-80%-a. Ez alapján elmondható, hogy a válság a régió turizmusán belül a gyógyszállodákat jelentős mértékben negatívan érintette.

13

2. A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó turisztikai fogadókészség feltételei A régió gyógy- és termálturisztikai potenciálját, az egészségturizmusból származó közvetlen és közvetett társadalmi és gazdasági előnyöket a turisztikai fogadókészség alapvetően befolyásolja. A fejezet a fogadási feltételek közül elsősorban azokkal foglalkozik, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a régió egészségturizmusára, ezen belül elsősorban a gyógy- és termálturizmus folyamatainak alakulására. A szálláshely-szolgáltatás jellemzői a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzését tartalmazó fejezetnél kerülnek kifejtésre.

2.1.

Közlekedés, elérhetőség

Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. 5. ábra: A régió gyógytényezővel rendelkező településeinek elérhetősége

Forrás: saját szerkesztés

Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak alacsony aránya, bár az 14

átadásra került új szakaszok (Görbeháza-Nyíregyháza, Görbeháza Debrecen), javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Különös problémát jelent főleg Jász-Nagykun-Szolnok megye számára, hogy a régió egyik közlekedési főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya. A Budapesttől számított elérési időt tekintve ugyanakkor a Jászság 90 percen belül elérhető. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező területei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes (150-210 perc), de az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. Napjainkban Magyarországon a közlekedési infrastruktúrában a legtöbb problémát a közúthálózat minősége jelenti, és ebből a szempontból az Észak-alföldi régió helyzete igen kedvezőtlennek tekinthető. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosító berendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A megyék közötti különbségeket tekintve megállapítható, hogy míg Jász-NagykunSzolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól mind a villamosítottság, mind a kétvágányú vonalak terén. Az ÚMFT kiemelt projektjei között szerepel a 100-as vasút Szolnok-Debrecen közötti szakaszának fejlesztése, valamint Záhony komplex fejlesztése részeként a vasúti infrastruktúra fejlesztése. Előbbi jelentős mértékben hozzájárul a térség, azon belül az egészségturisztikai potenciállal rendelkező települések elérhetőségének közvetlen (pl. Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló, Debrecen) és közvetett javulásához. A 2009. év végén megszüntetésre kerülő 33 vasúti pályaszakaszból 7 érinti a régiót, közülük olyan szakaszt is, amelyek turisztikai szempontból jelentősnek tekinthető (NyíregyházaHerminatanya – Balsai-Tiszapart/Dombrád). A gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések közül a szolgáltatás megszüntetése miatt Karcag, Berekfürdő, Tiszafüred, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat elérhetősége korlátozódik. A régió vízi útjain menetrend szerinti személyszállítás nincs, néhány menetrendszerű kompjárat üzemel a folyón. Idegenforgalmi célú hajózás esetenként jelenik meg elsősorban a Tiszán. A tiszai hajózás főként turisztikai szempontú, eseti jellegű: a sporthajózás, vízi turizmus jelen van, különösen a Felső-Tisza térségében. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charter-járatok adják. Az Észak-alföldi régiót napjainkban 6 országos kerékpárút-hálózat érinti, amelyek az országos törzshálózat 5.493 km-nek 14,1%-át teszik ki (772,3 km). Az utak többsége (52,8%) árvízvédelmi töltésen, 37,4%-uk pedig közút mellett vezet. A kerékpárutak alacsony száma és hossza, hálózatosságának kezdeti stádiuma, valamint a régiós népesség erősítésre szoruló környezeti tudata akadályozza e környezetbarát közlekedési mód elterjedését.

15

Ugyanakkor az ÉAOP 3.1.3. Regionális hivatásforgalmi kerékpárhálózat fejlesztése című komponensnek – amely nem turisztikai célú kerékpárút hálózat fejlesztést támogat, de több esetben szolgálhatja a turizmus céljait is – nagy szerepe van a hálózatosodás kiteljesítésében. A komponens keretében a 2007-08-as időszakban 22 projekt nyert támogatást, összesen 63 km hosszú kerékpárút megépítésére 2 596 millió Ft értékben. Turisztikai célú kerékpárutak fejlesztését a 2007-08-as időszakban az ÉAOP 2.1.1.B) Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése című komponens támogatta, melynek keretében első fordulóban 1 projekt nyert támogatást 8,7 km hosszú turisztikai célú kerékpárút megépítésére mintegy 374 millió Ft értékben. Összegzésképpen elmondható, hogy a régió a turisztikai fogadási feltételeit tekintve az elérhetőség terén jelentős javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest, melyet az autópálya fejlesztések és a debreceni regionális repülőtér alapoz meg. Az utóbbi évek turisztikai, illetve egyéb célú infrastrukturális fejlesztései (pl. kerékpárutak) tovább javították a régió attrakcióinak, így a gyógy- és termálpotenciállal rendelkező települések elérhetőségét. Ugyanakkor a régió alsóbbrendű úthálózata továbbra is jelentős fejlesztésre szorul, amelynek fejlesztését az ÉAOP 3.1.1. 4 és 5 számjegyű utak fejlesztését szolgáló konstrukciója segíti elő.

2.2.

Megújuló energiák

Az Európai Uniós előírások szerint Magyarországon 2010-ig a jelenlegi 3,6%-ról 12%-ra kell növelni a hazai energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát, valamint a megújulókból termelt villamos energia részarányát a jelenlegi 0,8%-ról 3,6%-ra kell növelni. Az Észak-alföldi régióban az adottságok a napenergia, a szélenergia és a biomassza hasznosítását teszik lehetővé. További számottevő lehetőség a geotermikus energia hasznosítása. A geotermikus energia hasznosításának igénye a termálkúttal rendelkező települések jelentős részén megfogalmazódott a régióban, de ma még nem kihasznált, pedig az Alföldön a geotermikus grádiens értéke a világátlag háromszorosa (33 méterenként 1 ºC). Számos helyen tervezik a gyógy-/termálvíz hasznosítását a balneológiai célok mellett elsősorban mezőgazdasági, energetikai célokra.

16

6. ábra: A gyógy-/termálvíz hőjének hasznosítása az Észak-alföldi régióban


A gyógy- és termálfürdővel rendelkező településeknek kiküldött kérdőíves válaszadásból kiderül, hogy az 48 db válaszadóból 19 esetben jelenleg is hasznosítják a termálvizet, további 12 helyen pedig tervezik a hasznosítást elsősorban a fürdőlétesítmény energiaellátásának részbeni megoldására, emellett intézményi, kommunális energiaellátás céljaira. Ez alapján megállapítható, hogy a geotermális energia (ezen belül a gyógy/termálvíz) hasznosításában rejlő lehetőségek kihasználásának felismerése a válaszadásban résztvevő érintett települések többségében megtörtént, de a tényleges potenciál széleskörű hasznosítása a jövő feladatai közé tartozik. Az elemzés készítésének idején az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében 2 db projekt nyert támogatást geotermális energiahasznosítással összefüggésben összesen 370 millió Ft értékben (Berekfürdő, Törökszentmiklós). Az EU szabályozással összhangban lévő magyar szabályozások által előírt technológiai és területi határértékek korlátozzák a használt termálvizek felszíni befogadókba történő bevezetését. A balneológiai célokra használt víz visszasajtolását a jelenlegi vonatkozó jogszabályok tiltják. A használt termálvíz felszíni vízfogadókban kerül, melyek egy része állandó, más része időszakos víztest. A hasznosított termálvíz elhelyezésének előírása szerint közcsatornákba 40 °C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet nem szabad bevezetni és az oldott ásványi só maximálisan 2000 mg/l lehet. Az elhelyezéshez előzetesen elvi vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Hatóságtól. A régió természeti - környezeti állapotát, ezen belül a levegő-, talaj- és a vízszennyezettséget vizsgálva megállapítható, hogy a régió a kevésbé szennyezett területek közé tartozik, köszönhetően a viszonylag alacsony fokú ipari tevékenységnek és a különböző fokú védettség alatt álló területek nagyságának. A mezőgazdaság és a kommunális szennyezések viszont jelentős környezeti terhelést jelentenek a régió környezeti állapotára, - s bár a közelmúlt infrastrukturális fejlesztései (szennyvíz-csatorna kiépítés, ár- és belvízvédelmi fejlesztések, 17

hulladékgazdálkodás, stb.) jelentős mértékben hozzájárultak a környezeti terhelések csökkentéséhez – a környezet más elemei mellett mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészlet további fokozott védelmet, fenntartható vízkészlet-gazdálkodást igényel.

2.3.

Egészségügyi ellátórendszer

A régió gyógy- és egészségturizmusának fejlesztése szempontjából jelentős szerep juthat az egészségügyi ellátórendszernek, ezen belül a rehabilitációs ellátásoknak elsősorban a gyógytényezővel rendelkező, illetve azok közvetlen közelében elhelyezkedő településeken. Hazánkban a szakellátást finanszírozási, és történelmi okokból a fekvőbeteg-kapacitások túlsúlya (kivéve a rehabilitációs ellátó rendszert) jellemzi, kevés a rugalmasan működő, jól felszerelt járóbeteg szakambuláns központ, amelyek lehetővé tennék a térség gazdasági versenyképességének növelését akár a határokon átnyúló egészségügyi programokban. A régióban az egészségügyi rendszerben végrehajtott 2007-es szerkezetváltással öt súlyponti kórház jött létre (a Hetényi Géza Megyei Kórház Szolnokon, a Kátai Gábor KórházRendelőintézet Karcagon, a DEOEC Debrecenben, a Jósa András Megyei Kórház Nyíregyházán, és a Szatmár-Beregi Kórház Fehérgyarmaton). Hosszútávon nem biztosított az egészségügyi személyzetnek a régióban való megtartása. Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban (DEOEC – Debrecen), mely orvos, fogorvos, gyógyszerész és szakdolgozói képzést nyújt. A főiskolai és szakdolgozói kapacitásban és az orvosi/szakorvosi területen egyre több szakmában érvényesül az elszívó hatás és a tartós szakemberhiány.

18

3. A régió gyógy- és termálturizmusa kínálatának részletes bemutatása A régió vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális vonzáskörrel rendelkezik, a kevés számú országos vagy nemzetközi jelentőségű vonzerő nagy része kevésbé eladható, kiépítettsége még jelentősen növelhető. A régió turizmusában a jelenlegi adottságok alapján jellemző turisztikai termék az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus, az eseményturizmus (kulturális, sport és gasztronómia), valamint a falusi turizmus. A régió talán legnagyobb potenciális természeti erőforrása és egyben turisztikai értéke a gyógy- és termálvízkincs. Adottságait eddig legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar megye használta ki, nemzetközi szinten is kiemelkedő Hajdúszoboszló jelentősége. Három kiemelt gyógyhely a régióban Debrecen, Hajdúszoboszló és Nyíregyháza, kedvelt fürdők vannak, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn, Hajdúnánáson, Püspökladányban, Kisvárdán és Túrkevén. A gyógy- és termálvíz nemzetközi vonzerővé válásának feltételei ugyanakkor csak néhány helyen adottak, ennek elsősorban a színvonalas fürdők és medencék alacsony száma, a termálvízkészlet településenkénti hasonló összetétele, valamint a kapcsolódó gyógyszolgáltatások kiépítetlensége az oka. A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, pl. a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász, vadász, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe. A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (pl. Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídi-vásár, stb.). Az Észak-alföldi régió turisztikai kínálatában bekövetkező érdemi változások eredményeként a régió turisztikai potenciálja számottevően emelkedett az elmúlt években. Elsősorban a megvalósult fürdőfejlesztések rajzolták újra a régió turisztikai arculatát, de meghatározó az ökoturizmus területén történő termékfejlesztés valamint az attrakciófejlesztésekkel lépést tartó minőségi szálláshelyfejlesztések is. A belföldi turizmus élénkülését segíti a régió közúti megközelíthetőségének javulása (M3 autópálya, 100-as vasút fejlesztése). Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia (OES) az Észak-alföldi régió gyógytényezővel rendelkező településeit a gyógytényező nemzetközi, országos és regionális, valamint helyi jelentősége szerint sorolja be. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízása alapján készült és 2007-ben elfogadott OES célja olyan 19

javaslatok megfogalmazása, amelyek megfelelő koncepcionális iránymutatást tartalmaznak a döntéshozók számára az egészségturisztikai fejlesztések tekintetében, és amelyek az egészségturizmust az ország turizmusfejlesztési irányvonalaihoz igazítva hivatottak elhelyezni a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) pilléreire alapozva. 6. sz. táblázat: Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések az Észak-alföldi régióban Megye Nemzetközi jelentőségű Országos és regionális Helyi jelentőségű gyógy- Összesen gyógy-tényezővel jelentőségű gyógytényezővel rendelkező (db) rendelkező települések tényezővel rendelkező települések települések Hajdú-Bihar DebrecenNagyerdő, Balmazújváros, 14 Hajdúszoboszló Berettyóújfalu, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Kaba, Komádi, Nádudvar, Polgár, Püspökladány, Tiszacsege SzabolcsNyíregyháza- Sóstó Kisvárda, Tiszavasvári, Baktalórántháza, 10 Szatmár Vásárosnamény Fehérgyarmat, Máriapócs, Bereg Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor JászBerekfürdő, Cserkeszőlő, Abádszalók, Jászapáti, 20 NagykunMartfű, Szolnok, Jászárokszállás, Szolnok Túrkeve Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs, Törökszentmiklós Összesen 3 8 33 44 (db): Forrás: Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia

A régió gyógytényezővel rendelkező 44 települése 58 fürdőlétesítménnyel rendelkezik. Az OES-ben a régióra vonatkozó információk aktualizálásra, pontosításra szorulnak. A fenti települések közül a fókusztanulmány készítésének időszakában Baktalórántházán és Komádiban a strandfürdő nem üzemelt. Máriapócs minősített gyógyvízzel rendelkezik, amelyet jelenleg nem hasznosítanak, fürdőlétesítménnyel nem rendelkezik. A település tervei között szerepel gyógyfürdő létesítése. Abádszalók jelenleg lezárt hévízkúttal rendelkezik, a strandfürdő vizét gázzal melegítik fel a kívánt hőmérsékletre, melynek gyógyhatása nem ismert.

3.1.

Geológiai viszonyok bemutatása

A régió egészségturizmusát a felszín alatti vízkészlet ásványi anyag összetétele és a kitermelhető vízkészlet mennyisége alapozta meg. Az ország területén két regionális hévíztároló nagyrendszer helyezkedik el. E két nagy rendszer közül az egyik a felső- pannónia porózus (homok – homokkő) rétegek alkotta rezervoárrendszer, a másik a triász időszaki repedezett – hasadékos, részben karsztosodott karbonátos kőzetek alkotta rezervoár-rendszer. Jóllehet e két nagy hévíztároló egységen kívül számos más kis rendszert is feltártak, de ezek lokális jelentőségűek. A hazai hévíz-készleteknek túlnyomó része a fenti két regionális 20

rendszerben helyezkedik el és ez képezi a hévízhasznosítás alapját. A meglevő termálkutak 70%-a a felsőpannóniai, 20%-a a triász időszaki hévíztároló rendszert csapolja meg, míg a 10%-a a devontól a kvarterig terjedő különböző geológiai korokban képződött rezervoárokból termel. 7. ábra: Magyarország hévizeinek hőmérséklete

Magyarország hévizeinek hőmérséklete

(Forrás: VITUKI – MÁFI – Aquaprofit Rt., Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia)

A jelenleg meglévő hévízhasznosítási infrastruktúra az optimális hidrogeológiai viszonyokkal jellemzett területeken található, így elsősorban Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. E felsőpannóniai hévízkészlet ezeken az optimális területeken kiváltképpen alkalmas komplex hévízhasznosításra, a balneológiától a mezőgazdasági hasznosításon keresztül egészen a használati melegvíz-ellátásig és épületfűtésig. A triász karbonátos kőzetekből álló rezervoár-rendszer már kisebb területű, a hévíz készlete is kisebb, de fontossága elsősorban fürdőügyi – gyógyászati vonatkozásban rendkívül nagy. A két hévíztároló nagyrendszer vízutánpótlódási viselkedése eltérő. Míg a triász karbonátos hévízrezervoár – eltekintve az igen nagy mélységű, vagyis 2000 m alatti részletektől – az aktív vízkicserélődési övezet tartozéka, tehát utánpótlódó vízkészlettel rendelkezik, addig a felsőpannóniai hévízkészlet túlnyomó része nem megújuló, hanem statikus jellegű és nincs aktív utánpótlódása. A legutóbb végzett elméleti vizsgálatok ugyan bizonyos keresztirányú vízátadás lehetőségét feltételezik, ez azonban még nem nyert ez idáig egyértelmű bizonyítást. Még ennél is lényegesebb szempont ezeknél a felsőpannóniai hévíztároló-rendszereknél a felszálló, magától kifolyó víztermelésnél nélkülözhetetlen rezervoárenergia készlet, melynek döntő tényezője a vízben oldott gáztartalom. E gáztartalmak leürülése napjainkban egyre nagyobb mértékű, s ennek következtében jelentős vízhozam csökkenések, sőt a kifolyó víztermelés megszűnése tapasztalható. A természetes gázlift csökkenés folytán nagyon sok 21

hévízkút termelése csökkenő tendenciát mutat. E jelenség általános, s ezért igen szigorú vízkészlet-és réteg energiagazdálkodást tesz szükségessé. 8. ábra: A régió gyógy- és termálfürdői vízösszetétel és szolgáltatások szerint


A hazai ásvány- és gyógyvizeket elsősorban összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk alapján csoportosítjuk. Eszerint kilenc főbb csoportot különíthetünk el: Az egyszerű (oldott anyagokban szegény), a szénsavas vizek (savanyúvizek), a kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos (földes-meszes), a szulfátos (glaubersós, keserűsós), valamint a vasas, a kénes és a radioaktív vizek ivókúrára és fürdőzésre használatosak. A régióban elsősorban az alkáli-hidrogénkarbonátos és a kloridos-jódos vizeknek az előfordulása a legjellemzőbb. A tisztán alkáli-hidrogénkarbonátos vizek nagyobb mennyiségben tartalmaznak oldott ásványi anyagokat, jelentős mennyiségben található bennük nátrium és kálium. Fürdőzéshez természetes hőfokon használhatóak, így alkalmazva reumás és egyes nőgyógyászati panaszokat gyógyítanak. Ivókúrához palackozva is forgalomba kerülnek, elsősorban emésztőszervi panaszok megszüntetésére alkalmasak. Ilyen jellegű források találhatók a régióban Túrkevén, Szolnokon, Mezőtúron, Balmazújvárosban. A kloridos (vagy konyhasós), jódos-brómos vizek nagy töménységűek, ennek révén intenzív hatást gyakorolnak a szervezet különféle működésére. A konyhasós meleg vizeknek az egyes reumatikus és nőgyógyászati betegségek gyógyításánál van jelentőségük. Ilyen gyógyfürdők találhatóak például Hajdúszoboszlón, Cserkeszőlőn, Debrecenben, Berekfürdőn, Hajdúnánáson, Kabán, Nyíregyháza – Sóstón.

22

3.2.

Infrastruktúra

Magyarország termálvíz kútjainak 16 százaléka (213 db) a régióban található. A legtöbb kút – 125 – Jász-Nagykun-Szolnok megyében lelhető fel, míg Hajdú-Bihar megye településein 64, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 24 ilyen kút van. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már jóval szerényebb. A minősített gyógyvízzel rendelkező települések száma 34, közülük kettő – Debrecen és Hajdúszoboszló–az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) országos törzskönyvi nyilvántartása alapján gyógyhely minősítésű. A régió 44 településen található fürdőlétesítmény, 28 fürdőben gyógyvíz van. A fürdőlétesítmények jellegét tekintve a termál és a gyógy-jelleg dominál, emellett számos strandfürdő üzemel és az élményjelleg is jelen van. 9. ábra: A régió fürdőlétesítményei jellegük szerint


A fürdők jellegére vonatkozó kérdésre az 58 létesítmény közül 7 db nem vett részt a válaszadásban. A fürdők üzemeltetői a kérdőíves válaszadás során jellemzően gyógy-, termálilletve strandfürdőnek minősítették a létesítményeiket. Több fürdő esetében egy létesítményen belül több jelleg is megtalálható, ezáltal 19 db fürdő több kategóriába is besorolta magát. A hajdúszoboszlói Hungarospa esetében és a kisvárdai Várfürdő és Tanuszoda esetében önmeghatározásuk alapján mind a 4 fürdőtípus jelen van (gyógyfürdő, termálfürdő, élményfürdő és strandfürdő). Az utóbbi évek támogatási forrásainak köszönhetően számos létesítmény komplex fejlesztéseket hajt végre, melynek eredményeképpen a többfunkciós (egyszerre gyógy-, termál-, strand- és/vagy élmény) jellegű fürdők turisztikában betöltött szerepe erősödik. A fürdőlétesítmények között végzett kérdőíves felmérés alapján az ingatlantulajdonosok többnyire az önkormányzatok, összesen 36 db létesítmény esetében. 5 fürdő esetében gazdasági társaság az ingatlan tulajdonosa, ezek többnyire gyógyszállodák, 10 létesítmény esetében pedig egyéb tulajdonlási forma jelenik meg (pl. vegyes tulajdon, magántulajdon, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság). 6 létesítmény nem szolgáltatott adatot a kérdésre vonatkozólag. 23

A régió fürdőlétesítményeinek összterülete a kérdőíves felmérésre adott válaszok alapján 1 414 614 m2-t tesz ki (mintegy 140 ha), ebből a beltéri, azaz fedett területek nagysága 106 535 m2 (alig több mint 10 ha). Ugyanakkor a medencék számát tekintve elmondható, hogy a 339 db medencéből, 196 nyitott medence, 143 pedig fedett, illetve zárt területen található. A 143 db fedett medence 60 %-a, 86 db a nemzetközi jelentőségű fürdőkben (Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza) található, elsősorban az élményfürdőkben. A 8 db országosregionális jelentőségű fürdőben a fedett medencék 19 %-a, 27 db található, míg a helyi jelentőségű fürdőkben a fedett medencék 21%-a, 30 db. Az országos-regionális és a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőlétesítményei fedett területeinek további növelésével a régió egészségturizmusának szezonalitása tovább mérsékelhető.

3.3.

Szolgáltatások

A régió gyógy- és termálvíz kínálati oldala rendkívül széles spektrumot ölel fel a szolgáltatások, ezen belül a gyógy-szolgáltatások terén. A gyógy-szolgáltatások mellett a wellness, medical wellness, gasztronómiai, sport és egyéb szolgáltatások jelennek meg a régió gyógy- és termálfürdőiben. A régió 58 fürdőlétesítménye közül 9 db nem vett részt a válaszadásban. A 49 válaszadó közül 40 rendelkezik termál gyógymedencével, ami a gyógy-szolgáltatások nyújtása területén alapszolgáltatásnak tekinthető. A fennmaradó 9 létesítmény élményfürdő és strandfürdő kategóriába tartozik. További jellemző szolgáltatás a víz alatti vízsugármasszázs, az orvosi gyógy-masszázs, vízben végzett csoportos gyógytorna, valamint a súlyfürdő. A gyógy-szolgáltatások legszélesebb skáláját a nemzetközi és az országos-regionális jelentőségű fürdők, valamint a gyógyszállodák biztosítják, melyek így területileg erős koncentrációt mutatnak. A fenti jellemzőkből kitűnik, hogy a szolgáltatók a legnagyobb hangsúlyt a gyógyszolgáltatásokra helyezik, az élményfürdők kivételével minden létesítmény rendelkezik termál gyógymedencével. A gyógy-szolgáltatások előtérbe helyezését elsősorban a kitermelt víz összetétele, gyógyhatása, gyógyászati célokra történő felhasználhatósága hívja életre, valamint a megjelölt célcsoport által támasztott igények. Ugyanakkor a gyógy-szolgáltatások többségének kialakítása költség- és szakértelem igényes, finanszírozhatóságát pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) határozza meg.

24

10. ábra: Gyógyszolgáltatások típusai a régió fürdőlétesítményeiben, db


A wellness szolgáltatások esetében a legjellemzőbb szolgáltatás a masszázs és a szauna, emellett az infraszauna és a szolárium tekinthető elterjedt szolgáltatásnak. A wellness szolgáltatások terén a masszázs és a finn szauna a legelterjedtebb. A többi szolgáltatás kevés helyen jelenik meg, holott ezen a területen potenciálisan fejleszthető lehetőségekkel bír a régió, tekintetbe véve a wellness turizmus terjedését, az wellness-hétvégék országos népszerűségét az utazási piacon.

25

11. ábra: Wellness szolgáltatások típusai a régió fürdőlétesítményeiben, db


A gasztronómiai szolgáltatások közül a legtöbb szolgáltató a tájjellegű vendéglátást jelölte meg, mint nyújtott szolgáltatást, de emellett megjelenik a reformkonyha és a vegetáriánus kínálat is. Egyes szolgáltatók (pl. gyógyszállodák) táplálkozási tanácsadást is nyújtanak a fürdőlátogatók számára. A sportszolgáltatások esetében a legtöbb fürdőlétesítményben a strandfutball és a strandröplabda a legjellemzőbb elérhető szolgáltatás. Ezeken túlmenően sokféle sportszolgáltatást találunk a régió fürdőiben (pl. tenisz, vízitorna, kézilabda, minigolf, könnyűbúvár-képzés, úszásoktatás, futópálya, lábtenisz, konditerem, asztalitenisz, bowling, horgászat, sakk), igaz, ezek csak egy-egy létesítményben bukkannak fel. Bővítésre, fejlesztésre szorul a szolgáltatás kínálat a gasztronómiai és a sportszolgáltatások területén. Ma már egyre több létesítmény helyez hangsúlyt a vendéglátás változatosságára és minőségére, ezt a tendenciát erősíteni szükséges. Mind a gyógy, mind a wellness szolgáltatásokhoz természetes módon kapcsolhatók a különböző sportszolgáltatások, melyek tekintetében meglehetősen egysíkú a kínálat (strandfutball, strandröplabda), holott a gyógykezelésben részvevők is űzhetnek olyan könnyű sportokat, melyek pl. a konditermekben, szakemberek segítségével igénybe vehetők, illetve személyre szabott mozgást tartalmaznak. Az egyéb szolgáltatások nem kapcsolódnak szorosan a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások köréhez közvetlenül, ugyanakkor az egészségügyi, biztonsági és szórakoztató funkciók hozzájárulnak a látogatók fürdőben eltöltött idejének változatos és kényelmes eltöltéséhez.

26

12. ábra: Egyéb szolgáltatások típusai a régió fürdőlétesítményeiben, db


Az ábrából megállapítható, hogy elsősegélynyújtás szinte valamennyi fürdőlétesítményben elérhető ez a szolgáltatás szinte természetesnek tekinthető. Annak ellenére, hogy számos fürdő a családokat fontos célcsoportjának tekinti, a gyermekmegőrzés-, foglalkoztatás csak néhány fürdő esetében jelenik meg. Erre azért lenne szükség, mert az eltérő korú, illetve a változatos igénnyel rendelkező kisebb gyermekekkel érkező családok keresleti igényét alapvetően befolyásolja a desztináció kiválasztásakor a családbarát szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzője. A családbarát szolgáltatások, illetve a teljes körű akadálymentesítés területén történő fejlesztések piaci előnyökkel járhatnak, a vendégek körét bővíthetik.

27

4. A gyógy- és termálturizmus iránti kereslet jellemzése 4.1.

Vendégforgalom

A KSH 2007. évi adatai szerint az egy-három éjszakás tartózkodással járó belföldi utazások legnépszerűbb úti célja a Budapest-Közép-Dunavidék és az Észak-Alföld régiók. 2007-ben mind a belföldi vendégek (+2,2 %), mind pedig a belföldi vendégéjszakák száma (+1,6 %) emelkedett 2006. év adataihoz képest. Az átlagos tartózkodási idő 2,8 éjszaka, ami – hasonlóan a Balatonhoz és a Tisza-tóhoz – a legmagasabb érték a régiók között. 13. ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának régiók közötti megoszlása, 2008


Az Észak-alföldi turisztikai régió 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 10%-kal részesedett az országos adatokból. A több mint 2 millió vendégéjszakának 25%-a gyógyszállodában telt, ez 521 ezer vendégéjszakát jelent, a régiók közül Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország után a harmadik legtöbbet az országban. A vendégéjszakák számát tekintve némi csökkenés volt megfigyelhető a 2007. év adataihoz képest, de még mindig növekedés tapasztalható a 2006-os adatokkal összehasonlítva: 1,7%os.

28

14. ábra: A vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban, 2008


A régió keresleti viszonyai szempontjából fontos országos adat, hogy a gyógy- és wellness szállodák vendégéjszakáinak száma 521 085 (az összes vendégéjszaka csaknem 20%-a), kb. 3,5 napos átlagos tartózkodási idővel (ez külföldiek esetében gyógyszállókban 4,5 nap). 2007ben 507 785 vendégéjszakát töltöttek el a látogatók, így a növekedés jelentősnek tekinthető. A vendégforgalom az elmúlt 3 évben folyamatosan növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008-ban 689 ezer fő volt az Észak-alföldi régióban, 5. a régiók rangsorában. A régióban az OGYFI országos törzskönyvi nyilvántartása alapján 7 gyógyfürdőintézménnyel rendelkezik gyógyszálloda található. Ezen belül régió 10 gyógyszállodájában (Debrecen, Hajdúszoboszló, Berekfürdő) 2007-ben a vendégek száma 125 197 fő volt, ez 2008-ra megközelítette a 140 ezret, ami jelenetős növekedésnek mondható, ezzel a 3. helyet foglalja el a régiók között. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő folyamatos csökkenést mutat, 2006-ban 3,2 éjszaka, 2007-ben 3,1 éjszaka, 2008-ban pedig 2,9 éjszaka volt a régióban. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a huzamosabb időt eltöltő a külföldi vendégek száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, valamint a belföldi vendégek körében népszerűvé váltak a wellness-hétvégék, melyek az átlagosnál rövidebb tartózkodási járnak.

29

15. ábra: Vendégéjszakák aránya a gyógytényezővel rendelkező települések kereskedelmi szálláshelyein az Észak-alföldi régióban, 2008


A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat elemezve megállapítható, hogy a nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések 65%-kal részesednek, az országos-regionális és helyi jelentőségű települések együttesen 29%-kal. A fennmaradó 6%kal a többi, 345 db település részesedik, így a települések mindössze 11%-a produkálja a régióban eltöltött vendégéjszakáknak a 94 %-át. Ez alapján megállapítható, hogy a gyógytényező (termálvíz, gyógyvíz) jelenléte egy településen jelentős vendégéjszakát generálhat a régióban, s bár a fürdővel rendelkező településeken más turisztikai attrakció (kulturális, természeti, stb.) is megtalálható, a régióban a 10 legtöbb vendégéjszakával rendelkező település közül 3 db (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő) gyógyfürdőjéről ismert.

30

16. ábra: Vendégéjszakák száma az Észak-alföldi régióban, 2008

Forrás: KSH, TEIR 17. ábra: Vendégéjszakák aránya a gyógytényezővel rendelkező települések kereskedelmi szálláshelyein az Észak-alföldi régióban, 2008

Forrás: KSH

A magánszálláshelyek vendégforgalmát elemezve a régiók rangsorában Észak-Alföld a harmadik helyet foglalja el az összes vendéget tekintve Dél-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl után.

31

Észak-Alföld adataiból a nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek közül Hajdúszoboszló az alábbiak szerint részesül: 18. ábra: Magánszálláshelyek vendégforgalma, 2008


A másik két nemzetközi jelentőségű fürdő, Debrecen és Nyíregyháza részesedése nem jelentős a magánszálláshelyek vonatkozásában. A KSH és a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák alapján a leglátogatottabb magyar városok sorrendje az alábbi: 7. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák alapján a leglátogatottabb magyar városok sorrendje

Helyezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Település

Budapest Hévíz Hajdúszoboszló Siófok Balatonfüred Bük Sopron Zalakaros Debrecen Sárvár

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer) 6 015 910 800 667 578 538 400 378 375 331

Forrás: KSH, Magyar Turizmus Zrt.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakát tekintve Hajdúszoboszló (Budapest és Hévíz mögött) a harmadik az országban, a külföldi vendégeket tekintve (309 ezer) az ötödik, a belföldi vendégek esetén (490 ezer) a második.

32

A városok sorrendjéből látható, hogy az ország és ezen belül a régió vezető turisztikai terméke az egészségturizmus, a 10 városból 5 ismert gyógyfürdővel rendelkezik (Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Sárvár). Budapest mellett csupán Sopron és Debrecen az a két város, ahol széles a turisztikai attrakciókínálat (kulturális, rendezvény, sport, stb.), ugyanakkor mindkét város kiemelt gyógyturisztikai desztináció közvetlen közelében található. A fenti adatokból kitűnik, hogy a régió turizmusának motorja egyértelműen Hajdúszoboszló kiemelkedő turisztikai teljesítménye. Tekintettel arra, hogy a régió gyógy- és termálvízkészletének összetétele, hatásai hasonlóak, egymásra épülő fejlesztésekkel és összehangolt marketingtevékenységgel a kereslet növekedése érhető el az egészségturizmus területén, mely a turizmus más területeire is tovagyűrűző hatást gyakorolhat. Az adatokat tekintve a települések rangsorából kiemelkednek Hajdúszoboszló adatai: 2008ban a vendégek számát tekintve a régiós adat közel harmadát, több mint 200 ezer főt tudhatott magáénak, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka számból pedig közel 800 ezerrel részesedett a régió 2 milliós vendégéjszaka számából. Az átlagos tartózkodási idő jelentősen meghaladta a régió átlagát: 2008-ban 3,8 éjszaka volt. Regionális szerepkörükből adódóan Debrecen és Nyíregyháza adatai tartalmazzák a nem csak egészségturisztikai céllal ide érkezők által eltöltött vendégéjszakákat is. Ugyanakkor figyelemreméltó adat, hogy a gyógytényezővel nem rendelkező településeken eltöltött vendégéjszakák aránya csupán 5 %. Ebből következik, hogy a turisztikai potenciállal rendelkező települések túlnyomó részén az attrakciókínálat egy részét (több helyütt egészét) az egészségturizmus biztosítja. 19. ábra: A régió fürdőlétesítményeinek látogatottsága és vendégforgalma

Forrás: KSH-TEIR, saját szerkesztés

33

A gyógy- és termálfürdők között végzett kérdőíves felmérés adataiból megállapítható, hogy a régió fürdőit döntően a belföldi látogatók keresik fel, a válaszadók adatai alapján 79%-ban. A kérdőív országonkénti látogatottságára vonatkozó kérdésre az 58 fürdőlétesítményből 22 nem szolgáltatott adatot, további 6 válaszadó adatai csak korlátozottan voltak felhasználhatóak. Az elsősorban becslések alapján megadott adatok elemzéséből kiderül, hogy a belföldi látogatók mellett a külföldi látogatók közül a németek, a lengyelek és a románok jelennek meg nagyobb számban. 20. ábra: A régió gyógy- és termálfürdőinek látogatottsága országonként, 2008


A belföldi látogatók számát tekintve a mintegy 2,2 millió főből 1,2 millió látogató keresi fel a régió nemzetközi jelentőségű fürdőit, Hajdúszoboszlót, Debrecent és Nyíregyházát. Az országos és regionális jelentőségű fürdőket közel 400 ezren látogatták, s a 32 helyi jelentőségű fürdőt több mint 580 ezren keresték fel. Az adatok alapján megállapítható, hogy a kiépített infrastruktúrának, a széles kínálatnak és az intenzív marketing tevékenységnek köszönhetően a belföldi turisták körében a nemzetközi jelentőségű fürdőink a leglátogatottabbak. Ugyanakkor a szerényebb kínálati palettával rendelkező helyi jelentőségű fürdők turizmusban betöltött szerepe is markáns: a belföldi látogatók 26%-a keresi fel a régió lokális fürdőit. Az adatokat vélhetőleg torzíthatja az a tény, hogy a fürdők a látogatószám mérése során számos helyen nem tesznek különbséget a helyi lakosság és a más településekről érkező turisztikai célú látogatók között, így a fürdők a turisztikai cél mellett helyi rekreációs célokat is szolgálnak.

34

21. ábra: Belföldi látogatók száma a régió fürdőlétesítményeiben, 2008


A külföldi vendégek tekintetében országosan a hagyományosan legjelentősebb küldő ország Németország. A csökkenő számú német vendégek mellett a régiónak és Hajdúszoboszlónak hagyományosan a legfontosabb vendégköre lengyel, és mivel ez leginkább az Észak-alföldi régióra jellemző, Lengyelországgal kiemelten érdemes foglalkozni a marketing tevékenység során. Nő a régióval is határos két ország, Románia és Szlovákia részesedése az ország turizmusából, ami a régió számára biztató fejlemény. Ebből a két országból érkezik a legtöbb, kb. 7-7 millió látogató Magyarországra, bár a számok ezen két ország esetében a turizmus szempontjából kevésbé relevánsak, mivel a látogatók jelentős része nem elsődlegesen turisztikai céllal érkezik (átutazó, rokonlátogatás stb.).

35

22. ábra: A régió fürdőinek látogatottsága a gyógytényezővel rendelkező település típusa szerint országonként, 2008


Az országonkénti látogatottságra vonatkozó kérdésre az 58 létesítményből 22 fürdő nem szolgáltatott adatot az elemzéshez, köztük számos országos-regionális jelentőségű fürdő, így az adatok értékelésénél ezt figyelembe kell venni. A 36 fürdő országonkénti látogatottságát elemezve megállapítható, hogy a külföldi vendégek túlnyomó része a nemzetközi jelentőségű fürdőket látogatja. Az országos-regionális és a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőiben elsősorban a német vendégek fordulnak elő nagyobb számban, az előbbiben az összes német vendég 12%-a, utóbbiban 10%-a fordul meg. A szomszédos, illetve kelet-közép-európai országok közül a Romániából, Ukrajnából és a Lengyelországból érkező vendégek több mint 90%-a nemzetközi fürdőket keresi fel, ez alól kivételt képez Szlovákia, ahonnan az érkező látogatók nagyobb arányban fordulnak elő néhány kisebb, helyi jelentőségű fürdőben (pl. Hajdúböszörmény, Polgár, Tiszacsege, Tiszavasvári). A földrajzi közelségre, valamint a települések közötti partnerkapcsolatokra alapozva a szomszédos országok, illetve határmenti régiók irányába folytatott intenzív, célirányos marketingtevékenység növelheti a régió helyi jelentőségű fürdőinek látogatottságát.

36

4.2.

Trendek

A „Világtrendek a turizmus-iparban” című tanulmány szerint egészségturizmus a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, mely ma már nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldáscsomagokról. Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedő trendjéhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humán erőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé.

4.3.

Célcsoportok

Az Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia az alábbi nyolc legfőbb kategóriába sorolja az egészségturizmus célcsoportjait:

8. táblázat: Egészségturisztikai célcsoportok

Szolgáltatás

Fitness

Korosztály 18-35 év

1. aktív fiatalok

35-55 év 55 évestől

Élményfürdő

Wellness

2. szórakozást kereső fiatalok

3. egészségtudatos fiatalok

4. családos középkorúak

5. egészségmegőrző középkorúak 6. egészségtudatos idősek

Gyógyfürdő 7. műtét utáni rehabilitációra szorulók 8. gyógyulni vágyó idősek

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Az 58 fürdőből 12 létesítmény nem szolgáltatott adatot a kérdésre vonatkozólag. A 46 db kitöltött kérdőív alapján megállapítható, hogy a régió gyógy- és termálfürdőinek többsége egyszerre több célcsoport igényeire fókuszál a kialakított szolgáltatásokkal. A szolgáltatók többsége a középkorú és időskorú népességet célcsoportjának tekinti, emellett a családok és a szórakozást kereső fiatalok jelennek meg markáns célcsoportként.

37

23. ábra: Célcsoportok, %


A 22. ábrából kitűnik, hogy az időseket a szolgáltatók 33%-a, a középkorúakat pedig 30%-a tekinti célcsoportjának. Ebbe a kategóriába beletartoznak a családosok is. Viszonylag szerényebb a részesedése a fiatal korosztálynak a célcsoportok tekintetében, elsősorban az élményfürdővel, illetve élménymedencével rendelkező szolgáltatók esetében jellemző. A felsorolt célcsoportokat egymástól igen eltérő igények jellemzik, ezt a többgenerációs fejlesztések tervezése során, új piacok felkutatásakor figyelembe kell venni. A megjelölt célcsoportokat tekintve nincs markáns különbség a nemzetközi, országosregionális és a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések között, ugyanakkor számos helyi jelentőségű, markáns saját profillal nem rendelkező szolgáltató esetében kitörési pontként szolgálhat az egy-egy célcsoporthoz tartozó vendégkör speciális igényeihez igazodó fejlesztések megvalósítása.

38

24. ábra: A látogatók motiváció szerinti megoszlása a régió gyógy- és termálfürdőiben, %


A motiváció jellemzésére vonatkozó kérdésre az 58 fürdőlétesítmény közül 13 db nem vett részt a válaszadásban. A 45 fürdő válaszait elemezve megállapítható, hogy a látogatók a régió gyógy- és termálfürdőit legjellemzőbben egészségmegőrzés, rekreációs céllal keresik fel, ezt követi a szabadidő aktív eltöltése, mint motivációs cél. A gyógyászati cél, mint motiváció 23%-ban jelent meg a válaszadásból. 25. ábra: A látogatók motiváció szerinti megoszlása a régió gyógy- és termálfürdőiben a gyógytényezővel rendelkező település jelentősége szerint, %


39

A gyógytényezővel rendelkező települések jelentősége szerint bontva megállapítható, hogy a látogatók motiváció szerinti megoszlása az országos-regionális és helyi jelentőségű fürdők esetében majdnem azonos, a legjellemzőbb motiváció az aktív szabadidő eltöltése (44%), melyet az egészségmegőrzés és a gyógyászat követ. Megállapítható, hogy ezekben a fürdőkben a nem gyógyászati célú motiváció által vezérelt látogatás 80%-os, melyet az érintett fürdők fejlesztéseinél célszerű szem előtt tartani. A nemzetközi jelentőségű esetében jóval kiegyenlítettebb a motiváció szerinti megoszlás, amely elsősorban komplex jellegükből adódik. A legjellemzőbb motiváció az egészségmegőrzés (37%), ezt a gyógyászat (32%) követi, s az aktív szabadidő eltöltése harmadikként jelenik meg (29%).

4.4.

Versenytársak

Az egyes célcsoportokhoz igazodó profil kialakítását a régió hazai és határon túli versenytársainak erősödése is szorgalmazza. 26. ábra: A szomszédos régiók egészségturisztikai kínálata


A szomszédos Dél-alföldi régió Operatív Programjának keretén belül 2007-08 közötti időszakban 2.1.1.A) Dél-Alföld SPA, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése komponens keretén belül 5,326 Mrd Ft forrás állt a pályázók rendelkezésére egészségturisztikai fejlesztések megvalósításához, további 3,00 Mrd Ft pedig kiemelt 40

turisztikai attrakciók fejlesztésére. A támogatott projektek között van Gyula, Hódmezővásárhely, Orosháza-Gyopárosfürdő, Mórahalom stb. fürdői, melyek komoly versenytársat jelentenek mind a belföldi, mind a nemzetközi, elsősorban Kelet-Európából érkező turisták piacán. A szintén szomszédos Észak-Magyarország támogatott fürdő projektjei között van Eger, Egerszalók, Mezőkövesd, Miskolc és Sárospatak, melyek az Európai Uniós forrásokból történő fejlesztéseik révén szintén versenytársként jelennek meg az egészségturisztikai piacon. A régió 2006-ban elfogadott és 2008-ban felújított Stratégiai Programja külön intézkedésként fogalmazza meg a szomszédos régióval való turisztikai együttműködés lehetséges közös pontjait, melynek célja, hogy a két régió turisztikai kínálata együttesen jelenjen meg hazai és nemzetközi piacokon. Az együttműködés alapját a részben eltérő turisztikai potenciálokban (Észak-Magyarország: hegyvidéki karakter, borvidékek, várak, kastélyok; Észak-Alföld: gyógy- és termálfürdők, alföldi táji karakter, gasztronómiai-, vallási, vízi turizmus és a hozzáköthető rekreációs és szabadidősport tevékenységek) rejlő lehetőségek közös kiaknázása, illetve fenntartható módon történő komplex turisztikai hasznosítása képezi A hazai szomszédos régiók viszonylatában a Közép-Magyarországi régió fürdői közül jelenleg elsősorban a főváros fürdői jelentenek komoly versenytársat. A versenytársak bemutatásánál szükséges megemlíteni a környező országok, elsősorban Románia szerepét a tágabb régió egészségturisztikai piacán, amellyel tervezett fürdőfejlesztései révén (Nagyvárad - Félixfürdő, Szatmárnémeti, Temesvár stb.) versenytársként számolhatunk a jövőben. Szatmárnémetiben Strukturális Alapokból 8 millió eurós aquapark megépítését tervezik a közeljövőben magyar befektetői segítséggel, mely létesítmény komoly piaci tényezőként fog hatni a régió egészségturizmusára. Az ÉszakNyugat-Romániai régió operatív programja 5.2. prioritás ("5.2 Creation, development, modernization of tourism infrastructure for the sustainable promotion of natural resources") keretében közelmúltban nyílt meg a lehetőség fürdőfejlesztésekhez kapcsolódó pályázatok benyújtására. A közelmúltban alakult meg a vajdasági Egészségturizmus Klaszter, melynek célja a közös fejlesztési, képzési, kutatási tevékenység megvalósítása, a vajdasági egészségturizmus fellendítése. A Vajdaságban az alábbi települések rendelkeznek gyógy- és/vagy termálfürdővel: Kanizsa, Csóka, Törökkanizsa, Horgos, Zenta, Szabadka, Újvidék. A három alföldi klaszter (Észak-alföldi, Dél-alföldi, Vajdasági) és a romániai partnerek egy közös eurorégiós turisztikai klaszter kialakításán dolgoznak, melynek célja a „Alföld SPA” márka bevezetése, elismertetése, a turizmus területén marketing, oktatási, információs , innovációs és fejlesztési feladatok ellátása közös együttműködés keretében.

4.5.

Marketing tevékenység

A marketing tevékenység jellemzésére vonatkozó kérdésekre az 58 fürdőlétesítményből 14 létesítmény nem szolgáltatott információt. A feldolgozott 44 fürdő elemzéséből megállapítható, hogy a marketing tevékenység a nemzetközi fürdők esetén a legerőteljesebb. A debreceni Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont komplex kommunikációt folytat, külföldön és belföldön egyaránt, amely magában foglalja a termálfürdőt, az Aquaticum Termál és Wellness Hotelt és az élményfürdő reklámozását. 41

Hajdúszoboszló gyógy- és termállétesítményei a marketing eszközök széles körét alkalmazzák külföldön és belföldön egyaránt. Külföldi célpiacaik: Románia, Szlovákia, Lengyelország és Németország. Árképzésükkel a belföldi társadalom biztosítás által támogatott gyógykezeléseket igénybevevők számát kívánja emelni az egészségpénztárak, és a Nemzeti Üdülési Szolgálattal (NÜSZ) kötött szerződések segítségével is. A Hunguest Hotel Béke szálloda és gyógyfürdő egy egységként jelenik meg külföldi kiállításokon, többnyire a Magyar Turizmus Zrt. standján belül elhelyezkedő Hunguest pulton belül. A hajdúszoboszlói önkormányzat aktív segítséget nyújt az egészségturisztikai szereplők külpiaci megjelenéséhez (pl. Lengyelország, Szlovákia, Csehország). A nyíregyházi Sóstó Gyógyfürdők Zrt. több fürdőt és szálláshelyet üzemeltet, komplex marketingtevékenységet folytat, külföldön elsősorban Szlovákiában és Romániában (rádióspotok, hirdetések, óriásplakátok), belföldön a helyi lakosság körében újság, rádió és TV reklámok, akciókhoz kapcsolódó népszerűsítés, eladásösztönzés (nyereményjáték meghirdetése). Az országos és regionális jelentőségű fürdők közül Berekfürdő elsősorban Budapest, ÉszakMagyarország és Kelet-Magyarország területét célozza meg belföldi marketingtevékenységével. Külföldi célországok Románia és Szlovákia mellett hagyományosan Németország és Belgium. Cserkeszőlő Svédország felé direkt marketinget végez. Kisvárda internetes weblapját helyezi előtérbe a marketing tevékenysége során. Túrkeve és Vásárosnamény nagy hangsúlyt helyez az utazási kiállításokon történő rendszeres részvételre, emellett saját kiadványok készítése, honlap, internet megjelenések és tanulmányi utak szerepelnek az alkalmazott marketing eszközök között. A helyi jelentőségű fürdők esetén rendkívül változatos a marketing tevékenység végzése. Jelentős a papíralapú marketing kiadványok szerepe és egyre inkább elterjedt az on-line lehetőségek alkalmazása a fürdők reklámozása során. A helyi és a megyei- olykor országos médiákban, újságokban elhelyezett hirdetések és a hálózatos együttműködések (pl. termálklaszterben való részvétel) lehetőségeinek kihasználása több helyen is említésre került. Emellett az árképzés kialakítása (pl. időszakos kedvezmények, szolgáltatás összekapcsolás, csekkek, utalványok elfogadása) szintén hozzájárul a helyi fürdők belföldi marketingtevékenységének eredményességéhez. A külföldi vendégkört megcélzó marketing tevékenység elsősorban a határmenti román és ukrán térségekre irányul, valamint a testvérkapcsolatokban rejlő lehetőségeket tárja fel.

42

27. ábra: A fürdőlétesítmények által alkalmazott marketing eszközök, %


4.6.

Árképzés

A régió fürdőlétesítményeiben az árképzés kialakítására vonatkozó kérdésekre az 58 létesítményből 11 létesítmény nem szolgáltatott információt. A 47 fürdő adatait elsősorban a különböző korosztályok, célcsoportok számára nyújtott kedvezmények szempontjából vizsgáltuk. 28. ábra: Kedvezmények nyújtása a régió fürdőlétesítményeiben, db


A fenti ábrából megállapítható, hogy a legtöbb fürdő (37 db) a nyugdíjas korosztálynak nyújt kedvezményeket, ezt követi a diákok és a gyermekek számára nyújtott kedvezmények. A korosztályos kedvezmények nyújtása többnyire összhangban van a fürdők által megjelölt 43

célcsoportokkal. (A létesítmények 18 %-a jelölte meg az egészségtudatos időseket, 15% pedig a gyógyulni vágyó időseket célcsoportként.) Bár a régió fürdőiben található gyógyvizek elsősorban a mozgásszervi panaszok megelőzésére, kezelésére javasolhatók, a mozgáskorlátozottak számára csupán két fürdő biztosít kedvezményes belépést (Berettyóújfalu, Törökszentmiklós). Családi kedvezmény igénybe vételére a válaszadó 47 létesítményből 16 fürdőben van lehetőség, 10-40%-os kedvezménnyel, illetve különböző bérletes lehetőségekkel kombinálva. A helyi lakosok részére nyújtott kedvezmény biztosítása 19 létesítmény esetében érhető el, változó mértékben (5-50%-ig, jellemző a 20-30%-os kedvezmény). A belföldi turisztikai kereslet élénkítését elősegítő államilag támogatott kedvezmény, az üdülési csekk a válaszadásban résztvevő 47 fürdő alig több mint felében érvényesíthető (26 db), ennek az aránynak a javítása, további fürdők bevonása az elfogadóhelyek közé pozitív hatást gyakorolhat a régió egészségturizmusára.

44

5. A régió gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó humán erőforrás és képzés jellemzése 5.1.

Humán erőforrás

Az 58 db gyógy- és termálpotenciállal rendelkező település és létesítmény közül 47 adott választ a gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódó humán erőforrás jellemzésére szolgáló kérdésre. 29. ábra: A régió fürdőlétesítményeiben dolgozók foglalkoztatottsági forma szerinti megoszlása, 2008


A 47 válaszadónál együttesen az átlagos statisztikai létszám 1237 fő, ebből a nemzetközi jelentőséggel bíró fürdők 545 főt foglalkoztatnak. A régió fürdőlétesítményeiben közcélú foglalkoztatás keretében 173 fő dolgozik és 210 fő idényjellegű diákmunkát lát el. A közcélú foglalkoztatás elsősorban a helyi és az országos-regionális jelentőségű fürdők esetében jelentős, mely a turisztikai szezonban jelent többlet munkaerőt az érintett önkormányzatok esetében. A diákmunka leginkább a nemzetközi és az országos-regionális jelentőségű fürdőknél jelenik meg, vélhetőleg a nyelveket jól beszélő diákok foglalkoztatása hasznos segítségnek bizonyul a külföldi vendégek által látogatottabb fürdők esetében. Nemzetközi fürdők esetén a közcélú munkavégzés nem szerepel, idényjellegű diákmunka a létesítménytől függően jellemző: élményfürdőben jelentősebb létszámmal vannak jelen, míg gyógyfürdőben kevésbé. Elsősorban kisegítő munkát végeznek a diákok, pl. információszolgáltatás, medence-őrzés, stb. Országos, regionális jelentőségű fürdők esetén megjelenik a közcélú munkavégzés, a diákmunka jelentősége csökken. Helyi jelentőségű fürdők esetén a viszonylag mérsékeltebb állandó statisztikai létszám mellett jellemző a közcélú foglalkoztatás, melynek turisztikai szempontból egyik oka a szezonális nyitva tartás. Emellett a helyi munkaerő átmeneti 45

munkához jutásában nyújt segítséget a közcélú foglakoztatás, melyben a helyi fürdők jelentős szerepet tudnak vállalni a nyári szezonban. A helyi jelentőségű fürdők esetében az idényjellegű diákmunka nem jellemző. Végzettség szerint elmondható, hogy a fürdőlétesítményben dolgozók túlnyomórészt alap és középfokú végzettséggel látják el az alábbi munkaköröket: pénztáros, fürdőmester, gépész, gyógymasszőr, asszisztens, biztonsági szolgálat, takarítás. Felsőfokú végzettség a létesítmény vezetésében jelenik meg, valamint orvos, gyógytornász munkakörökben. Megállapítható, hogy a régió fürdőlétesítményeiben ellátandó feladatokhoz megfelelő számú és képzettségű munkaerő áll rendelkezésre, mind a működtetést, mind a szolgáltatások nyújtását illetően.

5.2.

Nyelvtudás

A nyelvtudást tekintve a nemzetközi jelentőségű fürdők esetében angol és a német nyelvek dominálnak, jellemzően alap- és középszinten. Emellett beszélt nyelvek a francia, orosz, lengyel és a román. Regionális fürdők adatszolgáltatása hiányosnak mutatkozott ebben a kérdésben, ahol van adatszolgáltatás, ott német és angol nyelvtudás jellemző. A helyi fürdők esetében angol és német mellett orosz és román jelenik meg. 30. ábra: A régió fürdőlétesítményeiben dolgozók nyelvtudása a beszélt nyelvek szerint


Összességében megállapítható, hogy a régió fürdőlétesítményeiben dolgozók nyelvtudása jelentős fejlesztésre szorul, még a nemzetközi jelentőségű fürdők esetében is (csupán Hajdúszoboszló jelezte a kérdőíven a felsőfokú nyelvtudást). Ennek jelentősége nem elhanyagolható annak a szolgáltatók által nyújtott adatnak a tükrében, mely szerint a régióba érkező látogatók mintegy ötöde, 25 %-a külföldről érkezik. Nemzetközi jelentőségű fürdők esetében ez az arány magasabb, 29%. A gazdasági válság hatására a turizmusban várható kereslet-visszaesés mérséklődése során fontos tényező a külföldi vendégek igényeinek minél szélesebb körű kiszolgálása, melyhez elengedhetetlen feltétel a megfelelő idegen nyelvű kommunikáció. 46

5.3.

Oktatás, képzés

A régióban 3 helyen folyik felsőfokú idegenforgalmi oktatás.  Szolnoki Főiskola, turizmus-vendéglátás szak, idegenforgalmi szakmenedzser, vendéglátó szakmenedzser  Nyíregyházi Főiskola, Turizmus és Földrajztudományi Intézet, idegenforgalmi szakirány, idegenforgalmi szakmenedzser (felsőfokú szakképzés)  Debreceni Egyetem, Agrár és Műszaki Tudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Turizmus-vendéglátás szak, Wellness és Spa szakirányú továbbképzések (szakmenedzser, szakközgazdász). Az idegenforgalomhoz, vendéglátáshoz kapcsolódó szakképzés Debrecenben, Szolnokon, Nyíregyházán és Vásárosnaményban található. A négy település iskoláiban tanulók iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés keretei között mind szakközépiskolai, mind szakiskolai szinten vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporton belül vehetnek részt képzésekben, sajátíthatnak el különböző szakmákat (pl. idegenforgalmi menedzser, szakács, cukrász, pincér, vendéglátó-ipari technikus, stb). Az ÚMFT regionális operatív programján keresztül elérhető turisztikai célú pályázati kiírások nem tartalmaznak képzési komponenst, ezáltal a vállalt munkahelyteremtéshez kapcsolódó humánerőforrás fejlesztés nem tud lépést tartani a fejlesztések volumenével. Ez vonatkozik a gyógy- és termálfürdőket érintő fejlesztésekre is, ahol a meglévő állomány képzése mellett a vállalt mintegy 90 fő képzése is szükségessé válik.

47

6. Szakmai szerveződések bemutatása A régió fürdővel rendelkező települései és fürdőlétesítményei közül a legtöbben (23 db) az Észak-Alföldi Termálklaszter tagjai. A 33 tagú Észak-Alföldi Termálklaszter legfőbb célja, hogy elősegítse- a termál-és gyógyturizmus érdekeltjeinek aktív részvételével az Észak-alföldi régió termál-és gyógy-idegenforgalmának fejlődését. A klaszterben történő részvétel lehetőséget biztosít a közös marketingtevékenységre, projektek kialakítására, pályázatokon való részvételre. Ezzel a lehetőséggel a fürdővel rendelkező települések élnek is: számos közös kiadvány, megjelenés, szakmai kapcsolat jellemzi a Termálklaszter tevékenységét, melyet a Magyar Turizmus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketingigazgatóságával (ÉARMI) közösen végeznek. A Magyar Fürdőszövetségben betöltött tagság is jelentős a régióban, 14 településsel, illetve fürdővel. A Magyar Fürdőszövetség a fürdőket üzemeltető gazdasági szervezetek és vállalkozók, illetve a fürdők tervezésében, fejlesztésében, építésében és ellátásában résztvevők egyesülete, mely elsősorban szakmai érdekvédelmet és országos képviseletet lát el. Az Európai Gyógyfürdőszövetség tagja. A régió 8 fürdővel rendelkező települése és fürdőlétesítménye fejezte ki szándékát helyi TDM- szervezethez történő csatlakozásra (Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Hajdúszoboszló, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszavasvári, Vásárosnamény). Az ÉAOP helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetek létrehozására kiírt pályázata jelenleg zajlik, várható megalakulásuk 2010-re tehető. Így ekkor válik mérhetővé, hogy pontosan hányan vesznek részt TDM-szervezet tevékenységében, maga a tevékenység értékelése pedig csak a szervezetek tényleges megalakulása után válik lehetővé. A fenti szervezetek mellett a régió egyes fürdői az alábbi szervezetekben rendelkeznek tagsággal: Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs Technológiatranszfer Központ Nonprofit Kft. (ÉARTITK), Magyar Fürdővárosok Országos Szövetsége (MFOSZ), Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület (MEME), valamint Kempingszövetség, JászNagykun-Szolnok Megyei Termál és Gyógyturizmus Egyesület, Vízügyi Dolgozók Szakszervezete.

48

31. ábra: Szakmai szervezeti tagsággal rendelkező fürdők száma szervezetek szerint, db


A legkiterjedtebb szakmai kapcsolatrendszerrel a nemzetközi jelentőséggel bíró fürdők rendelkeznek, mint pl. Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza. A hazai szakmai szervezeti tagságon túl nemzetközi kapcsolatrendszerük is kiterjedt, melynek segítségével elő tudják mozdítani létesítményeik nemzetközi forgalmát. Az országos-regionális jelentőségű fürdőink elsősorban a Magyar Fürdőszövetség és az Észak-Alföldi Termálklaszter tagjai, melyhez számos helyi jelentőségű fürdő is csatlakozott. Ennek alapján a régió fürdői kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, melynek jelenleg – elsősorban a marketingtevékenység szempontjából - a legjelentősebb katalizáló szervezete a termálklaszter. A klaszterszervezethez való csatlakozás a helyi jelentőségű fürdők esetében elősegíti az egészségturizmus hazai és nemzetközi térképére való felkerülést, melyre önállóan korlátozottabb lehetőségek kínálkoznak számukra.

49

7. A korábbi és jelenleg futó fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai A régió gyógy- és termálfürdői az elmúlt évtizedben jelentős támogatási összegekhez juthattak hozzá a különböző pályázati lehetőségeken keresztül. A 80-as évek végén, 90-es évek elején a gyógy- és termálfürdőink túlnyomó része jobbára helyi jelentőségű, közcélú jóléti fürdőként üzemelt. A régióba érkező nemzetközi és hazai gyógyturizmus csupán néhány településen koncentrálódott (pl. Hajdúszoboszló, Nyíregyháza - Sóstó stb.). A kezdeti, elsősorban technológiai fejlesztéseket, medence felújításokat segítő hazai decentralizált források támogatásai mellett a Széchenyi terv jelentette az igazi áttörést, amely először tett kísérletet a hazai gyógyturizmus koncepcionális, programalapú fejlesztésének megalapozására. A Széchenyi terv keretében mintegy 4 milliárd Ft fejlesztési forrás érkezett a régió 14 településére, ekkor indult meg Cserkeszőlő, Debrecen, Túrkeve, Vásárosnamény bevezetése a hazai és nemzetközi gyógyturizmus piacára. Az Európai Uniós források vonatkozásában a Phare SOP’ 97-es, Északkelet-Magyarországi régió 6 megyéjét (jelenleg két tervezési-statisztikai régiót, Észak-Alföld és ÉszakMagyarország megyéit magába foglaló) érintő program tette lehetővé a Vidékfejlesztés komponensen belül két település, Hajdúszoboszló és Túrkeve fürdőinek fejlesztését. 32. ábra: Az egészségturisztikai támogatási források megoszlása az Észak-alföldi régióban (1999-2009)


50

33. ábra: A gyógytényezővel rendelkező települések részesedése a régióba érkező egészségturisztikai támogatásokból támogatási források szerint


A gyógy- és termálfürdő, valamint strandfürdő fejlesztések teljes támogatási forrásnagyságának több, mint 60%-át az EU-források biztosították, 32%-a a Széchenyi terv pályázati forrásaiból , s csupán mintegy 6% származik a hazai decentralizált forrásokból. Az Európai Uniós források a nemzetközi és az országos-regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések mellett számos helyi jelentőségű fürdőlétesítmény fejlesztéséhez nyújtottak támogatást, így pl. Nyírbátor, Hajdúböszörmény, Kisújszállás, Berettyóújfalu, Balmazújváros. A Széchenyi terv egészségturisztikai támogatásai elsősorban a nemzetközi jelentőségű fürdők fejlesztéseire helyezte a hangsúlyt, ugyanakkor jelentős segítséget nyújtottak a kisebb fürdők infrastrukturális és technológiai fejlesztéseihez, szolgáltatásaik bővítéséhez. Több település fürdője ebből a forrásból kapott lehetőséget a helyi jelentőséget meghaladva az országos, regionális szerepkör kialakításához (Cserkeszőlő, Túrkeve, Kisvárda, Püspökladány, Vásárosnamény). A hazai decentralizált forráskeretek – a forráskeretek szűkössége, a változatos célrendszer, valamint a projektek nagyságrendje miatt elsősorban a helyi jelentőségű fürdők fejlesztésében vállalt szerepet. A decentralizált források elsősorban kisebb infrastrukturális, technológiai beruházásokhoz nyújtottak támogatást, ugyanakkor néhány település fürdője a decentralizált keretekből elnyert támogatás segítségével vált a régió egészségturizmusának tényezőjévé (pl. Fehérgyarmat, Tiszaföldvár, Hajdúböszörmény, Jászszentandrás, Jászboldogháza). A következő évek támogatási forrásainak hatékony felhasználása érdekében feladatként jelentkezik a tematikus és területi fókuszok megfogalmazása a gyógyturizmus további fejlesztési céljait illetően, valamint új piacok elérése, piaci rések felkutatása.

51

34. ábra: Egészségturisztikai támogatások az Észak-alföldi régióban


A forrásnagyságot tekintve az ÚMFT Észak-Alföldi Operatív Programjának 2. prioritás: Turisztikai fejlesztések komponensei (2.1.1.A) Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése című komponens és 2.1.1.E) Kiemelt projektek) biztosítják a legnagyobb elérhető forráskeretet a régió gyógy- és termálturizmusának fejlesztésére, elősegítve a turisztikai piacon megszerzett pozíció megtartását, új piacok megszerzését.

52

II. SWOT - ANALÍZIS



 

 











   

Erősségek A geológiai adottságokból adódóan a régió gyógyés termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (pl. mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, stb.) alkalmasak. A régióban nagy számú fürdőlétesítmény (gyógy-és termálfürdő, strandfürdő, élményfürdő) található. A régió nemzetközi, országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települései széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak (pl. gyógy-, wellness-, gasztronómiai, sport, egyéb, stb.). Nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentős fürdőhellyel rendelkezik a régió (Hajdúszoboszló). A régióban a szakemberképzés magas színvonalú, így a régió fürdőlétesítményeiben rendelkezésre áll a megfelelő számú és képzettségű munkaerő. A régió gyógy- és termálfürdői régiós szakmai szervezettel rendelkeznek (pl. termálklaszter) és régión átnyúló szakmai kezdeményezésekben vesznek részt (pl. „Alföld Spa”) A fürdők a marketing eszközök széles skáláját veszik igénybe. Lehetőségek A térséget érintő fő közlekedési folyosók fejlesztésével, valamint a kelet-közép-európai, illetve a szomszédos országok elérhetőségi viszonyainak javulásával fejlődik a régió, ezáltal a fürdővel rendelkező települések elérhetősége. A geotermális energia sokrétű hasznosítása (balneológiai célok mellett pl. az energetika területén). Az európai és a hazai trendek tovább erősödnek az alternatív, ezen belül a geotermális energiakészlet hasznosítására. A használt termálvíz további felhasználhatósága pl. ipari célokra (vegyipar, gyógyszeripar, stb.). A komplex jellegű fürdők (gyógy-, termál-, élmény) turizmusban betöltött szerepe növekszik. A fejlesztési források megmaradása, esetleg további bővülése. A szomszédos országokkal, a szomszédos és határ menti régiókkal való térségi együttműködési hajlandóság erősödik.







   





  



Gyengeségek Az éghajlati adottságok és a fedett létesítmények erős területi koncentráltsága miatt az egészségturizmus szezonális jellegű. Kevés és egyoldalú (többnyire mozgásszervi problémákra fókuszáló) régió gyógyvizeire ráépülő gyógy-szolgáltatás. A régió fürdőlétesítményei egyszerre több célcsoport igényeire fókuszálnak, de a rájuk épülő szolgáltatások sok helyen kiépítetlenek. A termálvíz-készletek kitermelése helyenként túlzott méreteket ölt. A gyógyfürdők a fejlesztéseiket nem hangolják össze. Az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge. A fürdőlétesítmények infrastrukturális ellátottságának színvonala egyenetlen.

Veszélyek A szomszédos régiók fürdői az EU-forrásoknak köszönhetően potenciális versenytársként jelenhetnek meg az egészségturisztikai piacon. A gazdasági válság következtében a régió turizmusának teljesítménye tovább csökken, a visszaesés elhúzódik. A csökkenő német turisták számát nem pótolják más országok látogatói. A termálvíz-készletek utánpótlása nem képes ellensúlyozni a vízkivételt. A belföldi turisztikai keresletélénkítő eszköztár szűkülése, adótartalommal történő terhelése (üdülési csekk). A szigorodó környezeti és egészségügyi szabályozások nehezen teljesíthető kihívások elé állítják a fürdőlétesítmények üzemeltetőit.

53

KONFRONTÁCIÓS MÁTRIX AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐINEK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNYHOZ

Lehetőség +

Veszély –

Erősség +

Gyengeség –

++ Offenzív

+– Változás-orientált

–+ Diverzifikált

–– Defenzív

A SWOT négy elemének (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) közös táblába (kölcsönhatás mátrixba) való rendezése négy különböző stratégia alapját teremtik meg. Offenzív stratégia estén mind a belső adottságok, mind a külső viszonyok változása pozitív irányba mutat, és így az erőfeszítések zömét ezekre az irányokra kell fordítani. Változás-orientált stratégia esetén a kedvezőtlen belső adottságok mellett a külső feltételek kedvező irányba mutatnak, így ennek következtében célszerű jelentős fejlesztéseket végrehajtani. Diverzifikált stratégiát támogató helyzet az, amikor a terület ugyan kedvező belső adottságokat tud felmutatni, a küldő adottságok azonban inkább veszélyeket jelentenek és ezért célszerű több lábra állni, azért hogy a bekövetkező külső változások ne okozzanak nagy problémát és az erősségeket oly módon hasznosítani, hogy a külső veszélyek hatásait minimalizáljuk. Defenzív stratégiára akkor van szükség, amikor mind a külső feltételek, mind az adottságok kedvezőtlenek és éppen ezért nem szabad nagyobb figyelmet szentelni ezekre a helyzetekre, vagy pedig válságmenedzselésre van szükség. A fókusztanulmány helyzetelemzése és SWOT analízise alapján az alábbi stratégiai irányvonalakat lehet megállapítani: ++ Offenzív  A termálvíz energetikai hasznosításának ösztönzése.  A régió fürdőiben (helyi+országos-regionális+nemzetközi) a komplex fejlesztések ösztönzése, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokra.  A kelet-közép-európai gyógytérség („Alföld Spa”) nemzetközi turizmusban betöltött szerepének erősítése.  A használt termálvíz további felhasználásának ösztönzése (pl. kutatást támogató pályázati rendszerek).  A gyógyászathoz kapcsolódó képzések tovább specifikálása/erősítése a régió gyógyszolgáltatásaihoz igazodóan.

54

-+ Diverzifikált  A kelet-közép-európai gyógytérségen belüli szolgáltatás-kínálat, fejlesztések összehangolása, konkurens-hatás csökkentése.  Fenntartható, hatékony gyógy- és termálvíz-készlet gazdálkodás ösztönzése (technológiai fejlesztés, többszöri vízfelhasználás, új kutak átgondolt megnyitása).  A régió gyógy- és termálfürdői marketing tevékenységének tovább erősítése a belföldi piacon.  Folyamatos technológiai modernizáció ösztönzése. +- Változásorientált  A gyógy-szolgáltatásokra fejlesztési források koncentrálása.  Fedett/félfedett létesítmények számának/arányának növelése (helyi/országosregionális/nemzetközi – eltérő fejlesztési igények).  A fürdőlétesítményekben dolgozók nyelvtudásának javítása.  A fürdőlétesítmények energetikai/technológiai fejlesztése (a termálvíz hatékonyabb, fenntarthatóbb felhasználása, többcélú szolgáltatás, szigorodó normáknak való megfelelés, szigorúbb szabályozási környezet).  A szolgáltatások térségi összehangolása (vízminőség, hatékonyság). --Defenzív  További keresletélénkítő eszközök bővítése elsősorban a szezonon kívül (üdülési csekk elfogadás, akciós programcsomagok kialakítása, több fürdő összefogása).  Intenzív marketing kommunikáció a külpiacokra fókuszálva.  Technológia fejlesztés vízkészlet-gazdálkodásra.

55

III. STRATÉGIA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐI FEJLESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK

1. Stratégiai cél: Az egészségturizmus szerepének tovább erősítése, a gyógyturisztikai szolgáltatók helyzetének stabilizálása az egészségturisztikai piacon. Szükséglet indoklása: Az Észak-Alföldi Operatív Programja a 2. Turisztikai célú fejlesztések prioritáshoz kapcsolódóan a turizmus, mint kedvező adottságokkal rendelkező gazdasági ágazat kiemelt fejlesztését célozza meg, megállapítva azt, hogy jelenleg az adottságok kihasználása és az ágazat jövedelemtermelő képessége nem kielégítő. A prioritás a jövedelemtermelő képesség javítását tűzi ki célul a turizmus bázisát jelentő környezeti és társadalmi értékek károsítása nélkül. A régióban az egészségturizmus az egyik legjelentősebb attrakció a turisztikai szektoron belül. A triász időszaki karbonátos és a felső-pannóniai porózus rétegek alkotta rezervoárrendszerből feltárt termálvíz-készletekhez kapcsolódóan nagy számú településen épült ki fürdőlétesítmény. A 44 település közel 60 fürdőlétesítménye között megtalálhatóak termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei. Az Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégiában lefektetett, a gyógytényezők jelentősége szerinti besorolás alapján a régióban 3 településen nemzetközi, 8 településen országos-regionális és 33 településen helyi jelentőségű fürdő található. Ezeknek a fürdőlétesítményeknek infrastrukturális ellátottsága, technológiai színvonala, szolgáltatás-kínálata, humán erőforrás jellemzői, marketing tevékenysége, kapcsolati rendszere a hasonló összetételű vízkészlet és a régióra általánosan jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére heterogénnek, igen változatosnak mondható. Míg a régióban található a nemzetközi turizmusban is ismert desztináció, Hajdúszoboszló, melynek vendégforgalmi mutatószámai nem csupán a régió, de egész Magyarország turisztikai teljesítményét meghatározza, addig a régió fürdőinek többsége elsősorban helyi jellegű, ezáltal nem elsődlegesen turisztikai funkcióval, hanem helyi rekreációs funkcióval bír. A régió termálvíz-készlettel rendelkező településeinek többsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a munkahelyek leépülése, a lokális jövedelemtermelő források elapadása miatt a gyógy/termálvízre alapozott turizmusban látja a kitörés esélyét. A külföldi látogatók mellett a belföldi kereslet kedvelt célpontjainak tekinthetők a régió fürdői, melyet részben – a regenerációt szolgáló, rekreációs, szabadidős motivációs célok mellett – a lakosság egészségi állapota is indokol. Az elsősorban mozgásszervi problémákat javító gyógyhatás mellett a régió gyógyvizei alkalmasak idegrendszeri, nőgyógyászai, hormonális és bőrgyógyászati panaszok kezelésére. Ezekre a szükségletekre való reagálás még nem tekinthető megfelelőnek, a gyógy- szolgáltatások a régióban kevés helyen

56

találkoznak az egészségügyi szolgáltatásokkal, aminek oka elsősorban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási hátterének problémáiban keresendő. A gyógyászati cél mellett jelentős motiváció az egészségmegőrző és az élményjellegű céllal érkező bel- és külföldi turisták száma, melyhez kapcsolódóan a régió számos sajátos jellegzetességgel bír. Ezek a jellegzetességek a nemzetközi trendekhez illeszkedően új termékként jelenhetnek meg a turisztikai piacon (pl. egészséges életmódhoz kapcsolódóan az aktív turizmus régióban jellemző ágaival összekötve, a természetgyógyászat egyes, a régió jellegzetes termékeivel /méz, gyógynövények, biotermékek, stb./ kombinálva, stb.).

Intézkedések: 1. A gyógyszolgáltatások bővítésének támogatása A régió fürdőlétesítményei hasonló szolgáltatásokat kínálnak mind a gyógy- mind a wellness mind az egyéb szolgáltatások területén. A szolgáltatás-kínálati struktúra a nemzetközi, országos-regionális és helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező, azonos kategóriába tartozó fürdők esetében nem különbözik egymástól markánsan. Kevés a minőségi szolgáltatás, különösen a helyi jellegű fürdők esetében. A nemzetközi turizmusban a komplex szolgáltatásokat nyújtó fürdők kerülnek előtérbe és a régió fürdőlétesítményei is komplex fejlesztések megvalósítását tervezik (gyógy-, wellness, élmény). A komplexitás megvalósításához a szolgáltatások körét szélesíteni és tematizálni szükséges az egyes célcsoportok igényeihez igazodva, melyet piackutatással kell megalapozni. A meglévő szolgáltatások minőségét és a hozzá kapcsolódó feltételek színvonalát (infrastrukturális, technológiai stb.) növelni szükséges. Ahol a feltételek adottak, illetve a kereslet indokolja, ott a kínált gyógy-szolgáltatásokat össze kell kötni az egészségügyi szolgáltatásokkal, mely vonatkozásban a régió erős humán potenciállal (DEOEC + szakképzett munkaerő) és viszonylag fejlett egészségügyi intézményrendszerrel rendelkezik. Az intézkedés célja a régió fürdőlétesítményeiben a szolgáltatás-kínálat bővítése, ezen belül a gyógyszolgáltatások minőségi feltételeinek megteremtése, a gyógy-szolgáltatásokhoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások kínálati struktúrába való beépítése. Intézkedés alkalmazása:  A turisztikai célú pályázati kiírásokba támogatható tevékenységekként beépíteni a gyógyszolgáltatások és a hozzá kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások bővítését, fejlesztését.  A turisztikai célú pályázati kiírásokba tartalmi jogosultsági kritériumok közé beépíteni a gyógyszolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó piackutatásokat.

2. Fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények számának/arányának növelése a régió gyógy- és termálfürdőiben A hazai és nemzetközi egészségturizmus piacán való sikeres részvétel egyik feltétele az egész évben fogadóképes fürdőlétesítmények differenciált igényeket is kielégítő kínálata. Jelenleg a fedett létesítmények túlnyomó része a régió nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések élményfürdőiben található. Az országos-regionális és helyi jelentőségű 57

fürdőkben kevés a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmény, amely egyenletes szolgáltatás-kínálatot biztosítana mind a gyógyászati, mind a rekreációs célú kereslet igényeinek kielégítésére. A helyi, országos-regionális és nemzetközi gyógytényezővel rendelkező településeken eltérő fejlesztési igények jelentkeznek a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények vonatkozásában. Míg a nemzetközi és országos/regionális jelentőségű fürdők esetében a komplex szolgáltatás-kínálatra vonatkozóan merül fel igény a fedett létesítményekre, addig a helyi jelentőségűek esetében csak egy részére (pl. gyógy), valamint a helyi rekreációs igény ezeken a településeken markánsabban jelentkezik. Az intézkedés célja a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények számának, arányának növelése a területi koncentráltság csökkentése és a szezonalitás mérséklése céljából, amely az Észak-Alföldi Operatív Programban foglalt célok között is szerepel. Intézkedés alkalmazása:  Az egészségturisztikai célú pályázati kiírások keretén belül védett keret kialakítása a fedett/félfedett/időszakosan fedett létesítmények kialakításának támogatására.

3. Térségileg összehangolt komplex fejlesztések ösztönzése A régió és a szomszédos régiók fürdőiben hasonló összetételű gyógy/termálvíz található, így a ráépülő szolgáltatások is hasonlóak. A települések a fürdőfejlesztéseikre vonatkozó elképzeléseket nem hangolják össze, a pályázati kiírásokra egyedi szükségleteik alapján jelennek meg projektötleteikkel. A fürdők többsége komplex fejlesztéseket tervez, így a gyógy-, a wellness és az élmény-funkciókat együttesen. Jól definiált célcsoportok igényeire történő fókuszálás kevés helyen jellemző, a fürdők zömében heterogén képet mutat. Az egészségturisztika hazai és nemzetközi trendjei a komplex fejlesztések irányába hatnak, ezért a szolgáltatások szempontjából komplex fejlesztések előtérbe helyezése indokolt, ugyanakkor szükséges a komplexitás mellett a differenciált célcsoportokra történő fókuszálás és ennek térségi összehangolása. A szakmai szervezeti együttműködés jelen van a régióban, melynek egyik fontos szereplője az Észak-Alföldi Termálklaszter. A klaszter tevékenysége ma még elsősorban közös marketing akciókban fejeződik ki, a jövőben azonban alkalmassá válhat a térségileg összehangolt fürdőfejlesztések koordinálására. Az intézkedés célja az egymással földrajzi közelségben lévő gyógy- és termálfürdők gyógytérségekbe1/termáltérségekbe szerveződésének elősegítése, gyógytérségek/termáltérségek megvalósítását célzó programok kidolgozása, aktualizálása, térségi komplex fürdőfejlesztési programok megvalósítása, a térségi és szakmai szerveződéseket elősegítő együttműködések ösztönzése. Intézkedés alkalmazása:  Turisztikai célú pályázati kiírásokban gyógytérségek/termáltérségek kialakítását célzó komponens vagy komponensen belüli védett keret kialakítása.

1

A gyógytérség egy olyan funkcionális kistérség, amely egy (természetes vagy speciális) gyógytényező jobb kihasználása érdekében összehangoltan fejleszti a hasznosítást elősegítő és ehhez kapcsolható egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a specifikus és általános turisztikai szolgáltatásokat és desztináció-menedzsment elemeit. (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013)

58

 Gyógytérségek/termáltérségek komplex fürdőfejlesztési programjainak megvalósítása (programfinanszírozás)  Turisztikai célú pályázati kiírásokban a szakmai értékelés szempontok közé beépíteni a szakmai szervezeti együttműködéseket.

4. Az „Alföld Spa” nagytérségi együttműködésben résztvevő régiók komplex egészségturisztikai csomagjainak összehangolt fejlesztése A szomszédos és határ menti régiókkal való együttműködés megindult a turizmus, ezen belül az egészségturizmus területén, elsősorban a termálklaszter közreműködésével. Az „Alföld Spa” együttműködés tartalma az egészségturisztikai versenyképesség erősítésére koncentrál a két alföldi régió összefogásával, melybe bevonásra kerülnek a határ túloldalán elhelyezkedő régiók egészségturisztikai szereplői is (Vajdaság, Románia). Jelenleg a nevezett régiók fürdői potenciális versenytársként jelennek meg Kelet-Közép-Európa egészségturisztikai piacán, ezért nagytérségi szinten is szükséges a szolgáltatás-kínálat összehangolása. Az intézkedés célja az Alföld, mint természeti és politikai földrajzi területegység határokon átnyúló szolgáltatás-kínálatának, fejlesztéseinek összehangolása, a konkurens-hatás csökkentése, az „Alföld Spa” brand bevezetése az európai és nemzetközi turizmus piacára. Intézkedés alkalmazása:  Nemzetközi együttműködésekben való folyamatos részvétel az „Alföld Spa” márkanév által érintett régiókkal közösen.  Közös projektek kialakítása az „Alföld Spa” brand bevezetésére az európai és nemzetközi egészségturisztikai piacon.  A turisztikai célú pályázati kiírásokban támogatható tevékenységként beépíteni a nagytérségi együttműködésben való részvételt (marketing elemként).  A turisztikai célú pályázati kiírásokban szakmai értékelés szempontként beépíteni a nagytérségi együttműködéshez való csatlakozást.

5. Keresletélénkítő eszközök bővítése A gazdasági válság hatására romló turisztikai mutatók javításának egyik eszköze lehet a keresletélénkítő eszközök szélesebb körének alkalmazása. A régióban a vendégforgalom alakulása 2009-ben negatív tendenciát mutat a 2008-as adatokhoz viszonyítva, a kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek száma, mind a vendégéjszakák száma több hónap esetében meghaladta a 10%-os visszaesést. Az egészségturizmus forgalmi adatait jól reprezentáló gyógyszállók esetében a visszaesés még jelentősebb, eléri a 20-30%-ot. Bár az üdülési csekk adótartalommal történő terhelése visszavetheti az igénybevételt, ennek ellenére továbbra is fontos keresletnövelő eszközként funkcionál a belföldi piac élénkítésére. Növelni kell az üdülési csekket elfogadó fürdők számát, mivel jelenleg az 58 létesítményből csupán 26 működési üdülési csekk elfogadó helyként. Az üdülési csekk mellett további keresletélénkítő eszköz lehet a szélesebb célcsoportot felölelő akciós programcsomagok kialakítása, több fürdő összefogásával akciós szolgáltatások, programok nyújtása belföldi és külföldi célpiacokra. A keresletélénkítés fokozására van szükség elsősorban a szezonon kívüli szolgáltatások vonatkozásában. 59

Intézkedés alkalmazása:  A turisztikai célú pályázati kiírásokban szakmai értékelési szempontok közé felvenni a különböző keresletélénkítő eszközök alkalmazását.

6. Intenzív marketing tevékenység a külpiacokra fókuszálva A régió fürdői igen változatos marketing eszközöket használnak szolgáltatásaik népszerűsítésére. A nemzetközi fürdők többnyire egyedileg kínálják szolgáltatásaikat, míg az országos-regionális és helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező fürdők közös megjelenéssel is igyekeznek jelen lenni az egészségturisztikai piacon. Az ide érkező külföldi látogatók országonkénti összetétele változóban van. Csökken a Németországból ide látogató turisták száma, illetve a német nyelvterületről érkezők országon belüli desztináció választása a dunántúli fürdők irányába mozdul el. Ugyanakkor nő a kelet-európai és kelet-közép-európai térségből érkezőké. A kereslet átrendeződésében zajló folyamatokhoz igazodva kell alakítani a régió, ezen belül az egyes fürdők marketing kommunikációs tevékenységét, az egyedi és/vagy közös megjelenéseket, akciókat. Intézkedés alkalmazása:  A turisztikai kiírásokban a támogatható tevékenységek, szakmai értékelési szempontok közé beépíteni a marketing kommunikáció elemeit.

7. Korszerű gyógy-szolgáltatásokhoz szükséges humán erőforrás fejlesztése A fürdőlétesítményekben dolgozók végzettsége, képesítése a jelenlegi feladatok ellátásához, szolgáltatások nyújtásához megfelelő. Ugyanakkor az ÉAOP 2007-08-as egészségturisztikai pályázat nyertes fürdőfejlesztéseinek megvalósulásával, új szolgáltatások bevezetésével további képzésekre van szükség a régió fürdőlétesítményeiben a bővülő szolgáltatás kínálat megfelelő színvonalon történő ellátásához. A komplex fürdőlétesítmények változatos szolgáltatás kínálata, a kereslet által folyamatosan generált újdonságok megjelenése az egészségturisztikai piacon a fürdőlétesítményekben dolgozók folyamatos képzését teszi szükségessé. A gyógy- és termálfürdőkben dolgozók nyelvtudása jelentős fejlesztésre szorul, még a nemzetközi jelentőségű fürdők esetében is. A külföldi látogatók megtartásához, növeléséhez, az egészségturisztikai piacon megszerzett pozíció megtartásához, illetve tovább erősítéséhez elengedhetetlen a megfelelő szintű idegen nyelvi kommunikáció. Az intézkedés célja a régió fürdőlétesítményeiben dolgozók szakirányú és nyelvi képzésének, továbbképzésének elősegítése, szaktudásuknak és nyelvtudásuknak erősítése. Intézkedés alkalmazása:  Turisztikai célú pályázati kiírásokban támogatható tevékenységek körébe felvenni a szakmai és nyelvi képzések megvalósítását a projekt elemeihez kapcsolódóan.

60

2. Stratégiai cél: Környezetileg és gazdaságilag fenntartható termálvízkészletgazdálkodás, a fürdőlétesítmények komplex technológiai modernizációja és diverzifikált hasznosítás céljából

Szükséglet indoklása: Az elsősorban turisztikai célú szolgáltatások fejlesztése mellett biztosítani kell a régió fürdőlétesítményeinek korszerű állapotát, az infrastruktúra, a létesítmények, berendezések költség- és energia-hatékony, környezetkímélő, hatályos jogi szabályozásnak megfelelő működését. Jelenleg a régióban több olyan település található, ahol hosszabb- rövidebb ideje zárva tart a fürdőlétesítmény, vagy egyes medencék üzemen kívül vannak a jogszabályok szerinti üzemeltetés hiányosságai miatt (vízforgató rendszer kiépítése, stb.). Ezen létesítmények állagromlása, ismételt üzembe helyezése tetemes költségeket ró a tulajdonos önkormányzatokra, üzemeltetőkre. Számos üzemeltető tervei között szerepel a termálvízhez kapcsolódó geotermális energia hasznosítása a balneológiai célok mellett. Az energetikai hasznosítás megvalósítása, megtérülésének biztosítása technológiai modernizációt igényel a létesítmények többségében. Az energetikai hasznosításon túl számos lehetőség rejlik a kitermelt, illetve használt gyógy/termálvízben található ásványi komponensek kinyerésére, vegyipari, gyógyszeripari és egyéb területen alapanyagként történő felhasználására, mely ma még nem kellően kiaknázott. 1. Technológiai modernizáció ösztönzése A számos, elsősorban a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőlétesítményeiben elavult, korszerűtlen, a hatályos jogszabályoknak nem megfelelő az alkalmazott technológia, amely egyrészt veszélyezteti a folyamatos üzemeltetést, másrészt közép- és hosszútávon növeli a működtetés költségeit, harmadrészt pedig a környezeti fenntarthatóság szempontjából kedvezőtlen folyamatokat tart fenn. A hévíz kutak karbantartása, állapot megóvása, a működtetés biztosításának folyamatos feltétele kiemelten fontos a fürdők számára fejlesztéseik sikeres megvalósításához, de a balneológiai szempontok mellett az energetikai felhasználás alapját is ez adja. Az intézkedés célja, hogy támogassa a fürdőlétesítmények technológiai fejlesztéseit, az alternatív, egyedi, innovatív megoldások alkalmazását, a korszerű berendezések beszerzését (vízforgatók, többszöri felhasználás, tisztítás-technológia, stb.). Intézkedés alkalmazása:  K+F+I célú pályázati kiírásokban támogatható tevékenységek közé beépíteni a fürdőlétesítmények innovatív megoldásokat tartalmazó technológiai korszerűsítését.  Turisztikai célú pályázati kiírásokban támogatható tevékenységek/szakmai értékelési szempontok közé beépíteni a fürdőlétesítmények technológiai korszerűsítését.

61

2. A termálvíz energetikai hasznosításának ösztönzése A régióban termálvízzel rendelkező települések többségében megvannak az energiahasznosítás feltételei (pl. üzemelő kút, megfelelő talpmélység és vízhozam), de egyelőre kevés helyen vannak konkrét eredmények a geotermális, ezen belül a termálvíz hőenergiájának hasznosítása terén. Jelenleg csupán 19 fürdőlétesítmény hasznosítja a termálvizet energetikai célokra, pl. saját létesítmény (részbeni) energiaellátására. Az intézkedés célja, hogy elősegítse a fürdőlétesítmények energia ellátásának korszerűsítését, a geotermális, ezen belül a termálvíz kitermelésekor felszínre kerülő hőenergia hasznosítását, továbbá intézmények, egyéb létesítmények energiaellátásában való szerepvállalást (közintézmények, lakóházak, stb.). Intézkedés alkalmazása:  Energiahatékonyságot célzó pályázati kiírásokban önálló komponensként szerepeltetni a fürdőlétesítmények energiaellátásának korszerűsítését.  Intézményi energiaellátás korszerűsítését, fejlesztését szolgáló, illetve tartalmazó pályázati kiírásokban támogatható tevékenységek/szakmai értékelési szempontok közé beépíteni a termálvíz energetikai célú hasznosítását.  Turisztikai célú pályázati kiírásokban támogatható tevékenységek/szakmai értékelési szempontok közé beépíteni a termálvíz energetikai célú hasznosítását.

3. A használt termálvíz további felhasználásának ösztönzése Jelenleg a használt termálvizeket tisztítás/sótalanítás nélkül közvetlenül, vagy közcsatornán keresztül felszíni befogadó vízfolyásokba vezetik további felhasználás nélkül. Ez veszélyeztetheti a felszíni víztestek állapotát, s a kapcsolódó környezeti szabályozások szigorodása miatt a jövőbeni fejlesztések megvalósítását is korlátozhatja. A használt termálvízben számos, további feldolgozásra alkalmas ásványi anyagok nyerhetők ki, amelyek vegyipari, gyógyszeripari alapanyagként szolgálhatnak. Az intézkedés célja, hogy elősegítse a használt termálvíz további felhasználásban, feldolgozásában rejlő lehetőségek kihasználását. Intézkedés alkalmazása:  K+F+I előmozdítását célzó pályázati kiírásoknál támogatható tevékenységként beépíteni a használt termálvíz további hasznosítását  Turisztikai célú pályázati kiírásokban szakmai értékelési szempontok közé beépíteni a használt termálvíz felhasználásának ösztönzését.

62

IRODALOMJEGYZÉK  Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja - Debrecen, 2008.  Észak-alföldi régió termálvízkincsének innovációs potenciálja - Debrecen, 2006.  Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia – ÖTM – Aquaprofit Rt., Budapest, 2007.  Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest, 2005.  Egészségturizmus – szakmai háttéranyag, Magyar Turizmus Rt., Budapest, 2005.  Marketingterv 2009 - Magyar Turizmus Zrt., Budapest, 2008.  Marketingterv 2010 - Magyar Turizmus Zrt., Budapest, 2009.  Tájékoztatás „A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatásról” – Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest, 2005.  Világtrendek a turizmus-iparban - Szerkesztette: Dr. Várhelyi Tamás, Szolnok, 2009.  Az egészségturizmus magyarországi perspektívái –egy megújított stratégia ágazati szempontjai – Dr. Kincses Gyula, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest, 2009.  Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Szennyessy Judit: A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai – Turizmus Bulletin, Budapest, 2005.  Környezettechnika - Szerk.: Barótfi István, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000.  TeIR, KSH, NFGM adatbázisok  Visszaküldött kérdőívek

63

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések regionális bontásban az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia szerint 2. sz. melléklet: Egészségturisztikai támogatások az Észak-alföldi régióban támogatási források szerint (1999-2009) – táblázat 3. sz. melléklet: Módszertani összefoglaló 4. sz. melléklet: A fürdőlétesítmények tulajdonosai és üzemeltetői számára kiküldött kérdőív sablonja 5. A kiküldött és visszaérkezett kérdőívek arányát és kitöltöttségét összefoglaló táblázat.

64

1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZEMPONTJÁBÓL FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZERINT Régiók Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések

Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések

NyugatDunántúl Bükfürdő, Hévíz, Sárvár, Balf, Zalakaros

KözépDunántúl Balatonfüred

Celldömölk, Győr, Kehidakustány, Lenti, Mosonmagyaró vár, Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót Bázakerettye, Borgáta, Csorna, Fertőd, Galambok, Gelse, Hegykő, Kapuvár, Letenye, Lipót, Máriakálnok, Mesteri, Petőháza, Rábasebes, Szeleste, Vasvár

Esztergom, Gárdony, Komárom, Pápa, Tapolca, Velence

Dunaföldvár, Sümeg, Vajta

FEJLESZTENDŐ TELEPÜLÉSEK REGIONÁLIS BONTÁSBAN AZ

KözépMagyarország Gellért Gyógyfürdő, Lukács Gyógyfürdő, Rudas Gyógyfürdő, Széchenyi Gyógyfürdő Cegléd, Dagály Gyógyfürdő, Király Gyógyfürdő, Nagykáta, Ráckeve, Visegrád

Abony, Albertirsa, Érd, Göd, Leányfalu, Monor, Nagykőrös, Pécel, Szentendre, Tápiószentmárton, Tóalmás, Vác, Veresegyháza

Dél-Dunántúl Harkány

ÉszakMagyarország EgerEgerszalók, Miskolctapolca

SZ. MELLÉKLET

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGTURIZMUS

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Debrecen–Nagyerdő, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza-Sóstó,

Gyula

Békés, Békéscsaba, Csongrád, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Makó, Mórahalom, Orosháza, Szeged, Szentes Ásotthalom, Dávod, Dévaványa, Izsák, Kalocsa, Kecel, Kiskunfélegyháza, Kistelek, Kunszentmiklós, Lakitelek, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Mindszent, Nagybaracska, Solt, Tótkomlós, Végegyháza

Barcs, Csokonyavisonta, DombóvárGunaras, Hőgyész, Igal, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Sellye, Sikonda

Bogács, Mezőkövesd, Sárospatak, Tiszaújváros

Berekfürdő, Cserkeszőlő, Kisvárda, Martfű, Szolnok, Tiszavasvári, Túrkeve, Vásárosnamény

Babócsa, Bóly, Buzsák, Csurgó, Hidas, Magyarhertelend, Nagybajom, Simontornya, Szekszárd, Szentlőrinc, Szigetvár, Tamási, Tarany, Tengelic, Újpetre

Bükkszék, Erdőtelek, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Kazincbarcika, Mátraderecske, Mezőcsát, Pásztó, Szikszó, Tarnaméra, Tiszakeszi

Abádszalók, Baktalórántháza, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Fehérgyarmat, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jásztelek, Kaba, Karcag, Kisújszállás, Komádi, Kunhegyes, Máriapócs, Mátészalka, Mezőtúr, Nádudvar, Nagykálló, Nyírbátor, Polgár, Püspökladány, Tiszacsege, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs, Törökszentmiklós

65

2.

SZ. MELLÉKLET

EGÉSZSÉGTURISZTIKAI TÁMOGATÁSOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN TÁMOGATÁSI FORRÁSOK SZERINT (1999-2009) – TÁBLÁZAT

Település

Fürdő

Abádszalók Baktalórántháza Balmazújváros Városi fürdő Berekfürdő Berettyóújfalu Cserkeszőlő Debrecen

Fehérgyarmat Földes Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló

Jászapáti Jászárokszállás Jászboldogháza* Jászberény Jászszentandrás

Típus

Strandfürdő Termálfürdő Termál és Strandfürdő

Városi Uszoda Strand- és Gyógyfürdő Gyógy- és Strandfürdő Nagyerdei Gyógyfürdő AQUATICUM Fedett Mediterrán élményfürdő Városi Strandfürdő Fürdő & Szabadidőközpont Városi fürdő

Termálfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő

Gyógyvizű Fürdő Hajdúszoboszlói Strand- és Gyógyfürdő Aquapalace Aquapark Béke Gyógyfürdő Hotel Silver Gyógyfürdője Hotel Délibáb Gyógyfürdője Hőforrás Hotel Gyógyfürdője Mátyás Király Hotel barlangfürdője Thermal Hotel Victoria fürdője Termál- és Strandfürdő Termál- és Strandfürdő Strandfürdő Strand- és Termálfürdő Strandfürdő

Gyógyfürdő

Élményfürdő Gyógyfürdő Termálfürdő Termálfürdő

Gyógyfürdő Élményfürdő Élményfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Termálfürdő Termálfürdő Termálfürdő Termálfürdő

TÁMOGATÁSI FORRÁSOK (FT) HAZAI EU TTFC/TRFC; Széchenyi Phare ÉAOP - 2007HÖF terv SOP'97 08 AT TEKI/CÉDE, stb.

ÖSSZESEN NFT/ÚMFT/egyéb EU forrás

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 25 000 000 0 133 262 948 3 225 735

0 0 0 105 000 000 1 000 231 900

0 0 0 0 0

459 727 867 487 730 334 149 995 620 451 522 643 600 000 000

0 0 0 0 0

459 727 867 512 730 334 149 995 620 689 785 591 1 600 231 900

63 697 000 30 000 000 110 000 000 2 000 000 0

0 0 0 0 154 690 000

0 0 0 0 0

0 0 0 0 245 117 900

0 0 0 0 0

63 697 000 30 000 000 110 000 000 2 000 000 399 807 900

0

1 000 000 000

324 242 000

2 250 000 000

0

3 574 242 000

0 0 0 0 0 0 0 51 800 000 46 161 811 30 000 000 34 523 400

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

490 000 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

490 000 000 0 0 0 0 0 23 181 000 51 800 000 46 161 811 32 750 000 34 523 400

0 0 2 750 000 0

66

Település

Jásztelek Kaba Karcag Kisújszállás Kisvárda Komádi Kunhegyes Máriapócs Martfű Mátészalka Mezőtúr Nádudvar Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza

Polgár Püspökladány Szolnok

Tiszacsege Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszaörs Tiszavasvári Törökszentmiklós Túrkeve Vásárosnamény

Fürdő

Mizse Motel Kabai Strandfürdő Városi Strandfürdő Várfürdő

Típus

Gyógyfürdő Strandfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Termálfürdő

Városi Strandfürdő Strandfürdő Strandfürdő és Fedett uszoda Nádudvari Gyógyfürdő Strandfürdő Városi Strandfürdő Sóstó Parkfürdő Fürdőház Aquarius Júlia Fürdő Tófürdő Jósa András Kórház Gyógyfürdője

Termálfürdő Termálfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Termálfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Élményfürdő Gyógyfürdő Strandfürdő Gyógyfürdő

Városi Strand- és Termálfürdő Tiszaligeti Strandfürdő Tisza Szálló Gyógyfürdő MÁV Strandfürdő Termálstrand Termál Strandfürdő Termál és Strandfürdő

Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Gyógyfürdő Termálfürdő Termálfürdő Gyógyfürdő

Strandfürdő Városi Strandfürdő Gyógy- és Élményfürdő

Gyógyfürdő Termálfürdő Gyógyfürdő Termálfürdő, élményfürdő

Szilva-fürdő, Atlantika Vízividámpark Összesen

TÁMOGATÁSI FORRÁSOK (FT) HAZAI EU TTFC/TRFC; Széchenyi Phare ÉAOP - 2007HÖF terv SOP'97 08 AT TEKI/CÉDE, stb.

ÖSSZESEN NFT/ÚMFT/egyéb EU forrás

0 44 500 000 0 0 0 0 39 879 800 0 0 0 35 100 000 0 2 000 000 0 3 700 000

0 0 0 0 150 000 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 805 000 000

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 291 500 000 466 027 344 0 0 0 0 0 0 0 0 0 800 000 000 596 850 000

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 44 500 000 291 500 000 466 027 344 150 000 000 0 39 879 800 0 0 0 35 100 000 0 2 000 000 800 000 000 1 405 550 000

0 38 423 967 2 600 000 0 0 0 28 314 600 40 000 000 30 000 000 0 0 0 0

0 6 000 000 150 000 000 258 262 000 0 0 50 000 000 0 0 0 0 0 162 000 000

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 000 000

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 44 423 967 152 600 000 258 262 000 0 0 78 314 600 40 000 000 30 000 000 0 0 0 234 000 000

0 794 189 261

250 000 000 4 117 114 900

0 396 242 000

0 7 288 471 708

114 000 000 114 000 000

364 000 000 12 710 017 869

67

3.

SZ. MELLÉKLET

MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ A fókusztanulmány megállapításainak megalapozása a szakmai anyagok, statisztikai adatok felhasználása mellett elsősorban a fürdőlétesítmények tulajdonosainak, üzemeltetőinek eljuttatott kérdőíves felmérésre adott válaszok kiértékelése alapján történt. A fókusztanulmány elkészítésének első lépése volt a gyógy- és termálfürdőkkel kapcsolatos elérhető adatok gyűjtése, melyhez a statisztikai adatbázisok (KSH, TeIR, NFGM adatbázisok) szolgáltak elsődleges alapul. A statisztikai adatok és a korábbi évek pályázatainak kiértékeléséből kapott információk elemzése, feldolgozása a szöveges magyarázatok mellett saját szerkesztésű ábrákkal, táblázatokkal egészül ki. A korábban elkészült tervezési, programozási dokumentumok, másodlagos elemzések és a gyógy/termálvíz kitermelésével, különböző célú hasznosításával foglalkozó tanulmányok segítségül szolgáltak a fókusztanulmányban megfogalmazott megállapítások hátterének megvilágításához, a fürdőlétesítmények jelenlegi helyzetének és a gazdaságban, társadalomban, turizmusban végbemenő folyamatok közötti kölcsönhatások megismertetéséhez. A tanulmányban taglalt fejezetek megállapításainak jelentős része a fürdőlétesítmények tulajdonosaihoz, üzemeltetőihez eljuttatott kérdőíves felmérés válaszain alapul. A kérdőíves felmérés 58 fürdőlétesítményre terjedt ki, melyek között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor 5 fő fejezetből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketing tevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény közül 6 db nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, több fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre szolgáltatott adatot. (5. sz. melléklet) Az összegyűjtött és rendszerezett adatok alapján elkészült a régió rövid bemutatása, a gazdaságon belül a turizmus folyamatainak elemzése, valamint a régió fürdőlétesítményeinek részletes bemutatása. A helyzetelemzés alapján konklúziót vontunk le a régió fürdőlétesítményeinek aktuális állapotáról, majd stratégiai irányok kijelölésére, megfogalmazására a célok elérését szolgáló koherens fejlesztési elképzelések kidolgozására került sor. A stratégiai fejezet zárásaként a fókusztanulmány intézkedéseket fogalmaz meg a stratégiai irányok megvalósulását segítő fejlesztési elképzelések megvalósítására.

68

4.

SZ. MELLÉKLET

A FÜRDŐLÉTESÍTMÉNYEK TULAJDONOSAI ÉS ÜZEMELTETŐI SZÁMÁRA KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV SABLONJA

Kérdőív a gyógy- és termálfürdők üzemeltetőihez I.

ALAPADATOK

1. A fürdő neve és címe: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 2.

A fürdő jellege (Kérjük, jelölje X-szel!): 

gyógy

⁭termál

⁭élmény

⁭strand ⁭ egyéb

3. Ingatlan tulajdonos(ok) neve(i): ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………….. 4.

Az üzemeltető o Neve:………………………………………………………………………………... o Postai cím:………………………………………………………………………….. o Telefonszám:………………………………………………………………………... o E-mail:……………………………………………………………………………… o Honlap:……………………………………………………………………………...

5.

A fürdőt üzemeltető létesítmény tulajdonosi helyzete (Kérjük, jelölje X-szel!):     

100%-os önkormányzati tulajdon többségi önkormányzati tulajdon kisebbségi önkormányzati tulajdon gazdasági társaság tulajdona egyéb tulajdon

6.

A fürdő területének nagysága:………………………(m2) o Kültéri terület:…………………………. (m2) o Beltéri terület:…………………………. (m2)

7.

Vagyoni érték:………………………………… (millió Ft) o A fürdő éves üzemeltetési költsége:………………………………………… (millió Ft) o A fürdő üzemeltetéséből származó éves bevétel:……………………………. (millió Ft)

8.

Hévízkutak: o Száma:………………(db) o minősített kutak száma:……………………….. (db) o minősített kutak elnevezése/jele:…………………………………………………… o országos kútkataszteri szám:………………………………………………………... o gyógyvízminősítés száma:………………………………………………………….. o ásványvíz-minősítés száma:…………………………………………………………

9.

A kutak talpmélysége: …………………….(m)

10. A kutak vízhozama:………………………..(m3/nap) 11. Medencék száma összesen:……………………… (db) o kültéri medencék száma:…………………. (db)

69

o

beltéri medencék száma:…………………. (db)

12. Vízhőfok (ºC, medencénként): ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 13. Hasznosítják-e a kitermelt gyógy-/termálvíz hőjét? Ha igen, milyen formában? (Pl. fürdő/energetikai/mezőgazdasági/kommunális/ipari/egyéb) Ha nem, tervezik-e az elkövetkező 3-5 évben? ………………………………………………………………………………………………….. 14. Hány medencében van vízforgató berendezés?................................................................... 15. A víz minősítése:  gyógyvíz

⁭termálvíz

⁭ásványi víz

16. A víz gyógyhatásai (pl. mozgásszervi, reumatikus, stb.): ………………………………………………………………………………………………….. 17. Nyitva tartás: o Téli:……………………………………………………… o Nyári:…………………………………………………….. 18. Befogadó kapacitás összesen:……………………………………. (fő) o Télen:………………………….. (fő) o Nyáron:………………………… (fő) 19. Árképzés: o kedvezményes korcsoportok:……………………………………………………….. o családi kedvezmény (van/nincs), mértéke :………………………………………… o helyi lakosok számára nyújtott kedvezmény (van/nincs), mértéke:………………... o kedvezményes időszakok, akciók (van/nincs), milyen időszakban: ……………………………………………………………………………………… o üdülési csekk elfogadás (van/nincs):……………………………………………….. 20. Munkaerő: o Létszám  átlagos statisztikai állomány:…………...(fő)  közcélú foglalkoztatás:…………………(fő)  idényjellegű diákmunka:……………….(fő) o Végzettség, szakképesítés szerint:………………………………………………….. o Nyelvtudás szerint (nyelvek, szint):………………………………………………... 21. Szakmai szervezeti tagság (mely szervezet, mióta), TDM-nek tagjai-e: …………………………………………………………………………………………………..

II. SZOLGÁLTATÁSOK 22. A gyógy-/termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások köréből melyikkel/melyekkel rendelkeznek? (A kérdésre több válasz is adható, kérjük aláhúzással jelölni. ) 

Gyógyszolgáltatások: o termál gyógymedence o termál kádfürdő o iszappakolás, iszapfürdő o súlyfürdő o szénsavas fürdő o orvosi gyógymasszázs o víz alatti vízsugármasszázs

70

o o o o o o o o o o

vízben végzett csoportos gyógytorna komplex gyógyfürdőellátás csoportos gyógyúszás 18 éves kor alattiaknak balneoterápia (ivókúrák, iszapkezelések) klímaterápia (barlanggyógyászat- és magaslati levegő hatása) hidro- és termoterápia (vízgyógyászat- és hőkezelések) mechanoterápia (gyógytorna és a masszázs minden típusa) elektro- és fototerápia (elektromos árammal és fénnyel gyógyítás) speciális gyógyászati kezelések (pl. bőr, légúti, keringési, mozgásszervi stb.), ezen belül:………………………………………………………… rehabilitációs szolgáltatások, baleseti utókezelés



Wellness szolgáltatások o masszázs, ezen belül:……………………………………………………….. o szolárium o finn szauna o infraszauna o cellulit-kezelés o Ayurvedikus kezelés o akupunktúra o akupresszúra o különleges terápiák, ezen belül:…………………………………………….. o szépészeti szolgáltatások, ezen belül:………………………………………. o babaúszás o életmód-tanácsadás o vezetett relaxáció



Medical-wellness szolgáltatások, ezen belül:……………………………………….



Gasztronómiai szolgáltatások o reformkonyha o vegetáriánus kínálat o tájjellegű vendéglátás o táplálkozási tanácsadás



Sportszolgáltatások, ezen belül:……………………………………………………..



Egyéb szolgáltatások o gyermekmegőrzés, - foglalkoztatás o akadálymentesített tájékoztatás o elsősegélynyújtás o multimédia-tájékoztatás o információs pont o helyi termék értékesítés o programok, rendezvények a fürdő területén (rendszeres/ o egyéb:……………………………………………………………………….

71

III. LÁTOGATOTTSÁG

23. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak megoszlása:

o o o o

Felnőtt…………………….% Gyerek:……………………% Diák:………………………% Nyugdíjas:…………………%

24. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak megoszlása korcsoportonként felmérés vagy becslés alapján (kérjük, aláhúzással jelezze, hogy milyen módszer alapján történik a válaszadás) :

o o o o

0-9 év: …………………..% 10-17 év:………………….% 18-50 év:………………….% 50 fölött:………………….%

(Amennyiben ettől részletesebb felmérés készült, kérjük, adja meg annak eredményeit!)

25. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak megoszlása családi állapot szerint felmérés vagy becslés alapján (kérjük, aláhúzással jelezze, hogy milyen módszer alapján történik a válaszadás) :

o o o o

Egyedül élő:………………% Családos gyerek nélkül:……………….% Családos gyerekkel:……………………% Egyéb:…………………….%


26. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak megoszlása lakhely szerint felmérés vagy becslés alapján (kérjük, aláhúzással jelezze, hogy milyen módszer alapján történik a válaszadás) : o o o

Helyi lakos:………………………………………….% Más településről érkező belföldi látogató…………..% Külföldi látogató…………………………………….%


27. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak megoszlása országonként felmérés vagy becslés alapján (kérjük, aláhúzással jelezze, hogy milyen módszer alapján történik a válaszadás) : Ország Magyarország Németország Lengyelország Románia Ukrajna Szlovákia Egyéb Összes látogató

Látogatószám (fő)

Megoszlás (%)

72

28. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak átlagos tartózkodási ideje (nap/fő): ………………. 29. A gyógy-/termálfürdő látogatóinak motivációja (Kérjük, jelölje X-szel!):    

egészség- megőrzés, rekreáció gyógyászat aktív szabadidő eltöltése egyéb:………………………………………………………………………….

30. A gyógy-/termálfürdő legfontosabb célcsoportjai (Kérjük, jelölje X-szel!Többet is megjelölhet!):        

aktív fiatalok szórakozást kereső fiatalok egészségtudatos fiatalok családos középkorúak egészségmegőrző középkorúak egészségtudatos idősek gyógyulni vágyó idősek műtét utáni rehabilitációra szorulók

Segédlet a 29. kérdéshez:

Egészségturisztikai célcsoportok

(Forrás: Magyar Turizmus Zrt.) IV. MARKETING TEVÉKENYSÉG 31. Rendelkeznek-e a fürdőre vonatkozó marketingtervvel?:……………………………… 32. Amennyiben igen, milyen időtávra szól ? (Kérjük, jelölje X-szel!)  Hosszútávú (5-10 év)  Középtávú (3-5 év)  Rövidtávú (2-3 év)  Éves 33. Kérjük, jellemezze a fürdővel kapcsolatos marketingtevékenységet (külföldit, belföldit egyaránt)! ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………… 34. Kérjük, sorolja fel, milyen marketing eszközöket használnak tevékenységük során (pl. kiadványok, megjelenések, hirdetések, média, stb.) ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………

73

35. Közvetlenül vagy közvetve részt vesznek-e utazási vásárokon belföldön, illetve külföldön? Ha igen, melyeken? ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 36. Mennyi a fürdővel kapcsolatos éves marketing ráfordítás (számszerűsítve és a kiadások arányában) ?...........................................................................................................................

V. FEJLESZTÉSEK 37. Kérjük, hogy az alábbi táblázat segítségével sorolja fel a fürdő területén megvalósult, vagy folyamatban lévő fejlesztéseket! A projekt neve Támogatási forrás (melyik program vagy pályázati kiírás) Támogatás nagysága (millió Ft) Saját erő (millió Ft) Összes beruházás (millió Ft) Megvalósulás éve: (a táblázat több fejlesztés esetén sokszorosítandó) 38. Kérjük, röviden foglalja össze a fürdőhöz kapcsolódó tervezett fejlesztéseket rövid-, közép- és hosszútávon! ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………... 39. Amennyiben az önkormányzati tulajdon kizárólagos vagy meghatározó, tervezik-e a jövőben befektetők bevonását? (Kérjük, jelölje X-szel!)  Igen  Nem 40. Nevezze meg a település 3 legjelentősebb turisztikai attrakcióját! ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………… 41. Van-e a településen, illetve fürdő környezetében minőségi kereskedelmi szálláshely? (3 vagy 4 csillagos szálloda, 3 vagy 4 csillagos kemping, 1. osztályú panzió, 1. osztályú üdülőház, „C” kategóriás ifjúsági szálló) Kérjük, nevezze meg! ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 42. Van-e a településen, illetve fürdő környezetében falusi szállásadás?.................................. 43. Van-e a fürdő közvetlen közelében (nem a területén) vendéglátóhely?.............................. 44. Van-e olyan turisztikai szolgáltatás (a fürdő szolgáltatásain kívül), amely kapcsolódik a fürdőhöz vagy érinti azt? (Pl. kerékpár-kölcsönzés, városnéző kisvonat állomás, szervezett idegenvezetés része stb.) ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… Köszönjük válaszait!

74

5.

SZ. MELLÉKLET

A KIKÜLDÖTT ÉS VISSZAÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK ARÁNYÁT ÉS KITÖLTÖTTSÉGÉT ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

A fürdőlétesítmény neve Füzes Camping - Panzió és Strandfürdő Baktalórántháza Strandfürdő Balmazújvárosi Városi Termál és Strandfürdő Termál – és Strandfürdő Városi, Uszoda Strand- és Gyógyfürdő Cserkeszőlői Gyógy és Strandfürdő Debreceni Gyógyfürdő Kft. Aquaticum Mediterrán Élményfürdő Kerekestelepi Strandfürdő Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Földes Szabadidőközpont és Strandfürdő Bocskai Gyógyfürdő Városi Strandfürdő Hajdúnánási Gyógyfürdő Hungarospa Hajdúszoboszló Barátság Gyógy- és Wellness Szálloda Hunguest Hotels - Hotel Béke Hotel Silver Hotel Délibáb Hotel Hőforrás Hotel Mátyás Király Thermal Hotel Victoria Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping Jászárokszállási Strand és Termálfürdő Jászberényi Strand és Termálfürdő Jászboldogháza Községi Strandfürdő Jászszentandrás Strand és Termál Fürdő Mizse Motel Városi Gyógyfürdő Karcag Városi Gyógyvizű Strandfürdő Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő Várfürdő és Tanuszoda Komádi Strandfürdő Szent István Termálfürdő Martfű Gyógyfürdő és Uszoda Mátészalka Városi Uszoda Mezőtúr Strandfürdő és Fedett uszoda Nádudvari Termálfürdő

Település Abádszalók Baktalórántháza Balmazújváros Berekfürdő Berettyóújfalu Cserkeszőlő Debrecen Debrecen Debrecen Fehérgyarmat Földes Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászszentandrás Jásztelek Kaba Karcag Kisújszállás Kisvárda Komádi Kunhegyes Máriapócs Martfű Mátészalka Mezőtúr Nádudvar

Kérdőívet visszaküldte? X X X

Kitöltöttség aránya (%) 86 77 97 88 95 97 100 100 81 97 100 100 97 77 100 89 93 36 0 0 0 38

X X X X X X X X X X X X X X X

X X

59 99 80 27 97 0 100 93 95 100 50 84 16 86 97 72 72

X X X X X X X X X X X X X X X 75

Nagykálló Városi Strandfürdő Nyírbátori Strand és Termálfürdő Aquarius Élményfürdő Fürdőház Júliafürdő Parkfürdő Tófürdő Polgári Strandfürdő Püspökladányi Gyógyfürdő Liget Termálstrand és Élményfürdő Tisza Szálló és Gyógyfürdő Tiszacsegei Termálstrand Városi Strandfürdő Tiszafüredi Termál és Strandfürdő

Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Polgár Püspökladány Szolnok Szolnok Tiszacsege Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszaörs Tiszavasvári

Városi Strandfürdő Törökszentmiklós Városi Strandfürdő és Kemping Törökszentmiklós Túrkevei- Termál- és Élményfürdő Túrkeve Szilva Termál- és Wellness Fürdő Vásárosnamény Kitöltöttség aránya összesen:

X X X X X X X X

84 66 89 89 89 91 89 100 0 66 97 100 91 100 0 97

X X X X X X X

100 95 95 76%

X X

76

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

Recommend Documents