Az értékelemzés alkalmazása a közúti beruházás-tervezési projekteknél Magyarországon

Fodor Árpád: Az értékelemzés elterjedése a magyar közúti ágazatban

Fodor Árpád1:

Az értékelemzés alkalmazása a közúti beruházás-tervezési projekteknél Magyarországon Bevezetés Magyarországon területe 93.000 km2, lakosainak száma meghaladja a 10 millió f t, és kb. 30.000 km (kb. 18.600 mérföld) közúthálózattal rendelkezik. E mellett még 76.000 km helyi közút, 53.000 km magánút és mintegy 1000 km kerékpárút található. A földrajzi helyzetnek megfelel en jelent s a kelet-nyugati, és az észak-déli irányú tranzit forgalom. A belföldi forgalmat nagymértékben meghatározza a f város forgalomvonzó és –koncentráló hatása. Magyarországon a személyszállítás 87 %-át, és az áruszállítás 45 %-át bonyolítja le a közúti közlekedés. Az útügyi beruházási tervek értékelemzéses felülvizsgálatának és fejlesztésének rendszeres magyarországi alkalmazása 1999 tavaszán kezd dött el. Ebben kezdeményez , mentori szerepet vállalt az UKIG2, a megyei közútkezel közhasznú társaságok támogatásával. A kezdeti kísérleti munkák jelent s realizált eredményt hoztak (pl. Kaposvár elkerül 1/a. ütemnél 290.000 USD érték javaslat realizálódott), ezért 2000-ben a program egyre nagyobb ütemben folytatódott. 2001-ben már éves program összeállítására került sor. 2003. januárig összesen 51 (elkerül -, tehermentesít -, bevezet projekt terveinek továbbfejlesztése fejez dött be.

út, ill. négynyomúsítási)

Ez évben az alkalmazók között található már a Nemzeti Autópálya Rt. is, mely 4 projekt terveit vizsgáltatta felül. Az elvégzett értékelemzési munkák eredményei Az elvégzett munkák • megnevezését (helyszínét), • tervezett becsült költségráfordítását, • az értékelemzési munka által megmutatott javaslatok hatásaként a realizálható megtakarítás költségvonzatát, ill. • a többlet-tartalmak miatti javasolt többlet-ráfordítást a következ oldalakon lév táblázat tartalmazza.

1

Certified Value Specialist, a MicroVA Fejleszt Bt. ügyvezet je, a Magyar Értékelemz k Társaságának elnöke 2 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, az akkori Közlekedési és Vízügyi Minisztérium háttérintézménye 1


Értékelemzési munka címe

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

61. sz. f út Kaposvár elkerül , 1/a ütem 61. sz. f út Kaposvár elkerül , 1/b, 2. és 3. ütem, tanulmányterv 4. sz. f út Hajdúszoboszló elkerül út, engedélyezési terv 4. sz. f út Abony elkerül út, engedélyezési terv 4. sz. f út Debrecen elkerül út, engedélyezési terv 89. sz. f út Szombathely elkerül út, engedélyezési terv 56. sz. f út Szekszárd tehermentesít út 83. sz. f út Pápa elkerül út 10. sz. f út új nyomvonalra helyezése (8+400 - 16+400 kmsz.) 44. sz. f út Békéscsaba-Gyula közti szakasz négynyomúsítása 10. sz. f út új nyomvonalra helyezése (16+400-34+700 kmsz.) M8 gyorsforgalmi út Balatonf z-f -Balatonakarattya közötti szak. 4. sz. f út Székely, Berkesz elkerül 41. sz. f út Nyíregyháza kivezet négynyomúsítása 47. sz. f út Debrecen bevezet szakasz III. ütem 4. sz. f út Törökszentmiklós elkerül szakasz (kiviteli terv) Bojt – Hencida összeköt út 55. sz. f út Baja elkerül I. szakasz 47. sz. f út Hódmez vásárhely-Algy négynyomúsítása Esztergom Mária-Valéria híd közúti környezete Székesfehérvár-Várpalota négynyomúsítása, Csór elkerül 4. sz. f út 56-60 km sz. közötti szakasz négynyomúsítása 52. sz. f út Dunaföldvár elkerül szakasz Mohács dél-nyugati elkerül 4. sz. f út 69-76. km sz. közötti szakasz négynyomúsítása 63-8. sz. f út Székesfehérvár D-Ny elkerül kiv. és eng. terve 67. sz. f út Szigetvár-országhatár 89. sz. f út Bucsu elkerül út, eng. terv, I. ütem 3. sz. f út Garadna elkerül 89. sz. f út Bucsu elkerül út, eng. terv, II. ütem

Id pont

1999. márc. 1999. jún. 1999. nov. 1999. nov. 2000. febr. 2000. febr. 2000. máj. 2000. jún. 2000. nov. 2000. nov. 2000. dec. 2000. dec. 2000. dec. 2000. dec. 2001. ápr. 2001. ápr. 2001. ápr. 2001. ápr. 2001. máj. 2001. jún. 2001. jún. 2001. júl. 2001. júl. 2001. aug. 2001. aug. 2001. okt. 2001. dec. 2002. márc. 2002. márc. 2002. márc.

Beruh. összeg (bruttó) mUSD 7 14 31 28 32 6 3 19 45 15 81 45 16 14 5 17 2 16 14 3 16 9 9 6 13 54 78 5 9 19

2

Megtakarítás mUSD 0,5 1,6 3,2 10,4 2,3 1,0 0,2 1,0 12,6 1,3 10,4 2,5 0,5 0,0 0,8 1,1 0,8 0,6 1,1 0,1 2,2 1,9 0,3 0,1 0,0 1,7 3,7 0,0 1,5 1,5

Többlet-ráford.

% mUSD 8% 0,3 12% 0,1 11% 0,3 37% 0,2 7% 0,1 16% 0,1 6% 0,1 5% 0,4 28% 0,0 8% 0,0 13% 0,0 5% 0,0 3% 0,3 0% 0,3 14% 0,3 6% 0,0 36% 0,5 4% 0,1 8% 0,1 5% 0,0 14% 0,6 22% 0,3 3% 0,1 2% 0,4 0% 1,2 3% 2,8 5% 0,1 1% 0,1 16% 0,0 8% 0,0

% 4% 1% 1% 1% 0% 1% 3% 2% 0% 0% 0% 0% 2% 2% 6% 0% 22% 0% 1% 0% 4% 4% 1% 6% 9% 5% 0% 2% 0% 0%

Nettó megtakarítás mUSD 0,2 1,5 2,9 10,2 2,2 1,0 0,1 0,6 12,5 1,2 10,4 2,5 0,1 -0,3 0,5 1,0 0,3 0,5 1,0 0,1 1,6 1,6 0,2 -0,2 -1,2 -1,2 3,5 -0,1 1,5 1,4

% 3% 11% 10% 36% 7% 16% 4% 3% 28% 8% 13% 5% 1% -2% 9% 6% 14% 3% 8% 5% 10% 18% 2% -4% -9% -2% 5% -1% 16% 8%


31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

Pécs, D-Ny elkerül II. ütem kiviteli tervei 2002. ápr. 30. sz. f út Gödöll elkerül (26+600 - 30+231 km sz.) 2002. máj. 26. sz. f út új nyomvonalra helyezése (Miskolc-Sajószentpéter) 2002. máj. 31-32. sz. Jászberény elkerül I. szakasz 2002. máj. A 71. sz. f út Keszthely É-i elkerül 2002. máj. A 84. sz. f út Sopron elkerül I. szakasz engedélyezési tervei 2002. jún. 32. sz. f út - M3 autópálya kapcsolata (Hatvan elk. út) eng. tervei 2002. jún. 31-32. sz. Jászberény elkerül II. szakasz 2002. jún. 47. sz. f út Orosháza elkerül III. és IV. szakasz 2002. jún. 47. sz. f út Hódmez vásárhely elkerül szakasz eng. tervei 2002. júl. 3302. sz. összeköt út Mez kövesd elkerül II. ütem kiviteli tervei 2002. aug. 71. sz. f út Badacsony elkerül szakasz II. üteme 2002. aug. 44. sz. f út Békéscsaba elkerül (119+081-123+585) eng. tervei 2002. szept. 88. sz. f út Sárvárt elkerül szakasz kiviteli tervei 2002. okt. 81. sz. f út Gy r átkelési szakasz engedélyezési tervei 2002. okt. 10. sz. f út tehermentesít Tokod-Tát elkerül út kiviteli tervei 2002. nov. 82. sz. f út Zircet elkerül szakasz engedélyezési tervei 2002. nov. 4. sz. f út Kisújszállást elkerül szakasz tanulmánytervei 2002. nov. A 1201. sz. Letkés összeköt korszer sítés engedélyezési tervei 2002. dec. 5312. j. összeköt út Bácsalmás elkerül szakasz egyesített tervei 2002. dec. 62. sz. f út Seregélyes elkerül engedélyezési tervei 2002. dec. Összesen: Összes elmozdulás, tehát a hatékonyabb felhasználás:

10 12 39 13 14 113 15 5 20 19 7 6 7 6 12 13 6 27 2 9 13 997 110

1,2 1,9 3,5 1,0 1,3 2,8 0,6 0,2 0,8 2,9 1,6 1,6 0,6 0,9 0,8 0,5 0,4 2,4 0,1 0,0 1,8 92

1. ábra: Az elvégzett munkák eredményei

3

12% 16% 9% 7% 10% 2% 4% 5% 4% 15% 23% 27% 9% 15% 6% 3% 7% 9% 8% 0% 14% 9% 0

0,2 1,4 0,7 0,0 1,7 0,3 0,6 0,7 0,0 0,0 0,3 0,6 0,1 0,1 0,5 0,8 1,0 0,1 0,2 0,2 0,0 18

2% 12% 2% 0% 12% 0% 4% 13% 0% 0% 4% 9% 1% 1% 4% 6% 17% 0% 15% 2% 0% 2%

1,0 0,5 2,8 0,9 -0,4 2,5 0,0 -0,4 0,8 2,8 1,3 1,0 0,5 0,8 0,3 -0,3 -0,6 2,4 -0,1 -0,2 1,8 73

9% 4% 7% 7% -3% 2% 0% -8% 4% 15% 19% 17% 7% 13% 2% -3% -10% 9% -7% -2% 14% 7%


A team-ek a funkcióteljesítésben (min ségben) és a funkcióköltségekben megmutatott gyengepontokra 2450 ötletet vetettek fel, melyb l 500-at dolgoztak ki részletesen, és rögzítettek a döntésel készítési-tanulmányokban. Az eddig elvégzett 51 értékelemzési projekt eredménye: Az elmúlt négy év alatt befejezett 51 munka során a teamek a kb. 1 Milliárd USD tervezett kiadásból összesen 91 millió USD-nyi megtakarítást, és 19 millió USD tartalomb vítést (többletráfordítást) javasoltak. Összesítve ez azt jelenti, hogy az állam az értékelemzés e területen történ alkalmazásával 110 millió USD-t költhet el hatékonyabban, hasznosabban!! Ha az állam által az értékelemzésre fordított összeget a nettó megtakarítási lehet séggel vetjük össze, akkor a megtérülési ráta közel 128-szoros!! Tapasztalatok A beavatkozások alapvet en a tervezés engedélyezési terv szintjén történtek, csupán pár alkalommal került sor tanulmányterv ill. kiviteli terv szint továbbfejlesztésre. Mi is levontuk azt az általánosítható tapasztalatot, hogy minél hamarabb történik meg az értékelemzés, annál hatékonyabb. Ez megmutatkozik a kimutatott megtakarítási lehet ségek nagyságrendjében, de a realizált javaslatok számában is. Külön érdemes azt megvizsgálni, hogy mely típusú javaslatokból született a legtöbb darabszámú, illetve, hogy mely típusú javaslatokból született a legtöbb eredmény? A következ két ábra ezt mutatja. Vajon miért érdemes ezekkel a kérdésekkel ilyen részletességgel foglalkozni? Erre igazán két válasz-csoport adódik! 1. Ma a legfontosabb cél a szükséges mérték funkcióellátás melletti költségtakarékos megoldáskeresés, és nagyon valószín , hogy az értékelemzési munkák megbízóit is ez motiválja leginkább. Az így keletkez ún. „kvázi” megtakarítások teszik ugyanis lehet vé, hogy évente átlagosan egy elkerül úttal több épüljön az országban! Mindenki érdeke tehát, de közvetlenül csak az állam nevében eljáró intézmények tehetnek is valamit, hogy ezek a beruházási projektek éppen a szükséges mértékben épüljenek meg, és ne tartalmazzanak a tervek olyan megoldásokat, melyekben még tartalékok találhatók. Erre kiváló eszköz az értékelemzés! 2. A kb. 500 kidolgozott javaslatot 49 csoportba tudtuk sorolni. Ha ezeket ABCelemzésnek (Pareto-elemzés) vetjük alá, akkor a leggyakrabban el fordulók általános tervezési gyengepontok is egyben! (Az els 10 leggyakoribb javaslatra lásd a 2. ábrát) Tehát ha az 51 munka majd mindegyikében szerepel a pályaszerkezet, a m tárgy, a csomópontok, a hossz-szelvény, a keresztszelvény, stb., az azt mutatja, hogy ezekre a területekre koncentráljuk a tervezési er forrást, szaktudást, sokkal jobb min ség tervek születhetnek. Ha ez még egybeesik a legnagyobb megtakarítást eredményez javaslat-típusokkal is (az els 10 legtöbb megtakarítást eredményez javaslatra lásd a 3. ábrát), akkor különösen fel kell hívni a tervez k figyelmét erre a jelenségre, s t, nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni e terület oktatóinak már a mérnökképzés során!

4


Javaslat-típusok darabszáma 60

52

51

51

50 33

31

30

25

25 19

20

18

16

12

11

Vadvédelem

36

Nyomvonal mód.

40

10

Vízelvezetés

Szervízút, kerékpárút

Humuszgazdálk.

Vízépítés

Forgalomtechn.

Növénytelepítés

Keresztszelvény

Hossz-szelvény

Csomópontok

M tárgy

Pályaszerkezet

0

2. ábra: A javaslat-típusok darabszáma

Javaslatok által elérhet össz-megtakarítása 4000

3562

3500 3000

2617

2596

2500

2176

2000

427

351

199

123

79

66 Talajmechnika ell.

439

Zajvédelem

513

500

Közm kiváltás

1000

Osztálybasorolás

1500

Földterület gazd.

Földm alapozás

Keresztszelvény

Humuszgazdálk.

M tárgy

Pályaszerkezet

Nyomvonal mód.

Hossz-szelvény

0

3. ábra: A javaslat-típusok által elérhet megtakarítás

5


Ma már elmondható, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az UKIG, az ÁKMI Kht., az NA Rt. és a megyei közútkezel szervezetek többségében - az érintett vezet k - jól ismerik az értékelemzés eljárását.

Egy tipikus értékelemzési javaslat Álljon itt példaként az utóbbi évek egyik nagyon szellemes javaslata. Azért esett a választásunk erre a javaslatra, mert nagy valószín séggel az értékelemzés, és az ebben meghúzódó funkcionális megoldáskeresés nélkül a projekt az eredeti terveknek megfelel en, és ezáltal a szükségesnél sokkal drágábban épült volna meg. Tényállapot

A tervezési szakaszon a terv szerint a pálya 200 m hosszan zárt keretaluljáróban, 425 m hosszan pedig U-keretben fut, és külön szintben keresztezi a régi …… számú utat. Problémák

A tervezett m tárgy építési költsége mintegy 3 milliárd forint. A mélyponttal rendelkez keretaluljáróban vízelvezetési nehézségek, szell zési problémák lépnek fel. Télen számolni kell a jégképz dés fokozott veszélyével is. A zárt keretaluljáró építése a sz k hely miatt problémát jelenthet az építés alatti forgalom fenntartása szempontjából. Az aluljáró építése az egyik legköltségesebb megoldás, és az egész beruházás költségének 30 %-át képezi. Javaslat

Javasoljuk a vízszintes és magassági vonalvezetés módosítását, így elmaradhat az aluljáró (kéregalagút) építése. A javaslat lényege: a régi és az új út keresztezését kb. 400 m-rel arrébb javasoljuk kialakítani. (Az eredeti tervben azért szerepelt aluljáró, mert így nem merül fel zajártalom a lakókörnyezetben.)

Nyomvonal módosítása 10. sz. f útvonal, keresztez dés kialakítása a 13+400 helyett a 13+700 km szelvényben Javasolt új nyomvonal

A kéregalagút javasolt helye

A tervezett kéregalagút helye

Régi 10. sz. f út

A tervben szerepl nyomvonal

4. ábra: Nyomvonal módosítása

6


A javaslat bevezetésének el nyei

A vízszintes vonalvezetés lehet vé teszi, hogy a meglév úttal való különszint keresztezést lakott területen kívül építhessük meg. Megtakarítható a költséges zárt keretaluljáró építése. A felüljárón nem merülnek fel vízgy jtési és kivezetési problémák. Megtakarítás

A zárt keretaluljáró becsült költsége 3000 millió Ft. Többlet ráfordítások 600 m normál gyorsforgalmi út Egy darab keresztezési m tárgy 400 m útkorrekció 400 m szervizút Zajvéd fal

0,6 x 800 mFt 0,4 x 200 mFt 0,4 x 100 mFt 2 x 700 m hosszan Összesen

A megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlege:

480 millió Ft 150 millió Ft 80 millió Ft 40 millió Ft 28 millió Ft 738 millió Ft

2 262 millió Ft megtakarítás.

Az értékelemzési program jöv je Az értékelemzési program folytatásának f igazgatási tevékenységet.

célja: hatékonyabbá tenni az állam- és köz-

1999-ben az ÁKMI K+F pályázata keretében sor került "Az értékelemzés (Value Engineering, Value Methodology) beillesztése az útügyi beruházások tervezési folyamatába" c. kutatási projekt kidolgozására. A mintegy 3 hónapig tartó munka során 70 országra ill. államra kiterjed benchmarking kutatással kezd dött, majd ezt követ en értékelemzéssel állítottuk fel azt a funkcionális modellt, melyet a minisztériumnak végre kell hajtani ahhoz, hogy a rendszeres alkalmazásra sor kerüljön. A fejleszt team a munka végén egy miniszteri rendelettervezetet, és annak végrehajtását támogató utasítást dolgozott ki. A rendelet a közúti beruházás-tervezési folyamatában - bizonyos értékhatárok felett - kötelez en el írja az értékelemzés alkalmazását, tartalmazza a végrehajtás lépéseit, a folyamat funkcióit, a felel s szervezeteket, illetve az adott évben a feladatok elvégzésének határidejét. A rendelet életbe léptetésének tervezett id pontja 2002. január 1. volt. Mivel ez az ütem nem valósult meg, érdemes megfontolni, hogy – átmeneti megoldásként – a háttérintézmények els számú vezet i miként tudják saját hatáskörben elrendelni (pl. m szaki szabályzásban) az értékelemzés rendszeres alkalmazását. Budapest, 2003. február Hungary

7

Az értékelemzés alkalmazása a közúti beruházás-tervezési projekteknél Magyarországon

Recommend Documents