csekély terjedelem, másrészt meg az erdővédelem teljes hiánya aka dályozzák. E z utóbbit, melyet a laza községi szerkezet, m i n t olyan fájdalom n e m enged meg, létesiteni m i n d e n lehető eszközzel m e g k i sértettek, de e d d i g eredmény nélkül
u
„ H a tehát a magánerdőgazdaság egyedül a birtokosok j o b b be látásától függ, a dolog természetében fekszik, h o g y a h o l a pusztulás már folyamatban v a n , az erdő e szerint saját fentartásának eszközeit már n e m szolgáltathatja, s i g y n e m szívesen forditatnak
tőkék a n
nak mivelésére, az eredmény is csak lassú léptekkel haladhat előre. És bárha az állami pagonyokból átlagosan évenként közel 600,000 mindennemű erdei csemetét jutányos áron szolgáltattak, u g y az még korántsem volt elegendő, csak az évenként vágás alá került térségek újraerdősítésére. A z erdőállománynak legalább föntartására nagyobb i n g e r r e l vannak a vasutak folytán emelkedett faárak." „ A kő- és barnaszén szállításának j e l e n állása mellett a létező és szaporodó vasutakon, a fa m i n t tűziszer jelentőségéből m i n d töb bet veszít, az erdőknek m i n d inkább épületi és szerszámfa növelésre k e l l törekedniük és csak e czélokra használhatlan különbékek fognak tüzelésül szolgálni; a tűziszer ínsége m i a t t i g o n d tehát semmi t e k i n tetben sem igazolható t ö b b é . " A z i t t kimondott elvek a t e l j e s t a l a j s z a b a d s á g
elvei,
melyek m i n d e n magas miveltségü államban szokásosak és mindenütt szükségesek, h o l a földmivelés n a g y fokát akarják elérni. Reméljük, h o g y h a z a i törvényhozásunk, m e l y hivatva lesz er dészetünk a n n y i r a árva ügyének felkarolására, i l y elvek elfogadása és hazai v i s z o n y a i n k h o z való alkalmazása által fogja a közjólét igé nyeit e részt leginkább kielégíthetőknek találni.
Az erdő-káros rovarokról. M i n d a z o n bajok közt, m e l y e k k e l a szabad természet
erdeinket
m e g szokta látogatni, azok a l e g n a g y o b b a k és legsúlyosabbak, m e l y e k az o l y k i c s i n y és silány rovaroktól erednek. A z erdőkáros rovarok képviselőit, a rovarok osztályában találni, legtöbbjeit azonban a
majdnem minden
l e p e k ( L e p i d o p t e r a ) és
b o g a r a k (Coleoptera) közt találjuk, melyek majd kifejlett állapotban, majd mint alakok kártékonyak. A káros rovarok legtöbbjei táplálko-
zásukra nézve többnyire csak e g y e t l e n egy fanemre v a n n a k a ter mészettől utalva, s csak i g e n k e v e s e k l e l i k élelmöket különféle fane m e k e n . F a l a s u k felette különböző s e s z e r i n t kártékonyságuk is sok féle. U g y a n is némelyek kiválólag a gyökerekben, mások a törzsben tesznek k á r t ; e g y része a rügyeket és bimbókat, más része a g y ü mölcsöt dúlja, m i g e g y rész ismét a fák külrészein
idomtalanságokat
idéz elő ( g u b ó , g u b i c s s a t . ) ; l e g n a g y o b b azonban azon káros r o v a r o k száma, m e l y e k a fák l e v e l e i n élődnek. A z erdőben élő számtalan r o v a r o k n a k , m i n t a tapasztalás bizo nyítja, csak k i s része l é p f e l v a l ó b a n része csak épen é s z r e v e h e t ő l e g sze p e d i g a l i g é s z r e v e h e t ő
pusztitólag,
ártalmas,
nagyobb
l e g n a g y o b b ré
ártalmasságban
mutatkozik;
e szerint tehát megkülönböztetendők : 1. A d u l ó r o v a r o k .
E z e k időnként v é g h e t e t l e n
szapora
sággal és seregesen tűnnek fel, s a két legfontosabb tűlevelű t. i . a lúcz- és e r d e i fenyő erdőkre szorítkoznak, falasuk, m e l y részint a tű ket, részint a háncsot, részint a fiatal csemetéket éri, e g é s z részek
erdő
p u s z t u l á s á t vonja m a g a után.
I d e tartoznak a f e n y ő - p o h ó k ( B o m b y x p i n i ) , a f e n y ő gurdacs
(Noctua piniperda), a
m o n a c h a ) , a k ö z. c s e r e b ü l y
fenyő-gyaponcz
( M e l o l o n t h a vulgáris), a
s z ú ( B o s t r i c h u s t y p o g r a p h u s ) , és a f e n y ő
(Bombyx betűző
s z u r k o n c z (Curcu
lio p i n i ) . 2. A z á r t ó
rovarok.
Ezek
ritkábban és n e m o l y n a g y
mennyiségben m u t a t k o z n a k , s ámbár falasuk által a l e v e l e k e n ,
rü-
g y e k e n , gyökereken, a háncsban és fában, az erdők rendes növését háborgatják sőt egyes fák kivesztét is előidézik, de egész erdőrésze k e t soha sem p u s z t i t n a k e l . I d e
tartoznak:
( B o m b y x processionea), a g y ű r ű s fenyves
fidócz
(Geometra primaria), a z ö l d
trix viridana), a f e n y ő
búcsuspohók i 1 o n c z a (F«r-
z ö h é r (Tenthredo pini), a j e g y e s s z u r
k o n c z ( C u r c u l i o notatus), a 6 f o g ú phus), a f e n y ő
a
p o h ó k ( B o m b y x neustria), a . f
szú
(Bostrichus chaleogra-
t ö r n y ( H i l e s i n u s p i n i p e r d a ) és a k ö z ö n s é g e s
á s k a (Gryllus gryllotalpa). 3. A z a l i g á r t ó r o v a r o k . E z e k n e k ártalmassága a l i g észreve hető, m i n t h o g y egyrészt többnyire csak lombfákon élnek, m e l y e k a s z e n v e d e t t kárt könnyebben helyrepótolják s másrészt falasuk is ke-
vésbbé ártalmas, m i v e l az többnyire csak beteges korhadt v a g y már levágott fára szorítkozik. Egyébiránt nem i g e n lehet az erdőkáros rovarok imént fölszám lált három osztályai közt szoros határokat v o n n i , m i n t h o g y az erdő üzem változtával a káros rovarok is szerepet változtatnak. — I g y a zöld iloncza
és f e n y ő
s z u r k o n c z csak ujabb időben léptek
az á r t ó r o v a r o k sorába, holott az e l ő b b á r t ó f e n y ő
szen
ei e r ( S p l i n i x pinastri) most már csak az a l i g á r't ó k közzé soroz tatik. Mentől szegényebb, satnyább, n y o m o r u l t a b b állapotban v a n az erdő, annál g y a k r a b b a n és veszélyesebben v a n az az erdőkáros r o v a r o k falárdságának kitéve. A z erdőkáros rovarok feltűnő és rendkivüli szaporodása félrei s m e r h e t l e n összeköttetésben áll az égaljjal, az időjárással, az erdők állapotával s különféle más körülményekkel;
az e t e k i n t e t b e n szer
zett tapasztalatok röviden összefoglalva a következők : A hernyószaporodás
többnyire csak a szárazabb és ke
vésbé változékony égaljjal biró rónaságok
és előhegyeken szokott
veszélyesen elharapódzói, a hegységi és t e n g e r p a r t i égalj alatt az nagyon ritkán, s akkor is csak több egymásra
következő, a rovarok
szaporodására kedvező év befolyása a l a t t történik. A
bogarak
szaporodását
is u g y látszik a m e l e g és
száraz égalj j o b b a n előmozditja, ámbár a bogarak az élelmökre szol gáló fákat a magasabb hegységekbe s a távolabb fekvő éjszaki vidé kekre is követik. A z erdőkáros rovarok egyébiránt
leginkább szere
t i k a napos, száraz és k e l e t i szeleknek n y i t o t t helyeket, csak bőséges eleség kecsegtetheti más h e l y e k r e . A z erdőkre nézve ártalmas, de a rovarok szaporodására előnyös időjárási v i s z o n y o k — úgymint : szárazforró
nyarak, tartós keleti
szelek ragyaeső kíséretében, különösen p e d i g a levelekre nézve anyn y i r a káros késői fagyok — az erdőkáros rovarok rendkivüli seregét többnyire különböző vidékeken közel rokon fajokban, u g y a n a z o n idő ben egészen váratlanul élesztik fel. N a g y o n valószínű e szerint, hogy a rovarok szaporodása m i n d a d d i g szünetel, m i g az erre nézve előnyös időjárás be n e m áll. I g y látjuk, h o g y k e l e t i szél kiséretében egyetlen egy késői fagy a fenyő gyaponcz tetemes szaporodását, a zöld ilonczának p e d i g tökéletes k i vesztét idézi elő, holott a fenyő pohókra nézve az semminemű hatás-
sal nem bír. Innen magyarázható azon időszakonkénti fajváltozás is, melyet a rovarpusztitások története felmutat. A veszélyesen fellépő rovar szaporodás többnyire oly rögtön és általánosan szokott ismét megszűnni a mint keletkezett; ezen rög töni eltűnés gyakran hideg, nedves, egészségtelen vedlési idősza kokkal, néha a legtermékenyebb tavaszi időjárással vagy rögtöni időváltozással szokott összeesni. A természet a szélsőségeket érintő időjárási folyamat által itt egy uj rovar nemzedéket hoz létre, mig másutt egy pusztitólag elterjedt nemzedéket irt ki, a mint ezt az idő járás és a rovar élet sokoldalú tényezői magukkal hozzák, az által minden túlságos szaporodást ismét a természetes viszonyokra vezet vén vissza. A rovarpusztitások főhelyei, az úgynevezett falási helyek, min dég gyöngült beteges csenevész fákon és állabokban voltak. A falás ezekből sürgős tápszerhiánya nélkül soha sem terjedt buján növő, látszólag nedvdéis, egészséges állabokra, s nagyon valószínű, hogy az erdei rovarok előbb utóbb vésztőket érik, ha az éhségtől kénysze rítve más mint száratag beteges, kiveszendő növény részeket falnak. A kifejlődött rovar, száraz időjárás és alkalmas szelek által se gítve, gyakran igen távol vidékekre rajzik, hogy oly helyen szapo rodhassak, hol utódjai elégséges tápszert lelhetnek. E g y rovar pusztítás sem tartott valóban feltűnő mértékben, néhány évnél tovább, a mint t. i . az időjárás az erdőre nézve a rova rok ellen, vagy a rovarokra nézve az erdő ellen előnyösebb volt, s a mennyire a tápanyag elegendő volt. A z ivadék évről évre apadt és gyengült, mig az egész sereg, majd ugyan egy időben, többnyire rovardög következtében, és számtalan é l ő d i kis rovarfajok közremű ködése által kiveszett. Ezen kis élődiek petéiket a túlságos szaporo dás, ártalmas táplálék és mostoha időjárás által gyengített beteg her nyók testébe rakják és ezen halált hozó szaporodásuk által az erdőt azon bajtól végképen megszabadítják. A természet tehát ez irányban is elhárítja a természet rendét zavaró aránytalanságot. A z erdész pedig a természet ilyen segítsé gére minden hernyó pusztításnál biztosan számolhat, csak a bogarak ellen nem nyújt a természet semmi látható segítséget. A seregesen fellépő erdőkáros rovarok kíséretében azonban többnyire más, habár alárendelt, de ugyanazon körülmények követ keztében létre jött rovarfajok is mutatkoznak, melyek élelmöket a fő-
sereg által már megfalámolt fanövényzeten l e l i k ; m i n t például a szú a hernyóíalás után. E g y i k faj a másik számára dolgozik elő s a rovar falás g y a k r a n csak ez által lesz valóban pusztítóvá. A z o n tapasztalati ténybőljiiogy a káros erdei rovarok először a gyengült, beteges fákon j ö n n e k elő és i n n e n terjednek tovább, s hogy egészséges fákat csak szükség esetén s többnyire önvesztükre szállnak meg, nem nehéz azon következtetést
v o n n i , hogy a rovarok
általi m i n d e n erdöpusztitás és rongálásnak, az erdők
természetszerű
gondos ápolása által lehet legsikeresebben elejét v e n n i . E czélból tehát a talajt m i n d e n aszattól m e n t e n a megfelelő fa n e m m e l beárnyékolva k e l l tartani, s a tűlevelű állabokat alkalmas lombfákkal elegyíteni; a serdények és állabok m i n d e n
elnyomás,
fagy, zuzmóra, j é g és széttörés ellen védve nevelendők. A gyenge, száratag, kidőlt és vészfákat szorgosan el k e l l távolítani, s a vágások ból ideje korán nem csak a feldolgozott fát, h a n e m az ágakat, rőzsét, forgácsot s egyátalában m i n d e n t k i k e l l takarítani, a m i a rovaroknak tápszerül és tartózkodási helyül szolgálhatna.
E z e k e t követve bizto
sak lehetünk, hogy m i n d e n rovarpusztitási veszély nagyobbrészt már eleve e l lesz távolitva. Ezenkívül védeni k e l l m i n d a z o n állatokat, m e l y e k majd a kifej l e t t rovarok, majd ezek hernyói, alakjai, bábjai v a g y petéi után, ré szint táplálkozásuk, részint szaporodásuk végett ólálkodnak. Ámbár ezeknek legtöbbjei a nagyszerű rovarpusztitásokat
észrevehetőleg
nem gátolják, mindazonáltal bizonyos, hogy azon időközökben, midőn a rovarfalás szünetel, a rovar ivadékot felkeresik, megsemmmisitik, s i g y a bajt részben korlátozzák. A négylábú állatok közül ide tartoznak a görény, a közönséges sün, az evet, a cziczkány, v a k o n d sat. A madarak közül megemlitendők : a baglyok,
a harkályok, a
kakuk, a bábaszarka, a nyaktekercs, a rigók, a seregély, a varjak és csókák, a szajkók, a fakúsz, a czinkék, a lappantyú s még számos ár t a t l a n zenér, melyek u n t a l a n a rovarok fogyasztásán működnek; a miért is ezen oly hasznos és kedves dalaikkal bennünket g y ö n y ö r ködtető erdei lakókat annál szorgosabban k e l l védenünk. A természet továbbá a rovarok egész választott
seregét hasz
nálja a káros r o v a r o k fogyasztására. E z e n hasznos r o v a r o k részint rablók, részint élődiek. A rablók közül leghasznosabbak : a büdös h o l y v a (Staphylinus
o l e n s ) , a rőt röptyüs h o l y v a ( S t a p h y l i n u s e r y t h o p t e r u s ) , a h a n g y a szerű tálték ( C l e r u s f o r m i c a r i u s ) , a bábrabló í u t o n c z ( C a r a b u s sycophanta), a k e r t i futoncz
( C a r a b u s h o r t e n s i s ) , a hét p e t t y e s
böde
( C o c c i n e l l a s e p t e m p u n c t a t a ) , a falámos r i n y a ( S c o l o p e n d r a foríicata) sat. — A z élődiek közül l e g f o n t o s a b b a k : a k a j l a fürkész ( I c h n e u m o n c i r c u m f l e x u s ) , a n ó g a t ó fürkész
(Ichneumon instigator), a fekete
fürkész ( I c h n e u m o n n i g r i t a r i u s ) , a v a d g y e i m é ( T a c h i n a fera), a t a r gyeimé ( T a c h i n a l a e v i g a t a ) sat. W. K.
Olcsó termelés — takarékos gazdálkodás. H a v a l a h a , bizonyára m o s t v a n a g a z d a a r r a u t a s i t v a , h o g y terményeit l e h e t ő l e g j u t á n y o s a n
kiállítsa, — s i g y képes l e
g y e n , a j e l e n nehéz v i s z o n y o k és aránytalan á r a k is
haszonnal
gazdálkodni,
de legalább
mellett : ha nem
keresztül
úszni
m i n d a d d i g , m i g a körülmények k e d v e z ő b b r e f o r d u l n a k . Nehéz és háládatlan feladat : o l y v i s z o n y o k közt gazdálkodni, a
minők j e l e n l e g u r a l k o d n a k . A gazdának valóban m i n d e n
erőit,
m i n d e n segédeszközeit megfeszíteni és mozgásba h o z n i k e l l — csak h o g y üzletének törékeny hajóját a felbőszült hullámokon f e n t a r t a n i képes l e g y e n . O l y a n idők, minők most járnak, próbálják k i igazán a valódi — avatott
és e d z e t t gazdát.
I l y e n idők mutatják m e g , sokszor
n a g y o n is érezhető m ó d o n — a h í v a t l a n o k n a k : elegendő, csak néhány száz h o l d a t bérelni,
miszerint nem
egy-két e z e r
forintot
kézbe v e n n i — a r r a , h o g y v a l a k i gazdává lehessen, s a l e g n e h e z e b b mesterséget,
kellő
felavatás
nélkül,
sikerrel
gyakorol
hassa ! I l y e n idők h i r d e t i k leginkább : az alapos készültségnek, az e l méleti v a l a m i n t g y a k o r l a t i kiképeztetésnek m u l h a t l a n
szüksé
g e s s é g é t — azon üzletmódnak szerencsés gyakorolhatására, m e l y nek a n n y i és o l y sokféle e l e m e k k e l m e g tényezőkkel közreműködnie, a n n y i mindenféle v i s z o n y o k n a k s körülményeknek
mibenlétével s
alakulásával szorosan lépést t a r t a n i a , m e g a n n y i b a j j a l és nehézséggel szünet nélkül küzdenie k e l l ! A z é r t vessen magával j ó l számot m i n d az, k i e r ö g ö s pályára lépni, — k i a r c z a verejtékével a földet munkálni, a n n a k n y e r s a n y a -
