31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet Hatályos: 2005.07.16 -
31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom. 2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelethez
1
Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke
3. KŐMŰVES mestervizsga szint és szakmai követelmények
3
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák), szakképzettségek egyikével kell rendelkeznie a mesterjelöltnek: A szakképesítés (szakma), szakképzettség megnevezése
OKJ azonosító száma
Kőműves
31 5216 14
Kőműves
17 2 7611 02 40 12
Kőműves
1617–4
Magasépítő technikus
52 5801 01
Magasépítő technikus
17 5 3123 16 40 05
Magasépítő technikus
41–0300
Mélyépítő technikus
52 5801 02
Mélyépítő technikus
18 5 3123 16 40 06
Mélyépítő technikus
OSZJ szakmaszáma
41–0400
Építészmérnök Okleveles építészmérnök Építőmérnök Okleveles építőmérnök
vagy a fentiekkel egyenértékű jogelőd szakképesítések. 2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat A szakképesítés munkaterületein a szakirányú képesítés megszerzését követően eltöltendő gyakorlat: Kőműves végzettséggel 5 év építőipari szakmai gyakorlat
Középfokú, illetve felsőfokú szakirányú végzettséggel 3 év építőipari (kőműves tevékenységű) szakmai gyakorlat Megjegyzés: A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak befejezése a vizsgára jelentkezésnél ne legyen kettő évnél régebbi. II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök 1. A mester szakmai munkaterületének leírása A kőműves mester szakmájának gyakorlása során, önállóan, korszerű kézi és gépi eszközökkel, berendezésekkel, szerszámokkal és anyagokkal – megbízásra, illetve megrendelésre – az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi: – építési munkák tervdokumentációinak tartalmi értelmezése; – a jogszabályi előírások által engedélyezett méretű alaprajzú épületek helyének vízszintes és magassági kitűzése; – alapozási és földmunkák; – az épület megépítéséhez szükséges segédszerkezetek elkészítése (zsaluzatok, állványok); – különböző fajta habarcsok és betonok készítése és bedolgozása, eszközei és gépei; – építőipari gépek (vizsgához nem kötöttek) kezelése és karbantartása; – vasbeton szerelési munkák végzése; – falszerkezetek elkészítése hagyományos és korszerű anyagokból; – nyílásáthidalások, koszorúk, födémek készítése; – erkélyek és párkányok készítése; – lépcsőszerkezetek építése; – nyílászárók és épületszerkezetek elhelyezési munkái; – a jogszabályi előírások által engedélyezett méretű tetőszerkezetek építése; – külső és belső felületképzések készítése; – kőműves munkaterülethez tartozó hőszigetelő, vízszigetelő munkák készítése; – burkolatok aljzatainak elkészítése; – hidegburkolat készítése vízszintes és függőleges felületen; – a fent felsorolt munkák végzése új, átalakítási, felújítási és karbantartási munkáknál; – a szakma területéhez tartozó bontási munkák elvégzése. 2. A mester tevékenységi területe és feladatköre A kőművesmester tevékenységi körében elvégezhető építési-kivitelezési munkák fajtáit a szakirány szerint illetékes minisztérium hatályos rendelete határozza meg. A mestervizsgával és vállalkozói igazolvánnyal rendelkező mester a hatályos jogbszabályokban meghatározott feladatok és tevékenységek elvégzésére jogosult. III. Szakmai követelmények 1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok) Vezetői feladatok – felelős műszaki vezető „C” kategóriában (mindenkor a hatályos jogszabályok alapján) által ellátandó feladatok, – építésvezetői feladatok (mindenkor a hatályos jogszabályok alapján), – építésszervezési feladatok, – költségvetés készítése, – építési munkák tervdokumentációinak tartalma és értelmezése. Mester szintű szakirányú munkák elvégzése – a jogszabályi előírások által engedélyezett méretű épületek helyének és egyes épület szerkezeteinek vízszintes és magassági kitűzése, alapozási és földmunkák elvégzése,
– az épületszerkezetek megépítéséhez szükséges építési segédszerkezetek elkészítése (állványok, zsaluzatok), – különböző fajta habarcsok és betonok készítésének és bedolgozásának szabályai, eszközei és gépei, – a kivitelezési munkáknál gépkezelői képesítéshez nem kötött gépek, berendezések kezelése és karbantartása, – vasbeton-szerelési munkák vasalásának elkészítése, – síkalapozások elkészítése különböző anyagokból, – nedvesség elleni szigetelések elkészítése, – falszerkezetek elkészítése hagyományos és korszerű anyagokból, – nyílásáthidalók, koszorúk, födémek elkészítése, – erkélyek és párkányok készítése, – lépcsőszerkezetek építése, – nyílászárok és egyéb épületszerkezetek elhelyezési munkái, – tetőszerkezetek és kemény fedések kialakítása, – külső és belső felületképzések készítése, – kőműves munkaterületéhez tartozó hőszigetelési, vízszigetelési munkák elkészítése, – burkolatok aljzatainak elkészítése, – hidegburkolatok készítése lapokból, vízszintes és függőleges felületen, – fent felsorolt munkák elvégzése új, átalakítási, felújítási és karbantartási munkáknál, – a szakma területéhez tartozó bontási munkák elvégzése. 2. Követelmények 2.1. Általános szakmai elvárások A mesterjelölt – a javító-karbantartó tevékenység vonatkozásában ismerje a következő építőipari kivitelezési értelmező rendelkezéseket: építési munkahely, építési napló, építési szakmunka, építési szerelési munka, építőipari kivitelező tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető, kivitelező, műszaki ellenőr, – ismerje és tudja értelmezni a kőműves szakmában általánosan használt alapfogalmakat, az alkalmazott kémiai, fizikai, matematikai, mechanikai, hőtechnikai ismereteket és mértékegységeket, – ismerje és tudja kiválasztani, alkalmazni és karbantartani az adott munkafolyamat elvégzéséhez szükséges szerszámokat és eszközöket, – ismerje, tudja értelmezni az építési munkák tervdokumentációinak tartalmát és tudja alkalmazni a kőműves szakmával kapcsolatos tervfajták utasításait, – ismerje a következő építési szervezési tevékenységeket: szállítási, segédüzem szervezési, víz- és energiaellátási, gépesítési, organizációs tervezési, előkészítési, felvonulási, gazdasági műszaki ügyviteli és ütemezési, – ismerje és tudja csoportosítani az építőipari állványokat, – ismerje a hagyományos zsaluzatok főbb szerkezeti elemeit, azok rendeltetését, és alkalmazza azokat a készítés során (alap, lábazat, áthidaló, koszorú, sík vasbeton lemez stb.), – ismerje a betonok, habarcsok összetételét, készítésük módját és bedolgozásának előírásait, – ismerje a gyártási, szerelési műveleteket egyszerű szerkezetek esetén, – ismerje a szigetelőanyagokat, alkalmazási területüket, a szigetelések technológiai menetét, – ismerje a tégla és falidom-kötések szabályait, az alkalmazott anyagok fontosabb jellemzőit, – ismerje a nyílásáthidalók, koszorúk, födémek, erkélyek és párkányok szerepét, az alkalmazott anyagaikat, szerkezeti megoldásaikat, továbbá készítésük technológiai sorrendjét, – ismerje a nyílászárók szerepét, fő részeit, és tudja fajtáit, rajzi jelölésüket, elhelyezésük módját, a tetőszerkezeteket és fő részeit, a keménytető-fedések anyagait,
– ismerje a külső és belső felületképzések alkalmazott anyagainak jellemzőit, felhasználásuk módját; értse meg és alkalmazza – a választott anyagtól függően –, a helyes technológiai sorrendet és a vonatkozó minőségi előírásokat, – ismerje a hőszigetelő anyagokat, és alkalmazza az egyes szerkezetek előkészítésénél, – ismerje a hidegburkolat anyagait, készítésük módját különböző ágyazó anyagok esetén, – ismerje a bontási munkák megkezdése előtt elvégzendő feladatokat, az előkészítő munkálatokat, a bontás helyes technológiai sorrendjét és megvalósítását, – ismerje és tudatosan alkalmazza a szakmában előforduló munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírásokat és tudnivalókat, – ismerje az épületdiagnosztika célját és területeit, – ismerje a fenntartási, felújítási munkákat, – ismerje a tevékenységi körének megfelelő szabványokat, – ismerje a minőségbiztosítási előírásokat, – a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében tudjon környezetkímélő módon dolgozni. 2.2 Szakmai elméleti követelmények A mesterjelölt ismerje – a kőműves szakma tevékenységi körét, munkaterületeit, – a kőműves munka végzéséhez szükséges szerszámokat és eszközöket, – az építés során használt anyagok fel- és lerakásának, tárolásának módjait, – a mészoltás menetét, „kövér” vagy „sovány” mész fogalmát, – az oltott és zsákos mész tárolásának módját (mészhidrát jellemző tulajdonságait, felhasználás módját), – a kőműves mesteri munkákkal kapcsolatos minőségi követelményeket. A szakma mester-szintű gyakorlása feltételezi továbbá az általános műveltség részét képező, a következő tantárgyak keretébe tartozó alapismeretek megszerzését, felfrissítését: Matematikából: – a munkavégzés közben szükséges szakmai számítások elvégzéséhez szükséges matematikai ismeretek. Fizikából: – alapfokú statikai ismeretek, – mechanikai ismeretek, – hőtani alapismeretek, az épületszerkezet és az alkalmazott anyagok figyelembevételével, a „k” tényező jelentősége, – hangtani alapismeretek (hangvezető, hangcsillapító és akusztikai tulajdonságok figyelembevételével), – halmazállapot, – szilárd testek jellemzői és tulajdonságai, – elektromossági alapismeretek, – fizikai alapfogalmak: térfogat, testsűrűség stb., – épületfizikai alapfogalmak: páraátbocsátás, hőátbocsátás stb. Kémiából: – vegyületek, keverékek, – savak, sók, lúgok, – olajok, zsírok, – mész, cement, gipsz, – kötés közben végbemenő folyamatok, – fémek tulajdonságai, – műanyagok, azok tulajdonságai, – korrózió, oxidáció, – az építőanyagok kémiai tulajdonságai. Biológiából
– az emberi test felépítése, – érzékszervek, – idegrendszer, – izületek, – légzőszerv, – szív és érrendszeri munkaártalmak, – élvezeti ártalmak (dohányzás, alkohol). 2.3. Szakmai gyakorlati követelmények A mesterjelölt tudja megtervezni és végrehajtani egy szakmai feladat megvalósítását. Tudja elvégezni, illetve elvégeztetni annak műveleteit, részműveleteit. A mesterjelölt mesterszinten tudja és alkalmazza – a munka végzéséhez szükséges szerszámok kiválasztását, – a megfelelő anyagok kiválasztását, mennyiségi meghatározását, – a fehér mészhabarcs készítését, – a „kövér” és „sovány” mészhabarcs használatát, – a falazó és vakolóhabarcs készítését, – a síkok kitűzését, – az egyszerű vakolatok készítését, – az aljzatbeton készítését, – kisebb felületű padló és falburkolat készítését, – tégla és falidom-kötések szabályait, alkalmazását, – a kisbak állvány készítését, – falazat készítését kisméretű téglából, – a fal vízszintes és függőleges helyzetének ellenőrzését, – a vonatkozó minőségi előírások alkalmazását, – megfelelő minőségű vakolóhabarcs készítését, – az egyszerű rabic-munkák készítését, – a tervben megadott padlómagasság kitűzését, – az adott burkolat alá megfelelő aljzatbeton készítését, – a nyílt hibák felismerését és kijavítását, – a kő és vegyes-anyagú falak készítését, – szerkezeti és válaszfalak készítését, – a nyílászáró szerkezetek helyének kitűzését, – az áthidaló gerendák elhelyezését, – a boltozatok építését és szabályait, – az egyszerű munkahelyi minőségvizsgálatok elvégzését, különböző falazatokkal szemben, – belső vakolat készítését mennyezeten és oldalfalon a technológiai folyamatok betartásával, – élek, zugok, hajlatok készítését, – gépi vakolatok ismerete, alkalmazása, – nyílászáró szerkezetek kiválasztását rajz alapján, – egyszerű vasbeton szerkezetek készítését, utókezelését, – egyszerű lépcső zsaluzatának készítését, – területfelméréssel kapcsolatos számításokat, – az állványvizsgálattal kapcsolatos munkákat, – különböző homlokzatvakolatok készítését, – a homlokzati burkolatok készítését, – a kidugó-állványok és létraállványok megépítését, – a balesetvédelmi előírásoknak megfelelő anyagtárolási szabályokat az állványokon, – a munka megszervezését, – a munka ütemezését,
– a különböző lábazatok készítését, vakolását, – vasbetonszerelés: vashajlítás, darabolás, nyíróvasak szerepét, helyét, – egyszerűbb nedvesség elleni szigetelést, – a szigetelés készítésével kapcsolatos előírások alkalmazását, – a kőművesmesteri alapműveletek elvégzését, ehhez szükséges eszközök, szerszámok kiválasztását és azok szakszerű használatát, – anyagok felismerését, kiválasztását a felhasználás figyelembevételével, – az egyes anyagok fogását, darabolását, forgatását, – a következő alapműveletek elvégzését: = habarcs terítés, = habarcs felcsapás, = habarcs felhúzás, = habarcs simítás, = téglahasítás, = függőzés, = vízszintezés, – tégla és falidom-kötésekkel kapcsolatos alapműveletek végzését, – a kitűzés alapműveleteinek elvégzését az ehhez szükséges eszközök használatát, a zsinórfeszítését, függőzést és tömlős vízmérték használatát, – a falazással kapcsolatos alapműveletek elvégzését, sorvezető léc készítése, hézagok kialakítása, – vakolással, rabicolással kapcsolatos műveletek elvégzését, – aljzatbeton készítésének alapműveleteit, ehhez szükséges szerszámok, eszközök kiválasztását, és szakszerű használatát, – belső vakolatok és felületképzések alapműveleteinek végzését az ehhez szükséges szerszámok kiválasztását és szakszerű használatát, gépi és kézi vakolás esetén, – burkolási munkák alapműveleteinek végzését a megfelelő eszközök és szerszámok szakszerű használatával, – utólagos nyílászárók szakszerű elhelyezését, – külső vakolatok végzését hagyományos és korszerű vakolatok alkalmazása esetén, az ehhez szükséges szerszámok szakszerű használatát, – külső és belső vakolatok, hagyományos és korszerű anyagok alkalmazása esetén anyagszükséglet számítását, – a vízszintes és függőleges kitűzését, ezek leolvasását a tervrajzról, jelölésüket talajon, zsinórállványon és az épületen, – a vasszerelés műveleteit: leszabás, hajlítás, szerelés a műszaki terv előírásai szerint, – a beton tömörítését és utókezelését, – az összes munkatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat és szabályokat, a szükséges egyéni védőeszköz kiválasztását és használatát, – az épületdiagnosztikai vizsgálatok elvégzését, szükség szerint szakértő bevonásával, – az épületkárosodások okait feltárni, csoportosításukat elvégezni azok megjelenési formáinak szemrevételezése alapján, – épületfenntartási munkák (alap, szigetelés, kémény stb.) végzését. A mesterjelölt részt tudjon venni az épület előállításához, javításához szükséges, az alábbiakban felsorolt technológiai folyamatok megvalósításában, a szakmai körbe eső műveletek, munkafolyamatok előkészítése és elvégzése, vagy irányítása, ellenőrzése és szervezése útján: Kitűzési módok és lépései: – ismerje a kitűzéshez szükséges tervrajzokat, – tudja az alappontok és méretek meghatározását, – ismerje a kitűzés egyszerű eszközeit és műszereit,
– tudjon kitűzni egy egyszerű épületet. A kőművesmesteri munkák technológiai folyamatai területén – tudja a földmunkák szakszerű előkészítését és azok sorrendben történő elvégzését, – tudja az anyag-előkészítés, beton és habarcskészítés folyamatát, – ismerje az alapozás fajtáit, azok alkalmazási módjait, – tudja a falazási technológiát, hagyományos és korszerű téglák alkalmazása esetén, – ismerje a vakolatok és felületképzések hagyományos és korszerű folyamatait, – tudja a homlokzatképzés folyamatát, – tudjon elhelyezni utólagosan nyílászárót (ajtó, ablak, kapuk) technológiai előírások alapján, – legyen képes egyszerű burkolatot és rabicot készíteni, – tudjon rajz alapján árajánlatot és költségvetést készíteni. Szilikát alapú anyagokból készülő szerkezetek technológiai folyamata területén: – tudjon könnyűbeton elemekből teherhordó és térelhatároló szerkezetet építeni, – tudja a gipsz válaszfalelemek építési menetét, – ismerje az építőlemezekből szerelt térelválasztó szerkezetek munkafolyamatát, – tudja a műanyagvakolatok alkalmazásának feltételeit, technológiai sorrendjét. Elvárt a kőművesmesteri munkával kapcsolatos rokon szakmák egyszerűbb technológiai folyamatainak ismerete: – épületek talaj és nedvesség elleni szigetelése, – kőfaragó munka, – épületburkoló munkák, – beton és műkőkészítési munkák, – épületszerkezettel kapcsolatos hő- és hangszigetelő munkák, – zsaluzási, állványozási és dúcolási munkák, – felületképzési munkák, – vasbeton készítési munkák, – hagyományos és korszerű tetőfedési munkák. Elvárt, hogy a mesterjelölt tudja a fentiekben felsorolt folyamatokon belül a munkában résztvevőket irányítani, ellenőrizni. A kitűzési munkafolyamatokon belül elvárt ismeretek: – kitűzéshez szükséges tervek kiválasztása és azok tartalmi értelmezése, – kiindulópontok (függőleges és vízszintes) meghatározása, épületek főbb pontjainak kitűzése, zsinórállás felállítása, főbb méretek felhordása, – kitűzés egyszerű eszközökkel a munkafolyamatok sorrendjében: = földmunkák és alapozási munkák kitűzése, = főfalak, födémek, koszorúk kitűzése, = áthidaló és falegyen meghatározása, = nyílászárók kitűzése, = lépcsők, alátámasztó állványok és zsaluzatok kimérése és helyének meghatározása. A kőműves mesteri munkához tartozó technológiai folyamatokon belül elvárt ismeretek: – anyagelőkészítés = falazóhabarcs, vakoló és ágyazó, burkoló mész és cementhabarcsok készítése, betonok készítése meghatározott minőségben, adalékszerek adagolása meghatározott minőségben, felületképző különleges habarcsok kiválasztása, gipsz és perlithabarcsok készítése; – földmunka = terv szerinti terep-előkészítés, alapárok, pincetömb, pilléralapok kiemelése, = földvisszatöltés és tömörítés; – alapozás = terv szerinti alapozás készítése betonból, kőből, téglából, helyszínen betonozott vagy előre gyártott kútalap süllyesztése, gerendarács készítése;
– falazatok = a terv és műszaki leírás szerint alkalmazott falazó-elemekből, meghatározott méretben és kialakításban teherhordó, térelhatároló szerkezetek falazása, = hagyományos és korszerű kémények (Schiedel) szellőzők építése, = kőfalak és kőburkolatokkal együtt készített falazatok készítése; – belső vakolatok, felületképzések = hagyományos mész és cement-habarcsvakolat készítése, új és korszerű (szárazvakolat), perlit és gipszvakolatok készítése, = vízzáró vakolatok készítése, meglévő vakolatok szakszerű javítása, pótlása; = homlokzatképzés: = hagyományos, egy vagy több rétegű homlokzatképzések, kőporos vakolatok különböző felületi megoldással, hőszigetelt homlokzatvakolatok készítése, = nyerstégla (klinker), kőburkolat készítése; – elhelyezések = homlokzaton vagy belső térben fa, fém vagy bármilyen anyagból készült szerkezetek, terv és műszaki leírás szerinti építés menetében való vagy utólagos elhelyezése; – rabicolások = cement és gipsz-rabic készítése, függőleges, vízszintes, sík vagy íves felületen; – burkolatok = épület külső hő és hangszigetelő burkolása belső padlóburkolat és oldalfal készítése; – betonozási munkák = vasalt vagy vasalatlan szerkezeti elemek betonozása. Szilikát alapú anyagokból készülő szerkezetek technológiai folyamatán belül elvárt: – könnyűbeton falazó-elemekből teherhordó és térelhatároló szerkezetek készítése, – gázbeton, YTONG, HABISOL, DURIZOL, kézi falazó-elemekből a terv szerinti méretben teherhordó, térelhatároló és -leválasztó szerkezet építése, – gipsz elemekből válaszfalak építésén belül gipsz-perlit, gipszkarton, albafal és falba kerülő nyílászárók szakszerű rögzítése a tervben előírtak szerint, – építőlemezekből készülő álmennyezet esetén gipsz, gipszkarton, cement, műanyag vagy más anyagokból készülő álmennyezet szerelése a függesztő felerősítésével együtt. Kőművesmesteri munkához tartozó rokon szakmák egyszerűbb technológiai folyamatain belüli munkafolyamatok: – vízszigetelő munka esetén = tudja kiválasztani a talajvíz, talajpára elleni szigeteléshez szükséges anyagokat, eszközöket, = tudja elvégezni egyszerűbb függőleges és vízszintes szigetelési munkát hagyományos és korszerű anyagokkal; – épületburkoló munka esetén = tudjon glettelt és simított felületet készíteni vízszintes és függőleges felületen, téglaburkolatot készíteni bármilyen felületen, mozaik és kerámia lapburkolatot készíteni padlón és oldalfalon, = tudjon megfelelő anyagokat kiválasztani felhasználás és igénybevétel szerint (fagyálló, kopásálló), = tudja a munkát végezni és végeztetni, valamint azt szervezni és ellenőrizni; – kőfaragó munka esetén = tudjon önállóan elvégezni vágott, fűrészelt kőből falazatot, oszlopot, lábazatot, = tudjon faragást nem igénylő ciklopfalazatot készíteni tégla vagy beton hátfallal együtt, = ismerje a terméskövek tulajdonságait felhasználás és beépítés szerint (mit hova és hogyan), = tudjon terméskőből járdát építeni, = ismerje és tudja kiválasztani a kőmunkáknál használt eszközöket, kéziszerszámokat;
– beton és műkőkészítési munkák esetén = tudjon helyszínen felhordott műkövet készíteni bármilyen felületen különböző felületi megmunkálással, profil kialakítása nélkül, = tudja elhelyezni az előre gyártott műkőelemeket; – épületszerkezettel kapcsolatos hő és hangszigetelő munkák esetén = tudja elkészíteni az épületek és szerkezetek szigetelő munkáit (koszorúk, födémek, aljzatok és falszerkezetek esetén) a munka folyamatában vagy utólagosan; – zsaluzási, állványozási és dúcolási munkák esetén = tudja elkészíteni az egyszerűbb kiváltások dúcolatait, azok felállítását, földmunkák egyszerű dúcolásainak elkészítését (alapárok és pincetömb esetén), = tudjon zsaluzatot készíteni a kőműves mesteri munka folyamatos végzéséhez szükséges esetekben, = nyíláskiváltók, áthidalások készítése 2 m-ig, = kisebb monolit szerkezet zsaluzata, = egyenes-karú lépcső zsaluzata, legfeljebb egy szintkülönbség esetén, = lábazatok zsaluzatának elkészítése; = tudjon elkészíteni a munkához szükséges = kis és nagy bakállványt, = talpaslétra-állványt, = homlokzati létraállványt, = cső és modulállványt, a rendeletekben meghatározott magasságig; – felületképzési munkák esetén = tudjon glettelt felületet készíteni különböző glett-anyagok alkalmazásával, = tudja az egyszerűbb fehérmunkák menetét, készítését és gipszvakolat készítését technológiai folyamatok szerint; – vasbetonkészítés esetén = tudja a betonacélok terv alapján történő = kiválasztását minőség szerint, = méretre vágását, = hajlítását, = szerelését; = tudja a koszorúk, lemezek és egyszerűbb áthidalók vasszerelésének szakszerű elkészítését, betonozását, utókezelését a vb. tervek alapján, egyszerű vb. elemek előregyártása és elhelyezése; – hagyományos és korszerű tetőfedési munkák esetén = ismerje és tudja alkalmazni a különböző tetőfedési módokat, anyagokat, = tudja a faragás-vágás, él és gerincképzés, valamint a habarcsolás elkészítésének módjait. Elvárt a munka és technológiai folyamatok végzéséhez szükséges – külön végzettséget nem igénylő – gépek, gépi meghajtású kézi és gépi berendezések: – kiválasztása, kezelése, karbantartása az alábbi csoportosítás szerint = tudja kiválasztani és kezelni a munkavégzéshez szükséges gépet, berendezést: = betonkeverő 300 liter alatt, = habarcskeverő 300 liter alatt, = habarcsszivattyú, = építési felvonó 150 kg emelőképességig, = légsűrítő 10 m /ó teljesítményig, = vibrátorok, = szállítószalagok, = szalagfűrész, körfűrész, = műanyagtárcsás darabológép; = tudja kiválasztani, kezelni és karbantartani: 3
= kézi fúrógép, = kézi ütve-fúró, = kézi horonymaró, = kézi csiszoló, = kézi körfűrész, = kézi és állványos kőlapvágó; = tudjon a gépek kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokról és ide vonatkozó szabályokról azok betartásáról rendszeres ellenőrzéséről. A munka- és technológiai folyamatok végzéséhez szükséges, de kezelői vizsgához kötött gépek kiválasztásánál elvi ismeret alapján: – tudja az alábbiak alkalmazását irányítani és ellenőrizni = betonkeverő 300 liter felett, = habarcskeverő 300 liter felett, = mobil betonüzem egységeivel együtt, = habarcskeverő telep egységeivel együtt, = felvonó 150 kg teherbírás felett, = betonszállító konténerek. A munkafolyamatok végzéséhez szükséges, valamennyi kéziszerszámot képes legyen – kiválasztani, kezelni, karbantartani. A munka és technológiai folyamatok végzéséhez szükséges segédberendezéseket és állványokat – képes legyen meghatározni és a munkavégzés biztonsága szempontjából ellenőrizni. A munka és technológiai folyamatok végrehajtásához szükséges kitűzést és mérést: – tudja végrehajtani függetlenül attól, hogy saját vagy más munkacsoport munkavégzéséhez van rá szükség, – tudja elvégezni az alábbi műveleteket: = hosszúság, szélesség, vastagság, = tengelyek kitűzése, nyílásméret, pillérméret, = lejtések meghatározása, = íves felületek kitűzése, felületi síkok meghatározása, = magassági mérések végrehajtása, = burkolatok felületi kiosztása, = sorbeosztás, csempeburkolat meghatározása; A munka és technológiai menetében tudja: – a végrehajtást ellenőrizni; – a munkahibákat és annak következményeit meghatározni; – az elvégzett munka minőségét meghatározni, a munkanormák figyelembevételével; – az összetettebb szerkezetek építésének, szerelésének, javításának műveleti sorrendjét meghatározni; – műszaki rajz alapján alapműveletekre bontani; – a munkát és munkaterületet önállóan szervezni; – a műveletek elvégzéséhez szükséges időt meghatározni a következők szerint: = műszaki terveket értelmezni, abból a munkát meghatározni a következő tervek alapján: = építész, = statikus, = épületgépész, = villamos, és ezekhez kapcsolt = költségvetés és = műszaki leírás alapján,
= az elvégezendő munkafolyamatokhoz időbeosztást készíteni a különböző munkacsoportoknak, = figyelemmel a különböző tevékenységek biztonságos végzésére. Elvárt a fentiekben felsorolt munkafolyamatoknál használt anyagok, segédanyagok felismerése, megnevezése, a rajtuk található jelzések értelmezése, minőségi hibák felismerése, meghatározása: – segédanyagok, – nyersanyagok és félkész termékek, – keverékek, – beépítendő, előre gyártott szerkezetek. A fentiekben felsorolt munkafolyamatoknál használt minőségellenőrzés érdekében a mesterjelölt: – tudja az anyagok munkahelyi vizsgálatának menetét, elvégzését, = szemszerkezet összetétel, = agyag-iszap tartalom vizsgálat menete, = konzisztencia vizsgálat keverékeknél, = méretellenőrzés; – tudja a laboratóriumi vizsgálat végzéséhez = a mintavétel rendelkezésre bocsátását az anyagból, = a próbatestek készítését. A fentiekben felsorolt folyamatok során előállított termékekből: – tudja kiválasztani = a selejtet, valamint tudjon selejt-okot meghatározni; – tudjon következtetni a felhasznált anyagok = hiányosságából, = munkavégzési hiányosságokból, = utókezelési hiányosságokból arra, hogy a szakmák helytelen kapcsolódásából következik-e be. Elvárt, hogy a mesterjelölt tudja az építési területre és a szakmára vonatkozó munkavédelmi és higiéniai szabályokat alkalmazni, betartani, betartatni, így különösen – kockázatok megállapítása, – védőberendezések kialakítása és használata, – tűzrendészeti előírások ismerete és betartása, – környezetvédelmi előírások ismerete és betartása. A rendelkezésre álló utasítások alapján a feladatkörbe tartozó, a munkával kapcsolatos, az alábbiakban felsorolt feladatokat tudja önállóan elvégezni: – tudjon kivitelezéshez szükséges részletrajzokat készíteni, – tudjon tervet olvasni, – tudja meghatározni rajz alapján az anyagszükségletet, – tudjon egyszerű eszközökkel épületet kitűzni, – tudjon méreteket, pontokat rögzíteni, – tudja ellenőrizni a munkatárgy méreteit, – tudjon minőségi követelményeket elvégezni, – tudjon épületdiagnosztikai vizsgálatokat végezni, szükség szerint szakértővel együtt, – tudjon épület-fenntartási munkákat végezni. IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje A mesterjelöltnek a mestervizsga bizottság előtt kell felkészültségéről, gyakorlati tudásáról. A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
számot
adnia
elméleti
– elsajátította-e a kőműves tevékenység mesterszinten történő gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, valamint a vállalkozása vezetéséhez szükséges vállalkozási, illetve a tanulóképzéshez szükséges pedagógiai ismereteket, – rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, – mindezek birtokában képes-e munkáját mester színvonalon önállóan végezni. A mestervizsga részei – vállalkozási ismeretek (általános gazdasági, alapvető jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga, – pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga, – szakmai gyakorlati vizsga (2 nap), – szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga (2 napos írásbeli, 1 nap szóbeli). A mestervizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egységes szerkezetbe foglalt Mestervizsga Szabályzata alapján kell megszervezni és lebonyolítani. Megjegyzés: A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszerét e melléklet a 7. látszerész mestervizsga szint és szakmai követelményeket követően tartalmazza. 1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek a szakmunkásvizsgánál magasabb fokú szakmai tudást igénylő vizsgamunkát kell készítenie. A vizsga időtartama 2 Ű 8 óra. A vizsga helyét és feladatokat a mestervizsga bizottság jelöli ki az előre előkészített feladatok közül, az alábbi komplex megközelítésben – felmenőfal falazás kisméretű tömör téglából, különböző szögű falsarkok készítésével, – válaszfal falazás különböző válaszfal elemekből, ajtóelhelyezéssel együtt, – különböző típusú és méretű kéménypillér falazása, hagyományos és korszerű, – szintvonal meghatározása különböző burkolatfajták esetén, aljzatbeton készítés, – nyílászáró szerkezetek helyének kitűzése és elhelyezése, munkafolyamatokkal együtt, vagy utólagosan az előírt technológia szerint, – soros vagy váltósoros kőfal, ciklop lábazati fal falazása, – vasbeton áthidaló, lemez, konzol zsaluzatának készítése és vasalatának legyártása, szerelése, – boltövek, boltozatok falazása, az ehhez szükséges sablonok készítésével együtt, – hagyományos és korszerű homlokzatvakolat készítése. A gyakorlati vizsga általában épületen meghatározott munkafolyamatok végzésével és tanműhelyben (vizsgacentrumban) kerül lebonyolításra, produktív és improduktív módon. A mestervizsga bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, a tárgyi feltételeket, a kifogástalan minőségű anyagokat, eszközöket és gépi berendezéseket, valamint az előírás szerinti munka-, egészségügyi- és higiéniai feltételeket. A munkák megkezdése előtt minden esetben a résztvevőket balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati vizsga értékelése a mestervizsga bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladatteljesítés alapján bírálja el. Annak a mesterjelöltnek a minősítése „nem felelt meg”, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 60%-át. 2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga a meghatározott vizsgatantárgyak követelményrendszerére épül, és mint ilyen a legfontosabb tudnivalók ismeretét kéri számon. Az írásbeli vizsgafeladatot az előre elkészített és titkosan kezelt feladatok közül a vizsgabizottság elnöke az írásbeli vizsga megkezdése előtt jelöli ki. Helye a mestervizsga bizottság által célszerűen megválasztott helyiség, időtartama 2 Ű 360 perc. 1. nap: komplex feladatsor megoldása, összesen: 360 perc. 2. nap: részletrajzok elkészítése, anyagszükséglet számítása, költségvetés-árajánlat elkészítése, összesen: 360 perc. Az írásbeli vizsga értékelése a mestervizsga bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. „Megfelelt” minősítést kaphat az a mesterjelölt, aki mind a két vizsganap a feladatokra adható pontszámok legalább 60%-át teljesítette. Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által elfogadott helyszín. A kihúzott tétel feldolgozásához 15–20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A vizsgáztatás folyamatosan történik, melynek időtartama kb. 15 perc/fő. A vizsgarész a következő tantárgyakból, illetve témakörökből áll: – szakismeret, – anyagismeret, – szilárdságtan, – munka- és egészségügyi, – szervezési ismeretek, A szóbeli vizsgán a mesterjelölt önállóan számol be felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a mesterjelölt elakad feleletében, illetve, ha az orientálás feltétlenül szükséges. Amint a mesterjelölt feleletét befejezte, a vizsgabizottságnak joga van a húzott tételanyagon felül, de a szakma tevékenység-, illetve tárgykörébe tartozó további kiegészítő kérdéseket is feltenni, az objektívebb értékelés és minősítés érdekében. A kapott válaszokat a vizsgabizottság tagjai önállóan értékelik, majd értékeléseiket egyeztetik. 3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei Felmentés a mestervizsga szakmai vizsgarészei alól nem adható. ***
