TÉMAKÖR Az ember és állat közötti alapvető különbség A vallás kialakulása és a vallás nagy témakörei A kinyilatkoztatás szükségessége
Az emberi spiritualitás
Az új ateizmus
és a vallás
dr. Szalai András, MEKDSZ Grund (201)6
1
2
ember vs. állat Fejlődéslélektan: ember és állat közti különbség nem csupán fokozati, hanem minőségi.
Ember és vallásosság A spiritualitás (fejlődés)lélektani megközelítésben
3
Az állat csak ösztönös, csak utánoz; nem tud figyelmet irányítani, elvonatkoztatni; tanulni
és tudást tovább adni a következő nemzedéknek.
4
jelentéstulajdonítás Az ember agyi képessége a jelentéstulajdonítás, a szimbolizmus. A jel önmagán túl mutat, értelme átvitt, elvont:
jelentéstulajdonítás Az ember agyi képessége a jelentéstulajdonítás, a szimbolizmus. A jel önmagán túl mutat, értelme átvitt, elvont:
•
gesztus, mimika, szó
•
gesztus, mimika, szó
•
emlékezet, tanulás és tanítás
•
emlékezet, tanulás és tanítás
•
végül művészet, írás, kultúra…
•
végül művészet, írás, kultúra…
5
6
jelentéstulajdonítás
jelentéstulajdonítás
Az ember agyi képessége a jelentéstulajdonítás, a szimbolizmus. A jel önmagán túl mutat, értelme átvitt, elvont:
Az ember agyi képessége a jelentéstulajdonítás, a szimbolizmus. A jel önmagán túl mutat, értelme átvitt, elvont:
•
gesztus, mimika, szó
•
gesztus, mimika, szó
•
emlékezet, tanulás és tanítás
•
emlékezet, tanulás és tanítás
•
végül művészet, írás, kultúra…
•
végül művészet, írás, kultúra…
7
8
szándéktulajdonítás A tudatelmélet szerint az embertárs viselkedésének értelmezési mechanizmusa a szándéktulajdonítás (mentalizmus).
jeltulajdonítás Az egzisztenciális tudatelmélet szerint az agy a természeti jelenségeket és életeseményeket is jelként, üzenetként képes kezelni, főleg tudatos lelkiismereti válság, érdek, vágy, félelem esetén.
Agyunk a megfigyelhető eseményeket megfigyelhetetlen szándékokhoz kapcsolja.
Babona? Istenélmény?
9
10
megküzdés Az emberek megkérdezhetők, de egyes természeti jelenségek és életesemények nem kontrollálhatók (villámcsapás, baleset, betegség, öregedés, halál). Mégis mögöttük okot / akaratot / rendet / célt látva könnyebb velük megküzdeni.
A vallások világa Nagy témák és általános sajátságok
11
12
erők és istenek Az egzisztenciális függés és a jó- vagy rosszindulatú szellemi lények jelenlétének tudata együtt vezetett a
erők és istenek Az egzisztenciális függés és a jó- vagy rosszindulatú szellemi lények jelenlétének tudata együtt vezetett a
•
természeti, társadalmi, lélektani jelenségek
•
természeti, társadalmi, lélektani jelenségek
•
megszemélyesítéséhez és istenként való tiszteletéhez (rítus).
•
megszemélyesítéséhez és istenként való tiszteletéhez (rítus).
13
14
rend vagy káosz
rend vagy káosz
Az ember nem viseli el a káoszt. Rend és káosz a vallásokban mindig harcban áll, és az embernek választania kell közülük.
Az ember nem viseli el a káoszt. Rend és káosz a vallásokban mindig harcban áll, és az embernek választania kell közülük.
Minden mindennel összefügg / megfeleltethető. Ennek ismerete és szertartások révén a világrend megőrizhető (papság).
Minden mindennel összefügg / megfeleltethető. Ennek ismerete és szertartások révén a világrend megőrizhető (papság).
15
16
rend vagy káosz
rend vagy káosz
Nem pusztán a valóság két - félelmetes vagy megnyugtató - értelmezése áll szemben: maga a valóság ambivalens.
Nem pusztán a valóság két - félelmetes vagy megnyugtató - értelmezése áll szemben: maga a valóság ambivalens.
A Teremtő Gondviselő létére sincs mindenki számára kényszerítő erejű bizonyíték, csak jelek vagy nyomok. Ezért van szükség a bizalomra.
A Teremtő Gondviselő létére sincs mindenki számára kényszerítő erejű bizonyíték, csak jelek vagy nyomok. Ezért van szükség a bizalomra.
17
18
a sors
a sors
Körülnézve a világban nehéz nem látni a rendet, visszanézve életünkben a szándékot.
Az ateista hiedelemrepertoárja más, de ugyanúgy •
végez jel- és szándéktulajdonítást (babonák)
A sors sok vallásban nem csak emberfeletti, hanem az istenek feletti hatalom is (ananké és a moirák / párkák; karma).
•
tud nála nagyobb hatalomról (sors, szerencse, természeti törvények)
•
át akarja adni magát neki, túllépve önmagán (vö. extrémsportok).
19
20
a sors
A vallások képe az emberfelettiről és a vele való kapcsolat lehetőségéről eltér. Általános
Az ateista hiedelemrepertoárja más, de ugyanúgy •
végez jel- és szándéktulajdonítást (babonák)
•
tud nála nagyobb hatalomról (sors, szerencse, természeti törvények)
•
a viszony
át akarja adni magát neki, túllépve önmagán (vö. extrémsportok).
•
a félelem (vö. ApCsel 17 agnószthó theó)
•
az üzleti szellem (do ut des vö. Jn 13)
•
a mágikus kontrollvágy (vö. 2Móz 3).
21
22
a viszony
a viszony
A vallások képe az emberfelettiről és a vele való kapcsolat lehetőségéről eltér. Általános
A vallások képe az emberfelettiről és a vele való kapcsolat lehetőségéről eltér. Általános
•
a félelem (vö. ApCsel 17 agnószthó theó)
•
a félelem (vö. ApCsel 17 agnószthó theó)
•
az üzleti szellem (do ut des vö. Jn 13)
•
az üzleti szellem (do ut des vö. Jn 13)
•
a mágikus kontrollvágy (vö. 2Móz 3).
•
a mágikus kontrollvágy (vö. 2Móz 3).
23
24
nem diszfunkció Az ember beépített agyi képességei (szimbolizmus, mentalizmus) alapján a vallás az ember számára normális, természetes dolog (nem neurózis, illúzió stb.)
nem csak pszichés Az, hogy tudjuk, hogyan működik az emberi agy, még nem jelenti azt, hogy a vallás csupán az agyműködés terméke. (Ahogy az, hogy tudjuk, hogyan látunk, nem jelenti azt, hogy amit nézünk, biztos nem is létezik, különösen ha nem fér bele a világnézetünkbe.)
Ez még a működési zavarok (pl. babonák) ellenére is így van.
25
26
a probléma… A sokféle istenkép nem lehet mind valóságos: melyik igaz? Logikailag: vagy egyik sem igaz, vagy csak egy lehet teljesen igaz.
A nagy leleplezés Az isteni kinyilatkoztatás szüksége/ssége
27
Tapasztalatilag: egyéni istenképeink rólunk szólnak - Isten szól(t) önmagáról / rólunk?
28
…és a hiány Istennel való kapcsolat és belső átváltozás? Vö. JHVH és Izrael egyedülálló kapcsolata: •
szövetség, együttélés
•
emberré válás és megváltás
•
belső lelki átalakulás, közös jövő stb.
a csoda A transzcendens nem csupán világrendként jelenhet meg, hanem rendkívüli eseményként vagy találkozásként. A csodát mindenki a saját vallási-világképi keretein belül értelmezi: elfogadja / elutasítja.
29
30
…és a krízis
visszatérés Ha ilyenkor eljut az emberhez az Evangélium, akkor hiedelemrendszert válthat.
Amíg az ember valóságértelmezése működik, nem akar rajta változtatni: a saját rendszerében választ kap.
A sors, a szerencse, az ufók, a gravitáció vagy a függőségei helyett az élő Istenre bízhatja önmagát.
A változtatáshoz krízis vezet: egy beszélgetés elvi kihívást jelenthet, de bizonyos élethelyzetek ennél többet követelnek.
Mindenki úton van, és sok út vezet Jézushoz.
31
32
az új ateizmus A vallás nem csupán ostobaság, hanem veszélyes is… Négy Lovasa: Richard Dawkins, Christopher Hitchens (†), Sam Harris, Daniel Dennett
Ateista spiritualitás? Létezik spiritualitás Isten nélkül?
Isten csak a vágyaink kivetülése lenne?
Létezik spiritualitás Isten / emberen túli nélkül? Hangadók vs. átlag.
33
34
az új ateizmus
a 16 alapvető vágy
A vallás nem csupán ostobaság, hanem veszélyes is…
A vallás ui. az ember 16 alapvető vágyáról és értékéről szól.
Négy Lovasa: Richard Dawkins, Christopher Hitchens (†), Sam Harris, Daniel Dennett
Az első igazi tudományos valláslélektani kutatás (1998/2005) kérdőivek faktor analízise alapján (100.000 fő): mi az emberek számára a legfontosabb, mire vágynak,
mi a céljuk?
Létezik spiritualitás Isten / emberen túli nélkül? Hangadók vs. átlag.
35
36
a 16 alapvető vágy Nem tudattalanok. Természetünk legmélyén gyökereznek. Ezek motiválnak minket.
Alapvető vágyaink gyökerei egyetemes értékek: •
túlélés, mozgás, evés, felhalmozás,
•
szerelem, család,
•
kapcsolatok, státusz, elfogadás, tisztelet, függetlenség, hatalom, igazságtétel, tudásvágy, rend, idealizmus
Istenben ezek tökéletes változatát találjuk / látjuk. Istenkeresésünk: vágyés értékrendszerünk? A bibliai istenkép 13/16
csak vágykivetítés? Feuerbach: Az isteneknek emberi sajátságokat tulajdonítunk. Valójában önmagunk idealizált képei. Mi teremtjük őket. Istenképeink csak rólunk szólnak… Tehát Istennek, ha létezne, nem lenne köze hozzánk? Ha köze van, nem létezhet?
37
38
ha evilági lenne…
nem evilági, mégis…
Ha Isten létéről csak érzékszerveinkkel győződhetnénk meg,
Isten nem evilági lény, és az általa belénk teremtett agyi funkciók, értékek és vágyak által kapcsolódhatunk hozzá.
de lényének nem lenne köze a vágyainkhoz, értékeinkhez, sem az agyi funkcióinkhoz,
Ezért van számunkra életbevágó jelentősége Isten létezésének és valódi tulajdonságainak.
akkor a létezésének milyen jelentősége lehetne a számunkra?
39
40
Szakirodalom
KÉRDÉSEK
Michael Cole, Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan
(Osiris, 2006)
Mi az, ami nem hívő ismerősöd életében Istentől van, ezért szép, jó és igaz?
Horváth-Szabó Katalin:
Vallásosság és személyiség
(PPKE-BTK, 2007)
Steven Reiss:
Kulcsár Zsuzsanna: Traumafeldolgozás és vallás The 16 Strivings for God (Mercer University Press, 2015) (Trefort, 2009)
Mi hiányzik neki,
mi távolítja Istentől, hogyan kerülhetne közelebb hozzá?
Letenyei László:
Kulturális antropológia
(Typotex, 2012)
Hogyan fogalmaznád meg magadnak és neki
a Jobb Hírt?
Jack David Ellert: Introducing Anthropology of Religion
(Routledge, 2007)
Szalai András: Neuroteológia (apologia.hu)
41
42
