A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy éa fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij G hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy poatal ólon a Politikai Újdonságokkal együtt 4 pft. vagy 4 Fi. 2 0 kr. uj pénzben. A z előfizetési dij a Vasárnapi Ujság kiadó-hivatalához (egyetem-uteza 4. szám) bérmentve utasitandó.
Az egri mecset-torony.
egyedül csak az építészet terére szorítkozik, de [itt is csak az áta lános alakokra. (Egyúttal a török mecsetek ismertetése, azok építészetének fejlődése és elterjedése). A mohamedán építészet legszebben van a „mecsetekben" Időszámításunk szerint Kr. u. 610-ik évben történt, midőn egy (moshé) kifejlődve. Sem az Izlam, sem művészete nem változott ember az Arábiai sivatagon, hivatva érezte magát „a legfelsőbb Ur meg; állandóság az életök és netovábbjok, s azért a mecset-építé prófétájává lenni, és azon törvényeket, mellyeket Mózes és Krisztus szet alakja is egyforma és következetes. Származását a legrégibb adott, végrehajtani." Ez ember : keresztyén bazilikáktól vette, Mohamed volt. Majd egész Arábia homlokzatához közönségesen egy elfogad á az uj próféta tanait, Mo négyszegű udvar, oszlopos csar hamed tüze felhevité a puszták nokkal van csatolva; sőt maga a népeit, mig végre százezerek vi mecset is több oszlopsorozaton harként özönlöttek az ország ka nyugvó boltivezetes csarnoknak puin ki; s a megijedt szomszéd tekinthető, mellybe a hivők imára népek életének, vagy a kard ha összegyülekeznek. — Az egészet talma vetett véget, vagy elfogad ugy képzelhetjük, mint egy sza ták az uj szentírást, a Koránt; bad téren levő építészeti czifráigy történt, hogy alig mult el 100 zatot, mellyet a mindennapi élet év, s már három világrészen ural től egy falkerités zár el; s épen kodott az Izlam, Herkules oszlo ugy soha sem hiányzik itt a hű pától kezdve egész a Gangesig. sítő szökőkút, valamint az első keresztyén bazilikák előudvaráAz uj vallás az istenitisztelet ban sem hiányzott. Az oldalt álló uj nemét hozta magával; az Ur tornyok (minaret) inkább karcsú tiszteletére és imádására uj alakú magas oszlopokhoz hasonlítanak, épületeket teremtett a művészet mellyek tetejéről hívja össze a is. De a puszták emberei, kik dervis az imádság óráiban a hí most a félvilág uralmát nyerték, veket. Többnyire művészi öszvadak és mii képzettség nélküliek hangzás nélküliek a főépülettel, voltak; s azért azon művészetet, és csak nagyobb mecseteknél, — melly azon időben más tartomá hol több minaret van, — vannak nyokban már érvényességnek ör egyenlően elrendezve. vendett, el kellett sajátitniok, mi mellett mindazáltal nem tévesz Legtöbbnyire nagy kúppal tek el, sajátszerű ízléseiket is ki vannak fedve a mecsetek, de fejezni rajta. Azon müidomok, gyakran kisebb kupfedelek is mellyeket más népektől mintául jönnek elő a mellék boltozatokon. választottak — a római keresz Magukban a kupfedelekben nagy tyén korbeliek voltak, — és az különbséget lehet észre venni, arabok ezek elfogadására annyi mig Európában az egyszerűbb val is inkább k é s z e k voltak, mi ker. byzanfi styl majdnem vál után Mohamed vallása minden tozatlanul megmaradt, addig egyéb vallás közt a keresztyéne Ázsiában a brahmai pagoda-styl EGRI M E C S E T - T O R O N Y . kéhez legközelebb állott, és maga befolyása vehető észre, hol az Krisztus is a „nagy próféta" által prófétának tartatott. Tehát az Izlam egyszerű művészete alapjellemétöl hűtlenül eltér, és pazarul arab elem a római keresztyén művészettel olvadott egybe, és díszített alakokban változik. Gyakran a Hindosztáni vallásos épüle ezen vegyületből nőtték ki magokat az Izlam azon mütörekvései, teken olly nagy csinosságot és szabatosságot veszünk észre, melly mellyek folyton ápolva és nemesítve, nevezetes uj tüneményeket minden ismert építészeti modort felülmúl. hoztak létre. A mohamedán vallás müépitészetének virágzása legnagv A z Izlam, Mohamed vallása, nem tür képeket; a természeti rübben Indiában és Persiában fejlődött ki, hol a tüzes kép. alakok képekben előállítását kárhoztatja. És igy müvészetök szikrája, a művész tudta- s akarata nélkül is életet lehelt a
különösen a hajdani mongol állam tartományaiban nagy számmal annyira nyomták, hogy sokan sorsuk enyhítése tekintetéből izlam vallásra tértek át. találtatnak efféle nagyszerű építészeti remekek. Ezalatt Ferdinánd mindent elkövetett, hogy elvesztett orszá India, Persia, és csaknem egész Ázsia déli része tömve volt már velők, midőn később Európába is átjött az izlam vallás és vele gát visszanyerje, és a törököket kiűzze, de a hadiszerencse nem együtt építészete is, s csakhamar mindenfelé kezdtek épülni a kedvezett neki. Két év múlva ismét személyesen jött Szolimán, T I K ' * 'sctek, s rövid időn Európa egész délkeleti részén a félhold és uralmát Slavoniára is kiterjesztette, valamint, Magyaroszág déliuralkodott. Igv jutott el uráliim hazánkba is, hol máig is láthatunk részére is, Siklós vára elfoglalásával. Több évi hadakozás után kénytelen volt Ferdinánd békét kérni, mit Szolimán :>0,000 arany még nehám nevezetes emléket belőlök. De l á s s u k röviden azon események lánczolatát. miképen ter lefizetése mellett öt évre meg is" adott. (1546.) jedt el e vallás és építészete Európába, és honunkba. Később Temesvárt, Lippát, Csanádot a Körös és Maros, Duna A X I V . század vége felé a mohamedán népfajok egyik legha- Tisza, Dráva és Száva folyamok közti magyar földet, várakat, és talmasbika. — a török nemzet uralmát Kis-Ázsiából Európára városok legnagyobb részét is elfoglalá, Nógrádban pedig Szécsényt is ki akarta terjeszteni, scsakhamar a hajdani keletrómai birodalom és az Ipoly vidékét is meghóditá; igy még csak felső Magyarország nagyobb részét hatalmába hódította, mig végre 1453-ban sikerült kuk-sár, kapuját, — Egert kellé hatalmába kerítenie, hogy az egész e birodalom fővárosát, a hatalmas Konstantinápolyt is elfoglalni, s országot magáénak mondhassa. ez által a keletrómai császárságnak tökéletesen" véget vetni. Most jövünk azon pontra, melly nemcsak Eger, hanem ax Ezen nagyszerű esemény nemcsak a közelebb eső szomszéd egész magyar haza, sőt az egész világtörténetben örök ragyogású országokat, hanem majdnem egész Európa keresztyén népeit is ré- csillagként tündököl. Eger várának 1552 iki hős védelme az, melly -mülethe hozta, s nem is ok nélkül, inert az ozmánok egymásutáni a mohácsi gyászos hanyatlás után ismét legszebb fényben mutatja gyors hódításaik által elbizakodva, nem elégedtek meg azzal, a fel a magyar törhetlen vitézségét. Amint a törökök 1552-ik év mi már birtokukban volt, hanem folytonos hódítási kísérleteket nyarán az erős szolnoki várat, .\yáry Lörincz várnagy örségének tettek Oláh-Erdély- és Magyarország ellen, mig végre II. Mohamed gyáva megszökése következtében, majd minden ellenállás nélkül 1456-ban már Belgrád elfoglalásával akart magának utat törni elfoglalták, a rég óhajtott Eger elfoglalására került a sor. Evégre Magyarországra, de itt, mint tudjuk, olly erős ellenre talált / / « - ide vezette Ali, Amhád basával egyesülten 150 ezernyi seregét. //i/ir t//-\> hogy 24,000 ember veszteséggel volt kénytelen vissza Hogy rnilly hösileg védte magát Eger, Dobó vezérlete alatt, nem vonulni, s egy időre e kedvencz tervéről lemondani. Később kételkedem hogy mindenki előtt ismeretes, mert e fönséges do 1477-beu Erdélybe ismételt, berontásuk alkalmával, Báthory István, logról annyit, s olly terjedelmesen irtak már hazánk jelesebb erdélyi fejedelem által a Kenyérmezőn szinte keményen megveret történetírói s költői, hogy azok után felesleges e magaszto tár tek. — De mindezen nagyobbszerii veszteségeik daczáru is, több gyat itt bővebben megemlíteni. Azért itt csaít azt jegyezzük meg, helyen szüntelen folytatták a támadásokat, s végre is Szolimán hogy az egy hónapnál tovább tartott ostrom alatt iszonyú volt 152l-ben Belgrádot csakugyan bevette, s a várőrséget, — amiatti az öldöklés, a vér patakokban folyt alá, de a magyarok rendület boszuból. hogy követei Magyarországon meggyilkoltattak, mind lenül állottak, mint, a sziklaszál! — Végre a hó és hideg kénytelefelkonczoltatta; eképen nyitva állott előtte az ut Magyarországra. nitették Amhát basát, hogy az ostTommal felhagyjon. Midőn a vá A reá következő években nagyszámú török rabló csordák özönlöt rat elhagyák, felkiáltanak a magyarokhoz : „Ti hősileg védtétek ték el nemcsak Magyarországot, de még Kraint és Karinthiát is. magatokat, legyetek nyugottan, most eltávozunk, de visszatérünk Ez idő tájban épen a legnagyobb pártoskodás és zűrzavar dühön ismét a jövő évben nagyobb erővel!" ^&^ ^^^^ ^ gött az országban (a Zápolya párt): mi SzoUmant arra bírta, hogy 1566-ban Szolimán, aggkorának daczára, hatodszor jott sze ismét uj, és sokkal nagyobb erővel támadja meg Magyarhont, és mélyesen roppant haddal Magyarországra Maximilián ellen, ki már midőn már majd a határon volt, csak akkor rendezett II. Lajos több erősséget visszafoglalt. Föltevé magában, hogy az 1552-iki átalános felkelést, s mintegy 25,000-nyi csekély seregével Mohács egri kudarczot is rettentökép megboszulja. Azonban e tervét ki alatt várta be a hatalmas elluut, kinek 200,000-re ment serege; nem viheté, mert midőn fő seregével előbb Magyarhon nyugati 1526-ban aug 29-én történt a vészteljes csata, melly véres betűk részére menne, hogy ott Szigetvárt elfoglalja, a vitéz Zrint/i Miklós kel van feljegyezve a történelem lapjain; s melly után a szultán által példás hösiséggel védelmezett vár ostromában lelte halálát, s ellenállás nélkül vonulhatott Budáig, sőt egész Győrig, a Duna a fő nélkül maradt török tábor szétoszolván, a tatár csapatok min jobb partján mindent elpusztított, Szeged felé távoztában pedig denfelé nagy pusztításokat vittek véghez. Utódja, fia Szelim lett, ki bal partját is. megelégelvén a hódításokat, haza ment. 1529-évbeu ismét •_'.">().ui)u ember élén látjuk jönni SzoUmant 1596-ban IU. Mohamed szultán 200,000 emberrel szállott tá Zápolya segítségére, ki a szerencsétlen mohácsi csatamezőn csatla borba, de e roppant számú sereg elől kitértek a császáriak, s kozott, hozzá, hogy egyesülten Budát bevegyék, mi daczára Hatvant odahagyták, mellynek sánczai úgyis már az elébbi ostrom Nádasdy Tamás vitéz ellenállásának sikerült is, s Zápolya Szoli kor megrongáltattak, s így akadály nélkül jött Eger alá, a várat mán kezeiből nyerte a koronát, a jelvényekkel együtt, s magát azonnal ostrom alá vette, mellyet ekkor összesen 4000 magyar, jövendőbeli utódaival együtt adófizetésre kötelezte. Innen Szoli német, cseh és belga katonaság, Nyári Pál, Thurn Jakab, és a cseh mán egyenesen Bécs ellen ment, s azt megszállotta, de háromheti Tereeskó vezérlete alatt védelmezett. De más faj, más lélek, inas sikertelen ostrom után visszatért; serege haza menet Alsó-Ausz vezérlet állott most Eger várában, mint ezelőtt 44 évvel, s azért triát, Stájert, Magyar-és Tótországot csaknem egészen kizsák Felső-Magyarország legerősebb védhelyének dőlnie kellett. Bár mányolta, s 80,000 embert hun-zolt rabságra. a vezérek mindent elkövettek rneggátlására. de hasztalan volt, mi 1532-ben ismét nagy sereggel jött Szolimán Ausztria ellen, után a várörség közt pártütök keletkeztek, kik 18 napi ostrom de utjábun Jurisics Miklós Kőszegen *jgy egész hónapig gátolta vi után a várat feladták, hogy vagyonukat s életüket megmentsék. téz ellenállásával; miáltal Ferdinándnak *dég ideje volt nagv Igy jutott végre Eger is a török járom alá, mellynek uralma sereget gyűjteni, készen várta Bécsnél, de a szultán Kőszeg hasz talan ostromán inegboszunkodvun, várakozásuk ellen Stájeror e vidéken majdnem egy századig tartott. A várban és városban szágba tört s azt elpusztítá, és ismét 30,000 emlrert fűzött rabszíjra. minden török lábra áíiittatott. A gunyiratokkal megrakott ke Végre 1541-ben azon szándékkal jött már Szolimán, hogy resztyén egyházakat, félholdas mecsetekké alakiták a dervisek Magyarországot maga számára végkép elfoglalja, s Budát csel által számára; azon a tájékon hol most az érseki lak áll. nagy kolostort bevette. Magyarország fővárosának török várőrizetet, adott, s a emeltek, mit a magyarság „bolondvárnak" nevezett, és a várakat, főtemplomot mecsetté alakíttatta. Az elfoglalt, országrészt 13 fürdőket egészen török modorban építették, csupán az ágostaiak igazgatási kerületre osztotta; mellyeknek székhelyei következük templomát hagyták meg a görögök számára, mi még inai napig is voltak : Buda, Esztergám, Fehérvár, Nógrád, Hatvan, Veszprém, birtokukban van:s igy Egerben és vidékén majdnem végkép kihalt Mohács, Pécs, Szegszárd, Simontornya, Szeged, Pozsega, Szerem; s a katholikus vallás. 4000 ozmán lakott akkor Egerben és számos, mindenhová török hivatalnokokat rakott, kik a budai basa hatósága leginkább kereskedést üzö görög és izlamra áttért keresztyén. 8
m
n
m
alatt állottak, ugyszinte az egész országot török katonasággal E szomorú időknek egy élő emlékét veszik olvasóink az itt gyarmatosította. Ekép hatalmát csaknem az egész országra kiter közlött képpel; egyszersmind egyik legépebb s legszebb példánya jesztette, — mindenfelé épültek a mecsetek, s a szegény népet ez honunkban, azon számtalan építészeti maradványoknak, mellyé-
Iret a fentebb elősorolt siralmas események után, a hazánkat másfél századig birt törökök hátrahagytak. Ott áll még mai napig is, csaknem teljes épségben, a szétdúlt vár omladozó falai alatt, s fényes bádog kúpján a félhold felett, ott diszlik a keresztyénség szent jele is, a mohamedánok feletti diadal emlékéül. A tizennégyszegü, s egészen faragott kövekből épült torony magassága 17 öl s egy láb, alapzatának átmérője 9 ' 9 " , fölül a toronyé 5 ' 6". A bejárás földszint az északi oldalon van, s szük üregében 9 9 csigalépcsőn juthatni fel a már töredezett, 8 hajdan vasrostélylyal környezett erkélyig, a déli oldalon négy egy másfeletti keskeny ablaknyílás szolgáltat világosságot a csigalépcsözetre, képünk is a déli oldalát mutatja. A z erkélyre, melly 13-öl és 1 láb magasságban van, egy ölet meghaladó ajtó szolgál, honnan hajdan a hodsa (egyházfi) kiáltozással adta tadtára a körüllakó hívőknek az imádság óráit. Bádog kúpjával együtt 21 öl és 2 láb magas. E bádog kúppal Pyrker érsek ajándékozá meg, ki egyebek közt ezen történeti s építészeti ritkaságot is meg akará menteni a végenyészettöl. Az egri keresztyének a törökök legyőzése után ezen mecsetben tárták egy ideig istenitiszteletüket; ma már a mecsetnek nyoma sincs s egyedül e torony hirdeti hajdani lételét. Hihető, hogy később szétbontatott, s anyagát más építkezésekre használták fel, s igen valószínű, hogy az átellenben álló irgal inas atyák dÍ9zes temploma is ennek romjaiból épült fel. Zombory
Gutz-láv.
Két festesz. Tél és tavasz két képíró művész, Egymás között örök versenyre kész; A z egyik ifju m é g , kedélyes, gondtalan, A másik ősz öreg mogorva, szótalan. Jön a tavasz, ajkán mosoly s dalok, Ábrándjain mélázva andalog, Hő keble titkos édes vágyaktól dagad S szent tűztől lelkesülve ecsetet ragad. Es fest kies tündéri tájakat : Dús völgyeket, virágos halmokat, Ezüst tavat, arany szegélyű felleget, Szivárványos borút, derengő kék eget. D e ah! mihelyt igéző müve kész, R e á rohan két durva rnüitész, A tüzkedélyü n y á r s a fásult keblű ő s z , Aztán e két ítész : m ű v é s z t , m ü v e t lefőz. S ha a tavasz babéra tépve van, A sápadt arczu tél elősuhan, S mert társa megbuknsán nngy kedvét leli, Titkon minden müvét f e h é r r e meaaeli. S a vén irigy még ollyan szemtelen : Mindenki a b l a k á n á l megjelen, S ígérve nagyszerű ezüstös rajzokat : Mázol silány ecsettel — j é g v i r á g o k a t .
A verseny áll évezrek óta már, És állni f o g , m i g lesz egy napsugár; M e r t mig csak e v i l á g o n két toüvési akad : Irigy vetélkedésnek vége nem szakad! Tihamér.
kisfáim.> Sándor életéhez. 1831-dik év nyarán néhány feledhetetlen napot mulattam Sümegen Kisfaludy Sándornál, akkor még életben levő neje, Sze gedi Róza társaságában. A hajlottkor tulajdona, hogy gondolatai, a jelen helyett többnyire a múlton tévedeznek. Kisfaludy is feltárá előttem gazdag múltját. Én áhítattal hallgatám nemzeti nyel vünk tisztes apostolát, s híven véstem emlékembe. A szó katonai pályája kezdetéről folyt, miről következőket beszélt: Történt, hogy nagybátyja, ha jól emlékszem, Hertelendy Mi h á l y i Lipót-huszár-nlczredes, Erdélyből szabadsággal hazamenvén, Zalamegyében időzött : hol szokott katonás nyers hangon pörölt Kisfaludy Sándor szülőire, hogy mire a s>jk fiúgyermek itt egy más hátán? alig fér már a házba; ki a nagyobbikkal a kuczikból, s akár akar, akár nem, viszi magával katonának, s embert farag belőle.
Kisfaludy Sándor, saját szavai szerint, v o n t a t v a s n a g y o n rosz kedvvel lépett e pályára, mert még öltözetben s e m szenvedhette, ha szorította. É s a független szabad élet eszméi már mélyebb gyökeret vertek volt ifju szivében. De engedett szülői kívánságának. L e v e r t k e d é l y l y e l ment nagybátyja után a z ezredhez. A Királyhágó t e t ő n az erdélyi zord havasok savég nélküli sivatag t-rdük látására nicgborzadott, busán tekinte vissza a magyar föld kies rónáira, áhítat tal borult le az elhagyandó földre. S mint monda, soha azután sem tudott megbarátkozni Erdély bozontos alakjával. A hadfi Udvarhelyszéken, Eteden, egy derék székely faluba lön beszállásolva. Egy este a fárasztó katonai gyakorlat után bá gyadtan dűlt kemény ágyára. Gondolatai busán tévedeztek a Ba laton virányos partjain, Sümeg páratlan kies vidékén, s az a p a i ő s lakon. Felzúdult érzései könycseppekben törtek ki, de gondosan elrejté barczias székely gazdája elöl, mert ez hasonló alkalommal az érzékenykedést katonához illetlennek nevezve, a férfiatlan mó d o t darabosan megrótta volt. Ezalatt felgyülekezett u falusi fiutalság, a székely szokásos fo nóba. A mesemondó, az illy falusi összejövetel múlhatatlan kelléke, a tűzhelyen helyet foglalt s lelkesülten mesélt az őskor harczias, és az ujabb idők szegénylegényie-* jeleneteiről. De mind ez Kisfa* ludyra nem sokat hatott, hanem a mesélőt az ifjak pajzánsága, s a szép székely leányok kelleme mind fölebb hangolák. Kisfaludy figyelni kezd, a mese szövegét átlengö telivér székelj' kifejezések s a felmerült tájszavak kellemes hangzása a búsongó figyelmét hova tovább föl kezdé csigázni. Végre a ..rengeteg" szó, mellyet éltében most hall először, olly kellemesen csenge fülébe, hogy egyszerre felpattant s kéré a mesélötől a „rengeteg" értelme kimagyarázását. Egészen aj, eredeti világ nyílt fel most l e l k e előtt. Ezután szorgal masan eljárt a fonókba, a mesélő mellett a tűzhelyen helyet foglalt irőnnal kezében, s minden ismeretlen szót gondosan feljegyzett. Tavaszra 182 uj magyar szóval gazdagodott tud vágya. Mint Kisfaludy megvalhi, a székely nép egyszerű, érzeményes magyaros költészete örök befolyással v o l t lantjára. S ha verseit e hatás n e m is lenge át, de regéi megírásában sok lehet, a m i t e k e d v e s emléknek köszönhetünk. Újfalvi Sándor.
r«'l*.ö-\ asmeg) ei képek. VI. S z a l o n o k . M a g a s , meredek hegyen fekszik mind a város, mind a jó kar ban l e v ő vár, 1232 lábnyira a tenger szine fölött. A város termés kövekből épült, s repkénynyel befuttatott vakolatlan, ódon házaival az Alpesek alatti Lombardia városaira emlékeztet. Piaczán gyö nyörű szökőkút van, mellynek az egy órai távolságú 1523 l á b magas hegyből vezetett vize, olly üdítő, friss, mint magánál a for rásnál. E vizvezetés, melly ujabban 10,000 ftba került, annál ne vezetesebb, mert a magas hegyről 500 láb mély völgyön vezette tik keresztül. Igen szép itt a gr. Batthyány Kristóf-féle kert és üvegház. Az óriás nagyságú agg fák, ngy illenek ahhoz a régi vár hoz, hogy már a kettő közötti helyes öszhangzat is kellemesen hat a látogatóra. A városban feltűnő a szép stylbeu épült ev. egyház, 28 öl magas, csinos alkatú, bádoggal fedett tornyával, s a katholika egyház, melly valaha Remete Sz. Pál szerzetének tulajdona volt. Ez egyház leginkább mór-izlésü alakjával tűnik fel; belseje remek faragványok s festményekkel ékeskedik, mellyek nem rég fényesen kiujittatván, a szép öszhangzással, s a nem túlzottan fel rakott ékitvények fényével kellemes hatást gyakorolnak a belépőre. Az egyház mellett láthatók romjai a fenébb érintett szerze tesek kolostorának, melly a templommal hason stylben épült; kü lönös i t t , h o g y az ablakok keretei fa helyett — szép vörösségü tégla-anyagból vaunak nagy czifrán égetve. De térjünk kissé a várba. Hosszú, merész ivezeteken nyugvó híd vezet meredek szikla-szakadáson keresztül a v á r felvonó-hidjához. Az első udvar csak annyira téres, hogy négylovas fogat megfordulhat benne. Itt vannak gr. Batthyány Kristóf csaiádának a cselédeinek lakai — d e felét, gr. Batthyány Lajos hajdani birto kát, m u s t az állam bírja. A b e l v á r udvarába, melly alig n é h á n y négyszög «H»"i terü letű — rnagas í v ű kapu vezet; e kapu melleíti talon, n a g y kőtáb lára egy lovag v a n v é s v e d o m b o r m ü b c n , k i n t k feje fölött t e m p l o m -
alak látható; a házzá mellékelt felirat elég felvilágosítási nyújt a fogva. A z ekként megkárosított ujonezok panaszt emelvén a kapitánynál, evigaszt nyerték : „miért nem rakjátok m e g ? " kik is e vigasz teljesítésére vár keletkeztének idejéről s építőjéről. a fiatal Miiét kérték fel. A kérésnek Mile akként felelt meg, miszerint a ga A felirat régi góth betűkben latinul van, s igy hangzik :
rabonczás veteránt nem sokára vizes lepedőben vitték haza B felgyógyulása Potonientis után az ujonezokat nemcsak nem háborította, de a leggondosabban kerülte Inceplum a. is, kivált ha Miiét közel lenni tapasztalta. D. M. CCCC. L. (itt a kő repedezései be vannak vakolva, s a más Mile ugyan ezért a kapitány által azonnal megfenyíttetett, de csak, mint szoktuk mondani : „tessék, lássék" módjára, s i g y megtétetvén a jelen fél sorból álló felírás nem olvasható). — *) tés az ezrednek, Miiét többé semmi bántalom sem érte, sőt az ujonezok ré E vár igen jő karban van. alig látszik meg rajta az enyészet széről hálás elismerés környezte, mert ők ezután nyugottan költhettek el nyoma. boraikat. A városnak mintegy 2000 lakosa közül egy harmada zsidó, a Nem ritka azonban az embereknél az, h o g y maguk a mostohaságok vetik meg a szerencse- s előléptetésnek alapját, s igy történt ez Miiével is. többi csaknem mind tímár, varga és csizmadia. , Ritka erejű karjai a figyelmet még inkább gerjesztek irányában, a igy Szalonokról égiháború s hatalmas zápor között értünk Hocsakhamar kapitánya káplárnak jelelte ki. Sikerült azonban Miiének vala dászon át Rohonczra. A sok szép idő után e kis változás az utazás mint először, ugy másodszor is a kijelelést alázattal megköszönve, magától érdekét csak növelte. elhárítani, de mikor Mile a harmadszori kijelelésre sem vala hajlandó azt el Kohimez meglehetős kiterjedésű város, mintegy 4500 la fogadni, kurta vasra tették, a mi magas termétének nem igen j ó l esett, a káp lár i tisztet tehát elfogadta, s igy tér nyilt előtte katonai érdemszerzésre. E kossal. — A város legnagyobb éke a roppant négyszög alakú Batthyány mellett még mint káplár az ezred énekese is lett; ugyanis mint kaptár (bár féle várkastély 220 szobával. A vár árka szép kertté van vará helvét hitvallást követő), tábori-misék alkalmával, a tábori kápolna elé állván, ő hangoztatta a katholikus ,,Im areznnkra,'* — „ E z nagy szentség," — s zsolva, ugrókutak és szobrokkal. Ez árok kertből meglehetős hosszú „Imádunk szent o s t y a " stb. szivemelő éneket, még pedig ugy, h o g y a négy alagút vezet az ország-ut alatt a kastélytól rézsutirányban fekvő szögben álló, vagy lóháton ülő harczedzett vitézek mindig készek valának, parkba, mellyben az ó franczia ízlésben ültetett százados fasorokon őt az énekben lélekből követni. ( Y t ( t kívelk-tilt.) kivül alig van egyéb nevezetesség. 1805-ik évben Godroiponál a Piave folyón áttört a franczia, és a várost, hol több hadikészlet volt lerakva, váratlan rohammal igyekezett elfoglalni. E város „Mile bácsi.alatt állott Frimont-huszárezredből egy osztály, b . Badák őrnagy vezénylete alatt. egy huszár a m u l t időből. A z őrnagy neki bátorítván huszárjait, el szántan rohantak a kőfal keménységű ellen J ó Nagyvárad városában nem isme ség gyalogságára, melly is előhaladtában retlen a név, melly e czikk élén áll, s min megállapodni kénytelenittetvén, elfogadá a denki érdekkel olvasandja e g y régi magyar csatát. S i m a gyalogságra rohanók között huszár ez életképét. Vitézség, és a hol kell, Mile vala az első, — még pedig olly for j á m b o r s á g , e kettő jellemzi a mivelt világ mán, h o g y ő egyenesen a franczia vezénylő katonáit s e kettő megvolt a magyar hu tábornoknak iram!ott, kinek védelmére ha szárban is, bármint kenték volna is reá a bár több franczia sietett, Mile több csapást barbár nevet azok, a kik féltek tőle. osztva és kapva, különösen midőn a tábor Mile István, született 1770 — 80. közt nok lova ágaskodni kezde, időt nyert j ó l Biharmegye E r - A d o n y nevü helységében; irányzott csapással a tábornok oldalához szülei habár fóldmiveléssel foglalkoztak, a jutni, h o g y az eljajdulva dőlvén le lováról, serdülő ifjút mégis a múzsák templomába szörnyet halva terült a földre. A z uratlan óhajtották volna bevezetni, — e czélból ló a francziák sorára rohanván, rést nyitott elébb az ér-adonyi iskolába küldöttek, de — mit a huszárok felhasználván, az ellen minthogy itt hamar reá unt, vivék a marséget akként nyomták meg, hogy az széj gittaiba; ez sem lévén ínyére, nJegpróbáljelfutván n Piavénak, nagyobb részt felkontaták vele a debreczenit. — A szülői óhajtás ezoitatott, a többi pedig fogságra került. azonban itt is hajótörést szenvedett, mert „No* Andreát Baumkkcher de Szalonok, Comet hoc magnificum opus fortissimum murorum erigi fecimus.
István a debreczeni kollégium falaival sem Károly főherczeg az egész csatát emel bírván megbarátkozni, atyai beleegyezés kedettebb helyről szemlélvén, minthogy nélkül bucsut vőn azoktól, s az iskolai pá Mile fején aebesittetett meg erősen, a vitéz lyát annyi eredménynyel, hogy meglehetős káplárt a főherczeg maga elé hozatván, nagy bctükkeli nyomtatást csak el bírt o l sebeit saját kezeivel kötözé be, s csak ez vasni, megfutván, egyszerre E r - A d o n y ban után küldé kórházba; — hol is dicsőén termett. Atyja, miután minden igyekezeteit nyert sebei miatt vesztegelvén, mint ágy meghiusultaknak tapasztalta, honn m araszban fekvő diszittetett fel az arany érdem MILE ISTVÁN talá. — S igy atyjának lőn segítségére a pénzzel. mezei gazdálkodásban s szőlőmivelésben, minthogy pedig atyja azt, a mit Montebatdó hegyét nagy áldozatokkal mászván meg a magyar sereg, házánál gondosan megtakaríthatott, a nagyváradi piaezra szokta vala eladás Alvinczy tábornok kísérői közt Mile István is volt, kiket a hegy gerinczén a végett beszállítani, többnyire illy Nagyváradra rándulásokban atyjától Ist francziák apró fegyver- s ágyútűzzel fogadván, minthogy a tetemes erővel ván sem maradt el. S im ezen berándul ás volt alapja, az ő későbbi szeren nem mérkőzhettek, összezavarodva nyomultak le a hegyről. Alvinczy, népé cséjének. től elszakadva, egész éjjen át egyedül Mile által ótalmazva, bolygott a he 1790-ik felé a nagyváradi nagy piaezon atyjának búzával rakott sze kere mellett állván, megpillantá a toborzókat. E g y gondolat — s István bú csút vett atyjától, bucsut azon szekértől, mellyen ő annyiszor j ő v e Nagyvá radra; kezet adott — B huszár lett a g r ó f E r d ő d y nevét viselt huszárezredben, örömére a toborzottnak, kik minden fáradság és reábeszélés nélkül páratlan deli ifjút nyertek, örömére önmagának, a mennyiben ezen kézadás által régi óhajtása teljesült! Milc azonban nem maradt sokáig Nagyváradon, hanem az ezredhez rendeltetvén, deli termete, tisztaság- és rendszeretete, józan magaviselete által szerencsés vala elöljárói hajlamát megnyerni, ugy nem különben lelké nek egyenessége által bajtársainak szeretetét kiérdemelni. Nem is érte ő t közvitézi pályáján semmi baj, egyet kivéve. Ugyanis azon században, mellyben Mile szolgált, vala egy igen garabonczás veterán köz vitéz, ki különös hajlandósággal birt, az njonezokat olly formán keseríteni, h o g y t. i. ünnep- s vasárnap elmenvén a korcsmába, ott azon asztalnál szo kott volt helyet foglalni, mellynél legtöbb ujoncz vala, kiktől el szokta sze degetni a boros üveget, B azonnal hősiesen fel is hajtani, — ezt akadálytala nul folytatá majd szolgálati koránál, majd nem megvetendő testi erejénél • ) „ M i Swlonoki Baumkircher Andrái poiaonyi gróf, e nagyszerű és erís falmuvet felállíttatni rendeltük. Megkezdetett 1450."
g y e k között, mig végre a sereghez ért hajnalkor Alvinczy, —- ki is gazdagon ajándékozván meg a bátor lelkű huszárt, pártfogásáról biztosította, mit azon ban a szerény hős soha nem vett igénybe. 1809-ben Coniglianónál, János főherczegnek, de főleg gróf Frimont hadvezérnek volt a derék vitéz igen hasznos szolgálatára; — ugyanis a gróf a francziák mikénti állásáról kívánván magának tudomást szerezni, e g y sűrű erdő előtt, a hogy elvágtatott, 3 0 — 4 0 franczia körülvette : mit előőrsi szol gálatban lévő 15—20 legényével megpillantván MUe, oda sietett, s szeretett ezred-tulajdonosát hősiesen meg is szabaditá a francziák közöl. E z esetről Mile, ki különben tetteivel nem igen szeretett kérkedni, s a ki csak mások nógatásának engedve fogott nagy nehezen hozzá, azt szokta volt megje gyezni : „ h o g y Frimont ÍB emberül d o l g o z o t t . " Mile ezen hőstette azzal jutalmaztatott meg, h o g y káplárból azonnal hadnagynak neveztetett, még pedig olly formán, h o g y Frimont g r ó f nagy tábori-ebédet adván, Mile káplárt is oda parancsolta, s az, ki mint káplár ült az asztalhoz, ebéd végeztével mint hadnagy kelt fel, mert Frimont gróf áldomás-pohárra méltatván ő t , e közt nevezte hálája bizonyításául had nagynak. Megszűnvén a franczia hadjáratok, megszűnt Miiének ÍB katonai pá lyája, s i g y 1816-ban odahagyván az ezredet, Nagyváradra jött, élvezendő azon nyugalmat, mellyre méltó volt.
A z 1817-ki nagy éhség alkalmával Mile Nagyvárad utezáin járván, két figyermeket talált, kik az éhség miatt már-már kimulandók valának; a két száz pengő forint nyugpénzzel, s az aranyérdempénz utáni káplán járandó sággal ellátott főhadnagy, mit sem habozott őket felvenni, lakába vinni, s ott nemcsak táplálni — de minthogy azokat a Gondviselés hozzá vezette, fel is nevelni, s mesterségre adni, kik közöl az egyik később asztalos, a másik pe dig kalapos mester lett Nagyváradon. Tehát a harcz dühei sem valának képesek az emberi szeretetet Mile ke beléből kioltani? — E ritka felebaráti tettel kezdé meg rendszeres nyugalmi élve zetét, melly méltán annak mondható, a mennyiben a j ó öreg rendesen nyolez óráig szokott volt nyugod ni, ekkor a legkényelme sebb öltözködéshez fogva, tizenegy óra felé a „fekete sas"-hoz czimzett kávéház felé tartott; ottani kedélyes társalgás után, vagy oda, hová ebédre vala hivatalos, v a g y pedig oda, hová ren desen váratott, elindult; — ebéd után egy-két lá togatást tett, alkonyat felé haza tartott, ö nem csak a nagyváradiak kegyeletes tiszteletét birta, kik őt többnyire csak „Mile bác « ' " - n a k szólították, ha nem voltak neki több ka tonai tekintélylyel becses találkozásai, mellyek kato nai hős tetteinek mind annyi örvendetes elismeré sei valának. — Lássunk a
Fclsö-vasmegyei
megkívántatott fanemüvel. S igy helyre állíttatván Mile haza, mindenkitől tisztelve s szeretve élt abban továbbra is. 1837-ben megyei tisztujitás alkalmával Biharmegye táblabirajának ne vezte Lányai János akkori főispáni helyettes. 1838-ban Estei Ferdinánd bevégezvén kir. biztosi működését Erdély ben, Nagyváradon keresztül Bécsbe visszautazva, Nagyváradon a püspöki lakba szállott, hol a magas érkezőre fényes terítékű asztal várt, mellyhez minden osztályból egyedül a főbbek valának hivata losak. — A tisztelgések után, a többiekkel együtt Mile is távozni akart, de a főherczeg e szavakkal tartóztatá vissza : „főhad nagy ur velem fog ebédel n i , " s igy ő a magas érke zőnek vendége lett.
k é p e k : V I . Szalonok vár.
Illy kellemes napo kat élvezvén a j ó öreg, végre nála is megjelent az, kit el nem kerülhetünk — a halál, nem engedve neki hosszas szenvedést, mert néhány napi betegség után, megszűnt élni 1841. nov. 27-én, életének 72-ik évé ben. — Kimúlása csendes vala, temetése pedig valódi diadalmenet — Nagyvárad szine egybegyűlve kiséré őt nyughelyére, a váradolaszi sirkertbe; — s ott aluszsza az örök álmot a j ó öreg huszár, ki a nagy váradiak emlékében maiglan is él, s a kinek kedélyesaégéről mai napig is örömmel emlékeznek.
Z—m.
számosak közöl néhányakat. — G r ó f Frimont János mint cs. k. lov tábornok, és lombard-velenczei katonai főparancsnok, Nagyváradra jővén 1824-ben, biharmegyei javait átvenni, nem csak katonai diszszel, de a megye részéről küldöttség által is fogadtatván, mindenféle osztályból nagy s tekin télyes sokaság gyűlt e g y b e . — A megérkező gróf azonban mindenekelőtt, kocsijából kiszállván, Mile főhadnagyot nem csak e szavakra : „ i s t e n áldjon édes Miiéin, örvendek, h o g y láthatlak," — de csókjára is méltatva, csak azután fordult az egybe g y ű l t tekintélyekhez.
A
h a j é k p N i t é s
történetéből.
s z . * H a divathőseink és hősnőink hajezifrázatát, festett és álfűrtjeit, pa rókáit stb. szemléljük, első pillanatra azt hinnők, hogy e téren korunk túlhaladott minden elmúlt időt és századokat. Pedig nem ugy van; mert a régi és középkor liai és leányai e tekintetben tnltettek mirajtunk. Már az a s s y r i a i a k sokat foglalkoztak a fejékitéssel; töméntelen időt elfecséreltek a haj babrálásával, fonásával, göndörítésével. Parókákkal pedig « már a Fáraók korában találkozunk. A londoni múzeumban látható egy, mellyet Thebe város rom jai közt IsÍ6 templomában találtak meg. Rómában a Vatikán mellszobrairól ítél ve, a parókát a császárság korában már az elpuhult rómaiak is viselték.
1832-ben b á r ó Bret^ ^ ^ ^ ^ ^ í ' . feld M a n ó cs. kir. altábor nagy Nagyváradra j ő v é n , 1836-ig vala ott, — ki is alig érkezvén Nagyvárad ra, szemlét tartott a vár ban a katonaság felett, s e foglalkozása közt megpil lantván a váron keresztül menő Miiét, lovának sar kantyút adva feléje vág D e hagyjuk a paró tat, s őt e szavakkal, hija kát és lássuk az elmúlt éa magához: „nemde ön Mile? féligmult idő hajviseletét. látogasson meg, de nem parádéban." E l is ment A g ö r ö g nők hajukat Mile, — s a szivélyes, annyi a homloktól egész a nya emlékek által fűszerezett kig szabadon engedek le társalgásnak, minthogy b . folyni, s csak egy karikaBretfeld azelőtt alezredese féle haj-ék tartá össze a vala, hossza vége nem le hátfejen. — Hasonló divat vén : b . Bretfeld ő t a c s . uralkodott a férfiak közt. kir. német gárdához akarta Isteneiket azonban kivá volna juttatni, — de e j ó lóan jellemző hajviselettel akaratot Mile csak azért ábrázolók. P . o . Phidias köszönte meg, mert a ba Jupiterének haj állása ha jusztól, mellyet ő nyugal sonlít az oroszlán sörényé F e l g A - v a a m e g y e i k é p e k : V I I . Rohonczi várkastély. mi állapotában is minden hez; Herkules rövidfűrtü nap a leggondosabban szokott volt kifényesiteni, meg kellett volna válnia. I göndör haja, a bika szarvai közt levő szőrre emlékeztet, mig Neptuné, mint — 1836-ban Nagyváradot pusztítván az iszonya tűzvész, elhamvasztó m hínár hosszan és simán foly le homlokáról stb. A rómaiak rövid göndörített hajat viseltek egész a császárság hanyat Mile hajlékát is; herczeg Hohenlohe Sándor püspök nagyprépost, kinél Mile minden hétfőn kedvesen látott vendég volt, megragadván a szomorú alkal lásáig, mikor is Commodus behozta a divatot, a közé arany- és kőlen (asbest) mat, sietett Miiét, János főherczeg kegyeibe ajánlani, — ki is Hohenlohe port hinteni. A tartományokban azt, kivéve a rabszolgákat, már hosszura herczeg által kétszáz pengő forinttal vígasztala még az agg harezost; g r ó f | hagyták Frimont Jáno9 özvegye pedig, Mitterpacher Katalin asszony az épülethez A római nők hajékét fáradságos és mesterkélt készítésre nézve csak
Mária Antoinette franczia királynéé raula felül, mellyben halmok, vizcsé- gyalog uton M . . falutól S z . - ( i y . . . . faluig ( S . . . . m e g y é b e n ) , rnellvnck fénylő bádogtetejü tornya tova csillogott a párázé légen keresztül. »ek, tajtékzó patakok, franczia és angol mulatókertek voltak ábrázolva. A papság ellenzése daczára a hosszú hajat az egész középkor alatt Látva e soha nem ismert, vagy látott öltönyü alakot a különben viselték. Végre a rövid haj mégis győzedelmeskedett, mire következő ese is ismeretek nélkül szűkölködő B — i köznép, összefutott a rét letakarított mény adott okot. I . Ferencz franczia király egy lovagjáték alkalmával fején részén, B kérdezŐBködék egymástól e szörnyről, ijedten kérdezé sz ifjabb az tetemes sebet kapván, ennek könnyebb gyógyulása végett az orvos tanácsára öreget, hogy ő, miután sokat járt, tapasztalt 8 hallott, nem tudna-e valamit haját rövidre nyiratá. Udvaronczai, hogy e veszteség miatti bánatát enyhít az illy lénynek miléte felől? sék, szintén mind levágaták hajukat. Ez időtől divatba kezdett jőni a kurta Gondolák azon alakot sokan eleven baziliskusnak, — sokan boszorkány haj, ugy a férfiaknál, mind a nőknél. komiseáriusnak, s minden lehető monstrumnak, mig végre a legtekintélyesebb De a milly mértékben megrövidült a fejen a haj, azon mértékben kez Öregek gondolák őtet diáknak, még pedig garabonczásnak. S ezen véle dett hosszabbnlni a szakái, s valóban a 16-ik század végén és a 1 7-ik elején ménynek hódoltak mind, annyival is inkább, mivel mindnyájuk szemeláttára voltak legszebb szakálok. olvas á le a jégesőt a papirosról. A haj, mint tudva van, a polgárháborúk korában a pártoknak megkü Mert megjegyzendő, h o g y a s—i köznép a garabonczás diákot olly lönböztetéséül szolgált. Angliában I. Károly idejében a lovagság hosszú für lénynek tartá és tartja, ki a legmelegebb nyári napokban a por miatt ke töket hordott,mig a puritánok rövidre nyiraták fejüket, s gyűlölték a hosszú resztül láthatlan forgószél örvényében égből szállva l e , jelenik m e g , — hajat. De a mint a hosszú haj ismét félkaptt, a szakái ujra megrövidült. különösen akkor, midőn valamelly nagy égi háborút jósló felleg közéig a Kecskeszakái és bajusz mindenütt látható volt és meg is maradt, mig nem láthatáron, s ugy hiszik, ezen garabonczás megjelenése alkalmával tejet I. Napóleon bukása után a restauratio alatt eltűnt s nem is igen mutatkozott kéregetni jár házról házra, s ha kap, j ó időt eszközöl, ha nem kap, nála levő egész H L Napóleonig, ki maga s utána a hadsereg is hasonlót hord. papirosáról olvassa le a jégesőt, B rontja a teheneket stb. Ez a köznép hite a A paróka X H 1 . Lajos franczia király alatt jelent meg ismét a fejeken. a garabonczásról! B király ugyanis meztelen állal lépett a trónra, de e helyett olly tömött haj V é g r e azon tanácskoztak a réten levő szárítók, h o g y mit csináljanak jal áldá meg a természet, mellynek keresni kellett hasonmását, a mi egyéb ezen ártalmas lénynyel, s hogy mikép háríthassák el az okvetlen bekövetkező iránt nem olly csudatünemény, ha tudjuk, hogy gyermekségétől fogva soha jégesőt, miután beszéd közben megpillanták a horizon fölé emelkedő barna sem volt egyszer is megnyírva. A z udvaronczok, valamint I. Ferencz alatt, fellegeket feléjük közelegni. lenyiraták tejeiket, ugy most fürteiket mindenkép növeszteni igyekeztek. De Most már teljesen erősek voltak azon hitükben, h o g y az nem volt a haj csak nem akart a szokottnál gyorsabban nőni, s nem volt mást tenni, egyéb, mint e g y ártalmas garabonczás, mert már a j e g e s felleg ÍB közeleg. mint mesterségeden pótolni azt, mit a természet megtagadott. A természetes Nosza rajta! a kaszások és villások sietve rohantak a szörny után, hogy haj helyett paróka került a fejre. őt, ha le nem könyöröghetnék a jéghozás dolgáról, rögtön agyonverik. E divat sokáig csak az udvarra maradt szorítkozva, s csak lbu'3-ik D e a faluig nem érhetek el. O t t pedig a lelkészhez láték bemenni. évben kezdett a paróka-láz a társadalom minden osztályában elterjedni, s Dél volt épen. A faluban delet harangoztak. A z üldözők az űzőbe X J V . Lajos alatt érte el a paróka-divat virágzása tetőpontját. Az úgynevezett vettet nem hagyak el, hanem pár perczig tanakodva az utcza középen, majd allonge-parókák olly nagygyá növekedtek, h o g y az arcz egészen eltűnt ez elballagva a lelkész ur kapujáig, tanácskoztak egymás közt. M i g végre a iszonytató hajboglyában, és olly sokféle neme voh, hogy ugyancsak telivér lelkész úrhoz ÍB bementek, s a szemközt j ö v ő férfiutói kérdezek, h o g y mi arszlánnak kellett lennie, ki azt a sok kis- é s nagykiadásu gömbölyű, szög féle vendége érkezett? letes, csúcsos, lepkealaku, két- és hárotnszárnyu stb. parókát, meg tudta kü — E g y diák, felelt a lelkész. lönböztetni. Még a gyermekek sem voltak megkímélve, s azok kis arczát is Erre összenéztek a hivek. — Csakugyan igazam van ugy-e, h o g y diák illy rengeteg hajerdővel vették körül. . . . még pedig . . . szól az egyik pór a másikhoz suttogva. A nők eleinte nem követék a férfiak e divatát, hanem ők sem maradtak — Bizugy á m ! — felel a másik. menten a túlzástól, s olly magasra bubozottan viselték hajukat, hogy p. o. Majd a lelkész ezakácsnéját találták szemközt j ő v e a pinczéből, kérdik: a színházban a megettük ülők elől egészen elfogták a kilátást, elannyira, mit viaz kezében, s kinek? hogy a színházigazgatók már kénytetve érzék magukat, az illy viseletű nők — Tejet, a most érkezett diáknak, felelt a szakácsné. nek a belépést megtagadni. — Tejet? — !—. Felkiáltanak a hivek dühös tekintettel. Bizony eltaláFésülésnél a hajékhez minden egyes szálat meg kellé húzogatni, hogy lánk, h o g y garabonczás Ő — sut tógának össze. mereven fölfelé álljon, és e fodrászat annyi apró babrálással járt, hogy a ma Ez alatt a szakácsné is bement a lelkész után a szobába, s a bőszült gasabb rangú nőnek több óráig kellé ülni, mig valamelly kitűnő fodrász haját nép rohant haza kapa, sarló, fejsze, szigony — s minden illyes goromba kellőleg kikészité. É s ez annyira ment, hogy ha valamelly kitűnő körbe szerszámokért. estélyre hivataloB volt, s ha hajékével nem akart elkésni, hat m á r az előtte Pár perez múlva 2—3 annyi tömeg jelent meg a lelkészi laknál minden való napon el kellé azt készíttetnie, B hogy össze ne kuszálja, az egész éjet a nemével a fegyvereknek, botokkal a vasvillákkal felkészülve, e egyenesen karszékben egyenesen ülve töltenie. benyitottak azon szobába, mellyben a diák épen tejet étkezek. Boszusan A X I V . Lajos korában divatos allonge-parókák azonban sokkal ké kérdek a diáktól, h o g y ő mi állat, honnét j ő s ki küldé i d e ? stb. nyelmetlenebbek voltak,semhogy sokáig tarthatták volna magukat; és helyet Felkelve székéről a kiesé meghökkent diák, felel : hogy ő diák. A lel adtak a hajceapnak (Zopf) és haj-táskának (Haarbeutel), melly is egy fekete kész ur pedig tréfásan utána veté, gondolva a nép jöttének okát , h o g y selyemből készült nagy, széles paszta volt, s a gallérhoz, vagy a hajcsapkoz „ m é g pedig garabonczás." erősítek. E divat a jelen század elejéig fenntartá magát. A katonák igy visel Összenéz a pórgyülekezet, s szikrázó szemekkel, mi t ö b b vasvillákkal, ték hajukat, s e divattól olly nehezen tudtak megválni, hogy midőn 1808-ban botokkal rohan a szegény diákra, azt alkalmasint kivégzendő, — de a lel az angol hadseregnek parancs adatott ki, a hajcsapot letenni, ez elhamar- kész lekapva kétcsövű töltött fegyverét a falról, 8 távol állva u g y szólítja kodést megbánva, másnap mar visszavontak a rendeletet, csakhogy későn; meg a durva v e n d é g e k e t : vájjon — mi ok készteti ó-.et illy vakmerő bátor a katonák már mind levágták alkalmatlan hajcsapjaikat. A z angolok példáját ságra, s miért bántják öt ? követék lassankint Európa többi nemzetei is; ugy hogy, bála az égnek, mi — Miért ne bántanánk ő t , szól egyik a tömeg k ö z ö l , — hiszen ő már nem ismerjük, legalább természetben, habár egyébiránt m é g eleg „ezugarabonczás, ahol la! ott issza a tejet ni! — ő megrontja teheneinket, marhá pfos'* férfiú sétálgat is közöttünk. inkat, s gyermekeinket, s hozza a jégesőt, melly már im a nyakunkon van, M i n d é parókák-, hajcsapok-és bajtáskáknál nagyban szerepelt a haj rögtön ömlik, B végünk van! por, ugy hogy az egész hajzat fehér volt, mint a hó, avvagy liszt. De ennek — Bizouy mindjárt esik — mondának mindnyájan. is vége lett. Igaz, hogy Parisban megkísérték ismét divatba hozni, de nem — Es hat ő okozza ezen jégesőt, melly esni fog — balgatagok? — sikerült, és bnjesapos s hajporos parókákat ma már csak az udvarok és föfő- szól a lelkész. — urak kocsisai, szolgái vitelnek nagy ünnepélyességek alkalmával. — I g e o ő , — szól egyik a tömeg közöl — mert M.-ről j ő v e az árok parton egy nagy újságos papirosról olvasta le a jégesőt. — Ej vadak! — szól kifakadva a lelkész, kezében tartva folytonosan E g y g a r a b o n c z á s diák. fegyverét, — hiszen ezen becsületes ifju a P — k i főiskola egyik segélyszedés végett kiküldött tagja, ki az intézet részére szed pénzt. S most e tikkasztó ( P í r évvel ezelőtt megtörtént dolog.) időben M . . . -ről j ő v e az M . . . . -i lelkész úrtól ezen ujaáglapokat hozá, Forró nyári nap volt. Remegve párolgott a nedvesség atikkadt légben. miket ő — alkalmasint unalomból, — az uton olvashatott (tehát korántsem A mezők tarlóin gulyák deleltek. A kiszáradt patakok melletti réteken hul- j é g e s ő t . ) — S tejet kért, mert illy forró időben az a leghüsitöbb szer. T u d iúruzék a munkás nép, sarju-tnkaritáseal, szárítással foglalkozván. j á k hát most kendtek?! A patak partján vezető gyalogúton távol ballagott egy furcsa alak, Gondolkodva e g y kinsc, e aztán ráhagyólag biczentve fejével,szól egyik mélán andalogva, uiint ki azt indult keresni, mit cl sem vesztett. Majd köze gazda : — N o l mivel tiszteletes uram mondja, hát csak elhiezszük. — Aztán lebb jött a munkálkodó nép felé. Tagjairól keskeny csikókkal tarkáló angol a tömeg megbámulva tététől talpig a diákot — eltávozottB. V. ízlésű nyári öltöny libegett, fekete pantalonja porosan simult nyári por-topán jaira , zöldes szinü knlnpja feje tetején zuzottan volt helyezve. Izzadságát koronként borjuszáju fehér patyolat ümügujjával törülgette. Kezében újság Castriota György. lap volt felnyitva, mellyet unalmában olvasgatott sétálván, nem is nézett (Sknndcrbeg.)•' félre, mert roszul esett neki, ha az ujság-iv leié forditott árnyékos lapja helyett az é g n i látszó táj, vakító por, vagy pára fellege tünt szemébe. Tisztelet, becsület minden nemzetnek, melly hőseinek századok lefo I g y olvasva s olvasásba elmerülve andalgott a különös ültönyü alak a lyása után is méltó adóját bű megemlékezése által lerója, a azokat követendő
példák gyanánt a késő ivadéknak mutogatja azon szavakkal, mint hajdún a thermopyléi hősök egyszerű oszlopa : „ M e n j vándor Spártába, s mondd meg, hogy fiai, anyjuk Sparta irányában, mint nem méltatlanok haltak e l ! " Illy hős Cattriota G y ö r g y is, a dicső Hunyady János kortársa. Castriota János királyi vérből származott herczeg Epirusból, Albánia ura ; négy fiát (Reposius, Constantinus, Stanislaus és G y ö r g y ) I I . A m u r á t török császárnak kezesekül adta, hogy ennek zsarolásától megszabaduljon. Ezek Mohamed vallásában neveltettek fel, a legifjabb, G y ö r g y : Skanderbeg — Sándor ur — nevet kapott. Tizennyolcz éves korában e g y erejében elbi zakodott scythát legyőzött és lefejezett, ezért kincsekkel halmozva,egy tar tomány kormányzójává, később a magyar • egyéb népek elleni hadjáratokban t'őhadivezérré neveztetett ki, de csakhamar gyanúba esett a császárnál, a ke resztyénekkel szelídebb bánásmódja miatt. Atyja halálával három fivérét titkon megölette a császár, hogy Castriota faját végkép kiirtsa. ^György, a magyarok és szerbek elleni háborúban a magván.k részére állott és a törököket huszonkét csatában megvervén, hazáját a török iga alól felszabadította. — Amurat 140,000 emberével hasztalan ostromolta G y ö r g y tzékhelyét — Croját, igy Mahomed is. G y ö r g y , Komminát epirusi herczegnek leányát, Donicát, vette nőül.
Ezután rendre legyőzte .Mahomed vezéreit; maga a császár is szándékozott ugyan roppant sereggel ellene menni; de meggondolva hadmenetének siker telenségét, minek következtében övéitől megölethetnék, megmasolta szán dékát s nagy pénzen két kémet fogadott, kik a keresztyén vallás felvételének ürügye alatt szolgáknak kínálkoznának Györgynél, s őt méreg vagy kard által kivégeznék. G y ö r g y felvette szolgálatába a megkereszteltette őket, de ezek meg nem egyezvén a császártól kapott vérpénz felosztásában, szándé kukat elárulva, felakasztattak. Mahomed maga vette ostrom alá Croját, de sikertelenül; számos vezért s katonát veszitve Konstantinápolyba visszatért, és a gyanút magától elhá rítandó, I'..illában vezért nagy sereggel Croja falai alatt hagyta; ez fivérét Jominát hívta segítségül, de ennek elvágta útját G y ö r g y , s megtámadván őt, azt is elfogta. Ballaban kétségbeesetten, minden erejét rnegfeszité Croja be vételére, — hiába! — Alexi G y ö r g y fegyvere leterité őt. Mahomed még egyszer megjelent Albániában, de most is szégyen s fájdalommal visszahúzódott, és akaratlanul is megadta Györgynek a „ g y ő z e delmes" nevet. A nagy hős 14(i6-ban, január 27-én, életének 63-ik évében elhalt — Porait Lissa fedi. Vertler Mátyás.
TÁRHÁZ. K a k a s Marion a színházban. X C I V . Levél. A drámabiráló választmány. Szomorújáték igen sok fel vonásban. A spanyol inquisitio ellenfelei azt szokták ez intézményre fő-fő vád képen felhozni, hogy a bírák leplezett arczczal ültek a törvényszékben, innen származott minden égrekiáltó igaztalanság, az embertelen szigor, az igaz hitűek eretnekekké béjyegzése, ártatlanok kinpadra vonatása, a borzalmas autodafék és a többi. Es ime 650 esztendővel az inquisitio létrejövetele után támada a pesti drámabiráló választmány azon czélból, h o g y megezáfolja mindazon rágalmakat, mellyek az inquisitio szigorúsága ellen annyi idő alatt elmondattak. Nem! a leplezett arczu bírák nem szigorúak! nincs az ő szívük ben semmi kegyetlen indulat,m-m vonják ők kínpadra a szegény vádlottakat, nem küldik őket máglyára, nincs ő előttük eretnek, hitetlen, pogány szín darab; ők mindenkit absolválnak; a kegyes, jámbor, szelíd férfiak. Ha jönnek gyarló vétkesek eléjük, azt mondják : hadd éljenek szegények, hisz, vannak ő náluk még nagyobb bűnösök is a világon; ha tribunáljuk előtt, bűneivel terhelt gonosztevő áll, azt mondják rá az írás szavaival ! .,a ki nálánál jobb, az vesse reá a követ!" és senki sem hajítja rá » követ; — a mi spanyoljaink igen j ó keresztyének! — Ha egyiknek, másiknak közölök ott kell ülni a vád lottak padján,azt mondják rá : „hodie mihi,cras t i b i . " A z igaz barátság a ve szedelem idején bizonyítja be tartósságát; — a mi spanyoljaink igen j ó rokonok S ha végtére semmi védelmet sem bir az intiuisitus a Szent Hermandád bírái előtt felhozni; azt mondják rá : ne öljük meg szegényt, hisz ugy is ke vesen vagyunk; — a mi spanyoljaink j ó hazafiak is. — Hanem ez a keresz tyéni, rokoni és hazafiúi türelem kezdi már-már nagyon elszaporitani a szín padot fölösleges gonosztevőkkel, pogányokkal és boszorkányokkal: annyira, hogy már-már kívánatos volna : hogy a titkos officium helyébe hozatnának be a kriminalis törvényszéknél is bevett nyilvános tárgyalások, s a midőn egy uj darab kerül a színpadra, ne csak a szinlapra legyenek kitéve az elfogadó bírák nevei, hanem ugyanazok köteleztessenek az előadás alatt ott ülni e g y nyilvános páholyban, a San Benito bűnbánó köntösébe felöltöztetve és sárga viaszgyertyával a kezükben, mert nagyon szép dolog a conjugatio: de hátha majd ellenünk találja a közönség fordítani : exempli gratia : „I4n elfogadok neked, T e elfogadsz nekem. Ö elfogad nekünk. Mi elfogadunk nektek. Ti elfogadtok nekünk, Ók elfogadnak mindnyájunknak.
Alterum exeinplum : IMI fütyülök neked, Te fütyülsz nekem, ö fütyül nekUnk, Mi fütyülünk nektek. Ti fütyültök nekünk. Ók fütyülnek mindnyájunknak!"
Mi lesz aztán abból?
T e t s z h a l á l aserencftéfl
Kakas
példái.
Márton.
felébred, felnyitja szemeit; áttörhctlen sötétség környezi ő t ; tapogatódzik maga körül, s keze az őt minden segélytől elzáró koporsó-fedélbe ütközik. Elzárva lenni mélyen a föld gyomrában, . . ki irja le e kétségbeesést, e p o kol-kínt! . . . Milly számos példái gyűjtettek össze az elevenen eltemettetésnek, mellyeket a legritkább véletlen hozott napfényre; és hány ezer példáját rejti még e szerencsétlen kétségbeesetteknek a föld sötét g y o m r a ? ! örömmel emlékszem vissza azon eseményre, melly az elevenen eltemetés mellett tanúskodik, s mellyet e g y nevezetes pör-gyüjteményben olvastam.
• Parisban két kereskedő élt hü barátságban egymássnl; egyiknek fia másiknak leánya volt. Ezek elhatározók vagyonukat, gyermekeik házassága által egyesíteni, és barátságukat a vér köteléke által szilárdítani. A z e ezélhól együtt nevelt gyermekek között a leggyöngédebb viszony fejlődött. A boldog idő közelgett már, midőn szerelmüket a hit szentcsitendé. Egy felette gazdag embernek szemébe tűnik a leány és szépsége által meghódítva, lábaihoz rakja kincseit, kezeért esdve. A leány elutasitá őt, de az arany, melly a szerelmet nem volt képes megvakítani, megvakitá a szü lőket, s a leány keze a gazdag férfiúnak igértetett. A z ifju kitiltatott a háztól; a kényszerítés bú és bánat ágyba dönték a szerencsétlen leányt. Néhány nap múlva sápadtan hanyatlott vánkosára, ér-ütése megállt, s holtnak tartatván, eltemettetett. Kedvese előtt hihetlennek látszott e hír. A leánynak irántai szeretete okozta halálát, s most sir takarta minden boldogságát, óhajtását. — „ N e m lehettél enyim az életben! monda; légy legalább a halálban." — A néhány zaeskó-arany által megvesztegetett sirásó felnyitó a sirt és koporsót. A sze rencsétlen ifju karjaiba ragadta holt kedvesét, könyeivel ásztató . . csókjaival melengeté . . . A holt egyszerre felnyitó ajkait . . . szive lassudan kezdett dobogni . . .- egy halk sóhajtás jelenté visszatérő életét. A z ifju vadul szorító őt karjai közé . . és vivé haza. Ott felnyitá szemeit a leány; idegen ház, kedvese háza, és karjaiban látván magát, kérdezősködött és figyelt. Szerelem, hála és ürüm tölték el szivét, - az ifjúnak nyújtván kezét, kijelenté, hogy övé akar lenni. Néhány nap múlva Londonban férj és nő lettek, és számos év volt boldog ságuk tanúja.
E p illy szerencsés véget ért egy még szomorúbb esemény. Néhány ka tona bizonyos nevezetes német város laktanyájában megszökési szándokkal esküdött össze; az összeesküvés felfedeztetvén, a két foczinkos kötél által végeztetett ki. A kivégzettek hullai egy jeles egyetemi orvosnak adattak át bonczolás végett. A két hulla a hallgató-teremben egy hosszú asztalra helyeztetett • lepedővel takartatott le. Késő este erős zörgést hall az orvos a dolgozószobája melletti hallgató-teremben. Kezébe vevén gyertyáját, átmegy, de csak egy holtat lát az asztalon. Borzadva tekint körül a szobában, s felleli a másik holtat a szoba egyik szögletében, a földön guggolva, ki könyörületért esdve, tekint reá, és könyezve kéri mindenre, mit egy ujolag visszanyert élet nyúj tani képes, hogy el ne árulja. A z orvos, ez ember kérelmétől meghatva, hallgatást ígér, teljesen átöltöztetvén, mint beteg-látogatót kivezeti a kapun, hol csekély összeg pénzt nyújtott neki, óvatosságra intvén, s végre azon nyugodt érzelemmel, hogy egy embert élettel ajándékozott meg, tért vissza szobájába.
A z elevenen eltemettetés olly borzasztó » annak gondulata olly rettetenetes, hogy a legdurvább s legérzéketlenebb embert is megreszketteti. A bizonyos halál jelei olly bizonytalanok, hogy a legügyesebb orvost is megté veszthetik. E borzasztó állapot ellen semmi más kigondolható eszköz nem biz tosíthatja az embert, mint a test temetetlenül hagyása mindaddig, mig a rothadás jelei nem jelentkeznek. T ö b b év lefolyta utón az emiitett orvos tapasztalati utazást tett Hol Eczélra közös halottas házak ajánltattak, hol a test néhány napig teme tetlenül őriztetik ; óhajtandó, hogy ez ajánlat átalánosabban tartaasék meg, landiában. Amsterdamban e g y kereskedő szólító őt meg, és a legnagyobb mint más hasonló javaslatok, mellyeknek egy régi bevett szokás áll utjokban. megindulás hangján, és olly meghatóan hivá őt ebédre, hogy az orvos nem Nem gondolhatok borzasztóbbat, mint elevenen eltemettetni. Vessünk utasíthatta vissza. Ebédeltek; az orvos gyönyörködött a boldog család szemlélésén, éa csak egy pillantást az illy szerencséden rettentő állapotára, A tetszhalott
csodálkozott a különös és megható hálanyilatkozatokon és a családatyánalt iránta mutatott tiszteletén. Ebéd után végre az atya könyes szemmel borult az orvos lábaihoz átkulcsolá térdeit, hasonlót tenni szólitván fel nejét és gyermekeit, zokogás és sóhajok között, mellyek meghatott szivet árultak el, tudata az orvossal, hogy ő azon szökevény, kinek életét megmenté. K ö n y e z v c beszélte el sorsát, s mint jutott Hollandiába. A halálveszély mély benyomást tett lelkére, és erősen elhatárzá, mindig becsületesen és jám borul élni. Ekkép került egy kereskedőház szolgálatába; becsületesség, szor g a l o m és hasznos szolgálatok által emelkedett a háznál fokonkint; először ura kegyét, később bizalmát, szeretetét, és végre leánya kezét nyerte meg. I g y lett polgár, férj, atya és Hollandia legboldogabb embere, mignem végre a szerencse j ó l t e v ő j ó t is keblére és karjai közé vezette, kivel, felfedez tetéstől félvén, sohasem merte levél által tudatni, milly boldog lett általa. A tetszhalál itt mindkét esetben e g y későbbi szerencse forrása lett; azonban, ki tudja, nem egyedüli két példája-e ez a tetszhalál szerencsés kö vetkezményének, mellyet ezerszeresen elhomályosít csak egyetlen ember határtalan kétségbeesése is, ki felébred, — hogy százszorosan meghaljon. (Idegen kútfők után.) U j
egyszer meggyújtva, addig tart, mig a lámpába töltött folyadék el nem fogy. E folyadékot, mellyből a melegség a gázt fejleszti, a fenyü-szurok alkat részeiből nyerik, s azért e gáznak fenyügáz nevet lehetne adni. Ezen gáznak azon előnye van, hogy lángja fényes és szagtalan, a % vele bánás igen egyszerű; nem kell itt sok tisztogatás s nincs szükség mester séges lámpaszerkezetre. Olcsóságra nézve is bármelly olaj-vagy gyertyavilágitáseal győzelmesen kiállja a versenyt. K i van számítva, h o g y 1 font illy gáz-anyag, mellynek ára 50ujkr., 40 óráig ég, még pedig két milly-gyertya fényerejével. Mellékelt rajzaink mutatják, hogy e lámpák mindenféle alak ban s különféle czélokra használhatók, salonokban épen ugy mint kávéhá zakban s vendéglőkben, s ez utóbbi haszonvehetősége leginkább olly váro sainkban bizonyulhatna be, hol a légszeszvilágitás még behozva nincs. D e használható az a tudós irószobajában, valamint a mesterember d o l g o z ó aszta lán, sőt konyhában s éji mécsnek i s , miután, mint rajzaink ie mutatják, a készület olly egyszerű, hogy bárminő rendes gyertyatartóban is alkalmazható.
g á z l á m p á k .
Asztali lámpa
Udvari lámpa.
Gyertya-lámpa.
Pesten, mint emiitettük, ez uj gázlámpák raktára a feldunasoron van, 12. szám alatt, Prix Imre kereskedő boltjában a „ k é t szerecsen"-hez.
I r o d a l o m és
mAvészet.
— A ,,Hét k ö z n a p i k ö n y v t á r " első folyamának utolsó füzete e napon küldetett aaátaa alőüaetőknek. A betűrendben népszerűen szerkesztett „Isme rettár," melly e könyvtár tartalmát teszi, a Burney szótól aColiambus szóig terjed s magában foglal számos, röviden elmondott, közhasznú tudnivalót, mit igen alkalmas, segéd kézikönyvül használhat mindaz, ki könyveket s hírlapokat olvas s egyes fontosb tárgyakra s nevezetes személyekre nézve bővebb felvilágosításra van szüksége. A munka kiadója, Heekenast Gusztáv egyúttal uj előfizetést nyit ezen „Ismerettár" 3-ik és t-ik kötetére, hogy e hasznos vállalat csonkán ne maradjon. A z előfizetési ár a két kötetre 2 ft. D o l g o z ó lámpa. Salon-lámpa. Kerti látnp*. (postán 2 ft. 30 kr.) ujpénzben. Ugyanezen füzethez van mellékelve azon négy jutalékkép, mellyeket a kiadó a Hétköznapi könyvtár előfizetőinek ígért, A z élet mindennapi szükségeire s az emberi kényelemre szolgála tár a négy első magyar király ( S z . István, Péter, A b a , András) arczképei sike g y a k k ö z ö t t az ujabb időkben talán e g y sem ment keresztül olly meglepő s rült nagy fametszvényekben. — ( A „Vasárnapi könyvtár" 3-ik évfolyamá hasznos változásokon, mint tűi- és világitó-szereinU. E változások g y o r s nak még hátralevő füzetei, mint e hirdetésből látjuk, j ö v ő aprilban fognak menete még mindnyájunk friss emlékezetében van. A pislogó, bűzös, füstölő megielenni. D e sajnálattal olvassuk ugyanott, hogy ez utóbbi vállalatot, taggyumécs, és az aczél-kova-tapló-kéngyertya-készlet integet felénk • kor kellő részvéthiány miatt, a kiadó tovább nem folytathatja, s az a még kiadandó szak elmúlt feléből; s ime már is benne vagyunk a kellemes, tiszta fényű füzetekkel be fog fejeztetni. Azon vigasztalással állhatnánk talán elő, hogy a stearingyertyák, r a g y o g ó gazlángok és (talán nagyon is) könnyen kezelhető, Vasárnapi könyvtár olvasóközönsége legújabban a „ H í r m o n d ó " körül talál finom, szagtalan gyufák használatában. 1 >..• a kutató ész nem nyugszik,aspecu- kozott ismét, mellynek előfizetői naponkint szűnni nem akaró számmal gyü latio szelleme itt is szakadatlanul uj meg uj találmányokat s javításokat hoz lekeznek a nép minden rétegeiből — azonban nem örvendetes jelenség, a sni létre. A kőszéngáz-vUágitás, melly végre hazánk több helyén is állandóan m e g - pedig ujabb időkben olly nagyon szembeszökő, hogy a könyvek keleté nap nohosult (s mellynek rajzokkal kisért részletes magyarázatát a V . U . 1857 évi ról napra szomorúbb arányban áll a közönség számához. E tárgyról még 9., 10., 11. sz. közlött ük) azon gondolatot ébreszté : vájjon nem lehetne-e e g y szólani fogunk.) más, kevesebb költségbe, készületbe kerülő gázt előállítani, melly nem volna A Megjelent Debreczenben : „Hangrendi párhuzam ezer példában. Luhelyhez kötve, mint a bizonyos helyen készülő s innen mindenfelé csöveken gossy József magyar akadémiai tag, debreczeni professor és könyvtárigazga vezetett légszesz, hanem szabadon lehetne használni, ott, a mikor és a med tótól. Második bővített kiadás, a m. t. Akadémia nagygyűlése megnyitásá dig valakinek tetszik. A feladat meg lőn fejtve s illy kisebb mennyiségben, nak ( d e c . 1858.) emlékezetére." — A z e könyvecskében levő összeállitás tetszés szerint képződő gázak előállítása létesült. I g y támadtak többi között melly 4 0 0 tételben először az 1858-ki „ U j M a g y a r M u z e u m " I I . füzetében a photogén gázlámpák, mellyek használata most már nagyban elterjedt, s ha jelent meg, itt újólag, 1000 tételre szaporítva üdvözli a nyelv titkai s szépsé igaz, a mit a l a p o k irnak, legközelebb Kolozsvár városa is e gázt használandja gei iránt érdekeltséggel viseltető közönséget, s bizonyságul szolgál, mikép utczavilágttásul. Ez utóbbira valószínűleg alkalmasabb is lesz a z , mint a nyelvünk kizárólagos sajátságai közé tartozik, gyökeiről kettős irányban, szobákbani égetésre, mert a l e g n a g y o b b panasz, a mi e gáznemet illetőleg magas és megfelelő mély hangzók párhuzamában, fejleszteni törzseit. Nem hallható, abból áll, hogy ez tisztább lehetne s kevesebb szagot terjeezhetne. csak a nyelvészt, de minden magyar embert érdekelhet e sok kitartással Azonban nem erről akarunk most szólani. készült munka. A gázvilágitásnak e g y másik, ujabb haladását akarjuk röviden meg említeni. A kik a pesti felső dunasor járdáján az „István főherczeg" szálloda tájékára sétáltak a hosszú téli esték valamellyikén, azoknak bizonyosan szemükbe tűnt ott e g y szokatlanul fényesen kivilágított f&szerásusbolt. T ö b b száz gázláng égett ott (s ég talán most is még) estenkint különféle alakú s rendeltetésű, egymástól elkülönzött lámpákban. E lámpák bizonyos folyadék kal vannak megtöltve, mellyből rendes lámpabélén át szivárog fel és képződik ezen fényesen égő uj gáz, a nélkül, h o g y maga a lámpabél is égne s ez elhamvadás á l u l tisztátalanságot okozna. Mint a légszeszlámpáknál, itt is apró, tűhegynyi likacsokon ömlik ki az égés melegsége által folyton képződő gáz s
-f- („Falusi természettan") czim alatt Pap L . J. e g y a vasárnapi és népiskolák számára irt olvasókönyv I.II. I I I . és I V . füzeteire nyit előfizetéstE korszerű munka ajánlásául legyen elég annyit mondanunk, hogy érezhető hiányt fog pótolni irodalmunkban. A népnevelés ü g y e egyike a legfontosabb kérdéseknek, s a jelen munka épen e czél elősegítését tűzte ki feladatul. A négy tüzet mintegy 20 ivre terjedend, s előfizetési ára 1 ft. 5 kr. uj pénzben. Ez azért csinosan s bérmentve fog szétküldetni. H a az előfizetők száma két ezerig szaporodik, a négy füzethez ráadásul még az V - i k füzetet nyerendik minden dij nélkül. E jutalék fűzet, mellynek czime : „ A z emberről, vagy » kis világról,'* kéziratban 32 ivet tesz ki. Előfizethetni f. évi martius 15-ig
Pesten dr. Szabóky A d o l f kegyesrendi tanárnál, Ráth Mór köoyvkereakedéeében. Horváth Imre könyvkötőnél (zaibárns-utcza 2 sz., hova minden a szerzőt illető iratok küldendők) és Müller Emil könyvnyomdájában, a hova a munka kézirata ideiglenesen már le is tétetett. + (Tkali Kálmán), a „ N e bántsd a magyart" czimü versfüzér szerzőjé től f. ó. martius végén egy kötet lyrai s elbeszélő költemény fog megjelenni. Kiadják Lauffer és Stolp könyvárusok. A (Egy német gyorsírást egylet) létezik Bécsben, mellynek czélja a gyorsírást tökélyesitni és terjeszteni. A z egylet e g y folyóiratot is ad ki, mellynek egy példánya hozzánk is beküldetett. E tüzet gyorsirási mozgat ható betűkkel van nyomva s a bécsi államnyomdából kerül ki. A z első évi folyam 10 füzetből az előfizetés, 2 ujft., Bécsbe (Landstrasse, 445. sz.) küldendő. — (A szegedi hirlap ügyében.) Minap említettük, hogy e nagy alföldi városnak egy nemsokára megjelenendő magyar hirlapra van kilátása. Ö r ö m mel üdvözöltük a vállalkozókat s érdekesnek véljük, ottani levelezőnknek e tárgyra vonatkozó nézeteit közölni. A szegedi tudósitó ezt irja : Minthogy elértük az i d ő t , mellyben gondolkodásra s gyakori számadásra utalnak a körülmények, közérdekeinkről gyakran kell nyüatkoznunk lapok utján. A helyzet és a kor leszorított bennünket sok megszokott térről. A csöndesebb, de szintolly üdvös irodalmi tér van kijelölve, hol életbevágó kérdéseinkhez hozzá szólhatunk. S igy örömmel tudatjuk, hogy e derék tiszavidéki város nak egy hírlapja van keletkezőben. — Nem uj d o l o g ; egy pár éve halljuk emlegetni nyomda-tulajdonosunk e szándokát s azóta meg is vitattuk e g y más között, vájjon millyen lap bírná magát vidékünkön főn tartani'' — Talán csupán e vidékkel foglalkozó? tán szépirodalmi? politikai? gazdászati? s minden más elemet kizáró? Nekünk mind erre szükségünk volna együttvéve. Egyoldalúság nem felelne meg e vidék vágyainak. — Nem mintha valami nagy dolgokat kívánnánk; elég lesz talán eleinte egy szerény féiives lapocs ka, de az egy héten legalább kétszer megjelenő legyen. S hozzon e vidékről s e varosról, hozzon a külvilágról minél több hirt, hozzon egy kis politikát, hozzon az iparművészet, gazdászat, tudomány és szépirodalom s a kereskedés köréből meritett czikkeket, tudósításokat. — Szóval : a Vasárnapi Ujság s a Politikai Újdonságok szellemében szerkesztett lap a mi vidékünkre való. — Ezzel nem azt akarjuk sejtetni, mintha e testvérlapokba halálosan bele szerettünk volna, (fájdalom, igen érezzük, hogy e nagy alföldi magyar vá rosból és vidékéről sokkal lángolóbb szeretet telnék ki, mint a minőben — aránylag részesülünk — de ezt sem panaszképen mondjuk. Szerk.), de Ök az okai, hogy az olvasni szerető nagy közép osztály ízlését s igényeit hiven el találva kénytelenek vagyunk, mintául csak őket ajánlani. — Tudjuk, hogy két illy erőre kapott lap nem terem a semmiből, s azért kisebb, szerényebb térben kell kezdeni. (Mindenek előtt kiadó kell hozzá és nyomda, azután jön a többi. Szerk.) - — A szerda és szombat reggelek igen alkalmasok volná nak a lap megjelenésére.—Különben megindulhatna e lap bármilly alakban, de azt mindig tekintetbe kell venni, hogy lehető jutányos áru legyen, mint hogy az effélekre a pénzhiány nálunk mindig örökös marad. S mi mégis bátran kimondjuk, hogy a lelketlen fényűzés mielőttünk mindig csak másodrendű fog maradni a szellemi igények után. Hiszen sokszor egy nem épen szükséges ruhadarab fele ára is elegendő, sőt gyakran fölösleges egy évi hírlapi szük ségleteink beszerzésére."
állami,
— (Rövid irodalmi hirek.) T ö b b igen érdekes munka jelent meg a mult héten, mellyeket, mig róluk bővebben szólhatnánk, elég legyen egyelőre rövi den érintenünk, s addig is a közönség figyelmébe ajánlanunk. A magyar remekírók gyöngykiadásából Heekenast Gusztávnál megjelent újra 3 kötet (a 3., 4 . és 5.) — Kisfaludy Károly és Sándor, s Kazinczy F. versei; — Aszatay Józsefnek „Szellemi röppentyűk" czimü több tekintetben eddigi müveinél is becsesebb munkája; — Királyi Páltól, egy 4 kötetes regény „Szigetvár 156tí"-ban; —a Révész Bálint által szerkesztett „Egyházi könyv tár" 3-ik füzete; — Irinyi József kis röpirata „ A zsinati előkészületekről"; — Nagy Iván „Magyarország családatnak" e g y uj füzete, ügyesen készült czimerekkel és leszármazási táblákkal. Bővebben is meg fogjuk e müveket ismertetni.
Ipar,
gazdaság,
kereskedés.
A (Márkus J. bécsi gépész javított távirója), mellynek szerkezete a mostaninál tetemesen egyszerüebb, a kísérletnél sikert aratott. A feltaláló a fele tulajdoni j o g o t egy ismert német publicistának Warrens urnák engedte át s most a franczia kormánynak kínálja megvétel végett. — (Mézromlás Balassa-Gyarmat vidékén is.) Méhes gazdáinkat érde kelni fogja e tudósítás, mit a nevezett helyről veszünk : „ A Vasárnapi Ujság f. e. 6-ik számában azon panaszkodnak Szarvasról, hogy ott nemcsak bor hiány, de mézromlás is van. — Körülbelül igy van ez nálunk is, s félhetünk még gonoszabb következésektől is — mert a már két év óta folyvást tartó szárazság, már majd minden szőlőtőkéinket és gyümölcsfáinkat kiöli — adja Isten, én csalódjam! — Most azonban csak a mult évi mézről kívánok szólni. — Mintegy 40 éve már, hogy én is méhészkedem, s kisebb-nagyobb mézszüretet tartok évenkint — de ollyan szüretem, mint az 1858-ki, még soha sem volt. Dzirdzon-köpüim még nincsenek — a fiókos köpük pedig legelőben6zegény határunkban nem alkalmazhatók — s igy ha szüretelni akarunk mézet is, természetesen csak az öldöklő füsttel tehetjük azt. — Mult őszszel kifüstöltem vagy 8 köpümet s csodálkozva tapasztaltam, hogy mindezeknek legalsóbb sejtjeikbe alulról mintegy 4—5 ujjnyira hordott mézük, a fölebbi sejtekben lévőtől, egészen elváló, mondhatni fekete szinü és nagyon ritka, s folyékony volt, s ennek ize is sokkal alábbvalónak találtatott. — Illyesmit még soha sem tapasztalván, e fekete ritka mézet természetesen külön szedet tem s rakattam el — de ezzel is csak azt tanultam, hogy ez a felsőbb sejtek be rakott méznél, nem csak csúnyább, de kevésbé édes is, és a vevőknek sem kellett. — Méheim e fekete és ritka mézet honnan s mi virágokból szed hették? ki nem puhatolhattam. — A réti t'u az egész mult éven át, silány volt, csak augusztusban, midőn a fekete méz gyűjtethetett, volt egy-két esŐcskénk, de ezek csak a szokott virágainkat elevenítették fel, s igy augusztus ban is csak a határunkbeli virágokból szedhették azt. — Negyven évi méhészkedésem alatt többször voltak már illy száraz s legelő-nélküli éveink; —
— mézünk azonban fekete, ritka és ízetlen még soha sem volt, csak most. — Érdekes volna talán, ha több s tapasztaltabb méhészeink is felszólalnának, s kivált azok és ollyanok, kik a mult évben tán szintén illy rendkívüli mézet szüreteltek. A méhészség úgyis, úgyszólván, egyedül a tapasztaláson alapul; cseréljük ki tapasztalásainkat, s okulni fogunk. — Kalmár István. 0 (Ggógyszerészi ipart illető.) Legmagasb kibocsátott engedélynél fogva a gyógyszerészi ipar realtulajdoni jogának elismerésére Erdélyben az — (Felszólítás Tompa Mihály „Egyházi beszéde*" előfizetőihez.) Miután 1851-diki év határoztatott meg normális esztendőül, és mindazon gyógyszenevezett egyházi beszédek, az ígért l l — 1 2 iv helyett 14 nagy 8-ad rétből részi'iparokra érvényesnek ismerendő el, mellyekre nézve az adományozási álló teljes kötetre teljédének : tisztelettel fölkéretnek a t. c z . előfizetők és okmányban nincs világosan megjelölve, hogy személyiek, vagy eladathatlagyűjtők, az előfizetési pénzösszeget, legfólebb februárhó végéig alulirthoz nok. A gyógyszerészi-ipar tulajdonosainak iparuk vélt reáltulajdoni j o g a beküldeni; mert azon tul csak magas bolti áron fognak a jeles juthatni. kimutatására kétévi zárhatáridő engedtetek, melly a fönnebbi legmagasb határozat kihirdetésének napjától veszi kezdetét, és ezzel azon gyógyszeré Miskolcz, februárhó 8-án. — Fraenkel Bernát, kiadó-könyvárus. szek is élhetnek, kiknek iparuk realtulajdoni jogának elismertetése végett 4- (Halmágyi Sándor) „Saphira" czimü három kötetes regényét még e előbb beadott kérvénye az eddigi szabályok szerint netán visszautasittatott. hónap végén szét fogja küldeni. Jelenleg egy uj társadalmi regényen d o l g o A (A bécsi hitelintézet) fölülosztaléka a mult évre, mint hírlik, egy zik, mellynek tárgya a falusi életből van merítve, s c z i m e : „ A kis világ em részvénytől 8 ft. lesz. berei." © (A Rajna mellől a szőlők) állapotáról nem sok j ó t írnak. Nagyszámú + (Goethe „Faustja") nemsokára megjelenik magyar fordításban. + ( „ i l sírkő-faragó") czim alatt egy fordított színdarab fog nemsokára tőke megfagyott s igy a jövő termés aligha szűk nem leend.
miihez
előadatni a nemzeti színpadon. Idősb Dumas Sándor után fordította Bulyovezky Lilla. A főszerepeket Egressy, Jókainé s a Lendvai-pár játszsza. + (Illési György), ki Berangernek sok szép dalát sikerülten magyarra fordította, s az irodalmon kivül zenével is foglalkozik, mint a „ H ö l g y f u t á r " irja, e g y igen szép magyar zenegyüjtemény birtokában van. melly mintegy 40 darabból áll, a következő s z e r z ő k t ő l : Bihari, Lavotta, A r v a i , Ruzitska, Arnold és Sárközy. Illési e gyűjteményt örömest átengedné a müárusoknak, megelégedve azon egyetlen jutalommal, hogy e szép müvek a közönség elé kerültek. -)- Megjelent : „Domonyi Csárdás" zongorára szerzé Farkas Lajos. Kapható Pesten minden müárusnál, s Kecskeméten a szerzőnél. -f- (Sopronban) a csudálatos czepperli olly nagy divatban van, hogy a szép magyar tánezot egészen háttérbe szorította. A nőegylet! bálban azért nem tánczoltak csárdást, mert a zenészek azt mondták, hogy nem tudnak csárdást húzni. Micsoda trombitasok azok az érdemes zenészek? + (László József arczképét) a „Hölgyfutár" előfizetőinek mümellékletül a j ö v ő évnegyedben szét fogja küldeni. + (A mütárlat) közelebb a következő képeket vásárolta meg : 1 „ T é l i tájkép" Stademanntót Münchenben. 2. „ T e n g e r p a r t , " Keimtől Düsseldorf ban. 3, „ B e r n i táj." Sckmidtől Bécsben. 4. „ S z ü r e t , " Molnár Józseftől Pesten. 5. „Visegrád," Marké Ferencztől Pesten. 6. „ B a c c h á n s n ő , " Grimm B-tól Pes ten, 7. „ H o r v á t tábor," Goebeltöl Bécsben. vá,. oj>. a
Közintezetek. egyletek. / \ (A magyar Akadémia) febr. 14-ki mathematikai és természettudo mányi osztályülésében Pólya József ur székfoglaló beszédét tartá, s ez alka lommal a gerjről (fermentum) átalában értekezett. Nendtvich ur Buda vidé kének dolomitjairól értekezett. ® (Az országos Kertészeti Egyesület) csarnoka e hó 15-én megnyílt, hol magvak, facsemeték stb. kiállítása, részint pedig eladása is folyamatba lép. A csarnok helyisége a Dunaparton levő régi hidfőépületben van. 0 [Az első magyar átalános biztosító-társaságnál) több morvaországi község is tömegesen biztosított. 0 (A Magyar Gazdasági Egyesület) — Somssich Pál választmányitag indítványára — valamint már a jelesb gazdaságok leírását megkezdte, ugy a jelesb szőlők leírását és ismertetését is eszközlésbe veendi. Legelső lesz a villányi szőlőhegy. Q (Magyarország intézetei.) Magyarországban jelenleg több száz inté zet áll fenn, mellyek a magyar nemzetnek köszönik fennállásukat és létein ket. Ezekből a tudomány és művészet osztályába 92, az ipar és kereskedelem osztályába 101. a jótékony és kegyes czélokat ápolók osztályába 156 tarto zik. Meglehet, h o g y mindez kevés, de idővel majd több is lesz. — (Olvasóegylet Tenken s készületek a tenkei fürdőszakra.) Febr. 4-ről veszszük ez örvendetes sorokat: Nekem jutott a szerencse, tudatni az olvasó
közönséggel, b o g j Délbibarmegyének Tenke mezővárosában, (melly egy év tized előtt még jelentéktelen falu volt), egy felsőbbleg helybenhagyott o l vasóegylet alakult, eddigelé aláirott részvényes tagjainak száma 50-re megy. A megerősített alapszabályok felolvasása f. évi január 19-én tartott közgyű lésen történvén, az egylet magát alakultnak kimondá, és tiszti személyzetét megválasztá. — E m é g kisded-társulat büszke elnökére, a helybeli köztiszte let- és szeretetben álló r. kath. lelkipásztorra, b . B . ő naágára, ki a közké relemnek engedve, különben is a magyar irodalom pártolásával foglalkozó nemes keblének gyönyöréül tartja, e számban kevés, de akaratban és tetterő ben dus egyletet szent törekvéséhez vezérelhetni.— E gyűlés után következett az egyleti tánczvigalom,a szó teljes értelmében, mert tánczoltunk is, vigadtunk is eleget és elegen. — F o l y ó hó 2-án tartá az egylet első választmányi ülését künn a fürdőben; több jelea irodalmi mű meghozatása határoztatott el, — és mert a lelki élvek feletti tanakodásban a test megfáradt, az ülést a fürdő vendégszerető bérlője, és választmányi tag barátságos vacsorával válta fel, itt két testvér találkozott ugyan, lélek és bor, de mert ,,omne trinum perfect u m , " a s z i v is feljajdult, h o g y vidulás nélkül ne maradjon, mert miként me nyegző zene nélkül, u g y éljenzés tus nélkül semmit sem ér, — öszpontosult a közkivánat, és egybeforrt az akarat abban, hogy Tenkének kivált a für dési szakra j ó zenekara legyen, ollyan, hogy annak hírére a vidulni, testben és lélekben gyógyulni kivánó nagy közönség egybeseregelve, vidám perczeket élvezhessen, — és e közakarat teljesülteért kezeskednek azon tekintélyek, mellyek ez eszmét megpendítek, és kivihetőségét közreműködésükkel biztositák. — Mire ugyan még elég idő van, és a sikerkor róla többet. — M. J.
Jótékonyságok. A Főherczeg Albrecht Főkormányzó nr ő cs. kir. Fensége a nagy-senki kath. templomnak Erdélyben főoltára ékitésére e g y ő Fensége vasöntödéjé ben különösen e czélra megrendelt rj láb magas öntött vas-keresztet ajándé kozni méltóztatott. 0 (Főt. Fábry, kaszai püspök ur), a csanádi érsekmegye püspökének 2205 ujftot küldött, következőleg szétosztandót: a szegény plébánosok j ö v e delmének javítására 420, a papnöveldének 420, a csanádi székesegyháznak 4 0 0 , a csanádi székeskáptalannak azon kötelezettséggel, hogy az alapitóért miséket olvasson 5 2 5 , az érsekmegyei papság nyugdíj-alapjának 210, végre a sz. Gellért első csanádi püspök tiszteletére építendő templomra Csanádon 210 uj forintot. 0 Pácai Vájna Etek ur a magyar Akadémia által részére itélt 3 0 db, valamint a magyar Természettudományi társulattól nyert 8 db. arany pályadijt az alapítandó erdélyi múzeumnak adta át. ( K . K. | + (Nemes megemlékezés.) Bauer T ó d o r spanyol c o n s u l , és Bauer Ignácz madridi bankár, annak emlékére, hogy szülőik e g y k o r Pesten laktak, a helybeli izraelita községnél 10,000 ftnyi alapítványt tettek örök időre, hogy ez összeg kamatai évenkint e községbeli szegények fölsegelésére fordít tassanak.
Mi
II
j -
i»
íí ?
A (Pesten a városi német szinháznak) Császár Ö Felsége 4 0 esztendőre kizárólagos szabadalmat adni méltóztatott, egyrészt a német nyelveni elő adásokra , másrészt arra, hogy a nevezett idő alatt a városban már fenálló német színházak- és arénákon kivül többet építeni meg van tiltva. / \ (A személyszáüitó-gőzösök járása) Pest és G y ő r közt, febr. 16-án kezdetét vette, az indulás mindkét helyről egyelőre csak a párosszámu na pokon történik, úgymint 20., 22, 24-én stb. U g y a n a z o n napon a helybeli gőzösök járása is megkezdődött. A Duna megtisztulása következtében a malmok is beállnak. A (Rózsa Sándor fölött a régtárgyalás) a budai cs. kir. megyetörvényszéknél, B z á m o s belépti-jegyes közönség jelenlétében, e hó 15-én kezdetét vette. A végtárgyalás befejezése után b ő v e b b e n a P o l . Ujd.-ban. A (Uj találmány.) Escheback nevü berlini könyvkötő olly»ezert talált föl, melylyel mindenféle ón, kréta és e g y é b b illy anyaggal készült rajzokat meg lehet óvni az eltörlödéstől. E g y illy szert Magyarországon régtől isme rünk már, s ez a hideg édes t e j ; evvel kell a rajzónnal készült képet bevonni s ez letörölhetlen marad. Természetesen e bevonás nagy feladat, kivált a fe kete kréta rajzoknál; különben a szer igen j ó . Azért nagy nyereség lesz a rajzolókra nézve, ha a fónebbi találmány valami könnyebben alkalmaz ható szer. + (Franniaomág bizonyos helyén egy uj cséplőgépet találtak föl,) melly olly titkos szerkezettel b i r , hogy a cséplett gabonából agy részt min d i g elrejt a cséplő számára. Hanem végre ezt a j ó tulajdonságát is fölfedezte valaki, minek következtében a cséplőgép föltalálója szabadalmat nyert 15 havi ingyenlakásra. -+- (hét üstököst jósolnak) a csillagászok m f. 1 8 5 9 . é v r e ; az egyik már a j ö v ő hónapban fogna mutatkozni. Két versenytárs fenyegeti egyszerre Kakas Mártont! — (Hevesmegyei Demend községhez közel) egy porczellán-agyagu bányát fedeztek fel. A z agyag vegytani kísérlet alá vétetett. — i Egerben a községjegyzői tanácskozmányban) határoztatott, hogy az o l l y községekben, hol czélnak meg felelő bábák nem léteznek, azok helyett pályázat utján okleveles szülésznők fognak behozatni; évi fizetésűk már ezen évi költségvetésbe fel is vétetett. Ugyanott, az egész járásra nézve e g y központi községi takarékpénztár fog felállíttatni. + (Sohatjsunk egyet!) A z amerikai „ N e w - Y o r k - L e d g e r " czimü lapnak 3 5 0 , 0 0 0 azaz: háromszázötvenezer előfizetője van.
+ (Vakmerő hajós.) A „ B . Hírlapban'- olvassuk : „ T e g n a p (téb 11-én) délben sok kíváncsi ember tódult össze a felső Dunaparton. Eleint nem tudtuk megmagyarázni, mi lehet kíváncsiságuk tárgya, a mig vég reá jöttünk. A Duna közepén e g y körülbelül nyolez négyszöglábnyi nagy ságú jégtábla úszott lefelé, melly valószinüleg a Margitsziget partjától sza kadt el. A jégtáblán egy gyermek állt, s ha j ó l vettük ki, azt e g y dara deszkával kormányozni látszott. H o g y jutott reá, és miért vetette fejét i merészségre, nem tudjuk, valamint azt sem, mi volt az aranygyapjú, mellyért a fiatal argonauta életét koczkáztatta?" — M i nem voltunk szerencsések e hajókázást l á t n i , de nem tartjuk valószínűnek, hogy az illető jószántából vállalkozott volna a veszélyes utazásra. E z t kellett föltenni minden józangondolkozásu embernek, s azért nagyon csudálnók, ha senkisem gondolt volna a fiu megmentésére. + ( Vasúti szerencsétlenség.) A Hernád vidékéről irják lapunknak : A Szerencstől Harangodon keresztül vonuló vaspálya építése már annyira előrehaladt, hogy három mozdony naponkint egész Bocs alá felrobog az épí téshez szükséges kavicsért, mit a Hernád folyó medre bőven szolgáltat. Maga magának készíti az utat. A z építéssel talán már Nyíregyházán is tul vannak, s valószinüleg april végéig elkészül annyira, hogy májusban átadathassék a forgalomnak. N a g y örömünkre szolgál, h o g y vidékünk is bevonatik a vas pálya-hálózatba, de fájdalom! ez uj közlekedési eszközünk még el sem ké szült, s már is áldozatot kivánt. E g y bocsi fiatal házasember valószinüleg kíváncsi volt látni a gőzmozdony szerkezetét, melly a leggyorsabb paripán is túltesz, s midőn azt egész figyelemmel vizsgálgatná, e g y kavicscsal meg rakott kocsit összekötés végett nagy sebességgel toltak előre, anélkül, hogy a vizsgálódót valaki észrevette volna. A vigyáztalanságnak borzasztó ered ménye lett. A szerencsétlen kíváncsi fején olly iszonyú lökést kapott, hogy az menten ketté hasadt, 8 természetesen legott szörnyet halt bele. Szolgáljon ez iszonyú eset intő például! -f- (Érmeiteken) a mult hóban erős földrengést tapasztaltak. 4- (Angolországban a vaspályái utazást) igen kényelmessé kezdik tenni. Most már olly vaggonokat is alkalmaznak, mellyek kényelmes ágyakkal van nak ellátva. — (Pécsett vigan farsangolnak.) Nem is csuda, mert talán e g y város nak sincs hazánkban, olly könnyű v é r ű . tánezra hajlandó lakossága, mint Pécsnek. Itt még nyáron is alig múlik el egy hét bál nélkül, hát még farsan g o n I Különös dicséretben részesülnek az ottani „szinházi álarczos tánczvi galmak," niellyekkel a méltán közpártolásban részepülő derék színigazgató, Molnár, elősegítve a casinó b u z g ó tagjaitól, ollykor e g y - e g y hazafiúi vagy művészeti czélt tud egybekötni. I g y például az első tánczvigalom jövedelme Kazinczy Ferencznek a folyó évben Pesten tartandó százados ünnepélyére volt szánva, s ez alkalommal Molnár színigazgató egy sikerült előadásban megmagyarázta a közönségnek, ki és mi volt nekünk Kazinczy? A febr. 8-i tánczvigalom ban az uj palotás táncz lőn bemutatva. E z utóbbi eseményt igy irja le pécsi tudósítónk : „Éjfél eljött! — Szünidő, midőn minden ember s ó várogva néz az étterem felé : kivált nálunk, hol az étterem olly kicsiny, hogy a vendégek egy ötöde férhet csak bele. A zene elhallgat, de a teremből senki sem távozik, várva valamire, a mi bizonyosan kedves előtte. — V é g r e meg szólal a palotás élőzenéje s mindenki figyelemmel néz az ajtó felé, melly megnyílván, rajta hat délezeg ifju lép be, kék s veres bársony uj nemzeti diszöltönyökben, arany és ezüst sinórozással, ugyan ennyi nővel, kik szintén fehér kék atlasz magyar öltönyökben jelentek meg a terem közepén, hol a néző sokaságtól alig képezhetve kört, ellejtek e valóban szép 8 köztetszésben részesült uj szerkezetű tánezunkat. — Zajosan megtapsolok, 8 annyira meg szerettük, hogy a j ö v ő casinó-tánczvigalmi estélyen (hova az egész színtár sulat, mint haliám, meg lesz híva), fel lesznek kérve az illetők, hogy azt az addig begyakorlandó pécsi ifjúsággal együtt ismét eljárják. — Becsüljük Tóth Somát a j ó gondolatért, hogy e nemzeti jellemünkhez illő szép tánezot fr/.erzé, és köszönetet mondunk Molnárnak, ki ezt nálunk bemutatta. Színé szeink, kik ezt olly ügyesen bemutatták, ezek voltak: Zádor, Tímár, Bényei, Kovácsi, K e n d y , T ó t h ; nők : Molnárné, Hetényiné, Feketéné, Timárné, F . Karolina, D . L i n a . " — (Egy alföldi nagy falu fájdalma és téli mulatsága.) Komádiból veszszük e kis r a j z o t : Biharmegyc szélső határán fekszik Kornádi, mint egy 3700 református magyar népséggel bíró község. E község lakosai ezelőtt még csak négy évvel is részint halászatból, rákászaiból (mellyből Pest is évenkint több ezer darab rákot elfogyasztott), csikaszátból, nadályfogásból, részint baromtenyésztésből élt; de mióta aSebea-KöTÖs kiaradása megszűnt, a mi senkinek másnak, csak a száraz éveknek rovandó Tói érdemül, a földmivelée és barom tenyésztés lett főfoglalkozása. Ezért sóhajtnak föl gyakran az úgynevezett pákász emberek (moceárvadászok), hogy hova lettek azok a szép vizek, mi kor csólnakkal állott a háza küszöbéhez! e g y darabka kenyeret „ b a k ó j á b a " tett! az árnyékos rétben egész nap elhalászott és rákászott s g o n d nélkül élt, s most künn az árnyéktalan mezőségen kell izzadni, dolgozni, ha kenyeret akar keresni! — Időjárásunk, életmódunk egyet fordult, de nem sokat vál tozott még eddig szellemi mivelődésünk, mert egy-két embert kivéve, kikben az olvasási vágy fölébredt, most is csaknem a régiek vagynnk. A z t be kell mégis vallani, hogy újságunk 10 példányban jár, és két-három taggal a M . Kereeztesen fölállítandó casinó is szaporodik K o m á d i b ó l . — Mulatságai közé tartozik az itteni népnek a disznótor, névnap és lakodalom, ha ugyan mulatságnak lehet mondani, mikor az embert néha j ó l megöklözik. Ugyanis ritka lakodalom, melly vérontás nélkül végződjék; este a vacsora fölkelte után betódulnak a falu hivatlan fiatalai, kik egy-két táncz után egymáson j ó sort öklöznek és botolnak; hogy ha az nem használt, néha a
•
velük hordozni szokott bicskákkal •egymást meg is késelik; a győztes a megfutamodottat utczahosszant kergeti s üzi, sőt volt rá eset, hogy a megkéselt inenekvőt saját házában megtámadták, ajtaját reá törték. (Vájjon megérdemlik-e ezen vadlegények, hogy embereknek, mi több, magyar embereknek ne vezzük őket? A z t izenjük nekik Pestről, hogy jobban becsüljék meg magu kat, s ne tegyék csúffá a magyar hirét. Legyenek bátrak és vitézek, de ne legyenek bicskasok.) Kern lakodalmi alkalomkor pedig a fiatalság éjhosszant az utczán föl « alá garázdálkodva ujjoagat, s z ó v a l : nem sokat törődünk még mi a mivelődéssel, a minek több okai lehetnek és vannak; e g y a többek kö zött az, hogy vasárnapi iskolánk nincs, köziskoláink is nem nagyon látoga tottak, azok is, a kik látogatják, csak tarkázzák. Oh mikor lesz mind ez már nálunk is máskép? — Gy.
— ( S z i v e * tigyt-huezteté*.) A z olvasási kedv s a lapjaink iránt foly ton növekedő részvét által öeztönöztetve. e lapokat jövő hónaptól kezdve az eddiginél számosabb példányban szándékozván nyomatni: bátorkodunk a t. olvasó közönséget a lap végén olvasható uj előfizetési felhívásra figyelmeztetni. A Vasárnapi Ujság szerkesztősége.
Egyveleg. — (Példázat, az irodalmi ut-törők egyikének naplójából.) A z erdőkerülő és a tölgyfa. „Mindazon régi, s megidősűlt cser és tölgyfák nevében, melylyek e sötét vágásban élnek, kérlek, igy szól egy tölgyfa az erdőkerülőhöz : vágass ki hovahamarább e vágásból bennünket, mert meguntuk, sőt a sűrű s magos erdőkre nézve szégyeneljük is illy apró csöpétek, gyenge hajtások, alacsony bokrok s fiatal növendékek között létünket." „ E z t ne kívánjátok édesün, felel az erdőkerülő, mert azonkívül, hogy az apró bokrokat s növendék fiatalokat árnyéktokkal veszélyek 8 viszontagságok ellen védeni rendeltetés iek, azt is előttetek tartsátok, hogy száz év előtt ti is apró csöpétek, gyenge hajtások, alacson bokrok, s fiatal növendékek valátok." Ne mondjuk tehát soha, hogy ez vagy amaz írót, legyen az bár első a legjelesbek között, nem lehetne, nem volna mintegy szabad : a kezdők, a gyengék, a kevésbé jelesek közt is, egy napon említeni. Koránsem szégyen, sőt dicsőség n nagynak a kicsinynyel egy sorban állani, a gyengébb tehetségre viszont épen a mérközgetés, az öszvehasonlitás szokott hatni üdvösen. //. S.
— (Tisza-Füredről irják) : Pájer Antal, jeles r. kath. papunk, kitűnő szónok b közkedvelt költőnk egész vidékünk örömére továbbra is köztünk marad, igaz bár, h o g y körülményei, elmenetele által, anyagi szempontból véve javultak volna; de irigységünk megbocsátható, mert mit ér a test lélek — mit ér a tömeg, társalgási öszpontositó nélkül! — A z irodalompártolás erős lép tekkel indul virágzásnak, hol azelőtt 3—4 évvel alig járt 20—24 lap, jelen ben Tisza-Füredre s vidékünkre 180 példány különnemű (néhány szám ki vétellel) magyar ujság jár! még pedig nem e g y szántóvető ember várja min den második csütörtökön nagy kiváncsian a „Hírmondó" ch'-rkeztét: j ó jele az előre haladásnak. — Farsang van, bálozunk! kis városunk pedig e részben is dicséretet érdemel. Füreden mulatunk s minden mulatság egy-egy j ó t é + (Szép kis történet.) Paris közelében nem rég egy gazdag öreg ur halt kony czéllal van Összekötve, igy volt f. hó 6-án egy zártkörű tánczestély, m e g ; kinek örökös zsémheskedését, szeszélyeit s durva bánásmódját egy cse mellynek jövedelme a helybeli kórház tőkéje szaporítására, továbbá 13-án lédje sem b í r t a huzamosb ideig kiállani; igy történt, hogy alig tanulta meg e g y tánczestély, mellynek jövedelme a vasárnapi iskola javára ment. — Imrei. uj cselédje nevét, már ismét másról kellett gondoskodnia, mert amaz pár nap — (Előleges sírbolt. > E g y levelezőnk tudóéit, hogy nemrég Veszprim- múlva okvetlen bucsut vett a kapufélfától. „ V é g r e mégis keU valahonnan megyében a postaúton a ni. . . . i köztemető mellett vonulván el, igen feltűnt egy olly cselédet kerítenem, ki állandóan nálam marad," szólt magában a előtte a sírkert közepén egy kápolna modorú alkotmány, fényes bádog tetőre, boszankodó zsérabes bácsi. D e miként fogjak hozzá, hogy czélt érjek? Á h á , és festett farácscsal bekerítve. Leszállván kocsijáról és az alkotmányt köze tudom már! Értésére fogom adni, hogy azon cselédemnek, ki szemeimet ba lebb megszemlélvén, ugy találta, hogy az valóságos sírbolt, csakhogy külö zárja, végrendeletemben 200D frank évi járadékot fogok hagyni." E mód nös szeszélyes ízléssel kiállítva, a befalazott ajtó fölött pedig e felírást megtenné a kivánt g y ü m ö l c s ö t : a most szolgálatba lépett cseléd, j ó remény olvasta : ,,Itt nyugszik B. . . . i Ferencz és neje. Hagyott az evang. gyüleke fejében, hősiesen tűrte ura szeszélyeit b gorombaságait. Nem sokáig kellé zetnek 500 ftot, az iskolának 500 ftot, a kath. templomnak 50 ftot, a reform, szenvednie, mert a zsémbes öreg ur öt hónap múlva elköltözött ama boldog templomnak 50 ftot." Utazó barátunk aztán tudakozódott a sírbolt építője országba, hol nincs szűkség cselédekre. A hü szolga, a mint illik, néhány felől, és a nép neki azt beszélte, hogy II. F. egy gyermektelen módos köz krokodilkönyet hullatott boldogult ura fölött, azután elment a jegyzőhöz, ki nemes birtokos ember M . . . . en, ki mellől hőn szeretett életpárja tavai el a végakarat végrehajtásával meg volt bízva, s követelte a neki hagyományo zott évi járadékot. „Barátom — szólt a j e g y z ő — én önnek a kivánt összeget halván, annak tiszteletére külön sírboltot építtetett, mellynek homlokzatára ki nem szolgáltathatom, mert az elhaltnak törvényes örökösei pert indítottak az idézett szókat íratta. Azonban maga Ferencz gazda nem csak hogy ott ön ellen." — „ H o g y - h o g y ? " kérdé megütközve a nagyreményű szolga." — nem nyugszik még most, hanem mint erős agg özvegy férfi, javában j ő „ M e r t az elhunyta 2000 frank évi járadékot annak hagyományozta, ki az ő m e g y , jár kel, tesz vesz nyugtalanul, és a j ó ég tudja, hol, kivel fog végké szemeit halála óráján be fogja zárni; ön pedig ezt nem tette,.- nem is tehette." pen megnyugodni, és mikor? Mi több! a „hagyott" ige is csak papiroson áll — „Hogy-hogy — Hát csak ugy, hogy az öreg urnák csak e g y szeme a perfectumban. de valósággal az is majd a meszsze futurumban értendő. — volt, s azért ön nem szemeit, hanem csak egy szemét zárhatta b e . " — „ O n D e már csak a j ó ezándékért is kívánjuk, hogy sokáig maradjon még üresen csak tréfát űz velem, ugy-e b á r ? " — „ A legkomolyabban szólok." — S ngy az az anticipált sírbolt. is volt. A per folyamatban van. — (Ismét Debreczen és Holdmező- Vásárhely.) A két város közti versen -f (.-1 gyermekek halandósága Oroszországban) olly nagy. hogy ö t éves gés eredményét, azt hittük a minap, már megállapított tényként mutattuk be. A V . U . f. évi 4 számában Debreczenből a leghitelesebb helyről vett korukig rendesen fele elhal. A szentpétervári akadémia pályadíj kitűzése adatok nyomán Debreczennek ítéltük oda a népességi többség dicsőségét 8 által akar a baj okára jőni. E szokatlanul nagy halandóság oka valószínűleg az ős időktől fogva birt „kálvinista Róma" czimet. (Ekkor ugyanis H.-.M.-Vá- a kellő ápolás és felügyelet hiányában rejlik. + (Uj találmányú szekér.) Parisban közelebb olly kocsit találtak fel, sárhely ref.lakosságának összes száma 26,244-re Debreczené. 29,589-re sült ki.) D e most ismét uj adatok léptek fel s ki kell jelentenünk, hogy e biztosnak mellyen lovak nélkül lehet járni. Ezen sajátságos szerkezetű kocsi neve 6atartott hitünk ismét megingadozott. Mi nem mondhatunk ellen s kíváncsiak ratrope. A z öszraütani intézet tanárai b más szakértők megvizsgálván, g y a vagyunk, mit mondanak debreczeni statistikusaink s érdemes tudósítóink a korlatilag czélazerűnek 8 alkalmazhatónak találták. Ez a baratrope e g y e g y következő hiteles irathoz, mellyet e napokban vettünk, s melly igy szól : szerű kocsi, mellynél a teher, melly rajta van, egyúttal a mozgató erőt „ H o g y Holdmező- Vásárhely község népességének összes létszáma az 1857-ik képezi. Ha valaki beleül, nem kell egyebet tennie, mint felváltva j o b b r a és évi pontos népszámlálás után hitfelekezetenkint, a hitelesített nép össze- balra hajlongnia, s a kocsi mozgásba j ő . E műtétei nem kerül nagyobb irási könyvből kiirva — következőleg találtatott, azt aláirt hitelesen bizonyí fáradságba, mint midőn az ember gyalog utazik. (Szépen köszönjük az illyen tom : református 30,357, római kath. 9939, egy. g ö r ö g 20, n. e. görög 693, kocsizást!) Ez uj szerkezetű kocsival kísérletet tettek nagy néptömeg jelen evang. luth. 730, izraelita 1007, öeszesen 42,746. — Beszedits, polgármester létében, s kitűnt, hogy a kétfogatú bérkocsi csak nagy erőfeszítéssel verse nyezhet vele, de rajta túltenni nem képes; az egyfogatú pedig minden erőköm. k. ( P . H . ) " dés daczára sem bírja egyenlő távolban követni. A (Ismét szaporaság.) Tamásiban (Gömör. m.) egy földoüvesnő há + ( Egy kis statístika Bécsről.) Van e városban 36.000 földszinti, rom gyermeket hozott a világra, de egy sem maradt életben. + (Eljegyzési föltételek.) S o m o g y b a n közelebb egy házasság köttetett, 28,000 elsőemeleti, 14,000 núsodemeleti, 6231 harmadikemeleti. 1792 ne melly arról nevezetéé, hogy a mátka atyja egyéb üdvös föltételek mellett gyedikemeleti, és 7 hatodikemeleti szállá*. Padláslakás van 534. U g y a n o t t a csak u g y egyezett bele az eljegyzésbe, hogy a vőlegénynyel megígértette, mult évi szülöttek száma 22,283, a megholtaké 20,558. Házassági egybeke hogy öt magyar lapra fog előfizetni, s leendő nejét fényűzés nélkül, egyszerű lés 4456 történt. E szerint születés esik minden napra 6 1 ; halálozás 5 6 % ; házasság 12. öltözetben járatja. 4 - ( Washingtonban két kongressustag,) English és M o n t g o m e r y , össze 0 (Kolozsvár photogenvilágitást nyerend,) legalább a városi elöljáróság verekedett. A z első sétabotocskájával suhintott erre, ez pedig egy téglát vá e czélra már megtette az első lépést0 (Moldvában, milly figyelemben restesül az iró,) mutatja azon eset, gott amannak fejéhez1
hogy Gogolnicsanu iró részére, hogy őt adósságaiból kiemeljék, adakozást gyűjtöttek a moldvai hazafiak, a legjobb eredménynyel. Voltak egyének, kik 500, sőt 1000 darab aranyat is adtak. Ez van rendin; az írót már életé ben kell pártolni, s nem csak holta után hálálkodni sanyarú élete felett! 0 (Stambulban átalános múkiállitást terveznek) 1860-ra; de már ne künk is kell kristálypalotáról gondoskodni; mi szépen odaillenék az a vá rosligetbe. A (Pastrana Júlia kisasszony,) kinek kepével mi is ijesztgettük har madéve olvasóinkat, egy svéd lap állítása szerint, szerencsésen fiat szült. Atyjáról egy szót sem szólnak. 0 (A budapesti lánczhid jövedelme) ez évi jan. 1-től 31-ig 2?,886 frt. 89 kr. E kimutatásban azonban a cs. kir. kincstár részéről még pótlólag meg térítendő vámilletékek nincsenek benfoglalva.
Színházi napló. Péntek, febr. 11. Jaell Alfréd ur, hannoverai kir. udv. zongoraművész utolsó hangversenye. Ezt megelőzte : „Horace munkát." Bjry felvonásos víg játék. A hangversenyző vendég egyike a legkitűnőbb zongoraművészeknek. Valódi virtuozitással játszik. A tetszés jelei a közönség részéről igen zajosak voltak. Szombat, febr. 12. „Portiéi néma." Opera 5 felv. Aubertól. Az elrekedések, daczára a kellemes időjárásnak, ha nem is napi, bizonyára heti rend ben vannak. M a c y hete Fehérvári Mari rekedtsége miatt maradt el az „ ö r dög R ó b e r t , " ma pedig Ellingerné rekedtsége gátolta az előre jelentett „ H u n y a d y László • adafcását, mire Ellingerné assz. olly régóta készül, s a
4343. K o m l ó s . A z érdekes történeti beazélyt martinai első számunkban kezdendjúk közönség még régebben várja szinrehozatalát. Eddigi tapasztalatunk azon meggyőződésre juttatott, hogy az operák előleges jelentése nem csak fölös meg. Azt akarjuk, hogy uj előfizetőink is egészen kapják a müvet. 4344. Paris. KI. F. - Csupán a V . U. -ra van ön számára nálunk e!ó6zetve, s az leges és czélszerütlen, de boszantó is. rendesen küldetik. A kit ön megbízott, nem lakik többé Pesten, s így a többi iránt nem Vasárnap, febr. 13. „Pünkösdi királynő." Eredeti vigjáték 2 felv. Irta tudakozódhattunk. Szigligeti. A n a g y s z á m ú közönség igen j ó l mulatott s valódi farsangi j ó kedv ben volt. Pesti hetivásár. Héfő, febr. 14. Jaell Alfréd bucsu-hangversenye. Ezt megelőzte : „öt Február 16-én. — Ausztriai értékben. regy férje." Vigjáték 1 felv. Dumas után fordította Keresztúri/. Buza 3 ft. 78 kr., 3 ft. 64 kx., 3 ft. 52 kr.; rozs 2 ft. 31 kr., 2 ft. 22 Kedd, febr. 15. lluber Ida k. a. első fölléptetil „ördög Róbert." Opera 5 felv. Meyerbeertől. Előleges jelentés szerint a , , H u n y a d y L á s z l ó n a k " kellett kr., 2 ft. 10 kr.; árpa 1 ft. 92 kr., 1 ft. 79 kr., 1 ft. 6 7 % kr.; zab 1 ft. 74 volna előadatnia, de ezúttal is elmaradt, Jekelfalussy betegsége miatt. V é g kr., 1 ft. 6 7 % kr., 1 ft. 53 kr.; tengeri 1 ft. 92 kr., 1 ft. 79 kr., 1 ft. 6 7 ' / , zetes e g y darab ez a „ H u n y a d y , " sehogy sem sikerül szinre juthatnia! Hufaier kr., e g y pesti mérő; egy kenyér 1 ft. 5 kr., 84 kr., 63 kr.; e g y zsák bur Ida k. a. a zenede növendéke mai első szini kísérletével igen szép sikert ara g o n y a 1 ft. 25 kr., 1 ft. 5 kr., 84 kr.; e g y darab borjú 18 ft. 90 kr., 15 ft. tott. Izabella herczegnő szerepében lépett föl, s valóban nehéz föladatát di 75 kr., 11 ft. 55 kr.; nyul 1 ft. 25 k r „ 1 ft. 5 kr., 84 kr.; tojás 1% kr.; egy cséretesen oldotta meg. illy szép kezdetnek csak szerencsét kivánhatunk. pár öreg tyúk 1 ft. 25 kr.; egypár nyársra való csibe 1 ft. 25 kr., 1 ft. 5 kr., 84 kr.; egypár kappan 1 ft. 47 kr., 1 ft. 26 kr.; egypár récze 1 ft. 82 kr., Huber Idát a nagyszámú közönség töbször zajosan megtapsolta. I ft. 68 kr., 1 ft. 47 kr.; egypár lud 3 ft. 30 kr., 2 ft. 94 kr., 2 ft. 5 2 % kr.; Sterda, febr. 16. Pongráct u r első fóllépteül : „Két Barcsay." Eredeti egypár pulyka 4 ft. 20 kr., 3 ft. 7 7 % kr., 32 ft. 3 kr.; 1 font borjúhús színmű 4 szakaszban. Irtta Jósika Miklós. 40, 34, 28, kr.; 1 font sertéshús 32, 28, 24 kr.; nyers szalonna 34 kr.; háj Csötörtök, febr. 17. „A székely leány" opera volt hirdetve, hanem uj 34 kr.; disznózsír 34 kr.; tehénzsir 68, 64 kr.; vaj 68, 64, 5 2 % kr.; repczeelrekedés miatt lett belőle : „Ördög naplója" franczia vigjáték 3 felv. olaj 34 kr.; lenolaj 34 kr.; e g y itcze fris tej 8, 6 kr.; tejföl 34, 30 kr.; szilvapálinka 42 kr.; törkölypálinka 32 kr.; rozspálinka 28 kr.; szesz 32 Szerkesztői mondanivaló. kr.; ó bor 20, 16 kr.; uj bor 14, 12 k r . ; ser 10 kr.; eczet 10 kr.; borsó 4393. A faliszt. I.
£ -"•rrnv laajtlHfcirStOH* v n » n
nem
^
5
?
éi betlnap
naptár
naptár
BEleutherp. Eleonóra Péter. Antio. Romána, Láz. Mátyás Valbnrgtt sz. Nestor püap.
B Sept. Adelheid Usz. Pét. Lázár Ethelb. Taráz Porphír
8 9 10 11 12 18 14
D Sept. Nicephor Sürupuj Balázs v. Meletius Martinián Halott, e.
naptar
kelet n y u g .
Adar
Febr. (ó)
Február Vasam Hétfő Kedd Szerda Csütört. Péntek Szomb.
kelet nyug.
6 6 6 6 6 6 6
n
p. ó. p M 5 20 16 9 57 6 31 17 11 56 5 33 18 * 53 5 35 19 J o b 0 52 5 36 20 1 50 6 37 21 Jónás 2 49 5 36 2 2 S.Jon. 3
H 14 37 2 31 10 aS
Hold negyed : U u t o l s ó negyed 24-én 3 óra 34 perczkor délután
T A R T A L O M . Az egri mecset-torony (képpel) Z o m b o r y G. — K é t fesjósz. T i h a m é r . — Kisfaludy Sándor életéhez. Uj f a l v i Sándor. — Fel só-vasmegyei képek : V I . V I I . (két képpel). V i r á g h a l m i . — Mile bácsi, egy huszár a mult időből (arcxkép). Z—n. — A bajékesités történetéből. — E g y garabonczás diák. B. V . — Castriota György. V e r t l e r Mátyás. — Tarbaz : Kakas Márton a szinházban. — Tetszhalál szerencsés példái. — Uj gázlámpák. — Irodalom és művészet. Ipar, gazdaság, kereskedés. Közintézetek, egyletek. Jótékony ságok. Mi ujság? Egyveleg. Szinházi napló. Szerkesztői mondanivaló. Pesti hetivásár. Heti-naptar. — A Politikai Újdonságok 7 számának fótartalma : A diplomatia nehéz mun kája a béke fentartásában. Heti krónika. — Földbirtok rendezése mútani (mérnöki tekin tetben). Vidéki közlemények : Miskolcz, Sz.-Lórincz, Sz.-Jób, Köveskálla stb. helyekről. A m. n. Muzeum ujabb gyarapodása I I I . ( v é g e ) . Rendes rovatok.
* U j előfizetési
"^St
felhívás
wjt»ih-id nia^o'.J'jvl n yqoil . í o f . i * a j)fi
j * f n r m * l í « ( . i M i . ^ w o — .'Ír i . W n s a ü i w o ,vf)<M Mi!».••>-;•
.ilutl
• .rv»
Vasárnapi Ujsag Politikai Újdonságok jövő * vagy 1 0 hónapi folyamára. Régen nem volt a hirlapolvasás annyira érdekfeszítő és a sokféle hírek között kellő tájékozás tekintetéből olly szükséges, mint épen most. — Lapjaink egyik föladata, a napi eseményeket folytonos figyelemmel kisérni s azokat, igaz tények szerint, tanulságos olvasmánynyá egybeállítani, h o g y minden egyes olvasó biztos tudomást meríthessen azokból a világ állása felől. — S miután u g y tapasztaltuk, h o g y sokan v a n n a k , kik még ezután szánd ékoznának olvasóközönségünk diszes sorait azaporitni|, a t ö b b oldalról j ö t t óhajtások kellő tekintetbe vételével, ezennel van szerencsénk jelenteni, h o g y testvér-lap jainkra j * v ö m a r t i n á t ó l k e a d v e u j e l ő f i z e t é s t n y i t u n k a következő feltételek alatt :
A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt Martina— junias
nártíos Minden tiz
(helyben házhozhordással vagy postán)
december
„
„
előfizető után e g y
„
i
„
tiszteletpéldány.
1 — A
ft. — kr. ausztriai értékben. „ 20
„
„
„
pénzes levelek bénnentes küldése kéretik.
fZM
A V a s á r n a p i U j s á g és P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k k i a d ó h i v a t a l a (Pest, egyetem-utcza 4. az.) Felelős szerkesztő : p « k h A l b e r t (lak.
uri-utcza 12.
az.)
Kiado-tulajdonos H e c k e a a e t Gaaatáv. — Nyomtatja Landerer e s H e e k e n a s t , egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten