INFEKCIÓKONTROLL
Az antibiotikum stewardship aktuális helyzete és feladatai Dr. Szalka András, Szent Imre Kórház, Budapest
Az antibiotikum stewardship egy olyan program, amely az adott egészségügyi intézményben irányítja és folyamatosan felügyeli az antibiotikumok használatát. E program céljai a következők: megelőzni és csökkenteni a rezisztencia viszonyok romlását, optimalizálni az antibiotikum terápiát, a mellékhatások számát minimalizálni, mind a megbetegedések, mind a halálos kimenetelű esetek számát csökkenteni. A program képes mérsékelni a kórházi ápolás időtartamát és csökkenteni annak költségeit. Antimicrobial stewardship refers to a program to monitor and direct antimicrobial use in a health care institution. Antimicrobial stewardship program aims to prevent or slow the emergence of antimicrobial resistance; optimize the selection, dosing, and duration of antimicrobial therapy; reduce the incidence of drug-related adverse events; and lower rates of morbidity and mortality, length of hospitalization, and costs.
BEVEZETÉS Az elmúlt két évtizedben, szinte a világ valamennyi országában, megfigyelhető volt, hogy egyre szaporodott azon baktériumok száma, amelyek a jelenleg is használt antibiotikumokkal szemben rezisztenseknek bizonyultak. Először megjelentek azok a kórokozók, amelyek a multirezisztens minősítést nyerték el (három, korábban hagyományosan eredményesen használt antibiotikummal szemben rezisztensek voltak), majd a pánrezisztens patogének (első képviselőjük az USA-ban izolált vancomycin-rezisztens enterococcusok voltak, a múlt század nyolcvanas évek végén). Mind a multirezisztens, mind a pánrezisztens kórokozók kiváltotta infekciók lényegesen rontották a betegek életben maradási esélyeit (jelentős halálozás), sokkal hosszabb kórházi kezelést igényeltek és a komplex terápiájuk az intézmények költségeit nem kis mértékben megterhelte. Jelenleg az ún. ESKAPE patogéneket (Enterococcus faecium, Staphylococcus aureus, Klebsiella pneumoniae, Acinetobacter baumannii, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter species) sorolják e baktériumok közé [1]. A multi- és pánrezisztens mikrobák egyre szaporodó száma („antibiotikum-rezisztencia krízis”) és az általuk okozott fertőzések mellett, a másik és egyelőre szintén alig megoldható probléma a kórházakban az egyre terjedő Clostridium difficile (CD) infekció (CDI), járványok és sporadikus esetek. Meg kell említeni, hogy 2003 óta, mindenütt a világban, megjelent egy újabb CD törzs (O27 ribotípus), amely sokkal több és súlyosabb megbetegedést okoz, gyakran halálos kimenetellel, mint a korábbi években kimutatott toxint termelő CD izolátumok. Ezt az előretörést részben az magyarázza, hogy az újon-
30
IME XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2013. ÁPRILIS
nan megjelent CD törzs fluorokinolon-rezisztens. A klinikusok pedig az ebbe a csoportba tartozó antibiotikumokat (elsősorban a ciprofloxacint) már a korábbi évtizedekben is enormis mennyiségben használták [2]. A múlt században, a kilencvenes évek elejéig-közepéig, az antibiotikumok iránti rezisztencia azért nem került az érdeklődés középpontjába, mert az újabb és újabb antimikrobás gyógyszerek kifejlesztése nagyjából megoldotta a kérdést. Az elmúlt 10-12 évben a nagy gyógyszergyárak befejezték az antibiotikum kutatást. Joggal felmerül a kérdés, hogy miért maradtak abba az antibiotikumokkal kapcsolatos kutatások. Néhány érvet érdemes kiemelni: • Az antibiotikummal történő kezelések általában rövid időtartamúak (1-2 hét), ugyanakkor például a cardiovascularis, rheumatológiai és neuro-pszichiátriai gyógyszereket sokkal hosszabb ideig alkalmazzák. • Egy hatásos antibiotikum kifejlesztése kb. 1 milliárd USA dollárba kerül és rendkívül nehéz a befektetést – profittal együtt – visszanyerni. • Félő, hogy a multi- és pánrezisztens baktériumok ellen kifejlesztett antibakteriális gyógyszereket az orvosok tartalékként (rezervként) használnák. • Az elmúlt két évtizedben az antibiotikumok törzskönyvezése egyre bonyolultabbá és költségesebbé vált (elsősorban az USA-ban). Mindezekből világosan kitűnik, hogy más gyógyszerekkel összehasonlítva, az alacsonyabb megtérülési összegek és nem a medicina igényei vezérlik az említett gyógyszergyárak magatartását. Az Amerikai Infektológiai Társaság (IDSA) az Amerikai Kongresszusig vitte el azt az alapvetően fontos kérdést, hogy ha nem lesznek újabb antimikrobás gyógyszerek, ugyanoda jut a világ, ahol az antibiotikumok felfedezés előtt volt. Az IDSA mindent elkövet azért, hogy 2020-ig legalább 10 olyan antibiotikumot fejlesszenek ki, amelyek alkalmasak lesznek a „probléma-baktériumok” okozta infekciók eredményes kezelésére [3, 4]. Az eddig elmondottakhoz azt is hozzá kell tenni, hogy az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint, a kórházba kerülő betegek 30-50%-ának a betegsége vagy nem igényelt volna antibiotikum terápiát, vagy a nem megfelelő antibakteriális gyógyszert kapták [5]. Teljesen jogosan felmerül az a kérdés, hogy ebben a helyzetben mit lehet tenni, ill. csak szemlélődni kell-e mindenfajta beavatkozás nélkül. AZ ANTIBIOTIKUM STEWARDSHIP FOGALMA Az antibiotikum stewardship legszélesebb értelmezésben egy prevenciós stratégia. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb
INFEKCIÓKONTROLL
feladat megelőzni, vagy mindenképpen lassítani az antibakteriális rezisztencia rosszabbodását azáltal, hogy megpróbálják optimalizálni az antibiotikum választást. A választásnak mindenképpen evidenciákon kell alapulnia. Ez egyben magában foglalja a legelőnyösebb dózis alkalmazását, az antibiotikum adásának módját (parenteralis, oralis), a lehető legrövidebb kezelési időtartamot és az antibiotikumok mellékhatásainak, ill. adásuk káros következményeinek (pl. Clostridium difficile fertőzések) a minimalizálását. A jól megválasztott és betartott stratégia óhatatlanul csökkenti a már említett megbetegedések számát és a halálozást. Amennyiben sikerül az antibiotikum stewardship programot (ASP) az adott intézményben eredményesen bevezetni, a költségek is csökkenni fognak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ASP elsődleges célja a betegek életben maradási esélyeinek javítása, másodlagos a jelenleg használatos antibiotikumok hatásosságának megőrzése és csak ezután következik a költségek minimalizálása. A költségek csökkenése természetes következménye a „bölcsebb” és sokkal kevesebb antibiotikum használatnak [1]. AZ ANTIBIOTIKUM STEWARDSHIP MEGVALÓSÍTÁSA Az, hogy minden kórháznak, intézménynek a jövőben szükséges ASP-vel rendelkezni, azt gondolom, nem képezheti vita tárgyát. Azonban önmagától nem jön létre ASP az egészségügyi intézményekben. Olyan bizottságot kell alapítani, amelynek tagjai szakemberek és átérzik e feladat fontosságát. Az sem lenne baj, ha ezek a bizottságok kapnának valamiféle központi iránymutatást a munkájukhoz, például egy Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságtól. Néhány szakma részvétele nélkül az ASP „telepítése” elengedhetetlen. Kik legyenek e bizottság tagjai: infektológus, klinikai gyógyszerész, mikrobiológiai laboratórium munkatársai, a kórházvezetés döntési pozícióban levő képviselője, kórházi infekciókontrollért felelős szakemberek, informatikus. A bizottság vezetésére leginkább az infektológust, vagy az USAban a klinikai gyógyszerészt tartják alkalmasnak. Az ASP elindítása és főleg működtetése, ill. az ellenőrző tevékenység folyamatos munkát jelent [6], amely integrálható az infekciókontroll tevékenységhez, akár annak részeként, akár mellette. AZ ANTIBIOTIKUM STEWARDSHIP PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB ELEMEI Az ASP megvalósítása gondos előkészítést, az intézmény dolgozóival történő elfogadtatását és azonosulást követel meg. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Útmutatók összeállítása Amennyiben létezik országos útmutató, és az a rezisztencia viszonyokon alapul, feltétlenül figyelembe veendő. Ez azonban nem teszi feleslegessé annak a helyi viszonyokra való (akár az egyes osztályokra szóló) adaptációját. Az evidenciákon alapuló intézményi útmutató elkészítésébe érdemes bevonni azon osztályok képviselőit, ahol a legtöbb fertő-
zés előfordul (pl. intenzív terápiás osztály, sebészet, hematológia stb.). Előnyös, ha az útmutatók terápiás algoritmust is tartalmaznak [1, 6]. Oktatás Önmagában az útmutatók elkészítése, rendszeres karbantartása, és elfogadtatása is szerves része az oktatásnak. Ezen felül: telefonon keresztül történő tanácsadás, e-mail értesítés a bizottság heti munkájáról, ill. az intézmény antibiotikum használatáról, járványok, vagy halmozottan előforduló multirezisztens és pánrezisztens baktériumok megjelenése esetén, az osztályokon történő megbeszélés [7]. Engedélyezett antibiotikumok Előnyös meghatározni, hogy az adott egészségügyi intézményben mely antibakteriális készítmények használata engedélyezett. Az ún. „formulary restriction” akár az első lépés is lehet abban az értelemben, hogy a klinikusok adaptálódjanak az APS előírásaihoz és megértsék, miért csak ezeket az antibiotikumokat szabad az adott intézményben használni [1, 7]. Farmakokinetikai és farmakodinámiás ismeretek fejlesztése Az optimális dózis meghatározásához feltétlenül ismerni kell, hogy a választott antibiotikum hogyan oszlik el a szervezetben és hogyan választódik ki. A farmakodinámiás paraméter pedig megmutatja, hogy milyen dózis mellett lesz maximális az illető antibiotikum baktériumot előlő képessége és minimalizálódik a rezisztenciát fokozó tulajdonsága [7]. De-eszkalációs stratégia A súlyos fertőzések (pl. szepszis, bakteriális meningitis) esetén az empírikus antibakteriális kezelést haladéktalanul el kell kezdeni. Erre azért van szükség, mert ha 24 órát késlekednének az antibiotikum adásával, a letalitás lényegesen fokozódna. Amikor azonban a mikrobiológiai vizsgálatok eredményei megérkeznek (Magyarországon általában ez 48-72 óra), az addig alkalmazott kezelést felül kell vizsgálni és a legszűkebb spektrumú, de hatásos antibiotikumot kell választani, ha a beteg állapota stabil és egyes paraméterei (pl. procalcitonin, CRP, fvs) is javultak [1] . Parenteralis-oralis kezelés, szekvenciális terápia Számos antibiotikum (pl. levofloxacin, moxifloxacin) oralis adásával – amennyiben a felszívódás biztosított – ugyanolyan vérszintet lehet elérni, mint a parenteralis készítménnyel. A biohasznosulás ismerete egy adott infekció kezelése esetén biztonságos lehet a beteg gyógyulása szempontjából, s ez az adagolás egyben költségkímélő is. Hasonlóan biztonságos kezelés lehet a kezdeti parenteralis antibiotikum terápiát oralisra átváltani, ha a beteg állapota 48-72 órás iv. parenteralis kezelés után stabilizálódott. Ezt hívják szekvenciális terápiának, amely jó orvosi megítélés esetén nem károsítja a beteg gyógyulási esélyét és szintén csökkenti a költségeket [1].
IME XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2013. ÁPRILIS
31
INFEKCIÓKONTROLL
ANTIBIOTIKUM STEWARDSHIP PROGRAM A KÓRHÁZAKBAN A The Johns Hopkins Kórház (Baltimore, Maryland) ASPért felelős bizottsága összehasonlította a területen szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek adatait, az ASP telepítés előtti periódust, az ASP bevezetése utáni időszakkal. Az egyik legfontosabb eredményként értékelték, hogy az antibiotikum használatának időtartama 10 napról 7-re csökkent és ez 148 nappal kevesebb antibiotikum adása nélküli napot jelentett. A vizsgálók arra is felhívták a figyelmet, hogy az ASP létrehozása után sokkal gyakrabban történt antibiotikum spektrumszűkítés, és kevesebb beteg részesült kettős antibiotikum kezelésben [8]. Egy Kanadából származó meta-analízis azt bizonyította, hogy a kórházakban legtöbb antibiotikumot használó intenzív terápiás osztályokon is pozitív változásokat képes előidézni az ASP. A kiértékelés szerint: 11-38%-ban csökkent az antibiotikum felhasználás, rövidült az antibiotikum használat ideje, ritkábban kezdtek nem adekvát antibiotikum kezelést, kevesebb antibiotikum mellékhatást tapasztaltak. Szintén nagyon fontos megállapítás, hogy 6 hónap alatt javultak a rezisztencia viszonyok [9].
Egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy az ASP-t alkalmazó, intézményben engedélyezett antibiotikumok közül egyesek szigorú megszorítása csökkentheti a CDI esetek számát. Egy londoni általános kórházban 2006-ban vezették be az ASP-t. Felhívták az útmutatókban a figyelmet arra, hogy kerüljék a CDI-t leggyakrabban előidéző antibiotikumokat (fluorokinolonok, cefalosporinok, clindamycin, amoxicillin, amoxicillin/clavulansav), s helyettük másokat javasoltak (penicillin, clarithromycin, doxycyclin, gentamicin, vancomycin, trimethoprim, nitrofurantoin). ASP bevezetése utáni időszakban lényegesen csökkent a fluorokinolon és a cefalosporin felhasználás. Ez pedig oda vezetett, hogy az ASP alkalmazása után szignifikánsan csökkent a CDI esetek száma [10]. Azt, hogy egy súlyos beteg antibiotikum terápiáját mikor kell befejezni, nem könnyű eldönteni és nagyon sokszor a betegeket túl hosszú ideig kezelik. Mindenképpen a döntéshez érdemes a procalcitonin meghatározást igénybe venni. Ismeretlen eredetű szepszis esetén Liew és mtsai azt tapasztalták, hogy adekvát terápia adásakor, ha procalcitonin szintje már a 0,5 μg/l alatti, akkor az antibiotikum tovább adása nem szükséges. A szerzők véleménye szerint ez a megközelítés nem befolyásolta a megbetegedések kimenetelét [11].
IRODALOMJEGYZÉK [1] Septimus EJ, Owens RC Jr.: Need and Potential Antimicrobial Stewardship in Community Hospitals. Clin Infect Dis 2011; 53 (S1): S8-S14. [2] Bartlett JG.: A Call to Arms: The Imperative for Anti-microbial Stewardship. Clin Infect Dis 2011; 53 (S1): S4-S7. [3] Ludwig E.: Súlyos infekciók antimikrobás kezelése: terápiás elvek és rezisztenciagondok. LAM 2009; 19: 665671. [4] Infectious Diseases Society of America.: The 10 X ʻ20 Initiative: Pursuing a Global Commitment to Develop 10 New Antibacterial Drugs by 2020. Clin Infect Dis 2010; 50:1081-1083. [5] Hecker MT, Aron DC, Potel MP.: Unnecessary use of antimicrobials in hospitalized patients current patterns of misuse with an emphasis on the antianaerobic spectrum of activity. Arch Intern Med 2003; 163:972-978. [6] Tamma PD, Cosgrove SE.: Antimicrobial Stewardship. Infect Dis Clin N Amer 2011; 25: 245-260.
[7] Doron S, Davidson LE.: Antimicrobial Stewardship. Mayo Clin Proc 2011; 86: 1113-1123. [8] Avdic E, Cushinotto LA, Hughes AH et al.: Impact of an Antimicrobial Stewardship Intervention on Shortening the Duration of Therapy for Community-Acquired Pneumonia Clin Infect Dis 2012; 54:1581-1587. [9] Kaki R, Elligsen M, Walker S.: Impact of antimicrobial stewardship in critical care: a systemic review. J Antimicrobial Chemother 2011; 66: 1223-1230. [10] Talpaert MJ, Rao GG, Cooper BS, Wade P.: Impact of guidelines and enchanced antibiotic-stewardship on reducing broad-spectrum antibiotic usage and its effect on incidence of Clostridium difficile infection. J. Antimicrobial Chemother 2011; 66: 2168-2174.] [11] Liew YX, Chlebicki MP, Lee W. et al.: Use of procalcitonin (PCT) to guide discontinuation of antibiotic use in an unspecified sepsis is an antimicrobial stewardship program (ASP). Eur J Clin Microbiol Infect Dis 2011; 30: 853-855.
A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Szalka András 1971-ben belgyógyászatból, 1973-ban infektológiából szerzett szakképesítést, 2000-ben háziorvosi licenc vizsgát tett. 1966 óta a budapesti Szent László Kórház munkatársa, jelenleg már nyugdíjas. 1985-től osztályvezető főorvos, 1990-től orvos-
32
IME XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2013. ÁPRILIS
igazgató helyettes, majd orvosigazgató. Orvosi pályafutása során több mint 130 közleménye jelent meg, illetve 15 könyvet, könyvrészletet szerkesztett. Húsz évig tagja volt az Infektológiai Szakmai Kollégiumnak és 8 évig a Mikrobiológiai Szakmai Kollégiumnak. Jelenleg is aktívan dolgozik, három kórházban és a Semmelweis Egyetemen is infektológus konziliáriusként.
INFEKCIÓKONTROLL
HARTMANN-InfekcióKontroll: több milliós forrás, beruházások és megszorítások nélkül Interjú Hornyák Lászlóval, a HARTMANN-RICO Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával 2012 áprilisában az Orvostechnikai Szövetség akkor negyedszer megválasztott elnökeként beszélgettünk Hornyák Lászlóval, az orvostechnikai eszközellátás nehéz helyzetéről. Folytatva a tavaly megkezdett gondolatsort, jelen lapszámunkban az egészségügyi intézmények egyik kiemelkedő problémaköréről, az infekciókontrollal kapcsolatosan kérdeztük Igazgató urat. Szerk. A HARTMANN cég az infekciókontroll melletti elkötelezettségének már több alkalommal tanújelét adta. Mit jelent az infekciókontroll az Önök számára? Az infekciókontroll tevékenységet néhány éve már kiemelt témaként kezeljük, aminek több hazai és nemzetközi fórumon is igyekszünk hangot adni. Az infekciókontroll tevékenység kapcsán cégünk nemcsak egyszerűen a fertőzések megelőzését szolgáló termékeinek értékesítését, hanem hosszú távú, szoros partneri viszonyon alapuló, átfogó szolgáltatás biztosítását tűzte ki célul. Ennek a gyakorlatban megjelenő, szakemberek által kifejlesztett formája a HARTMANN-InfekcióKontroll Program, röviden HIK®. Programunkkal egy nagyon fontos problémára szeretnénk felhívni a magyar egészségügyi vezetők figyelmét: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre. Mindannyian tudjuk, hogy fertőzések előfordulnak, sőt néhány rendkívül ellenálló multirezisztens kórokozó típus fertőzési arányának folyamatos növekedésével a probléma évről évre fokozódik. Vajon tisztában lehet-e egy egészségügyi vezető azzal, hogy ez számszerűsítve milyen plusz költségterhet ró a saját intézményére? A valós gazdasági következmények egy adott kórházra nézve egyediek lehetnek és jelentősen eltérhetnek a szakirodalmi adatoktól. Ahogyan a fertőzési arányok eltérőek az egyes osztályok és betegcsoportok között, úgy a fertőzés típusától függően a költségek is különbözőek. Hazánkban a kórházban szerzett fertőzések kezelési költsége éves szinten a legóvatosabb becslések szerint is 10 milliárd forint felett van. Eddigi tapasztalataink alapján az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekből adódó plusz költségek még egy kisebb, 250-300 ágyas intézmény esetében is tízmilliós, sőt esetenként akár százmilliós nagyságrendűek lehetnek. A szűkös anyagi keretek végett az intézmények néha sajnos ésszerűtlen takarékosságra kényszerülnek, aminek sokak szerint törvényszerű következménye a kórházi fertőzések számának emelkedése. Véleményünk szerint azonban a fertőzések száma és kezelési költsége nem csak és kizárólag a forráshiány megszüntetésével csökkenthető. A HARTMANN cég infekciókontroll tevékenység melletti elkötelezettségét mutatja az a tény is, hogy 2013 januárjában Kórházi Divíziónk szervezeti struktúráját jelentősen átalakítottuk. Ennek értelmében az adott szakterületeknek (pl.
műtéti izoláció, modern sebkezelés, inkontinencia) megfelelő szakemberekből álló specializált csapatok alakultak, akik az egészségügyi partnerek igényeit magas színvonalon tudják kielégíteni, a fertőtlenítőszerek professzionális értékesítése céljából pedig létrehoztunk egy különálló BODE Fertőtlenítőszer Üzletágat. Mit takar a HARTMANN-InfekcióKontroll Program elnevezés? A HARTMANN-InfekcióKontroll a magyar leányvállalat – hazai piaci viszonyok és lehetőségek figyelembe vételével fejlesztett – saját programja, mellyel a HARTMANN csoporton belül „legjobb nemzetközi üzleti megoldásként” díjazásban részesült. A program segítségével bármely egészségügyi intézmény pontos képet kap egy adott, általa meghatározott időszak egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseinek költségéről, majd erre építve konkrét tanácsokat adunk a fertőzések visszaszorításához, ami pontosan számszerűsíthető megtakarítást eredményez az intézmények számára. A HIK® program mindezt személyes tanácsadáson és oktatási modulokon túl egy speciálisan erre a célra kifejlesztett szoftverrel támogatja. Jelenleg több cég is kínál egészségügyi kiadásokat csökkentő, fertőzések visszaszorítását célzó programot műtői vagy osztályos vonatkozásban. Mennyiben más, vagy mitől egyedi az Önök programja? A HIK® egyedisége egyrészt abban rejlik, hogy mi a program segítségével a meglévő problémákat felderítve, majd azokat a kórházi szakemberekkel közösen kielemezve, konkrét megoldási javaslatokat adunk – felszínre hozva ily módon az intézmény megtakarítási lehetőségeit. Álláspontunk szerint rendkívül fontos az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések problémájának komplex megközelítése a kórházi menedzsment oldaláról, tehát globális megoldás alkalmazása egy-egy részprobléma tüneti kezelése helyett. Célunk a kórházi fertőzések visszaszorítása az intézmény teljes egészében, azaz a műtőben, az osztályokon és a szakrendelőben egyaránt. Hangsúlyozni szeretnénk továbbá, hogy programunk minden elemét a legfontosabb irányadó nemzetközi és hazai szervezetek ajánlásainak megfelelően, valamint a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával fejlesztettük ki, és folyamatosan újabb és újabb elemmel bővítjük a megszerzett tapasztalatok és információ birtokában.
IME XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2013. ÁPRILIS
33
INFEKCIÓKONTROLL
Az Önök teljes kórházi működést átfogó programjának milyen elemei vannak? A HIK® a fertőzések megelőzését szolgáló termékek egyedi kombinációján túl számos olyan technológiát, egyedi fejlesztést tartalmaz, melyek egyenként és összességében is egyedülállóak a magyar egészségügyi piacon. Ezek közül néhány példa: •
•
•
A Kézhigiénés Compliance Program segítségével pontos képet kap az intézmény a fertőzések kezelésére fordított kiadások összegéről, és helyzetfelmérő lapok segítségével egy pillanatfelvételt készítünk a program indulása előtti időszakról. Az ily módon összegyűjtött adatokat elemezve kerül sor az intézmény szakembereivel szoros együttműködésben a fertőzések megelőzését célzó stratégia kialakítására és megvalósítására. A program bevezetéséből adódó várható megtakarítás kimutatható, a program lezárását és értékelését követően pedig összevethető a valós eredményekkel. „A Kézhigiéne 5 pillanata” elnevezésű on-line oktatóprogramunk teljesen új és egyedi a magyar piacon. Célja a kézfertőtlenítés indikációinak gyors és egyszerű elsajátítása, mely a programban szimulált gyakorlati ápolási tevékenységek során történik. Az oktatóprogram összeállításában a HARTMANN cég tudományos központja, a Bode-Science-Center munkatársai és neves nemzetközi szakemberek is közreműködtek. Az anyagok a német RKI, az amerikai CDC és a WHO szakmai irányelveinek figyelembevételével készültek, sőt ezen túlmenően a hatékony információátadással kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket is felhasználtuk. Higiénés ellenőrző rendszereink, pl. a fertőtlenítési technika helyes elsajátítására alkalmas kézvizsgáló UVlámpa, vagy a kritikus felületek takarítását ellenőrző UVlámpa, illetve a környezet mikrobiológiai szennyezettségét vizsgáló rendszerünk mind-mind a fertőzések arányának csökkentését szolgálják.
•
•
További fontos eleme a rendszerünknek a PP+C Műtéti Program. Háromfokozatú izoláló rendszerünk maximálisan alkalmazkodik a kórház igényeihez. Segítségével a protokollnak megfelelően tudja kiválasztani az intézmény a szakmailag és gazdaságilag számára optimális termékkombinációt. Tavaly bevezetésre került a saját fejlesztésű zsilipruha adagolónk, ami nem más, mint egy dolgozói belépőkártyával működő automata. Az automata segítségével a zsilipruha raktározási, kiadási és készletkövetési folyamatai leegyszerűsíthetők, használatával jelentős mértékű költségcsökkenés tapasztalható.
Programunk azonban a fertőzések éves költségének, illetve az intézmény megtakarítási potenciáljának kalkulációja során nemcsak nemzetközi tanulmányok adataira támaszkodik, hanem rendelkezésünkre állnak már az első hazai eredmények is. Örömmel tapasztaltuk partnereink nagy megelégedésére, hogy a program bevezetése minimális ráfordítás mellett – ami egyébként a gyakorlatban az adott intézmény infekciókontroll szempontból lényeges, főként infrastrukturális feltételeinek optimalizálását jelenti – milliós nagyságrendű megtakarításokat eredményezett. A programban résztvevő intézményekben illetve osztályokon a kórházi fertőzések csökkenése volt megfigyelhető, ennek következményeképpen pedig a fertőzések kezelési költségének jelentős mértékű, akár tizedére történő visszaesését tapasztaltuk. A résztvevő intézmények adatait természetesen bizalmasan kezeljük és közzétételük csak mindkét fél jóváhagyásával lehetséges. Szakértők szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek legalább az egyharmada megelőzhető. E közös cél elérése érdekében új rendszerszemléletünkkel, egyedi megoldásainkkal, komoly tudományos hátterünkkel, oktatási programjainkkal, egyedülállóan széles termékválasztékunkkal és tapasztalt tanácsadóinkkal szeretnénk támogatni az egészségügyi intézményeket. Tamás Éva
NÉVJEGY Hornyák László a HARTMANN-RICO Hungária Kft. ügyvezető igazgatója Végzettség: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Budapest (1983 – 1986) – Kereskedelmi üzemgazdász Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA képzés (20022004) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA közgazdász (2008-2010)
34
IME XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2013. ÁPRILIS
Szakmai pályafutás: HARTMANN-RICO Hungária Kft.: ügyvezető igazgató (1998-), értékesítési vezető (1997-1998) RICO Kötszerművek: kereskedelmi vezérigazgató (19951997) Mölnlycke Kft.: értékesítési és vevőszolgálati igazgató (1991-1995) Forrás Kft.: kereskedelmi- és boltvezető (1990-1991) Ápisz: áruház igazgató (1988-1990) Keravill: boltvezető helyettes (1986-1988)
