I. éves ÁOK hallgatók gyakorlati vizsga kérdései Az alábbiakban leírt helyzetekre kétféle reagálás mutatunk be. A „B” pszichológiai tanulmányai alapján melyiket választaná? Az elégedetlen beteg: legyen szíves valamilyen komolyabb vizsgálatra elküldeni, már tíz éve fáj a fejem és semmit sem javultam. a. - Higgye el minden vizsgálatot elvégeztünk. Az ön feje pszichés problémái miatt fáj. A fájdalom szomatizációs jellegű, nincs semmilyen komoly szervi problémája. b. - Mit gondol, ki hibáztatható ezért a krónikusan meglévő problémájáért? Azt érzi, hogy elégedetlen velem? Ellenséges beteg - Ön nem orvos, ön egy hentes! Fel fogom jelenteni. a. - Amit állít rólam és az orvosi tudásomról, az felháborít. Annyira legalább, mint ahogy maga az imént fenyegetőzött. Egyébként meg hiába fenyeget, nem megy semmire vele, próbálkozzon! b. -Biztos benne, hogy ez a meglehetősen lesújtó minősítése megalapozott? Mi van akkor, ha ez valójában csak indokolatlan rágalmazás? Az együttműködés hiánya Önnek kórházi kezelésre és szigorú ágynyugalomra van szüksége. - Doktor Úr, én nem maradok itt! a. -De muszáj itt maradnia, ha nem esküdt ellensége önmagának. Vagy menjen, de aztán nem az orvos a bűnbak, ha nagy baj történik, ugye? b. -Bizonyára alapos oka van, hogy ilyen döntést hozott. Nem mondaná el, hogy mi az az ok, ami miatt akár életveszélyes helyzetbe is kerülhet? A „tudálékos” beteg Doktor Úr, úgy érzem, hogy nekem a csontvelőm van elrohadva. Nem tudna valamilyen jó gyógyszert adni erre? a. -Amennyiben így lenne, már nem beszélgetnénk itt most. Ezt a diagnózist nem jegyzi ebben a formában a tudomány. Persze, kap gyógyszert, De nem a csontvelő rohadásra. b. -Ön természetesen olyan szavakkal számol be a bajáról, ahogy azt érzi. El tudna-e fogadni más, azaz orvosi magyarázatot a tüneteinek okáról? A „manipulatív” hozzátartozó - Behoztuk a mamit, fel kellene venni egy kis felerősítésre a. -Akkor vigyék inkább szanatóriumba, itt a klinikán egyelőre örülünk, ha gyógyítani tudunk, felerősítésre nincs kapacitásunk sajnos. b.
- Mi lesz akkor, ha a vizsgálat azt mutatja, hogy az ön anyja nem igényel sürgősségi intézeti ellátást és az üres ágyakat súlyosabb betegek számára kell fenntartani? A rokkantnyugdíjazáshoz papír kellene - Írja bele, hogy én nem tudok dolgozni, mert nagyon fáj a derekam! a. -A derékfájásán tudok segíteni szerencsére hatékonyan. Tehát ettől fog tudni dolgozni, ami az ön munkaköre. b. -Nézze, nekem bajom lenne abból, ha vizsgálati leletekkel nem tudom igazolni a diagnózist. Szeretné, hogy mégis az elvárásai szerint írjam meg a leletet? A rossz hír közlése, együttérzés terhei - Sajnos a szövettani eredmény azt mutatatta, hogy nem jóindulatú a daganat. - Akkor tehát hamarosan meg fogok halni? a. -Nem, még van néhány kezelés, amit, ha megkap, talán nagy mértékben sikerül meghosszabbítani az életét. b. -Ezt senki sem tudhatja pontosan, csak azt, hogy bárhogyan is alakul az állapota, mi mindig ön mellett leszünk. A büntető főorvos Kórteremben a betegek előtt a főorvos ingerülten mondja: - Ne szerencsétlenkedjen már azzal a vénás injekcióval! a. -Nem szoktam hozzá ehhez a hangnemhez és nem is szeretnék. Köszönöm, ha megértett főorvos úr. Egyébként meg igyekszem az injekció beadásával nem „szerencsétlenkedni”. b. -Biztosan tetszik tudni, hogy nem fog javulni a kézügyességem, ha a betegek előtt megszégyenítenek. A territórium villongások paramedikális személyekkel - Magának sem esne le az aranygyűrű a kezéről, ha egyszer megmérné a beteg vérnyomását. a. -Ezek után nem mérem meg valóban. Nem tartozik a munkakörömhöz. Különben nincs aranygyűrűm, nem látja, hogy az ezüstöt szeretem….??? b. -Gondolja, hogy ilyen hangnemben előadott kérés után szívesen fogom segíteni az önök munkáját? A pszichológiai segítség elfogadtatása Kollégája jól érezhetően ittas állapotban kezd el dolgozni, ingerülten beszél a betegekkel. a. -Sanyi, szerintem vegyél ki szabadságot mára. Az ingerültséged a betegekkel nem szokványos. Van valami kis gond ma Veled, jót akarok neked, menj haza, elég, ha én észrevettem…. b.
- Szeretnék neked valamit visszajelezni a jelenlegi állapotodról, de félek, hogy nem segítségnek vennéd, hanem ellenségeskedésnek. Fiatalasszonytól az anyósa látogatásai során mindig megkérdezte, hogy rend van-e az emeleten a gyerekek szobájában. a. - Menjen fel és nézze meg! b. - Anyuka, nem szeretném, ha megsértődne, de valamit el kell mondanom. Tudom, nem azért jön ide, hogy engem ellenőrizzen, de nekem mégis valahogy ez az érzésem. Valaki régóta tartozik jelentősebb összeggel. Amikor ismételten kérik az adósság rendezését, ingerülten azt mondja, hogy most nem tudja megadni, mert a leányáék építkeznek. a. - Úgy gondolom, szívességet akarsz tőlem kérni, hogy még egy darabig te rendelkezhess az én pénzemmel. Akkor jó lenne, ha ennek megfelelő hangnemet választanál. b. - Az engem nem érdekel. A pénzemet akarom. A férj fenyegető hangnemben megkérdezi a feleségétől, hogy "Hol a fenében voltál?" mikor az a szokásosnál kicsit később ér haza. a. - Szinte felesleges is magyarázkodnom, mert olyan hangulatot keltesz, mintha már megcsaltalak volna. b. - És amikor te késel, akkor az nem baj? Anyuka ki van borulva, mert nem bír a gyermekkel. Anyósa erre azt válaszolja: - Érdekes, a gyerekkel nálam semmilyen baj nincs. a. - Ha mindent ráhagynék, itt sem volna vele baj. b. - Kicsit kellemetlenül érint, amit tetszik mondani, mert arra kell gondolnom, hogy én nem találom meg a helyes hangnemet a saját gyermekemmel. A feleség megemlíti, hogy szeretné, ha a hétvégén leugranának a Balatonra. A férjnek nem nagyon van kedve ehhez, erre a feleség azonnal rávágja: "Jó, akkor elmegyek egyedül." a. - Úgy látom az én jelenlétem és így én magam sem vagyok fontos neked. b. - Érdekes, most nem félsz a nagy forgalomtól. Egy kereskedő visszaszállíttatja a fénymásolót a vevőktől, mivel az árát két hónap után sem fizették ki. Válaszul azzal fenyegetik meg, hogy szétverik az üzletét, ha nem viszi vissza azonnal a fénymásolót. a. - Úgy gondolja, hogy ha megfenyeget, akkor azonnal azt csinálom, amit mond?
b. - Értesíteni fogom a rendőrséget. Egy fiatalasszony elveszítette a pénztárcáját. Lehet, hogy ellopták tőle. Az anyós megjegyzi: "Mindig olyan szétszórt vagy, nem véletlen, hogy elvesztetted a pénztárcádat." a. - Látja, hogy mennyire bánt, és maga ahelyett, hogy megvigasztalna, csak kritizál. b. - Azon a buszon mást is megloptak. Hiába figyelt. Szülők valamin vitatkoznak, a gyermek közbevág: "Most én beszélek." a. - Réka, úgy gondolod, hogy amit te mondasz, az fontosabb a mi gondunknál? b. - A gyereknek semmi köze sincs a felnőttek dolgaihoz. Az orvos ezzel fogadja a betegét: - Most már megint mi a baj? Hány nap betegszabadságot kér? a. - Doktor úr, még el sem mondtam, hogy mi a bajom, de már olyan hangnemben beszél velem, mint egy táppénzcsalóval. b. - Én nem szoktam elhagyni magam, de most nagyon rosszul vagyok. Enyhén ittas apuka kérdőre vonja bukásra álló fia tanárnőjét. - Nem igaz, hogy nem lehet abból a gyerekből legalább kettest kihozni. A múltkor nekem mondta fel hibátlanul a leckét, és a dolgozatára mégis csak kettest kapott. a. - Most úgy beszél velem, mintha az én rosszindulatom miatt kapna a gyerek rossz jegyeket. Teljesen meg van győződve arról, hogy kizárólag én lennék a felelős azért, ha a gyerek megbukna? b. - Mostanában jóval nagyobbak a követelmények, mint mikor ön járt iskolába. Fogadóórán a tanárnő mézes-mázos kedvességgel, amelyből a cinizmus jól kivehető, a következőket mondja az anyukának. Nagyon örülök, hogy végre magát is lehet látni a fogadóórán. a. - Csak néhányszor hiányoztam, akkor is azért, mert délutáni műszakban dolgoztam. b. - Tanárnő kérem, nagy zavarban vagyok, mert olyan kedves hangnemben tetszik beszélni velem, de amit mond, abból meg azt érzem, hogy nagyon neheztel rám, hogy eddig nem én jártam a fogadóórákra. Lelki problémák miatt pszichoterápiára járó fiatal nő kifogásolta, hogy barátja flegma, lekezelő megjegyzéseket tesz rá. A barátja válaszul megjegyezte: - Na, már megint rád jött a dili. a.
- Nem gondolod, hogy övön aluli ütés, ha a betegségemre hivatkozol minden alkalommal, amikor szóvá teszem azt, ami nekem rosszulesik? b. - Nem kívánom, hogy azt érzed, amit én. Szomszédunk felháborodva beront hozzánk, és drasztikus szavakkal illeti a gyermekünket, mert az ő kisfia sírva ment fel a játszótérről amiatt, hogy a mi nagyobbacska fiunk megütötte. a. - Nézze, én megértem, hogy a szülő kikel magából, ha a gyerekét sérelem éri, én is ezt tenném, de előtte szeretném hallani a másik fél véleményét is. Nem szeretném, ha igazságtalanul büntetést kapna. b. - Az én fiam ilyen sohasem csinál. A maga fiát már sokszor láttam verekedni. Egyedül élő idős szülő szemrehányást tesz gyermekének, mert szerinte ritkán látogatja meg. Szemrehányó hangnemben mondja: Már azt hittem, hogy elfelejtetted, hogy van anyád is. a. - Annyit kell mostanában túlórázni, hogy meg tudjunk valahogy élni. b. - Mama, szeretnéd, hogy gyakrabban jöjjek, de nem hiszem, hogy ilyen bűntudat keltéssel ezt el tudod érni. Egy védőnő előadást tart az alkohol káros hatásairól. Az előadás végén egy kamasz gyermek pimasz hangnemben megkérdezi: "Tanárnő, tudja egyáltalán, hogy milyen finom a Campari? Megkóstolta már életében a Martinit citrommal?" a. - Majd ha tönkre megy a májad, akkor nem beszélsz ilyen flegmán. b. - Most azt akarod a többiek tudtára adni, hogy én mennyire naiv, elmaradott vagyok. Én kiteszem a lelkem, véleményem szerint egy jó ügy szolgálatában, te pedig nevetségessé akarsz tenni. Egy anya szeretné, ha a leánya segítene neki a konyha kifestésében. A leánya erre azt válaszolja, hogy ő nem szobafestő. a. - Jól van, akkor én is így fogok neked segíteni. b. - Nem kell engem nevetségessé tenni, jobb lett volna, ha egyenesen kimondod, hogy nem akarsz segíteni. Gyermekünk elesett, és a sírással küzd. Ösztönösen védelmünkbe vesszük. A nálunk látogatóban lévő baráti házaspár férfi tagja megjegyzi: Katona dolog, nem kell azt a gyereket, annyira tutujgatni, mert anyámasszony katonája lesz. a. - Neves pszichológus tanácsolta, hogy jobb a gyermekkel együtt érezni. b. - Sanyi, lehet, hogy igazad van, de nekem rosszulesik, hogy az én nevelési magatartásomat itt a gyerek előtt nyilvánosan kifogásolod.
Egy munkavezető megkéri az egyik munkatársát, hogy javítson ki valamit a műhelybe. Erre a következő választ kapja:Főnök, már megint engem pécézett ki, csinálja a Jancsi, ő jobban ráér. a. - Mivel van annyira elfoglalva, hogy nincs erre ideje? b. - Most azt gondolja, hogy nagy nyilvánosság előtt visszavonom az utasításomat, és azt teszem, amit nekem itt nagy nyeglén javasolt?
„B” pszichológia „beugró” kérdései Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (szociális környezet normái) Büntető stimulus: viselkedésünk eredménye, amely lecsökkenti az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét a jövőben. A büntető stimulusok típusai 1. elsődleges büntetők: azok a stimulusok, amelyek a szervezet fennmaradását közvetlenül veszélyeztetik. 2. kondicionált büntetők: azok a stimulusok, amelyek a büntető funkciójukat kondicionálás révén nyerik. 3. általános büntetők: azok a stimulusok, amelyek nemcsak egy, hanem többféle elsődleges büntető stimulussal szokványosan együtt jelentkeznek, és ezért többféle viselkedésforma megjelenését gátolják. Elítélhetőség kontextusa: az ember nyelvi képességéből adódó helyzet, amelyben kisfokú ellenségesség is olyan reakciót vált ki, mint a súlyos büntetések. Ennek a hátterében az áll, hogy az egyén nem képes megvédeni magát a támadásokkal szemben. Elkerülő viselkedés: büntető stimulus bekövetkeztét elhárító viselkedésforma. Elkerülő viselkedést akkor folytatunk, ha olyan helyzettel állunk szemben, amely meghaladja a megoldási képességünket. Az ilyen helyzetben jelentkező szorongást az elkerülő viselkedés megszünteti. Etológiai dimenziók fogalma: A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás Extinkció vagy kioltódás: az a folyamat, amelynek során bizonyos viselkedésformák ritkábban vagy egyáltalán nem jelentkeznek, mert a megváltozott környezeti kontingenciák miatt a viselkedés már nem eredményezi a megszokott megerősítőket.
Funkcionális elemzés: az a művelet, amelynek során megállapítjuk, hogy egy adott viselkedésforma megjelenési valószínűségét milyen stimulusok befolyásolják, és hogy ez a befolyásolás milyen környezeti feltétel mellett van érvényben. Funkcionális kapcsolat: bizonyos események gyakrabban jelentkeznek együtt, mint ahogy az a véletlenszerűségből következne. Az együttes jelentkezés véletlenszerűséget meghaladó gyakorisága csak bizonyos környezeti feltételek mellett figyelhető meg. Ezekről a bizonyos feltételekről állítjuk, hogy ők tartják fenn az egyes események közötti funkcionális kapcsolatot. Intermittáló megerősítés: Az operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt Kondicionálás: olyan folyamat, amely során egy stimulus új funkcióra tesz szert. A stimulusok kiváltó, megerősítő, büntető illetve megkülönböztető funkciókat vehetnek fel. Kontingencia: a környezetnek az a tulajdonsága, amelytől függ, hogy egy adott viselkedés a viselkedőre nézve milyen következménnyel jár. Környezet: az a közeg, amelyben zajlik a viselkedés, amely értelmet ad a viselkedésnek. A környezet viselkedéstani fogalma lényegében azonos a kontextus fogalmával. Közvetlen megerősítés szabálya: csak a viselkedés után közvetlenül jelentkező stimulusok befolyásolják a viselkedés jövőbeni megjelenésének a valószínűségét. Kritikus személyek: hatalommal, tekintéllyel rendelkező személyek, akik képesek az érdekeiket érvényesíteni a mi érdekeinkkel szemben, és ezért az ő viselkedésüktől nagymértékben függ a mi lelki egyensúlyunk. Megalapozó műveletek: azok a külső beavatkozások, amelyek révén a stimulusok megerősítő vagy büntető ereje drámai mértékben megnő. Megerősítő stimulus: viselkedésünk eredménye, amely növeli az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét a jövőben. A megerősítő stimulusok típusai: 1. elsődleges megerősítők: azok a stimulusok, amelyek a szervezet fennmaradását közvetlenül szolgálják. 2. kondicionált megerősítők: azok a stimulusok, amelyek a megerősítő funkciójukat kondicionálás révén nyerik. 3. általános megerősítők: azok a stimulusok, amelyek nemcsak egy, hanem többféle elsődleges megerősítővel szokványosan együtt jelentkeznek, és ezért többféle viselkedésforma megerősítőjeként funkcionálnak. Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma: Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül
Megkülönböztető (diszkriminatív) stimulusok: azok a környezeti tényezők, amelyek az éppen ható kontingenciákról tájékoztatnak bennünket Modelltanulás: Olyan tartósabb viselkedésváltozás, amely nem a saját viselkedésünkből, hanem mások viselkedésének megfigyeléséből származó tapasztalataink révén alakult ki. Negatív megerősítés: olyan folyamat, amelynek eredményeképpen bizonyos viselkedésforma megjelenési gyakorisága azért növekedett meg, mert ez a viselkedésforma a múltban valamilyen kellemetlen helyzetet szüntetett meg. Operáns viselkedés: az a viselkedés, amely érzékeny az általa előidézett környezeti változásokra. Realitás-tesztelés: nyelvi viselkedés, amikor a külvilág történéseit beszéd formájában adjuk vissza. Stimulus: a környezet azon tényezője, amely a viselkedésre konkrét hatást fejt ki. Szabályirányított viselkedés: az a viselkedés, amelynek a kiváltásában, illetve szabályozásában a nyelvi stimulusok játszanak döntő szerepet. Szociális kontingencia: azon lehetséges reakciók összessége, amelyet az emberek - mint a társadalom elemei - adhatnak az egyes személy viselkedésére. Szorongás: a megoldási képességünket meghaladó helyzet által kiváltott reakciók összessége. Szószerintvétel kontextusa: a nyelvi viselkedés által teremtett körülmény, amelyben a gondolatok a valóság teljes erejével hatnak a viselkedésre. Tanulás: környezeti események hatására bekövetkező tartósabb viselkedésváltozás. A tanulás típusai: Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Viselkedés: a szervezet észlelhető aktivitása, amely lehet az izmok által véghezvitt mozgás vagy a szervezeten belül zajló történés, mint például a gondolkodás, az érzelmi reakciók. Viselkedési gátoltság: büntetéses folyamatok eredményeként fellépő állapot, amelyben az egyén viselkedési megnyilvánulásai erősen beszűkülnek. Ha ez többféle viselkedésformára kiterjed, akkor általános gátoltságról beszélünk.
Viselkedéstan: pszichológiai irányzat, amely a különböző viselkedésformák megjelenési valószínűségét befolyásoló környezeti tényezők feltérképezésére vállalkozik. Viselkedésterápia: a nemkívánatos viselkedésformák változtatására kidolgozott módszerek összefoglaló neve.