Amit a Biblia tanít - William MacDonald

Amit a Biblia tanít - William MacDonald Elöljáróban néhány fontos megjegyzés J. Kepler, a híres csillagász mondta egykor, miután elvégzett egy tizennyolc kísérletből álló sorozatot, amely a csillagászat titkait tárta fel: „Ó Isten, én csak a Te gondolataidat gondolom utánad.” Ha ez a megállapítás igaz a tudomány terén, mennyivel inkább igaz a Bibliára. Ebben a bibliaiskolában te is tehetsz néhány nagy felfedezést, és valósággal „utána gondolhatod”Isten gondolatait. Nincs ennél nemesebb vagy hasznosabb feladat az ember értelme vagy szíve számára. Tanulmányunkban a következő leckék kerülnek sorra: 1. A Biblia 2. Isten 3. Az ember 4. A bűn 5. Jézus Krisztus 6. Az újjászületés 7. Az újjászületés (folyt.) 8. A megváltás 9. A kegyelem 10. A hit 11. Menny és pokol 12. Eljövendő események Hogyan használd ezt a könyvet Kezd imádsággal! Kérd az Urat, nyissa meg szívedet, hogy befogadhasd azokat a gondolatokat, amelyekre Igéje által tanítani szeretne téged. Olvass el minden leckét legalább kétszer! Először, hogy megértsd a lecke általános gondolatmenetét; másodszor lassabban, elolvasva az egyes bibliai idézeteket és a lábjegyzeteket is. Az olvasottakon gondolkozz el, míg a lecke tartalmát valóban megérted! A könyvben található idézetek a Károli féle bibliafordításból valók. A legtöbb könyv fejezetekre van felosztva, a fejezeteket pedig versek alkotják. Ebben a könyvben az idézeteknél, a Biblia egyes könyveinek megnevezése után először a fejezet száma áll, ezt követi, vesszővel elválasztva, az igevers. Az egyes különálló igeverseket egy fejezeten belül, pontok választják el. Több igehelyet pontosvessző (;) különít el egymástól. „kk”egy vers száma után azt jelenti, hogy a következő versek is fontosak. Pl. 1Péter 1,18; Ámós 3,3 kk. Ha pl. az 1Péter 1,18-at keresed, rájössz, hogy Péter két levelet írt. A Biblia tartalomjegyzékében megtalálod az oldalszámot, ahol Péter első levele kezdődik. Most már csak az első fejezetben a 18. verset kell megkeresned. Önellenőrző próbalapok Minden lecke után tíz helyes vagy helytelen megállapítást találsz. Ezek az éppen tanulmányozott leckével vannak kapcsolatban, és segítenek előrehaladásod értékelésében. A próbalapok megoldási kulcsait –összesítve –a 12. önellenőrző próbalap után találod meg. Amikor valamennyi kérdésre feleltél, ezeket ellenőrizd és jelöld meg, hogy helyesen vagy rosszul feleltél-e. Tanulmányozd azokat a részeket, amelyekben hibát követtél el, majd

értékeld újra a munkádat.

1. lecke

A Biblia

BEVEZETÉS Valaki egyszer isteni könyvtárnak nevezte a Bibliát. Nagyon találó ez a meghatározás, mert noha a Bibliát egy könyvnek tekintjük, valójában 66 különböző könyvből áll. Mózes 1. könyvével kezdődik és a Jelenések könyvével végződik. A Biblia két nagy részből tevődik össze. Az első az Ószövetség, amely 39, a második az Újszövetség, amely 27 könyvet tartalmaz. Minden Biblia elején tartalomjegyzéket találunk az egyes könyvekről. Kik írták a Bibliát? Emberi szempontból nézve a Biblia legalább 36 különböző szerző műve és mintegy 1600 év leforgása alatt keletkezett. Szerzői között vannak királyok és fejedelmek, pásztorok és halászok, költők és gondolkodók, próféták és államférfiak. A legfontosabb azonban, amit ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a szerzőket Isten közvetlenül irányította. Az Ő segítségével választották ki a legmegfelelőbb szavakat is. Ezt nevezzük a Biblia ihletettségének. A következő idézetek világosan mutatják, hogy a Bibliát Isten ihlette. „Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szent Szellemtől (Szentlélektől) indíttatva szóltak Isten szent emberei”(2Pt 1,21).1

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített”(2Tim 3,16-17). A Biblia valóban Isten Szava, s nem csak tartalmazza Isten Igéjét. Ha csak tartalmazná Isten beszédét, abból arra következtethetnénk, hogy vannak a Bibliának olyan részei is, amelyek nem Istentől származnak. A Biblia Isten egyetlen írásbeli kijelentése az ember számára. A Biblia utolsó fejezetében Isten nyomatékosan figyelmeztet: nehogy valamit hozzátegyünk a Szentíráshoz vagy bármit is elhagyjunk belőle. Olvasd el a Rev 22,18-19-et! MI A BIBLIA TÁRGYA? Noha a Biblia 66 különböző könyvet tartalmaz, mégis egyetlen központi témája van: Jézus Krisztus! Az Ószövetségben számos ígéretet és jövendölést találunk Jézussal kapcsolatban. Mindezek az Újszövetségben teljesedtek be Jézus eljövetele, élete, halála és feltámadása által. MI –RÖVIDEN –A BIBLIA TARTALMA? A Biblia, a világ története az idő kezdetétől a jövendőig, amikor új ég és új föld lesz. Mózes első könyve beszéli el a világ teremtését, a bűn eredetét, az özönvíz történetét és Izráel népe történetének kezdeti eseményeit. Mózes második könyvétől Eszter könyvéig megismerjük Izráel történetét egészen kb. Kr.e. 400-ig. Jób könyvétől az Song énekéig terjedő részben gyönyörű költészettel és bölcsességgel teli könyveket találunk. Az Ószövetség hátralevő része Ézsaiástól Malakiásig a prófétai könyvek. Ezek tartalmazzák Istennek Izráelhez és a többi néphez szóló üzenetét úgy a jelen időszakra, mint a jövendőre vonatkozóan. Az Újszövetséget a négy evangélium nyitja meg, amelyek más-más szemszögből mutatják be nekünk Jézus Krisztus életét. Mt bemutatja a megígért Királyt, Márk a hatalommal teljes Szolgát, Lk a tökéletes Embert és Jn az Isten Fiát. Az Apostolok Cselekedeteiben megismerjük

a keresztyénség korai szakaszát és Pál apostol életét. A Római levéltől Júdás leveléig találjuk a különböző gyülekezetekhez vagy személyekhez intézett leveleket. Ezek a levelek a keresztyén hitre vonatkozó igazságokat hirdetik, továbbá gyakorlati útmutatásokat adnak a keresztyén életvitelre. A Jelenések könyve pedig bepillantást enged a jövőbe a mennyben, a földön, valamint a pokolban bekövetkező eseményekbe. ÖSSZEFOGLALÁS A Biblia tartalmának találó összefoglalása: „Ez a könyv megmutatja nekünk Isten gondolkozásmódját, az ember állapotát, a megváltás útját, a bűnösök kárhozatát és a hívők üdvösségét. Tanításai szentek, szabályai kötelezőek, történetei igazak, végzései megmásíthatatlanok. Olvasd, hogy bölccsé légy, higgy a tanításának, hogy üdvözülj, élj tanítása szerint, hogy szentté légy! Fény, amely utat mutat, eledel, amely megerősít és vigasztalás nehéz óráidban. Térkép ez az utazónak, iránytű a hajósnak, kard a harcosnak, útlevél a keresztyének számára. Benne látjuk meg a helyreállított paradicsomot, a megnyílt eget és a pokol kapuit. Jézus Krisztus a fő témája, célja a mi boldogságunk, vége pedig Isten dicsősége. Olvasd figyelmesen, gyakran és imádsággal! A gazdagság tárháza ez a könyv, a dicsőség paradicsoma és az öröm áradó folyama. A legfáradságosabb munkát is gazdagon megjutalmazza, de kárhoztatja mindazokat, akik gúnyt űznek belőle. A Könyvek Könyve, Isten Igéje ez –Istennek az emberhez szóló kijelentése”(J.N. Darby). 1. lecke - ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Biblia 66 különböző könyvet tartalmaz. I / T 2.Az Újszövetség több könyvet tartalmaz, mint az Ószövetség. I / T 3.A Biblia mintegy 1600 év alatt keletkezett. I / T 4.Az Istentől való ihletettség azt jelenti, hogy szerzői azt írták le, amit Istentől vettek. I / T 5.A Jelenések 22,18-19-ben Isten nyomatékosan figyelmeztet minket, hogy a kijelentett Igéből semmit el ne vegyünk, ahhoz semmit hozzá ne tegyünk. I / T 6.Az Ószövetség nem mond semmit Krisztusról. I / T 7.Ézsaiástól Malakiásig találjuk az Ószövetség prófétai könyveit. I / T 8.Az Újszövetség négy evangéliummal kezdődik, amelyekben Jézus Krisztus életének történetét olvassuk. I / T 9.Az utolsó könyv mind az Ó-, mind az Új-szövetségben prófétai jellegű. I / T 10.A Biblia Isten csodálatos üdvtervét tartalmazza a bukott emberiség számára. I / T 1 A magyar bibliafordítások legtöbbje a görög pneuma szót léleknek fordítja szellem helyett, így a test, lélek, szellem megkülönböztetése nehéz. Akinek lehetősége van nézzen utána az idézeteknek más nyelvű Bibliákban is (német, angol stb.).

2. lecke

Isten

Nem lehet nagyobb téma értelmünk számára, mint az Istennel és az ember Vele való kapcsolatával foglalkozó tanulmány. Isten léte 1. A Biblia meg sem próbálja bizonyítani, hogy van Isten. Feltételezi Isten létezésének valóságát. Jó példa erre Isten Igéjének első mondata: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet”. Isten létét tényként állítja elénk, amelynek semmiféle bizonyítékra sincs szüksége. Akik nem hisznek Istenben, azokat a Biblia „bolond”-nak nevezi (Ps 14,1). 2. De magán a Biblián kívül is találunk számos bizonyítékot Isten létezésére: a) Az emberiség mindig is hitt egy magasabb rendű lény létezésében. b) A teremtett világnak kell, hogy legyen Teremtője is, mert minden okozatnak van oka. A világmindenség nem keletkezhetett ok nélkül. c) A teremtett világban látható csodálatos rend feltételezi annak mindenható tervezőjét. d) Mivel az ember értelmes és felelősségteljes lény, Teremtőjének még sokkal hatalmasabbnak kell lennie, hogy ilyen lényt alkothasson. ISTEN LÉNYE 1. Isten Szellem (Jn 4,24). Ez azt jelenti, hogy Istennek nincs teste. Láthatatlan. De kijelentheti magát az embernek látható formában. Jézus Krisztus személyében Isten testben jött el a világba (Jn 1,14.18; Col 1,15; Heb 1,3). 2. Isten személy. A Biblia, amikor Róla szól, személyneveket használ (Ex 3,14; Mt 11,25). Személyes tulajdonságokkal rendelkezik, mint pl. értelemmel (Ézs 55,9), érzelemmel (Gen 6,6), akarattal (Josh 3,10; Eph 6,6). 3. Isten EGY. A Szentírás világosan tanítja, hogy csak egyetlen Isten van (1Tim 2,5). (Olvasd el ezt a verset.) A sok istenről szóló tévtanítás ellentmond az emberi értelemnek is. Csak egyetlen legfelsőbb lény lehet. 4. Isten hármas egysége. A Biblia azonban nemcsak azt tanítja, hogy csupán egyetlen Isten létezik, hanem azt is, hogy az egy istenségben három személy egyesül: Atya, Fiú és Szent Szellem (Szentlélek). A Szentháromság titok, amelyet emberi értelmünkkel föl nem foghatunk, de hihetünk Benne, mert a Biblia ezt tanítja. Noha maga a „Szentháromság”szó nem fordul elő a Bibliában, megtaláljuk e tanítás igazságát a következő igékben: a) Jézus Krisztus megkeresztelése –Mt 3,16-17 b) A missziói parancs –Mt 28,19 c) a 2Korintus 13,13 áldáskívánásában. Istennek mondja az Atyát a Róma 1,7; Istennek mondja a Fiút a Zsidók 1,8 és a Szent Szellemet (Szentlelket) az Apostolok Cselekedetei 5,3-4. ISTEN TULAJDONSÁGAI Nem egyszerű dolog Isten lényét és természetét meghatározni. A legjobban néhány jellegzetes tulajdonságával lehet leírni Őt: 1. Isten mindenütt jelenvaló. Ez azt jelenti, hogy Isten egyidejűleg mindenütt ott van (Jer 23,24). 2. Isten mindentudó. Tudásának nincs határa. Ismeri az ember minden gondolatát és tettét (Prov 15,3). Mindent tud, ami a természetben végbemegy, még egy veréb elpusztulását is észre veszi. (Mt 10,29). „Ó, én Teremtőm, mikor áhítattal szemlélem hatalmadat, utaidnak bölcsességét, mindenki fölött őrködő szeretetedet, csodálattal telik el szívem, és nem is tudom, hogyan imádhatnálak méltóképpen én Istenem, én Uram és Atyám”(Ch. F. Gellert, 17151769). 3. Isten mindenható. Hatalma korlátlan. Ő teremtette az egész világmindenséget és hatalmának erejével irányítja azt. Nincs semmi, amit meg ne tehetne (Mt 19,26).

4. Isten örök. Nincs kezdete és soha meg nem szűnik létezni (Ps 90,2). 5. Isten változhatatlan. „Én, az Úr, nem változom”(Mal 3,6). 6. Isten szent. Teljesen tiszta, és bűntelen. Szereti az igazságot és gyűlöli a bűnt (Prov 15,9.26). Ezért el kell szakadnia a bűnösöktől, és meg kell büntetnie a bűnt (Isa 59,1-2). 7. Isten igazságos. Mindaz, amit tesz, igazságos és helyén való. Minden ígéretét teljesíti (Ps 119,137). 8. Isten szeretet. Noha gyűlöli a bűnt, szereti a bűnöst. (Jn 3,16). (Olvasd el ezt az verset!) 2. lecke - ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Biblia első mondata megpróbálja bebizonyítani, hogy van Isten. I / T 2.Isten létének egyedüli bizonyítékai azok, amelyeket a Szentírásban találunk. I / T 3.Noha Isten láthatatlan Szellem, kinyilatkoztathatja magát emberi alakban is. I / T 4.A Biblia Istennek személyes tulajdonságairól is beszél, mint pl. értelem, érzelem és akarat. I / T 5.Isten Igéje szerint csak egy Isten van, és Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró Isten és ember között. I / T 6.Noha korlátolt emberi értelmünkkel fel nem foghatjuk, mégis hihetünk a Szentháromság Istenben. I/T 7.Az Istenség mindhárom Személyét említi a Jézus megkereszteléséről szóló történet. I / T 8.Amikor azt mondjuk: Isten mindenható, ez azt jelenti, hogy Isten mindent tud. I / T 9.Mivel Isten szent, gyűlöli a bűnt, és kénytelen megbüntetni azt. I / T 10.Mivel Isten gyűlöli a bűnt, gyűlöli a bűnöst is. I / T

3. lecke

Az ember

Ha meg akarjuk ismerni az igazságot az emberről, a Bibliához kell fordulnunk. „Az igazság az, amit Isten mond valamiről.”A Biblia tudósít bennünket az ember teremtéséről, természetéről, bukásáról és örök rendeltetéséről. AZ EMBER EREDETE Egészen természetes, hogy az ember kíváncsi rá, honnan is jött. Mindig is kíváncsi volt. Különböző korok filozófusai különböző elméleteket állítottak fel ezzel kapcsolatban. Ezek között legmodernebb az ún. „fejlődéselmélet”(evolúcióelmélet), amely szerint az ember alacsonyabb rendű élőlényekből fejlődött idáig. A Biblia azonban azt mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet... teremtette... az embert...”(Gen 1,1.27). Az Ézsaiás 43,7-ben pedig azt mondja Isten az emberről, kezének munkájáról: „...akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam”. S a régi kérdést, hogy mi az emberi lét értelme, így válaszolhatjuk meg: „Az ember életének értelme Isten dicsőítése”. AZ EMBER TERMÉSZETE

Aki már állt halálos ágy mellett, az tudja, hogy az embernek fizikai teste, lelke és szelleme van. Az egyik pillanatban még él a személy és a következő pillanatban már elhunyt. Teste még itt van, de az élet eltűnt belőle: visszamaradt a holt, merev test. Az embernek tehát nemcsak teste van, hanem lelke és szelleme is. Ezt tanítja a Biblia az 1Tesszalonika 5,23-ban („...egész valótok, szellemetek, lelketek és testetek, feddhetetlenül őriztessék meg Urunknak, a Krisztus Jézusnak megjelenésére.”–Csia Lajos féle bibliafordítás). A test az a tapintható, látható, halandó „szervezet”, amelyben a valódi, egyedi személy él. Ahogy a Szentírás használja a „lélek”szót, az az ember egyéni jellegét és életerejét hangsúlyozza, ami rendszerint belső életével, érzéseivel és öntudatával van kapcsolatban. Az 1Mózes 2,7-ben azt olvassuk, hogy Isten az éppen kiformált ember orrlyukaiba belelehelte az élet „leheletét”vagy „szellemét”, és „vált az ember élő lélekké”. Ez a „szellem”vagy „lehelet”az az élet, amely Istentől jön, és Istenhez tér vissza, amikor az ember meghal (Ecc 12,7). Az Isten Igéje által vagyunk képesek megkülönböztetni a lelket a szellemtől. (Heb 4,12 –„Mert az Isten Igéje él és hatékony, élesebb bármely kétélű kardnál és elhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és velőknek széjjeloszlásáig, megítélni képes a szív szenvedélyeit és gondolatait.”–Csia Lajos féle bibliafordítás) Szelleme által az ember a bűnbeesés előtt képes volt szabadon kommunikálni az ő Teremtőjével. Szellemünk által vagyunk képesek megismerni és felfedezni a körülöttünk levő természeti világ csodálatos tényeit. Az ember teljes felelősséggel tartozik Istennek, ezért legfőbb feladata, hogy Isten akaratát megismerje és azután cselekedje azt. AZ EMBER SZABAD AKARATA A világmindenségben vannak Istennek más teremtményei is, például az angyalok. Nincs emberi testük (de ilyenben is megjelenhetnek), nincs emberi lelkük, sokkal hatalmasabbak, mint mi, de ugyanúgy teremtmények, arra rendelve, hogy Istent szolgálják és dicsőítsék. Mivel azonban –ugyanúgy mint az embernek –szabad akaratuk van, némelyek az engedetlenség bűnébe estek. Isten teremthetett volna robotokat vagy bábfigurákat is, amelyek automatikusan végrehajtják akaratát. De neki úgy tetszett, hogy olyan lényeket teremtsen, akik saját akaratukból önként szolgálják és szeretik Őt. AZ EMBER BŰNE Amikor Isten szabad akarattal rendelkező lényeket teremtett, eleve tudta, hogy közülük egyesek hátat fordíthatnak neki és fellázadhatnak ellene. Így történt: Istennek egyik hatalmas angyala, Lucifer, gőgjében fellázadt Teremtője ellen. Ezért Isten őt és a vele együtt fellázadt angyalsereget a mennyből kiutasította. (Lk 10,18; Rev 12,7-9). Azóta a Sátán teljes erejével Isten tervei ellen dolgozik. Ő kísértette meg az első embert, hogy letérjen az engedelmesség útjáról, ami sikerült is neki. Ezt a jól ismert történetet az 1Mózes 3-ban olvashatjuk. Mivel Isten a világmindenség igazságos Ura, senkit sem tűrhet meg a jelenlétében, aki ellenáll az Ő akaratának és parancsainak. A Sátánt, aki ellene állt akaratának, kitaszította a mennyből. Ugyanez a sors várt az emberre: Isten száműzte színe elől, illetve a Vele való közvetlen kapcsolatból. Ádám bukott természetét örökölte az egész emberiség. Mindnyájan a bűnre való hajlammal születtünk (Róm 5,19). A bukott természet készséggel enged a sokféle kísértésnek, ekkor vétkezünk. AZ EMBER JÖVŐJE A Biblia nemcsak az embernek Isten teremtő kezéből való származásáról, szégyenletes bukásáról, és ezért Istentől való elszakadásáról tudósít minket, hanem arról is, hogy egy napon minden egyes embernek meg kell állnia Isten színe előtt, aki bírája élőknek és holtaknak. A halál ténye mindenki számára világos. Mindenki tudja, hogy a halál számára is kikerülhetetlen. –A Biblia azonban azt is hozzáteszi: „Azután az ítélet”(Heb 9,27; olv. még Heb 10,27). Isten

teremtette az embert és kijelentette neki akaratát. Ezért felelősségre vonja majd minden szaváért, gondolatáért és cselekedetéért. Földi életünk elsősorban előkészület eljövendő életünkre. Az ember nem úgy hal meg, mint az állat. Szelleme visszatér Istenhez, Teremtőjéhez és Bírájához. 3. lecke –ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.Az ember származásának egyetlen kielégítő magyarázatát a fejlődéselmélet adja. I / T 2.A Biblia azt tanítja, hogy az embert Isten teremtette. I / T 3.A Biblia azt tanítja, hogy az ember testből, lélekből és szellemből áll. I / T 4.A Biblia azt tanítja, hogy lélek és szellem ugyanaz. I / T 5.Az ember minden cselekedetéért felelős Isten előtt. I / T 6.Amikor Isten szabad akarattal teremtette az embert, nem gondolt arra, hogy ezzel esetleg vissza lehet élni. I / T 7.Ádám volt az első lény, aki fellázadt Isten ellen. I / T 8.Isten szeretet, ezért elnézi a bűnt és nem ítéli el. I / T 9.Minden ember Ádám bűnös természetét örökli. I / T 10.Amikor az ember meghal, az olyan, mint amikor a gyertyát elfújják; mindörökre vége mindennek. I / T

4. lecke

A bűn

Olvasd el az 1Mózes 3. fejezetét! MI A BŰN? Nem olvashatjuk a Bibliát anélkül, hogy fel ne ismernénk: milyen nagy figyelmet szentel a bűnnek, a bűn okának és „gyógymódjának”. Mi gyakran csak a törvénybe ütköző cselekedeteket tekintjük bűnnek. De a Bibliában bűn mindaz, ami nem üti meg Isten tökéletes mértékét. A Róma 3,23-ban ezt olvashatjuk: „Nincs különbség: mert mindenki vétkezett és szűkölködik Isten dicsősége nélkül.”Ez az isteni dicsőség magában hordozza a teljes tökéletesség gondolatát. Ami ezt a tökéletességet nem éri el, az bűn. Ezért bűnös minden ember Isten előtt. A Biblia a következőket is mondja a bűnről: 1. Isten törvényének megszegése (1Jn 3,4). 2. Lázadás Isten ellen vagy törvénytelenség (Ézs 1,2.4; 30,9). 3. Erkölcsi tisztátalanság (Ps 51,1-10). A gonosz gondolatok és gonosz tettek szintén bűnök (Mt 5,28). A BŰN EREDETE A legelső feljegyzett bűn a büszkeség, amelyet a mennyben követtek el. Lucifer, ez a hatalmas angyalfejedelem nagyravágyó lett és olyan akart lenni, mint Isten (Ézs 14,12-14). E

bűne miatt Isten kivetette őt a mennyből és azóta neve ördög vagy Sátán (Lk 10,18). A földön elkövetett első bűnről az 1Mózes 3-ban olvashatunk, amely ennek a 4. leckénknek az alapigéje. Ez az Éden kertjében történt. Isten nyomatékosan megtiltotta Ádámnak és Évának, hogy a jó és a gonosz tudásának fájáról egyenek. Ők azonban engedetlenek voltak, és ettek a tiltott gyümölcsből. Így lettek bűnösökké. A BŰN KÖVETKEZMÉNYEI 1. Amikor Ádám és Éva vétkeztek, azonnal felismerték, hogy mezítelenek és megpróbáltak elrejtőzni Isten elől (Gen 3,7.10). 2. A bűn büntetése a halál. Vétkezése pillanatában Ádám szellemileg meghalt. Azt értjük ez alatt, hogy Isten megszakította vele a közösséget. Ugyanakkor életbe lépett fölötte a testi halál törvénye. Bár nem halt meg azonnal, testének végül meg kellett halnia. 3. Ádám bűnös természetét az egész emberiség örökölte, aminek következtében vétkeztünk és bűnösnek találtatunk. Ádám minden leszármazottja bűnös szülőktől bűnösen születik. Mivel pedig minden ember már megszületésétől kezdve bűnös, ezért mindegyikük halott szellemileg és testi halálra van ítélve. Tanulmányozd gondosan a Róma 5,12-19-et. 4. Az ember átkot hozott az egész teremtett világra. Beszédes bizonyítéka ennek, pl. a tövis és a bogáncs. Az átok egyéb következményeiről olvashatunk az 1Mózes 3,14-19-ben. Amíg börtöneink, kórházaink és temetőink vannak, addig a bűnnek nincs szüksége egyéb bizonyítékra. Betegség, fájdalom, nyomorúság, gond, könnyek és halál világosan beszélnek; s mindez csupán néhány a bűn fájdalmas következményei közül. A BŰN BÜNTETÉSE „A bűn zsoldja (büntetése) a halál”(Róm 6,23). Isten előre megmondta, hogy a bűn büntetése halál. Azt már láttuk, hogy ez szellemi és fizikai halált jelent. Ezt a büntetést el kell szenvedni. Isten kénytelen megbüntetni a bűnt. Amíg valaki bűnben él, szellemileg halott, és minden perc közelebb viszi őt a testi halálhoz. A testi halálkor szellemi állapota tartóssá válik, és ahogy már láttuk, a halált az ítélet követi (Heb 9,27). Ez azt jelenti, hogy ha az ember bűneiben hal meg, akkor az örök halál vár rá, és mindörökre távol marad Istentől. Örökkévaló kínokat szenved a tűznek tavában. Ez a második halál, amelyről a Jelenések 20,14 beszél. MEGVÁLTÁS A BŰNBŐL Isten szereti a világot. Ezért csodálatos megoldást kínált fel, hogy az embernek ne kelljen elhordoznia a büntetést és ne kelljen mindörökre elvesznie. Krisztus azért jött a világba, hogy lehetővé tegye ezt a menekülést. Az Úr Jézus Szűz Máriától született, de nem örökölte Ádám bűnös természetét. Ő az egyetlen bűntelen, aki valaha élt. A golgotai kereszten önként elhordozta bűneink büntetését és teljesen betöltötte a szent Isten akaratát. Mivel Jézus magára vette bűneink büntetését, Isten örök életet ajándékozhat minden bűnösnek, aki elismeri, hogy bűnös, megvallja bűneit és elfogadja az Úr Jézust személyes Urának és Megváltójának. –(Az „Újjászületés”és a „Megváltás”c. fejezetekben még bővebben szólunk erről.) Aki bízik az Úr Jézusban, megszabadult a bűn büntetésétől és hatalmától. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen ember többé nem vétkezik, hanem azt, hogy valamennyi bűne –a múlt, a jelen és a jövő bűnei –megbocsáttatott. Soha többé nem kell félnie az ítélettől. Erőt nyer, hogy Istennek éljen, és nem kell többé engednie a bűn csábításának. A bűnbocsánatnak két fontos oldalát kell megkülönböztetnünk: az első a jogi oldal, a másik az atyai bocsánat. Az első a bűn büntetésével kapcsolatos, a második a bűn miatt megromlott közösség helyreállítását jelenti. Amikor azt mondjuk, hogy a keresztyén minden bűnére bocsánatot nyer, ezzel a bűnbocsánat jogi oldalát hangsúlyozzuk. Aki hisz az Úr Jézusban, annak nem kell elszenvednie bűnei büntetését, mert Isten Fia már egyszer s mindenkorra megfizetett értük a

kereszten. Isten nem követel kétszer büntetést. Amikor Krisztus meghalt a kereszten, a mi bűneink még a távoli jövőben voltak. Ő azonban valamennyi bűnünkért meghalt –a múltbeliekért is, a jelenbeliekért és az eljövendőkért is. Abban a pillanatban, amikor elfogadjuk az Úr Jézust életünk Megváltójának, Ő tökéletes bűnbocsánatot ajándékoz, a büntetés terhe nincs már rajtunk. De mi történik akkor, ha a már megtért, keresztyén ember vétkezik? –Nos, akkor megszakad Istennel való közössége. Nincs meg többé az apa-fiúi meghitt kapcsolat. És ez csak akkor áll helyre, ha a bűneit megvallja és elhagyja. Az 1János 1,9-ben olvassuk: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket és megtisztít minket minden gonoszságtól”. Ez a vers mutatja a bűnbocsánat atyai oldalát. Itt már nem a vétkesnek megkegyelmező bíró, hanem a fiának megbocsátó atya áll előttünk. 4. lecke –ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Bibliának sok mondanivalója van a bűnnel kapcsolatban. I / T 2.A Róma 3,23-ban azt olvassuk, hogy minden ember bűnös, kivétel nélkül. I / T 3.Az ember csak szóval és tettel vétkezik, de gondolataival nem. I / T 4.A gőg is bűn. I / T 5.Bűn, ha nem engedelmeskedünk Istennek. I / T 6.A bűn egyik fájdalmas következménye a szellemi halál. I / T 7.A bűn hozta valamennyi emberre a testi halált. I / T 8.Minden ember bűnösnek születik. I / T 9.A második halál az Istentől való örök elszakadás a tűznek tavában. I / T 10.Ha elfogadjuk az Úr Jézust személyes Megváltónknak, megmenekülünk a bűnért járó büntetéstől. I / T

5. lecke

Jézus Krisztus

Ez a lecke az Úr Jézus Krisztusról szól. Ő a Szentírás középpontja. Ebben a fejezetben isteni természetét, testté lételét, munkáját és szolgálatát fogjuk áttekinteni. Istensége A Biblia világosan és egyértelműen tanítja azt a tényt, hogy Jézus Krisztus: Isten. 1. Isten tulajdonságait Krisztusra vonatkoztatja: a) Öröktől fogva való, nincs kezdete (Jn 17,5). b) Mindenütt jelenvaló. Mindenütt szolgáival van (Mt 28,20). c) Mindenható. Hatalma korlátlan (Mt 28,18). d) Mindentudó. Tudása is korlátlan (Jn 21,17). e) Változhatatlan. Tegnap és ma és örökké ugyanaz (Heb 13,8). 2. A Biblia tanúsítja, hogy Jézus Isten munkáját vitte véghez. a) Általa teremtetetett minden (Jn 1,3). b) Őbenne áll fenn a világmindenség (Col 1,16-17).

c) Keresztre feszítése után győzelmesen feltámadott a halálból (Jn 2,19). 3. A Biblia Istennek nevezi Krisztust. a) Az Atya Isten úgy beszél a Fiúról, mint Istenről (Heb 1,8). b) Amikor az emberek Istennek nevezik, nem utasítja vissza (Jn 20,28). c) A démonok is felismerték istenségét (Mk 1,24). d) Őmaga is tanúságot tett istenvoltáról (Jn 10,30). TESTTÉ LÉTELE Ezen azt értjük, hogy valóságos emberként jött ebbe a világba. 1. Eljövetelét már az Ószövetség megjövendölte (Ézs 7,14). 2. Születése történelmi tény; mégis minden más születéstől különbözik. a) Szent Szellemtől (Szentlélektől) fogantatott. (Lk 1,35) b) Szűztől született. (Mt 1,23) c) Valóságos ember volt, földi testtel (Heb 10,5), lélekkel (Mt 26,38) és szellemmel. (Lk 23,46) (a magyar nyelvű fordítások többségében ez utóbbi esetben helytelenül lélek szerepel) 3. Jézus azért jött el emberi formában, hogy a) az embereknek kijelentse az Atyát (Jn 14,9), b) saját maga feláldozásával eltörölje a bűnt (Heb 9,26), c) lerontsa az ördög munkáit (1Jn 3,8). Emlékeztető: A keresztyén hit egyik alapigazsága, hogy Jézus Krisztus valóságos Isten, és hogy a szűztől születés csodája által jött ebbe a világba. Mint ember, tökéletesen bűn nélküli volt (Heb 4,15). MUNKÁJA Itt szólunk Jézus Krisztus haláláról, feltámadásáról és mennybe-meneteléről. 1. Halála a) szükségszerű volt (Jn 3,14). Részét alkotta Isten örök elgondolásának (Heb 10,7). Szükséges volt, hogy ezáltal beteljesedjenek az Ószövetség jövendölései (Ézs 53,5). Szükséges volt, hogy ezáltal megváltsa az embereket (Eph 1,7). b) Krisztus halála másokért történt. Helyettesként halt meg (1Cor 15,3). c) Jézus Krisztus halálával eleget tett Isten minden követelményének. Elhordozta helyettünk a bűnért járó büntetést. Jézus halála minden ember számára elegendő. Végtelenül hatalmas személy halt meg, és ezért halálának értéke is végtelenül nagy. 2. Feltámadása a) Szükségszerű volt egyrészt azért, hogy beteljesedjenek az Ószövetség jövendölései, másrészt pedig, hogy teljessé tegye a megváltást a kereszten (Róm 4,25), és hogy jelenlegi munkáját a mennyben végezhesse. b) Jézus feltámadott teste valóságos test volt. Nem puszta szellemként támadt fel (Lk 24,39). Feltámadott testén is láthatók voltak a szögek és dárdadöfések helyei (Jn 20,27). Ugyanakkor megváltott test volt, amely nem volt többé alávetve a földi korlátoknak és törvényeknek (Jn 20,19.26). c) Feltámadása után legalább tízszer megjelent követői közül egyeseknek. Több mint 500 hitelre méltó tanú látta Őt a halálon aratott nagy diadala után (1Cor 15,6). d) Jézus Krisztus feltámadása nagyon fontos tény. Ha Krisztus nem támadott volna fel, nem lenne keresztyén hit, vagy legalábbis értelmét vesztené. 3. Mennybemenetele a) Miután Jézus földi szolgálata véget ért, visszatért a mennybe (Mk 16,19; Acts 1,9). b) Fölment a mennybe, elvette jutalmát (Lk 24,26), és folytatja szolgálatát népéért (Heb 7,25). SZOLGÁLATA

A Biblia az Úr Jézust hármas tisztében mutatja be: mint prófétát, főpapot és királyt. 1. Mint próféta, hirdeti az embereknek Isten akaratát és kijelenti Istent az emberek számára (Jn 1,18). 2. Mint főpap, képviseli a hívőket Isten színe előtt (Heb 4,14-16). 3. Mint király, uralkodik már ma is az Őt szeretők szívében. A jövőben 1000 évig fog uralkodni itt a földön. A 72. zsoltár írja le ezt a földi uralmát. 5. lecke –ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Biblia azt tanítja, hogy Jézus Krisztus Isten. I / T 2.Jézus Krisztus mai magatartása hozzánk, emberekhez alapvetően különbözik attól a magatartástól, amikor a földön élt. I / T 3.Istenségének egyik fő bizonyítéka, hogy halottakat támasztott fel. I / T 4.A Biblia nem beszél arról, hogy Jézus magát Istennek nevezte. I / T 5.A testté létel kifejezés azt jelenti, hogy Krisztus valóságos emberként jött ebbe a világba. I / T 6.Jézus e világra jövetelének egyik fő célja az volt, hogy az emberek megváltásáért meghaljon a kereszten. I / T 7.Mivel Jézusnak a keresztfán letett élete végtelenül nagy, isteni élet volt, áldozatának értéke is végtelenül nagy és elegendő minden ember üdvözítésére. I / T 8.Jézus Krisztus feltámadása tisztán szellemi, és nem testi volt. I / T 9.Ha Krisztus nem támadott volna fel valóságos testben, nem volna keresztyén hit. I / T 10.Az Úr Jézus ma a mennyben van, ahol közbenjár azokért, akik bíznak benne mint Főpapjukban. I/T

6. lecke

Az újjászületés

Olvasd el Jn evangéliuma 3. részének 1-21. verseit! Jn 3:1-21 BEVEZETÉS Az evangéliumok olvasói különösnek tarthatják, hogy az Úr Jézus Krisztus, Isten Fia, egy olyan vallási és erkölcsi téren magasan álló férfinek, mint Nikodémus igen nyomatékosan kijelentette, hogy újonnan kell születnie, ha be akar menni Isten országába (Jn 3,3.5). Három dolog szükséges, elkerülhetetlen az emberiség számára, amelyek közül az egyik az újjászületés: 1. Meg KELL HALNUNK (2Sám 14,14; Heb 9,27). 2. ÍTÉLET elé KELL állnunk (Róm 14,12; Rev 20,11-15). 3. ÚJONNAN KELL SZÜLETNÜNK, vagyis meg kell változni gondolkozásmódunknak. Minthogy e fontos kérdéssel kapcsolatban sok a félreértés és tudatlanság, először próbáljuk meg az ellenkezőjét meghatározni. (Lásd Jn 1,12.13).

MI NEM AZ ÚJJÁSZÜLETÉS 1. Az újjászületést nem szüleinktől örököljük –„nem vérből”. A hívő szülők gyermekei nem lesznek automatikusan keresztyének. 2. Nem önmagunk határozzuk el –„nem a test akaratából”. Mint ahogy a gyermek sem tud saját akaratából a világra jönni, éppoly kevéssé érheti el az ember az újonnan születést saját erőfeszítésével. 3. Nem emberi közvetítés eredménye –„nem a férfinek indulatából, hanem Istentől születtek”. Egyetlen ember sem juttathat el egy másikat újonnan születésre, legyen akármilyen magas egyházi tisztsége és szertartások betartása sem eredményez újjászületést. 4. Nem fizikai változást jelent. A Jn 3,4-6-ban Jézusnak helyre kellett igazítani Nikodémus elképzelését. Megmondta neki, hogy szellemi változásra van szükség. 5. Nem társadalmi vagy földrajzi változás következménye. –Az újjászületett ember nem ragadtatik el hirtelen a mennybe, hanem továbbra is mindkét lábával a földön jár –most már azzal a céllal, hogy Urának és Megváltójának tessék (1Cor 7,20-24; Col 3,22-24). 6. Nem születünk újonnan az igazság pusztán intellektuális megértése által. Rendelkezhetünk a legmagasabb rendű teológiai képzettséggel, lehetünk évek óta gyakorló lelkészek –ugyanakkor meglehet, hogy még nem születtünk újjá. Sokan vannak ilyenek. Elméletileg ugyan tisztában vannak az újjászületés szükségességével, ők maguk azonban nem tapasztalták meg. 7. Az újjászületés nem fejlődési folyamat eredménye –nem lassú kifejlődése az isteni életnek, amely csírájában minden emberben ott szunnyad. Az Efézus 2,1-2 világosan tanítja, hogy a bűnösök szellemileg halottak. Ott pedig nem fejlődhet tovább az élet, ahol nyoma sincs annak. 8. Az újjászületés nem reformáció vagy önmagunk megjavítása, mert így csupán külső rossz szokásokat adnánk föl. Benne nemcsak a viselkedés megváltozásáról, hanem az egész ember gyökeres átalakulásáról van szó. 9. A vallásos hit vagy egy bizonyos hitvallás nem pótolhatja az újjászületést. Lehet őszinte vallásos meggyőződésünk, megkeresztelhetnek minket, konfirmálhatunk, valamely keresztyén egyházhoz vagy gyülekezethez tartozhatunk, részesülhetünk az oltári szentségben is, nagyrabecsült igehirdetők lehetünk, vagy magas egyházi tisztséget viselhetünk anélkül, hogy újonnan születtünk volna. Hiszen Jézus Krisztus is olyan valakinek hangsúlyozza az újjászületés szükségességét, aki korának egyik legvallásosabb, legegyenesebb és erkölcsileg legmagasabban álló személyisége volt (Jn 3,1). AZ ÚJJÁSZÜLETÉS SZELLEMI VÁLTOZÁST JELENT (Olvasd el Jn 3,8 versét.) Ezt csak Isten végezheti el, amikor hiszünk Jézus Krisztusban és Megváltónkként és Urunkként fogadjuk el Őt (Jn 1,12-13). Figyeljük meg a Jn 3,7-et: „Ne csodálkozz...”–mondja. Az újjászületés szükségszerűsége teljesen logikus és értelmes dolog, és nem kellene csodálkozni rajta. Tegyünk fel most három kérdést az újjászületéssel kapcsolatban. MIÉRT? HOGYAN? MIKOR? Az első kérdésre az alábbiakban keressük a választ, a másik kettőre a következő leckében. MIÉRT KELL AZ EMBERNEK ÚJJÁSZÜLETNIE? 1. Azért, hogy szellemi természetet kapjon, amely az emberi természettől idegen (Jn 3,6). A „test”szó, amelyről itt Jézus beszél, nem más mint a bűnös természet, amely az emberben születésénél fogva megvan. Ádám engedetlensége eredményezte ezt a bűnös természetet és örökül hagyta valamennyi leszármazottjára. Olvasd el a Róma 5,12.18-19-et és a Zsoltárok 51,7-et. A bűnös természet jellemzőit, amelyet „test”-nek is mondunk, írja le a Róma 8,5-8. „A test gondolata ellenségeskedés Istennel; minthogy Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti”. A természeti ember tehát képtelen Istennek tetszeni. Nem rendelkezik

azzal a szellemi képességgel, hogy megértse Isten dolgait, azok után vágyakozzék, vagy azoknak örvendezzen (lásd 1Cor 2,14). Ahogy a zenei, művészi vagy költői készség csak a testi születés útján örökölhető, éppúgy az Isten dolgainak felfogására alkalmas szellemi képesség is csak szellemi születés útján lehet a mienk. A „testet”ugyan művelhetjük, vallásosan nevelhetjük, mégis változatlanul és megváltoztathatatlanul megmarad Istennel ellenséges állapotában, ezért nem is lehet Istennek kedves. Az újjászületésnél azonban szellemi, isteni természetet nyerünk. Csak ezáltal érthetjük meg Isten dolgait és találhatunk örömet bennük. „Ami testtől született, test az”. –Minden élőlény csak a maga sajátosságait örökítheti át utódaiba! 2. Azért, hogy megláthassa és beléphessen Isten országába, amit az ember egyébként nem tehetne meg (lásd Jn 3,3-5). Mit jelent „Isten országa”ezekben a versekben? Szellemi élményt. A Róma 14,17-ben olvassuk: „Mert Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Szellem (Szentlélek) által való öröm”. Hogy szemléletessé tegyük a dolgot, képzeljünk el két birodalmat. Nevezzük az egyiket „az ember országá”-nak, a másikat „Isten országá”-nak. Az ember országába minden ember belép a testi születés által, amely megadja emberi alakját és előkészíti az életre ebben az országban. De hogyan ismerheti fel az ember Isten országának értékét, és hogyan juthat be ebbe az országba? Könnyű megtalálnunk a választ: újonnan kell születnie. Át kell élnie egy szellemi születést, amely átviszi őt Istennek ebbe az országába. Az újjászületés által új, szellemi természetet kap ajándékba. Ezt az új természetet a szellemi dolgokban való öröm jellemzi. Az „újjászületés”kifejezést így is fordíthatjuk: „felülről születés”. Ez megmutatja ennek a születésnek az eredetét. A testi születés ember által történik és a földdel van kapcsolatban. A szellemi születés Isten által történik és a mennyel van kapcsolatban. Olvassuk el most a Róma 8,9-et. Itt az apostol olyanokról beszél, akik Isten szemében már nem „testiek”, hanem „szellemiek”. Hogyan kerültek át ezek az egyik országból a másikba? –Isten Szelleme által, amikor elfogadták életük személyes Megváltójának az Úr Jézus Krisztust. 3. Azért, hogy szellemi életet kapjon, amellyel a természeti ember nem rendelkezik. Őt a Biblia így jellemzi: „halott a bűnei és vétkei miatt”; továbbá: „értelmében meghomályosodott, elidegenült az isteni élettől”, s azután bizonyságot tesz: „akié a Fiú, azé az élet, akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban”(Eph 2,1; 4,18; 1Jn 5,12). Amiképpen a test halott, ha nincs benne fizikai élet, úgy a Biblia szellemileg halottnak nevezi mindazokat, akikben nincs szellemi élet (1Tim 5,6; Lk 15,24). A halál elszakadást jelent. Mindenki, aki elszakadt Krisztustól –aki az Élet –elszakadt az élettől is, ezért szellemileg halott (1Jn 1,4). Hogyan kaphat a szellemileg halott isteni életet? Hadd feleljen erre maga Jézus Krisztus. Keresd ki a Jn 5,25-öt és megoldódik a probléma. Mindazok, akik az Isten Fiára hallgatnak, Igéjét befogadják és Őt személyes Megváltójuknak elfogadják, szellemi, isteni életet nyernek, tehát újonnan születnek. –Olvasd el még a következő igehelyeket: Jn 3,16; 5,24; 6,47; 10,26-28; 1János 5,13. 6. lecke –ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Biblia tanítja, hogy az embernek meg kell halnia és meg kell ítéltetnie. I / T 2.Hívő szülőktől származó gyermek automatikusan Isten gyermeke. I / T 3.Ha az ember kellőképpen igyekszik bűnös természetét legyőzni, saját erejéből Isten gyermekévé válhat. I / T 4.Keresztség (bemerítés) által leszünk Isten gyermekévé. I / T

5.Lehetséges, hogy elméletileg minden tudunk az újjászületésről, ugyanakkor még nem éltük át azt. I/T 6.Reformáció és újjászületés azonos fogalmak. I / T 7.Az újjászületés az emberben végbemenő szellemi átalakulás, amelyet Isten végez el a Szent Szellem által. I / T 8.Testi születésünkkor bűnös természetet öröklünk, amely ellenségeskedésben áll Istennel. I / T 9.Minden embernek veleszületett képessége, hogy megértse Isten dolgait, vágyódjék utánuk és örömét találja bennük. Ehhez nem kell újonnan születnie. I / T 10.Akkor születtünk újonnan, amikor az Úr Jézus Krisztust elfogadtuk életünk személyes Megváltójának és Urának. I / T

7. lecke

Az újjászületés (folytatás)

HOGYAN SZÜLETHET VALAKI ÚJJÁ? Jézus Krisztus megmutatja nekünk azt a háromféle dolgot, amely által az újjászületés végbemegy. 1. Hit Isten Igéjében (Jn 3,5). A „víz”itt Isten Igéjének jól ismert jelképe. (Lásd Eph 5,26; Jn 15,3 és Ps 119,9.) Nem a keresztségre vonatkozik. Más igehelyek is hangsúlyozzák, hogy az újjászületés Isten Igéje által történik (1Pt 1,23-25; Jas 1,18). Ahogy a víz, amikor használjuk, megtisztítja szemünket a szennytől, amely zavarja a látást, úgy Isten Igéje is, ha olvassuk és hiszünk benne, elmossa hamis elgondolásainkat Istenről és a bukott emberrel kapcsolatos üdvtervéről. Ha Isten Igéje utat talál az ember szívébe, az ráébred bűnös és elveszett állapotára (Róm 3,10-19). Felismeri, milyen szeretettel gondoskodott Isten az ember üdvösségéről (Jn 3,16), és hogy milyen csodálatos a megváltás útja (Róm 10,1-17). 2. Isten Szelleme által (Jn 3,5). Az Úr Jézus mennybemenetele után elküldte a Szent Szellemet (Szentlelket), a Szentháromság harmadik személyét a földre, hogy Isten Igéje által meggyőzze az embereket bűnös voltukról. Rábírja őket, hogy bizalmukat egyedül Jézus Krisztusba vessék, és Ő lakozást vesz bennük. Ha elfogadják az Úr Jézust Megváltójuknak, új, isteni természettel ajándékozza meg őket, amely által megismerhetik a szellemi dolgokat. Olvasd el: Jn 16,7-15; Efézus 1,13; 4,30; 2Péter 1,3-4 és Galata 5,22-26. Amikor valaki Isten Igéjét olvassa vagy hallgatja, a Szent Szellem (Szentlélek) tanúságot tesz az igazságról és hatalmasan munkálkodik szívében. Ráébreszti a bűnöst bűneire, és megmutatja neki elveszett, reménytelen állapotát. Azután az Ige által kijelenti számára a megváltás útját a Krisztusba és az Ő golgotai áldozatába vetett hit által. Abban a pillanatban, amikor a bűnös ember hisz az Úr Jézusban, Jézus a Szent Szellem (Szentlélek) által lakozást vesz benne. A Szent Szellem (Szentlélek) elpecsételi Jézus Krisztus tulajdonának azt, akit drága vérén váltott meg magának az Isten Fia. Ez nem érzés dolga, ez tény. Az újjászületést nem lehet érzékeinkkel felfogni. 3. Jézus Krisztus helyettes áldozatába vetett hit által. Olvasd el a Jn 3,14-16-ot. E szavaival az Úr Jézus teljesen világossá tette, hogyan kaphat a bűnös ember új életet. Nikodémus kérdésére: „Mi módon lehetnek ezek?”, az Úr Jézus egy ószövetségi eseménnyel válaszol és ezzel mutatja meg, hogyan élhetjük át személyesen az újjászületést. Olvassuk el a 4Mózes 21,4-9-et a pusztában felemelt rézkígyóról. Figyeljünk nagyon erre a történetre, mert maga Isten Fia használja ezt a képet, hogy megmutassa nekünk, miként születhet újjá a bűnös. a) BŰN (Num 21,5). Ahogyan Izráel vétkezett, úgy vétkezett minden ember Isten ellen gondolataiban, szavaiban és cselekedeteiben (Róm 3,23).

b) ÍTÉLET (6. vers). Ahogy a bűn Izráel fiaira elhozta Isten ítéletét, úgy ér utol minden bűnöst Isten haragja (Róm 1,18; 6,23; Jób 36,17). c) BŰNBOCSÁNAT (7. vers). Izráel fiai ráébredtek bűnükre, megvallották azt, és bocsánatért könyörögtek. Bűnbánatot tartottak. Ez a bűnbánat megváltoztatta gondolkodásukat, szavaikat és cselekedeteiket, viselkedésüket teljesen átváltoztatta, és ez új életfelfogáshoz és új életvitelhez vezetett. Isten bűnbánatot kíván a bűnöstől. (Lásd: Lk 13,3; Acts 17,30-31; 20,21 és Mk 1,15.) d) ÍGÉRET (8. vers). „És az Úr mondta...”Ahogy az Úr Mózes által megígérte és megmutatta a kígyóktól való szabadulás útját, úgy ígért nekünk is a Bibliában utat a bűnből való szabadulásra és az Úr Jézus Krisztus által megmutatta a megváltás útját (2Tim 3,15-17; Róm 10,8-9). e) SZABADULÁS (8-9. vers). Mózes rézkígyót készített, amelyet magas póznára szegezve felemelt, hogy mindenki láthassa. Hasonlítsd össze a Jn 3,14-gyel. Ahogy Mózes felemelte a rézkígyót, úgy kellett az Úr Jézus Krisztusnak a kereszten felemeltetnie, hogy a bűn halálos fullánkjától megmart ember számára megváltást szerezzen. A golgotai kereszten a mi helyünket foglalta el és bűneinkért elszenvedte az ítéletet. Halála által engesztelést szerzett számunkra –ártatlan vére által –a szent és igaz Isten előtt, aki nem hagyhat egyetlen bűnt sem büntetés nélkül. Isten megmutatta az egész világnak, hogy szeretett Fia helyettes áldozatát elfogadta, mivel feltámasztotta Őt a halálból. (Lásd: Isa 53,5-6; 1Cor 15,1-4 és Róm 5,7-8.) f) FELTÉTEL (8. vers). „...ha föltekint arra.”Önmagában az a tény, hogy Mózes felemelte a rézkígyót, még nem segített az embereken. Mindenkinek, akit a kígyó megmart, föl kellett tekintenie a rézkígyóra, hogy életben maradjon! Az, hogy az Úr Jézus a bűneinkért meghalt és a Golgotán mindent elvégzett –ami üdvösségünkhöz szükséges –, csak akkor menti meg a bűnöst, ha személy szerint hisz Őbenne és tudatosan elfogadja Őt Urának és Megváltójának. Erre gondolt az Úr Jézus, amikor a Jn 3,16-ban azt mondta: „Hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. –Figyeld meg: a kígyóktól megmart izráelitáknak nem mondták azt, hogy először imádkozzanak vagy bármi jó cselekedettel érdemeljék ki az üdvösséget. A mai bűnösöket is arra szólítja fel Isten, hogy vallják meg saját tehetetlenségüket, teljesen bízzanak az Úr Jézus váltságművében. Hitben fogadják el Őt személyes Megváltójuknak. (Lásd: Jn 1,12; Acts 13,38-39 és Eph 2,8-9.) g) EREDMÉNY (9. vers): „...életben maradt.”Abban a pillanatban, amikor a biztos halál küszöbén álló izráelita hittel feltekintett a rézkígyóra, azonnal meggyógyult és új életet kapott. Szinte újonnan született! –Mihelyt az elveszett, kárhozatra méltó bűnös hiszi, hogy Jézus meghalt az ő bűneiért, és tudatosan elfogadta Őt személyes Megváltójának, már elnyerte az örök életet. Akkor lakozást vesz benne a Szent Szellem (Szentlélek), isteni természet részesévé teszi, „felülről született”, illetve „újonnan született”lesz. Ez tehát az újjászületés, amelyről az Úr Jézus azt mondta, hogy elengedhetetlen feltétele, hogy valaki meglássa és örökölje Isten országát. MIKOR SZÜLETHET ÚJJÁ AZ EMBER? Az újjászületés abban a pillanatban megy végbe, amikor az elveszett bűnös felnéz Krisztusra és elfogadja Őt Urának és Megváltójának. Miért ne tennéd meg te is most mindjárt, ahol vagy, és ahogy vagy, hogy felhagysz saját erőfeszítéseiddel, amelyekkel meg akarod oldani az életedet, és teljesen rábízod magadat az Úr Jézus Krisztusra és megpihensz Isten Fiának elvégzett váltságművében, aki mindent megtett érted! (2Cor 6,1-2; Heb 4,7). „Ki hittel a drága keresztre tekint, Szíve rögtön az üdvre lel itt. Ó nézd bizalommal azért Uradat, te helyetted az átok alatt. Nézd, nézd, nézd és élsz! Ki hittel a drága keresztre tekint,

szíve mennyei üdvre lel itt.” 7. lecke - ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Bibliában a víz köztudottan Isten Igéjének a jelképe. I / T 2.A Szent Szellem egyik fő feladata, hogy a bűnöst meggyőzze bűneiről. I / T 3.Az újjászületés kizárólag érzés dolga. I / T 4.Amikor az Úr Jézus Nikodémusnak elmondta, hogy újonnan kell születnie, Nikodémus kereken elutasította ezt. I / T 5.Az Úr Jézus Nikodémusnak a 4Mózes 21,4-9 segítségével magyarázta el az újjászületés alapigazságát. I / T 6.Isten bűnbánatot kíván a bűnöstől. I / T 7.A felemelt rézkígyó Krisztus golgotai keresztáldozatának jelképe. I / T 8.Jézusnak a világ megváltásáért elszenvedett áldozati halála automatikusan minden embernek üdvösséget szerez. I / T 9.Hogy a kígyóméreg halálos hatásától megmeneküljön, az izraelitának csakis és kizárólag a rézkígyóra kellett föltekintenie. I / T 10.Ma, ha a bűnös meg akar szabadulni a bűn halálos mérgétől és félelmetes büntetésétől, akkor csak hittel kell feltekintenie Jézusra és elfogadni Őt személyes Megváltójának. I / T

8. lecke

A megváltás

HOGYAN SZÜLETHET VALAKI ÚJJÁ? A megváltás szorosan kapcsolódik az újjászületés témájához. Az újjászületésnél főként az új szellemi élet –amely nélkül nem lehet közösségünk Istennel –szükségességével, forrásával és lényegével foglalkoztunk. Most a Krisztusban elnyert szabadítás hatását és nagyságát tekintjük át. MIT ÉRTÜNK MEGVÁLTÁSON? A szó egyszerűen annyit jelent: megmentés. Ezt a szót használjuk, ha valaki megszabadult, megmenekült az őt fenyegető veszélyből. Pl. ha valakit kimentenek a vízből, az égő házból vagy a süllyedő hajóról. Mindegyik esetben három dologról van szó: 1. A megmentett személy halálos veszedelemben volt. 2. Valaki ezt észrevette és segítségére sietett. 3. A megmentő sikeresen kiszabadította kilátástalan helyzetéből. A Bibliában gyakran előfordulnak a „megment”, „megszabadít”, „megvált”, „megváltás”, „Szabadító”, „Üdvözítő”, „Megváltó”szavak, és ugyanazt jelentik, mint amit köznapi értelemben –csak éppen szellemi értelemben. MIÉRT VAN SZÜKSÉG MEGVÁLTÁSRA?

Két fontos tény –amellyel minden embernek szembe kell néznie –teszi szükségessé, hogy szabadítást kapjunk Istentől: 1. Az ember bűne. Az előző fejezetben már megvizsgáltuk az ember természet szerinti szellemi állapotát. Megállapítottuk, hogy minden ember, amikor a világra születik, bűnös természetet hoz magával és ezért Isten előtt bűnösnek számít. Ez a bűnös természet mutatkozik meg azután a bűnös gondolatokban, szavakban és tettekben, valamint az Istennel szembeni ellenséges magatartásban. A Biblia ezt egészen világossá teszi. Olvasd el figyelmesen a következő igéket: Róma 5,12.18-19; 6,16; 8,5-8; Gen 6,5; Eph 2,1-3; 2Cor 4,34; Isa 53,6; Jer 17,9; Márk 7,20-23; Róma 1,21-32; 3,19-23. Mindezekből az igehelyekből világosan látjuk, hogy (1) az ember bűnös és bűnbocsánatra van szüksége. (2) Elveszett, akit meg kell találni. (3) Rabszolga, akit meg kell szabadítani. (4) Szellemileg halott, akit életre kell kelteni. (5) Vak, akinek meg kell nyitni a szemét. Az ember teljesen képtelen arra, hogy megváltsa, megmentse magát. 2. Isten igazsága. Isten mindenestől szent, és kénytelen minden bűnt megbüntetni. Előtte egyetlen ember sem ártatlan (Ex 34,7). Isten gyűlöli a bűnt. Ezért minden embert elítél, aki az Ő megváltását elutasítja, és bűnbánat nélkül, bűneiben hal meg. A büntetés az Isten színe elől való örök száműzetés, a kimondhatatlanul borzalmas örök kárhozat. (Olvasd el: Jn 8,21-24; Mk 9,43-48; Lk 16,22-31; Júd 11-13 és Rev 20,11-15.) Ezekből a nyilvánvaló végkövetkeztetés ez: mivel az ember bűnös, Isten pedig igazságos, az embernek szüksége van a bűnért járó büntetéstől való megváltásra vagy megszabadításra. Szíve mélyéből kell felkiáltania: „Mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?”(Acts 16,30-31). ISTEN GONDOSKODÁSA Az evangélium Isten csodálatos és túláradó kegyelméről szóló örömüzenet, amelyet Isten szeretett Fia és az Ő megváltó műve által nekünk ajándékoz. Ezzel kapcsolatban az Írás kiváltképpen két tényt emel ki: 1. Jézus Krisztus azért jött, hogy a bűnösök Szabadítója legyen (Mt 1,21). Isten Fia, aki egy az Atyával és a Szent Szellemmel (Szentlélekkel), emberi alakban jött el erre a földre, hogy bennünket megmentsen. (Olvasd el: Jn 3,16-17; Mk 10,45; Mt 9,12-13 és Jn 10,1115.18.) 2. Jézus Krisztus halála és feltámadása által tökéletes megváltást kapunk, amely minket maradéktalanul kibékít Istennel. Amikor Krisztus önként keresztre adta magát bűneinkért, teljesen átvállalta bűneink büntetését, azaz a maga testében hordozta bűneinket és mint helyettes áldozat meghalt az elbukott emberiségért. Istennek a bűn miatti félelmetes haragja és ítélete Őt, a tisztát és ártatlant sújtotta. Ezzel tökéletesen, egyszer s mindenkorra eleget tett a szent Isten igazságos követelésének a bűnössel szemben. Isten pedig azzal nyilvánította ki az egész világ előtt, hogy ezt az áldozatot teljességgel elfogadta, hogy az Úr Jézust feltámasztotta a halálból és a dicsőségbe, a maga jobbjára emelte. (Olvasd el: 1Cor 15,1-4; 2Cor 5,21; 1Pt 2,24; Ézs 53,5; Róm 5,6-9 és Acts 4,10-12; 5,31; 17,31.) A MEGVÁLTÁS FELTÉTELEI Krisztus kereszten elvégzett helyettes áldozatával mindazt megtette, ami a bűnös megmentéséhez szükséges volt. Mit kell most a bűnösnek tennie, hogy ez a megváltás az övé is legyen? 1. Meg kell hajolnia bűnei súlya alatt és bűnbánatot kell tartania. A bűnbánat megtérést jelent. Ez a gondolkozásmód teljes megváltozása, amely egyrészt magával hozza a megváltozott hozzáállást a bűnnel, önmagával, Istennel és az Ő megváltói művével szemben, másrészt a magatartás megfordulásában válik láthatóvá. Olvasd el: Lk 13,3 és Apostolok Cselekedetei 17,30; 20,21. Az a közöny, amelyet a bűnös idáig az Isten dolgaival szemben tanúsított, megszűnik és a helyét az üdvösség utáni őszinte vágy foglalja el. Büszkeségéből alázat és szerénység lesz. Önelégültségéből pedig saját tehetetlenségének és reménytelenségének megvallása. Elismeri, hogy igazság szerint kizárólag a kárhozatot

érdemelte ki. 2. Hittel kell fogadnia az evangéliumot, Istennek Krisztus személyéről és munkájáról szóló tanúságtételét (1Jn 5,9-10). Mint elveszett, kárhozatra méltó bűnösnek hinni kell, hogy Jézus Krisztus őhelyette, személyesen őérte is meghalt, az ő vétkéért is bűnhődött és ezzel mindazt elvégezte, ami a megváltásához szükséges (Róm 4,5). 3. Tudatosan és önkéntes döntéssel el kell fogadnia az Úr Jézust személyes Megváltójának, és elismerni élete Urának (Jn 1,12; Róm 10,9-10; Jn 3,16; 5,24; 6,47; Eph 1,13). Az ember részéről ez a döntő cselekedet. Nem mondanád el most te is teljes szívedből: „Úr Jézus Krisztus! Felismertem, hogy kárhozatra méltó, elveszett bűnös vagyok. De hiszem, hogy Te minden bűnömért megbűnhődtél helyettem, s értem meghaltál a golgotai kereszten. Maradéktalanul bízom a Te tökéletes váltságművedben és elfogadlak most életem személyes Megváltójának. Légy mostantól kezdve, mindörökké életem Ura”. –Nos, ezt jelenti „az Úr Jézus Krisztusban hinni”(Acts 16,31). AZ ÜDVBIZONYOSSÁG Honnan tudhatjuk bizonyosan, hogy meg vagyunk váltva? Habozás nélkül felelhetünk: Isten Igéjéből. Igéjében, a Szentírásban Isten egyszer s mindenkorra a legnagyobb nyomatékkal kijelenti, hogy mindazok, akik az Ő Fiában, Jézus Krisztusban hisznek, elnyerték bűneik bocsánatát, Isten gyermekeivé lettek, örök életük van és efelől mindörökké bizonyosságban lehetnek. (Olvasd el: Acts 13,38; 1Jn 2,12; Eph 2,8; 1Cor 6,11; 1Jn 5,13; Róm 5,1; 8,1 és Jn 10,27-30.) A MEGVÁLTÁS KITERJEDÉSE A megváltás átfogja a múltat, a jelent és a jövőt. 1. MÚLT. Megszabadít a bűnért járó jogos büntetéstől. Mivel Krisztus tökéletesen megfizetett bűneinkért, a hívő ember megmenekül Isten haragjától és annak halálos következményeitől. (Olvasd el: Jn 5,24 és Róm 8,1.) 2. JELEN. Megszabadít a bűn hatalma és szolgasága alól. A hívő a bűn szolgaságából megszabadulva örvendezhet a nagyszerű szabadságnak, mert ettől kezdve a Szent Szellem (Szentlélek) lakozik benne, és isteni természet részese lett (1Cor 6,19; 2Pt 1,3-4; Róm 6,1-14). Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hívő ember ettől kezdve nem is tud vétkezni, hiszen még megvan régi, bukott és romlott természete is, amelyet a Szentírás „(hús)test”-nek nevez. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a bűn többé nem uralkodó tényező a hívő ember életében – olyan mértékben, ahogyan azokkal az eszközökkel él, amelyeket Isten a rendelkezésére bocsátott. A bűn hatalma alól való megszabadulás a következő tényezőktől függ: a) Isten Igéjének olvasása és engedelmes alkalmazása (1Tim 2,15). b) Imádság útján szüntelen kapcsolat Istennel (Heb 4,14-16). c) Személyes odaadásunk Istennek (Róm 6,13; 12,1-2). d) Bűneink azonnali megvallása és megtagadása (1Jn 1,8-9; Tit 2,11-15). 3. JÖVŐ. Megváltás bűnös természetünkből és a bűntől általában. Ez akkor következik majd be, amikor Krisztus visszajön az Övéiért. Feltámasztja azokat, akik Krisztusban haltak meg, és a még élő hívőket átváltoztatja. Olyan testet ajándékoz nekik, amely többé nem vétkezhet, és nincs kitéve a betegségeknek, mulandóságnak, halálnak. Megváltásunk utolsó része ez, amelyet vágyakozva várunk (Heb 9,28; 1Tesz 4,13-18). A SZABADÍTÁS EREDMÉNYEI Olyan sok formában nyilvánul meg (Eph 1,3-4), hogy itt csak néhányat sorolhatunk fel: 1. Békesség Istennel (Róm 5,1). Az ellenséges viszony megszűnt. 2. Isten örökre elfogadott minket Krisztusban (Eph 1,6). 3. Mint az Ő gyermekei mindenkor örülhetünk az Úrban (Róm 5,10-11; 8,14-17; Gal 3,264,7). 4. Ezentúl Urunknak élhetünk (2Cor 5,14-15; Gal 2,20; 1Pt 4,2-5).

5. Szolgálhatunk az Úrnak –jó cselekedetekkel és a Róla való bizonyságtétellel (Eph 2,10; Mt 5,16; Mk 16,15-16). 6. Örvendezve dicsérhetjük, imádhatjuk az Urat, és hálát adhatunk Neki (Jn 4,23-24; Heb 4,14-16; 10,19-22; Heb 13,15). 7. Örök otthonunk van a mennyben (Jn 14,1-3; Rev 22,1-5). Kedves olvasónk, ne nyugodj meg addig, amíg Isten Igéjének tekintélye által bizonyosságot nem szerzel, hogy te is részese vagy Isten örök üdvösségének a Jézus Krisztusban! 8. lecke - ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A megmentés szoros kapcsolatban áll az újonnan születéssel. I / T 2.A „megmentés”szó egyszerűen azt jelenti: „szabadulás”. I / T 3.A Biblia szerint szellemileg halottak vagyunk és új életre van szükségünk Krisztusban. I / T 4.Isten szentsége és igazságossága megköveteli, hogy a bűn elnyerje büntetését. I / T 5.Isten a bűn fölötti ítéletével az Úr Jézust sújtotta, amikor értünk és helyettünk a kereszten függött. I/T 6.Mivel Jézus Krisztus az egész emberiségért meghalt, minden ember automatikusan üdvözül. I / T 7.Az életben sohasem lehetünk egészen bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei vagyunk. I / T 8.Aki hisz az Úr Jézusban, soha többé nem vétkezik. I / T 9.Megváltásunk átfogja a múltat, a jelent és a jövőt. I T I / T 10.Lelke üdvösségét –megváltását –és Isten dicsőítését mindenki tartsa élete legfontosabb ügyének. I/T

9. lecke

A kegyelem

BEVEZETÉS Mindaz, amit Isten jelenleg az emberiséggel cselekszik, kizárólag az Ő kegyelme alapján történik. Ez azt jelenti, hogy Isten sokkal jobb az emberhez mint amennyire az ember valaha is kiérdemelhetné. A „kegyelem”szó több mint 160 alkalommal fordul elő a Bibliában. Ebből 128-szor az Újszövetségben. Istent a „minden kegyelem Istenének”nevezi (1Pt 5,10); a Jn 1,14 azt mondja Jézusról: „teljes kegyelemmel”, és a Zsidók 10,19 szerint a Szent Szellem (Szentlélek) a „kegyelem Szelleme”. Ebből láthatjuk, hogy a kegyelem a Szentháromságnak mind a három személyével szoros kapcsolatban áll. MI A KEGYELEM? Az Ószövetség szóhasználatában azt jelenti: „jóságosan lehajolni a kisebbhez”. Az Ószövetségben kedvezést, jóakaratot és szívbeli jóságot jelent. Az alábbi meghatározások már sokaknak segítettek, hogy jobban megértsék, mi is a kegyelem.

1. A kegyelem olyan szeretet, amelyet méltatlannal szemben gyakorolnak. Isten szeretet. De amikor a bűnnel terhelt, tisztátalan és lázadó bűnöst szereti, az kegyelem. 2. Az a szeretet, amely valakire föltekint: imádat. Az a szeretet, amely a magához hasonlót keresi: vonzalom. Az a szeretet, amely lehajlik valakihez: kegyelem. 3. Kegyelem az, hogy Isten csupa szeretet és irgalom irántunk, holott haragot és ítéletet érdemlünk. Isten végtelen szeretete az, amellyel hozzánk, bűnösökhöz lehajol. 4. A kegyelem abban mutatkozik meg, hogy Isten a menny legkülönbjét odaadta, hogy általa a föld legméltatlanabbjait megmentse. KEGYELEM VAGY ÉRDEM? A kegyelmet nem szabad összetévesztenünk a cselekedetekkel. Ha az ember jó cselekedetekkel ki tudná érdemelni az üdvösséget, akkor az üdvösség nem volna más, mint a megkeresett fizetés (Róm 4,4-5; 11,6). Isten azonban semmivel sem tartozik az embernek. A megváltás teljesen ingyenes, meg nem érdemelt ajándék. A kegyelmet nem szabad összetévesztenünk a törvénnyel sem. Nem a törvény vagy Tízparancsolat megtartása által menekülünk meg, hanem kegyelemből. Az alábbiak segítenek ezt világosan megláttatni: a) A törvény azt mondja: „Ezt cselekedd, és élsz”. A kegyelem azt mondja: „Élj, és ezt cselekedd”. b) A törvény azt mondja: „Szeresd az Urat, a te Istenedet.”A kegyelem azt mondja: „Úgy szerette Isten a világot”(Jn 3,16) és „Szeressük Őt, mert Ő előbb szeretett minket”(1Jn 4,19). c) A törvény elítéli a legjobbakat is (Róm 3,19). A kegyelem megmenti a legrosszabbakat is (Róm 3,24; 4,5). d) A törvény megmutatja a bűnt (Róm 3,20). A kegyelem megmutatja az üdvösséget (Tit 2,11-13). A KEGYELEM SZÜKSÉGESSÉGE Az ember vétkes lázadó Isten szent törvényei és parancsolatai ellen (Róm 3,23; Col 1,21). Ezért nem érdemel mást, mint Isten ítéletét. Mivel az ember megszegte Isten törvényét, vádlottként áll Isten ítélőszéke előtt (Róm 3,19; Gal 3,10; Jas 2,10). Mint ilyen, Isten átkának van alávetve. Mivel pedig Isten Fiát visszautasította és megölte, nem lehet semmi igénye Istennel szemben (Jn 12,31-33; 3,18). MEGVÁLTÁS KEGYELEM ÁLTAL Hogy az ember mégis üdvözülhet, az egyedül és kizárólag Isten kegyelme folytán történhet meg. Isten azonban szent, és nem lehet elnéző a bűnnel szemben. A bűnért bűnhődni kell. Az evangélium megmutatja, hogy Isten miként válthatja meg a bűnöst kegyelemből anélkül, hogy közben szentségén a legkisebb csorba esnék. Isten haragját a bűn miatt és ítéletének rettenetes súlyát az Úr Jézus szenvedte el. Krisztus helyettes áldozata alapján Isten most már megbocsáthat mindazoknak a bűnösöknek, akik az Úr Jézusban bíznak, és nem saját igazságukra hivatkoznak. Jézus Krisztus elvégezte ezt a roppant nagy művet. A kegyelem pedig a megváltást kereső bűnöstől csak egyet kíván: hitet! (Eph 2,8-9). A KEGYELEM ÁLDÁSAI A kegyelemnek sokféle csodálatos hatása van a bűnös számára. Ezek közül a három legnagyobb: 1. Az üdvösség (Tit 2,11-13). Ez azt jelenti, hogy minden újonnan született keresztyénnek örök élete van. 2. A megigazulás (Róm 3,24-26). Jelentése: hogy Isten azt a bűnöst, aki hisz Jézus Krisztusban, bűn nélkülinek tekinti.

3. Az Istennel való személyes közösség (Róm 5,2). Ez azt jelenti, hogy Isten gyermeke imádság által mindenkor Isten elé járulhat, és Vele közössége lehet. Bűnei nem választják el többé Istentől. 9. lecke - ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.Napjainkban Isten kizárólag a kegyelem alapján cselekszik velünk. I / T 2.A „kegyelem”szó több mint 160-szor fordul elő a Bibliában. I / T 3.A kegyelem szó jelentése az Ószövetségben: kedvezés, jóakarat, szívbeli jóság. I / T 4.A kegyelem olyan szeretet, amely csak jó és értékes emberek iránt nyilvánul meg. I / T 5.Kegyelem az, hogy Isten a menny legkülönbjét odaadta, hogy általa a föld legméltatlanabbját megmentse. I / T 6.Kegyelemből üdvözülni ugyanaz, mint cselekedetekből üdvözülni. I / T 7.Azért van szükségünk Isten kegyelmére, mert megszegtük Isten törvényét. I / T 8.Isten azáltal menti meg az embert, hogy hallgatólagosan elnézi bűneit. I / T 9.Ha azt akarjuk, hogy Isten kegyelme minket is üdvözítsen, el kell fogadnunk Isten felkínált kegyelmét. I / T 10.Ha elfogadjuk az üdvösséget, amelyet Jézus Krisztus által kegyelemből és ingyen felkínál Isten, minden bűnünk ellenére bűntelennek jelent ki bennünket. I / T

10. lecke

A hit

Már rövid bibliatanulmányozás után is felismerjük, milyen fontosnak tartja a Biblia a hitet. A bűnös nem nyerhet megváltást hit nélkül (Heb 4,2; Eph 2,8-9). Ezért rendkívül fontos megtalálni a „hit”szó jelentését. MI A HIT? A hit személyes bizalom. Hétköznapi életünkben is nagyon gyakran használjuk ezt a szót. Azt mondjuk, pl.: „Teljesen bízom az orvosomban.”Ezzel azt fejezzük ki, hisszük, hogy orvosunk minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen rajtunk. A hit a Bibliában a személyes bizalmat jelenti Istenben. Azt jelenti, hogy elhisszük, amit Igéjében mond, és bízunk benne, hogy megment és megtart minket. HONNAN SZÁRMAZIK A HIT? Ha körülnézünk a világban, hamar rájövünk, hogy nem mindenki hisz Istenben, tehát nem mindenki üdvözül. Ez felkelti bennünk a kérdést: „Mi a hit, hol a forrása?”–A hit végső fokon nem más, mint Isten drága ajándéka (Jn 3,27; Eph 2,8; Heb 12,2). Isten megajándékozza az embert erővel, hogy higgyen Benne. Hogyan teszi magáévá az ember ezt a hitet? A választ a Róma 10,17-ben találjuk: „A hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által”. Aki tehát nem tud Istenben hinni, vegye elő a Bibliát és olvassa. S miközben olvas, imádkozzék valahogy így: „Istenem, ha ez a könyv valóban a Te Igéd, ha Jézus Krisztus valóban a Te Fiad, és ha Ő valóban meghalt értem a

kereszten, akkor kérlek, mutasd meg nekem ezt a Bibliában”. Isten megígérte, hogy aki az Ő akaratát akarja cselekedni, az eljut az igazság megismerésére (Jn 7,17). MI A HITÜNK IGAZI TÁRGYA? A hitnek tárgya kell hogy legyen. Ez lehet egy személy, pl. egy rokon, egy barát, vagy lehet valami élettelen dolog is, pl. egy autó vagy egy lakás. Nem elég, ha csupán hiszünk. Hitünknek valamilyen bizalomra méltó dologra kell irányulnia. Pl. hihet valaki abban, hogy az autója célhoz viszi, de ha az autója ugyancsak javításra szoruló állapotban van, akkor hamarosan rájön, hogy nem jó dologba vetette a hitét. A Biblia úgy állítja elénk az Úr Jézust, mint hitünk valódi tárgyát (Acts 20,21). A legfontosabb tehát nem az, hogy mekkora vagy milyen a hite valakinek –a döntő az, hogy Krisztusban hisz-e. Ha igen, akkor üdvözül. De lehet, hogy valaki mindazt hiszi, amit a Biblia az Úr Jézusról mond, és még sincs személyes hite Őbenne. –Elhiheted például, hogy egy bizonyos vonat 11 órakor indul Budapestről és 60 perc múlva érkezik Győrbe. Bár hiszel ebben, mégis csak akkor valóságos a hited, ha személyesen rábízod magad és beszállsz a vonatba. Ugyanígy hiheted –tisztán értelmi síkon –, hogy Jézus megszületett Betlehemben, meghalt a golgotai kereszten, győzelmesen feltámadott, és visszatért a mennyei dicsőségbe. Azonban csak akkor hiszel igazán az Úr Jézusban, ha teljesen Reá bízod magad, és elfogadod, hogy Ő téged is megszabadított bűneidtől, és a mennybe visz. A HIT PÉLDAKÉPEI A Szentírás tele van a valódi hit példaképeivel. Különösen kiemelendő a Zsidók 11, amely ilyen férfiakat és nőket sorol fel. Még két további példát említenénk. Az első a kapernaumi százados hite (Mt 8,5-10). Ő hitt abban, hogy Jézus egyetlen szavával meg tudja gyógyítani a szolgáját. A másik a kánaáni asszony hite a Mt 15,22-28-ban. Ez a pogány asszony kérte az Urat, hogy gyógyítsa meg leányát, noha ő nem tartozott a választott néphez és nem volt joga, hogy ilyesmit kérjen. Ez az asszony példája az élő, alázatos és kitartó hitnek. A HIT JUTALMA Az igazi hit sosem marad jutalom nélkül. Soha senki nem bízott még hiába Istenben. Minden kereső bűnös, aki bűnbánattal és hittel az Úr Jézushoz fordul, megváltást nyer! Az Úr Jézus mondta: „Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el magamtól”(Jn 6,37). 10. lecke - ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.Mindenképp lehetséges hit nélkül üdvözülni. I / T 2.Ha Istenben hiszünk, ez magában foglalja azt, hogy Igéjében is bízunk. I / T 3.Ha hiszünk Istenben, bízunk benne, hogy megvált bűneinktől. I / T 4.Minden ember hiszi, hogy van Isten. I / T 5.A hit Isten Igéje által keletkezik. I / T 6.Ha valaki őszintén hisz, nem számít, kiben vagy miben hisz. I / T 7.Elhiheti valaki mindazt, amit a Biblia az Úr Jézusról mond, s ugyanakkor nem üdvözül. I / T 8.Az igaz hit abban áll, hogy lelkünk üdvösségére nézve teljesen az Úr Jézusban bízunk. I / T

9.Mindazok, akik bűneikkel az Úr Jézushoz járulnak, benne megtalálják az örök életet. I / T 10.Az Úr Jézus azt mondta: „Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el magamtól.” I / T

11. lecke

Menny és pokol

Az emberek mindig is őszintén érdeklődtek a jövendő dolgok iránt. Ebből az érdeklődésből fakadtak az ilyen kérdések: „Minden megszűnik-e a halállal?” – „Hol vannak a halottak?” – „Mit mond a Biblia a mennyről és a pokolról?” Foglalkozzunk először a következő kérdéssel: MI TÖRTÉNIK TULAJDONKÉPPEN AZ EMBER HALÁLAKOR? Először is hadd emlékeztessek arra, hogy az ember testből, lélekből és szellemből áll (1Tesz 5,23). A test anyagból áll, a lélek és a szellem anyagtalan. A szellem adja az embernek az istentudatot, a lélek az öntudatot, a test pedig a külvilág tudatát. A szellemet a lélektől csakis Isten képes elválasztani (Heb 4,12). Amikor az ember meghal, a lélek és a szellem eltávozik a testből. A test sírba kerül. Hívők esetében a Biblia ezt alvásnak nevezi (Acts 7,59-60; 8,2). A lélek és a szellem azonban sosem alszik. Ha hívő személy hal meg, lelke és szelleme az öröm és boldogság helyére költözik – a mennybe (2Cor 5,8; Phi 1,21-23). Ha hitetlen személy hal meg, lelke és szelleme azonnal a kín és gyötrelem helyére, a Hádészbe kerül. (A legtöbb magyar bibliafordításban ez nem különül el világosan a pokoltól.) A Lk 16,19-31-ben Krisztus világosan tanítja, hogy a halottak teljesen megőrzik öntudatukat. Föltétlenül olvasd el ezeket a rendkívül fontos verseket. MIT TUDUNK A POKOLRÓL? Ahogy már mondottuk, a hitetlenek lelke és szelleme a halál után a Hádészbe jut, ami a tudatos gyötrelem helye (Lk 16,23-25). Az ott lévő lélekről úgy beszél az Ige, mint személyről. Van szeme, nyelve, füle, ujja és emlékezőtehetsége is, és azonfelül teljes tudatában van ottani állapotának. A Biblia még beszél a gyötrelmeknek egy további helyéről. Ez a pokol, a tűznek tava. A nagy fehér királyi szék előtt tartandó ítéletkor – erről a következő leckében lesz szó – a hitetlenek feltámadnak. Ekkor mondja ki felettük Krisztus a végső ítéletet. Ezután vettetnek a tűz tavába, örök tartózkodási helyükre (Rev 20,11-15). A Hádészt úgy tekinthetjük, mint egy börtönt, amelyben a fogoly várja a végleges ítélet kimondását. A tűznek tava azonban olyan, mint a fegyház, amelyből az életfogytiglanra elítélt soha többé ki nem jön. Krisztus ezekkel a szavakkal ábrázolja a poklot: „Ahol a férgük meg nem hal, és a tűz ki nem alszik” (Mk 9,4348). A kín és gyötrelem helye ez. Örök büntetés jár a bűnért? A Jelentések könyve az „örökkön-örökké” kifejezést használja az elveszettek gyötrelmének leírására (Rev 14,11). Megengedheti-e a szeretet Istene, hogy emberek a pokolba kerüljenek? (1) Isten nem akarja, hogy az emberek elkárhozzanak. Ezért gondoskodott az ember megváltásáról szeretett Fiának golgotai áldozata által (Róm 5,6.8). Ha az ember visszautasítja a Megváltót, akkor saját választása miatt kerül a pokolba. (2) Isten a szeretet Istene (1Jn 4,8), ugyanakkor azonban szent Isten is (1Pt 1,16). Ezért a bűnt meg kell büntetnie. (3) Az emberek nem haboznak a betegeket kórházba, a gonosztevőket börtönbe, a halottakat pedig a temetőbe juttatni. Mindez nem jelenti azt, hogy nincs bennük szeretet. De mi történik azokkal, akik sosem hallották az evangéliumot? – Miként a többi ember, ők is kárhozatra méltó bűnösök, akiket csak Krisztus válthat meg. Istennek a természetben és az egész teremtett világban való munkálkodása nyomán lépésről lépésre felismerhetik, hogy van Isten (Róm 1,20; Ps 19,2). Lelkiismeretük is erről tanúskodik (Róm 2,15). Ha az ilyen módon nyert világosság szerint járnak, Isten gondoskodik majd arról, hogy több világosságot is nyerjenek. – Olvassuk el ehhez Kornéliusz történetét a Cselekedetek 10-11-ben.

MIT TUDUNK A MENNYRŐL? A Szentírás világosan tanítja, hogy mindazok számára, akik ismerik és szeretik az Úr Jézust, az örömnek és áldásoknak dicsőséges helye van fenntartva – a menny. A menny csodálatos hely. A Bibliában a menny szónak három jelentése van. Az 1Mózes 1,8 a felhőkben levő régiót nevezi így. Aztán mennynek nevezi a csillagvilágot is (Gen 1,17). Végül pedig mennynek nevezi az Írás Isten lakóhelyét. Pál ezt nevezi „paradicsom”-nak vagy „harmadik ég”-nek (2Cor 12,2-4). A mennyet mindig úgy említik, mint ami „fönt” van. Sátán azt mondja az Ézsaiás 14,13-14-ben: „Felszállok a mennybe”. Tudjuk, hogy az Úr Jézus most a mennyben van. Miután feltámadott – testben vitetett a mennybe. És ezzel utat nyitott oda az üdvösségre jutott embereknek. (Ehhez olvassuk el a következő igéket: Lk 24,38-39.51; 1Pt 3,22 és Heb 1,3.) Rajta kívül még a hívők nagy serege van a mennyben, mert amikor a hívő keresztyén meghal, „e testből kiköltözik – és hazaköltözik az Úrhoz” (2Cor 5,8). Ezek a hívők az Úrban örvendeznek, ami „sokkal inkább jobb” (Phi 1,23). Milyen a menny? A Szentírás szerzői nem találnak megfelelő szavakat a menny csodálatos szépségének és dicsőségének leírásához. Az emberi szó itt csődöt mond. A Rev 21,10-27-ben Jn megkísérli, hogy valamit megmutasson a mennyei Jeruzsálemből: alapját, falait, kapuit, utcáit. Szívünket vonzza és megindítja szépsége. A mennyben nem lesz többé betegség, gond, könny, fájdalom, szenvedés és halál (Rev 21,4). A legszebb azonban az, hogy ott lesz az Úr Jézus Krisztus, aki minden hívő legfőbb boldogsága. 11. lecke – ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A test anyagból áll, míg a szellem és a lélek anyagtalan. I / T 2.A halálban a lélek és a szellem elválik a testtől. I / T 3.Amikor valaki meghal, lelke és szelleme mély álomba merül. I / T 4.A halottak birodalma és a tűznek tava egy és ugyanaz a hely. I / T 5.Ha valakiért elegen imádkoznak, az kikerülhet a pokolból. I / T 6.A tűz tavában örökké tart a gyötrelem. I / T 7.Egy napon minden elkárhozott kiszabadul a tűz tavából. I / T 8.A halál után is van még lehetőség a megmenekülésre. I / T 9.Az Úr Jézus Krisztus által Isten csodálatos megváltást adott, hogy akik Benne bíznak, soha ne jussanak a pokolba. I / T 10.Isten gyermekei, ha meghalnak, azonnal az Úrhoz mennek. I / T

12. lecke

Eljövendő események

A Biblia minden tanulmányozója mindig igazi örömmel olvas az eljövendő eseményekről. A Biblia az egyetlen könyv, amely meg tudja előttünk nyitni a jövőt. Ebben a leckében szeretnénk szemügyre venni néhány eljövendő eseményt, mégpedig abban a sorrendben, ahogy azok hitünk szerint be fognak következni.

AZ ÚR JÉZUS VISSZAJÖVETELE MEGVÁLTOTTAIÉRT (1Tesz 4,13-18) A legközelebbi nagy esemény, amelyre várunk, az Úr Jézus Krisztus eljövetele a felhőkben, hogy drága vérén megváltott seregét hazavigye magával a mennybe. Ezt az eseményt nevezzük elragadtatásnak. Krisztus leszáll a mennyből, és ennek nyomán feltámad a meghalt hívők teste. „Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elé a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk” (1Thess 4,17). Jegyezzük meg Krisztus visszajövetelével kapcsolatosan az alábbi fontos tényeket: 1. Ez minden pillanatban bekövetkezhet (Rev 22,7). 2. Csak a valóban megváltottak vesznek részt ebben az eseményben (1Cor 15,23). 3. Ez az esemény hirtelen, „egy szempillantás alatt” megy majd végbe (1Cor 15,52). 4. Az akkor élő hívők nem halnak meg előbb, hanem azonnal elváltoznak (1Cor 15,51). Olyanok lesznek, mint Krisztus (1Jn 3,2; Róm 8,16-25). A NAGY NYOMORÚSÁG IDEJE (Mt 24,5-31) Az elragadtatás után a földre ítélet, szenvedés és a szorongattatás rettenetes korszaka következik, amelyet „nagy nyomorúság”-nak nevezünk. Ezalatt a zsidók folytatják a visszatérést Izráelbe. Egy hatalmas, istentelen uralkodó jut hatalomra, akit Antikrisztusnak neveznek, és megköveteli, hogy az emberek imádják őt. A szenvedésnek ez az ideje olyan borzalmas lesz, hogy senki nem élné túl, ha Isten nem rövidítené meg azt. Isten azonban örök életet ad azoknak, akik ígéretében bízva hűségesen az Ő oldalára állnak. KRISZTUS ELJÖVETELE HATALOMMAL ÉS DICSŐSÉGGEL (2Thess 1,7-10; Mal 4) A nagy nyomorúság végén az Úr Jézus visszatér a földre nagy hatalommal és dicsőséggel. Ellenségeire, közöttük az Antikrisztusra vereséget mér, és megítéli azokat a népeket, amelyek üldözték Izráelt. Egy mennyből jövő angyal megkötözi a Sátánt és 1000 évre a mélységbe veti. AZ EZERÉVES BÉKEBIRODALOM (Isa 32,1; 35,1-7; 65,17-25) Amikor az Úr Jézus végrehajtotta ítéletét, felállítja ezen a földön királyi uralmát. Fővárosa Jeruzsálem lesz, a béke városa. Ezer éven át uralkodik majd a földön. Ezt az időszakot nevezik ezeréves birodalomnak. Addig soha nem ismert békesség és boldogság korszaka lesz ez. Azt olvassuk róla, hogy akkor megszűnik a földön az átok, az oroszlán együtt lakik a báránnyal és a pusztaság virágba borul. Az emberek mind magas kort érnek meg. Nagy lesz a jólét, amelyet nem zavar meg háború. A bűn ugyan nem tűnik el teljesen, de azonnal elnyeri büntetését. ÍTÉLET A NAGY FEHÉR KIRÁLYI SZÉK ELŐTT (Rev 20,11-15) Az ezeréves birodalom végén lesz az ítélet a nagy fehér királyi szék előtt. Itt a hitetlenül meghaltak kerülnek ítéletre, akik visszautasították Isten nagy kegyelmi ajánlatát. Megváltott személyek (a hívők) itt nem ítéltetnek meg. A sírok kiadják a hitetlenek testét, a halál országa pedig a lelküket (lásd 11. lecke). Aztán meg kell állniuk az Úr előtt, mint Bírájuk előtt. Mivel nevük nincs bejegyezve az élet könyvébe, amely a Bárányé, vétkesnek találtatnak, és a tűznek tavába vettetnek, ahol – Isten színétől távol – örök gyötrelmet és kínt kell elszenvedniük. AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG (Rev 21,1-8) Az utolsó kép, amelyet a Biblia szemünk elé tár, a távoli örökkévalóságba nyúlik. Mostani földünk tűz által elpusztul (2Pt 3,10-12). Új ég és új föld lesz. Minden igazi hívő örvendezhet a végtelen boldogságban. Akik azonban Isten kegyelmét elutasították és a világ Megváltóját elvetették, Istentől távol, örök sötétségben szenvednek. – A döntő kérdés, amelyet mindannyiunknak föl kell tennünk önmagunkban e tanfolyam végén, így szól: „Hol töltöm majd az örökkévalóságot?”

12. lecke – ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAP Karikázd be az I betűt, ha a megállapítást igaznak, vagy a T betűt, ha azt tévesnek tartod! 1.A Biblia csak egy a sok könyv közül, amelyek hitelesen megjövendölik az igazságot. I / T 2.Az „elragadtatás” kifejezés az Úr Jézusnak a megváltottakért való visszajövetelére vonatkozik. I / T 3.Az elragadtatáskor minden ember feltámad, aki az Úr Jézusba vetett hitben halt meg. I / T 4.Az elragadtatás idején élő hívők elváltoznak és hasonlóak lesznek az Úr Jézushoz. I / T 5.A nagy nyomorúság borzalmas szenvedés és ítélet ideje lesz. I / T 6.A nagy nyomorúság olyan rettenetes lesz, hogy senki nem élné túl, ha Isten nem rövidítené meg. I T 7.Amikor az Úr Jézus visszatér, hogy megalapítsa földi birodalmát, annak fővárosa Jeruzsálem lesz. IT 8.Az ezeréves birodalomban megszűnik az átok a teremtett világ felett. I / T 9.A nagy fehér királyi szék előtt csak azok ítéltetnek meg, akik elutasították maguktól a Krisztusban való üdvösséget. I / T 10.Mindaz, akinek neve nincs benne az élet könyvében, mindörökre elveszett. I / T

AZ ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAPOK FELELET-KULCSA Feltétlenül nézz utána minden kérdésnek, amelyre helytelen felelet adtál. Jelöld meg x-szel a helytelen válaszokat. I = igaz; T = téves ÖNELLENŐRZŐ PRÓBALAPOK

Lecke sz. 1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés 5. kérdés 6. kérdés 7. kérdés 8. kérdés 9. kérdés 10. kérdés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 I TT I I I I I I T TT I I TT I I I I I I I T I TT I I I I I T I TTT I T T I I I I I I I I I I T I T I I T I TT T I I T I I I I T I I I TT I T I TTT I I I I I I T I I I I I TT I I I I I I I

11 I I T T T I T T I I

12 T I I I I I I I I I

A helyes válaszok száma oszloponként tízzel szorozva adja meg teljesítményedet a szóban forgó leckére: 100%

–Kitűnő munka.

90%

–Nagyon jó munka. Nézz utána a helytelenül megválaszolt kérdéseknek!

80%

–Jó munka. Olvasd el újra a leckét!

80% alatt

–Tanulmányozd át újra a leckét!.

Forrás: www.evangeliumikiado.hu