Ajánlás két tételben Angliában 1992 óta rendeznek Felnőtt Tanulók Hete (Adult Learners Week) fesztivált a felnőttoktatás-közművelődés fejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatottságának növelése érdekében. A kampányt azóta az európai és a nemzetközi szakmai körök élénk figyelemmel kísérik, s minden évben magas szintű külföldi szakértő-csoport "monitorizálja", követi nyomon az ünnepségsorozat eseményeit Londontól Skóciáig. Hazánkban elsőként a Magyar Népfőiskolai Társaság vetette föl még az elmúlt év őszén, hogy nálunk is érdemes lenne kipróbálni - a hazai viszonyokhoz, körülményekhez igazítván - a sok helyen jól bevált modellt. A kezdeményezést a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Magyar Művelődési Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - mint a lehetséges együttműködő szervezetek reprezentatív együttese - tetszéssel és egyetértéssel fogadta. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá lett, hogy mielőtt ilyen nagy horderejű vállalkozásba kezdenénk, egyaránt alaposan át kell gondolni ennek koncepcionális, tartalmi kérdéseit éppúgy, mint szervezeti, anyagi vonzatait. A hirtelen ránk telepedett, de nem átláthatatlan tavaszi köd feloszlatásához kívánunk néhány gondolattal hozzájárulni. Az angol etalon Az angol Felnőtt Tanulók Hete mindennél jobban a felnőtt tanulókra, tanulócsoportokra akarja irányítani a figyelmet, akik legyőzve nehézségeiket, nagy erőfeszítések árán kimagasló tanulmányi eredményeket értek el, miáltal megoldódtak élet- és munkaproblémáik, jobb harmóniában tudnak élni környezetükkel és önmagukkal. Őket ünnepli ilyenkor az ország a parlamenti fogadástól a községekig, a legkiválóbbak díszokleveleket vehetnek át az Oktatási és a Munkaügyi Minisztertől Londonban és neves társadalmi személyiségektől a regionális központokban. Ezzel egyidőben a hét minden napján a kitüntetésekhez, díjátadásokhoz szorosan kapcsolódó országos és helyi konferenciákat rendeznek a szakmabeliek és a kívülállók számára, s a felnőttoktatás intézményei kirakodóvásárok sátraiban, köztereken felállított alkalmi bódékban kínálják tanfolyamaikat, képzési szolgáltatásaikat. Az országos és a helyi médiumok is a felnőttoktatás szolgálatában állnak és dokumentumműsorokat, felnőttoktatási reklámokat, bejátszásokat sugároznak, de mindenekelőtt portréfilmeket mutatnak be a kitüntetésben részesült felnőtt tanulókról. Hogy a felnőttoktatási tanácsadás a legátfogóbb legyen és mindenkihez elérjen, az országos és a helyi televízióállomásokhoz kapcsolódóan, ingyenes telefontanácsadás, Help Line áll az érdeklődők rendelkezésére: hol, mikor, mit, mennyiért lehet tanulni. A válaszadás néhány másodperc alatt adatbank segítségével történik. E nyüzsgő, harsogó kavalkádnak (lásd Madách londoni jelenetét) három célja van: egyrészt tájékoztatni a közönséget a felnőttoktatásnak, közművelődésnek (nota bene: a kampányban a könyvtárak és múzeumok, a filmesek is részt vesznek) szinte a végtelenségig szakosított "szolgáltatásairól", másodsorban "sokkoló" hatást gyakorolni a politikusokra, döntéshozókra, harmadrészt erősíteni a felnőttoktatási szervezetek országos, regionális és helyi együttműködését.
A fesztivál alapfilozófiája azonban mégsem ez, hanem a "tanuló társadalom" és a felnőttoktatás "életsegély" (a németben Lebenshilfe) elve. A XXI. század társadalmának alapvető "kihívásaihoz" nemcsak az információs társadalom, hanem a tanuló társadalom is hozzátartozik, illetve a kettő egybekapcsolódik. Ezért a felnőttoktatás nemzetközi szervezetei, élen az UNESCO-val, meghirdették a "tanuló társadalom" eszményét és követelményét, amelyet a legfejlettebb, posztindusztriális társadalmak mielőbb meg akarnak valósítani, így Anglia is. "A felnőttoktatás megváltoztatja az életet" mondja Alan Tuckett, Anglia Országos Felnőtt- és Folyamatos Oktatás Intézetének (National Institute of Adult and Continuing Education; rövidítve: NIACE) igazgatója. "Minden évben a "Felnőtt Tanulók Érdemérme" kitüntetés, amely a Felnőtt Tanulók Hetének szívében van, azt a kreativitást, képzelőerőt, energiát regisztrálja, amely a felnőttek tanulása és képzése által szabadul fel. Egyének, csoportok és szervezetek demonstrálják, hogy a tanuló társadalom itt és most van, szó szerint is milliók számára" . Folytatván az idézetet : "Milliók számára azonban még nincs itt a tanuló társadalom. Az NIACE rendszeresen ismétlődő kutatásai azt látszanak bizonyítani, hogy a művelődés és képzés szenvedély jellegű, minél több van belőle, annál valószínűbb, hogy ismételten visszatér hozzá az ember, hogy még többet vegyen belőle. De ennek az ellenkezője is igaz. Azok, akik nem jól érezték magukat az iskolában és nemigen volt lehetőségük szakképzésben részt venni, a legkevésbé valószínű, hogy felnőtt korunkban tanulási lehetőségek után kutatnak." A Felnőtt Tanulók Hete különösképpen abban érdekelt és eredményes, hogy ezt a passzív réteget elérje: ünnepelve a már tanulókat, bekapcsolódásra késztesse a többieket. A fesztivál legfőbb célja és eredménye ez a motivációs stratégia: példaképül állítja azokat, akik már túl vannak az akadályokon és tanulási energiájukat semmi sem tarthatja vissza. Ezt a "húzóerőt" azok tudják a leghitelesebben és leghatékonyabban gyakorolni, akik az életmódnak nem más kategóriáiban, a társadalmi hierarchiának nem a középmezőnyében élnek, jobb anyagi, munka- és életkörülmények között, hanem a társadalom alsóbb régióiban, és éppen olyanok, mint "ők", a "nem tanuló társadalom" milliói. A Felnőtt Tanulók Hetének másik alapgondolata, azaz a tanulásnak mint életmentő, életmódfejlesztő magatartásnak és viselkedésnek a felfogása ezzel szorosan összefügg. Ennek lényege, hogy a tanuláshoz történő visszatérés a felnőttkor minden szakaszában az ifjú felnőttkortól az időskorig - optimális körülmények között képes a szociális és fizikális (biológiai-egészségügyi) hátrányokat kompenzálni, sőt megszüntetni. A legáltalánosabb egyéni és társadalmi betegség, amelyet a felnőtt tanulással orvosolni lehet: a munkanélküliség. Ezért részesül elsősorban a Felnőtt Tanulók Hete az Európai Szociális Alap (European Social Fund, az Európa Közösség szociális támogatási alapja a Közösség tagállamai számára) támogatásában. További hátrányos helyzetek: etnikai kisebbség, nagycsalád, egyedül több gyermeket nevelő anyák és apák, családi tragédiák, általában a magárahagyatottság, különösen idős korban, depresszió, mozgásszervi megbetegedés, egyéb krónikus betegségek és így tovább. Az egyénileg díjazottak többsége alapján szinte össze lehetne állítani a szociális és fizikális depriváció tipológiáját. *
E sorok írója a NIACE költségén részt vett az elmúlt év Felnőtt Tanulók Hetének monitorizálásában, és volt alkalma megismerkedni az egyik kitüntetésben részesült felnőtt tanulóval, Kubrah Aziz 43 éves urdu nemzetiségű bevándorolttal. Kubrah azért kapott kitüntetést, mert minután gyermekei elég nagyok lettek, hozzálátott az intenzív és kitartó tanuláshoz. Tökéletesen elsajátította az angol nyelvet, amelyet korábban csak törve beszélt, és sikeresen elvégzett egy többéves középfokú felnőttoktató-képző tanfolyamot. Vizsgáit kitűnő eredménnyel tette le és vizsgadolgozatát urdu nyelven írta, amit tanárai nagyra értékeltek. Jelenleg a Stockton és Billingham College felnőttoktatási központ félállású tanára, ahol a hét öt napján urdu és arab nyelvet tanít gyermekeknek és felnőtteknek. Díjazásra tutora, a szintén urdu nemzetiségű Asma Shalfi ajánlotta, a Munkásművelődési Szövetség felnőttoktatás-fejlesztési szakmunkatársa. A Felnőtt Tanulók Hete alkalmával átadott állami kitüntetéseknek öt típusát lehet megkülönböztetni: 1. Egyéni Felnőtt Tanulók díjai; 2. Csoportos Felnőtt Tanulók Díjai; 3.Új Tanulási Lehetőségek Díjai (kizárólag intézmények és szervezetek számára); 4. A Bentlakásos Felnőttoktatási Kollégiumok Szövetségének Díjai; 5. Könyvtári Tanulók Díjai. Ezenkívül a Hét alkalmával különdíjakat adnak át egységes külsőségek szerint a különböző jelentősebb felnőttoktatási szervezetek, így például az Üzleti és Technológiai Oktatási Tanács (The Business and Technology Education Council, rövidítve: BTEC). A díjazott egyéni tanulók csoportja a legnépesebb, bár mégsem jelent tömeget, összességében mintegy hatvanan-hetvenen részesülnek évente ebben az elismerésben az ország tíz ITV (Független Televizió) központjában. A Felnőtt Tanulók Hetének szociális érzékenysége, a tanulásnak mint életmód-megváltoztató, sőt életmentő szerepének a felfogása leginkább erre a kategóriára vonatkozik. Jól példázza ezt az elmúlt év egyik egyéni győztese, Edwin Blandon 84 éves "tanuló", aki azért kapott díszoklevelet és az ezzel járó 100 fontos wouchert, mert 82 éves korában megtanult úszni, teljesíteni tudta a tömegúszás korosztályára vonatkozó kívánalmait. "Edwin korában könnyű volna a karosszékben ülni és nem csinálni semmit sem. Edwin bátyánk azonban nem ezt teszi. Mióta megtanult úszni és rendszeresen sportol, szinte megfiatalodott. Azelőtt alig tudott felkelni foteljéből, most a lépcsőt sem használja, úgy hagyja el a medencét. Tettével és elszántságával másokat is aktivitásra, egészségesebb életmódra késztet" - nyilatkozta róla Janet Lake, a northhamptoni felnőttoktatási központ úszóoktatója. A többi egyéni győztest pedig más-más sorscsapástól, a munkanélküliségtől és a már az előzőekben felsorolt szociális és testi bajoktól menti meg a jól megválasztott, szisztematikus, kitartó tanulás, amely után új lehetőségek, perspektívák nyílnak meg a korábban bezárt világban élő fiatal, középkorú vagy éppenséggel idős felnőtt előtt. A tanulmányok is ennek megfelelően sokfélék lehetnek és egy-egy személy esetében egymásra épülnek, hosszabb, akár két-három vagy annál több éves "tanulási életmód" folyamatot alkotnak, amelyben a számítástechnikai, famegmunkálási, családgondozási, díszítőművészeti tanulmányok éppen úgy helyet kapnak, mint az írásos önkifejezési, önvédelmi, jogi, politológiai tanfolyamok, illetve az ilyen irányú alapfokú, részben közép- és felsőfokú képzés. A képzési helyek, amelyek a Felnőtt Tanulók Hetének hátterében állnak, többnyire az úgynevezett Further Education College-ok (komplex szakmunkásképző és felnőttoktatási központok), amelyek igen nagy apparátussal és fejlett infrastruktúrával a tanulási lehetőségek széles körét kínálják, de ugyanígy megtalálhatók a támogató intézmények
között a nagy közösségi központok, az egyetemek extra-murális tagozatai, az Open University alközpontjai és a felnőttoktatási nem-kormányzati szervek közül mindenek előtt a Munkásművelődési Szövetség (Workers' Educational Association) szervezetei. Ennyit az Egyéni Felnőtt Tanulók Díjairól. * A Csoportos Felnőtt Tanulók kategóriája részben hasonló, részben eltér az előzőektől. Egész Anglia területéről nem több mint húsz tanulócsoport kapja ezt a kitüntetést, a velejáró 500 font jutalommal, amelyet a Hét nyitó napján az oktatásügyi miniszter (az elmúlt évben Gillian Shephard miniszter asszony és parlamenti képviselő) ad át ünnepélyes külsőségek között. Ezek a csoportok valójában nem elsődlegesen művelődési vagy tanulóközösségek, bár vannak közöttük ilyenek is, hanem olyan állampolgári csoportok, lakóhelyi közösségek, egyesületek alapszervezetei, munkahelyi kollektívák, sőt családok, amelyek valamilyen nagy horderejű tanulmányi tevékenységre vállalkoztak önmaguk vagy szervezetük fejlesztésére, illetőleg mások megsegítésére, mint önkéntes oktató-képző csoportok. Az elmúlt év győztesei között van például a közép-angliai "Barnacles" halkülönlegességek éttermének személyzete, akiknek hatvan százaléka középfokú, úgynevezett NVQ2 szakképesítést szerzett az utolsó két évben, növelve ezzel keresetüket, erősítve önbecsülésüket az étterem tulajdonosának és az évenként itt megforduló több ezer vendégnek legnagyobb megelégedésére. A másik kitüntetett tanulócsoport egy önsegélyező hitelegylet (Maritime, hartlepool, credit union) nyolctagú közössége volt, akik teljesen önállóan, saját erejükre támaszkodva, kifejlesztették e "népi bankoknak" egy olyan hatékony képzési rendszerét, amelynek köszönhetően nemcsak saját szervezetük vált az ország egyik legmegbízhatóbb, leghatékonyabb önsegélyző takarékpénztárává, hanem tanulmányi teljesítményük példaértékűvé vált a többi, több ezer ilyen szervezet előtt. Önkéntes alapon működő tanfolyamuk nemcsak a szűken értelmezett számviteli ismeretekre terjedt ki, hanem kitekintést nyújtott az ismeretek széles körére, úgymint társadalomismeretek, közösségfejlesztés, kommunikációskészségfejlesztés és egyéb, a társadalmi cselekvés érdekében hasznos ismeretekre. De az elismerésben részesült tanulócsoportok sorát folytathatnánk a munkanélküliekből kitartó tanulás eredményeként - országos hírűvé vált magasan képzett szociális munkások csoportjával éppúgy, mint a szintén munkanélküliek egy csoportjából alakult idegenforgalmi vállalkozókkal, akik nagy-nagy hozzáértéssel és odaadással második világháborús veteránokat utaztatnak az egykori csaták színhelyére. A felsorolt példákból is látható, hogy a Csoportos Tanulók Díjainak odaítélésénél is nagy súllyal esik latba a tanulmányok egyéni és közösségi haszna, valamint a közösségi öntevékenység és szociális irányultság. * Az Új Tanulási Lehetőségek Díjait minden évben azok az intézmények és szervezetek kapják, amelyek az előző évek során valamilyen innovatív teljesítményekkel gazdagították a felnőttoktatás arzenálját. Évenként mintegy nyolc-tíz ilyen intézmény kerül a szakma és az általános közvélemény homlokterébe a felnőttoktatás, felnőttképzés legkülönbözőbb területeiről a speciális igények eredményes és hatékony kielégítésért (Training and Quality Services, University of Huddersfield), a tanulási lehetőségek igen széles körű kiterjesztéséért (Nottinghamshire Nők Képzési Központja), a célratörő és
kimagaslóan jó kvalitású munkahelyi képzésért (Sheffield Reclamation Ltd), a legmodernebb oktatástechnológia hatékony alkalmazásáért (Plymouth College of Further Education, azaz Plymouthi szakmunkásképző és felnőttoktatási központ). Látható, hogy az élmezőnybe nem elsősorban "jó módszerek" alkalmazásával lehet bejutni, hanem valamilyen felnőttoktatáspolitikai alapelv sikeres, példamutató megvalósítása által. * A Bentlakásos Felnőttoktatási Kollégiumok Díjait azok a felnőtt tanulók kapják, akik a nyolc skandináv népfőiskolához hasonló, grundtvigiánus intézmények hosszú, akár egyéves tanfolyamain és a mintegy 30-40, a megyék által működtetett bentlakásos intézmények rövidebb, néhányhónapos, hetes tanfolyamain szorgalmas tanulásukkal, példamutató magatartásukkal kiérdemelték tanáraik és tanulótársaik elismerését, és az ott eltöltött idő fordulópontot jelentett életükben. Évenként mintegy tíz-tizenkét ilyen, a mi fogalmaink szerint, kiváló népfőiskolai tanulót illet meg a Felnőttoktatási Bentlakásos Kollégiumok Szövetsége által odaítélt elismerő oklevél. * Végezetül, de egyáltalán nem utolsósorban, a Hét alkalmával a könyv útján történő egyéni tanulás felé is fordul a figyelem. A Közművelődési Könyvtárak Szövetsége az előző kategóriákkal egyenrangú kitüntetésben részesíti azokat a felnőtt tanulókat, hatot-hetet évenként, akik önálló tanulásukat a könyvtárak szolgáltatásaira építették és az általános és szakműveltségnek magasabb szintjére, minőségébe léptek. Az értékelés és kiválasztás minden évben nagy gonddal és körültekintéssel történik, előkészítője és lebonyolítója az Országos Folyamatos és Felnőttoktatási Intézet. Fontos mozzanat a kampány meghirdetése több hónappal az esedékesség előtt, amit a nevezési lapok szétküldése követ valamennyi jelentősebb felnőttoktatási intézménynek, szervezetnek, a kritériumok pontos megjelölésével. A bírálóbizottságok régiók szerint jönnek létre (egyenként nyolc-tíz fő), amelyekben képviselve vannak az illető körzet legjobb szakemberei és a felnőttoktatásban részt vevő intézmények. Ők kapják meg az oktatók és a szervezetek által véleményezett benevezési lapokat és választják ki a többszörös számú túljelentkezők közül a legjobbakat. Ezután készül el a győzteseket bemutató portréfüzet és történik meg a nyertesek hivatalos értesítése, majd a Hét alkalmával - Londonban vagy a régió központjában - a díszoklevél ünnepélyes átadása. A győztesek életútját, tanulmányi munkáját a sajtó, rádió, televízió is méltatja. A kampány előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában szerencsésen ötvöződnek a szakmai, ágazati (vagy "szektorális") valamint a szintek szerinti (országos, regionális, lokális) szempontok és érdekek. Ez jellemző a fesztivál anyagi forrásainak biztosítására, finanszírozására is. Az akciószervezés évről-évre fejlődik, tökéletesedik. A fesztivál "agya", "szeme" és "füle" egy tanácsadó csoport, mely tanácsaival, javallataival nyomon követi a megvalósítás folyamatát a kezdetektől az értékelésig. A szervezés az Országos Koordinációs Bizottság feladata, s ebben az ágazatok minden reprezentatív szervezetének a képviselője részt vesz. E testület tagjai gondoskodnak a sajtóval való kapcsolatokról, a partnerszervezetek bevonásáról, az anyagi eszközök előteremtéséről, a plakátok és szórólapok előállításáról, a szervezetek koordinációjáról, és
saját ágazatukban a vállalt kötelezettségek teljesítéséről. Hasonló együttműködési bizottságok működnek regionális szinten is. Alapelv, hogy minden együttműködő szervezet önállóan tevékenykedik az egységes irányelvek alapján. A fesztivál adminisztratív központja a NIACE, ennek két munkatársa, Kate Malone és Kay Smith kisasszonyok felelősek a jól felépített szervezetrendszer működtetéséért, illetve az ezzel kapcsolatos "diszpécser" feladatok ellátásáért. Az ő munkájukban az egyik év követi a másikat, megállás nincs, tavaly a Hét május 13– 19-éig tartott, 20-án elkezdik szervezni a következő év tennivalóit, élen az NIACE vezetőségével és a partnerszervezetekkel. A kampányhoz az Európai Szociális Alap (European Social Fund), az Európai Unió szociális célú pénzügyi alapja nyújt hathatós segítséget. Az Alap célcsoportjai Angliában a tartós munkanélküliek, különös tekintettel a munkájukat vesztett fiatalokra, valamint a munkaerőpiacon hátrányokkal sújtott lakossági csoportokra, amit a kampány messzemenőn figyelembe is vesz. A több mint ötezer országos és helyi rendezvény elsősorban a munkanélküliek számára kínál tanulási, továbbhaladási lehetőséget. Az anyagi alapok másik, hozzávetőlegesen az előzőekkel azonos részét a közreműködő kormányzati és nem-kormányzati szervezetek "adják össze" erejüktől és érdekeltségüktől függően. A Felnőtt Tanulók Hetének nagy a társadalmi elismertsége, ezért felnőttoktatási intézmények, vállalatok, főiskolák, egyetemek szívesen áldoznak rá, hogy a Hét rendezvényein, a kínálatvásárokon a nyilvánosság előtt megjelenjenek, a sajtóban, rádióban, televízióban mint közreműködő szervezetek szerepeljenek. A szponzorok száma évről évre eléri a százat, köztük olyan "nagy pénzű" vállalatok, mint a Barclays Bank, vagy az Intercity Midland Main Line, a Lloyds Bank és az IBM UK Ltd. A Felnőtt Tanulók Hete terjed a világban. Ki így, ki úgy követni igyekszik az angol etalont. A kérdés: milyen legyen a magyar modell, mely megtartva a kötelező franchisekövetelményeket, a magyar valóságból indul ki, javunkra, hasznunkra. Egy lehetséges magyar modell körvonalai A nyolcvanas évek végén ránkköszöntött politikai, társadalmi rendszerváltás új lendületet adott a felnőttoktatásnak, felnőttképzésnek is. Míg korábban a kulturális szférának ez a területe is afféle egyszereplős állami, tanácsi produkció volt, addig a kilencvenes évek elejétől új aktorok léptek a közművelődés-felnőttoktatás színpadára és megváltoztak a kultúraközvetítés e folyamatainak struktúrái, tulajdonviszonyai, tartalmi törekvései, valamint társadalmi összefüggései. Belépett a felnőttoktatás, felnőttképzés eddig meglehetősen zárt világába a civil kezdeményezések széles hálózata (több száz helyi és országos egyesület foglalkozik részlegesen vagy kizárólag oktatással, ismeretterjesztéssel), szinte egyik napról a másikra megjelentek az oktatási, képzési vállalatok a maguk dinamizmusával, gyors alkalmazkodóképességével és anyagi erejével (1995 végén több mint 700 jogi személy, KFT, RT, szövetkezet és több mint 1500 betéti társaság, gazdasági munkaközösség jelölte meg a felnőttoktatást gazdasági tevékenységként), egyre erősödik az egyházaknak jelenléte is a felnőttoktatásbanközművelődésben, s az állami ellátórendszer kibővült a hét nagy volumenű, világbanki támogatással létesült regionális átképzőközponttal, amelyeknek képzési kapacitása évenként tízezer fő. A felnőttoktatás, felnőttképzés egészére jellemző, hogy közelebb került a munka világához, évenként mintegy 300 ezren vesznek részt a szakirányú felnőttoktatásban. Ugyanakkor megnövekedett az érdeklődés az iskolai rendszerű
felnőttoktatás iránt is, a középiskolák esti és levelező tagozatain mind többen, évente 80 ezren tanulnak és a felsőoktatásban a felnőtt tanulók száma évenként több mint 30 ezer, az összhallgatói létszám 23 százaléka. A '90-es években megalakult az első önálló távfelsőoktatási intézmény, a Gábor Dénes Informatikai és Számviteli Főiskola. A Felnőtt Tanulók Hete szinte pótolhatatlan missziót tölt be, ha a hazai felnőttoktatásnak, felnőttképzésnek ezt az új nagyüzemét, iparágát bemutatja a maga sokszínűségében, sokrétűségében és a jelenben is zajló változásaiban. Sokféle haszna lehet ennek. Egyfelől a "fogyasztók", fiatalok és idősek, munkanélküliek és foglalkoztatottak, a lakosság különböző érdeklődésű csoportjai az ez alkalommal megrendezett "kínálatvásárokon", bemutatókon, az intézményekről megjelentetett kiadványokból megismerkedhetnek az elmúlt öt-hat évben megújhodott hazai felnőttoktatás és felnőttképzés szolgáltatásainak széles választékával, kínálatával, ki-ki válassza ki az érdeklődésének, igényeinek legmegfelelőbbet. Eddig ilyen bemutatkozásra alig volt lehetőség, a felnőttkori tanulás, továbbképzés meglehetősen rejtve maradt a nagy nyilvánosság előtt. A másik hozadéka a nagy nyilvánosság elé lépésnek az lehet, hogy a felnőttoktatás, felnőttképzés még nagyobb elismerést kap majd a döntéshozók, a politikusok részéről is, ha úgy tetszik, sokkal inkább "felnőttoktatás-baráttá" válik a társadalom, beleértve azokat is, akik erkölcsi és anyagi támogatásukkal még többet tehetnek az oktatásnak, társadalomfejlesztésnek e meglehetősen láthatatlan, kevésbé ismert mozgalma, tevékenysége érdekében. Ugyanakkor az ez alkalommal megrendezett konferenciák, párbeszédek arra is lehetőséget nyújtanak majd, hogy a társadalom is kifejezésre juttassa, mit vár, mit igényel a felnőttoktatástól, annak egyes intézményeitől, ágazataitól: a felnőttszakképzéstől, a munkaerőpiaci képzéstől, az iskolarendszerű felnőttoktatástól, a közművelődéstől. Nyilvánvalóan a Felnőtt Tanulók Hetének reflektorfényében, a kamerák és mikrofonok össztüzében, a kiadványok és szórólapok oldalain a felnőtt tanulók és tanulócsoportok (munkahelyi közösség, baráti társaság, helyi közművelődési egyesület, amatőregyüttes), akiket és amelyeket példaképül lehet állítani a társadalom elé - mentesen minden korábbi formalizmustól, mesterkélt heroizmus nélkül. Hisszük, hogy a felnőtt tanulásnak még mindig van köze a társadalmi mobilitáshoz, de még inkább a pályamódosításhoz, sőt pályaváltoztatáshoz, a szakmán belüli előrehaladáshoz, vagy ha egyikhez sem, a jobb hazafivá, polgárrá neveléshez. Valljuk ezt két okból. Egyrészt, mert a mostani nagyon nehéz időkben elismerést, országos figyelmet és köszönetet érdemelnek azok, akik képesek voltak lemondani sok mindenről a kitartó és intenzív tanulás érdekében, másrészt feltételezzük, hogy jó példájuk követésre talál majd azok körében, akik még nem szánták rá magukat ilyen áldozatvállalásra. Mindezt annak tudatában, hogy a még "nem tanuló társadalmat" ezáltal is valamelyest "tanuló társadalommá" tesszük. Csak utalni szeretnénk arra, hogy a kötelező nyolcosztályos általános iskolát a 15 évesnél idősebb népességnek közel 21 százaléka nem fejezte be, és a lakosságnak több mint egyharmada csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A lakosságnak ez a tanulásban megrekedt rétege alkotja és termeli időről-időre az úgynevezett "funkcionális analfabéták" tömegét, amely nagy nehezéke társadalmunknak, előrehaladásunknak. A felnőtt tanulók és tanulócsoportok minden bizonnyal a lakosságnak e passzív rétegére is serkentőleg hatnak majd. Tekintve, hogy a felnőttoktatás, felnőttképzés igen összetett oktatási folyamat, a Felnőtt
Tanulók Hete alkalmával a tanulókon kívül elismerésben részesülnek majd a legkiválóbb felnőttoktató tanárok és tanfolyamvezetők, akik hozzáértésükkel, kitartó és lelkes munkájukkal kiváló és maradandó teljesítményt nyújtottak, valamint azok a felnőttoktatási intézmények, amelyek eredményes tervező és szervező munkájukkal megérdemelték, hogy elismerést kapjanak (pl. esti iskolák, regionális oktató és képző központok, felnőttoktatással foglalkozó közművelődési intézmények, népfőiskolák, egyesületek, stb.). Az értékelés fontos szempontja lehet a kínálat minél bővebb választéka, újszerű és hatékony módszerek megválasztása, valamint az anyagi eszközök ügyes, körültekintő előteremtése. A kampány akkor lesz igazán eredményes, ha a felnőttoktatásnak minden meghatározó ágazata, "szektora" magáévá teszi majd a közös célokat, elgondolásokat és ezek ismeretében önállóan valósítja meg majd a tennivalókat. Más szóval a centralisztikus irányítás helyett az egyes szektorok önállóságára, autonómiájára van szükség, együttműködésük alkotja majd a fesztivál sokrétű egységét. A kampány főbb rendezői a következők lehetnek: Oktatási és Művelődési Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Országos Közoktatási Intézet, Oktatási Vállalatok Szövetsége, Nyelviskolák Kamarája, Magyar Művelődési Intézet a közművelődés képviseletében, a Magyar Népfőiskolai Társaság és a TIT a civilszervezetek részéről. Valójában ennek megfelelően épülne majd fel a Felnőtt Tanulók Hetének mind a hét napja, melyeknek mindegyikén a felnőttoktatás más-más szektora tartana konferenciát, kiállítást és adná át okleveleit saját kitüntetett tanulóinak, miután az első napon lenne az ünnepélyes megnyitó és a fődíjak átadása. Ennek megfelelően jönne létre az országos szervezőbizottság, amely gondoskodna a kampány összefogásáról, a mecénási források előteremtéséről, a díjazandók kiválasztásáról és elbírálásáról, a médiaanyagok elkészítéséről, a műsorfüzetek kiadásáról. Az operatív feladatokat a Magyar Népfőiskolai Társaságból, a TIT-ből és a Magyar Művelődési Intézet munkatársaiból alakult szervező munkatársak látnák el. Szükséges még egy szélesebb körű tanácsadó testület felállítása is; feladata lesz, hogy javaslataival, észrevételeivel a kezdetektől a megvalósításig segítségére legyen a szervezőknek. Meggyőződésünk, hogy helyes elgondolás és törekvés a Felnőtt Tanulók Hetét kiemelni a hétköznapok szürkeségéből és egy pirosbetűs hét ünnepi rangjára emelni, mint az egyén boldogulását és a nemzet előrehaladását sorsdöntően előmozdító erőt és alkotó cselekvést. Harangi László
