A VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Elfogadta a nevelıtestület 2008. október 16-án

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetı

1

Vasvári Pál Gimnázium Alapító okirata

3

„A” Nevelési program Alapelvek, értékek, célok Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai eszközei Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eljárásai

6 7 9 10

Az iskola pedagógiai folyamata Az iskolai élet és munka rendje Az iskola éves eseménynaptára Az iskola hagyományainak rendszere Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok Az intézmény kapcsolatrendszere

13 13 14 15 16 17

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A Pedagógiai Programok segítı eszközök jegyzéke

18 18 21

Iskolahasználók az iskolai közéletben Szülı, iskola, kollégium együttmőködésének formái

22 22

Az iskola képzési rendje

25

„B” Helyi tanterv Kerettantervek, tantárgyi rendszer és óraszámok

27 28

Az iskola értékelési, ellenırzési rendszere Az ellenırzés folyamata Magatartás és szorgalom minısítése Továbbhaladás az iskolában Vizsgaszerkezet Az érettségi vizsga formája Az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérésének követelményei és formái A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

33 33 34 35 36 37 38 39

2.

Az egészségnevelési program Az egészségnevelésben résztvevı személyek Az egészségnevelés iskolai területei

40 41 42

Kapcsolatok Az egészségnevelés módszerei Az egészségnevelés iskolai módszerei

43 43 44

Célok, távlati elképzelések

45

Környezeti nevelési program Helyzetelemzés, helyzetkép Alapelvünk, célunk Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei

46 46 48

Egyetértı nyilatkozat

55

50

BEVEZETİ A Vasvári Pál Gimnázium tantestülete köszönti a Pedagógiai Program olvasóit. A program az intézmény tartalmi munkájának, egész pedagógiai tevékenységének elveit, céljait meghatározó alapdokumentum. Feladata az iskola önálló, a munkájáért felelısséget vállaló, a jövıt elıkészítı tevékenységének teljes körő kibontakoztatása, a vasváris szellem erısítése, a hagyományok tiszteletben tartása és továbbfolytatásának elısegítése. A Vasvári Pál Gimnáziumot egy 1921. április 18-ai rendelet alapján létesítették, mint Királyi Katolikus Fıgimnáziumot. Az egy osztállyal, 65 tanulóval indult intézményben kezdetben reál irányú képzés folyt, majd 1924-tıl a humánmővelıdés adott a gimnáziumnak perspektívát. 1948-ban, az 1848-as forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján vette fel az iskola a negyvennyolcas forradalmár Vasvári Pál nevét. Az intézmény további történetében a gimnázium megszüntetése, Építıipari Technikummá tétele, majd 1955-tıl az eredeti status quo visszaállítása szerepel. Az 1966/67-es tanévben indult matematika, fizika, kémia, biológia tagozatos osztályok három év múlva a Krúdy Gyula Gimnáziumba kerültek át. Az intézmény legújabb kori története 1968-ban indult az ének-zene tagozat létrehozásával. A zenei írás-olvasás tudományának elsajátításával, az aktív zenélés élményével az itt tanuló diákok zenét értı és szeretı felnıtté váltak. 1975-ben újabb tagozat kezdte meg munkáját: a testnevelési tagozat, melynek célja a testi képességek sokoldalú továbbfejlesztése, az élsport közvetlen utánpótlásának nevelése volt. Tagozatosaink 1976 óta az ország legjobb középiskolás atlétái. Az iskola profilja 19781994-ig katonai kollégiumi képzéssel bıvült, majd az angol és német speciális nyelvi és az informatika emelt óraszámú oktatás indítása határozta és határozza meg a képzés irányait.

2.

Ebben a változatosságban olyan elemek biztosítják az állandóságot, mint a nevelésrıl és oktatásról vallott nézeteink, az értékek, célok, feladatok meghatározásai, a tanulóink sikeres felkészítése a továbbtanulásra és az életre. Képzési rendünk, az iskola specializációja illeszkedik és összhangban van a Nyíregyháza Megyei Jogú város közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervével. Kapcsolataink a fenntartóval, a társintézményekkel, külföldi partnereinkkel meghatározzák helyünket és szerepünket a város és a megye intézményeinek sorában. A Vasvári Pál Gimnázium fennállása óta olyan végzetteket bocsátott ki, akik az élet bármely területén jól megállják a helyüket. Vasváris diákkal találkozhatunk mindenütt az országban. Akár vezetıként, akár beosztottként dolgoznak, sikeres emberek és ma is büszkén vallják az alma Mater szellemét, s teremtik meg ezzel elismertségünket. Nagy szerepe van ebben a volt és a jelenlegi tantestületnek, a kiemelkedı tanáregyéniségeknek. Az oktatás és nevelés csak csapatmunkában végezhetı. A Vasvári Pál Gimnáziumban adott egy jó szellemő csapat, amely garancia a program sikeres végrehajtásához.

3.

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § és a 96. § (1) és (2) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5), 90. § (1), 102. § (2) bekezdése, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. §-ában meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) a közoktatási intézmény (továbbiakban: iskola) alapítója. Az iskola neve: Székhelye: Körbélyegzıje:

Vasvári Pál Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 8. a Magyar Köztársaság címere a „VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM NYÍREGYHÁZA” felirattal

Az iskola Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában a Közgyőlés felügyelete alatt mőködı helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézmény. Az iskola jogi személy.

II.

Az iskola mőködése Az iskola igazgatóból, nevelıtestületbıl, tanulókból és egyéb személyzetbıl áll. Az igazgató a nevelıtestület tagja. Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat útján Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyőlése bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezetı beosztású közalkalmazott. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A gimnáziumban a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdıdik és a 12. évfolyamon fejezıdik be. Az iskolába felvehetı maximális tanulólétszám: 735 fı. Az intézmény mőködési területe: Nyíregyháza város és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyőlése hagyja jóvá.

4.

III. Az iskola feladatai 853100 Általános középfokú oktatás Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 80121-4 Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás Idegennyelvi (angol-német), ének-zene, testnevelés, informatika emelt szintő oktatás Egyetemi, fıiskolai továbbtanulás szervezett elısegítése 80215-5 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi nevelése, oktatása 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 92403-6 Diáksport 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítı tevékenység: 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítı tevékenységként 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek Helyiségek, eszközök bérbeadása

IV. Az iskola gazdálkodása Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja a nyíregyházi 6098. hrszon nyilvántartott Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 8., és a 6104. hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 9. alatti ingatlanokat és a rajta álló épületeket. A fenti ingatlan vagyont az iskola tartja nyilván. Az iskola a használatba adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak érdekében. Az iskola részben önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. A gazdálkodást a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Kollégium Gondnoksága látja el. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökbıl, munkaterve alapján látja el. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

5.

V. Záró rendelkezések Az alapító okiratot a Közgyőlés a 87/2008. (III.31.) számú határozatával jóváhagyta. Ez az alapító okirat Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyőlésének jóváhagyásával 2008. március 31. napjával lép életbe. Ezzel a Közgyőlés 130/2007. (VI. 25.) számú határozatával jóváhagyott alapító okiratot hatályon kívül helyezi.

Csabai Lászlóné sk. polgármester

Dr. Szemán Sándor sk. jegyzı

6.

„A”

NEVELÉSI PROGRAM

7.

ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK Iskolánk legfontosabb alapelvei Nevelı-oktató munkánkban arra kell törekednünk, hogy tanulóink képesek legyenek a valóság sokoldalú megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, biztos alapkészségek kialakítására, az anyanyelv, idegennyelvek és az informatikai nyelv fejlesztésére, a globális – EU kompatibilis – tudás elsajátítására. İrizzék és ápolják a hazai és iskolai értékeket, hagyományokat. Tudják tisztelni és elfogadni a másságot. Fejlıdjenek testileg és lelkileg is egészségesen. Intézményünk segítse elı a pályaválasztást, a társadalmi beilleszkedést. Az értékek megfogalmazása Jelentıs szerep hárul az iskolára a társadalmilag elfogadott értékek közvetítésében, s ennek alapján a tanulók helyes értékrendjének kialakításában. Meg kell ismertetni velük az értékrend egyes elemeinek tartalmát, szerepét az egyén és a közösség életében, boldogulásában. Mindenekelıtt azokra kell ráirányítani a figyelmet, amelyeket a szülık, a tanulók, a pedagógusok és a társadalom egyaránt megfogalmaznak: -

becsületesség, tisztesség, ıszinteség, szeretet tisztelet, megbecsülés mások iránt felelısség önmagunkért és másokért tolerancia, szolidaritás alkalmazható tudás, szilárd ismeretek birtoklása, eredményközpontúság logikus gondolkodás, kreativitás munkaszeretet, munkaerkölcs.

Legfontosabb nevelési céljaink, feladataink A NAT célkitőzéseivel összhangban ösztönözni kell a személyiségfejlesztı oktatást. A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzése, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Az eredményes személyiségfejlesztı munkához elengedhetetlenül szükséges a színes, sokoldalú iskolai élet, amely egyaránt teret enged a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. Nevelı-oktató munkánk középpontjában tehát a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztése áll. Valamennyi mőveltségterület ill. tantárgy oktatásában érvényesíteni kell a korszerő mőveltség néhány kiemelten fontos alapkövetelményét.

8.

-

Törekedni kell arra, hogy minden tanuló ismerje meg nemzeti kultúránk értékeit, legyen tájékozott a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, a mindennapi életében. Tanulóink ugyanakkor legyenek nyitottak a hazánk és szomszédságában élı népek értékeinek megismerésére is. A hon- és népismeret mélyítse el a hazaszeretetet is. Tanulóink legyenek nyitottak az európai kultúrára, életmódra, szokásokra, hagyományokra, ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra értékeit. Nemzeti törekvésünkkel összhangban erısítenünk kell tanulóinkban a modern európai társadalmakhoz való tartozás tudatát.

-

Kiemelkedı fontosságú tanulóink környezeti nevelése. El kell érnünk, hogy a tanulók érzékenyebbé váljanak környezetük állapota iránt, hogy a környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás legyen a tanulók életvitelének meghatározó erkölcsi alapelve. A tanulók aktívan vegyenek részt közvetlen környezetük értékeinek megırzésében, gyarapításában.

-

Nagy figyelmet kell fordítanunk a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztésére. Az új audiovizuális környezetet értı és azt értelmesen, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnünk. Iskolánkra nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedék egészséges életmódra nevelésében.

-

Tevékenységünkkel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését kell szolgálnunk. A fiatalokat a harmonikus élet értékként való tiszteletére kell nevelnünk. Segítséget kell nyújtanunk a káros szokások kialakításának megelızésében. Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelıs párkapcsolatra történı felkészítésre.

-

Nagyon fontos feladatunk a tanulás tanítása és a pályaorientáció. A diákokat meg kell ismertetnünk az eredményes tanulás módszereivel. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életük során többszöri pályamódosításra kényszerülhetnek.

Oktatási céljaink, feladataink Oktatási céljainknak és feladatainknak összhangban kell lenniük a nevelési céljainkkal és feladatainkkal. -

Javul a tudás társadalmi elismertsége, megnıtt az érdeklıdés a biztos tudású, jól képzett szakemberek iránt. Ezt az igényt akkor tudjuk maximálisan kielégíteni, ha a közösen kidolgozott tantervi követelményeket pontosan teljesítjük, a tanítás-tanulás komplex folyamatának középpontjába a magas színvonalú mővelést helyezzük.

9.

Fontos feladatunk az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Ehhez mindenki számára nyitottak és adottak a következı lehetıségek: könyvtár, újságok, folyóiratok, informatikai szaktantermek, Internet, sportlétesítmények. Hozzá kell járulnunk, hogy tanulóinkban kialakítsuk ill. fejlesszük az igényt világunk változásainak, új eredményeinek nyomon követésére, a kor színvonalán álló elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, szükség szerinti alkalmazására. Változatlanul cél a tanulóink felkészítése tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgákra, érettségi vizsgára, továbbá egyetemi és fıiskolai továbbtanulásra. Kiemelten fontos a tehetséggondozás. A kiemelkedı képességő tanulók lehetıséget kapnak a továbbfejlıdésre: - szakkörökben - énekkari foglalkozásokon - edzéseken (verseny és tömegsport) - érettségi elıkészítıkön - szaktárgyi versenyeken - önképzıkörökben - külföldi iskolai cserekapcsolatokban - pályázatokban.

A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozás a következıkben realizálódik: - a beszédhibás, a dyslexiás és dysgraphiás, dyscalculiás gyerekek kiszőrése, szakemberhez irányítása, utógondozása - a testi fogyatékosság tudomásulvételére – a másság elfogadtatása - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető, alulszocializált tanulók nyilvántartása, törvényes keretek közötti támogatása, a szülıi háttér segítése.

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai eszközei A nevelés területén: - megértés és megértetés - intuitív képességek - szeretet - demokrácia - tolerancia - empátia - személyes példamutatás - koordináció

10.

Az oktatás területén: - személyi feltételek – a középiskolára adekvát végzettségő pedagógusok alkalmazása - továbbképzési rendszer – önképzés és szervezett formában - differenciált oktatás

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eljárásai A nevelés területén: - probléma megbeszélése – csoportos és egyéni - kapcsolattartás a szülıi házzal - kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal - kapcsolattartás a DÖK-al.

Az oktatás területén: - a tradicionális és modern módszerek felhasználása - kapcsolattartás a pedagógiai szakmai szolgálattal. A ma iskolájában a nevelés fontossága felértékelıdött. A tanulók más-más szocializációjú környezetbıl érkeznek. A családi háttér alapvetıen meghatározza a neveltségi szintet. A 14-18 éves korosztály különösen veszélyeztetett, mert a külsı hatások kritika nélküli befogadására képes. A példaképek kiválasztása, a média sugallta üzenetek sokszor befolyásolják a magatartásformákat. A tanórákon az oktatás mellett igen lényeges a nevelés is. Ennek skálája a legalapvetıbb dolgoktól elmagyarázásától a legfontosabb dolgokon át a különleges és egyedi bánásmódig terjed. Alapvetı: a példamutatás. Fontos feladat hárul az osztályfınökre, az ifjúságvédelmi felelısre, a DÖK vezetıre és az iskolapszichológusra. 1. A felmerülı problémák megbeszélése csoportosan – osztályfınöki órán, DÖK győlésen – történik. Segít ebben az osztályfınöki óra tematikája. Emellett a spontaneitásnak is van létjogosultsága. Az egyéni gondok orvoslására az elıbb említett személyek vállalkoznak. Ebben az esetben az alapelv: diszkréció és titoktartás. A megbeszélések helye és ideje a fogadóórák rendjében meghatározott.

11.

2. A kapcsolattartás a szülıi házzal a nevelés fontos eleme, a bemenet meghatározza a kimenetet. Kapcsolattartó:

- osztályfınök - Ifjúságvédelmi felelıs - SZMK tanárelnök - Iskolavezetés (különleges esetekben)

Kapcsolattartás formái: - fogadóórák - szülıi értekezletek - iskolai rendezvények elıkészítése és lebonyolítása - spontán találkozások Kapcsolattartás rendszeressége: éves munkatervben meghatározott.

3. A pedagógiai szakszolgálatokkal fenntartott kapcsolat területei: - nevelés – Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ld. beilleszkedési és magatartási problémák - jövı tervezése: MPKKI Pályaválasztási Intézete Kapcsolattartás formái: - csoportos és egyéni intézetlátogatás - intézeti elıadók meghívása Kapcsolattartó:

- osztályfınök - ifjúságvédelmi felelıs - pályaválasztási felelıs

4. A kapcsolattartás a DÖK-al: Formája: - közvetlen - közvetett

DÖK diákelnökkel DÖK patronáló tanárral

Kapcsolattartó: nevelési igazgató-helyettes Ideje:

- DÖK munkatervében meghatározott - eseménytıl függı – spontán

12.

Az oktatói munka az intézményben a törvényi elıírások alapján történik. Ennek alapján meghatározott: -

az osztályok száma az osztálylétszám a nevelıtestület létszáma a tanított tárgyak a pedagógus végzettsége oktatást segítık létszáma.

A Vasvári Pál Gimnáziumban az oktatás a tradicionális módszerekkel történik¸4 évfolyamon, felmenırendszerben, hagyományos osztálykeretben, be- és kimeneti méréssel, értékeléssel. Cél: - a kétszintő érettségire való felkészítés - a továbbtanulás segítése. Prioritások: - nyelvtanulás - informatikai képzés - minıségi sport - ének-zene kultúra. A módszerek bıvítésére szolgálnak a modern eljárások: mérések: - bemeneti (iskolai) - kompetencia (országos) - tantárgyi (MPKKI) - kimeneti (érettségi). A cél elérését szolgálják a modern oktatástechnikai eszközök (ld. funkcionális taneszközök). A mérések lebonyolítása a pedagógiai szakmai szolgálat feladata: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közmővelıdési és Képzési Intézete - Oktatási Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Kapcsolattartó:

- mérés koordinátor - iskolavezetés

Módja: közvetlen Ideje: - tanév rendjében központilag meghatározott - iskolai munkatervben rögzített

13.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA

Az iskola élet és munkarendje Az iskolában a szorgalmi idıt a minden évben kiadott tanév rendje szabályozza.

A tanév rendje Az oktatási miniszter állapítja meg (megjelenik az Oktatási Közlönyben): a tanév kezdı és befejezı napját a szorgalmi idıt a tanítási szüneteket a felvételi kérelmek elbírálásának határidejét az érettségi vizsgák idıszakát.

A Diákönkormányzat a nevelıtestület által összeállított, majd elfogadott Házirendben rögzíti: a tanítási órák kezdetét a tanítás befejezését az óraközi szünetek idejét a tanulók jogait és kötelességeit az iskola mőködési rendjét.

A tanítás rendje: A tanítás minden nap 7,45 órakor kezdıdik. A tanórák hossza 45 perc, a szünetek 10 percesek, kivéve a 3. óra utáni szünetet, amely 15 perces és a 6. óra utáni szünetet, amely 5 perces. A délelıtti tanórák 14 órakor fejezıdnek be. 14 óra után nem kötelezı és egyéni foglalkozásokat is tartunk. A tanórákon való részvétel (a felmentésektıl kivéve) kötelezı.

14.

Délutáni foglalkozások: A délutáni foglalkozások (szakkörök, elıkészítık, egyéni foglalkozások) szervezése az intézmény által felkínált lehetıségek és a tanulók egyéni elhatározása illetve választása alapján történik. A csoportok minimális létszáma 15 fı. A délutáni foglalkozásokon való részvétel önkéntes, de a jelentkezés után kötelezı. A délutáni foglalkozások hossza azonos a tanórák hosszával (45 perc).

Az iskola éves eseménynaptára A központilag kiadott rendeleteket figyelembe véve, igazgatói elıterjesztés alapján, a tantestület, a Diákönkormányzat véleményezésével az iskolavezetés készíti el az éves eseménynaptárt. Ünnepek: - október 23. - karácsony - március 15. - húsvét - május 1. - pünkösd. Ezeken a napokon nincs tanítás. Értekezletek: - tanévnyitó - ıszi tantestületi - félévi - tavaszi tantestületi - tanévzáró Szülıi értekezletek (évente 4x) Szeptemberben: a 9. évfolyamnak összevont, majd osztály szülıi értekezletet tartunk. Pályaválasztási szülıi értekezlet, ahol a leendı tanulóink szüleivel ismertetjük meg a gimnázium mőködését. Októberben: 10. 11. 12. évfolyam Február: 9. 10. 11. 12. évfolyam számára osztályonként szülıi értekezlet. Fogadóórák: évente 2x valamennyi pedagógusnak egyidıben. Novemberben és márciusban csütörtökön délután tartjuk. Ezen kívül minden pedagógus hetente 1 órában fogadja az érdeklıdı szülıket. A Szülıi Munkaközösség tagjai egy tanévben októberben, februárban és áprilisban tartják megbeszéléseiket.

15.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülıkkel: szülıi értekezletek, fogadó órák, szülıi munkaközösségi megbeszélések, egyéb rendezvények formájában Évente visszatérı feladatok: Az arra rászorulóknak ingyenes tankönyv biztosítása Étkezési hozzájárulás megállapítása Felvilágosító tevékenység Osztályfınöki órák keretében elıadásokat szervezünk, képzett szakemberek segítségét kérve. A legfontosabb témakörök: dohányzás, AIDS, drog, alkohol, egészségügyi felvilágosítás, környezetvédelem, bőnmegelızés. Állandó kapcsolattartásra törekszünk a Megyei Pedagógiai, Közmővelıdési és Képzési Intézet Vöröskereszt ÁNTSZ Rendırség megbízott képviselıivel Kulturális intézményekkel Társintézményekkel

Az iskola hagyományainak rendszere Mőködési (iskolatörténeti) hagyományok: Iskolavezetés: (igazgató, helyettesek) Biztosítja az intézmény zavartalan mőködését. Nevelıtestület: Az intézményben dolgozó pedagógusok összessége. Munkaközösségek: Az igényes szakmai munka felelısei. Diákönkormányzat: Tagjait a tanulók választják, a tagok többségi szavazattal döntenek. Vagyonával önmaga rendelkezik. Diáksportkör: Mőködésének hagyományai vannak, élén az igazgató által megbízott mindenkori tanárelnök áll. Közalkalmazotti Tanács Szülıi Munkaközösség: Az iskolában folyó nevelési és oktatási munka segítıi.

Házirend Összeállításában részt vesz a nevelıtestület, a Diákönkormányzat. A Házirend betartása mindenki számára kötelezı.

16. Tantárgyi hagyományok: Iskolánkban 4 évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. Osztályaink száma 21. Az osztályok megoszlása (minden évfolyamon): Általános tantervő: Ének-zene tagozat 1969-tıl mőködik, a tanulók heti 4 illetve 5 órában ismerkednek a zeneirodalommal. Testnevelés tagozat 1975-tıl, 5 órában a testnevelés alapágazatait sajátítják el a tanulóink. Informatikai osztály 1993-tól tanulhatnak diákjaink heti 3, majd 5 órában informatikai ismereteket. Kezdı nyelvi osztály Az angol és német nyelv oktatása heti 5 órában történik. Haladó nyelvi osztály: Az angol és német nyelv oktatása heti 8 órában történik.

Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok Ünnepélyek: Tanévnyitó, tanévzáró Szalagavató Ballagás Október 23. Március 15. Megemlékezések: Zenei világnap október 1. Aradi vértanúk október 6. Anyák napja május A kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatairól február 25. Holocaustról április 16 Hagyományok ápolása Ünnepélyekhez kötött: Március 15-én iskolánk névadójának emléktábláját koszorúzzuk meg. A ballagáson „A Vasvári Pál Gimnáziumért” emlékplakettet adományozunk (titkos szavazás alapján) a legkiemelkedıbb vasváris felnıtt dolgozónak és egy végzıs diákunknak. A Szülıi Munkaközösségben aktívan tevékenykedınek emléklappal köszönjük meg a munkájukat.

17.

Egyéb hagyományok: Iskolai hangversenyek Karácsonyi koncert Bálok (elsıs avató – ısszel Farsangi – tavasszal) Aranykönyv: minden jelentıs esemény, évforduló, találkozó bekerül Kapcsolattartás a régi vasváris tanárokkal, diákokkal Jubileumi rendezvények.

Az intézmény kapcsolatrendszere: Belsı kapcsolatrendszer 1. Iskolavezetés – nevelıtestület tantestületi értekezletek nevelési értekezletek közvetlen, személyes beszélgetések 2. Iskolavezetés – munkaközösségek munkaközösség-vezetıi megbeszélések munkaközösségi megbeszéléseken való részvétel 3. Iskolavezetés – tanulók diákközgyőlés részvétel a DÖK ülésein, rendezvényein a DÖK munkájának segítése a patronáló pedagógus közremőködésével közvetlen beszélgetések 4. Iskolavezetés – érdekképviseletek a Közalkalmazotti Tanács elnökével a törvény által meghatározott esetekben

Külsı kapcsolatok: 1. Kapcsolat a szülıkkel: Szülıi értekezletek: összevont (évente 1 alkalom) osztálykeretben (évente 2 alkalom) pályaválasztási (évente 1 alkalom – szeptember) Tanári fogadóórák: évente 2 alkalommal heti kötött idıpontban Ellenırzık útján rendszeresen SZMK választmányi ülések (évente 3 alkalom)

18.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A ma iskolájának követelménye, hogy a rábízott tanulók személyiségének teljes kifejlesztését sajátos eszközeivel lehetıvé tegye. Alapvetı feladatok: - önmegismerés - identitás keresése - önállósulási törekvések támogatása - véleményalkotás, kritikai hajlandóság fejlesztése - pályaválasztással kapcsolatos gondok megoldása - értékítélet és értékválasztás kifejlesztése - esetleges krízishelyzetek kezelése - segítségnyújtás - a torzulások korai felismerése és korrigálása

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés a Vasvári Pál Gimnáziumban a tanórán és a tanórán kívüli formákban valósul meg. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: - a tananyag frontális feldolgozása - a csoportmunka alkalmazása - az értékelés megbeszélése (ötfokozatú) - dicséret – elmarasztalás megfelelı alkalmazása (arányok betartása) - osztálykirándulások szervezése (hon- és népismeret) - közös feladatok megoldása (osztálydekoráció, elsıs avatóbál, hagyományırzı rendezvények mőködtetése stb.) - az iskola specializációjából adódó versenyeken való részvétel ambicionálása, a versenyszellem, egymás eredményeivel való szolidaritás, az egymás melletti kiállás képességeinek kialakítása - nemzetközi kapcsolatok szorgalmazása és ápolása - tolerancia és segítıkész magatartás fejlesztése Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége Iskolánk pedagógusai kiemelt figyelmet fordítanak tanulóink életkörülményeire. Különös szerepe van a gyermek és ifjúságvédelmi felelısnek e témában.

19.

Alapvetı feladata az ifjúságvédelem és a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység: - segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját - az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idıpontban fordulhatnak hozzá, tovább, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel - a pedagógusok, szülık vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztetı okok feltárása - gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı, veszélyeztetı tényezı megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtására - az iskolában a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát - a rászorultsági kedvezmények megállapítása (étkezés, gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, ingyenes tankönyv, a DÖK és a SZMK e célú anyagi támogatásának elosztása).

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység:

Iskolánkban kevés a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanuló. Diákjaink többnyire rendezett körülmények között élnek. A problémás esetek fıként életkori sajátosságból fakadnak. Az osztályfınök ismeri legjobban tanulóinak családi hátterét, így ı az, aki elsıként felfigyel a gyermek megváltozott viselkedésére, beilleszkedési problémáira, az osztályközösségben megváltozott helyzetére. Legfontosabb pedagógiai módszer: az odafigyelés. Ezekben az esetekben a tanulók teljesítménye általában romlik, hiányzik a tanítási óráról, magányos vagy párkapcsolatba menekül.

20.

Az osztályfınök ezekben az esetekben elbeszélget a tanulókkal és a szülıkkel, kéri a kollégák megértését, illetve az ifjúságvédelmi felelıs vagy az iskolapszichológus segítségét. Nagyobb probléma esetén az érintett diákot az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk, ahol pedagógiai, pszichológiai és pszichoterápiás tanácsokkal segítik a szülıket és a tanulókat. Az iskolapszichológus tevékenysége különösen fontossá válik ezekben az esetekben. Feladata, tevékenységi köre: ld. Egészségnevelési program.

21.

Pedagógiai Programot segítı eszközök jegyzéke:

Az eszközlistát az Oktatási Minisztérium „Funkcionális taneszközökrıl” címő – a Mővelıdési Közlöny 1998. január 23-án XLII. Évfolyam, 2/II. számában – megjelent tájékoztatója alapján állítottuk össze. ld. Tantervek melléklete

22.

ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN (szülı, iskola, kollégium együttmőködésének formái)

A ma és még inkább a holnap iskolája szolgáltató jellegő intézmény, melynek léte attól függ, hogy a felkínált lehetıségek alapján kik választják, kik lesznek az iskolahasználók az iskolai közéletben. A klientúra:

diákok szülık iskolai szervezet (SZMK)

A tanulói részvétel az iskola életében a tanulói jogosítványok alapján történik. A jogok gyakorlása a mindennapi tanórákon és a különbözı képviseleti fórumokon realizálódik: Diákönkormányzat Diáksportkör Énekkar Szakkörök Érdeklıdési körök Valamennyi saját szabályzata, illetve éves programja alapján mőködik. A szülık részvétele az iskolai életben a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltak alapján történik. Jogosítványaikat saját Szervezeti Szabályzatuk tartalmazza. A megjelenítés fórumai: Szülıi Munkaközösség Szülıi értekezletek Fogadóórák A kapcsolattartás a fenntartóval az alábbi területeken történik: nevelı-oktató munka irányításában törvényességi ellenırzésekkor tanévegyeztetı megbeszéléseken költségvetési megbeszéléseken

23. A kapcsolattartás formái: évindító-záró tanácskozások vezetıi értekezletek szóbeli és írásos jelentések

Kapcsolattartás az oktatásirányítókkal közvetett és közvetlen módon: az Oktatási Minisztériummal az Országos Közoktatási Irodával az Oktatási Hivatallal az Országos Közoktatási Intézet gyıri Információs és Informatika Központjának Felvételi Irodájával (KIFIR) A Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzı KHT-vel Kapcsolattartás a külföldi testvériskolával: Németország – Prien am Chiemsee Területei:

tapasztalatcsere tanulói cserelátogatások levelezés speciális osztályok cseréje, fellépése, közös versenye

A Vasvári Pál Gimnázium, mint pedagógiai gyakorlóhely kapcsolata a tanárképzı intézményekkel: Debreceni Egyetem Természettudományi és Bölcsészettudományi Kara Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara – Budapest Nyíregyházi Fıiskola Bölcsészettudományi és Mővészeti Fıiskolai Kara, a Gazdasági és Társadalomtudományi Fıiskolai Kara, Természettudományi Fıiskolai Kara A kapcsolat a tanárképzı intézmények számára biztosítja a hallgatói tanítási gyakorlatok helyét, vezetıtanárait és szakmai felügyeletét. A Vasvári Pál Gimnázium a Debreceni Egyetem pafrtneriskolája. A társkollégiumok részvétele az intézmény életében: A Vasvári Pál Gimnázium nem rendelkezik intézményi saját kollégiummal. A felvett vidéki tanulók elhelyezése a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiumában és a Bánki Donát Mőszaki Szakközépiskola Kollégiumaiban történik. A kapcsolattartás szintjei: igazgatók nevelıtanárok – osztályfınökök

24.

A kapcsolattartás módja: vezetıi megbeszélések egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása alkalomszerő megbeszélések A speciális osztályok kapcsolatai: Nyírsulival NYVSC-vel Vikár Sándor Zeneiskolával Muzsika Magániskolával ILS-el A tanulók a felsorolt intézményekben végzik tanórán kívüli, a speciális osztályok tantervéhez kapcsolódó tevékenységüket. A kapcsolattartás módja:

megbeszélések versenyek rendezvények vizsgák

A továbbfejlesztés érdekében az intézményvezetés mellett az osztályfınöki munkaközösség vezetıje, valamint a speciális osztályok vezetı szaktanárai intenzívebben vesznek részt a kapcsolattartásban.

25.

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

Az iskola gyermekképe és az ebbıl adódó feladatok Iskolánk a 14-18 éves korú gyerekekkel foglalkozik. Ezek gyermekek sajátos testi, szellemi gondolati világgal rendelkeznek. Tanulóink többnyire rendezett családban élnek, néhány esetben azonban szükséges a felzárkóztatásuk. A tanulókat osztályokban az Oktatási Törvény által elıírt létszámban tanítjuk. Az intézmény törekszik az egészséges fiú-lány arány kialakítására. Diákjaink külsı megjelenése az elvárásoknak megfelelı. Az iskolai ünnepélyeken és vizsgákon az iskola képe egységes. Ez is szimbolizálja az intézményi közösséghez való tartozást.

Képzési specialitások Az intézményünkben: - általános gimnáziumi osztályok - testnevelési osztályok - ének-zene osztályok és - speciális nyelvi osztályok mőködnek - informatikai osztályok mőködnek.

Az érdeklıdési körüknek megfelelıen mőködtetünk ill. szervezünk: énekkart, ODK szakkört, közép és emelt szintő érettségire felkészítı órákat.

26.

A törvény értelmében a kötelezı testnevelési órák mellett lehetıvé tesszük a mindennapos testedzést, a délutáni tömegsport órákkal.

Osztályszerkezet A tanórai tanulásszervezés alapja az osztálykeret. Az osztályok kialakításánál a 9. évfolyamon a Közoktatási Törvény által meghatározott létszámhatárokat kell figyelembe venni, és emellett tekintettel kell lennünk arra, hogy tanulóink milyen képzési specialitások felé irányulnak. A 10. évfolyam osztályszerkezete azonos a 9. évfolyaméval. A 11-12. évfolyamon is az osztálykeret a tanulásszervezés alapja. A tanulók az iskola által biztosított lehetıségeket (kötelezı és választható tantárgyak köre, rendelkezésre álló órakeretet figyelembe véve különbözı csoportokban is folytathatják tanulmányaikat tantárgyválasztásuk, illetve az érettségi vizsga szintjének megjelölése (középszintő érettségi vizsga, emeltszintő érettségi vizsga) alapján.

Csoportbontások A hatékonyság növelése érdekében a tantárgyak egy meghatározott körét (matematika, idegen nyelvek, testnevelés) csoportbontásban oktatjuk. A csoportok kialakításánál a Közoktatási Törvényben meghatározott létszámot kell figyelembe venni.

27.

„B”

HELYI TANTERV

28.

A kormány 1995. (X. 26.) rendelete alapján az iskolai oktatást, a nevelés és oktatás közös tartalmi követelményeit a Nemzeti Alaptanterv határozza meg. Az intézmény az érvényben lévı és elfogadott helyi tantervet használja.

A Vasvári Pál Gimnázium a következı tantárgyakat oktatja a helyi tantervben: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. 3. Matematika 4. Történelem és társadalmi ismeretek 5. Fizika, kémia, biológia 6. Földrajz 7. Ének-zene, vizuális kultúra, mozgóképkultúra 8. Számítástechnika 9. Testnevelés

Helyi tantervek: Ld. Melléklet!

Kerettantervek (2001. szeptember 01-tıl érvényben évenkénti felmenı rendszerrel) A közoktatási törvény az 1999. évi módosítással új tartalmi szabályozó dokumentumot vezetett be – a kerettantervet. Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosította a korábbi rendeletet.

29.

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma* Mozgókép és médiaismeret Mővészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)

Ld. Kerettanterv mellékletek!

Éves kötelezı óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 37 37 37 32 111 111 111 96 74 111 111 128 37 111 111 111 96 111 111 111 96 111 111 111 128 74 32 74 74 74 74 74 64 74 74 74 74 37 37 37 37 111 111 74 64 37 37 37 32 18,5 18,5

18,5 18,5

18,5 37

16

30.

Emelt óraszámú tantárgyak:

Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma* Mozgókép és médiaismeret Mővészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)

Éves kötelezı óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 37 37 37 32 111 111 111 96 74 111 111 128 37 111/185/296 111/148/259 111/185/222 96/160/192 111/185/296 111/148/259 111/185/222 96/160/192 111 111 111 128 -/111 74/111 -/148 -/128 32 74 74 74 74 74 64 74 74 74 74 37/111 37/111 -/148 -/128 37 37 111/185 111/185 74/185 64/160 37 37 37 32 18,5 18,5

18,5 18,5

18,5 37

16

31.

Tantárgyi rendszer és óraszámok a Kerettanterv felmenı rendszerében (ajánlat a kétszintő érettségi vizsgaelıkészítésre).

Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma* Mozgókép és médiaismeret Mővészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)

Ld. Kerettanterv mellékletek!

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 37 37 37 111 111 111+74 74 111 111+74 37 111 111 111+74 111 111 111+74 111 111 111+74 74 148

12. 32 96+64 128+64

74 74 37 37 111 37

74 74 74 74 37 37 111 37

74+74 74+74 74 74 148

96+64 96+64 128+64 128 32 64 64+64 64 64 128

74+74 37

64+64 32

18,5 18,5

18,5 18,5

18,5

16

74

37

32.

A kerettantervhez az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tankönyvlista alapján rendeljük meg a könyveket.

A tankönyvrendelés lépései: 1. A munkaközösségek összeállítják a tankönyvjavaslatot. 2. Az iskolahasználók (diák és szülı) minden év februárjában megkapják a törvény szerint ajánlott tankönyvlistát, s ennek alapján megrendelik a tankönyveket. 3. Az összesítés alapján történik a rendelés.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Lsd. a tantárgyi programok részletes követelményrendszerét.

Modulok oktatása: A tantervi modulok közül a mozgókép és médiaismeretet önálló tárgyként oktatjuk, az elıírt óraszámban. A minısítés a többi tárgyhoz hasonlóan történik. A többi modul beépül a tantárgyakba.

Középszintő érettségi vizsga témakörei: 71/2003. OM rendelet alapján Lsd. Magyar Közlöny 57. és 111. szám II. kötetek.

33.

AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI, ELLENİRZÉSI RENDSZERE A Vasvári Pál Gimnáziumban az ellenırzés, értékelés, a nevelés, oktatás folyamatának egyik fı tényezıje. A kettı egységet képez, bár céljuk más és más. Az ellenırzés a napi munkafolyamatba beépül, az értékelés a folyamatok kimenetelét, vagy részkimenetelét zárja le. A rendszer lényege a visszacsatolás mind a tanár, mind pedig a diák számára. Értékelésünk kiterjed: a magatartásra a szorgalomra a tantárgyi eredményekre egyéb teljesítményekre. Alapelveink az értékelésnél: személyre szóló a kiindulópont, a viszonyítási rendszer állandó elıre elhatározott, kiszámítható rendszeres. A követelményeket elızetesen ismertetni kell az érintettekkel: tanévkezdéskor osztályfınöki órán szakórán tanórán kívüli foglalkozások beindításakor. Az ellenırzés folyamata kiterjed a Vasvári Pál Gimnázium valamennyi dolgozójára és a diákokra egyaránt. Dolgozóknál az iskola hierarchikus felépítése alapján történik, míg a diákoknál a tanórai és tanórán kívüli tevékenység az alap. Az értékelés, ellenırzés módjai: írásbeli szóbeli A tanulók értékelésénél továbbra is az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk a szaktárgyaknál és a négyfokozatú értékelést a magatartásnál és a szorgalomnál. Inspiráló tényezı a dicséret különbözı fokozata: szaktanári, ofıi, igazgatói, nevelıtestületi, tanulóifjúság elıtti. Nevelı és preventív jellegő a fegyelmi valamennyi fokozata: szaktanári, ofıi, igazgatói, nevelıtestületi, tanulóifjúság elıtti.

34.

Magatartás és szorgalom minısítése A jegyek elbírálásánál a felsorolt szempontokon túl az egyéni elbírálást és a nevelı célzatú megítélést is érvényesíteni kell! Magatartás: Példás: Aktív tevékenység a tanulóközösségben (saját kezdeményezésbıl vagy megbízásból). Adott esetben vezetıi feladatok elvállalása. Példamutató magatartás. Felnıttekkel és tanulótársakkal szembeni udvarias viselkedés. Kulturált beszédstílus. Az iskolai rendszabályok betartása. Mások segítése. Jó: Beilleszkedés a közösségbe, alkalmanként kisebb közösségi megbízás elvállalása. Fegyelmezett viselkedés. Vitás kérdésekben pozitív irányú állásfoglalás. Udvariasság. Legfeljebb 3 igazolatlan óra. Változó: Ingadozó, elutasító viszony a tanulótársakkal szemben. Rendbontás, a rendszabályok megszegése. Udvariatlan, nyegle viselkedés. Kifogásolható beszédstílus. Legfeljebb 7 igazolatlan óra. Rossz: A közösséggel való szembenállás. Az iskolai rendszabályok és a fegyelem többszöri súlyos megsértése. Goromba viselkedés. Durva beszédstílus. Többszöri fegyelmezı intézkedés. Hétnél több igazolatlan óra.

Szorgalom: Példás: Egyenletes munkavégzés. Megbízhatóság, pontosság. Egy vagy több tantárgy iránti külön érdeklıdés. Egyenletes, képességnek megfelelı tanulás. A házi feladatok rendszeres elkészítése, aktív órai munka.

35.

Jó: Az órai munka passzív figyelemmel kísérése. Házi feladatok elkészítése, órákra való felkészülés. Alaptevékenység ellátása. Változó: Tanulása ingadozó. A munkáját csak ösztönzésre végzi. Eredményei képességének nem megfelelıek. Hanyag: Tanulmányi munkájában megbízhatatlan. Feladatait nem végzi el. A tanórákon is érdektelenség, közöny jellemzi. Eredményei mélyen képességei alatt maradnak.

Továbbhaladás az iskolában A tanulók tudását, felkészültségét tanítási év közben rendszeresen ellenırizni, érdemjegyekkel értékelni, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján a tantestület jóváhagyásával kell meghatározni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló (igazgatói engedéllyel) indokolt esetben osztályozó vizsgával is számot adhat tantárgyi tudásáról, ill. a tanévet osztályozó vizsgák letételével is zárhatja (pl. magántanuló vagy hiányzásai matt nem osztályozható). Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot/osztályzatokat kapott, javítóvizsgát tehet.

36.

Igen fontos a tantárgyi követelményrendszer kidolgozása, ismertetése, a Kerettanterv és a NAT figyelembevételével és megjelenítése a helyi tantervben. Ennek alapján az értékelés konkrét állomásai: a) mindennapi szakórán történı értékelés b) az évfolyamonkénti továbbhaladás rendszere c) a vizsgarendszerünk: felvételi vizsga, érettségi vizsga. Vizsgaszerkezet: 1. FELVÉTELI VIZSGA Az iskola 9.évfolyamára jelentkezı nyolcadik osztályos tanulóknak felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga célja a jelentkezık közül a legalkalmasabbak kiválasztása. A felvételi vizsga rendjét és követelményeit az iskola Felvételi szabályzata tartalmazza. 2. ÉRETTSÉGI VIZSGA Az érettségi vizsgák szervezésénél, a vizsgatárgyak megválasztásánál a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletben megfogalmazott érettségi vizsgaszabályzat az irányadó. Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten és emelt szinten tehetı érettségi vizsga. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelezı és legalább egy kötelezıen választott vizsgatantárgyból kell vizsgát tennie. A vizsgázó emellett további szabadon választott tantárgyakból is vizsgázhat. A 12. évfolyamot eredményesen elvégzı tanulók mellett az alsóbb évfolyamosok – a tanulmányi kötelezettségnek eleget téve – elırehozott érettségi vizsgát tehetnek. Kötelezı vizsgatantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv 1. Kötelezıen és szabadon választható vizsgatantárgyak: Idegen nyelv 2. Biológia Földrajz Kémia Fizika Informatika Testnevelés Ének Vizuális kultúra Mozgókép- és médiaismeret Etika

37.

Az iskola a következı tantárgyakból biztosítja az emelt szintő vizsgára történı felkészítést: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Biológia Földrajz Kémia Fizika Informatika Testnevelés Ének Vizuális kultúra Mozgókép- és médiaismeret Etika

Az érettségi vizsga formája:

tantárgy

középszinten

magyar nyelv és irodalom történelem matematika angol nyelv német nyelv biológia földrajz kémia fizika informatika testnevelés ének vizuális kultúra

írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli gyakorlati és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

mozgókép- és médiaismeret

írásbeli és projektmunka

etika

írásbeli és szóbeli

emelt szinten írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli gyakorlati és szóbeli írásbeli és szóbeli gyakorlati, írásbeli vagy gyakorlati, szóbeli írásbeli, projektmunka és szóbeli írásbeli és szóbeli

38.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás a hagyományoknak megfelelıen szóban és írásban történik. A szóbeli beszámoltatás formái: a) – hagyományos órai számonkérés b) – önként vállalt, vagy személyre szabott beszámoló készítése. A feleltetés rendszeressége a tanári gyakorlat szerinti. A napi számonkérések sorát csak a témazárók és a célszerőnek vélt elıadások szakítják meg (külsı elıadó, meghatározott eseményhez kötött). Az értékelés ötfokú osztályzattal történik. Az óra lezárásának formája a tanóra végén: szóbeli értékelés. Az írásbeli számonkérés formái: - témazáró dolgozat - egy-egy órai anyag ellenırzése - szódolgozatok - feladatlapok, tesztek. Az osztályozás az ötfokú rendszerrel történik. Az ismeretek számonkérésének követelményeit a tantervek tartalmazzák. Az írásbeli számonkérés elıre bejelentett módon és idıben történik. Napi gyakoriságának és a javítás idejének szabályozását a Házirend tartalmazza. A napi koordinálás a szaktanárok feladata. A szóbeli és az írásbeli számonkérés megfelelı arányát a szaktanárok állapítják meg. Különösen fontos ez a narratív tantárgyak esetében, ahol a szóbeliség a domináns. A számonkérés egy sajátos formája az írásbeli házi feladat. Általában elmondható, hogy az egyes tantárgyak természetébıl fakadóan szükség van az írásbeli házi feladatra. Ez a gyakoroltatás, az elmélyítés egyik formája.

39.

Különösen érvényes ez a következı tantárgyakra: - matematika - angol - német - fizika - kémia - magyar irodalom

gyakran/rendszeresen gyakran/rendszeresen gyakran/rendszeresen tananyagtó függı tananyagtól függı témák lezárásakor készségfejlesztés miatt

Az írásbeli házi feladatok a hétköznapokra korlátozódnak. Különösen fontos, hogy a készségtárgyas specializációjú osztályok (testnevelés, ének) a hétvégi versenyek és rendezvények miatt írásbeli házi feladatot ne kapjanak. A szóbeli felkészülés otthoni formája középiskolában elengedhetetlen. Ennek mennyiségét egyrészt maga a tantárgy, másrészt az osztály kapacitása határozza meg. A kétszintő érettségi bevezetése miatt az eddig hagyományosan szóbeli tantárgyaknál is célszerő az írásbeliség fokozása, tesztek, esszék és feladatlapok formájában (földrajz, történelem).

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérésével az Oktatási Minisztérium az iskolai testnevelésre és sportra építve olyan nemzeti mozgásprogramot indított el, amelynek célja fiataljaink harmonikus testi fejlesztése. A „HUNGAROFIT” és a „MINI HUNGAROFIT” egészség, terhelhetıség szempontú fizikai fittséget mérı módszerek. Ezen módszerek értékelése a megadott szempontok alapján országosan egységes. A Közoktatási Törvény 41. paragrafusának 5. bekezdése értelmében: „A nevelési, oktatási intézménynek gondoskodnia kell az általános, középiskolában és szakiskolában évente 2 alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérésérıl”. A rendelet 1998. szeptemberétıl hatályos. A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerő, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Az egyén fizikai teherbíró képességének mérése során választ kapunk arra, hogy a fizikai terhelhetıség szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejlesztenie magát és hogyan tegye meg az elsı lépéseket.

40.

Az egészségnevelési program I.

Jogszabályi háttér 1. a 2003. évi LXI. tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.) országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. az 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. A fenti jogszabályok az iskola, az egészségvédelem és az egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, s megszabják a feladatainkat.

II.

A Vasvári Pál Gimnázium egyik fı profilja a testnevelés, ezért iskolánkban különösen kiemelkedı fontosságú az egészségnevelés kérdése. Gimnáziumunkban 45 tanár és 15,5 egyéb alkalmazott dolgozik. Tanulói létszám: 700 fı. Iskolapszichológus, iskolaorvos, védını, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs segíti a tanárok egészségnevelı munkáját. Célunk; hogy testileg egészséges és lelkileg harmonikus érettségizett diákok kerüljenek ki iskolánkból.

41.

A tantestület fontosnak tartja a metálhigiénát, a tanulók lelki egészségét, hiszen rohanó világunkban már az iskolás korosztályt is eléri a stressz, a teljesítménykényszer, s ezt tetézik még a rendezetlen családi körülmények, - csonkacsalád, munkanélküliség, külsı veszélyek; cigaretta, ital, drog. Ezek a hatások is közömbösíthetık szervezett iskolai programokkal, sporttal. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezért figyelünk arra, hogy: - megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mérete, világítás, helyes testtartás) - az ülésrend kialakításánál a szem és a gerinc terhelése egyenletes legyen.

III.

Az egészségnevelésben részt vevı személyek: 1. Iskolapszichológus: a lelki eredető problémák feldolgozásában segít. Szakmai ismeretei révén olyan területeken ad tanácsot, segítséget diákoknak, tanároknak, s ha szükséges szülıknek, amely problémák felismerése, kezelése olyan speciális felkészültséget igényel, amivel az iskola pedagógusai nem rendelkeznek. Osztályfınöki órák tartásával teszi igényesebbé és színesebbé az egészségnevelési munka didaktikai építkezését. 2. Iskolaorvos, védını: a jogszabálynak megfelelıen dolgoznak iskolánkban. A tanulók évenkénti szőrı-vizsgálatát a Johann Béla népegészségügyi program alapján végzik: súly, magasság, látás, színlátás, hallás és vizeletvizsgálat, szív és érrendszeri és mozgásszervi vizsgálat. Általános orvosi vizsgálat alkalmával a sportolók szőrése kiegészül EKG és vérkép-vizsgálattal is. Azok a tanulók, akiknek korrigálható belgyógyászati, ortopédiai és egyéb problémájuk van, az állapotuk még nem igényel gyógytornász segítséget, gyógytestnevelés órákon vesznek részt. Szakképzett gyógytestnevelı tanár végzi ezt a munkát helyben, illetve az uszodában. Jelenleg 28 fı jár gyógytestnevelésre. Sajnos, az elızetes felmérések szerint ez a létszám emelkedni fog. Ennek okai civilizációs ártalmak, illetve veleszületett elváltozások. Az egészségnevelésben aktívan részt vesz a védını, aki osztályfınöki órákon különbözı témákat dolgoz fel, meghatározott terv szerint (szexualitás, fogamzásgátlás, drog, alkohol stb.) és tréningeket tart. Védınıi tanácsadás hetente igénybe vehetı a diákok számára. A dolgozók alkalmassági szőrıvizsgálatát 2 évente végzik.

42.

3. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs: munkáját a jogszabály határozza meg, szoros kapcsolatot tart az osztályfınöki munkaközösséggel, a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, iskolai pszichológussal. 4. Tanárok: fıként az osztályfınöki órákon kerül elıtérbe az egészségnevelés, de kiemelten szerepel a biológia, testnevelés, történelem, kémia órákon is. 5. A szülık, a család: a legfontosabb tényezı a tanulók érdekében végzett munkában. Alapelv: partnerség. 6. Drog koordinátor: segíti az osztályfınökök munkáját – szórólapokkal, rendezvényekkel.

IV.

Az egészségnevelés iskolai területei: 1. Tanórai foglalkozások: Minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv megteremtésével külön gondot fordítottunk. 2. Tanórán kívüli foglalkozások: Kortárshatások az egészségfejlesztésben: Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletőek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkezı, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztetı magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülıkorú fiatalok számára a felnıttnél (szülınél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükrözıdnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítık közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelızése.

43.

V.

Kapcsolatok: 1. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítı foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különbözı dokumentumok rögzítik. 2. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylı esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítı kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak. 3. Rendvédelmi szervek: A rendırkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bőnmegelızési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú elıadások tartásával adnak segítséget az iskolának. 4. A segítı kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítı kapcsolatok intézményen belüli lehetıségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védını, az iskolapszichológus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, a drogügyi koordinátor, az osztályfınökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttmőködése jelenti. A külsı kapcsolatok lehetıséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különbözı szakemberek, szakértık bevonására. 5. Az iskolai büfé is színtere az egészségnevelésnek, az egészséges ételek, italok forgalmazásával

VI.

Az egészségnevelés módszerei: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetıséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülı, illetve önálló szervezéső programok (egymásra épülı rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülık egyaránt részt vesznek. Módszerek: - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörő elsajátítása az iskolában, meghívott elıadó segítségével, pedagógusok, szülık, alkalmazottak, tanulók számára.

44.

- Az iskolai környezet szebbé tétele: versenyek, a témával kapcsolatos plakátok, az osztálytermek tisztasága - Kirándulások szervezése, rendszeres testmozgás a szülık bevonásával - A tantárgyak áttekintése, az egészségfejlesztés szemléletének beépítése a tanmenetekbe. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idıvel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége

45.

VII. Célok, távlati elképzelések. Igyekszünk megfelelni a WHO megfogalmazása szerinti egészségfejlesztési iskolának, melynek jellemzıi: - az iskola folyamatosan fejleszti környezetét, amely elısegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Célunk: - Minden lehetséges rendelkezésre álló módszerrel elısegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttmüködni a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülıkkel és diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Elismerni a tanulók és a dolgozók sikereit, eredményeit, oldani a stresszt, segíteni a diákok tehetségének kibontakozását. - A fenntartó szervvel együttmőködni, hogy anyagi segítségükkel hozzájáruljanak a megfelelı és egészséges, harmonikus munka- és tanulási feltételekhez. - Lehetıség szerint a „dohányzásmentes iskola” cím elérése.

VIII. Továbbképzés Figyelembe vesszük az egészségnevelés fontosságát, ezért a felkínált képzéseken, továbbképzéseken lehetıség szerint résztveszünk.

46.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

I.

Helyzetelemzés, helyzetkép - Az iskola Az épület a belvárosban található, felújítása, korszerősítése folyamatos. A régi épülethez új szárnyat csatoltak, megtörtént a főtés korszerősítése, a termek, vizesblokkok felújítása, a világítás korszerősítése, ill. testnevelés tagozatos iskola lévén az udvar (salakpálya, ugrógödör) felújítása. A már megtörtént és folyamatban lévı munkálatok kellemesebbé, otthonosabbá és biztonságosabbá tették iskolánkat. Gimnáziumunkban a nevelıtestület fontosnak tartja és komolyan veszi a környezeti nevelési kérdéseket. A tanórákat és osztálykirándulásokat is ez a szemlélet hatja át. A hagyományokat ápoljuk. - A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórákon: A tanítási órákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat, különösen a hétköznapi élettel kapcsolatos mozzanatokat. A környezeti nevelés kiemelt tantárgyi színterei: a biológia, a földrajz, a fizika, kémia és az osztályfınöki óra. Ezeken az órákon a világban való eligazodáshoz szükséges képességeket fejlesztjük: - az adatértelmezést és feldolgozást, a problémák felismerését, az ítéletalkotást, problémamegoldást. Tanórán kívüli programok: - versenyek, osztálykirándulások - tanulmányi kirándulások - környezetvédelmi diákköri konferencia - évente a Föld Napja április 22. a Víz Világnapja március 22. (Ezekkel kapcsolatos vetélkedık, kiállítások.) - ODK – rendszeres túrázás - a közvetlen környezet megismertetése, a hagyományok, értékek ápolása.

47.

Erıforrások: -

Az iskola belsı és külsı kapcsolatrendszere Az iskola tanulói, tanárai, dolgozói A szülık

Az iskolán belüli együttmőködés: - Tanárok: az iskola minden tanárának feladata, hogy példaként álljon a diákok elıtt a környezet védelmében, megóvásában. - Diákok: az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, védje, ápolja. - Iskolapszichológus: lehetıségeihez mérten bekapcsolódik a környezeti nevelésbe

- Könyvtárostanár: a könyvtári állomány fejlesztésénél figyelembe veszi a környezeti neveléssel foglalkozó könyvek fontosságát. Segíti az osztályfınöki órákat segédanyagokkal, illetve vetélkedıket szervez. - Szülık: elengedhetetlen az együttmőködés, hiszen a szülık feladata, hogy gyermekükben már kicsi korban kialakítsák a környezettudatos magatartást, amelyet az iskola tovább erısít. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói Győjtik és továbbítják a veszélyes hulladékokat. A tisztítószerek beszerzésénél a környezet- és egészségkímélı anyagokat helyezik elıtérbe. Célunk: az iskolai szelektív hulladékgyőjtés továbbfejlesztése.

Iskolán kívüli együttmőködés: - A fenntartóval való együttmőködés. Anyagi kérdésekben az iskola igazgatója egyeztet.

48.

- Környezeti neveléssel foglalkozó intézményekkel: Kapcsolatot tartunk a nyíregyházi Vadasparkkal. Iskolai kirándulásokon látogatjuk a környezeti témájú intézményeket. A civil szervekkel is tartjuk a kapcsolatot, a Fıiskola Környezetvédelmi Tanszékével. Osztályfınöki óráinkra meghívjuk az E-misszió elıadóit.

II.

Alapelvünk, célunk: -

megegyezik a Nemzeti Alaptantervben leírtakkal:

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” - A környezeti nevelés célja: elısegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, elemi szintő értékelésére. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére törekvés váljon meghatározóvá, mert a környezet lassú pusztulása a civilizáció létét veszélyezteti. Ahhoz, hogy a környezetpusztítás problémáit hosszú távon tudjuk orvosolni, hogy a környezetvédelem fontossága beépüljön a közgondolkodásba, egy új típusú ember felnevelésére van szükség. Ebben elsırendő feladata van a pedagógusoknak.

49.

Célok:

- az egészségnevelési program elkészítése; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése; - a kétszintő érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyőjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: - a kerület nevezetességeinek feltérképezése, - az iskola hírességeinek élete – kutatás, - drog-prevenciós program folytatása, - osztályfınöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintő érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetıségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztı feladatok) - tanórán kívüli szakórák szervezése - természetvédelmi versenyekre felkészítés - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon - a számítógép felhasználása a tanórákon

Továbbképzés: Az iskola továbbképzési programjában kiemelten szerepel a környezeti nevelési témájú képzés.

50.

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei: Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı játékokat; - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom: A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információ közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. A tanulókban: - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.

Történelem: A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

51.

Idegen nyelv: A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelısségtudata fejlıdjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben; - fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetıségeit.

Matematika: A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelı képessége fejlıdjön; - tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

52.

Fizika: A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz: A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és ırizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.

Biológia: A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

53.

Kémia: A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene: A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. mővészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét; - tudják, hogy az élı ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Filozófia: A tanulók - értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása; - lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása; - érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „manipulált fogyasztása”; - fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; - legyenek képesek követni az értékek alakulását a különbözı történelmi korokban; - értsék meg, hogy csak akkor ırizhetık meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk; - legyenek képesek megismerni a törvényszerőségeket, és csak az azok által adott lehetıségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében.

Rajz és vizuális kultúra: A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. mővészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

54.

- legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Osztályfınöki órák:

9.évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk?

10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.

12. évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek.

-

a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz; városunk civil szervezeteinek megismertetése; megelızı környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezettek való együttmőködés.

55.

EGYETÉRTİ NYILATKOZAT

Az intézmény egészségnevelési programja a törvényi elıírások alapján készült. A benne megfogalmazottak összhangban vannak az iskolaorvosi éves prevenciós és gyógyító munkatervvel. Mindezt tovább erısíti a korábbi és jelenlegi jó munkakapcsolatot az iskolaorvos, a védını és az iskolavezetés között. A programmal egyetértek.

Dr. Újhelyi János iskolaorvos

Vasvári Pál Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 8.

A Pedagógiai Program kiegészítése

A nevelıtestület jóváhagyta: 2007. december 13-án

TARTALOMJEGYZÉK

A Pedagógiai Program kiegészítése A tanulók részvétele a tanítási órákon

1

Kulcskompetenciák

3

Kiemelt fejlesztési feladatok

6

A Pedagógiai Program kiegészítése

1. A tanulók részvétele a tanítási órákon A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelezı és szabadon választható tanítási óra. - Ha a tanulót – kérelmére – az iskola felvette a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége elıtt befejezıdik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Errıl a tényrıl – a szabadon választott tanítási órára történı jelentkezés elıtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét írásban tájékoztatni kell. - A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minısítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelezı tanítási órát. A szülınek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történı jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. - Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthetı, az iskolába történı beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülıjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás elıtt írásban felhívták. - Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülınek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következı tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. - Az iskola igazgatójának minden év április 15-éig el kell készítenie és közzé kell tennie a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekbıl a tanulók tantárgyat választhatnak, középiskolában a felkészítés szintjérıl is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat elıreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása elıtt be kell szerezni a szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

2.

- A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása elıtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. - A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. - Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülı gyakorolja. A szülı ezt a jogát az évtıl kezdıdıen, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvıképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja. - A tantárgyválasztással, annak módosításával kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

összefüggı

eljárási

A tanuló kötelezı és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több a) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon, b) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon. A tanuló kötelezı és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) – (5) bekezdésében meghatározott idıkeretet – a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, - tanítási órával haladhatja meg. A tanuló napi és heti terhelésével az elızıekben meghatározott óraszámok alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni: a) a testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, b) az egyéni foglalkozások, c) a tanórán kívüli foglalkozások óraszámait.

3.

2. Kulcskompetenciák fejlesztése: A kompetenciatanítás jellemzıi: - teljesítményre alapoz - egyéni haladás figyelembe vétele - tanulásközpontú - specifikus célkitőzések - gyakorlatorientált - azonnali visszajelzést ad - az értékelés teljesítményalapú, leírt kritériumok alapján.

Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás9, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidıs tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, unka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint.

4. Matematika kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvéset ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

5.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientáicós, interperszonális, interkultúrális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvétel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítésével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

6. Kiemelt fejlesztési feladatok: A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait. A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg: -

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire

Nyíregyháza, 2007. december

Horváth Judit igazgató