A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója

A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója

2003.

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com


Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló .....................................................................4 Jövőkép..................................................................................................... 6 Stratégiai célok és programok ........................................................................ 7

1. Helyzetfeltárás és elemzés .....................................................25 1.1 Kistérség turisztikai potenciáljának meghatározása .................. 27 1.1.1 Alapfeltételek és információk........................................................................................ 27 1.1.2 Infrastruktúra ............................................................................................................... 33

1.2 A kereslet jellemzői ....................................................................... 36 1.2.1 Vendégérkezések száma a kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken.........36 1.2.2 Vendégérkezések száma a kistérségben a magánszálláshelyeken......................36 1.2.3 Vendégéjszakák száma kistérség kereskedelmi szálláshelyein...........................37 1.2.4 Vendégéjszakák száma a kistérségben a magánszálláshelyeken........................38 1.2.5 Átlagos tartózkodási idő ...........................................................................................39 1.2.6 Átlagos tartózkodási idő a Tápió-vidék kistérség magánszálláshelyein ...........39 1.2.7 Vendégküldő területek..............................................................................................40 1.2.8 Vendégek motivációja ...............................................................................................40 1.2.9 Keresletet érintő piaci trendek ................................................................................40

1.3 A kínálat jellemzői ........................................................................ 43 1.3.1.Vonzerők .....................................................................................................................43 1.3.2 Turisztikai aktivitások, infra- és szuprastruktura...............................................48 1.3.3 Kínálat .........................................................................................................................54 1.3.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek száma.........................................................................54 1.3.3.2 Magánszálláshelyi vendéglátók száma..................................................................54 1.3.3.3 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása .................................................................54 1.3.3.4 Magánszálláshelyek kapacitása .............................................................................55 1.3.3.5 Szálláshelyek a kistérségben, 2001. július.............................................................55 1.3.4 Egyéb turisztikai szuprastruktúra..........................................................................56

1.4 Jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetése ............................... 57 1.5 Marketingtevékenység .................................................................. 59 1.6 Szervezeti és finanszírozási háttér vizsgálata .............................. 61 1.7 SWOT-analízis .............................................................................. 62 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

2



2. Kistérség turisztikai jövőképe, stratégiai céljai és programjai, konkrét projektek ................................................66 2.1 Jövőkép .......................................................................................... 66

3. STRATÉGIAI PROGRAM ..................................................69 3.1 Jövőkép .......................................................................................... 69 3.2 Stratégiai célok és programok...................................................... 72 3.3 Stratégiai programok.................................................................... 75

4. JAVASLATOK KONKRÉT PROGRAMOKRA, PROJEKTEKRE.......................................................................85 4.1.... Az intézkedések és alintézkedések elérendő céljai és a feladatok végrehajtásának ütemterve ................................................................ 85 1.1 Intézkedés: Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése..............................88 1.2 Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése ......................................................................91 1.2.1 Alintézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése ....................................................92 1.2.2 Alintézkedés: Lovasturizmus fejlesztése................................................................95 1.2.3 Alintézkedés: Természetjárás fejlesztése...............................................................98 1.2.4 Alintézkedés: Horgász- és vadászturizmus fejlesztése.......................................100 1.2.5 Intézkedés: Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése .........................................102 1.3 Egészségturizmus fejlesztése.....................................................................................104 1.4 Intézkedés: Kulturális kínálat és események fejlesztése.......................................107 1.5 Gasztronómia és borkultúra .....................................................................................110 1.6. Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése ..................................................................113 1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések...........................................................115 2.1 Intézkedés: Regionális marketingstratégia kialakítása és kivitelezése ..............117 2.2 Intézkedés: Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése.....120 2.3 Intézkedés: Hosszú távú marketing költségvetés alapjainak biztosítása...........122 2.4 Intézkedés: Minőségbiztosítás bevezetése...............................................................124 3. Humánerőforrás fejlesztés...........................................................................................127 4.Szervezet- és intézményfejlesztés.................................................................................130 4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzser pozíció létesítése ..............................................................................................................................130 4.2 Egyesülés a Tápió-vidék Turizmusáért...................................................................132 4.3 Szervezet-fejlesztési tréningek..................................................................................134

Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

3



Vezetői összefoglaló A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás 2002. évben megbízta a Szemrédi Turizmus Tanácsadót, hogy a térségre készítse el a turizmusfejlesztés programját. A program az alábbi településekre terjedt ki: Bénye, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Úri. A Tápió mentén elterülő térség nem került fel eddig a turizmus térképére. Hosszú út és sok munka szükséges ahhoz, hogy ezen a területen kézzelfogható eredményeket érjenek el. A turizmus sikeres fejlesztéshez sok feltétel teljesülésére van szükség. A munka első lépésében feltárásra kerültek a kistérség adottságai, a turizmus fejlesztéséhez szükséges elengedhetetlen feltételek megléte. Ennek a szakasznak a befejezése a térség SWOT értékelése és ennek alapján, egy műhelytalálkozó keretében, a jövőkép megalkotása volt. A legfontosabb megállapítások a fejlesztés „induló állapotáról”: Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Gödöllői Dombság meredek löszdombjai uralják a térség egy részét, míg a másik része az Alföld síkjának része, ahol a nagyszabású vízszabályozási munkák után is megmaradt a mocsaras terület egyedi növény és állatvilágával. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, azonban természeti értékekben rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai élőhelyek valamint a fás vegetációjú élőhelyek. Népesedési jellemzők1: A statisztikai kistérség lakosainak száma 2001-ben 79.330 fő volt. A települések nagyságának az alábbi mutatószámait vázoljuk fel: Átlagos létszám: 4.175 fő. Médián: 2000-4999 (10 település). Város: 1 db, melynek lélekszáma 12.865 fő

1

A népesség jellezőinek vizsgálata a turizmus fejleszthetőségének szempontjából történik. Ez a pont a Társulás Fejlesztési Koncepciója alapján került kidolgozásra. 4 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A turizmus fejlesztésének esélyeit csökkenti az átrétegződés és az ingázás jelentős szerepe a jól megközelíthető településeken. A fejlesztésbe bevont települések infrastrukturális színvonala megfelelő, ez alól kivétel a szennyvízcsatorna ellátottság. Kívánni valót hagy maga után a szemét és hulladékfeldolgozás, ez azért fontos a turizmus szempontjából, mert a szándékolt arculatot sérti. A 60 vonzerőféleségből a következő nagyobb csoportok találhatók meg: • A térség elsősorban a táji adottságokkal, a természet által alkotott vonzerőkkel rendelkezik. • A hagyományok, a kultúra fellelhető egyedi vonásai válhatnak vonzástényezővé. • Bizonyosan az aktív turizmus alapját képező lehetőségek, a gyalogtúra, a kerékpár, a lovaglás, a horgászat és kisebb mértékben a vadászat is számításba vehető a térségben. • A termálvíz előfordulások lehetőséget nyújtanak az egészségturizmus fejlesztésére. A térségben annak ellenére beszélhetünk turisztikai marketing tevékenységről, hogy a turizmusban csak szórványosan és igen kis számban működnek szolgáltatók. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a promóció, a reklámtevékenység, a turisztikai jellegűnek tekinthető hírverés több lépéssel megelőzi a turizmus állapotát, a kielégítésre váró kereslet, tájékoztatási, információs szükségletét. A SWOT elemzésből kiemeltük a vonzerőkre vonatkozó táblázatot, mert a fejlesztési szükséglet leghangsúlyosabb részének képezi az alapját.


5



VONZERŐK ERŐSSÉGEK Természetvédelmi körzet növényvilága, ritkaságai Természetvédelmi terület madárvilága, ritkaságai Kincsem Lovaspark2/Tápiószentmárton Attila domb/Tápiószentmárton Blaskovich Múzeum Lovaglási lehetőségek Nagyszámú horgásztó

GYENGESÉGEK „Motivációszegénység” Építészeti emlékek kevés száma, állapota, hasznosítása Alacsony rádiuszú és kevés vonzástényező Sok kis rendezvény, azonos időszakban Blaskovich Múzeum kert és a hozzáépítés állapota Tápiószentmártoni strand állapota Gasztronómia turisztikai értékeinek fejletlensége

Vadállomány, vadászati lehetőségek Termál- és gyógyvíz előfordulások térségben Élő hagyományok Nagyszámú esemény, rendezvény Gyerekprogramok, játszóház 1848-49 hagyományok Györgyei kastély Jövőkép Tápió-vidék turizmusának alapjai: 1. Természeti adottságokra alapozott és ahhoz kapcsolódó „szelíd” turisztikai termékek, amelyek súlypontjában a fiatalok állnak. 2. Természetes erőforrásokra épülő egészségturizmus 3. Hagyományok ápolására épülő ünnepek és kulturális események A térség jövőképével összhangban az alábbi szlogenek létjogosultságát látjuk:

Természetesen a természetbe(n) A megvédett természeti értékek vidéke Az ökoturizmus iskolapéldája Tápió-vidék kistérség olyan turizmust fejlesztett, amely a fejlesztési stratégiájában a természet értékeinek megőrzését prioritásként elfogadta és a fejlesztést szolgáló intézkedések és cselekedeteik is ennek megvalósítását biztosítják. 2

A Lovaspark alatt az összes létrehozott látnivalót értjük 6 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



Stratégiai célok és programok A fentiekben megfogalmazott “Jövőkép” elérése érdekében a Térség számára a következő stratégiai célok fogalmazhatók meg: A. Váljanak a Térség természeti adottságai turisztikailag bemutathatóvá, eladhatóvá és a keletkező bevételek a lakosság egy részének a jövedelmében jelenjen meg, segítse a helyi munkahelyteremtést. B. Jelenjen meg a Tápió-vidék a belföldi turisztikai kínálati palettán. C. A tájegységre jellemző természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése. (Környezetvédelem és fenntarthatóság legmesszebb menő biztosítása, elsők az értékek és csak ezt követhetik más hasznok!) D. A turizmus megalapozását és működését támogató szervezeti, finanszírozási és felelősségi rendszer kialakítása, együttműködések megteremtése a kistérségen belül és azon túl. A.) Megfogalmazott célkitűzés jelzi, hogy ennek eléréséhez, az első feladat a turizmus alapjainak megteremtése. Ma a turizmusból élő szolgáltatók száma jelentéktelen. A jövedelmezőség szintje alacsony. Az elemzés részben szereplő szállásférőhelyek értékesítése és a vendéglátás csak néhány ember számára jelent munkahelyet és jövedelemforrást, de ez érvényes a többi szolgáltatásra is. Az egyéb szabadidő szolgáltatók a helyi kereslet kielégítésére képesek. Ez a cél a koncentrált termékfejlesztéssel (kevés de egyedi jellegű termékek kialakítása) és a lakosság részvételének (szobakiadás, oktatás) ösztönzésével valósulhat meg. B.) Ez a cél sok időt, szakértelmet és természetesen pénzt igényel. Ma, ha a budapestieket megkérdezik, hogy mit tud erről a vidékről, bizony sokan még a fekvését sem tudják pontosan meghatározni, nem hogy legalább egy okot említeni arra, hogy oda látogassanak. Hosszabb távon érhető el, hogy az utazni szándékozók körében a térség az egész országban is ismert legyen és a kirándulók mellett, kimutathatóan magasabb számú, több napig ott tartózkodó vendég is megjelenjen. C.) A fenntarthatónak ítélt fejlődés megvalósítására, ebben a térségben a köz (állam, önkormányzat) erőfeszítésére is szükség lesz, különösen a fejlesztés első lépéseinél. Ebben az időszakban, a turizmusban keletkező jövedelem igen alacsony és nem biztosít elegendő forrást a környezet megóvására. Nagy a kísértés a turizmus tömegszerű fejlesztésére, aminek megállítása erős ellenőrzést és a szabályok szigorú betartatását igényli. A kulturális értékek megőrzése önmagában is nagy feladatot jelent, de az értékteremtés, illetve növelés akkor következhet be, ha a turizmusból, származó többletjövedelmekből a köz is arányosan részesedik. Ebben az esetben is ellent kell állni a „mega” törekvéseknek. D.) A turizmus profittermelő szféra része, mégis vannak olyan vonásai, amelyek lényegesen különböznek a mikrogazdaság többi részétől. Egyik fontos eltérés, hogy a turizmus sikeres fejlesztésének az állami (önkormányzat) részvétel elengedhetetlen feltétele. Másik jellemző vonás, hogy a turisztikai termék részei mögött különböző tulajdonosok, működtetők állnak. Ezekből következik, hogy a résztvevők legszorosabb együttműködése biztosíthatja csak a turisztikai piacon a sikert. Ennek megvalósítása életképes együttműködések és szervezeti rendszer létét feltételezi. Ennek keretében a sokszínű turisztikai érdekek is érvényre jutnak. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

7



A stratégiai célokat megvalósító programokat és ezeket szolgáló intézkedéseket az alábbi táblázat mutatja be. 1.Tudatos termékfejlesztés

2. Marketing3. Humánerőforrás tevékenység fejlesztése fejlesztése 1.1 Ökoturizmus 2.1 Marketing-stratégia 3.1 Öko és feltételeinek kialakítása egészségturisztikai kialakítása, fejlesztése fejlesztés munkaerő és szakismeret biztosítása

4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzserpozíció létesítése 3.2 Ökoturisztikai 4.2 Egyesülés Tápióismeretek fejlesztése vidék Turizmusáért

turizmus 2.2 Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése 1.3 Egészségturizmus 2.3 Hosszú távú 3.3 Turisztikai fejlesztése marketing-költségvetés szakismeretek alapjainak biztosítása terjesztése képzés erősítése. 1.4 Kulturális kínálat 2.4 Minőségbiztosítás 3.4. Munkahelyi és események bevezetése szakképzés fejlesztése fejlesztése 1.2 Aktív fejlesztése

1.5 Gasztronómia és borkultúra

3.5. Önkormányzatok tisztviselőinek turisztikai képzése

1.6 Falusi turizmus fejlesztése 1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések


4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés

8


4.3. Szervezetfejlesztési Tréningek támogatása


A megjelölt intézkedések 6 évre becsült költségeit mutatja a következő táblázat millió forintban: Programok Költség Programok Költség Programok Költség Programok Költség 1.1

285,0

2.1

22,0

3.1

1,0

4.1

1,8

1.2

770,0

2.2

15,0

3.2

6,0

4.2

1,2

1.3

1.660,0

2.3

6,0

3.3

3,0

4.3

1,4

1.4

60,0

2.4

12,0

3.4

3,5

1.5

7,2

3.5

2,4

1.6

30,0

1.7

6,0

Összesen

2.818,2


55,0

9


17,9

4,4


1.


10




11




12




13




14




15




16




17




18




19




20




21




22




23




24



1.Helyzetfeltárás és elemzés Az eddigi munkáink során szerzett tapasztalatainkra alapozva végeztük el Tápió-vidék térség turisztikai szempontú helyzetfeltáró és elemző munkáját. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Budapest-Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió különböző területein a turizmus jelentősége nagy eltéréseket mutat. Budapest és a Dunakanyar a kül- és a belföldi látogatók számára egyaránt kiemelt célhely, de ide kell sorolni Gödöllőt és közvetlen környékét is. Ezeken a területeken sok olyan tényező (vonzerő) található, amelyek odautazásra motiválják a turistákat. Az említett régiós részeken a turizmus fogadásának feltételei nem egyenlő mértékben, de fejletteknek mondhatók és a további fejlesztések is többé-kevésbé tervszerűen folynak. A régió turisztikai térképén vannak fehérfoltok, amelyekben élők most fedezték fel, hogy van esélyük a turizmus piacán, ha megfelelő tudatossággal fejlesztenek. Léteznek azonban olyan területek, amelyeknek a mai ismeretek alapján kevés esélyük arra, hogy turizmusból jövedelemre tegyenek szert. A Tápió mentén elterülő térség sem került fel a turizmus térképére. Hosszú út és sok munka szükséges ahhoz, hogy ezen a területen kézzelfogható eredményeket érjenek el. A turizmus sikeres fejlesztéshez sok feltétel teljesülésére van szükség •

Az ún. higiéniai tényezők állapotának felderítésére használtuk fel a kérdőíveket, valamint a térség polgármestereivel folytatott beszélgetések is részben arra irányultak, hogy tisztázzuk a jelenlegi állapotot. Létezik-e alapinfrastruktúra és milyen állapotban van? A köztisztaság, a szennyvízelvezetés, a szemét és hulladékgyűjtés és feldolgozás, a közbiztonság a település lakosságát és a jövőben odalátogatók alapszükségleteit és a kényelmét szolgálják.

•

A siker a gazdaság e területén a térségen belüli és a térségek közötti összefogáson múlik, ezért vizsgáltunk azt is, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a turizmust szolgáló kooperációk létre hozására. Elsősorban a kisrégiót vizsgáljuk, amely szervezeti keretekkel is rendelkezik.

•

A vizsgálat kiterjedt a létező és potenciális vonzerők felderítésére és értékük, jelentőségük meghatározására. Ezzel kapcsolatban meg kellett határozni a turisztikai jellegű befektetések jellegét, nagyságát és az erre vonatkozó jövőbeni szándékokat.

•

A lakosság és a turizmus esetleges kapcsolata is része volt az elemző munkának.


25



Tanulmányunk elemző részében egyrészt rámutatunk a települések lehetőségeire, másrészt azokra a tényezőkre is, amelyek gátolják a turizmus fejlesztését. A fejlesztési program a kistérség 17 települését öleli fel, amelyek mindegyike a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás tagjai. Turizmusfejlesztési programba bevont kistérségi települések: Bénye, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tápiószele, Úri.


26



1.1 Kistérség turisztikai potenciáljának meghatározása

1.1.1 Alapfeltételek és információk Földrajzi fekvés: A Tápió-vidék Pest megye dél-keleti részén helyezkedik el és a legközelebbi pontja Budapest közvetlen közelében található, míg a térség másik vége Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig nyúlik. A kistérség településhálózati, térszerkezeti szempontból nem homogén, mikrotérségei több szempontból többféleképpen lehatárolhatók. A települések fekvése, típusa szerinti csoportosításban:3 1. A Budapesti Agglomerációval határos települések tartják a legszorosabb kapcsolatot Budapesttel, Nagykáta felé viszont alig vonzódnak SÜLYSÁP, ÚRI, MENDE, TÁPIÓSZECSŐ, KÓKA, 2. A kistérség középső része: NAGYKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS, SZENTLŐRINCKÁTA, FARMOS, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG 3. A kistérség déli része: a leginkább alföldi-típusú övezet, csak laza kapcsolatokat tart fenn a fővárossal, az ingázás feltételei rosszak. TÁPIÓSZELE, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZENTMÁRTON 4. A kistérség nyugati pereme: a negyedik övezet Monor hierarchiájához tartozik, GOMBA, BÉNYE, KÁVA, PÁND. Megközelíthetőség: Közúton: • Budapestről a térség legtöbb települése a 31 számú útról közvetlenül vagy annak leágazásain keresztül elérhető. • A legtöbb település a 4. számú országos főútvonalon keresztül is jól megközelíthető. • A Helsinki folyosó áthalad a térségen. • A legközelebbi település távolsága Budapesttől 20 km, míg a legtávolabbi pont 80 km körül van. • Közeli városok: Budapest, Szolnok, Cegléd, Jászberény, Abony.

3

Tápiómenti Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 27 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



A következő táblázatban bemutatjuk a települések távolságát Budapesttől gépkocsival: Bénye Farmos Káva, Kóka Mende Nagykáta Pánd Sülysáp Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószele Úri

47 km4 76 km 52 km5 47 km 27 km 61 km 57 km6 45 km 76 km 54 km 63 km 88 km 56 km 48 km 68 km 81 km 49 km

(A megjelölt kilométerek a „0”-ás jelzéstől értendők. A főváros határvonalától ezek a távolságok kb. 20-23 km-rel rövidebbek.) Vasútvonal: A vasút a térség településeinek egy részét Budapesttel és Szolnokkal köti össze Újszászon keresztül. A vasútvonal mentén fekvő települések elérhetősége nagyobb esélyt nyújt a turizmus fejlesztésére, a budapesti kereslet egy részének ide csalogatására. Ezek a települések a következők: Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye Általában elmondható, hogy a térség fekvése kedvező, hiszen Budapestet úgy kell tekintenünk, mint egy nagy potenciális küldőpiac. A jó fekvés kihasználásának nem lehet akadálya a 31-es út rossz állapota, de kétségtelen, hogy az autózás minőségének javulása támogatná a térség látogatottságának növelésére irányuló erőfeszítéseket. Domborzati viszonyok A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos. Három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozik itt, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Gödöllői Dombság meredek löszdombjai

4

Monor felől (4. számú út) Monor felől (4. számú út) 7 A népesség jellezőinek vizsgálata a turizmus fejleszthetőségének szempontjából történik. Ez a pont a Társulás Fejlesztési Koncepciója alapján került kidolgozásra. 28 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15 5



uralják a térség egy részét, míg a másik része az Alföld síkjának része, ahol a nagyszabású vízszabályozási munkák után is maradt mocsaras terület egyedi növény és állatvilágával. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, azonban természeti értékekben rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai élőhelyek valamint a fás vegetációjú élőhelyek. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában az 1998. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A Tájvédelmi Körzet (TK) mozaikos elrendezésű. Három nagyobb és kilenc kisebb részegysége Tápiószecsőtől Újszászig, illetve Nagykátától Gombáig elszórtan helyezkedik el. Területe 4.515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. (Csak engedéllyel, szakvezető irányításával látogathatók.) A TK legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a TK egyetlen, terjedelmesebb nyílt vizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. A TK talán legsajátosabb részlete az Északi-középhegységhez tartozó Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Vízrajz A térségnek nevet adó Tápió két ága folyik át a területen és ömlik a Zagyvába. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disznótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozó helyet A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelte az Öreg-Hajta-patak A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A természetvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Fehér-tó medrét, amely még 60–70 évvel ezelőtt is a környék egyik legnagyobb nyíltvizű tava volt, a mocsár lecsapolására irányuló munkák csaknem megsemmisítették. Növény és állatvilág A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12% -ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. Növények változatosságát a vizes felületek, a természetvédelem alá vont területek növényállománya biztosítja. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez. Az Alföldön ritka agárkosbor, tavaszi gyöngyike, bárányparéj, sziksaláta és réti őszirózsa jelzik a vidék háborítatlanságát. Sokféle védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom, orchidea, a pókbangó. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

29



A mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak. Megtalálható a szennyes ínfű, erdei szellőrózsa és a magyar zergevirág is. Az állatvilág összetétele alapján lehetőség van vadászatra. Többnyire apró vadakra vadászhatnak ebben a térségben: nyúlra, fácánra, kis testű dúvadakra és őzre. A természetvédelem alatt álló területeken lehetőség van ritka állatfajok megismerésére. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya, vidra és a mocsári teknős, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. A Felső-Tápiónak feltűnően gazdag a halállománya. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, védett lápi póc. Megtalálható a bölömbika, kék tollú szalakóta, míg a nádasokban vízimadarak sokasága él. Néha szem elé kerül Európa egyik legritkább récefaja, a cigányréce is. Ragadozó madarak közül a vörösvércse, az egerészölyv, a jóval ritkább kabasólyom és a barna rétihéja látható. Az elszórt kisebb ligetekben kékvércsék költenek, míg a szikes réteken nagy godák, bíbicek, piroslábú cankók láthatók. A Nemzeti Park beruházásaként elkészült mesterséges szikes tó, többek között, a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán fészkelő helye. A környék madárvilága különösen gazdag, a védett állatfajok kétharmada madár. A farmosi nádastó a vonuló madarak fontos pihenőállomása, ezért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács 1992-ben a Tápió-Hajta vidéket felvette az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek jegyzékébe. A hagyományos gazdálkodási módok megőrzése érdekében tett első lépéseként a Nemzeti Park egy 150 szürkemarhából álló gulyát hozott létre a nagykátai Nyík-rét természetszerű kezelésére, amelyet a 31-es főút melletti aprópusztai majorban lehet megtekinteni. A tápiószentmártoni Kincsem Parkban őshonos, magyar állatok találhatók meg: néma kacsa, szamár, kendermagos tyúk. Éghajlat, időjárási viszonyok Ennek a területnek jellemzője a mérsékelt kontinentális éghajlat. Az utóbbi időben az óceáni és a mediterrán befolyások markánsabb megjelenését tapasztalják. (Az időjárás változás a növényvilág egyes fajtáinak tulajdonságait változtatta meg.) Az uralkodó szélirány: északnyugati. Az éves átlaghőmérséklet 10,7 °C fok. A leghidegebb hónap február és egyben a legnagyobb hőingadozás is ebben a hónapban fordul elő. A csapadék mennyisége: 536mm/év, nagy szélsőségeket mutat. Népesedési jellemzők7: A statisztikai kistérség lakosainak száma 2001-ben 79.330 fő volt. A települések nagyságának az alábbi mutatószámait vázoljuk fel: Átlagos létszám: 4.175 fő. Médián: 2000-4999 (10 település). Város: 1 db, melynek lélekszáma 12.865 fő


30



A következő táblázatban bemutatjuk a vizsgálatba bevont települések lakosságát a rendelkezésre álló 2001-re vonatkozó adatok alapján. Bénye Farmos Káva Kóka Mende Nagykáta Pánd Sülysáp Szentlőrinckáta Forrás:KSH

1.234 3.663 674 4.226 4.104 12.865 1.971 7.702 1.936

Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószele Úri

A kistérség községei közepes méretűek. Néhány település Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit.

4.701 3.393 3.686 2.665 6.401 5.404 6.001 2.625

(Sülysáp, Tápiószele,

A kistérség településeinek az 1960-as években volt a legtöbb lakossága, amely folyamatosan csökkent 1992-ig, a csökkenés mértéke 12,4% volt. Ez a trend azonban gyökeresen megváltozott 1992-ben. Azóta szinte minden települést kismértékű népességnövekedés jellemez, melynek legfőbb oka az aktív vándorlási egyenleg. A vándorlási különbözet pozitívuma ráadásul növekvő tendenciájú, a kilencvenes évek közepére elérte a megyei átlagot (évi átlagban 1 % feletti növekedést eredményez). A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy egy kedvezőtlen népességcsere zajlik. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A fővároshoz fűződő kapcsolatrendszer rendszerváltást követő változása, pedig számos térségi- foglalkoztatási-, jövedelemtermelési konfliktust eredményezett. (Az ingázás csúcsidőszakában a helyben lakó munkavállalók 53,8% ingázott, a keresők 44%-a naponta járt Budapestre dolgozni, további 7-8%-uk más külső munkaerőpiacon - Szolnok, Jászberény, Monor - talált munkát.)


31



A következő táblázatban ismertetjük a lakosság fő tevékenységeit településenként:8 Bénye Farmos Káva Kóka, Mende Nagykáta Pánd Sülysáp Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószele Úri

Ingázás, mezőgazdaság Mezőgazdaság, ingázás, önkormányzat és intézményei ? ? Ingázás, vállalkozók Vállalkozások (ipari park) Ingázás, önkormányzat és intézményei, egyéni vállalkotók Nagyobb vállalkozások, mezőgazdaság Kertészet Ingázás, mezőgazdasági szövetkezet Ingázás, kisvállalkozások Ingázás, mezőgazdaság, vállalkozások Ingázás Ingázás, vállalkozások ? Ipar, önkormányzat és intézményei, ingázás, mezőgazdaság Ingázás, mezőgazdaság

Forrás: KSH

A lakosság tevékenységei alatt a jövedelemforrást értjük. A sorrend egyben jelentőséget is mutatja. Az önkormányzatok és intézményei minden településen nagy súlyt képviselnek a munkahely-biztosítás területén, de több helyen nem emelték ki, így mi sem jelöltük meg. A turizmus fejlesztésének esélyeit csökkenti az átrétegződés és az ingázás jelentős szerepe a jól megközelíthető településeken. A települések lakossága összetételében bekövetkező változások, a rossz irányú átrétegződés gyengítik a privát szféra anyagi erejét, vállalkozó kedvét és ebből következően a térség turizmusának fejleszthetőségét, tekintettel az itt megtalálható lehetőségekre. Ezek a lehetőségek pontosan a kevés befektetéssel megvalósítható, kisvállalkozások fejlesztésére ösztönözhetnék az itt lakókat. A lakosság összetételének ilyen irányú változása, az interjúk során szerzett tapasztalatok alapján, rontja a települések közbiztonságát, ami szintén rossz hatással van a turizmus fejleszthetőségére. Az ingázás lehetősége a lakosság foglalkoztatásában pozitív szerepet játszik, de a turizmus szolgáltatásainak bizonyos fejlesztéseiben inkább negatív hatású. Nem fejlődik a vendéglátószolgáltatás, mert helyben nem érhető el a fogyasztó. Falusi turizmus üres házakban nem gyökereztethető meg. Másrészről a település anyagi erejét is gyengíti, mivel a személyi jövedelemadó helyben maradó része nem azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek területén a lakos a köz által nyújtott szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, stb) igénybe veszi.

8

Polgármesteri interjúk alapján Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

32



1.1.2 Infrastruktúra Víz-csatorna: A térség településein a vezetékes ivóvíz mindenki számára biztosított. Ebben a tekintetben a települések jól felszereltek. A szennyvíz elvezetés, csatornázás jelent problémát. Még a térség központjában, Nagykátán is csak a lakások töredéke (428) van a rendszerbe bekötve. Ennek megoldása térségi összefogással valósul meg. Ezek a tényezők a turizmus egyes szegmenseinek fejlesztésére nincsenek negatív hatással. (Természetesen a környezet állapotára gyakorolt hatás negatív, ami hosszútávon rontja a fejlesztési kilátásokat.) A termálturizmus fejlesztéséhez azonban szükség van megfelelő vízelvezetési rendszer kiépítésére. Hulladékgyűjtés és feldolgozás A keletkező háztartási szemét gyűjtése mindenhol megoldott. Nyilvános helyeken kevés a szemétgyűjtőhely. Ennek fejlesztése szükséglete vizsgálatra szorul. A lerakás és feldolgozás megoldatlan, amelynek orvoslása folyamatban van. Az infrastruktúrát érintő gondok legnagyobbja a hulladékfeldolgozás, ami az uniós követelményeknek egyáltalán nem felel meg. A hulladékártalmatlanítás komplex módjára térségi összefogással 48 település ISPA pályázatot nyújtott be. Ennek elnyerése teszi lehetővé a kérdés megoldását, ugyanakkor ez az állapot a turizmusfejlesztésre nincs negatív hatással. Gázellátottság: A térség településeinek mindegyikén van vezetékes gáz. Így a hozzájutás korlátlan. A vezetékes gázellátás nem befolyásolja a turizmus fejleszthetőségét. Belterületi úthálózat A települések a hazai átlag körüli szinten állnak, vannak azonban különbségek. A fő utcák szilárd burkolattal ellátottak, de a mellékutak viszonylag nagyszámban burkolat nélküliek. Fogadóképességet befolyásoló tényező lehet. Közvilágítás Települések ezen a területen jól állnak. Bár az esti és az éjszakai élet nem élénk, de a biztonságérzetet befolyásolja, így a turizmus fejlesztés szempontjából is fontos tényező. Telefon A telefon ellátottság teljes körű. Ma már nem jelenthet problémát. A mobil telefon lefedettség is kielégítő. Postai szolgáltatások Minden településen megtalálható a postai szolgáltatás. Turisztikai szempontból szükséges tényező, hogy elérhető távolságban legyenek ezek a szolgáltatások. Egészségügyi ellátás A térség településeinek mindegyikében van orvosi ügyelet, nagyobbakban fogorvosi ellátás és gyermekorvos is rendel. Kórházi ellátás nincs. A turizmus fejlesztése számára a helyzet általánosságban kielégítő. A gyógyturizmus fejlesztése az orvosi ellátás fejlesztését is igényli.


33



A gyógyszer ellátás biztosított, minden településen van gyógyszertár. Település Bénye Farmos Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp Szentlőrinckáta,

Orvos Van Van Van van Van Van Van Van Van

Fogorvos van

Település Szentmártonkáta, Tápióbicske Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószele, Úri

Van van van van nincs

Orvos van van van van van van van van

Fogorvos van van van nincs van van van van

Hitélet A térségben jellemzően a települések többségében római katolikusok laknak, így a katolikus istentiszteletet mindenhol megtalálják. A református istentisztelet látogathatósága sem jelent problémát. Egyébként is a közeli városok könnyen elérhetők, ahol az ismertebb egyházak mindegyike megtalálható. Az említetteken kívül van működő evangélikus templom és adventista imaház. (Egy helyen említésre került növekvő számú jehova közösség.) A misék rendje nincs feltüntetve a különböző turisztikai információs anyagokban, ugyanakkor ez nyílván pótolható. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a települések templomait felekezet szerint: Bénye Farmos Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószele, Úri

evangélikus r. katolikus, evangélikus, adventista r.katolikus r.katolikus r.katolikus r. katolikus, református, evangélikus r.katolikus, református r. katolikus, evangélikus, baptista r.katolikus református, katolikus, baptista, jehovista r.katolikus, református, r.katolikus, r.katolikus r.katolikus r.katolikus, evangélikus, református r.katolikus, református r.katolikus, református

Biztonság Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

34



A biztonság turisztikai értelemben nem csak a bűnözés helyzetét foglalja magába, de a tájékoztatás-tájékozódás szintjét is, valamint az otthon már megszokott szolgáltatásokhoz való hozzájutást is. A közbiztonságot minden településen jónak ítélték a megkérdezettek, bár volt település, ahol javítható jelzővel illették. Ezen a megállapításon belül több településen azonban inkább romlónak jelezték. Rendőrőrs található a nagyobb településeken, míg a kisebbeken megbízott van. Legtöbb településen polgári védelem is működik. A kitáblázottság, a tájékoztatás néhány településen kifejezetten jó (Tápiószele), többségében azonban javításra szorul.


35



1.2 A kereslet jellemzői Helyi adatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái, továbbá egyéb rendelkezésre álló információk alapján feltérképeztük és elemeztük a turizmushoz kapcsolható keresletet, melyet a következő bontásban ismertetünk. 1.2.1 Vendégérkezések száma a kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken

1999

Panzió Összesen Ebből külföldi 374 36

Kereskedelmi szálláshelyek összesen 1.457

Ebből külföldi 90

2000

593

39

1.436

112

2001

776

146

2.012

212

Forrás: KSH

Az összes kereslet alakulása 1999 és 2001 között: Panzióban 207,5% Összesen 138,1% A külföldiek keresletének alakulása 1999 és 2001 év között: Panzióban 405,6% Összesen 235,6% A belföldi kereslet alakulása 1999 és 2001 év között: Panzióban 186,4% Összesen 131,7% A kistérségbe érkező szállásigényes vendégforgalom nagy része a kempinget veszi igénybe. A vizsgált három év során a vendégek száma összességében 38%-kal növekedett. A volumenében jóval kisebb külföldi vendégszám az utolsó évben a panziókban több mint háromszorosára, összességében pedig közel kétszeresére nőtt. A belföldi vendégek száma szintén 2001-ben növekedett jelentős mértékben, ami elsősorban a kempingben volt érzékelhető. Az összes kereskedelmi szálláshelyet tekintve 2001-ben 1999-hez képest 32%kal több belföldi vendég érkezett.

1.2.2 Vendégérkezések száma a kistérségben a magánszálláshelyeken Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

36



Falusi szállásadás Összesen

Fizető vendéglátás Összesen 0

Ebből külföldi 0

Magánszálláshelyek összesen Összesen Ebből külföldi 33 7

1999

33

Ebből külföldi 7

2000

3

0

71

0

74

0

2001

25

2

8

0

33

2

Forrás: KSH

Az összes kereslet alakulása 1999 és 2001 év között: Falusi szállásadás 75,8% Fizető vendéglátás – Összesen 100,0% A külföldiek keresletének alakulása 1999 és 2001 év között: Falusi szállásadás: 28,6% Fizető vendéglátás: – Összesen 28,6% A belföldi kereslet alakulása 1999 és 2001 év között: Falusi szállásadás: 143,8% Fizető vendéglátás: – Összesen 119,2% A három évet tekintve 1999-ben és 2001-ben hasonló vendégforgalom jelentkezett a magánszálláshelyeken, míg 2000-ben a vendégek száma több mint kétszeresére nőtt. A 2000. évben jelentkező fellendülés kizárólag a belföldi vendégforgalom növekedésének köszönhető. A külföldiek magánszálláshely iránti kereslete rendkívül csekély volt 1999. és 2001. között. 1.2.3 Vendégéjszakák száma kistérség kereskedelmi szálláshelyein

1999

Panzió Összesen Ebből külföldi 954 76

Összesen

Ebből külföldi

3.476

214

2000

1.563

95

3.479

291

2001

2.030

611

3.782

803

Forrás: KSH

Az összes vendégéjszaka alakulása 1999 és 2001 év között: Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

37



Panzióban Összesen

212,8% 108,8%

A külföldiek keresletének alakulása 1999 és 2001 év között: Panzióban 803,9% Összesen 375,2% A belföldi kereslet alakulása 1999 és 2001 év között: Panzióban 161,6% Összesen 91,3% A vendégéjszakák kisebb, ám folyamatosan növekvő részét töltik el külföldiek a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégéjszakák száma mind a panziókban, mind a kempingben folyamatosan nőtt. 2001-ben az előző évhez képest összességében háromszorosára emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, amit elsősorban a panziókban tapasztalható növekedés eredményezett. A panziók belföldi vendégéjszakáinak száma 62%-kal emelkedett a három év során (a legnagyobb mértékben 2000-ben), míg a kempingben folyamatos (átlagosan évi 5%os) visszaesés figyelhető meg.

1.2.4 Vendégéjszakák száma a kistérségben a magánszálláshelyeken

1999

Falusi szállásadás Összesen Ebből külföldi 94 64

Fizető vendéglátás Összesen Ebből külföldi 0 0

Magánszálláshelyek összesen Összesen Ebből külföldi 94 64

2000

5

0

444

0

449

0

2001

206

2

16

0

222

2

Forrás: KSH

Az összes vendégéjszaka alakulása 1999 és 2001 év között: Falusi szállásadás 219,1% Fizető vendéglátás – Összesen 236,2% A külföldiek keresletének alakulása 1999 és 2001 év között: Falusi szállásadás 3,1% Fizető vendéglátás – Összesen 3,1% A belföldi kereslet alakulása 1999 és 2001 év között: Falusi szállásadás 680,0% Fizető vendéglátás – Összesen 733,3% Az elmúlt három évben az összes magánszálláshelyek összes vendégéjszakájának több mint kilenctizedét belföldiek töltötték el. 1999-ben még az összes vendégéjszaka kétharmada Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

38



külföldi keresletből származott, a következő két évben azonban szinte megszűnt a külföldi vendégforgalom. 2000-ben kiugróan megemelkedett a belföldi vendégéjszakák száma, majd 2001-ben felére esett vissza. Összességében a vendégéjszakák számában 236%-os növekedés mutatható ki. 1.2.5 Átlagos tartózkodási idő A következő táblázatban bemutatjuk az átlagos tartózkodási időt a Tápió-vidék kistérség összes kereskedelmi szálláshelyein: Panzió Összesen Ebből külföldi 2,6 2,1

1999

Összes kereskedelmi szálláshely Összesen Ebből külföldi 2,4 2,4

2000

2,6

2,4

2,4

2,6

2001

2,6

4,2

1,9

3,8

Forrás: KSH

Az átlagos tartózkodási idő a három év során a panziókban nem változott. A külföldiek egyre hosszabb időt töltöttek el a panziókban és a kempingben is.

1.2.6 Átlagos tartózkodási idő a Tápió-vidék kistérség magánszálláshelyein

1999

Falusi szállásadás Összesen Ebből külföldi 2,8 9,1

Fizető vendéglátás Összesen Ebből külföldi – –

Magánszálláshelyek összesen Összesen Ebből külföldi 2,8 9,1

2000

1,7

–

6,3

–

6,1

–

2001

8,2

1,0

2,0

–

6,7

1,0

Forrás: KSH

A magánszálláshelyeken 1999-ben a külföldiek töltöttek el jóval hosszabb időt, míg 20002001-ben a belföldiek. Az átlagos tartózkodási idő hossza nagyon ingadozó volt a három év során. A férőhely kihasználtság összességében:

1999 év: 2000 év: 2001 év:

Kereskedelmi szálláshelyek 5,3% 5,3% 6,3%

Forrás: KSH


39


Magánszálláshelyek 1,8% 6,8% 2,5%


A férőhely-kihasználtság összességében rossznak mondható a kistérségben. A kereskedelmi szálláshelyeken kismértékű javulás tapasztalható a három év folyamán. A magánszálláshelyek kihasználtsága a 2000. évi javulás után 2001-ben újra visszaesett.

1.2.7 Vendégküldő területek Vendégek származási helyét illetően, elmondható, hogy – amint a statisztikából is kiderül – a belföldiek kisebbségben vannak és a pillanatnyi állapot szerint nem is számítanak arra a szállást nyújtók, hogy erről a piacszegmensről növekvő számú vendéget szereznek. A külföldi vendégösszetételről statisztikai kimutatás nem áll rendelkezésünkre. 1.2.8 Vendégek motivációja Kiemelten fontos kérdés, hogy milyen motiváció készteti az utazót, hogy a Tápió-vidéket válassza ki, mint úti célt. A megkérdezések során, egyértelművé vált, hogy a turisták elsődleges motivációja az egynapos, egyéjszakás kirándulás, túrázás, lovaglás. A tradicionális üzleti utazás nem jellemző, amely Budapest közelségével is magyarázható. Ez a motiváció a jövőben is Budapest orientált marad, de a kistérség gazdasági erősödésével további növekedésére számíthatunk. A környékbeli cégek (Mölnlycke, Vetőmag Sterilizáló Vállalat) jelentősebb üzleti forgalmat nem generálnak. A fővárosból kihelyezett kisebb szimpóziumok, tréningek, vállalati napok és továbbképzések egy-két színvonalas helyszínen (Kincsem Park) továbbra is jelentenek majd vendégéjszakákat, számuk a jövőben, a javuló infrastruktúra és a várhatóan fejlesztésre kerülő programok révén, dinamikusabban növekedhet A vadász szezonban jelennek meg külföldi turisták, akikről azonban nyilvános adatközlés nem áll rendelkezésre. 1.2.9 Keresletet érintő piaci trendek Nemzetközi szakemberek és az ajánlattevők turisztikai tapasztalatai, ismeretei alapján elemezzük a turisztikai szegmenseket érintő piaci trendeket és perspektívákat – az alábbi tematika szerint: • •

Általános piaci trendek Trendek a küldő területeken, amelyek kihatással lehetnek a térség idegenforgalmára

Kereslettel kapcsolatos térségspecifikus piaci trendek: Ahhoz, hogy a Tápió-vidék turizmusát megalapozzuk, és a turizmus betölthesse jövedelem- és foglalkoztatottság generáló szerepét, ismernünk kell a holnap utazójának igényeit, Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

40



preferenciáit. Tudnunk kell, hogy a jelenlegi struktúrákkal képesek leszünk-e ezeket az igényeket kielégíteni és ez által az erősödő versenyben piacrészt szerezni magunk számára, illetve milyen változtatások szükségességével kell szembenéznünk. Abból kell kiindulni, hogy a múlt század ’90-es éveinek elején drámaian megváltoztak a turizmus fejlődésének kedvező és stabil feltételei, és a WTO-ETC szakértői szerint a változások kezelésére egyre inkább új paradigmára van szükség a turizmuspolitikában. A nemzeti és a regionális turizmuspolitikák számára mindenekelőtt fel kell ismerni a kereslettel kapcsolatos megatrendeket, illetve a trendekben megjelenő, felerősödő új elemeket. Napjaink legfontosabb megatrendje a világ turizmusában a globalizáció, amely új kihívásokkal jár és egyre erősödő nyomást gyakorol a turizmus keresletének alakulására. A Kelet-Közép-európai rendszerváltás és a globalizáció folyamata jelentős és gyors piacbővüléssel járt, amely azonban felerősítette az Európán kívüli területek (főként a Csendes-óceáni és a Karibi-térség) versenypozícióját, így a kibővült világpiacon Európa piaci részesedésének csökkenése felgyorsult. Ezen túlmenően, a globalizáció gazdasági folyamatai (piacok kölcsönös függésének erősödése, az egyes országok által nyújtott szolgáltatások differenciálódása, a tőkeáramlás kiterjedése és felgyorsulása, nemzetközi stratégiai szövetségek, kooperációk, egyesülések kialakulása, technológiai változások) Európán belül is átalakították a keresleti trendeket, amelyek nagy jelentőségűek, egyben térségspecifikusak a Budapest-Közép-Dunavidéki Régió és ezen belül a Tápió-vidéknek és környezete számára. Ezek közül a régió számára legfontosabbak: •

Európában is a belföldi forgalom kereslete az áltagosnál nagyobb mértékben, a nemzetközi pedig annál kisebb mértékben emelkedik. A világ egészét tekintve a belföldi turizmus aránya általában meghaladja a nemzetközit. Kivételt képeznek ez alól egyes gazdaságilag fejlett, kis európai országok, ahol a nemzetközi turizmus gazdasági súlya a domináns (pl. Görögország, Portugália, Ausztria).

•

A gazdasági konjunktúra függvényében és a globalizáció hatásaként az üzleti utazások jelentősége tovább nő. Ez a piaci trend annak ellenére töretlen, hogy az utóbbi években a transznacionális vállalatok – a piaci térnyerés és stabilizálódás megerősödés függvényében – az üzleti utazások területén költségszigorító intézkedéseket vezettek be.

•

A szabadidős utazások területén a lakosság rendelkezésére álló jövedelmek növekedése, a több szabadidő, a lakosságon belül az idősebb korosztály arányának emelkedése jelentősen növeli a nemzetközi és a belföldi keresletet egyaránt. (A 3. generáció turisztikai keresletének növekedése felgyorsul.)

•

Az európai utazások egyre gyakoribbá és kevésbé szezonálisakká válnak. Növekszik a második, harmadik utazás jelentősége.

•

A hosszabb ideig tartó utazás (főnyaralás) helyszíne a távoli desztinációk irányába tolódik el. Az egzotikus helyszín, a kialakított exkluzív turisztikai termék, a multinacionális cégek tőkeereje, innovációs technológiai fölénye, helybéliek alacsony bérköltsége, a csökkenő közlekedési költségek együtt nagy nyomást gyakorolnak a hagyományos európai piacokra. Ugyanakkor valakitől mi is távol fekszünk és egzotikusnak számítunk. Erre az új kihívásra a magánszektor a közszektorral szoros együttműködésben, a regionális kohézió erősítésével képes hatékony választ adni.


41



•

Az utazni, üdülni vágyók szokásaiban, igényeiben és elvárásaiban egyre erősebb differenciálódás figyelhető meg. A jövedelmi helyzet (a szociális háttér), vagy az életkor mellett (helyett) az egyén értékrendje és fogyasztói szokásai (mintái) lesznek meghatározóak. A motivációk változásával, diverzifikálódásával a hangsúly az egyedi, speciális igényekre helyeződik. Ezért, egyre fontosabbá válik az életstílusok szerinti vendégcsoportok megkülönböztetése és az üdülési igények, elvárások ennek alapján történő vizsgálata (szegmentálás, pozicionálás, a kínálatnak a kereslethez történő rugalmas igazítása). Meghatározó tendencia, hogy a potenciális vendégek egyre nagyobb hányada a szellemi tényezőkre, élményekre helyezi a hangsúlyt az anyagi szolgáltatások színvonala, változatossága mellett. Gyors ütemben nő a „testre szabott” út iránti kereslet.

•

A turisták egyre többet utazva egyre nagyobb rutint szereznek, ezért tájékozottabbak, tudatosabbak és igényesebbek lesznek a turisztikai termékek és szolgáltatások, a turizmusban résztvevők professzionalizmusa iránt.

•

A városlátogató turizmus szempontjából rendkívül fontos, hogy erősödik az utazások kulturális motivációja, amelynek részét képezik a történelmi emlékek, kulturális, épített értékek, rendezvények, kiállítások megtekintése, a térség folklórjának, kisebbségek hagyományainak megismerése, a személyes tudás, képességek fejlesztése (művészeti kurzusok, kézműves mesterségek, nyelvek elsajátítása stb.). A kulturális érdeklődés felkeltésében nagy szerepe van a kulturális élet nemzetközi elismertségének, az egyes rendezvények presztízsértékének és az értékek élményszerű (életszerű) bemutatásának.

•

Az egészség társadalmi felértékelődésével előtérbe kerülnek a gyógy-, egészségmegőrző (preventív), egészségtudatos utak. A termékcsoport iránt érdeklődők az idősebbek, akik sokáig egészségesek kívánnak maradni és a fiatalok (középkorúak), akik egyre nagyobb figyelmet szentelnek az egészséges táplálkozásnak, a testkultúrának, a tartózkodási hely tiszta, rendezett, természeti értékeket megőrzött színvonalának. A piac bővülése nagymértékű specializálódással jár (gyógyszállók, wellness, bio-, egészség-, szépségfarmok, stb.).

•

Szép természeti környezetben sok élménnyel járó aktív szabadidő-eltöltés egyre népszerűbbé válása különösen a vidék számára nyújt fejlesztési lehetőségeket (vízisportok, kerékpározás, horgászat, vadászat, lovaglás, tenisz, golf, speciális, extrém sportok, kirándulás, gyalogtúrázás).

•

A konferencia-, kongresszusi és a szemináriumi turizmus kiemelten fontos, növekvő piaci szegmens a magas költés és a szezonkiegyenlítő hatása miatt. Nagy városok és környezetüknek, amelyek kedvező adottságokkal rendelkeznek jelent kereslet bővítési lehetőséget (a nemzetközi tendencia kihasználásához), bár nem mindegyiknek, mert a kereslet kielégítésével szemben rendkívül nagyok és összetettek a követelmények.

•

A gasztronómiai és a borturizmus iránt egyre szélesebb körű az érdeklődés a növekvő életszínvonalnak, a táplálkozási kultúra fejlődésének és az ezt tükröző gasztronómiai folyóiratoknak, szemináriumoknak eredményeképpen. Az étkezési-, és italkultúra fejlődésével a turizmus keretében az élmény az ellátással egyre inkább egyenértékűvé válik. (A kultúra egyéb területeivel összefonódik.)


42



1.3 A kínálat jellemzői Ez a fejezet foglalkozik Tápió-vidék turizmus kialakítását segítő adottságaival, meglévő és fejleszthető vonzerővel, meglévő kínálatával, annak mennyiségi és minőségi jellemzőivel. 1.3.1.Vonzerők A vonzerőként olyan látnivaló, nevezetességet, eseményt, jelenséget vagy azok csoportját értjük, amely rendelkezik valamilyen egyediséggel, sajátossággal és ebből következően megfelelő motivációt képes ébreszteni az emberek egyes csoportjaiban, hogy a helyszínre utazzanak és meglátogassák. Ezekkel a tényezőkkel szemben az elvárások más jellegűek, mint a higiéniai tényezőkkel szemben. Ez utóbbiak a vendégekben, ha elégedettséget váltanak ki, természetes állapotnak tekintik. Ez azonban nem ösztönzi őket arra, hogy újra oda látogassanak. A vonzerőknek lelkesedést kell kiváltaniuk, ha ez sikerül, akkor a turista nem csak, hogy elégedett lesz, de máskor is oda látogat, illetve tovább adja a szerzett élményt és másokat is ösztönöz arra, hogy célhelynek tekintsék a térséget, amelyben a vonzerő található. A Tápió-vidék adottságait, lehetőségeit e meggondolás alapján vizsgáljuk. A vonzerőleltárunkat és értékelésünket kiterjesztjük a turizmusgazdaság folytatásának feltételrendszerére, minden olyan tényezőre, ami a turista tartózkodásához szükséges. A vizsgálat tárgyává válik az egész térség működése, a települések képe, a lakosság viszonya a turizmushoz, a hagyományok, az ember és a természet által alkotott vonzerők, látni, látogatni valók. Vonzerő-információbázisunk a Fejlesztési Ügynökség, az általuk átadott írásos dokumentációk, a személyes bejárás és az egyes önkormányzatoknál folytatott interjúk során szerzett ismeretek, az MT Rt. vonzerőleltárán és a személyes tapasztalatok feldolgozása alapján került kimunkálásra. A vonzerőleltár három fő csoportba (természeti, kulturális, speciális) gyűjtve ad áttekintést a Térség turisztikai adottságait meghatározó vonzerőkről. A 60 vonzerőféleségből a következő nagyobb csoportok találhatók meg: • A térség elsősorban a táji adottságokkal, a természet által alkotott vonzerőkkel rendelkezik. • A hagyományok, a kultúra fellelhető egyedi vonásai válhatnak vonzástényezővé. • Bizonyosan az aktív turizmus alapját képező lehetőségek, a gyalogtúra, a kerékpár, a lovaglás, a horgászat és kisebb mértékben a vadászat is számításba vehető a térségben. • A termálvíz előfordulások lehetőséget nyújtanak az egészségturizmus fejlesztésére. Az Magyar Turizmus Rt. által készített vonzerőleltár minősítette az ország településeinek turisztikai értékét az ott található vonzerők jelentősége alapján. A skála 1-től 9-ig terjedt. Ha a tényezőket összességében vonzásérték nélkülinek ítélték, akkor 0-val jelölték. Az értékelést a település polgármestere, vagy az általa kijelölt személy végezte párhuzamosan az MT Rt. szakértőjével. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

43



Az eredmény áttekintése során a tapasztalat azt mutatta, hogy a helyi értékelők csaknem minden esetben magasabb osztályzatot adtak, mint a szakértők. Ott volt azonos vagy nagyon hasonló, ahol nemzetközi, vagy ahhoz közeli hatósugarú vonzerőket kellett minősíteni. A településeket azonban a rendszer nem volt képes behelyezni magába a térségbe, és főleg a kistáj már nem szerezhetett pontot. A megítélést befolyásolta a település fogadóképességének állapota is. Az elért pontszám a saját értékelés összesítésében 35,3% lett. Vélelmezhető, hogy a leltárfelvétel ideje óta történt turisztikai irányultságú fejlesztéseket is figyelembe véve, a motivációs erő bizonyos pozitív irányú változásokat mutat. Tápiószentmárton ma már országos jelentőségű területnek számít. Térség települései Pontok összesen Százalék

Pontok száma Település 54 35,3

Szakértő 0 0

Mi, a turisztikai értékek megítélésében a fentiektől eltérő módszert alkalmazunk. Osztályozzuk, hogy milyen erős a nekik tulajdonított motiváció. Ez az értékelés szakértői vélemény, ilyen értelemben szubjektív, amely szakmai tapasztalaton alapszik. Az értékelés vonzerőkre egyenként vonatkozik. A végeredményhez, ezen keresztül ugyanúgy el lehet jutni, mint az MT Rt által alkalmazott módszer esetében. Négy fokozat fogalmazódott meg. Ezek a minősítések azt fejezik ki, hogy a vonzerő milyen erős motivációt jelenthet a turista számára. Arra próbál választ adni, hogy milyen távolságról lehet látogatót toborozni arra, hogy meglátogassa a vendég a vizsgált vonzerőt. Jelentőség Helyi Regionális Országos Nemzetközi

Leírás Az ott tartózkodó tekinti meg Térségből keresik fel, főleg kirándulók Magyarország távoli pontjáról is vendégéjszakát generálhat Külföldön is sikeresen értékesíthető, vendégéjszakával

Épített vonzerők A kulturális örökség, valamint a helyi és regionális kultúrák iránti növekvő érdeklődés, a kulturális tényezők gazdaságfejlődést szolgáló erőként való azonosítása, illetve a szabadidő eltöltése és a művészetek összefonódásának felismerése egyaránt hozzájárultak a kulturális turizmus felértékelődéséhez. A turizmus szempontjából kulturális vonzerő alatt értünk minden olyan turisztikai terméket és annak sajátosságait, amely alkalmas a látogató legszélesebben értelmezett intellektuális igényeinek kielégítésére. Műemléképületek, emlékművek: A turisták többségének motivációjára épülő program, a hagyományos városnézés az épületek alkotta egyedi arculatú településkép, egy-egy funkcionálisan vagy építészetileg érdekes épület, monumentális emlékmű, templom, jelentős történelmi korszak, illetve esemény helyszínének megtekintésén alapul. A kisrégió települései történelmi gyökerekkel rendelkeznek, már a török hódoltság előtt is említik több település nevét. A háborúk azonban a védtelen falvakat elpusztította. Az újraépítést és benépesülést követő időkben épültek a nemesi kúriák, kisebb kastélyok. Ezek közül néhány ma is látható egy-egy településen. Többségük azonban olyan állapotban van, Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

44



vagy olyan funkcióval rendelkezik, ami a turisztikai irányú felhasználást, a látogathatóságot nem teszi lehetővé. A térségben a templomok képviselik a meghatározó építészeti, történelmi értékeket. A templomoknak, mint vonzerőknek a hátránya, hogy nem nyújtanak egyedi látványt. A térség épített elemeivel kapcsolatban elmondható, a történelem során nem volt polgárság, amely maradandót építhetett volna, a parasztság által épített lakóházak lassan eltűnnek vagy átalakítás, vagy elbontás következtében. Település Mende Nagykáta Pánd Sülysáp Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske

Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószele

Úri

Vonzerő megnevezése Árpádkori földvár Bronzkori urnatemető Keglevich kápolna Zsigerpusztai-Törökhíd Sőtér kastély Grassalkovich kastély Olasz emlékmű Rk. Templom Katona kúria Népi lakóházak Rk. Templom Honvéd emlékmű, 1849 Bicskei kastély Zsille kúria 9 Györgyei-kastély 10 Falumúzeum Népi építészet (lakóházak) Rk.templom Népi építészet (lakóházak) Blaskovich kápolna Blaskovich-kúria Viczián villa Makovecz stílusú épületek Ökopark (játszótér)

Minősítés Helyi Regionális Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Regionális Helyi (romos) Helyi Regionális Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Országos Helyi Helyi Regionális

Az épített vonzerők csaknem mindegyike helyi jelentőségűnek minősíthető. A látogatók nem célzottan ezekért keresik fel a területet, de ha már ott vannak, akkor megtekintik, a legtöbbet azonban csak kívülről. Az Árpád kori földvár ma már alig látható, ezért kapta ezt a minősítést. A honvéd emlékmű értékét és regionális minősítését, elsősorban az eseménynek köszönheti, amelyre emlékeztet.

9

Egészségház Szociális otthon, megyei intézmény Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

10

45



Múzeumok és gyűjtemények Az ilyen jellegű térség nagyobb lélekszámú településein falumúzeumok, a helyi hagyományokat gondozó gyűjtemények találhatók. Tápiómente térségben a Blaskovich Kúriában „Köznemesi kúria múzeum” található kiállítva, amely megyei gondozású intézmény. Település Tápiószele

Vonzerő megnevezése Blaskovich Múzeum

Minősítés Országos

A Múzeum egyedülálló a térségben, melyben a Blaskovich család életének bemutatása mellett a térség történelme, a híres Kincsem versenylóról szóló feljegyzések és emlékiratok, valamint történelmi ruhák, díszek és fegyverek vannak kiállítva. A kiállítás nagyon szűkös alapterületen tekinthető meg, színvonalát rontja, hogy a tárgyak és képek feliratozása nem olvasható idegen nyelveken. Keverednek a családi, térségi és országos történelmi emlékek. Ezek, valamint az épülethez tartozó park gondozatlansága miatt, a múzeum tovább fejlesztendő. Ennek ellenére a térség vezető kulturális emléke és kitáblázottsága is jónak mondható. Természeti vonzerők A Tápió-vidék ma még nem a természet alkotta nevezetességekről híres. Domborzata és környezete több izgalmas élményt ígér, mint pl. Kiskunság de még sem minősíthető turisztikai értelemben változatosnak. Ugyanakkor sok olyan természeti ritkasággal rendelkezik, amelyek védettségre szorulnak, ritkaság számba mennek, és ezért a turisták érdeklődését előbb utóbb felkeltik. Vizek Hajta-patak, homok buckák Parti madárfajok Vörös gém, fehér gólya, tengelic, fogoly, függő cinege, vörösbegy, nagy goda, cigány réce, vörösnyakú vöcsök Növények Ostorfák, pókbangó, szibériai nőszirom, mocsári nefelejcs, fehér tündérrózsa, pusztai csenkesz, fehér zászpa, fekete kökörcsin Védett vizek és Gombos – Úri patak partja, Tápiószecsői halastó vízpartok partja, Fehér tó, Nagykáta – Sóstavak, Tápió

Helyi jelentőség Regionális jelentőség

Regionális jelentőség

Regionális jelentőség

Sportolási lehetőségek A térség ezen a téren átlagos lehetőségekkel rendelkezik. A nagyközségekben és Nagykátán az iskolai sportcsarnokok szolgálnak különböző sportok űzésére, illetve szabadidős sportolásra. Versenysportra nem találtunk alkalmas sportpályát, sportcentrumot, uszodát. Ebben a tekintetben az adottságok helyi-kistérségi jelentőséget érnek el. Míg Nagykátán a városi strand felújítása és továbbfejlesztése a megyei fejlesztési tervek között is szerepel, addig a Tápiószentmártonban található termálfürdő és uszoda hosszú évek óta felújításra vár. 51 °C fokos vize mozgásszervi betegségek és nőgyógyászati problémák orvoslására alkalmas. A sportcsarnokban tanuszoda, szauna és konditerem kínál a helyi lakosságnak felfrissülési lehetőséget. További fürdő Tápiógyörgyén található, amely inkább helyi strandként funkcionál. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

46



A horgásztavak horgászási, a ligetes, erdős területek jó vadászati lehetőségeket kínálnak, de kihasználásuk csak helyben (zárt közösségek) jellemző, még regionális vonzásról sem beszélhetünk. A kistérség legjelentősebb sportolási lehetőségét a tápiószentmártoni Kincsem Lovaspark kínálja, a következő sportszolgáltatásokkal: • • • •

Lovaglás oktatás, Gyógylovagoltatás, Terep lovaglás, Fogathajtás.

A további lehetőségek a vendégek szabadidős igényeit elégítik ki: • Uszoda • Szauna • Szolárium (A Kincsem Lovaspark, Kincsemről, a híres telivérről kapta nevét, aki az 1874-től 1887-ig 54 versenyen bizonyult verhetetlennek. A telivérek tenyésztése Tápiószentmártonban 1863-ban kezdődött, amelyben a már röviden érintett Blaskovich családnak vannak elévülhetetlen érdemei. Kincsem pedigréje több generációra visszamenőleg kibír minden vizsgálódást. A telivérek jó tulajdonságait örökítő rokon és beltenyésztés is fellelhető a generációs táblázatokban. A Csodakanca értékes tulajdonságait a három kancaivadéka viszi tovább szerte a világban mind a mai napig. Utódai közül Kincsőr 3 évesen elpusztult, Talpra Magyar és és legjobb utóda a szeszélyes Tokio később eltűnt a tenyésztésben, kevés nyomot hagyva. A 3 kancautód terebélyes családfát alkot még most is, a világ 11 országába jutottak el a Bruce Lowe elmélete szerint 4. kanca családba sorolt Kincsem-utódok. A terebélyes családfát a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a budapesti Kincsem Park versenyterének mázsaházában és a dióspusztai ménes főépületében lehet látni. Az utódok között számos győztest tartanak nyilván Franciaországban, Angliában és Németországban. Kincsemről számos képzőművészeti alkotás, kisplasztika és festmény készült. Vastagh György: Kincsem szobra 1942, A. Scharff: Kincsem emlékérem, Pállik Béla festménye Kincsemről 1877-ből. ) Az egyéb sportolási lehetőségek között a településeken az atlétikát, labdarúgást és az úszást emelhetjük ki, valamint az alábbi, az országos eseménynaptárban is szereplő, minden évben megrendezésre kerülő rendezvényeket: • Tápióbicske csata kerékpáros emléktúra • Blaskovich napok Csillagfény túrája • Szent-Iván éji Sóút túra a telihold jegyében A Tápióság helységben Taekwon-do országos gyermek bajnokságot rendeztek, kézilabda és labdarúgásban pedig területi bajnoki mérkőzések zajlanak. Tápióbicskén a moto-cross versenyeknek vannak hagyományai, de ma már versenyeket nem rendeznek. Szórakozási lehetőségek Szabadidő eltöltés lehetőségei közül a szórakozást nyújtó létesítményekben a térség kínálata nem haladja meg az átlagos vidéki színvonalat, alapvetően a helyi igényeket szolgálja ki. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

47



1.3.2 Turisztikai aktivitások, infra- és szuprastruktura Aktív turizmus Az egészséges életmódra való törekvés abban az esetben valósulhat meg, ha a szabadidőt az életkornak megfelelő, környezetváltozással együtt járó testmozgással töltjük el. A Tápió-viék ígéretes terep a kerékpározás, a lovaglás, a horgászat, a vadászat és a természetjárás számára is. Kerékpáros turizmus: A kerékpárosok turisztikai tevékenysége elsősorban a felszín és az infrastruktúra függvénye. Az enyhe domborzatú alföldi táj igen alkalmas kerékpártúrák szervezésére, ugyanakkor a térségben a kerékpározás feltételei nem térnek el az átlagos magyar városok helyzetétől. Ez azt jelenti, hogy az adottságok, kiépítettség alapján nem állítható, hogy „kerékpáros barát” arculatot lehet a kistérségnek tulajdonítani. Terepbejárásunk során csak Tápiószecső településen találkoztunk tudatosan kiépített kerékpárúttal, pedig a helyi adottságok csillagtúrák kialakításra is alkalmasak, különös tekintettel a kistérségben található látnivalókra, amelyek az ilyen jellegű túrák esetében, az érdeklődést fenntartják. Természetesen ezzel nem zárható ki nagyobb térségi kerékpárutakhoz való csatlakozás. Sőt kívánatos lehet nagy rendszerbe való bekapcsolódás, amelyre tervekbe foglalt törekvések már vannak a megyében. A megyei fejlesztési tervek között szerepel egy Vácról induló, Nagykátán keresztül vezető, Tiszakécskéig megépítendő kerékpárút. A kerékpárutak kiépítésénél a kerékpárral közlekedőnek „teljes komfortot” kell biztosítani. A panziók és egyéb szálláshelyek alkalmasak kell legyenek a kerékpárok éjszakai és nappali tárolására, amely rendszerint fedett és zárható udvaron valósulhat meg. A jelenlegi helyzet elemzésekor láthatjuk, hogy még a Duna menti, nemzetközi jelentőségű kerékpárút sem felel meg a minimális elvárásoknak. Természetjárás: Környezettudatos, a természeti értékeket nem a hagyományos módon kihasználó, hanem azokat megismerő és védő turisztikai tevékenység, amelynek részét képezi a térség nyújtotta egyedi természeti jelenségek (madarak, növények) megtekintése. A természetjárás egyrészt szolgálja a helyi lakosság intenzív kikapcsolódását, másrészt kiegészítő programot jelent a vendégeinek. A térségben korábban már említett természetvédelmi területeinek megtekintése programértékű, ahol a dombos terület növeli a túrázás sportértékét. Lovasturizmus Az úgynevezett aktív turizmus egyik meghatározó elemévé válik a lóhoz kapcsolódó kínálat. A hagyományos pusztai lovasbemutatók, fogathajtó és díjugrató versenyek, megtekintése mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a szabadidőt eltöltők lovaglási igényeinek kielégítési formái. A lovas programok skálája a tanfolyamoktól kezdve a rövidebb lovas kirándulásokon keresztül egészen a több napos lovastúrákig terjed. Ezen a területen a vidék különösen gazdag, elsődlegesen az előzetesen bemutatott Kincsem Park révén, valamint a hozzá kapcsolódó Kincsem túra jóvoltából. A Park országos és nemzetközi versenyek színhelyéül is szolgált a közelmúltban, éves szinten 35-40 ezer látogató keresi fel lovaglás céljából. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

48



A Kincsem Parkon kívül csak a Ceglédbercelen található regionális jelentőségű Ruttner Farm kínál lovasturisztikai élményt a közelben. Horgászturizmus: Olyan regionálisan, vagy országosan ismert horgászhelyekre alapul, amelyeken a biztos halhozam, a népszerű (ponty, süllő, harcsa, keszeg, kárász) vagy az egyedi fajták kifogásának lehetősége jelenti a sajátos vonzerőt. A régióban a Alsó- és Felső-Tápió, a Zagyva, az Úri patak , a Farmosi Nádastó, a Tápiógyörgyén található horgásztavak, a Györgyei kastélyparkban található horgásztó ill. az egyéb horgászati lehetőségek sok horgászt vonzanak. A horgászat turisztikailag akkor értékelhető, ha a horgászás szerelmesei vagy a velük együtt utazó családtagok, barátok idegenforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A horgászás helyi jelentőséggel bír. Vadászturizmus: A Tápió-vidéken alföldi jellegű vadászterületek állnak a vadászatot kedvelők rendelkezésére. Vadászható vadfajok: apró vad, nyúl, fácán, fogoly, vadkacsa, vadgerle, őz. Különböző vadászati formákra van lehetőség, pl. lovas kocsis vadászati programok. A régió több mint 700 ezer hektár vadászterülete Magyarország valamennyi vadászható apró és a nagyvadának kilövésére egyaránt lehetőséget kínál. Ehhez jól kapcsolódhat a Tápióvidék. Kulturális és egyéb programok, történések: A települések, felismerve a kultúrának a helyi közösség fejlesztésében játszott szerepét egyre nagyobb számban és egyre szélesebb tartalmi spektrumban rendeznek különböző kulturális eseményeket. A kulturális rendezvények az önkifejezés fontos eszközévé váltak. A milleniumi ünnepségek nagyban hozzájárultak a kulturális események és ünnepek megújulásához. A térségben a rendezvények többsége helyi, vagy regionális jelentőségű, így turisztikai szempontból alacsony vonzerővel rendelkezik. Kulturális programok: Nagykáta, mint a Tápió-vidék domináns települése, számos évente megrendezésre kerülő eseményt kínál, amelyek alapvetően helyi, kisrégiós jelentőségű, egynapos rendezvények: • •

A bicskei csata emlékére tartott csata jelenetek és felvonulások, Helyi Honvédtüzér Hagyományörző csapat felvonulása,

Regionális jelentőségű rendezvény: •

Tápió-vidéki Történelmi Jelmezverseny, regionális jelentőségű esemény

Országos – nemzetközi jelentőségű, többnapos rendezvény: • Nemzetközi néptánctalálkozó. (Menettánc felvonulás és szabadtéri gála) Tápiószentmártonban pünkösdi borfesztivált tartanak, borlovag avatással, néptánc gálával, utcabállal és tűzijátékkal. Az őszi szüreti mulatságot felvonulás indítja, és bállal fejeződik be. November elején a Márton Napok során ünnepi rendezvényeket tartanak, amelyek fő helyszíne a sportcsarnok. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

49



Tápiógyörgyén májusban majálist, júliusban búcsút tartanak, amelyek helyi jelentőséggel bíró egynapos ill. hétvégi rendezvények. Bényén, januárban Vince napi borversenyt tartanak, augusztusban Pónifogathajtó versenyt szerveznek, míg a falu napján, szeptemberben, a szüreti felvonulás vonz helyi látogatókat, illetve korlátozott térségi érdeklődést. Tápiószelén a május végén vagy június elején tartott Blaskovich napok rendezvénysorozat térségi vonzáskörzetű, de egyike a kevés kulturális helyi rendezvényeknek a kistérségben. Tápióbicskén minden év április 4-én az 1848-48-es forradalom és szabadságharc tápióbicskei ütközete emlékére zsemleosztást tartanak. Ez a hagyomány 1867 óta él, a fiatal korosztályokat emlékezteti a régi idők harci sikereire és kudarcaira. Az emlékhelyeknél koszorúzásokkal, ünnepségekkel és fáklyás felvonulásokkal elevenítik fel a történelmi emlékeket. A Hidi csata megörökítése országos vonzáskörzetű, de egynapos program. A falu napján augusztusban gyermekműsorok, és vízparti parti várja a szórakozni vágyó helyieket. Sülysápon községi majális, hagyományőrző búcsú és Kisboldogasszony napi búcsú jelentik a helyi ünnepeket és eseményeket. Káván minden májusban országos jelentőségű sportversenyt szerveznek a fiataloknak, júniusban 2 napos falunapi verseny, míg októberben szüreti felvonulás alkotja az éves kalendáriumot, amelyek alapvetően hagyományőrző programok, térségi vonzáskörzettel.


50



Az alábbi eseménynaptárban összefoglaljuk a települések eseményeit: Hónap

Település

Esemény

Jelentőség

Január Február

Bénye Tápiószele Kóka Tápióbicske Szentmártonkáta Kóka Tápiszele Tápiószele Nagykáta Tápióbicske Tápióbicske Tápióbicske Tápióbicske Kóka

Vince-napi borverseny Téli országos gyalogtúra Iparosbál Megemlékezés a Nemzeti Ünnepről Nemzeti Ünnep Vadászbál Kincsem gyalogtúra Nyílt kerékpáros emléktúra Tavaszi hadjárat megemlékezés Tápióbicskei csatára emlékezés Futóverseny csata tiszteletére, gyermekeknek Húsvéti Szentháromnap Buzaszentelő Falunapok (borfesztivál, sport versenyek, 48/49) Kerékpáros emléktúra Holdvilágtúra Természetvédelmi napok a Tápió-vidéken Majális, bográcsos főzőverseny Majális Majális Majális Pünkösdi Borfesztivál Majális Nemzetközi Nyugdíjas Béketalálkozó Blaskovich Napok (05. 23-06. 01) Pünkösdi Borfesztivál Falunap Szent Iván éji országos éjszakai túra Falunap Búcsú Falunap Ignác napi búcsú Pónifogathajtó verseny Kátai Tánctalálkozó Lovasturizmus Nemzetközi Útvonal Falunap Kisboldogasszonyi Búcsú Szüreti bál Falunap Szüreti Mulatság Búcsú Falunap Kultúrális örökség napok Megemlékezés az aradi vértanúkról Szüreti felvonulás Búcsú Márton-napok Katalin és Erzsébet bál Luca napi, karácsonyi játszóház, évadzáró néptáncműsor

Helyi Országos Helyi Helyi Helyi Helyi Regionális Helyi Regionális Regionális helyi helyi

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október November

December

Tápiószele Tápiszele Farmos Kóka Káva Sülysáp Tápiógyörgye Tápiószentmárton Tápiószele Tápiószele Tápiószele Tápiószentmárton Káva Tápószele Pánd Tápiógyörgye Úri Mende Bénye Nagykáta Sülysáp Tápióbicske Sülysáp Úri Bénye Tápiószentmárton Káva Szentmártonkáta Táiózele Tápióbicske Káva Úri Tápiószentmárton Kóka Kóka

Egyéb rendezvények: Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

51


Regonális Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Regionális Helyi Nemzetközi Regionális Helyi Helyi Országos Helyi Helyi Helyi Helyi Regionális Nemzetközi Nemzetközi Helyi Helyi Helyi Helyi Regionális Helyi Helyi Regionális Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi


A gyermekek célcsoportja, tehát a gyermekkel érkező családok megcélzása kiemelt feladat minden kistérség számára. A jelenlegi gyakorlat és tapasztalatok azt mutatják, hogy a vidékre érkezvén a gyermekek kevésszámú a színvonalas program. Ennek a kiküszöbölésére a Tápióvidéken is találunk kezdeményezéseket, amelyeknek a körét további bővítésre javasoljuk. Úriban Mikka-Makka játszóház működik. Bényén a Póni Fogathajtó Egyesület kínál a gyerekeknek élményekben gazdag programokat. A bicskei csata emlékére megrendezett ünnepségeken Tápióbicskén a gyerekek játsszák el a csata jeleneteit. Gasztronómia és borkultúra A magyar konyha és a borászat nemzetközi hírnevének köszönhetően önálló vonzerőként is megjelenik az ország turisztikai kínálatában. A magyarországi mesterszakácsok, cukrászok és borászok termékeinek nemzetközi versenyeken való sikeres megmérettetése is hozzájárul a helyi gasztronómiai specialitások után érdeklődő turisták nagy számú érkezéséhez. A magyarországi turisztikai szakma 1999-et a „Bor és a gasztronómia” évének nyilvánította, amely jól reprezentálta a két termék komplex értékesítésének ésszerűségét és szükségességét. A korábbi éveket jellemző szűk ajánlatot mára felváltotta a 22 borvidékünk teljes kínálata, ami több mint 500 féle borral való megismerkedést jelenthet. A régió területe nem tartozik az ismert borvidékek közé, Bénye a Kunsági borvidéken belül a monori alkörzethez tartozik, továbbá. Kóka pincészetének vannak esélyei a turizmus fejlesztése terén. A kékfrankos, a cserszegi fűszeres és a chardonnay típusú szőlők és belőlük készített borok a legjellemzőbbek a régióban. Fejlődött a borfogyasztás és értékesítés kultúrája is. A térségben néhány borfesztivál és bemutató is színesíti a vendégek programját. Nemzetközileg elismert éttermet nem találtunk a kínálatban, a kisvendéglők étlapjai a hagyományos, de mégsem a tájjellegű ételeket és italokat tartalmazzák. Falusi turizmus A falvak magánhasználatú lakóingatlanjainak idegenforgalmi célú hasznosítása párosul a természeti környezet, a falusi élet értékeinek felmutatásával, egyedi vendéglátással. A falusi turizmus olyan közösségi alkotás, amelyben a kihasználatlan, sok esetben értéktelennek tűnő erőforrások feltárása, piacképessé tétele, értékesítése a helyi társadalom összefogásával valósul meg. Napjainkra a falusi turizmus nem pusztán a falusi életmódot, mint vonzerőt jelenti, hanem számos szakterületre kiterjedő, pozitív hatásai miatt elfogadott vidékfejlesztési módszerré és egyben gyakorlattá nőtte ki magát. A ’80-as évek végét jellemző egyedi, elszórt helyi kezdeményezések mára kistérségi regionális együttműködésekké formálódva, egymást is segítve fejlődnek. A falusi turizmus fejlődésének egyik legmarkánsabb jelzője a minőségi megerősödés. Az országos szövetség által kidolgozott, európai normákon nyugvó szálláshely minősítési rendszer, a kínálat kvalitatív standardizálását teremtette meg. Dél-Pest megye térsége alkalmas arra, hogy a falusi turizmus normáinak és elvárásainak megfelelő vendéglátást nyújtson. A falusias környezetben lévő települések a környezetváltozásra vágyó budapesti lakosság számára is lehetőséget kínálnak a turizmus ezen formájában való részvételre, ugyanakkor megjegyezzük, hogy a kistérség települései ugyan méretüknél fogva falusias jellegűek, azonban életmódjukban nem azok. A falusi turizmusba való bekapcsolódásukra és a falusi turizmus meghonosítására szűk lehetőségek kínálkoznak jelenleg. Egészségturizmus Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

52



A régió turizmusának kiemelkedő jelentőségű értéke a termálvízkincs, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésre alkalmas (pl. csontrendszer, mozgásszervi, emésztőszervi, nőgyógyászati, hurutos, idegrendszeri, pajzsmirigy, légzőrendszeri betegségek, fogbántalmak kezelése). A Térség három településén található olyan strandfürdő, amelyek termálvízzel rendelkezik. Ezek közül kettő magas hőfokú termálvíz. A fürdők jelenlegi állapotukban, illetve az ott nyújtott szolgáltatásokban nem alkalmasak arra, hogy az egészségturizmus keresletét kielégítsék. A jelenlegi helyzetben a strandolás tehát a szabadidős fürdőzés kínálatának részei. A Nagykátán található vizet gyógyvízzé minősítették, ami a jövőt illetően új lehetőséget kínál a fejlesztés területén. Itt található strandfürdő kifejezetten jó állapotban van, bár szolgáltatási skálája ma még nagyon szűkös. A jövőben komoly eséllyel pályázhat arra, hogy részt vegyen a Budapest körül kialakuló termálgyűrűben. A termálgyűrű ma még csak javaslat, elképzelés formájában létezik, de meggyőződésünk, hogy létre jön a közeljövőben. Tápiószentmárton fürdője, technikailag elavult, csak idényszerű működtetésre alkalmas. Ebben az állapotában a turisztikai piacon nem lehet tényező. Tápiógyörgye strandfürdője alacsony hőfokú termálvízzel ellátott. Az egészségturizmusban való részesedés megszerzésében nem látszik esélyesnek, még fejlesztés esetén sem. A Térség egyedülálló érdekessége és az egészségturizmus kínálatának unikuma lehet az ún. Attila dombhoz kötött „természeti erő vagy energia” Tápiószentmártonban (Kincsem Park). A park gyógyító erejéről, illetve hatásáról hivatalos szakvélemény nem áll rendelkezésünkre, ugyanakkor a tavalyi és idei több tízezres látogatói létszám jelzi, hogy a domb pszichés elfogadottsága egyre növekszik, bár marketing szempontú kidolgozottsága egyelőre csak kezdeti stádiumban van. Mindössze néhány faasztal és pad nyújt pihenési lehetőséget, parkolója nem betonozott, tájékoztató tábla nem ad színvonalas tájékoztatást, szóróanyagokat nem találtunk.


53



1.3.3 Kínálat A szálláshelyek mennyisége és minősége meghatározó szerepet játszik abban, hogy a turisztikai alapkínálat a piacon milyen hatékonysággal értékesíthető. Ezért a szálláshelyek kínálatát több szempontból is elemezni kívánjuk: • Jelenlegi ágy- és szobakapacitás, és ennek fejlődése az elmúlt években • A szálláshelykínálat színvonala, összetétele • Kapacitáskihasználtság az egyes szálláshely-kategóriákban (A Kincsem Park nem szerepel a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásában, bár 48 szobával rendelkezik, és panzió besorolása van.) 1.3.3.1 Kereskedelmi szálláshelyek száma

1999

Szállodák 0

Panziók 3

Kempingek 1

2000

0

3

1

2001

0

3

1

Forrás: KSH

1.3.3.2 Magánszálláshelyi vendéglátók száma

1999

Falusi szállásadás 1

Fizetővendéglátás 3

2000

1

4

2001

2

3

Forrás: KSH

1.3.3.3 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása

Szállodák

Panziók

Kempingek

1999

Szoba –

ágy –

szoba 14

Ágy 29

szoba –

férőhely 150

2000

–

–

14

29

–

150

2001

–

–

14

32

–

150

Forrás: KSH


54



1.3.3.4 Magánszálláshelyek kapacitása

Falusi szállásadás

Fizető vendéglátás

Magánszálláshelyek összesen

1999

Szoba 1

ágy 2

férőhely 2

szoba 6

ágy 12

férőhely 12

szoba 7

ágy 14

férőhely 14

2000

1

2

2

8

16

16

9

18

18

2001

4

12

12

6

12

12

10

24

24

Forrás: KSH

A kistérség rendkívül szűkös kereskedelmi szálláshelyi kapacitása a középső és déli részen fekvő településeken található. A kistérség panziói a legkisebb kapacitású kereskedelmi szálláshelyek közé tartoznak. A panziók és a kemping kapacitása 1999 és 2001 között gyakorlatilag nem változott. A kistérség magánszálláshelyi kapacitása a vizsgált három évben összességében növekedett, amit a falusi szállásadók szoba- és ágyszámának emelkedése okozott. A magánszállásadói tevékenység azonban továbbra sem jelentős a kistérségben. 1.3.3.5 Szálláshelyek a kistérségben, 2001. július Név – Település Tápiószentmárton Tóalmás Tápiógyörgye Nagykáta Nagykáta

Mende

Kapacitás 5 szoba, 10 férőhely 4 szoba 9 férőhely 150 férőhely 5 szoba 13 férőhely 6 szoba 12 ágy 12 férőhely 4 szoba 12 ágy 12 férőhely

Forrás: KSH


55


kategória panzió (ker. száll. hely) panzió (ker. száll. hely) kemping (ker. száll. hely) panzió (ker. száll. hely) fizető vendéglátás

falusi szálláshely


1.3.4 Egyéb turisztikai szuprastruktúra • Településkép A kistérség képét meghatározó emblematikus épületeket nem találtunk. A térség hangulatát talán leginkább a tápiószentmártoni Kincsem Park adja vissza, amely összefoglalja a térség lehetőségeit és adottságait. A települések látvány értékét nem növelik a rendezetlen portálok és udvarok, a szilárd burkolat nélküli utak. Kevés a régi lakóépület, amely megőrizte eredeti küllemét. Az új épületek jellemzően a mindenhol megtalálható külsővel kerültek megépítésre. Látható, hogy a települések többsége központ kialakításra törekszik, de az adottságok, a település szerkezetek, nem támogatják ezeket az erőfeszítéseket. A településeken a közterületek, parkok tisztasága megfelelő, a házak jó állapotban vannak. • Közlekedési feltételek A 4. számú nagy forgalmú országos főútvonal gyors megközelíthetőséget biztosít, amelyet a 31-es út jól egészít ki. Ugyanakkor ami előny, az hátrány is: a nagy átmenő forgalmat okozó útvonalak áthaladnak a községeken és falvakon. A településeket menetrendszerinti buszközlekedés köti össze. A már említett vasút is összekapcsol nyolc települést. Taxi szolgáltatás nincs. • Kereskedelmi ellátottság A kiskereskedelmi üzlethálózat a térségben kielégítő. Ezen a területen nem látszik fejlesztési igény. Nagyobb bevásárlóközpontok természetesen nincsenek. • Meglévő vendéginformációs rendszerek A kistérségbe érkezők jól kitáblázott utak mentén érhetik el a településeket, ahol azonban már kevés útbaigazító jelzést lel fel az ember. Turisztikai táblarendszer egyáltalán nincs. A térségnek jelenleg nincs önálló Tourinform irodája, de ennek megnyitása szerepel a megyei fejlesztési tervek között.

13

A Lovaspark továbbfejlesztése alatt a tulajdonos által megadott terveket értjük 56 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



1.4 Jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetése Ebben a fejezetben bemutatjuk a Térségben fellelhető turisztikai jellegű vagy azzal összefüggésbe hozható beruházási elképzeléseket. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fejlesztési elképzeléseket településenként. Bénye Dolinában szabadidő eltöltésére: forrás ismételt feltárása, patakmeder rendezése, tó újraélesztése, sportpálya korszerűsítése, játszótér kialakítása Farmos Természettudományi Múzeum kialakítása a Matolcsy kúriaban Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Gyógyfürdő és környékének továbbfejlesztése Pánd, Sülysáp Sötér kastély hasznosítása, helytörténeti kiállítás épületének rekonstrukciója Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske Erdei iskola kialakítása Tápiógyörgye, Strandfürdő fejlesztése, szálláshely bővítése, természetvédelmi területek kitáblázása Tápióság, Tápiószecső Tájház beindítása Tápiószentmárton Öko-oktatási központ felépítése, Fürdő téliesítése, Kincsem Park tovább fejlesztéséhez kapcsolódó projektek Tápiószele, Arborétum kialakítása, teniszpálya építése és a szálláskapacitás növelése bungalow-k építésével. Úri „kiránduló erdő” kialakítása A fejlesztési elképzelések között a térségen áthaladó kerékpárút megépítését, lényegében mindegyik önkormányzat megemlítette. Azzal a kitétellel, hogy a Térséget a Tisza tóval össze kellene kötni. A Budapesthez közel fekvők hangsúlyozták a 31.-es úttól elkülönített vonalvezetés szükségességét. Több település rendelkezik elképzelésekkel lovas útvonal kialakítására, de ennél konkrétabb terveket nem találtunk. A Tápió vidék turizmusának fejlesztéséhez legjelentősebb beruházási elképzelések: -

Öko-oktatási központ létrehozása

-

Gyógyfürdő továbbfejlesztése Nagykátán

-

Kincsem Park továbbfejlesztése


57



A Gyógyfürdő fejlesztési terveinek főbb elemei Nagykátán: • Fedett medencés, egész évben működő gyógyfürdő felépítése. • Strandfürdő bővítése élményelemekkel. • Szórakoztató-szabadidő központ kialakítása (sport és rendezvények megtartása számára). • Panzió (50 ágy férőhellyel). • Kemping (500 férőhellyel). • 3 csillagos kategóriájú szálloda (120-150 ággyal). • Szabadtéri színpad. • Mesterséges tó kialakítása. A Kincsem Park fejlesztésének főbb program pontjai:13 1, Attila palotájának felépítése: • Népvándorlási tábor (szkíta-hun-magyar jurták, sátrak, tábori felszerelések, kellékek), • Attila udvara (panoptikum), • Árpád kori lakógödrök. 2, Néprajzi jellegű létesítmények: • Tápió-vidéki házak (hagyományos paraszti eszközök megjelenítéssel), • Tápió-vidéki települések közös bemutatója, • Alföldi őshonos növényzet és állatvilág bemutatója.

bemutatása,

interaktív

3, Kapcsolódó elemek: • Árpád-kori kápolna, • Szabadtéri színpad, • Nyugdíjasház, • Fogyatékosok háza, • Terménytárolók, • Őshonos állatokra épített (bio) húsüzem, • Mezőgazdasági feldolgozó üzem.

Öko-oktatási központ létrehozása A Tápió Közalapítvány célja a Tápió-vidék természeti értékeinek kutatása és megőrzése, a térségre jellemző élőhelyek hosszú távú védelme érdekében a fenntartható fejlesztés lehetőségeinek feltárása, valamint a természetvédelmi ismeretterjesztés és bemutatás. A Boros Ádám névre keresztelt Természetvédelmi Központ, a hozzá kapcsolódó tanösvénnyel együtt, a régió oktató bázisa lesz.


58



1.5 Marketingtevékenység A térségben annak ellenére beszélhetünk turisztikai marketing tevékenységről, hogy a turizmusban csak szórványosan és igen kis számban működnek szolgáltatók. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a promóció, a reklámtevékenység, a turisztikai jellegűnek tekinthető hírverés több lépéssel megelőzi a turizmus állapotát, a kielégítésre váró kereslet, tájékoztatási, információs szükségletét. A Tápiómenti Területfejlesztési Társulat által készített kiadványok - melyeknek témája elsődlegesen a természetvédelem alatt álló terület értékeinek bemutatása, értékei iránti érdeklődés, tehát a potenciális kereslet felkeltése - igényes, szép kivitelezésű és szakmailag kritikán felül álló anyagok. Ugyanakkor a prospektusok terjesztése szervezetlen formában történik, a célközönség eléréséről nincsenek információk. Arculatalakítás: A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás kiadványain megjelenik a Tápió-vidék jelképe. Ugyanakkor e jelképett a térség vállalkozói és más szervezetei által kibocsátott reklámanyagokon nem fedeztük fel. A „Tápió természetesen” jelmondatra a választ, illetve az indokot az állat és növényi ritkaságok fényképe adja. Ezen túl az indokláshoz több érvet is fel kell hozni, ha nagyobb, szélesebb kört akarnak megszólítani. Probléma lehet, hogy ez más helyen és régebb óta használt megszólítás. A kiküldött kérdőívben hat kérdés volt marketing jellegű. Ezek a kérdések a jelenlegi vendégkörre, a jövőben megnyerhető vendégkörre, a marketing tevékenységre, a konkrét aktivitás eredményeire (pl. kiadványok stb.), a versenytársak megjelölésére és a lehetséges megkülönböztető kínálati elemek meglétére vonatkozott. A jelenlegi vendégkörre alapvetően az alábbi megállapítások jellemzők: - A fővárosból érkezők, akik a zaj elől, és a környezetszennyezés elől menekülni akarnak. Minden korosztály és réteg a vendégkör része. - A horgászatot, vadászatot, kirándulást, természetjárást kedvelők. Ez lényegében az előző szegmens esetleg nagyobb földrajzi kiterjesztéssel, vagy a Fővárosra való korlátozás nélkül. Az életkort illetően, vegyes képet mutat a válaszok rendeződése. - A falusi turizmust kedvelők is jelen vannak, bár ez a réteg sem az interjúk során nem került látómezőbe, sem a statisztikák nem bizonyítják. - A külföldiek elsősorban Tápiószentmártonban lelhetők fel, de Nagykátán a gyógyvíznek köszönhetően szintén felbukkannak. Többnyire középkorúak, fél napig tartózkodnak a helyszínen, nem a termálvízhez ragaszkodó, kialakult vendégkörről van szó. A jövőbeli vendégkör lényegében azonos a jelenlegivel. A vendégkör meghatározás nyilván saját és alkalmilag szerzett tapasztalaton alapul. Ez kevés lesz a jövőben, ahhoz, hogy célzott marketing tevékenységet folytassanak. A marketing tevékenységre jellemző a „marketing kiadványok mindenkinek” készítése és terjesztése, a hely nevezetességeit ábrázoló képeslapok készítése, bemutató kiadványok készítése, terjesztése. Tájékoztató füzetek, szórólapok előállítása. De van már olyan település is, amely interneten próbálkozik a potenciális látogató tájékoztatásával. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

59



A marketingtevékenység kezdeti időszakára jellemző a „csináljunk valamit!”. Esetünkben is erről van szó. A pozitív része, hogy érzik a szükségességét, de hatékonysága ugyanakkor meglehetősen alacsony. Ha nincs mit eladni, nem érdemes a piacra kimenni. Versenytársnak a közeli települések egyikét jelölték meg, illetve a megkérdezettnél nagyobb települések között egyedül Nagykáta került említésre, elsősorban strandjával együtt. Az egymástól való megkülönböztetésre vonatkozott ugyan kérdés, de a valóságban nem az az elsődleges, hogy a települések miben különböznek egymástól, hanem, hogy a térség miben különbözik a többi hasonló turisztikai terméktípust kínáló célhelyektől. Másodlagosan ugyan fontossá válhat az ilyen jellegű megkülönböztetés akkor, ha a látogató már ezt a térséget választotta. A fekvésből (domborzati viszonyok) eredő különbségeken túl, említésre került a népi hagyományok fenntartása és a „pincekultusz”. A marketing tevékenységet településenként vizsgálva már árnyaltabb képet kapunk. Nagykáta, Tápiószentmárton és Tápióbicske önkormányzata készített a település (és környezete) értékeiről prospektust, képeslapot. A többi település - indokoltan – nem foglalkozott ezzel. A jövőben sem látszik ésszerűnek, hogy az egyes önkormányzatok külön-külön vállalkozzanak. A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás lehet az a szervezet, amely összefogja a térség szereplőinek marketing erőfeszítéseit, és megtervezetten próbálja ismertté tenni a Tápióvidék turisztikai piacon eladható értékeit. A Térségben a marketing tevékenység elsődleges feladata, a termék (-ek) előállítása.


60



1.6 Szervezeti és finanszírozási háttér vizsgálata Vizsgálataink során nem okozott meglepetést az, hogy a térség településeinek szervezetében nincs meg a turizmus funkciójának önálló képviselete. A jelenlegi helyzet a jövő esélyeinek megítélése alapján sem indokolt. Ez nem jelenti azt, hogy a turizmus fejlesztésére való törekvésből származó feladatok nem igényelnének ilyen funkciót. Legfeljebb nem települési szinten, hanem Térségi szintű, de megfelelő kompetenciával rendelkező turizmusmenedzser pozíciót kell megalkotni és létrehozni. Úgy véljük, hogy azok a tervek, amelyek szerint a térség egyetlen városában és központjában Tourinform iroda kerül felállításra a közeljövőben, jó alkalmat nyújt a turizmusfejlesztést szolgáló hálózat kialakítására. Tisztázni kell az iroda szerepét és viszonyát egy esetleges menedzseri pozícióval. A kettő szereposztása, szerepvállalása eltérő, de szorosan összefüggő, különösen a kezdeti időszakban. Mindenesetre a helyzet a jelenlegihez képest lényegesen megváltozik az Iroda esetleges megnyitásával. Az önkormányzatok aktivizálódása ezen a területen a felkészülés részévé kell, hogy váljon! Olyan kooperációra van szükség, amelyben a tagok egyenjogúak és a finanszírozás hosszabb távra is biztosított lesz. Az együttműködésbe be kell vonni azt a ma még csekély számú vállalkozót, aki már ma is a turizmusból szerzi jövedelmét vagy annak egy részét. Az intézményes kooperáció szervezője Nagykáta önkormányzata kell, hogy legyen. A Térségben vannak civil szerveződések, amelyek már ma is szerepet vállalnak, abban a munkában, amely hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez. Ilyen a Tápiómente Turisztikai Egyesület, mely jelenleg is termékként szervezik a Kincsem túrát. A Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány nem csak a természeti értékek védelme érdekében munkálkodik, hanem azok ismertté tételén is. Sok településen megtalálhatók a nyugdíjas klubok, baráti körök. Fontos szereplői lehetnek a turizmus egy-egy szeletének fejlesztésében a működő vadásztársaság (ok), a horgász egyesületek, Bénye-Gomba hegyközség és a Tápiószelei Természetbarát Klub.


61



1.7 SWOT-analízis VONZERŐK ERŐSSÉGEK Természetvédelmi körzet növényvilága, ritkaságai Természetvédelmi terület madárvilága, ritkaságai Kincsem Lovaspark14/Tápiószentmárton Attila domb/Tápiószentmárton Blaskovich Múzeum Lovaglási lehetőségek Nagyszámú horgásztó

GYENGESÉGEK „Motivációszegénység” Építészeti emlékek kevés száma, állapota, hasznosítása Alacsony rádiuszú és kevés vonzástényező Sok kis rendezvény, azonos időszakban Blaskovich Múzeum kert és a hozzáépítés állapota Tápiószentmártoni strand állapota Gasztronómia turisztikai értékeinek fejletlensége

Vadállomány, vadászati lehetőségek Termál- és gyógyvíz előfordulások térségben Élő hagyományok Nagyszámú esemény, rendezvény Gyerekprogramok, játszóház 1848-49 hagyományok Görgey kastély

SZÁLLÁSHELYEK ERŐSSÉGEK Kincsem Park szállás lehetősége Tápiószentmártonban és a Hotel Saldona Tápiószelén

GYENGESÉGEK Falusi, magánszobakiadás alacsony száma, fejletlensége Alacsony átlagos tartózkodási idő

14

A Lovaspark alatt az összes létrehozott látnivalót értjük 62 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



EGYÉB KÍNÁLATI ELEMEK ERŐSSÉGEK Kedvező földrajzi fekvés, Térségen áthaladó vasútvonal

GYENGESÉGEK Arculatnélküliség, Szemét, hulladékfeldolgozás

Helsinki folyosó

A régió egésze, mint turisztikai desztináció ismeretlensége, gyenge térségi üzenete A kistérség településein hiányzik a szennyvízcsatorna Nincs kerékpárúthálózat, kerékpáros infrastruktúra kiépítettsége Turisztikai információs rendszer hiánya Gasztronómia jellegtelen Neves vendéglő hiánya

Nincs környezetet terhelő gazdasági tevékenység Infrastruktúra elemeinek többsége kiépített

KERESLET GYENGESÉGEK

ERŐSSÉGEK

Legfeljebb kisszámú és napi látogató Alacsony költés Térségből érkező látogató

FEJLESZTÉSEK ERŐSSÉGEK Önkormányzati törekvések a turizmus fejlesztésére Vannak a privátszférában turisztikai fejlesztési törekvések15 Speciális fejlesztési potenciál a térségben Ökoturizmus fejlesztés/Térségi Társulás Ökológiai oktatási központ létesítése

GYENGESÉGEK Térségre vonatkozó turisztikai fejlesztési átfogó stratégia, program hiánya Kistérségi együttműködésen alapuló cselekvések hiányoznak Gyenge tőkeerővel rendelkező vállalkozások Szűkös költségvetésű önkormányzatok A magán és a közszféra együttműködése kialakulatlan Vállalkozások együttműködési hajlandóságának gyengesége Fejlesztésben érdektelen lakosság, sok településen

15

Kincsem Park továbbfejlesztése, Saldona turisztikai kínálatának fejlesztése 63 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



ÖNKORMÁNYZAT SZEREPVÁLLALÁSA ERŐSSÉGEK Települések térségi összefogásának a turizmus fejlesztése iránti elkötelezettsége Turizmusfejlesztési stratégia elkészítése felé tett lépések

GYENGESÉGEK Turisztikai marketing gyengesége A turizmusnak, mint funkciónak a helye a térségben kialakulatlan. Önkormányzati szerepvállalás módja tisztázatlan

SZERVEZET ERŐSSÉGEK Elkötelezett civil szervezetek16 Tápiómenti Területfejlesztési Társulás

GYENGESÉGEK Szervezeti háttér gyengesége Célcsoportok szerinti termékfejlesztés hiánya A turizmus iránti alacsonyfokú érdeklődés Általános információhiány Hiányos statisztikai adatgyűjtés

EGYEBEK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Térségi egyedi adottságai

Vendéglátás, vendégfogadás tapasztalatainak hiánya Marketing ismeretek Összehangolatlanság

Budapest, mint elsődleges küldőpiac

16

Tápiói Turisztikai Egyesület, Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány, 64 Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15



LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK VESZÉLYEK

LEHETŐSÉGEK A turizmus fejlesztésére megvan a „politikai” akarat Az országos és Európai Uniós vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése Kapcsolódás a regionális fejlesztési programokhoz A turizmus u.n. szelíd formáinak fejlesztésére vannak határozott elképzelések Régión belüli termékfejlesztési szövetség kialakítása Erősödik a belföldi turizmus

A második és harmadik utazások számának növekedése A motivációk változásával a hangsúly a speciális, egyedi termékekre helyeződik Növekszik az érdeklődés a főváros körüli, eddig felfedezetlen vonzerők iránt A kereslet eltolódása az aktív pihenés (kerékpározás, lovaglás, falusi üdülések) és tematikus parkok felé Termálfürdők fejlesztésével a térség bekapcsolása az egészségturizmusban A természeti környezet minősége, az érintetlen természet vonzereje növekedik Erősödik a preventív, egészségtudatos üdülések aránya Erősödik a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet Térségi identitás kialakulása


Fejlesztésekhez szükséges támogatás elmarad A fejlesztéshez szükséges települési összefogás nem jön létre Túlkínálat lehet egyes piacrészeken A főnyaralások helyszíne egyre inkább a távoli desztinációk irányába tolódik el A kerékpárutak fejlesztése nem indul el Egyes területeken a ki- és betelepülések következtében jelentősen csökken az életszínvonal Növekvő feketegazdaság Romló közbiztonság Környezet terhelés növekedése, és minőségének romlása A szükséges képzettség nem biztosítható

Térségi identitás kialakulásának elmaradása

65



2. Kistérség turisztikai jövőképe, stratégiai céljai és programjai, konkrét projektek

2.1 Jövőkép A jövőkép kialakításához a helyzetelemző rész, különösképpen az azt összefoglaló SWOT analízis adja az alapot. A jövőképben kerül megfogalmazásra a térség turisztikai pozícionálása. Választ keresünk tehát arra a kérdésre, hogy milyen piaci pozíciót kellene elfoglalnia Tápió-vidéknek hosszabb távlatban. A jövőképről általában Jövőképen azoknak a céloknak és törekvéseknek az összességét értjük, amelyek mentén kirajzolódik Tápiómenti Területfejlesztési Társulat által lehatárolt térségnek 10-20 év távlatában kívánatosnak tartott turisztikai célállapota. A jövőképet többféle formában is meg lehet fogalmazni, például a célok és törekvések meghatározásával vagy a kívánt jövőbeli célállapot leírásával. A jövőkép megfogalmazásának célja, hogy a fejlesztésben érdekeltek a hosszú távú jövőkép eléréséhez való hozzájárulás szempontjából ítélhessék meg a rövid és középtávú feladatokat, s ennek megfelelően alakuljanak a fejlesztési prioritások. A célok csak ilyen határozott, következetes fejlesztéssel érhetők el. Ha az erők szétforgácsolódnak, kisebb és lassúbb piaci siker várható. Ugyanakkor a jövőkép világos megfogalmazása erősíti a térség identitását, ha azzal a helyi társadalom széles rétegei azonosulni tudnak, külső csoportok, kívülállók felé pedig erős imázshordozó. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívekben rákérdeztünk arra, hogy a polgármesterek milyen jövőbeni célt jelölnek meg a turizmus számára a településeken. A válaszadás függött attól, hogy egyáltalán esélyesnek ítélik-e a turizmust, mint tevékenységet a saját teleülésükön, így természetesen nem mindenki töltötte ki ezt a helyet. Vannak olyan települések is, amelyek turizmusfejlesztésben gondolkoznak, de mégsem jelölték meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket.


66



Bénye

Farmos Káva, Kóka, Mende, Nagykáta,

-

Lakosság tudatos szemléletváltásra nevelés Célirányos önkormányzati pályázati munka Vállalkozó rábírása a szükséges szolgáltatások kialakítására és működtetésére

-

Térségi összefogás, hogy jövőben turisztikai célponttá válhassanak

-

Nagykáta és ezen keresztül a Tápió-vidék dinamikusan fejlődő kistérség lesz a BP-KDv régió szívében. Budapestre érkező turisták program-kiegészítésének célállomása.

Pánd, Sülysáp

Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske

Tápiógyörgye,

Tápióság, Tápiószecső

-

Természeti adottságok kihasználásának érdekben, a magántőke bevonásával és az infrastruktúra megteremtésével (szálláshelyek, vendéglátó üzletek) vonzóbbá tenni a települést.

-

Erdei iskola beindítása, Szálláshely biztosítás Könnyebb elérhetőség Korszerű strand, szállással+camping. Kitáblázott utak a helyi értékek jelölésével Falusi turizmus Kerékpár utak, bekapcsolódás a regionális kerékpárút hálózatba

-

-

Természeti adottságok kihasználásának érdekben, a magántőke bevonásával és az infrastruktúra megteremtésével (szálláshelyek, vendéglátó üzletek) vonzóbbá tenni a települést. Horgászat reklámmal, szálláslehetőséggel és szükséges létesítményekkel elérhetővé tett színhellyel. Lovas turizmus, a meglévő adottság kihasználásával Megfelelő feltételekkel rendelkező kerékpáros turizmus

-

Gyógyturizmus központ kialakítása, termálvíz, „mágneses domb” , Kikapcsolódási lehetőségek

-

Tápiószentmárton Tápiószele, Úri


67




68



3. STRATÉGIAI PROGRAM Ebben a fejezetben kerül megfogalmazásra Tápió-vidék turizmusának megalapozását és fejlesztését szolgáló stratégiai program, amelynek végrehajtásával azok a célok érhetők el, amelyek a jövőképben fogalmazódnak meg. A következő fejezet viszont a stratégiai program megvalósulását szolgáló és a célok megvalósításához vezető operatív program intézkedéseinek rendszerét tartalmazza. A SWOT-elemzés alapozza meg:

• a jövőképet, azt a célállapotot, amelyet a régió a következő egy-másfél évtized során el kíván érni, • a jövőkép elérését segítő hosszú távú (stratégiai) és középtávú célokat (stratégiai programok), valamint • a rövid- és középtávú célkitűzéseket (operatív programok vagy más néven intézkedések). 3.1

Jövőkép

Tápió-vidék turizmusának alapjai: • Természeti adottságokra alapozott és ahhoz kapcsolódó „szelíd” turisztikai termékek, amelyek súlypontjában a fiatalok állnak. • Természetes erőforrásokra épülő egészségturizmus • Hagyományok ápolására épülő ünnepek és kulturális események A térség jövőképével összhangban az alábbi szlogenek létjogosultságát látjuk:

Tápió-vidék: Természetesen a természetbe(n) Tápió-vidék: A megvédett természeti értékek vidéke Az ökoturizmus iskolapéldája Tápió-vidék kistérség olyan turizmust fejlesztett, amely a fejlesztési stratégiájában a természet értékeinek megőrzését prioritásként elfogadta és a fejlesztést szolgáló intézkedések és cselekedeteik is ennek megvalósítását biztosítják. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

69



Aki a sok helyen már fel sem lelhető természetes állapottal, nyugalommal, csönddel a hagyományok tiszteletével akar találkozni, az ide látogat. Aki előnyben részesíti a szemlélődést, a természettől való tanulást a „műizgalommal szemben”, az ebben a térségben tölti el a szabadidejét. A természet szeretetére való nevelés területévé vált a Tápió-vidék. A látogatók jelentős része az iskoláskorúak közül kerül ki. Ők csalják ide a családot rövidebb-hosszabb idejű tartózkodásra. Minden általános iskolás Budapestről és környékéről ide látogat, hogy élvezze a természetben a játékot, megismerje és megbecsülje a természet értékeit. De az ország más területeiről is növekvő számban látogatnak rendszeresen erre a környékre. A természetből erőt meríteni akarók ide jönnek a természetvédelem alatt álló övezet ritkaságait megcsodálni, hosszabb túrák segítik feltöltődésüket. Sok megújulást, gyógyulást kereső találja meg a térség termálvizeit, első sorban Nagykátát, amelynek a gyógyvize fontos versenytényező. Az országhatáron túl is eljutott a híre a Tápiószentmártonban található erőt, energiát sugárzó dombnak. A Kincsem Park a természetes tényezőkből megalkotott „téma park”! A települések ünnepei, megemlékezései, a múlt, a hagyományok ápolása is olyan keretek között kerül megrendezésre, amelyek összhangban vannak a természet közeli arculattal, a környezetmegóvó törekvésekkel. Nem a mindenáron való növekedés, a mindig növekvő résztvevői szám a cél, hanem a bensőség, ragaszkodás a hagyományokhoz, a Tápió-vidék identitás alakulásához, alakításhoz. A következő turisztikai termékek feleltethetők meg a gyerek célcsoportnak: • Mikka-makka játszóház, • Öko-park, • tanösvények, • póni, • csata, • köznemesi életmód-hagyományok megélése (családok). Természetből erőt meríteni, Csak természetkedvelőknek! • Horgászparadicsom: ahol a pecázás szerelmesei kalandként élhetik meg a szenvedélyük beteljesedését. • Minden horgásztó tud valami mást, • Más halak, más körülmények. Lovaglás: • Lipicai ló, amely egyben a hagyományőrzés legjelesebb képviselője és vezérmotívuma lehet. • Lovas barangolás, • Fogathajtás. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

70



Természet ereje: • Megújulás, • Gyógyulás, • Gyógyvíz, • Attila domb. Aktivitás, mozgás: Barangolás, Les: növény, madár, egyéb állat, Kerékpár. Megközelíthetőség: Budapest, de a többi város irányából is, az ide látogatók által használt közlekedési lehetőség jellemzően a vonat, majd a kerékpár és csak harmadik helyet foglalja el a személygépkocsi. A vasúti kapcsolatban, a főközlekedési időben, az óránként áthaladó vonatok biztosítják a kényelmes megközelítést. A térséget elkülönített kerékpárúton lehet megközelíteni Budapest irányából, de Cegléd és a Tisza felől is. Infrastruktúra: Teljessé válik a térség infrastruktúrája, a térségen belül kiépült a településeket összekötő kerékpárutak és a lovas és fogatok úthálózata. A szemét és hulladékgyűjtés és feldolgozás a legfejlettebb környezetvédelmi elvárásoknak megfelel, az újrahasznosítás szintje példaértékű. A szennyvízcsatorna hálózat kiépült és a biológiai tisztításhoz szükséges feltételek is megvalósultak. Turisták fogadására alkalmassá vált a térség. Kis kapacitású fogadók, panziók és magán házak szolgálnak szállásként. Kemping és sátorozásra alkalmas területek alakultak ki. Nagykátán és Tápiószentmártonban nagyobb szálláskapacitás jött létre, amelynek egy része egész évben működőképes. Vendéglátás területén a kirándulók és látogatók által keresett térségben melegkonyhás vendéglátó üzletek vannak, amelyekben magyaros választékot találnak a vendégek. A turistákat által használt útvonalak (gyalogos, kerékpáros, lovas) kitáblázottak. Az Ökocentrum egyben a látogatóközpont funkcióját is ellátja. Nagykátán Tourinform iroda van, de több településen létesült „információs pont”. Kialakultak a turizmus térségi fejlesztésének és hatékony működéséhez szükséges formális együttműködések a köz és a magánszférában és összességében is.


71



3.2 Stratégiai célok és programok A fentiekben megfogalmazott “Jövőkép” elérése érdekében a Térség számára a következő stratégiai célok fogalmazhatók meg: A, Váljanak a Térség természeti adottságai turisztikailag bemutathatóvá, eladhatóvá és a keletkező bevételek a lakosság egy részének a jövedelmében jelenjen meg, segítse a helyi munkahelyteremtést. B, Jelenjen meg a Tápió-vidék a belföldi turisztikai kínálati palettán. C, A tájegységre jellemző természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése. (Környezetvédelem és fenntarthatóság legmesszebb menő biztosítása, elsők az értékek és csak ezt követhetik más hasznok!) D, A turizmus megalapozását és működését támogató szervezeti, finanszírozási és felelősségi rendszer kialakítása, együttműködések megteremtése a kistérségen belül és azon túl. A, Megfogalmazott célkitűzés jelzi, hogy ennek eléréséhez, az első feladat a turizmus alapjainak megteremtése. Ma a turizmusból élő szolgáltatók száma jelentéktelen. A jövedelmezőség szintje alacsony. Az elemzés részben szereplő szállásférőhelyek értékesítése és a vendéglátás csak néhány ember számára jelent munkahelyet és jövedelemforrást, de ez érvényes a többi szolgáltatásra is. Az egyéb szabadidő szolgáltatók a helyi kereslet kielégítésére képesek. Ez a cél a koncentrált termékfejlesztéssel (kevés de egyedi jellegű termékek kialakítása) és a lakosság részvételének (szobakiadás, oktatás) ösztönzésével valósulhat meg. B, Ez a cél sok időt, szakértelmet és természetesen pénzt igényel. Ma, ha a budapestieket megkérdezik, hogy mit tud erről a vidékről, bizony sokan még a fekvését sem tudják pontosan meghatározni, nem hogy legalább egy okot említeni arra, hogy oda látogassanak. Hosszabb távon érhető el, hogy az utazni szándékozók körében jelentős látogatószám által okozott nem csak Budapesten, de az egész országban is ismert legyen és a kirándulók mellett kimutatható számú több napig ott tartózkodó vendég is megjelenjen. C, A fenntarthatónak ítélt fejlődés megvalósítására, ebben a térségben a köz (állam, önkormányzat) erőfeszítésére is szükség lesz, különösen a fejlesztés első lépéseinél. Ebben az időszakban, a turizmusban keletkező jövedelem igen alacsony és nem biztosít elegendő forrást a környezet megóvására. Nagy a kísértés a turizmus tömegszerű fejlesztésére, aminek megállítása erős ellenőrzést és a szabályok szigorú betartatását igényli. A kulturális értékek megőrzése önmagában is nagy feladatot jelent, de az értékteremtés illetve növelés akkor következhet be, ha a turizmusból, származó többletjövedelmekből a köz is arányosan részesedik. Ebben az esetben is ellent kell állni a „mega” törekvéseknek. D, A turizmus profittermelő szféra része, mégis vannak olyan vonásai, amelyek lényegesen különböznek a mikrogazdaság többi részétől. Egyik fontos eltérés, hogy a turizmus sikeres fejlesztésének az állami (önkormányzat) részvétel elengedhetetlen feltétele. Másik jellemző vonás, hogy a turisztikai termék részei mögött különböző tulajdonosok, működtetők állnak. Ezekből következik, hogy a résztvevők legszorosabb együttműködése biztosíthatja csak a turisztikai piacon a sikert. Ennek megvalósítása életképes együttműködések és szervezeti rendszer létét feltételezi. Ennek keretében a sokszínű turisztikai érdekek is érvényre jutnak. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

72



A stratégiai programok a Térség szükségleteit veszik figyelembe, annak erősségeire és fejlesztési potenciáljára építenek. A stratégiai programok mindegyike szolgálja a stratégiai célok megvalósulását. Az előzőek alapján a következő stratégiai programokat javasoljuk a Turizmusfejlesztési Program számára: 1, Komplex kínálat létrehozása tudatos termékfejlesztéssel 2, Marketingtevékenység fejlesztése 3, Munkaerőképzés, oktatás, ismeretfejlesztés 4, Szervezet és intézményfejlesztés

Komplex kínálat létrehozása tudatos termékfejlesztéssel Ez a fejlesztési programpont olyan követelmény, amely az alapja, kiinduló pontja a stratégia megvalósításának. A kiemelt turisztikai desztinációkkal szemben hátrányosabb helyzetű települések és kistérségek kiemelkedésének (talán) az egyetlen eszköze a tudatos turizmusfejlesztés A Tápió-vidék adottságai, amelyeket a feltáró részben sokoldalúan jelenítettük meg, jól körülhatárolható értékekkel rendelkeznek. Ezek a ma érvényes trendeknek megfelelő turisztikai termék előállítására alkalmasak. Ahhoz, hogy a Térség turizmusáról szót ejthessünk, nagy szükség van az adottságok termékké fejlesztésére, mégpedig a pontos pozícionálás alapján. Ez csak tudatos termékfejlesztéssel érhető el. A turizmus fejlődésére jellemző a spontaneitás, ami igaz mind a mai napig. Ennek eredménye, hogy a térségi kínálatban „lyukak” vannak, aminek egyenes következménye, hogy kevés a turista és rövid ideig tartózkodnak itt, mert nem jutnak teljes értékű élményhez. Meghatározható az, hogy a meglévő és fejleszthető, továbbá a létrehozható turisztikai lehetőségek hogyan tehetők komplex kínálattá a térségben. Marketingtevékenység fejlesztése A kínálat létrehozásával párhuzamosan hozzá kell kezdeni az értékesítés felépítéséhez. A térség pozícionálása, üzenetek kialakítása meg kell, hogy feleljen a termékeinek, a létrehozott és eladásra kínált produktumok jellegének, egész pontosan a térségnek, mint árunak. A térségi marketing tevékenységnek képessé kell válnia a Tápió-vidéknek, mint célhelynek az egységes megjelenítésére. A marketingtevékenységet komplex rendszerré kell érlelni, a településektől a térségig bezáróan. Fontos feladata, hogy a kereslet változásait időben érzékelje és jelezze a turizmus szereplői felé. A munkaerőképzés fontossága kétségbevonhatatlan. Esetünkben azonban többről van szó. Ide kell érteni még a helyi lakosság környezet tudatos nevelését, turisztika-vállalkozási alapismeretek terjesztését. A turizmus mai helyzete is több és magasabb képzettségű munkaerőt igényel, különösen az önkormányzatoknál. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

73



A rendkívül érzékeny természeti jelenségek turisztikai termékké alakítása magasan képzett specialistákat igényel. Nemcsak pl. a természetet kell ismerni, de képesnek kell lenni arra, hogy élménnyé váljék ezek meglátogatása és az élmény megszerzésért fizessenek is. A fejlesztési célkitűzések megvalósulásának reális alapja csak széleskörű képzési program végrehajtásával teremthető meg. Szervezet és intézményfejlesztés A turizmus tipikusan olyan gazdasági tevékenység, amely a sokszínű és teljes kínálat kialakításával képes nagy gazdasági sikert elérni, a szervezet és intézményfejlesztés ennek az elvnek a megvalósításában is nagy szerepet kap tekintettel arra, hogy esetünkben a kínálat skálájának terjedelme korlátozott és termékfejlesztéssel bizonyos határon túl nem növelhető. A Térségben a turizmus fejlesztésének nincs „intézményesített gazdája”, a marketing tevékenység nem lépi túl a térség vagy a településről szóló információs anyagok kiadását. A terjesztés technikája nem biztosítja, hogy potenciális látogatókhoz jussanak el a térségről szóló kiadványok és információs anyagok. A spontán fejlődés ideje lejárt. Szükség van olyan szervezetek hálózatszerű kialakítására, amelyek képesek elindítani és menedzselni a tudatos és komplex termékfejlesztést, ugyanakkor alkalmas legyen a rendszer arra, hogy saját maga fejlődését is szabályozza. A fenti stratégiai programok, mint minden hasonló esetben, egynél több cél elérését is elősegítik. Tehát mindegyik célról elmondható, hogy több program megvalósítása szolgálja a megvalósulásukat. Az „A” jelű cél megvalósításában az 1,2,3 stratégiai program végrehajtása játszik szerepet. A „B” célt nyilvánvalóan a marketing tevékenység erőteljes fejlesztése biztosíthatja, tehát a 2. számú program, de a 4. végrehajtása is szükségeltetik hozzá. A „C” stratégiai cél megvalósítása komplex feladat ugyan, de elsősorban a szervezet és intézményfejlesztés programja, majd ezt követi csaknem azonos fontossággal a 3. számú program is. A „D” pontban megfogalmazott cél eléréséhez az előzőben említett cél elérését szolgáló programok sikere kell, de itt fordított a fontossági sorrend.


74



3.3

Stratégiai programok

A stratégiai programok középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető, hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes stratégiai programok megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követi: •

Indoklás – az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott stratégiai program magyarázata és szükségességének bemutatása.

•

Általános célok – a stratégiai program megvalósítása során elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek és a stratégiai célok eléréséhez járulnak hozzá.

•

Hatásindikátorok – az egyes stratégiai programok megvalósítása révén elérni kívánt célok, általános hatások mérésére való, mérhető - amennyiben lehetséges – számszerűsített mutatók.

•

Intézkedések felsorolása – a stratégiai program megvalósítására szolgáló intézkedések felsorolása, azok rövid mondatba foglalása, érintve a lehetséges kedvezményezettek körét. Gyakorlatilag ez a leírás szolgál a stratégiai program tényleges tartalmának bemutatására, a teendők, feladatok megfogalmazására.


75



1. Stratégiai program: Komplex kínálat létrehozása tudatos termékfejlesztéssel Indoklás Tápió-vidéken élők nem a turizmusból szerzik a jövedelmüket, de rendelkeznek olyan értékekkel, amelyek jelentősége a turizmusban is erőteljesen növekszik. A ritkaságok értékének növekedése előre programozott. Ezek a ritkaságok a természet megmaradt jelenségei, a növény és állatvilág, természet erőforrásai, de ide sorolhatók azok a hagyományok is, amelyeket az itt élők megmentettek és ma is ápolnak. Ahhoz, hogy a felsorolt értékek bemutathatók és ugyanakkor megőrizhetők legyenek, elengedhetetlenül szükséges a termékfejlesztés tudatossága. A tudatos termékfejlesztésben a tudatosság kiemelése, azért hangsúlyos, mert ebben az esetben az „alapok lerakásától” tervezett tehát tudatos termékfejlesztés végrehajtására van lehetőség, a spontaneitás teljes mértékben nem csak kiküszöbölhető, de ennek érdekében mindent meg kell tenni a fejlesztésekért felelős embereknek, szervezeteknek. Ezzel jelentős pénz és idő takarítható meg, mert az erőfeszítéseket a legígéretesebb termékek, megvalósítására lehet koncentrálni. A turizmus lehetőség, amelynek kihasználására a tervezett, ellenőrzött és egymásra épülő fejlesztési tevékenység szükséges. A turisztikai tevékenység eredményessége jelentős mértékben függ attól, hogy a térségben megtalálható és a szabadidő eltöltését, az oda látogatók érdeklődését milyen mértékben képes kielégíteni a fellelhető kínálat. Ennek maximálására szükséges a komplexitásra való törekvés. Ez azt jelenti, hogy azoknak a turistáknak, kirándulóknak, akiknek pl. az utazás fő motívumát az ökoturizmus tényezői alkotják, ezeknek megfelelő kiegészítő szolgáltatások megvásárlását is biztosítani kell. Ha ökoturimusról beszélünk, akkor a természet közeliséget értjük alatta. Része a természet, az ember, a helyi lakosság a maga kultúrájával. A kulturális-, sport-, gasztronómiai és egyéb rendezvények a legkülönfélébb motivációkkal érkező turisták számára tartózkodást színesítő elemek, ezért ezek mennyisége és jó minősége nélkülözhetetlen egy kiépülő turisztikai térség számára. A kiegészítő kínálati elemek, így a közbiztonság, információnyújtás, egészségügyi szolgáltatások, bevásárlás, a pénzügyi szolgáltatások feltételei, orvosi ellátás és a településkép úgyszintén a turizmustól el nem választható tényezők, melyeknek elő kell segíteniük a turisták elégedettségét. Ennek a programnak az eredményes végrehajtása az összes kijelölt cél alapja. Lehetővé teszi a Térség eladhatóságát, a környezetvédelmet és fenntarthatóságot, továbbá a térségi értékteremtést és értéknövelést. A stratégiai program intézkedései a jövőkép megvalósítását szolgálják. A termékfejlesztési tevékenységeknek a meglévő adottságnak figyelembevétele mellett a megcélzott célcsoportokra jellemző sajátosságok, és piaci trendek alapján kell megvalósulniuk.

Általános célok • •

Tápió-vidék értékeinek, turisztikai adottságok kihasználásának megalapozása, turisztikai termékké rendezése. A meglévő kínálat „ígéretes elemeinek” régión túlnyúló vonzerővé fejlesztése.


76



• • •

Gyermek és ifjú korosztály, mint célcsoport „megnyerése”, megszerzése. Ügyfél elégedettség alapjainak kiépítése. Szorosan nem a turizmushoz tartozó, de ahhoz szervesen kapcsolódó általános közérzetjavító tényezők fejlesztése, javítása (közbiztonság, településkép).

Hatásindikátorok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Látogatható útvonalak száma Ökoturizmust segítő létesítmények mennyisége Természet közeli szabadidő-eltöltési lehetőségek száma Kirándulók száma Iskolai intézményesített kapcsolatok „sűrűsége” Keletkező új munkahelyek száma Turisztikai szolgáltatások számának változása A turizmusból származó bevételek Vendégek és vendégéjszakák száma Turisták arányának emelkedése Szállásférőhelyek mennyiségének és minőségének alakulása Rendezvények színvonalának emelkedése Rendezvények látogatóinak száma Kulturális hagyományok megerősödése Közbiztonság javulása Településkép javulása A turisták megelégedettségi fokának növekedése Visszatérő vendégek számának növekedése A helyi lakosok önértékelésének javulása A lakosságnak a turizmushoz való viszonya

Intézkedések és alintézkedések 1.1 Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése 1.2 Aktív turizmus fejlesztése 1.2.1 Kerékpáros turizmus fejlesztése 1.2.2 Lovasturizmus fejlesztése 1.2.3 Természetjárás fejlesztése 1.2.4 Horgász- és vadászturizmus fejlesztése 1.2.5 Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése 1.3 Egészségturizmus fejlesztése 1.4 Kulturális kínálat és események fejlesztése 1.5 Gasztronómia és borkultúra 1.6 Falusi turizmus fejlesztése 1.7 Komplex fejlesztést elősegítő intézkedések


77



2. Stratégiai program: Marketingtevékenység Indoklás A munka feltáró szakasza rávilágított arra a tényre, hogy a Tápiómenti Terüfejlesztési Társulás néhány települése, és maga a Társulás is folytat turisztikai marketing jellegűnek nevezhető tevékenységet. A turizmus területén működő néhány vállalkozás, elsősorban méreténél fogva nem értékelhető hatású marketing tevékenységet fejt ki. A turisztikai vásáron való megjelenés és kiadványok elkészítése és terjesztése kevés ahhoz, hogy a kirándulókat és turistákat meggyőzzük arról, hogy Tápió-vidéket meglátogassák. Habár az eddigi marketing tevékenyég dicséretes, de a jelenlegi aktivitás nagyléptékű továbbfejlesztésére van szükség, különösen akkor, ha a termékfejlesztés nagyobb lendületet kap, a fejlesztés eredményként létrejövő kínálatot meg kell, hogy ismerje a küldő piac. A program végrehajtása során szükség van a terméktípusok célcsoportjainak meghatározására. Ehhez a potenciális vendégkör és a turisztikai szolgáltató körében elvégzett felmérések elvégzése szükséges. Ha megismerésre kerülnek a jövőbeli termékeink, továbbá és a jövőbeni célcsoportjaink, meg kell határozni az elérendő célokat, a közvetíteni kívánt üzenetet, továbbá ki kell dolgozni az alkalmazandó kommunikációs eszközöket és csatornákat. A marketingtevékenység fejlesztése nélkül a stratégiai célok elérhetetlenné vállnak. Különösen a „B”-vel jelölt cél megvalósíthatóságát dönti el a 2. stratégiai program sikere. Ennek a programnak a fontosságát növeli az a nehéz feladat, hogy a Térségségbe tartozó kínálat halmazt egységbe kell „kovácsolni”, a termékeit együttesen, összetartozóan kell fejleszteni és piacra vinni, továbbá elő kell segítenie a kisrégió arculatának kialakulását. Általános célok • •

Tápió-vidék térségnek, mint turisztikai célhelynek megismertetése bel- és külföldön, és a kiválasztott célcsoportok meggyőzése arról, hogy a térségbe látogatni érdemes. A térség települései közötti koordinált marketing-kommunikációs tevékenység megvalósulása.

Hatásindikátorok • • • • • • • •

Térségen kívüli iskolák, intézményekkel létesített kapcsolatok száma A térség által kínált turisztikai termékeket ismerő régión kívüli lakosok száma Régióba kirándulók száma A régióban realizált vendégérkezések és vendégéjszakák száma A térség turistáinak átlagos tartózkodási ideje A turizmusból származó bevételek Turisták megelégedettségi foka Visszatérő turisták aránya és ennek változása


78



Intézkedések 2.1.Marketingstratégia kialakítása 2.2 Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése 2.3 Hosszú távú marketing-költségvetés alapjainak biztosítása 2.4 Minőségbiztosítás bevezetése


79



3. Stratégiai Program: Humán erőforrás fejlesztés Indoklás A szolgáltatásokra jellemző, hogy az élőmunka felhasználása nagyobb, mint a gazdaság más területein. Ez a turizmus szolgáltatásaira hatványozottan igaz. Ebből következik, hogy a termék minőségére döntő befolyással bír a felhasznált munkaerő minősége. A XXI. században a gazdasági-társadalmi fejlődés legfőbb tényezőjévé vált a humán erőforrás. A turizmus, ugyanis az emberi tőke az innovációk megvalósítása és mindennapi színvonalas munkából származó értékteremtés mellett sajátosan kamatozik a vendégek, turisták elégedettségében, sőt a „lelkesedés” kiváltásában is. A turisztikai szolgáltatások alkotóelemei között az emberi tényező értékének szerepe mindig nagyjelentőségű elem volt, de további felértékelődéséről beszélhetünk, különösen egy olyan világban, ahol a kínálat fejlődése nagysebességű. A fentiekben leírt általános indoklás mellett erre a Térségre is különlegesen fontos a humánerőforrás biztosításával való stratégiai megközelítésű foglalkozás. Tápió-vidék olyan földrajzi közegben fekszik, amelyben, elérhető távolságban a legnagyobb szakmai hátterű erőforrások találhatók. Ezzel esélye a minőségi munkaerő megszerzésére jónak látszik. A turizmus szektorát vizsgálva azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy Budapest és környéke ambiciózus fejlesztési terveket dédelget, amelyek nagy munkaerő lekötő képességekkel rendelkeznek, másrészt a fejlesztések egy része olyan területen valósul meg, aminek a képzett munkaerő iránti igényét már ma sem tudják kielégíteni, nem is beszélve a fejlesztések belépése utáni időkről. A fejlesztés azért kell, hogy a legfontosabbak közé tartozzon, mert a humántőke-beruházás tartósan térül meg, azaz fajlagosan alacsony költségű, ugyanakkor erősen multiplikatív hatású. Olyan térségben történik meg a turizmus fejlesztése, amelyben az emberek, a lakosság döntő része nem a turizmus és szabadidő szolgáltatásokból szerzett jövedelmet. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy munkahelyek jöjjenek létre, ami az ingázás hatását csökkentheti. Elengedhetetlen az, hogy a lakosság rendelkezzen legalább alapfokú ismeretekkel a vállalkozásról, illetve a turizmusról. Általános célok • • • • •

A stratégiai program általános célja, hogy a fejlesztéseknek a munkaerő ellátottság helyzete ne jelentsen akadályt. Erősítse a vezető termék versenyképességét. A térség turizmusának fejlődését a turizmusban dolgozó munkaerő képzettségének növelésével támogassa. A turizmus fejlesztése során kialakuló önkormányzatok-térség (közigazgatási), turisztikai jellegű szövetségek (non-profit szervezetek) és a szolgáltatások működtetői (gazdasági szféra) által alkotott hálózatok jól képzett szakemberekkel rendelkezzenek. Ismeretek terjesztésével növelje a lakosság vállalkozóképességét.


80



Hatásindikátorok • • • • • • • • •

Turisztikai jellegű képzésen résztvevők száma Be nem töltött munkahelyek száma Szakképzettséget igénylő szabad munkahelyek száma A szolgáltatás-színvonal emelkedése A térség komplex turisztikai kínálatának bővülése A régióban eltöltött vendégéjszakák számának növekedése A vendégek fajlagos költése A turizmusból származó jövedelem növekedése Térség versenyképességének növekedése

Intézkedések 3.1 Öko- és egészségturisztikai fejlesztés munkaerő és szakismeret biztosítása 3.2 Ökoturisztikai ismeretek fejlesztése 3.3.Turisztikai szakismeretek terjesztése, képzés erősítése. A falusi turizmusra és vendéglátásra vonatkozó ismeretek terjesztése 3.4. Munkahelyi szakképzés fejlesztése 3.5. Önkormányzatok tisztviselőinek turisztikai képzése


81



4. Stratégiai Program: Szervezet- és intézményfejlesztés Indoklás A turizmus jellege, mint ahogy az előzőekben is szóba került, lényeges vonásokban tér el a gazdaság más területeitől. Ezek az eltérések a vendégért vívott verseny éleződésével és a fogyasztói szokások változása miatt egyre erőteljesebb jegyekkel bír. A különbözőség egyik kiemelkedő része a szervezet és intézmények területén jelenik meg. A meglévő hasznok realizálása, egymást erősítő hatások létrehozása és optimális kihasználásuk egy, az eddigiektől teljesen eltérő szervezeti és intézményi rendszert igényel. Szükség van egy olyan turisztikai szervezeti és intézményi rendszerre, amely az idők szavának és a feladat nagyságának megfelel. Okok, amelyek a szervezeti rendszer iránti eddigi figyelmet megnövelik:

• A vendég az üdülést együttes élményként éli meg. Az utazási döntésénél először

• • • • • • • • • •

rendszerint szabadidő eltöltési formát választ, pihenést, sportot, művelődést-képzést, kultúrszabadságot. Csak ezután érdeklődik a szállás, a helység, az ellátás és végül az utazás módja után. A vendég mostantól nem szállodát vagy egy települést keres, hanem teljes szolgáltatáscsomagot a kívánt üdülésformához, amely számára érdekes és döntő lehet. A jelen évek vendége a legjobban informált és biztos, hogy elkényeztetett és igényes. A kívánsága, egy lehetőleg egyszerű és rövid határidővel lefoglalható és jól szervezett szolgáltatási lánc, ami az információnyújtástól és foglalástól a hazatérésig tart. A mai vendégnek soklehetőségű (multioptional) szükségletstruktúrája van. A ma vendége az egész régió kínálata után tájékozódik. Sokoldalúság nem minden: csak az összehangolt kompozíció hoz sikert! Hatalmas és egymás kiszorítására irányuló nemzetközi kiszorító verseny folyik. Stratégiailag menedzselt célhelyek a döntő versenyegységek. Kis és közepes nagyságú üzemek által képzett struktúrával rendelkező régiónak szüksége van olyan szervezetre, amely nagy hatékonysággal képes a vállalkozásai számára a versenyképességet biztosítani és mozgósítani az erejüket. Az új és nemzetközi verseny sokoldalú elosztási csatornán keresztül, tökéletes piacravitelt működtet. A globalizáció állandó kiszorítósdit hoz létre a hagyományos turisztikai célországok küldő piacain.

A szervezeti rendszer megteremtésének célja a különböző területek – profit és nonprofit, gazdasági, államigazgatás szervezetei, kulturális szervezetek és létesítmények, egészségügyi intézmények közötti, a turizmus fejlesztését, működtetését szolgáló együttműködések létrehozása. A termékek régiós szintű sikeres értékesítéséhez kritikus jelentőségű, hogy az egyes turisztikai szereplők – a szervezetek – milyen képességekkel rendelkeznek, miként képesek közös érdekek mentén összekapcsolódni, működő hálózatba szerveződni. Kiemelten fontos hogy fennállnak-e az individuális szervezetek összekapcsolására is építő, a fejlesztésekhez stabilitást nyújtó, a közös piaci megjelenítést biztosítani képes térségi intézményi keretek. A regionális gazdasági és társadalmi szerveződés egyelőre csak a kezdeti Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

82



lépéseket tette meg Magyarországon, s ez megmutatkozik a turizmus szereplőinek szerveződési hiányosságaiban is. A fő akadályok:

• A turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek között nincs rendszeres kommunikáció,

• • •

•

nem gondolkodnak közös jövőképben, arculatban, amely megkülönböztetné a régiót a hasonló turisztikai súlypontokra alapozó más régióktól, és nem ismerik lehetséges partnereiket, azok elképzeléseit. Annak felismerése is hiányzik, hogy a hatékony idegenforgalmi fejlesztésnek alapvető feltétele a regionális együttműködés. A turizmus szereplői közül csak kevés számára ismertek a régió fejlesztési stratégiái, programjai, a lehetséges támogatók köre. Hiányoznak azok a fejlesztési programok, amelyek az együttműködésre építve, a szereplők meghatározott körének kínálnak közös fejlesztést, érdemi megjelenést. Hiányoznak azok az együttműködést erősítő szervezetek, szervezeti hálók, amelyek az egyes vállalkozói csoportokat, a hordozó csoportokat összefognák, a szükséges információk érdemi terítését biztosítanák, a régió turisztikai marketing stratégiáját megfogalmaznák, és érdemben képesek lennének annak megvalósítására. Együttműködéseket akadályozó probléma, ha egyes szereplők nagyságrendjük alapján hegemónia megszerzésére törekszenek.

A szervezésben részt kell vállalni, sőt esetleg az élére kell állni a (helyi) politikának. Nehezen szervezhetők meg sokirányú, aktív és bizalommal teli együttműködések. Általános célok • • •

Az intézkedés fő célja, hogy a térségben felépüljön a „célhely” turizmusát, mint egészet menedzselni képes irányítási szervezet. A közös fellépés megalapozása érdekében szervezeti hálózat és keretek megteremtésével elősegíteni a régió turizmusban érintett szervezeteinek eredményesebb működését, fejlődését, turisztikai térségi funkciójuk eredményesebb betöltését. Innovációs közösség létrehozása.

A tervezési időszak végére a jövőképben megfogalmazott állapot eléréshez a Térség turisztikai szervezeteit a következők kell, hogy jellemezzék: • • • • • • •

A Térség és az ide tartozó települési önkormányzatok feladatához mérten gondos „gazdái”, tudatos „menedzserei” a turizmusnak. A Térségben van szakképzett turisztikai menedzser. A turizmus fejlesztése és működtetése az érintett (potenciális) szereplők lehető legszélesebb körének aktív közreműködésével valósul meg. A köz-, civil és vállalkozói szféra hatékonyan működik együtt a turizmus fejlesztésében. A szereplők felismerik közös érdekeiket és nyitottak az együttműködésre. Az együttműködés stabil szervezeti keretei helyi kistérségi, megyei, agglomerációs és regionális szinten egyaránt fennállnak. A turizmusban érdekelt vállalkozói szféra a gazdasági kamarákon és a meghatározó szakmai szervezeteken keresztül hatékonyan képviselteti magát az idegenforgalom fejlesztésében.


83



• • •

A Térség szervezetei révén is egységes, markáns arculattal jelenik meg a turizmus hazai és nemzetközi piacán. A turisztikai termékek színvonala a régióban kategóriaszintenként egységes és megbízható. A régión belüli turisztikai információáramlás magas szintű, a különböző szereplők információs és tájékoztató rendszere összekapcsolt.

Ennek érdekében biztosítandó: • • • • •

A közös stratégia, fellépés, fejlesztés képviselet biztosításával. Az információ, belső kommunikáció hatékony biztosítása, valamennyi érdekelt számára. Tematikus csoportok összefogásának erősítése, közös marketingtevékenység biztosítása. A professzionális tudás, ismeretek endogén kialakítása és terjesztése a régió turizmusban érdekelt szervezetei számára. Közös fejlesztési célok közös kidolgozásának és megvalósításának biztosítása.

Hatásindikátorok • • • • • • • • •

A turizmus szereplői összefogások, együttműködések száma, mélysége Kialakuló tematikus és funkcionális együttműködési hálózat Közös márka kialakulása Régión belüli professzionális tudásbázis erősödése Együttműködésre alapozó fejlesztési programok megjelenése Együttes hatásból származó általános gazdasági erősödés Létrejön egy olyan együttműködés, amely egyenlő jogú, különböző foglalkozású, feladatú szervezetek kölcsönösségén alapul és megállapodásokon keresztül szabályozott. Értéktöbblet előállítás hatásfokának javítása Minőségbiztosítással rendelkező szervezetek hálózatba kapcsolódása

Intézkedések 4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzser (referens) pozíció létesítése 4.2 Egyesülés Tápió-vidék Turizmus Fejlesztésért szervezet létrehozása 4.3. Szervezetfejlesztési tréningek


84



4. JAVASLATOK PROJEKTEKRE

KONKRÉT

PROGRAMOKRA,

4.1 Az intézkedések és alintézkedések elérendő céljai és a feladatok végrehajtásának ütemterve Az operatív programok (intézkedések) a stratégiai program részeként rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató, általánosan megfogalmazott stratégiai programokat. Az operatív program számszerűsíthető és időben ütemezhető célokból építkezik. Az operatív programok (intézkedések)17 az alábbi szerkezet alapján kerültek kidolgozásra a jelen programdokumentumban: 1. Cím Az intézkedés címe. 2. Prioritási fok Az intézkedés megvalósításának sürgőssége egy 1-3-as skálán (prioritás 1 = legsürgősebb). 3. Az intézkedés indoklása, háttere Az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott intézkedés szükségességnek indoklása, visszacsatolás a helyzetelemzésben leírtakra. Azoknak a problémáknak, illetve fejlesztési lehetőségeknek a bemutatása, melyeket az intézkedés megvalósításával meg akarunk oldani, illetve ki akarunk használni. 4. Az intézkedés általános célja Az intézkedés által elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek. 5. Az intézkedés leírása Az intézkedés bemutatása, az általa támogatásban részesítendő tevékenységek és az intézkedés működési eljárásának bemutatása. 6. Az intézkedés földrajzi lehatárolása Annak a földrajzi területnek, mint kedvezményezett területnek a lehatárolása, mely a projekteket befogadja, illetve az egyes területek rangsorolása a rászorultság szempontjából.

17

A továbbiakban csak intézkedésként használva Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

85



7. Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek azon szervezetek, vállalkozások, magánszemélyek, akik a megvalósuló projektek eredményeit élvezni fogják, akiknek az élet-, munka-, működési körülményeinek javításában segít majd a projektek eredménye. A közbenső kedvezményezettek azok a szervezetek, illetve vállalkozások, akik a konkrét támogatásból részesülhetnek, akik a támogatásban részesülő projektek kedvezményezettjei lesznek, mint projektgazdák. A projektgazda lehet egyedüli szervezet, de lehet egy partnerségen alapuló konzorcium is. A projektgazdák, mint az egyes projektek kedvezményezettjei, a beszerzett áruk, létesítmények, szolgáltatások tulajdonosai lesznek. 8. Eredménymutatók Azoknak a tevékenységeknek leírása, melyek a közvetlen célok eléréshez hozzájárulnak. Ezek a tevékenységek azok, melyek közvetlenül a támogatásból valósulnak meg, vagyis amire a támogatást ténylegesen fordítják. 9. Megvalósítás költségterve Programonként megbecsüljük a felmerülő költségeket. 10. Megvalósítás időterve és ütemezése Programpontonként prognosztizáljuk az intézkedések időbeni tervezését és ütemezését. 11. Megvalósításért felelős szervezet és partnerszervezetek Annak a szervezetnek a megnevezése, amely a régióban felelős lesz az intézkedés megvalósításért, a támogatási konstrukció és azon belül a projektek szabályszerű menedzselésért. (A végrehajtási feladatok megosztása alapján több szervezet is megnevezhető). Az alábbi táblázat a stratégiai programok megvalósítását segítő intézkedéseket mutatja be.


86



1.Tudatos termékfejlesztés

2. Marketing3. Humánerőforrás tevékenység fejlesztése fejlesztése 1.1 Ökoturizmus 2.1 Marketing-stratégia 3.1 Öko és feltételeinek kialakítása egészségturisztikai kialakítása, fejlesztése fejlesztés munkaerő és szakismeret biztosítása

4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés

4.1 Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzserpozíció létesítése 3.2 Ökoturisztikai 4.2 Egyesülés Tápióismeretek fejlesztése vidék Turizmusáért

turizmus 2.2 Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése 1.3 Egészségturizmus 2.3 Hosszú távú 3.3 Turisztikai fejlesztése marketing-költségvetés szakismeretek alapjainak biztosítása terjesztése képzés erősítése. 1.4 Kulturális kínálat 2.4 Minőségbiztosítás 3.4. Munkahelyi és események bevezetése szakképzés fejlesztése fejlesztése 1.2 Aktív fejlesztése

1.5 Gasztronómia és borkultúra

4.3. Szervezetfejlesztési Tréningek támogatása

3.5. Önkormányzatok tisztviselőinek turisztikai képzése

1.6 Falusi turizmus fejlesztése 1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések

Az alábbi táblázat az egyes intézkedéseknél és alintézkedéseknél meghatározott prioritási fokokat (sorrendiséget) és az intézkedések megvalósításához szükséges becsült teljes költségeket foglalja össze.


87



1.1 Intézkedés: Ökoturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése Prioritási fok 1. 1.1.1. Természetvédelmi Központ megépítése 1.1.2. Úthálózat kialakítása Az intézkedések indoklása, háttere A Tápió-vidék természeti értékekben gazdag és változatos táj, ahol az eddig elvégzett kutatások 110 védett növényfaj és közel 300 védett állatfaj előfordulását bizonyították. A természeti örökség védelme és további fejlesztése nem kizárólag a biológusok és természetvédők feladata, hanem a térségben élők közös érdeke is, melynek képviselete és bemutatása révén turisztikai szempontból is értékes termék hozható létre. Az ökoturizmus fejlesztésének gazdasági jelentősége abban rejlik, hogy a természet értékei megóvásra és fenntartható fejlődési pályára kerülnek. A városi lakosság a zaj és egyéb civilizációs ártalmak elől menekülve, megnyugvást találhat, és ennek érdekében hajlandó jelentős összegeket is áldozni. Az ökoturizmus összekapcsolja a természeti és emberi környezetet, miközben a köztük lévő kapcsolat harmóniája és fenntarthatósága kerül bemutatásra. A régió földrajzi fekvéséből adódik, hogy a természeti értékek bemutatása a főváros közelségében jelentős kereslettel találkozhat, amely akkor valósulhat meg, ha a természeti értékeket tudatosan termékké alakítják, beárazzák és piacra viszik. A tervek szerint, a régióban a Boros Ádám Természetvédelmi Központ, a hozzá kapcsolódó tanösvénnyel, oktató bázisként fog funkcionálni, és elsődleges célja lesz a térségre jellemző élőhelyek hosszú távú védelme érdekében, a fenntartható fejlesztés lehetőségeinek feltárása. Az intézkedés általános célja A régió természeti vonzerőinek vonzó és eladható termékké fejlesztése és a turisztikai piacon való hatékonyabb értékesítése. A régió piaci helyzetének erősítése. Az érintett területek természeti értékeinek megőrzése, megtartása, élővé tétele. Az intézkedések leírása 1.1.1 Természetvédelmi Központ megépítése Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a jelenlegi tervekben szereplő, Tápiószentmráton Göböly-járás területén felépítendő, Természetvédelmi Központ lehet az ökoturizmus fejlesztésének és a kialakított termékstruktúra központja, amelynek létrehozásakor az alábbi szolgáltatásokat javasoljuk a turisták számára megvalósítani: 1.1.1.1 Programok felépítése • Kerékpár-kölcsönzés • Fényképező és film-vásárlás és kölcsönzési lehetőség


88



• • • • •

Ajándékvásárlási lehetőség (könyvek, információs anyagok, videokazetták, ruhák, bögrék és egyéb emléktárgyak) Természeti - oktató filmek vetítése Gyermek játszóház, természetes anyagokból készült játékokkal Környezetvédelmi – természetvédelmi megoldásokra való oktatás a háztartásban – hulladékkezelés, főzés, mosás, takarítás Állatok és növények a háztartásban – kiállítás, filmek

1.1.1.2 Infrastrukturális fejlesztések • Vendéglátó egységek kialakítása (étterem és kávézó, melegkonyha, raktárakkal) • Mellékhelyiségek (WC, mozgássérült WC, tusoló, pelenkázó) • Parkolási lehetőség Az intézkedés célja, egy olyan épületegyüttes létrehozása, amely a vendégek parkolásával kezdődik, majd tematikai sorrendben lehetőség nyílik belépődíj ellenében végighaladni a kiállításokon és oktató filmeket bemutató termeken. A zárt és nyitott kiállításokat követően a turisták az étterembe és a kávézóba jutnak, melynek része a gyermek-játszóház. Ezt követően következik az ajándékbolt, majd a vendégek elutazása a parkolóból. A természet bemutatása a mai kor követelményeinek megfelelően interaktív módon is megtörténik, azonban elsődleges cél a vendégek közelhozása a természethez. A központtól induló és oda érkező ösvények a gyalogtúrázáson kívül alkalmasak kerékpározásra is, sőt egyes összefüggő szakaszokon elektromos (akkumulátoros) autók rendszerbe állítása is felmerülhet. Az ökoturizmus meghonosításakor cél a vendégek minél több információval, érdekességgel való ellátása, ezért elsődleges fontosságú, hogy kellő szakértelemmel rendelkező hostok és munkatársak dolgozzanak a térségben. Egységes munkaruhát és kiegészítőket viselve, amelyek egyediek, és az ajándékboltban is hasonlót értékesítenek. 1.1.2 Úthálózat (ösvények) kialakítása Az intézkedés célja egy átfogó, nem kizárólag a Boros Ádám Természetvédelmi Központra koncentráló, de arra alapozott program elkészítése, melynek során az alábbi fejlesztések készülnek el: • • • • •

Természetjáró ösvények, amelyek összekapcsolják a településeket és tavakat, folyókat Fából készített kilátók és megfigyelő állomások elkészítése és telepítése Rögzített és fedett távcsövek vásárlása és telepítése Fából készített információs táblák az ösvények és kilátók mellett elhelyezve Foto galéria készítése

Az úthálózat fejlesztése során, amelynek megvalósítására a későbbiekben bemutatott kerékpáros és természetjáró alintézkedések is támaszkodnak, a már meglévő mezőgazdasági és egyéb elkerülő utakra is számítunk. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • A Tápió-vidék települései Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

89



Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Kistérségi társulások, egyesületek • Turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Szakértők • Kulturális intézmények Eredménymutatók Output indikátorok • Öko turisták száma • Ökoturizmusba bekapcsolt települések száma • Témába vágó publikációk száma • Feladat terv Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

1.1.1

200,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

250,0

1.1.2

10,0

10,0

5,0

5,0

3,0

2,0

35,0

Összesen 210,0

20,0

15,0

15,0

13,0

12,0

285,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Duna-Ipoly Nemzeti Park • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Regionális Fejlesztési Tanács • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Pest Megyei Önkormányzat • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány • Központi Környezetvédelmi Alap • Települési önkormányzatok • Természetvédelmi egyesületek


90



1.2 Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A munkaidő egyre intenzívebb felhasználásával és kiterjedésével az egészséges életmódra való törekvés abban az esetben valósulhat meg, ha a szabadidőt az életkornak megfelelő, környezetváltozással együtt járó testmozgással töltjük el. A régió kiváló terepet nyújt a kerékpározás, a természetjárás, a lovaglás és a horgászat. A védettséget nem élvező területeken kívül a természet értékeinek tiszteletben tartása mellett az aktív turizmus szolgálatában áll a régióban található számos tájvédelmi körzet. A Tápió-vidék az aktív turizmus több fajtája szempontjából jó adottságokkal rendelkezik, a vonzerő adta lehetőségek azonban a termékfejlesztés hiányosságai miatt jelenleg sok helyen egyáltalán nem vagy nem az optimális mértékben vannak kihasználva. Hiányos a turisztikai infrastruktúra: a szálláshelyek kapacitása, összetétele és színvonala alacsony, kevés az étterem, hiányoznak a vonzerőt támogató szolgáltatások. Mivel az aktív turizmus vonzerői helyi vagy regionális szinten túlmutató hatókörrel önmagukban csak ritkán rendelkeznek, elsősorban a belföldi turizmus igényeit elégíthetik ki. Ugyanakkor ez esélyt nyújthat azoknak a területeknek a turizmusban való bekapcsolódáshoz, amelyek ma nem részesednek a gazdaságnak ebből az ágából. Az intézkedés általános célja 1. A régió adottságainak megfelelő és a piaci keresletre építő sokszínű, de egységes aktív turizmus kiépítése. 2. A régió vonzerőkben kevéssé gazdag területeinek esélyt adni a turisták, látogatók megszerzésére, a térség központi fekvéséből és Budapest lakosságának nagyságából származó lehetőségek kihasználására. Az intézkedés leírása - (alintézkedések megnevezése) 1.2.1 Kerékpáros turizmus fejlesztése 1.2.2 Lovas turizmus fejlesztése 1.2.3 Természetjárás fejlesztése 1.2.4 Horgászat és vadászat fejlesztése 1.2.5 Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése


91



1.2.1 Alintézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A régiót kerékpárral felkereső vagy kerékpáros csillagtúrákat tevő vendégek turisztikai tevékenysége elsősorban a felszín és az infrastruktúra függvénye. A Tápió völgye és az enyhe domborzatú alföldi táj alkalmas kerékpárutak építésére és túrák szervezésére. A régióban azonban eddig csak néhány km kerékpárút épült ki, ezáltal a jelenlegi szervezők számára nagy problémát jelent, hogy a csoportos kerékpártúrák résztvevőit megóvják a nagy közúti forgalom veszélyeitől. Emellett a kisebb forgalmú közutak és a vízügyi, mezőgazdasági, erdészeti szervezetek üzemi útjai is felhasználhatók erre a célra. Ennek felmérését javasoljuk megkezdeni és térképek összeállítását kell támogatni. A kerékpárutak kiépítésén túlmenően a táblarendszer, pihenőhelyek, az attrakciós és fotópontok kijelölése, a látnivalók útvonalra fűzését is napirendre kell tűzni. A Pest Megyei Kerékpárosok Szövetsége 1999-ben „Ne autózz, kerékpározz” címmel mozgalmat indított a kerékpársport és az egészséges életmód népszerűsítése érdekében, amelynek keretében 20 kerékpáros útvonalat ajánlanak a vendégek számára. Az ebben való részvétel meghatározó a kistérség integrálása szempontjából. Az útvonalak között elsősorban azok lehetnek sikeresek, melyek a régió természeti, kulturális és gasztronómiai nevezetességeit kötik össze, arra invitálva a turistát, hogy ismerje meg, fedezze fel a vidék különleges értékeit. A régióban kiemelkedő vonzerőt a Budapestet Nyugat-Európával összekötő, illetve az onnan dél felé tovább épülő Dunamenti nemzetközi kerékpáros gerinc-útvonal jelenthet majd, amely mentén megtalálhatók mindazon szolgáltatások, amelyek Ausztriában megvannak. A Tisza-tó és a keleti országrészek látogatottságának emelkedése arra figyelmeztet, hogy a régió kevésbé fejlett területe számára, illetve ebből való részesedés növelésére új lehetőség keletkezett a kerékpáros turizmuson keresztül. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés és a vendéglátás fejlesztése elengedhetetlen a turisták teljes körű kiszolgálása szempontjából. Az alintézkedés általános célja A kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében biztonságos kerékpárút-hálózat kiépítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.1.1 Kistérséget „feltáró” kerékpárút hálózat kiépítése A cél a Tápió-vidéki települések bekapcsolása a Duna –Tisza elkülönített kerékpárút hálózatba, amely lehetővé teszi a Cegléd irányába tartó kerékpáros forgalom levezetését és az új ceglédi fürdő kerékpáros megközelíthetőségét, valamint Budapest összekötését a Tisza tóval. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

92



• • •

Kerékpárutak építése Az utak mentén információs és iránytáblák elkészítése és elhelyezése, a látványosságok és a távolságok feltüntetésével Szeméttárolók és mellékhelyiségek építése

1.2.1.2 A kerékpárutakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások megteremtése • A kerékpárutak folyamatos karbantartása, tisztítása, útközi szeméttárolók folyamatos ürítése, táblák állapotának figyelemmel kísérése • Kerékpáros útvonalakról zsebtérképek készítése, amely az útvonalhálózaton kívül tartalmazza a látványosságokat, pihenőhelyeket, információs pontokat, vendéglátó egységeket és szálláshelyeket • Kerékpáros programok, egyéni és szervezett túrák felépítése és kiajánlása Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • Tápióvidék kistérség összes települése Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • A régió üdülőnépessége Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Kerékpáros szövetségek, egyesületek • Kerékpározáshoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Megjelölt térségben kerékpárút-hálózat létrejötte • A kerékpáros utak mentén, kerékpárosbarát vendéglők és szálláshelyek vendéglátóhelyek létrejötte • Működő kerékpárkölcsönző- és szervíz hálózat • A kerékpáros úthálózat kitáblázása és új, frissített kerékpáros térkép kiadása • A kerékpárral érkező turisták száma Kerékpárosbarátnak ítéljük azokat a szálláshelyeket és vendéglőket, amelyek alkalmasak kerékpárok biztonságos, fedett tárolására, esetleges apróbb javításokat is lehetővé tesznek a szervezők számára. A recepciókon találhatók kerékpáros térképek, árusítanak felszereléseket, kiegészítőket. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy néhány helyen gőzborotvával is lehetőség nyíljon a kerékpárok tisztítására. A kerékpáros turizmus fejlesztése (utak, táblák, információs pontok) illeszkedjenek az ökoturizmus terveivel. A kerékpáros közlekedés meghatározó jelentőségű lehet a természeti táj megismerésében. A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

93



Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

1.2.1.1

80,0

80,0

80,0

20,0

20,0

20,0

300,0

1.2.1.2

10,0

5,0

10,0

5,0

10,0

5,0

45,0

Összesen

90,0

85,0

90,0

25,0

30,0

25,0

345,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság • Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Idegenforgalmi Bizottság • Regionális Fejlesztési Tanács • Megyei Közútkezelő Kht-k • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Megyei és regionális kerékpáros és természetbarát szövetségek • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Települési önkormányzatok • Tourinform iroda, Nagykáta • Turisztikai vállalkozások • Útinform • MÁV • Magyar Kerékpáros Szövetség és más Kerékpáros egyesületek


94



1.2.2 Alintézkedés: Lovasturizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A lovasturizmus fejlesztését indokolttá teszi az a tény, hogy a régióban kitűnőek hozzá a természeti adottságok, valamint hogy a legmagasabb fajlagos költésű turizmuságak közé tartozik. A régió alföldi részén a lovaglás feltételei megvannak, ugyanakkor sokirányú fejlesztése a lakosság életminőségét kedvező irányba befolyásolná. A kistérségben, a helyzetfeltárásban már részletesen bemutatott, Tápiószentmártoni Kincsem Lovasbázis jelenti a legfejlettebb infrastruktúrát, ugyanakkor a régióban több, lovas hagyományokkal rendelkező település (Budapest, Apajpuszta, Dunakeszi/Alag, Tatárszentgyörgy, Ceglédbercel, Pilismarót, Sóskút, Tök, Érd, Dömsöd, Cegléd, Nagykőrös, Abony) található, amelyek szintén a lovasturizmus fejlesztésére alapoznak, ezáltal jelentős verseny helyzet alakul ki. A régióban – a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által, 1999-ben kidolgozott minősítési rendszer szerinti értékelés szerint - jelenleg összesen 38 darab minősített létesítmény (melyek közül az 5 patkósok száma csupán 3), 7 darab szakosodott létesítmény és 19 darab regisztrált létesítmény található. A tápiószentmártoni turisztikai szolgáltatási paletta lovasoktatást, hagyományőrző lovas rendezvényeket, fogathajtást és több napos lovastúrákat egyaránt tartalmaz. A turisztikai vonzerőt a kulturált, jól kiépített lovasközpont jelenti a Kincsem Parkban, ugyanakkor a kapcsolódó szolgáltatások száma és sokszínűsége elmarad a várt színvonaltól. Kevés szabadidős, főleg gyermek és hölgyprogram valósul meg. Ezen kívül szükséges a lovastúra útvonalak, illetve azok hálózatának fejlesztése is. A lovastúra útvonalak kialakítása és fejlesztése a magyar lovasturizmus fejlesztési koncepciója termékfejlesztési programjának is hangsúlyos részét képezi. A régióban jelenleg működő lovastúrák száma és színvonala nem megfelelő, a meglévő lovardák korszerűsítése, szolgáltatásaik teljessé tétele, illetve a lovashálózat bővítése egyaránt szükséges. Kitörési pontként említendő terület a gyógylovagoltatás megszervezése. Tekintettel azonban arra, hogy a hozzá nem értés ezen a területen is veszélyeket hordoz, kizárólag speciális képzettségű szakemberek, speciális felszereléssel és lovakkal kell, hogy végezzék ezt a tevékenységet. Ugyanakkor Magyarország lehetőségei különösen jók ezen a területen, hiszen nagy hírnévvel rendelkezik az alternatív gyógypedagógia területén. Az alintézkedés általános célja A lovasturizmus sokirányú fejlesztése, amelyen belül prioritás a közeli települések bekapcsolása a lovasturisztikai vérkeringésbe. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) Kevés motivációs értékkel bíró, de változatos felszínnel és/vagy érintetlen természettel rendelkező települések támogatása Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

95



Az alintézkedés az alábbiakat foglalja magába: 1.2.2.1 Lóhoz kapcsolódó események számának növelése • Versenyek, pónihajtó versenyek gyerekeknek, szenior fogathajtó versenyek szervezése, meghirdetése, hagyományteremtő célzattal • Műsorfüzetek készítésének támogatása • Díjátadáshoz díjak biztosítása • Kísérő programok szervezése 1.2.2.2 Lovaglás és fogathajtás számára több települést magába foglaló túraútvonalak kialakítása és túrák megvalósításának támogatása • Lovas útvonalak létrehozás • Útvonalak karbantartása • Iránytáblák létrehozás és elhelyezése • Lovas bázisok (pihenőhelyek) kialakítása 1.2.2.3 A lovagoltatás kategorizálásának felépítése • Sarkantyúk rendszerének kialakítása • Minőségbiztosítás rendszerének felépítése • Humán erőforrás fejlesztés ( lovaglás gazdasági-gazdálkodási kérdései, turisztikai képzés, gyógyturisztikai képzés ) Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • A térség egész területe, Tápiószentmárton központtal Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Lovasbázisok • Lovagláshoz szükséges eszközöket gyártó vállalkozások • Lovasturisztikai és más turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Lovassport és lovasturisztikai egyesületek és szövetségek • Lovagoltatással foglalkozó vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Lovastúra útvonalak száma • Fogathajtó útvonalak száma • A komplett szolgáltatási palettával rendelkező lovasbázisok száma • Fogathajtó túrákon, eseményeken résztvevők száma • Lovas versenyek és rendezvények számának növekedése


96



Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) 1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

1.2.2.1

3,0

4,0

5,0

5,0

5,0

5,0

27,0

1.2.2.2

40,0

40,0

20,0

10,0

10,0

10,0

130,0

1.2.2.3

2,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

8,0

45,0

46,0

26,0

16,0

16,0

16,0

165,0

Program

Összesen

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Kincsem Lovaspark • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Magyar Lovas Szövetség • Magyar Lovas Turisztikai Szövetség • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok • Oktatási intézmények • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Turisztikai vállalkozások


97



1.2.3 Alintézkedés: Természetjárás fejlesztése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A természetjáráshoz, az ökoturizmusról szóló alfejezetben ismertetett tények alapján, a kistérségben kitűnőek a természeti adottságok, bár kiemelkedő és egyedülálló természeti szépségek (barlang, vízesés, hegy) nem találhatók a területen. A természetjárás szervesen kapcsolódhat az ökoturizmus alintézkedéshez, melynek keretében elkészültek az útvonalak. Ezek az útvonalak tematikai szempontok alapján kibővülnek kulturális és művészeti látnivalók meglátogatásával és egyéb sportolási lehetőségekkel. A természetjárás fejlesztése-promóciója elősegítheti a gyermekes családok aktivizálódását, akik más programokon is részt vehetnek (lsd. Kulturális kínálat – események). A turisztikai vonzerőt az ökoturizmus fenntarthatóságának kommunikálása, a jól karbantartott útvonalak, pontos és frissített térképek, ápolt pihenőhelyek, kellő sűrűséggel elhelyezett szemetesek jelentik. Az ökoturizmushoz, a kerékpáros és gyalogos természetjáráshoz önállóan és szerves részeként kapcsolódva javasoljuk egy úgynevezett Fotó Szafari útvonal megszervezését és kialakítását. A szafari egy szervezett körtúra, amely egyénileg is (prospektus alapján) vagy szervezetten (vezetővel) körbejárható akár gyalogosan, kerékpárosan, illetve elektromos autóval. A résztvevők kapnak vagy bérelnek fényképezőket és természeti értékeket, kulturális emlékeket fotóznak, miközben a családi piknik képei is elkészülhetnek. Az alintézkedés általános célja A természetjárás fejlesztése, amely a családi turista forgalom fejlődését segíti elő, az ökoturizmus fogalomköréhez kapcsolódva, egészséges életre nevelve. A települések egyenrangú bekapcsolása a rendszerbe lehetővé teszi a gyors és rugalmas feladatmegosztásokat, kevésbé adottságfüggő fejlesztési programról van szó. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.3.1 A településeket összekötő útvonalak felfrissítése, új utak létrehozása 1.2.3.2 Az utak szolgáltatásainak kiegészítése • Kitáblázása • Karbantartás • Szemetesek ürítése • Mellékhelyiségek takarítása • Útvonalhálózat integrálása az ökoturisztikai hálózathoz 1.2.3.3 Természetjáró zsebtérképek készítése • Tematikai és design kapcsolódás a kerékpáros zsebtérképekhez és az ökoturisztikai térképekhez Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

98



1.2.3.3 Gyalogtúrák és Fotó Szafari program ajánlatok készítése és kiajánlása Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • A térség egész területe, egyenrangú feltételekkel Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Természetjáró egyesületek és szövetségek Eredménymutatók Output indikátorok • Gyalogtúra útvonalak száma • Túrákon, eseményeken résztvevők száma Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

1.2.3.1

50,0

30,0

20,0

10,0

10,0

10,0

130,0

1.2.3.2

20,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

70,0

1.2.3.3

5,0

1,0

5,0

1,0

5,0

1,0

18,0

1.2.3.4

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

12,0

77,0

43,0

37,0

23,0

27,0

23,0

230,0

Összesen

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Magyar Természetjárók Egyesülete • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Tápiómente Természeti Értékeiért Közalapítvány • MATUR • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Turisztikai vállalkozások Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

99



1.2.4 Alintézkedés: Horgász- és vadászturizmus fejlesztése Prioritási fok 2. Az alintézkedés indoklása, háttere A Tápió folyó, Farmosi Nádastó, valamint az egyéb horgászati lehetőségek sok horgászt vonzanak. A horgászat, mint sport és szabadidős tevékenység turisztikailag akkor értékelhető, ha a horgászás szerelmesei vagy a velük együtt utazó családtagok, barátok idegenforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A kistérség része az alföldi vadászati régiónak, ahol Magyarország szinte valamennyi vadászható apró és néhány nagyvadának kilövésére egyaránt lehetőséget kínál. A legkeresettebb vadfajták az őz és a vaddisznó, emellett a nyúl és a fácán is népszerű a vadászok körében. Az alintézkedés általános célja A horgászat és vadászat fejlesztése a fenntartható turizmus elveinek figyelembevételével. A célok között kell, hogy szerepeljen a horgászati lehetőségek színesítése a horgászati lehetőségek változatossá tételével, a szabadidő eltöltés kiegészítő kínálatának megvalósításával. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) Horgásztavak kínálatának differenciálása Elmondható, hogy kis távolságon belül több horgászati lehetőség is kínálkozik, amelyek lehetőségeit úgy alakítják, hogy különböző élményekhez jussanak a horgászok. A megkülönböztetés vonatkozhat halfajtákra, nagyságra, a fogás további sorsára. (Saját feldolgozás helyszíni fogyasztásra, helyi főzési receptek alapján feldolgozás stb.) A halfeldolgozás kapcsolódjon az ökoturisztikai programokhoz. Egyrészt a turistákat megismertetik a halászható halfajokkal, másrészt a hagyományos halászati és halfőzési módszerekkel és receptekkel való megismerkedés szolgálhat egyedi programként. Az alintézkedés leginkább a horgászat családi eseményként való megfogalmazására koncentrál, lényeges, hogy az események bekerüljenek a térségi programfüzetekbe. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • A horgászturizmus esetében a vízparti települések Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió üdülőnépessége • Helyi lakosok • Horgászathoz és vadászathoz kapcsolódó vállalkozások


100



Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Horgászegyesületek, természetbarát szövetségek Eredménymutatók Output indikátorok • Horgász tavak társulásának száma • Specializált kínálatot nyújtók száma • Horgászaton kívüli kapcsolódó szolgáltatások fejlődése Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 1.2.4

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

18,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság • Állami erdőgazdaságok • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, földművelésügyi hivatalok • MOHOSZ • Megyei és regionális horgász- és természetbarát szövetségek, egyesületek, társulások • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Turisztikai vállalkozások


101



1.2.5 Intézkedés: Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése Prioritási fok 3. 1.2.5.1 Légi sportok fejlesztése Az intézkedés indoklása, háttere A kistérség alkalmas lehet nemcsak horizontális, hanem vertikális sportok űzésére is. Az ejtőernyőzés és vitorlázó repülés, mint új sportok beleillenek a fejlesztési elképzelésekbe és a budapesti kereslettel is találkozhatnak a kiépülő ejtőernyős és más légibázisok. Ezek a régiós versenyképesség biztosításának elemei közé tartozhatnak, a budapesti agglomerációban jó esélyei vannak a piacszerzésnek. Az intézkedés általános célja Az aktív turizmus izgalmasabb területeinek fejlesztése. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.5.1 Vitorlázó repülők, helikopter és ejtőernyős felszerelések vásárlása 1.2.5.2 Repülős bázis kialakítása • felszállópályával, • felkészülővel, • pihenővel, • vendéglátóegységgel, • mellékhelyiségekkel, • gyermekmegőrzővel • parkolóval. 1.2.5.3 Továbbképzés • Oktatók továbbképzése • Vendégek képzése • Országos vizsgáztatási rendszerbe integrálódás Ez a fajta fejlesztési irány más a megszokottól, ezért ki kell jelölni a fejlesztés azon irányait, amelyek egyértelművé teszik a saját kínálat különbözőségét a többiekkel szemben. • Jelenlegi helyzet felmérése • A pozícionálásra vonatkozó javaslat elkészítése (bázisra) • Az aktív turizmus más területeivel való együttműködésre működési keretek létrehozása A beruházás döntően magánvállalkozásként épülhet meg, ezért részletesebb kifejtésével jelenleg nem foglalkozunk, azonban egyediségének átgondolását fontosnak látjuk. Az aktív turizmus ezen ágainak elsősorban piacra vitele nehézkes, a bevezetés időszaka hosszabb az indokoltnál, bár vonzó szolgáltatásstruktúrával és a terület természeti értékeivel könnyen Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

102



eladható termék alakítható ki. Ezen a területen fokozottabb támogatás szükséges, ami szakértők igénybevételét és marketing területen történő segítségnyújtást jelent. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Nagykáta körzete Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • A repülésben érintett vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Kistérségi társulások • Települési önkormányzatok • Építő és kivitelező cégek • Tanácsadók Eredménymutatók Output indikátorok • A Budapest körül légi turisztikai bázis alakul ki • Színvonalas, változatos kínálat • Látogatószám növekedése Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 1.2.5.

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0


103


Összesen 12,0


1.3 Egészségturizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere Ahogy növekszenek a az egészségbiztosítási költségek, az emberek a fizikai aktivitás és a szabadidő eltöltés felé fordulnak, ami a személyes egészség fenntartásának módja, wellness és fitness. Egészség előtérbe helyezésére és a megelőzésre sokkal nagyobb figyelmet és anyagiakat fordítanak az emberek, és ezek befolyása sokkal jelentősebb lesz a szabadidő viselkedés formáira, ami hat az egészség által elfoglalt helyre. Az egészségfelfogás változását az alábbiak szerint értelmezzük: Az egészség az életminőség új meghatározása, amely mindenek előtt a „boldog családi élet”, a „helyes életszemlélet”, „megfelelő táplálkozás” és a „kikapcsolódásra való képesség” együttes hatásában összegeződik. Az egészség vált a legnagyobb értékké a fejlett államokban. Az egészségturizmus ágazat a 21. évszázad növekedési ága lehet. Olyan témák, mint az egészség és wellness a médiák toptémává növik ki magukat, mert kor szellemének és kor ízlésének felelnek meg és az emberek igényével, találkoznak. A természetes gyógymódoknak és különösen a termálvízhez kapcsolódó kúráknak egyre növekvő szerepe van a gyógyításban (terápia), az egészség megőrzésében (prevenció), az utókezelésben (rehabilitáció). A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minősége az egészségturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást jelentősen leszűkíti, ezért a rendelkezésre álló kapacitás kihasználtsága a szakmai átlag fölött van. A térségben található természetes gyógyforrások felhasználásának növelésére jelentős szolgáltatásfejlesztést kell a következő időszakban végrehajtani. A térség ez ideig nem volt híres a rekreációs lehetőségeiről. Az egészségturizmus fejlesztése jelentős és kreatív erőfeszítést igényel. Az intézkedés általános célja A térség adottságainak, régión túlnyúló versenyképességének megvalósítása. Az egyedi adottságoknak alkotó módon történő kihasználása. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) Gyógyszolgáltatások – wellness szolgáltatások Egészségturizmus piacán nagyobb eséllyel ott lehet, ahol megfelelő alapok állnak rendelkezésre. A térségben kettő, jellegben eltérő adottságú színhely van. Nagykáta gyógyvízzel rendelkező strandja, olyan műszaki állapotban van, amely kevés befektetéssel, a gyógyturizmus területén számottevő sikerre számíthat. A kétségtelen meglévő Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

104



értékek nagy hozzáadott értékű hasznosítása csak megfelelő szálláskapacitás megteremtésével és gyógyászati szolgáltatások megteremtésével képzelhető el. Tápiószentmártonban az u.n. Attila domb (és környéke) gyógyító erejéről sokan meg vannak győződve, ezért ennek kihasználása további fejlesztéseket igényel. A meglévő szállás- és egyéb szolgáltatáskapacitás megfelelő kihasználásának biztosítéka a „gyógyító erő” fejlesztése.

1.3.1.Nagykátai strandfürdő tovább fejlesztése 1.3.1.1 Átfogó fejlesztési, finanszírozás terv elkészítése (terület felhasználás megtervezése, megvalósíthatósági vizsgálat elkészítése). 1.3.1.2 Gyógyászati szolgáltatások kiépítése (Vállalkozók bevonása). 1.3.1.3 Egészéves működés feltételeinek megteremtése (pénzügyi háttér biztosítása pályázat útján). 1.3.1.4 Fürdő környezetének fejlesztése 1.3.1.5 Szálláshelyek megteremtése

1.3.2 Tápiószentmárton természetes gyógytényezők fejlesztése 1.3.2.1 „Attila Domb” hatásainak szállásigényű komplex gyógyprogrammá fejlesztése 1.3.2.2 Strandrekonstrukció és egészségturisztikai szolgáltatásinak kialakítása

1.3.3. Egyéb a térségben található lehetőségek fejlesztése 1.3.3.1. Tápiógyörgyén termálvizű strand fejleszthetőségének vizsgálata 1.3.3.2 Tápióság közigazgatási határán belül található termálvíz-előfordulás fejleszthetőség megvalósíthatóságának vizsgálata

Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Nagykáta,Tápiószentmárton, Tápiógyörgye, Tápióság

Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Érintett önkormányzatok • Egészségturizmusban érintett vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Kistérségi társulás • Építő és kivitelező cégek

Eredménymutatók Output indikátorok Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

105



• • • • • • •

Intézkedések területén létrehozott egészségszolgáltatások száma Értékesített programok száma Vendégérkezések és vendégéjszakák száma A fürdőhöz kapcsolódó szálláshelyek száma és kapacitása Fürdőn kívüli wellness, sport és más egészségszolgáltatások száma Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek száma és kapacitása Egyéb programgazdák bevételei

Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Települések önkormányzata • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Magyar Fürdőszövetség • Magyar Szállodaszövetség • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Programszervezők • Turisztikai vállalkozások A megvalósítás időterve és ütemezése (millió Ft-ban) Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

1.3.1

30,0

400,0

500,0

100,0

50,0

1.080,0

1.3.2.

10,0

100,0

200,0

200,0

50,0

560,0

20,0

1.3.3. Összesen

40,0

520,0


6. év

Összesen

20,0 700,0

300,0

106


100,0

1.660,0


1.4 Intézkedés: Kulturális kínálat és események fejlesztése Prioritási fok 1.

Az intézkedés indoklása, háttere A kulturális örökség, valamint a helyi és regionális kultúrák iránti növekvő érdeklődés, a kulturális tényezők gazdaságfejlődést szolgáló erőként való azonosítása, illetve a szabadidő eltöltése és a művészetek összefonódásának felismerése egyaránt hozzájárulnak a kulturálisés örökségturizmus felértékelődéséhez. A régió földrajzi fekvéséből és történelmi szerepéből adódóan számos kulturális emlékkel és az ezeréves magyar államiság során létrehozott, az európai kultúrtörténet egyes korszakainak tárgyi és szellemi értékeivel egyaránt rendelkezik. A helyzetfeltárásban bemutatott egyházi, nemesi és polgári épületek és kúriák felújítására tehető kezdeményezésnek a továbbfejlesztését támogathatja az intézkedés. A régió turizmusa szempontjából is fontos, hogy feltárásra kerüljenek azok az értékek, amelyek egyenként vagy együttesen eséllyel pályázhatnak szélesebb körű érdeklődésre (kúria körtúrák és látogatások). A látogatók száma emelkedhet, ha nem csak a Blaskovich Kúriát, hanem még 2-3 más kúriába is ellátogathatnak. Információs füzet segíti történelmi kalandozásaikat, a térségi marketing költségek több települést is összefognak és lefednek. A kistérségben számos 18. és 19. századi eseményhelyszínt találunk, amelyeknek megörökítése részben minden évben megtörténik az állami és önkormányzati ünnepségek keretében (Bicskei csata, katonai felvonulások), ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve a gyermekes családok teljesen kimaradnak a programok szervezőinek látóköréből, és csak helyi vagy nagyon szűken kistérségi jellegűek és vonzáskörűek. A térség nem rendelkezik együttesen és egységesen elfogadott éves eseménynaptárral, amelynek révén lehetőség nyílna a programokat összehangolni, ezáltal megszűnne a programok keresztbeszervezésének veszélye és problémája. Az intézkedés általános célja A régió kulturális vonzerőinek (építészeti emlékek, nemzetiségi és népi hagyományok, vallási örökség) vonzó és eladható termékké fejlesztése és a turisztikai piacon való hatékonyabb értékesítése. A kistérség kulturális emlékeinek megőrzése, a sokszínű hagyományok, kultúrák és tárgyi emlékek megtartása, élővé tétele. Az intézkedés célja, hogy ne a tömeges turizmusba illeszkedő programok, hanem kiszámíthatóan ismétlődő rendezvénysorozatok alakuljanak ki.

Az intézkedés leírása Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

107



1.4.1 Eseménynaptár készítése • Helyszíni és időrendi felépítésben tájékoztatja a látogatókat és a szervezőket. A naptárt a nagykátai Tourinform iroda készíti el, és naprakészen változó, havonta nyomtatandó és terjesztendő programfüzetből áll, melynek minősége másodlagos az információhoz képest, amelyet tartalmaz.

1.4.2 További termékek előállítása • Rendezvények, amelyek kapcsolódhatnak a történelmi események aktualizálásához (modern változatban előadni a régi ütközeteket és történelmi megmozdulásokat), vagy a nemesi élet rekonstruálása a kúriákban, azok udvarán, színpadi előadások szervezésével, gyermekjátékok szervezésével.

1.4.3 Kompatibilitás • A programok egymással való helyszíni és elsődlegesen időrendi kompatibilitása mellett fontos, hogy az aktív és ökoturizmus programokhoz kapcsolhatók legyenek. Ez elsődlegesen az információszolgáltatásra és a belépőjegy értékesítésre vonatkozik.

Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Az egész kistérség

Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kulturális szervezetek, intézmények és egyesületek • Turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Érintett települések • Szakértők • Kulturális intézmények

Eredménymutatók Output indikátorok • Résztvevő települések és események száma • Látogató turisták • Témába vágó publikációk száma • Feladat terv • Elkészült és közkézen forgó eseménynaptár

Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

108



A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

1.4.1

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

24,0

1.4.2

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

30,0

1.4.3

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

6,0

Összesen

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

10,0

60,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nagykáta Tourinform Iroda • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • A települések polgármesterei • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma • Műemlék Hivatal Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Regionális Fejlesztési Tanács • Regionális Fejlesztési Ügynökség • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Pest Megyei Önkormányzat • Pest Megyei Közművelődési és Információs Központ • Kulturális intézmények, művelődési házak • Települési önkormányzatok, • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Hagyományőrző egyesületek


109



1.5 Gasztronómia és borkultúra Prioritási fok 3. Az intézkedés indoklása, háttere Az étkezés a turista célhelyen szerzett élményeinek fontos része, amelyet a bor élvezete tovább fokoz. A Gasztronómiai élvezetek (turisztikai) élménnyé válásának a pillérei: Ø Ételek, étkezés minősége, ahol a helyi specialitás élményérték növelő. Ø Bor, amely emeli az étkezés élvezeti értékét. Ha helyi vagy térségből származó akkor az további „hozzáadott értéket” jelent Ø Személyzet szakszerűsége és vendégszeretete. A szakszerűségbe beleszámít a kommunikációs készség is. Ø Étkezés technikai körülményei, az étterem kialakítása, belső hangulata. Az általánosan elterjedt magyar konyha ételein kívül a térségben nincs olyan étel, amely innen ismert (pl. vecsési káposzta, dömsödi májas, töki kuglóf, gödöllői töltött csirke, stb.). Egyetlen ételről tudjuk, hogy létezik, az a tápióbicskei töltött káposzta, de koránt sem örvend olyan ismertségnek, mint pl. a gödöllői töltött csirke. A térségben van legalább kettő olyan mezőgazdasági termék, amelyre építhető ételspecialitás és egyben ide is köthető. Előnye lehet, hogy ilyen termékekhez esemény is köthető, ami további lökést adhat a fejlődéséhez. Marketing szempontból is fontos, hogy egyes gasztronómiai specialitások régióbeli települések nevét viseljék. A régió területén van a Kunsági borvidék, a benne rejlő lehetőségeket a turizmus kihasználhatja. A térségben a turizmus fejlesztésének szükséges része olyan éttermek fejlesztése, amelyek gasztronómiai élményt nyújtanak. A vendéglátó személyzet nem rendelkezik olyan szakismerettel, amely támogathatná a gasztronómiai élményszerzést (ételekhez ajánlható italok, borok ajánlásához szükséges ismeretekkel, idegen nyelvtudás). A javasolt intézkedések hatására magasabb értékű szolgáltatások alakíthatók ki, amelyek a turisták és helyiek többletköltését indukálja. Kevés étterem található Tápió-vidéken és azokra a puritánság jellemző, és semmi esetre sem járulnak hozzá, hogy az étkezés élménnyé váljék. Az intézkedés általános célja A kis régió turizmusának fejlődését segítő gasztronómiai és borászati értékek kialakítása, az étterem kultúra létrehozásával. Az intézkedés leírása 1.5.1. Helyi ételkülönlegességek „kreálása” és „meghonosítása” 1.5.1.1 Tájhoz, a térséghez vadhúson, halon, káposztán, paradicsom és paprikán alapuló étel „mutációkat” kell kidolgozni. A változatok névadói a következő települések lehetnek Farmos, Szentlőrinckáta, Bénye (paprika, paradicsom), Tápiószele (káposzta), Tápiógyörgye (halétel). 1.5.1.2 Vetélkedő szervezése, téma tájjellegűnek tekinthető ételek megalkotására. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

110



1.5.1.3. Az „új” ételek elterjesztése az éttermekben, amelynek során legalább naponta egy kerüljön be az ételválasztékba. 1.5.2. Gasztronómia és a bor köré rendezhető események szervezése, 1.5.2.1 Főző verseny rendezése szakács, főzőasszonyok, főzni szeretők részvételével az étel névadó helységekben. 1.5.2.2 Márton naphoz, Húsvéthoz, Anyák Napjához köthető gasztronómiai ünnepek rendezése. 1.5.2.3. Helyi jellegű (elnevezésű) étel és a Kunsági Borvidékről származó bor együttes kínálatának kialakítása. (tájjellegű étel + pohár helyi bor) 1.5.3 Személyzet szakszerűségének, kommunikációs képességének növelése a 3. stratégiai pont megvalósítását szolgáló intézkedések keretében valósul meg. 1.5.4. Meglévő éttermek modernizálása 1.5.4.1 Éttermek és az erre alkalmas vendéglátóhelyek belső terének hangulatossá tétele, korszerűsítése, tájjellegű belső terek kialakítása. 1.5.4.2 Vendégfogadási feltételek kulturáltságának és higiéniájának javítása. 1.5.4.3 Helyi minősítési rendszer megvalósítása Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Tápió-vidék és csatlakozó települések Kedvezményezettek megnevezése • Helyi lakosok • Turisták • Vendéglátóhelyek • Borászok • Vendéglátással és borászattal kapcsolatos vállalkozások Eredménymutatók • Éttermek, melegkonyhás vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlődése • Speciális éttermek száma • Gasztronómiai rendezvények száma • Főző versenyek kialakulása • Tájjellegű ételek megjelenése a vendéglátóhelyeken • Helyi minősítési rendszerhez csatlakozók száma Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 1.5.1.

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

0,3

0,5

0,5

0,3

0,3

0,3

2,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

1,0

0

0

1.5.2. 1.5.3.

0

0

0

0

1.5.4

1,0

1,0

1,0

1,0

Összesen

1,3

1,7

1,7

1,5


111


Összesen

0 4,0

0,5

0,5

7,2


Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Térség településeinek baráti körei • Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány • Tápiómente Turisztikai Egyesület • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Borvidék egyesülete, • Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség • Agrármarketing Centrum • Kamarák • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok • Tourinform irodák • Program- és rendezvényszervezők • Bortermelők, borforgalmazók • Vendéglátóhelyek • Turisztikai vállalkozások


112



1.6. Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Prioritási fok 2. Az intézkedés indoklása, háttere A térség a lakosság nagymértékű ingázása következtében nem rendelkezik jó esélyekkel a falusi turizmus fejlesztéséhez. Az öko és egyéb aktív – kulturális programcsomagok működésbe lépésével azonban a környéken a turisták szabadidejének eltöltési feltételei minőségi változást hozhatnak. Felértékelődhet a falusi szálláslehetőségek eladhatósága. Ennek a lehetőségnek a maximálás kihasználása az intézkedés célja. A falusi vendéglátók képzettsége, tájékozottsága, nyelvtudása, a szolgáltatási színvonal paraméterei széles szórást mutatnak. A termékszerkezet egysíkú, nem kellően árnyalt és ritkán lépi túl az egyszerű „falusi szobakiadást”. Az intézkedés általános célja A falusi turizmus kínálatának fejlesztése, minőségének a fenntartható ökoturizmus szintjéhez és követelményrendszeréhez igazítása. A terület természeti értékeihez és programjaihoz kapcsolódó szálláslehetőségek biztosítása indokolt, azonban nem a falusi, hanem a klasszikus szobakiadás a megvalósítandó cél. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) • Hagyományos, falusi életmód újrahonosítása • Hagyományos mesterségek, kézművesség újjáélesztése, látogatható népművészeti műhelyek kialakítása (munka folyamatának megismertetése céljából) • Népszokások és népi hagyományok felélesztése és bemutathatóvá tétele • Szaktanácsadás megszervezése és falusi vendégfogadók képzése • Házi ételek / saját termelésű zöldségek és gyümölcsök árusítása • Információnyújtás helyi látnivalókról, programokról, rendezvényekről • Helyben termelt áruk (speciális tájtermékek) értékesítésének megszervezése a kereskedelmi egységekben Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Farmos, Nagykáta, Szentmártonkáta, Tápiógyörgye és Tápiószentmárton. Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Falusi turizmus szervezetei • Falusi vendéglátók


113



Eredménymutatók • Kiadható szobák és ágyak számának alakulása • Szaktanácsadási rendszer kiépülése • Falusi vendéglátók felkészültségének és képzettségének növekedése • Látogatható népművészeti műhelyek száma • Információs táblarendszer kialakulása • Hagyományőrző programok száma • Köztisztaság javulása Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 1.6

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

Összesen

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Falusi Szállásadók Országos Szövetsége • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Oktatási intézmények • Tourinform iroda


114


30,0


1.7 Komplex fejlesztésre irányuló intézkedések Prioritási fok 1. Az intézkedések indoklása, háttere A termékfejlesztés térben és időben összetett, bonyolult folyamat, melynek ellenőrzése, koordinálása a fenntartható fejlesztés elérése érdekében elengedhetetlen. A turisztikai termékek jellege, a fejlesztések időtartama és feltételrendszere igen különböző, ezért szükségesnek látszik egy koordináló, irányító testület létrehozása. Az intézkedés általános célja A régió fenntartható turisztikai fejlődését szolgáló tudatos termékfejlesztések időbeni és térbeni koordinálását végző testület létrehozása, amely fejlesztési időhorizont megalkotásával felügyeli a turisztikai vállalkozások, önkormányzatok és a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás összehangolt munkáját. Az intézkedések leírása A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás létrehoz egy stratégiai bizottságot, amelynek tagjai képviselik az önkormányzatokat, a fejlesztésekben érdekelt turisztikai vállalkozókat és a Társulást. A stratégiai bizottság időtervet készít, amely összhangban van a marketing folyamatokkal és költségvetéssel. Az folyamatosan újított időterv tükrözi a termékek rövid, közép és hosszú távú prioritásait és legfőbb célja az időbeni és térbeli szinkron megteremtése a célok és eszközök rendszerében. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • A Tápió-vidék települései Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Szakértők Eredménymutatók Output indikátorok • Összehangolt fejlesztési programok elindítása és sikeres lebonyolítása • Pontos információ áramlás • Feladat terv – fejlesztési időhorizonttal • Komplex termék alkotás és értékesítés Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

115



Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. Program 1.7

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Összesen

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Települési önkormányzatok


116


6,0


2.1 Intézkedés: Regionális marketingstratégia kialakítása és kivitelezése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 2000. január 1-ével alakult meg, a Magyar Turizmus Rt. regionális igazgatóságaként. A régióhoz Budapest, Pest megye, Komárom-Esztergom megye északkeleti része (7 település) és Nógrád megye nyugati része (13 település) tartozik, melyek a korábbi években külön-külön végezték marketingtevékenységüket. A regionális szemlélet megvalósítása a marketingben új kihívás elé állítja a régió turisztikai szereplőit, mivel a terület korábban két régióhoz tartozott és az együttműködésre nincsenek tapasztalatok, előzmények. A közös hovatartozás csak tudatosan formálható. Ennek része egy jól megalapozott marketingstratégia kialakítása és kivitelezése. A Tápió-vidék marketing programjának kialakításakor, az intézkedés minden programjánál szoros együttműködésre van szükség a Pest Megyei Turisztikai Irodával, amely Budapestnek és a régiónak jelentős turisztikai gazdája, valamint a régió egyéb idegenforgalmi kistérségeivel. A régióban jelenleg „három marketing pólus” együttműködése a szervezetet irányító vezetőség egymás közötti informális kommunikációján múlik. Elvileg a Magyar Turizmus Rt. Regionális Igazgatóságának a feladata a térség, mint egységes célhely „értékesítése”. Ennek a feladatnak nem tud eleget tenni, amelynek az elsődleges oka funkcionális, másodlagos ok technikai (kompetencia korlát és alacsony költségvetés), de hatásában legalább olyan erős, mint az első. A másik két pont „globális” tevékenységének akadálya a működésük földrajzi határai. Jelenlegi helyzet: három marketing szervezet, három költségvetés és három tulajdonos, amelyek formális kapcsolatait a politika determinálja (az országos és a helyi egyaránt). Az intézkedés általános célja A Tápió-vidék kistérség a turisztikai piacon egységes célhelyként jelenjen meg, beleolvadjon a régió marketing folyamataiba, amelynek eredményeként a régiós háttérrel együtt nagyobb turisztikai keresletet gerjesszen, mint korábban. A régió részeként olyan átfogó marketingtevékenységgel rendelkezzen, amely elősegíti a kistérség régión belüli ismertségét, népszerűségét és látogatottságát. Olyan működési kapcsolatrendszer létrehozása, amely az egyes területek marketing erőfeszítéseit összehangolhatja, hatékonyságát növelheti és a piaci megjelenést, egységesítését támogathatja. Képes befogadni a települések marketing szerveződéseit és beépíteni a regionális marketing tevékenységbe. Hogyan jelenjen meg a kistérség Budapesten? Az intézkedés leírása - (programok megnevezése)

2.1.1 Régióban zajló marketingtevékenységek harmonizálása Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

117



Évente, a következő évre vonatkozó marketing tervek elkészítése vagy véglegesítése előtt, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság összehívja a térség ilyen irányú tevékenységet folytató szervezetek konferenciáját. Résztvevők: elsősorban a MT Rt. Regionális Igazgatósága, Budapesti Turisztikai Hivatal Kht, a Pest Megyei Idegenforgalmi Iroda delegáltjai. Meghívást kapnak a kistérségi marketing szervezetek is. A konferencia során megállapítják: • értékelik az elmúlt év eredményeit, tapasztalatait. • következő év fő irányait • közös fellépésekről, azok költségeiről és teherviselés elosztásáról. Az együttműködésben való részvétel önkéntes de a közös döntésekből adódó kötelezettségek teljesítése kötelező. 2.1.2 Marketingterv készítése A fenti folyamathoz szervesen kapcsolódó kistérségi marketing terv alapvetően eseményorientált lesz, koordináló és információs funkcióval. A marketing terv összefoglalja az éves feladatokat és költségeket. Lehatárolja a résztvevők felelősségi köreit és jogosultságait, egyfajta szervezeti és működési szabályzatként fogja keretbe foglalni a kistérség értékesítési, marketing, piackutatási és promóciós tevékenységét. A kistérségi marketingtervben a következőket kell meghatározni: • Vezér és kiegészítő termékek és szolgáltatások meghatározása • A szükséges fejlesztések meghatározása • A termékek és szolgáltatások célszegmenseinek differenciálása • A célszegmensek elérésének eszközei és csatornái • Belföldi benchmarking elkészítése, piacfigyeléssel (más települések, térségek, régiók hogyan csinálják?) • A marketing eszközök és kapcsolódó folyamatok megtervezése, marketing portfólió készítése időbeni és térbeli paraméterekkel, személyi felelősségi körök lehatárolásával (kiadványok készítése és célzott terjesztése, honlap, ajándéktárgyak, kommunikáció, kiállítási részvétel szervezése, study tour-ok szervezése,) • Oktatási feladatok meghatározása, • Ellenőrzési feladatmegosztás • A termékekhez és marketing eszközökhöz költségvetési tételek rendelése • A folyamatok mérhetőségének alapjainak megteremtése (gazdaságos-e turizmus egésze? illetve mely ágai, területei?) • A gazdaságossági számításokat követően a jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, a folyamatosság és változtathatóság elveinek érvényesítése Az intézkedés földrajzi lehatárolása A kistérség egész területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága • Turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vállalkozások Közbenső kedvezményezettek Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

118



• • • •

Regionális Marketing Igazgatóság Pest Megyei Turisztikai Iroda Tápiómente Turisztikai Egyesülete Turisztikai szövetségek

Eredménymutatók Output indikátorok • A közös munka és egyeztetések eredményeként létrejön a kistérség régióval harmonizált marketing tevékenysége • Azonos marketing költségek mellett nagyobb távolságban elért ügyfelek száma • Egységesül a kistérség arculata • Termékfejlesztés tervezettebbé és céltudatosabbá válik (pl. kiadványok készítése ajándékozási, emlék, értékesítési-marketing vagy információs célzattal) • Létrejön a kistérségi honlap, eseménynaptár, fotó- és diatár, továbbá elkészülnek turisztikai filmek • A kiállításokon való részvétel gyakorisága nő • Létrejön a térségi turisztikai információs rendszer • A térségbe meghívott turisztikai újságírók száma nő • A térségről írt cikkek száma nő Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

2.1.1

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

6,0

2.1.2

4,0

2,0

2,0

4,0

2,0

2,0

16,0

Összesen

5,0

3,0

3,0

5,0

3,0

3,0

22,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nagykáta Tourinform iroda • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Budapesti Turisztikai Hivatal • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Települési Önkormányzatok • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Szakmai szövetségek • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Turisztikai vállalkozások


119



2.2 Intézkedés: Térségen túlnyúló marketing együttműködések megteremtése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A térségi tervek és költségvetés akkor fejtheti ki legerősebb és leghatékonyabb hatását, amennyiben a közeli és tematikailag, természeti adottságokban rokon más kistérségekkel, régiókkal párbeszéd és együttműködés alakul ki. A Tápió-vidék marketing programjának nyitnia kell a Budapest-Közép-Dunavidék Régió és más régiók irányában. Proaktív magatartást látunk szükségesnek, melyben innovatív kezdeményezések törnek utat. A közös értékesítés és programok marketingje előbb-utóbb megteremti a maga keresletét és a közös marketingtevékenységgel nagyobb szabású marketing akciók, vásári részvételek, információs anyagok hozhatók létre.

Az intézkedés általános célja A kistérség a turisztikai piacon együttműködő képes partnerként jelenik meg, ezáltal a közös akvizíciós és promóciós tevékenység hatékonyabbá válik. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) Térségen túlnyúló marketingtevékenységek harmonizálása, közös vásári és kiállítási részvételek, szimpóziumok és konferenciák szervezése. Oktatási és továbbképzési feladatok koordinálása és közös lebonyolítása. Beutaztatói promóciós study-tour-ok szervezése több helyszínnel. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A kistérség egész területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága • Turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Turisztikai szövetségek Eredménymutatók Output indikátorok • A közös munka és egyeztetések eredményeként létrejön a kistérség más térségekkel közösen kialakított marketing tevékenysége és feladatrendszere • Azonos marketing költségek mellett nagyobb távolságban elért ügyfelek száma Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

120



• • • • • •

Termékfejlesztés tervezettebbé vált Létrejön egy szélesebb, térségeken átnyúló honlap, eseménynaptár, fotó- és diatár A kiállításokon való részvétel gyakorisága nő Létrejön a térségek közötti turisztikai információ csere A térségbe meghívott turisztikai újságírók száma nő A térségről írt cikkek száma nő

Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

2.1.

2,0

2,0

2,0

3,0

3,0

3,0

15,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nagykáta Tourinform iroda • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Budapesti Turisztikai Hivatal • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Települési Önkormányzatok • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Szakmai szövetségek • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Turisztikai vállalkozások


121



2.3 Intézkedés: Hosszú távú marketing költségvetés alapjainak biztosítása Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A turizmus fejlesztés jelenleg tapasztalt egyik legnagyobb problémája, hogy eseti projektekhez kapcsolódik és a gyakran elszigetelt kezdeményezések kioltják egymás hatásait és eredményeit. Az előzőekben ismertetett marketing stratégia (több térséggel összhangban elkészített feladatrendszer és eseménynaptár, prioritási rendszerek) biztosítja a turizmus egyenletes évenkénti és területi fejlődését, amelyhez a jelenlegi fejezetben egységes alapokra állított és hosszú (5-10 év) időhorizontra kalkulált költségvetést rendelünk. Ez áttekinthetővé teszi feladatok finanszírozhatóságát és a jogosultsági és kötelezettségi köröket is. Az intézkedés általános célja A kistérség a turisztikai piacon önállóan rendelkezik marketing büdzsével. Az együttműködő partnerek és a vállalkozói kör számára kiszámítható, konzisztens tervezési és megvalósítási rendszert biztosít. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) A kistérség települési önkormányzatai minimum 5 éves üzleti tervet készítenek, amelyben a területfejlesztési és turisztikai célfeladatokhoz célelőirányzatot határoznak meg közösen. A települések hozzájárulása áll egy közös (osztatlan) fix hozzájárulásból, amely a térségi kiadványok, információs rendszer, honlapkészítés egységes megjelenítéséhez szükséges és mindenki számára azonos feltételeket és megjelenési felületeket garantál. Valamint egy teljesítmény és eredményarányos hozzájárulási résszel, amely aránylik az egyes településeken megvalósuló fejlesztések volumenéhez (kerékpárutak és túraútvonalak építése, lovas kirándulások szervezése, termálfürdőzés feltételeinek javítása, stb.). Az intézkedés földrajzi lehatárolása A kistérség egész területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága • Turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vállalkozások • A turizmus irányító szervezetei Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Turisztikai szövetségek


122



Eredménymutatók Output indikátorok • A közös pénzügyi előkészítések és munkamegosztás eredményeként létrejön a kistérség hosszú távú marketing költségvetése a hozzárendelt célfeladatokkal • Azonos marketing költségek mellett nagyobb távolságban elért ügyfelek száma • Termékfejlesztés tervezettebbé vált • A kiállításokon való részvétel terjedelme (stand területe és gyakorisága) nő • Létrejön a térségek közötti munkamegosztás és közös költségviselés elve és rendszere • Javul a marketingmunka ellenőrizhetősége, a fejlesztések finanszírozása áttekinthetőbbé, követhetőbbé válik • A marketing nem cél, hanem eszköz lesz a térség kezében a bevételek megteremtése és mérhetőségének ellenőrzésére Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 2.3.

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

6,0

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nagykáta Tourinform iroda • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partnerszervezetek • Pest Megyei Turisztikai Iroda • Települési Önkormányzatok • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Szakmai szövetségek • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák • Turisztikai vállalkozások


123



2.4 Intézkedés: Minőségbiztosítás bevezetése Prioritás 1. Az intézkedés általános célja A minőségbiztosítás célja, hogy magas színvonalú, kiszámítható és egyenletes termék- illetve szolgáltatásminőség szülessen meg. Minőségi a szolgáltatás, ha a vevő azt annak érzi és a termék vagy szolgáltatás megfelel a törvényben és szakmai szabályzókban előírt feltételeknek. Jelenleg törvény írja elő a minőségirányítási rendszerek alkalmazásának feltételeit a különböző gazdasági ágakra, és ebben a felsorolásban a turisztikai szolgáltatások és termékek is szerepelnek. A minőséggel szembeni követelményeket két alapvető tényezőcsoport határozza meg: • Szubjektív tényező: a vendég úgy érzi, hogy jó választás volt a célhelyre jönni és ott időt tölteni és pénzt költeni, elhatározza, hogy később is visszatér. • Objektív tényezők: a személyzet modora, az elérhető információs rendszer, a térség vagy üdülőhely megközelíthetősége, a szolgáltatások árszínvonala, az utak, épületek állaga, stb. A turisztikai szolgáltatások és vonzerők termékként való piacra vitelének sikeréhez nélkülözhetetlen a minőség egységessége, ennek megvalósításához viszont szükséges a minőség egységes értelmezése, folyamatos mérhetősége és ellenőrizhetősége. A minőséggel szembeni követelmények a megcélzott piacrész elvárásainak tükrében határozhatók meg, ezért alapvetően a komplex marketingtevékenység fontos mozzanata. A termék minőségét sok egység teljesítményének koordinációja, együttműködése valósítja meg. Az intézkedés általános célja A térségre vonatkozóan magasabb követelményeknek való megfelelés elérése, melynek során a működést, a munkafolyamatokat (marketing, fejlesztés, kiszolgálás) kell minőségileg, egységes elvek szerint szabályozni. A kistérség célja, hogy kommunikálja a minőségbiztosítási rendszerét, ami reklámértéket is képvisel.

• A térségre vonatkozó minőség meghatározása, elfogadtatása és oktatása • Létrejöjjön és működjön egységes, megbízható és dokumentált ellenőrzési rendszer. A turisztikai szolgáltatók esetében a felállítandó követelményrendszer – pl. minimum színvonal előírása – egyrészt az egyes szervezetek működési színvonalát emeli, másrészt az egységes turisztikai régió egyik alapkövetelménye a megbízható osztályozással standardizált színvonal. Az egységesség segíti a régiós szintű közös marketinget és javítja a régión belüli egyes turisztikai szolgáltatók egyedi pozícionálását is, azzal, hogy az egységes dokumentáltsággal összehasonlíthatóbbá teszi őket.


124



A minőségbiztosítás kiépítése, a marketing folyamatok és az intézményi hálózatépítés időben párhuzamos koordinált folyamatok! Az intézkedés leírása Folyamatközpontú megközelítést javaslunk, egy input-output modell felállítását készítettük el, amely a következő elemekből áll össze: Input (bemeneti): • természeti környezet • kulturális és művészeti értékek • lakosság szakmai felkészültsége, vendégszeretete, nyelvtudása • intézményi szabályozó rendszer • infrastruktúra • marketing aktivitás Output (kimeneti): • termékek és szolgáltatások rendszere • gazdaságos működés • elégedett vásárlók • rendelkezésre álló eredmény-információ A marketing és értékesítési folyamatokat dokumentálni kell: • leírni a folyamatot, • ellenőrizni, • bizonyítani a folyamat helyességét, • javítani a hibákat. A minőségbiztosítási rendszerhez megfelelő környezetvédelmi szempontrendszer és integrált vezetési rendszer társul, melynek révén elégedett vendégekre lehet kilátás. • • • • •

A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás létrehoz egy bizottságot, A bizottság a turisztikai szolgáltatások számára ajánlást tesz a marketingfolyamat és a szolgáltatás specifikus minőségi tényezőkkel szembeni elvárásokra, azok minimális és kívánatos szintjére. Az ismérveknek konkrétaknak, tehát ellenőrizhetőknek kell lenniük. Az ajánlás tartalmazza a mérés módját és az alulteljesítéssel szembeni eljárás módját. Meghatározásra kerül a működtető szervezet, a megvalósításhoz és működtetéshez szükséges költségvetés és a megvalósítás időterve.

Az intézkedés földrajzi lehatárolása • A kistérség egésze Kedvezményezettek megnevezése • Turizmusban érintett vállalkozások és szervezetek • A térségbe érkező turisták


125



Eredménymutatók (számszerűsített célok és mérhető eredmények) • A minőségbiztosítási rendszerbe bekapcsolt vállalkozások, szervezetek száma • A turisztikai szolgáltatók által, a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően nyújtott szolgáltatások (értéke, száma) • A minőségbiztosítási rendszernek megfelelően realizált turisztikai forgalom (érték) aránya a teljes turisztikai forgalomban Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek • A minőségirányítási rendszer karbantartói, ellenőrei (lásd: 4.6 alfejezet) • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás • Tápiómente Turisztikai Egyesülete • Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Pest megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara • Országos turisztikai szakmai szervezetek térségi tagozatai A minőségbiztosítási rendszer bevezetésének időterve és ütemezése (ezer Ft-ban) Program 2.4

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

12,0


126



3. Humánerőforrás fejlesztés Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A turizmus magas szintű működtetése sokirányú szakmai képzettséget igényel. A turista élményhez juttatásának, lelkesedésének kiváltásának egyik kiemelkedően fontos tényezője a humán erő képzettsége, kommunikációs készsége. Az ökoturizmus és a térség által a központba helyezett fenntarthatóság biztosítása az emberi oldalról nagyon magas fokú képzettséget igényel. Nincs lehetőség a látogatószám jelentős növelésén keresztül növelni a bevételeket, hiszen akkor a fő cél elérése hiúsulna meg. A humán oldal minősége biztosíthatja azokat a pozitív tényezőket, amelyek miatt kialakul a visszatérő vendégkör, és ezen keresztül a turizmusból élők jövedelem pozíciója megfelelő szintet tud elérni. Az egészségturisztikai szolgáltatások kialakítása speciális ismeretek nélkül elképzelhetetlen. Ráadásul ezen a területen folyó lendületes fejlesztés már ma is munkaerőhiányt okoz, és ez a hiány a jövőben, még növekedhet is. A térség nagysága nem teszi lehetővé önálló képzési centrum kialakítását, fekvésénél fogva azonban jó esélyei vannak arra, hogy Budapestről és a közel fekvő városok oktatási intézményeiből megfelelő mennyiségű és minőségű szakemberre tegyen szert. A falusi turizmus fejlesztése általánosabb vállalkozói ismereteket ismeretterjesztő jellegű oktatást is feltételez.

igényel, amely

Az intézkedés általános célja • Tápió-vidék térségében tervezhető fejlesztések magasan képzett munkaerővel történő ellátás előkészítése. • A mennyiségi és minőségi igények kielégítése. • Speciális terültekre képzés biztosítása, tovább képzések megszervezése • Lakosság alapfokú turisztikai ismereteinek elterjesztése. Az intézkedés leírása 3.1 Öko- és egészségturisztikai fejlesztés munkaerő és szakismeret biztosítása 3.1.1 Szakterületek és tudásfajták meghatározása, szükséges munkaerő mennyiségének felmérése, időterv elkészítése. (Milyen tudásra van szükség a térségnek? Kinek és milyen tudása van a térségben, milyen tudás hiányzik a térségben, ki tudja, amit a térség nem tud?) 3.1.2 Képzettséget adó intézmények felkutatása és kapcsolatfelvétel 3.1.3 Szükséges munkahelyek meghatározása, időbeni megvalósulásuk menetrendjének megtervezése. 3.2 Ökoturisztikai ismeretek fejlesztése 3.2.1 Tápió-vidék kistérség környezeti-nevelési fejlesztési tervébe a turisztikai ismeretek beépítése 3.2.2 Ökoturisztikai vetélkedők szervezése 3.2.3 Ökoturisztikai konferenciák szervezése Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

127



3.3 Turisztikai szakismeretek terjesztése képzés erősítése. A falusi turizmusra, vendéglátásra vonatkozó ismeretek terjesztése.

3.4. Munkahelyi szakképzés fejlesztése. 3.4.1 Szakmai tréningek (tanácsadók, oktatási intézmények bevonása) 3.4.2 Nyelvtudás beépítése a minőségbiztosítási rendszerbe

3.5. Önkormányzatok tisztviselőinek turisztikai alapismeretek átadása, képzése, tanulmányutak Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás települései Kedvezményezettek megnevezése • Lakosság • Turisztikai vállalkozók és alkalmazottaik • Oktatási szervezetek, vállalkozások • Önkormányzatok Eredménymutatók (számszerűsített célok és mérhető eredmények) • Turisztikai jellegű munkahelyek száma • Képzések száma és kapacitása • Tematikus konferenciák száma és az átlagos részvétel • Szakirányú végzettség nélkül betöltött munkahelyek száma • Idegen nyelvet beszélő alkalmazottak száma A megvalósítás időterve és ütemezése (millió Ft-ban) Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

3.1

1,0

3.2

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

6,0

3.3

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

3,0

3.4

0,5

1,0

1,0

1,0

3.5

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

2,4

Összesen

3,4

2,9

2,9

2,9

2,9

2,9

17,9

1,0

3,5

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet: • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

128



Partner szervezetek: • Társulás Tagjai • Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség • Turisztikai vállalkozások


129



4.Szervezet- és intézményfejlesztés 4.1. Tápiómenti Területfejlesztési Társulás turizmusszervező menedzser pozíció létesítése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere Tápió-vidék települései a turizmus fejlesztésében látják a térség fejlesztésének egyik lehetőségét. Ma még jobbára csak elképzelések szintjén mozog a turizmus fejlesztése. A jelenlegi állapotban Társulás szinten szükséges egy olyan pozíció létrehozása, amelynek a fő feladata, alapvető funkciója a térség turizmus fejlesztéséből fakadó feladatok elvégzése. Az intézkedés szükségességének kettős indoka fogalmazható meg. A turizmus fejletlen vagy kezdeti szakaszában a magán kezdeményezések nem várhatók el. Ha mégis megtörténnek, igen kicsiny a hatóerejük. Ebből kifolyólag szükség van állami jellegű beavatkozásra. Az indok másik része, a turizmus jellegéből következik. Akkor lehet sikeres, ha ennek érdekében a köz és a privát szféra szorosan együttműködve tevékenykedik. A három P (Public, Private and Partnership) jelenségről van szó azaz, - köz-, magánszféra és partnerkapcsolatok fontosságáról. Ennek az együttműködésnek a kialakítása is ennek a funkciónak fontos része lesz. Az együttműködés iránti igény a jövőben nőni fog, ami azt jelenti, hogy, a térség állami szervezetének funkciói között a turizmussal kapcsolatos teendők ellátására helyet kell biztosítani. Az elkövetkező fejlesztések pozitív effektusainak felerősítéséhez és a negatívok kivédéséhez vagy csökkentéséhez professzionális menedzselés szükséges a Térség részéről. További indok a funkció létesítése és helye mellett, hogy a fejlesztés jelen szakaszában pályázatokon keresztül lehet a szükséges pénzügyi feltételeket létrehozni és ez a Társulás kebelén belül oldható meg. Az intézkedés általános céljai • A turizmus funkcionális beépítése a Társulás és ezen keresztül az önkormányzatok szervezeti rendszerébe. • A turizmussal kapcsolatos feladatok önálló, személyre is lebontható delegálása. • Az önkormányzat feladatok és a turisztikai feladatok összehangolásának megvalósítása • Gazdasági szféra szereplői és az önkormányzati társulás tevékenység közötti kapcsolat működtetése. Az intézkedés leírása Tápiómenti Területfejlesztési Társulás munkaszerve kiegészül a turizmus fejlesztésért felelős munkatárssal, akinek a szervezetben a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos ügyek intézése, a fejlesztésben érdekelt önkormányzatokkal és a gazdasági szféra szereplőivel való kapcsolatépítés, kapcsolattartás a feladata. Az intézkedés része a munkaköri leírás elkészítése feladatokkal és hatásköri megállapítással. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

130



Fontos feladata a turizmus szolgáltatásaiba befektetni szándékozók felkutatása, befektetői kapcsolatok kiépítése, a lehetőségekről való informálása. Munkakörébe tartozhat a Térségnek, mint célhelynek turisztikai marketinggel kapcsolatos feladatok ellátása, a létre jövő Tourinfom iroda munkájának felügyelete. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Tápió-vidék települései Kedvezményezettek megnevezése • Turizmus fejlesztésében érdekelt önkormányzatok • Azok az intézmények, amelyeket a turizmus fejlődése érint. • Turizmusban érintett vállalkozók. Eredménymutatók (számszerűsített célok és mérhető eredmények) • Turisták száma • Turisztikai vállalkozások számának változása • Befektetetések számának és nagyságrendjének alakulása Megvalósításért felelős szervezet: • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partner szervezetek: • Társulás Tagjai • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség


131



4.2 Egyesülés a Tápió-vidék Turizmusáért Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A térségben a csekélyszámú turizmusból jövedelemre szert tevők nem érték el azt a szintet, hogy valamilyen tevékenység specifikus egyesülés, egyesülethez hasonló szervezkedésekbe kezdjenek. Ilyen jellegű együttműködés létrehozásával szemben nem jelent meg a tényleges igény. A fejlesztési szándék valóra váltását támogatja, gyorsíthatja, ha térség turisztikai szereplői, a potenciális érdekeltjei már most lépéseket tesznek az elkerülhetetlen kooperáció erősítésének irányába. Ha nagyobb szerveződésekhez kell csatlakoznia a térségnek vagy egyes szereplőinek, akkor az együttműködő tagoknak nagyobb esélyük lesz a szélesebb, mélyebben szervezett formációkban. A turizmus sokszereplős gazdasági tevékenység. Egy-egy turisztikai termék előállításban a legkülönbözőbb résztvevők vállalnak szerepet. Ráadásul ez a szerep nem biztos, hogy aktív, hiszen még a lakosság is része lehet a maga életformájával, vendégszeretetével, élő hagyományaival, de speciális termékeinek előállításával is. A gazdaság e területén akkor érhető el siker, ha a sok résztvevő saját belátása alapján, önkéntesen hajlandó arra, hogy a többi szereplővel együttműködjön a piaci eredményesség érdekében. Az intézkedés általános célja A turizmusban érdekeltek és érintetteket megismerjék egymást, felmérjék a lehető együttműködések területeit és formáit. Létrehozzanak egy életképes turizmus fejlődésében érdekelt szervezetet. Az intézkedés leírása Kataszter összeállítása a kistérségben működő: • Szállást adókról • Éttermekről • Egyéb vendéglátó és szórakoztató helyekről • Szabadidő eltöltést biztosító szolgáltatásokról • Múzeumokról • Kulturális intézményekről • Turizmus által érintett vagy valamilyen módon ebben érdekeltekről • Oktatási intézményekről • Önkormányzatokról. • Civil szervezetekről • Turisztikai szolgáltatásokban résztvevők szakmai szervezeteiről A kataszterbe azok kerülnek be, akik készek arra, hogy a térség turizmusfejlesztésében részt vállaljanak, ha kell bizonyos anyagi áldozatvállalással is. A vállalkozások és egyéb turizmus működésében, fejlesztésben érdekeltek alapítják meg a „Tápió-vidék Turizmusáért Egyesületet” (turizmusban érintett vállalkozások, szervezetek, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás), amely a folyamatos tapasztalat és véleménycsere formális kerete. Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

132



Az Egyesületnek az alábbi feladatai lehetnek: • Nagy jelentőségű közös dolgok megvitatása, közös álláspont kialakítása, pl. területi határok megváltoztatása, jövőkép változtatása, közös márka kialakítása, módosítása, marketingstratégia. • Az együttműködők között a kölcsönös tapasztalatcsere elősegítése • Az együttműködő partnerek közötti konfliktuslehetőségek megoldásának fóruma • Az alcsoportok közötti viták egyeztetési helyszíne • Corporate Identity elősegítése • Az egyes tagok társadalmi kapcsolatainak egymás közötti erősítése • Olyan lehetőség létrehozása, megszervezése, amellyel élők nem túl hosszú időhorizontban, a sokoldalú együttműködés irányába mozdulnak el. • Közös marketingtevékenység alapjainak a létrehozása • Megtanulják az önkéntes együttműködés alapjait és felkészülhetnek egy sokkal szorosabb kooperációra annak érdekében, hogy az együttműködésük a térség turizmusában többletértéket hozzon létre. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A kistérséget öleli fel az első lépésben, de nem zárható ki nagyobb földrajzi terjedelem sem. Kedvezményezettek megnevezése • A térség turizmusából részben vagy egészben élők • Önkormányzatok Eredménymutatók:

• • • •

Kataszterbe bekerült vállalkozások száma Tagok száma Közös termékfejlesztési akciók száma Közös marketing cselekvések

Megvalósításért felelős szervezet • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Partner szervezetek: • Társulás Tagjai • Turisztikai vállalkozások • Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács • Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség


133



4.3 Szervezet-fejlesztési tréningek

Prioritás foka 3. Intézkedés indoklása, háttere Ilyen jellegű tréningekre általában az önkormányzatok turisztikai funkciót ellátó munkatársainak van szüksége. Egy, a turizmus területén, feltörekvő térség érintettjeinek még nagyobb szüksége van erre. Ezeken a tréningeken ajánlatos a turizmus fejlesztését akaró önkormányzatoknak képviseltetni magukat. A munkatársaknak meg kell ismerni a turisták igényeit és azt is, hogyan lehet ezeket kielégíteni, tapasztalatot kell gyűjteni, hiszen eddig nem volt rá igény, késztetés. Ha ez nem történik meg, akkor a fejlesztési erőfeszítésektől remélt hasznok maradnak el. Az intézkedés általános célja A térségében található települések önkormányzatokat megismertetni a turizmus fejlesztéséből, működtetéséből keletkező önkormányzati feladatok menedzselésének technikáival. Olyan ismeretek megszerzésének lehetősége, amely segíti a turizmussal kapcsolatos feladatok megismerését és végrehajtását. Az általános cél része a döntéshozóknak nyújtott ismeretek terjesztése is. Az intézkedés leírása A Fejlesztési Társulás szervezésében megvalósuló képzési program keretében, turizmus fejlesztésében érintett szervezetek munkatársainak szaktudását, az innovációs- és együttműködési készségjavító gyakorlatorientált programokat, illetve az ezeket kiegészítő tanulmányutakat támogatják. A szervezeti tudás fejlesztését az alábbi programok valósítják meg: • A képzési koncepció kidolgozása Az érintett, potenciálisan együttműködő szervezetek jelenlegi és a szükséges készségeinek, ismereteinek felmérése alapján, a képzési szükséglet és koncepció kidolgozása. • Szervezetfejlesztő tréningek „beszerzése” (támogatási konstrukció). Az intézkedés célja a helyben hiányzó illetve önmagában gazdaságtalan képzőkapacitás pótlása. • Tréningprogramok, „study tours" (tanulmányutak) A tréningprogramokon a turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek speciális ismereteket sajátíthatnak el; - projekt menedzsment - innovációs menedzsment - kooperációs kérdésekkel foglalkozó szakemberek képzése, vállalkozói és együttműködési készséget fejlesztő tréningek. • Tanulmányutak Fejlettebb területek kialakult tapasztalatait ismerhetik meg a résztvevők. Ezek a tanulmányutak a tapasztalatszerzésen túl hozzájárulnak a kapcsolati háló erősödéséhez, új együttműködési lehetőségek felismeréséhez. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Tápió-vidék kistérség Szemrédi Turizmus Tanácsadó, 2003-01-15

134



Kedvezményezettek megnevezése • Önkormányzatok munkatársai, • Szakmai szerveződések tagjai Eredménymutatók (számszerűsített célok és mérhető eredmények) • Képzésben résztvevők száma • Tanulmányutak száma és rendszeressége Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek • Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Szervezetfejlesztési intézkedések megvalósításának időterve és ütemezése (millió Ft-ban) Program

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

4.1

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

1,8

4.2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

1,2

0,5

0,5

0,2

0,2

1,4

1,0

1,0

0,7

0,7

4,4

4.3 Összesen

0,5

0,5


135


A Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója

Recommend Documents