A szolgálati jogviszony sajátosságai

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék

A szolgálati jogviszony sajátosságai

Készítette: Szabóné Horváth Szilvia Konzulens: Dr. Jakab Nóra

Miskolc 2013.

University of Miskolc Faculty of Law Department of Agriculture Labour Law

Main characteristics of the officials in service

Author: Szabóné Horváth Szilvia Consultant: Dr Jakab Nóra

Miskolc 2013.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 1 1.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALAPJAI ......................................................................... 3 1.1. Az igazgatás kialakulása, fejlődése .................................................................................... 3 1.2. Az igazgatástani kutatások klasszikusai ............................................................................. 5 1.3. Az igazgatás fajtái .............................................................................................................. 9 1.4. A közigazgatás felépítése ................................................................................................. 10 1.5. A védelmi igazgatás rendszere ......................................................................................... 11 1.6. Rendvédelem .................................................................................................................... 12 1.7. Biztonság.......................................................................................................................... 14 2.FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TŰZOLTÓSÁG KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................................................... 16 2.1. A katasztrófavédelem szervezetének létrehozása ............................................................ 16 2.2. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata ................................................... 17 2.3. A katasztrófavédelem központi irányítási rendszere 2012.-ig ......................................... 18 2.4. A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.-ig ............................................ 21 2.5. Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.január.01.-től ............................... 22 2.6. A Tűzoltóság szervezeti struktúrája 2012.-ig................................................................... 24 2.7. Miskolci Tűzoltóság szervezeti struktúrája napjainkban ................................................. 25 3.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI .................................... 27 3.1. A Tűzoltó ......................................................................................................................... 27 3.2. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: A Flórián legenda ................................................ 28 3.3. Tűzoltói munkakör ........................................................................................................... 31 3.4. Felvételi eljárás, alkalmassági vizsgálat........................................................................... 31 3.4.1. Alkalmassági vizsgálat .............................................................................................. 32 3.4.2. Szakmai modul .......................................................................................................... 34 3.4.3. Időszakos alkalmassági vizsgálat .............................................................................. 35 3.5. A Miskolci tűzoltóság és készenléti csoportjainak bemutatása........................................ 35 3.6. A tűzoltók napi tevékenységei ......................................................................................... 38 3.7.A hivatásos állomány különös viszonyai .......................................................................... 40 3.7.1. Függelmi viszonyok .................................................................................................. 40

3.7.2. Feladatkiadás ............................................................................................................. 42 3.7.3. Alapjogi korlátozások és összeférhetetlenség ........................................................... 44 3.7.4. Illetmény ................................................................................................................... 45 4.FEJEZET: KVALITATÍV KUTATÁS A MISKOLCI TŰZOLTÓSÁG MEGÍTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN................................................................................ 47 4.1. Kvalitatív kutatás célja ..................................................................................................... 47 4.2.Hipotézisek: ...................................................................................................................... 47 4.3. Kommunikáció és image .................................................................................................. 48 4.4. A kommunikáció és image hatékonyságának feltételei ................................................... 48 4.5. Vizsgálati módszer ........................................................................................................... 49 4.6. A megkérdezett személyek adatainak értékelése ............................................................. 49 4.6.1. Iskolai végzettség szerinti megoszlás ........................................................................ 49 4.6.2. Életkor szerinti megoszlás......................................................................................... 50 4.6.3. Lakosság ismerete a tűzoltói tevékenységről ............................................................ 51 4.6.4. Lakosság bizalom a Tűzoltóság iránt. ....................................................................... 53 4.6.5. A tűzoltók image-nek megítélése .............................................................................. 53 4.7. Következtetések ............................................................................................................... 54 BEFEJEZÉS .............................................................................................................................. 56 MELLÉKLET ........................................................................................................................... 59 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném megköszönni, Dr. Jakab Nóra, konzulensnek a dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítséget. Iránymutatásaira, tanácsaira és szakértelmére bármikor számíthattam. Köszönetemet fejezem ki hasznos javaslataiért és építőjellegű kritikáiért, amelyekkel nagyban hozzájárult munkám színvonalasabbá tételéhez.

Továbbá köszönöm, családom minden tagjának türelmét és segítségét, hogy időt és fáradságot nem kímélve, lehetővé tették számomra, hogy szakdolgozatomat elkészíthessem.

Külön köszönöm a Miskolci tűzoltók gyakorlati segítségét és a szakirodalmak biztosítását.

Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van, hogy egyesíti az embereket; csak egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké. Antoine de Saint-Exupéry

BEVEZETÉS Az emberi életet végigkíséri, a közösségi élet, a szocializáció, a normák és az egyéni értékrend összehangolásának az igénye. Az állam feladata, hogy állampolgárai számára biztosítsa ezek feltételeit. Hierarchikusan felépített szervezet - rendszerein keresztül, tegye lehetővé, a jogállami, demokratikus keretek kialakítását és fenntartását. Magyarországon a hatékony állam védelmét és biztonságát - az állam - erre kialakított szervezetein keresztül valósítja meg. A védelmi igazgatás integráltan, magában foglalja az ország teljes védelmét. A természeti és civilizációs eredetű veszélyek esetén, a katasztrófavédelem feladata az állampolgárok életének és anyagi javainak védelme. A kialakult veszélyhelyzetek során, elsőrendű védelmi feladatokat látnak el a tűzoltóság egyedi jogállású, állandó készenlétet ellátó szakemberei. A tűzoltóságok szervezeti struktúráját, munkafeltételeit és feladatellátását, megannyi speciálisan szabályozott elem érinti. A szervezet viszonyait, munkáltatói – munkavállalói kapcsolatait, autentikus megközelítésből „tűzoltófeleségként” szeretném bemutatni. A célom az, hogy a dolgozattal betekintést nyerjenek a tűzoltóság mindennapi tevékenységébe és függelmi viszonyaiba, azok is, akik más területeken munkavállalók vagy eddig hiányos ismereteik voltak Miskolc és környezetének tűzvédelméről. Hipotéziseim: Az állam kiemelt feladata, a biztonság szavatolása és az állampolgárai számára, kiszámítható és világos igazgatási rendszer kialakítása és működtetése… Az élet és anyagi javak védelmének biztosítása és védelme, csak sajátos szervezeti megvalósításban megoldható… A tűzoltók, szolgálati jogviszonyból eredő munkavállalói sajátosságaival szemben, az állami elismerés aránytalan… Az állampolgárok, alig vagy csak keveset tudnak, a tűzoltók munkájáról, speciális szervezetükről… 1

A

dolgozatom

szervezetelméleti

első

fejezetében,

megközelítésből

kvalitatív

kiindulva,

kutatást az

végzek,

igazgatástan

vezetés

–

kialakulásától,

történelmének fejlődésétől, az igazgatástan meghatározó klasszikusain keresztül, napjaink igazgatási tevékenységeit bemutatva. Magyarország állami igazgatással kapcsolatos elemeit ismertetem, kiemelten a védelmi - igazgatás szervezetrendszerébe tartozó rendvédelmi szférát, melynek elsőrendű feladata, az állampolgárok számára, a biztonságos életkörülményeik szavatolása. A második fejezetben, hazánk belső biztonságát, az emberi élet és anyagi javak védelmét biztosító szervezeteket mutatom be. Felépítésüket, vertikális viszonyaikat, a közelmúlt időrendi változásaikat részletezem. A katasztrófavédelem létrehozását, kapcsolatát, viszonyait a tűzoltósággal. Borsod – Abaúj – Zemplén megyét, már helyi szintre lebontva jellemzem. A harmadik fejezetben a hivatásos tűzoltók, készenléti szolgálatban eltöltött munkavégzésének összetevőit részletezem. Kiemelve a munkavállalói feltételrendszert és a sajátos munkaköri szabályozók érvényesülését, a mindennapok során. A speciális nyelvezetet lefordítva - eltekintve az összehasonlító, elemző szintű munkaügyi kapcsolatoktól - , közérthető példákkal világítok rá a tűzoltói munkakör sajátosságaira. A

dolgozat

befejezéseként,

kvantitatív

kutatást

végzek,

a

Miskolc

és

vonzáskörzetében élők között, kérdőíves vizsgálattal. Kutatásom célja, hogy a felmérjem a tűzoltóság elismertségét. Az állampolgárok és a tűzoltók közötti bizalom elemeit, a munkájukkal kapcsolatos állampolgári ismereteket és véleményeiket.

2

1.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALAPJAI 1.1. Az igazgatás kialakulása, fejlődése Az ember társas lény, szokás emlegetni. Társas, igen, de nem egyedülálló módon, hiszen a földön előforduló sok más élőlényre is a társas lét a jellemző. A társas életformák,

következő

kibővült

fokozata,

a

családi

kötelék.

A

családok

összetartozásának, közös kapcsolatának kiterjesztéséből, megalakultak a közösségek. Az ember, hogy alapvető fiziológiai és az életben maradásához szükséges védelmét biztosítani tudja, kialakította a közösségen belül azokat a hierarchikus viszonyokat (ami lehetett: anya – apajogú, vér - szerinti tagozódású, misztikus, vallási, erő vagy előítélet alapú, alá – fölérendeltségi viszonyú létforma), kiemelve a közösségekből a „vezetőt”, aki a hatalom birtokában, döntéseivel befolyásolta a közösség tagjainak életét. A közösségek, idővel egyre nagyobb egyedszámot tartalmaztak és az ősközösségi hordákból, nagyobb létszámú, fejlettebb életformák alakultak ki. A folyamat, már igényelte a vezetés megosztásának lehetőségét, így az irányítás létrejöttét, amit a mindenkori hatalom gyakorlójának, a helyi vezetésnek a koordinálására létrehozott, összetett szervezeti forma lett. Az irányítás joga - vagyis a hatalom -, központosult a vezetőnél és vertikális úton valósult meg. A társadalmi hierarchia szerinti tagozódás és a magántulajdon létrejötte – öröklés, rablás, szerzés, vagy a vezető által adományozott formában -, valamint a munkamegosztás szervezeteket hozott létre, amelyeket irányítani kellett. A nagyszámú közösségek folyamatos vezetését, szervezeteken keresztül irányították, a mindenkori hatalom birtokosai. A többnyire rokoni, földrajzi elhelyezkedés miatti közösségek növekedéséből lett nemzetségek, majd államok irányítása nehézkes lett, a technológiai fejletlenség és a nagy távolságok miatt. A gyorsabb, hatékonyabb állami hatalomérvényesítés, kialakította a hatalommegosztás strukturálisan fejlett formáját, az igazgatást. Az igazgatás a mindenkori hatalom végrehajtó és kikényszerítő, erőszak monopóliumát volt hivatott kiterjeszteni és működtetni. Úgy, hogy személytelen formában működjön, de mindenkor az alá – fölérendeltségi viszonyokat tükrözze a funkcionális működésével. Az igazgatás első jeleit, a II. sumér birodalom (ie: 1728-1686) Babilon Hammurápi Törvénykönyvéből ismerhetjük. A törvénykönyv a munkaadók és munkavállalók viszonyait szabályozta. Törvényi formába öntve a család, házasság, öröklés, vallás, 3

kölcsön szabályait, de külön rendelkezés szabályozta az uzsora elemeit is. Az igazságszolgáltatás, testi fenyítés vagy peres eljárások menetét is tartalmazta a törvénykönyv. A Csou dinasztia (Kína) korában (ie: 1122-249), már közigazgatási tartalmú könyv jelent meg. Ebből oktatva és alkalmazva a hierarchikus vezetés elemeit, létrehozták az első bürokratikus hivatalnokok által vezettet koordinált jogállamot. Európában,

elsőként

Görögországban, Platón

(ie 427-347) írt

az

ideális

kormányzásról „Állam” című művében, az ideális állam létrehozásának és működtetésének, szükségleteinek feltételeiről. A hajlandóságot a munkavégzésre az irányításában és a munkafeltételek biztosításában látta. A középkorban vallási vezetők, céhek és a hadvezetés soraiban egyaránt fellelhetőek voltak az igazgatás egyes elemei. A feudális állam, hűbéri lánc vagy az egyházi hierarchián (pápa – bíborosok – érsekek – püspökök – plébánosok) keresztül, a tradíció és vallásosság alapul bürokratikus szervezetek működtek. A reneszánsz korában, Európában az autokrata „én” központú vezetés volt az elfogadott, melyet az újkor porosz és osztrák közigazgatási rendszere váltott le. A vezetési funkciók szintekre tagolása, képzési – előmeneteli rendszer kiépítése, létrehozta azt a bürokratikus struktúrát, amit Magyarország államigazgatása is alapul vett. Az ellenőrzési szervezetek létrehozása, a hozzájuk igazított munkamódszerek, a vezérkarok katonai célú létrejötte (30 éves háború idején) után, a társadalom számos területén, a bürokratikus vezetési forma lett az elfogadott és alkalmazott vezetési, szervezeti, irányítási, igazgatási struktúra. Az állam védelmét, működtetését jellemző rendszert, a porosz - osztrák mintán alapuló monarchia terjesztette ki Magyarországon.

A hivatali ügymenet, mélyen

beleívódott a magyarországi viszonyokba. A mai napig is erősen érződik a hagyománya és jogalkalmazói szinten is tradicionálisan megtalálható.1

1

Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995 81. – 87.o.

4

1.2. Az igazgatástani kutatások klasszikusai Az igazgatástani irányzat megalapítója. Henry Fayol (1841 – 1925), a vezetési tapasztalatot és a racionalizálást a sikeres tevékenység és túlélés zálogaként hirdette. Fayol szerint a szervezeteket, vezetni és irányítani is kell. Ami, fentről – lefelé irányulva, hat részfunkcióra bontott modellel lehetséges. Különböző szintekre, funkciókra felosztva, ahol elhatárolódnak egymástól, ám mégis egy szerves egészet alkotnak az egyes elemek. Vállalatok rendszerein keresztül szemlélve minden szervezetet, hat elemre, funkciókra bontva képzelte el a leghatékonyabban működő vezetést: Műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli és igazgatási tevékenységekre felosztva. Fayol - Ipari és általános vezetés – című könyvében jelent meg először az igazgatási tevékenység, amely a dolgozat témájának, főbb kiindulási pontját jelenti. Az igazgatást elemezve, további részfunkciókra bontotta: Tervezés (előrelátás): a jövő kifürkészése (kutatása) és a cselekvéseknek ehhez történő igazítása, munkaterv, működési jövőkép, tervek egységessége. Szervezés: a vállalat emberi és dologi (tárgyi) elemeiből álló szervezeti egységeinek létrehozása és fejlesztése. Közvetlen irányítás (parancsnoklás): az irányítás egységének megteremtése és a szervezethez tartozó személyzetnek működtetése. Koordináció: minden munka egyesítése, összehangolása, és harmonizálása. Ellenőrzés: hogy minden tervszerűen, a kiadott rendelkezések szerint történjen.2 Az igazgatás hatékony működtetése érdekében, igazgatási elveket (14) fogalmazott meg, amit - szerinte - minden sikeres és fenntarthatóságra törekvő szervezetnek követnie kell. Munkamegosztás – specializált, szakosodott munkavégzéssel hatékonyabb az elért eredmény. Azáltal, hogy mindeni, csak egy bizonyos tevékenységet végez a folyamat egészéből. Megfelelő centralizálás – hierarchikus viszonyokhoz köti a munkavégzést, ezáltal bevezeti a hatáskör fogalmát és a hatalommal kapcsolatos összefüggéseit. 2

Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984 57.o.

5

A centralizálás hatalmát, hasznosságát, a helyes mérték meghatározásával képzeli el. Tekintély és felelősség – a tekintélyhez a parancsnoklás kifejezést alkalmazza. Hatásköri lebontással, hogy a tekintély érvényesülhessen. A tekintéllyel összetartozónak tartja a felelősséget. Fegyelem – olyan megállapításokat kell tenni, amelyek, minden fél számára elfogadhatóak, de nem térhetnek el a felállított szervezeti szabályoktól, így a működési szabályokat mindenkinek el kell fogadnia. A parancsolás egysége – vertikálisan kialakított, lineáris modellel (egy beosztott - egy vezetőhöz tartozzon), a szolgálati út betartását tartja megfelelőnek. A vezetés egysége – a hasonló feladatok egy kézben összpontosuljanak, ezáltal a részterületek egységesítik a folyamatokat. A részérdekek alárendelése az általános érdeknek – az egyéni vagy csoportérdek, nem előzheti meg a működési szabályokban foglalt általános szervezeti érdekeket. Szigorú keretekhez igazítva a működtetést. Bérezés meghatározása – legyen igazságos (differenciáltság, ösztönzés), biztosítson tisztes megélhetést és sarkaljon hatékonyabb munkavégzésre minden egyént, és legyen költséghatékony. Hierarchia és szolgálati út leszabályozása – hatásköri pontosítások és határaik. Merev rendszerű hatáskörök szükségesek, elkerülve azok túllépését. A merev rendszer átlépését, kizárólag meghatalmazással – a szolgálati út betartásával – engedi. A rend biztosítása – megfelelő anyagi, humán erőforrást a megfelelő helyre és megfelelő időben, hogy a belső rend biztosítható lehessen. Méltányosság gyakorlása – a szolgálati szerződések nem láthatnak mindent előre, ezért méltányosan kell lenni, ami kitölti a joghézagokat, elejét véve a kialakuló vitának. Személyzeti stabilitás – a legkisebb egység kiesése, idő és feladat ellátási nehézséget okozhat, ami a betanítási időszakkal, további veszteséget okoz. A nagymértékű elvándorlás, nem kívánatos.

6

Kezdeményezés – az öntevékenység formáit támogatni kell, hiszen az adott folyamat mélységeit legjobban értő, hatékonyságnövelő ötleteket adhat. Az öntevékenységnek, a szervezeti fegyelem a korlátja. Egység biztosítása – az erők összefogása előnyös, egységben többet lehet elérni. Az egyéni képességek kibontakoztatása, előnyökkel jár a szervezet számára. Fayol szerint: az igazgatási elvek és módszerek, melyeket a vállalati vezetés mintájára fogalmazott meg, teljes egészében alkalmazhatóak a közigazgatásban is. Hiszen a szervezés része az igazgatásnak, mert emberi együttműködéssel, tudatosan az adott cél elérését a tevékenységek és feltételek összehangolásával éri el. Így az igazgatás egy folyamat, amit igazgatási ciklusnak is lehet nevezni.3 Fayol elképzeléseivel kapcsolatban, Alfred Kieser a következőket állapította meg: rendszerezettséget hozott a szervezés világába, ezáltal az igazgatás elemeit, célirányosan és hatékony módon lehet alkalmazni a bürokratikus mintára felépített rendszerekben. Kieser kiemelten fontosnak tartotta, a szankciók okos alkalmazását, az egyértelmű megállapodások fontosságát, betartását és azt, hogy minden szintre a megfelelő ember kerüljön.4 Az igazgatástani kutatásban, Fayol kortársa Max Wéber (1864-1920) Gazdaság és társadalom című könyvének (1919) fő mondanivalója - szociológiai elveiből kiindulva – a racionalizálás elmélete volt. Azt vallotta, hogy az emberi társadalomnak, társas szervezeti formáinak, vannak olyan általánosítható jegyei, amelyek segítségével célirányosan kialakítható és működtethető, egy minden más szervezeti forma fölött álló, racionálisan legideálisabb forma: a bürokrácia. Wéber szerint: a bürokrácia egyenlő az igazgatási szervezettel, ami a közigazgatási tevékenységben testesülhet meg a legcélravezetőbben. A szabályokkal rendszerezett, semleges és érzelemmentes hivatali ügymenet, amely folyamatos szabályokhoz kötött hivatali ügyvitellel, illetékességgel, hatáskörrel rendelkezik. A parancsadási jog, kényszerítő eszközök alkalmazása, a

3 4

Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984 58. – 86.o. Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995 88.o.

7

hivatali hierarchia, világosan kijelölt ellenőrző és felügyeleti hatóság jellemzi és ezek az összetevők, vagy elemek feltétlenül szükségesek a működéshez és a működtetéshez. Összefoglalta a bürokratikus rendszer elengedhetetlen kritériumait és összetevőit: Írásban, rögzítettséggel kell szabályozni az ügyintézés (ügyvitel, ügyiratok) menetét. Igazgatási és termelési tényezők szétválasztását, koordinálását meg kell oldani, így létrehozható a hivatal. A funkciók így elkülönülnek (hivatalnok – munkás). Nem

adott

személynek,

hanem

a

felállított

szabályoknak

kell

engedelmeskedniük és megfelelniük a hivatalnokoknak. Igazgatási rendszert kell kiépíteni, bürokratikus mintára, ami politikailag is semleges és kiszámítható ügymenettel működtethető.5 A hivatali ügymenetet megtestesítő személynek, a hivatalnok nevet adta és életpályamodellt tervezett a hivatalnokok számára (idő és képzettségarányos bérezéssel, kiszámítható előmenetellel, nyugdíjjogosultsággal), szigorú hivatali rendszerben alkalmazva. Weber a kiszámítható és személytelen funkciókon keresztül vizsgálta a szervezet működését, ami szigorúan szabályozott és érzelemmentes. Az embert – bár mint fontos tényezőt - nem tartotta központi elemnek, egy bürokratikus módon működő rendszerben. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Charles Perrow: amikor az emberi váz anatómiai felépítéséhez hasonlította Weber elméletét, amelyben a bürokratikus elemek, egy emberi csontvázat alkotva, felépítik, összetartják és működtetik az embert, de nem foglalkoznak magával, a szervezetet alkotó emberrel. Perrow szerint: a szervezet valamivel több, mint a Weberi váz, strukturális elemei.6 A hatalommal kapcsolatosan, Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés című könyvében, a szervezetek által biztosított hatalomforrásoknál említi Weber elveit, miszerint a szervezetekben, igazgatási rendszerű hatalomforrás érvényesül. Ezek a racionális – bürokratikus elemek, ténylegesen hatalmi pozíciókat jelentenek, s ezek a törvényes hatalom, eltérő szintekre lebontott kiterjesztései. Weber bürokratikus, a hatalom intézményesüléséhez kapcsolt forrása a hatáskör. Bakacsi szerint ez nem más, 5 6

Max Weber – Gazdaság és társadalom Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1967 89. – 118.o. Charles Perrow – Szervezet szociológia Osiris kiadó Budapest 2003 133. – 141.o.

8

mint a szervezet, egy meghatározott pozíciójához kapcsolt jogosítványok köre, amit hatáskörnek, autoritásnak is nevezhetünk. Mértéke inkább köthető a szabályok által delegált státusznak, mint a betöltő személynek.7 A vezetés mesterfogásai című könyvében Angyal Ádám, a Weber által leírt, hatalomhoz kapcsolódó modellről írta, hogy a hatalom gyakorlása a vezető feladata – természetesen szintekre lebontva – és ez az értelmezés, közel áll a magyar nyelvben, a hatalom eredetéhez. Vagyis, „ami valakinek a hatalmában van, az meg tudja csinálni”. Weber bürokratikus rendszerére igaz a tétel, hiszen nem csak eszköze, de megjelenési formája is. Jellemző példaként, a belső kiválasztást említi, mint előmeneteli lehetőséget, ami az igazgatási struktúrán belül – a közigazgatási és katonai mintára felépülő szervezetekben is – érvényesül. A munkavállaló, aki csak közepesen végzi el a munkáját, de az előléptetés feltételeivel rendelkezik és persze lojális, lényegében garantált karriert érhet el, a bürokratikus igazgatástani „iskola” szerint. A teljesítmény és az alkalmazhatóság, így háttérbe szorul, az eltöltött évek középszerűségéhez képest.8 1.3. Az igazgatás fajtái A magántulajdon megjelenése átalakította a kapcsolatrendszereket és sokféle tulajdoni formát képezve, felosztotta a társadalmi viszonyokat. A tulajdonnal való gazdálkodásról, eltérő módokon dönthettek a társadalmakban. Egyének, csoportok, nagyobb közösségek vagy államok, a birtokolt vagy kezelt tulajdonnal (igazgatástani elemek szerint) háromféle formát alakítottak ki. Napjainkban ez a három, tulajdonnal kapcsolatos igazgatási fajta a jellemző: 1. Magánigazgatás: A kialakult, legitim és természetes magántulajdon képezi az alapját a magánigazgatásnak. A tulajdonos az igazgatás elemeit, vagyis a teljes igazgatási ciklust felügyeli. Dönt a célokról, a végrehajtásról és ő maga ellenőrzi a végeredményt is. A magánigazgatás kötetlen formában valósul meg, hiszen a ciklus elemeit a tulajdonnal rendelkező határozza meg. A paletta színes: befektet, kezel, szolgáltat, intézetet alapít, működtet, elherdálja vagy a „párna alatt” tartja a tulajdonát, kizárólag csak a törvényi feltételeknek kell megfelelnie.

7 8

Bakacsi gyula – Szervezeti magatartás és vezetés Jogi és üzleti kiadó Budapest 2003 158. – 165.o. Angyal Ádám – A vezetés mesterfogásai Kossuth kiadó Budapest 1996 81. – 94.o.

9

2. Társadalmi

önigazgatás:

A

szabad

akaratukból

alakuló

közösségek,

kötöttségek nélkül alakult szervezeti formája jellemzi. Saját vagy rájuk bízott tulajdonnal, szabályozott formában, de öntevékeny módon gazdálkodnak. Jellemzően egyesületi és alapítványi formák szerint működnek. 3. Állami igazgatás: Állami tulajdonnal való rendszerezett, felépített gazdálkodást jelent. Az állam, működése és fenntarthatósága érdekében, létrehozza azokat ügymenetet biztosító igazgatási elemeket, amelyekkel az állam működésének, szigorúan szabályozott és szervezett elemei alkotják. A megvalósulásnak két formája jellemző Magyarországon. Közhatalommal rendelkező államszervek vagy közhatalommal nem rendelkező állami munkaszervezetek. Az államszerveknek három típusa alakult ki: a) törvényhozói hatalmat gyakorló szervek, b) végrehajtási (közigazgatási) szervek, c) bírói hatalmat ellátó szervek. Az állami munkaszervek három típusa: a) állami gazdálkodó szervek (állami vállaltok, gazdasági társaságok) b) állami intézetek c) egyéb állami munkaszervek. 1.4. A közigazgatás felépítése Az állam védelmét, zavartalan működését biztosító rendszerben, meghatározó szerepet tölt be a védelemre felkészült és működőképes államszervezet, más néven a közigazgatás szervezetrendszere. Alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok, közhatalommal történő végrehajtása: ezek közé tartozik, a jogalkotó, hatósági jogalkalmazó tevékenység és közszolgáltató feladatok ellátása. A közigazgatás rendszerének, két fő pillére, az önkormányzati igazgatás és az államigazgatás. Az önkormányzati igazgatás, nem tárgya a dolgozatnak – bár a szerző, több mint egy évtizedes, köztisztviselői múlttal - munkaviszonnyal rendelkezik – így, csak említés szintjén kerül bele a dolgozatba, melynek további részeiben, az államigazgatás elemei kerülnek elemzésre. Az államigazgatás jellemzői: hierarchikus rendszerben, állami feladatokat ellátva (országos közügy), felettes szerv felügyeletével, igazgatási elemeket felhasználva, önálló költségvetéssel rendelkezve, az állami vagyont kezelve működnek. A közigazgatás felépítése az 1. sz.ábrán látható.

10

KÖZIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS

ÁLLAMIGAZGATÁS VÉDELMI IGAZGATÁS

HONVÉDELMI IGAZGATÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM

VÉDELEMGAZDASÁGI TERVEZÉS

1.számú ábra: A védelmi igazgatás helye a közigazgatásban

Az ország védelemét, működését biztosító tevékenységek rendszere, olyan komplex feladat, intézmény és szervezetrendszer, amely valamennyi, a rendszert alkotó közreműködő részvételét igényli ahhoz, hogy a feladatellátás eredményes legyen. Ezért a szervezetek között intenzív együttműködés, szakmailag átgondolt munkamegosztás, jól elhatárolható felelősségi területek kijelölése szükséges. 1.5. A védelmi igazgatás rendszere A védelmi Igazgatás, a közigazgatás részét képező feladat és szervezeti rendszer, amely az állam, védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenysége. Magában foglalja az alaptörvényben szabályozott különleges jogrendre: honvédelmi, polgári védelmi,

katasztrófavédelmi,

védelemgazdasági,

lakosság

ellátási

feladatainak

11

tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.9 Magyarországon

a

centrális

vezetésű,

hierarchikus

felépítés

jellemzi

az

államigazgatáson belül, a védelmi igazgatás elemeinek működését. A katonai mintára felépülő szervezés, a különféle veszélyek fennállása esetén, a gyors reagálást hivatott elősegíteni. A rendszer sajátossága, hogy tervezési sémák kidolgozásával és rendszeres begyakorlásával, állandó készenlétben funkcionál. A védelmi igazgatás az ország védelme érdekében összefogja a társadalom erőit és az ország civil rendszereinek is meghatározó eleme. A mindenkori védelmi felkészítést irányító, szervező és koordináló kormányzati – közigazgatási rendszer. Az utóbbi évtizedekben, a katonai jellegű fenyegetettség, ezek elleni védekezés, eltolódott a természeti és társadalmi eredetű védekezések irányába. A katonai fenyegetettség – a politikai konszenzusok hatására – lecsökkent, helyébe a terrorizmus, a migráció, a szervezett bűnözés és a természeti csapások elleni védekezések kerültek előtérbe. A védelmi igazgatás elemei közül, ez nagyobb feladat és hatáskör kiterjesztést jelentett a rendvédelmi szervek irányába. Mivel az országot kívülről érintő fenyegetettség mértéke lecsökkent, határaink és területi védelmünk helyett, a belső védelmünk lett a legfontosabb szempont (lásd: a határőrség megszüntetése, illetve beleintegrálása a rendőrségbe), a védelmi igazgatás feladatrendszerén belül. Az ország belső védelmét ellátó szervezeteket, rendvédelmi szerveknek nevezik. 1.6. Rendvédelem Mi is az a rendvédelem? Egységes definíciója nincs, csak szakágankénti törvényi szabályozású, eltérő szemszögből vizsgált, egyes elemeire ráilleszthető, érvényes megfogalmazások vannak. Amelyek nem fedik le az egész rendvédelmi területet, vagy nem alkalmazhatóak minden rendvédelmi szervre. A rendvédelem kifejezés, a múlt század utolsó évtizedében került bele a magyar hivatalos szóhasználatba. Egységes definíció nincs a kifejezés értelmezésére, csak a törvényekben nevesítik a rendvédelem fogalmat, a megfelelő célterületük vonatkozásában.

9

Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó különszáma Budapest (2011 április 25.) 5. – 52.o.

12

A rendvédelem alatt, az ország belső fegyveres védelme értendő: ami egységes, hivatásos szolgálati jogviszonyú, fegyveres egyenruhás szerveket takar. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.éviXLIII. törvény (továbbiakban: HSZT), az első paragrafusának 1. pontjában rögzíti, a rendvédelem körébe tartozó szerveket. „(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában, a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”10 A törvény alkalmazhatósága, már itt megkérdőjelezhető, hiszen a fegyveres kitétel nem igaz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kötelékébe tartozó hivatásos tűzoltókra, hiszen nincsenek felszerelve sem központilag, sem egyénileg, rendszeresített fegyverrel (az értelmezés szövege a lőfegyver, maroklőfegyver viselésére vonatkozik), vagy a fegyveres rendvédelem jellegéből adódó, bármilyen eszközzel. (Itt meg kell jegyezni, hogy a 2006. Októberi tömegdemonstráció idején, a hatalmon lévő kormányzatnak szándékában állt az MTV székház elleni „ostromnál”, a tűzoltóautó vízágyúját - mint tömegoszlató fegyvert bevetni, de az eszközök használatából – szerencsére – nem lett semmi).11 A rendvédelem az ország működését, törvényes rendjét hivatott védeni, azokkal a szervekkel, melyek hivatásos állományúak. A közrend és közbiztonság védelme érdekében, gyűjtőfogalomként célszerű használni a rendvédelem kifejezést, hiszen a nevesített rendvédelmi szervek mellett a katonaság szervezete is elláthat rendvédelmi feladatokat (1.5. fejezet: Alaptörvény: különleges jogrend). Amire, sajnos gyakori példával szolgálnak a természeti csapások okozta veszélyeztetettségek esetén a katonaság bevetése. Nyilván elsősorban a technikai eszközöknek kezelésével, igénybevételével kapcsolatosan kerülnek szóba, de a közrend és közbiztonság fenntartása miatt is bevethetőek. A rendvédelem - a védelmi igazgatás részeként - az államigazgatás

szervezetrendszerébe

tartozik.

Ebből

következik,

hogy

állami

10

1996. évi XLIII törvény – A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról A megjegyzésnek hiteles forrása nincs. Lehet, hogy csak feltételezésen, pletykán alapuló hír volt csupán. A témához, csak a fegyver, mint rendvédelmi eszköz értelmezése kapcsán került említésre 11

13

feladatként, a közrend és közbiztonság érdekében fenntartott szerveken keresztül funkcionál. A hivatásos állományúak alkalmazásával, katonai mintára felépülő szervezetekkel, a biztonságot fenntartó, ennek érdekében végrehajtó, esetleg kikényszerítő eszközök alkalmazásával felruházott, önálló feladat, de összekapcsolható hatáskörrel rendelkezik. A védelmi igazgatás - ezen belül is a rendvédelem szerveinek - a biztonság általános érvényű fenntartása a legfontosabb feladata.12 1.7. Biztonság A biztonság alapvető emberi jog, amely az erőszakmentes, boldog élet lehetőségét garantálja, de egyben a jövőbeni fejlődés legfontosabb záloga is. Az állam e célra létrehozott és működtetett szervekkel, köteles biztosítani állampolgárai számára a stabilitás megteremtését, a tényleges fegyveres erőszak megszüntetésén túl a humanitárius katasztrófa kialakulásának megakadályozását, és az ipari – természeti katasztrófák elleni védekezést és hatékony beavatkozást is. „A Magyar Köztársaság a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja, a széles értelemben vett biztonság egyéb – gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi – dimenzióit is. A globális kihívások, a nemzetközi politikai-gazdasági kölcsönös függőség, a technológiai fejlődés világában az euro - atlanti térség biztonsága oszthatatlan.13 A Magyar értelmező kéziszótár szerint: a biztonság „… valamely dolog veszélyektől vagy valamely bántódástól mentes, zavartalan állapota”. A biztonság értelmezésének, tehát egy olyan objektív állapotot lehet érteni, amelyben az állam és az államot alkotó állampolgárok számára, a normális életet és az élet feltételeit veszélyeztető hatások, nem, vagy csak elhanyagolható, ezáltal kezelhető módon jelentkeznek. Ez már magában foglalja a biztonság célját is, hogy a társadalmi szuverenitás és egyéni függetlenség, szabadság, biztosított legyen. 12

Szikinger István - Rendvédelem Nemzetvédelmi egyetemi jegyzet 2009 2.o. Friedmann Viktor - Globális felelősség: Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési tevékenységben Corvinus Külügyi és Kulturális egyesület Budapest 2008 26.- 61.o. 13

14

A

biztonság

alapvető

területei:

társadalmi,

politikai,

katonai,

gazdasági,

közbiztonsági és az informatikai biztonság. Magyarország, külső és belső biztonságának megteremtésében és fenntartásában az államigazgatás alá tartozó szerveknek kiemelt szerepe van. Mára a külső biztonság szerepe, nem vált olyan fontossá, hogy ennek érdekében jelentős létszámú hadsereget kellene fenntartani. A belső biztonságot sem fenyegeti olyan szintű veszély vagy válság, aminek érezhető, fokozott felkészítést igénylő előjelei lennének. Mára az államot alkotó egyének, csoportok biztonsága helyeződött az előtérbe. A lokális biztonság szavatolása, az élet és anyagi javak biztonsága, biztosítása érdekében az állampolgárok elvárják az állam

rendvédelmi

szerveitől,

a

biztonságuk

megőrzését

és

védelmét.

Az

államigazgatáson belül a rendvédelmi szervek feladata, az egyének, csoportok, élet és vagyonvédelme. A rendvédelmi szervek közül a katasztrófavédelem szervezete hivatott, a nem belátható, előre nem tervezett, élet és anyagi javakban keletkezett és a biztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetekben, segítséget nyújtani és helytállni.

15

2.FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TŰZOLTÓSÁG KAPCSOLATRENDSZERE A katasztrófavédelem két fontos területe: a lakossági felkészítés és a lakossági védelem. Hiszen minden állampolgárnak joga van, a lehető legteljesebb mértékben megismerni

az

őt

körülvevő

veszélyeket,

azok

elkerülésének

módjait,

a

veszélyhelyzetben indokolt magatartási szabályokat, intézkedéseket. Ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy milyen kötelezettségeik vannak a veszélyhelyzetek megelőzése és a kezelése során. 2.1. A katasztrófavédelem szervezetének létrehozása A rendszerváltozást megelőző időszakban, amikor - a hidegháborús elveket követve , nagy létszámú, komoly költségvetési tételt jelentő néphadsereget tartott fenn az állam, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés megoldott volt. Nem jelentett különösebb problémát szavatolni az állampolgárok biztonságát. Az állam, hadserege és fegyveres

rendvédelmi

szervein

keresztül,

komoly

erőket

és

eszközparkot

tudott”csatasorba állítani”, a katasztrófahelyzetek felszámolására és a kialakult helyzetek kezelésére. A rendszerváltozás után, a hadsereg létszáma drasztikusan lecsökkent, a sorkatonai szolgálatot folyamatos rövidülés (18, 12, 9, 6 hónap) után megszüntették. A fegyveres rendvédelmi szervek közül a munkásőrség, teljesen megszűnt létezni. A munkásőrség, speciális testület volt a kommunista rezsimben. A félkatonai mintára létrehozott szervezet, több tízezer tagból állt (pontos adatokra vonatkozó információk nehezen hozzáférhetőek vagy hiányosak), feladatuk a katasztrófahelyzetben és egyéb, a társadalmi rendet, békét veszélyeztető szituációkban, a hivatásos állomány kisegítése volt. Egyes hírek, de nem bizonyított források alapján, köztudott volt, hogy kb. 20000 és 30000 darab közötti maroklőfegyver volt kiosztva a munkásőrség tagjainak. Emiatt, a békés rendszerváltás nagy kérdése, félelme volt, hogy önként visszaszolgáltatják-e a fegyvereiket a munkásőrök. Szerencsére visszaszolgáltatták, így a békés rendszerváltás folyamatának egy rizikófaktora elhárult. A katasztrófák elleni hatékony védekezés szükségességét, egy - egy nagy hatású hazai vagy külföldi káresemény, veszélyhelyzet újra és újra reflektorfénybe állította. A katasztrófák

megelőzésével,

felszámolásával,

a

védekezés

szabályozásával,

irányításával, finanszírozásával kapcsolatos feladatokat meg kellett oldani. A 16

tűzoltóság, csak gyors segítségnyújtásra volt felkészülve. A hosszantartó problémák kezelése összetettebb megoldást kívánt. A tűzoltóság és a polgári védelem országos parancsnokságát

1993

júniusában

összevonták,

amit

az

alkotmánybíróság

alkotmányellenesnek minősített. Ezért, 1996. január 1. után különvált a tűzoltóság és a katasztrófahelyzetek, háttér és szervezési munkáiban résztvevő polgári védelem. Az egységes katasztrófavédelmi - elhárítási rendszer kialakítását több tényező hátráltatta. Egyes katasztrófatípusoknak, mint például az árvizeknek, járványoknak, tűzeseteknek, már

több

évtizede

megfelelő

„gazdájuk”

volt,

szabályozási

rendszerük,

szakembergárdájuk, szakfelszereléseik képessé tették őket, a hatáskörükbe tartozó katasztrófák kezelésére. Más katasztrófatípusok pedig, mint a földrengések, földcsuszamlások, viharok, hófúvások, „gazda” és szabályozás nélkül maradtak. A hadsereg lényegében megszűnt, az állami nagyvállatokat privatizálták, így nehézkessé vált a technikai és szakképzett személyi bázist mozgósítani. A katasztrófavédelem anyagi, pénzügyi alapjait sem a központi költségvetés, sem az önkormányzatok nem tudták megteremteni. A biztosítok és a pénzintézetek többnyire elzárkóztak, a nemzetközi segélyprogramok pedig, csak konkrét események alkalmával, legfeljebb humanitárius tevékenységet végeztek. A gyors reagálási képesség visszaállítása érdekében az ezredfordulóra, az állami vezetés létrehozta, a Katasztrófavédelem szervezetét és a parlament elfogadta az 1999. évi LXXIV. törvényt: A katasztrófák elleni védekezésről, irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésről. Elfogadásával egy időben az 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (HSZT), Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. Törvény és a Polgári védelemről szóló 1996.évi XXXVII. törvény, hatályban maradt. 2.2. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata A katasztrófavédelem célja, hogy hatékony megelőzéssel és gyors, eredményes beavatkozással, garantálni lehessen a társadalom egészének biztonságos mindennapjait. Katasztrófaveszély: az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott veszélyhelyzetet megelőző olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ez által veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 17

A katasztrófavédelem fogalma: A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége. Amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófák elleni védekezés struktúrája szerint, a védekezés megvalósulhat a választott tisztségviselők feladatain keresztül, együttműködéseken keresztül és a hivatásos állományúak szabályozásain keresztül. A választott tisztségviselői körbe tartozik az állami vezetés, a legfelsőbb irányítói, koordináló feladat és hatáskörrel ellátva. A hierarchikus struktúrában, következő elem a szaktárca (Belügyminisztérium), majd területi és helyi szinten valósul meg a katasztrófavédelmi védekezés. Az igazgatási elemek kapcsolata, szigorúan szabályozott, vertikális elrendezésű. A kormány: végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb irányítását, a Kormányzati Koordinációs Bizottság összehangolja a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységét; összehangolja a Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét. A belügyminiszter felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működtetéséért. A területi szint, ami régiós szintekről megyei szintekre tagozódott, megyei kormányhivatalok (Borsod – Abaúj – Zemplén megyében Demeter Ervin vezeti a kormányhivatalt) vezetésével, a járási szintek és helyi (települési) szintek, már a helyi sajátosságok és veszélyeztetettség alapján irányítva működnek. 2.3. A katasztrófavédelem központi irányítási rendszere 2012.-ig A katasztrófavédelmi tagozódás az igazgatási elemek összehangolásával, a közigazgatás rendszerének két fő pillérére épül: az önkormányzati igazgatás és az államigazgatás

feladatai

katasztrófavédelmi

feladatok

ellátásánál,

közösen

szabályozottak és bevonják az együttműködési megállapodások értelmében, a magánszféra elemeit is. Így a védelmi igazgatás rendszerén belül a katasztrófavédelem, országos és helyi szintekre lebontva működik. Lehetővé téve a gyors, hatékony védekezést és kárelhárítást. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjain keresztül valósul meg, a védekezés és komplett feladatellátás szakmai irányítása. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv 18

államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. A katasztrófavédelem hivatásos és önkéntes szerveződések irányítói, szakmai felügyeleti, a tevékenységet segítő és közvetlen utasítási joggal rendelkezések ismertetése a 2. számú ábrán látható. 2000.január.1.-től – 2011.december. 31.-ig ebben a szervezeti formában működött hazánk katasztrófavédelme. Az ábrán látható, hogy 2012.-ig, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az önkormányzatok irányítása és fenntartása alá tartoztak.

19

KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER (BM) Katasztrófavédelmi Oktatási Központ(KOK)

KÖZPONTI KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV (OKF)

Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság Országház Tűzoltó

Parancsnokság TERÜLETI KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (MKI)

KÖZTESTÜLET Létrehozója Önkormányzat és tűzoltó egyesület FENNTARTÓ

Hivatásos önkormányzati tűzoltóság

(gazdálkodó szerv)

(HÖT) Önkéntes tűzoltóság

Tűzoltó egyesületek

Létesítményi tűzoltóság

2.számú ábra: A katasztrófavédelem szakmai szintjei

Irányítás: Szakmai felügyelet:

Tevékenység segítése: Korlátozott közvetlen utasítási jog : 20

2.4. A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.-ig Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok (továbbiakban: HÖT) tekintetében (2011. December 31.ig) a szakmai felügyelettel rendelkezett. Javaslattételi, egyetértési lehetősége volt a Tűzoltóságok létrehozására vagy megszüntetésére, rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésére és a fejlesztési tevékenység koordinálására. A 2. számú ábrán látható jogosultsági, irányítási és hatásköri viszonyok széttagoltsága miatt, valamint rendszer egyenlőtlenségei és a megnövekedett feladatok ellátása érdekében, a katasztrófavédelem vezetői, strukturális változásokat szorgalmaztak. A változások szakmai igényét, legjellemzőbben a megyei Katasztrófavédelmi igazgató és a városi tűzoltóparancsnokkal szembeni, rosszul szabályozott munkáltatói jogviszony a legjobb példa. A HÖT parancsnok felett, a munkáltatói jogkör gyakorlója az önkormányzati képviselő - testülete volt 2011. december. 31.-ig. Addig a megyei igazgató, bár javaslatételi lehetőséggel rendelkezett a parancsnok kinevezésével és felmentésével

kapcsolatban,

de

a

városi

Tűzoltóparancsnok

személyéről

az

önkormányzat képviselő - testülete döntött. Így a szakmai vezetés, irányítás folyamata megtört. Hiszen könnyen előfordulhatott, hogy a képviselő - testület - amelyben elvétve fordult elő képzett tűzoltó vagy katasztrófavédelmi szakember – határozott, a parancsnok kinevezéséről vagy felmentéséről. Itt az önkormányzat, mint fenntartó és munkáltató, eltérhetett a tűzoltóparancsnokra gyakorolt hatásköre miatt, a szakmai kívánalmaktól. Ezzel párhuzamosan, a tűzoltóparancsnok is kialakíthatott egy olyan állapotot, melyek hatására a szakmai irányvonal, háttérbe szorulhatott. A rendszerváltozás utáni évektől, 2012.-ig tartó önkormányzati ciklus a tűzoltóságok fenntartásában - az állami normatíván kívül -, lehetőséget adott a helyi tűzoltóságok támogatására, anyagilag és egyéb szempontok figyelembevételével. Az önkormányzati fenntartás, alapvetően jó elgondolás volt, ám az önkormányzatok gazdasági helyzete és a gazdasági környezet, egyenlőtlenné tették a tűzoltóságok működésének biztosítását. Az

országban

96

db.

HÖT

(2012.01.01.-ig

érvényes

adat)

tűzoltóságai

gazdálkodásában, s ezáltal a működésében, jelentős minőségi különbségek keletkeztek. A tehetősebb önkormányzatok korszerű felszerelésekkel, komfortosabb elhelyezési körülményekkel tudták biztosítani a tűzoltóságok működését. Ugyanakkor, voltak olyan önkormányzatok, melyek a pénzügyi nehézségeik miatt, az állami normatívát időnként 21

visszatartották, vagy nagy adósságállományuk miatt, kevesebb pénzt utalt számukra a MÁK (Magyar Államkincstár), így előfordulhatott, hogy 2011 tavaszán, egy B-A-Z megyei - régen a csokoládégyártásáról híres - város tűzoltói, nem kapták meg időben a havi járandóságaikat. Az államtól térítésmentesen megkapott tűzoltóság által használt ingatlanokra és területeikre, pedig hiteleik miatt jelzálog került, ezzel anyagilag és morálisan is ellehetetlenítették a tűzoltóságokat és a teljes személyi állományt. 2.5. Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.január.01.-től A 2012. Január. elsejével megvalósult feladatvállalással, az állam átvette az önkormányzatok

kötelezően

előírt

feladataikból

a

helyi

szintű

tűzvédelmet,

megszüntetve az egyenlőtlenségeket és államosítva a tűzoltóságokat. 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltóságokká alakultak át. Az állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a fővárosban a kerületek miatt használatos kifejezés: tűzőrségek) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, általános jogutódja lett. A szervezeti struktúraváltozások, - gazdasági és szakmai irányítással -, létrehozta a katasztrófavédelem egységét. Az OKF a szakmai, gazdasági és humán erőforrások feletti rendelkezéseit, irányítását és koordinálását, ellenőrzését, a területi szintet vezető, megyei igazgatók kezébe helyezte. Így a megyék hivatásos munkavállalóival és a szerveknél dolgozó, egyéb jogállású munkavállalókkal lezajlott elbeszélgetések kapcsán, tisztázódtak a szervezeti viszonyok. Az új rendszerben a hivatásos tűzoltó parancsnokságok, a katasztrófavédelem helyi szerveként működtek tovább. A gazdálkodást a megye koordinálta és felügyeli. Kiküszöbölve az előző rendszer hibáját, amikor az önkormányzat, egy közbülső lépcsőt képezett a normatíva eljuttatásában, ha az

eltérő

adottságú,

támogatottságú

tűzoltóságok

fejlődéskülönbsége

miatt,

kialakulhatott a veszélyeztetett feladatellátás. A szervezeti és gazdasági változások, valamint az államosítás egységeként, megszűntek a megyei tűzoltóságok közötti működési és fenntartási különbségek. Egységes lett a gazdálkodás, a beavatkozások erő - eszköz igénye, központilag koordinált lett és összességében megvalósulhatott, a helyi szintek megfelelő védelmének rendszere. Az államosítás utáni irányítói, felügyeleti és a

22

tevékenységet segítői hatáskörök változásai, a 3. számú ábrán láthatóak.

Az

„államosítás” miatt, a korlátozott közvetlen utasítási jog, kikerült a rendszerből. 14

KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER (BM) Katasztrófavédelmi Oktatási Központ KÖZPONTI KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV (OKF)

Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Országház Tűzoltó Parancsnokság TERÜLETI KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

KÖZTESTÜLET Létrehozója önkormányzat és tűzoltó egyesület

Hivatásos Tűzoltóság

FENNTARTÓ (gazdálkodó szerv)

Tűzoltó egyesületek

Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság

Létesítményi tűzoltóság

3.számú ábra: A katasztrófavédelem szakmai szintjei

Irányítás: Szakmai felügyelet:

Tevékenység segítése: 14

2011. évi CXXVIII. törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

23

2.6. A Tűzoltóság szervezeti struktúrája 2012.-ig Az egységes elvű, önálló jogi kategorizáltság szerint felépített rendvédelmi szervként, de szigorúan szabályozott, alá-fölérendelt viszonyokkal, meghatározott szakmai időbeosztással és függelmi rend szerinti feladatköri felelősséggel irányított rendszerben működött, a tűzoltóság szervezete 2012.-ig. A Tűzoltóparancsnok vezetése alá tartozott a tűz megelőzési osztály, gazdasági osztály és a műszaki mentési osztály. Az osztályok teljes személyi állománya és a titkárság hivatala. A munkáltatói jogkör gyakorlója a parancsnok volt. A Tűzoltóság tevékenységét - mint önálló gazdálkodást folytató szerv -, helyben kiadott intézkedések: Szervezeti működési szabályzat (SZMSZ) és Szolgálati rend (SZR) szabályozták az önkormányzati rendszerben. Az SZMSZ-ben megtalálható a HÖT szervezeti felépítése, létszáma, osztályai, vezetői szintek, feladataik, működési, illetékességi besorolások, Az SZMSZ -, mint bármely más gazdálkodó szervezetnél - az alapítás, feltételek, jogi szabályozások, strukturális, működési feladat együttest összefoglaló irat. Az SZR a szakmai rendszer, törvényi szabályozását követve íródik. Az egyéb helyi szabályozású parancsnoki intézkedések, a belső szabályozás eszközei. A 4. számú ábrán látható a Miskolci HÖT szervezetének, vezetési struktúrája 2012-ig. TŰZOLTÓPARANCSNOK TITKÁRSÁG

Tűzmegelőzési Osztály

Gazdasági Osztály Tűzoltási és Műszaki Mentési Osztály Híradó ügyeleti csoport

Szolgálatparancsnok Készenléti Szolgálati Csoport “A”

Szolgálatparancsnok Készenléti Szolgálati Csoport”B”

Szolgálatparancsnok Készenléti Szolgálati Csoport”C”

4.számú ábra: A Miskolci HÖT szervezeti felépítése (2005-2012)

24

Az ábrán látható, hogy a Tűzoltóparancsnok felelős a teljes személyi állományért, gazdasági és szakmai irányításért. A hierarchia és a feladatok eloszlása, vertikális szintjei

jól

szemléltethetőek

a

tagozódáson.

A

titkárság

közvetlenül

a

Tűzoltóparancsnok irányítása alá tartozott, elkülönülve a többi szervezeti egységtől. A tűzmegelőzési osztály végezte a létesítéssel – használattal (engedélyezési, hatósági, szakhatósági, tűzvizsgálati), s az ezekkel kapcsolatos eseményeket, feladatokat, hivatali idejű (8 órás) munkarendben. Kivételt képezett a tűzvizsgálat ügyeleti ellátása, ami heti bontásban, hivatali munkaidőn túli készenlétet jelentett a tűzesetek hatósági vizsgálatával foglalkozó tűzoltóknak. a gazdasági osztály – mint bármely más önálló költségvetéssel rendelkező egység -, a gazdasági tevékenység komplett irányításáért felelt. Tagjait alkothatták hivatásos és egyéb jogállású alkalmazottak is. A szakmai vonal – kizárólag hivatásos állományú, szakképzett tűzoltók – a tűzoltási és műszaki mentési osztály irányítása alá tartozott. Miskolc és működési területének, lakosainak élet és vagyonbiztonságát védelmező, készenléti szolgálatot ellátó tűzoltói munka kapcsán, három csoportra bontva, 24/48 órás (A, B, C csoportok) munkarendben szolgálatot teljesítő tűzoltók végezték. Egy – egy csoportban, átlagosan 45 fő tűzoltóval, két laktanyában (Miskolc Dózsa Gy. 15., Diósgyőr Kerpely A. 12.) látták el készenléti feladataikat. 2.7. Miskolci Tűzoltóság szervezeti struktúrája napjainkban Az állami tűzoltóságok megalakulásainak időpontját az alaptörvényhez kellett igazítani. A 2012. Január. elsején az állam átvette az önkormányzatok, kötelezően előírt feladataikból a helyi szintű tűzvédelmet, államosítva a tűzoltóságokat. 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakultak át. Az állami tűzoltóság a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, általános jogutódja lett. A szervezeti változások, gazdasági és szakmai irányítással, átalakították a katasztrófavédelem irányítási, felügyeleti rendszerét. És a szakmai, gazdasági és humán erőforrások feletti rendelkezést, irányítást a B-A-Z megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatójának kezébe helyezte. Az új rendszerben a hivatásos tűzoltó parancsnokságok, a katasztrófavédelem helyi szerveként működtek tovább. A gazdálkodást a megye koordinálta, kiküszöbölve az előző rendszer hibáját, amikor az önkormányzat egy közbülső lépcsőt képezett a normatíva eljuttatásában. Ha az eltérő adottságú, támogatottságú tűzoltóságok fejlődéskülönbsége miatt, kialakulhatott a 25

veszélyeztetett feladatellátás. A szervezeti és gazdasági változások, valamint az államosítás egységeként, megszűntek a megyei tűzoltóságok közötti működési és fenntartási különbségek. Egységes lett a gazdálkodás és a káreseti beavatkozások erő eszköz igénye. Központilag koordinált lett és összességében megvalósult a helyi szintek megfelelő védelme. A megye kilenc tűzoltósága, megmaradt hivatásos tűzoltó parancsnokságnak (HTP). Élükön megmaradtak a Tűzoltóparancsnokok. A kilenc tűzoltóságot, négy kirendeltségbe (Miskolc, Tiszaújváros, Encs, Kazincbarcika) rendezték, élükre kirendeltség – vezetőket (a városi parancsnok és a megyei igazgató közötti, vezetői pozícióban) nevezett ki a megyei igazgató. Feladatuk volt a működtetés biztosítása. A meglévő osztályok vezetői főfelügyelők lettek és megalakult, egy új szervezeti osztály. Iparbiztonsággal (veszélyes anyagokkal, szállítással, felügyeleti jogkörrel) kapcsolatos feladatok ellátására. A változások a vonulós tűzoltókra nézve, nem voltak mélyrehatóak az alapfeladatok ellátását tekintve. A strukturális változások, inkább a középvezetői szinten éreztették jobban a hatásukat. A változások vezérlő elve az volt, hogy egységeses is és hierarchikusan is szabályozott legyen a rendszer. Az államosítás és a változások, átalakítások, új korszak kezdetét jelentették, az integrált katasztrófavédelemben elhelyezkedő hívatásos állományú munkavállalóknak. Az államosítás, fenntartói rendszerek és változó jogviszonyok, nemcsak egyszeri eseményként jelentkeztek a Miskolci tűzoltóság történetében. A város a tűzoltósága megalakulása óta - és kiváltképp a rendszerváltozás utáni bő 20 évben – jelentős változásokon ment keresztül. A Miskolci tűzoltóság rövid történetét, fenntartói viszonyait, szervezeti változásait és a tűzoltókat szervesen érintő átalakításokat mélyebb, már helyi szintű, speciálisan a szolgálati jogviszony elemeit bemutatva -, a következő fejezetben ismertetem.

26

3.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI Ebben a fejezetben a készenléti szolgálati csoportok tagjait, a tűzoltókat mutatom be. A munkavállalás feltételeit, összetevőit, napi tevékenységeiket, a szolgálati jogviszony speciális elemeit és a civil állampolgárok számára „misztikus és kicsit rejtélyes” alapfeladataikat ismertetem, kiemelten a Miskolci tűzoltóság vonatkozásában. 3.1. A Tűzoltó A világon sokféle munkavégzés, s hozzá kapcsolódó munkafolyamat létezik. Az ember, végzettségének megfelelően válogathat közöttük. Általában véve, vannak fizikai vagy szellemi munkák és olyanok is, amelyek e kettőt ötvözik. A tűzoltók munkája az utóbbira hasonlít leginkább. Fontos, hogy egy tűzoltó megfelelő szellemi szintű szakértelemmel rendelkezzen, ugyanakkor az is ugyanolyan lényeges, hogy fizikailag is - bizonyos mértékben - az átlag felett kell teljesítsen. Egy tűzoltóságon, azonban nem csak kimagasló fizikumú és kiváló szellemi képességekkel megáldott emberek dolgoznak (teljesítenek szolgálatot). Inkább úgy lehetne őket találóan jellemezni: hogy átlagos emberek alkotnak, speciális, egyedi létformát megkövetelő közösséget. A specialitás és egyedi létforma lényege, a feladatellátás nehézségi fokából és a csapatmunkában történő végrehajtásban rejlik. Ki ebben, ki abban nyújt kiemelkedőt, a mindennapokban, a készenléti szolgálat ellátása során. Az emberek sokszínű elegye és sokrétű munkavégzés elvárásai, csoportban való gondolkodást, erős fizikai – szellemi munkavégzést igényelnek, sokszor komoly pszichés megterhelés mellett. Ebbe a viszonylag zárt közösségbe, csak meghatározott feltételek, magas szintű és komplex teljesítése után lehet beletartozni. Tűzoltó az lehet, aki a felvételi követelményeknek megfelel és a tűzoltóságnak is „szüksége” van rá. A tűzoltók, napi tevékenységük során, állandó kölcsönhatásba kerülnek más, többnyire veszélyben lévő emberekkel és mindig újabb helyzetekben kell azonnal reagálniuk a velük „munkakapcsolatba” lépő eseményekkel. Kapcsolataik célirányos alakításában, feladataik elvégzésében - társas szerepeink során és a munkahelyen meghatározó jelentősége van személyiségüknek. Ez a különleges kötelék, amely összeköti a tűzoltókat, nem egyszerűen munkakapcsolat, hanem az egyének különféle módon jelenlévő, de mégis az egy cél eléréséért való küzdés. Hiszen az az ember, aki életpályául választja a tűzoltói hivatást, fokozottan veszélyeztetett rizikócsoportba tartozik. Meg kell találnia a hivatás különlegességét, azt az egész életét betöltő tudatot, hogy ő az emberi életek megmentésére szakosodott. Minden tűzoltó más és más, ahogy 27

minden ember is más, azonban alapvető hasonlóságokat fedezhetünk fel a „lánglovagokban”15.Egyfelől folyamatosan tapasztalják, hogy az életet becsülni és tisztelni kell, mert illékony. Másfelől a munkabeosztásuk révén életük egyharmadát, állandó veszélyeztetettségnek kitéve, közösen töltik. A tűzoltóság nagy veszélyfaktorú tevékenységet végző, azonnal bevethető rendészeti szerv, 24/48-as szolgálati beosztással. Ez utóbbi annyit jelent, hogy 24 óra szolgálat után 48 óra pihenőidő következik. A tűzoltói szakma erkölcsi elismertségi szintje az egész társadalomban jelentős. A veszélyesnek minősülő szakmák közötti közvélemény – kutatási felméréseket, rendre magasan megnyerik a tűzoltók (lásd:4. fejezet). Már a klasszikus versben is megírta a költő „ Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!...”16 A tűzoltói hivatás (általános szóhasználat hazánkban. Azokat a szakmákat illetik ezzel a jelzővel, melyek nagyrészt a rendvédelem elemei, egyéb államilag szabályozott keretek közötti, többnyire fegyverviselésére jogosító szakmák, illetve az élet védelme vagy erkölcsileg magasan elismert munkatevékenységeket takarnak.), régóta elismert szakma, szerte a világban, melynek eredetét, legendás védőszentjét röviden ismertetem. 3.2. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: A Flórián legenda Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel. Különösen baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók elűzni a rosszat, leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a "tűz katonájának" kultuszát. Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. Templomokban, házak falába süllyesztve, köztereken áll a római katona szobra, aki rocskából önti a vizet az égő ház tetejére. Tűzoltó elődeink védőszentjükként tisztelték, díszünnepként ülték meg május 4-ét Flórián napját, s a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tisztelegnek alakjának. Élete és halála megmintázza azt az elkötelezett hivatástudatot, melynek alapja a munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás. Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé. A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy, kinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek megőrizték. A Berni Kódex adatait 15 Köznapi – szleng elnevezése a Tűzoltóknak. Lásd: Lánglovagok. hu - internet 16

József Attila: Altató – részlet 1935 02.02.

28

egészíti ki a "Passio St. Florian", a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus - szinte kilátástalan helyzetből megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda: "Diocletianus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket. Ebben az időben a Noricum-parton Aquilius helytartó kormányzott, aki Lorchba érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához. Florianus katonái közül is elfogtak negyvenet, kiket hosszú kínzások után tömlöcbe vetettek. Florianus igazságérzete, emberségessége fellázadt Aquilius kegyetlenkedései ellen, börtönbe vetett 40 társa mellé állt, magát is kereszténynek vallva. Ezt megtudva a helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek, ezt azonban Florianus megtagadta. Ekkor kegyetlenül megkínozták, majd kínpadra feszítették. Végül megszületett az ítélet és a császár parancsára 304. május 4-én malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették. A hóhér, aki bedobta megvakult, a folyó megijedt és a holttestet egy kiálló sziklára sodorta, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Majd a szent megjelent egy asszonynak és megmutatta a helyet, ahol a holtteste található. A jelenés után az asszony befogta az igavonó állatokat, az Enns folyóhoz hajtott és megtalálta a holttestet, amit a pogánytól való félelmében szalmával és lombbal takart le. Az úton az igavonó állatok úgy kifáradtak, hogy egy lépést sem mentek tovább. Akkor az asszony fohászkodására egy forrás fakadt a földből, amely még ma is ad vizet. A felfrissült állatok továbbmentek, majd megálltak azon a helyen, amit a szent megjelölt. Sietve és titokban temették el. A sírnál számos csoda történt; gonosz szellemeket űztek ki emberekből, betegek gyógyultak meg és találtak enyhülést. Mindez történt a Noricum-part közelében Lauriacumban, Diocletianus és Maximian uralkodása idején, amikor Aquilinus volt a helytartó." Flórián sírja fölé a IX. században oltárt emeltek,

29

majd kolostort építettek. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védőszentként is tisztelték.17

1.számú Kép: Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje

2.- 3.számú Kép: Szent Flórián emlékmű a Miskolci tűzoltóság épülete előtt 17

A tűzrendészet fejlődése – BM könyvkiadó Budapest 1986 5 – 53.o.

30

3.3. Tűzoltói munkakör A hivatásos tűzoltók

állományába

bekerülő

személyeknek,

jogszabályban

meghatározott alapvető követelményeknek kell megfelelniük18, különös tekintettel az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságra. Munkapszichológiai megközelítésből, vett idézet szerint: „Mindenfajta alkalmasság vizsgálati modell első lépése a munkatevékenység, illetve a munkakör ellátáshoz szükséges viselkedésformák tanulmányozása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha nem ismerjük a kérdéses munka természetét, akkor a kiválasztás is pusztán véletlenszerűen történhet.”19 Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a váltásos munkarendbe, vagyis a 24/48 órás munkavégzéssel járó munkakörökbe (vonulós tűzoltói szolgálati beosztásokba), jelenleg nőket nem vesznek fel. Az indoklás szerint: olyan típusú és mértékű igénybevétel érheti a szervezetet, ami a nők genetikai adottságait tekintve, attól nagyban eltér és egyedi veszélyforrásokat hordoz magában. Vagyis a nők szervezetét érhetik, a tűzesetek – műszaki mentések során a környezetbe jutó, fel – kiszabaduló gázok, gőzök, egészségre ártalmas égéstermékei, amelyek utódkárosító (mutagén) hatásúak lehetnek. Ráadásul a megfelelő elszeparálás – koedukált viszonyok kialakítása, jelentős gondokat okozna. Így a klasszikus értelemben vett tűzoltó, jelenleg csak férfi lehet, aki a készenléti szolgálat ellátására alkalmazható. Meg kell említeni, egy kivételt. Magyarországon - a fővárosban -, szolgálatot teljesít egy női tűzoltó is, de csakis kutyás személykeresési feladatkörben, s az ehhez tartozó jogviszonnyal. Tűzoltó úrhölgy (a hajadon hívatásos elnevezése) a hivatalos megszólítása és hivatásos státuszt foglal el, de ő nem vonulós készenléti szolgálatot lát el, a már említett okok miatt. 3.4. Felvételi eljárás, alkalmassági vizsgálat A tűzoltóságra bekerülni vágyó jelentkezőknek, többlépcsős szintet kell teljesíteni, amely felvételi eljárás keretében – három, egymáshoz szervesen kapcsolódó lépésnek eleget téve – valósul meg. A bekerülés nehézségére utal, hogy olyan szakmákkal egyenértékű a felvételi nehézsége, mint a TEK: terrorelhárító központ vagy a polgári

18

10/2008. évi (x.30) ÖM rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti, szakmai képzési követelmények rendezik a hivatásos állományúak képzési előírásait. Az iskolai végzettségek és a betölthető beosztásokhoz kapcsolódó képesítési követelmények felsorolását, szintjeit találjuk meg a rendeletben. 19 Klein Sándor - Munkapszichológia. 2. Átdolgozott kiadás SHL Hungary Kft. Budapest 2001 229.o.

31

titkosszolgálatok, adott beosztásaiba jelentkezők felvételijénél , lehet hasonló feltételek és nehézségi szint teljesítése után bekerülni. A tűzoltókra vonatkozó felvételi és végzettség megszerzésének, lépéseit ismertetem. 3.4.1. Alkalmassági vizsgálat 1. lépés: Az eljárás egyéni, önkéntes jelentkezés előfeltételeként, felvételi kérelem alapján történik, a honlapon és egyéb fórumokon meghirdetett álláshirdetés után, önéletrajz eljuttatásával, regisztrálják a jelentkezőt. Egyidejűleg tájékoztatják a felvételi követelményekről (18. – 37. életévig, cselekvőképesség, magyar állampolgárság, állandó belföldi lakóhely), felvételi időpontról. Már ekkor, egy rövid ismertető keretében tájékoztatják a potenciális jelentkezőket, a követelményrendszerről, kiemelve a kifogástalan életviteli (feddhetetlenség – HSZT 3. melléklete) vizsgálat, kizáró jellegét (lásd: 2. lépés).. 2. lépés: Fizikai szintfelmérés: Az elmúlt évek átlagából kiderült, hogy sokszoros túljelentkezés van egy tűzoltói státuszra, ezért az első „szűrés”, mindig a fizikai felmérő. 2000m futás, helyből távolugrás, felülés, fekvőtámasz, súllyal fekve nyomás és tériszonyvizsgálat (magasból mentő - szerrel 30 m magasságig felviszik a jelentkezőket, hogy kiszűrjék az arra alkalmatlanokat), képezik az első szűrést. A fizikailag megfelelt jelöltekkel – általában a felvehető személyek kétszeresével számolva - nyilatkozatot íratnak alá, melyben vállalják, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatnak (olyan szintű nemzetbiztonsági vizsgálat, mely elengedhetetlen a tűzoltói munka során. Hiszen a tűzoltó egyedi jogkörébe tartozik, a káreseteknél az emberi élet védelme érdekében, idegen tulajdonú objektumba való behatolás, vagy a közvetlen - közvetett életveszély elhárítása érdekében végzett épületbontás is) vetik alá őket, hiszen csak feddhetetlen előéletű, 18. életévét betöltött, Magyar állampolgárból lehet tűzoltó. Ekkor még nem köteleznek el egy jelentkezőt sem. Ha nem írja alá az említett nyilatkozatot, a jelentkezését és addigi eredményeit semmisnek veszik és törlik a jelentkezők listájáról. 3. lépés: Egészségügyi, pszichikai és fizikai terheléses laboratóriumi alkalmassági vizsgálat, ahol egynapos, mindenre kiterjedő vizsgálaton (Belügyminisztérium: (BM) egészségügyi központi kórház) esik át az idáig eljutott jelentkező. A vizsgálandó személynek egy kérőlapot kell kitöltenie, amely személy adataira, egészségi állapotára, betegségeire vonatkozó kérdőívet tartalmaz, amely alapját képezi a további orvosi vizsgálatoknak. Ez nagyon komoly vizsgálatok egészen alapos és kiterjedt folyamatát 32

takarja. A munkából adódó stressz és egyéb veszélyhelyzetekben, csak a teljesen egészséges jelöltek léphetnek túl, megfelelt eredménnyel. A felvételi eljárás a fenti lépések sorrendjében történik. Az egészségügyi felmérésen, már csak azok vehetnek részt, akik az előző kettőn alkalmasnak bizonyultak. A felvétel során valamely feltételt kizáró ok (pl. látás - halláscsökkenés, reflexív, fiziológiai jellegű szervi hibák, de akár egy végtagműtét, illetve régebben még egy tetoválás sem volt megengedett) felmerülése esetén, az érintett jelentkező nem lehet tagja a szervezetnek, amiről írásban tájékoztatják, indokolva az elutasítás okáról. A pszichológiai alkalmasság - vizsgálat részei: intelligencia teszt, műszeres, vagy papír-ceruza teszttel történő figyelemvizsgálat, személyiség kérdőív, speciális beosztáshoz szükséges képesség vizsgálata, pályamotivációs kérdőív, életrajz mutató, anamnézis (a jelentkező életpályája alapján, eddigi legdöntőbb momentumai) exploráció. (A környezeti hatásokat, milyen módon éli meg a jelentkező) Mivel – kiemelten a készenléti szolgálatokat ellátók - tűzoltósági munkára pszichikailag az a személy alkalmas, aki várhatóan hosszú távon megfelel a munkakör által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi pályamotivációs követelményeknek. „Ha folyamatosan, vagy legalább is sokszor kerülünk stresszes helyzetbe és a testünk sokáig próbál alkalmazkodni, megfelelni ezeknek a kihívásoknak, a felhalmozott tartalékok felőrlődnek. A legyengült szervezet hajlamosabb lesz a fekélyekre, szívbetegségekre, és károsodhat az immunrendszer is. Az adrenokortikális rendszer hosszú időn át tartó izgatott állapota károsíthatja az artériákat és a belső szerveket. Az erős stresszt megélő emberek hajlamosabbak a koszorúér-betegségekre. Ez különösen igaz azokra a munkahelyekre, ahol az emberek nagy terhelésnek, felelősségnek, sok szerepkonfliktusnak vannak kitéve, de kevés lehetőség van 33

módosítani a munka sebességén, jellegén, vagy feltételein.”20 Emiatt a pszichológiai vizsgálatok rendszeressége 50 év feletti életkor esetén évente, 40 év felett 2 évente, 40 év alatt 3 évente kötelező, minden tűzoltóra nézve. 3.4.2. Szakmai modul A felvételt nyert személyeknek, ha teljesítették a felvételi 3 lépését és a nemzetbiztonsági – feddhetetlenségi követelményeknek is eleget tettek, tanulmányi szerződést kötnek az illetékes Tűzoltó – parancsnokkal. Ez által a hivatásos állományba kerülnek be és az OKJ - 31 861 03 (Országos képzési jegyzék: Tűzoltó I – rendészeti modul, Tűzoltó II – szakmai modul) által akkreditált, alapfokú tanfolyamot kell elvégezniük. A jelenlegi jogszabályok szerint, ez a képzési forma, rendvédelmi alapképzéssel kezdődik. Ennek az az oka, hogy a sorkatonai szolgálatot eltörölték, de a rendvédelmi jelleg alapkövetelmény és a szervezet rendvédelmi létformáját könnyebb elfogadni és megszokni, ezért 2 hónapos oktatás keretében ismertetik meg a munkavállalókkal a rendvédelmi szféra általános, szigorú, függelmi normarendszerét. A készenléti állományba kerülés alapvető feltétele az alapfokú tanfolyam utáni sikeres vizsga letétele. A rendészeti alapképzést követően, az ország egyetlen tűzoltókat képző intézetben (KOK – Katasztrófavédelmi Oktatási Központ), már szakképesítést szerezhetnek a tűzoltó – jelöltek. 650 órás időtartam alatt, elméleti és gyakorlati képzést kapnak. Ha itt is sikeresen teljesítették a vizsgafeltételeket, már képzett tűzoltóként kezdhetik meg, hivatásuk gyakorlását. Szakmai munkájukat a szolgálatparancsnokok és azok

helyettesei

közvetlen

alárendeltségben

végzik,

akik

felé

beszámolási

kötelezettséggel tartoznak. A hivatásos állományba felvett munkavállaló próbaideje 12 hónap. Ezen időtartamon belül, a munkaviszony, bármely fél részéről indoklás nélkül megszüntethető. A próbaidő lejárta után, a tűzoltó határozatlan idejű munkaszerződést köt a munkáltatójával, vagyis „véglegesítik”. A próbaidejét felügyelő vezetője (mentora) jellemzést, teljesítményértékelést ír róla, amit a munkavállaló személyi kartonjában rögzítenek. A gyakorlatban elenyésző, a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetése – bármely fél részéről – a tűzoltóságon. Ennek oka a munkáltató kiválasztási rendszerében és a munkavállaló kialakult hivatástudatában keresendő. Itt meg kell

20

Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem - Pszichológia Osiris kiadó Budapest 1997 433.o.

34

jegyezni, hogy a fluktuáció (pályaelhagyás miatti új munkavállalók) értéke, nem jelentősebb (évi: 2-3%), a más szakmáknál tapasztaltaknál.21 3.4.3. Időszakos alkalmassági vizsgálat A munkakörök folyamatos betölthetőségéhez – vagyis hogy adott munkaviszony ne szűnjön meg -, meg kell felelni az évente ismétlődő, időszakos alkalmassági vizsgálatoknak is. Ez azt jelenti, hogy a már a rendszerben lévő tűzoltóknak, évente meghatározott:

fizikai,

pszichológiai,

orvosi

-

egészségügyi

alkalmassági

követelményeket kell teljesíteniük. A követelmények hasonlóak az első felvételt teljesítők követelményeihez, de korcsoportonként változó pontozási rendszerben (5 korcsoport/életkor/ teljesítményszint szerint), ekkor a megfelelt minősítés elegendő a beosztás megtartásához. Sikertelen fizikai felmérés esetén, 90 napon belüli, egyszeri ismétlési lehetősége van, a gyengén teljesítő tűzoltónak. Ha ott sem sikerül megfelelő eredménnyel végeznie, ez a szolgálati jogviszonya elvesztését jelentheti számára. A pszichológiai alkalmasság – vizsgálatot, korcsoportonként változó időintervallumban a beosztáshoz kapcsolódó munkaköri követelményeknek való megfelelés határozza meg. 3.5. A Miskolci tűzoltóság és készenléti csoportjainak bemutatása Az első magyar írásos emlék, István királyunk idejéből származik, mely szerint a kötelező vasárnapi templomba járás alól, felmentést kaptak a tűzre vigyázók. A tűz felügyeletét, oltását évszázadokon keresztül egyletek, karitatív formában, egy – egy nemes vagy mecénás finanszírozásával végezték. Miskolcon, 1706-ban leégett a teljes város. Csak két templom és a papszer utcai, mai Herman Ottó múzeumépület maradt épen a tomboló tűzvészek, sokszor veszélyeztették a lakosság életét, anyagi javait. A városban 1873-tól, már főállású tűzoltókat alkalmaztak. Az egylet alapításában és fenntartásában, nagy szerepet vállalt Martin Károly földbirtokos (a mai Martin – kertváros elnevezés névadója) és Soltész nagy Kálmán tiszti ügyész (később polgármester). 1890-től a fizetett tűzoltónak intézményes nyugellátás járt, az özvegyeket, árvákat járulékkal segítették. Később fokozatosan egységesítették a tűzoltó egylet mintájára fenntartott helyi szervezeteket (pl: Hejőcsaba, akkor önálló község) és a századfordulóra, egységesen szervezett védelme lett Miskolc városának. Az elmúlt században, többször volt állami és önkormányzati fennhatóság alatt a tűzoltóság, de

21

Katasztrófavédelem.hu / fluktuáció - internet

35

mindegyik rendszerben, már hivatásos tűzoltókat foglalkoztatva, szervezett formában működött, az elmúlt 140 évben. 22 Magyarország egyik legjobban veszélyeztetett ipari környezetében fekszik B –A-Z megye. A területi lebontású, veszélyes technológiával foglalkozó üzemek száma itt a legtöbb az országban (10 db.). A földrajzi elhelyezkedés, ipar, mezőgazdaság, megannyi sokféle

veszélyforrásként

jelentkezik,

nagyszámú

és

összetett

feladatokat,

beavatkozásokat igényel a tűzoltóság részéről. Miskolc a megyén belül kiemelten fontos település, hiszen kulturális, közlekedési, s ezáltal a potenciálisan legtöbb veszélyforrást jelentő csomópontja a megyének. A Tűzoltóság, mintegy 160 fővel, látja el Miskolc és a működési, illetékességi területén - a lakosság (35 településen, közel 300 000 ember) -, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait. Miskolc és a hozzá tartozó területeken élők és értékeik védelmét, az ország legnagyobb tűzoltósága biztosítja, ebben az évben ünnepelve, 140 éves múltját.

4.számú Kép: Ipar és vegyi veszélyeztetettség magyarországon

22

Közjóért, becsületből – Miskolci tűzoltóság 135 éves évfordulójára megjelentetett kiadvány Akropolisz alapítvány Miskolc 2008 2. – 23. o.

36

A 24/48 órás, folyamatos készenléti szolgálatot biztosító munkarend, szavatolja leghatásosabban a gyors segítségnyújtást. A csoportok élén a szolgálatparancsnok áll. Egyszemélyi és teljes felelőse, egy 24 órás szolgálat során a teljes állomány által végzett, minden egyes tevékenységért. Ebbe a káresetek, napi programok, képzés, fejlesztés, hatósági munka egyaránt beletartozik. Felsőfokú tűzoltás – vezetői (tűzesetek, műszaki mentések alkalmával, vezetői, irányítói jogosultság) képesítéssel rendelkezik. Tűzoltó tisztként látja el feladatait. Miskolcon, két helyettese van a szolgálatparancsnoknak. Ugyanolyan képesítési követelményeknek kell megfelelniük és ugyanolyan felelősségi körben kell értelmezni őket, mint a szolgálatparancsnokot. Ezek a beosztások is felsőfokú képesítést igényelnek. Onnan lehet megismerni őket, hogy piros színű sisakjuk van káreseteknél. A tűzoltófecskendőkön a gépjárművezető melletti (anyósülés) helyet foglalják el. A további beosztásokhoz, már nem szükséges felsőfokú szakmai végzettség (ezek már nem tiszti helyek). A szerparancsnoki beosztás, középfokú (technikus) végzettséget igényel, amely feljogosítja a tűzoltót, a szolgálatparancsnok - helyettesek helyettesítésére. A különleges szerkezelők, egy adott gépjármű kezeléséért (magasból – mentő, mentőlétra, daru,) felelősek. A tűzoltófecskendőn, hátul négy fő tűzoltó foglal helyet, ők a beosztott tűzoltók. Ők végzik - a közvetlen beavatkozások során, oroszlánrészt vállalva - a nehéz fizikai és a nagyfokú stresszel járó munka nagy részét. A tűzoltóságon belül, meghatározott beosztások vannak és az ezekhez előírt képesítési követelmények határozzák meg, a tűzoltók helyét, keresetét és felelősségi körét a szervezetben. A szolgálati csoportok felépítése az 5. számú ábrán látható.

37

A SZOLGÁLATI CSOPORTOK HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

SZOLGÁLATPARANCSNOKOK (3fő: A, B, C csoportokban) SZOLGÁLATPARANCSNOK-HELYETTESEK (6fő. A, B, C csoportokban) SZERPARANCSNOKOK (csoportonként 2 fő) ( nehézgépes vizsga+típusvizsga): KÜLÖNLEGES SZERKEZELŐK (csoportonként 13 fő) (C jogosítvány+pav1):

GÉPJÁRMŰVEZETŐK

(csoportonként 14fő) (alap tűzoltói végzettség.):

BEOSZTOTT TŰZOLTÓK

(csoportonként 23-30fő) 5.számú ábra: A szolgálati csoportok hierarchikus felépítése

3.6. A tűzoltók napi tevékenységei A 24 órás szolgálat megkezdése minden nap, reggel 6 órától, másnap reggel 6 óráig tart. Ekkor a szolgálatot leadó csoport, átadja a felszereléseket, az átvevő csoportnak. Mivel a tűzoltóautón a felszerelések állandóan rajra vannak, így a tűzoltók, csak az egyéni védőfelszereléseiket rakják fel az autóra. Ezáltal válik folyamatossá a készenlét fenntartása. A tűzoltók segítséget nyújtani, a tudomásukra jutott bejelentések alapján indulnak. A bajban lévők adatainak (mi ég, hol, életveszély van – e, stb.) rögzítése után, elrendeli az egységek riasztását a diszpécser – szolgálat (híradó – ügyelet). A riasztás: káresetek felszámolására figyelmeztető fény és hangjelzés. Miskolcon a laktanya teljes területét behálózó hangszórókból, hangos figyelmeztető dallam és a jelzéssel egyidejűleg felkapcsolódó lámpák jelentik, a riasztás elrendelését. A káreset jellege határozza meg a leriasztott, ember – eszköz igényt. Ha a tűzoltók nem tartózkodnak a laktanyában, rádión keresztül kapják a riasztást. 38

A készenlét abból áll, hogy bárhol tartózkodjanak is, két percen belül, haladéktalanul meg kell kezdeniük a vonulást. A vonulás: káresethez indulás, a tűzoltóautó és a rajta elhelyezkedő emberekkel, ami a helyszínre érkezésig tart. A tűzoltók között, már legendássá vált egy szállóige: „bemegyünk szolgálatba és várjuk a bajt”. A várakozás nem azt jelenti, hogy 24 órán keresztül, csak ezt végzik. A tűzoltók szolgálatban eltöltött napjait, napi lebontású terv határozza meg. A parancsnok feladata az éves kiképzési terv kialakítása. A tervben hétfőtől – szombatig, kiemelt szerepe van, a káreseteknél alkalmazott eszközökkel történő gyakorlásnak. Ennek célja, a készségszint megőrzése. Az állampolgárok, amikor egy – egy tűzesetnél, nemcsak az égő épültbe berontó tűzoltókat, hanem a kisegítő – háttér feladatot végzők szervezett, összehangolt munkáját is látják, ez mind a sémák begyakorlásának következménye. A napi programban elméleti, sportfoglalkozás, a működési terület intézményeinek

megismerését

szolgáló

helyismereti

foglalkozások

és

egyéb

laktanyában elvégzett munkavégzés is szerepel. A munkavégzésbe, a belső – külső helyiségek takarításától (nincs takarítónő, a tűzoltók tartják tisztán a körleteket), a rend és állag megőrzéséig, minden hasznos tevékenység megtalálható. A nap 24 órájában, prioritása van a riasztással egybekötött feladatok ellátásának, melyek gyakran átírhatják az ütemezési időket és bármilyen más feladatot. Vagyis teljesen mindegy, hogy melyik napszak vagy helyszín, vagy mi a program, feladat, a riasztás idejére szüneteltetni kell az addig végzett tevékenységet. Ez alól csak egy kivétel van, 6 órától a váltás átvételének - lezajlásáig eltelt időben. Ekkor még, a leadós szolgálat köteles vonulni. Ha a káreset, mégis elhúzódik a váltásidőn túlra, a szolgálatot felvevő csoport tagjai, lehetőleg minél hamarabb leváltják (már a kárhelyszínen), a még szolgálatban lévő csoportot. Munkanapokon: hétfőtől – csütörtökig, a hivatali munkaidő (irodai dolgozók: ügyintézései, ügyfélfogadás) 16:00-ig, pénteken 14 óráig tart. A hivatali munkaidőn túl, a szolgálatparancsnok hatáskörébe tartozik az idő - és feladatbeosztás. Egyetlen szempontot kell figyelembe vennie: az állomány részére biztosítania kell, a nyolc órás pihenőidőt, (ami gyakran a riasztások miatt nem sikerülhet) és lehetőleg egyhuzamban. Vasárnap és az ünnepnapokon kiképzési szünet van, a szolgálatparancsnok feladata eldönteni, a napi programot.

39

3.7.A hivatásos állomány különös viszonyai A közszféra és a versenyszféra, minden fejlett polgári társadalomban elkülönül egymástól. A konkrét különbségtétel – a már említett - munkafeltételekben és munkakörülményekben,

valamint

a

munkaügyi

kapcsolatok

alakíthatóságában

felismerhető. A munkaügyi kapcsolatok szempontjából, egy 1998. évi keltezésű, Berki Erzsébet által jegyzett tanulmány szerint: a köztisztviselői státuszban az „elégséges biztonság – elégséges jog”, a közalkalmazotti státuszban az „alacsonyszintű biztonság – rosszul korlátozott jog” fogalompárral jellemezhetjük.23 A dolgozatom témáját adó tűzoltók, sajátos függelmi rendszerben, a végrehajtó hatalomban is egyedi, speciális helyet foglalnak el. A szolgálati jogviszony jellege szerint: Az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött, különleges közszolgálati jogviszony.24 A jogosultságok és a szervezet egyedi rendeltetése indokolja az eltérő besorolást. Magát a munkavégzést szemlélve, azonban nem különbözik, más állami felügyeleti - fennhatóságú, vagy akár más rendvédelmi szervtől. A változások, a jogszabályok megváltoztatásával mérhetőek. A Köztisztviselőkről szóló, 1992. évi XXIII. törvény és a Kormánytisztviselőkről szóló 2010. évi LVIII. törvény helyébe, a Közszolgálati tisztségviselőkről (KTTV) szóló, 2011.évi CXCIX. törvény lépett. Az új Munka törvénykönyve, a 2012.évi I. törvény, nem mögöttes jogterületként értelmezendő. A törvényi változások, nem érintették a tűzoltóság alapfeladatait, sem azokat a speciális függelmi viszonyú elemeket, melyek a HSZT létrejötte óta változatlanok. A szigorú függelmi rend és a végletekig leszabályozott működtetés, megannyi olyan elemet tartalmaz, amit sokszor az versenyszférában munkát vállalók számára, nehezen érthető - értelmezhető. Ezért néhány speciális „elem” ismertetésével igyekszem bemutatni a „lánglovagok”munkáját. 3.7.1. Függelmi viszonyok A vertikálisan felépített rendvédelmi szervezetben, a vezető kifejezés használatos. A mindenkori legmagasabb beosztással járó, adott szervezeti egységben elfoglalt helyet jelöli. Köznapi megfogalmazásban: a legnagyobb hatalommal rendelkező. „Vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban teljesít hivatásos szolgálatot, amelyben a feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére 23

Berki Erzsébet – A köz szolgái Munkaügyi szemle Budapest1998 11.szám 16 – 21. o. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (3.§) és a módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény 24

40

ideiglenesen alárendelt állomány (személy, csoport, alegység stb.) munkájának irányításáért, ellenőrzéséért vagy a szervezet működéséért is felelős.” (9/1997. (II.12) BM. rendelet 2.§. c) pontja). A fenti meghatározás alapján ismertetem, a hivatásos állományúakra jellemző, különös függelmi viszonyokat. Elöljáró: Aki a szolgálati beosztása alapján - akár ideiglenesen is - a hivatásos állomány tagja fölé van rendelve. Az elöljárók alárendeltjeikkel szemben parancsadási, utasítási és ellenőrzési joggal rendelkeznek. Az is előfordulhat, hogy munkáltatói jogkört is gyakorolnak. Tehát hivatalos felhatalmazással rendelkező, klasszikus értelemben vett vezetők. Az alá - fölérendeltség szempontjából ez a legerősebb meghatározó erővel rendelkező viszony, amely független a rendfokozati hierarchiától. A legmagasabbaktól – legalacsonyabb felé irányuló rendfokozatok: Tábornok – ezredes – alezredes – őrnagy – százados – főhadnagy – hadnagy – főtörzszászlós – törzszászlós – zászlós - főtörzsőrmester – törzsőrmester – őrmester (a rendfokozatokat a ruházaton viselik, ezért azonnal beazonosíthatóak). Nem ritka eset, hogy az alacsonyabb rendfokozatú elöljáró utasíthatja a magasabb rendfokozatú alárendeltjét. (Például: hadnagyi

rendfokozatú

tűzoltóparancsnok

elöljárója

az

őrnagy

szolgálatparancsnoknak,). Feljebbvaló: A másik félnél, magasabb rendfokozatban álló személy (a szervezetben elfoglalt helyüktől függetlenül), még akkor is, ha más rendvédelmi szervezet hivatásos állományú tagja. (Például: a rendőr őrmesternek, feljebbvalója a tűzoltó zászlós.) Rangidős: Kettő vagy több, azonos rendfokozatú személy közül az, aki az adott rendfokozatot a leghosszabb ideje viseli (vagyis amelyiküket hamarabb nevezték ki Például: hadnaggyá, a másik vagy a többi hadnagynál), ha a rendfokozatot egyszerre kapták, akkor az, aki - életkorát tekintve - idősebb. Emellett rangidősnek nevezik, még az azonos beosztású vagy azonos helyzetben lévő (pl. egy osztályhoz, tanulói jogviszonyba tartozó) hivatásosok közül azt, akinek a legmagasabb a rendfokozata. Fontos szabály, hogy a rangidős elöljáróvá és akár vezetővé léphet elő. (Például: ha helyettesíti a szolgálatparancsnokot vagy átkerülve egy másik osztályra, az osztályvezetőt.)

41

3.7.2. Feladatkiadás A feladatkiadás határozza meg, hogy az egyes munkavállalóknak, hogy milyen tevékenységet kell kifejtenie a szervezet céljainak elérése érdekében. Konkrét, érthető feladatkiadás nélkül, nem képzelhető el a szervezeti munkavégzés. A munkavállalók feladatait, alapvetően a szervezeti igényeknek, céloknak, alapokmányoknak - ezen belül is különösen a munkaköri leírások – megfelelő elvárások, jogosultságok tartalmazzák. A munkaköri leírás, egy meghatározott szolgálati beosztás betöltésének feltételeit (elvárásait, jogosultságait) részletezi. A feladatkiadás klasszikus formái: A tűzoltóságon, két típusú feladatkiadási mód a jellemző. A tevékenység jellege (gyors cselekvés, segítségnyújtás esetén, nincs idő magyarázatot adni), sokszor megkívánja a „katonás” – parancs és a „megengedőbb” – utasítás alkalmazását. Hozzá kell tenni, hogy a parancsot ritkán alkalmazzák, főleg a demoralizáló jellege miatt. Az utasítás az általánosan használt feladatkiadási mód, melynek pozitív pedagógiai szerepe is van. Parancs: egy meghatározott feladat, tevékenység, magatartás végrehajtására irányuló, szóban vagy írásban közölt felszólítás. A parancs azt határozza meg, hogy MIT kell tenni. Ez a leghatározottabb, legszigorúbb feladatkiadási mód, véleménykérés válaszlehetőség, indokolás nélkül. Nem ad pozitív ösztönzést, csak fenyegetést a nem megfelelő végrehajtás esetén. Utasítás: A feladat-végrehajtás, cselekvés, magatartás végrehajtásának módjára vonatkozó irányító rendelkezés – tehát a HOGYAN kérdésre (is) válaszol. Végrehajtása szintén kötelező, de a feladat fontosságát és az elvárásokat is ismerteti a vezető, így ösztönző hatása nagyobb. Ez a gyakorlatban a leginkább és a legjobb eredményekkel alkalmazott, klasszikus feladatkiadási forma. A végrehajtás kötelezettsége és megtagadásának lehetősége megilleti a tűzoltót, ezekből a lehetőségekből említek néhányat, a HSZT rendelkezéseiből: „69. § (1). A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el”. Ez tipikusan a parancsmegtagadás egyetlen törvényes lehetősége. 42

„68.§ (1) b). A hivatásos állomány tagja köteles „szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani” Vagyis nem kötelezhetnek senkit arra, hogy életét feláldozza, vagy az életére nézve veszélyes feladatot végezzen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a potenciális életveszélyben - ami jelen van a munkájuk során - nem kell feláldozniuk magukat. Őket erre, sem a törvény, sem a vezetőjük nem kötelezheti. A tűzoltók elmondása alapján, ha életveszélyes helyzetben dönteniük kell (például: égő épületből, gázpalackot kell kivinni), önkéntes alapon vállalva jelzik a vezetőnek. „(2). Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.” Ez azt jelenti, hogy a jogellenes parancsot, csak a kiadó írásos nyilatkozata után – de akkor kötelezően - kell végrehajtani és ezért a parancsot kiadó felel, nem a parancsot végrehajtó. A parancsok „ütközése”: Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsot ad a végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell, amennyiben nem ellentétes a már végrehajtott paranccsal. Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új rendelkezést adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell. Vagyis egy vezetőtől kapott parancsot, egy másik vezető hamarább elvégzendő parancsával ütközik. Mivel egyszerre nem lehet két, ellentétes tevékenységet végezni az utólag adottat kell először, majd az elsőt elvégezni. A felelős pedig az újabb parancsot kiadó vezető lesz és a régit kiadónak is neki kell esetleg magyarázkodnia. A tűzoltó nem tehet mást, mint felcseréli tevékenységének sorrendjét és a végrehajtást jelenteni. 43

A személyes sérelmet okozó (megalázó, tekintélyromboló) parancsot is végre kell hajtani. Ellene, utólag a parancsadó elöljárójánál lehet írásban panasszal élni, aki kivizsgáltatja a jogosságát és határoz, amit ugyancsak írásban közöl az érintettekkel. A parancs és az utasítás végrehajtását a vezető (feladatkiadó) számára jelenteni kell. Jelenteni kell azt is, ha: a feladatot nem sikerült végrehajtani, illetve annak okát (pl. elháríthatatlan akadály), vagy ha ellentétes eredményt hozhatna. 3.7.3. Alapjogi korlátozások és összeférhetetlenség A szervezet rendészeti mivoltából adódik, hogy a jogok és kötelességek némiképp eltérnek, a civil munkavállalói szférájától. Meg kell azonban említeni, hogy a korlátozásoknak, eltéréseknek arányosnak kell lenniük a jogosultságokkal. Alapvető jogok korlátozása (HSZT: 14 - 20§). A szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztása. A munkavégzés jellege, katasztrófa - veszélyhelyzet miatt, nagyobb létszámigényt, esetenként berendelést, más munkavégzési helyet vonhat maga után, ezért a szolgálatmentes időszakban is elérhetőnek kell lennie a tűzoltónak. Külföldre utazását, be kell jelentenie. Vélemény nyilvánítás szabadsága, gyülekezési jog, egyesülési jog: Erkölcsileg és lojalitásában is megfelelő magatartást várnak el a tűzoltótól. Választójog, művelődéshez, tanuláshoz való jog, megegyezik a civil szféra munkavállalói jogaival, de nem veszélyeztetheti a szolgálat ellátását. Munka és foglalkozás szabad megválasztása: Képzettségének megfelelő végzettséggel, szabad átjárás biztosított számára, más tűzoltóságon való munkavégzés céljából. Például, megváltozott lakóhely esetén, legfeljebb fél évig lehet visszatartani (amíg a pótlását meg nem oldják), de rendelkeznie kell az új állomáshelyének befogadó – nyilatkozatával is. A hivatásos szolgálat ellátása során a már említett szigorú alá – fölé rendeletségi viszonyokon belül, jogszabály (HSZT: 65§) határozza meg, azokat az eseteket, amikor nem lehet – vagy csak miniszteri, parancsnoki engedéllyel – bizonyos szolgálati beosztásokat betölteni. Például az a tűzoltó, aki hatósági, szakhatósági ügyekkel megbízott munkavállaló, nem lehet olyan gazdálkodó szervezettel kapcsolata, ahol „másodállásban, vagy közeli hozzátartozója révén -, elszámolási viszonyba kerülhet. Ugyancsak nem lehet, közeli hozzátartozóval, közvetlen függelmi viszonyban sem. Ez utóbbi azt jelenti, hogy testvérek, nem dolgozhatnak egy települési tűzoltóságon, ha például az egyik testvér a parancsnok, a másik testvér pedig, készenlétet ellátó tűzoltó. 44

Csak engedéllyel létesíthet, olyan munkavégzéssel járó, egyéb jogviszonyt, ami nem összeférhetetlen a hivatásos szolgálattal és a beosztásával. Amennyiben az összeférhetetlenség esete fennáll - a felszólítást követően -, 30 napon belül meg kell szüntetnie, a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlensége. Ha nem szünteti meg, szolgálati viszonya megszűnik. Nem kell viszont engedélyt kérnie a tűzoltónak: tudományos, oktatói, lektori, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzéséhez, amennyiben ez a tevékenység, szolgálati időn kívül esik. 3.7.4. Illetmény A hivatásos állomány tagjának „fizetése” az illetmény. Az illetmény függ a beosztástól, és a képzettségtől. Hasonló kutatásokat, már 1995 – ben végeztek, elsősorban a katonák besorolási és illetményrendszerét alapul véve. Azóta változott az illetményalap és másak lettek a szorzószámok is, de a besorolás menete - struktúrája, az akkori rendszer szerint megmaradt.25 Az 1. számú táblázat, adott végzettség utáni beosztásokat és szorzószámokat tartalmaz és a szervezetnél eltöltött évek alapján van kategorizálva.

A

rendfokozati

illetménnyel

kiegészítve,

képezik

a

tűzoltó

alapilletményét. A kiegészítő juttatások számításának az alapja, az illetményalap (38650ft.) szorzata. Ezek lehetnek: illetménykiegészítés (10%), korpótlék (10 év után 12,5%), délutáni – éjszakai pótlék (átlagban 40%) és a veszélyességi pótlék (45%). Emelheti még az összeget, egy - egy nyelvvizsga megléte. Alapfokú C 15%, középfokú C 60%, felsőfokú C 100%.26 A felvázolt elemekkel, egy tíz éve tűzoltóként dolgozó munkavállaló fizetése – nyelvvizsga nélkül – az alábbiakból tevődik össze: 3,01x38650ft.= alapilletmény, 1,075x38650ft.= kiegészítő juttatások. Együtt= 4.085x38650 = bruttó157885forint. Vagyis, egy több mint 10 éve dolgozó tűzoltónak ennyi a bruttó fizetése. Féléves periódusra megállapított, maximálisan engedélyezett1248 órás időkeretet alapul véve, havi 208 óra (8,6 munkanap), a munkaórák száma. A 24/48 órás munkarend, havi minimum 9 - maximum 11 munkanapot jelent a tűzoltóknak. A túlmunka elkerülése és a 25 nap szabadság elosztása miatt, átlagosan 8 szolgálati napon dolgoznak a tűzoltók. Ez órabérre visszaosztva 157885/192=822,3 forint, bruttó órabért jelent. Csak egy

25

Berki Erzsébet – Illetmények az államháztartásban Vezetéstudomány Budapest 1995 2. szám 39 - 48.o. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény(HSZT) A dolgozat3.7.fejezeti részéhez 26

45

példát említve a civil szférából: egy bevásárlóközponti betanított munkás órabére is több a számítási példaként ismertetett, tűzoltó órabérénél. Végzettség

Munkaviszony (év) Szorzó (Xx38650ft.)

TŰZOLTÓI (OKJ) VÉGZETTSÉGGEL Alapfokú végzettség Alapfokú végzettség Alapfokú végzettség Különleges szerkezelő Különleges szerkezelő Különleges szerkezelő Különleges szerkezelő Technikusi végzettség Technikusi végzettség Technikusi végzettség Technikusi végzettség

0-3 (Xx38650ft.) 4-6

(év)2,30

Elérhető legmagasabb rendfokozat X 38650ft. őrmester 0,38

2,40

törzsőrmester 0,40

7-9

2,50

főtörzsőrmester 0,41

10-

2,60

főtörzsőrmester 0,41

0-3

3,00

zászlós 0,42

4-6

3,20

zászlós 0,42

7-9

3,40

törzszászlós 0,43

10-

3,60

főtörzszászlós 0,44

0-3

4,10

zászlós 0,42

4-6

4,20

zászlós 0,42

7-9

4,30

törzszászlós 0,43

10-

4,40

főtörzszászlós 0,44

Tűzoltótiszt

0-3

5,30

hadnagy 0,56

Tűzoltótiszt

4-6

5,40

főhadnagy 0,59

Tűzoltótiszt

7-

5,60

százados 0,63

Tűzoltótiszt

0-3

5,70

őrnagy 0,69

Tűzoltótiszt

4-

5,80

alezredes 0,75

Tűzoltótiszt

0-3

5,90

alezredes 0,75

Tűzoltótiszt

4-

6,00

alezredes 0,75

FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL

1.számú táblázat: A tűzoltók bérezése: végzettség/év x illetményalap (HSZT 6.melléklete alapján).

46

4.FEJEZET: KVALITATÍV KUTATÁS A MISKOLCI TŰZOLTÓSÁG MEGÍTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A Miskolci Hivatásos Tűzoltóság 2013-ban, már 140 éve látja el Miskolcon és a környező településeken, katasztrófavédelmi, tűzoltási és műszaki mentési feladatait. A térség lakosságának, ipari és közlekedési létesítményeinek biztonságát szolgáló hivatásos tűzoltók, a tűz pusztításának megfékezésére, a közlekedési utak, épület, technológiai balesetek során életveszélybe került személyek mentésére és az életveszély elhárítására szakosodtak. Fontos, hogy ez a tevékenység megfelelő társadalmi megbecsülést kapjon. E cél elérésének a legjobb eszköze, a jó kommunikációs tevékenység és az ebből kialakuló pozitívabb image. 4.1. Kvalitatív kutatás célja Kutatásomnak az volt a célja, hogy megvizsgáljam a kommunikációs tevékenység hatásait, s ezzel összefüggésben lévő image alakulását, Miskolc és körzetének lakossága körében. A vizsgálatot, kérdőíves lekérdezéssel hajtottam végre, 100 fős egyedszámra kiterjedően. A vizsgálatot a reprezentativitást biztosító, lakóhelyre vonatkozó érvényességi, szóbeli szűrőkérdéssel kezdtem meg, ami alkalmassá tette, a Tűzoltóság működési körzetében élő válaszadók szűrését. Az adatközlő, lakóhelyére vonatkozó kérdés, már azonnal jelezte, hogy megfelel vagy sem, a vizsgálat alapszempontjának: mely szerint autentikus véleménye lehet, a tűzvédelmi tevékenységekről és a Tűzoltóságról. A mintavétel, reprezentatív abból a szempontból is, hogy az életkorra vonatkozó kérdés után, kizárólag nagykorú választópolgárokkal végeztem a kutatást. Ennek az volt a célja, hogy a felnőttek véleményét kutassam, akik már érettebb adatközlőként viszonyulnak a kutatáshoz. A szisztematikus mintavételi szűrés után a kérdezettek önállóan kitöltötték a kérdőívet, de sokszor – főleg a korosabb adatközlők – megkértek a kérdőív kitöltésére. Arra ügyeltem, hogy a nemek aránya 50-50% legyen. Köszönettel tartozom a kérdőíves vizsgálat lebonyolításában résztvevő tűzoltó férjemnek és kollégáinak, akik segítették a hatékony és gyors adat felvételezést.. Kutatásomban a Tűzoltóság és a Miskolci és vonzáskörzetében élő lakosság közötti ismertséggel, kommunikációval foglalkoztam és az image alakulásával. 4.2.Hipotézisek: Az eredményes kommunikáció által biztosított ismertség, nagymértékben elősegíti a pozitív image kialakulását… Nagyon meghatározható, a lakosság és a Tűzoltóság kapcsolata és együttműködése, a tűzvédelem minőségéből… 47

4.3. Kommunikáció és image A kommunikációban a résztvevő felek, illetve a körülöttük zajló történéseket, kialakított jelrendszer segítségével (pl. nyelv, gesztus, stb.) közölni képesek, s így hatnak egymásra.” A döntő momentum itt a hatás, vagyis hogy a kommunikáció, milyen hatást ér el, milyen eszközökkel lehet eredményes. A kommunikációra épül az image, ami a tényleges mutatója, a kommunikáció eredményének. Az image: képét, légkörét, jelenti egy tárgynak, fogalomnak, egyénnek, vagy intézménynek. A kommunikáció és image - főleg a napi kapcsolatokban – alapja, egy szervezet megítélésének. A pozitív visszacsatolás, megerősíti a tényleges értékét. A megfelelő kommunikációs csatornák megválasztásával és a hitelességgel, pozitív irányú image - építést lehet elérni. 27 4.4. A kommunikáció és image hatékonyságának feltételei A kommunikáció hatékonysága részben szakmai, részben a kommunikációból adódó lehetőségeket kiaknázva valósulhat meg. Az egyértelmű, hogy a tűzzel szembeni beállítódás az egyes embereknél és emberek különböző csoportjainál változó. Egyesek a tűzkárokat, ipari vagy a mezőgazdasági problémájának tartják, mások a lakásukra vonatkoztatják, mások a környezetükre, munkahelyükre, vagy akár az ott adódó baleseti lehetőségekre gondolnak. A tűz mindenkinek mást jelenthet, különböző dolgokat juttatnak az emberek eszébe. A Tűzoltóság csak akkor folytathat igazi hatékony kommunikációt, s ezáltal image építést, ha arculatának formálása érdekében, hatékony lépéseket tesz. Ezért meg kell ismernie, a lakosság, tűzzel kapcsolatos beállítódását, véleményét, félelmeit. Fel kell mérni az ismereteiket a tűz keletkezési okokról, a felelősségről. Az image a másik fontos összetevője a hatékonyságnak. Meg kell kérdezni az állampolgárok véleményét a tűzoltók munkájáról, ismereteket kell szerezni a tűzoltók megítéléséről, elismeréséről. Lényeges tehát a kommunikációnál figyelembe venni, a megszólítani kívánt személyek önmagukra és cselekvéseikre vonatkozó sztereotípiáit. A tűz erejének kordában tartását a mai ember természetesnek értékeli, gyermekkorban megtanulja, majd a tudását gyermekeinek

27

Peter F. Drucker - A hatékony vezető. Park kiadó, Budapest, 1992. 58. o.

48

továbbadja. Tudomásul veszi, hogy a Tűzoltóságra szükség van, mint közhasznú társadalmi szervre.28 4.5. Vizsgálati módszer A vizsgálatom célja annak felmérése volt, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik a Tűzoltóságról, annak tevékenységéről, és hogyan ítéli meg azt. Ebből következően, milyen a Tűzoltóság kommunikációja és image a lakosság szemében. A kérdőív többségében, egyszerű - könnyen megválaszolható -, mérési szintű kérdéseket tartalmazott. A kérdések között, néhány nyitott kérdés lehetőséget ad a kérdezettek bővebb véleménykifejtésére. A

vizsgálatot

véletlenszerű

mintavételezéssel

bonyolítottam

le,

Miskolci

bevásárlóközpontoknál. Itt biztosított volt a véletlenszerű megkérdezési lehetőség. Mivel a kitűnő tömegközlekedési elérhetősége miatt, a város és az agglomeráció egész területéről jönnek ide, a vásárolni szándékozó személyek. A 100 főt tartalmazó mintában, csak a sietős, dolguk elintézése miatt igyekvő egyedek, csekély számát kellett (megválaszolási arány:97%) pótolni, a visszapótlás nem torzította a mintát. A vizsgálat az alábbi fő kérdésekre terjedt ki: A lakosság ismerete a tűzoltók tevékenységi köréről. A lakosság bizalma a Tűzoltóság tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási tevékenységével szemben A lakosság megítélése a Tűzoltóság szervezeti hovatartozásáról, illetve a tűzvédelmi feladatok biztosításáról A tűzoltók image-nek megítélése. 4.6. A megkérdezett személyek adatainak értékelése A nemek szerinti megoszlás egyenletes volt, így kizártam azt, hogy a megkérdezés esetleg az egyik vagy a másik nem irányába eltolódjon, hiszen a mindennapi életben mindkét nem ugyanúgy találkozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal. A vizsgálathoz, egyformán segítőkészen álltak hozzá, a nők és a férfiak is. 4.6.1. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A megkérdezett személyek az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeztek: Általános iskolai végzettséggel rendelkezik: 11 személy 28

Alaptörvény - alapvetés G cikk( 2) – Magyarország védelmezi állampolgárait

49

Szakmunkásképzőben, szakmunkás végzettséggel rendelkezik: 33 személy Érettségivel rendelkezik: 35 személy Főiskola és/vagy egyetem végzettsége van:21 személy Megállapítható tehát, hogy a vizsgált mintán belül az érettségivel rendelkezők aránya volt a legmagasabb. A többi három csoport megosztása különböző a mintán belül. Mégis arányosnak tekinthető, tekintettel arra, hogy a válaszadók életkori eloszlásában, a középkorúak döntő többséggel szerepeltek (1. számú diagram).

Iskolai végzettség szerinti megoszlás

21 %

11 %

Általános iskola Szakmunkás 33 %

35 %

Érettségi Diplomás s

1.számú diagram

4.6.2. Életkor szerinti megoszlás A vizsgálatba a tizennyolc év alatti személyeket nem vontam be (lásd: kutatás célja, hipotézisek résznél). A vizsgálat szempontjából a szakirodalmat tanulmányozva 29, három életkor csoportot állítottam fel. Az első a 18-30 éves korig (nagyrészt a diplomás válaszadókból adódott össze), a második a 31-60 éves korig (jellemzően ez a korcsoporti rétek adta a szakmunkásképzőt végzettek, döntő hányadát) és a harmadik a 61 év felettiek 29

Earl Babbie - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó Budapest 2000 276 – 303. o.

50

korcsoportja (a nyugdíjas vagy nyugdíjkorhatárhoz közeli válaszadók adták az általános iskolai végzettségűek 50%-át). A megkérdezettek a következő korcsoportokba tartoztak: 18-30 év között: 20 személy 31-60 év között: 59 személy 61 év felett: 21 személy

Életkor szerinti megoszlás

21%

20% 18-30 év 31-60 év 61 évfelett 59%

2.számú diagram

Megállapítható tehát, hogy a vizsgált mintán belül dominált a középső korcsoport az úgynevezett aktív keresők csoportja, míg a nyugdíjasok és a fiatalabb korcsoport, a válaszadókon belül, egyenletesen volt jelen (2. számú diagram).. 4.6.3. Lakosság ismerete a tűzoltói tevékenységről A kérdés vizsgálata mögött az volt a szándékom, hogy kiderítsem a lakosság ismeretét, a tűzoltói munkáról, vagyis hogy a lakosság milyen mértékben ismeri a tűzoltók tevékenységét? Vajon tudják, hogy milyen veszélyhelyzetek esetén számíthatnak a tűzoltók segítségére? Ezeknek a tevékenységeknek az ismerete feltételezi azt is, hogy tudják milyen sokrétű 51

ismeretekkel, tudással kell rendelkeznie a mai kor tűzoltójának. A kérdés értékeléséhez, öt (A, B, C, D, E) kategóriát állítottam fel: A - Tűzoltási feladatcsoport. B - Közlekedési baleseteknél való beavatkozás. C - Katasztrófa elhárítás. D - Közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés. E - Egyéb - segítő tevékenységek.

A vizsgálat értékelése után elmondható, hogy a tűzoltási tevékenység mellett a válaszadó egyedek, ismerték a tűzoltóságnak, baleseteknél történő beavatkozói szerepeit is. Tisztában vannak a katasztrófahelyzetekben nyújtott tűzoltói és egyéb segítői tevékenységeket is tudtak említeni. Az (A, B, C, D, E) kategóriák után a válaszoló/tevékenység ismeretét bejelölők száma szerepel. A - Tűzoltási feladatcsoport – 100/100 B - Közlekedési baleseteknél való beavatkozás – 100/100. C - Katasztrófa elhárítás – 100/70 D - Közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés – 100/50 E - Egyéb segítő tevékenységek – 100/70 Látható, hogy a tűzesettel, balesettel kapcsolatos tűzoltói tevékenységet, mindenki (vagyis: 100 egyedből, 100 jelölés jelent meg a kérdőíven) ismeri. A katasztrófavédelmi feladatok ismertsége, viszonylag magas értéket képvisel, 70 válaszadó jelölte be. Ez betudható az események publicitásának, a közelmúlt sajnálatos B – A – Z megyei árvizeinek, melyek nap, mint nap hangsúlyos szerepet kaptak a médiákban. Az egyéb - segítő válaszlehetőségeket, ugyancsak 70 fő jelölte meg. Leggyakrabban a magasból mentéseket ismerték a válaszadók (például: valamelyik magasabb épületbe behatolás, épületről öngyilkosjelölt lehozatalát vagy jégcsap, lemálló vakolat leszedéseknél), ezzel a megkérdezettek közel háromnegyede volt tisztában. Legkevesebben a közvetlen tűz – vagy robbanásveszélyt jelölték meg. Az 50% arányú ismertség, betudható a médiák híreinek, hiszen közvetlenül ritkán – gyakran csak az érintettek – találkoznak ilyen típusú tűzoltói tevékenységgel. 52

4.6.4. Lakosság bizalom a Tűzoltóság iránt. Az oszlopdiagram értékeiből jól kiolvasható, hogy a legtöbb igen választ, az érettségizettek és a szakmával rendelkezők adták. Tehát ennek a rétegnek a legnagyobb a bizalma a Tűzoltóságban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők bizalma, csak kevéssel tér el, a már említett két csoporttól. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők között volt a vizsgált mintán belül a legkevesebb az igen válaszok aránya. Ebben a csoportban, ennél a rétegnél van leginkább szükség a bizalom erősítésére (3. számú diagram).

Lakosság bizalma a Miskolci Tűzoltóparancsnokságban

%

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Nem

Általános iskola Szakmunkás Érettségi Diplomás

Igen

3.számú diagram

4.6.5. A tűzoltók image-nek megítélése A megkérdezetteknek, három válaszlehetőség közül lehetett választani, a tűzoltóság image - megítélése kapcsán: A - Megfelelő B - Javul, de még elmarad az elvárásoktól C - Nem megfelelő

53

Megállapítható, hogy a vizsgált mintában a tűzoltók image erősen pozitív és markánsan jelentkezik. Egy véletlenszerű mintában ilyen egyértelműen jelentkező releváns különbség, kivetíthető nagyobb csoportra is, tehát a város lakosságára. Meg kell jegyezni, hogy a mellékkérdésre (Lenne-e ön tűzoltó?) Adott igenlő válaszok indoklása között túlsúlyban volt az az indoklás, hogy izgalmas, érdekes foglakozás (.4. számú diagram).

Tűzoltók image-ének megítélése

Jelentősen javul

Nem megfelelő

Megfelelő

4.számú diagram

4.7. Következtetések A kommunikáció eredményes megszervezése és irányítása az élet minden területén fontos feladat a mai világban, így van ez a Tűzoltóság és a lakosság között is. Azt vizsgáltam, hogy a Tűzoltóság és Miskolc működési területén élő lakosság között milyen a kommunikációs tevékenység és ez hogyan befolyásolta a Tűzoltóság image-ét. Hipotézisem szerint az eredményes kommunikáció nagymértékben elősegíti a pozitív image kialakulását. Hipotézisem arra alapult, hogy a lakosság és a Tűzoltóság együttműködése nagyon fontos a tűzvédelem szempontjából. Ez az együttműködés leghatékonyabban a kommunikációs tevékenységen keresztül fejleszthető és irányítható. A vizsgálat igazolta, hogy a kommunikáció fejlesztése, a korral való haladás, az elektronikus médiák felé való erőteljes nyitás, létfontosságú a lakossággal való együttműködés és kapcsolattartás fejlesztése 54

érdekében. A vizsgálat szerint a Kommunikáció a tűzoltóság és a lakosság napi kapcsolattartása jó. A lakosság tájékozott a Tűzoltóság munkájával kapcsolatban, bízik a tűzoltókban. Az image erőssége, fajsúlyossága, kitűnik a kérdőívek értékeléséből. Az adatokat megvizsgálva, hipotézisem beigazolódását látom: az eredményes, tervszerű kommunikáció nagymértékben elősegíti a még pozitívabb image erősödését. Fontos a további arculaterősítő kommunikációs tevékenység.

Mégpedig olyan elemekkel, amelyek a lakosság számára

láthatóvá, „eladhatóvá” teszi a tűzoltóság munkáját. Sajnálatos tény, hogy a tűzoltókról szóló filmek között az úgynevezett „amerikai sorozatok”, téves képet festenek a tűzoltókról, és ezt a téves képet néhányan - helytelenül vagy tudatlanságból - kivetítik a tűzoltókra is. Az átlagember számára a tűz nem egy mindennapos esemény. Az emberek többsége keveset gondolkodik azon, hogy mit fog tenni tűz esetén. Ahhoz, hogy cselekedeteik ésszerűek legyenek, tisztában kell lenniük az ilyenkor követendő helyes viselkedés sémáival. Fontos feladata tehát a tűzvédelmi propagandának – kommunikációnak, az állampolgárok alapvető tűzvédelmi ismereteinek növelése. Ugyancsak fontos a segély hívószám mélyebb beépítése a köztudatba. Mert sajnos a tűzoltóság hívószáma (105) helyett, néhányan téves számot adtak meg (107,104). Ezen a problémán az egységes segélyhívószám (112 – 2014-ben várható) elterjedése nagyrészt segíteni fog. A pozitív image nagyon törékeny jelenség. Folyamatos fejlesztésre szorul. Világos, egyértelmű és tudatos kommunikációval kell erősíteni.

55

BEFEJEZÉS A munka az emberi élettevékenység alapvető, történetileg kialakult formája. Két szempontból, nagyon fontos szerepet tölt be az emberek életében. Egyrészt formálja a környezetet, másrészt, magát az embert is. A munkavégzés magasabb rendű formája a személyes értékmegvalósításban, a hivatástudatban jelölhető meg. Az átlagemberek számára, kicsit ismeretlen és misztikus, a tűzoltók munkája. A tűzoltóság szervezetét, felépítését, szabályozóit, működését, kevesen ismerik. Még kevesebben vannak azok, akik tényleges ismeretekkel rendelkeznek, a szolgálati jogviszony sajátosságairól. Ezek az alapgondolatok vezéreltek, a témaválasztás kapcsán és a dolgozat megírásakor. A dolgozatomat négy fejezetre – fejezetenként, hét alfejezetre - bontottam. Az első fejezetet, kvalitatív kutatással kezdtem, vezetés – szervezetelméleti megközelítést alapul véve. Kutattam az igazgatás létrejöttét, meghatározó történelmi alakulását. Az elméleti kutatás klasszikusait, legfontosabb gondolataik alapján jellemeztem. Hazánkban, a szervezett társadalmi

élet

folyamatai,

az

igazgatás

elemeire

épülnek.

A

közigazgatás

szervezetrendszerében, a biztonság megteremtésében és fenntartásában, meghatározó szerepe van a védelmi igazgatásnak. A védelmi igazgatás jellemzése után, a rendvédelmi szféra feladatait, az ország belső védelmének a biztosítását szemléltettem. A következő fejezetben, a katasztrófavédelem szervezetétének létrehozását, felépítését időrendben ismertettem. Ábrák segítségével jellemzem az irányítás, felügyeleti változásokat és hatásaikat. 2012. Január elsejétől, állami feladattá vált a katasztrófavédelembe integrált, tűzoltóság irányítása és fenntartása. Időrendben mutattam be azokat a markáns változásokat, amelyek szervesen érintették a tűzoltóságokat. A fejezet további részeiben, a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei katasztrófavédelem és a Miskolci tűzoltóság szervezetének jellemzésével folytattam a vizsgálódást. Elemeztem a strukturális, gazdasági változásokat és hatásaikat. Bemutattam a működtetést szabályozó, koordináló elemeket. A harmadik fejezetben egy foglalkozás, szigorú szabályozóinak és a munkavállalás összetett feltételeinek, ismertetésére vállalkoztam. A tűzoltói hivatás szigorú függelmi rendjét, normáit, a tűzoltó életformát jellemeztem. Az eszmeiséget, hivatástudatot, egy történelmi legenda bemutatásával példáztam. Részleteztem azokat a feltételeket és kritériumokat, melyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy tűzoltó lehessen valaki. A készenléti szolgálatot 56

ellátók egyedi szabályozóit, különös viszonyait, speciális életformájukat, a tartós munkavállalói jogviszony feltételeit jellemeztem. A napi tevékenységeket, csoport, alá – fölérendeltségi, függelmi viszonyok és a munkavállalók illetményrendszerének részletezését végeztem el. A bemutatással nem az volt a célom, hogy az Mt. és a Kttv hatálya alá tartozó, hasonlóan az illetményrendszer szerinti

bérek összehasonlítását elvégezzem. Csupán a

speciális szegmens strukturális és ismeretnövelő elemeit mutattam be. A dolgozat utolsó fejezetében, kvantitatív kutatást végeztem, Miskolc vonzáskörzetében élők, egyszeri kérdőíves lekérdezésével. Azt kutattam, hogy a kommunikáció és image, milyen összefüggésben lehet hatékony, milyen mértékben befolyásolja a tűzoltók megítélését. A statisztikai eredmények igazolták, az általam felvázolt hipotéziseket. Valóban meghatározó szerepe van a kommunikációnak abban, hogy pozitívabb image alakuljon ki. A dolgozat megírása után, igazolni látom hipotéziseimet: Az állam, vezetés – szervezetelméleti alapokra épülő szervezetekkel szavatolja, állampolgárai biztonságát. Mivel ezeket a szervezeteket az állam hozza léte és működteti, az alapvetésben (Alaptörvény - alapvetés G cikk (2) – Magyarország védelmezi állampolgárait) elfogadott elv érvényesítése érdekében, szigorúan szabályozza a közigazgatást. Az emberek tömegét érinthető, élet és anyagi javak biztonságát veszélyeztető helyzetekben, az állam által fenntartott és felkészített szervezetek, együttes tevékenysége lehet csak célravezető. Ezért az egységesített, szigorúan szabályozott, vertikális felépítésű szervezetek, hatékonyabbak. A hivatásos szolgálati jogviszony szerint foglalkoztatott munkavállalók, alapjogaik korlátozása és sok egyéb, erősen leszabályozott feltétel mellett látják el a feladataikat. Ellenértékként az állam, nem nyújt kellő fedezetet ahhoz, hogy az áldozatvállalással arányos juttatások a hivatásos állományúak számára biztosítottak legyenek. Különösen igaz ez, az általam vizsgált régióra. Image tekintetében, a tűzoltók megítélése pozitív. Miskolc és környékén élők nagykorú lakosok, csak általánosságban ismerik a tevékenységeiket. Ésszerűbb kommunikációval, tudatosabb társadalmi tevékenységekkel és a médiák józan értékrend szerint leadott híreivel, az image mértéke növelhető.

57

A dolgozatom végén, egy idézettel zárom.

Dr. Tomcsányi Kálmán belügyminiszteri

tanácsos fogalmazta meg a „Tűzoltóság és társadalom” című írásában. „Mi is hát voltaképpen a tűzoltó hivatása? Őrállás az embertársait, honfitársait vagyonukban és személyükben fenyegető tűzveszélyek megelőzése céljából a saját élete kockáztatásával vívott harc a minduntalan kitörő elemekkel, ezeknek a végső sorban, nemzeti értékeknek megmentése érdekében.” Ezek a szavak nemcsak 88 évvel ezelőtt, hanem napjainkban is igazak.

58

MELLÉKLET KÉRDŐÍV A válaszadás önkéntes és névtelen kitöltést igényel

1. Neme--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2. Életkora-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------3. Családi állapota--------------------------------------------------------------------------------------------------------4.Miskolcon, illetve Miskolc vonzáskörzetében lakik?-------------------------------------------------------------5.Legmagasabb iskolai végzettsége------------------------------------------------------------------------------------6.Mit gondol, milyen tevékenységet végez a tűzoltó? tűzesetnél a veszélyeztetett személyeket menti. közrend, közbiztonság védelme. tűzesetnél az anyagi javak védelme. építménykároknál élet és vagyonmentés. közlekedési baleseteknél beavatkozás ha élet-és vagyonmentés szükséges katasztrófa elhárítás közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés egyéb:-----------------------------------------------------------------------------------------------------------7. Mi a tűzoltóság segélyhívószáma---------------------------------------------------------------------------------8. Ön szerint ,hova tartozik a Miskolci tűzoltóság? Fegyveres erők, testületek Állami szerv Önkormányzat Egyéb----------------------------------------------------------------------------------------------------------9. Ön szerint a tűzoltóság, képes-e Miskolc tűzvédelmét biztosítani? Igen Nem 10. Ön szerint a tűzvédelem biztosítása kinek a feladata? Állami feladat A Biztosító társaságok feladata Önkormányzati feladat Egyéb

59

11. Az ön megítélése szerint megfelelő-e a tűzoltók megbecsülése a város lakossága körében? Megfelel az elvárásoknak. Az utóbbi pár évben jelentősen javul, de még elmarad az elvárható szinttől . Nem megfelelő. 12. Lenne-e ön tűzoltó ? Nem, mert: unalmas veszélyes kevés a fizetés kötöttségekkel jár Igen, mert: izgalmas, érdekes foglalkozás jó a fizetés szeretem a rendet és fegyelmet kevés a munka

.Köszönöm a közreműködését a válaszadásban!

60

IRODALOMJEGYZÉK

1.

Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995

2.

Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984

3.

Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984

4.

Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995

5.

Max Weber – Gazdaság és társadalom Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1967

6.

Charles Perrow – Szervezet szociológia Osiris kiadó Budapest 2003

7.

Bakacsi gyula – Szervezeti magatartás és vezetés Jogi és üzleti kiadó Budapest 2003

8.

Angyal Ádám – A vezetés mesterfogásai Kossuth kiadó Budapest 1996

9.

Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2011

10. 1996. évi XLIII törvény – A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 11. A megjegyzésnek hiteles forrása nincs. Lehet, hogy csak feltételezésen, pletykán alapuló hír volt csupán. A témához, csak a fegyver, mint rendvédelmi eszköz értelmezése kapcsán került említésre 12. Szikinger István - Rendvédelem Nemzetvédelmi egyetemi jegyzet Budapest 2009 13. Friedmann Viktor - Globális felelősség: Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési tevékenységben Corvinus Külügyi és Kulturális egyesület Budapest 2008 14. 2011. évi CXXVIII.törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 15. Köznapi – szleng elnevezése a Tűzoltóknak. Lásd: Lánglovagok.hu - internet 16. József Attila: Altató – részlet 1935 02.02. 17. A tűzrendészet fejlődése – BM könyvkiadó Budapest 1986 18. 10/2008. évi (x.30) ÖM rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti, szakmai képzési követelmények rendezik a hivatásos állományúak képzési előírásait. Az iskolai végzettségek és a betölthető beosztásokhoz kapcsolódó képesítési követelmények felsorolását, szintjeit találjuk meg a rendeletben. 19. Klein Sándor - Munkapszichológia. 2. Átdolgozott kiadás SHL Hungary Kft. Budapest 2001

61

20. Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem : Pszichológia Osiris kiadó Budapest 1997 21. Katasztrófavédelem.hu/ fluktuáció - internet 22. Közjóért, becsületből – Miskolci tűzoltóság 135 éves évfordulójára megjelentetett kiadvány Akropolisz alapítvány Miskolc 2008 23. Berki Erzsébet – A köz szolgái Munkaügyi szemle Budapest1998 11. szám 24. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (3.§) és a módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény 25. Berki Erzsébet – Illetmények az államháztartásban Vezetéstudomány Budapest 1995 2. szám 26. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény(HSZT) A dolgozat3.7.fejezeti részéhez 27. Peter F. Drucker - A hatékony vezető Park kiadó Budapest 1992 28. Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2011 29. Earl Babbie: - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó Budapest 2000

62

.

63