MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
A Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási hatékonyságának javítása Dr. Hankó Balázs, Dr. Stubnya Gusztáv, Semmelweis Egyetem
A dolgozat a hazai intézeti gyógyszerellátás sajátosságait mutatja be, összehasonlításban a WHO racionális gyógyszerfelhasználásra és az Intézeti Gyógyszerterápiás Bizottságok mûködésére vonatkoztatott ajánlásaival. Elemzi a Semmelweis Egyetem gyógyszerellátásában az elmúlt évek során véghezvitt változásokat. Ezek közül kiemeli a Gyógyszerterápiás Bizottság munkáját, valamint a gyógyszerbeszerzés során alkalmazott hatékonyságot növelô elveket.
The aim of the publication is to give an overall view about the specific features of the Hungarian inpatient drug distribution, and compare it with WHO guidelines on rational drug therapy and Drug Therapeutic Committee. The authors evaluate the recent changes in the drug distribution system of the Semmelweis University Budapest and highlight the outcomes of the Drug Therapeutic Committee’s work, and principles which are increasing the effectiveness during the tendering process of the drugs.
CÉLKITÛZÉS Az egészségügyben fokozottan igaz a közgazdaságtan egyik alapelve, miszerint szûkös erôforrások állnak rendelkezésre. Éppen ezért kiemelt jelentôsége van olyan folyamatok bevezetésének a fekvôbeteg ellátó intézményekben, amelyek elôsegítik a racionális gyógyszerfelhasználást. Az intézeti, kórházi gyógyszerellátás hazai sajátosságai közül kiemelendô, hogy az itt zajló folyamatok kevésbé reagálnak érzékenyen a járóbeteg-ellátásban generált versenyre, a társadalombiztosítás támogatásváltozásaira. Ennek oka, hogy a gyógyszerfelhasználást legnagyobb volumenben olyan készítmények teszik ki (citosztatikumok, intravénás antibiotikumok, vérkészítmények, anesztetikumok stb.), melyeknek értelemszerûen nincs, vagy nem jelentôs a járóbeteg ellátásban történô felhasználása. Azonban az E-Alap egyes kasszái közötti átsorolások már jelentôs mértékben képesek megváltoztatni a kórházak gyógyszerköltségeit (pl. különkeretes gyógyszerek HBCs finanszírozásba vonása, egyes egyedi méltányosságú gyógyszerek HBCs-be vonása stb.), továbbá a változó támogatáspolitika és generikus program következtében a gyógyszeradományok volumene is csökken. A finanszírozás szempontjából lényegi eltérés, hogy a kórházakban az egészségbiztosító – néhány kivételtôl eltekintve – nem közvetlenül a gyógyszerfelhasználást finanszírozza, hanem ez közvetetten a HBCs-n keresztül valósul meg. További a gyógyszerbiztonság, ellátási lánc
14
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
szempontjából kiemelendô különbség, hogy a nyugati példáktól eltérôen hazánkban a gyógyszerész sajnálatos módon a kórházi gyakorlatban általában nem kerül közvetlen kapcsolatba a beteggel. A dolgozat célkitûzése, hogy a kórházi gyógyszerellátás nemzetközi és hazai helyzetét röviden bemutassa, kiemelje a kórházi gyógyszerellátás stratégiai jelentôségét és ezen eszközök jelentôségét az intézményi irányításban. A publikációban a Semmelweis Egyetemen az elmúlt 5 évben a gyógyszerellátási területen történt változásokat elemezzük, kiemelve azokat a tényezôket, amelyek azonosíthatóan növelték vagy csökkentették a hatékonyságot.
A HAZAI KÓRHÁZI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE A hazai jogi szabályozás (2006. évi XCVIII. Törvény; 41/2007 EüM rendelet) elôírja, hogy a fekvôbeteg-gyógyintézetben a gyógyító-megelôzô tevékenység folytatása során biztosítani kell, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszert igénybe vehesse [1, 2]. A fekvôbeteg-gyógyintézet ezen feladatokat intézeti gyógyszertár útján látja el. Az intézeti gyógyszerellátás mûködési szolgáltatási rendjérôl szóló elôbb idézett rendelet szabályozza az intézeti gyógyszertárak alap- és szakfeladatait, személyi és tárgyi minimumfeltételeit. Fô feladataként az alábbiak szerint forgalmaz: „Az intézeti gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése – így különösen a beszerzés megtervezése –, tárolása, elosztása, ellenôrzése, a gyógyszerek készítése és vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatban való részvételének biztosítása, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai tanácsadás, tájékoztatás biztosítása az intézeti gyógyszertár, illetve az intézeti gyógyszerész feladata. Az intézeti gyógyszerellátást úgy kell megszervezni, hogy a szakszerûség, a betegbiztonság, a folyamatosság és a gazdaságosság általános szempontjai együttesen érvényesüljenek.” A rendelet tényszerûen felsorolja az intézetvezetô fôgyógyszerész, valamint az Intézeti Gyógyszerterápiás Bizottság (IGYB) feladatait. Az intézeti gyógyszerellátás egyes területeit számtalan jogszabály szabályozza, sajnos sok esetben egyes területeken nem a hatékonyság irányába mutatóan (pl.: gyógyszerközbeszerzés), vagy ellentmondásosan (pl.: beteg által behozott gyógyszerek kérdése). A 41/2007-es EüM rendelet további sajátsága, hogy a súlyponti kórházak kivételével a többi kórháznak lehetôsége van más intézeti gyógyszertárral szerzôdést kötni a gyógyszerellátás biztosítására. Az egészségügyben elterjedôben
MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
van az a gyakorlat, hogy egyes kórházak a kórházi gyógyszerellátást mûködtetésbe adják. Az elmúlt években egymás után jelentek meg olyan közbeszerzések, melyek nem csak a gyógyszer beszerzésére, hanem a teljes kórházi gyógyszerellátási rendszer megszervezésére (mûködtetésbe adására) írtak ki. A 2006. évi XCVIII. Törvény (a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól) szerint: „az intézeti gyógyszertár mûködtetése a fekvôbeteg gyógyintézet, illetve a fekvôbeteg gyógyintézet intézeti gyógyszerellátási feladatait ellátó mûködtetô kérelmére engedélyezhetô”. Jelenleg az Országos Tisztigyógyszerészi Hivatal közlése alapján 125 intézeti gyógyszertárból 47 nem önkormányzati tulajdonban mûködik (melynek csak egy része került mûködtetésbe adásra). Magyarországon a legnagyobb kórházi gyógyszertárakat mûködtetô kórházi vállalkozás a Hospinvest ZRt. (Illetve elôdje és utódja az Ispotály Kft.), amely 10 kórházban mûködtet intézeti gyógyszertárat. A kiszervezett gyógyszertárak hatékonyabb mûködésérôl nem rendelkezünk adatokkal, bizonyítékokkal. Az intézeti gyógyszerellátás jelenlegi helyzetét, nehézségeit foglalja össze az Állami Számvevôszék 0707 számú, az állami és önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodásának elemzésérôl írt jelentése, melynek releváns pontjai az IME 2007 szeptemberi számában, és az Állami Számvevôszék vizsgálatában is megjelentek [3,4]. Talán itt érdemes kiemelni azt, hogy az Állami Számvevôszék megállapítása szerint a beszerzési és közlönyár közti különbségekbôl adódó nyereség – amely jelentôs is lehet – az adott kórház és a Hospinvest között megosztásra kerül a szerzôdések szerint, míg nem kiszervezett esetekben ez egészében a kórház gazdálkodását segíti. Az intézeti gyógyszertárak egy speciális lehetôsége közforgalmú gyógyszertár mûködtetése, jelenleg ezzel a lehetôséggel 61 intézményben élnek.
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK, IRÁNYELVEK A KÓRHÁZI GYÓGYSZERELLÁTÁSBAN Ha a nemzetközi – jellemzôen észak-amerikai, nyugateurópai – kórházi gyógyszerellátási gyakorlatot hasonlítjuk össze a hazai gyakorlattal, a következô alapvetô megállapításokat tehetjük. Míg jellemzôen Magyarországon a kórházi gyógyszerészek munkája a gyógyszerbeszerzések, gyógyszerellátás biztosítása, addig mindezen tevékenységek mellett egyre jellemzôbb nyugati tendencia, hogy a gyógyszerészek klinikai, osztályos tevékenységként részt vesznek a viziteken, személyesen segítik a terápiaválasztást, monitorozzák a betegek gyógyszerterápiáját, elkészítik a beteg gyógyszer-anamnézisét, elbocsátás elôtt tájékoztatást adnak a gyógyszeres terápiával, a gyógyszerek mellékhatásaival, kölcsönhatásaival kapcsolatosan. A kórházi gyógyszergazdálkodást egyes technikai eszközök is nagymértékben segítik. Az informatikai rendszerek mellett korszerû (intézeti gyógyszertári-osztályos) raktározási
technikák, és széles körben használt unit-dose rendszerek vannak. Ezek a gyógyszerek teljes nyomon követhetôségét teszik lehetôvé az ellátási folyamatban. Általában nagy hangsúlyt fektetnek a kórházi gyógyszerellátás egyes indikátorainak nyomon követésére. Ezek közül kiemelendô a gyógyszerelési problémák felmérése, megoldása. A kórházi-klinikai gyógyszerészek ilyen irányú tevékenységeinek eredményességét támasztja alá, hogy egyes felmérések szerint az osztályos klinikai gyógyszerészek számával csökken a gyógyszerelési problémák, gyógyszerelési hibák száma [5]. Jelen dolgozatban a WHO gyógyszerterápiás bizottságokra és a racionális kórházi gyógyszergazdálkodásra vonatkozó fôbb megállapításai szerepelnek [6]. Definíciószerûen a racionális gyógyszerfelhasználáson az alábbiakat értjük: „A beteg részére a klinikai szükségleteinek megfelelô gyógyszert, egyéni szükségleteinek megfelelô adagolásban (helyes dózis, frekvencia, idôtartam) szükséges biztosítani. A gyógyszer megfelelô minôségben, állandóan elérhetôen, a beteg és a társadalom számára legkedvezôbb költséggel álljon rendelkezésre.” Azonban ennek megvalósulását a terápia megválasztása (a gyógyszerfelírás), valamint a gyógyszerellátás során észlelhetô hiányosságok korlátozzák. A racionális gyógyszerfelhasználás kulcsa, hogy az intézményben álljon rendelkezésre egy, az intézmény lehetôségeihez mérten minôségi és költséghatékony gyógyszerellátást biztosító alaplista. Alapelvként meghatározható, hogy az alaplistán a gyakori betegségek, megfelelô evidenciával rendelkezô gyógyszerei nemzetközi szabadnév megjelöléssel szerepeljenek. Továbbá az analógok között összehasonlító elemzéseket kell végezni, amelyekben a kezelés teljes költségét módosító tényezôket (pl.: a többszöri beadásból eredô injekciós tû, munkabér stb.) is figyelembe kell venni. A folyamat elsô lépéseként a kórháznak gyógyszerfelhasználási analitikát, majd egy morbiditási elemzést szükséges készítenie, majd az egyes kórképekhez kell meghatározni az elsô választandó kezelést, azaz a terápiás protokollokat. Következô lépésként ebbôl lehet felépíteni az elôbbi alapelvek szerinti alaplistát, melynek széleskörû véleményezését követôen kell a gyógyszer-alaplista szabályzati hátterét kidolgozni (kire kötelezô a lista, a felülvizsgálat ideje, döntés az alaplistára való felvételrôl és törlésrôl, alaplistától való eltérô rendelések kezelése). Utolsó lépésként pedig az intézeten belüli oktatást, és folyamatos monitorozást kell megvalósítani. Hazánkban viszonylag ritkán foglalkoznak a gyógyszerelési hibák felmérésével, elemzésével, és ritkán jelentik be az egyes gyógyszerek okozta mellékhatásokat. Ezért szükséges az, hogy ezen felméréseket a biztonságos és minôségi gyógyszerellátás biztosítása érdekében a gyógyszerészek, IGYB-k elôsegítsék, monitorozzák. A hivatalos mellékhatás jelentô forma mellett hasznos lehet, ha az intézményben a gyógyszerelési problémák (Adverse Drug Reaction: ADR) vizsgálatára bevezetik az ún. Naranjo tesztet (1. táblázat) [7].
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
15
MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
jelenleg 17 klinikán, (a Szemészeti Klinikán mindkét telephelyen) mûködik gyógyszerszoba. A Kútvölgyi Tömbben elhelyezkedô klinikákon nincs gyógyszerszoba és a Fogorvostudományi Karhoz tartozó klinikák közül is csak az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikán van gyógyszerszoba. Az egyetem gyógyszerellátásának struktúráját az 1. ábra mutatja be.
1. táblázat Naranjo teszt
Ahhoz, hogy az IGYB, az intézeti gyógyszertár monitorozni tudja a bevezetett szabályzatok, alaplista hatását és eredményességét, a gyógyszerfelhasználás folyamatos elemzése szükséges. A teljes, átfogó kép biztosításához szükség van aggregált elemzésekre. Így lehet megválaszolni az olyan gyakori kérdéseket, mint pl. milyen gyógyszerekre költünk legtöbbet, melyek a legdrágább terápiás kategóriák, a költségek hányad részét költjük egy-egy gyógyszerre, vagy melyek a leggyakrabban rendelt gyógyszerek, mennyire tartják be az alaplistát stb. Ilyen elemzésekre jó példa az ún. ABC elemzés. Ebben azt az általános törvényszerûséget (Pareto szabály) használjuk ki, hogy a gyógyszerköltségek nagyjából 80%-áért a gyógyszerek nagyjából 20%-a a felelôs. Ennek gyakorlati alkalmazása a költséghatékonyabb megoldások keresésében, helyettesítési gyakorlat kialakításában, áralkuk kivitelezésében, a nem alaplistás gyógyszerek rendelési arányainak vizsgálatában nyilvánul meg. Az alaplista meghatározásához nyújt segítséget az ún. VEN (Vitális, Esszenciális, Nem esszenciális) aggregált elemzés. Itt az ABC elemzést egy hármas kategóriával kell kiegészíteni, minden egyes hatóanyagot a következô kategóriák egyikébe sorolva: vitális, esszenciális, nem esszenciális. A hatóanyagok egyes kategóriákba való besorolását a WHO erre kidolgozott kritériumrendszere segíti.
A SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERELLÁTÁSI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A Semmelweis Egyetem gyógyszerellátásának megszervezése a Gyógyszerésztudományi Karhoz tartozó Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet (EGYGYSZI) feladata. Az Egyetem gyógyszerellátása hármas szintû tagozódást mutat: Egyetemi Gyógyszertár, Klinikai Gyógyszerszobák, Klinikai gyógyszerellátó osztályok. Az EGYGYSZI heti ún. nagyrendelésekkel és napi statim gyógyszerkiszállításokkal látja el a klinikákat. Az Egyetemen
16
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
1. ábra Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási kapcsolatrendszere
Csak 7 klinikán koordinálja a gyógyszerellátást gyógyszerész. A klinikák többségében a gyógyszerszobából, hetinapi rendszerességgel kerülnek fel a klinikai osztályokra a gyógyszerek, ahol is a gyógyszerek kiosztását nôvérek végzik. Négy klinikán mûködik az ún. unit vagy daily dose gyógyszerelosztási rendszer. A jelenleg 2166 aktív ágyon gyógyító Egyetem folyamatos gyógyszerellátásának biztosítása logisztikailag sem egyszerû feladat. Átlagosan naponta 77,8 rendelés érkezik a klinikákról az EGYGYSZI-be, melyek harmada aznap kiadandó (statim rendelés). Mindezek mellett éves szinten közel 11 000 beszállítói rendelést ad le. A 2007-es évben az Egyetem gyógyszerfelhasználása, – beleértve a kötszerek, fertôtlenítôszerek, kontrasztanyagok, vérkészítmények felhasználását is – elérte a 3,125 milliárd forintot. Mindezen költség mögött több mint 650 ezer doboz gyári gyógyszer, 730 ezer üveg/flakon/ zsák infúzió, 50 millió csomag kötszer, 70 ezer doboz tápszer, 50 ezer flakon fertôtlenítôszer került kiadásra. Az EGYGYSZI-ben folyó magisztrális munka nagyságát támasztja alá, hogy évente 110 ezer palack infúzió, 90 ezer tabletta, 13 tonna oldat, 42 ezer kúp és közel 1,5 tonna kenôcs készül.
SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERELLÁTÁSI HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA 2003-ban az Egyetem konszolidációs programja keretében került sor a gyógyszerellátás áttekintésére is. Ezt az indokolta, hogy az elemzések szerint a bérköltségek mellett az Egyetem számára a legnagyobb, és évrôl-évre dinamikusan 16-18%-kal emelkedô költséget a gyógyszerkiadás je-
MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
lentette. A változás szükségszerûségét az is alátámasztotta, hogy a gyógyszerellátás centralizált kontrollja nem valósult meg. A változás célja az volt, hogy egy hatékonyabb, orvosgyógyszerész szakmai szempontból jobban koordinált egyetemi gyógyszerellátás valósuljon meg, amiben az adott folyamatok jól nyomon követhetôek, ellenôrizhetôek. A továbbiakban ezen változások közül a IGYB mûködésének megújulása és az egyetemi gyógyszerbeszerzési elvek kialakításának folyamata kerül bemutatásra. E mellett az elmúlt években megvalósult egy új informatikai rendszer bevezetése és a keretgazdálkodás. Az Egyetem kidolgozta a részletes gyógyszerellátási szabályzatokat, az adományok, rabattok centralizált elosztásának mechanizmusát, a klinikai gyógyszerfelelôsökkel való rendszeres szakmai kapcsolattartás csatornáit.
A SEMMELWEIS EGYETEM INTÉZMÉNYI GYÓGYSZERTERÁPIÁS BIZOTTSÁGÁNAK TEVÉKENYSÉGE Az IGYB megalakulására 2004. március 1-jén került sor. A GYTB elnöki posztját nagy tekintélyû, mind elméleti, mind gyakorlati, mind pedig külföldi tapasztalatokkal rendelkezô orvos-professzor látja el, míg társelnöke az EGYGYSZI igazgatója, annak helyettese pedig titkárként vesz részt a bizottság munkájában. Az IGYB tagjai az egyes szakmai területek reprezentánsai: aneszteziológia, sebészet, belgyógyászat, pulmonológia, onkológia, gyermekgyógyászat, neurológia, pszichiátria, szülészet-nôgyógyászat, transzplantológia. A 2007-ben megújított Bizottság kiegészült az Egyetemi stratégiai irányítást képviselô taggal, valamint a kórházhigiénéért, és az antibiotikum politikáért felelôs tagokkal. 2009-tôl kibôvül az ápolókat képviselô delegálttal is, és ennek alapján elmondható lesz, hogy az IGYB összetételére vonatkozó WHO irányelvek maradéktalanul teljesülnek. Ugyancsak a transzparencia jegyében, minden IGYB tag nyilatkozott az esetleges gyógyszergyári kutatási érdekeltségeirôl, és minden ülés jegyzôkönyve, elemzések az EGYGYSZI intranetes honlapján elérhetôek. A tájékoztatásra, kommunikációra kiemelt hangsúlyt fektet a Bizottság. Ezért az egyes területekért felelôs bizottsági tagok, egyben az adott területen a klinikák részérôl az albizottságokba delegált munkacsoport elnökei is. Ezzel biztosítható az, hogy egyes kérdésekben a klinikák konszenzusos véleménye jelenjen meg az IGYB-ben. A bizottság szoros kapcsolatot tart fent a gyógyszerfelelôs orvosokkal, az EGYGYSZI-vel közösen szervez tájékoztatókat, továbbképzéseket számukra. A Bizottság a nyári hónapok kivételével havonta ülésezik. A 2004-es megalakulás óta az IGYB fôbb feladatai, eredményei az alábbiak voltak: • Megalkotta, és folyamatosan karban tartja az Egyetem teljes és szûkített alaplistáját. Kidolgozta az alaplistára kerülés, törlés feltételeit. • Kidolgozta, és állandóan felülvizsgálja a generikus és analóg helyettesítés lehetôségeit.
•
Kidolgozta, és folyamatosan frissíti a gyógyszertender kiírás szakmai elveit. • Megalkotta a Semmelweis Egyetem sürgôsségi, életmentô listáját. • Folyamatosan elemzi az Egyetem gyógyszer-felhasználási adatait, szükség esetén változtatásokat javasol a felhasználásra vonatkozóan. • Idôszakonként tárgyalja az Egyetem gyógyszerellátását érintô szakmai, gazdasági problémákat. Ezekre megoldási javaslatokat fogalmaz meg. • Idôszakonként vizsgálja egyes területek HBCs bevételeinek és gyógyszerköltségeinek alakulását. • Kiemelt területként foglalkozik az Egyetem onkológiai készítményeinek, valamint antibakteriális készítményeinek felhasználásával, a szakmai irányelvek alakulásával. • Az IGYB hangsúlyt fektet az egyes klinikák gyógyszerekkel kapcsolatos problémáinak megoldására (helyettesítési-egyenértékûségi problémák, mellékhatások, gyógyszerelési problémák). • Az elmúlt idôszak új feladataiként elôsegíti az egyetemi gyógyszerelési probléma jelentését, valamint a citosztatikus keverékinfúzió készítés, a biztonságos citosztatikus gyógyszerfelhasználás feltételrendszerének kialakítását. • Nemrég alakult klinikai gyógyszerellátási munkacsoportjával, a klinikai gyógyszerellátási módszerek egységesítését, hatékonyságának javítását célozza. • Intranetes honlapon elérhetôvé tette 2006. évtôl folyamatosan a klinikák antibiotikum felhasználásának adatait gyógyszerutilizációs módszerekkel történô további feldolgozáshoz. • 2008. év harmadik negyedévétôl klinikai bontású gyógyszer-felhasználási elemzéseket biztosít on-line. Azonban számos új megoldandó feladat is vár még az IGYB-re; ezek közé tartozik a már említett citosztatikus keverékinfúzió készítés OGYI irányelv (OGYI-P-64-2007) szerinti feltételeknek való megfelelés. Az új biológiai terápiák, és ezek helyettesíthetôségi elveinek figyelembevételével történô szabályozás megalkotása, továbbá a klinikákon belüli gyógyszerellátás eltérô gyakorlatának összehangolása.
A GYÓGYSZERBESZERZÉS ELVEINEK KIDOLGOZÁSA AZ EGYETEMEN Az optimális gyógyszerellátás egyik alapfeltétele, hogy a gyógyszerbeszerzés szakmai és gazdaságossági szempontok szerint valósuljon meg. Különösképpen igaz ez egy olyan nagy és összetett szervezetben, mint a Semmelweis Egyetem. Az egyre szûkösebbé váló finanszírozási környezetben kiemelten fontos feladat a gyógyszerbeszerzés teljes centralizációja, és az eddigi bázis szemlélet mellett a szükséglet (igény) alapú felmérés megjelenítése. A cél az volt, hogy igény alapú gyógyszerfelmérés alapján olyan gyógyszerbeszerzési versenyt valósítson meg a beszállítók között, ami lehetôvé teszi, hogy a gyógyszerek
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
17
MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
kedvezôbb áron álljanak az Egyetem rendelkezésére. Továbbá mindezek betartatása érdekében az EGYGYSZI a klinikai rendeléseket automatikusan helyettesíti, így érve el a tényleges költségmegtakarítást. A két legfontosabb alapfeltétel, premissza, melyek mentén dolgozni kellett, egyrészt a nem kifejezetten gyógyszerbeszerzésre megfogalmazott közbeszerzési jogszabályok betartása, valamint az Egyetemen rendelkezésre álló gyógyszerkeret szinkronjának biztosítása. A gyógyszerbeszerzés kiírása most már évek óta több szervezet együttmûködésével valósul meg. Az Egyetem Stratégiai Mûködésfejlesztési és Igazgatásszervezési Fôigazgatósága koordinálja a folyamatot, a Közbeszerzési Igazgatóság a közbeszerzés elôkészítéséért, jogi feladatokért felel, az EGYGYSZI a tender gyógyszerész szakmai elôkészítéséért, az IGYB a tender orvos- szakmai elôkészítésért felelôs. Az egyetem egészét érintô szempontok érvényre kerülését, valamint a gazdasági, szakmai, hatékonysági célok harmonizálását szolgálja, hogy a bizottság elnöki teendôit a stratégiai fôigazgató, míg a titkári teendôket az IGYB titkára látja el. A résztvevô szervezetek tagjaiból áll a tender kiírása elôtti utolsó ellenôrzést végzô és a beérkezett ajánlatokat elbíráló bizottság. Az EGYGYSZI további feladata, hogy a tender értelmében beérkezô klinikai rendeléseket folyamatosan felülbírálja és helyettesítse, az IGYB pedig az ezzel kapcsolatos szakmai kifogásokat megvitatja. A megváltoztatandó gyógyszerbeszerzés, helyettesítés elônyei között sorolható fel: • racionalizálódik a gyógyszerfelhasználás, így érvényesíthetôk a költség-minimalizációs szempontok • transzparens lesz a gyógyszer-helyettesítés, tudható, hogy adott idôszakra milyen gyógyszereket kap a klinika • az adott gyógyszerkeretbôl több gyógyszer beszerzése válik elérhetôvé • egyszerûsödik a gyógyszerkészletezés, és nem lesznek azonos hatóanyagú más gyári gyógyszernevû készítmények a készleten • biztos piacot kínálunk fel a beszállítóknak, ez nagyobb kedvezmények eléréséhez vezet • az adott beszerzés idôtartama alatt „automatizálható” a beszerzés, a klinikai rendeléseket a gyógyszertender értelmében lehet helyettesíteni, ami megfelelô informatikai háttérrel megvalósítható. A célállapot hátrányai között megemlíthetô tényezô, hogy adott idôszakra vonatkozó beszerzésnél kevéssé rugalmasan lehet reagálni azon folyamatokra, melyek egy-egy generikum megjelenésével további árcsökkentést biztosítanak (ez nem a centralizált beszerzés és a helyettesítés, hanem a közbeszerzés kritikája). Az IGYB, amely a gyógyszerbeszerzések orvos-szakmai szempontjait fogalmazza meg, és részt vesz a bíráló bizottság munkájában is, a nagy gyógyszerfelhasználással rendelkezô klinikák véleményformáló szakembereit foglalja magában. Így minden kulcsszereplô klinika képviselôje jelen van, ismeri a specifikáció-alkotás folyamatait, és tudja ezt az adott szervezeti egység felé kommunikálni. Hátrány azon-
18
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
ban, hogy a kisebb klinikák így kiesnek a döntéshozók közül. További lényeges szempont, hogy az Egyetem felsô vezetése elkötelezett a folyamatok irányába, illetve az IGYB minden döntése transzparens és nyomon követhetô (jegyzôkönyvek elérhetôek az intraneten). A gyógyszerek beszerzésének tervezésénél, valamint a megfelelô hatástani csoportokon belüli verseny kialakításához használt tények, érvek • Bázis alapú szemlélet kiegészítése az IGYB szakmai véleményével, igény alapú felmérésével. Az IGYB tagjai egy-egy szakmai terület referensei (antibiotikum, aneszteziológiában használt készítmények, onkológiai stb.), akiknek az adott területen dolgozó egyetemi kollégáikkal szükséges egyeztetniük a szakmai szempontokat, igényeket. Ezt az IGYB felé írásban kell összesíteni. • Hatóanyag alapú kiírás, a lehetséges területeken maximalizálva a generikus versenyt. • Ahol a generikus verseny nem elegendô, szakmai szempontokat figyelembe véve kell kialakítani az ATC 5 közötti analóg versenyt (hasonló alapon, mint ahogy a terápiás fix támogatás mûködik). • Volumen kiírások kialakítása (hatáserôsségek közötti tartomány meghatározása). • Csoportképzési elvek. A tabletta és parenterális gyógyszerforma együttes, egy gyártótól történô kiírásánál nagyobb kedvezmény számítható. Egyes injekciós, infúziós készítményeknél az eltérô hatáserôsségek azonos gyártótól kerüljenek beszállításra. • Az EGYGYSZI a klinikai rendelések teljesítésekor a tendernyertes, kedvezôbb Napi Terápiás Költségû gyógyszereket adja ki. • A tudatos helyettesítéssel teljesíthetôvé válnak a gyógyszertenderben vállalt kötelezettségek. A tender elôkészítésben a 2007-es évtôl egy új területtel – antibiotikum felhasználás – is szigorú szakmai szempontok szerint kezdett el foglalkozni az IGYB. Egy külön albizottság foglalkozott az antibiotikum felhasználás racionalizálási lehetôségeivel. Ennek alapján történt meg a makrolidek, II. és III. generációs cefalosporinok esetében összevont, nem hatóanyag alapú, hanem analóg (ATC 5) kiírás. Hosszú viták után, szintén új elemként az infúziók vonatkozásában a zsákok és a mûanyag flakonok bizonyos szakmai szempontok mellett ekvivalensen kerültek kiírásra. A beszerzési eredményeket értékelve az elmúlt években a nagykereskedelmi árhoz képest elért kedvezmények százalékos mértéke folyamatosan nô: 2005: 18%; 2006: 25%; 2007: 31,16%; 2008: 34,4%. Ezen megtakarítási százalékok nem tartalmazzák a kedvezményesen érkezô (adomány, rabatt) gyógyszerekbôl eredô további kedvezményeket. További lényeges elem, hogy a kiírt tételek hány százalékára nem érkezik ajánlat. Ezek aránya az elmúlt években 10% körül alakult. Ezen tételek között jelentôs arányban szerepelnek azok, melyek szabadárasak, így a gyártó a tender fix áras kötelezettségét nem kívánta betartani. A klinikai kifogások tekintetében – figyelembe véve, hogy számos kényes területen (alacsony molekulatömegû
MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
heparinok, antibiotikumok) történt változtatás az eddigi egyetemi gyakorlathoz képest – a gyári gyógyszerek vonalán kevesebb kifogás érkezett a klinikák részérôl. Ez egyrészt köszönhetô a jó szakmai elôkészítésnek, az EGYGYSZI helyettesítési elfogadottságának, és az elért kedvezô áraknak. Az elmúlt idôszakban a transzplantált betegeknél alkalmazandó egyes gyógyszerekkel kapcsolatban érkezett olyan kifogás, kérés melyet az IGYB-nek meg kellett tárgyalnia. Az infúziós területen számos kifogás érkezik az EGYGYSZI-hez, ami az infúziós zsákok nem megfelelô minôségére, szerelékekkel való illesztésére hivatkozik. Amint már említettük, a kiírásban ekvivalensként jelentek meg az infúziós zsákok és mûanyag flakonok, amely számos, a klinikák részérôl jelzett probléma oka volt. Problémák voltak az infúziós szerelékek és zsákok illeszthetôségével, valamint egyes additívek hozzáadásának lehetôségeivel. Azaz, ez is egy olyan terület, ami részletesebb szakmai specifikációt igényel, figyelembe véve a szerelékeket, felkutatva azokat az adatbázisokat, amelyek az egyes additívek, és a mûanyag zsák, flakon elegyíthetôségére vonatkoznak. Ugyancsak külön figyelmet érdemel azon készítmények beszerzése, amelyek valamilyen gép használatához kötôdnek (pl.: inhalációs anesztetikumok – vaporizátor). Ezen esetekben a gépekkel való kompatibilitás, szükség esetén a gépek és a karbantartás biztosítása is lényeges szempont lehet. Az elmúlt évek gyakorlatában folyamatosan felvetôdô kérdés volt, hogy hogyan lehet a közbeszerzési eljárást rugalmasabbá tenni abban az irányban, hogy a tenderkiírás alatti idôtartamban megjelenô új generikumok révén az árverseny változásaira reagálni tudjon. Erre jelenthet megoldást az Egyetem új közbeszerzési kiírása, amely a keretközbeszerzésben egyes hatóanyagok esetében eltérô idôtartamú (féléves, éves, kétéves) ajánlatkérési terminusokat jelölt meg. Azon készítményeknél, ahol új generikumok belépése várható, rövidebb idôtartamon belül lesz az árverseny. Ahol stabilabb a piac, ott hosszabb idôtartamra történhet meg a beszállítás rögzítése. A hatékonyságot továbbiakban növelheti, ha a morbiditási alapú igény szerinti felmérés kerül még inkább elôtérbe. Ezt ki lehet egészíteni a már említett és a WHO által ajánlott ún. VEN kategorizálási segédlet szerint. Szükséges azon területek további vizsgálata, ahol a hatóanyag szerinti kiírásból, a hatástani csoportokat magában foglaló versenybe lehet áttérni. Igazán jelentôs minôségi elôrelépést az jelente-
ne, ha a beszerzések bírálatában a költség oldal mellett, az elérhetô egészségnyereség is meg tudna jelenni. Hiszen jelenleg a kiírásokban azt feltételezzük, hogy két terápia ugyanazt az eredményességet éri el, így az ár a döntô (a közbeszerzési eljárás költség-minimalizációs jellegû). Ehhez képest fôleg az analógok közti összehasonlítást javítaná, ha az eltérô egészségnyereség is súlyozási szempontként szerepelne, így teremtve meg a költséghatékonysági szempontok bevezetésének alapját a gyógyszerbeszerzésben.
ÖSSZEGZÉS A dolgozat a kórházi gyógyszerellátás hazai és nemzetközi tendenciáinak bemutatása mellett, a Semmelweis Egyetem gyógyszerellátásában az elmúlt évek stratégiaváltását követôen véghezvitt változások kritikus elemzését mutatta be, kijelölve azokat a további irányokat, amelyekkel az ellátás minôsége, hatékonysága tovább fokozható. A Semmelweis Egyetem példája is jól mutatja, hogy egy intézmény konszolidációja nem történhet kizárólag gazdasági szempontok alapján. Hosszú távon fenntartható, gazdaságilag sikeres és a szakmai mûködést garantáló konszolidációs tevékenység csak és kizárólag valamennyi érintett terület bevonásával képzelhetô el. A megszokott menedzsment-technikák innovatív alkalmazásával olyan újszerû mûködési rendet lehet létrehozni és mûködtetni, amely túl azon, hogy a hatékonyságot fokozza, a benne élô és dolgozó munkatársak megelégedettségét is növelni képes. Mindezen folyamatok illeszkednek abba a nemzetközi tendenciába, melynek eredményeként az elmúlt években a gyógyszerellátás az egyszerû anyagellátási folyamatokhoz képest felértékelôdött, és intézményi szinten stratégiai fontosságú területté vált. Nem szabad azonban arról sem elfelejtkezni, hogy a kórházak gyógyszerellátása nemcsak intézeti szinten fontos stratégiai elem, hanem nemzeti szinten is meghatározó része az egészségügyi ellátásnak. Hiszen a kórházi betegellátáson túlnyúló, a járóbeteg-ellátást is befolyásoló hatása van: gyógyszergazdálkodás, gyógyszerbeállítások, kórházból távozó betegek gyógyszerekkel kapcsolatos oktatási szintje stb. kapcsán. Mindezen szempontokat figyelembe véve lényeges, stratégiai jelentôségû az intézeti gyógyszerellátás megfelelô kontrollja, és szakmai irányvonalak menti további fejlôdése.
IRODALOMJEGYZÉK [1] 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. [2] 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók – és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl.
[3] IME – Az egészségügyi vezetôk szaklapja, VI. évf. 7. szám, 2007 szeptember, 5-11. old. [4] Állami Számvevôszék (2007): 0707 számú, az állami és önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodásának elemzésérôl írt jelentése.
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
19
MENEDZSMENT
KÓRHÁZMENEDZSMENT
[5] C. A. Bond, Cynthia L. Raehl, Todd Franke (2002): Clinical Pharmacy Services, Hospital Pharmacy Staffing, and Medication Errors in United States Hospitals. Pharmacotherapy, 22, pp. 134-147.
[6] Kethleen Holloway, Terry Green (2003). Drug and therapeutics committees – a practical guide. WHO, Geneva [7] CA Naranjo, NH Shear, and KL Lanctot (1992). Advances in the diagnosis of adverse drug reactions. J Clin Pharmacol, 32, pp. 897-904.
A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Hankó Balázs Iskolai és szakmai végzettsége: 2001 Semmelweis Egyetem, gyógyszerész, 2005 Semmelweis Egyetem, PhD, 2008, Semmelweis Egyetem EMK, okleveles egészségügyi szakmenedzser (M.Sc.). Szakképzettsége: Gyógyszerügyi szervezés, igazgatás (2004). Szakmai pályafutása: 2001-2004 rezidens gyógyszerész, egyetemi gyakornok, 2002-2007 osztályvezetô gyógyszerész Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetben, 20042006 egyetemi tanársegéd, 2004-tôl a Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság titkára, 2007-tôl egyetemi adjunktus. Jelenlegi beosztása: 2007-tôl igazgatóhelyettes,
a Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetben. 2001-tôl a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi tagozatának, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének tagja. 2003-2005 a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar kari tanácsának tagja. 2004-tôl a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság országos vezetôség választott tagja. 2005-2007 a Diabetes Prevenció Gyógyszerészi Bizottság titkára, 2005-2007 a Semmelweis Egyetem Medsolution bevezetés gyógyszertári munkacsoport vezetôje. 2005-tôl a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógyszerészi gondozás tagozatának elnökségi tagja, 2006-tól EuroPharm Forum választott elnökségi tag, 2007-tôl a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság szakmai titkára.
Dr. Stubnya Gusztáv bemutatása lapunk VIII. évfolyamának 1. számában olvasható.
Maradandó vesekárosodást okozhat a magasvérnyomás és a cukorbetegség Hazánkban minden tizedik lakos krónikus vesebetegségben szenved, melyrôl az érintettek döntô többsége nem is tud. Ennek egyik legfôbb oka a cukorbetegség, a magasvérnyomás és érbetegség miatt jelentkezô vesekárosodás elôfordulásának drámai megemelkedése. A klasszikus vesetünetek hiánya miatt ugyanakkor gyakran csak végstádiumban ismerhetô fel a betegség, pedig már enyhe veseelégtelenség is megsokszorozza a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, növeli a korai halálozás veszélyét. A legújabb módszerek és technológiák azonban áttörést jelenthetnek a felismerés és a kezelés folyamatában. „A magyar nephrologia fejlôdésében nagy elôrelépést jelentett, hogy sikerült bevezetnünk a vese tisztítóképességét jelzô szám, a glomerulus filtrációs ráta egységes laboratóriumi számítását. Így idôben felismerhetôvé válik a vesebetegség, annak súlyossága, és lépéseket tehetünk a gyors gyógyulás érdekében.” – ismertette az elmúlt évek úttörô jelentôségû, a vesebetegségek korai felismerését segítô laboratóriumi módszerét a Magyar Nephrologiai Társaság fôtitkára, Dr. Kárpáti István, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Medicina tanszék tanszékvezetô egyetemi docense. A tizennegyedik alkalommal megrendezett Debreceni Nephrologiai Napok keretében szó volt többek között a népbetegségnek számító magasvérnyomás és cukorbetegség vesekárosító szerepérôl, valamint a Debreceni Egyetem Extracorporális Szervpótló Centrumának legmodernebb vesepótló és májtámogató kezeléseirôl is. Külön szekció foglalkozott a tavaly ôsszel hazánkban is nagy visszhangot keltô melamin mérgezés következményeivel. TÉ
20
IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS